pszichológiai elméleti alapokpszichologia.uni-eger.hu/public/uploads/pszicho...alaklélektan...

Pszichológiai elméleti alapokCSORDÁS GEORGINA

CSORDAS.GEORGINA@UNI-ESZTERHAZY.HU

A tantárgy követelménye

Kollokvium (írásbeli – teszt formájában)

Irodalmak

•Estefánné V. M. – Hatvani A. – Taskó Tünde: A tanári tevékenység pszichológiai alapjai

•http://p2014-26.palyazat.ektf.hu/public/uploads/12-tanari-tevekenyseg_55e9c5e15a508.pdf 19-115.o

Irodalmak

•Estefánné Dr. V. M., Hatvani A., Taskó T.: Bevezetés a pszichológiába, távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001.

•Tóth László:Pszichológia a tanításban. Pedellus Kiadó, Debrecen 2000.

8-13,60-67, 71-97.

Miről lesz szó?

Pszichológia története

Pszichológiai irányzatok

Érzékelés és észlelés

Figyelem

Tanulás

Emlékezet

Képzelet

Kreativitás

Intelligencia

Gondolkodás

Motiváció

Érzelem

Kommunikáció

Szocializáció

A pszichológia fogalma

Görög eredetű szó

Psziché = lélek, értelem, szellem

Logosz = tan, tudomány – lélektan, a lélek tudománya

A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja.

A pszichológia területei

ALAPTUDOMÁNY TERÜLETEK

•Általánoslélektan

•Fejlődéslélektan

•Személyiséglélektan

•Szociálpszichológia

•Biológiai pszichológia

•Kognitív pszichológia

ALKALMAZOTT TERÜLETEK

•Pedagógiai pszichológia

•Munkapszichológia

•Klinikai pszichológia

•Reklámpszichológia

•Kriminálpszichológia

•Művészetpszichológia

•Gazdaságpszichológia

•Politikai pszichológia

•Sportpszichológia

•stb.

A pszichológia módszereiKutatási módszerekCél: új tudományos eredmények feltárása

Megfigyelés◦ Introspekció◦ Extrospekció

Kísérlet◦ Hipotézisekből (előfeltevésekből) kiinduló új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárása

alkalmas.◦ A kísérlet során a kiválasztott feltételeket variálják (független változók). ◦ A vizsgálat során a független változók hatását vizsgálják a megfigyelt jelenségre, amely maga is

változik (függő változó).

A pszichológia módszerei

Vizsgálati módszerekCél: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása

Kikérdezés◦ Interjúk

◦ Kérdőívek (nyílt végű, zárt végű)

Skálák (2,5,7,9 fokú)

Tesztek (IQ, teljesítmény, speciális képességeket vizsgáló, projektív)

Egy kis pszichológiatörténet„ … A PSZICHOLÓGIÁNAK HOSSZÚ ELŐTÖRTÉNETE, S NAGYON RÖVID TÖRTÉNETE VAN.”

(EBBINGHAUS)

Filozófiai gyökerek

Görög filozófusok:

Platón (ie. 427-347) idealista felfogása (az ember észlény, veleszületett ideák)

• a lélek a testtől függetlenül létező, halhatatlan természetű;

• a lélek három részből áll: ész, szellem, (ét)vágy;

• ha a lélek minden része betölti funkcióját, kialakul a bölcsesség, az erkölcsiség, a harmónia.

Filozófiai gyökerek

Görög filozófusok:

Arisztotelész (ie. 384-324) materialista szemlélet (az ember biológiai lény, tudása tapasztalatokból ered)

a józan ész, /common sense/ a hatodik érzék a többi érzékszervből származó információt asszimilálja;

a psyche az a szubsztancia, amely rendelkezik a tudás befogadádásának képességével;

képzet nélkül nem jöhet létre emlékezés;

az agy a tudat szerve;

13

Újkori tudományosság, filozófia

2 fő irány

RacionalistákDeduktív (levezetés az általánosból az egyesre)Velünk született eszmék (nativizmus)Gondolkodás, logikai, matematikaiPl. Descartaes - interakcionista dualizmus (a test és a lélek különálló, de van közöttük kapcsolat ➔beszélgetnek”)

EmpiristákInduktív (gyakori eseményekről tényekre, általánosra következtetni)Asszociáció szerepe a gondolkodásbanPl. Locke – Tabula rasa

Fordulópont: a XIX.század fontos fejleményei

Idegfiziológiai kutatások

Pozitivizmus

Darwini elmélet

Érzékletek tanulmányozása

Pszichofiziológiai előzmények

•Whytt feltételezte, majd Legallois bizonyította, hogy a reflexműködések központja a gerincvelő

•Szokolov és Pavlov a fiziológiai reflexfogalmat a viselkedés általános elvévé emeli – egy átfogó pszichológiai rendszert épít a reflex jelenségére

Az agyi lokalizáció kérdése

•Gall: koponyadudorok tana (frenológia): lelki jelenségek a szürkeállományhoz kapcsolódnak

•Broca: a beszéd motoros központja (bal oldali frontális lebeny) – motoros afázia.

•Wernicke: beszéd szenzoros központja (bal oldali halántéklebeny) – szenzoros afázia.

Evolúciós elmélet

Charles DARWIN (1832-1920)

A szaporodás mechanizmusai apró lépésekben változatokat hoznak létre az egyedekben – variáció

Ezek közül azonban hosszú távon csak a rátermettebbeknek van esélyük, hogy tulajdonságaikat átadják a következő generáció –szelekció

A tulajdonságok átvitelét, megőrzését az öröklési mechanizmusok biztosítják - öröklés

Érzékletek tanulmányozása

•Ingerküszöb•E. H. Weber (1795–1878) anatómus és fiziológus: nem minden inger kelt érzetet, csak akkor lesz érzet, ha átlép egy bizonyos küszöböt: abszolút küszöb

•Inger-érzéklet erősség kapcsolata •Ez az első pszichofizikai törvény, amelyet Theodor Fechner (1801–1887) matematizált. Az inger növekedésnek arányosnak kell lenni az érzetnövekedéssel. (2 grammos súlyt 1 grammal növelve változást tapasztalunk, 2 kilogrammot 1 grammal növelve ezt nem tapasztaljuk.)

