AZ EMBER SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

1. „Gondolják csak el! Egy bolygón, de könnyen meglehet, hogy az egész világegyetemben egyetlen bolygón azok a molekulák, amelyekből normális esetben egy darab kőnél bonyolultabb dolgok nem szoktak kialakulni, most fogják magukat, és olyan kő nagyságú anyagdarabokká állnak össze, amelyek futni, ugrani, úszni, repülni, látni, hallani tudnak, meg elkapni és felfalni más hasonló lelkes összetett anyagdarabokat, némely esetben pedig még gondolkozni, érezni, sőt megint más anyagdarabokba beleszeretni is képesek.” /Richard Dawkins/ Az emberi szervezet bonyolultságát mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy megismerése még napjainkban is tart és nem tudni mit rejteget még a tudományos megismerés számára. Gondoljuk tehát végig felépítését és működését.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

1. SZERVEZŐDÉSI SZINTEK Az élővilágban hierarchikusan egymásra épülő szerveződési szintek alakultak ki az evolúció során:

Az emberi szervezet az egyed szintjén helyezkedik el. Minden szintre sajátos tulajdonságok és törvényszerűségek jellemzőek (ezek nem egyszerűen az alacsonyabb szintek tulajdonságainak összegzéséből származnak). A magasabb szerveződési szintek magukba foglalják az összes alattuk elhelyezkedő szintet. Ezáltal a magasabb szinteken növekszik a szerkezeti és működésbeli komplexitás.

2. AZ EMBERI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE 2.1. A sejt Az élő szervezet legkisebb egysége, mely még önálló életjelenségekkel rendelkezik, tehát mozog, ingerelhető, anyagcseréje van, növekszik, szaporodik. 2.1.1. A sejt anyagai A sejtek legkisebb alkotóelemei a biogén elemek (szén, oxigén, hidrogén,nitrogén,foszfor, kén, nátrium, kálium, kálcium, magnézium, klór, vas, réz, jód). A biogén elemekből épülnek fel a sejt anyagai. A sejt anyagai két nagy csoportra bonthatók:

- szervetlen anyagok: víz - szerves anyagok: szénhidrátok, fehérjék, zsírszerű anyagok, nukleinsavak

2.1.2. Sejtalkotók A sejt anyagaiból épülnek fel a sejt alkotórészei.

Az állati sejt és sejtalkotói

Sejthártya: lipid-kettősréteg alkotja, amelyek foszfolipid- molekulákból épülnek fel. A foszfolipid-molekulás vízben oldható foszforsav részei (fej rész)egymás felé fordulnak így egy vízoldékony felszínt, valamint vízben oldhatatlan zsírsavláncai(farki rész) egy belső vízben oldhatatlan belső részt alakítnak ki.

A sejthártya szerkezete

A sejthártya feladata a védelem és az anyagforgalom (transzport).Ez biztosítja a sejt számára a folyamatos anyagáralmást a belső és a külső tér között. Sejtplazma: a sejt alapállománya.Bonyolult szerkezeti-működési egység, amely két részből áll a citoszolból és citogélből. Anyagösszetételénél fogva sokrétű feladatot lát el a sejtben. Befolyásolja víz- és fehérjetartalmával a sejtek alakját, mint alapállomány, beágyazza magába és a sejtváza segítségével mozgatja a sejtszervecskéket, szabad riboszómái nélkülözhetetlen fehérjéket szintetizálnak, tartalék tápanyagokat raktároz és fontos biokémiai anyag-átalakításokat végez. Sejtmag: a sejtmag a sejt információtároló és a sejtműködést irányító rendszere. Kettős membránnal rendelkezik, amelyet magpórusok törnek át. Az anyagáramlás szabályozott, csak meghatározott anyagok léphetnek be illetve ki a sejtmagból. Erről a szelektív szűrést végző magpórusok gondoskodnak. A maghártyán belül található magnedvben a DNS és RNS szintézishez szükséges enzimek, nukleoidok, ATP stb. találhatók. A magban mindig van egy vagy több magvacska (nukleolus), ahol riboszóma fehérje és r-RNS szintetizálódik.

Sejtmag elektronmikroszkópos képe

Endoplazmatikus reticulum (ER): az egyik legfontosabb sejtalkotó az endoplazmatikus reticulum, mely főleg a sejtmag közelében található.Egyes helyeken csöves máshol inkább lemezesnek tűnő, laposra összenyomott, egymással közlekedő üregeket alkotó rendszer. Két formája ismert a sima felszínű endoplazmatikus reticulum (SER), amely elsősorban a szénhidrát- és a lipidszintézisben játszik szerepet valamint a durva felszínű endoplazmatikus reticulum (DER), amely az intenzív fehérjeszintézis helye.

Az endoplazmatikus retikulum felépítése

Golgi-készülék: lapos, szorosan egymás mellé rendezett ciszternák csoportjából áll. A sejtek nagyszámú makromolekulát állítanak elő, melyek szükségesek az élethez. A Golgi elengedhetetlen szerepet játszik a sejtek által termelt makromolekulák módosításában, osztályozásában és a csomagolásában. Elsődleges feladata, hogy módosítsa azokat a proteineket, amelyek a DER-ből érkeztek, de ezen kívül részt vesz a lipidek szállításában a sejten belül.

A Golgi-készülék térbeli formája

Mitokondrium: A mitokondrium kettős membránnal határolt, melyből a külső membrán sima, a belső a felszín növelése végett mély redőket képez. A sejtek energiatermelő központjai, a szénhidrát- és lipidoxidáció helye. Az endoszimbionta elmélet szerint a mitokondrium őse egykor heterotróf, aerob baktérium lehetett, amit az ős-eukarióta sejt bekebelezett, de nem emésztett meg. Így szimbiózis alakult ki köztük.

A mitokondrium térbeli képe

2.2. A szövet A hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége szövetet alkot, tehát a szövet a sejtnél nagyobb és bonyolultabb egység.A szövetet alkotó sejtek között a sejt közötti tér található, melyet a sejtközötti állomány tölt ki. 2.2.1. A hámszövet Szorosan illeszkedő, egymással összeköttetésben levő sejtek alkotják. Ereket nem tartalmaz, a tápanyagokat a sejtközötti járatok nedvéből nyeri. A hámsejtek élettartama másfél naptól néhány hétig terjedhet. Pótlásuk a szövet alapját képező alaphártyán levő tartaléksejtekből történik. Feladatuk a szervezet védelme, kiválasztás, felszívás és érzékelés. 2.2.1.1. Hámszövetek típusai felépítésük szerint Elnevezésük a legfelső sejtréteg sejtjeinek alakja szerint történik. A) Egyrétegű hámok: egyetlen sejtréteg építi fel őket.

- egyrétegű laphám pl.: a dobhártya belső felszínén

- egyrétegű köbhám pl.: a szemlencse külső felszínén

- egyrétegű hengerhám: pl.: gyomornyálkahártya

- többmagsoros hám: minden sejt érintkezik az alaphártyával. De a különböző magasságú sejteknek különböző magasan vannak a sejtmagjai. Pl.: a húgyhólyag, vizeletvezető rendszer hámjai

B) Többrétegű hámok: több sejtréteg alkotja őket.

- többrétegű laphám: erős, gyakori mechanikai igénybevételnek kitett helyeken található.

- elszarusodó: a bőr hámrétege. A felső sejtsorok folyamatosan elszarusodnak, majd leválnak a szövet felszínéről. Az így elvesztett sejtek az alaphártyán folyamatosan pótlódnak. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy a bőr minél kevesebb vizet párologtasson.

- el nem szarusodó pl.: szájüreg, garat, hüvely

Az el nem szarusodó laphám metszeti képe

- többrétegű köbhám pl.: a verejtékmirigyek kivezetőcsövében - többrétegű hengerhám pl.: nagy exokrin (külső elválasztású) mirigyek kivezető

csöveiben.

2.2.1.2. Hámszövetek típusai funkció szerint

- fedőhámok - mirigyhámok - érzékhám - pigmenthám

2.2.2. Kötő- és támasztószövetek Közös eredetű szövetek tartoznak ide. Mind a középső csíralemezből alakultak ki. Sejtekből és nagy mennyiségű sejtközötti állományból állnak. A sejtközötti állományt rostok és alapállomány építi fel. 2.2.2.1. Kötő-és támasztószövetek típusai A kötőszövetek: az alapállomány legfontosabb összetevői a víz, tápanyagok és salakanyagok. Víztartalmának egy részét maguk a szöveti sejtek termelik, a fennmaradó rész a vérplazma fehérjementes szűrlete. Halmazállapota változó a folyékonytól a gél állapotig. Fontos szerepe van a hajszálérhálózat és a sejtek közötti anyagcserében. A kötőszöveti rostok fehérjeszálakból állnak, amelyeket a kötőszöveti sejtek termelnek. Támasztó és rögzítő funkciót töltenek be.

A lazarostos kötőszövet metszeti képe

A zsírszövet: zsírraktározásra specializálódott kötőszövet. Funkciói a tápanyagraktározás, mechanikai védelem, hőszigetelés, egyes helyeken helykitöltés. A test szinte egész felületén megtalálható a bőr alatt, egy-két kivétellel, pl.:szemhéj. A testen való eloszlása nagyban függ a nemtől és az életkortól. Sárga és barna zsírszövetből áll.

