zrÍnyi miklÓs nemzetvÉdelmi egyetem kossuth lajos hadtudomÁnyi kar

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMKOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR

VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK(VÁZLATALBUM)

A vázlatalbumot készítette:

Kiss Zoltán LászlóKolossa Sándor

Pix GáborSzternák György

Tóthné Szternák Nóra

Lektorálta:Padányi József

Felelős kiadó: Prof. dr. Szabó Miklós akadémikus,a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora

Megjelent a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi EgyetemEgyetemi Kiadó gondozásában

Igazgató: Veverka LászlóFelelős szerkesztő: dr. Hajdú István ezredes

Készült a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nyomdájában,

200 példánybanFelelős vezető: Kardos István

A válságok, konfliktusok geopolitikai és geostratégiai elemzése

Európa helyzete

VÁLSÁG

Magyarország helyzete a NATO és az Európai Unió kibővítése után

Európa helyzete a NATO kibővítése után

Európa helyzete az Európai Unió kibővítése után

NEMZETKÖZI HADTUDOMÁNYI KIHÍVÁSOK

• a háborús és nem háborús katonai műveletek elmélete és gyakorlata,

• kockázatok, katasztrófák, veszélyek és válságok,

• terrorizmus és a terrorizmus elleni harc kérdései,

• a modern haderő kialakítása, fejlesztése és működtetése,

• a korszerű haderő fenntarthatósága,

• a védelmi szektor működtetése,

• környezetvédelem.

A HAZAI HADTUDOMÁNY ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK

• nemzetközi folyamatok, kihívások, kockázatok, veszélyek,

• hazánk geopolitikai, geostratégiai helyzetének elemzése,

• a szakmai hitelesség igazolása,

• a korszerűsítés szükségességének bizonyítása,

• a nemzetközi megjelenés lehetőségei,

• a fejlesztés lehetséges irányai.

BIZTONSÁG-ÉRTELMEZÉSEK LEHETSÉGES SZINTJEI

Egyénbiztonsága

Társadalmi biztonság

Nemzeti/ állami biztonság

Európabiztonsága

Globális ökológiai rendszer biztonsága

JELLEMZŐ BIZTONSÁG-VÁLTOZATOK

gazdasági

BIZTONSÁG

politikai

katonai

környezeti

személyi

technológiai

nemzetköziintegrációs

közbiztonság pénzügyi

Az állami szintű biztonság feltételei

• a védelemre felkészült és működőképes államigazgatás,

• a védelem anyagi igényeit biztosító gazdaság,

• a jól működő polgári védelem,

• a közreműködő és áldozatokat vállaló társadalom,

• a biztonsági- és rendvédelmi szervezetek, szolgálatok.

• a fegyveres erő,

A biztonságérzetre ható elemek(az Európai Unió tagállamaiban, %-ban)

• munkanélküliség 50

• gazdasági helyzet 27

• bűnözés 23

• egészségügyi rendszer 17

• infláció 16

• bevándorlás 14

• nyugdíjak 11

• terrorizmus 10

• adórendszer 7

• oktatási rendszer 7

• lakáshelyzet 5

• környezetvédelem 4

• kül- és védelempolitika 2

Lehetséges konfliktusok

• a szokásjogok, vallási- és más hagyományok megsértése,

• a polgári jog vétkes megsértése,

• bűncselekmény elkövetése,

• a szervezett bűnözés,

• felkelés, lázadás, zendülés,

• terrorcselekmények (terrorizmus),

• gerillaháború,

• polgárháború,

• hagyományos háború,

• nukleáris háború,

A konfliktusok valószínűségePusztító hatás

Nukleáris háború

Hagyományos háború

Alacsony intenzitású konfliktusok

Bekövetkezés valószínűsége %-ban

Nem háborús katonai műveletek

Az ENSZ felosztása alapján

Békefenntartás

Békekikényszerítés

Béketeremtés

Békeépítés

Humanitárius segítségnyújtás

A NATO katonai műveletei

5. cikkely szerinti kollektív védelmi műveletek a tagállamok területén.

Nem 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek, elsősorban a tagállamok területén kívül.

A NATO felosztása alapján

Humanitárius műveletekKatasztrófák következményeinek felszámolásaKutatás-mentésNem harci jellegű kiürítésTerrorizmus elleni harcLégtérellenőrzésFelderítő műveletekInformációs műveletekPszichológiai műveletekKatonai segítség és támogatás a polgári hatóságoknakSzankciók érvényesítésének támogatása

A kollektív védelemhez kapcsolódó válságreagáló műveletek

a) Válságreagáló művelet végrehajtása, amikor a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen a hírszerzés és a felderítés jelzi a támadás valószínűségét. (A hírszerzés és a felderítés ekkor feladatot kap a teljes körű információszerzés-re.)

b) Válságreagáló művelet végrehajtása, amikor a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen fennáll a támadás veszélye. (A felderítési adatok további pon-tosítása szükséges.)

c) Válságreagáló művelet végrehajtása a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen várható támadás esetén. (A felderítési adatok megerősítették a támadás lehetőségét.)

d) Válságreagáló művelet végrehajtása a Szövetséget vagy valamelyik tag-államát ért támadás, terrorcselekmény esetén.

e) Válságreagáló művelet végrehajtása a támadás-, a terrorcselekmény- és a katasztrófa következményeinek felszámolására.

A NATO célkitűzései

A válságreagáló műveletek végrehajtásával hozzájárulni a feszültségek

csökkentéséhez, megakadályozni a válságok és konfliktusok kialakulását,

amelyek a tagországok biztonságát fenyegetik.

Hatékonyan kezelni a kialakult válságokat a partnerországok bevonásával.

A válsághelyzettel összhangban folyamatosan biztosítani a polgári és a

katonai készenlétet.

Fegyveres konfliktus esetén a tagországok megvédése, az agresszor minden

körülmények közötti megfékezése és visszavonulásra kényszerítése.

Összhaderőnemi doktrína (tervezet) alapjánA szövetségben egyeztetett feladatok

Békeműveletek

Humanitárius műveletek

Kutató-mentő műveletek

Többnemzeti szinten egyeztetett feladatok

Válságreagáló műveletekKábítószer ellenes műveletekKitelepítésPolgári hatóságok támogatásaHumanitárius műveletekFegyverzetellenőrzésTerrorizmus elleni harcSzankciók érvényesítésének katonai támogatása

• Béketámogató műveletek: konfliktus megelőzés,

béketeremtés, békekikényszerítés, békefenntartás,

békeépítés és humanitárius műveletek.

• Humanitárius műveletek: nem béketámogató művelet

keretében végrehajtott feladatok.

• Kutató-mentő műveletek:

(MC 327/2 NATO Military Policy for non-Article 5 Crisis Response Operations)

Válságreagáló műveletek

Egy integrált katonai műveleti rendszer, amely magába foglalja a megelőzést, a gyors intézkedést, az ellentevé-kenységeket és a szükséges biztonsági lépések megtételét.

Az egész tevékenység a politikai ellenőrzés mellett kerül végrehajtásra. Ezt a jogkört a Szövetségben az Észak-atlanti Tanács gyakorolja.

A kijelölt erők kiképzése során fontos mozzanat a civil-katonai kapcsolatok legfontosabb szabályainak a megis-mertetése, a katonák pszichológiai felkészítése.

Olyan tevékenységek, melyek során a katonai képességeket a harci műveletektől eltérő céllal alkalmazzák olyan helyzetben, amikor a békés körülményeket egy lehetséges összecsapás, vagy konfliktus veszélye fenyegeti.

Ilyen helyzetekben a béke helyreállítására vagy a helyzet stabilizálására – ha lehetséges, akkor a fegyveres beavatkozást kerülve – katonai erőt alkalmaznak.

A válságreagáló műveletek szinte valamennyi formájában

egyre több polgári- és humanitárius szervezet vesz részt.

A béketámogató hadműveleteket elfogadó államok,

kormányok többsége rendelkezik olyan humanitárius

szervezetekkel, amelyek várhatóan segítségére lesznek a

kontingenseknek.

Ezt a helyzetet “polgári-katonai együttműködésnek”

(Civil-Military Cooperation) nevezzük, és a válságreagáló

művelet fontos feltételének tekintjük.

A válságreagáló műveletek legjobban úgy jellemezhetők,

mint egy többfunkciós hadművelet, amely felöleli mind-

azokat a politikai, katonai és civil tevékenységeket – össz-

hangban a nemzetközi joggal – amelyek a kinyilvánított

szövetséges célkitűzések értelmében hozzájárulnak a

konfliktus megelőzéshez és a válságkezeléshez.

A válságreagáló műveletek olyan többnemzeti, összhade-

rőnemi műveletek, melyekben összhangban a nemzetközi

joggal, a Szövetség a tagjai politikai, gazdasági és katonai

erőforrások együttes alkalmazásával erőfeszítéseket tesz-

nek a konfliktusok megelőzésére, az ellentétek feloldására

és a válságok kezelésére.

A nem az 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek felölelik a Szövetség által, és részvételével végrehajtott hadműveletek teljes spektrumát, beleértve a békeműve-leteket, amelyek az elhatározottságot követelő béke kikényszerítéstől leginkább a katonai megelőzés és egyéb tevékenységekig terjednek, amint azt az Észak-atlanti Tanács meghatározza.

A felsorolt fogalmak vizsgálatából követ-

keztetésként levonható, hogy a korábban

alkalmazott válságkezelő, konfliktus meg-

előző rendszer belső tartalmát bővítette ki

a NATO, amikor a válságreagáló

műveletek-kel kapcsolatos kérdésekben

állást foglalt.

Alapdokumentumok

• MC 327/2, NATO Military Policy for NON Article 5

Crisis Response Operations, 29 Aug. 2001,

• MC 411/1, NATO`s Crisis Response System (NCRS)

Policy Guidelines, C-M 2001/63,

• NATO Military Policy on Civil-Military Cooperation

(CIMIC), 6 July 2002,

• MC 343/1, NATO Military Assistance to International

Disaster Relief Operations (IDRO), 14 Marc 2002.)

A válságreagáló műveletek alapelvei

• célkitűzés (tárgyilagosság),• állhatatosság,• egységes parancsnoki rendszer,• egységes erőkifejtés,• hitelesség,• a műveletek átláthatósága,• az erők megóvása (biztonság),• rugalmasság,

A válságreagáló műveletek alapelvei

• az együttműködés elősegítése és elfogadása,• pártatlanság,• az erő alkalmazása,• kölcsönös tisztelet,• a művelet szabadsága,• törvényesség, jogi felhatalmazás a művelet végrehajtásához,• a művelet politikai ellenőrzése,

Forrás: Non-Article 5 Crisis Response Operations, AJP – 3.4.

A válságreagáló műveletek összetevői

• készenlét,• vezetés és irányítás,• helyzetelemzés,• tömegpusztító fegyverek elleni védelem,• felderítés,• információs műveletek,• pszichológiai műveletek,• rádióelektronikai harc,

A válságreagáló műveletek összetevői

• tömegtájékoztatás,• civil – katonai együttműködés,• az erő alkalmazása,• a fegyveres erőszak kezelésének szabályai,• fogadó nemzeti támogatás,• logisztikai műveletek,• összekötő csoportok,• siker.

A válságreagáló műveletek jellemzői

A digitális jelátvitel és a számítástechnika fejlődése megteremtette a

nagy pontosságú fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének

lehetőségét. Napjainkban ezek az eszközök a korszerű fegyveres erők

valamennyi haderőnemében és a meghatározó fegyvernemeinél

megtalálhatók. Ez a körülmény alapjaiban megváltoztatta a fegyveres

küzdelem valamennyi formája megvívásának módját, körülményeit és

időtartamát. A cél felderítése, értékelése; a cél kiválasztása, pusztítása; a

csapás eredményének ellenőrzése egységes rendszerben történik. Ennek

a rendszernek két alapvető eleme (alrendszere) van: a hálózat alapú

hadviselés (Network Centric Warfare) és a hatásalapú katonai

műveletek (Effective Based Operations).

A válságreagáló műveletekhez kapcsolódó nemzetközi szervezetek

• Egyesült Nemzetek Szervezete,

• Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet,

• Európai Unió,

• Észak-atlanti Partnerségi Tanács és,

más, nem kormányzati nemzetközi szervezetek.

A NATO átalakítása

A cél, hogy a Szövetség a megváltozott biztonsági környezetben képes legyen az új típusú kihívásoknak megfelelni:

• képesség, küldetés, szervezet;

• védelmi tervezés, haderőfejlesztés, közös kiadások;

• új szerep vállalása;

• valódi transzatlanti stratégia.

A NATO átalakítása

Az átalakítás meghatározó eleme:

A NATO Reagáló Erő (NATO Response Force)

Feltétele:

• technológiai változtatás (korszerűsítés),

• humán erőforrások megújítása,

• szervezeti változtatások,

• határokon kívüli telepíthetőség.

ACT NORFOLK

ACO MONS

JFC BRUNSSUM

JFC LISZABON

JFC NÁPOLY

ACC IZMIR

NCC NÁPOLY

LCC MADRID

A NATO parancsnoki rendszere

NATO Válságreagáló RendszerNATO's Crisis Response System (NCRS)

A NATO válságreagáló rendszere:

• biztosítja a válságreagáló erők magas készenlétben

tartását,

• a művelet folyamatos támogatását, bárhol is kerüljön

arra sor.

A műveletek végrehajtásában nem NATO tagállamok is

részt vehetnek, ha a válságreagáló műveletek

végrehajtásának elveit elfogadják.