•Tapasztalat szerepe

A modern tudományos pszichológia megszületése

•Wilhelm Wundt (1832-1920)

•Első pszichológiai laboratórium

•Lipcsei egyetem filozófia tanszéke, 1879

•Első kísérleti pszichológiai laboratórium Budapesten 1899-ben, alapítója: Ranschburg Pál

Pszichológiai irányzatok

A korai kísérleti lélektan

Vizsgált jelenségek: az alacsonyabb rendű mentális folyamatok (pl. érzékelés, észlelés) a fiziológia módszereivel.

Szerintük a magasabb rendű folyamatok (pl. a nyelv, emlékezet, gondolkodás) nem tanulmányozhatók kísérletileg.

Elementarista

Tudatlélektan

Introspektív

Problémák

Az introspekcióval nyert adatok ellentmondásosak a jelenségeknek csak szűk körét vizsgálják.

Hogyan lehetne tudomány a pszichológia?

➔módszerek fejlesztése:•kísérleti módszer bevezetése,

•kísérletvezető és a kísérleti személy különválasztása,

•képzett kísérletvezető személyek.

Pszichoanalízis

Sigmund Freud (1856-1939)

•A tudattalan lelki folyamatokra irányítja a figyelmet

•Kora gyermekkori élmények, szexualitás, agresszió ösztöne

•Módszer: szabad asszociáció

Pszichoanalízis

Lelki élet topográfiája:

Tudatos

Tudatelőttes

• „A tudat előszobája”

Tudattalan

BehaviorizmusJohn B. Watson (1878-1958)

1913-Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát? (a behaviorizmus nyitánya)

•Amerikában jön létre

•Objektívvé akarja tenni a pszichológiát

•Elutasítja az introspekció módszerét, az viselkedés vizsgálható, a tudat nem (fekete doboz)

•Ingerek és a válaszok közötti (S-R pszichológia) függvénykapcsolat vizsgálata

•Környezetelvűség jellemzi

Alaklélektan (Gestalt pszichológia)

Atyja: Max Wertheimer

1910-es évek, Németország

„Az egész több, mint a részek összessége.”

Az egész elsődlegessége a részletekkel szemben—>a szervező elveket kell feltárni

A belső mentális folyamatokat kutatja (elsősorban érzékelés, észlelés) —>a mai kognitív pszichológia gyökerei

Jelentős alakjai:Kurt Lewin, Wolfgang Köhler

Humanisztikus pszichológiaCarl Rogers (1902-1987)

1962 Első Humanisztikus Pszichológia Társaság

Harmadik erőirányzat

Fenomenológiai (leíró pszichológia) irányzat

Emberközpontú pszichológia – pozitív emberkép

Az ember legfőbb motívuma az ÖNMEGVALÓSÍTÁS

Középpontjában az egyén áll a saját szubjektív élményével

Rogers-i triász: empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia

Kognitív pszichológia

Noam Chomsky (nyelvész)

1950-es években indul útjára

A mentális folyamatokat kutatja

Az embert, mint információ-feldolgozó lényt vizsgálja

Kulcsszava: a mentális reprezentáció

Az ember alapvetően egy tudós megérteni, értelmezni, anticipálniés kontrollálni személyes világot

Érzékelés és észlelés

Az érzékelés (szenzáció) fogalmaA receptorok segítségével történő ingerek felvétele és ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása

Az észlelés (percepció) fogalmaAz ingerület tudatosítása és annak integrálása—>magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez

Az analizátorok általános felépítése

Receptor Érzőidegpálya Megfelelő agykérgi központ

Inger IngerületÉrzéklet

(pszichikus jelenség)

A receptorok osztályozása (Sherrington)Az ingerforrás a szervezethez viszonyított helyzete alapján

Az ingerforrás jellege szerint

Exteroceptorok

Telereceptorok (látás, hallás)

Kontaktreceptorok (tapintás, izlelés, szaglás.)

Fotoreceptorok (pl. csapok, pálcikák)

Mechanoreceptorok

Thermoreceptorok

kemoreceptorok

Interoceptorok

Proprioceptorok (saját test érzékelés, egyensúlyérzékelés)

Viszceroceptorok (szervi)

Az érzékleti modalitások

•Látás

•Hallás

•Szaglás

•Ízlelés

•Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom)

•Propriocepció

A küszöbök fogalma

Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererősség , amelyet márérzékelni tudunk.

Abszolút felső küszöb: az a legnagyobb ingererősség, amit mégérzékelni tudunk.

Különbségi küszöb: az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz.

Látás

Környezeti ingerek 75-80%-a vizuális eredetű

Érzékszerv: szem

Adekvát ingere: a fény (elektromágneses hullám)

400-700 nanométer fénysugarakat vagyunk képesek érzékelni

Retinán fordított 2D kicsinyített kép jön létre

A színlátás

Szín: a fény hullámhosszúsága adja

Jellemzői:

•világosság (a fény intenzitása határoz meg),

•telítettség (a szín tisztasága)

•Kb. 100-120 hullámhossz különbség - 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget is figyelembe vesszük

A retina: csapok és pálcikák

•A retina receptorsejtjei: csapok és pálcikák, fotopigmentekettartalmaznak

•Pálcika: kis felbontóképesség, fény-árnyék, éjszakai látás

világosság, mozgás kódolás

•Csapok: nagy felbontóképesség, szín, alak kódolás

Csapok

PálcikákLátóideg

Fényérzékelő sejtek

Csapok koncentrációja nagy a foveában (látógödör, sárga folt)

Pálcika koncentráció nagy a periferiális tartományokban

Számszerűen…

~ 120 millió pálcika (sötétben látás) és

~ 5 millió csap (szín-látás)

~ 125 millió látóideg

A hallás

Érzékszerv: fül

Adekvát ingere: hang (a levegő molekuláinak a rezgése adja, hullám formájában terjed)

16-20.000 hertz közötti frekvenciát vagyunk képesek érzékelni

Hanghullám fizikai tulajdonságai alapján:

Az amplitúdó (a hanghullám kilengése) adja a hangerősséget, amit decibelben mérünk.

halláskárosodás nélkül elviselhető hangerősség 60 és 100 decibel között van.

A frekvencia (a hullámok rezgése) a hangmagasság alapja. Mértékegysége a hertz.

A hangszín: az alaphangokhoz társulhatnak az adott frekvencia többszörösei, a felhangok.

