az eurÓ szerepe gÖrÖgorszÁg gazdasÁgÁbanmidra.uni-miskolc.hu/document/17733/10936.pdf ·...
TRANSCRIPT
MISKOLCI EGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
VILÁG-ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN INTÉZET
GÖRÖGORSZÁG SZEREPE AZ EURÓZÓNÁBAN
- AZ EURÓ SZEREPE GÖRÖGORSZÁG GAZDASÁGÁBAN
SZABÓ CSILLA
2014
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés, témaválasztás indoklása ......................................................................... .2
2. Történelmi előzmények ............................................................................................. .5
2.1. Az Európai Unió rövid történelmi áttekintése ...................................................................... ..5
2.2. Görögország és az EU-az előzményekről röviden ............................................................... ..7
2.2.1. Csatlakozás az EGK-hoz és az EMU-hoz ..................................................................... ..7
2.2.2. A Maastrichti Szerződés és a konvergencia kritériumok .............................................. ..9
3. Az euró gazdasági jelentősége és elméleti háttere ................................................... 10
3.1.Az eurózóna országai - Az eurózóna kiépítésének lépései .................................................... 10
3.2.A valutaunióhoz való csatlakozás menete ............................................................................. 11
3.3.Az euró előnyei, hátrányai .................................................................................................... 11
3.4.Kimaradó országok az EU-n belül, és kívülálló eurót használó országok ............................ 12
3.5. Az árfolyam esetleges változásai, ezek hatása a külkereskedelemre ................................... 14
4. Görögország általános bemutatása, különös tekintettel a helyi sajátosságokra .. 15
4.1. A görög gazdaság export és import mutatói a csatlakozástól napjainkig ............................. 16
4.1.1. Az export alakulása ....................................................................................................... 16
4.1.2. Az import alakulása ....................................................................................................... 19
4.1.3. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ........................................................................... 20
4.2. Munkanélküliség .................................................................................................................. 24
4.3. Államadósság ....................................................................................................................... 28
4.4. Komplex elemzések – A Dél-európai országok összehasonlítása ........................................ 29
5. Görögország gazdasága az euró bevezetése előtt és után .......................................... 33
5.1. Görögország helye az eurózónában ...................................................................................... 33
5.1.1. Árszintstabilitás vizsgálata ............................................................................................ 33
5.1.2. Az infláció alakulása Görögországban a csatlakozástól napjainkig .............................. 35
5.1.3. Költségvetési deficit ...................................................................................................... 36
5.1.4. Államháztartási hiány .................................................................................................... 37
6. A görög válság ............................................................................................................ 39
6.1. A görög válság kialakulásának okai és lépései .................................................................... 40
6.2. Korrupció ............................................................................................................................. 42
6.3. Valutáris likviditás és relatív adósságállomány vizsgálata .................................................. 44
6.4. Válságkezelés –Támogatások .............................................................................................. 47
6.4.1.Válságkezelés lépései ..................................................................................................... 47
6.4.2. Eddigi támogatások ....................................................................................................... 50
7. Jövőbeni kilátások: Euróval vagy euró nélkül? ...................................................... 51
7.1. Nemzeti vagy közös valuta? A drachma bevezetésének lehetősége .................................... 51
8. Összefoglalás ............................................................................................................... 54
9. Zusammenfassung...................................................................................................... 56
10. Irodalom és forrásjegyzék ......................................................................................... 58
2
1. Bevezetés, témaválasztás indoklása
„A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá.”
Periklész
Mindenkinek más jut eszébe először, ha azt hallja: Görögország. Ha turistákat
kérdezünk: a tenger, és a gyönyörű görög táj. Ha átlagembereket kérdezünk, a finom
ételektől és jellegzetes görög italoktól kezdve, a görög zenén és táncon át, gazdag
hitvilágig rengeteg dolog eszébe juthat, hiszen annyira színes világgal rendelkezik ez az
ország. És mi történik, ha egy közgazdászt kérdezünk? Szinte biztos, hogy az első dolog,
ami eszébe jut, az a görög válság lesz.
Görögország az ókorban az egyik legvirágzóbb hatalom volt, viszont ha a mostani
helyzetét tekintjük, több szempontból is a „sereghajtók” közt találjuk.
Mi lehet ennek az oka? Görögországról, vagy hivatalos nevén a Hellén Köztársaságról
rengeteget hallani mostanában a médiában, hiszen egyszer az államadóssága,
eladósodottága miatt, máskor pedig - az ezen problémákból fakadó- társadalmi
feszültségek ,tüntetések, demonstrációk miatt. Fontosnak tartom azonban, hogy átlássuk a
káoszt, és megismerjük a mögöttes tartalmat. Mi húzódik tulajdonképpen a görög válság
hátterében?
Miért éppen ez a gazdaság került olyan veszélyes pozícióba, ahova egyetlen másik állam
sem jutott az EU-n belül? Melyek lehetnek a legfontosabb kérdések ezzel kapcsolatban?
Első pillantásra talán egyszerű feladatnak tűnik, hogy egy olyan országot és olyan témát
vizsgálok, amelyről nap-mint nap ennyi hírt lehet hallani/olvasni akár a televízióban akár
az interneten, vagy újságcikkekben, azonban úgy gondolom, hogy éppen ez adja a feladat
nehézségét is, hiszen a sok adat, a „jóslások”, találgatások; szakértőktől, kutatóktól és
persze a laikusoktól megnehezítik az eligazodást az információ rengetegben.
Az Európai Unió 28 tagállama közül jelenleg 18 országban hivatalos fizetőeszköz
az euró. A 2002-es hivatalos bevezetés óta folyamatosan bővült az eurózóna köre, melyhez
való csatlakozás az ún. konvergencia kritériumok teljesítése után lehetséges.
3
A dolgozatomban először röviden ismertetem az Európai Unió létrejöttéhez
szükséges szerződéseket, a történelmi előzményeket, mivel fontosnak tartom, hogy a
tanulmányban szerepeljen a folyamat, amely során létrejött a jelenlegi formájában működő
Európai Unió, illetve az euró bevezetésének lépései. Ezután bemutatom a Maastrichti
Szerződésben rögzített feltételeket.
A levezetés lényegi részében különös tekintettel leszek Görögország helyzetének
bemutatására, az eurózónához való csatlakozás tükrében, hiszen mint tudjuk Görögország
már több mint tíz éve tagja az övezetnek.
Szót ejtek továbbá arról is, hogy egyes vélemények szerint a konvergencia kritériumok,
amelyek feltételezik a csatlakozást, már elavultak. Az elemzések talán segítséget
nyújthatnak a válság és következményei megértéséhez. Mi történt volna, vagy mi történne,
ha a görögök a saját valutájukat használnák a továbbiakban? Kutatásom során bemutatom,
hogyan került oda az ország gazdaságilag ahol most van, tehát történelmi áttekintést
nyújtok, bemutatom a válság okát, melynek Görögország az egyik fő vesztese.
Ezek után átfogó képet adok arról, hogy hogyan teljesít az ország pénzügyi szempontból,
valamint megvizsgálom az export-import képességeit és teljesítményét, a
kereskedelempolitikai eszközeit, árfolyamát. Végül a Bennet-módszer segítségével végzek
elemzéseket, annak érdekében, hogy megtudjam, a négy hasonló gondokkal küzdő ország
közül Görögország milyen helyen szerepel. Hiába tagja az ország az eurózónának, a
mediterrán térségben az egyik legszegényebb gazdaság, és részben a válságnak részben
más negatív tényezőknek köszönhetően a jövőbeli helyzete is kilátástalannak mondható,
illetve megjósolhatatlan hogyan alakul a sorsa akár a következő 1-2 vagy hosszabb távon –
a következő 10-15 évben. Legtöbbünket foglalkoztat mi lesz a következő lépése a görög
válságnak, hogyan alakul majd a válsághelyzet, illetve, hogy beigazolódik-e amit már
rebesgettek, hogy a görög csőd miatt az egész eurózóna jövője veszélybe kerülhet.
Vajon kénytelen lesz Görögország kilépni az övezetből? Megmarad az eurónál vagy
visszavezetteti korábbi fizetőeszközét a drachmát? –Hiszen mint tudjuk erről is esett már
szó korábban, és újabban megint téma lett a régi pénz visszavezetése.
4
A sok-sok kérdésre természetesen nem lehet választ adni egyetlen nekifutásra, és persze
biztos elemzéseket sem lehet tenni az eurózóna jövőjével kapcsolatban, mivel a görög
állam nagyon gyenge lábakon áll, és bármikor változhat a helyzete, és ez kihatással lenne
az egész integrációra is. Hozzátenném, hogy számos példa szól az euró mellett, (gondolok
itt Ausztriára, Finnországra, és Németországra, akik az euró bevezetésének legnagyobb
nyertesei), de persze ellenpélda is akad bőven, mégpedig a déli országok. Egyszóval ez
sokkal összetettebb és bonyolultabb kérdés, mint az első nekifutásra tűnik.
Éppen ezért, mivel nem tudom- nem is célom megfejteni a válság végkimenetelét, a jövőre
vonatkozó találgatásokat sem teszek, ellenben átfogó vizsgálatot készítek az ország egyes
gazdasági mutatóival kapcsolatban, megvizsgálom jó döntés volt-e hogy csatlakozott az
eurózónához, és ezek alapján a legfontosabb kérdés, jó ötlet volt-e az euró bevezetése.
Végezetül levonom a következtetéseket, és a saját véleményemet is bemutatom az
eredményekkel kapcsolatban.
5
2. Történelmi előzmények
2.1. Az Európai Unió rövid történelmi áttekintése
A II. világháború után a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok
főszereplésével létrejött kétpólusú világ kettészakította Európát. Kezdték felismerni, hogy
szükség lenne egy politikai, gazdasági együttműködésre, hogy a hatalmukat közös erővel
érvényesíteni tudják. Többek között Winston Churchill és Victor Hugo fejében is
megfogalmazódott az „Európai Egyesült Államok” gondolata. Először 1948-ban Belgium
Hollandia és Luxemburg részvételével született meg a vámunió, melyben egymás között
megszűntették a vámokat.
Sorra alakultak a nemzetközi szervezetek, mint pl. az IBRD és az IMF. Később, 1948-ban
megszületett az OEEC, - /amelyből később OECD lett 1961-ben/ – mellett a GATT is.
Ugyan ebben az évben jött létre az 50 éves megállapodást biztosító Brüsszeli Szerződés, a
BENELUX országok illetve Franciaország és az Egyesült Királyság részvételével, ami a
későbbi katonai együttműködés, NATO megelőző lépése volt, amely végül 1949-ben
alakult meg (Észak-atlanti Szerződés Szervezete). Ennek tagja volt az Egyesült Államok is,
de gazdasági értelemben nem tették Nyugat-Európát Amerikától függővé. Ellenben
ellensúlyozták a kommunista veszélyt. (Horváth Z. 2011) Ugyan ezen év májusában 10
állam részvételével a hágai konferencián megszületett az Európa Tanács. Robert Schuman
és Jean Monnet együttműködve tette le 1950-ben az európai integráció, majd a később
létrejött Európai Unió alapkövét, ami lényegében a francia-német ellentét elsimítását
jelentette és az európai föderáció megteremtését, újabb háború elkerülését, valamint az
ipari alapanyagokhoz való biztos hozzáférést tűzte ki célul. Így 1951-ben hat ország -
Németország, Franciaország, a BENELUX államok és Olaszország aláírta a Párizsi
Szerződést, ami az ESZAK alapító okirata volt.
Az ESZAK sikerein felbuzdulva a Római Szerződéssel 1957-ben hat résztvevő aláírásával
létrejött az Európai Gazdasági Közösség, a közös piac és az EURATOM. A cél az volt,
hogy létrehozzanak egy vámuniót, és a szorgalmazzák a szabad versenyt, a kívülálló
országokkal szemben pedig közös tarifarendszerrel lépjenek föl.
6
Az angolok is létre akartak hozni egy szabadkereskedelmi társulást, így alakult meg a
„hatokkal” szemben a „hetek” társulása. Ez volt az EFTA, 1960-ban az Egyesült
Királyság, Ausztria, Dánia, Portugália, Norvégia, Svájc és Svédország részvételével, (majd
a későbbiekben Izland, Finnország és Liechtenstein csatlakozásával).
1973-ban az Egyesült Királyság és Dánia felvételt kértek az EGK-hoz, majd
további négy tag kilépése után az EFTA meggyengült. A déli bővülés után már 12 tagállam
tartozott a közösséghez, majd 15-re nőtt a taglétszám. 1999-ben hatályba lépett a
Maastrichti Szerződés, mely az integráció életébe alapvető változásokat hozott. Ekkor
határozták el, hogy az integrációt Európai Uniónak fogják nevezni, az Európai Gazdasági
Közösséget pedig Európai Közösségre módosították. 1997-ben az Amszterdami Szerződés
keretében módosították az EU alapszerződését, majd a változtatások 1999 májusában
életbe léptek. Az ötvenes-hatvanas években a Bretton-Woods-i rendszer még stabilnak
bizonyult, de az 1969-es hágai csúcson már szóba került a gazdasági és monetáris unió
létrehozása, és Pierre Werner kidolgozta a tervezetet az ügy érdekében. 1979-ben hozták
létre az Európai Monetáris Rendszert (EMS) melynek célja az árfolyam stabilitás
megteremtése volt. Három eszköze: az árfolyam-mechanizmus (ERM), az európai
valutaegység (ECU), illetve az Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF). Jacques
Delors három szakaszban javasolta a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) megvalósítását.
Az első szakaszban (1990) a Közösségen belüli tőkeforgalom korlátainak lebontása, a
jegybankok teljes függetlenségének megteremtése volt a cél.
A második szakasz (1994) Európai Monetáris Intézet (EMI) felállításával indult, ami
gyakorlatilag az Európai Központi Bank (ECB) előhírnöke volt. 1999. január 1-jén
elkezdődött harmadik szakasz 11 tagország részvételével, - Dánia, Svédország az Egyesült
Királyság és Görögország kimaradásával-ekkor jelent meg az euró számlapénzként.
2001. január 1-én 12 tagállam az új közös valuta az euro bevezetése után az euróövezet
nevet kapta, melynek szabályozása a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER)
hatósága alá tartozik. Az euró hivatalosan 2002. január 1- jén került forgalomba. A
Lisszaboni Szerződés után (2007) az Európai Közösséget az Európai Unió elnevezés
váltotta fel.
7
2.2. Görögország és az EU-az előzményekről röviden
2.2.1. Csatlakozás az EGK-hoz és az EMU-hoz
Az 1970-es évek végén, az Unióhoz való csatlakozáskor a Karamanlisz-kormány
volt hatalmon Görögországban. Ebben az időben az ország belpolitikáját is széthúzás és
belső ellentét jellemezte, így a csatlakozással kapcsolatban sem volt egyértelmű a lakosság
véleménye. Az ország, az Európai Közösség 10. tagjaként a saját gazdaságának védelme
érdekében többször is tett azért, hogy kivételezettként működjön, a szabályok hatálya alól
több esetben is kimaradva. A háborúk után a görög gazdaságot erőteljes növekedés,
erősödés jellemezte, Görögország 1981-es csatlakozásával az Európai Közösség és Unió
teljes jogú tagja lett. Ez az időszak, az olajválságok miatt nem kedvezett Európa
fejlődésének, csak lassan tudott gyarapodni a gazdaság. Ennek megfelelően Görögország
nem sokat profitált a belépéssel. A csatlakozás előtt a görögök a mezőgazdasági és
élelmiszer szektorban jó pozícióban helyezkedtek el. Egyedülálló módon a belépés után
gazdasága folyamatosan visszaesett, egészen a 90-es évekig, majd a 2000-es évek elején
kezdett újra jobb pozícióba kerülni.(Karsai G. 2004)
A görög állam, szeretett volna belépni az euró-övezetbe, de ez nem sikerült neki azonnal,
hiszen a konvergencia kritériumoknak nem tudott eleget tenni. Az Európai Monetáris Unió
1999. január 1-jén bevezetésre került. Előbb 11 tagállammal, mivel Görögországot a
konvergencia- kritériumok folyamatos nem teljesítése miatt az Európai Tanács 1998
tavaszán Brüsszelben megtartott ülésén kizárta az alapítók közül. „A kizárást követően a
görög kormány hangot adott azon igényének, hogy egy, az EU- Bizottságnak benyújtott
három éves konszolidációs program végrehajtásával megteremti a csatlakozási feltételeket
és 2001-ben szándékai szerint belép az EMU-ba. A konszolidációs program végrehajtását
a Bizottság folyamatosan ellenőrizte és azt, ami hat éven át nem sikerült Görögországnak,
azt ebben a három évben teljesítette.”(Vállalkozók Európában, mkik.hu) Így 2001. január
1-jétől Görögország a 12. tagja az EMU-nak.