NATO Válságreagáló RendszerNATO's Crisis Response System (NCRS)

A NATO válságreagáló rendszerének elemei: megelőző rendszabályok, válságreagáló lépések, ellen meglepés és ellen agresszió, valamint az erők készenlétének fokozása. Az elemek együttes vagy külön-külön történő alkalmazása biztosítja a tagállamok számára a hírszerzés, a felderítés teljes rendszerének alkalmazását, az információ megszer-zését a válságövezet politikai, gazdasági és más jellemzői-ről, ennek alapján az erők készenlétének meghatározott ideig történő fenntartását. Továbbá rendszabályokat célszerű kidolgozni a meglepés és az agresszió megelőzésé-re a tagállamok vagy a műveleti erők ellen a válságkörzet-ben, valamint a válságreagáló erők meglepetésszerű alkal-mazására.

NATO Válságreagáló Rendszer(kézikönyv)

Az Észak-atlanti Tanács ajánlja a kézikönyv alkalmazását a tagállamok védelmi- és más minisztériumainak is felhasználásra, a nemzeti rendszabályok kiegészítésére.

A kézikönyv nyolc fejezetből áll:1) Általános információk válságreagáló rendszerről, annak politikai hátteréről, valamint a kézikönyv használatáról.2) A diplomáciai, gazdasági, katonai megelőző lehetőségek, lépések felsorolása, azok tartalmi jellemzői.3) A válságreagáló rendszer teljes katalógusa, az egyes lépések, intézkedések teljes kifejtése, azok egymáshoz kapcsolódása.4) A meglepés elleni védelem tartalma, a védelmi és támadó jellegű intézkedések felsorolása.5) Az agresszió elleni védelem intézkedéseinek felsorolása, szervezése, azok tartalma.6) Az összefüggések bemutatása a válságreagáló rendszer és a készültségi fokozatok tartalma között.7) Gyakorlati tudnivalók a válságreagáló kézikönyv használatához a kézikönyvet alkalmazó parancsnokságok és törzsek számára.8) Általános információk hat megszervezett, begyakorolt, szimulált feladat alkalmazásához a válságreagáló rendszer sikere érdekében (gyakorló feladatok).

A kézikönyv az általános használat megkönnyítése érdekében hét mellékletet tartalmaz, amelyek hasznos tudnivalókkal látják el az alkalmazókat:a) Tudnivalók az elrettentés és a kollektív védelem elméletéről és gyakorlatáról.b) A nem 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek felsorolása: béketámogató műveletek, a NATO vezette kivonási műveletek.c) A nem harci kivonási műveletek.d) Tengeri szankciók és kikényszerítések elősegítése érdekében végrehajtott műveletek.e) A terrorizmus elleni védelem és harc.f) A tömegpusztító fegyverek elleni védelem.g) A válságreagáló műveletek végrehajtásának következményei.

A NATO válságreagáló rendszer működése (elvi vázlat)

(Szerkesztette: Szternák György)

Forrás: Non-article 5 Crisis Response Operations (AJP- 3.4)

NIWS NAC

SITUATION CENTER

A válságreagáló központ működése(elvi vázlat)

ElemzésÉrtékelés

D Ö N T É S

FeladatszabásVisszacsatolás

VÁLSÁG Válságreagálóerők

TÁJÉKOZTATÁS

FelderítésHírszerzésInformációk

Helyzetelemző központ(NATO SITUATION CENTER)

Észak-atlanti Tanács

Védelmi Tervező Bizottság Katonai Bizottság

Helyzetelemző Központ Szolgálati csoportok Támogató csoportok Híradó csoportok Információvédelem

InformációFelderítésHírszerzés

A központ szükség esetén csoportokkal és személyekkel bővíthető.

Helyzetelemző központ(NATO SITUATION CENTER)

Gyűjti és értékeli a felderítési adatokat.

Biztosítja az adatok zárt rendszerben történő áramlását.

Felügyeli és működteti a híradóközpontot.

Információkat szolgáltat a „jogosultak” részére.

Támogatást nyújt a döntés-előkészítéshez.

Felderítés

A felderítéssel szemben a következő követelményeket kell támasztani:a) Segítse a döntéshozókat a direktívák kialakításában. Határozza meg a válságreagáló művelet végrehajtásának politikai, katonai kockázatait.b) Az összes lehetséges adatot, információt adja meg a műveletekben részt vevő erők felkészítéséhez, az erők és eszközök megóvásának legteljesebb lehetőségéhez. c) A szembenálló felekről adjon információkat a sikeres szétválasztáshoz és a tűzszüneti feltételek megteremtéséhez. d) Különösen fontos, a saját csapatok védelme érdekében, hogy az összes lehetséges információt szerezze be, azokat folyamatosan értékelje és továbbítsa a felhasználókhoz és a döntéshozókhoz.

A válságreagáló műveletek

A válságkezelés folyamata a következő mozzanatokra osztható:

1) A válság előrejelzése a vizsgálatok eredményei, következtetések alapján.2) A válsághelyzet vizsgálata, a válság lehetséges és valós hatása az ország és a Szövetség biztonságára.3) Az Észak-atlanti Tanács, a Védelmi Tervező Tanács tevékenysége, a lehetséges válaszok vizsgálata és az ajánlások megfogalmazása a fegyveres erők számára.4) A direktívák tervezése az Észak-atlanti Tanács és a Védelmi Tervező Tanács ülésein, azok végrehajtása a kijelölt erők által (válságreagáló műveletek).5) A béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése, helyreállítása.

Az előzetes direktíva tartalma(változat)

• a válságreagáló művelet mandátuma (felhatalmazás),

• a válságreagáló művelet fajtája, formája,

• célkitűzés, politikai, katonai véghelyzet,

• feladat,

• a válságreagáló művelet jellemzői, korlátozások,

• a fegyveres erő alkalmazásának szabályai,

• a végrehajtás várható időtartama,

• a válságreagáló művelet logisztikai támogatása,

• civil – katonai együttműködés.

Válságreagáló műveletek folyamata

Válságok, konfliktusok

Béketeremtés, békekikényszerítés,

és támogató tevékenységek

Stabilitás

A válság, konfliktus nagysága (károk, veszteségek)

Figyelés, ellenőrzés,

elemzés

Konfliktus-megelőzés

Békefenntartás

Béke- fenntartás, békeépítés

A válság, konf-liktus utáni poli-tikai, gazdasági, közigazgatási és más helyre-állítás

Figyelés, ellenőrzés, elemzés, tervező tevé-kenységek, a tervek pontosítása, segítség-nyújtás a lakosságnak

Segítségnyújtás veszélyhelyzetben

A NATO erők felvonulása, tele-pülése, tevékenysége az Észak-atlanti Tanács és a parancs-nokságok tervei alapján

A válságreagáló műveletekben résztvevő főerők teljes kivonása a válságövezetből

A többnemzetiségű különleges egységek kivonása a válságkör-zetből

A béke, a biztonság és a stabilitás visz-szaállítása

0. szakasz 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz 4. szakasz

(Forrás: Crisis Management in NATO’s Strategy; 2003.05.16.; 1-B1-1..o., Nyt. szám: 80-2/49/2003/NATO)

A válságreagáló műveletek folyamata

0. fázis: Ebben az elő-fázisban kialakul az a környezet, amely

konfliktusra hajlamos, és amelyben megtalálható lehet többek között

a társadalmi-gazdasági, etnikai és/vagy vallási ellentét és erőszak.

Ennek a környezetnek az alapos elemzése hozzájárulhat a válság

kiváltó okainak pontosabb megértéséhez.

1. fázis: Egy viszonylag stabil időszakból egy kiváltó esemény, például egy államcsíny, politikai gyilkosság és/vagy megkülönböztető politikák hatására, amelyek emberi szenvedést idézhetnek elő, súrlódások alakulhatnak ki, amelyek nemzetközi szintű aggodalmat váltanak ki. A helyzetet esetleg külsőleg vagy emberi jogi megfigyelők kiküldésével vagy a már helyszínen tartózkodó hosszú távú nemzetközi fejlesztési ügynökségek által figyelemmel lehet kísérni, és a kormányok, segélynyújtó ügynökségek mozgósíthatják erőforrásaikat a szenvedés enyhítésére és a fejlődés előmozdítására. Ha a helyzet tovább romlik, akkor a veszélyhelyzeti segítségnyújtó ügynökségek megjelenhetnek a helyszínen, remélve, hogy leküzdhetik az emberi szenvedést kiváltó küszöbön álló válságot, és lehetővé tehetik, hogy a hosszú távú segély és fejlesztés éreztesse hatását. Ezek a tevékenységek magukra irányíthatják a média fokozott figyelmét, és arra kényszeríthetik a nemzetközi közösséget, hogy nagyobb figyelmet szenteljen a kialakuló válságnak.

Megelőző intézkedések

Felkészültség fokozásaDiplomáciai kezdeményezésekKözbenjárás, közvetítés és békéltetésA média felhasználásaMegfigyelésHírszerzésKémelhárításFigyelmeztetések és más kezdeményezésekGazdasági kezdeményezésekKulturális, tudományos és sportkapcsolatokKatonai kapcsolatokUtazási korlátozásokBizalom és biztonságépítő intézkedések és szerződések

Megelőző intézkedések

Gyakorlatok és kiképzés végzése

A szárazföldi, tengeri és légi haderők korai telepítése

Készültség fokozása

Polgári tervezés

Katonai tervezés

Felderítés, helyszín felmérése

Humanitárius segítségnyújtás

Humanitárius segítségnyújtás katonai segítése, védelme

Jelentős intézkedések a fenyegetett államok támogatására

Jelentős gazdasági lehetőségek biztosítása

Külföldi társaságok elleni szankciók

Állampolgárok visszatelepítése és külföldi érdekeltségek kiürítése

2. fázis: Ha a nemzetközi közösség úgy dönt, hogy a válság többé már nem fékezhető meg katonai beavatkozás nélkül, akkor a NATO felhatalmazást kaphat a cselekvésre és egy NATO katonai erő vonultatható fel PSO művelet végrehajtásához, amelynek lehet békefenntartó (az átmeneti folyamatot támogató) vagy békekikényszerítő (a konfliktus terjedését megakadályozó) formája. A gyors felvonulással a Szövetség elégséges méretű haderőt sorakoztathat fel ahhoz, hogy stabilizálja a biztonsági helyzetet. Habár a katonai küldetés elsőbbséget élvezhet ebben a szakaszban, a tervezést és a hadművelet lefolytatását szorosan összehangolnák más ügynökségek tevékenységeivel. Szükség szerint Többnemzeti Specializált Egységek

(MSU-k) és polgári rendőrségi (CIVPOL) egységek szintén felvonulhatnak ebben a szakaszban. Ahogy a biztonsági helyzet stabilizálódik a fegyveres erő megkezdheti a visszavonulást, miután megteremtette más ügynökségek számára a feltételeket, hogy a műveletet egy önmagát fenntartó békével jellemzett végállapot felé fejlesszék tovább.

3. fázis: Miután a biztonsági helyzet kellő mértékben stabilizálódik

egy erőszakmentes átalakulási folyamat révén és a CIVPOL képes

megbirkózni a jogállamiság fenntartásával, a fő Béketámogató Erő

(PSF) visszavonulhat, de az MSU egységeknek esetleg a helyszínen

kell maradniuk ennek a fázisnak a végéig. Elképzelhető, hogy a

veszélyhelyzeti segítségnyújtó ügynökségeknek tovább kell

folytatniuk tevékenységüket az emberi szenvedés csökkentése

érdekében.

4. fázis: Amint a veszélyhelyzeti segítségnyújtásra többé már nincs

szükség, hosszabb távú segélynyújtó és fejlesztési ügynökségek

folytatják a munkát, hogy a befogadó nemzet képességeit felfejlesszék

az önfenntartáshoz. A békefenntartás végállapota az önfenntartó

béke, amely nem igényel különleges nemzetközi erőfeszítést a

szokásos fejlesztési segélyen és segítségnyújtáson túl.

Katonai szerepkör

Polarizáció csökkentése;

monitoring ill. béke-egyezmény létrehozása,

betartásának ellenőrzése a felek

beleegyezésével

Erőszak megszüntetése a béke helyreállítása,

fenntartása ill. a mandátumban

rögzített feltételek teljesítésének

kikényszerítése végett – akár katonai erővel ill.

elrettentéssel

Szegregáció minimalizálása; diplomáciai erőfeszítések

tűzszünet ill. békés megállapodás létrehozása

végett (jószolgálati hivatalok, mediáció, megbékélési folyamat, diplomáciai

nyomás, izoláció, szankciók)

A konfliktus-kezelés skálája válságreagáló műveletek során

Civil szerepkör

Újraépítés, (politikai, gazdasági, kulturális,

társadalmi) struktúrák építése politikai megállapodások megszilárdítása;

konfliktus okainak felszámolása érdekében

békekikényszerítés béketeremtés békefenntartás békeépítés

A NATO válságreagáló tevékenységének mozzanatai

Magyarázat: * SMA: Strategic Military Assessment – Katonai Stratégiai Értékelés ** NID: NAC Initiating Directive – Észak-atlanti Tanács Kezdeményezési Direktíva (Forrás: Crisis Management in NATO’s Strategy; 2003.05.16.; 1-8, 1-9.o. Nyt. szám: 80-2/49/2003/NATO)

1. Fázis: Előjelek és fi-

gyelmeztetések

2. Fázis:

Értékelés

3. Fázis: válaszlehetőségek

(tartalmazza az SMA*, egyéb NATO

bizottságok és a NID** tervezeteit)

4. Fázis: Tervezés és végrehajtás

5. Fázis: A stabilitás

megteremtése

Politikai – katonai elemzés-értékelés

időszaka

A válságreagálás tervezésének folyamata

ÉSZAK-ATLANTI TANÁCS

Politikai-katonai értékelés

A különböző rendszerek készenlétének fokozása

Politikai, gazdasági, katonai megelőző intézkedések

FELKÉRÉS A TAGÁLLAMOKHOZ ÉS A PARTNERORSZÁGOKHOZ

A készenlét fokozása

Stratégiai Parancsnokságokon

a tervezés megkezdése

A tervezési adatok gyűjtése

ÉRTÉKELÉS

Javaslatok az Észak-atlanti Tanácsnak

AZ ÉSZAK-ATLANTI TANÁCS JÓVÁHAGYJA A TERVET

A regionális parancsnokságokon

megtervezik a műveletet Kitelepül a műveletet vezető parancsnokság

Az erők felvonulása

A KÉSZENLÉT JELENTÉSE

A válságreagáló művelet politikai ellenőrzése

Szükség esetén a párhuzamos tervezési módszer kerül alkalmazásra.