A hangszín alapján vagyunk képesek, például megismerni a telefon végén beszélő kilétét, még az előtt, hogy bemutatkozna.

Corti - féle szerv

Szaglás

Érzékszerv: orr , szaglóhám (2,5cm2)

Adekvát ingere: a levegőben oldott gáznemű molekulák

A szagok száma: kb. 60.000

Megnevezés :konkrét dolgokhoz kötve

Nők jobbak!

Adaptáció

Ízlelés

Érzékelés helye: a nyelven található ízlelőbimbók (kb. 10.000 db)

Adekvát ingere: a nyálban oldott kémiai anyagok

Négy alapíz: édes (nyelv hegye), savanyú (a nyelv oldala), sós (a nyelv egész felületén), keserű (a nyelv gyökén)

Íz+illat= zamat

Bőrérzékletek

Tapintás (mechanoreceptorok)- nyomásváltozás

Hőmérséklet (hideg és melegreceptorok)-hőváltozás

Fájdalom- intenzív, szenzoros diszkonform érzés

Fájdalomérzékelés

Fázisos fájdalom: erős, gyorsan nő és csökken

Tónusos fájdalom: tompa és állandójellegű.

Megkülönböztethetünk még:

Akut fájdalom: rendszerint betegségekhez, sérülésekhez vagy műtétekhez kapcsolódik. lehet gyenge és igen erős is. Akut fájdalomnál pontosan tudjuk, hol van a sérülés és a kiváltó ok megszüntetés után általában elmúlik.

Krónikus fájdalom: Rendszerint 6 hónap után beszélünk krónikus fájdalomról.

Egyensúlyérzékelés

Az észlelés funkciói

Lokalizáció

Felismerés

Lokalizáció

Figura-háttér

Perceptuális organizáció elvei

Távolság- és mélységészlelés

Mozgásészlelés

A perceptuális organizáció elvei

• Hasonlóság elve

• Közelség elve

• Jó folytatás elve

• Zártság elve

Távolság- és mélységészlelésMonokuláris jelzőmozzanatok

Relatív nagyság

Relatív magasság

Takarás

Lineáris perspektíva

Levegő perspektíva

Mozgásparallaxis

Binokulárisjelzőmozzanatok

• Akkomodáció

• Binokuláris diszparitás (retinakép eltérései)

• Binokuláris parallaxis (2szem eltérő szögben lát)

Mozgásészlelés

Látszatmozgás (a retinán álló kép)

•Film

Valódi mozgás (a retinán elmozdul a kép)

•Relatív mozgás ( mintázott háttér)

•Abszolút mozgás ( sima háttér)

Észlelési konstanciák

Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó, annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyról megváltozik.

Fajtái: nagyság, alak (forma), világosság konstancia

A figyelem

A figyelem fogalma

Az ingerek közötti szelektálás➢Reflektor metafora

Figyelem

1. A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosításaaz ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul.

2. Erőfeszítési folyamatmentális energiánkat akaratlagosan egy meghatározott feladatra fordítjuk.

3. Éber állapotot fenntartó folyamathatékony készenlét az információk vételére.

A figyelem fajtáiSzándék szerint

-Szándékos figyelem

-Önkéntelen (spontán) figyelem

A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül – felválthatják egymást.

A kontrollált folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást, így csökken a figyelem megoszthatósága.

További formái:

-Automatikus figyelem

-Kitartó figyelem (éberség)

Szándékos figyelemTudatosan irányított, szabályozott

Mentális erőfeszítést igényel

Minden fontosabb tevékenységhez szükséges

Fenntartását segíti:

•a feladattudat

•a tervszerűség

•az önkontroll

•az érdeklődés

Önkéntelen figyelmet vált kiHirtelen erős inger

Szokatlan inger

Újszerű inger

Mozgó tárgy

De befolyásolja az egyén belső állapota is◦Szükségletek, érdeklődés

◦Korábbi tapasztalatok

◦Általános fizikai állapot

Automatikus figyelem

Nem igényel tudatos odafordulást és mentális erőfeszítést sem

Gyakorlás révén alakul ki

Lehetővé teszi a figyelem megosztását

Kitartó figyelemHosszú ideig fennálló

Nagy mentális erőfeszítést igényel

Befolyásolja: ◦motiváció, ◦elvárások,◦érdeklődés, ◦előzetes ismeretek és tapasztalatok

Legnagyobb ellensége az idő

A figyelem sajátosságaiTerjedelem: hány tárgyat tudunk figyelmünkkel egy adott pillanatban megragadni (7+-2)

Tartósság: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy adott dologra irányítani (nagy egyéni különbségeket mutat)

Megosztottság: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni

Átvitel: azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról a másikra irányítani

A figyelem elméletei

Kapacitásmodellek

Broadbent: szűrőmodell

Treismann: jelcsillapító rendszer

Deutsch késői szűrő modell

Kapacitásmodell - Kahnemann

mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között

automatikus és kontrollált cselekvések eltérő mértékű erőfeszítést igényelnek

gyakorlás, tapasztalás révén a kontrollált cselekvések automatikussá válhatnak (pl. autóvezetés, gépírás, annak megtanulása révén)

Broadbent korai szűrő modellje

Szenzoros

tár

I

N

P

U

T

szűrő

(fizikai jegyek

alapján)

A nem figyelt csatornán

nincs további feldolgozás

memória

Jelentés feldolgozása

és emlékezeti

rögzítése

Treisman (1964) jelszint csillapító modell

A késői szűrés elmélet

Deutsch és Deutsch (1963)

a szelekció az információ feldolgozási folyamatok egy késői része

A feldolgozás tehát fizikai tulajdonság és jelentés mentén is megvalósul és a források tudatos szelekciója az aktuális szükségletek (érdekesség, aktiváció) szerint történik.

∑: Az összes ingert földolgozzuk – a jelentésüket is ➔ Ezután vagy nem rögzítjük emlékezetünkben a nem figyelt anyagot, vagy nem tudatosítható az emléknyom

A tanulás

A tanulás meghatározása

A viselkedés oldaláról: a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás.

Az alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulás elengedhetetlen feltétele.

A személyiség oldaláról: a tapasztalatok hatására bekövetkező változás, fejlődés a személyiségben.