8
A következő táblázattal szemléltetem, hogyan alakult Görögországban a vásárlóerő
paritáson számított GDP az Európai Unióhoz, majd az euróövezethez-való csatlakozásától
egészen napjainkig. Az eurózóna tagjaként a görög gazdaság ugyan pár százalékkal bővült
évente, de gyorsult az egyensúlyromás is. Az egyes országokban igen különböző szintek
húzódnak meg. Görögország 1 főre eső GDP-je – árfolyamon számítva - a fele az EU-
átlagának.(GVI.hu)
1. ábra: A GDP változása a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján (Millió $)
Forrás: Világbank adatai alapján Saját szerk. (www.worldbank.org)
A tagállamok gazdasági erejét tekintve Görögország mindig inkább a gyengébbek felé
húzott. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az ország bruttó hazai össztermék alapján felírt
változása, vásárlóerő paritás alapján (PPP). Az ábráról leolvasható, hogy a csatlakozást
követően lassú növekedés tapasztalható, míg az eurózónába belépve mintegy ugrásszerű
emelkedést látunk. A válságot követően némi hanyatlást figyelhetünk meg, de erre a részre
a későbbiekben részletesen kitérek. Ha az EU átlagát vesszük 100%-nak, akkor
Görögország egy főre eső GDP-je 2012-ben 75%-ot mutat. Ugyan ez az érték 2010-ben
még 88% volt. Ha összehasonlítom a legerősebb gazdasággal az EU-ban, akkor is
szembetűnő a különbség, hiszen Németország értékei 120% és 123% között mozognak.
50
100
150
200
250
300
350
Millió $
Év
9
Luxemburg értéke egyébként 236%, de ez nyilván köszönhető az alacsony
népességszámnak is. Ami Görögország esetében körülbelül 300 Millió, az Németország
esetében 2 940 Millió, pl. 2010-ben. (Ksh.hu) Érzékelhető a szakadék köztük.
2.2.2. A Maastrichti szerződés és a konvergencia kritériumok
1992-ben Hollandiában létrejött a Maastrichti Szerződés, mely az integráció életébe
alapvető változásokat hozott. Létrejött az úgynevezett hárompilléres szerkezet, amelyek
együtt az Európai Uniót alkotják. Ezek az Európai Közösségek, a kül- és
biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés. Ezen kívül szerepelnek
az euró bevezetésének körülményei is. A szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba,
és a GMU fontosabb dátumait is kitűzte, például az árfolyam rögzítéséről, az Európai
Központi Bank felállításáról, az euró bevezetéséről, és főleg az euró bevezetéséhez
szükséges feltételekről, amiket konvergencia kritériumoknak nevezünk. Ezek a
következők:
„-Árszintstabilitás: a fogyasztói árindex emelkedése a megelőző két évben legfeljebb
1,5%-kal haladhatja meg a három legstabilabb-legalacsonyabb inflációs rátájú- ország
általános árindexét- az ún. referencia értéket.
-Kamatszint: a hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a megelőző két
évben maximum 2%-kal lehet magasabb, mint a három legstabilabb országra számított
átlagérték.
-Költségvetési deficit: a folyó költségvetési deficit a GDP 3%-át nem lépheti túl.
-Államadósság: az adósságállomány szintje nem érheti el a GDP 60%-át.
-Árfolyam-stabilitás: az ország teljesíti az érvényes ERM- előírásokat, így valutájának
árfolyama a megelőző két évben nem lép ki az engedélyezett intervenciós sávból.”
(Lőrinczné I.H. 2001, 163.o.) Ezeket a kritériumokat kell teljesítenie a csatlakozni kívánó
leendő tagállamnak. Mi a teendő, ha ország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz? Az
Európa Tanács és a Bizottság dönt az ügy pozitív vagy negatív kimenetelről. Pozitív
esetben megindulhatnak a tárgyalások. Az előcsatlakozási stratégia segítségével az adott
országot felkészítik a tagságra. Az európai árfolyam-mechanizmus (ERM) egy 1970-es
évek végétől kezdve élő rendszer az Európai Monetáris Rendszer (EMS) része.
10
3. Az euró gazdasági jelentősége és elméleti háttere
3.1. Az eurózóna országai - Az eurózóna kiépítésének lépései
Az előzőekben említett Európai Árfolyam Mechanizmus tekinthető az első lépésnek az
euróhoz. A célja az, hogy az Euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az
árfolyam ingadozást és segítse a pénzügyi stabilitás létrejöttét. Az „euró előszobája”- ként
is nevezik, mivel azoknak az országoknak, akik be kívánják vezetni az eurót, legalább két
éven át tartaniuk kell az aktuális fizetőeszközüket.
A következőkben röviden bemutatom, hogyan is épült ki az eurózóna, hogy jutott el
a mai állapotáig. Miért és hogyan tértek át az országok a közös valuta használatára, illetve
mi volt az oka annak, hogy bizonyos országok kimaradtak az övezetből.
Miért is jött létre az eurózóna? Azzal a céllal hozták létre, hogy általa könnyebbé váljon a
kereskedelem, ne járuljon a pénzváltáshoz költség, és ne legyen árfolyam ingadozás.
Maastrichtban szögezték le az euró bevezetéséhez kapcsolódó előzetes intézkedéseket,
mint pl. az Európai Központi Bank felállítását, a zónába lépő országok listáját, az átváltási
árfolyamokat, illetve a konvergencia kritériumokat, amelyeket már fentebb ismertettem.
1999-ben 11 tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország,
Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) vezette be a közös
valutát, előbb csak számlapénzként. Erre nyilvánvalóan azért volt szükség, hogy az
országok bankjai fel tudjanak készülni a változásra. Görögország később, 2001. január 1-
jén csatlakozott, Szlovénia 2007. január 1-jén, Ciprus és Málta 2008. január 1-jén,
Szlovákia 2009. január 1-jén, Észtország pedig 2011. január 1-jén vezette be az eurót. A
legfrissebb tagország a gyorsan fejlődő gazdaság Lettország, amely a lakosság
többségének támogatása nélkül csatlakozott ebben az évben. Így ma a 28 tagország közül
18 tagja a valuta övezetnek és többen vannak, akik később kívánják bevezetni a közös
fizetőeszközt, ehhez azonban teljesíteni kell az elvárásokat. 2002 januárjáig kellett várni a
forgalomba kerülésig, és februárig, arra hogy a többi valutát, amelynek helyébe lép az
euró- kivonják a forgalomból. (www.campusonline.hu) Minden olyan uniós tagállamnak,
amely teljesíti a maastrichti konvergencia-kritériumokat, be kell lépnie az eurózónába.
Mint azt később látni fogjuk, ez nem biztos, hogy célravezető, hiszen így gyengébb –
erősebb, lassabban és gyorsan fejlődő gazdaságok is egy pénznemhez egy árfolyamhoz
lesznek kötve, ami pedig – mint tapasztaltuk – okozhat némi bonyodalmat.
11
„Az euró bevezetésének kezdeti sikereit még a kritikus közgazdások is meglepve figyelték.
Sajnos a sikeren felbuzdulva lazult a fegyelem, így fordulhatott elő, hogy Görögország is
felvételt nyert az euróövezetbe, noha először nem tudta teljesíteni a kritériumokat, és ez a
döntés a 2007-es-2008-as válság egyik problémája lett. Súlyosbította a károkat, hogy a
bankok elárasztották a piacot az euróval, amely hatalmas mértékű inflációhoz
vezetett.”(Puhlár N.S. 2011.1.o) Görögországnak az infláción kívül még számos
problémával szembe kellett néznie az euró bevezetésétől kezdve egészen napjainkig, és
még most sem lehet tudni meddig tart a folyamat, de erre később részletesen kitérek.
3.2. A valutaunióhoz való csatlakozás menete
Hogyan működik a folyamat, amely alatt egy gazdaság megválik a saját régi jól ismert
valutájától, és áttér a közös, a többi tagállam által használt új pénznemre? Miről kell
lemondani az országnak és mit kap ezért cserébe? Megéri-e a változtatás? A
következőkben ezekre a kérdésekre kerestem a választ.
Ha egy ország csatlakozni kíván a az Európai Unióhoz, előbb csatlakozási kérelmet kell
benyújtania az Európa Tanácshoz, majd a Bizottság felméri, hogy alkalmas-e az ország a
belépésre. Pozitív esetben megindulhatnak a tárgyalások. Az előcsatlakozási stratégia
segítségével az adott országot felkészítik a tagságra. Az előcsatlakozási támogatás révén
pedig a csatlakozni kívánó államot segítik az ország politikai, gazdasági és intézményi
reformjaik végrehajtásában, amelyek az uniós követelményekhez való igazodásukat
szolgálják.(www.europa.eu) Az európai árfolyam-mechanizmus (ERM) segít az árfolyam.
ingadozás csökkentésében, és a pénzügyi stabilitás elérésében az adott országnak.
A 90-es évek végén az ERM-rendszert felváltotta az ERM II. Ez a rendszer hozzájárul az
euró bevezetéséért tett erőfeszítésekhez a tagállamok részéről.
3.3. Az euró előnyei, hátrányai:
Az euró használata a napjainkban - meglehetősen bonyolult gazdasági helyzetben
természetesen nem csak előnyökkel, hátrányokkal is együtt jár. Az euró stabil valutának
számít, csak úgy, mint a dollár és a jen. Használatával megszűnik az átváltási költség, és az
árfolyamkockázatok, az alacsony kamatlábak versenyfokozó hatásúak, illetve növelik a
beruházási és hitelkedvet.
12
Az árak sokkal inkább összehasonlíthatóak az egyes tagországokban, általa az Európai
Monetáris Unió pénzügyi stabilitása elérhetővé válik. A legfontosabb pozitív tényező
pedig, hogy az Európai Unió erejét globális szinten is megemeli.
Ezekért az előnyökért cserébe az egyes tagországoknak le kell mondaniuk a saját monetáris
politikájukról, és ezzel együtt csökken a gazdaságpolitika mozgástere is. A legkevésbé
kedvező hatás pedig az, mint ahogy ezt sok példán keresztül láthattuk már, hogy az új
közös valuta bevezetésekor az árak megemelkednek, illetve megnőnek a költségek,
amelyeket a pénzcsere von maga után. Továbbá, ha egy tagországnak problémái támadnak,
akkor a többi zóna tagot is magával sodorhatja.
3.4. Kimaradó országok az EU-n belül, és kívülálló eurót használó országok
Vannak olyan országok, amelyek ugyan tagjai az Európai uniónak, viszont külön
szerződésben állapodtak meg az eurózónából való kimaradásukról. Ilyen az Egyesült
Királyság, ahol a saját nemzeti érdekükre hivatkozva illetve a saját valutához való
tradicionális kötődés miatt utasították el az euró használatát, és rajta kívül még Dánia és
Svédország, ahol a népszavazás döntött az euró ellen. Ugyancsak érdekes, hogy akadnak
olyan országok, akik bár mégsem EU-tagok, ennek ellenére használják a közös pénzt, ilyen
Vatikán, Monaco, és San Marino, ahol egyfajta megállapodást kötöttek az Unióval a
pénzhasználatot illetően. Különleges helyzetben van Andorra, ahol soha nem volt még
saját pénznem, illetve Koszovó és Montenegró, akik a német márka pótlása miatt
használják ezt az eszközt. (lifepress.hu) Dánia tervezi a zónához való csatlakozást, jelenleg
tagja az ERM II-nek, azaz az Európai Árfolyam Mechanizmusnak, ami a csatlakozás
„előszobája”. Ugyanakkor Dánia mellett Nagy-Britannia a Maastrichti Szerződésben
rögzített joguk alapján, szabadon dönthetnek arról, hogy mikor kívánnak csatlakozni a
közös valutaunióhoz. Ezt kimaradási szerződéssel tehették meg. Más tagállamoknak nincs
ilyen joguk, nekik kötelező a közös valuta bevezetése, amint megfelelnek a konvergencia-
kritériumoknak.
Természetesen előfordul olyan helyzet is, ahol az ország már szeretne a közös
valutára áttérni, de ez még egyelőre nem teljesíthető, akár a konvergencia-kritériumok
miatt, amelynek, mint Magyarország-nem tud megfelelni. A következőkben szemléltetem
az eurózóna kiépülésének lépéseit.
13
A gazdaságot szinte megfojtja az euró, hiszen ez túl erős hozzájuk képest. Artner
Annamária (2011), a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint egy
valutaövezet akkor működhet jól, ha körülbelül azonos fejlettségű országok vannak benne,
viszont amikor az eurózóna megalakult, ez a feltétel nem volt adott.
1. táblázat
Az eurózóna országok pénznemének átváltási árfolyama a belépésük évében
Ország Pénznem Csatlakozás éve Kód Átváltási
árfolyam /1€
Belgium belga frank 1999 BEF 40,3399
Finnország finn márka 1999 FIM 5,94573
Franciaország francia frank 1999 FRF 6,55957
Hollandia holland font 1999 NLG 2,20371
Írország ír font 1999 IEP 0,787564
Luxemburg luxemburgi frank 1999 LUF 40,3399
Németország német márka 1999 DEM 1,95583
Olaszország olasz líra 1999 ITL 1936,27
Ausztria osztrák schilling 1999 ATS 13,7603
Portugália portugál escudo 1999 PTE 200,482
Spanyolország spanyol peseta 1999 ESP 166,386
Görögország görög drachma 2001 GRD 340,75
Szlovénia szlovén tolár 2007 SIT 239,64
Ciprus ciprusi font 2008 CYP 0,585274
Málta máltai líra 2008 MTL 0,4293
Szlovákia szlovák korona 2009 SKK 30,126
Észtország észt korona 2011 EEK 15,6466
Lettország lett lat 2014 LVL 0,702804
Forrás: A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – Saját szerk. (www.mnb.hu)
A táblázat összefoglalja az országok előző fizetőeszközét, a csatlakozás időpontját és az
átváltási árfolyamot. 2001-ben a görög csatlakozáskor Görögországnak 1 euróért 340,7
drachmát kellett fizetni. Ez a második legnagyobb érték, mégis eltörpül ahhoz képest, amit
Olaszországnak kellett fizetni: 1936 lírát. Ez kb. annyit jelent, mintha egyetlen dollárért kb.
1400 lírát kellett volna fizetni, illetve kb. 245 drachmát. Az Európai unió minden tagállama
része a gazdasági és Monetáris Uniónak (GMU).
A tagállamoknak bizonyos szabályokat be kell tartani, ahhoz, hogy az euróövezet
gazdasága sikeres legyen.
Meghatározzák például, hogy egy ország maximálisan mekkora kölcsönért folyamodtat így
vigyázva arra, hogy ne adósodjon el a gazdaság.
14
Németországban, azon belül is Frankfurtban van az Európai Központi Bank székhelye.
Pénz kibocsátására egyes egyedül ennek az intézménynek van joga. Németországban
döntenek a monetáris politikáról is.
Napjainkban az eurózónában megközelítőleg 333 252 928 fő él. A három legnagyobb
népességgel rendelkező ország Németország (80425823), Franciaország (65696689) és
Olaszország (59539717). Ebben a rangsorban Görögország a hetedik helyet foglalja el
(11092771) a legkevesebb lakossal pedig Málta (419455), Luxemburg (530946) és Ciprus
(1128994) rendelkezik. (Világbank, 2012) Az alábbi táblázat az övezet országait mutatja
be a belépés éve szerint rendezve, valamint az előző fizetőeszközüket, és az átváltási
árfolyamot. Az euró túlértékelt volt a görög gazdaság erejéhez képest.
3.5. Az árfolyam esetleges változásai, ezek hatása a külkereskedelemre
Az árfolyamok nagymértékben befolyásolhatják egy ország gazdasági helyzetét, vagy
éppen a kereskedelmét. Az árfolyamokra akár egy kisebb mikro-vagy makrogazdasági
esemény is hatással lehet, és változást idézhet elő, ami aztán a kereskedelmi viszonyokra
további hatással bírhat. Görögország esetében elmondhatjuk, hogy a drachmáról euróra
való áttérés során romlott az ország versenyképessége. Ennek oka az volt, hogy a „görögök
olyan drachma árfolyam mellett csatlakoztak az euróhoz, ami nem tükrözte a valósságot,
így az euróra történő átállás után az gazdasági inputok árai – így a termelés költségei is –
jelentősen megemelkedtek. A megemelkedett termelési költségek pedig az export piacok
szűkülését és az import felfutását vonták maguk után, amely további gondokat gerjeszt a
hazai termelőkre gyakorolt kiszorító hatásán keresztül.”(Pénzügyi szemle) Artner
Annamária (2011) szerint a görög gazdaság versenyképessége eltörpül az eurózónához
képest, az ország képtelen lépést tartani. Így az ország valutája erősebbé vált, mint
amennyit nemzeti munkájának világpiaci értéke alapján érnie kellett volna. Emiatt a görög
export drága, az import olcsóbb lett.( Artner A. 2011) Az erős valuta visszafogja az
exportot, és mivel az import is olcsó a belső termelés megcsappan. Épp ellenkezőleg hat a
gazdaságra a gyenge valuta.