A válságreagáló, művelet tervezése során pontosan meg kell határozni a feladatot, a politikai végállapot alapján a katonai végállapotot. Másképpen, a válságreagáló művelet befejezésekor milyen katonai célokat kell teljesíteni?A válságreagáló művelet tervezésekor kiemelt jelentősége van — a politikai és a katonai végállapot szempontjából – a súlypontnak, a döntő pontoknak és a hadműveleti vonalaknak.

Súlypont: a művelet valamennyi szintjén — hadászat, hadművelet, harc — létezik, amelyet a műveletek középpontjaként is megfogalmazhatunk. Más megközelítésben, a súlypont lehet ismertetőjegy, képesség, helyszín, amely a katonai erőből származtatható. A súlypont tartalmának tisztázása egyik legfontosabb feladata a tervezőknek a válságreagáló műveletek előkészítése során. Gyakorlati tapasztalatok alapján a súlypont magában foglalhatja: az erők tömegét, a vezetés rendszerét, az erőkhöz tartozó közvéleményt, a nemzeti (politikai) akaratot.A válságreagáló műveletek tervezésének, a műveletet irányító (vezető) parancsnok elgondolásának lényege felismerni a súlypontot, meghatározni a sebezhetőség kritikus pontjainak a gyengítését (pusztítását) a leggazdaságosabb módon. Ezt a feladatot úgy lehet eredményesen végrehajtani, hogy közben védelmezzük a saját súlypontunkat és döntő pontjainkat.

Döntő pontok: a súlypont legfontosabb elemei, létezhetnek térben,

időben és az információs környezetben. A döntő pontok jellemzőinek

ismerete fontos információ a műveletet vezető parancsnok számára az

ellenséges erőkről, és ez hatással van a művelet sikerére. A művelet

tervezése során valamennyi döntő pont elemzése (értékelése)

szükséges, mert ezek lesznek a teljesítendő közbeeső célok. Ezeknek

megfelelően célszerű elosztani az erőket és az erőforrásokat.

Hadműveleti vonalak: a művelet végrehajtásának irányát és idejét

határozzák meg térben és időben, figyelemmel a szemben álló

ellenségre. A hadműveleti vonalak ismerete alapján lehet a kezdeti

fölényünket megsokszorozni: tűzerő, lélektani művelet, megtévesztés,

speciális művelet, manőver stb. Ezek megléte esetén könnyebb az

ellenség súlypontjának kikapcsolása, gyengítése, pusztítása.

Forrás: Siposs Ernő: The NATO Response Force, Outline Concept.Előadás a vezérkari tanfolyam hallgatói részére. Solbiate Olona 2005.

A NATO erőinek felosztása (elvi vázlat)

Magyarázat: NRF, NATO Response Forces, a NATO Válságreagáló Erők Forrás: Non-article 5 Crisis Response Operations (AJP- 3.4)

NRF főerők

Magas készenlétű erők

Alacsonyabb készenlétű erők

KÜLFÖLDRE SZÁLLÍTHATÓ ERŐK

5 – 30 NAP

AZONNAL TELEPÍTHETŐ ERŐK

0 – 90 NAP

VÁLSÁGKEZELŐ ERŐK

Azonnal bevethető felderítő erők

EU NATO Kiürítő művelet Kiürítő művelet Humanitárius segítség Humanitárius segítség Stabilizáció és rekonstrukció

Következmények felszámolásának segítése

Konfliktus megelőzés

Terrorizmos elleni műveletek támogatása

Embargó művelet Felek szétválasztása Felek szétválasztása Erő demonstráció

Lehetséges válságreagáló műveletek(tervezés)

NATO Fokozatos Készenlétű ErőiBéke időszaki stabilitás

Válság és Konfliktus

Expedíciós5-30 nap

Telepíthető0-90 nap

Konfliktus kezelő

(követő) erők

NRFNRF

Magas Készenlétű

Alacsonyabb Készenlétű

Elrettentési zóna Nagyon magas készenlétű összetevőkEgyesített Feladatorientált ErőkKészenléti DJTF Pk-ság

Főbb NRF erőkMeglévő nukleáris erőkHaderőnemi erők & HRF PK-ságokNRF Modulok és váltó erők

Rendelkezésre álló erők6 HRF (L) PK-ság. Ellenőrzött.3 HRF (M) PK-ság2 Telepíthető CAOCs. Hiány a CS/CSS és telepíthetőség

Fejlesztés alatt3 FLR hdt. PK-ság.

NATO haderő „Pool”

Szárazföld

TengerészetLégierő

ISAF SFOR

Nemzetifelkészítési

fázis(6-24 hónap)

NATO Reagáló Erő modell

Készenlétjelentés

Állandó követelmények

Speciáliskövetelmények

Felkészítés és készenlét elérése, A vezető parancsnokság követelményei szerint.

NRF Szolgálat

A követelmények szerinti haderő generálási konferencia, Felkészítés tervezés, Nemzeti felkészítés,

Készenléti helyzet

NRFFelkészítési

fázis(6 hónap)

Tervezési áttekintés

NATO felderítési adatok &

Nyílt információk

TERVEZÉSI SZITUÁCIÓ

Közös védelem

Válságkezelés

BIZTONSÁGI KÖRNYEZET JELENTÉS

TELJESÍTÉS

Igényelt erők - Szint, & képességek: - Képesség

- Készenlét

PARANCSNOKI CÉLOK/FELTÉTELEZÉS

Hadműveleti tervezés

& Tapasztalatok

KÖVETELMÉNYEK & TELJESÍTÉS ELEMZÉS

Védelmikövetelmények

Mozgósítási követelmények

Erő, Log,C2, Források,

Felszerelés

Típus szervezetek által

meghatározott képesség

követelmények

Nemzeti kötelékek követelményei &

képesség javaslatokNemzeti katonai hozzájárulások

Kihívásokra és képességekre

alapozott megközelítés

1. lépésNAC alap intézkedés kiadása

2.lépés•CONOPS jóváhagy (NAC)•ACTWARkiadás (SACEUR)

4.lépés•Inform. felajánl. vétele

8.lépés•OPLAN jóváhagy• ACTORD • TOA• NATO közös finansz. 5.lép.

Force Gen Konf.

Min. 14 nap

•CONOPS kidolgozás eljuttatása a nemzeteknek•Vezető nemzet kiválasztása

•Feladat becsült ideje• Váltási program meghat.

6.lépésErőkFelkészítése.

Min. 10 nap

3.lépésSHAPE kiadja a SOR-t.

Egy nap

7.lépésFelülv. SOR továbbít.

5-7 nap

30 nap

•SACEUR jelentés a Főtitkár részére. Javaslatok:• Folyamatosság• Változtatások • Befejezés

Haderőgenerálás folyamata

ERŐSTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSI FOLYAMAT

KÖTELÉK összegyűjtés

KÖTELÉKBE rendezés

KÖTELÉK KIJELÖLTKÖTELÉK hozzákapcsolás

KÖTELÉK hozzáigazítás

(1) MC 299/7 MC Guidance for the 2004 NATO Force Goal

CSS CSX X

CSS CSX

FORCE PACKAGE: HADOSZTÁLY KÉPESSÉG

FORCE PACKAGE: CSS KÉPESSÉG

KÖTELÉK SZERVES RÉSZ

GRF HQs

+CS(+)

ADOTT KRÍZIS VAGY HADMŰVELET

A A A B C

CB AAA

A PÉLDA ORSZÁG

FORCE POOLING

FORCE PACKAGING

FORCES INTEGRAL PART

FORCE TAILORING

AFFILIATED

DEDICATED

ERŐ HOZZÁIGAZÍTÁSErő generálás a CJSOR-nak

megfelelően

JFC megfontolások a C2 lehetőségekről

Az elérendő mérvadó készenléti szintek meghatározása

Felkészítési és kiképzési feladatok a haderőnemi és az egyesített erők részére

12-24 hónappal a készültség előtt

6 hónappal a Készültség ellőtt

Kiképzett és felkészített Egyesített Erők and C2 lehetőségek

Az elért készenléti szint igazolása

Készenléti időszak 6 hónap

JFC feladat vétel és elemzés NAC Jóváhagyás értelmében

Erő és C2 hozzáigazítás

FELADAT VÉGREHAJTÁSKiképzett/kész hozzáigazított Egyesített Erők és C2

Koordinált C2 lehetőségek

Többnemzeti Összhaderőnemi Alkalmi

Harci Kötelék

Többnemzeti Összhaderőnemi Alkalmi Harci Kötelék: a NATO-n belül

(a partnerországokkal együttműködve) létrehozott, többnemzeti,

több haderőnemet magában foglaló, alkalmilag kialakított fegyveres

erő, amely a feladat által meghatározott nagyságú (zászlóalj, hadtest)

lehet. Ez az erő alkalmas a válságkezelésre, szárazföldön, vízen és a

levegőben egyaránt, a Szövetség határain belül és kívül

meghatározott ideig a konfliktusok megelőzésére és békeműveletek

végrehajtására a NATO parancsnokság irányításával.

Harci Kötelék

Alapelvek: a NATO tagországok területi egységének és sérthetetlensé-

gének a biztosítása, a béke és a biztonság garantálása a kontinensen;

a kötelékek alkalmazása az ENSZ, az EBESZ és az EU felkérésére, az

ENSZ mandátum megküldése az Észak-atlanti Tanács részére; a

válságreagáló műveletek mindvégig politikai ellenőrzés alatt marad-

nak; a tagországok és a partnerországok kormányainak a felkérése a

részvételre; a hadműveletek közös végrehajtása.

Harci Kötelék

Célkitűzés: A harci kötelék legyen képes eredményesen tevékenykedni

a Szövetségi rendszer területén kívül, legyen alkalmas a nem az 5.

cikkely szerinti válságkezelő, konfliktus-megelőző feladatok

végrehajtására, beleértve a humanitárius segítségnyújtást is.

Harci Kötelék Feladatok: a NATO-tagországok érdekeinek védelme a Washingtoni Szerződés vonatkozó pontjai alapján; a helyi válságok kialakulásá-nak, kiterjedésének megakadályozása a Szövetség határain kívül; a béketeremtő, békekikényszerítő hadműveletek végrehajtása, kedvező feltételek megteremtése a békés rendezéshez; a békefenntartás és megfigyelés feladatainak végrehajtása; a szembenálló felek kényszerí-tése a nemzetközi szerződések és határozatok betartására; a béke-fenntartásban való részvétel, terület- és fegyverzet-ellenőrzés, a hajózás és a légi közlekedés biztosítása; humanitárius segítségnyújtás, kutatás és mentés, a lakosság elszállítása; segítségnyújtás a polgári hatóságoknak feladataik ellátásához.

A válságreagáló erők vezetése

Észak-atlanti Tanács

Szövetséges Hadműveleti Parancsnokság (ACO)

Egyesített Erők Parancsnoksága (JFC)

Telepíthető Egyesített Erők Parancsnoksága (DJFC)

Légierő Haditengerészet Szárazföldi erő Különleges erő Pszichológiai erő

NATO Gyorstelepítésű Hadtest(NATO Rapid Deployable Corps)

PARANCSNOKSÁG(SOLBIATE OLONA - OLASZORSZÁG)

Légierő Haditengerészet Szárazföldi erő Különleges erő

PARANCSNOKSÁG(SOLBIATE OLONA - OLASZORSZÁG)

Szárazföldi erők (dandár, 21 000 fő)

Manőverező erők: 2-4 zászlóalj (könnyű, gépesített, harckocsi, légiszállítású).

Támogató és kiszolgáló erők: tüzér, műszaki, légvédelmi, felderítő, harci helikopter, szállító, vegyvédelmi, egészségügyi, CIMIC, logisztikai, speciális.

Egyesített Hadműveleti Parancsnokság - MonsSzolgálat (készenléti) rend:

Északi Egyesített Erők Parancsnoksága 2004. 01. – 2004. 06.

Nyugati Egyesített Erők Parancsnoksága 2005. 07. – 2006. 06.

Déli Egyesített Erők Parancsnoksága – Nápoly 2004. 07. – 2005. 06. 2007. 07. – 2008. 06.

Teljes hadműveleti készenlét 2006.

Dandár – szinten legyen képes 5-30 nap között a feladatot megkezdeni.

NATO Gyorstelepítésű Hadtestparancsnokság

A parancsnokság állományának 70 százalékát Olaszország adja, a

többi rész létszámán további tíz tagállam osztozik, hazánk e létszám 4

százalékát biztosítja. Az említett dandár és a parancsnokság a NATO

Reagáló Erő állományának része, amely a Déli Összhaderőnemi

Parancsnokság szárazföldi komponense. A parancsnokság és a

dandár feladatát a Szövetséges Hadműveleti Parancsnokság (Allied

Command Operation) határozza meg.

Az erők alkalmazása(Parancsnokság)

5105 15

Felderítők, híradók, előkészítők (48 órán belül).

Előkészítők, kiszolgálók, összekötők.

A teljes parancsnokság.

Az erők alkalmazása(A dandár állománya)

30 90 180 1 Év

Az erőnagysága

NRF HRF FLR

NRF NATO Response Forces, NATO Válságreagáló Erők (5-30)HRF High Readiness Forces, Magas Készenlétű Erők (0-90)FLR Forces of Lower Readiness, Alacsonyabb Készenlétű Erők (90-180)

Civil – katonai együttműködés(Civil – Military Cooperation CIMIC)

Az együttműködés általános célja: Szövetségi válságreagáló műveletek során, a hadműveleti területen lévő polgári lakossággal és intézményekkel (kormányzati, és nem-kormányzati, nemzetközi és regionális szervekkel, szervezetekkel) együttműködés kiépítése, fenntartása, fejlesztése, valamint informálásuk, meggyőzésük a jelenlévő haderők jóindulatáról, annak érdekében, hogy a jelenlévő parancsnok végre tudja hajtani küldetését, illetve kialakítsa és fenntartsa a válság megoldásához szükséges feltételeket.