A tanulás fajtái

Milyen tevékenységben eredményez változást:

Mozgástanulás

Perceptuális tanulás

Verbális tanulás

Szándék szerint:

Szándékos tanulás

Spontán tanulás

A külső hatás eredése szempontjából:

Nem szociális és

Szociális tanulás

A tanulás legegyszerűbb formái

Habituáció:

Az ismétlődő inger megszokottá válik

Szenzitizáció:

Érzékennyé válhatunk egy semleges ingerre, ha az valamiért fontos a számunkra

Autóduda

Autóduda

Az imprinting

Korai bevésődés

Leírója: Konrad Lorenz

Lényege: tartós kötődés alakul ki azon faj egyedeihez, amelyet az újszülött egyed először megpillant◦ Öröklött magatartásforma

◦ Elemi, speciális tanulás

◦ Megerősítés nélkül

◦ Szenzitív periódus

◦ Kulcsinger

◦ Főként a szárnyasokra jellemző

Klasszikus kondicionálás

PavlovKutyákkal végzett kísérleteket

Feltételes reflexet alakított ki a kutyáknál

Inger-típusú tanulás (S-tipusú kondícionálás)

Kondicionálás előtt

Feltétlen inger(étel)

Örökölt kapcsolat Feltétlen válasz(nyáladzás)

Semleges inger(csengő)

Nincs válasz

Kondicionálás után

Feltételes inger(csengő)

Tanult kapcsolat Feltételes válasz(nyáladzás)

A klasszikus kondicionálás fő jelenségei

Generalizáció (általánosítás: ha hasonló az új inger a feltételes ingerhez)

Diszkrimináció (elkülönítés: két hasonló inger megkülönböztetése)

Kioltás (megerősítés hiányában)

Spontán felújulás (új környezetbe helyezve)

Operáns kondicionálás

Próba-szerencse tanulásból indul ki

A cselekedet megismétlésének valószínűsége annak következményeitől függ (jó vagy rossz hatása van-e…)

Thorndike effektus törvénye (1898)

A tanulás a viselkedés következménye révén megy végbe.

Azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ, később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok amelyeket negatív megerősítés (büntetés) követ.

Az operáns kondicionálás

B. F. Skinner – Formálás

A kívánt viselkedés irányába mutató viselkedéseket is jutalmazzuk ➔fokozatosan alakul ki az új viselkedésforma

Ezt használják pl. állatidomárok, kutyakiképzők

Válasz-típusú (R-tipusú) kondicionálás

A megerősítés fogalma:

Minden olyan esemény, amely egy válasz megjelenési valószínűségét növeli

A megerősítés formái

Elsődleges megerősítés: alapvető biológiai szükséglet kielégítése (pl. éhség)

Másodlagos megerősítés: olyan érzékleti inger, amely az elsődleges megerősítéssel egy időben, vagy azt megelőzően jelent meg és elnyert annak tanulást segítő erejéből (pl. az étel szaga)

Folyamatos megerősítés: minden választ megerősítünk

Részleges megerősítés: amikor nem minden választ erősítünk meg→ nagyobb válaszgyakoriság

Látens tanulásLappangó tanulás

A tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása a tanulási pillanatában, az csak a későbbiek során jelenik meg

Tolman (1948): patkány kísérlet◦Megerősítés nélküli ismerkedés során kialakulhat a kognitív térkép, ami gyorsíthatja a tanulást

Komplex tanulás

Tanulás kulcsa: mentális reprezentáció ◦„Mentális próba-szerencse”

Tolman: patkányokkal végzett kísérletet, labirintus tanulás (kognitív térkép)

Nem asszociációkon alapul

Szociális tanulás:

A társas interakciók következtében bekövetkező tanulás.

Fontos az egyén aktivitása és kognitív folyamatai.

Bandura: a személyiség szociális tanuláselmélete

Hangsúlyozza a társ, mint modell jelentőségét a szocializációs folyamatban

Kísérletekkel igazolja a társas tanulás jelentőségét

Agresszív magatartás utánzásos tanulását vizsgálta legtöbbet

A szociális tanulás formái

Utánzás

Modellkövetés

Azonosulás (identifikáció) – Freud

Interiorizáció (belsővé tétel)

Az emlékezet

Tárolás a hosszú távú memóriában

Ebbinghaus felejtési görbéje•169 szólista, 13 értelmetlen

szótag

•Különböző mértékű késleltetés után újratanulás

•Mérés alapja: mennyi időt vett igénybe az újratanulás

Emlékezeti tárak

szenzoros tár RTM

rövid távú memória

HTM

hosszú távú memória

▪ érzékszervi benyomások

▪ ingermodalitás szerint (vizuális, echoikus)

▪ 1-3 sec

▪pillanatfelvételek

▪ korlátozott kapacitás (7±2)

▪ akusztikus, vizuális kódolás

▪ 1-2 perc

▪ kiszorítás, elhalványulás

▪ munkamemória

▪ korlátlan kapacitás

▪ szemantikus kódolás

▪ korlátlan időtartam

▪ nem felejtünk, csak nem tudjuk előhívni

ismételgetés

Az explicit és implicit emlékezet (Shachter)

Explicit emlékezet•Szemantikus (a világról való általános ismereteink tára)

•Epizódikus (önéletrajzi emlékezet)

Implicit emlékezet•Itt tároljuk a készségeinket

Az emlékezet alapfolyamatai

Alapfolyamatok

Kódolás Tárolás Előhívás

A kódolást elősegítő tényezők

Ismétlések száma

Szervezetünk és idegrendszerünk állapota

Személyes adottságainktól (motiváció,akarat, érzelem, érdeklődés stb.)

Együttes érzékszervi hatásoktól (pl. audiovizuális tanulás)

Előzetes ismeretektől és tapasztalatoktól

Konszolidáció

A konszolidáció zavarai, nehézségei

Interferencia: újabb anyag tanulás megzavarhatja az előző anyag megszilárdulását (pl. hasonló tartalom)•Retroaktív gátlás

•Proaktív gátlás

Tárolás (megőrzés a memóriában):

szelektív és erősen korlátozott kapacitás: 7±2 tömb

George Miller vizsgálatai

Az előhívást segítő tényezők

A kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága

Az információk szervezése

Ismétlés, újraszervezés

Előhívási támpontokhoz való kapcsolás

Kontextus hatás

Az előhívás két formája

Felidézés

Felismerés

Emlékezeti torzítások

Konzisztencia hatás: a múltat a jelennek megfelelő módon rekonstruáljuk

Átváltási hatás: a múltat a jelennel összeütköző módon rekonstruáljuk

Utólagos bölcsesség: múlt eseményeit jelenlegi tudásunknak megfelelően idézzük fel (előre megmondtam, hogy úgy lesz)

Egocentrizmus: múltunkat én-kiemelő módon idézzük fel (Jól emlékszem)

Sztereotipizálás: a múltbeli események általánosítása

A képzelet

Pszichológiai alapja

a képzet

- a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása:

- a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja → képzeleti kép – belső reprezentáció

- a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, de egészében új és más.

