klímaváltozás és biodiverzitás
Post on 18-Jan-2016
34 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Klímaváltozás és
biodiverzitás
Az Európai Unió tevékenységei
DORKA ÁRON dorkaa@pmtkft.hu
Pest Megyei Európai Információs Pont
1052 Budapest Városház u. 7. www.pmtkft.hu/eipwww.europedirect.hu
Éghajlatváltozás
A kihívás nagysága
• Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a világnak szembe kell néznie
• Cselekednünk kell a hőmérséklet emelkedésének stabilizálása érdekében, hogy megelőzzük a visszafordíthatatlan és katasztrofális változásokat
• Globális intézkedésre van szükség – csak rövid ideig van lehetőségünk cselekedni
• Ha most lépünk, az kevésbé költséges, mintha az elszabadult éghajlatváltozást kellene kezelnünk
A felmelegedés – valóság
• 1850 óta az átlaghőmérséklet világszerte 0,76 °C-kal emelkedett meg
• A felmelegedés zöme az utóbbi 50 év során, emberi tevékenység eredményeképpen következett be
• Az okok: fosszilis tüzelőanyagok elégetése energiatermelés céljából, mezőgazdaság, erdőirtás
• Már most is tapasztalhatjuk az éghajlatváltozás egyes következményeit, pl. hőhullámokat és szélsőségesebb időjárási eseményeket
A felmelegedés – valóság
Mit kell tennünk?
• Jelentősen mérsékelnünk kell a széndioxid-kibocsátásokat, és alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákra kell áttérnünk
• Drámai módon változtatnunk kell az energia felhasználásán és termelésén
• Hatékonyabban kell felhasználnunk az energiát
• El kell terjesztenünk a megújuló energiák és az innovatív technológiák használatát
• Alkalmazkodnunk kell a már zajló változásokhoz
A nemzetközi fellépés kezdetei
• Az országok 1992-ben, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) megkötésével kezdtek párbeszédet az éghajlatváltozásról
• A széndioxid-kibocsátások csökkentésére vonatkozó első nemzetközi kötelezettségvállalásokat a Kiotói Jegyzőkönyv fektette le 1997-ben
• Az EU vezető szerepet játszott a múltbéli megállapodásokban, emellett a hatékony jövőbeli fellépés szószólója is
A Kiotói Jegyzőkönyv után (1)
Kiotó:
– Csupán első lépés
– Csak 2012 végéig marad érvényben
– Nem minden ország csatlakozott hozzá – többek között az USA sem
– Nem tartalmaz a fejlődő országokra vonatkozó kötelezettségeket, pedig az ő kibocsátásaik egyre gyorsabban felzárkóznak a fejlett országokéihoz
Az EU intézkedései (1)
Az EU intézkedései (1)
2008 decemberében az európai vezetők megállapodtak egy éghajlatra és energiára vonatkozó csomagban, amely 2020-ig nagyratörő célokat fogalmaz meg.
A csomag szerint:
– 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, illetve 30%-kal, amennyiben más fejlett országok is vállalják ezt
– Az energia 20%-ának megújuló forrásokból kell származnia
– 20%-kal növelni kell az energiahatékonyságot
Az EU intézkedései (2)
Néhány példa a csomagban szereplő konkrét lépésekre:
– A kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése
– A szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának támogatása
– Országonkénti célkitűzések a megújuló energiákra vonatkozóan
Itt találhat további tájékoztatást
www.climatechange.eu.com
http://unfccc.int
Az Európai Unió 2010-ben a biodiverzitás védelmét kiemelten kezeli:
2010 a biodiverzitás védelmének kiemelkedő éve • Az EU céldátuma a biodiverzitás csökkenésének megállítására (meghosszabbítva 2020-ig)• Az ENSZ Nemzetközi Biodiverzitás Éve • Az ENSZ Biodiverzitás Egyezmény 10. Konferenciája.
A biodiverzitás védelmének világnapja
az élővilág sokféleségére (biodiverzitás), illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik
ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét.
Május 22-e, 2000- Biológiai Sokféleség Egyezmény (ENSZ) végleges szövegének elfogadása
(korábban december 29-e)
Az egyezmény „azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. A 2010-re vonatkozó célkitűzést később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta.
Biodiverzitás - az élővilág sokfélesége.
a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, a fajon belüli genetikai változatosságot (nézzük csak meg hányféle alma van),
Egy kisebb területen belül is értelmezhető, pl. a Kárpát-medence biológiai sokfélesége, vagy egy kerti tó biodiverzitása
Összeírva kb. 1 millió
(becsült adat 1,75 millió)
Naponta 50 faj pusztul ki!!!
A biodiverzitás -kulcsa az emberiség fennmaradásának.
A természetben előforduló fajok bármelyike lehet:• Élelem – fontos tápanyagforrás• Akár gyógyíthatatlan betegség gyógyszere.
A fajok kihalásának legfőbb következményei:
Energia elvesztése: A fejlődő országokban az energiát 50%-ban fából nyerik,
Népcsoportok, kultúrák elvesztése: sok népcsoport a természetből él; innen szerzi az élelmet, az alapanyagokat és a kultúrájuk is szorosan kapcsolódik a természethez.
Élelemkészletek: 7000 növényt és 100 állatfajt használunk étkezési célokra.
