terápiás szemléletek logopédiai vonatkozásaifejermepsz.hu/teszt/wp-content/uploads/2018/03/ter...
Post on 05-Jan-2020
10 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Rohár Alexandra
logopédus
okleveles gyógypedagógus
PhD-hallgató
Bio-pszicho-szociális megközelítés
Rendszerszemlélet
Terápia értelmezése a gyógypedagógiában
Holisztikus terápiák a logopédiában
Kognitív (fejlődés)neuropszichológiai ismeretrendszer szerepe
a nyelvi zavarok terápiás befolyásolásában
Fejlesztőmunka építőkövei
Team-munka
Terápia varázsa
Fogyatékosság fogalma
(Forrás: Kullmann, 2016)
Humán-ökológiai elmélet, a fejlődés szocio-kulturális nézőpontja
Az egyén, mint
a környezet szerves része
(Bronfenbrenner)
öt környezeti
rendszer
egymásra épülése:
a szociális tényezőkkel
való direkt interakciók
finom inputjától
a széleskörű kulturális inputokig
(Forrás: Csákvári, 2016)
mikrorendszer
mezorendszer
exorendszer
makrorendszer
k
r
o
n
o
r
e
n
d
s
z
e
r
Fejlesztés / Terápia fogalomhasználat kérdésköre
tanár-diák viszony
◦ A pedagógus birtokolja a tudást, a tanuló a befogadó
◦ A pedagógus szerepe mindig aktív, befolyásoló
terapeuta-kliens viszony
◦ A terapeuta arra törekszik, hogy a kliens belső fejlődésen
menjen át a terápia hatására
◦ A terapeuta szerepe passzív, megértő, értelmező
(Lányiné, 2004)
A gyógypedagógiai terápia:
„…habilitációs és rehabilitációs tevékenység, amely a személybevonásával egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés keretében, azéletkori sajátosságok figyelembevétele mellett, különbözőterápiás eljárások, módszerek alkalmazásával a pszichikusképességek és funkciók speciális befolyásolásán keresztülsegíti a kognitív, emocionális és szociális készségek ésképességek fejlődésében vagy működésében fennálló zavarok,hiányosságok megszüntetését, ill. kompenzációját, ateljesítmények alapját képező megismerési folyamatok és aviselkedés, az autonóm személyiség szerveződését”
(Gereben, 2013, 9).
„A beszélés folyamatában jelen van az egész ember, összes
sajátosságával, lelki habitusával… Az ember személyiségének
sajátos vonásait beszédmódjával, hangképzésével éppúgy
kifejezi, mint stílusával, szóhasználatával, a beszéd ugyanis
olyan kifejező tevékenység, amelyben a lelki tartalom külső
jelekben (…), a környezet számára is érzékelhető módon van
jelen” (Subosits, 2002, 5).
Nyelvfejődési zavar
Beszédfolyamatossági zavar
Diszfónia
Egy hazai beszédindító terápia (Németh – Sósné, 2002)
Korai, integratív funkciótréning
Komplex személyiségfejlesztés van a fókuszban
Home training
Szülői konzultációk
Alapja: Ayres-féle szenzomotoros integrációs felfogás
Hierarchikus egymásra épülés jellemzi
Nincs két egyforma dadogás és nincs két egyforma
dadogó sem, ahány dadogó, annyiféle dadogás
létezik. „Nincs is dadogás, csak dadogások” (Vékássy,
2002)
„…nincs két egyforma hadarás és nincs két
egyforma hadaró sem” (Rohár, 2017)
„A dadogás különböző színekből áll.
Az első a narancssárga: Szünet van, nyugodt vagyok, nem
dadogok.
A második a piros, ez a szín mindig erős érzelmi töltést hordoz:
Becsengetnek, és a tanár bácsi felszólít felelni, és én félek,
hogy dadogni fogok.
A kék csíkok: Ez a kék csík a görcs.
A végén a dadogás eltűnik, elpárolog, mintha ott sem lett volna,
ezt fejezi ki a fehér szín.”