A képzeleti működés alapformái

Aktív (szándékosan kiváltott, tudatos):

• produktív,

• reproduktív.

Passzív (a képzeleti képek önkéntelen transzformációja):

• ábrándozás,

• hallucináció,

• hipnagóg képek,

• álmodás.

Az álom szempontjából az alvás két szakasza

REM (rapid eye movement) szakaszok – gyors szemmozgás

nonREM szakaszok

90 - 120 percenként váltják egymást

Lelki jelenség az álommunkát öt pszichés mechanizmus hajtja végre:

• Sűrítés (az álomban megjelenő személy több ismerős ember tulajdonságait egyesíti magába)

• Áttolás (a fontos jelentést hordozó elemek más személyre tevődnek át).

• Reprezentáció (a dramatizálás, képi megjelenítés).

• Szimbolizáció (jelképpel történő helyettesítés).

• Másodlagos megmunkálás (kerek egész, értelmes összefüggést mutató történetsorrá formálás).

A kreativitás

A kreativitás fogalma

Definíció:

a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.

Guilford nevéhez fűződik: a kreativitás hátterében a divergens gondolkodás áll.

Kreativitáshoz szükséges képességek (Guilford, Torrance)

Szenzitivitás

• Problémára való érzékenység (amit mások nem látnak meg)

Fluencia

• Asszociációs gazdagság

• Sok ötlet Eredetiség

Rugalmasság

Szintetizálás

• Nagyobb és teljesebb gondolati körök

Elaboráció

• Részletek kitöltése

• Struktúra

A kreativitás szintjei (Taylor)

•Kifejező (expresszív) szint – a produktum minőségétől független a kifejezés

•Produktív kreativitás – befejezettség, teljesség

•Feltaláló (inventív) kreativitás – ismeretlen összefüggések, régi új köntösben

•Újító (innovatív) kreativitás – módosítás, tökéletesítés

•Teremtő (emergentív) kreativitás – gyökeresen új produktum teremtése

Az alkotó folyamat lépései (Wallas)

1. Az előkészítés szakasza

2. A lappangási szakasz (Inkubációs szakasz)

3. A megvilágosodási szakasz ( aha élmény)

4. A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza

Kreativitás mérése

•Önjellemzés

•Mások által történő jellemzés

•Divergens gondolkodás mérése

•Életút vizsgálat

•Személyiségbeli összefüggések vizsgálata

Példa: Szokatlan használat teszt

Az intelligencia

Az intelligencia megközelítései

„Szingularisták”: az intelligencia egy egységes képesség, amely a többi intellektuális képességünket is meghatározza.

„Pluralisták”: többféle egymástól független intellektuális képességünk van.

Szingularisták

Wechsler:

„Az egyénnek az az összesített, vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való bánást.”

Spearman: kétfaktoros intelligenciaelmélet

-G-faktor (általános faktor)

-S-faktor (speciális faktor)

Pluralisták I.Gardner: 7-féle értelmet különít el

1. Szóbeli

2. Logikai

3. Térbeli

4. Zenei

5. Kinetikus (mozgásos)

6. Interperszonális

7. Intraperszonális

Pluralisták II.Sternberg: 3-oldalú intelligenciaelmélete

1. Ismeretszerzési komponensek:feladata az új információk felvétele és tárolása, új összefüggések megértése

2. Teljesítménykomponensek: az adott feladat végrehajtásában játszanak szerepet

3. Metakomponensek: a teljesítménykomponensek működésében és szabályozásában játszanak szerepet, probléma megközelítése/megoldási lehetőségei

Pluralisták III.

Cattel: kétféle intelligenciát különít el

1. Hajlékony intelligencia: a szokatlan helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást teszi lehetővé.

2. Rögzült intelligencia: a már megszerzett tudás alkalmazását jelenti.

Az intelligencia mérése

Simon és Binet, 1905 – első intelligenciateszt

IQ: ◦ Intelligenciahányados

◦ A mentális kort és az életkort viszonyítja egymáshoz

◦ IQ=Mentális kor/életkorX100

◦ Átlagos IQ: 100

Intelligenciakvóciens IQ

Alfred Binet, 1905

IQ Övezet

>130 Kiemelkedő

120-129 Nagyon jó

110-119 Jó

90-109 Átlagos

80-89 Mentális retardáció

70-79 Határeset

<69 Enyhe fokú értelmi fogyatékosság

A gondolkodás

A gondolkodás fogalma

Az emberi gondolkodás az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik.

Az információ feldolgozásával, megértésével és kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység, amely a képzetre és a fogalomra támaszkodik

A megismerő tevékenység legmagasabb szintje.

Pszichológiai alapja

a képzet

- a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása:

- a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja → képzeleti kép – belső reprezentáció

- a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, de egészében új és más.

Ismétlés (kreativitás)

A fogalom

A gondolkodás alapegysége

Definíció: a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk.

Példa: madár fogalma (repül, tollas, szárnya van stb.)

A fogalomalkotás lépései

1. a dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számbavétele,

2. lényegi jegyek kiemelése (fogalomalkotás);

3. dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felismerés),

4. főbb ismertetőjegyek működésének, törvényszerűségeinek felsorolása.

A fogalom két csoportja

Prototípus: a fogalom legjobb példáinak leírását tartalmazza

A fogalom magja: a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságokból áll

Fogalmak elsajátítása:

► prototípus tanulása (elsősorban egyéni tapasztalás útján: hipotézis ellenőrzés, felülről lefele irányuló stratégiák),

► a mag tanulása (iskolai oktatás).

A gondolkodás és a logikai következtetések

A szillogizmus, mint a következtetésekkel kapcsolatos rendszer (Arisztotelész)•főpremissza: Minden ember halandó.•alpremissza: Szókrátész ember.•következtetés: Szókrátész halandó.