A sárga zsírszövet metszeti képe

A támasztószövetek: szerepük a szervezet tartásának biztosítása.A kötőszövetek differenciálódásával alakulnak ki. Rugalmas de nagyon szilárd, ellenálló szövetek. Porcszövet: A sejtek állhatnak egyesével vagy csoportosan. A szövetben magában erek, idegek nincsenek, táplálását a szövet felületén található porchártya- egy kötőszövetes réteg- végzi. Nyomással szemben ellenálló, kis mértében hajlítható típus. Három különböző fajtája van:

- Hyalin- vagy üvegporc a légcső és a hörgők porcai - Elasticus porc a fülkagyló, az orr egyes részei vagy gégefedő - Rostos porc a csigolyák közötti porckorongok külső rostos gyűrűjét alkotja

Az üvegporcszövet metszeti képe

Csontszövet: sejtek és sejtközötti állomány alkotja. Sejtközötti állományában sok szervetlen anyag is van (kalcium-foszfát, karbonát, Mg, Na), emiatt a legellenállóbb szövettípus a szervezetben.

A lemezes csontszövet metszeti képe

2.2.3. Izomszövetek Speciálisan mozgás végrehajtására kialakult szövetek. Összehúzódó-képességüket a bennük található összehúzékony fehérjéknek, az aktinnak és a miozinnak köszönhetik. 2.2.3.1. Izomszövetek típusai A harántcsíkolt izmok: vázizomzat és a zsigeri harántcsíkolt izomzat: gyors összehúzódásra képes, de viszonylag fáradékony izomtípus. Egységei az izomrostok, amelyek óriási, többmagvú (akár többszáz), nem elágazó sejtből állnak. Mikroszkópos hosszmetszeti képen a szövet harántcsíkolatot mutat, ez az aktin- és miozinfilamentumok váltakozásának köszönhető.

A harántcsíkolt izomszövet metszeti képe

Az izomsejtek nagy többsége is tartalmazza a többi sejtre általánosan jellemző sejtalkotókat, nevük sarco előtaggal bővül néhány esetben pl.: sarcolemma =sejthártya, sarcoplasma= sejtplazma. Az izomrostok nagy mennyiségben tartalmaznak mitokondriumot, tartaléktápanyagként szolgáló glikogénszemcséket és lipidcseppeket, mert működésükhöz nagy mennyiségű energiára van szükség. Izomtípusok:

- vörös izomrost: viszonylag lassú összehúzódású, de lassan fáradó izomtípus. Anyagcsere folyamatai inkább aerob úton zajlanak. Jellemző pl. a testtartással kapcsolatos izmokra, a rekeszizomra.

- fehér izomrost: gyors, nagy erejű összehúzódásra képes, fáradékony típus. pl.: felkar izmok, hasfal izmai stb.

- A szívizom: egyedi, de egymással (láncszerűen) kapcsolódó sejtekből áll. Eltérése a vázizomzathoz képest, hogy a sejtek elágazhatnak.Folyamatos, ritmusos összehúzódásra képes, és egyáltalán nem fáradékony, „külső inger” nélkül is működik.

A szívizomszövet metszeti képe

A simaizomzat: sejtjei hosszúak, orsó alakúak, magjuk középen van. Az összehúzódást itt is aktin és miozin végzi, de nem párhuzamosan helyezkednek el a sejtben, ezért harántcsíkolatot nem mutatnak. Ilyen izmok vannak az üreges szerveink falában (gyomor-bélrendszer), ilyenek a pupillatágító- és szőrszálmozgató izmaink is többek között. Myoepithel sejtek (hámizomsejtek): hám eredetű, összehúzódásra képes sejtek. Eredetüket bizonyítja, hogy az aktin- ésmiozinfilamantumok mellett egy harmadik kontraktilis (összehúzékony) fehérjét is tartalmaznak. Ennek neve cytokeratin. Többsejtű mirigyeket körbefogó, azok kiürülését elősegítő, nyúlványokkal rendelkező sejtek. Nyúlványaikkal körbefogják pédául a nyál-,könny-, verejték- és emlőmirigyek végkamráit. 2.2.4. A vérszövet A sejtek és nagy mennyiségű sejtközötti állomány miatt a kötőszövetek közé sorolható szövettípus. Funkciója az anyagszállítás és a légzési gázok szállítása. Felnőtt emberben átlagos mennyisége 5-6 liter. 2.2.4.1. A vérszövet összetétele Vérplazma: a vérmennyiség 55%-át teszi ki, 90%-a víz. A maradék 10 százalék sokféle anyagot tartalmaz, mint az ionok (Na+, K+, Ca2+, Cl-, HCO3 ) tápanyagok, bomlástermékek, plazmafehérjék. Alakos elemek: a fennmaradó 45%-ot adják, mint a vörösvérsejtek, vérlemezke, fehérvérsejtek.

A vér sejtes elemei

2.2.5. Az idegszövet Az ingerfelvételre és az ingerületek továbbítására specializálódott szövettípus. Két alapvető sejttípusa a neuron és a gliasejtek. Az idegsejtek meglehetősen sokfélék és eltérőek lehetnek. Különbözhetnek nyúlványaik számában, nagyságukban és alakjukban. Tartalmaz még támasztószövetet, ideghüvelyeket, melyek az idegrostokat szigetelik.Az idegrostok pályákká rendeződnek, melyek az ingerületet a végkészülékek felé vagy a központ felé vezetik.

Az idegszövet metszeti képe

A neuron az idegszövet szerkezeti és működési egysége. A neuron részei:

- sejttest - dendrit - axon

Az idegsejt felépítése

A differenciálódott neuron osztódásra már nem képes, így annyi idegsejtünk van egész életünkben, amennyivel megszülettünk. A sejtnyúlványok képesek a regenerációra.A neuronok feladata az inger felvétele és az ingerület vezetése.Az ingerületet csak egy irányba képes vezetni, ezért a két irányú ingervezetéshez legalább két neuron szükséges.

A több milliárd idegsejt bonyolult rendszert alkot. Azok a helyek, ahol az idegsejtek érintkeznek egymással a szinapszisok. Szinapszisok többnyire az egyik idegsejt axonja és a másik idegsejt dendritje vagy sejttestje között képződik. A glia funkciója a neuronok támasztása, speciális anyagcserefolyamataik ellátása és a hüvelyképzés.A gliasejtek életünk végéig osztódóképesek maradnak. 2.3. A szerv Különböző szövetekből épül fel, s egy vagy több meghatározó funkciót lát el. A legtöbb szervben valamennyi szövet megtalálható, különböző szövetek aránya azonban az egyes szervekben eltérő. Szervek például a szív, vese, méh, here,szem stb. 2.4. A szervrendszer Alapvető, fő életműködés ellátására szerveződött különböző szervek összessége. Szervrendszerek típusai:

- mozgás szervrendszere - keringés szervrendszere - légzés szervrendszere - emésztés szervrendszere - vizeletkiválasztó és –elvezető rendszer - szaporodás szervrendszere - belső elválasztású mirigyek szervrendszere - hőszabályozás - idegrendszer - érzékelés

2.5. A szervezet A szervrendszerek összessége. A testi fejlődés általános törvényszerűségei: A fejlődés az élet folyamán észlelhető biológiai változások összessége, amelyek jellemzik az egész élővilágot. Kétféle fejlődésről beszélhetünk a törzsfejlődésről és az egyedfejlődésről. Az egyedfejlődés az emberi szervezetet figyelve a petesejt megtermékenyítésétől egészen a halálig tart. Két nagyobb szakaszra oszlik a születés előtti és a születés utáni egyedfejlődési szakaszra. Az ember egyedfejlődése két folyamatból tevődik össze a növekedésből és a fejlődésből. A növekedés mennyiségi változást jelent, ilyenkor a test tömege gyarapszik, méretei nagyobbodnak. A fejlődés minőségi változást eredményez, melynek során új sejtek, szövetek, működések jönnek létre. A növekedés és a fejlődés az ember élete során szakadatlanul zajlik, de nem egyenletes ütemben. Méhen belüli fejlődési szakaszok:

1. A csíraszakasz akkor kezdődik, amikor az anya és az apa csírasejtjei fogamzáskor egyesülnek, és addig tart, amíg a fejlődő szervezet a méh falához nem tapad, körülbelül 8-10 nappal később.

2. Az embrionális szakasz a méhfalhoz rögzüléstől a nyolcadik hét végéig tart, amikorra a fontosabb szervek mindegyike primitív alakot ölt.

3. A magzati szakasz a fogamzás utáni kilencedik héten kezdődik a csontok keményedésének első jeleivel, és a születésig tart, átlagosan mintegy 30 héten keresztül. Ebben a szakaszban a primitív szervrendszerek olyan szintre fejlődnek, hogy a kisbaba az anya testén kívül, orvosi segítség nélkül is képes legyen létezni.

