teleki szimpózium: teleki pál, az erdélyi politikus
Post on 28-May-2015
434 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Teleki Pál, az erdélyi politikus
A revízió teoretikusa és
Erdély-politikája (1920/1940-1941)
Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban
Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon
Magyarország (és Erdély) népei a XVIII. század végén
Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása
Teleki Pál (1920 k.)
Teleki Pál ún. vörös térképe
A trianoni béke (1920) következményei
A revízió szervezője és ideológusa
Teleki Pál (1921)
• 1921-24: TESZK („Teleki-büró”): a külföldre irányuló magyar propaganda szerve.
• 1924: Magyar Szociográfiai Intézet (MTA) cél: A trianoni Magyarország szociológiai, szociográfiai felmérése.
• 1926: Államtudományi Intézet (a KSH alatt) feladat: A revízió döntés-előkészítő műhelye legyen, információ szolgáltatása mindenkinek, aki a szomszédos országokkal foglalkozott.
Intézetek
A Szent István-i állameszme
• A magyar határok módosításának szükségességéről vallott nézeteit foglalta össze ebben. 2 markáns szempont:
1.) a magyar nemzet(i elit) hivatása, kötelezettsége arra, hogy irányítsa a Kárpát-medencét.
2.) Nemzet és tér* szoros, csaknem mozdíthatatlan egymás mellé helyezése + földrajzi és geopolitikai szempontok.
• Ezzel kívánta leváltani a dualizmus kori asszimilációs célú nemzetiségpolitikai gyakorlatot.
Új „szerződést” kínált volna fel a nemzetiségeknek a hagyományos magyar szupremácia elismeréséért.
• A Szent István-i állameszme = „új bor, régi tömlőben”. (Ne erőszakos asszimilációt!)
A magyar kultúrfölény elismertetése/„primus inter pares”-viszony a magyarság és a szomszédos közép- és kelet-európai népek között.
A megfelelő revíziós propaganda
• cél: A revíziót kiragadni partikuláris kontextusából és általános, nagy európai összefüggések közé helyezni.
A magyar revízió egy általános európai probléma része, „Európa közállapotainak, államközi viszonylatainak újrarendezése”.
A revízió-nemzetnevelés-propaganda sorrendisége.
A revízió mértéke
• Békés rendezés.* • Reálpolitikus. A kívánt integer
revízió nem megvalósítható. (Az etnikai alapú revíziót a „mi felfogásunkkal nem egyezőnek” mondta.)
Számára egy természetföldrajzi és gazdasági szempontokkal korrigált (megtoldott) határmódosítás volt a kitűzött minimum.
Példa az integer revízióra 1921-ből
Erdélyiség. Organikusan szervezett magyar társadalom.• Teleki célja, hogy a modernizált népi és szociális
magyar* állam minél hatékonyabban betölthesse hivatását a Kárpát-medencében.
• Eszköze: az erdélyi szellem elvének elterjesztése a megnövekedett Magyarországon.
• Az egységes (nincs semminemű jogi, társadalmi, gazdasági különbség, hanem közösségi politika);
• (a 2 világháború között Nagy-Romániában élő magyar közösség körében létrejövő erdélyi, de az országrészen túlmutató) magyar
• társadalom modellje.
Erdély kérdése – és a 2. bécsi döntés: 1940. aug. 30.
• Előzmények. Újra miniszter, majd ismét
kormányfő.• Revízió. (1938-39) A Szt. István-i
elvek első próbája (Kárpátalja).
• Az erdélyi revízió előkészítése. (1939-40)
• Integer revízió kívánalma, de kompromisszumkész „a szomszéd országok, Európa és talán Magyarország” érdekében.
• (4/5 terv) Belvedere palota
A kantonizált Erdély terve (1940) – I. változat
A kantonizált Erdély terve (1940) – II. változat
A Trianonban Romániához csatolt kelet-magyarországi, erdélyi és bánsági területek,
illetve a bécsi határvonal.
A Nagy-Romániától Magyarországhoz visszakerült terület
A 2. világháború alatti Románia (1941)
Örömittasan?
(Teleki és gr. Csáky István Bécsből hazafelé a vonatúton.)
Csonka-Magyarország (1940)
„Erdély az erdélyieké.”
• Magyarországi szervezetek ne menjenek Erdélybe „hódítani”. Kivételek!
• Megpróbálta az anyaországi pártokat távol tartani. Erdélyi Párt (heterogenitás!)
• De az erdélyi koncepció! Az újra szupremáciába került magyarság megpróbálta hatalmi pozícióból megoldani az erdélyi problémákat.
