BME Építőművészeti Doktori Iskola

Kisfeladat

Szabó Péter

2016. április

Témavezető: Karácsony Tamás DLA

Konzulens: Kerékgyártó Béla PhD

Az ETH építészmérnöki kar bemutatása

egy félévzáró tervzsűrin keresztül

útibeszámoló

„A zürichi ETH Építészmérnöki kar olyan holisztikus építészeti

oktatást kínál, amely a tervezést és az építést folyamatosan zajló

átalakulás tükröződéseként értelmezi.”1

Az építészmérnök képzés magva a tervezési óra. A tervezésoktatás módszerének

jelentős szerepe van a hallgatók tervezői gondolkodásmódjának kialakításában. Az

oktatással kapcsolatban mindent, így a tervezésoktatást is fontos naprakészen

tartani, időnként újrahangolni. A Budapesti Műszaki Egyetemen a tervezési

tárgyak zömének oktatása hosszú évtizedek óta lényegében ugyanazon a

kitaposott úton zajlik. Kutatásom célja egy modell kurzus kapcsán olyan

tervezésoktatási módszer kipróbálása, mely segíti a kreatív készségek

kibontakoztatását, az intenzív órai jelenlét folytán maradandó pozitív élményt

nyújt tanárnak és diáknak, valamint a teljes képzés és az adott félév

dramaturgiáját is kezelve igyekszik kerek egészet kínálni.

E munka kapcsán 2015 decemberében a Zürichi Műszaki Egyetemen (ETH) zajló

félév végi tervzsűrin látogatást tettünk témavezetőmmel, Karácsony Tamással. Az

ott tapasztaltakat tervezésoktatási szemszögből nézve az alábbi tanulmányban

foglalom össze.

1 Klumpner, Hubert: Architecture as a Mirror to the World. DARCH ETH Zürich, 2015.

https://www.arch.ethz.ch/en/departement.html (Utolsó letöltés: 2016.04.09.)

Eidgenössische Technische Hochschule, Zürich (ETHZ)

Az 1854-ben alapított Szövetségi Műszaki Főiskola az egyik legrangosabb európai

felsőoktatási intézmény a kémia, a fizika, a villamosmérnöki tudományok és

a számítástechnika területén. Műszaki tudományokat tekintve jelenleg az 5.

intézmény a világon. Összesen 21 Nobel-díjas került ki a falai közül. Ennyit

röviden a hírnévről, de vajon milyen is az Építészkar, s miért lehet fontos nekünk

a Műegyetemen?

A válaszhoz viszza kell nyúlnunk egészen a kezdetekig; az intézményt a XIX.

század közepén alapították, megteremtve a lehetőségét a szövetségi szinten

egységes és átfogó műszaki képzésnek (, tulajdonképpen előkészítve az országot a

hamarosan megérkező ipari forradalomnak, lásd pl. vasúthálózat kiépítése).

Ezáltal olyan össznemzeti intézményt hoztak létre, mely egészen kivételes, a

Parlamenthez mérhető státuszú, s ezáltal nemzeti jelentőségű. (Az összes többi

egyetem kantonális; pl. Basel, Chur, Lausanne, Luzern.)

Az egyetem két területen helyezkedik el. A belvárosi egyetemi épületeket a XX.

század közepére kinőtték. A terjeszkedésnek helyet adva 1976-ra felépítették a

város határában, Hönggerbergben az új kampuszt, mely otthont ad az

építészmérnöki, építőmérnöki, biológia, kémia, anyagtudományok és a fizika

karoknak.

Építészmérnöki kar

Hasonlóan az ország felépítéshez, az Építészmérnöki kar is egy alulról építkező,

demokratikus rendszer. Alapja a professzúra, mely egy adott oktató köré épülő

mini szervezeti egység. A professzúra profilja teljes egészében az adott oktató

személyiségén, szakmai irányultságán alapul. (Amennyiben egy professzor

szerződése lejár, s elhagyja az ETH-t, úgy a professzúra is átalakul.) A 35

professzúra2 ezáltal felxibilis, nagy mozgásterű egység a kar életében. A

Műegyetemen található tanszékekhez - a szervezeti ábrában elfoglalt helye

alapján – hasonlatos intézetek alá tagozódnak be némely professzúrák. Adott

professzúrák önállóan, intézet nélkül is működnek, mások viszont akár egyszerre

több intézethez is tartoznak. A rendszer ilyen módon való felépítése jóval

organikusabb, mint a mi tervezési tanszékeink rendszere – mely tkp. az 50-es

években kialakított szisztéma szerint állt be.