Méhen kívüli fejlődési szakaszok:

- újszülöttkor:1-10 nap - csecsemőkor:11-365 nap - kisgyermekkor: 2-6 év - gyermekkor: 7-12 év - serdülőkor: 13-16 év - ifjúkor: 17-23 év - felnőttkor: 24-60 év - öregkor: 60 év felett

A felnőttkorig tartó időszakban több sejt keletkezik, mint amennyi elpusztul. A sejtek alakilag és működésileg is sokrétübbé válnak. A legintenzívebb fejlődés a méhen belüli időszakban és a serdülőkorban tapasztalható. Gyors ütemű növekedés a magzati szakaszban, 2 és 10 éves korban, valamint serdülőkorban következik be. Felnőttkorban a növekedés és fejlődés ütemében nincs kiugró változás. Az elpusztuló sejtek helyett ugyanannyi új sejt keletkezik. Öregkorban kevesebb sejt keletkezik, mint amennyi elpusztul, és a keletkező sejtek differenciáltságukból is veszítenek. 2.5.1.Az emberi test felépítése Az emberi testben fő síkok és irányok segítségével határozható meg a testet alkotó szerkezeti elemek helye és egymáshoz való viszonya. Fő síkok:

- horizontális-vízszintes sík - frontális-homlokirányú sík - sagittális-nyílirányú sík

Az emberi test fő síkjai

A síkok egymásra merőlegesen helyezkednek el.A középvonalban elhelyezkedő sagittális sík a mediánsík, amely a testet jobb és bal testfélre osztja. Irányok:

- mediális:a test középvonalához közelebb eső - laterális (oldalsó): középvonaltól távolabbi - externus:külső - internus: belső - anterior:elülső - posterior:hátsó - ventralis:hasi oldali - dorsalis:háti oldali - superior:felső - inferior:alsó - proximális:törzshöz közelebbi - distalis:törzstől távolabbi - superficialis:felületes - profundus:mély - dexter:jobb oldali - sinister:bal oldali

Az emberi test fő irányai I.

Az emberi test fő irányai II.

Az emberi test felépítésének jellemzői a szelvényezettség és a kétoldali részarányosság. A szelvényezettség azt jelenti, hogy a törzs hosszirányban egyforma vagy hasonló egymás utáni szelvényekből épül fel.A törzsfejlődés során ez a szelvényezettség fokozatosan csökkent, de nyomai az emberi szervezetben főleg a bordák és csigolyák esetében megtalálhatók. A részaránnyosság vagy szimmetria jelentése, ha a testet képzeletben a középvonalnak megfelelően kettévágjuk, két hasonló testfelet kapunk. Páros szervek esetében a részarányosság megmarad, páratlan szervek esetében csak részben van meg( szív, gyomor), de teljesen hiányozhat is (lép).

Az orr szimmetriája

Az emberi test több fő részből áll:

- fej - nyak - törzs: mellkas, has, medence - végtag: felső végtag, alsó végtag

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. Interneten, szakirodalomban keressen választ a citológia (sejttan) jelentőségére! Megoldás: 1. Az ember szervezetét, szerveit, és szöveteit felépítő sejtekkel foglalkozik. A sejtek jellegzetességeit, felépítését és szerkezetét a citológia vizsgálja. A sejttan feladata a sejt alaki és szerkezeti elemeinek tisztázása, a sejtet alkotó különböző elemek mikroszkópos analízise és azok felépítésének megismerése. A mikroszkópos vizsgálat a sejtstruktúrák vizsgálatában ma már az elektronmikroszkóp eredményeire támaszkodik. Pl.: A citológiai vizsgálat során a szöveti kötelékeiből kiszakított sejtek alaki elváltozásai alapján állítunk fel diagnózist. A szűrő citológiai vizsgálatok során egészséges, de egy betegségnek fokozott mértékben kitett egyének sejtjeiből kell a rákmegelőző állapotokat, illetve daganatos betegségeket felismerni. Kiemelkedő jelentőségű a méhnyakrák megelőzésére végzett nőgyógyászati citológiai vizsgálat. (Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet-Patológiai Osztály) Forrás:http://www.toldykorhaz.hu/osztalyok.php?sheet=normal&nev=patologia&mitlist=dia Forrás: Dr. Jellinek Harry: Egészségügyi ABC, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1985

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Sorolja fel a sejt alkotórészeit!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Nevezze meg a képeken látható szöveteket!

3. feladat

Nevezze meg az egyed alatti szerveződési szinteket és írjon mindegyikre egy-egy példát!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

MEGOLDÁSOK

1. feladat

Sejthártya, sejtplazma, sejtmag, mitokondrium, Golgi-készülék, endoplazmatikus retikulum.

2. feladat

3. feladat

sejt: idegsejt

szövet: csontszövet

szerv: vese

szervrendszer: keringés

A SZERVRENDSZEREK FELÉPÍTÉSE

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

1. A mozgás szervrendszere (csont-és izomrendszer)

A mozgás szervrendszeréhez tartoznak a csontok és az izületek( passzív rész), valamint a vázizmok(aktív rész). Feladata a hely- és helyzetváltoztatás. 1.1 A csontvázrendszer Az emberi szervezetben 206 darab csont található. Amellett, hogy a szervezet szilárd vázát képezik, testüregeket határolnak és az életfontosságú szervek számára védelmet is nyújtanak. A csontváz részei a koponya, törzsváz és a végtagváz.

A csontvázrendszer csontjai

1.1.1. Csontok felépítése A csontok csontszövetekből épülnek fel. Alakjuk meglehetősen változatos. Van hosszú csöves csont(combcsont, felkarcsont), rövid csont(ujjperccsontok), lapos csont(lapocka, medencecsont), szabálytalan alakú csontok (csigolyák).

A csontok belső szerkezete

A csontot kívülről csonthártya borítja.Védi a csontot a külső hatásoktól, biztosítja a vér-és idegellátását, lehetővé teszi a csontok vastagodását és a csonttörés gyógyulását. Alatta tömör szerkezetű csontállomány található,mely alatt lemezes szerkezetű csontállomány helyezkedik el.A csöves csontok belsejében velőűr van, melyet vörös (vérképző) és sárga csontvelő tölt ki.Az izületi porcok a csontok ízfelszíneit borítják. 1.1.2. Csontok közötti összeköttetések A csontok között folytonos és megszakított összeköttetéseket különböztetünk meg. Folytonos összeköttetés lehet kötőszövetes(koponya varratai, foggyökér és fogmeder közötti összeköttetés), porcos(koponyaalap, ékcsont és nyakszirtcsont között), csontos(korábbi kötőszövetes és porcos összeköttetések elcsontosodása pl.:koponya varratai). Megszakított összeköttetések az izületek. Az izületek: a legtöbb izület két vagy több csont olyan összeköttetése, melyben az ízfelszínek között izületi rés található, s az izületben a csontok egymáshoz viszonyítva elmozdulást végezhetnek. Izületek alkotórészei az izületi fej, izületi árok, izületi tok, izületi szalag, izületi nedv.

Az ízületek szerkezete

1.2. Az izomrendszer 1.2.1. Vázizmok az emberi szervezetben Az ember szervezetében körülbelül 640 vázizom van. Vázizmok csoportosítása:

Végtagizmok:

- felső végtag izmai - alsó végtag izmai

Törzsizmok:

- mellizmok - hátizmok - hasizmok

Nyakizmok Fejizmok

A csont- és izomrendszer részei

Izmok felépítése és működése Az izmok izomrostokból állnak. Az egymás mellett elhelyezkedő izomrostok kötőszöveti hártyával körülvett izomrostkötegekbe rendeződnek. Sok izomrostköteg alkotja az izmot. A vázizmot kötőszöveti pólya burkolja. A kötőszövetekben vérerek és idegek futnak.

Az izom szerkezeti felépítése

Az izom működése az izomösszehúzódás, amelynek feltétele a nyugalomban lévő izmok bizonyos feszülési állapota az izomtónus. Az izomösszehúzódás az izomfehérjék biokémiai változásának következménye. Amikor az aktin és myosin időleges kapcsolatba lép (aktomiozin komplex), egymáshoz viszonyítva elcsúszik, ennek eredményeként az izom összehúzódik. Ehhez energiára és kálcium ionokra van szükség. Az izomban három energiát szolgáltató anyag található az adenozin-trifoszfát (ATP), kreatinfoszfát, glikogén. Az izom elernyedése úgy jön létre, hogy az időleges kapcsolat az aktin és myosin között megszűnik. 2. A légzés szervrendszere

A légzés életjelenségének lényege a gázcsere. Ennek során oxigén felvétele és szén-dioxid leadása zajlik. A külső gázcsere a levegő és a vér között, a belső légzés a vér és a sejtek között megy végbe. A gázcsere a légzőrendszeren keresztül történik. 2.1. A légzőrendszer részei

- orr - garat egy része - gége - légcső - tödő

A légzőrendszer fő részei

A légutak első szakasza az orrüreg, amely az orrnyíláson keresztül tart kapcsolatot a külvilággal. Az orrnyilások körüli szőrszálak a lebegő, szilárd részecskéket feltartóztatják. További tisztító feladatot lát még el a csillós hámsejtekkel borított orrüreg nyálkahártyája. Az orrüreg nyálkahártyájával érintkezve a levegő párásodik és felmelegszik és tisztul. A továbbhaladó levegő a garaton keresztül a gégébe kerül, ami a hangképzés szerve. Itt találhatóak a hangszalagok. A hangképzésben és a végleges hang kialakulásában fontos szerepet játszik még a garat az orr-, a szájüreg és a szájüreg szervei. A gége folytatása a porcokkal merevített rugalmas falú légcső. A légcsőben és a folytatólagos hörgőkben a csillós nyálkahártya tovább tisztítja, melegíti és párásítja a levegőt. A főhörgő először két ágra bomlik amelyek a jobb és baloldali tüdőkbe jutva további elágazásokon keresztül a léghólyagokhoz kapcsolódnak. A gázcsere a léghólyagok falát sűrűn behálózó hajszálereken keresztül történik.A gázok áramlása a nyomásviszonyoktól függ. Mivel a gázok a magasabb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású felé mozognak így az oxigén a vérbe, a szén-dioxid a léghólyagok levegőjébe kerül. 2.2. A légzés mechanizmusa A belégzést a megfelelő légzőizmok, a külső bordaközi izmok, a hasizmok, valamint a rekeszizom biztosítják. Belégzéskor a bordaközi izmok egy csoportja és a rekeszizom összehúzódik. A kitáguló mellkas a kétlemezű mellhártya segítségével maga után vonja a tüdőt. A növekvő térfogatú légzőszervben a gázok össznyomása csökken, emiatt a külső, nagyobb nyomású levegő a tüdőbe tódul. Ezután az izmok elernyednek, a mellkas és a tüdő rugalmasságánál fogva visszanyeri eredeti térfogatát.E z nyomásnövekedéssel jár, ami a levegő kiáramlásához vezet. Ez a folyamat a kilégzés.