15
4. Görögország általános bemutatása, különös tekintettel a helyi
sajátosságokra
Kevés olyan országot ismerünk, amelynek annyira csodálatos, gazdag történet-és
mondavilága lenne, mint Görögországé. Az ország hivatalos elnevezése Hellén
Köztársaság, az államformája pedig parlamentáris köztársaság. A miniszterelnök 2012-től
Antonisz Szamarasz, konzervatív (Nea Demokratia) Új Demokrácia (ND) párt vezetője.
A Balkán-félsziget legdélebbi részén elterülő, több mint 2000 szigetből álló államot
mindenki ismeri a legendás ókori történelme és különleges hitvilága kapcsán. Erősen tagolt
tengerpartja látogatók millióit vonzza évről-évre. Nem csoda tehát, hogy a turizmus nagy
erővel hat a gazdaságra. A legnagyobb szigete Kréta, a legfontosabb szigetcsoportja pedig
az Égei-tenger déli részénél elterülő körülbelül kétszáz kis szigetből álló Kikládok, és a
nyugaton fekvő Jón-szigetek. Északi szomszédjai Bulgária, Macedónia és Albánia.
Keletről Törökország és az Égei-tenger határolja, tengerei pedig a Jón-tenger az Égei-
tenger és a Földközi-tenger. A világon az egyik legnagyobb kereskedelmi flotta tartozik
hozzá, a hajók számát tekintve Japán, Németország és Kína után a negyedik, Európán belül
pedig az első helyen áll (Nemzeti Külgazdasági Hivatal,2012). A vasúthálózata ellenben
meglehetősen korlátozott, hiszen a hegyvidék terepviszonyai nehezítették az utak és
vasutak kiépítését. A gazdaság viszonylag nagy része épül a mezőgazdaságra,
köszönhetően a kedvező éghajlatnak. Erre épül a feldolgozóipar nagy része is. A bányászat
szintén nagyon fontos a gazdaságban. A fővároshoz, Athénhoz a lakosság kb. egyharmada
tartozik. Egy közepes méretű tagállam az Európai Unión belül, a gazdasága szempontjából
kiemelkedően fontos a szolgáltatási szektor szerepe. A GDP összetételében ez kb. 80%-ot
jelent, az ipar kb. 16%-ot a mezőgazdaság pedig kb. 4%-ot. Kiemelkedő az őszibarack
exportja, illetve a görögdinnye és olívatermelésben is élen jár. A szolgáltatási szektoron
belül túlnyomó részt a turizmus szerepel, ami a szolgáltatás export közel 20%-át teszi ki
(világbank.hu) A görög kereskedelmi adatok remekül tükrözik az állam gazdasági
helyzetének változását. A következőkben rátérek az export-és import mutatókra, és
szemléltetem milyen hatással voltak az egyes változások az ország életére. Mit hozott a
csatlakozás előbb az Unióhoz, majd az eurózónához, és főleg ennek tükrében mit tapasztalt
az ország a gazdasági válság kapcsán.
16
4.1. A görög gazdaság export és import mutatói a csatlakozástól napjainkig
4.1.1. Az export alakulása
Milyen információd ad nekünk, ha egy ország export mutatóit vizsgáljuk? Fontos-e az,
hogy mely országokkal kereskedik az adott gazdaság? Elárul-e valamit egy gazdaságról, ha
csak a saját kontinensén belül kereskedik, esetleg a határokat is átlépi? Az export-mutató
tartalmazza a szállítási, biztosítási közlekedési, egyéb szolgáltatásokat valamint az összes
exportterméket. Mi történt a görög exporttal az idők során?
Az után, hogy Görögország csatlakozott, az akkor még EGK-hoz (1981-ben) hirtelen
elkezdett visszaesni az áru és szolgáltatás exportja. Négy év alatt, 1981-ről 1985-re 26,2%-
ról 19,8%-ra esett vissza ez a mutató. Ez egy több mint 6%-os visszaesést jelent. Mit
láthatunk az új pénznem bevezetése után? Ha a 2000-es évet tekintjük bázisnak, és ehhez
viszonyítjuk a többi év alakulását, akkor láthatjuk, hogy az első 1-2 évben valamelyest
visszaesett az exportja, de hosszabb távon vizsgálva javulást látunk.
A táblázat azt szemlélteti, hogy hogyan változott az export alakulása az új pénznem
bevezetésétől kezdve. A 2000-es év tekintendő bázisnak, így az a 100%. A táblázat csak a
válság beköszöntéig tartalmazza az adatokat, a válság utáni alakulást az ezt követő táblázat
tartalmazza.
2. táblázat
Az export alakulása az új pénznem bevezetésétől a válságig
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
Az új pénz bevezetésének első pár évében negatív eredményt látunk: 2001-ről 2002-re
13%-ot csökkent az export. A válság előtti évig azonban folyamatos javulást veszünk
észre. Az új pénznem bevezetésétől a válság előtti évig 17%-os a javulás. A 2001-es
csatlakozással Görögország azon belül, hogy Európai Uniós tagállam volt, ennél többet is
kapott, új közösségnek lett része, az eurót használók közösségének.
év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
export volumen
index(2000=100%)
100,0 99,6 86,4 94,1 95,2 103,2 114,4 116,6 114,1
17
Ez többféle változást jelent egy időben: Az új közös fizetőeszközzel olyan előnyökhöz
jutott hozzá, amit a kereskedelemben remekül tudott kamatoztatni.
Kibővült a piaca. Az új pénznek köszönhetően a kereskedelem könnyebbé vált, és a
választék is bővült, a kereslet pedig megnőtt az ország termékei iránt. Az ábrán látszik,
hogy az új pénz használata hatalmas növekedést okozott az országnak. 2001-ről 2004-re
megduplázódott az exportbevétel. Az export folyamatosan nőtt, egészen 2008-ig.
3. táblázat
Az export volumenindex váltzása a válság évében, és utána
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
Mit tapasztalunk a válság idején? A következő ábra ugyan úgy, mint az előbbi a 2000-es
évet tekinti bázisnak, de csak a válságtól kezdve mutatja be az export alakulását.
Nem meglepő módon az ország exportját tekintve a 2008-as válság után súlyos visszaesés
tapasztalható. A válság után a 2012-es évekig ugyan arra a szintre esett vissza az export,
mint a növekedés előtti időben. És mi történt a válság után? „2012 augusztusa és 2013
júliusa között 12 százalékkal nőtt a kivitel az azt megelőző egy évhez képest. Szakértők
szerint a belföldi kereslet visszaesése miatt egyre több görög vállalat próbál szerencsét
külföldön.”(HVG) Ezt felfoghatjuk akár pozitívumnak akár negatívumnak. Nyilván
kedvezőbb lenne, ha belföldön is nagyobb lenne a kereslet, ha más miatt nem a szállítási
költség szempontjából, ugyanakkor a kereslet az kereslet, és egy ilyen negatív visszaesés
után minden növekedésnek örülni kell.
„Az ország legnagyobb export piacai az EU- tagországok közül: Németország,
Olaszország, Bulgária, Ciprus, Nagy- Britannia, Franciaország, és Spanyolország.
Természetesen az éghajlatnak köszönhetően a zöldség-gyümölcs export húzóágazatnak
számít, ugyanakkor meghatározó a szolgáltatások szerepe. Ez éppúgy jellemző az export
mint az import piacára. Görögországban jelentős iparág a turizmus, a hajógyártás az
élelmiszer és dohányipar.”(Nemzeti Külgazdasági Hivatal, 2014)
év 2008 2009 2010 2011 2012
export volumenindex (2000=100%) 114,1 105,1 105,2 135,2 154,2
18
Ha ugyan ezt a kérdést másik szempont mentén vizsgáljuk, ugyan arra a tapasztalatra
jutunk. A következő ábra és táblázat is az export bevételt mutatja a GDP-hez viszonyítva.
2. ábra: A görög export és GDP változás összehasonlítása az új valuta bevezetése után
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
A GDP és az export viszonyát szemléltettem a grafikonnal. Észrevehető, hogy már-már
azonos ívet ír le a két mutató. Mindkét mutató a 2008-as válság idején éri el a csúcspontját,
majd nagyarányú zuhanást produkál. A 2012-es 27%-os arány pedig példa nélküli az
előbbi éveket tekintve.
4. táblázat
A görög export alakulása a GDP százalékában az euró bevezetése után
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Export
%
GDP
25,7 24,9 21,8 20,7 23,1 23,2 23,2 23,8 24,1 19,3 22,2 25,1 27,0
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
Görögország 21 másik Európai uniós tagállammal együtt része a Schengeni övezetnek,
ami további könnyebbséget jelent az utazás szempontjából, hiszen ezek az országok
vállalják, hogy nem végeznek ellenőrzést a szomszédos schengeni állami belső
határszakaszon. Tehát az egyezmény szabad utazást biztosít a tagok számára.
0
50
100
150
200
250
300
350
400
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Mrd$
GDP ($) Export ($)
19
4.1.2. Az import alakulása
Görögország egyik legfontosabb import országa Oroszország, nyilvánvalóan az
energiahordozók magas aránya miatt. Továbbá kiemelkedő helyen szerepel Németország
nem csak import, de exportpartnerként, illetve Olaszország, és Kína is. (Nemzeti
Külgazdasági Hivatal, 2012) Az 1981-es csatlakozás után közvetlenül csökkent az import
is, ahogy az imént ismertetett export.
3. ábra: Az import alakulása a GDP-hez viszonyítva (Mrd$)
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
A 90-es évekig lassú arányos növekedés után a grafikon vonala elérkezik 2001-hez. Itt
hirtelen nagyarányú emelkedés tapasztalható. 2001-től 2004-ig némi visszaesést veszünk
észre, azonban 2004-ről 2008-ra olyan mértékű változást látunk, mint amilyet sehol az
eltelt idő alatt: A GDP százalékában mérve kb. 5%-os az emelkedés, 33,5%-ról 38,6% -ra.
Ha ugyan ezt a négy évet az import bevétel szempontjában vizsgáljuk, akkor is óriási az
eredmény: 76 milliárd dollárról 131 milliárdra ugrik a forgalom, ez pedig nem kevesebb,
mint 55 milliárdos különbség a 4 év alatt. A válság természetesen az importra is rányomta
a bélyegét: Egy év alatt, 2008-ról 229-re 33 milliárd dollártól esett el az ország, 2012-re ez
az érték eléri az 52 milliárdos veszteséget, és ez egyben a GDP 32%-át jelenti. Az ország
legfontosabb import partnerei: Természetesen az Európai Unión és az övezeten belül is az
első helyen Németország áll, majd Olaszország, és Bulgária. Fontos megemlíteni
Törökországot és az USA-t is.
0
100
200
300
400
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Mrd $
GDP ($) Import ($)
20
A táblázatban ugyan úgy, ahogy az export esetében, így az importnál is számszerűsítettem
a GDP és Import bevételek viszonyának alakulását.
5. táblázat
Az import alakulása a GDP százalékában
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Import
%GDP 39,6 38,4 35,7 33,3 33,5 32,5 34,6 37,9 38,6 30,7 31,5 33,1 32,0
Forrás : Világbank adatai alapján – Saját szerk.
A GDP-hez viszonyítva kicsit változik az eredmény, mint pénzben kifejezve, de
természetes, folyamat, hogy ha csökken a GDP, azzal együtt változik a kereskedelem is.
Az import grafikonja hasonló az export alakulásához. Azzal a különbséggel, hogy, míg az
export 2008-ról 2009-re „csak” 4,8%-sos visszaesést eredményezett a GDP-hez képest,
addig az import esetében ez a szám majdnem 8%-os csökkenést jelent.
4.1.3. A külkereskedelmi mérleg egyenlege
Görögország uniós tagállam révén, alkalmazza az Európai Unió által meghatározott
kereskedelempolitikai eszközöket. „Görögország 1981 óta tagja az Európai Uniónak. Az
egységes európai piac részeként a tagországok egymás között nem alkalmaznak vámokat.
(…) Az EU-n kívüli országokkal szemben az EU közös vámpolitikája érvényesül, azaz az
EU egységes vámtarifáját kell alkalmazni.” (Nemzeti Külgazdasági Hivatal) A közös
kereskedelempolitika az Európai Unió legkorábban kialakított közös politikáinak egyike,
amely mind a mai napig meghatározó szerepet tölt be az integráció működésében. ( Miesel
S. 2008) Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája az Unión kívüli országokkal
folytatott kereskedelemre vonatkozik, az Unión belüli kereskedelemre az egységes (belső)
piacra vonatkozó szabályok érvényesek (áruk-, személyek-, tőke szabad mozgása,
szolgáltatásnyújtás szabadsága). Be kell tartania az egyenlő elbánás és viszonosság elvét.
A görög export-import alakulása jelentős mértékben összefügg a gazdaság helyzetével. Az
imént tanulmányozott export és import mutatók után ebben a részben azt igyekeztem
szemléltetni, milyen hatással volt Görögország külkereskedelmi kapcsolataira az, hogy
belépett előbb az EGK-ba majd az eurózónába. Az előbbi két adathalmaz alapján
kiszámítottam egy harmadik mutatót, a külkereskedelmi mérleg egyenlegét.
21
A fizetési mérleg folyó mérlege az áruk nemzetközi kereskedelméről illetve a
szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi tranzakciókról, a folyó átutalásokról és a a
jövedelmekről is tájékoztatást ad. A fizetési mérleg rögzíti a követelések (export) és a
tartozások (import) értékét. Ha a mérleg negatív, azaz „folyómérleg-hiány” lép fel, az azt
jelenti, hogy az ország többet költ külföldön, mint amennyi jövedelme származik a más
gazdaságokkal folytatott tranzakciókból, ezért külfölddel szemben nettó adóssággal
rendelkezik.
A külkereskedelmi mérleg egy ország meghatározott időszak alatt teljesített export- és
importforgalmát összegzi reexport vagy tranzit nélkül, azaz csak közvetlen áruforgalmat
vizsgál. Hogyha a kivitt áruk értéke magasabb, mint a külföldről behozott áru értéke,
akkor nyilvánvalóan mérleg többletről, míg ellenkező esetben külkereskedelmi mérleg
hiányról beszélünk. Ha az export nagyobb, mint az import értéke, akkor szufficites, ha
pedig fordítva akkor deficites a mérlegünk.
4. ábra: Görögország külkereskedelmi mérlegének változása a csatlakozástól 2012-ig
(Millió$) Forrás: világbank adatbázis alapján – Saját szerk.
„A görög kormány számára alapvető kérdés a fizetési mérleg és azon belül is a kedvezőtlen
export-import arány javítása. Ez a cél egyelőre csak az import tartós csökkenése
révén látszik megvalósulni, hiszen – összehasonlító áron – 2008-hoz képest 2012-ben már
kb. 45%-kal volt kevesebb az áruk és szolgáltatások importja.
-100 000
-50 000
0
50 000
100 000
150 000
Export Import Külkereskedelmi mérleg egyenlege
22
Ugyanakkor a teljes export 2009-ben mintegy 20%-ot esett vissza, a 2010. és 2011. évi
szerény (10 % alatti) növekedést követően 2012-ben újra csökkent. „ Nemzeti
Külgazdasági Hivatal, 2012)
A külkereskedelmi mérleg egyenlegéhez először a megfelelő import és export adatokat
szükséges legyűjteni, majd ezeket egyszerűen kivonva egymásból megkapjuk az
eredményt. (Y=Exp-Imp). Mit olvashatunk le az ábráról? Az ország mindig is többet
importált, mint amennyit exportált. Ez alapján megállapítható, hogy a görög
külkereskedelmi mérleg az évek sokaságát tekintve minden évben súlyos deficitet mutat. A
csatlakozástól kezdve egyre csak nő ez az érték, majd a 2008-as válság idején kiugró adat
olvasható le. A válság után csökkenés indul. Görögországban a fő exportcikkeknek az
agráripari termékek mondhatók. A válság utáni évben 2009-ben az export és import is
jelentősen visszaesett, kb. 25%-kal.(eurostat adatbázis)
5. ábra: Külkereskedelmi mérleg egyenlege 2000 után (Mrd $)
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
A grafikon is alátámasztja a fenti állításokat, valamint segít átfogó képet alkotni a görög
válság egyik fő okáról. Ezek alapján megállapítható, hogy a görög külkereskedelmi mérleg
tulajdonképpen mekkora deficitet mutat évről-évre. 2008ban a deficit mértéke majdnem
eléri az 50 Milliárd dollárt. Jelentősen többet szükséges importálnia, mint amennyit
exportálni tud.