Az intézetek; Építészettörténeti és Építészetelméleti Intézet (gta), Történeti

Épületek Kutatása és Megóvása (IDB), Technológia az Építészetben (ITA), Táj és

Város Hálózat (NSL). Ez utóbbi, mint ernyőszervezet alá az alábbi al-intézetek

tartoznak; Várostervezés (ISB), Kortárs Város, Tájépítészet (ILA).

2 2015 decemberi adat. A professzúrákat vezető oktatók: Marc Agnélil, Philippe Block, Alfredo

Brillembourg, Gion A. Caminada, Jan Carmeliet, Adam Caruso, Kees Christiaanse, Andrea

Deplazes, Dietmar Eberle, Tom Emerson, Annette Gigon, Christophe Girot, Fabio Gramazio, Mike

Guyer, Uta Hassler, Jacques Herzog, Ludger Hovestadt, Christian Kerez, Hubert Klumpner,

Matthias Kohler, Vittorio Magnago Lampugnani, Marcel Meili, Sacha Menz, Pierre de Meuron,

Markus Peter, Karin Sander, Arno Schlüter, Gerhard Scmitt, Joseph Schwartz, Miroslav Sík,

Annette Spiro, Laurent Stalder, Tönnesmann, Philip Ursprung, Günther Vogt

A kart a Dékánok Testülete vezeti, melyet a kar élén álló dékán - aki két akadémiai

éven keresztül töltheti be a pozíciót, valamint a korábbi és a következő dékán

alkotja. Az így kialakított vetésforgó rendszerből is következik, hogy a mindenkori

dékán viszonylag kis mozgástérrel rendelkezik, szemben egy professzúrát vezető

oktatóéval.

Nagyon kevés a szabály a kar mindennapjaiban. A stúdiumok közül a diákok

szabadon választhatnak, tetszésük szerint, így mindenki a saját profiljának

megfelelő stúdium portfólióval érkezik meg a diplomához. Ami egységesen

pezsgésben tartja a rendszert, az a hihetetlen maximalizmus. Minden professzor a

lehető legtöbbet akarja kihozni az adott félévből. Ez a perfekcionista mentalitás -

köztudottan – az egész országra jellemző.

A diákok a képzésük első évében még nem választhatnak stúdiumot, hanem a

tanrend szerinti kötelezőket kell teljesíteniük. Másodévben három stúdium közül

választhatnak. Harmadévtől nyílik meg a lehetőségek teljes tárháza.

Mindez azt is jelenti, hogy adott professzúra tervezési tárgyában különböző

évfolyamok hallgatói is dolgoznak egyszerre. Az ilyen módon való diák-diáktól

tanulás koncepcióját még Gottfried Semper kezdeményezte az ETH-n 1853-ban.3

A diákok munkáját elősegítendő félév közben s a szemeszterek zárásaként is

tervzsűriket tartanak meghívott külsős építészekkel. A kiértékelések alaposak, az

események zsezsgő és fontos részei a képzésnek.

A 2015 őszi félév záró tervzsűrijét látogattuk meg Karácsony Tamással. Az alábbi

stúdiók munkáit és/vagy értékeléseit tekintettük meg:

(Minden stúdiónál a szemeszter tematikája is feltüntetve.)

