Az athéni „Szelek tornya”Herczeg Tamás

MCSE Napóra Szekció VII. Országos találkozó, Nagykanizsa, 2011.09.17.

Vitruvius (Kr.e. 26-14):

- Andronikos Kyrrhestes tornya

- Nyolcszögű márvány torony

- Tetején bronz Triton széljelző, amely a kezében lévő pálcával a nyolcszéldombormű közül a megfelelő irányúra mutat

Varro (Kr.e. 37 előtt):

„horologium” (óra)

James Stuart and Nicolas Revett (The Antiquites of Athens I. London, 1762):

- Méretek leírása: Átmérő 3,2 m, magasság 12 m- Pendeli márványból készült- „A torony a szélzászló, a napóra és a vízóra kombinációja”

18.sz. rézkarc

Stuart és Revett (1762):

- A torony nyolcszögű alaprajzú

- Két bejárata van, oszlopokon állópropylaia

- A déli oldalon henger alakúépítmény, rajta napóra nyoma

- A belső térben csővezetékekre utaló vésetek, az alapzatonelvezető lyukak

VÍZÓRA

„Andronikos Kyrrhestres vízórája” - a szélkakas helyén török „turbán”J. Stuart és N. Revett rajza 1751-ből - növényekkel fedett csővezeték

Stuart és Revett napórarekonstrukciója

Notos: DélEuros: DélkeletAgiliotes: Kelet

1843: Leonidas PalaskasJavaslat a DK-i és DNY-i napórákmegújítására.Megvalósítás 1845-1846-ban.

Formpen (francia) gróf (1817):- „A tornyot dervisek lakják” (1821-ig)- „A tornyon török turbán” (eltávolítva 1919-ben)

Keringő dervisek a toronybanEdward Dodwell festménye 1821-ből.

(Ablak a falon!)

A dervisiskola 2011 márciusában

A torony bejárataEdward Dodwell festménye 1821-ből

Andrea Gasparini festménye 1843-ból

- Hiányzó árnyékvetők- Befalazott „ablak”

Táncoló medve Athén utcájánL. Brouskos festménye 1891-ből (Benaki múzeum, Athén)

Henry S. Robinson (1943): A torony Kr. e. 100-37 között keletkezett.(Vitruvius és Varro hatása?)

Joseph V. Noble and Derek J. de Solla Price:The Water Clock of the Tower of Winds (1968) Am. J. Archel. Vol. 72. 345-355.

American Journal of Archaeology,

Vol. 72, No. 4 (Oct., 1968), pp. 345-355

Noble és Price megállapításai- A torony Kr.e. I. sz.-ban keletkezett. Esetleg Kr.e. 3. sz.??- A torony méretének, funkciójának (szélkakas + napóra + vízóra) rögzítése- A vízórát Andronikos Kyrrhestes tervezte (utalás Vitruviusra és Varrora)- A torony Stuart és Revett által megadott alaprajzának megerősítése- A tornyon 9(!) napóra volt:

D-i fal (Notos): Szabályos napóra vésetek

Napóra nyomok a D-i hengeres építményen

DK-i fal (Euros): Napóra nyomok Jól áll a gnomom?

K-i fal(Agiliotes)

Napóranyomok

Vésetek a K-i falon

ÉK-i fal (Kaikias): Napóra nyomok Jól áll a gnomom?

É-i fal (Boreas): Napóra nyomok

ÉNY-i fal (Skiron): Napóra nyomok Jól áll a gnomom?

NY-i fal (Zephyros):Alig látható nyomok

DNY-i fal (Lips): Napóra nyomok Jól áll a gnomom?

Ötletszerűen felhelyezett árnyékvetők?

Noble és Price felvétele a torony belsejéről az 1960-as évek elején

Noble és Price vízóra rekonstrukciója

A torony melletti nyilvános WC tervrajza

A nyilvános WC maradványa

Ktesibios

(Kr.e. 285-222)Alekszandria

Feltaláló, matematikus,a pneumatika „atyja”

Philon

(kb. Kr.e. 250-200)Athén

Építész, feltalálóArkhimédesz

(Kr.e. 287-212)Syracusa

Fizikus, matematikus,csillagász, hadmérnök, feltaláló,

a folyadékok felhajtóerejének felfedezője

Andronikos Kyrrhestes

(Kr.e. I. sz.)Kürrhosz, Athén

Csillagász

A gondolkodóArkhimédesz

(Fetti, 1620)

Arkhimédesz főbb felfedezései

- Folyadékok felhajtóerejének meghatározása- Arkhimédesz csavar - Hajólékelő karom- Hősugarak fókuszálása- Katapult- „Kilométeróra” (Odometer)- A Nap, a Hold és 5 bolygó mozgását bemutató szerkezet- Integrálás, infinitezimális fogalma- Számtani sorozatok- Parabola területének kiszámolása- A gömb és a henger térfogata, felszíne - Ostomakhion- Elméleti problémák (pl. hány homokszemmel lehet megtölteni az Univerzumot? (8*10^63 db)

Arkhimédesznek tulajdonított ostomakhion

Arkhimédesz halála (Kr.e. 212)

- Római blokád a város körül Kr.e. 214-től.- Kr.e. 212-ben árulás révén bejutnak- Marcus Claudius Marcellus parancsa ellenére egy katona leszúrja Arkhimédeszt(„Ne zavarjátok köreimet!”)

M. Knoller: Cicero felfedezi Arkhimédesz sírjátArkhimédesz halála. Római mozaik

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!