-50
-45
-40
-35
-30
-25
-20
-15
-10
-5
0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Mrd $
23
A válság utáni évben 2009-ben az export és import is jelentősen visszaesett, kb 25%-
kal.(eurostat.hu) Ehhez fokozottan hozzájárult a görög áruk versenyképtelensége.
Az import a GDP-ben szinte kivétel nélkül meghaladta az export értékeket, melyek
fokozatosan romló GDP adatokhoz vezetnek. A GDP kiszámítása a következő képlettel
végezhető el: GDP=fogyasztás + beruház + export-import).
Mit tudunk jelenleg ezzel kapcsolatban? A HVG szerint 2013-ban 65 év után először
Görögország többet exportált, mint importált. „Ennek eredményeként 2013-ban a fizetési
mérleg 1,2 milliárd euró összegű többlettel zárt - közölte a görög központi bank. 2012-ben
Görögország fizetési mérlegén még 4,6 milliárd euró összegű deficit mutatkozott.”
(hvg.hu) Ez volt a legmagasabb érték 1948 óta, amióta a statisztikai nyilvántartás
elkezdődött.
6. ábra: Az export és import-mutatók viszonyulása a GDP-hez (Mrd$)
Forrás: világbank adatai alapján – Saját szerk.
Az ábrán az export és import alakulását szemléltettem a GDP-hez viszonyítva. Ezzel
bizonyítva, hogy a kereskedelem nagyban hozzájárul és felel a GDP változásához. A 2013
után jelentkező export többletről sajnos nem áll még rendelkezésre hivatalos statisztikai
adat, de a többlet két okkal magyarázható: egyrészt megnőtt az idegenforgalom 2012-ben,
és csökkent az import valamelyest. A válság miatt sok vállalt kényszerült megválni a
dolgozóitól, ezért a fogyasztás visszaesett, nem volt szükség akkora importra, mint
korábban.
0
50
100
150
200
250
300
350
400
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Mrd $
Import ($)
Export ($)
GDP($)
24
4.2. Munkanélküliség
A következő fontos szempont, ha egy ország gazdaságát vizsgáljuk, a
munkaerőpiacon keresendő. Mivel a munkanélküliségi ráta folyamatosan nő, és rengeteget
lehet hallani a görög munkanélküliségről, tudni kell, hogy mi ennek az oka.
A munkanélküliség növekedése köszönhető egyrészt az elöregedő népességnek, másrészt
pedig az oktatás nem megfelelő minőségének. „A tantervben ugyan szerepel az
idegennyelv-oktatás, ugyanakkor a görög fiataloknak csak töredéke beszél valamilyen
idegen nyelvet. Napjainkban azonban ezek a fiatalok (főként a diplomával rendelkező
munkanélküliek) tömegesen kívánják elhagyni Görögországot, elsősorban a kilátástalan
helyzetükre hivatkozva. Az elsődleges célpontjuk Németország.”(Farkas B.et al 2012.36.o)
7. ábra: A munkanélküliség alakulása képzés szerint
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
Az megfelelő oktatás tehát fontos lenne, ugyanakkor az ábráról leolvasható, hogy az évek
során melyik réteget sújtotta leginkább a munkanélküliség. Egyértelműen látszik, hogy
arányaiban – a felsőfokú képzésben részesülteket érinti legkevésbé ez a probléma,
ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ez a grafikon a munkanélkülieket aszerint csoportosítja,
hogy milyen képzést kaptak.
0
10
20
30
40
50
60
%
Felsőfokú képzés
Középiskolai képzés
Általános iskolai képzés
25
Ez nem feltétlenül mutat valós képet, ha arra gondolunk, hogy az egyes kategóriákba hány
fő tartozik. Ami a vizsgálatom szempontjából a legfontosabb kérdés, az a 2008-as
eredmény.
Mint látható a legkevésbé itt is a felsőfokú képzést kapott polgárokat érinti a
munkanélküliség, őket követi az általános iskolát végzettek , és legnagyobb számban a
középiskolai eredménnyel büszkélkedőket látjuk. A számuk a következők szerint oszlik
meg: Felsőfokú végzettségűek aránya 22,4%, ami egyébként 193817 főt jelent,
középiskolai 48,9%, míg az általános iskolát végzetteké 27%. Tehát ez azt jelenti, hogy
2008-ban a válság kirobbanásakor azok közül, akik elvesztették a munkájukat, a
legnagyobb részt olyan emberek voltak, akik középiskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek.
Ettől függetlenül fontos lenne az idegen nyelvoktatás, ha másért nem a rengeteg turista
miatt, akik évről-évre felkeresik az országot. 2008-ban a válság idején az ország népessége
11237094 fő volt. Ehhez képest a munkaképesek száma 7,7%, tehát 865256,238 fő.
(Eurostat) Nagy gondot jelentett, hogy az EU-n belül Görögország volt a második
legmagasabb munkanélküliségi adatokat produkáló tagország, hiszen őt már csak
Spanyolország előzte meg a maga 25%-val. Görögországban a teljes munkanélküliség
ekkor kb. 24% volt. „Tavasszal, a görög válság mélyülésének időszakában már világos
volt, hogy uniós szintű választ kell adni az európai gazdaság hosszabb távú problémáira.
Ekkor hirdette meg az EU-s állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács (ET) Európa
2020 névvel az új munkahely-teremtési és növekedésserkentő stratégiát. A stratégia főbb
elemei a foglalkoztatás növelése, az oktatás és a K+F feltételeinek javítása.” (Kiss G. 2010.
46.oldal)
Az egész nemzetre vonatkozó munkanélküliséget tekintve a közel 25% azt jelentett, hogy
minden majd’ minden negyedik görög munkanélküli volt. A válság évében, augusztusban a
munkanélküliségi ráta elérte a 25,4% százalékot Görögországban.
A munkanélküliek száma pedig több mint 1,2 millióra tehető. (www.hvg.hu)
Elérkezett az az idő is, amikor Görögországban volt a legnagyobb a munkanélküliség az
Európai Unió országai között. Spanyolországban október végén közölt adatok szerint
szintén rekordszintű, 25,02 százalékos volt a munkanélküliség akkoriban, ami akkor a
legmagasabb volt az unióban. Tehát az addigi csúcstartóval - Spanyolországgal vetekedett.
26
"2009-ben még 10 százalék alatt volt a görög munkanélküliség, de a szigorú
költségcsökkentések, illetve adóemelések több munkahely megszűnéséhez vezettek, a
közigazgatásban folyamatos leépítések voltak."(hvg.hu)
De mi lehet a munkanélküliség egyéb oka? Hiszen csupán annyi, hogy az oktatás nem
megfelelő színvonalon folyik, még nem lenne elég oka arra, hogy egy gazdaságot ilyen
súlyosan veszélybe sodorjon.
A munkanélküliség a válság előtt 10% körül vagy az alatt stagnált, egészen addig, amíg ki
nem derült, hogy az ország valójában milyen helyzetben is van. 2010-ben megszavazták az
első görög mentőcsomagot, aminek előfeltétele volt különféle megszorítások bevezetése is.
Többek között a bérek csökkentése, leépítések az állami szférában és az adóterhek
növelése. Az utóbbi kettő elindított egy láncreakciót. Mivel leépítéseket kezdtek az állami
szférában, így a munkanélküliek száma emelkedni kezdett.
Véleményem szerint ezt lehetett volna kompenzálni különféle adóterhek megtartásával,
illetve enyhítésével azon vállalatok számára, akik átvették volna ezeket a dolgozókat és
egyfajta "jut is marad is" elv alapján megtalálni egy olyan arany középutat, amivel az
országot az emberek ellehetetlenítése nélkül lehet kivezetni a válságból.
Ehelyett a görög állam az euro-zóna tagállamainak nyomására további megszorításokat
tett, és elkezdte növelni az adóterheket is. Így azok a kis és nagy vállalkozások, amelyek
átvehették volna az állami szféra dolgozóit, ahelyett hogy bővítették volna alkalmazotti
állományukat, leépítésekbe kezdtek, mert az adóterhek növelésével nőttek a kiadások, a
bevételek viszont maradtak vagy csökkentek, így ezt valamivel kompenzálniuk kellett.
Tehát drasztikusan elkezdett emelkedni a munkanélküliség. Mivel a munkanélküliek száma
egyre nőtt és a bérek is csökkentek, a különféle termékek és szolgáltatások iránti kereslet
csökkenni kezdett, amivel a vállalatoknak további bevétel kiesést okoztak. Azok a
vállalatok, amelyek képesek voltak tovább csökkenteni kiadásaikat további
elbocsátásokhoz vagy bércsökkentéshez folyamodtak, viszont azok, akik nem, egyszerűen
csődbe mentek az évek során, ezzel még tovább növelve a munkanélküliek számát.
A munkanélküliség drasztikus emelkedése miatt, a megszorítások nem jelentettek az állami
szférának komolyabb kiadás csökkenést.
27
Ennek az az oka, hogy azokat a pénzeket, amik pluszba befolytak a megemelt adók miatt,
és azokat, amiket a létszámleépítéssel megspóroltak, ki kellett fizetniük munkanélküli
segélyekre, ráadásul a fogyasztói társadalom hanyatlása miatt az állam elbukott rengeteg
olyan bevételt is, amelyeket a vállalatok által a munkavállalók irányába kifizetett
pénzekből keletkező, a fogyasztói társadalom által generált forgalmi és egyéb adók
jelentettek volna. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban a görög
munkanélküliség elérte a 27,5% -ot. (KSH adatbázis, 2013)
A következő ábrán a görög munkanélküliség alakulását szemléltettem. Az adatok a
csatlakozástól egészen napjainkig vázolják a munkanélküliség problémáját.
8. ábra: Munkanélküliség változása teljes munkaerő százalékában
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
„A görög gazdaság 2003 és 2007 között évi közel 4 százalékos ütemben nőtt, bár a
munkanélküliséget ez sem tudta alacsony szintre szorítani (2007-ben 7,5 százalék, más
források szerint 8,4 százalék volt az állástalanok aránya). Az infláció ezzel szemben
viszonylag alacsony volt (2007-ben 2,9 százalék). A külső adósság 2007-ben a GDP 82
százalékával ért fel, de az adósság-szolgálat 2009-ben már 12 milliárd euróra rúg.”(Vida
K. 2009) És ehhez jön még a magas korrupció és a strukturális gyengeségek. Az egy főre
jutó görög GDP 23,6 ezer euró 2008-ban.(Eurostat adatbázisa alapján)
0
5
10
15
20
25
30
1981 1982 1991 1992 2001 2002 2008 2009 2010 2011 2012
%
év
28
4.3. Államadósság
Amikor az ország csatlakozott a valutaunióhoz, a konvergencia kritériumok közül
háromnak nem tudott megfelelni. Ebből az egyik követelmény az államadósságra
vonatkozott. A Következőkben ezzel a kérdéskörrel foglalkozom.
Államadósság tekintetében a követelmény a következő volt: A teljes államadósságnak
kevesebbnek kell lennie, mint a GDP 60%-a. Tudvalevő, hogy az első és legfontosabb oka
annak, hogy a görög állam olyan helyzetbe került ahol sajnos még mos is van, az
államadósság hatalmas mértéke. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek az országnak a
fizetési mérlege mindig deficitet mutatott, de a 2008-as pénzügyi válságot követően a
helyzet súlyossá vált, és azóta is tart ez a recessziós állapot. 2008-as és 2009-es adatokat
vizsgálva leolvasható, hogy az államadósság a GDP%-ában 2008-ban a válság idején
121%% volt majd 2009-re 136%-ra emelkedett. (Világbank adatai alapján)
9. ábra: Államadósság változása a GDP százalékában
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
A 2001-es csatlakozás után Görögországnak az ikerdeficit jelenségével kellett
szembenéznie, ami azt jelenti, hogy egy ország folyó fizetési mérlege és az államháztartási
hiánya is negatív számot mutat. „Az államháztartás kiadásai a GDP 51%-ára szöktek 2009-
re.”(Novák Zs. 2012. 4.o) Az államadósság 2004-től fokozatosan újra gyarapodni kezdett.
Mindezek mellé a termelékenységet meghaladó reálbér –növekedés rontotta a
versenyképességet.
29
A Stabilitási és Növekedési Egyezményben előírtakkal ellentétben a 3%-os hiány és 60%-
os államadósság kritérium be nem tartását nem büntették elég szigorúan.
Az Európai Bizottság nem büntette olyan következetesen, 2003-2010 több túlzottdeficit-
eljárás ellenére sem került sor egyetlen szankcióra sem az eurózónában. „2001 és 2007
között a görög államháztartás kiadásai 87%-kal nőttek, míg bevételei mindössze 31%-kal,
így folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt állt.”(Novák Zs. 2012. 4/b)
4.4. Komplex elemzések – A Dél-európai országok összehasonlítása
A következőkben a déli országokra helyezem a hangsúlyt, és hogy még érdekesebb legyen
az elemzésbe bevonom Írországot is, így a négy ország vizsgálatával lényegében az
úgynevezett PIGS országok mutatóit fogom kutatni. A PIGS egy negatív hangzású, és
negatív tartalmú mozaikszó, amelyet az EU legszegényebb gazdaságaira használnak gyűjtő
fogalomként. Portugália Olaszország Görögország és Spanyolország. Ezekkel az
országokkal kapcsolatban többnyire negatív sztereotípiák élnek. Hozzájuk kötik a laza
államháztartást, a magas államháztartási hiányt, a korrupciót. A másik mozaikszó a PIIGS,
amelynél még Írországot is csatoljuk a felsoroláshoz. A PIGS országok tulajdonképpen a
rendszer áldozatai. A közös euróval az a gond, hogy azok az országok is használják,
amelyek lassabban gyarapodnak. Egyes vélemények szerint az eurózóna válsága
kifejezetten ezeknek az országoknak a hibája. Az úgynevezett nettó befizetők, mint pl.
Németország és a támogatott országok között, mint pl. bármely PIGS ország között egyre
élesebb a konfliktus. Ezeket a gazdaságokat pénznyelőnek tekintik. Mind a négy országra
jellemző az elöregedő népesség, amely hosszú távon súlyos problémákat okozhat. A négy
ország összehasonlítására Bennet-módszert fogok használni. A mutató segít a
versenyképesség és fejlettség meghatározásában, A számítás végén egy rangsort fogok
kapni a négy országból. Az országok külgazdaságát fogom vele vizsgálni.
A Bennet-módszer lényege, hogy rangsoroljuk a kiválasztott területi egységeket
fejlettségük szerint, úgy hogy minden mutató esetében annak a területnek az adatát vesszük
bázisnak, amelynél a mutató értéke a legnagyobb. A problémás országok közül
Spanyolországban nagyjából az EU-átlaggal azonos az egy főre jutó GDP,
Görögországban 89 százaléka, Portugáliában 81 százaléka.(origo.hu)
30
Képlete: aik = Aik/Aimax
Szükséges hozzá az országok GDP-je, népessége és monetáris tartaléka, illetve a
kereskedelemre vonatkozó import és export adatok. Ezen mutatók segítségével minden
további számítás elvégezhető. A számításhoz nem Olaszországot vetettem össze a másik
hárommal, mert véleményem szerint ez nagyon torz adatokat mutatna, hiszen sokkal
nagyobb a népessége, mint a többinek. Így az összehasonlítandó országaim: Portugália
Írország, Görögország és Spanyolország. Spanyolország, mint tudjuk az EU legnagyobb
munkanélküliséggel küzdő országa. A többi országhoz képest mégis magas a GDP-je,
ugyanakkor a négy ország közül itt élnek a legtöbben, Görögországhoz képest kb.
négyszeres a lakosok száma.
