1202

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám,

2011.december

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM

VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a

„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában”

Védelmi igazgatás szakos hallgatók

I. országos tudományos konferenciája

Deméné Völgyi Erika

Az életvédelmi létesítmények (Budapest)

Budapest, 2011. november 10.

1203

Bevezető

Az 1930-as évektől a haditechnika fejlődése vonta maga után, hogy a háborús

összecsapások egy addig nem alkalmazott közegben is folyhassanak. Ez a fejlődés és

térfoglalás eredményezte az óvóhelyek létjogosultságát, mivel a II. világháborúban a harci

tevékenység a hadszíntértől távol, közvetlenül is érintette a civil lakosságot. Kiépítésre került

egy átfogó védelmi rendszer, melynek célja a civilek védelme, a vétlen áldozatok számának

csökkentése volt, katonai és polgári erők együttes alkalmazásával.

Ez a cél napjainkra sem változott, csak azok a fajta helyzetek, anyagok, ami ellen

védekeznünk kell és ami elől rejtőzni szeretnénk. A háború vége nem jelentette a világbékét

és a technika sem állt meg ugyanazon szinten, a légoltalmi pincék jelentős része mégis

kihasználatlanná, elhanyagolttá vált. Az emberiség rohamosan új távlatokban kezdett kutatni,

gondolkozni, újabb és újabb anyagokat felfedezve vagy a régieket más formában területen

alkalmazva. A célok is vegyessé váltak, mert az emberiség megmentése, a halálos betegségek

leküzdése, utazás és kényelem, kikapcsolódás és a szórakozás mellett a hatalmi törekvések is

megtalálták a maguk gyakran veszélyes, tömegpusztító, félelmet keltő fegyverét, mely szintén

a kutatásoknak, kísérleteknek, a tudománynak volt köszönhető. A hatalomvágy, az emberek

manipulálása és a rajtuk való uralkodás szándéka a legtöbb esetben negatív, elvakult és nem

válogat az eszközökben, mely olykor – véletlenül vagy akár szándékosan is - ártatlan civil

életeket követel.

A tanulmány célja a napjainkban gyakran előforduló sorozatos balesetek, természeti

katasztrófák globális hatásai miatt teljesen egyértelmű: tájékozódni, tisztában lenni tényekkel,

felmérni az adottságokat, a lehetőségeket, az aktuális helyzetet. Rákérdezni, hogy van-e

esélye a magyar embernek a túlélésre a XXI. század elején? Milyen lehetőségeink vannak egy

nyüzsgő, mindig népes nagyvárosban? Hogyan is állunk légópincékkel, védekezésre és

menekítésre alkalmas természetes, illetve mesterséges létesítményekkel? A lakosság hány

százalékának lenne esélye a túlélésre? Megfelelően fel vagyunk-e készülve? A szükségnek és

a törvényeknek is megfelelően képesek vagyunk-e reagálni adott szituációban? Minden

vezető és irányító szereplő tudja-e, hogy mi a feladata, mi múlik rajta? És a lakosság tisztában

van-e az életmentő információkkal és birtokolja-e a képességet, mellyel megóvhatja saját és

társai életét?

Sok a kérdés és remélem, vannak válaszok és nemcsak újabb kérdések, hogy miért nincs?

miért nem tanulta meg vagy nézett utána? miért gondolja, hogy ez nem az ő feladata? akkor

velünk mi lesz? kinek lenne a felelőssége? kinek LETT VOLNA a felelőssége?

1204

1. Magyarország veszélyeztetettsége

Kis ország vagyunk Európa szívében, a kontinens közepén, hol föld nem mozog (csak

ritkán), tornádó s tájfun sem úgy pusztít; az aszályhoz már hozzászoktunk; a sok vízre úgy

ahogy fel vagyunk készülve és egyébként is békés nép a magyar, nem csatázik, nem

háborúzik. Mégis érnek és érhetnek váratlan események, katasztrófák, melyek igen negatív

hatással vannak az élő szervezetekre, természeti és mesterséges értékeinkre.