A légzés mechanizmusa

3. A keringés szervrendszere

A keringés szervrendszeréhez tartozik a vérkeringés és a nyirokkeringés. Feladata: eljuttatni az oxigént, a tápanyagokat és a hatóanyagokat a sejtekhez valamint sz idegen anyagok elleni védelem (immunitás), hőszabályozás és a belső környezet állandóságának biztosítása. 3.1. A vérkeringés szervrendszere Részei a vér, a szív és a vérerek. 3.1.1. A vér A vér sejtjei a vörösvérsejt, fehérvérsejt és a vérlemez. Vörösvérsejtek: jellegzetes behorpadt koronghoz hasonló „fánk” alakú sejtek. A vörös csontvelőben képződnek. Beérésük előtt sejtmagjuk lebomlik. A vér egy köbmilliméterében 4,5-5,5 millió található. Feladatuk a légzési gázok szállítása.100-120 napig életképesek. Pusztulásuk a lépben vagy a májban következik be. Vérlemezkék: a vörös csontvelő őssejtjének citoplazmájából leválva alakulnak ki. Apró sejtmag nélküli sejtek. Számuk a vér egy köbmilliméterében kb. 300 ezer. Jellegzetességük, hogy képesek érdes felülethez, sérült érfalhoz rögzülni. A véralvadás folyamatának elindításában játszanak szerepet. Amennyiben a vérlemezkék nem vesznek részt véralvadási folyamatban, akkor 8-9 nap múlva a májban vagy a lépben lebomlanak. Fehérvérsejtek: felépítésük és a védekezésben betöltött szerepük alapján két fő csoportra oszthatjuk. A vörös csontvelőben létrejövő nagyobb méretű falósejtek(monocita, granulocita) amőboid mozgásra és bekebelezésre képesek. Könnyen kijuthatnak a szövetek közé, a vérben egyszerre csak néhány százalékukat találjuk. A nyiroksejtek (limfociták) kisebbek, nagy kerekded sejtmaggal rendelkeznek. A nyirokrendszerben képződnek. Rövid életidejük (1-2 hét) és viszonylag kis számuk(6000-8000 darab köbmilliméterenként) ellenére nélkülözhetetlenek az immunitásban. Vércsoportok: AB0-vércsoportrendszer: a vörösvérsejtek felületén jellegzetes fehérjetermészetű molekulák vannak. Ezek az antigének. A vörösvérsejtek felületén kétféle antigén helyezkedhet el az A és B vércsoportantigén. Ezek az antgének négyféle vércsoportot hoznak létre: A, B, AB, 0. Rh-vércsoportrendszer: D-antigénhez kötött, független az AB0-vércsoportrendszertől. Típusai: Rh+ és Rh- 3.1.2. A szív Mintegy 350 g tömegű, izmos falú, üreges szerv, amely a két tüdő között, nagyobb részével a mellüreg bal oldalán helyezkedik el.

A szív elhelyezkedése a mellüregben

Külső alakja: kúp alakú szerv, amelynek szélesebb része, a bázis felöl található.Elkeskenyedő része, a szívcsúcs alul helyezkedik el.A bázis két oldalán fülszerű képződmény látható ez a jobb fülcse és a bal fülcse. A fülcsék a szív pitvarainak kitüremkedései.

A szív külső felépítése

A körkörös és hosszanti barázdákban futnak a szív falát ellátó koszorúerek. A szív üregrendszere: a szív üregét hosszanti irányban húzódó szívsövény jobb és bal szívfélre osztja. Születés után fiziológiásan a két szívfél között nincs közvetlen összeköttetés. Mindkét szívfélben felül elhelyezkedő pitvar, alatta pedig kamra található. A két pitvart a pitvarközi sövény, a két kamrát a kamraközti sövény választja el. A pitvarok és a kamrák között nyílás található. A jobb oldali a jobb pitvar-kamrai szájadék, a bal oldali a bal pitvar-kamrai szájadék. Ezeket a szájadékokat a csúcsos billentyűk zárják le.

A szív üregrendszerének szerkezete

Szövettani felépítése hasonló az erekéhez. Az üreget belülről egyrétegű laphám és vékony kötőszövet, vagyis a szívbélhártya béleli. Fő tömegét az eltérővastagságú szívizomszövet adja. A szervet kívülről borító szívburok savós folyadékot termelve biztosítja a szív könnyű elmozdulását a környező szervekhez képest. A szív falának vérellátása: megfelelő vérellátását külön érrendszer biztosítja, mivel a szív üregeiben levő vér közvetlenül nem vesz részt a szívfal vérellátásában. Artériás vérellátás: két ér, a jobb oldali koszorús artéria és a bal oldali koszorús artéria biztosítja .A két koszorús artéria az aorta kezdeti szakaszából,a félhold alakú billentyűk tasakjából ered. A legkisebb koszorús artériák a funkcionális végartériák.

A szív koszorúerei

Vénás vérellátás: a szív falában levő hajszárérhálózatból egyre nagyobb vénák szedődnek össze. A szív legnagyobb „saját” vénája a vena cordis magna, mely elöl a szívcsúcsnál kezdődik. Innen felfelé tart az elülső hosszanti barázdában, majd a körkörös barázdában hátrafelé halad. Utolsó szakasza kitágul, ez a sinus coronaris, amely a jobb pitvarba ömlik. A szív beidegzése: a sinuscsomó kb. 3 cm nagyságú, a jobb pitvar hátsó falában található. Ez az elsődleges ingerképző központ, ami azt jelenti, hogy fiziológiás körülmények között ez a központ irányítja a szív működését. Percenként általában 60-80 ingert bocsát ki. A pitvar-kamrai csomó a szívsövényben, a pitvar és kamra közötti határon található. Ez a másodlagos ingerképző központ, a szív működését csak a sinuscsomómegbetegedése esetén irányítja. Percenként 35-40 inger kibocsátására képes. A szív működése: a szív összehúzódása a systole, elernyedése a diastole. A szív működése során először a két pitvar húzódik össze (pitvari systole). A pitvarokban ekkor a vérnyomás hirtelen megnő, ez a csúcsos billentyűk vitorláit lecsapja a kamrák ürege felé, a vénás szájadékok megnyalnak, s a vér a pitvarból a diastóléban levő kamrába áramlik. Ezután a kamrák systoléja következik, eközben a pitvarok diastoléba kerülnek, emiatt a vénák felől újra vérrel telnek meg. A kamrai systole kezdetén a vénás szájadék még nyitva van. A felfelé áramló vér azonban a csúcsos billentyűk vitorláit nagy erővel becsapja, a szájadék ezzel záródik. Mivel a szájadékok záródtak, a vér csak egy irányba áramolhat a bal kamrából az aortába, a jobb kamrából a tüdőartériába. A kiáramló vér a zsebes billentyűket az érfalhoz nyomja, emiatt az ér ürege megnyílik, s a vér szabadon áramolhat. A következő fázis újra a pitvari systole lesz, miközben a két kamra diastoléba kerül. Ilyenkor a nagyerek kezdeti szakaszában lévő vér salyát súlyánál fogva a kamra irányába áramlik. A visszaáramló vér az az érfaltól elemeli a félhold alakú billentyűket. A billentyűtasakok vérrel telnek meg, az ér ürege záródik, s a vér nem áramolhat vissza a kamrába. 3.1.3. A vérerek A vérerek három csoportba oszthatók: verőér(artéria),visszér(vena),hajszálér( capillaris). Mindhárom típusú ér fala három rétegből épül fel:

- belhártya - középső réteg

- külső réteg

Mindhárom értípus belső felületét egyrétegű laphám alkotja. Artériák: laphámját a kötőszövet mellett jelentős mennyiségű simaizom borítja, mely tartást kölcsönöz az artériáknak. Az eret savós hártya rögzíti a környező szövetekhez. Az érfal rugalmassága biztosítja, hogy a szív ritmikus működése ellenére az artériában a véráramlás folyamatos legyen. Feladata: oxigéndús vér szállítása.