6. táblázat
A PIGS országok komplex vizsgálata a Bennet-módszer segítségével
Megnevezés Portugália Írország Görögország Spanyolország
GDP(Millió $) 212 274 210 772 249 099 1 322 965
Import(Millió $) 83 422 176 125 79 781 422 142
Export(Millió $) 82 132 227 225 67 253 431 997
Export hányad(X/GDP) 0,386914038 1,078062252 0,269984724 0,32653678
Import hányad (I/GDP) 0,392992531 0,835621479 0,320277241 0,319087815
Nettó külkereskedelmi
bevétel($) -1 290 305 991
51 099 666
812
-12 527 799
702 9 854 718 437
Népesség (fő) 10514844 4586897 11092771 46761264
Monetáris tartalék ($) 22658,23 1707,53 7255,02 50588,48
GDP/fő($) 20188,02922 45950,83639 22455,9476 28291,89503
43,9 100,0 48,9 61,6
Export-nyitottság 0,39 1,08 0,27 0,33
35,9 100,0 25,0 120,9
Import -nyitottság 0,39 0,84 0,32 0,32
47,0 100,0 38,3 38,2
Likviditás 0,107 0,008 0,029 0,038
100,0 7,6 27,3 35,8
Összesen 226,9 307,6 139,5 256,5
Rangsor 3 1 4 2
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Eurostat és Világbank adatai alapján (2012)
– Saját szerk.
Portugáliában Görögországhoz hasonlóan hosszú ideje tartó költségvetési problémák
jelentkeztek. Ez a két ország többnyire versenyképességi problémákkal küzd. Egészen más
a gond a másik két országban.
31
„Írország és Spanyolország nehézségei ugyanakkor más természetűek: bizonyos
tekintetben mindkét ország saját korábbi sikereinek áldozata – ingatlanpiacuk túlságosan is
vonzónak bizonyult, ez a szabályozási hiányosságok és a túlzott optimizmus mellett
túlfűtöttséghez, a kapcsolódó szolgáltató szektorok zabolátlan növekedéséhez vezetett.”
(www.vg.hu, 2011) Portugáliában az államháztartási hiány a legnagyobb probléma.
Írországot elsőként érintette meg a válság szele. A perifériáról a csúcsra törő gazdaságot
mégis súlyosan érintette a válság. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a munkanélküliség
alakulása: A kb. 4%-os munkanélküliség a válság idejére elérte a 15%-ot.
Az ábrából egyértelműen kitűnik, hogy az általam választott ország – Görögország áll a
legutolsó helyen a rangsorban.
Az első helyen Írország végzett őt követi Spanyolország és Portugália. Ehhez az
eredményhez az export és import nyitottságon kívül a likviditást, azaz az ország
fizetőképességét kellett használtam.
10. ábra Folyó fizetési mérleg alakulása a PIGS országokban a GDP százalékában
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
Az ábrán a folyó fizetési mérleg alakulását láthatjuk a PIGS-országokban a válság előtt,
alatt és után. Görögországból kiindulva Írország és Portugália számára is aggasztó lehet a
kép. Ezeknek az országoknak kemény megszorító intézkedésre volna szükségük, hogy
költségvetési többletet érjenek el. Napjainkban látható, hogy különösen Portugáliának van
oka félni, hogy Görögország sorsára jut, hiszen majdnem eléri a 4%-ot.
Görögországnak nem csak likviditási gondokkal kell szembenéznie, tehát nem csak annyi a
probléma, hogy hirtelen nagy mennyiségű pénzösszegre lenne szüksége, ugyanis a hellén
állam jelen pillanatban is inszolvens, tehát fizetésképtelen.
-6
-4
-2
0
2
4
6
2007 2008 2009 2010 2011 2012
Spanyolország
Görögország
Írország
Portugália
32
Magas kamatteherrel és rossz piaci megítéléssel és az igen magas folyó költségvetési
hiánnyal kell számolnia a továbbiakban is.
Az eurózóna középtávú jövője szempontjából talán a legfontosabb kulcskérdés az
adósságfinanszírozás rendszerének hitelességét biztosítani. A legjobb biztosíték a piaci
finanszírozás folyamatossága megfelelő áron. Ha ezt az adósságleépítés során Írország és
Portugália is eléri, akkor reménykedni lehet abban, hogy az euró nemzetközi szerepe nem
sérül.(Rácz M. 2011. 1/b.)
11. ábra Infláció alakulása a válság után a PIGS országokban
Forrás: Világbank adatbázisa alapján – saját szerk.
Ami rögtön feltűnik Írország váltakozó eredményei évről-évre. 2008-ban a válság hatására
mind a négy országban viszonylag magas infláció volt. 2009-ben, megindult egyfajta
gazdasági növekedés. A Görögöknél a legkisebb, de az infláció mértéke ott is elenyésző
volt, míg a Spanyolok és Portugálok közel 1%-os deflációval számolhattak. A legjobban az
írek gazdasága teljesített. 2010-ben, újabb visszaesések jelentkeztek a gazdaságban, ez
legkevésbé az Íreket érintette. 2011-ben további gazdasági visszaesés volt látható, a 4
országban közel egyformán. 2012-ben ismét kezdett erősödni a négy ország gazdasága,
különös tekintettel Görögországra. A grafikon egyértelműen látszik az első mentőcsomag
eredménytelensége (2009) illetve a második mentőcsomag eredményessége (2012).
Látható tehát, hogy a PIGS országok gazdasága nem kiszámítható, és előre jelezhető ív
mentén haladnak, elég, ha csak Írország szeszélyes ingadózását figyeljük.
-6
-4
-2
0
2
4
6
2008 2009 2010 2011 2012
%
Spanyolország
Görögország
Írország
Portugália
33
5. Görögország gazdasága az Euró bevezetése előtt és után
5.1. Görögország helye az eurózónában
Amikor Görögország felvételt nyert az euró-övezetbe, többen szkeptikusan álltak hozzá, és
ez nem véletlen, hiszen utólag már tudjuk, hogy Görögország az eurózónához való
csatlakozáskor nem állt a megfelelő szinten a belépéshez. Ezt mi sem bizonyítja jobban,
mint hogy a statisztikai adatok „kozmetikázásához” kellett folyamodnia rögtön a felvétel
után. A következőkben szemléltetem, hogy a konvergencia kritériumoknak már akkor sem
tudott maradéktalanul megfelelni. Az első elemzést az árszintstabilitás vizsgálatára
vonatkozik. A konvergencia kritériumok közül az államadósságot már fentebb taglaltam.
A következőkben újabb kritériumot ellenőrzök le, vajon megfelelt-e neki Görögország,
vagyis vajon menyire nem?
5.1.1. Árszintstabilitás vizsgálata
Ezen kritérium lényege, hogy a fogyasztói árindex emelkedése a megelőző két évben
legfeljebb 1, 5%-kal haladhatja meg a három legstabilabb-legalacsonyabb inflációs rátájú-
ország általános árindexét. Mivel Görögország 2001-ben csatlakozott az övezethez, az azt
megelőző évek adatait tekintettem a vizsgálat tárgyaként. A 2001-es évet megelőző
adatokból kiindulva, Ausztria (1999), Belgium (1999), Finnország (1999), Franciaország
(1999), Hollandia (1999), Írország (1999), Luxemburg (1999), Németország (1999),
Olaszország (1999), és Portugália (1999) közül, előzetes számítások és elemzések után
megállapítottam, hogy Franciaország, Németország és Ausztria voltak a legstabilabb
gazdaságok az EU-ban.
Ezért ezen országok adatait vizsgáltam 1998-tól 2000-ig. Az ábrából első ránézésre is
kitűnik, hogy Görögország majdnem dupla akkora adatokkal rendelkezik, mint a másik
három ország.
34
A három erős gazdaság értékeit két évre vetítve és átlagolva 1,47%-os értéket kapunk, és
ezen összeg átlaga 1,21%. Ezt vesszük küszöbértéknek. Tehát Görögországnak ezzel az
értékkel kellett számolnia a belépéskor, vagyis az ő értéke nem lehet több, mint 2,71.
7. táblázat
Az árszintstabilitás vizsgálata a görög csatlakozás előtt
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
Ha elvégezzük a számítást, 2,9-es eredményt kapunk Görögország esetében, így láthatóvá
válok, hogy valójában nem tudott megfelelni ennek a kritériumnak sem. Görögországnak
nem sikerült az inflációt az elvárásokhoz mérten igazítania.
12. ábra: Az árszint stabilitás vizsgálata a görög csatlakozás
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
A szemléltetés kedvéért bemutatom a négy ország milyen adatokkal rendelkezett az árszint
stabilitás vizsgálata során az infláció százalékában 2001-ben. A különbség szemmel
látható. Egyértelműen Németország szerepel az első helyen, de a másik két ország is közel
azonos eredményekkel bír, satbil gazdasággal rendelkeznek. A görög értékek majdnem a
dupla akkorák, mint amekkora az elvárás lett volna.
0
1
2
3
4
Ausztria Németország Franciaország Görögország
Ország 1999(%) 2000(%) Átlag(%)
Ausztria 0,56 2,40 1,48
Németország 0,57 1,47 1,02
Franciaország 0,53 1,70 1,12
Küszöbérték 1,21
Görögország 2,64 3,17 2,90
35
5.1.2. Az infláció alakulása Görögországban a csatlakozástól napjainkig
A fogyasztói árindex az infláció általános mérőszáma. A jegybankok általános érdeke az
infláció minél alacsonyabb szinten való tartása, az árstabilitás elérése és fenntartása. Az
infláció kiszámításához a háztartások által elfogyasztott valamennyi szolgáltatást, terméket
figyelembe kell venni, akár mindennapi fogyasztási cikkekről, akár tartós fogyasztási
cikkekről legyen szó. Ha az árak tartósan csökkennek az veszélyes a gazdaság fejlődésére
nézve.
A beruházásokra szintén kedvezőtlen hatást gyakorol. 2011-ben 5,2%-kal emelkedtek a
fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, az infláció így 3 százalékponttal haladta
meg az euróövezeti átlagot a súlyos adósságválsággal küszködő országban. A drágulás
okát az energiaárak emelkedésében kell keresni, valamint a válság miatti kormányzati
megszorításokban. Az általános forgalmi adó 21%-ról 23%-ra emelte a vezetőség. (HVG)
A Statisztikai hivatal szerint az infláció elérte a 123%-t 2013-ban 2005-ös bázison nézve.
13. ábra: Az infláció alakulása Görögországban napjainkig
Forrás: Világbank adatbázisa alapján – Saját szerk.
A grafikon szerint a görög infláció az 1980-as évek elején tetőzött majdnem 25%-on, az
EU hoz való csatlakozás után csökkenésnek indult, majd az 1990-es csúcs után
folyamatosan csökkenni kezdett, egészen a válságig. Az inflációért a viszonylag magas
költségvetési deficit, a rövidlejáratú tőkék súlya, valamint a Központi Bank túlzott
pénzkínálata voltak a legfőbb felelősök. Részben a kőolajárak drágulása miatt a
közlekedés is drágább lett.
0
5
10
15
20
25
30
1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011
%
36
„A görög gazdaság 2003 és 2007 között évi közel 4 százalékos ütemben nőtt, bár a
munkanélküliséget ez sem tudta alacsony szintre szorítani (2007-ben 7,5 százalék, más
források szerint 8,4 százalék volt az állástalanok aránya). Az infláció ezzel szemben
viszonylag alacsony volt (2007-ben 2,9 százalék). A külső adósság 2007-ben a GDP 82
százalékával ért fel, de az adósság-szolgálat 2009-ben már 12 milliárd euróra rúg.”(Vida
K. 2009, 29.o)
Németországban az EKB igyekszik stabilan és alacsony szinten tartani az inflációt. Az
alacsony infláció a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak egyaránt kedvező. Alacsony
infláció mellett a kamatlábak is alacsonyak. Tehát minél kisebb az infláció, annál
szívesebben vesznek fel az emberek hitelt, és annál nagyobb a beruházási kedv, új
vállalkozásokat indítanak és több munkahely születik. Megállapítható, hogy az
alacsonyabb infláció több munkahely teremtéséhez vezethet.
2010 és 2011 között tetőzött az infláció, láthatóan kb. 10 éves csúcsot döntött, majdnem
5%os mutatójával. Ezt az értéket megelőzően 1997-ben voltak csak ennyire magasak a
mutatók, akkor 5,3%-os értéket mutatva. Legutóbb 1997 augusztusában emelkedtek az
árak a 2010. májusihoz hasonló mértékben. „Visszaesett a 2011-ben még 3,3%-
os infláció is, így a fogyasztói árindex növekedése 2012-ben már csak 1,5%volt, 2013/14-
ben pedig – a zuhanó keresletet lassan követő piaci árak alkalmazkodása nyomán –
stagnálás vagy enyhe defláció várható.” (Nemzeti Külgazdasági hivatal, 2012)
5.1.3. Költségvetési deficit
A következő kutatásom a költségvetési deficitre vonatkozik, tehát arra, hogy a
költségvetési hiány maximum a GDP 3%-a lehet. A költségvetés lényegében az ország
bevételeinek és kiadásainak a különbsége, a deficit pedig tulajdonképpen azt jelenti, hogy a
kiadások meghaladják a bevételeket. 129149147971,26 dollári volt Görögország GDP-je
2000-ben. Az államháztartási hiány a GDP százalékában, az előbbiek alapján 2000-ben
3,763% volt, és fontos megemlíteni, hogy ez a későbbiekben tovább emelkedett, mígnem
2009-ben elérte a „csúcsot” 15,58%-kal. Ennek a kritériumnak Görögország ismét nem
tudott megfelelni a csatlakozáskor, sőt a későbbiekben egyre rosszabb értékeket produkált.
37
5.1.4. Államháztartási hiány
A következő negatívum az volt, mikor 2009-ben kiderült, hogy a 2008-as tényleges, és a
2010-es várható deficitet illetően ismét túlzó eredményeket közöltek. Az államháztartási
hiány azóta is egyre nő, és a jelenlegi szabályok szerint, nem lehet tagországot kizárni az
övezetből. A grafikonról leolvasható, hogy a görög állam jócskán túllépi az államháztartási
hiányra vonatkozó megengedett felső határt (3%).
Így volt ez a csatlakozás időpontjánál is, ez az állapot azóta is fennáll. 2004 után látható
némi javulás, ez köszönhető az olimpiai játékoknak, bár jóval kisebb fellendülést hozott,
mint várták. (origo.hu)
14. ábra: Az Államháztartási hiány alakulása a GDP%-ában
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
„A konjunktúra és a kedvező világgazdasági környezet minden eddiginél nagyobb, 40-
60%-os reálbér növekedést eredményezett a déli periférián. A bérek növekedése a
fogyasztás megugrásával és a háztartások eladósodásával járt együtt. Ezt a hatalmas
bérkiáramlást pedig nem követte a termelékenység növekedése, azaz a mediterrán
országok jelentős versenyképességi hátrányba kerültek Németországgal szemben.” Az
adósságállomány 2011 végén volt a legmagasabb, 367,9 milliárd euró.(www.hvg.hu)
„2006-tól a görög államháztartási hiány leépítésére volt szükség, mivel az előző kormány
eltitkolta a tényleges államháztartási egyenleget, és 2006-tól az új miniszterelnöknek,
Karamanlisznak kellett szigorú megszorító intézkedéseket hozni.”(Somai M.2009.15.o)
-18
-16
-14
-12
-10
-8
-6
-4
-2
0
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
%
év
38
Görögország méltatlan volt arra, hogy eurózóna tag legyen, hiszen 2004-ben derült fény a
csalásra, hogy a deficit mértékét illetően a 2000-es évtől kezdve minden évben kedvezőbb
adatokat adott meg, mint ami a valóság volt. Jelenlegi adatok szerint Görögország
költségvetési hiánya túlszárnyalja a becsléseket és közel húsz milliárd eurót tesz ki.
meghaladja a becsült adatokat, hiszen kb. 20 milliárd eurót tesz ki. 2009-ben olyan kiugró
adatot láthatunk, amely az Európai Unióban azelőtt teljességgel elképzelhetetlen lett volna.
Az államháztartási hiány majdnem elérte a GDP 16%-át.
39
6. A görög válság
A következő pár mondatban röviden összefoglalom, hogy mit kell tudni a 2007-2008-as
világválság kiváltó okairól és Európára való átterjedéséről.
A gazdasági világválság, mint tudjuk, Amerikában kezdődött egy erős versennyel a
hitelpiacon. A kezdetekkor a bankok ingatlan vásárlási hiteleket kb. 20-30%-os önrész
mellett adtak csak ki, ezzel egyfajta biztosítékot szerezve maguknak arról, hogy a hitelezők
képesek lesznek fizetni a törlesztő részleteket. Később a versengés hatására, egyre lejjebb
vitték az önrészeket, enyhítették a hitelbírálat többi feltételét és bízva a folyamatosan
növekvő amerikai gazdaságban - magasabb hiteleket adtak ki, mint amennyit a fedezetük
ért volna.
