az első dekád - sulinet · az 1. osztály 65 fővel (midőn 60 lehetett volna a maximum) kezdte a...
TRANSCRIPT
Az első dekád
1890. április 10-én gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi
miniszter rendeletben engedélyezte a 4 osztályú alreáliskola
indítását Egerben.
1890/1991. 1. tanév
Orlovszky István igazgató
„Adja az ég, hogy az új intézet hivatása szerint Eger város és
Heves vármegye kultúrájában az őt megillető helyet
elfoglalja, tegye közkinccsé a tudás áldásait, s a reá bízott
növendékeket istenfélelem-, hazaszeretet- s a
tudományokban művelve izmosodjék s édes hazánknak sok
munkás tagot neveljen.”
Az 1. osztály 65 fővel (midőn 60 lehetett volna a maximum) kezdte a munkát: „így biztosan
remélhető, hogy reáliskolánk a néptelenség betegségében szenvedni a jövőben sem fog.” A
feltöltés sorrendje: előbb az egriek, majd a vidékiek.
Tanév szeptember 4-én kezdődött és június 14-ig tartott. Vizsgák június 15-20-ig. Tanévzáró
június 29-én.
A szorgalmi idő alatt 17 ülést tartott a tantestület, amely ekkor csupán négy tanárból és 5
hitoktatóból állt.
1891/92. 2. tanév
Kemény Ferenc helyettesítő igazgató
Az évet a kacsaparti községi elemi iskola épületében kezdték
és október 31-én költöztették át őket a „gymnaziális”
laktanyába, vagyis a jelenlegi barokk épületünkbe.
Széchenyi István születésének 100. évfordulójára ünnepség
május 14-én. Baross Gábor lelki üdvéért is mise. A 25 éves
koronázási ünnepségre Kiss Alajos olajfestményét adták át az
iskolának (gondolom a királyt ábrázolta! Hova lett vajon?).
Az intézet első halottja febr. 27-én egyik legjobb s
legtehetségesebb tanítványunk Varga Rezső 1. osztályos
tanuló hosszas és gyötrelmes betegségben hunyt el. „Koszorút helyeztünk a szegény árva
Gróf Csáky Albin
(1841-1912)
Kemény Ferenc (1860-1944)
fiú ravatalára s testületileg kísértük utolsó útján, mely földi szenvedéseitől megváltotta.
Nyugodjék békében.”
1892/93. 3. tanév
Kemény Ferenc helyettesítőből, 1893.
március 2-tól rendes igazgató lett.
Három nagy halottról történt
megemlékezés: Szvorényi József ciszterci
tanár (76 éves), Kempelen Radó
rovargyűjteménye (4373 bogár és 1442
lepke) révén vált ismertté (77 éves),
Schwarz István alapítványt tett (56 éves).
A Csiky-utcai eredeti bejárat (jezsuita)
1892. augusztus 23-án lett áttörve, mert a kaszárnya idején befalazták.
A Széchenyi-utcai homlokzaton, kék alapon aranyozott ércbetűkkel tábla felirata: M. K. ÁLL.
REÁLISKOLA. (lásd mellékelt kép). Emellett az igazgató úr tavasszal a „kisded udvarunkon”
4 akácfát ültetett, a négy osztály szimbólumaként.
1893/94. 4. év
Kemény Ferenc királyi igazgató.
Vita a város és igazgató urunk között az iskola főreáliskolává fejlesztése körül.
Egri botránynak is nevezik ezt akkoriban. „Hogy kié az igazság, tekintetes és főtisztelendő.
uraim, azt ide lent a történet, oda fent Isten fogja megítélni, menten minden befolyásolástól,
etetéstől – itatástól és – káposztaföldektől.”
Dixi et salvavi animam meam! Ezt teljesítvén igen mély, hosszú és sértődött, de igaz és
őszinte gondolatokat vet papírra Kemény Ferenc. Lássunk néhány tanulságos megállapítást:
„Ki tehet róla, hogy a nagy 0 szakasztott olyan, mint egy nagy semmi (zérus)?
„Ha a tanár rossz lábon áll igazgatójával, amputáltassa magát, szerezzen magának jobb
lábat vagy adjanak neki jobbat – hogy mehessen!” (Ugyanis nem köszöntek a kollégák
Keménynek az utcán…)
„Tornacsarnok, jöjjön el a Te országod!” (Ugyanis az első években nem volt még
tornatermünk!)
„… mindenki a gymnasiumokba küldi gyermekeit, akár van talentuma, akár nincs;
mert a divatos felfogások szerint a tisztességes mesterember nem úr, de úr az éhező
hivatalnok, a kolduló literátus, vagy peres munkanélküli, sensáloskodó ügyvéd. Ily
felfogások mellett az ország nem gyarapodhatik közgazdasági tekintetben.” (Ezt 120
évvel ezelőtt írták!)