1. Christ und Gantenbein: Réinventer Paris / Párizs újrafelfedezése

2. Gigon & Guyer: Mauerwerk – Backstein, Haus – Strassenzeile /

Falazat – Tégla, Ház – Utcasor

3. Tom Emerson: Making the Territory / Small is Beautiful

Helyfoglalás / A Kicsi Szép

4. Adam Caruso: Atmosphere

5. Andrea Deplazes: Wohnen / Lakni

6. Annette Spiro: Zimmer Frei! / Szoba Kiadó!

7. Miroslav Sík: Rebhaus Chillesteig / Borászat

8. Pascal Flammer: 21 Proposals / 21 Javaslat

9. Dietmar Eberle: Entwurf III und IV

+ Diplomaterv kiállítás az ETH központi épületében, ahol elsődlegesen

Christian Kerez és Andrea Deplazes diplomázóinak munkáit vettük górcső

alá. A diplomázók az alábbi három témából (és hozzájuk rendelt helyszínből)

választhattak;

Sportcsarnok

A Zene Háza

Új ETH Campus

3 M. Wingler, Hans (szerk.): Gottfried Semper - Tudomány, ipar és művészet. Corvina Kiadó, 1980, 83.

A zürichi tervbemutatón - ahogy az a felsorolásból is egyből kitűnik – rengeteg

fantasztikus építész stúdiumának munkáit láthattuk. Ezek közül Tom Emerson

brit építész vezette professzúra féléves munkája volt számomra a leginspirálóbb;

egyrészt a remek anyag miatt, másrészt mert ez volt a képzésben elfoglalt helyét

tekintve az egyik legközelebb álló a Középülettervezés 2-höz.

Tom Emerson stúdió

A 2015/16-os tanév a „Making the Territory” címszó alatt fut Tom Emerson design

stúdiójában. A helyfoglalás-ban az őszi félév során a Zürichen keresztül futó

Limmat folyó mentén haladva választják ki a diákok a tervezési helyszínt. Az

elhelyezésre kerülő funkciók egyszerű épületeket kívánnak. A félévi munka

hangsúlya nem a technikai tudáson, a virtuozitáson van (nem is lehet még

ilyenkor; a hallgatók a képzésük második évében vannak), hanem az

improvizáción és az alapos megfigyelésen, melyek segítségével keresik a friss

megjelenési formát (ergó új építészetet) a közvetlen környezetükben. A féléves

feladatokban figyelmet fordítanak a különböző léptékeknek a kézimunka

finomságától a territóriumokig. A teljes stúdium helyszíni vizsgálatai tkp. egy

Atlasszá állnak össze, melyet a félév végén kiadványként megjelentetnek.

A tervzsűrin meghívott zsüror volt Moravánszky Ákos, Jan de Vylder és Arno

Brandlhuber építészek. A diákok a félév során párokban dolgoztak, ennek

megfelelően a prezentációkat is kettesével tartották.

A terveket látva három dolog tűnt ki:

o A szabad helyválasztás kreativitást hívott elő

o A környezet igen alapos elemzése az alapja a tervezésnek. A megismerés kiemelten

fontos a félévi munkában.

o A prezentált anyagok egységesen igen magas színvonalon voltak előállítva. Nem

volt megszabva sem egységes grafika, sem formátum. Minden tervlap, minden

fénykép, minden füzet igényes, jó kézbe venni, jólesik nézni. Az előadásmód már-

már művészi egyes terveknél. (Értsd: 2D akár gépi, akár kézi, 3D valamint egyéb

prezentált anyagok, anyagminták, makettek)

A zsűrizés során előkerülő kérdések, témák alapján tisztán körvonalazódott, mik

a tárgy prioritásai. Hogy használjuk az adott területet? Hogyan jelölünk? A

környezet rezdülései miként hatnak a házra? A majdani használó szerepébe vajon

bele tudott-e bújni a hallgató? Logikusan építette-e fel a gondolatait a tervezés

során?

Az értékelés inkább párbeszéd, mint kinyilatkoztatás – habár jellegéből adódóan

elengedhetetlenül ez utóbbi kellene, hogy legyen. Egy tervre fél óra jut. A zsürorok

finoman jelzik a hiányosságokat, mutatnak rá az esetleges eltévelyedésekre, s

minden esetben találnak dicsérni valót a tervben. Az értékelés tapssal végződik. A

zsűrizés harmadnapján az osztályzatok kiosztásával, s ünnepléssel zárják a

félévet. (Rámennek a katarzisra.) Ezek az apró mozzanatok véleményem szerint

igen fontosak, s megfontolandóak számunkra is.