(Forrás: Lajos, 2009)
„Amennyiben a hangképzéssel kapcsolatos
veleszületett és szerzett képességek, illetve az egyéni
hanghasználat nincsenek összhangban a
hangteljesítménnyel szemben támasztott szakmai és
szociális követelményekkel, a hangképzés komplex
funkciózavara, diszfónia lép fel” (Hacki, 2013, 159).
Holisztikus hangterápia alapja
(Forrás: Haupt, 2006, 40)
percepció
beszéd intenció
hang testtartás és mozgás
légzés
„agy –viselkedés –megismerés” hármasság
Neuropszichológia: az agyi funkciók, a magatartás és a
pszichológia viszonyát tanulmányozó diszciplína
Klinikai neuropszichológia: diagnosztikai és terápiás
megközelítésből foglalkozik az agysérüléseket követő, és a
pszichológiai zavarokat kísérő jelenségekkel
Kognitív neuropszichológia: interdiszciplinárisabb
megközelítés, az emberi megismerő rendszer működésének
feltárása a sérüléseken keresztül, a kognitív pszichológia erre
vonatkozó elméletei és a neuropszichológiai adatok alapján
◦ Kognitív fejlődés-neuropszichológia: a kognitív pszichológia
szemléletének és eszköztárának gyermekeknél való alkalmazása
(Csépe, 2005, Jakab, 2015, Kállai et al., 2008)
Fő kérdések: ◦ A kognitív képességstruktúra komponenseinek független
működése és hierarchikus kapcsolata
◦ Az agyi plaszticitás változásainak befolyása a fejlesztésre, hányféle kompenzációs és terápiás út lehetséges
◦ A kognitív képességek szerveződése
Agyi plaszticitás
◦ Az agy változékonysági, alkalmazkodási kapacitása: az agy anatómiai és funkcionális változásra való képessége.
◦ Az agy plasztikus változása és a tapasztalás kétirányú viszony, funkcionális változások strukturális változásokhoz is vezethetnek
◦ Aktivitás és tapasztalatfüggő változások (készségek)
Sérülés és hiány következtében létrejövő újraszerveződés (agysérülés)
Kompenzációs újraszerveződés (hiányzó funkció pótlása más folyamatokkal)
(Mohai, 2015)
SLI (specific language impairment)
specifikus nyelvi (nyelvfejlődési) zavar
„Olyan zavarok, melyekben a nyelvelsajátítás normál
folyamatai már a korai életkorban zavart szenvednek. A
zavar nem tulajdonítható közvetlenül neurológiai vagy
beszédszervi anomáliáknak, érzékszervi károsodásnak,
mentális retardációnak vagy környezeti okoknak. A specifikus
beszéd-nyelvfejlődési zavarokhoz gyakran társulnak egyéb
problémák, így írás- és olvasászavar, a személyközi
kapcsolatteremtés zavara, érzelmi és viselkedészavarok” (Lukács – Kas – Pléh, 2014, 1266).
(Pléh, Kas, Lukács, 2008, 194)
Afázia
„…az afázia a nyelvre domináns agyfélteke meghatározott
kérgi és kéreg alatti területeinek organikus eredetű, fokális
sérülése következtében kialakult nyelvhasználati zavar, olyan
multimodális diszfunkció, amely a különböző nyelvhasználati
módokban (hangzó beszéd, jelnyelv, olvasás, írás) eltérő
mértékben érintheti a nyelvi kifejezések produkcióját és/vagy
megértését” (Nagy, 2013, 103).
Akut szakasz (0-3 hét):o anatómiai struktúrát érintő regenerációs folyamatok o „spontán javulás”o nem klasszifikálható biztonsággal az afázia típusao stimulációs terápiák, célja: gátolt funkciók helyreállásao aktivizációs fázis
Stabilizálódás szakasza (2-12 hónap):o afáziaszindróma stabilizálódiko károsodás-specifikus gyakorlatoko kognitív neuropszichológiai szemléletű terápiáko neurolingvisztikai terápiáko dinamikus fázis
Krónikus fázis (1 év után):o kompenzációs stratégiák elsajátításao szintentartáso csoportterápia
(Nagy, 2013)
Kinek?
Ki?
Miért?