Az értípusok szerkezete

Vénák: falában nagyobb a kötőszövet aránya a simaizomhoz képest. Ez kisebb rugalmasságot, azonban sokkal nagyobb tágulékonyságot kölcsönöz az érnek. Az érfal vékony, nem biztosít megfelelő tartást ezáltal a véna keresztmetszete ovális. A vér áramlása benne lassú, ennek ellensúlyozására billentyűk alakultak ki. Feladata: szén-dioxidban dús vér szállítása. Hajszálér: falát csak laphámsejtek alkotják, legfeljebb az eredésüknél találunk simaizomelemeket. Ezek összehúzódása és elernyedése szabályozza a vér kapillárisba történő áramlását. Feladata:a vér és a szöveti folyadék közötti anyagkicserélődés biztosítása. Vérnyomás: a keringési rendszerben áramló testfolyadék nyomása az erek falára. A vérnyomás étréke függ a keringési rendszerbe lévő vér mennyiségétől, a szívműködés intenzitásától és az erek rugalmasságától. Az ideális vérnyomás: 120/80 Hgmm A magasabb érték mindig a systolés vérnyomás az alacsonyabb a diastolés nyomás. Pulzustérfogat (verőtérfogat): egy systole során a nagyerekbe préselt vér mennyisége. Perctérfogat: verőtérfogat és a percenkénti systolék számának szorzata. Ez az érték nyugalomban kb. 4-5 liter. A kis és nagy vérkör ( a keringési rendszer):

A vér keringési rendszere

Kis vérkör: feladata a vénás vér eljuttatása a tüdőbe, ahol a gázcsere történik, majd a felfrissült artériása vér visszaszállítása. A kis vérkör a jobb kamrában kezdődik. Innen indul ki a tüdőartéria, amely eredése után röviddel két ágra oszlik a két tüdő számára. A tüdőartéria a tüdőkapun lép be, majd egyre kisebb ágakra oszlik, s a tüdőléghólyagok falában hajszálérhálózatot lkot, ahol a gázcsere lezajlik. A hajszálerekből egyre nagyobb vénák szedődnek össze, végül a tüdőkből a szív bal pitvarába ömlenek. Nagy vérkör: feladata az oxigén-és tápanyagdús vér eljuttatása a szervezet sejtjeihez, ahol végbemegy a gázcsere és a tápanyagcsere és a vénás vér elszállítása a szövetekből a szívbe. A szív bal kamrájából kilépő aortával kezdődik a nagy vérkör. A főverőérből, az aortából kiágaznak a koszorúerek, valamint az agy és a szív alatti területek felé vezető artériák. Az egyes szervekhez egy-egy artéria fut, ellátva azokat oxigénnel és tápanyagokkal. A szervekben a kisartériák kapillárisokra oszlanak. A nagy felületen az anyagok a koncentrációkülönbségnek megfelelően kicserélődnek,majd a hajszálerek kisvénákba szedődnek össze. A szervekből kilépő egy-egy véna a testi nagyvénákban egyesül, mely aszív jobb pitvarába vezet. 3.2. Nyirokrendszer A nyirok a nagy vérkör hajszálérhálózatának területén képződő folyadék, amely a vérplazmából származik. A hajszálerek verőeres szakaszán a vérplazma egy része kiáramlik a sejt közötti térbe és ott szövetnedv formájában felgyülemlik. A sejtek innen veszik fel a számukra szükséges anyagokat és ide adják le bomlástermékeiket. A hajszálerek gyűjtőeres szakaszán a szövetnedv nagy része visszaáramlik az erekbe, míg a maradék nyirok formájában távozik. A nyirok elvezetését a nyirokrendszer biztosítja. Nyirokrendszer részei:

- nyirokhajszálerek - nyirokerek

- mellvezeték - nyiroktüszők - nyirokcsomók - nyirokszervek

A nyiroktüszők,nyirokcsomok és nyirokszervek a nyirokerek mentén találhatók. A bennük termelődő nyiroksejtek révén kiszűrik a nyirokból a kórokozókat, ugyanakkor fiatal nyiroksejteket juttatnak a nyirokba és a vérbe.

A nyirokrendszer nyirokerei, nyirokcsomói és nyirokszervei

4. 4. Az emésztés szervrendszere

Az emésztőcsatorna a szájüregtől a végbélnyílásig terjedő különböző tágasságú csőrendszer. Feladata: a környezet és a szervezet közti állandó anyag-és energiaforgalom. Tagolódása:

- szájüreg - garat - nyelőcső - gyomor - vékonybél - vakbél - vastagbél - végbél

4.1. A táplálék útja és feldolgozása

Szájüreg: az ajkak , a pofák, a kemény és lágy szájpadlás és a nyelv határolják. A csontos felső és alsó állkapocsban helyezkednek el a fogak.

A szájüreg felépítése

A fogak szabadon álló koronáját ellenálló zománc, alatta pedig dentinállomány alkotja. A fog gyökerében csontos cementállomány van. A szájnyálkahártya fogakra tapadó része az íny. A fog belsejében levő üregben hajszálerek és idegvégződések találhatók. A középvonaltól kiindulva az alsó és felső fogsor fogtípusai és mennyisége:

- 2-2 metszőfog - 1-1 szemfog - 2-2 kisörlő - 3-3 nagyörlő

Már a szájüregben elkezdődik a táplálék fizikai és kémiai változása. A fogazat végzi a táplálék aprítását, a nyálmirigyek váladéka pedig az emésztést. A felaprított táplálékok a nyelv segítségével keveredik a nyállal aminek következtében megkezdődik a a nyálban lévő enzimek keményítő bontása. A nyállal kevert falat ezután a garatba, majd a nyelőcsőbe kerül, ahol izmos faluk hullámszerű összehúzódása és elernyedése juttatja tovább a falatot.

Az emésztőrendszer részei

Gyomor: a gyomor a tápcsatorna tágult szakasza. A gyomorban tárolt táplálékot a gyomorfal izomműködései pépesítik, és a nyálkahártya mirigyváladékaival elkeverik. A gyomornedv önemésztéstől védő nyákot, sósavat és pepszint tartalmaz. A pepszin a savas közeg hatására indítja el a fehérjék emésztését. Vékonybél: a gyomorból kikerülő táplálék a vékonybél kezdeti szakaszába a patkóbélbe kerül. Ide nyílik a közös epevezeték és a hasnyálmirigy fő kivezetőcsöve. Az epe hatására a zsírok apró cseppekre válnak szét. A hasnyál fehérjéket, szénhidrátokat, és nukleinsavakat bontó enzimeket tartalmaz. A szerves tápanyagok teljes bontását a vékonybél teljes szakaszán megtalálható bélnedv fejezi be. Itt történik a tápanyagok felszívódása sejtszintig a vékonybél bélbolyhain keresztül. A bélbolyhok és a felszínükön elhelyezkedő plazmanyúlványok jelentősen növelik a felszívófelület nagyságát. A vékonybél bélmozgása és a bélbolyhok mozgása teszik lehetővé a hatékonyabb felszívódást. Vastagbél: az emészthetetlen és fel nem szívódott tápanyagok először a vakbélbe majd a vastagbélbe kerülnek. A vastagbél lassú mozgása továbbítja a salakanyagokat a végbél felé, miközben megtörténik a víz és az ásványi sók felszívódása. Végbél: a fel nem használt anyagok a bélben élő baktériumokkal keveredve végül a végbélben gyűlnek össze, ahonnan akaratlagos és reflexes formában hagyják el a szervezetet. 5. 5. A vizeletkiválasztó és –elvezető rendszer

Feladata az anyagcsere során keletkezett salakanyagok egy részének eltávolítása. Részei:

- vese - húgyvezeték - húgyhólyag - húgycső

A vizeletkiválasztó és - elvezető rendszer részei

A vese: vörösbarna színű, bab alakú páros szerv,amely a XII. háti és a II. ágyékcsigolya között, közvetlenül a gerinc két oldalán a hashártya mögött helyezkedik el. Két részre osztható a működő állományra és az üregrendszerre.