Főbb benyomások, gondolatok a stúdiók szerint

Christ und Gantenbein stúdió

A stúdiót vezető építész párosnak utolsó féléve volt ez az ETH-n. Emiatt is talán,

a szokásosnál nagyobb vállalást céloztak meg a szemeszter zárására. A tervzsűrin

az installációk, tervek és maga zsűri helyének komponáltsága, mérnöki rendje

példaértékű.

Gigon & Guyer stúdió

A stúdió féléves munkája a tégláról, mint anyagról, s a tégla falazatú lakóépületek

sajátosságairól, azok tervezési kérdéseiről szólt. A zsűri fényét Roger Diener is

emelte. A tervek, makettek alapos munkát sugallnak. A diákok négy tervezési

helyszínből választhattak, s többlakásos lakóépületeket terveztek. A zsűrizés egy

szakmai diskurzus semmint egy feleltetés. A jeles oktatók hosszasan vesézik a

témát, beszélgetnek a diákokkal. A komoly munkába olykor egy-egy vicc is belefér.

Adam Caruso stúdió

Caruso aktuális munkáiban fellelhető eklektikus jegyek a stúdiumában is

meghatározó szerephez jutnak. A téma az Atmoszféra. Fontos történeti példák

előképként kötelezően áttanulmányozandóan részei a terveknek. A terveket a

diákok párokban készítik. A stúdium féléves programjának precíz

megfogalmazása ellenére jó-pár terv mintha nem is igazán tudná, hogy mi akar

lenni, hol a helye a történeti építészet és a kortárs mozdulatok összefonódásában.

Elcsúsznak az irányok.

Andrea Deplazes stúdió

Deplazes hihetelenül lezser; kockás ingében, mintha éppen horgászni indulna.

Mindez a fizikai környezeten is érződik; itt a legtöbb a szemét, a legnagyobb a

rendetlenség. A terveken azonban semmi nyoma ennek a szertelenségnek. A félév

mottója a lakás, mint cselekvés és mint hely. A tervek több emelet magas

társasházakról szólnak. A lakások, a lakó funkciók - valamint azok prezentációja

is! – tengernyi kreatív energiáról tanúskodnak. Rengeteg a szép, okos terv.

Annette Spiro stúdió

A bevezető év tervezési tárgyaként egyszerűbb épületekkel foglalkoznak a diákok.

Ami kitűnik, hogy már a kurrikulum elején magas igényszintű látványterveket,

makettfotókat képesek készíteni a hallgatók.

Miroslav Sík stúdió

A nagy Mester professzúrájának tervbemutató zsűrije volt a legnagyobb csalódás.

A fantasztikus látványtervek botor házakról szóltak. Annak ellenére, hogy a

kurzus célja kimondva is ’csupán’ a látványvilágról szól – s valóban elképesztő

rendereket láttunk - összességében üres és hiányos volt a felhozatal. A zsűrizés itt,

ellentétben több más stúdióval, inkább volt feleltetés jellegű.

Pascal Flammer stúdió

A fiatal építész első éve meghívott oktatóként az egyetemen izgalmas

eredményeket hoz. A prezentáció módja, s maga a zsűrizés környezet is

felszabadultságot, a gondolatok erejének prioritását sugallja. A tervek inkább erős

koncepciók, mintsem részleteiben kidolgozott tervek. Rengeteg az izgalmas

felvetés, az esztétikus megjelenítés.

Dietmar Eberle stúdió

Az ETH oktatásért felelős igazgatójaként Dietmar Eberle professzúrája

kitüntetett pozícióban van az ETH-n. A terveken az az analitikus szemlélet jött át,

mely a tervezési tárgy felépítését, a kurzus folyamatát leíró From City to House

könyben is jelen van. Eberle aszisztensei viszik a zsűrit, a mester távol.

Irodalomjegyzék

1. Departement Architektur, ETH Zürich (Hg.): Jahrbuch / Yearbook 2015 Lehre

und Forschung / Teaching and Research. gta Verlag 2015

2. Semper, Gottfied: Tudomány, ipar és művészet. Corvina Kiadó 1980

Képek forrása: Szabó Péter saját fotók, készültek: 2015 december 16., ETH.

ETH, Tom Emerson stúdió, 2015. december 16.

A kép bal oldalán Karácsony Tamás nézi át a terveket

A túloldalon zajlik a tervzsűri