A felemás hozzáállás a „fejlesztésekben” is megnyilvánult. A falépcsőket keramit szegélyű
aszfaltra cserélték. Az elektromos csengőrendszert engedélyezte, de az elektromos világítás
kiépítését megtagadta a város az iskolától, pedig más városok már sokkal többet tettek
intézményeikért.
1894/95. 5. év
Bergmann Ágost igazgatással megbízott tanár.
Kemény Ferenc távozása után egy
kompromisszumkészebb igazgató került az iskola élére
Bergmann Ákos személyében, aki tárgyilagosan
értékelte elődje munkáját és hozzáállását. Összefoglalta
az intézet rövid történetét, s leszögezte: nem az a
kérdés, hogy szükséges-e, hanem lehetséges-e egy
főreáliskola. Mert ha nem valósul meg akkor félő:
„Tanítványuk… mindig lesz, elég nagy számmal;
csakhogy a tanuló-anyag minősége messzire elmaradna annak mennyiségétől.”
Megalakult a Jókai ösztöndíj-segélyező egyesület. A „Korona” telken fog felépülni a
főreáliskola, de vita a miniszterrel, hogy ki építse meg: a város vagy az állam. 1894-ben
43.000 forintot ért a barokk épület.
183 diákból 130 korcsolyázott, 42 korcsolya egyesületi tag. Kirándulás a Tiba-völgyben.
A legjobb tanulók „császári aranyat” kaptak jutalmul az év végén.
1895/96. 6. év
Ormay Sándor igazgató
Groszbauer József igazgatással megbízott tanár
Gyöngyösy László: Az iskola és a társadalom (részlet):
„Az egyház gyakran a tudománnyal szemben is állást
foglalt, hogy céljait elérje, iskoláiban minden olyan
ellen küzdött, amit a maga hitelveivel össze nem
férőnek tartott. Ily körülmények között igazi tudományos és szabadszellemű nevelésről
szó sem lehetett. Nem habozunk kimondani, hogy az iskolák államosítása sem kedvez a
nevelés szabad fejlődésének. Az államnak is megvannak és meglesznek a maga céljai a
neveléssel.”
1896. április 9-én Viberánszky Miklós IV. oszt. tanuló halt meg.
1896. április 23-án millenniumi emlékfákat ültettek és elnevezték azokat: Árpád, Szent István,
Ferenc József. 1896. május 14-én a város millenniumi ünnepélyén az egész város
fénytengerben úszott, mi is kivilágítottuk épületünket, két transzparentet, s a koronás
címert.
1896/97. 7. év
Groszbauer József igazgatói teendőkkel. megbízott rendes
tanár
A hat osztálynak is csak úgy volt hely, hogy egy szertárat és
kísérleti termet is tanteremként használtak. A szomszédos Heves megyei Takarékpénztár
épületének földszintjét bérelték ki nekik. A korábbi igazgatót Ormay Sándort a tanév elejétől
a brassói főreáliskolába küldték ideiglenes tanári szolgálattételre.
Hat évig nem volt tornatanítás. Az udvar bővülésével nyári tornatérré alakult. Gagyi Dénes
lett az ideiglenes tornatanár április 26-tól.
A koronázás 30. évfordulóján ünnepség.
30 tanuló és 3 tanár október 24-én Budapestre utazott és 3 napot töltöttek az ezredévi országos
kiállítás megtekintésével.
Az egri Irodalom- és Művészetbarátok köre az iskola múzeumának millenniumi emlékül a
pusztuló egri vár nevezetesebb pontjairól 5 fényképet ajándékozott és Bajza József
szülőházáról is egy képet. (Hol vannak?!)
Veréb Mátyás nyugalmazott járásbíró 179 db ezüst, 22 db nikkel és 200 rézpénzt adott az
éremgyűjteménynek. (Vajon hová lett a gyűjtemény?)
Sok a probléma az iskolai orvos vizsgálata szerint a látással: szabad szemmel nincs teljes látás
a tanulók jelentős részénél.
„Martalék híján a halál zordon nemtője még sem szűkölködött. Pilitzer Gábor III. oszt.
tanulója fürdés közben, egy másodrendű uszodában a vízbe fúlt. Koporsóján pedig
értékes szép koszorú jelezte társainak bánatos, igaz rokonszenvét.”
1897/98. 8 év
Groszbauer József királyi igazgató
Teljes 8 osztályos főreáliskola lettünk!
A szomszédos takarékpénztár földszintjét bérlik helyhiány miatt.
Új tanárok érkeztek Székelyudvarhelyről, Zsolnáról, Nagybányáról.
Gyöngyösy László rendes tanárt a Lugosi Állami Főgimnáziumba vezényelték. (Csak ne
adjunk ötleteket!) Groszbauer József november 7-én rendes igazgató lett.
1898. április 7-én Molnár Pál 1. osztályos tanuló „múlt ki” tüdővész következtében.
A király és királyné névünnepén istentiszteleten vett részt az iskola közössége.
