hang/betű – szó – mondat - szöveg...csillagfény inggomb rendőr képkeret inggallér...

Hang/Betű – Szó – Mondat - Szöveg

Nyelvtanból tanultak áttekintése

Készítette:Szűcs Budai Engelbert

magyartanár

A nyelv legkisebb eleme: a hang / a betű

Hang (ejtésben)

Betű (írásban)

39 40

j/ly = j j – ly

A hangok felosztása – a magyar ábécé

a á b c cs d dz dzs e é

f g gy h i í j k l ly

m n ny o ó ö ő p r s

sz t ty u ú ü ű v z zs

q w x y

A hangok felosztása

Magánhangzók (14) Mássalhangzók (25)

a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű

Egyjegyű: b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z

Kétjegyű: cs, dz, gy, (ly), ny, sz, ty, zs

Háromjegyű: dzs

A magánhangzók felosztásaMagas

E, É, I, Í, Ö, Ő, Ü, Ű.

Mély

A, Á, O, Ó, U, Ú.

Hangrend

A Duna, Európa nagy és megbecsült folyója,

országunkon is áthömpölyög.

Magas: és, megbecsült, is.

Mély: A, Duna, nagy, folyója, országunkon.

Vegyes: Európa, áthömpölyög.

A mássalhangzók felosztása

Z

ö

n

g

é

s

B D G V Z ZS DZ DZS GY J L R M N NY /

Z

ö

n

g

é

t

l

e

n

P T K F SZ S C CS TY / / / / / / H

A mássalhangzók felosztása

Hangváltozások

• Részleges hasonulás (azt, színpad, vasdob…)

• Teljes hasonulás

Írásban nem jelölt teljes hasonulás(apadt, anyja, bátyja…)

Írásban jelölt teljes hasonulás (Kováccsal, jéggé, akkor...)

• Összeolvadás (metszi, hajtja, mondja…)

• Kiesés (mért nem, ijesztget…)

• Rövidülés (mondd meg, otthon, sakkban…)

A szavak

Hangok/Betűk sora + Jelentés = Szavak

P – A – R – K + fákkal benőtt rendezett terület = PARK

t – á – r – f + /jelentése: nincs/ = ez csak hangok sora, de nem válik szóvá

A szavak felosztása szerkezetük szerint

• Egyszerű toldalék nélküli szó: autó, tábla, radír, ceruza…

• Összetett toldalék nélküli szó: számítógép, versenyló, rendőr…

• Egyszerű toldaláékos szó: kertész, házas, tollak, okosabb, padra, fiókot…

• Összetett toldalékos szó: rendőrség, számítógépek, tolltartóban

A szavak felosztása jelentésük szerint• Egyjelentésű szó: radír, örökíró, hegyező, könyv, televízió,

táska…• Többjelentésű szó: mandula, körte, ár… (jelentése változik,

de szófaja nem)• Azonos alakú szó: fal, dob, vár, ég, terem… (jelentése és a

szófaja is változik)• Ellentétes jelentésű szó: kicsi – nagy, erős – gyenge, szép –

csúnya…• Rokon értelmű szó: eb / kutya, kukorica / tengeri, megy

/jár, burgonya / krumpli / pityóka…• Hangutánzó szó: csicsereg, zakatol, berreg, nyávog,

sziszeg…• Hangulatfestő szó: kelekótya, szeleburdi, méla, levert,

lehangolt, tutyimutyi, bohó…• Hasonló hangzású szó: egyenlő – egyelő, helyiség –

helység…

Szófajok: ige és névszók

• Ige (jár, esik, él; írt, írj, írna; olvas valamit, olvassa azt)

• Névszó

Főnév (tanuló, Pisti/Réka, bank, Tisza folyó, Híd, Mama, Ráró, erő, béke…)

Melléknév (jó, jobb, legjobb; nagyszájú, nagyobb szájú, legnagyobb szájú)

Számnév (öt, ötöd, ötödik; sok, többed, sokadik)