„Napjaink permanens változásai kapcsán átértékelődött a Biztonság, mint értékkategória.

A Nemzeti Biztonsági Stratégia összefoglalta mindazon tényezőket, amelyek a

biztonságunkat fenyegetik, és kijelölte a kereteket, irányokat, amelyek mentén az ország, a

lakosság biztonságát szavatolni lehet és kell.”1

A klasszikus megfogalmazás szerint a katasztrófa az a „nagyarányú szerencsétlenség,

csapás, megrázó hirtelen bekövetkező esemény, mely emberi élet, anyagi javak, természeti

értékek pusztulásával jár.” A törvény2 részletesebben fogalmaz: „a szükséghelyzet vagy a

veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő

mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely

emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti

környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja,

hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre

rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és

különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek

folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség

igénybevételét igényli.” A katasztrófák eredete sokféle lehet és a hirtelenségéből adódóan fel

sem tudunk készülni maximálisan mindre. A természet a maga nagyszerűségével és erőivel az

ember számára mindig is kiismerhetetlen és csodálatra méltó volt.

A légi háború jelentős fejlődésével hivatottak használatba vonni olyan természetes, majd

létrehozni olyan mesterség építményeket, melyek alkalmasak a civil lakosság elsősorban testi

épségét megóvni, illetve hosszabb időn át a túléléshez szükséges, élhető körülményeket

biztosítani. A világháborús történelem óvóhelyeihez képest a mai védelmi építmények már

jelentősen hatékonyabbak és felszereltebbek, felkészülve egy hosszabb időtartamú

létfenntartásra, mivel már a veszélyforrások is nagy hatótávolságú és sajnos időben lassúbb

1 Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében. p. 3. „Biztonságunk

érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. ISBN: 978-963-08-2606-8 2 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 3.§ e) pont

1205

lefolyású problémát jelentenek. Hazánkban ezen építmények létrehozását, fenntartását

törvény3 szabályozza.

Elmondható, hogy Magyarország katasztrófa veszélyeztetettsége közepes mértékű. A

veszélyek és kockázati tényezők nagyobb részben ismertek, ezek a hazánkra leginkább

jellemző árvizeket, belvizeket, azaz a vízkárokat jelentik. A klasszikus értelembe vett háborús

fenyegetettséggel (fegyveres összecsapás, polgárháború, belviszályok) nem számolnak a

védelmi szakemberek. Viszont jelentős figyelmet és védelmi felkészülést igényelnek a

környezeti- és egészségkárosító anyagokat előállító, felhasználó és tároló üzemek; valamint az

ilyen anyagok szállítása, megsemmisítése. A veszélyes anyagok azért is igényelnek több

odafigyelést, mert annak ellenére, hogy egyértelmű a térségben, egy adott területen (telep,

gyár) való jelenlétük, azaz nem váratlanul kerülnek oda; egészség károsító hatásuk súlyosabb

és hosszan tartó következményekkel jár.

A balesetek nem a káros anyagok szeszélyessége, hanem az emberi tényező: a felelőtlen

viselkedés, figyelmetlenség miatt történnek meg. Az ebből

adódó problémákat javarészt megelőzéssel és odafigyeléssel,

megfelelő szabályok, jogi keretek felállításával tudjuk

kivédeni. Rendelet rögzíti azon védelmi követelményeket4,

melyek a különböző veszélyeztetettségi kategóriába eső

településekre vonatkoznak, valamint a települések polgári

védelmi besorolását5.