Következtetési hibák

Atmoszféra hatás (Woodworth és Sells): a premisszák formája sajátos hangulatot, atmoszférát kelt, amelynek hatására hajlamosak vagyunk elfogadni a hibás konklúziót

Példa: Minden madár repül

Minden denevér repül

Tehát minden denevér madár

Konvergens gondolkodás — összetartó, (egy irányba tartó) szűkítő gondolkodás: beállítódás az egyetlen megoldás irányába

A konvergens gondolkodás jellemzői: • logikus következtetés képessége; • absztrakciós képesség; • szabályosságok felismerésének képessége.

mennyi 2+2; ki írta a Bánk bánt?; hol fekszik Madagaszkár?

Konvergens és divergens gondolkodás

Divergens gondolkodás — széttartó, elágazó gondolkodás: „többirányú” gondolkodás, amely számos lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel feladatnak több megoldása lehet.

A divergens gondolkodás jellemzői:• gondolkodás könnyedsége, folyékonysága;• minél több ötlet felvetésének képessége;• újszempontok figyelembe vételére való képesség; • eredetiség, problémaérzék.

mit lehet csinálni egy fél téglával?

A problémamegoldó gondolkodás

A probléma fogalma:

van valamilyen célállapot, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető utat.

mindig szubjektív, relatív, hogy mi a probléma (példa)

A probléma megoldó gondolkodás szakaszai

1. A probléma megértése

2. Tervkészítés

3. Kivitelezés

4. Ellenőrzés

A problémamegoldást befolyásoló tényezők

Megoldási sémák

➢algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés

➢heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma

Beállítódás

Funkcionális rögződés

A gondolkodás műveletei

Analízis Szintézis Általánosítás Konkretizálás

Absztrahálás Következtetés Analógia Kiegészítés

A motiváció

A motiváció fogalma

A latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni.

A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel

Minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal

A motiváció alapfogalmai

Szükséglet:a szervezetben fellépő hiányállapot

Homeosztázis: a szervezet belső viszonylag állandó egyensúlyát fenntartó

mechanizmus a külső változó környezettel szemben

Drive: a szükséglet nyomán kialakuló belső késztetés, a viselkedés hajtóereje

Elsődleges vagy primer drive-ok

Hőszabályozás Éhség Szomjúság Szexuális Alvás

Salakanyagok ürítése

Védekezésre irányuló

Kutató vagy explorációs

drive (kíváncsiság)

Általános aktivitási drive

Másodlagos drive-ok

Tanulás során alakulnak ki ––> minden olyan tárgy, helyzet amely az elsődleges

drive-ok kielégítésében szerepet játszanak, maguk is motívummá válnak. (pl.:

pénz)

Motivációelméletek

•Drive-redukciós elmélet

•Arousalszint elmélet

A drive-redukció folyamata:

Szükséglet

Drive

Aktivitás

Cél

Drive redukálása

Aktivitás redukálása

Kritika

Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.)

Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok)

Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés

Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

Arousalszint elmélet

Minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik egyénenként változó

Az alapvető motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) megemelik az arousal szintet olyan viselkedés,amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet.

Kevés inger az arousalszint lecsökken az optimális szint alá arousalszintnövelésére motivál ingerkeresés az optimális szintig

A motívumok természete szerint elkülönítjük:

Biológiai motívumok

Szociális motívumok (szexuális és fajfenntartási)

Kíváncsiságmotívumok◦Ingerkeresés

◦Kalandkeresés

◦Manipuláció

Extrinsic és intrinsic motiváció

•Extrinsic (eszköz jellegű) motiváció: a viselkedés motivációjábanvalamilyen cél elérése vagy külső tényező játszik szerepet.

•Intrinsic (önjutalmazó) motiváció: akkor beszélünk ilyenmotivációról, amikor a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlőélvezet maga.

Maslow motivációs elmélete

Organizmus egységes egész

Egyszerre több motiváció is működik

Szükségletek hierarchia szerint rendeződnek

Emberi szükségletek:◦Hiány szükségletek

◦Fejlődési szükségletek/növekedési igények

Hiányszükséglet (alacsonyabbrendűek)

•Kielégítéséhez kell a környezet•Kielégületlen: testi és lelki betegséghez vezethet

•Hiánymotivált viselkedést hoz létre

Fejlődési szükséglet (humánspecifikusak)•Pozitív irányú fejlődés

•Akkor, ha a hiányszükségletek kielégítettek

Szükségletek piramisa

Murray motivációs rendszere

27 szükségletet azonosított, amit 6 téma köré csoportosított:

1. Ambíció (pl.: teljesítmény motiváció)

2. Hatalom (pl.: dominancia)

3. A státusz védelme (pl.: védekezés)

4. A tárgyakhoz való kötődés (pl.: birtoklás)

5. A társakkal való viszony (pl.: affiliáció)

6. Információcsere (pl.: megismerés)

Az érzelem (emóció)

Az érzelem fogalma

A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez fűződő szubjektív viszonyt fejezi ki.

Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. (Kleinginna és Kleinginna, 1981)

Az érzelmek osztályozása

Polaritás szerint: negatív és pozitív érzelmek

Tárgyuk szerint:

- Intellektuális érzelmek

- Erkölcsi vagy morális érzelmek

- Esztétikai érzelmek

Összetett érzelmek: bűntudat

Egyetemes vagy alapérzelmek

Öröm

Szomorúság

Félelem

Harag

Undor

Érdeklődés

Meglepetés

Érzelmi állapotok

Hangulat: kevésbé intenzív, de tartós

Indulat: nagyon intenzív, de nem tartós

Szenvedély: nagyon intenzív és tartós

Érzelemelméletek

James-Lang féle érzelem-elmélet

Cannon-Bard féle érzelem elmélet

Schachter-Singer féle kéttényezős (kognitív / arousal)érzelemelmélet

érzelem

inger arousal észlelése

James (1884.amerikai)-Lange (1885.dán)

érzelemelmélete

• Szekvenciaprobléma: milyen sorrendben követik egymást az érzelem összetevői (esemény, annak észlelése és a testi válasz)

• A válasz lehet a viselkedésben, testi válaszokban, vagy az idegrendszer aktivációs állapotában bekövetkezett változás.