Gyógyszerek 50%-a növényi eredetű, + genetikai forrás
Biogeokémiai folyamatok: vízkörforgás/tisztítás, oxigénkörforgás, szénkörforgás, talajfolyamatok
Klímaszabályozás: erdők – CO2
Kultúra és szabadidő: mindenhol ugyanaz a kutya, vagy ugyanaz a fa ?
De nézzük meg, miért is veszítjük el a fajokat.
Élőhelyek pusztulása a nagyobb biomokat – esőerdők, szavannák, fenyőerdőket – már 20-50%-ban átalakítottuk elsősorban mezőgazdasági és lakóterületté, illetve ipari, idegenforgalmi célból.
Szennyezés (tiszai ciánszennyezés, vagy az olajszállítók balesetei, de a mezőgazdaság – talajjavítószerek nitrátjai ; fény- és zajszennyezés is.
Kizsákmányolás • Étel (luxusételek, kaviár miatt sok tokfaj van veszélyben, Japánban a
bálnavadászat)• Hobbi (elefántcsont miatt az elefántok száma 10 millióról 400 ezerre
csökkent, búvárkodás – korallgyűjtés, vadászat)
Útépítés, felújítások
Őshonos fajokat agresszívan kiszorító fajok terjeszkedése (akác, parlagfű, libatok, stb. itthon, Új-Zélandon macskák, patkányok)
Globális felmelegedés és klímaváltozás – A klímaváltozás elérheti a 4 oC-os átlag évi hőmérséklet változást, ami az éghajlati övek nagymértékű eltolódását eredményezné. Ez az állatok élőhelyeinek megváltoztatását is jelentené. Kérdés, mennyire bírnak a fajok lépést tartani ezzel a gyors tempóval.
Fajok: 800 féle növény, valamint a madarak 40 százaléka kifejezetten
veszélyeztetett
Néhány adat:
• Az utóbbi néhány évtized során 64 európai növény halt ki (ezek közül nyolc a 80-as és kilenc a 90-es években)!
• Az új évezredben a spanyol vadkecske volt az első emlős, amelyik kipusztult.
• Ma az Európai Unió területén élő emlősök mintegy fele (45%), a hüllők, madarak és halak egyharmada (38%) számít veszélyeztetett fajnak.
Legfőbb okok:
az élőhelyek elvesztése (urbanizáció és a megművelt mezőgazdasági területek térhódítása, az úthálózat növekedése és a közúti közlekedés intenzitása miatt)
a globális felmelegedés (valamennyi faj 35 százalékának eltűnéséhez vezethet 2050-re)
Élőhelyek: Az Európai Unión belül kb.:2500 különböző fajta élőhely: (legelők, a tavak,
a folyók, a hegyek, a sztyepp-tundrák, a dűnék, a sziklák, erdők, lápok, mocsarak és még rengeteg élőhely.
Élőhelyek pusztulásának okai: a belterjes mezőgazdasági gyakorlatnak és az ellenőrizetlen ipari
és idegenforgalmi terjeszkedésnek köszönhetően egyre több földre van szükségünk, ami elűzi a vadon élő állatokat, vagy lecsökkenti életterüket.
A szennyezés és a mélyépítési munkálatok, mit például a gátak létrehozása, sok európai folyó ökoszisztémáját és torkolatát károsította meg.
A tengerparti területek mentén a szennyezés és a túlhalászat különös veszélyt jelent a tengeri élőlények számára.
Adatok: Európán belül a pusztaságok, sztyeppék és tőzeglápok területe 60-
90%-kal csökkent. Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a múlt
század kezdete óta a dűnék 75%-a eltűnt. Ezért fontos nem csak a fajok, hanem élőhelyük védelme is.
Csatlakozott nemzetközi megállapodásokhoz
a vizes élőhelyek védelméről szóló 1971-es ramsari egyezmény; a Balti-tenger térségéről szóló 1974-es helsinki egyezmény; a Földközi-tenger térségéről szóló 1976-os barcelonai egyezmény; a vadon élő állatok vándorló fajainak megóvásáról szóló 1979-es
bonni egyezmény; a vadon élő állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló
1979-es berni egyezmény; az Alpok védelméről szóló 1991-es egyezmény; a biológiai sokféleségről szóló 1993-as ENSZ‑egyezmény. Visszaszámlálás 2010 2001-en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a
biodiverzitás csökkenését. (Ld.: az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010 programja,)
• A természetvédelmi jogrendszert javítása• Megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát, • Nagyobb összefogás az államok és a társadalmi csoportok között, • Több természetvédelmi terület f• Fajvédelem
Uniós törekvések A Berni Egyezmény A Berni Egyezmény (1979) a vadon élő állatok, növények és élőhelyeik
megmentésére. 1979 Madárvédelmi irányelv Visszaszámlálás 2010 2001-en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a
biodiverzitás csökkenését. (Ld.: az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010 programja,)
• A természetvédelmi jogrendszert javítása• Megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát, • Nagyobb összefogás az államok és a társadalmi csoportok között, • Több természetvédelmi terület f• Fajvédelem
2002 élőhelyek védelméről szóló irányelv Natura 2000 hálózat A Natura 2000 hálózat célja az adott területek megóvása, hogy az élőhely
és az életközösség fennmaradjon.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Dorka Árondorkaa@pmtkft.hu
top related