Több tanulmányi kirándulás: pl. Salgótarjáni vas- és üveggyártelepre. 14 tanár jutott 315
gyerekre.
A 8 érettségizettből: 4 mérnök, 1 vasúti, 1 jogi, 1 vegyészi, 1 tanári. 4 érett, 3 jól érett és
1 jelesen éret.
Költségek: 1 ft beiratkozás, 1 ft ifj. könyvtár, 5 krajcár értesítőre, tandíj 18 ft, műének 2 ft,
gyorsírás 6 ft.
Szegény diák teljesen vagy félig mentességet kaphat. A 18 ft 4 részletben is fizethető. 2-nél
több tárgyból bukott diák osztályt köteles ismételni. „Kosztos” diákokat az ellátó család
köteles bejelenteni.
1898/99. 9. év
Groszbauer József királyi igazgató
Wind István egri építési vállalkozó 1899. december
27-én kezdte rombolni a nélkülözhető épületrészeket.
Fetti Macedon helyettes tanár rendes tanár lett!
Dr. Mandola József rendes tanárt 1898. aug. „latin
stilisztika, antik plasztika, pannóniai és dáciai
régiségeket tárgyaló szünidei tanfolyamra felvették.”
(Kicsit hazahúz a szívem…)
Ebben a tanévben egy hónappal rövidebb volt a tanítás, a következőben pedig fél hónappal
később kezdődött.
Dr. Czigler Henrik iskolaorvos és egészségtan tanár okt.12-febr. 2-ig „nehéz beteg” volt.
Sajnosan nélkülözte az ifjúság a téli korcsolyázást.
2 tanulót tanácsoltak el: „rendellenesség” és igazolatlan óramulasztások miatt.
„A tanárok részéről nem hiányzott a példaadás, mint a nevelésnek leghatásosabb
eszköze.”
Erzsébet királyné halála miatt 30 napos gyászt viselt az intézet, szept. 13. gyászmise, szept.
20-án gyászünnepély, ahol Kolosy Mór tanár tartott gyászbeszédet.
„Ugyanis a magyar nemzet, testvér nélkül, semmi rokonfajra nem támaszkodhatva,
csekély számmal van beékelve idegen, s reá alattomban mindig lesben álló népfajok
közé. E népfajok Szent István koronája peremén belől is helyet foglalnak, s míg a
magyar, megfogyva bár, de törve nem, úgy ahogy él Budán, ők megszaporodva nagyra
nőttek a magyar paizs árnyékában. Ezek szemében már az is bűn, ha valaki a magyar
nemzetet szereti, még akkor is, ha ugyanaz őket is szereti.”
Horvátországban a magyar zászlót megsértették.
Erzsébet érdemei: Tisza Kálmán javaslatát Erzsébet segített elfogadtatni. 1854 ápr. 24-én a
házasságkötéskor eltörölték a seregben a vesszőfutást. 1867 június 8-án a koronázáskor
40ezer arany a honvédeknek. Rudolf sírjába rejti ékszereit Korfun. Genfi tó partján hal meg,
de nem is érzi a szúrást.
1899. évi 148. főigazgatói 1513-as rendelet: „a leckékkel való túlterhelés megszűntetése
tárgyában.”
A Bajza Önképzőkör működését hivatalosan is engedélyezték.
1899/1900. 10. tanév
A 10. tanévet 1899.
szeptember 28-án az új
intézeti épületben nyitották
meg. 3 épület, mint ma.
Barokk: földszinten tanári
szoba, tanári és ifjúsági
könyvtár
1. emeleten
igazgatói iroda,
fogadóterem,
vallástani terem
és rajzszertár
2. emeleten:
vegytani
szertár,
laboratórium,
kísérleti terem
Új épület: fsz. 5 tanterem
tornaterem,
1. em. 4
tanterem és
szabadkézi rajz
2. em. mértani rajz, 2 természetrajzi szertár, kísérleti terem, fizikai laboratórium
és szertár.
Régi kisépület: földszint 2 szolgálati lakás, emeleten igazgatói lakás.
Latin nyelv oktatásáért 800 ft jutalomdíj.
Sztojánovics Mihály görögkeleti hitoktató 1899-ben kilépett, mert az 1 db ilyen vallású diák
is elhagyta az iskolát.
1899. november 13-án tífuszban meghalt Harmos Sándor V. osztályos diák.
1900. január 7-én Vendl Rezső VII. oszt. tanuló öngyilkos lett (családi bajok).
1 tanulót zártak ki az egri középiskolából lopás miatt.
Az első osztálykép 1900-ból (4. osztály)
Végezetül álljon itt a korszak neves költőjének pár sora az első tíz esztendő halottainak
émlékére.
Ha rám is lelsz e néma éjjelen,
Velem nem lesz más csak a félelem,
Lágy köpenyed sötét zsákjába zárt
Millió lélekporszemet találsz.
Eger, 2015. január 30.
Ujvári Csaba