Mivel nagyon lazán vették a hitelek "osztogatását", így egyre több olyan hitelező is
bekerült a körbe, akik nem voltak képesek hosszú távon törleszteni és ezáltal beborult a
hitelük. Ezután a szokásos eljárás szerint megindult az ingatlan árverezése, és ha nem
fedezte a költségeket, akkor az ingóságok esetleg további ingatlanok lefoglalása
árverezése. Mivel egyre több lakáshitel dőlt be és a bankok meg akartak szabadulni tőlük,
hogy a pénzükhöz jussanak, így alacsonyabb áron kínálták azokat, ezzel megállítva az
ingatlanpiac növekedését és megindítva annak hanyatlását.
„Az olcsó hitel következményeként olyan beruházások is megvalósultak, azaz
hozzájárultak a nemzeti GDP-k növekedéséhez, amelyek kiegyensúlyozott gazdasági
körülmények között nem eredményeztek volna megfelelő megtérülést, vagy túlságosan
kockázatosnak bizonyultak volna. A jelen körülmények közt ezek a már megvalósult vagy
még el sem készült beruházások a kereslet globális visszaesésének okán nagy
valószínűséggel sosem térülnek meg, tetemes adósságokat és a munkanélküliek növekvő
számát hagyván maguk után.”(Ács A. 2009.)
Ezeknek az eseményeknek a hatására, amiket többek között a média is felkapott (és ez
véleményem szerint óriási szerepet vállalt az ingatlan válságnak pénzügyi válsággá
alakulásában, illetve ennek a válságnak az elterjedésében. ) elkezdett kialakulni egyfajta
félelem a hitelekkel kapcsolatban, hanyatlásnak indult a hitel piac, csökkent a bankok
bevétele.
40
Pánikhangulat kezdett kialakulni a gazdaságban, ennek eredményeképp a befektetők
elkezdték kivonni betéteiket a bankokból. A bankok tovább "gyengültek", óriási
veszteségeket elkönyvelve. A válság hatással volt más kontinensek országaira is. Az
amerikai értékpapír-piac részvényesei óriási, milliárd USD-ben mérhető veszteséget
könyveltek el. Nagy szerepe volt a médiának is az európai, főleg a kelet európai válság
kialakulásában. Az Amerikában kialakult pánikhangulat mindenhová átterjedt és a
bankrendszert a folyamatos tőke kivonásokkal és az óvatos gazdasági lépések által a
gazdasági növekedés megfagyasztásával még inkább a csőd szélére sodorták.
A különböző kormányok és pénzintézetek súlyos összegeket áldoztak a válság kezelésére,
a bankok tőkésítésére.
A láncreakció Európában is beindult. A gazdasági növekedés megállt, a keresletek
csökkenni kezdtek, ennek hatására leépítések kezdődtek, azok hatására pedig bedőltek a
törlesztő részletek.
6.1. A görög válság kialakulásának okai és lépései
Az Amerikából induló válság, mint láttuk végigsöpört a legtöbb országon. A hitel buborék
robbanása a banki és állami összeomlások sorát vonta maga után. A veszély piacról piacra
terjedt és hamar megérkezett Európába is. A görög válság egy időben bontakozott ki a
pénzügyi válsággal, és sok helyen lehetett hallani a görög válságról és következményeiről,
a szakértők pedig csak találgatni tudták, hogy mi lesz ennek a vége, illetve hogy vajon
veszélybe sodorja-e az egész euró övezetet ez a válság. Az európai integráció az eddigi
legnagyobb válságát élte át. A helyzet csak egyre fokozódott, és a veszélyből még ma sem
lábalt ki az ország teljes mértékben. Mi lehet az oka annak, hogy Görögország olyan
súlyos helyzetbe került, ahol még jelenleg is van? Miért éppen Görögországot sodorta
magával a világválság ennyire erőteljesen, és nem a többi szegényebb gazdaságot, vagy a
többi mediterrán országot az EU-ban?
Ennek az okát nem egyszerű megfejteni, de nem is lehetetlen, ha számításba vesszük a
görög állam hitelességének hiányát, és kiszámíthatatlan mivoltát. Egy ilyen országgal nem
lehet tervezni. Segített volna, ha a görög kormány hamarabb kezd az IMF-fel tárgyalni,
hiszen ez a külső szemlélők és esetleges befektetők számára egy megnyugvási pontot
jelentett volna.
41
„FDI állomány adatok 2011-ig érhetők el, a 2011. évi állomány 22,6 Mrd EUR. A válság
előtti utolsó évhez, 2007-hez képest 36%-kal esett vissza az országban befektetett tőke
mennyisége. A legjelentősebb befektető országok: Luxemburg, Hollandia, Németország,
USA, Franciaország. 2010/11-ben legnagyobb visszaesés a holland, ciprusi és német
eredetű FDI állományban mutatkozott.” (Nemzeti Külgazdasági Hivatal, 2012)
A válság kiindulópontja többek között az idáig alkalmazott laza monetáris politika, amit az
eurózónán belül, Görögország mellett Spanyolország, Portugália és Írország is elmondhat
magáról. „Az olcsó pénz politikája abszolút, vagy relatív expanzív gazdaságpolitikával
párosult.” (Surányi Gy. 2008.594.o.)
Mondhatnánk, hogy nagyrészt magának köszönheti az ország, hogy negatív híre van, és
megbízhatatlannak bélyegzi a többi tagállam, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem
csak az ország vezetése tehet erről, noha nagy szerepe volt benne, a hibás döntések
kapcsán.
Sokan a sztereotipizált görög mentalitást látják az egész válság mögött, mondván hogy
„lusta” adókerülő nép, de ez azért nem teljesen helytálló mert Ciprus, ahol szintén
görögség él teljes mértékben ellentétes példát mutat a görögországival, mind a
konvergencia kritériumok vizsgálatában, mind pedig a többi gazdasági mutatóval.
A görög gazdaság gyengeségei nagyban hozzájárultak a válság elmélyüléséhez. Miután
bevezették az eurót a fizetési mérleg hiány még erősebb kilengést mutatott, mint előtte.
Azok a befektetők, akik bizalmat szavaztak a görögöknek, sajnos csalódtak: „2006-tól a
görög államháztartási hiány leépítésére volt szükség, mivel az előző kormány eltitkolta a
tényleges államháztartási egyenleget, és 2006-tól az új miniszterelnöknek, Karamanlisznak
kellett szigorú megszorító intézkedéseket hozni.” (Somlai M. 2009. 15.o) Görögország
méltatlan volt arra, hogy eurózóna tag legyen, hiszen 2004-ben derült fény a csalásra, hogy
a deficit mértékét illetően a 2000-es évtől kezdve minden évben kedvezőbb adatokat adott
meg, mint ami a valóság volt.
Jelenlegi adatok szerint Görögország költségvetési hiánya túlszárnyalja a becsléseket mivel
közel húsz milliárd eurót tesz ki. (spiegel.de)
A megoldást nehezítették a politikai és társadalmi nehézségek, mivel a társadalom
széthúzó, a politikai vezetőség pedig gyakran többet ígér, mint amit teljesíteni tud, sőt az
ígértekkel ellentétben a polgárok megszorítások sora várt.
42
6.2. Korrupció
Görögország az Európai Unió egyik legkorruptabb országa. Ezt a CPI (Corruption
Perceptions Index) azaz az úgynevezett korrupcióérzékelési indexe alapján is alá lehet
támasztani. Ez a mutató az országokat, a politikusok és közhivatalnokok körében érzékelt
korrupció mértéke alapján rangsorolja. Az alábbi táblázat bemutatja a jelenlegi eurózóna
tagországok korrupciós szintjét.
8. táblázat
Az eurózóna országai a korrupciós index szerint
Korrupciós rangsor
az eurózóna országai
között
Helyezés Európában Ország 2008 CPI
pontszám
18. 5 Finnország 9,0
17. 7 Hollandia 8,9
16. 11 Luxemburg 8,3
15. 12 Ausztria 8,1
14. 14 Németország 7,9
13. 16 Írország 7,7
12. 22 Franciaország 6,9
11. 23 Belgium 6,9
10. 26 Szlovénia 6,7
9. 27 Észtország 6,6
8. 28 Spanyolország 6,5
7. 31 Ciprus 6,4
6. 32 Portugália 6,1
5. 36 Málta 5,8
4. 52 Lettország 5,0
3. 52 Szlovákia 5,0
2. 55 Olaszország 4,8
1. 57 Görögország 4,7
Forrás: Transpareny International Magyarország honlapja alapján – Saját szerk.
A pontozási skála 0-tól 10-ig terjed, ahol a 10-es azt jelenti, hogy az országban csekély
mértékű a korrupció, a 0 pedig azt jelenti, hogy az ország jelentős mértékű a korrupciós
fertőzöttség.
Fontos megjegyezni, hogy a 2008-as, tehát a válság évét szemléltettem, ami azt jelenti,
hogy ekkor három jelenlegi tagország, egész pontosan Észtország, Szlovákia és
természetesen Lettország még nem voltak euróövezeti tagországok, viszont a
szemléltetésben fontosnak tartottam ezeket az országokat is megjeleníteni.
43
Az ábráról egyértelműen leolvasható, hogy a legkorruptabb ország akkor is, és jelenleg is-
Görögország volt, a maga 4,7-es értékével, ami egyben azt is jelenti, hogy Európán belül
az 57. helyen szerepel.
A második oszlop természetesen pozitív rangsort jelent, tehát ezek alapján az eurózóna
tagok közül a legkevésbé korrupt ország Finnország, míg Európát tekintve Dánia és
Svédország áll az első helyen, mindkettő 9,3 ponttal. Az EU egészét tekintve, Görögország
mellett kiemelkedően korruptnak számít még a 69. helyen osztozó Olaszország és
Románia, és a 77. helyen álló Bulgária. (Magyar hírlap) Meg kell jegyezni továbbá, hogy
Ukrajna a negatív rangsor 134. helyén szerepel, 2,5 ponttal, illetve hogy országunk a 47. és
5,1 pontot kapott 2008-ban. Továbbfokozza Görögország negatív helyzetét, hogy a
lakosság adófizetési kedve is meglehetőse alacsony, ellenben a feketegazdaság annál
inkább virágzik. Sokat lehetett hallani a görög nyugdíjakkal kapcsolatos botrányokról,
miszerint a görög lakosok nem jelentik be a hatóságnak, ha egy idős családtagot
elvesztenek, hanem továbbra is felveszik annak nyugdíját, így nem egy esetben fordul elő,
hogy 100 évnél idősebb lakos után fizet az állam nyugdíjat. Ezek ugyan súlyos problémák,
de mégis csekélynek bizonyulnak ahhoz, hogy egy országot a teljes államcsőd felé
sodorjanak. Kulcsfontosságú a kormányok gazdaságpolitikájának vizsgálata. Az
államadósság pedig ha lehet a legfontosabb tényező.
9. táblázat
Államadósság változása a GDP-százalékában
Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Államadósság
(%/GDP) 124% 128% 125% 128% 126% 121% 137% 129% 108% 164%
Forrás: Világbank adatai alapján Saját szerk.
A táblázat a GDP-arányos államadósságot szemlélteti évről-évre. 2008-ról 2009-re 121%-
ról 137%-ra ugrott az adósságállomány, ami 16%-os emelkedést jelent. Ez pedig rekordnak
számított az Európai Unióban. „A görögök nagy baja a magas adósságszint, annak
kedvezőtlen lejárati szerkezete, az igen magas költségvetési hiány, a deficit csökkentése
előtt tornyosuló belpolitikai akadályok és a következő évekre várható igen alacsony. Sőt,
sokak szerint negatív potenciális GDP-növekedési ráta együttese.” (bruxinfo.hu)
44
A probléma gyökere tehát abban rejlik, hogy ezek a nehézségek egyszerre egy időben
sújtották a görög gazdaságot, ami példa nélküli az EU-ban. Hosszú idők óta a két nagy
párt, a PASOK és a Néa Dimokratía váltja egymást az ország élén. 2012-ben a közös euró
kötvények kibocsájtásától volt hangos a sajtó, pontosabban arról, hogy bocsássanak-e ki
vagy sem.
A kibocsátó az Európai Központi bank lett volna, a célja pedig az adósságfedezés. Az
eladósodott országok a kedvezőbb kamatok miatt szívesen élnének ezzel a lehetőséggel,
mert kedvezőbb mint a saját államkötvényeik. (S. Kaiser, 2012) Az ötletet végül elvetették,
a legfőbb ellenző Németország volt. Ez érthető, hiszen az adósságok közös törlesztése
azzal járna, hogy azok az országok is, akik megfelelően alakították gazdaságukat, óriási
terheket rónának a saját gazdaságukra.
Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban rendre
túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint Görögország soha nem fizeti vissza a
kölcsönöket. De ugyanakkor a válság ellenére egyik országban sem hajlik a lakosság
többsége arra, hogy térjenek vissza a korábbi nemzeti fizetőeszközhöz. Az euró övezeti
polgárok túlnyomó többsége egyértelműen kiáll az euró mellett Görögország viszont
jórészt eljátszotta a társállamokban lakók bizalmát. Az új athéni kormánynak ezért
gyorsan, az intézkedések elnyújtása nélkül végre kellene hajtania azt a programot,
amelyről Görögország megállapodott a hitelezőkkel. „Görögországban június 17-en
lezajlott a parlamenti választások második fordulója. Az Uj Demokracia (Nea Dimokratia)
a szavazatok 29,7%-at szerezte meg”(Török Boglárka, 2012) Az új miniszterelnök tartós,
stabilitást és reményt biztosító kormányt ígért. A legfőbb célja, hogy kivezesse az országot
a válságból. Amit azóta láthattunk, megszorítások hada, amely bár némi javulást mutat,
nem lehet megsaccolni mikor érkezik el az ország a megváltáshoz.
6.3. Valutáris likviditás és relatív adósságállomány vizsgálata
A következőkben Görögország nemzetközi fizetőképességének bemutatásáról ejtek néhány
szót. A valutáris likviditás egy ország nemzetközi fizetőképességét mutatja meg.
Megmutatja, hogy az ország milyen mértékben és formában képes a fizetési
kötelezettségeinek eleget tenni.
45
Hatással van az árfolyamváltozásokra, az adott állam fizetőeszközének nemzetközi
megítélésére, valamint az ország által felvehető hitelek kamatszintjére. A relatív
adósságállomány szintén a nemzetközi fizetőképesség jellemzésére szolgál, számítása a
következőképp történik:
1. Relatív adósságállomány = külfölddel szembeni bruttó adósság / GDP
2. Relatív adósságállomány = külfölddel szembeni bruttó adósság / áru- és
szolgáltatásexport
10. Táblázat
Görögország GDP-je, külfölddel szembeni adóssága,
nemzetközi fizetőképességének alakulása, 2000-2009 (millió $)
Év GDP(millió $) Külfölddel szembeni bruttó adósság(millió$) bruttó adósság/GDP
2000 124 418 128 648 1,03
2001 129 841 134 645 1,04
2002 146 050 148 533 1,02
2003 192 850 187 836 0,97
2004 227 950 224 759 0,99
2005 240 076 242 065 1,01
2006 262 053 278 038 1,06
2007 304 899 327 462 1,07
2008 341 188 385 201 1,13
2009 321 795 417 368 1,30
Forrás: Világbank adatai alapján – Saját szerk.
A második oszlopban szereplő adatok alapján látható válik, hogy a GDP a 2000 és 2008
közötti időszakban folyamatosan nőtt (2000-ről 2008-ra több mint a duplájára!), amely a
gazdaság éveken át tartó, gyors bővülését jelentette. Ennek oka többek között az volt, hogy
Görögország csatlakozása az eurózónához nem csak közös fizetőeszközt jelentett, hanem
azt is, hogy olcsón tudtak hitelhez jutni.
A fejlődésnek és gazdasági növekedésnek azonban egy másik oldala is volt, ami a görög
gazdaság versenyképességének nagyarányú romlását jelentette.
A gazdasági növekedés következtében a görög kormányon lévő nyomás csökkent ugyan,
és az ország gazdasági teljesítménye is javult, de ezzel párhuzamosan a költségek és
kiadások is növekedtek.
46
Ehhez még párosult a görög adóhatóság gyenge teljesítménye is, melynek eredményeként a
költségvetés egyre kevésbé volt fenntartható, és az adósság is egyre inkább növekedett.
A külfölddel szembeni bruttó adósság (3. oszlop) növekvő tendenciája is ezt támasztja alá.