• Tehát a környezet nem közvetlenül, hanem a testi változásokon keresztül vált ki érzelmi élményt (nem azért menekülünk, mert félünk, hanem azért félünk, mert menekülünk).

Cannon kritikája

A zsigeri változások hosszú időlefutása nem magyarázza az érzelmek azonnali fellépését

A művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket

A zsigerek érzéketlen képletek (kevés érzőideg)

A különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg (pl. öröm és fájdalom esetén)

A zsigerek és a központi idegrendszer kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben

ingerszubkortikális agyi

területek

autonóm arousal

emocionális élmény az agykéregben

Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete

• James és Lang elmélete szerint az érzelmi élmény központja az agykéreg, míg

• Cannon szerint ezt a talamusz aktivitása határozza meg és az érzelmi élmény a testi változásokkal közel azonos időben jelenik meg.

inger

más információk

az arousal más forrásai

az inger kognitív értelmezése

Melyik érzelem?

autonóm arousal intenzitás

ÉRZELEM

Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete

A Schachter-Singer elméletEz az elmélet az érzelmekben a vegetatív aktivációs állapot, az arousal kognitív magyarázatát hangsúlyozza.

Eszerint az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint megváltozásával járnak, és minőségüket az határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk ezt a változást.

A magyarázatban szerepet kapnak az aktuális helyzet jellemzői és a korábbi tapasztalatok egyaránt.

Az elmélet az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel, és azt, hogy a megnövekedett arousal magyarázati igényt indukál,.

De ha ilyen nincs, akkor a környezetben keressük az arousal emelkedés okát.

Az érzelmi folyamat összetevői Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban számunkra milyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos).

Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy érzés.

Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gondolatok a tervekről, arról hogy hogyan küzdjünkmeg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kontextusértékelés) és a tervek beindítása (cselekvéskészség).

Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló változások.

Érzelemkifejezés: testi változások.

Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott reakciók.

Kognitív kiértékelés (Smith & Ellsworth)

A helyzet kívánatossága

A helyzethez elővételezett erőfeszítés mennyisége

A helyzet bizonyossága

A figyelem, amit a személy a helyzetnek akar szentelni

A helyzet felett érzett kontroll erőssége

A helyzetben jelen lévő nem emberi erőknek tulajdonított beflyás

Fiziológiai válaszok

Az érzelmek erős testi változásokkal járnak együtt.

•Például megy az utcán, és hírtelen elé ugrik egy nagy kutya. Az ember megijed, és közben a-valószínűleg – a következő testi változásokat figyelheti meg magán: gyorsabb a szívritmus, fokozódik a légzésszám, izzad a tenyere, remeg a keze stb.

•Téves kiértékelés?

Kommunikáció

Mi a kommunikáció?

Napjainkban: ◦ legáltalánosabb értelemben: információátvitel, információcsere valamilyen jelrendszer (pl. nyelv) segítségével

◦ szűkebb értelemben: az emberi gondolatok cseréje

Az emberi kommunikáció csoportosításaI. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint:

1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki

folyamatok feldolgozása

2. interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti

kapcsolatteremtés és annak fenntartása

3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és más közösségekben

4. tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió

Az emberi kommunikáció csoportosítása

II. A közlő szándéka szerint:

1. szándékos (tudatos)

2. nem szándékos (ösztönös)

III. Az alkalmazott jelrendszer szerint:

1. verbális: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja

2. nem verbális: nyelven kívüli jelrendszert használ (testbeszéd, képzőművészet)

Az emberi kommunikáció csoportosítása

IV. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve:

1. kognitív (gondolkodásra ható)

2. affektív-emocionális (érzelmekre ható)

V. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint:

1. közvetlen (szemtől szembe)

2. közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak)

Az emberi kommunikáció csoportosítása

VI. A visszacsatolás megléte, ill. hiánya szerint:

1. egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás

2. kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe folyamatosan változik

A METAKOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE

Minden tartalmi kommunikációt kísér valamilyen relációs kommunikáció, amely

nem szándékos, nem akaratlagos (indirekt), de amely a tartalmi

kommunikációval szabályszerű összefüggésben áll.

KOMMUNIKÁCIÓ NINCS METAKOMMUNIKÁCIÓ NÉLKÜL.

A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI

Az emberi kommunikáció

◦VERBÁLIS csatornákon

◦NONVERBÁLIS zajlik

Az emberi nyelv egyedülállósága

Az állatok jelhasználata

•reflexes, az inger jelenlétéhez kötött

•a fajra jellemző mennyiségű, véges számú üzenet

•mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan hordoznak információt

Az emberi nyelvhasználat

•a beszélő szándékai irányítják

•nagymértékben rugalmas

•produktív és kreatív

•kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér, idő és tényszerűség.

VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Eszköze a nyelv.

Hockett szerint (idézi Forgas, 1989) az emberi nyelv négy olyan sajátossággal bír, ami megkülönbözteti bármely más állati kódrendszertől.

1. A leválasztottság: a nyelv segítségével az ember képes közvetlenül nem jelenlevő, távoli dolgokról, eseményekről is kommunikálni.

2. A nyitottság: az ember képesek új jelentéseket alkotni, és azokat a többiek felé kommunikálni.

3. A hagyományozás: a nyelvet az új generációk a korábbi nemzedékektől tanulják.

4. Kettős mintázottság: a nyelv korlátozott számú elemből áll, mégis végtelen számú jelentést lehet belőle létrehozni.

NON-VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Jellemzői (a verbális kommunikációhoz képest):

•gyorsabb a küldése és fogadása

•kevesebb tudatos kontroll irányul rá

•kevésbé figyeljük

•hatásosabb

A nonverbális kommunikáció funkcióiA két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik.

A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van:

1. a társas helyzet kezelése,

2. én-megjelenítés,

3. az érzelmi állapotok közlése,

4. az attitűdök kommunikációja,

5. csatorna-ellenőrzés.

A társas helyzet kezelése

1. Folyamatosan jeleznünk kell partnerünknek

•pozitív vagy negatív reakciónkat

•növekvő, csökkenő vagy változatlan érdeklődésünket

•hogy megváltoztassuk vagy befejezzük az érintkezést, stb.