A fejlesztő
munka
építőkövei
Hogyan?
Mikor?
Mivel?
Hol?
Kikkel?
Meddig?
Miből?
„A team emberek olyan csoportja, akik közös cél
elérése érdekében dolgoznak együtt és hajlandók
autonómiájukból annyit feladni, amennyit a cél elérése
feltételez” (Nolan, 1998, id. Kullmann, 2016)
Modelljei:
◦Multidiszciplináris
◦Interdiszciplináris
(Tóth, 2016)
M Motivational Motiváló hatású
A Age-appropriate Életkornak megfelelő
G Growth oriented Fejlődésorientált
I Individualized Személyreszabott
C Comparable Összehasonlítható, mérhető
Csákvári J. (2016): Rendszerszemléletű terápiák című kurzus 2016/2017-es tanév őszifélévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest
Csépe V. (2005): Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Gondolat Kiadó. Budapest.
Gereben Fné (2013): A klinikai gyógypedagógia történeti aspektusai. GyógypedagógiaiSzemle 2013.évi különszám. (Kézirat)
Gereben Fné (2016): Fejlesztő munka tervezése című kurzus 2016/2017-es tanév őszifélévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest
Hacki T. (2013): A beszéd- és énekhangképzés fiziológiája, akusztikája, patológiája ésterápiája. In Hirschberg J. - Hacki T. - Mészáros K. (szerk.): Foniátria éstárstudományok I. kötet. (93-267). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó
Haupt, E. (2006): Hangterápia elméletben és gyakorlatban. Holnap Kiadó, Budapest
Jakab Z. (2015): Kognitív fejlődés-neuropszichológia (LMA-102) című kurzus2015/2016-os tanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés,levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest
Kállai J. – Bende I. – Karádi K. – Racsmány M. (szerk.) (2008): Bevezetés aneuropszichológiába. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest.
Kullmann L. (2016): Rehabilitáció az egészségügyben című kurzus 2016/2017-es tanévőszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelező munkarend,ELTE-BGGYK, Budapest
Lajos P. (2009): Dadogásról mindenkinek. Pont Kiadó, Budapest
Lányiné E. Á. (2004): Gyógypedagógia és terápia. In Gordosné Szabó A. (szerk.)Gyógyító pedagógia (pp. 71-84). Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest
Lukács Á. – Kas B. – Pléh Cs. (2014): A specifikus nyelvfejlődési zavar. In.: Pléh Cs. –Lukács Á. (szerk.): Pszicholingvisztika. Akadémiai kiadó, Budapest, 1265-1324.
Mohai K. (2015): A képességfejlődés pszichológiai alapjai (LMA-003) című kurzus2015/2016-os tanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés,levelező munkarend, ELTE-BGGYK, Budapest
Nagy Z. (2013): Afázia. In.: Hirschberg J. – Hacki T. – Mészáros K. (szerk.): Foniátriaés társtudományok II. kötet 103-115.
Németh E. – Sósné P. M. (2002): Mozdul a szó… Logopédia Kiadó Gmk., Budapest.
Pléh Cs. - Kas B. - Lukács Á. (2008): A nyelvi fejlődés zavarai. In.: Kállai J., Bende I.,Karádi K., Racsmány M. (szerk.): Bevezetés a neuropszichológiába, 187-215
Reményi T. (2015): Szenzoros integrációs terápia (LMA-111) című kurzus 2015/2016-ostanév őszi félévének órai előadásai, gyógypedagógiai mesterképzés, levelezőmunkarend, ELTE-BGGYK, Budapest
Rohár A. (2017): Mentál- és hanghigiéné ismerete pedagógusoknál. In.: FejlesztőPedagógia 2017/3-6. szám, 151-154
Subosits I. (2002): „Szép szónak nem szegik szárnyát”. Budapest, Logopédiai Kiadó
Tóth G. (2016): Nyelvrákos betegek műtét utáni beszédrehabilitációja című előadása,ELTE-BGGYK és MLSZSZ továbbképzés
Vékássy L. (2002): A dadogók komplex kezelése. Nemzeti Tankönyvkiadó
rohar.alexandra@gmail.com
top related