Mindezek ellenére a két adat hányadosából számított relatív adósságállomány, a 2000-
2008 közötti időszakot figyelembe véve, javulást mutat, 2008-ról 2009-re azonban romlani
kezdett Görögország nemzetközi fizetőképessége.
A fizetőképesség jellemzésére a relatív adósságszolgálati helyzet kiszámolását is
használhatjuk. Ezt a bruttó kamatfizetési kötelezettség és az áru- és szolgáltatásexport
hányadosával tehetjük meg, melynek alakulását a következő táblázat mutatja:
11. Táblázat
Görögország áru- és szolgáltatásexportja, bruttó kamatfizetési kötelezettsége, relatív
adósságszolgálati helyzetének alakulása, 2000-2009 (millió $)
Év Árus-és
szolgáltatásexport
Bruttó kamatfizetési
kötelezettség
Kamat fizetési
kötelezettség/export
2000 32,009 10,038 0,31
2001 32,286 9,416 0,29
2002 31,848 8,697 0,27
2003 39,983 8,562 0,21
2004 52,727 8,949 0,17
2005 55,721 8,961 0,16
2006 59,888 9,727 0,16
2007 71,775 10,614 0,15
2008 82,379 11,854 0,14
2009 61,759 11,829 0,19
Forrás: Világbank adatbázisa - www.worldbank.org –saját szerkesztés
Az áru- és szolgáltatásexport 2006-2007-es visszaesését leszámítva, növekvő tendenciát
mutat egészen 2008-ig, majd azt követően ismét visszaesés figyelhető meg. A 2009-es év
negatív mutatói annak is betudhatóak, hogy a gazdasági világválság ekkor érte utól
Görögországot. A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan növekvő államadósság nagyban
volt köszönhető a növekvő külső adósság után fizetett kamatszolgálatnak. A bruttó
kamatfizetési kötelezettségnél is megfigyelhető, hogy a kezdeti javulást követően (2003-
ig), romlani kezdett a helyzet. A külső források bevonásának szükségessége leginkább a
görög gazdaság szerkezeti egyensúlytalanságaira és erőforrás hiányára vezethető vissza.
47
„A szerkezeti egyensúlytalanság nem csak a kínálati, hanem a keresleti oldalon is
megnyilvánult, ahogy Görögország külgazdaságilag egyre nyitottabb országgá vált, a ’60-
as évektől kezdve az EGK társult tagjaként egyre bővült az idegenforgalma, és
kereskedelmi előnyöket, transzferjuttatásokat élvezett. A nyitottság növekedésével a
külkereskedelmi mérleg hiánya az erőforrás-hiányos gazdaságban egyre súlyosabbá vált a
fokozódó importfüggőség es a romló cserearányok következtében. Görögország egyre
nagyobb mértékben támaszkodott a szolgáltatási szektorára, míg ipari teljesítménye es
termelékenysége egyre jobban elmaradt az EGK-ra jellemző mutatóktól.” (Novák Zs.
2012, 2.o)
Összességében elmondható tehát, hogy az adósságszolgálati helyzetből is ugyanarra lehet
következtetni, mint a relatív adósságállomány esetében, vagyis hogy Görögország
nemzetközi fizetőképessége 2008-ig javult, majd pedig romlani kezdett.
6.4. Válságkezelés –Támogatások
6.4.1. Válságkezelés lépései
Először 2010-ben kértek segítséget a görögök a Valutaalaptól. Összesen 110 milliárd
eurónyi pénzt kaptak, amelyet három évre folyósítottak számukra. A megállapodás szerint
ezért a támogatásért cserébe a hellén államnak 2,5%-kal kell csökkentenie az
államháztartási hiányt. Így Görögország megkapta az addigi legmagasabb IMF hitelt
kiegészítve az eurózóna tagországainak támogatásával.(www.bruxinfo.hu) Ez után pedig
2012-ben kaptak újabb segítséget. Ennek értelmében a válságban lévő ország 110milliárd
eurós kölcsönt kapott 2013 júniusával bezárólag, melyből 30 milliárdot az IMF, a maradék
80-at, pedig az eurozóna tagállamai közösen tették össze. Ebből Németország vállalta a
legtöbbet 22,3 milliárd euróval.(Kitekintő.hu) Természetesen ezt a mentőcsomagot nem
feltételek nélkül, hanem nagyon komoly válságkezelési szabályokhoz kötve adták
Görögországnak. Az akkor kormányon lévő Jórgosz Papandréunak nagyon erős
megszorításokat kellett alkalmaznia, mint a közalkalmazottak bérének és számának
drasztikus csökkentése, a szociális juttatások csökkentése és adóemelés.
A következő táblázat a válság előtti és utáni kivetett adót szemlélteti. A megszorítás
keretében a válság után a vezetőség nagyarányú adóemelést eszközölt. Mint az látható,
2009 és 2011 között kb. 3%-kal emelték meg az adókat.
48
Ez a lépés azonban sikeresnek tekinthető. A 2011. decemberben eldöntött és 2012
márciusában levezényelt „irányított csőd” sikeres volt: számottevően mérséklődött a görög
államadósság. A magánszektor jelentős veszteségeket szenvedett el, ugyanakkor
részesedése jelentősen, 62%-ról 30%-ra csökkent, miközben az Európai Központi Banké
(EKB) 14%-ról 17%-ra, a többi nemzetközi szervezeté pedig 30%-ról 53%-ra nőtt. (Gálik
Z. 2012.)
Az ábra a 2005 és 2012 közötti időszakot ábrázolja. A görög államadósság helyzete 2012
májusára jelentősen javult a korábbiakhoz képest.
15. ábra: Az adókivetés változása a válság előtt és után
Forrás: Világbank adatai alapján Saját szerk.
A pénzügyi rendszer hatékonyabbá tételére megkísérelték német önkéntes pénzügyőrökkel
segíteni az adóhivatalok munkáját, hatékonyabbá tenni az adók behajtását. A
mentőcsomag elnyerésével és az adóemelésekkel a cél az lett volna, hogy 2013-ig 30
milliárd euróval csökkentsék a kormányzati kiadásokat, de céljukat nem érték el, mert se
az államadósság nem csökkent, sem pedig a gazdasági bővülés vagy akár az adózási kedv
növekedése sem következett be. (HVG) Miután Görögország helyzete nem javult, ezért
újabb mentésre szorult, amely szerint az EU az EFSF-en (Európai Pénzügyi Stabilitási
Eszköz) keresztül összesen mintegy 130 milliárd eurót kapott.(Buxinfo.hu)
Az újabb mentőcsomag egyik feltétele volt, hogy a görög pártok megállapodjanak egy 325
millió eurós költségcsökkentésben. Továbbá az EU megerősítette és gyakorlatilag
folyamatossá tette az uniós jelenlétet Athénban, hogy ellenőrizzék az intézkedések
megfelelő végrehajtását és folyamatos technikai segítséget nyújthassanak. Ezen felül a
második mentőcsomagnak van még egy adósságleíró része is.
11
11,5
12
12,5
13
13,5
14
14,5
15
15,5
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
%
49
Ahhoz hogy a görögök elkerüljék az államcsődöt, hónapokon keresztül folytak a
tárgyalások a görög állam és a magánbefektetők nevében tárgyaló IIF (Nemzetközi
Pénzügyi Szövetség) között.
Végül abban állapodtak meg egymással, hogy 53,5%-os nominális adósságleírást
hajtanak végre, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy 100 euró értékű kötvényből
53,5 eurót elvesztenek.
Továbbá az euróövezet pénzügyminiszterei döntöttek arról is, hogy 150 bázisponttal
csökkentik a 2010-ben folyósított hitel kamatait, ezzel további 1,4milliárd euróval enyhítve
Görögország törlesztési kötelezettségeit. További 1,8 milliárd euróval csökkenti
Görögország finanszírozási igényeit, hogy azon tagállamok jegybankjai, akik görög
államkötvénnyel rendelkeznek a jövőbeni hasznokat visszautalják a görög
államnak.(kitekintő.hu,2012) A kialakult helyzet miatt a lakosság is jogosan aggódott.
Az emberek megrohamozták a bankokat és így naponta átlagosan 1 milliárd euróval
csökken a bankok betétállománya. Mindennapossá váltak a demonstrációk, a tüntetések, a
sajtó attól volt hangos, hogy egyik nap a taxisofőrök, tömegközlekedési dolgozók, reptéri
alkalmazottak, másik napon a görög diákok demonstrálnak. A felhalmozott hitel súlyos
terhet jelent a görögség számára. Az Európai Unión belül megoszlik a vélemény az üggyel
kapcsolatban. A londoni gazdasági napilap szerint akkoriban Németország, Holland és
Finnország már hagyták volna csődbe menni a hellén államot. Egyes elemzők szerint
Görögország 2012-ben, de legkésőbb 2013-ra kikerülhet volna az euróövezetből.
2011-ben a görögök még messze álltak attól, hogy kilábaljanak a válságból, mutatta
ezt a munkanélküliségi ráta, a hatalmas adósság, költségvetési hiány. Azóta valamelyest
javult a helyzet, de a görögök számára a kedvezőtlen időszaknak még nincs vége.
„Nikolaus Chountis, az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának tagja
hangsúlyozta, hogy a válság az egész struktúrára vonatkozik, nem csak a görög vagy más
esetekre. (…) a fő probléma, hogy a pénzügyi integrációs folyamat során a pénzpiacok
megfelelő kontrollja nélkül került középpontba a piaci hatékonyság, miközben a társadalmi
és jóléti hatásokat nem vették figyelembe.”(Kengyel Á. 2012, 97.oldal)
50
6.4.2. Eddigi támogatások
A 2012. március 14-én megállapodásra került, 130 milliárd euró értékű hitelből az IMF 28
milliárdot biztosított, az EFSF eddig 39,4 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényeket,
és az azokból befolyt összeg lett a hitel alapja. A lejárat határideje: 2014.(Gálik Z. 2012)
„A görög államadósság-válság kezelése tehát egyéni, ad hoc forgatókönyv szerint
zajlott,12 és csak azután indult meg a gondolkodás a válságrendezés intézményes
kereteinek kidolgozásáról, miután a 2010 áprilisában az euróövezet pénzügyminisztereit
tömörítő Eurogroup, valamint az IMF által elfogadott 110 milliárd euró értékű görög
kimentés hatására sem nyugodtak meg a pénzpiacok, sőt Spanyolország és Portugália is
kénytelen volt szembesülni a folyamatos leminősítésekkel. .”(Benczes I. 2011, 761/b.) A
gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa ezért előbb elismerte a fertőzés veszélyét, majd a
GMU-tagállamok számára 2010. május 9-én egy átmenetinek szánt, (maximálisan
lehetséges) 750 milliárd euró értékű, három pillérből álló pénzügyi konstrukció
létrehozásáról döntött (Ecofin (2010)). „A legkisebb egység – mintegy 60 milliárd eurós
hitelkeret – az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus (European Financial Stability
Mechanism, EFSM), amihez az Európai Bizottság biztosít forrást közvetlenül a
pénzpiacokról felvett hitelek formájában. Fedezetként az EU költségvetése szolgál.
Az EFSM kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy megakadályozza a görög
államadósságcsődöt. A csomag legnagyobb eleme az európai pénzügyi stabilitási eszköz
(European Financial Stability Facility, EFSF), amely hiteleket, illetve hitelgaranciákat
tartalmaz.”(Benczes I. 2011, 761. o)
51
7. Jövőbeni kilátások: Euróval vagy euró nélkül?
7.1. Nemzeti vagy közös valuta? A drachma bevezetésének lehetősége
Mi történne tehát, ha Görögország távozna az övezetből? Valószínűleg az összes
tagállamot veszélybe sodorná. A távozásra technikailag ugyan nincs lehetőség, ugyani az
eurózóna megalapításakor erre az eshetőségre nem készültek, így nem is írtak hozzá
forgatókönyvet, tehát jelen körülmények között az eurózónát elhagyni nincs lehetőség,
csak abban az esetben, ha a tagország egyenesen az Európai Unióból távozik. „Csakhogy
amíg az euróövezethez való csatlakozásnak egyértelmű feltételei vannak (különösen
például a maastrichti konvergencia kritériumok), a GMU-ból való kilépésre jelenlegi
keretek között elvben nem nyílik mód. A valutaárfolyamok rögzítését
visszavonhatatlannak tekintették a szerződő felek, és ennek megfelelően az EU
működéséről szóló szerződés sem rendelkezik a kilépésről, mint reális opcióról.”(Benczes
I. 2011, 763.o) Annyi biztos, hogy az ország távozása nem csak veszélyes lenne a többi
gazdaságra, és erkölcsi illetve morális kockázatot jelentene, de lavinaszerű hullámot
indítana el, tehát a többi ország is követhetné. Az erősebb gazdaságok, így főleg az alapító
országok kudarcként élnék meg ezt az eseményt, így mindaddig mentik Görögországot,
amíg lehet.
Véleményem szerint, azonban ezzel olyan hatást is elérnek, ami azt bizonyítja a többi
ország számára, hogy a csalások és hazugságok ellenére az Unió továbbra is támogatja az
országot, így felmerülhet bennük a kérdés, vajon ők is megtehetik-e ugyan ezt.
A görög csőd nem csak a görögökre nézve jelentene teljes káoszt, annál sokkal súlyosabb
következményeket vonna maga után. „ A piacokon nagy volt a félelem, hogy ha
dominószerűen dőlnek be a sérülékenyebb tagországok, akkor az olyan nagy terhet fog
jelenteni az euróövezet egészére, hogy azt már a stabilabb országok sem fogják tudni
finanszírozni.” (Kiss G. 2010)
52
Mi történne, ha Görögország a régi fizetőeszközét, a drachmát kezdené használni ismét?
Ebben az esetben meg kellene akadályozni, hogy a lakosság a vagyonát euróban mentse ki.
A drachma visszavezetése a görög gazdaságba valószínűleg ugyan azon az árfolyamon
történne, mint annak kivezetése anno. Ez konkrétan 2001-ben azt jelentette, hogy 1 euróért
340,75 drachmát kellett fizetni.
Ha erre sor kerül, az árfolyam súlyos, kb.40%-os visszaesését húzná maga után. Ennek
következtében a görög vagyon gyakorlatilag mintegy megfeleződne. A vagyon kimentést a
bankok váratlan lezárásával lehetne elérni pár hétre, ez hozná az átmeneti időszakot (Így
azok a vezetők és cégek akik tudnak róla, óriási előnyre tennének szert, mert mielőtt a
bank zár bekövetkezik, kiveszik a vagyonukat euróban, majd miután kinyit, az árfolyam
stabilan beáll egy alacsony szintre és amíg a többség vagyona megfeleződik, az övék
megnőne.)
Ez további társadalmi feszültséghez vezetne. Amíg tart az átmeneti időszak és a pénzhiány,
a megélhetést kényszerítésekkel tartanák fent, az erőműveket, közműcégeket, beszállítókat
stb.. kényszerítenék a bevétel nélküli működésre. Ezen kívül bevezetésre kerülhetne a
jegyrendszer, hogy a lakosságot el tudják látni az alapvető élelmiszeri termékekkel. Mivel
tulajdonképpen az állam egy puccsot hajtana végre a gazdaság ellen, ezzel kifosztva az
embereket, nagy eséllyel kitörne a káosz és katonai lépésekre lenne szükség a közrend
fenntartása érdekében. A zavargások miatt várhatóan visszaesne a turisztikából származó
bevétlek nagysága is. Ez legfeljebb 2-3 évig képzelhető el, míg az ország összeszedi
magát, de fenn állna a veszélye annak, hogy egy katonai vezető hatalomra tör és diktatúrát
vezet be. Maga az átmeneti időszak nem lenne több fél évnél, a 2-3 éves katonai
beavatkozás a közhangulat és zavargások elkerülése miatt lenne szükséges évekig.
A kilépés során több szempontból is kulcsfontosságú az időzítés kérdése. A kormánynak több
intézkedést meglepetésszerűen kell meghoznia, de így sem lehet bizonyosra venni, hogy az
európai közös piac megzavarása nélkül célt érnek-e azok. A kilépés magával vonhatja a görög
pénzügyi szektor összeomlását, a vállalati és a lakossági megtakarítások eltűnését, a tőke-, sőt
a határellenőrzés bevezetését is. E szcenárió egyik sarokpontja a görög jegybank bankjegy-
kibocsátási folyamata. (Gálik Z. 2012. 5.o.)