Szófajok: névmások

• Névmások– Személyes (én, te, ő, mi, ti, ők)– Birtokos (enyém, tiéd, övé, miénk, tiétek, övék)– Mutató (ez, ilyen, annyi…)– Visszaható (magam, magad, maga, magunk,

magatok, maguk)– Kölcsönös (egymás)– Kérdő (ki?, mi?, melyik?)– Vonatkozó (aki, ami, amilyen, amennyi)– Határozatlan (valamilyen, valamennyi, néhány)– Általános (akármilyen, akárki, semekkora, bármi)

Szófajok: igenevek

• Főnévi igenév

(járni)

{Képzője: ige + ni}

• Melléknévi igenév

(járt, járó, járandó)

{Képzője: ige + -ó/-ő; -t/-tt; -andó/-endő}

• Határozói igenév

(járva, tudván)

{Képzője: ige + -va/-ve; -ván/-vén}

Szófajok: határozószó

Határozószó

• Valóságos határozószó (kint, lent, óta, egyedül…)

• Módosítószó (igen, nem, talán)

• Igekötők (ki-, be-, le-, fel-, el-, meg-)

Szófajok: viszonyszó

Viszonyszó

• Névelő (a, az, egy)

• Névutó (előtt, alatt, után, miatt, végett)

• Kötőszó (és, ha, pedig, vagy)

• Segédige (fog, volna)

Szófajok: mondatszó

Indulatszó (nosza, ej, haj, héj)

Az indulatszavak a következőket fejezhetik ki:

• indulatokat, érzéseket: ah, jaj, au, ó, fuj, haha

• akaratot: hej, aha, haló, pszt, pá

• hangokat utánoznak: kopp, kukurikú, bumm

Nem-ragozhatóak, nem is lehet őket fokozni.

Mondat

Szavak – szószerkezetek

+ toldalékok (ragok)

Pl. Reggel örömmel indultamaz iskolába, mert találkozni

fogok a barátaimmal.

A mondatok szerkezeti felosztása

• a) Egyszerű mondatokHiányos: Ír. (hiányzik az egyik fő mondatrész)

Tő: Kati ír. (csak alany és állítmány van benne)

Bővített: Kati mondatot ír. (tárggyal bővített)

• b) Összetett mondatokAlárendelt: Anna azt mondta,| (mit mondott?)

hogy holnap tortát süt.Mellérendelt: Szeretnék iskolába menni,|de most otthon kell maradnom.

Beszélő szándéka szerinti felosztás

a) Kijelentő mondat Írom a feladatot (.)

b) Kérdő mondat Ki kopogtat (?)

c) Felkiáltó mondat Sziasztok (!)

d) Felszólító mondat Írjad a feladatot (!)

e) Óhajtó mondat Bárcsak mehetnék iskolába (!)

Logikai felosztás

Állító mondat Tagadó / Tiltó mondat

Péter olvas.

Fifi nyüszít?

Hallgasd meg!

Péter nem olvas.

Nem Fifi nyüszít?

Ne hallgasd meg!

Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK

Az ÁLLÍTMÁNY

Igei Névszói Névszói-igei

Ír.

Olvas.

Zoli ül.

Fifi kutya.

A fű zöld.

Gabi az első.

Hűvös volt az este.

Esni fog az eső.

Édes lesz a torta?

Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK

Az ALANY

Határozott Határozatlan Általános

Zoli ír.

Az ég kék.

Te jössz?

Mi megyünk.

Olvas.

Nevetnek.

Valaki dobja.

Mindenki ír.

Senki sem ír.

Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK

A TÁRGY

Gabriella babát kapott ajándékba.

A fiúk a labdát rúgják.

A kutya megugatta a macskát.

Ottó játszani szeret.

Nevetni szoktunk a vicceken.

Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK

A HATÁROZÓK

Helyhatározó

Szabadkáról indult a vonat.

Óbecsén megálltunk a mamánál.

Újvidékre igyekeztünk a múzeumba.

Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK

A HATÁROZÓK

Időhatározó

Március óta otthonról tanulunk.

Reggel napsütésre ébredtem.

Holnapig kell elolvasnom a szöveget.

Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK

A HATÁROZÓK

Módhatározó

Ildikó gyalog jár iskolába.

Figyelmesen megyek át az úttesten.

A közönség tapssal ünnepelte a színészeket.

További határozóink:

Állapothatározó

Okhatározó

Célhatározó

Eszközhatározó

Társhatározó

Részeshatározó

Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK

Eredethatározó

Eredményhatározó

Fokhatározó

Mértékhatározó

Állandó határozó (Vonzat)

Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK

A JELZŐK

Minőségjelző

A virágos udvarban illatozik a lila orgona.

A szeleburdi család vidám utázásról érkezett haza.

A magas fal mellett sovány akác nőtt ki.

Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK

A JELZŐK

Mennyiségjelző

Három alma piroslott a fán.

Ötszáz futó indult el a mezei versenyen.

Sok lúd disznót győz.

Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK

A JELZŐK

Birtokosjelző

János vitéz kardjától féltek a törökök.

Fáj a kutyám lába.

„Csámcsogva rágják az ég sárga sajtját.”

Hozzárendelő szószerkezet

A vidám matróz hosszú útja végén boldogan integetett a parton álló közönségnek.

A matróz integetett.

Az illatos és tarka virágokon döngicsélő méhek siettek a kaptáraikba.

A méhek siettek.

Alárendelt szószerkezet

A vidám matróz hosszú útja végén boldogan integetett a parton álló közönségnek.

vidám matróz

hosszú útja

álló közönségnek

parton álló

boldogan integetett

Mellérendelt szószerkezet

Az illatos és tarka virágokon döngicsélő méhek siettek a kaptáraikba.

illatos és tarka virágokon

Gyakorlásra

Bővítsd a következő mondatokat! (a zárójelben írt követelmények

alapján)

• Kata mos. (minőségjelző, mennyiségjelző, tárgy – alá- és mellérendelt szószerkezet is legyen benne)

• A fű zöldül. (helyhatározó, időhatározó – alá- és mellérendelt szószerkezet is legyen benne)

• Béla ír. (minőségjelző, tárgy, helyhatározó, időhatározó – alá- és mellérendelt szószerkezet is legyen benne)

• A cica játszik. (minőségjelző, helyhatározó – alá- és mellérendelt szószerkezet is legyen benne)

GyakorlásraPótold a hiányzó részeit aszószerkezeteknek, hogyjelzős szerkezettéváljanak!

• …………. kerítés• …………. játék• …………. kert• …………. mese• …………. szoba• …………. táska• …………. doboz

Alakítsd át birtokos jelzős szerkezettéa következőszóösszetételeket!

Asztalláb Csillagfény Inggomb Rendőr Képkeret Inggallér Virágcserép

A szövegA szöveg: a legmagasabb szintű nyelvi egység, amely a teljes közlést tartalmazza.

Általában egymással láncszerűen összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész.

A szöveg hatóköre szerint: Magán (közvetlen) és nyilvános (társadalmi) nyelvhasználati.

A nyilvános nyelvhasználat nagyobb felelősséggel jár, így igényesebb szövegformálásra sarkall. Jobban alkalmazkodunk a nyelvi szabályokhoz, gondosabban válogatunk a nyelvi elemekből.

A magán nyelvhasználatot kötetlenebb, oldottabb forma jellemzi.

A közlemény közege szerint: Élőszóbeli vagy írott szöveg.

Az élőbeszéd: A szöveg szerkesztése lazább, kötetlenebb, a szabályoktól kisebb, nagyobb mértékben eltérhetünk. A közlésben a nyelv zenei eszközei (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó, …) és a nem nyelvi kifejezőeszközök (mimika, gesztusok, testtartás, testtávolság, …) is szerepet kapnak. Lehetőség nyílik a hallgató visszajelzésére is.