Civil – katonai együttműködés(Civil – Military Cooperation CIMIC)

A szakemberek egyik, a művelet sikere érdekében végzett fontos feladata az adatok összegyűjtése, elemzése, információvá történő feldolgozása és rendelkezésre bocsátása az elöljáró parancsnok részére. A rendelkezésre álló CIMIC információk azonban olyan széleskörűek lehetnek, hogy azok rendszerezett, átlátható formába öntése elengedhetetlen.

Civil – katonai együttműködés feladatai(változat)

• A műveleti terület földrajzi adatai

Mérete

Elhelyezkedése

Domborzata

Talajviszonyai

Ezek katonaföldrajzi jelentősége, hatásaik az erőkre és a műveletekre

Politikai, geopolitikai, geostratégiai helyzet

Ország-, területhatárok

Földrajzi határok (vizek, hegyek, hágók, tengerek)

Ezek esetleges hatása az erőkre

• Éghajlati jellemzők

Időjárási viszonyok

Évszakok típusai (szélső hőmérséklet-értékek)

Csapadékfajták, és azok mennyisége

Ezek mindennapi életre gyakorolt hatása• Biológiai jellemzők

Veszélyes növény- és állatfajták

Védett növény- és állatfajták

• Ország lakosságával kapcsolatos ismeretekNépességNemzetiségekLakosságkoncentráció (sűrűn lakott – lakatlan területek)Városok-falvak aránya, szerepükTársadalmi viszonyokKülföldiek jelenléte, szerepe, viszonyuk az őslakossághozEzekből levont következtetésekVallásJelen lévő vallások alapvető különbségei, eltéréseik saját vallásunktólVallások-nemzetiségek viszonya, ezek esetleges megosztottságaiEllentétek, azok mértéke, jelentőségükHatásuk az erőkre és a műveletekre

KultúraHagyományok megismerése, különös figyelmet fordítva az európaitól eltérőekreFeltétlen fontos tilalmak ismereteAlapvető viselkedési szabályokEzek lehetséges következményei erőinkre nézveOktatásIskolák száma, mérete, egyéb célokra történő felhasználási lehetőségük Írni-olvasni tudás mértéke, iskolázottságIdegen nyelvek ismerete, elterjedtségükEzek hatása az erőkre (pl. tolmács szükségessége)Műemlékek, védett objektumok, művelődési intézmények

• A terület történelmePolitikai berendezkedésParlamentKormányPártok, egyesületek, szerveződésekHivatalos helyi vezetési szervekAzok elismertsége, „ereje”, együttműködési képességük egymással, a jelenlevő erőkkelJogrendszer, IgazságszolgáltatásHelyi jogrendszer megismerése, lehetséges kihatásai az erőkreBelbiztonsági helyzetKözbiztonság, esetleges lázongásokFegyveres erők szervezetei, feladatai, létszáma, elfogadottságuk, a nemzetközi haderőhöz való viszonyukA katonai tevékenység közvetlen politikai előzményei (belügyi és nemzetközi)Esetleges korábbi katonai tevékenységek következményei

Menekültek és evakuált (evakuálandó) lakosságLétszámuk, útvonalakAz evakuálással felmerülő problémákA nemzetközi erő részvételének lehetőségei ilyen irányú feladatokbanKülpolitikaKülpolitikai irányultságKapcsolatrendszer kiterjedtsége, minőségeNemzetközi szervezetekben való részvételEzek lehetséges hatása az erőkreEgészségügyi ellátó rendszerSzervezete, működése, minőségeAz erők általi esetleges igénybevétel lehetőségeiJelenlévő nemzetközi szervezetekSzámuk, működési elveikTevékenységi körükA haderővel való együttműködési akaratuk, képességük

• GazdaságRendszere, működéseGazdasági létesítményekIpar-iparterületekMezőgazdaságKözüzemi szolgáltatásokKereskedelemEzek helyzete, minősége, esetleges hatása a jelenlévő erőkre• InfrastruktúraÉpületekKözlekedés (közutak, vasutak, vízi és légi utak), tömegközlekedésSzállítás (közutak, vasutak, vízi és légi utak, csővezetékek)Ezek kiépítettsége, állapota, használhatósága, igénybevétel lehetőségei a haderő számára

• Média-kommunikációFajtái (sajtó, rádió, televízió, Internet) irányultságuk, elterjedtségük, nyelvükKommunikációs lehetőségek (postarendszer, telefonhálózat, mobil szolgáltatások)Igénybevételi lehetőségek a haderő számára• Alapvető gyakorlati információkMűveleti terület közigazgatási nyelve, az idegennyelv-használataTolmácshasználat, alapvető szöveges információk megértése (pl. útjelző tábla)Pénznem, pénz szerepe, váltási árfolyam, bankkártya-használat lehetőségeiIvóvíz elérhetősége, vezetékes vízhálózat használhatóságaÉlelmiszerek fogyaszthatósága, élelmiszerellátásTulajdonviszonyokEnergiaellátás biztonságaSaját egészségügyi ellátási rendszer, a területre jellemző betegségek, járványok, betartandó előírásokKülönleges magatartási szabályok

Civil – katonai együttműködés

A Magyar Honvédségen belül a NATO védelmi tervezési

folyamat és a védelmi felülvizsgálat döntéseinek

eredményeképpen 2003. július 1-jén alakították meg a

CIMIC magyarországi szervezetét: az MH Civil-katonai

Együttműködési Központot, melynek feladatköre 2004.

július 1.-től a lélektani műveletekkel bővült, és így a neve

is megváltozott: MH Civil-katonai Együttműködési és

Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK) lett.

Civil – katonai együttműködés

A MH CKELMK CIMIC feladatköre: saját és a missziókba

tervezett állomány, valamint a szükség esetén

alkalmazandó funkcionális szakértők felkészítése.

Kapcsolattartás az illetékes polgári és katonai szervekkel,

kormányzati, nem-kormányzati, és nemzetközi

szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel. A jelenlegi és

várható válságok, válságkörzetek CIMIC szempontú

elemzése, értékelése. CIMIC feladatok végrehajtása.

Pszichológiai műveletek

Fogalma: olyan, tervezett katonai és polgári

lélektani tevékenységek sorozata, amelyek a béke,

a válság és a háború időszakában az ellenséges,

semleges, baráti és saját csapatokra irányulnak.

Célja: a válságreagáló műveletek politikai és katonai célkitűzéseinek megfelelően hatást gyakorolni az érintett célcsoportok pszichikumára, végső soron cselekvésükre, magatartásukra.

Más megközelítésben, a kiválasztott célcsoportok akaratának fenntartása, erősítése, támogatásuk elnyerése; az ellenség akaratának gyengítése.

Feladatok:

• a pszichológiai műveletek célja meghatározása,

• célcsoportok kiválasztása,

• információgyűjtés,

• a művelet megtervezése,

• termékfejlesztés (információs anyagok összeállítása),

• tesztelés,

• a művelet végrehajtása (termékterjesztés),

• értékelés, a szükséges módosítások végrehajtása.

Forrás: Pix Gábor: A lélektani műveletek jellemzőinek vizsgálata. Doktori értekezés, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Könyvtára, Budapest.

A válságreagáló műveletek jogi alapja

A válságreagáló műveletek, mint a fegyve-res erő alkalmazásával járó válságkezelési módok jogi kereteinek tekintetében vizs-gálni kell: a műveletek nemzetközi jogi alapját, azaz a művelet általános értelem-ben vett jogszerűségét; a műveletekben alkalmazandó jogot, ezen belül a művele-tekben részt vevő fegyveres erők jogállását; a fegyverhasználat jogát.

• ENSZ által vezetett műveletek;

• NATO által vezetett műveletek (mandátum delegálásával);

• EU által vezetett műveletek (mandátum delegálásával);

• EBESZ által vezetett műveletek (mandátum delegálásával).

• Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése, amely rendelkezik vállalt kötelezettségeink teljesítéséről.

• Az Alkotmány 19. § (j) pontja: (az Országgyűlés) „az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról”.

A NATO műveletekhez történő hozzájárulás a 2004-ben elfogadott parlamenti döntéssel összhangban a kormány feladata.

Az Alkotmány 40/C. §:

• (1) A Kormány engedélyezi a Magyar Honvédség, illetve külföldi fegyveres erők 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti,• a) az Észak-atlanti Tanács döntésén alapuló alkalmazását, illetőleg• b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló más csapatmozgásait.• (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntéséről haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a Köztársasági Elnök egyidejű tájékoztatása mellett.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. Törvény

70. § (1) A Honvédség feladatai:• b) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése,• c) közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,

• A Magyar Köztársaság

nemzeti biztonsági stratégiája

• A Magyar Köztársaság

nemzeti katonai stratégiája

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája

A nemzeti biztonsági stratégia rendeltetése, hogy az értékek és

érdekek számbavétele, a biztonsági környezet elemzése, a

fenyegetések, a kockázati tényezők és kihívások azonosítása alapján

meghatározza azokat a célokat, feladatokat és eszközöket, amelyekkel

Magyarország a XXI. század elejének nemzetközi politikai, biztonsági

rendszerében érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit.

Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny 2005. 117. szám.)

A Magyar Köztársaság alapvető érdekként kezeli az olyan

hagyományos, szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen feltételező

értékeket, mint a béke, biztonság, stabilitás szuverenitás, demokrácia,

jogállamiság, a vállalkozás szabadsága, az emberi jogok és alapvető

szabadságjogok tiszteletben tartása.

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekének tekinti:

A nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a regionális, államok közötti és országokon belüli konfliktusoknak – az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi jogi normákkal összhangban álló – megelőzését, illetve megoldását.

A NATO euro-atlanti biztonsági rendszerben betöltött központi szerepének tartós fennmaradását, a NATO tevékenységének a XXI. század megváltozott biztonságpolitikai körülményeihez igazítását, hatékonyságának növelését, a transzatlanti kapcsolatrendszer szilárdságát, beleértve az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét és aktív szerepvállalását, a NATO közös értékekre épülő, a kollektív biztonság erősítését szolgáló további bővítését, valamint Magyarország szövetségesi szerepének erősítését.

Az euro-atlanti térség tartós stabilitását, a térség konfliktusainak átfogó rendezését, a térség biztonságát érintő fenyegetések, elsősorban a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének visszaszorítását.

A Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiája

A nemzeti katonai stratégia olyan dokumentum, amelyben a Kormány, a

kormányzati szervek, a politikai pártok, az állampolgárok, a NATO- és

EU tagállamok és egyéb szomszédos országok, nemzetközi partnereink,

valamint a Magyar Honvédség és a vele együttműködő szervezetek

számára megfogalmazza a NATO-ba és az Európai Unióba tagozódó

Magyar Köztársaság haderejének rendeltetését, feladatait, alkalmazási

elveit, továbbá, fejlesztésének fő irányait és prioritásait, illetve az ezek

elérését biztosító erőforrásokat.

A nemzetközi béketeremtő és békefenntartó műveletek végrehajtása

során a jövőben nagy szerepet tulajdonítunk a NATO Reagáló

Erejének és az Európai Unió kialakítás alatt álló gyorsreagáló

képességének, amelyek megteremtésében Magyarország is

tevékenyen részt vesz. Az ország területén kívüli katonai

műveletekben résztvevő katonáink feladatuk eredményes

végrehajtása érdekében megfelelően kiképzettek, és korszerű

haditechnikai eszközökkel felszereltek.

A közeljövőben egyre inkább jellemző lesz, hogy a fegyveres erők

alkalmazásának célja nem az ellenség teljes fizikai megsemmisítése,

hanem annak bénítása a katonai műveletek során.

A műveletekben résztvevő katonai erők szervezeti kereteit túlnyomó

részt a többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelékek adják.

A kezdetben többnyire intenzív hadművelet több hónapos vagy éves

alacsony intenzitású fegyveres tevékenységgel folytatódhat, amely

már békefenntartó vagy stabilizációs tevékenység, amit katonai,

rendőri és civil szervezetek egymással együttműködve folytatnak.

• A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitiká-jának alapelveit meghatározó 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat 8. pontja kimondja: a Magyar Köztársaság továbbra is aktív szerepet vállal az ENSZ, EBESZ, az Európa Tanács, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tevékenységében. • A nemzetközi szervezetek által irányított válságreagáló és béketámogató műveletekben történő részvétellel kapcsolatos feladatokról szóló 51/2005. (HK 11.) HM utasítás.

• 44/2005. (HK 10.) HM utasítása Magyar Honvédség külföldi feladat-végrehajtásra tervezett ideiglenes katonai szervezetei megalakításával kapcsolatos egyes kérdésekről.

• Továbbá, Országgyűlési és Kormány határozatok a különböző nemzetközi missziókban, válságreagáló műveletekben való részvételre.

A fegyveres erők feladatai

a) Az ország önállóságának, területi sérthetetlenségének, érdekeinek és értékeinek védelme önállóan és a Szövetség keretén belül.b) Az Észak-atlanti Szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése.c) Az ország területére érkező Szövetséges erők részére a befogadó támogatás katonai feladatainak a teljesítése.d) Válságkezelő műveletekben történő részvétel, beleértve a válságreagáló műveleteket is.

e) Terrorizmus elleni harc katonai feladatainak a végrehajtása.f) Részvétel humanitárius segítségnyújtásban és a katasztrófák következményeinek felszámolásában.g) Kétoldalú szerződések teljesítése.