2. Az érintkezések kezdeményezése és befejezése.

•Ezek folyamán a nonverbális csatornára folyamatos figyelem irányul

Az én bemutatása

Az új partnerekben ki kell alakítanunk, a régiekben fenn kell tartanunk a képet, amelyet magunkról szeretnénk mutatni.

Ilyen helyzetekben a szóbeli közlések keveset segítenek→ nonverbális jelzések.

Érzelmi állapotok kommunikációja

Az érzelmekre vonatkozó verbális üzenetek lassabbak és homályosabbak.

+

Az érzelmek szóbeli közlését a kulturális normák korlátozzák

↓

Nonverbális üzenetekkel fejezzük ki érzelmeinket.

Az attitűdök kommunikációja

A legtöbb tartós attitűdöt mind verbálisan, mind nonverbálisan ki lehet fejezni.

A nonverbális jelzések általában kiterjesztik a szóbeli tartalmat.

Más, ideiglenes attitűdöket, kizárólag nonverbális kommunikációs csatornákon közlünk.

Az egyes nem verbális csatornáknak az attitűdök kommunikációjában különböző erőssége van.

Csatornavezérlés

A csatornavezérlés a nonverbális jelzéseknek a verbális csatorna ellenőrzésében betöltött funkciója.

↓

Annak irányítása, hogy egy csoportban hogyan zajlik a verbális kommunikáció.

A korlátozott források hatékony kihasználása érdekében ennek erősen koordináltnak kell lennie.

NON-VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI

Mimika

Tekintet

Paralingvisztika, vokális jelzések

Mozgásos csatornák:◦ Gesztusok

◦ Testtartás

◦ Proxemika (térközszabályozás)

Kulturális szignálok

MIMIKAI KOMMUNIKÁCIÓ (Ekman)

•Öröm

•Szomorúság

•Meglepetés

•Félelem

•Harag

•Undor

•Érdeklődés

KOMMUNIKÁCIÓ A TEKINTET RÉVÉN

A tekintet hiánya, változásai, az általa kifejezett tartalom sokat elárul figyelmünkről, érzelmünkről

A tekintet fontos szerepet játszik az interakciók szabályozásában

Pupillák: észleljük a pupillaméret változásait, következtetünk belőle! (pl. vonzóbba tág pupilla)

Vizuális egyensúly: különféle szabályok irányítják

Agresszió és dominancia kifejezése a tekintetben

PARALINGVISZTIKA,VOKÁLIS JELZÉSEK

Minden vokális jelzés, ami nem beszéd, paralingvisztikai jelzésnek tekinthető.

Hangerő

Hangszín

Hangsúly

Intonáció

Beszédtempó szabályozó funkciót

Szünetek tölt be

A hangból megállapítható: a beszélő nemét, életkorát, természetét, karakterét, milyen társadalmi rétegbe tartozik, mennyire művelt, mennyire értelmes

MOZGÁSOS (AKCIÓS) KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

Gesztusok – a kezek, karok; a fej mozgása

A beszéd közben használt gesztust GESZTIKULÁCIÓNAK nevezzük – NORMÁK ISMERETE

Jellemzőek a nemi különbségek!

A gesztusok erősen kultúrához kötöttek.

Embléma: független, világos jelentéssel bíró gesztus.

Személyes különbségek is jelentősek.

ÉRINTÉS

Érintés kapcsolattartó funkciója elsődleges (szerelmi kapcsolat, csecsemő, súlyos beteg, haldokló)

Világos társas szabályok irányítják, hogy ki, mikor, hol és kit érinthet meg.

Intimitást fejez ki legtöbbször

Jelenthet dominanciát

Férfiak és nők különbözően reagálnak rá

Leggyakrabban rituálisan jelenik meg

Testtartás

A testtartás (poszturális kommunikáció) a test álló vagy ülő helyzetével, beszéd közbeni mozgásával foglalkozik.A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Az egymással szoros kapcsolatban levő emberek az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását (Ezt SCHEFLEN poszturális tükörjelenségnek nevezi)A testtartás érzelmi állapotot is kifejez: •egyenes, álló: összhang, határozottság,•kihúzom magam: elégedettség, önteltség•összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz •előredől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró•hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság

Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog

PROXEMIKA-térközszabályozás

Hall szerint a társas környezetük régiókra (“buborékokra”) osztható, különbözőszabályok jellemzik:

Intim zóna (0 – 0.6 m)

Személyes zóna (0.6 - 1.2 m)

Társas konzultációs zóna (1.2 - 3.3 m)

Nyilvános zóna (3.3 m -től)

Egyik zónából a másikba való átmenetet a viselkedés látható megváltozásajellemzi.

Felségterületek: Az emberek ideiglenesen v. tartósan ellenőrizni szeretnénekbizonyos területeket, ezt ki is fejezik.

Szocializáció

A szocializáció fogalma

Társadalmi lénnyé válás folyamata

Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat

Nem azonos fogalom a fejlődéssel

A szocializáció szinterei (ezekről későbbiekben)

Család -elsődleges szintér

Oktatási intézmények (óvoda, iskola) –másodlagos szintér

Munkahely – harmadlagos szintér

Szocializáció színterei: egyéb csoportosítás

•Totális intézmények, pl.: börtön, elmegyógyintézet, bentlakásos intézmény.

•Kevésbé merev szabályozású intézmények, pl.: nyári tábor, iskola.

•Nevelési célzatú szocializációs rendszer. Ilyen például a család vagy az iskola.

•Reszocializáló rendszer: célja a korábbi szocializációs rendszerek hibáinak a kijavítása, pl.: javítóintézet.

Szociális tanulás formái

•Utánzás

•Modellkövetés

•Azonosulás, identifikáció

•Belsővé tétel, interiorizáció

A család szocializációs funkciói

Az érzelmi biztonság megteremtése

Modellnyújtás

A beszéd megtanítása

Első szociális interakciós tér

Az éntudat és énidentitás megszilárdítása

Általános társadalmi normák és értékek közvetitése

Az iskola szocializációs funkciói

•Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás)

•Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik)

•Kortáscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)

Szakmai szocializáció

Az a folyamat, melynek révén a az egyén valamilyen szakma képviselőinek sorába lép, majd egyre magasabb szinten látja el szakmai szerepét.

Személyes kvalitások találkozása a szakmai kvalitásokkal

Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a pályán, szakirányú ismeretekre kell szert tenni, és meg kell tanulni ezeket a gyakorlatban alkalmazni.