2. Óvóhelyi védelem

A védelmi követelmények egyike, mely az I. és II.

kategóriába sorolt települések esetében nagyon fontos, hogy biztosítani kell az óvóhelyi

védelmet6 a lakosság részére. Maga az óvóhely két típusú (+1) lehet:

a) egy a célnak megfelelően épített létesítmény;

egy eredetileg más rendeltetésű épület, mely műszakilag megfelelően átalakítható (a

békeidőszakban egyéb funkciójú épületek: pince, metró, aluljáró, 7

stb.);1. fotó8

3 22/1992. (XII.29) KTM rendelet az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki

hasznosításáról 4 114/1995. (IX. 27.) Kormány rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi

követelményekről 5 18/1996. (VII.25.) BM Rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról

6 az emberi élet életvédelmi létesítményben történő védelmének módszere fegyveres összeütközések és egyes

katasztrófák esetén 7 kettős rendeltetésű építmény

8 Légoltalom (korabeli plakát)

1206

b) valamint a természetes képződmények is alkalmazhatók9, ezeket együttesen életvédelmi

létesítményeknek hívjuk.

Elhelyezés szerint az objektum lehet épület alatti, épületen kívüli, valamint részben vagy

teljesen földbe süllyesztett. A kialakítás egyedi változóktól függ (területi adottság,

beépítettség, talajvíz, közműhálózat).

Természetesen a társadalom, a lakosság, az egyén elvárása az, hogy rendelkezzen

mindenki férőhellyel óvóhelyen; mely elérhető közelségben van és amely megfelelő védelmet

nyújt kialakításával (speciális felszerelések, műtárgyak, falvastagság, födémszerkezet

teherbírása, stb.) természeti katasztrófák, veszélyes anyagokkal (nukleáris, vegyi) kapcsolatos

balesetek, illetve terrorista tevékenységek, támadófegyverek (biológiai is) káros hatásai

ellen.10

Az óvóhelyek létével kapcsolatban rendeletek szabályoznak11

. Az 1990. évi LXV.

törvény a helyi önkormányzatokról a polgármestert nevezi meg a település védelmi igazgatási

feladatok ellátásért és szervezéséért felelős személynek. A polgármester ezen kötelezettségei

közé tartozik – a polgári védelmi szervezetek bevonásával - az óvóhelyi védelmi feladatokra

történő felkészülés-felkészítés is:

határozatban kijelöli a település polgári védelmi besorolásának megfelelően az

életvédelmi létesítményeket;

gondoskodik azok berendezésének, fertőtlenítésének elvégzéséről és

a hiányzó óvóhelyjelölések (egyezményes jelek) pótlásáról;

az óvóhelyi védelemmel kapcsolatos magatartási szabályokról lakossági tájékoztatás

keretében gondoskodik. (tájékoztatás elsősorban rádió-, televízió-közlemények,

területi, helyi sajtóközlemények, szórólapok, falragaszok útján történik).

A magántulajdonú, illetve bérbe adott kettős rendeltetésű létesítmények hasznosításáról

szigorú szabályok szólnak, annak érdekében, hogy az óvóhelyi minőségükben a lehető

legrövidebb időn belül alkalmazhatóak legyenek.

A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat

kezelésében lévő életvédelmi objektumokra ezen szabályok hatálya nem terjed ki (kivéve a

9 szükségóvóhely

10 Életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) kialakításának gazdaságossági vizsgálata

11 22/1992. (XII.29.) KTM rendelet az életvédelmi létesítmények létrehozásáról, fenntartásáról és békeidőszaki

hasznosításáról

37/1995. (IV.5.) Kormányrendelet az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási

rendjéről

60/1997. (IV.18.) Kormányrendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása,

valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól

1207

lakóépületekben, lakótelepeken található életvédelmi létesítményeket). Ezekre külön

jogszabály vonatkozik.12

12

2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről

1208

2. fotó: „Információ”

Forrás: http://www.dunatv.hu/otthon/ovohelyek_szekelyudvarhelyen.html

Az életvédelmi létesítményekkel kapcsolatban vannak nagyon logikus és egyértelmű

elvárások, melyek a technikai kivitelezésről szólnak. Legyen egy óvóhelyen légzsilip,

gázzsilip, szellőztető és regeneráló gépház, léglökéscsökkentő helyiség; természetesen

vészkijáratok (alagutas vészkijárók, aknás vészkijáró, menekülő alagút), tartózkodóterek,

mosdó és WC-helyiség, víztároló.

