kommunikáció - szie · a kommunikáció során a leadó a saját agyi modelljét működteti és...
Post on 28-Jan-2020
11 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Kommunikáció
Szemethy László PhD
A kommunikáció az állat olyan viselkedési aktusa, ami megváltoztatja egy másik állat magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy az a kommunikáló állat számára, nagyobb számú eset átlagában, adaptív értékű. (P.J. Slater 1978)
állatok azon viselkedési vagy morfológiai tulajdonságai amelyek megváltoztatják a fogadó egyedek viselkedését
• adó – jelet adja • vevő – jelet fogja
pozitúrák
magatartási mintázatok
hangok
speciális vegyületek
A kommunikáció során a leadó a saját agyi modelljét működteti és a kommunikáció biológiai funkciója az, hogy a vevő agyi modelljében valamilyen ránézve vagy mindkettőjükre nézve adaptív változást idézzen elő
- a jel a leadó agyi modelljének komponense
Kérdés: mi történik ezzel a jellel, amikor a vevő észleli?
Ha ugyanolyan funkciójú komponensként viselkedik a vevő agyában, akkor teljes az átfedés (korrespondencia)
I. típusú kommunikáció
fajtársak
Ha az átfedés nem teljes…
II. típusú kommunikáció
„ülj” vezényszó
Hattyú
- állatvilágban gyakoribb az I. típus, amely öröklött modellkomponensek felhasználásán alapszik, DE! tanulással változhat
• nemcsak az egyedek felismerését tanulják meg, hanem minősítik viselkedésüket is • „személynevek” használata
Tanulás is képes egy öröklött reakció lefolyását jelentősen befolyásolni
Mexikói kardfarkú hal
Sirály
Zebra
Holló
Vörösbegy
Üzenet: az a funkció, amit az adott kommunikációs jel az adó agyi modelljében betölt többféle funkciót betölthet, kontextusfüggő!
Jelek két nagy csoportra oszthatók: T.A. Sebeok (1962)
Digitális jelek
• „mindent vagy semmit” • jel jelentésének-intenzitásának nincs semmiféle kapcsolata • madarak vészjelző kiáltása, szent- jános bogarak hímjeinek felvillanása
Analóg jelek
• jelek intenzitása maga is információt hordoz • agressziót kifejező pozitúrák
Zöld gém
Fizikai jel lehet:
• egyszerű: csupán egyetlen üzenet (vészkiáltás) • összetett: jel is több részből áll, esetleg több testrész, üzenet is lehet összetett
Antitézis-elv (Darwin 1872): ha az állat szándéka vagy belső állapota ellenkezőjére fordul, akkor megfordulnak a szándékot vagy belső állapotot kifejező jelek is
Jelek specificitása széles határok között változik:
Selyemlepke
Nagyobb specificitás
• szexferomon • szexuális izoláció miatt fontos
Nincs nagyfokú specificitás
• veszélyt jelző feromonok • nem versengenek egymással, de sok közös ellenség
Kis konc.: aktív keresés Magasabb konc.: agresszió Még magasabb konc.: menekülés
1. Oroszláncsapat összehívása 2. Kötődés megerősítése 3. Idegen falkák közötti távolság 4. Fajtársak közötti agresszió
Az állati kommunikációs rendszerek zártak, míg az emberi nyelv
nyílt (egy jel több üzenet továbbítására is felhasználható →
oroszlánordítás, méhkirálynő feromonja)
1. Vadászatra hívás 2. Falka összetartás 3. Territórium védelme- zése
A lehetséges üzenetek számát növeli a metakommunikáció, ami összetett jelzésrendszer és a játékra hívásnál figyelhető meg sok állatfajnál Csak az alsó fogsor látszik!
A kommunikáció funkciója
A leggyakoribb funkciók:
• egyed-és csoportfelismerés • rokonfelismerés • rangsorban elfoglalt hely jelzése → a domináns •farkas magabiztos testtartása, járása, bármelyik egyedet megközelíti nyíltan • agresszió során fenyegetés, szubmisszió • játékra hívás • szexuális állapot jelzése • csoportösszehívás → oroszlánok ordítása • szinkronizáció → kanári éneke a nőstény peteérését serkenti • territóriumjelzés → borzok kakigödrei, madárének • veszélyjelzés → sirályok vészkiáltása, csúfolódó viselkedés (kormos légykapó, feketerigó → kulturális tanulás) • vészjelzés (fehérbarkójú cerkóf) • kontaktustartás → csibe és a tyúk közötti hangjelzések • információ az erőforrásokról → méhtánc (Karl von Frisch)
A kommunikációs aktusok általában belső állapotot, szándékot vagy valamilyen külső tényezőről szóló információt fejeznek ki
Kerektánc: • kis távolságra lévő táplálékhelyet jelez • felderítők mindig hoznak mintát
• kirepülő dolgozók szag alapján keresnek
Rezgőtánc: • információ a táplálékforrás távolságáról és irányáról • nem távolságmeghatározás, hanem E-ráfordítás
Ritualizáció
A kommunikációs jelek gyakran más célú viselkedésformákból fejlődtek ki fokozatos genetikai változások révén, ezt az evolúciós folyamatot nevezzük ritualizációnak
A folyamat során valamilyen mozdulat, pozitúra jellé alakul oly módon, hogy a viselkedés a jel funkcióra alkalmassá váljon, azaz egyértelmű, feltűnő és pontos legyen
1. a funkció megváltozása 2. a motiváció megváltozása → majmoknál a békítés egyik gesztusa a felkínálkozás 3. a mozdulatok gyakran felnagyítódnak, továbbá leegyszerűsödnek 4. kiváltóingerek küszöbértéke lecsökken 5. a mozdulatok gyakran pozitúrákba fagynak → fenyegető pozitúrák a menekülés és a támadás mozdulataiból 6. a mozdulatok orientációja is megváltozik 7. sokszor morfológiai változások is bekövetkeznek (színes tollak, foltok)
• kaparja a földet • fejét lehajtva hívóhangot hallat • csipkedi a talajt • tyúkok hívó hangra jönnek, miközben táplálkoznak, a kakas párosodik velük
• farktollait kissé szétnyitja • csipkedi a talajt a nősténye előtt • nőstény odaszalad, kaparja a földet, miközben a hím még inkább széttárja farktollait
• hasonlóan viselkedik, de ha a nőstény megjelenik, fejét magasra emeli és a nőstény irányában bólogat (táplálék- kínálás)
• kakas teljesen szétterjeszti szárnyait, farktollait; vonzó mintákkal tarkítottak • rázza tollait, néhány lépést hátrál • csőre talaj felé mutat • soha nem kínál táplálékot
Kommunikáció szagok útján!
Miért fontosak a szagok?
Vadgazdálkodás szempontjából:
• vadászat
• „behívás”
• csapdázás
Egyéb területek…
• nyomolvasás, üldözés
• manipuláció??
top related