A válságreagáló erők feladatai

1) Rövid időn belül (5 nap) legyen képes a válságreagálás feladatai megkezdésére, sikeresen folytassa azt legalább 30 napig, a további erők beérkezéséig.2) Legyen képes a válságreagálás valamennyi fajtájának és formájának végrehajtására a Szövetség határán túl.3) A terrorizmus elleni harc eredményes végrehajtása a Szövetség területén és bárhol a világon.4) A tömegpusztító fegyverek alkalmazása okozta következmények felszámolásában való részvétel.5) Gazdasági és más embargók sikeres végrehajtásának katonai eszközökkel történő támogatása és ellenőrzése.6) Humanitárius segítségnyújtásban való részvétel, valamint a polgári lakosság kitelepítésének a segítése.

Képességek és követelmények

a) Az alegység rendelkezik naprakész harckészültségi tervvel, az alkalmazáshoz szükséges parancsokkal és utasításokkal. Az alegység vezető beosztású személyei ismerik az alkalmazás elméletét és gyakorlatát, rendelkeznek a vezetéshez szükséges képességekkel.

b) Az alegység végrehajtotta a képességek megszerzéséhez az előírt kiképzési és felkészítési feladatokat, az éleslövészeteket, a háborús alkalmazáshoz megfelelő tervekkel rendelkezik.

c) Az alegység rendelkezik a személyi és anyagi kiegészítésre vonatkozó tervekkel, amely tartalmazza a beérkező személyek felkészítésének rendjét, a beosztásuk ellátásához szükséges ismeretek gyors elsajátítása feltételeit.

Képességek és követelmények

d) A riasztási tervek végrehajtása biztosítja, hogy az alegység a meghatározott időre, képességeinek birtokában elérje a készenlétet a tervekben rögzített helyen.

e) Az alegység rendelkezik előrevonási-, be és kirakodási- és szállítási tervekkel. Az állomány ismeri és begyakorolta a tervekben rögzített feladatokat.

f) Az alegység rendelkezik a válságövezetre, a szemben álló felekre, a lakosságra, a szociális és kulturális körülményekre vonatkozó adatokkal, az adatok megszerzéséhez szükséges felderítő, CIMIC képességekkel.

g) Az alegység rendelkezik az együttműködéshez és a hazai bázissal történő kommunikációhoz szükséges eszközökkel, az állomány ismeri az eszközök kezelésére vonatkozó szabályokat és előírásokat.

Kiképzettség

a) Az állomány a kiképzés során begyakorolta a készenlét emelése-, a menet-, a szállítás- és a körlet elfoglalás különböző feladatainak végrehajtását.b) Rendelkeznek a harcképesség megőrzését biztosító valamennyi rendszabályt magában foglaló tervvel, és ennek végrehajtását begyakorolták. Kiemelten fontos a közvetlen támadások elhárítására való készenlét, az állomány és a technikai eszközök megóvása szempontjából.c) Képesek a felderítés hatékonyságát a minimálisra csökkenteni az álcázási módszerek és eszközök alkalmazásával, a kommunikációs rendszabályok betartásával.d) Ismerik az állomány megóvását elősegítő műszaki berendezések, létesítmények alkalmazásának, elkészítésének módját és gyakorlati fogásait.

Kiképzettség

e) A parancsnoki állomány ismeri a vezetési eszközök alkalmazását, képes a vezetési pontokon folyó munka irányítására és az okmányok vezetésére, begyakorolta a feladatok végrehajtásának rendjét.

f) Az állomány rendelkezik a tömegpusztító fegyverek elleni védelemhez szükséges védőeszközökkel, azok használatát ismerik, a legfontosabb fogásokat begyakorolták.

g) Az állomány felkészült a tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén a következmények szakszerű felszámolására, más alegység megsegítésére.

h) Az állomány – a feladatok ismeretében – kész azok maradéktalan végrehajtására, ismeri az alegységre vonatkozó harc-, tűzvezetés-, együttműködés elméletét és gyakorlatát. Ismerik és begyakorolták a harctámogatással összefüggő feladatok végrehajtását.

Kiképzettség

Az elmúlt években végrehajtott béketámogató hadműveletek

tapasztalatai bizonyítják, hogy a katonáknak nem csupán a harc

megvívására kell felkészülniük, hanem egy sor olyan tevékenység

végrehajtására is, amelyek nem tartoznak szorosan a fegyveres

küzdelem kérdéskörébe. Ezek lehetnek a diplomáciai, a rendőri, a

közigazgatási és az elsősegélynyújtási feladatok. A válságreagáló

műveletekben a feladatok végrehajtása olyan stresszhelyzetbe

hozhatja a katonákat, amelyekre a kiképzés során kell felkészülniük.

Feltételek

A válságreagáló műveletek eredményes végrehajtása feltételezi a

katonai felszerelések, eszközök, a vezetési- és információs képességek

korszerűsítését, továbbá a logisztikai, a szállítási kapacitások

meglétét. Ez csak a polgári vállalatokkal együttműködve, nemzetközi

keretek között valósítható meg. Az utóbbi évek tapasztalatai azt

igazolják, hogy az úgynevezett „harcoló” állomány megóvása és

kiszolgálása érdekében legalább háromszor akkora támogató erőre

van szükség.

Feltételek

Ezekben a műveletekben résztvevő erők sokkal költségesebbek lesznek, mint a katonai szembenállás fegyveres erői voltak. A költségeket nemzetközi összefogással lehet csökkenteni, amely azt jelenti, hogy bizonyos logisztikai „szolgáltatásokat” nem kell annyiszor megszervezni, ahány nemzet vesz részt a válságreagáló műveletben.

Feltételek

A válságreagáló műveleteket el kell választani a feladat végrehajtása szempontjából a békefenntartástól és a békeépítéstől, és ha megoldható, akkor a végrehajtó állományt is cserélni kell a feladat előtt. Másképpen, a katonai erő alkalmazásával végrehajtott válságreagáló művelet jellemzői nem azonosak a béketámogató műveletekkel. A két feladatot el kell választani egymástól a katonák felkészítése szempontjából is. A tapasztalatok alapján a válságreagáló műveletek sikeres végrehajtásához szükség van a jól értelmezhető felhatalmazásra, a világos politikai és katonai célkitűzésekre, képességekkel rendelkező, megfelelően felkészült polgári, rendvédelmi, közigazgatási és katonai erőkre.

Feltételek

A válságreagáló műveletek sikeres végrehajtása feltételezi továbbá, az

összetett politikai, gazdasági, pénzügyi, felderítő, hírszerzési, katonai,

segélyezési rendszerek mindegyikének meglétét.

Feltételek

A válságreagáló műveletek sikerének három fontos

feltétele fogalmazható meg napjainkban:

Először, a gyors és a körülményekhez képest pontos terv a

végrehajtáshoz a felhatalmazással egy időben.

Másodszor, a tervnek tartalmaznia kell, hogy milyen politikai,

gazdasági berendezkedés lesz a válságkörzetben a műveletek

végrehajtása után.

Harmadszor, az államok többsége és a biztonsági szervezetek

támogatásának megléte a válságreagáló műveletek végrehajtásához.

Válságreagáló erők tevékenységét veszélyeztető körülmények

• Nacionalizmus, szeparatizmus.

• Az etnikumok, vallási csoportok elszenvedett sérelmei.

• Jelen vannak a térség titkosszolgálatai, erős a speciális

szolgálatok tevékenysége.

• Erős a szervezett bűnözés a szegénység miatt.

Válságreagáló erők tevékenységét veszélyeztető körülmények

• Kapcsolatba kerülés ellenőrizetlen „állami

alkalmazottakkal”.

• Azonosítási nehézségek.

• Táborban munkát vállaló helyi munkaerő.

• Az iszlám terjedésével a terrorista sejtek beszervező

hálózata szaporodik.

Jellemző stressz-források a válságreagáló műveletekben részt vevő személyi állomány körében

1. Tényező-csoport:

- unalom; aktivitás hiánya,

- szexuális partner hiánya,

- támogató családi háttér hiánya,

- a műveleti területen végrehajtandó

misszióból az illető személyre háruló

feladatok nem lettek egyértelműen

megfogalmazva,

- bizonytalanság,

- misszió tényleges értelmébe, illetve

hatékonyságába vetett hit hiánya,

- média kezdeti érdeklődésének túlzottan gyors lanyhulása,

- az egyes nemzeti kontingensek tagjainak a megfizetettsége; anyagi- és (harci)technikai ellátottsága és a kiküldő országok hivatalos döntéshozói részéről irányukban megnyilvánuló figyelem mértéke közötti különbség érzékelése nyomán előálló relatív depriváció érzete,

4. Tényező-csoport:- adaptációs nehézségek,- életveszély,- a mozgás és utazás szabadságának korlátozása miatt érzett frusztráció,

Az önkéntes haderő kialakításához kapcsolódó feladatok

• biztonsági környezet kihívásainak vizsgálata (kockázatok, veszélyek, fenyegetések), nemzeti biztonsági érdekek egyértelmű megfogalmazása,

• biztonság- és védelempolitika alapelveinek kialakítása, nemzeti biztonsági és katonai stratégiák megfogalmazása (NATO Stratégiai Koncepciójával és Európai Unió formálódó Biztonsági Stratégiájával összhangban),

• polgári-katonai kapcsolatok normalizálása, polgári demokratikus civil ellenőrzés és irányítás rendszerének („civil kontroll”) kiépítése, hatékony működtetése , társadalmi támogatás elnyerése,

• alaprendeltetés és járulékos feladatok hatékony ellátása (honvédelem, hozzájárulás a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, euró-atlanti integráció intézményeihez történő mielőbbi csatlakozás és eredményes részvétel),

• biztonsági szektor átalakítása, illetve reformja, 1-2. generációs reformok véghezvitele, 2001. szeptember 11. után: 3. generációs szükségessége,

• jogi harmonizáció, doktrína-fejlesztés,

• „képességkatalógus” összeállítása, fenntartása, és képesség- illetve készség-függő bővítése,

• humán erőforrás-gazdálkodás, felkészítés (oktatás, kiképzés),

• szervezeti változtatások, technikai fejlesztés, alkalmazás,

Az önkéntes haderő jellemzői

• katonai professzionalizmus,• speciális katonai gondolkodásmód,• szervezeti önkép, identitástudat; csoportszolidaritás és –kohézió érzete, • testületi szellem; authoriter gondolkodásmód, konzervativizmus,

• professzionális normák, értékek, attitűdök, etika, kódrendszer,• kiképzés, oktatás, szervezeti szocializáció, életstílus,

Hivatásrendek általános jellemző vonásai:

• szakértelem, felelősség, kontrollált bejutási lehetőségek, • speciális szelekciós mechanizmusok, fegyelem és szabályozás relatív autonómiája, szervezeti tagság érzete.

Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés(javasolt témakörök)

• A válságkörzet geopolitikai, geostratégiai jellemzői, a válság ok-okozati összefüggései.

• Döntési folyamatok az ENSZ, EBESZ, NATO, EU különböző testületeiben.

• A válságreagáló műveletek elvei, fajtái és formái; a legfontosabb jellemzők.

• Tárgyalási, kérdezési, közvetítői technikák és eljárások.

• A válságreagáló műveletekre történő felkészítés elmélete és gyakorlata.

• A fegyveres küzdelem kezelésének (a fegyveres erő alkalmazásának) szabályai.

Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés(javasolt témakörök)

• A válságreagáló műveletek végrehajtásának elvei,

jellemzői, jogi háttere.

• Tömegtájékoztatási technikák és eljárások.

• Alapvető nyelvismeret, kulcsfontosságú kifejezések, a

multikulturális kapcsolat szabályai.

• Civil – katonai együttműködés szabályai.

• Hadijog.

• Speciális katonai felkészítés, kiképzés.

Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés

Az általános megállapításokból megvonható az a következtetés, hogy az előző időszakban kialakult szemléletmód váltásával egyidőben a katonák felkészítésében, kiképzésében korábban alkalmazott módszerekkel is szakítani kell. A várható feladatokra jobban felkészítő, új és hatékonyabb eljárásokra van szükség, hiszen ezeket a feladatokat a fegyveres erő más szervezetekkel együtt, azokkal szorosan együttműködve fogja megoldani.

A fegyveres erő a megváltozott követelményeknek csak úgy tud megfelelni, ha teljesen új kiképzési rendszerek kerülnek bevezetésre, amelyek teljes mértékben illeszkednek a Szövetség rendszerébe, és a feladat végrehajtásához szükséges képességek kialakítása a legfontosabb cél a képzés és a kiképzés során.A Magyar Honvédség kiképzési rendszerének átalakításával, a célkitűzések megfogalmazásával és a követelmények meghatározásával részletesen foglalkozik a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése. (A Honvéd Vezérkar főnökének 65/2004. (HK 20.) HVKF intézkedése a Magyar Honvédség kiképzési rendszerének átalakításáról, valamint a Magyar Honvédségnél folytatott kiképzés

középtávú célkitűzéseiről és követelményeiről.)

A tagállamok korábbi gyakorlatát elemezve megállapítható, hogy a

szerződéses és hivatásos állományt magába foglaló fegyveres erő

követelményeiben, tartalmában, időtartamában megújuló, egységes,

egymásra épülő kiképzési, képzési rendszert igényel. A kutatási

eredményeket és a korábbi tapasztalatokat felhasználva, a jövő

fegyveres erőit célszerű modul szervezetekből kialakítani, amelyek

korszerű fegyverzettel vannak felszerelve és viszonylag könnyen

szállíthatók. Más szóval, olyan fegyveres erő kialakítására van

szükség a jövőben, amely képes végrehajtani a harci-, a

válságreagáló- és a humanitárius műveleteket.

Feladatok

a) A parlament döntése (Országgyűlési Határozat 14/2004. (III. 24.)