3. fotó: Vízszűrő rendszer

Forrás: http://www.mertnet.net/cikkek/2009/20090506/eletvedelmi-letesitmenyeink

Az óvóhelyi tartózkodás kényszerű, de létfontosságú; korlátozott élet- és mozgásteret

engedve több száz embernek. A körülmények rendkívülisége folytán is, embertársainkra

tekintettel szükséges viselkedni: a másokat nem zavaró, csendes, nyugodt magatartás az

elvárt; a korlátozottan rendelkezésre álló tiszta levegő miatt pedig érdemes minél kevesebbet

mozogni.

1209

4. fotó: A Rákosi bunker (F4) szűrőberendezése

Forrás:

http://fovarosi.blog.hu/2011/03/26/rakosi_bunkereben_jartunk?utm_source=ketrec&utm_me

dium=link&utm_campaign=index&token=34b348c1770d16d9c00e677650b9d1a1

A II. világháború áldozatairól készült statisztikai számok jelzik (1. és 2. ábra), hogy

ezeknek a létesítményeknek fontos szerepe volt a hátországban, és van napjainkban is.

1. ábra

Civil áldozatok Európában13

Készítő: Deméné Völgyi Erika

13

Forrás: ©Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2011; Köztes-Európa térképgyűjtemény; 230. Az európai országok

embervesztesége a II. világháborúban http://terkepek.adatbank.transindex.ro/belso.php?nev=230

1210

2. ábra

Katonai áldozatok Európában14

Készítő: Deméné Völgyi Erika

14

Forrás: ©Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2011; Köztes-Európa térképgyűjtemény; 230a) Katonai

emberveszteség a II. világháborúban http://terkepek.adatbank.transindex.ro/belso.php?nev=230

1211

3. Budapest főváros

Budapest az Európai Unió legnépesebb városai közé tartozik. Városképe a világörökség

része.

Az önkormányzatok működési felállása itt más, mint az országban általában: Budapesten

csak települési önkormányzatok vannak; ráadásul a fővárost irányító önkormányzati rendszer

kétszintű. Ez a hatáskörök és a feladatok elosztásában is jelentkezik. A főváros a maga 23

kerületével egy külön részt képvisel a települési besorolást és óvóhelyi ellátottságát is

illetően: a 23 önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat védelmi munkáját kell

összehangolni adott esetben.

3.1 Budapest SWOT elemzése (védelmi szempontból)

3.1.1 Erősségek

- jól működő kommunikációs csatornák;

- gyors döntéshozatal és gyors reagálás;

- kapcsolatrendszer jól kiépített itthon és nemzetközileg;

- magas szintű és sokféle tapasztalat, szakértelem jellemző;

- a vezetés folyamatos törekvése a megfelelő minőségfejlesztésre.

3.1.2 Gyengeségek:

- nagy népsűrűség;

- magas az agglomerációból ingázók száma;

- ellentétek a különböző szakterületen;

- az érintettek gyorsabb, közvetlenebb informálási lehetősége;

- változó színvonalú, terheltségű infrastruktúra;

- kerületek különböző szintű védelmi felszereltsége és állapota.

3.1.3 Lehetőségek:

- a külső és a belső, valamint a hierarchikus szintek közötti kommunikáció javítása;

- a szervezetek közötti együttműködés folyamatosan bővítése;

- nagy számú életvédelmi létesítmény megléte;

3.1.4 Veszélyek

- a munkavállalói elégedettség esetleges csökkenése az anyagi terheinek növekedése és

kedvezményeinek csökkentése következtében;

- nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek távozása;

1212

- a szakember utánpótlás biztosítása az anyagi lehetőségek és a pálya modell által

szabott korlátok hatása következtében;

- a korlátozott anyagi erőforrások;

- minimális számú speciális eszköz és elhasználódó gépjárműpark;

- fejlesztésének elmaradása az anyagi korlátok hatása következtében és emiatt a szakmai

ellentétek kiéleződése.