A vese szerkezete

A vese a vérből az anyagcsere bomlástermékeit távolítja el, s a szervezet belső egyensúlyának biztosításában játszik fontos szerepet. A kiválasztás első fázisa a szűrés. A vese hajszálerei kis gomolyagokat képeznek, ahol az erek átmérőjének hirtelen szűkülése miatt nagy nyomás lép fel. Ez a nyomás a folyadékot mintegy átpréseli a gomolyagokat körülvevő tokokba. A szűrlet az egyenes és kanyargós vesecsövecskékben áramlik, s a csatornák sejtjei képesek az értékes ásványi sók, cukor és a szükséges folyadék visszaszívására valamit a mérgező anyagcseretermékek kiválasztására. A vizelet a vérből keletkezik nitrogéntartalmú bomlásterméket, ásványi sókat, festékanyagot tartalmaz. Vizeletelvezetés,-ürítés: a vizelet a páros húgyvezetéken keresztül kerül a húgyhólyagba. A húgyhólyag fala igen tágulékony, ezért alkalmas a vizelet tárolására. Amikor a hólyagfal

megfeszül és a nyomásemelkedés bizonyos szintet elér kiváltódik a vizelési inger. Vizeletürítéskor a húgyhólyagizomzat összehúzódik, a húgycsőzáró izomzat elernyed, és a vizelet a húgycsövön át elhagyja a szervezetet. 6. 6. A szaporodás szervrendszere

A nemi szervekben jelentkeznek az az elsődleges nemi különbségek a férfiak és nők között. Megkülönböztetünk külső és belső nemi szerveket. A nemi szervek a szaporodást szolgálják, de kapcsolatban vannak a vizelet ürítésével is. A másodlagos nemi jelleget a férfias vagy nőies testalkat, a mell alakja, a szőrzet elhelyezkedése jelenti. Feladata: az önreprodukció, amely biztosítja az emberi faj fennmaradását. 6.1. A női nemi szervek 6.1.1. A női nemi szervek felépítése Belső női nemi szervek: petefészek, petevezeték, méh, hüvely Külső nemi szervek: nagyajak, kisajak, csikló, gát

A női nemi szerv részei oldalnézetben

A nők szervezetében a petesejtek a petefészekben érnek meg. A petefészek mandula alakú és nagyságú páros szerv. Születéskor több százezer éretlen petesejtet tartalmaz. A méhkürt(petevezeték)ceruza vastagságú, nyálkahártyával bélelt, izmos falú szűk lumenű cső,mely egyik vége a petefészek közelében a hasüreg felé nyílik, a másik a méh üregébe vezet. A petesejtet a petevezeték hullászerű mozgása és csillóinak csapkodása a méhbe továbbítja. A méh körte alakú izmos szerv, felső kiszélesedő része a méhfenék az elkeskenyedő része a méhszáj, a hüvely felső boltozatába nyúlik be. A hüvely 10 cm hosszúságú cső,amely lányoknál nyálkahártyaredővel végződik. 6.1.2. A női nemi szervek működése Működése serdülőkorban kezdődik, amikor a petefészekben megindul a tüszőérés. Az érő tüsző sejtjei tüszőhormont termelnek. Segítségével havonta megújul a méh nyálkahártyája, és végbemennek a serdülőkori változások. A ciklus közepén az érett petesejt kiszabadul a tüszőből, majd a tüsző maradványa átalakul sárgatestté. Ez a képződmény sárgatesthormont termel, amely előkészíti a méh nyálkahártyáját e petesejt befogadására. megtermékenyítés elmaradásakor a sárgatest elsorvad, a méh nyálkahártya elhal és vérzés kíséretében lelökődik. Ez a menstruáció 23-35 naponkénti ciklusban.

A női nemi szerv működésének ciklusai

6.2. A férfi nemi szervek 6.2.1. A férfi nemi szervek felépítése Belső férfi nemi szervek: here, mellékhere, ondóvezeték, ondózsinór, ondóhólyag,, dülmirigy Külső férfi nemi szervek: herezacskó, hímvessző

A férfi nemi szerv részei oldalnézetben

A here páros, tojás alakú, eredetileg hasűri szerv, a herezacskóban helyezkedik el. A hashártya kitüremkedésével borítva már újszülöttkorra leszállnak a lágyékcsatornán keresztül a herezacskóba. A leszállás biológiai jelentősége, hogy az ivarszervek számára a hasűrinél

alacsonyabb környezeti hőmérsékletre van szükség. A mellékhere a here hátsó felszínén rögzítve helyezkedik el. Az ondóvezeték a mellékherefarki részéből kiinduló izmos falú, szűk lumenű cső,amely utolsó szakaszába belenyílik az ondóhólyag kivezetőcsöve és végül mint ondókilövellő csatorna nyílik a húgycsőnek a dülmirigyet (prosztata) átfúró szakaszába. Az ondóhólyag páros szerv, amely a húgyhólyag hátsó-alsó felszínéhez rögzítve helyezkedik el. A herezacskó fejlődéstanilag nőkben a nagyajkaknak felel meg, de középen összenőtt. A hasfal valamennyi rétegét tartalmazza. A hímvessző nagy részét a test képezi végrésze a makk. Bőr borítja, mely a makkról hátrahúzható. A hátrahúzható rész a fityma. 6.2.2. A férfi nemi szervek működése A férfiak heréjében a serdülőkor kezdetén megindul a hímivarsejtek termelődése. A hímivarsejtek a herecsatorna nagy, tápanyagdús sejtjeinek segítségével, és azok által védve meiózissal jönnek létre, 60-70 nap alatt. A beérő hímivarsejtek a herecsatornák üregéből a herére boruló csőrendszerbe, a mellékherébe kerülnek, ahol tárolódnak. Ezután az ondóvezetékbe kerülve áthalad a dülmirigyen, melynek váladéka védi és aktiválja a hímivarsejteket. Az ondóhólyag fuktóz tartalmú váladékot termel. Végül az ondó a húgycsövön keresztül távozik a szervezetből. Mindehhez hozzájárul a hímvessző merevedése, amely a közösülés során a könnyebb behatolást eredményezi. Ilyenkor a reflexközpontból kiinduló inger hatására a hímvessző artériáinak lumene kitágul, a barlangos testbe több vér jut. A széli részen lévő vénák lumene szűkül emiatt a vér elvezetése akadályozottá válik, a pénisz hosszában és vartagságában megnő. 7. 7. A belső elválasztású mirigyek szervrendszere

Azon mirigyek, amelyeknek kivezetőcsövűk nincs váladékuk a hormon a keringésbe kerül. A hormonok a mirigyektől általában távol fejtik ki hatásukat. Feladata: az életfolyamatok szabályozása Belső elválasztású mirigyek: pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, ivarmirigyek (petefészek, here), hasnyálmirigy, tobozmirigy, agyalapi mirigy

A belső elválasztású mirigyek és elhelyezkedésük az emberi szervezetben

Pajzsmirigy: vörösbarna színű, gazdagon erezett, két lebenyből álló szerv, amely a nyak területén, a pajzsporc alatt helyezkedik el. Állományát mirigykamrák építik fel. Része a kolloid, ami a pajzsmirigy hormonját tartalmazza. Hormonjai jódtartalmú aminósav származékok (pl.tiroxin).A szervezetben lezajló biológiai oxidációkat és a hőtermelést tartják állandó szinten. Hatására az anyagcserefolyamatok gyorsulnak. Fontos szerepük van az idegrendszer fejlődésében. Hiánya gyermekeknél súlyos fejlődési zavarokat okoz (aránytalan test, szellemi visszamaradottság). Mellékpajzsmirigy: négy lencse nagyságú képletből áll, amelyek a pajzsmirigy hátsó felszínéhez rögzítve helyezkednek el. Az általa termelt parathormon a szervezet kalcium-anyagcseréjének szabályozásában vesz részt. Mellékvese: sárgás színű, háromszög alakú páros szerv, amely a vese felső pólusa fölött, zsíros tokba beágyazva helyezkedik el. Külső kéreg-és belső velőállományra tagolódik. A kéregállomány hormontermelését az agyalapi mirigy vezérli, míg a velőállomány az idegrendszer ellenőrzése alatt áll. A kéregállomány szénhidrát-anyagcserére ható hormonjai gondoskodnak a vércukorszint fenntartásáról, gyulladás és fájdalomcsökkentők, ellenállóképességet fokozó hatásúak, másik hormonja a vese nátrium-, kálium- és kloridkiválasztását szabályozza. Harmadik hormontípusa a férfi nemi hormonokhoz hasonló vegyület. Doppingszerként is használják. A velőállomány adrenalint szabadít fel. Vészreakció idején mozgósítja a máj tartalékait, serkenti a szívműködést, az izmok vérellátását, tágítja a hörgőket, fokozza a szervezet teljesítőképességét. Ivarmirigyek: nemi hormonokat termelnek. Elválasztásuk csak a serdülőkortól indul meg. Biztosítják a szaporítószervek fejlődését. Felelősek a nemi jellegek kialakulásáért és a nemhez kötött lelki tulajdonságok megjelenéséért. Petefészek hormonjai: ösztrogén, sárgatesthormon. Herecsatornák:tesztoszteron

Hasnyálmirigy: külső elválasztású mirigyként emésztőnedvet, belső elválasztású mirigyként inzulint és glukagont termel. A hormontermelő apró sejtek szigetszerűen (Langerhans-szigetei) rendeződnek el a hasnyálmirigy belsejében. Hormontermelésének szabályozásában a paraszimpatikus (bolygó)ideg és a vércukorszint nagysága játszik meghatározó szerepet. Az inzulin magas vércukorszint esetén választódik el, segíti a cukor felvételét és raktározását a sejtekben, ezáltal csökkenti a vércukorszintet. A glukagon az inzulinnal ellentétes hatású. Alacsony vércukorszintnél a májból szőlőcukrot szabadít fel. Tobozmirigy: a koponya belsejében, a III. agykamra tetejénél található. Szerepet játszik a korai pubertás megakadályozásában és a szervezet napi életritmusának regulálásában. Agyalapi mirigy: mogyoró nagyságú szerv, melyen két fő rész különíthető el. A hátsó lebeny idegszövetből áll. Hormont nem termel csak tárolja és adagolja a köztiagy egyes részeiben termelődött váladékot. Vasopressin hormonja a vérnyomást és a vizelet elválasztását szabályozza. Oxitocin hormoja a méh és a tejmirigyek simaizomzatára hat. Mirigyekben gazdag elülső lebenye sokféle hormont termel. A növekedési hormon( szomatotrop hormon, STH) a test minden sejtjére hat. Többi hormonja egy-egy belső elválasztású mirigy működését szabályozza. Ilyen a mellékvesét szabályozó hormon ( adrenokortikotrop hormon), a pajzsmirigy működését serkentő hormon (tireotrop), az ivarmirigyeket (follikuluszstimuláló hormon, luteinizáló hormon) és a tejelválasztást (laktotrop hormon) szabályozó hormon. 8. 8. A hőszabályozás

Az ember állandó testhőmérsékletű élőlény vagyis testhőmérsékletének ingadozása nem haladja meg az 1°C-ot és a testhőmérséklet független a külső hőmérséklettől. Az állandó testhőmérséklet a hőtermelés és hőleadás egyensúlyán alapszik, mindezt a hőszabályozó központ biztosítja. A hőszabályozó központ a hypothalamusban található, és két részből áll (melegítőközpont, hűtőközpont). A központ legfőbb ingere a rajta átáramló vér hőmérsékletének változása, de idegeken keresztül részben a periférián elhelyezkedő receptorok, részben a központi idegrendszer más részeiből kap ingerületet.