OGY: A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányai.) alapján

ki kell alakítani a fegyveres erő szervezetét.

b) Az önkéntességen alapuló haderőre való áttérés végrehajtása.

c) A felkészítés, kiképzés és a katonai felsőoktatás tematikájának,

módszerének megváltoztatása.

d) A szerződéses munkavállalási rendszer és a hazai munkaerőpiac

kereslete közötti kedvező kapcsolat megteremtése.

e) Az ENSZ, NATO, EBESZ vezette válságreagáló műveletek

feladatai végrehajtására történő felkészítés.

Feladatok

f) A felkészülés kiképzés ellenőrzése módszerének egységesítése a

NATO-ban elfogadott elvek alapján.

g) A fegyveres erőknél rendszeresített technikai eszközök

korszerűsítése, az elavult haditechnika cseréjének végrehajtása.

h) A Magyar Honvédség belső és külső információs rendszerének

korszerűsítése.

i) A feladatok végrehajtásához szükséges személyügyi munka

színvonalának javítása.

Feladatok

A Magyar Honvédség számára a viszonylag alacsonyabb intenzitású

aszimmetrikus hadviselés és a magasabb intenzitású manőverező

hadviselés körülményeihez való egyidejű alkalmazkodás igénye újszerű

alkalmazást jelent.

Mindkét hadviselési forma követelményei előtérbe kerülhetnek

számunkra, amikor szövetségeseinkkel együtt feladatot vállalunk a

válságreagáló műveletek és a terrorizmus elleni harc során.

Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben 2005. november 24.

Feladatok

Mivel a NATO és az Európai Unió katonai erőinek alkalmazásában a

hangsúlyok a terület védelméről az érdekek és értékek védelmére

helyeződtek át, a Magyar Honvédség számára különösen fontos a

földrajzi határoktól távol folytatott műveletek képességi

követelményeinek teljesítése.

Feladatok

Egy hosszú távú átalakítási folyamat eredményeként tervezzük elérni, hogy a haderő az ország területe és légtere, valamint az állampolgárok biztonsága érdekében nyújtott kollektív védelmi képesség mellett, legyen alkalmas egy lövészdandár hat hónap időtartamú bevetésére.

A dandár bevetését a földrajzi határainktól távol, intenzív harctevékenység körülményei között, fogadó nemzeti támogatás hiányában értelmezzük.

Ezzel egyidőben, egy másik műveleti színtéren még egy zászlóalj méretű kötelék tartós idejű bevetését megengedő képesség kialakítását is megirányozzuk, de már nem intenzív harctevékenység körülményei között.

Feladatok

A tervek szerint 2014 végére a Magyar Honvédség képes lesz telepíteni egy dandárnyi összfegyvernemi harci kontingenst a hozzátartozó támogató elemekkel együtt, beleértve a légierő kijelölt telepíthető kötelékeit is. A teljes készenlét 2015 után várható.

A telepíthető képességek kialakítása során kiemelt hangsúllyal kezeljük azokat, a Szövetség számára is hiányt pótló speciális képességeket, melyeket a Prágai Képességi Elkötelezettség kapcsán felvállaltunk. Ezek között olyanok szerepelnek, mint a hídépítő, víztisztító műszaki-, az AVB és egészségügyi-, illetve a katonai rendész képességek.

Feladatok

A követelmények szempontjából közepes kategóriába sorolt lövészzászlóalj

a Magyar Honvédség alapvető harcászati alegysége, ennek megfelelően

kívánjuk fejleszteni is. Szervezete, a támogató képességek jelentős

megerősítésével, illetve a tervezett fejlesztések eredményeként,

minőségében a legkorszerűbb lesz. A zászlóalj szervezetében a harcászati

hírszerző, a lélektani hadviselési és a civil-katonai együttműködési

csoportok működése is várható.

Feladatok

A csapatok egy részét ellátjuk a magas intenzitású harctevékenységek

megvívásához szükséges felszereléssel. A NATO és az Európai Unió reagáló

erőihez felajánlott kötelékeinket felszereljük az expedíciós feladatok

végrehajtásához szükséges eszközökkel és anyagokkal. Kialakítjuk a szélsőséges

időjárási körülményekhez való alkalmazkodás feltételeit.

A kijelölt alegységek, illetve vezetési pontjaik és egészségügyi központjaik ABV

körülmények közötti működési feltételeinek megteremtése érdekében

megkezdjük a könnyű, gyorsan telepíthető kollektív ABV védelmi berendezések

beszerzését.

Feladatok

A beszerzett felszerelést csak akkor lehet hatékonyan alkalmazni, ha

rendelkezünk a felszerelést használni tudó, kellőképpen kiképzett,

megfelelő minőséget biztosító személyi állománnyal, illetve a belőlük

összekovácsolt kötelékekkel.

Ezért a kiképzés megkezdett szerkezeti átalakítását olyan irányba

folytatjuk, hogy a kötelékek alkalmasak legyenek az eddigiekben

felvállaltaknál nagyobb szakmai kihívást jelentő katonai feladatok

végrehajtására is.

Feladatok

A nemzetközi műveletekben való részvétel során a Magyar Honvédség

honi területen kívül biztosított egyidejű alkalmazási képessége 2010. év

végéig mintegy 1000 fő.

Ezt a képességet a haderő-átalakítás folyamatában, a rendelkezésre álló

erőforrások növekedésével összhangban növelni kívánjuk:

2011-től 1200 fő; 2014-től 1600 fő.

A dandár, zászlóalj tevékenysége

6 hónap6 hónap

6 hónap

felkészítés,kiképzés

továbbképzés,szabadság

Alkalmazás,készenlét,készültség

A zászlóalj lehetséges feladata

• az ország fegyveres védelme,

• más tagállam megsegítése,

• NATO Válságreagáló Erő,

• békeműveletek,

• humanitárius műveletek,

• a lakosság és a polgári hatóságok megsegítése,

• az Európai Unió által szervezett feladatok végrehajtása.Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

Hadműveleti követelmények

• legyen begyakorlott a harc megvívásában a harc minden

fajtájában és formájában;• legyen képes normál és szélsőséges időjárási viszonyok

között, átszegdelt és erdős terepen, bármely napszakban

feladatok végrehajtására;• legyen képes önállóan és más fegyvernemi valamint

szakalegységekkel együttműködve feladatok végrehajtásá-

ra többnemzeti környezetben is;

Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

továbbá legyen képes:

• a NATO vezetési rendszeréhez történő integrálódásra;

• kettő állandó és egy ideiglenes vezetési pont, a felderítő

és tűztámogató rendszer folyamatos, működtetésére;

• más fegyveres szervekkel, polgári hatóságokkal való

együttműködésre;

• körletek és bázisok berendezésére, különböző akadályok

elhárítására, manőverszabadságának fenntartására;

• irányok lezárására, területek ellenőrzésére;• a menekültügyi helyzet kezelésében való részvételre, az állampolgárok és javaik kimenekítésére, megvédésére;• összpontosítási körletből, vagy bázisobjektumból történő előrevonás után veszélyeztetett terepszakaszok lezárására;• felszerelésével, kiképzettségével legyen képes közepes „doktrinális” elvek szerinti eljárások folytatására; • a katonai rendészeti szolgálat ellátására a nemzetközi hadijognak megfelelően; • angol nyelvű írásos parancsok, intézkedések vételére (felterjesztésére).

• rendelkezzen NATO kompatibilis híradó és informatikai

rendszerrel;

• rendelkezzen a szükséges támogató és kiszolgáló

képességekkel;

• felderítő rendszere biztosítsa a zászlóaljparancsnok

számára a szükséges felderítési adatokat.

A zászlóalj támogatása(elvek)

• A rendelkezésre álló erők és eszközök tevékenységének

térben és időben történő összehangolása, hatékony

alkalmazása a parancsnok elgondolásának megvalósítása

érdekében.

• A parancsnok részére olyan erőt biztosítani mely

lehetővé teszi számára a harcba való azonnali

beavatkozást, valamint befolyásolni az adott kötelék előtt

álló feladatok végrehajtását.Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása(tűztámogatás)

•A tüzérségi támogatás a zászlóalj elsődleges tűztámogatási eszköze. Szervezetébe mind zászlóalj, mind század szinten tüzér alegységek vannak szervezve, jelentősen megnövelve az alegységek tűzerejét.• A zászlóalj megerősíthető egy ágyútarackos tüzér üteggel.

• Szélsőséges viszonyok között nem zárható ki, hogy a teljes ágyútarackos tüzér osztály a zászlóaljat támogatja közvetlen támogató tüzér osztályként, ekkor a támogatás képessége megegyezik az ágyútarackos tüzér osztály tűzképességével.

• A zászlóalj tüzér megerősítése nemzetközi alkalmazási viszonyok

között: A zászlóalj megerősítése függ az elöljáró kötelék feladatától, a

parancsnok szándékától, valamint a rendelkezésre álló tűztámogató

erőforrások mennyiségi és minőségi összetevőitől. A zászlóaljnak

ezért képesnek kell lennie fogadni a megerősítésül kapott

tűztámogató erőforrás parancsnokát, összekötő csoportját, és a

megváltozott képességekkel, korlátokkal kell a küldetést megtervezni

valamint végrehajtani.

• A zászlóalj tűztámogatásáért a zászlóalj parancsnok

felelős. A parancsnokok munkájának segítése, támogatása

érdekében a századok állományába század tűztámogató és

tűzmegfigyelő csoport, a zászlóalj állományába zászlóalj

tűztámogató részleg van szervezve.

A zászlóalj támogatása(légitámogatás)

• A zászlóalj légi támogatást a légierő parancsnokság

állományába tartozó vegyes helikopter ezredtől,

nemzetközi kötelékben a magasabb parancsnokság

állományából kaphat. A zászlóaljat maximum harci

helikopter raj erősíti meg.

A zászlóalj támogatása(légitámogatás)

• Harci repülők

A harci repülők bár a zászlóalj előtt, és közvetve annak érdekében tevékenykednek,

harcukat az elöljáró tervezi és irányítja. Az együttműködést zászlóalj és a repülők

között a zászlóalj harcálláspontjára kiküldött előretolt légi irányító (ERIP) biztosítja.

• Helikopterek

A zászlóalj közvetlen támogatására, a harc különböző időszakaiban harci helikopterek,

vagy felfegyverzett szállító helikopterek adhatók. A helikopterek a zászlóalj

legfontosabb páncéltörő eszközei, a gyors és hatékony reagálás eszközei. A sebesség és

tűzerő a teljes felelősségi terület lefedését biztosítják. Harcukat közvetlenül irányíthatja

a zászlóaljparancsnok a kiküldött ERIP-n keresztül.

A zászlóalj támogatása(haditengerészeti támogatás)

•Abban az esetben, amikor a zászlóalj harcát valamely

haditengerészeti egység közvetlenül támogatja akkor a

támogató egység összekötő tisztet és haditengerészeti

megfigyelőt (megfigyelőket) küld a zászlóaljhoz. Az ilyen

feladatokat a haditengerészeti összekötő csoport és a

zászlóalj tűztámogató csoport tervezi, koordinálja a

zászlóaljparancsnok feladatszabása alapján.Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása(műszaki támogatás)

• Műszaki feltételek megteremtése a csapatok időben

történő, rejtett előrevonásához, a szétbontakozáshoz, a

manőverek, a harcfeladatok sikeres megoldásához.

• Fokozni a csapatok és objektumok valamennyi

fegyverrel szembeni védettségét.

• Növelni a zászlóalj erőinek harci hatékonyságát.

A zászlóalj támogatása(műszaki támogatás)

• Műszaki harcanyagok alkalmazásával veszteséget okozni

az ellenségnek, akadályozni tevékenységét.

• Saját csapataink mozgásának, manőverező képességének

biztosítása.

• Saját csapataink túlélőképességének fokozása.

• Az ellenség mozgásának akadályozása.

• Általános műszaki támogatás.

A zászlóalj támogatása(ABV támogatás)

• Az ABV védelem az ABV fegyverek és más forrásból

származó szennyezések hatásai ellen alkalmazott védelmi

rendszabályok, intézkedések létrehozásának és végrehaj-

tásának módszerei, tervei, eljárásai és kiképzési követel-

ményei összessége.

A zászlóalj támogatása(egészségügyi támogatás)

Járó beteg ellátás.A kikülönített alegységek biztosítása.A zászlóalj egészségügyi állapotának nyilvántartása.Súlyos, életveszélyes sérültek legközelebbi kijelölt kórházba, illetve magasabb ellátási szintre (ROLE-II) történő kiürítésének megszervezése, sérültek szállításra történő előkészítése.Közegészségügyi-járványügyi szakellenőrzések végrehajtása.Nem szervezetszerű egészségügyi katonák felkészítése, kiképzése.A beosztott állomány harcászati feladatok egészségügyi biztosítására történő szakfelkészítése.Egészségügyi anyagutánpótlás megszervezése.

A szaktechnikai eszközök üzemképes állapotban tartása.

A zászlóalj támogatása(egészségügyi támogatás)

Sérültek, betegek kiürítése a zászlóalj és a felelősségi körzetében települő alegységektől.A beszállított sérültek fogadása, osztályozása, regisztrálása, szaksegély, első orvosi segély megadása, „elsősegély-lap” kitöltése, a sérültek magasabb ellátási szintre történő hátraszállításának előkészítése.Könnyűsérültek definitív ellátása, szolgálatba visszatérítése.Fertőző betegségre gyanús állomány ideiglenes elkülönítése.Biológiai harcanyaggal történő szennyeződés esetén extrém profilaxis végzése.Sérültek, betegek sugár vagy vegyi szennyezettsége esetén történő részleges mentesítése.Egészségügyi anyagokkal történő ellátás.