3.2 Budapest óvóhelyei

Közel 3400 óvóhelyet tartanak számon Budapesten. Ezek a fővárosi lakosság kevesebb,

mint a felét, kb. 40%-át képes befogadni. A rögzített és nyilvántartott létesítmények kb. 15%-

a használatban lévő, tehát kettős rendeltetésű objektum: például irodák, raktárak, pincék és a

legnagyobb a metró. A 3400 életvédelmi létesítmény több mint fele magántulajdonban van,

ezeknek karbantartásáról, állapotuknak fenntartásáról a tulajdonosok kötelessége

gondoskodni.

Metró: „A metró, mint életvédelmi létesítmény mind az aktív, mind a passzív személyek

védelmét hivatott biztosítani, kettős rendeltetésű, ugyanis békeidőben fontos városi

közlekedési funkcióval bír, III. illetve IV. osztályba sorolt minősített, igen nagy létszámú

óvóhely. (…)A metró védőképessége a mélyvezetésű vonalaknál III. osztályú, kéreg alatti

vonalak esetén IV. osztályú óvóhelynek felel meg. A 2-es és a 3-as metróvonalak közel 26

kilométeréből 20 km-es része rendelkezik az óvóhelyi védelemhez szükséges

létesítményekkel. A K-Ny-i vonalon 3, míg az É-D-in 9 védelmi szakasz került

kialakításra.”15

5. fotó: Metróalagút

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20080621-metroalagut-mint-ovohely-

budapesten.html

15

Mórocza Árpád – Pellérdi Dezső: Az óvóhelyi védelem aktualitásának vizsgálata, avagy a 4-es metró és

Budapest; Hadmérnök 2010. március V. évfolyam 1. szám; 22. old.

1213

Készítette: Hajdú D. András

Budai Vár - Úri utca: Horthy kormányzó a Magyar Nemzeti Bank védelmére és háború alatti

zavartalan működtetésére építette a várban a korabeli legjobb minőségű anyagokból és

technikával.

F4 objektum – Rákosi atombunkere: A 2-es metró építésével egy időben (annak álcázásában)

kezdődött az építése; van egy bejárata a metró alagútból is. A Szabadság tértől a Kossuth térig

húzódik, vélhetően összeköttetésben van az Országházzal is. Rákosi Mátyás és pártja

tagjainak védelmére tervezték.

Csepel – Tejút utca: Kommunista vezetők mentésére épült titkos objektum. Ma már oktató

központnak és polgári védelmi kiállításoknak ad helyet. Az önkormányzati gondoskodásnak

köszönhetően minden életfeltételt biztosító berendezése működő képes.

Csepel Művek: Különböző elhelyezkedésű (földfelszín feletti és alatti egyaránt) és befogadó

képességű vasbeton szerkezetű bunker (kb. 20 db) található a gyár területén. Ezek nem a

politikai vezetők, hanem a gyár munkásainak védelmét szolgálták. Az épületek múzeumként,

kiállítások helyeként, zenekari próbateremként funkcionálnak.

6. fotó: Csepeli légóbunker

Forrás: http://csepel.info/?p=174 Budapest Riport 2004.

Készítette: Ábel Attila

1214

7. fotó: Múzeum

Forrás:

http://varosban.blog.hu/2011/08/03/elhagyott_ovohelyet_latogattunk_budapesten

Készítette: Mudra László – Budapest Scenes

8. fotó: A Betonkocka

Forrás: http://hg.hu/cikk/epiteszet/13042-haboru-csepelen-ejszakai-bunkertura

Készítette: Mudra László – Budapest Scenes

1215

9. fotó

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/bunkertura-budapesten

Készítette: Mudra László – Budapest Scenes

10. fotó: Csepel

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/bunkertura-budapesten

Készítette: Mudra László – Budapest Scenes

1216

11. fotó: Kertvárosi óvóhely

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/gyr071008/

Készítette: Huszti István

1217

Jogszabályi háttér

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

1996. évi LXXVII. törvény a Polgári védelemről

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezésről

2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről

114/1995. (IX.27.) Kormányrendelet a települések polgári védelmi besorolásának

szabályairól és a védelmi követelményekről

18/1996. (VII.25.) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról

22/1992. (XII.29.) KTM rendelet az életvédelmi létesítmények létrehozásáról, fenntartásáról