Megjelenési formái, műfajai: pl.: ünnepi beszéd, párbeszéd, felszólalás, előadás, szóbeli riport, vita, rádiós-televíziósközlés, stb.

Az írott szöveg: A nyelv zenei elemei és a gesztusok csak nagyon korlátozottan kaphatnak szerepet, tehát minden tartalmat a nyelvi eszközökkel kell kifejezni. A hallgató visszajelzésének csak korlátozott, késleltetett lehetőségei vannak.

Megjelenési formái: pl.: hivatalos levél/ magánlevél, napló, rendelet, dolgozat, hirdetés,feljegyzés, értekezés, stb.

A szövegA beszélő szándéka szerint:

Leíró szöveg: szemléletesen bemutat tárgyat, helyszint, jelenséget, stb. Nyelvi megformálására általánosan jellemző a névszók túlsúlya, és a hiányos mondatok gyakorisága.

Elbeszélő szöveg: események időbeli befolyását érzékelteti.

•Tudósító elbeszélés: kívülről bizonyos távolságból.

•Jelenetszerű elbeszélés: belülről, jelenlévőként mintegy az események részeseként Pl.: egy élmény, egy film, kísérlet, napló, önéletrajz ismertetése stb.

Elemző meggyőző szöveg: a hallgatót elgondolkodtatni, meggyőzni akarja egy gondolatsor kifejtésével, egy kérdés elemzésével, érveléssel pl.: tudományos tanulmány, esszéértékelés, ismeretterjesztő szöveg, szónoklat, felszólalás, előadás, vita stb. A következő logikai, nyelvi eszközöket gyakran alkalmazzuk: magyarázat, következtetés, cáfolat, bizonyítás, példák, párhuzamok, hasonlatok, ellenértékek

Magyar nyelv – gyakorló nyelvtankönyv

5. oldalán a szöveggel kapcsolatos feladat

(I-H-I-I-H-I-H-I-H-I)

6.oldalán 2-es gyakorlat – Házi feladat

A szöveg

Gyakorlat

a nyelvi kommunikáció egysége igaz hamis

hiányos, befejezetlen, nyitott megnyilatkozás igaz hamis

kerek, teljes, lezárt üzenet igaz hamis

egymáshoz kapcsolódó mondatokból épül fel igaz hamis

összefüggéstelen mondatokból áll igaz hamis

kommunikációs célokat valósít meg igaz hamis

tartalma szakadozott, nincs szerkezete igaz hamis

tartalma folytonos, szerkezeti egységei egymásra épülnek igaz hamis

csak nyomtatott formában nevezhető szövegnek igaz hamis

lehet írásbeli vagy szóbeli üzenet igaz hamis

A szöveg…

Garaczi László: Pompásan buszozunk! (részlet)

Apám aláírásában a kezdőbetű fél oldal, több helyen átszaggatja apapírt, ezzel a fergeteges és grandiózus Gé-vel nem tanácsosviccelődni. Aki egyszer találkozik Apám Gé-jével, más szemmel nézrá, ez az ember még sokra viszi. Aláírás-hamisítás szóba sem jöhet,évekig gyakorolok, silány utánzatokra telik csupán. Csodálom ésimádom őt ezért a Gé-ért. Sokszor csak úgy öncélúan, az élvezetkedvéért megkérem, vesse papírra a nevét, a nevünket,másodpercekig szánkázik a toll föl-alá, hurkok csapódnak jobbra-balra; dupla szaltó és svédcsavar, de nem ám csak úgy össze-vissza,hanem egy tökéletesen begyakorolt és indulatos terv szerint, ésegyszer csak ott áll megint ez a különös, vad ábra, ami távolról sememlékeztet arra a Gé-re, amit én írok, amit nekem kell írni, ám mégisaz, extatikus, földöntúli, isteni változatban. A lenyűgöző iniciáléhozelvékonyodó, jelentéktelen kis farkat rezzent, a név fölös maradékát,így vet tőrt a nagyra törő szándéknak az elbizonytalanodó akarat.

Gyakorlat