53
„Az eurózóna belső szabályozásának eredményessége és a piaci finanszírozás lehetősége
összetartozó fogalmak. Tehát, ha a fiskális szigor, a fiskális szolidaritás, és ennek megfelelő-en
az eurózóna folyamatos belső mélyülése megtörténik, úgy lesz lehetőség arra is, hogy a piaci
befektetők biztonságosnak ítéljék a tag-országok államadósságának finanszírozását.
Ezen az alapon középtávon akár az is elképzelhető, hogy megteremtődik a jogi alap arra, hogy
az a GMU-tagország, amely tartósan nem tud megfelelni az általa is elfogadott szabályoknak,
kizárható lesz a „klubból”. Ezzel talán automatikusan megkönnyítve a többiek
adósságfinanszírozását is.” (Rácz Margit, 2011,3.o) „
Kritikus kérdés lenne a hogy mely hitelek maradjanak euróban és melyeket váltsanak át
drachmára. Mindkét megoldásnak megvannak a maga hátulütői. Míg az euró alapú
hiteleket, egy ilyen összeomlás után nem lenne képes fizetni senki és ezért nem jutna a
hitelező a pénzéhez, addig a drachma alapú hitelek folyamatosan elértéktelenednének,
következésképpen a hitelezők így sem-úgysem jutnának a pénzükhöz. A pénzügyi szektor
kizárólag külső segítséggel lenne képes talpon maradni.
Egy csőd során kialakulhat 30%-os munkanélküliség is, így ez nagyon komoly
migrációhoz vezethetne, főleg a képzettebb rétegek körében. Ebben az esetben viszont,
nem csak a képzett emberi erőforrásban szenvednének hiányt a görögök, hanem az
esetleges ezzel együtt járó megtakarításokban is, mert aki elhagyja az országot, az viszi
magával a megtakarított pénzét is, így a bankoknál és takarékszövetkezeteknél várható
lenne több százmillió eurós pénzkivonás, ami tovább nehezítené az összeomlott gazdaság
talpra állását. ( Molnár T, Szalai B. 2012.)
54
8. Összefoglalás
A dolgozatomban Görögország helyzetét vizsgáltam az eurózóna fényében. Arra voltam
kíváncsi vajon jót tett-e a gazdaságnak, hogy lecserélte a saját valutáját, a drachmát, és
része lett egy ilyen erős közösségnek. Különböző számításokkal és kimutatásokkal
próbáltam bizonyítani az euró pozitív és negatív hatásait. Az egyes kimutatások során
különös tekintettel voltam arra, hogy ne csak Görögország adatait vizsgáljam, hanem
összehasonlításokat is végezzek. Kutatásom során vizsgáltam a munkanélküliség mellett az
export és import mutatókat, és komplex elemzést készítettem a PIGS országokról. Az
eredmény a legtöbb esetben az lett, hogy a sok támogatás ellenére, még mindig az egyik
legszegényebb ország az EU-ban, és a hozzáállásával negatív példát mutat a többi
országnak, akik ezek után szintén relatíve fognak tekinteni az előírt követelményekre.
Németország, Ausztria Finnország, és más erős gazdaságok az eurózóna egyértelmű
nyertesei. A PIGS országok pedig a legnagyobb vesztesei mind az eurónak, mind a
válságnak. Az én véleményem az, hogy Görögországnak fel kellett volna ismernie a
helyzet súlyosságát, illetve a szabályokra szabályként, és nem egyfajta iránymutatásként
tekintenie. A munkanélküliség tekintetében már-már lekörözi Spanyolországot, az eddigi
csúcstartót, és az államadósságot sem a következő 1-2 évben fogja lecsökkenteni.
Ugyanakkor lehetséges, hogy jobban járt volna az ország, ha kimarad az euróövezetből, de
ha már így alakult a pénzeket az export fejlesztésére, illetve beruházásokra kellene
fordítania, hiszen jelenleg leginkább a lakosság éli fel a pénzt nyugdíjak és segélyek
formájában.
Megállapítható továbbá, hogy Görögországnak, annak idején nem lett volna szabad
ekkora felelősséget vállalnia, mint hogy belépjen az eurózónába. Hiszen hiába teljesítette a
konvergencia kritériumokat, nem sokkal később már csalnia kellett: amikor éppen azt
kellett volna bebizonyítania, hogy ő is képes eurózóna tagként megfelelni az elvárásoknak,
akkor hamisította meg a statisztikai adatokat. A görög kormány folyamatosan rossz
döntéseket hozott. Ez is azt bizonyítja, hogy az ország nem állt még készen egy ekkora
változásra, mint a saját valutájáról egy másikra való áttérés.
A gazdasági válság a legtöbb országban éreztette hatását, így ez alól Görögország sem
maradhatott ki, ugyanakkor helyes döntésekkel kordában lehetett volna tartani a válság
negatív hullámait.
55
Tehát milyen hatással is volt Görögországra az euró bevezetése?
A véleményem az, hogy ez relatív. Nézőpont kérdése, hiszen nem tudjuk pontosan mi lett
volna, ha a drachma marad a fizetőeszköze. Az Európai unió rengeteg segítséget adott
neki, támogatta mikor bajba került. Azzal hogy, eurózóna tag lett számos előnyre tett szert,
amit a kereskedelemben nagyon jól tudott használni, ugyanakkor a tagsággal lemondott a
saját monetáris politikáról, a saját döntések nagy részéről. Az új fizetőeszköz bevezetése
óta a kereskedelme megerősödött, új piacokra tett szert, így az exportpiaca is bővült.
Ugyanakkor a külkereskedelmi mérlege minden egyes évben deficites volt, az import
minden évben meghaladta az export mennyiségét. Mikor a mérleg javulást mutatott, az
sem egészében pozitív hatás miatt volt, hanem mert a válság miatt a belső fogyasztás is
visszaesett, így kevesebb importra volt szükség.
A támogatásokkal nem oldódott meg az ország gondja. Még 2012-ben felmerült az
adósságok visszafizetésének egyik módjaként, az euró-kötvény kibocsátás. Erről a
tárgyalások is elkezdődtek 2012-ben, azonban Németország a nagy kockázat miatt - nem
támogatta, így nem is lett eredménye. Talán meg kellene teremteni a lehetőséget az
esetleges kilépésre. Igaz, hogy az utóbbi 1-2 években némi javulás látható az ország
gazdaságában, mintha kezdene talpra állni, de addig még sok időnek kell eltelnie, hogy
mindenki megnyugodhasson.
Leghamarabb a munkanélküliség kérdését kéne elrendezni, hiszen tarthatatlan, hogy
minden negyedik ember munkanélküli legyen egy gazdaságban. Görögország esetleges
csődje veszélybe sodorná az egész övezetet. Kezdve a gyengébb államokkal, lavinaszerű
folyamat indulna meg, ami beláthatatlan következményeket jelentene. Mint ahogyan azt a
Bennett- módszerrel bizonyítottam, a gyenge államok között is a leggyengébb országról
van szó. Emellett az egyik legkorruptabb állam is Európában. Ennek fényében komoly
változtatásokra van szükség a vezetőség oldaláról, ha azt akarják, hogy az ország ismét
pozitív képet mutasson, és megbízható, de legalábbis kiszámíthatóbb legyen a leendő
befektetők szemében.
A sok hibás döntés ellenére, talán Görögország is képes lesz „talpra állni”, és a
szabályok betartásával fejlődésnek indulni. Ennek első lépése lehet az idei év áprilisában
történt kötvény kibocsátás, amit már Németország is jó szemmel néz.
Tekintettel arra, hogy látható a fejlődés a görög gazdaságban, a továbbiakban kíváncsian
fogom figyelni az állam sorsának alakulását.
56
9. Zusammenfassung
In meiner Arbeit betrechte ich Griechenlands Situation im Lichte der Eurozone. Ich
wollte herausfinden, ob der Anschluß an so eine Union der griechischen Wirtschaft gut
getan hat. Ich habe mit verschiedenen Rechnungen versucht die positiven und negativen
Einflüße des Euros zu zeigen. Es ist festzuhalten, dass Griechenland damals die große
Verantwortung des Beitritts nicht hätte übernehmen dürfen. Das bloße Erfüllen der
Konvergenzkriterien reichte nicht aus und als Griechenland hätte beweißen müssen, dass
es in der Lage ist die Erwartungen der Eurzone zu erüllen wurden kurzerhand die
Statistiken gefälscht. Die griechische Regierung hat fortlaufend schlechte Entscheidungen
gefällt. Auch dies zeigt, dass das Land nicht auf die großen Veränderungen vorbereitet
war, die mit einer Währungsumstellung einhergehen.
Die Wirtschaftskrise war in den meisten Ländern spürbar und blieb auch in
Griechenland nicht aus. Welche Wirkung hatte also die Einführung des Euros in
Griechenland? Meine Erfahrung zeigt, dass dies relativ ist. Es ist Ansichtssache, da wir
nicht mit Sicherheit sagen können, was geschehen wäre, wenn die Drachme die Währung
geblieben wäre. Die Europäische Union hat Griechenland stark unterstützt, als das Land in
Schieflage geriet. Mit der Mitgliedschaft in der Eurozone hat sich Griechenland viele
Vorteile verschaft, die es vor allem in der Außenwirtschaft auspielen konnte, gleichzeitig
hat das Land aber die Entscheidungskompetenzen in der monitären Politik größtenteils
abgegeben.
Es gibt viele positive Beispiele, die für den Euro sprechen (zum Beispiel Österreich,
Finnland und Deutschland, die die größten Vorteilsnehmer des Euros sind), allerdings gibt
es vor allem im Süden der Union auch Gegenbeispiele. Die PIGS Staaten sind die Verlierer
des Euros und der Wirtschaftskrise. Meiner Meinung nach hätte Griechenland den Ernst
der Lage begreifen und die Regeln beachten müssen. In Sachen der Arbeitslosigkeit steht
das Land schlechter da, als Spanien, das bis jetzt Unionsschlußlicht war. Auch die
Staatsverschuldung wird nicht in den kommenden Jahren wesentlich sinken.
Während meiner Untersuchung habe die neben der Arbeitslosigkeit die Export- und
Importkennzahlen betrachtet und die PIGS Staaten komplexer Analysen unterzogen.
57
Dabei habe ich festgestellt, dass Griechenland trotz der Unterstützung aus der
Europäischen Union noch immer eines der Ärmsten Länder in der Union ist und dass das
Land mit seiner negativen Einstellung ein schlechtes Vorbild für andere Länder ist, die die
Regeln und Vorschriften nun auch nicht mehr so ernst nehmen könnten. Trotz der vielen
schlechten Entscheidungen ist Griechenland vielleicht in der Lage sich wieder zu
stabilisieren, die Regeln einzuhalten und eine positive Entwicklung zu starten. Ein erster
Schritt war die Emmission der Staatsanleihen, die auch von Deutschland begrüßt wurde.
58
10. Irodalom és forrásjegyzék
Ács Attila - Hitelintézeti szemle - Út a válsághoz 2009. (290.oldal)
Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági- társadalmi hatásai Magyarországra Budapest,
Benczes István - Közgazdasági Szemle - Az európai gazdasági kormányzás előtt álló
kihívások 2011. (759–774. o.)
Bogár László - Drábik János - Varga István – Válság és valóság 2013.
Csiffáry Tamás- Az Unió magyar szemmel Budapest, 2004.
Farkas Beáta, Voszka Éva, Mező Júlia - Válság és válságkezelés az Európai Unió kohéziós
országaiban SZTE, 2012. (36.oldal)
Gálik Zoltán - Grexit, avagy Görögország távozása az eurózónából MKI-elemzések,
2012/14(1-5.oldal)
GKI Gazdaságkutató Rt. Kopiont-Datorg Rt. Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. 2003.
(38.oldal)
Horváth Zoltán - Kézikönyv az Európai Unióról – HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó,
Budapest 2011. (22-603. oldal)
Kaiser S. - The Greek Dilemma Three Thorny Paths to Saving the Euro 2012.
Karsai Gábor - Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági és társadalmi hatásai
Magyarországon 2006-ig – különös tekintettel a társadalompolitikai feladatokra Budapest,
2004.
Kengyel Ákos – Tudományos Tájékoztató 2012. (92–98. o.)
Kiss Gergely: Az európai válságkezelés tapasztalatai: a gazdaságpolitikai koordináció
megújítása MNB Szemle 2010. (40-46.oldal)
Közgazdasági Szemle, 2012. január 98. o.
Lőrincné Istvánffy Hajna - Pénzügyi Integráció Európában, 2001. Budapest 163.oldal)
Marján Attila- Euró, pénzügyek, globalizáció Budapest, 2004.
Miesel Sándor – Az Európai Unió kereskedelempolitikája: dilemmák és válaszok,
Közgazdaság, 2008
Molnár Tamás, Szalai Bálint – Ha jön a drachma , elszabadul a pokol 2012.
MTA Világgazdasági Kutatóintézet – A Globális Válság: Hatások, Gazdaságpolitikai
Válaszok, és Kilátások 2009. (29-36.oldal)
Novák Zsuzsanna - A görög államadósság fenyegetésében - Délkelet-Európa – South-East
Europe International Relations Quarterly, 2012. (4.oldal)
59
Pluhár Nikolett Sára - Délkelet Európa – South-East Europe – Az Eurózóna válsága és az
Európai unió jövője 2011.
Siposné Nándori Eszter – Roncz Judit - Külgazdasági elemzések példatár, Oktatási
segédlet – Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc, 2012.
Somai Miklós - Nagy EU- Tagállamok és a Gazdasági Válság -A Globális válság: Hatások,
Gazdaságpolitikai változások és Kilátások- 9. kötet- Budapest 2009 (15. oldal)
Surányi György - A pénzügyi válság mechanizmusa a fejlett és a feltörekvő
gazdaságokban 2008. (594. oldal)
Török boglárka - A Görögök meg akarnak maradni európainak – görög belpolitika a német
és osztrák sajtóban
Vida Krisztina - A Pénzügyi és Gazdasági Válság Hatása és kezelése az EU Fejlett Kis
Tagállamaiban- Budapest-2009. (29-36.oldal)
Internetes források:
A német Spiegel gazdasági hetilap hivatalos honlapja, www.spiegel.de
Az Európai Unió hivatalos honlapja, www.europa.eu
Európai Központi Bank adatbázisa, www.ecb.int
Európai Statisztikai Adatbázis, www.eurostat.eu
Heti Világgazdaság honlapja, www.hvg.hu
Központi Statisztikai Hivatal honlapja, www.ksh.hu
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapja, www.mkik.hu
Magyar nemzeti Bank adatbázisa, www.mnb.hu
Nemzeti Külgazdasági Hivatal honlapja, www.hita.hu
Transparency International Magyarország honlapja, www.transparency.hu
Világbank adatbázisa, www.worldbank.org
60
2011-http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/igy-nyerhetunk-az-eurozona-
valsagan-356766
http://bizline.hu/spiegel-a-gorog-koltsegvetesi-hiany-duplaja-a-korabbi-becsleseknek
http://bizline.hu/spiegel-a-gorog-koltsegvetesi-hiany-duplaja-a-korabbi-
becsleseknek)
http://hvg.hu/gazdasag/20110815_soros_gyorgy_harom_lepes
http://hvg.hu/gazdasag/20130905_Brutalis_munkanelkuliseget_var_egy_gorog
http://hvg.hu/hvgfriss/2009.14/200914_MEKKoRA_A_VALSAG_Sulyos_nem_eletves
zelyes.apsx
http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/06/15/gorogcsod/
http://pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=150235&bejcim=Gor
ogorszag_ellenpeldaja_2_resz&todo=/
http://profitalhatsz.mkik.hu/vallalkozok/Gondoljon_az_Eurora.pdf
http://www.bbc.com/news/business-18094883
http://www.bruxinfo.hu/cikk/20100426-a-gorog-allamcsod-okai-es-lehetseges-
kovetkezmenyei.html
http://www.campusonline.hu/kulfold/eurozona
http://www.economist.com/node/18836230
http://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/sajtoszoba/sajto_2013/gdp_vasarloero_parita
son_2012rev1.pdf
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20040723kevesen.html
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20110621-magyarorszag-az-unio-also-
harmadaban-az-egy-fore-juto-gdpben.html
http://www.southeast-europe.org/pdf/09/DKE_09_M_E_Novak-Zsuzsanna.pdf
http://www.spiegel.de/international/europe/spiegel-interview-with-george-soros-you-
need-this-dirty-word-euro-bonds-a-780189.html
http://www.spiegel.de/international/europe/the-greek-dilemma-three-thorny-paths-
to-saving-the-euro-a 851268.html
http://www.usnews.com/debate-club/should-greece-leave-the-eurozone
http://www.usnews.com/debate-club/should-greece-leave-the-eurozone