és békeidőszaki hasznosításáról

37/1995. (IV.5.) Kormányrendelet az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és

adatszolgáltatási rendjéről

60/1997. (IV.18.) Kormányrendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a

lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól

1218

Befejezés

A megfelelő szintű és érzetű biztonsághoz, védelemhez a legoptimálisabb megoldás az

lenne, ha mindenkinek adott tartózkodási helyén (lakó- vagy munkahely) rendelkezésére állna

egy óvóhely. Amíg ez meg nem valósítható, addig a legtöbb, amit mi polgárok megtehetünk a

biztonságunk és a kollektív védelem érdekében, hogy tájékozódunk: jogainkról és

kötelezettségeinkről; a szabályokról; a lehetőségeinkről; aktívan részesei vagyunk a

felkészítéseknek, gyakorlatoknak. Nem bízhatjuk magunkat öntudatlanul az események

sodrására, sem a szakemberek véges energiájára.

Biztos vagyok benne, hogy a fővárosi lakosságnak az a 40%-a, akinek esélye lenne az

óvóhelyen a megmenekülésre, mindannyian rendelkeznek azzal az információval, hogy hova

és miként és mennyi idő alatt kell eljutniuk ahhoz, hogy életben maradjanak egy esetleges

katasztrófa helyzetben. Az kétséges, hogy nem tudjuk, vagy csak nem akarjuk tudni ezen

objektumok létezését és a hamis biztonságérzet karjaiban ringatózunk. Pedig úgy tűnik, hogy

életvédelmi létesítmények vannak: biztató közelségben, nagy részük megfelelő állapotban és

berendezésekkel bevethető. Tehát az esély meg van, csak tudnunk kell élni vele. De inkább ne

kelljen, az az egészségesebb.

A megelőzésben hiszek: felelősség teljes magatartás, hiszen „a földet nem nagyapáinktól

örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”16

és nem csak mi emberünk vagyunk

veszélyben, adott esetben, hanem a sérülékeny és már így is eltűnőben lévő növény- és

állatfajainkon keresztül a természetes környezetünk.

16

Navaho indián eredetű mondás

1219

Melléklet

1. melléklet: 37/1995. (IV.5) Kormányrendelet (az életvédelmi létesítmények egységes

nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről) melléklete

1220

2. melléklet: Légoltalmi központ alaprajz

3. melléklet: Budapest székhelyű körzeti (kerületi) parancsnokságok17

Kerület Besorolás Városrészek

1. I. kerületet I. Várkerület

2. II. kerület II. Budaliget, Adyliget

3. III. kerület I. Óbuda-Békásmegyer

4. IV. kerület I. Újpest

5. V. kerület I. Belváros-Lipótváros

6. VI. kerület II. Terézváros

7. VII. kerület II. Erzsébetváros

8. VIII. kerület II. Józsefváros

9. IX. kerület I. Ferencváros

10. X. kerület I. Kőbánya

11. XI. kerület I. Újbuda

12. XII. kerület I. Hegyvidék

13. XIII. kerület I. Angyalföld

14. XIV. kerület I. Zugló

15. XV. kerület I. Újpalota

16. XVI. kerület II. Cinkota

17. XVII. kerület II. Rákosmente

18. XVIII. kerület I. Pestszentlőrinc-Pestszentimre

19. XIX. kerület I. Kispest

20. XX. kerület I. Pesterzsébet

21. XXI. kerület I. Csepel

22. XXII. kerület I. Budafok-Tétény

23. XXIII. kerület I. Soroksár

17 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról melléklete:

:Körzeti polgári

védelmi parancsnokságok székhelye és illetékességi területe – Budapest székhelyű körzeti (kerületi)

parancsnokságok

1221

I. csoport:

a) az atomerőmű 9 km-es, a kutatóreaktor 1 km-es körzetében lévő településeket;

b) azokat a településeket, amelyek területén — a 2. számú mellékletben meghatározott

normáknál nagyobb mennyiségben — veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy

tárolnak, amelyek környezetbe kerülése katasztrófahelyzetet idéz elő;

c) azokat a településeket, amelyek területén többfajta, egyenként nem I. csoportba

sorolható veszélyforrás együttes hatása érvényesülhet, amely következtében komplex

védekezést kell megvalósítani;

d) azokat a településeket, amelyek közigazgatási, infrastrukturális és ipari központ jellegük

következtében, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben betöltött szerepük alapján fegyveres

összeütközés során közvetlen hatások által veszélyeztetettek;

e) az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő településeket, amelyek területén

veszélyes anyagokat előállító, felhasználó vagy tároló üzem működik, és

katasztrófaveszélyeztetésük alapján a II. csoport 1. b) pontba tartoznának;

f) az olyan vízépítési műtárgyak körzetében lévő településeket, amelyeknél fegyveres

összeütközés vagy terrorcselekmény következményeként elárasztás veszélye alakulhat ki.

II. csoport:

a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (9—30 km közötti területen lévő)

településeket;

b) azokat a településeket, amelyek területén olyan veszélyes anyagokat állítanak elő,

használnak fel vagy tárolnak, amelyek üzemzavar esetén a közvetlen környezetben élő

lakosság és anyagi javaira veszélyt jelentenek;

c) azokat az árvizek által veszélyeztetett településeket, amelyek az árvizek előfordulásának

gyakorisága, valamint az árvízvédelmi műtárgyak aktuális műszaki-technikai állapota alapján

indokoltak;

d) azokat a településeket, amelyek területén a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti

szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek

találhatók.18

18

114/1995. (IX.27.) Kormányrendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi

követelményekről

1222

Irodalomjegyzék

Életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) kialakításának gazdaságossági vizsgálata; Verla József mk.

százados; A Polgári Védelem Országos Parancsnokság kiadványa; 1975.

Rohoska Lajos: Segédlet az életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) üzemeltetési, karbantartási és

felújítási feladatainak elvégzéséhez, 1993.

Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében. p. 3.

„Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. ISBN:

978-963-08-2606-8

Orovecz Isván: Dicső elődeink nyomában, avagy a polgári védelem valóban „civillé válásának”

folyamata (1917-2007), Polgári Védelmi Szemle 2008./1. szám; 40-46. oldal

Dr. Fodor Kálmán: Fejezetek a légoltalom történetéből, Polgári Védelmi Szemle 2008./1. szám; 47-69.

old.

Dr. Tóth Rudolf: A lakosságvédelem aktualitása, helye, szerepe napjaink új kihívásainak tükrében;

Polgári Védelmi Szemle 2009./2. szám; 55-73. old.

Mórocza Árpád – Pellérdi Dezső: Az óvóhelyi védelem aktualitásának vizsgálata, avagy a 4-es metró

és Budapest; Hadmérnök 2010. március V. évfolyam 1. szám; 22. old.

Dr. Endrődi István: A lakosság mint megvédendő cél és feladat, egyben végrehajtó szereplő; Polgári

Védelmi Szemle 2010.; 14-18. old.

http://www.origo.hu/itthon/20080621-metroalagut-mint-ovohely-budapesten.html

www.bunkermuzeum.hu

http://www.budapestscenes.com/

http://csepel.info/?p=174

http://hg.hu/cikk/epiteszet/13042-haboru-csepelen-ejszakai-bunkertura

http://ingatlanmagazin.com/penz-es-jog/cikk_9002/

http://epiteszforum.hu/node/1702

http://terkepek.adatbank.transindex.ro/belso.php?nev=230