Teleki, a kormánybiztos(1940-41)
• feladat: „Észak-Erdély” reintegrálása tényleges tervezés + gyakorlati megoldások
• eszköz: értekezletek* – a Teleki-kabinet, a magyarországi politikusok és az erdélyi (politikai) elit közötti viszonyrendszerben
• cél: – összehangolás: az (anyaországi és erdélyi)
érdekeket közös nevezőre hozni– a visszatért részeken felmerülő problémák
mihamarabbi megvitatása megoldási javaslatok
Vizsgálandó pontok
• Az értekezletek kiemelt témaköreinél az eltérő álláspontok összefoglalása.
• Melyik vélemény került fölénybe? Miért? Milyen érvtípusokat használtak fel?
• Teleki szerepe• Milyen esetekben volt meghatározó a – magyarországi egységesítő szándék, – a dél-erdélyi helyzet,– az erdélyi magyarok speciális érdeke?
Konszenzusra jutott kérdések (erdélyi érdekek előtérben)
PÉLDÁK I. Iskolapolitikai témák:•felekezeti kontra állami iskola: ÉRV a nemzeti érdek az erdélyi magyarság érdekea) vegyes* lakosság esetén, a szórványban: állami iskola fenntartása (a román nyelv tanítása mellett), b) magyar többségű településeken: egyházi iskola; feltéve, hogy az egyház képes rá (Ravasz László),c) dél-erdélyi magyarság iskolái (Bethlen István).
• a román nyelv kötelező oktatása: be kell vezetni, de Paál Á. kételyei: kétélű dolog kevert gondolkodás; további román nyelvi követelések
ÉRVEK:a) három nyelvű Erdély, b) magyar vezetésű országrész – a
Szent István-i állameszme (Teleki) a nyelvismeret szükséges,
c) dél-erdélyi magyarok jogai.
II. Jogi ügyek: egységesítés•magánjog•jelzálogjog+ váltó-, csekkjog (a románt Mo.-on bevezetni)III. A kiskereskedelem és a kisipar kérdései: erdélyi magyarok•„őrségváltás”•az engedélyek revíziója •román, zsidó üzletek átvétele
Vitás kérdések – az anyaországi és az erdélyi érdekek összeütközése
• A konverzió problémája• A romániai földreform-revízió problémája • és a regáti magyarok hazatelepítésének
kérdése• Pénzpolitikai kérdések (pl. adókérdés)• A vasúti közlekedés témaköre• Szövetkezeti ügyek • A háziipar kérdésePÉLDA Az önálló székely közgazdasági
bizottság kérdés
Az önálló székely bizottság kérdése
• hozzászólók: Bíró István, Pál Gábor, (Hinleder-Fels Ákos), Teleki Pál
• vélemények: – Pál G. és támogatói: a székelység sajátos
problémái (gazdasági viszonyok, pl. elvesztett kereskedelmi gócpontok; erdőügy; földreform-revízió; vasúti kérdések)
ezekben a kérdésekben „egy mindent összefogó permanens szerv tegye meg javaslatait” ideiglenes saját székely szerv felállítása
– Teleki válasza: részben egyet értett a felvetésekkel a megoldást másképp képzelte: 1) lokális székely értekezlet (ő vagy megbízottja
vezetésével, a gazdasági minisztériumok képviselői is) indoklás: „össz-székely” ügyek; székely megyei ügyek; az ő megjelenését igénylő kérdések
2) helyszínen tisztázandó problémáknak külön szervet létesíteni („erre a komplexumra alapítunk egy oda való bizottságot”)
3) „összerdélyi” kérdések, amelyeket az egész visszatért részre nézve közösen kell megoldani 2 székely szakértőt az EGT-be!
• fölénybe került vélemény: TelekiéÉRVEK:• Nem tiszta az ő fejében sem, hogy mit
kellene tenni.• Kettősség: a) Erdély esetéhez hasonlóan
Székelyföld esetében sem hajlandó az ország egy részének önigazgatást adni (egységesítés),
b) a külön értekezlet megszervezésével a helyi érdekek képviseletére, a helyi kérdések külön tárgyalására is megoldást javasolt (helyi érdek).
Összegzés
• A kormányfő véleménye került általában fölénybe, de
• az erdélyi* érdekek védelmében. • Az értekezletek jelentősége: az
1940–44 közötti észak-erdélyi magyar berendezkedés alapját képezték az itt tárgyalt és elfogadott módozatok.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
top related