A hypothalamus elhelyezkedése az agyvelőben

Hőtermelés: a biológiai oxidáció következménye. A szervek működésekor az oxidáció fokozódik, ez hőtermeléssel növekedésével jár együtt. Hőleadás: párologtatással,vezetéssel és sugárzással történhet. Párologtatáskor a bőr verejtékmirigyei verejtéket termelnek, amely a testfelületre kerül. A párolgó folyadék párolgásához hőt vesz fel(párolgáshő) a szervezettől. Vezetéses hőleadáskor az emberi szervezet és a vele érintkezésbe kerülő tárgyak között történik hőátadás. Ami meghatározott törvények alapján mindig a melegebb testről a hidegebb testre történő hőátadás.

Sugárzással a test a környező levegőnek ad át hőt. Történhet még hőleadás a belélegzett levegő felmelegítésével, széklet - és vizelet kiürítésével. Hőszabályozás: amikor a hőszabályozó központon átáramló vér hőmérséklete emelkedik, a hűtöközpontból kiinduló ingerület hatására a bőr erei kitágulnak, a bőr hőmérséklete megemelkedik, ezzel nő a hőmérséklet-különbség a bőr és környezete között. Amikor a hőszabályozó központon átáramló vér hőmérséklete csökken, a melegítő központ lép működésbe, fokozódik a hőtermelés. A remegés, a borzongás izomműködést jelent, ami fokozott hőtermelést eredményez. Ezzel egy időben a bőr erei összehúzódnak, csökken a bőr hőmérséklete, és megszűnik a verejték elválasztás. 9. Az idegrendszer

Feladata a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása. E működése során a belső és külső környezetből folyamatos információkat (ingereket) vesz fel, azokat ingerület formájában továbbítja a központhoz, ahol a feldolgozás végbemegy, és ennek következménye a megfelelő ingerválasz. Az idegrendszer idegszövetből épül fel. Idegrendszer felosztása:

9.1. Szomatikus idegrendszer 9.1.1. Agyvelő A koponyaüregben védetten, az agyburokkal és agyfolyadékkal körülvéve helyezkedik el. 9.1.1.1. Az agyvelő felosztása

- agytörzs - köztiagy - kisagy - nagyagy

Az agyvelő részei

Agytörzs: féltekék között helyezkedik el a középagy, a híd és a nyúltvelő, utóbbi a gerincvelőben folytatódik. E területen részben fontos pályák haladnak át, másrészt egyes központok itt találhatók pl.:légzőközpont, vérkeringés központja. Emellett szabályozza az alvás és az ébredés ritmusát és szerepe van a testtartás, a járás reflexeinek szervezésében. Köztiagy: érző, mozgató és vegetatív működés központjai találhatók meg benne. Kisagy: a koponyaüreg alján az agytörzs mögött helyezkedik el. Két féltekére tagolódik. Külső része a szürkeállomány, belső része a fehérállomány. Sokirányú kapcsolatban van a központi idegrendszer különböző részeivel, ugyanakkor állandó felügyelet alatt tartja izmaink, ízületeink állapotát, korrigáló hatásával mozdulatainkat összehangolja, könnyeddé teszi. Nagyagy: a nagyagyvelő két féltekéből áll, melyek a megfelelő koponyacsontok szerint homloki, fali, halántéki, és nyakszirti lebenyekre oszlanak. Az agykéreg felszíne a lebenyezettségen belüli barázdáltság miatt igen nagy. Az agy kérgét szürkeállomány alkotja, a legmagasabb idegműködések és a tudat központjának felel meg. Érzőközpontra és mozgatóközpontra osztható. A hozzá köthető életfunkciók: látás, hallás, hő-, nyomás-, fájdalomérzékelés, tanulás, emléknyomok felhalmozása és felidézése stb. beszéd,olvasás,írás,gondolkodás, képzelet, intelligencia. A kéregalatti fehérállományban is vannak idegsejtcsoportok (dúcok), melyek az az akarattól független tevékenységeket irányítják az érzőpályák központjának felel meg. 9.1.2. Gerincvelő A csigolyaívek által alkotott, gerinccsatornában helyezkedik el, de rövidebb, mint a gerincoszlop. Az agyvelőtől eltérően felszínén van a fehér-, és a mélyben a szürkeállomány. A fehérállomány idegrostokból áll. Ezek részben a gerincvelőbe belépő érző-, illetve az onnan kilépő mozgatóidegrostok. Az idegrostok többsége az agyba vezető felszálló(érző) és az onnan érkező leszálló (mozgató) idegpályákat alkotja. A szürkeállomány mellső vaskosabb része az elülső szarv, főként mozgatóidegsejtek helye. Innen lépnek ki a mozgatóidegrostok a végrehajtó szerv felé. Karcsúbb része a hátsó szarv itt csoportosulnak a köztiidegsejtek, melyekhez az érzőidegrostok kapcsolódnak.

A gerincvelő szerkezete

9.1.3. Agyidegek A 12 pár agyideg közvetlenül az agyvelőből lép ki. Ezek mozgató és érző idegek, a X. agyideg pedig vegetatív funkciókat is irányít. Az érző agyidegek viszik az ingerületet a látó, halló, egyensúlyozó, szagló és ízlelő szervből, a fej nagy részének bőréből, a nyálkahártyáról és a fogakból. Mozgató beidegzéssel látják el az agyidegek a mimikai és rágóizmokat,a nyelv és a gége izmait, a szemet és a fejet mozgató izmokat. A X. agyideg végágai a légutakig, szívig, hasi szervekig terjednek, ezért bolygóidegeknek nevezik.

Agyidegek csoportosítása és elhelyezkedése az agyvelőben

9.1.4. Gerincvelői idegek Kevert idegek, a gerincvelő két oldalán alakultak ki. A gerincoszlop szelvényezettségének megfelelően lépnek ki. Részei: a hátsó gyökér kizárólag érző rostokat, az elülső gyökér kizárólag mozgató rostokat tartalmaz. Összesen 31 pár gerincvelői ideg van: 8 pár nyaki,12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farkcsonti. Egymással kapcsolódva fonatokat képeznek. A nyaki (4 pár) és karfonatból (5 pár) ered a mellkas és a felső végtagok, az ágyéki (5 pár) és keresztcsonti fonatból (6 pár) a has, az alsó végtagok és medencei szervek beidegzése. A periférián a mozgató és érző idegek egymás mellett haladnak. A bordaközi idegek a fonatoktól függetlenül egyenként lépnek ki a gerincvelőből.

A gerincvelői idegek külső elhelyezkedése és felépítése

9.2. Vegetatív idegrendszer Akaratunktól független működésű, a belső szervek működését irányítja, alapvető életműködéseket szabályoz pl. légzés, keringés, hőháztartás stb. Vegetatív központok találhatók az agykéreg alatti területeken, valamint a gerincvelő szürkeállományának oldalsó részében. Az ingerületeket a szívhez, erekhez, légzőszervekhez, zsigerekhez és mirigyekhez vegetatív kötegeken áthaladó idegpályák közvetítik. A vegetatív idegrendszer kettős, egymással ellentétes hatást gyakorol a szervekre. Az egyik feladata az energia felszabadítása, például vészreakció esetén. Ez a szimpatikus hatás, amikor a szívműködés szaporább lesz, az erek szűkülnek, a hörgők kitágulnak, az emésztőszervek működése csökken. Az ellentétes paraszimpatikus hatás a szervezet számára pihenést, tartalékolást jelent. A szívműködés lassabb, az erek tágulnak, a hörgők szűkülnek, az emésztés fokozódik. A szimpatikus rostok általában az erek falában haladnak, míg a paraszimpatikus hatás egyik legfontosabb hordozója a X. agyideg és a keresztcsonti fonat. 10. Az érzékelés

Az érzékelés érzékszervekhez és az idegrendszerhez kötött folyamat. Az érzékszervek feladata a környezet meghatározott ingereinek felvétele, ingerületté alakítása és az ingerület továbbítása a központi idegrendszerhez. Az ingerületet idegrostok továbbítják. Egy adott érzékszerv csak egy meghatározott inger felvételére képes, a különböző típusú ingerek felvételére különböző érzékszervek alakultak ki. Érzékszervi funkciók:

- látás - hallás-és egyensúlyérzés - szaglás - ízérzés - tapintás

10.1. Látás Látószervének feladata a fényingerek hatására keletkező ingerület eljuttatása a látóközpontba. A látószerv részei:

- szemgolyó

- szemmozgató izmok - a szem védőkészüléke - a könnykészülékek

A szem szerkezete

A szem belsejében található az átlátszó szemlencse és az üvegtest, melyeket hármas burok vesz körül. A szemgolyó külső burka az ínhártya, melynek a szemlencse előtti területen az átlátszó szaruhártya felel meg. A középső hártyát az erek, a sugártest és a festéktartalmú szivárványhártya képezi. A belső rétegekben találhatók a látóideg végződései, a csapok és pálcikák. Ezek legsűrűbben az ún. sárgafoltnak ( látógödör) megfelelően helyezkednek el. A látóideg belépésének helye, ahol nincsenek idegvégződések, a vakfolt. A szemgolyót a kötőhártya, a szemhéjak, a könnymirigy váladéka, s maga a koponya védi a külső hatásoktól. A mozgatásra 6-6 szemizom szolgál. A szem működése: bizonyos fokig hasonlít a fényképezéshez. A domború lencse a külvilág képét vetíti az ideghártyára, a pupilla tágasságát a bejutó fénynek megfelelően a szivárványhártya szabályozza. A szem a távolsághoz is képes alkalmazkodni, mert a sugártest izmai a szemlencse domborulatát változtatni képesek. Távolbanézés esetén a lencse lelapul, közelnézéskor domborúbb lesz, ép szemműködés esetén tehát az ideghártyán mindig éles kép keletkezik. A sugártest termeli a szivárványhártya és a szaruhártya közötti rést kitöltő csarnokvizet is. 10.2. Hallás- és egyensúlyérzés A halló-és egyensúlyozó szerv szoros anatómiai kapcsolatban áll egymással, mindkettő a fülben helyezkedik el. A fül anatómiailag három részre osztható: külső fül, középfül, belső fül. Amíg a külső és a középfül a hallás szervrendszeréhez tartozik, addig a belső fül mindkét érzékszerv részét képezi.

A fül szerkezete

A fülkagyló szerepe az embernél már nem olyan fontos, mint az állatoknál. A hallójáratot fülzsír védi, amely levegő hatására besűrűsödik, majd porrá száradva kipereg. A középfül kezdeti szakasza a dobhártya. A dobhártya mögötti üregben helyezkednek el a hallócsontok: a kalapács, üllő és a kengyel. A középfület a garattal a fülkürt köti össze. Feladata a dobhártya mindkét oldalán megfelelő nyomás biztosítása. A belső fülben található a csiga és a félkörös ívjáratok. A külső fül által összegyűjtött levegőrezgések megrezegtetik a dobhártyát miután a hallócsontok felerősítik és továbbítják azokat. Ezek a rezgések jutnak el a csigába az utolsó hallócsont segítségével, amely az ovális ablakhoz jól illeszkedik. A rezgéseket a csigában lévő folyadék veszi át és alakítja ki a megfelelő ingerületet, amit a hallóideg továbbít. A belső fülben történik még az egyensúlyérzékelés is a félkörös ívjáratok segítségével. A 3 félkörös ívjárat tömlőcskére és zsákocskára tagolódik. A fej mozgásváltozásait az ívjáratok, a fej térbeli helyzetét a tömlőcske és zsákocska receptorai érzékelik. Az ingerületeket innen a halló-és egyensúlyérző ideg vezeti tovább az agyba. 10.3. Ízérzés Az ízlelés szerve a nyelv. Az ízlelőszerv receptorai a szájüregben található ízlelőbimbók. Az ingert az ízlelőbimbók közepén elhelyezkedő szőrsejtek veszik fel és továbbítják a VII. és IX. agyidegek segítségével a központi idegrendszerbe. A nyelv különböző területein eltérő ízeket érzünk:

- nyelv hegye-édes - nyelv oldalsó szélein-sós, savanyú - nyelvgyökön-keserű

A nyelv ízérző területei

10.4. Szaglás A szaglás szerve az orr. A szaglószerv receptorai az orrüreg felső falát borító nyálkahártyában található szaglóhámsejtek. A szaglóhámsejteket tartalmazó terület a szaglómező. Az orron át belélegzett levegőben lévő szaganyagok ingerlik a receptorokat. Az I. agyideg a receptorokból indul ki és továbbítja az ingerületet a központi idegrendszerbe. Az ember a gyenge szaglású élőlények közé tartozik, szaglórendszere fáradékony.

A szaglószerv szerkezete

10.5. Tapintás A tapintás receptorai szétszórva a bőrben és a nyálkahártyában találhatók. Különösen sok receptor végkészülék található a kéz ujjain, az ujjbegyen (Vater-Pacini-féle végkészülék). 10.5.1. A bőr Testünk külső felületét borítja. Három rétegből áll: felhám, irharéteg, bőr alatti kötőszövet. Jelentősége: védi a mélyebben elhelyezkedő szöveteket a mechanikai hatásoktól, Gátolja a kórokozók szervezetbe jutását, részt vesz a hőszabályozásban, fontos zsírraktár, érzékszerv.

A bőr szerkezete

A bőr rétegei:

- Hám: többrétegű elszarusodó laphámból áll. - Irha: kötőszöveti rostokból épül fel. Érben és érzőideg-végkészülékekben gazdag. - Bőralja: sok kötőszöveti rostot és zsírt tartalmaz.

A bőr járulékos képletei: szőr, köröm, faggyúmirigy, verejtékmirigy.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. Készítsen összefoglaló táblázatot a szervrendszerekről:

- feladatuk - főbb szerveik alapján!

Megoldás: szervrendszer feladata főbb szervei mozgás szervrendszere a hely- és helyzetváltoztatás csontok és izmok keringés szervrendszere eljuttatni az oxigént, a

tápanyagokat és a a szív és a vérerek

hatóanyagokat a sejtekhez valamint sz idegen anyagok elleni védelem (immunitás), hőszabályozás és a belső környezet állandóságának biztosítása.

légzés szervrendszere a gázcsere orr garat egy része gége légcső tödő

emésztés szervrendszere a környezet és a szervezet közti állandó anyag-és energiaforgalom

szájüreg garat nyelőcső gyomor vékonybél vakbél vastagbél végbél

vizeletkiválasztó-és elvezető rendszer

az anyagcsere során keletkezett salakanyagok egy részének eltávolítása.

vese húgyvezeték húgyhólyag húgycső

szaporodás szervrendszere az önreprodukció, amely biztosítja az emberi faj fennmaradását

női-és férfi nemi szervek

belső elválasztású mirigyek szervrendszere

az életfolyamatok szabályozása

pajzsmirigy mellékpajzsmirigy mellékvese ivarmirigyek (petefészek, here) hasnyálmirigy tobozmirigy agyalapi mirigy

hőszabályozás állandó testhőmérséklet

biztosítása hypothalamusban

idegrendszer a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása

agyvelő gerincvelő agyidegek gerincvelői idegek

érzékelés a környezet meghatározott ingereinek felvétele, ingerületté alakítása és az ingerület továbbítása a központi idegrendszerhez

szem fül orr bőr

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Ismertesse a szív külső- és belső felépítését!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Az ábra alapján nevezze meg a csont- és izomrendszer részeit!

3. feladat

Ismertesse az idegrendszer felépítését!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

MEGOLDÁSOK

1. feladat

Külső felépítése: kúp alakú szerv, amelynek szélesebb része, a bázis felöl található Elkeskenyedő része, a

szívcsúcs alul helyezkedik el. A bázis két oldalán fülszerű képződmény látható ez a jobb fülcse és a bal fülcse. A

fülcsék a szív pitvarainak kitüremkedései.

Belső felépítése: a szív üregét hosszanti irányban húzódó szívsövény jobb és bal szívfélre osztja. Születés után

fiziológiásan a két szívfél között nincs közvetlen összeköttetés. Mindkét szívfélben felül elhelyezkedő pitvar,

alatta pedig kamra található. A két pitvart a pitvarközi sövény, a két kamrát a kamraközti sövény választja el. A

pitvarok és a kamrák között nyílás található. A jobb oldali a jobb pitvar-kamrai szájadék, a bal oldali a bal pitvar-

kamrai szájadék. Ezeket a szájadékokat a csúcsos billentyűk zárják le.

2. feladat

3. feladat

IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM Csókási Andrásné-Horváth Andrásné-Kissné Gera Ágnes: Biológia 10 Az ember életműködése, Az öröklés alapjai, Mozaik Kiadó, Szeged, 2006. Gál Béla: Biológia 11 A sejt és az ember biológiája, Mozaik Kiadó, Szeged, 2009. Dr. Mándi Barnabás: Anatómia-élettan, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2003. Dr. Pajor Géza: Egészségtan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.

AJÁNLOTT IRODALOM Steve Parker: Az emberi test, Park Könyvkiadó, Budapest, 1995. Az emberi test felépítése (digitális tananyag): Multimédia Holding Rt., Budapest, www.mmholding.hu