Törzs század

Role-1Eü. központ

Zászlóalj parancsnokság

Logisztikai század

Lövészszázad

A zászlóalj szervezete(változat)

HUMINTcsoport

PSYPOScsoport

Légi Irányító Pont (TACP)

Felderítő szakasz

ABVszakasz Műszaki

szakasz

Légvédelmi rak. szakasz

Aknavető szakasz

Zászlóaljtűztámogató

részleg

CIMICcsoport

Századtörzs

Lövészszakasz

Támogató szakasz

A századok szervezete(változat)

Századtörzs

Törzsszakasz

A törzs század szervezete(változat)

Híradó és informatikai

szakasz

Szakasztörzs

Biztosító raj

Vezetés támogató raj

Forgalom szabályzó raj

Törzs kiszolgáló raj

Szakasztörzs

Páncélozott mobil

harcvezetési elem

Mögöttes vezetési pont

Fő vezetési pont

Századtörzs

A logisztikai század szervezete(változat)

Szállító szakasz

Törzs

Vegyes anyag szállító raj

Üzemanyag szállító raj

Lőszer szállító raj

Ellátó szakasz

Törzs

Élelmezés ellátóraj

Élelmezés ellátó raj

Ellátó pont részleg

Karbantartó szakasz

Törzs

Harcjármű karbantartó raj

Gépjármű karbantartó raj

Vegyes javítóraj

A Magyar Köztársaság válságreagáló rendszer működése (elvi vázlat)

Forrás: dr. Patyi Sándor előadása a Honvédelmi Minisztériumban 2004, Védelmi Hivatal

NAC ACO

PARLAMENT KORMÁNY

Nemzetbiztonsági Kabinet

KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KVCS VICS IÉCS

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM MH

Magyar Honvédség

Nemzeti polgári erők Védelmi

Bizottságok Polgármesterek

A Magyar Köztársaság válságreagáló rendszer működése (elvi vázlat)

jelentés tájékoztatás

STRATÉGIAI vagy

REGIONÁLIS PARANCSNOK

MH KÜ

HM VCS

HM VTT

HM VKF

DÖNTÉS HT

OGY KE

KORMÁNY

ÜGYELET

Minisztériumok

Országos Hatáskörű

Szervek

MÉDIA

VÉDELMI BIZOTTSÁGOK

ÜGYELETEK

A kormányzati válságreagáló rendszer működése (elvi vázlat)

Országgyűlés Honvédelmi Bizottság

Kormány Nemzetbiztonsági Kabinet

Köztársasági Elnök

HM NATO

Magyar Honvédség

Miniszterek

KVCS VICS IÉCS

Minisztériumok (Védelmi Főosztályok)

Védelmi Bizottságok

Polgármesterek

BM NATO SCEPC

BM Helyzetértékelő Központ

Rendőrség Határőrség OKF

Kormányzati válságreagáló rendszer működése(terrorveszély esetén)

Szerkesztette:Szternák György

Kormány

Nemzetbiztonsági kabinet

Terrorizmus-ellenesTárcaközi Munkacsoport

(elméleti munka)

Terror-ellenesKoordinációs Bizottság

(gyakorlati végrehajtás)

Nemzetbiztonsági kabinet1107/2002. (VI. 18.) Kormányhatározat

Szakállamtitkár

Külügyminiszter

Igazságügyminiszter

Miniszterelnöki Hivatal

Pénzügyminisztérium

Elnök(Honvédelmi miniszter)

Nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelőszakállamtitkár

Terrorizmus - ellenes Tárcaközi Munkacsoport2112/2004. (V. 7.) Kormányhatározat

Elnök: a szakállamtitkár.

Az Európai Unió és hazánk közötti feladatok összehangolása, a vállalt

feladatok végrehajtásának ellenőrzése.

Az elkészített ütemterv szerint ülésezik.

Állandó- és meghívott tagok, összetétel mindig a feladatok alapján.

Terror – ellenes Koordinációs Bizottság

• Nemzetbiztonsági Hivatal

• Információs Hivatal

• Katonai Biztonsági Hivatal

• Katonai Felderítő Hivatal

• Szervezett Bűnözés Elleni

Koordinációs Központ

• Országos Rendőr-főkapitányság

• Határőrség

• Bevándorlási Hivatal

• Külügyminisztérium

• Nemzetbiztonsági Kabinet

képviselője

• Szakminiszter képviselője

• Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

Magyarázat

NIWS NATO Intelligence Worning System NATO Felderítő és Előre jelző Rendszere NAC North Atlantic Council Észak-atlanti Tanács ACT Allied Command Transformation Atlanti Stratégiai Parancsnokság (Szövetséges Átalakítási Parancsnokság) ACO Allied Command Operation Európai Stratégiai Parancsnokság (Szövetséges Hadműveleti Parancsnokság) JFC Joint Force Command Regionális Parancsnokság (Egyesített Erők Parancsnoksága) ACC Air Component Command Légi Erők Parancsnoksága NCC Navy Component Command Tengerészeti Erők Parancsnoksága LCC Land Component Command Szárazföldi Erők Parancsnoksága NRF NATO Response Force NATO Válságreagáló Erők SITUATION CENTER Helyzetelemző Központ KVCS Kormányzati Válságkezelő Csoport VICS Válságkezelő Információs Csoport IÉCS Információ Értékelő Csoport MH Magyar Honvédség MFCS Műveleti Főcsoportfőnökség KÜM Külügyminisztérium HM Honvédelmi Minisztérium VCS Válságkezelő Csoport BM Belügyminisztérium SCEPC Supreme Civil Emergency Protection Commitee Polgári Veszélyhelyzeti Főbizottság OKF Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság KÜ Központi Ügyelet HVKF Honvéd Vezérkar Főnöke VH Védelmi Hivatal HT Honvédelmi Tanács OGY Országgyűlés KE Köztársasági Elnök KKB Kormányzati Koordinációs BizottságDJTF Deployeble Joint Task Force Command Telepíthető Egyesített Erők Parancsnoksága

Megelőző intézkedések2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat

A „NATO Elővigyázatossági Rendszer” alkalmazásának rendjéről szóló 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat 8. pontja alapján - „A Kormány felhívja a honvédelmi minisztert, hogy, az érintett miniszterek bevonásával a „NATO Válságreagálási Rendszer” (NCRS) bevezetését készítse elő és a rendszer működési rendjére vonatkozó javaslatát, terjessze a Kormány elé.

Megelőző intézkedések(változat)

• Készenlét

• Diplomáciai kezdeményezések

• Tömegtájékoztatás

• Felderítés

• Hírszerzés és kémelhárítás

• Figyelmeztetések

• Egyéb diplomáciai kezdeményezések

• Gazdasági kezdeményezések

• Kulturális, tudományos és sport kapcsolatok

• Katonai kapcsolatok

Megelőző intézkedések(változat)

• Hazai állampolgárok figyelmeztetése• Fegyverzetellenőrzési, bizalom- és biztonságépítési intézkedések• Gyakorlatok és kiképzések levezetés• A készültség-, készenlét szintjének emelése• Megbízható híradás-, távközlés fokozott készenléte• Védelmi (oltalmazási) műveletek• Az erők mozgósítása és széttelepítése• Korlátozó gazdasági kezdeményezések• Külföldi tulajdonban lévő vállalatok elleni kezdeményezések• Saját állampolgárok kimenekítése és hazatelepítése• Fenyegetett országokat támogató műveletekForrás: 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat

Válságreagáló intézkedések (változat)

• Humán erőforrás

• Hírszerzés

• Kémelhárítás

• A tagállamok területén folytatott hírszerzés elhárítása

• Nemzetközi vizeken folytatott hírszerzés elhárítása

• Felelősségi körzeten kívüli hírszerző műveletek

• Az erők védelme

• Általános műveletek megkezdése

• Szárazföldi műveletek

• Légi műveletek

• Haditengerészeti műveletek

• Pszichológiai műveletek

• Elektronikai hadviselés

• Meteorológia, Oceanográfia, Hidrográfia

• Tömegpusztító fegyverek elleni (ABV) védelem

• Logisztika

• Nukleáris műveletek

• Az erők készültségi szintje

• Híradó- és informatikai rendszerek működtetése

• Polgári rendszerek átvétele

• Számítógépes rendszerek készenléte

• Postai szolgáltatások

• Kritikus infrastruktúra és szolgáltatások

• A polgári lakosság és az állami közigazgatás védelme

• Lakosság kivonásával kapcsolatos műveletek

• Nemzeti polgárvédelmi szervezetek működése

• Pénzügyi műveletek

• Tömegtájékoztatás

• Sajtóösszekötők

• Hazai és nemzetközi sajtókapcsolatokForrás: 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat

Biztonsági rendszabályok

„Alpha” biztonsági rendszabály:

Terrorista csoport lehetséges tevékenysége

esetén kerül kiadásra, mint általános

biztonsági rendszabály.

„Bravo” biztonsági rendszabály:

Meghatározhatatlan célpontú terrorista

támadás vagy szabotázs tevékenység esetén

vezetik be. Az összes Alfa rendszabály

érvényben van.

„Charlei” biztonsági rendszabály:

A biztonsági rendszabály bevezetésre

kerül, ha esemény történt, vagy a

hírszerzésnek információja van egy

esetleges terror, vagy

szabotázscselekményre.

„Delta” biztonsági rendszabály:

A biztonsági rendszabály bevezetésre kerül terror-, illetve szabotázstámadás után, vagy ha a hírszerzésnek megbízható, pontos információi vannak egy várható terror-támadás célpontjáról. Az intézkedéseket rendszerint csak egy adott létesítményben vagy körzetben vezetik be.

Összefoglalás

A válságreagáló műveletekben a fegyveres erő nem a hagyományos hadviselés szabályai szerint kerül bevetésre. Az alkalmazás módja, a felszerelés, a harc megvívásának szabályai, az együttműködés rendje eltér a fegyveres küzdelemben meghatározottaktól. Ha ezt a megállapítást elfogadjuk, valamint egyetértünk a védelmi felülvizsgálatot követő célkitűzésekkel, akkor a fegyveres erőt alkalmassá kell tenni a válságreagáló műveletek feladatainak végrehajtására. A személyi állománynak ismernie kell az erő és az eszközök alkalmazásának elveit ezekben a műveletekben. Ennek megfelelően célszerű végrehajtani a felkészítést, a kiképzést, kialakítani a felszerelést, megszerezni a szükséges képességeket.

Fogalmak

Az ENSZ Alapokmányának 33. cikke: Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni. A Biztonsági Tanács, ha szükségesnek tartja, felhívja a feleket arra, hogy a köztük fennálló viszályt ilyen eszközökkel rendezzék.

Fogalmak

Az ENSZ Alapokmányának 39. cikke: A Biztonsági Tanács

megállapítja a béke bárminő veszélyeztetésének vagy

megszegésének, vagy bárminő támadó cselekménynek

fennforgását, és vagy megfelelő ajánlásokat tesz, vagy

határoz afelett, hogy milyen rendszabályokat kell a

nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy

helyreállítása érdekében a 41. és a 42. cikk alapján

foganatosítani.

Fogalmak

Az ENSZ Alapokmányának 41. cikke: A Biztonsági Tanács határozza meg, hogy milyen fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályokat kíván foganatosítani abból a célból, hogy határozatainak érvényt szerezzen, és felhívhatja az Egyesült Nemzetek tagjait arra, hogy ilyen rendszabályokat alkalmazzanak. Ilyeneknek tekintendők a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.

Fogalmak

Az ENSZ Alapokmányának 42. cikke: Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy a 41. cikkben említett rendszabályok elégtelenek vagy elégteleneknek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához vagy helyreállításához szükségesnek ítél. Ezek a műveletek az Egyesült Nemzetek tagjainak légi, tengeri és szárazföldi hadereje által foganatosított tüntető felvonulásból, zárlatból (blokád) vagy egyéb műveletekből is állhatnak.

Fogalmak

Az ENSZ Alapokmányának 51. cikke: A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetén az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette. A tagok az önvédelem e jogának gyakorlása során foganatosított rendszabályaikat azonnal a Biztonsági Tanács tudomására tartoznak hozni, és ezek a rendszabályok semmiképpen sem érintik a Biztonsági Tanácsnak a jelen Alapokmány értelmében fennálló hatáskörét és kötelességét abban a tekintetben, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása végett az általa szükségesnek tartott intézkedéseket bármikor megtegye.

Fogalmak

A béketámogató műveletek alapelvei:1) A törvényesség: A békefenntartó tevékenységek legfontosabb alapelve, amely igazolja az alkalmazás jogosságát; demonstrálja az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozottságát a megoldás érdekében, melyet a mandátum (felhatalmazás, megbízás) követ.2) A békefenntartás folyamatos és aktív támogatása: Ez egyfajta garancia a megbízás sikeres végrehajtásához. Különös jelen-tősége van nem várt események bekövetkezésekor. Az egységes és határozott fellépés lehet az eredményesség kulcsa.3) A megbízásban résztvevő országok kötelezettsége: Az aktív részvétel különösen akkor fontos, ha a végrehajtás körülményei bizonytalanok, a kockázat jelentős. Mindent meg kell tenni a személyi veszteségek megelőzése érdekében. A sikertelen végrehajtás, vagy a veszteséggel járó kivonás az ENSZ további munkáját is befolyásolhatja.

Fogalmak

4) A közérthető és sikeresen végrehajtható megbízás: A megbízás mindig eseti békefenntartó műveletre szól. Nagyon fontos, hogy a célok közérthetőek legyenek, tisztázottak a politikai, anyagi támogatással kapcsolatos kérdések. Ha a megbízásban ellent-mondások vannak, akkor a kontingensek részei között alacsony az együttműködés színvonala, a tevékenységek keresztezhetik egymást.

5) Az egyeztetés és az együttműködés: a kényszerítő cselekvések elkerülése érdekében folyamatosan szükség van rá valamennyi érintett fél bevonásával.

6) A pártatlanság és az objektivitás: Különösen fontos ez az alapelv, mert – a tapasztalatok alapján – a békefenntartó műveletek során gyakoriak a provokációk. A semlegesség, a pártatlanság nem vezethet tétlenséghez. Meg kell akadályozni a jogtalan előnyökhöz való jutást.

Fogalmak

7) Az erőszakról való lemondás: ez az alapelv az egyeztetés és az együttműködés teljes körű betartásával valósítható meg. Ugyanakkor ez nem jelenti az önvédelem jogáról történő lemondást. Az önvédelem kiterjed a bajtársakra, a megbízott személyek védelmére is.

8) Az egységesség: tartalmában azt jelenti, hogy a teljes kontingens vonatkozásában egységes a vezetés, nincsenek ellentmondó intézkedések. A nemzetközi jelleg megőrzése a legfontosabb a parancsnok részéről.

(Forrás AJP-01(B) – Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína (Allied Joint Operations Doctrine)

Fogalmak

allianceThe result of formal agreement (e.g., a treaty) between two or more nations for broad, long-term objectives that further the common interests of its members. In NATO documents, when the word “alliance” is capitalized, it refers specifically to NATO. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)Allied joint operationAn operation carried out by forces of two or more NATO nations, in which elements of more than one Service participate. (AAP-6 (2003)Allied joint publicationA publication of joint interest containing doctrine applicable to NATO-led multinational forces, conducting operations involving more than one Service. It is used by commanders of Allied joint forces, their subordinate commanders and staffs. (AAP-3/JSBP-01)

Fogalmak

area of operations

An operational area defined by a joint commander for land or maritime forces to conduct military activities. Normally, an area of operations does not encompass the entire joint operations area of the joint commander, but is sufficient in size for the joint force component commander to accomplish assigned missions and protect forces. (AAP-6 (2003)

campaign

A set of military operations planned and conducted to achieve a strategic objective within a given time and geographical area, which normally involve maritime, land, and air forces. (AAP-6 (2003)

civil-military cooperation

The coordination and cooperation, in support of the mission, between the NATO Commander and civil actors, including the national population and local authorities, as well as international, national and non-governmental organizations and agencies. (AAP-6 (2003)

coalition

A temporary alliance. (Concise Oxford Dictionary, Tenth Edition)

Fogalmak

collective defence

Provisions of the Washington Treaty, particularly to the reciprocal undertaking made in Article 5namely to consider an attack against one or more Allied nations as an attack upon them all. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)

combined / multinational

Adjective used to describe activities, operations and organizations, in which elements of more than one nation participate. Also called "multinational.” (AAP-6 (2003)

combined joint operation

An operation carried out by forces of two or more nations, in which elements of at least two Services participate. (AAP-6 (2003)

Fogalmak

combined joint task forceA multinational (combined) and joint task force, task-organised and formed for the full range of the Alliance’s military missions, which the commander of the combined joint task force commands from a multinational and joint headquarters. The joint task force may include elements from non-NATO troop contributing nations. Also called a CJTF. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)conflict preventionA peace support operation employing complementary diplomatic, civil, and - when necessary - military means, to monitor and identify the causes of conflict, and take timely action to prevent the occurrence, escalation, or resumption of hostilities. See also peace building; peacekeeping; peacemaking; peace support operation. (AAP-6 (2003)disasterA sudden accident or a natural catastrophe that causes great damage or loss of life. (Concise Oxford Dictionary, Tenth Edition)

Fogalmak

displaced person

A civilian who is involuntarily outside the national boundaries of his or her country. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)

doctrine

Fundamental principles by which the military forces guide their actions in support of objectives. It is authoritative but requires judgement in application. (AAP-6 (2003)

embargo

An official ban, especially on trade or other commercial activity, with a particular country. (Concise Oxford Dictionary, Tenth Edition)

Fogalmak

evacueeA person who has been ordered or authorized to move from a place of danger by competent authorities, and whose movements and accommodation are planned, organized, and controlled by such authorities. (AAP-6 (2003)extraction operationsOperations where a NATO-led force covers or assists in the withdrawal of a UN or other military missions from a crisis region. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)host nationA nation which, by agreement: a. receives forces and materiel of NATO or other nations operating on/from or transiting through its territory; b. allows materiel and/or NATO organizations to be located on its territory; and/or c. provides support for these purposes. See also host-nation support. (AAP-6 (2003)

Fogalmak

host-nation supportCivil and military assistance rendered in peace, crisis or war by a host-nation to NATO and/or other forces and NATO organisations that are located on, operating on/from, or in transit through the host-nation’s territory. (AAP-6 (2003)humanitarian operationAn operation specifically mounted to alleviate human suffering where responsible civil actors in an area are unable or unwilling to adequately support a population. It may precede, parallel, or complement the activity of specialised civil humanitarian agencies. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)internally displaced personA person who, as part of a mass movement, has been forced to flee his or her home or place of habitual residence suddenly or unexpectedly as a result of armed conflict, internal strife, systematic violation of human rights, fear of such violation, or natural or man-made disasters, and who has not crossed an internationally recognized State border. See also evacuee; refugee. (AAP-6 (2003)

Fogalmak

international organisationInstitutions with global influence, such as the United Nations and the International Committee of the Red Cross/Crescent. Also called IO. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)joint force commanderA general term applied to a commander authorised to exercise command authority or operational control over a joint force. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)joint operations areaA temporary area defined by a NATO strategic or regional commander, in which a designated joint commander plans and executes a specific mission at the operational level of war. Note: it is defined in coordination with nations and approved by the North Atlantic Council or the Military Committee as appropriate, in accordance with NATO’s Operational Planning Architecture. A joint operations area and its defining parameters, such as time, scope of the mission and geographical area, are contingency - or mission - specific and may overlap areas of responsibility. (AAP-6 (2003)

Fogalmak

maritime interdiction operationsSeaborne enforcement measures to intercept the movement of certain types of designated items into or out of a nation or specific area. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)national commandA command that is organised by, and functions under, the authority of, a specific nation. It may or may not be placed under a NATO commander. (AAP-6 (2003)national component/contingentAny national forces of one or more Services under the command of a single national commander, assigned to any NATO commander. (AAP-6 (2003)

Fogalmak

no-fly zoneAn air exclusion zone established by a sanctioning body to prohibit specified activities in a specific geographic area. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)Non-Article 5 Crisis Response OperationsMultifunctional operations, falling outside the scope of Article 5, that encompass those political, military, and civil activities, initiated and executed in accordance with international law, including international humanitarian law, contributing to conflict prevention and resolution, and crisis management in the pursuit of declared Alliance objectives. They range from support operations that are primarily associated with civil agencies through operations in support of peace to Alliance combat operations. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)non-combatant evacuation operationAn operation conducted to relocate designated non-combatants threatened in a foreign country to a place of safety. (AAP-6 (2003)

Fogalmak

non-governmental organisationA Transnational organisation of private citizens that maintains a consultative status with the Economic and Social Council of the United Nations. Non-governmental organisations may be professional associations, foundations, multinational businesses, or simply groups with a common interest in humanitarian assistance activities (development and relief). Also called NGO. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)operationA military action or the carrying out of a strategic, tactical, service, training, or administrative military mission; the process of carrying on combat, including movement, supply, attack, defence and manoeuvres needed to gain the objectives of any battle or campaign. (AAP-6 (2003)operational areaAn overarching term for geographic areas in which military operations are conducted. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)

Fogalmak

operational controlThe authority delegated to a commander to direct forces assigned so that the commander may accomplish specific missions or tasks which are usually limited by function, time, or location; to deploy units concerned, and to retain or assign tactical control of those units. It does not include authority to assign separate employment of components of the units concerned. Neither does it, of itself, include administrative or logistic control. (AAP-6 (2003)operational level of warThe level of war at which campaigns and major operations are planned, conducted and sustained to accomplish strategic objectives within theatres or areas of operations. (AAP-6 (2003)peace buildingA peace support operation employing complementary diplomatic, civil and - when necessary - military means, to address the underlying causes of conflict and the longer-term needs of the people. It requires a commitment to a long-term process and may run concurrently with other types of peace support operations. See also conflict prevention; peacekeeping; peacemaking; peace support operation. (AAP-6 (2003)

Fogalmak

peace enforcementA peace support operation conducted to maintain a cease-fire or peace agreement where the level of consent and compliance is uncertain and the threat of disruption is high. The peace support force must be capable of applying credible coercive force and must apply the provisions of the cease-fire or peace agreement impartially. See also conflict prevention; peace building; peacekeeping; peacemaking; peace support operation. (AJP-3.4 Custodial Meeting, August 2003. This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication.)peacekeepingA peace support operation following an agreement or ceasefire that has established a permissive environment where the level of consent and compliance is high, and the threat of disruption is low. The use of force by peacekeepers is normally limited to self-defence. See also conflict prevention; peace building; peacemaking; peace support operation. (AAP-6 (2003))peacemakingA peace support operation, conducted after the initiation of a conflict to secure a ceasefire or peaceful settlement, that involves primarily diplomatic action supported, when necessary, by direct or indirect use of military assets. See also conflict prevention; peace building; peacekeeping; peace support operation. (AAP-6 (2003)

Fogalmak

peace support operationAn operation that impartially makes use of diplomatic, civil and military means, normally in pursuit of United Nations Charter purposes and principles, to restore or maintain peace. Such operations may include conflict prevention, peacemaking, peace enforcement, peacekeeping, peace building and/or humanitarian operations. See also conflict prevention; peace building; peacekeeping; peacemaking. (AAP-6 (2003)public informationInformation which is released or published for the primary purpose of keeping the public fully informed, thereby gaining their understanding and support. (AAP-6 (2003)refugeeAny person who, owing to a well-founded fear of being persecuted for reasons of race, religion, nationality, membership of a particular social group or political opinion, is outside the country of his nationality and is unable, or owing to such fear, is unwilling to avail himself of the protection of that country; or who, not having a nationality and being outside the country of his former habitual residence as a result of such events, is unable or, owing to such fear, is unwilling to return to it. (UN) See also evacuee; internally displaced person. (AAP-6 (2003)

Fogalmak

rules of engagementDirectives issued by competent military authority which specify the circumstances and limitations under which forces will initiate and/or continue combat engagement with other forces encountered. (AAP-6 (2003)search and rescueThe use of aircraft, surface craft, submarines, specialised rescue teams, and equipment to search for and rescue personnel in distress on land or at sea. (AAP-6 (2003)strategic level of warThe level of war at which a nation or group of nations determines national or multinational security objectives and deploys national, including military, resources to achieve them. (AAP-6 (2003)

Fogalmak

tactical level of war

The level of war at which battles and engagements are planned and

executed to accomplish military objectives assigned to tactical formations

and units. (AAP-6 (2003)

transfer of authority

Within NATO, an action by which a member nation or NATO Command

gives operational command or control of designated forces to a NATO

Command. (AAP-6 (2003)

(Forrás: Non-article 5 Crisis response Operations AJP-3.4)

Felhasznált irodalom

MC 133/3 NATO’s Operational Planning System

MC 317/1 The NATO Force Structure

MC 319 NATO Principles and Policies for Logistics

MC 324/1 The NATO Military Command Structure

MC 326/1 Medical Support Principals and Policies

MC 327/2 NATO Military Policy for Non-Article 5 Crisis Response Operations

MC 336/2 NATO Principles and Policies for Movement and Transportation

MC 343 NATO Military Assistance to International Disaster Relief Operations

MC 348 NATO Command and Control Warfare Policy

MC 362/1 NATO Rules of Engagement

MC 389/1 Military Committee Policy on NATO’s Combined Joint Task Force Capability

MC 402 NATO Psychological Operations Policy

MC 411/1 NATO Civil-Military Co-operation Policy

MC 422/1 NATO Military Policy on Information Operations

MC 458 NATO Training, Exercises, and Evaluation Policy

MC 477 Military Concept for the NATO Response Force

AAP-6 NATO Glossary of Terms and Definitions

AAP-15 NATO Glossary of Abbreviations

AJP-01(B) Allied Joint Doctrine

AJP-3 Allied Joint Operations

AJP-3.4.1 Peace Support Operations

AJP-3.4.2 Non-Combatant Evacuation Operations (under development)

AJP-3.7 NATO Psychological Operations Doctrine

AJP-3.8 Allied Joint Doctrine for NBC Defence

AJP-4 Allied Joint Logistic Doctrine

AJP-4.6 Multinational Joint Logistic Centre Doctrine

AJP-4.10 Allied Joint Medical Support Doctrine

AJP-9 NATO Civil-Military Co-Operation (CIMIC) Doctrine

zrÍnyi miklÓs nemzetvÉdelmi egyetem kossuth lajos hadtudomÁnyi kar

Documents

zrÍnyi miklÓs nemzetvÉdelmi egyetem - vedelem.hu ·...

zrínyi miklós nemzetvédelmi egyetem dr. bódi stefánia...

a vÁrosi hŐsziget, mint a telepÜlÉsek lokÁlis...

a napenergia És szÉlenergia alkalmazÁsi...

zrínyi miklós nemzetvédelmi egyetem · 2008-09-27 ·...

a zrÍnyi miklÓs nemzetvÉdelmi egyetem - a magyar...

a tűzoltók fizikai alkalmasságának felmérése az új...

„hallgatók a tudomány szolgálatában” v....

zrÍnyi miklÓs nemzetvÉdelmi egyetem bolyai jános … ›...

a koreai fÉlsziget politikai viszonyai És azok...

zrínyi miklós titokzatos halála - athenaeum · 2009. 6....

az Élethelyzethez igazÍtott e-tanulÁs (e-learning)...

az osztrák császárság és az osztrák-magyar monarchia...

zrínyi miklós nemzetvédelmi egyetem · 2008. 9. 25. ·...

a zrÍnyi miklÓs nemzetvÉdelmi egyetem...

zrínyi miklós nemzetvédelmi egyetem · 2008-09-20 ·...

a válságreagáló műveletek vezetését és...

zrínyi miklós nemzetvédelmi egyetem bolyai jános ... ·...

zrÍnyi miklÓs nemzetvÉdelmi egyetem doktori tanács...

zrínyi miklós nemzetvédelmi egyetem katonai műszaki...