brózik péter - városi biztonság környezetpszichológiai megközelítésben

Városi biztonság környezetpszichológiai

megközelítésben- egy kvalitatív kutatás eredményei -

Brózik Péter

Tea – Crime – CityMagyar Urbanisztikai Társaság

2014. február 27.

BME GTKSzociológia és Kommunikáció Tanszék

Környezetpszichológiai szemléletmód

• Környezet: társas és fizikai (természetes és ember által alkotott)

• Tranzakcionális kapcsolat: időben folyamatosan történő egymásra hatás

• Rendszerszerűség

„Két ember egy helyen hasonlóbban viselkedik, mint egy ember két helyen.”

„Először mi alakítjuk az épületeinket, azután az épületeink alakítanak minket.” (Winston Churchill)

A ‘biztonság’ kérdése

• Biztonság a városban?!?– Közvéleményt érdeklő téma– Tudományosan?

• Biztonság definíciója?– Bio-pszicho-szociális egység és a szociofizikai környezet kapcsolatai,

kölcsönhatásai (globálistól genetikai szintig)• Hová helyezzük a pszichológiában?

– Motiváció– Érzelem– Percepció– Személyiségvonás– Stb.

Fear of crime• Attól való félelem, hogy valaki

– a lakóhelyének környékén – valamilyen bűncselekmény áldozatául válik.– A bűnözéstől való félelem

jelentős probléma. Az USA-ban pl. 2000-ben a fehérek (whites) 40% és a feketék (blacks) 47% számolt be arról, hogy nem szívesen sétálna egyedül éjszaka az otthona közelében

Fear of Crime• Sétálna-e egyedül sötétedés

után a lakóhelye környékén?• Mi határozza meg?

– tényleges kriminalitás• gyenge kapcsolat a félelemmel

– korábbi tapasztalatok• erős kapcsolat

– egyéni sérülékenység• paradoxon: a „gyengébbek” félnek

jobban, miközben ők válnak kevesebbszer áldozattá

– társas integráció, kohézió a szomszédságban• vegyes eredmények

– fizikai környezet állapota a lakókörnyéken• legerősebb kapcsolat

Probléma – Kritika 1.

• Bűnözéstől való félelem – ‘félelem’ nélkül?

– olyan averzív jellegű, aktivált érzelmi állapot, amely arra szolgál, hogy motiválja az organizmust arra, hogy megküzdjön egy fenyegető eseménnyel (Öhman, 2000)

– LeDoux (1990) modellje szerint a félelmet kiváltó inger attól függetlenül ingerli az amygdalát, hogy ez az inger tudatosulna vagy a figyelem középpontjába kerülne. Agykérgi aktivitás sem szükséges az aktivációhoz, amely rendkívül gyorsan következik be az inger megjelenése után. Ez az ingerlés növeli a észlelési érzékenységet.

Probléma – Kritika 2.

• Városi jelenség – nem „városi” kutatás

– Az ember „azzal, hogy megismeri, birtokba veszi, átéli a városi tereket, egyúttal megtanul, normaként fogad el egy fizikai-vizuális léptéket, … elemi szinten befolyásolja a tér-percepciót ... Tehát a város normarendszerként determinálja az egyén térészlelését, térfelfogását.” (Fehérvári, 2002., 7. o.)

– A várost (többek közt) az különbözteti meg a többi településformától, hogy kifejezetten jellemző rá a mobilitás.

Fehérvári M. (2002) A modern nagyváros metafizikája: Egy kísérlet a városantropológia hazai kezdeteihez. Munkafüzetek 92. MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont, Budapest.

Városi frusztrációk interjú

• Elővizsgálat– 6 személy; kötetlen beszélgetés

• Vizsgálat– 40 személy; 20-20 nő és férfi; 19-63 évesek– Félig strukturált interjú

1. Sokan mondják, hogy a városban sok a zavaró, frusztráló jelenség. Ön mit gondol erről?

2. Mi zavarja a legjobban a városi életben, és miért?3. Mesélje el egy mostanában történt eseményt, amikor félelmet élt át!4. Mit gondol a városvezetés és a rendőrség munkájáról?5. Ön szerint melyik a város legfélelmetesebb helye? miért?

• Tartalomelemzés (Grounded Theory elvei szerint)

Eredmények

• A város mint téma• Kategóriák– (Zavaró) tényezők– Szereplők– Tevékenység– Viszonyulás– Helyszín– Idő

(Zavaró) tényezők• Zaj, rossz levegő, szemét, kosz• Tömeg• Dugó, rossz utak,

tömegközlekedés állapota• Hajléktalanok, cigányok,

külföldiek (turisták)• Idegen környékek,

beláthatatlanság• Stressz, rohanás, konfliktusok,

magány• Pezsgés, lehetőségek• Barátok

Viszonyulás• Identitás• Kényszerűség

(alkalmazkodás, interakció, használat)

• Elégedetlenség/Elégedettség

• Bizalmatlanság• Félelem, szorongás• Kimenekülés vágya• Elkerülés (személyé,

környéké)

Idő

• Reggel• Este, éjszaka• Napi rutin

OTTHON

KOCSMA MUNKAHELY

Tipikusan városi…

• Éjszaka, egyedül az utcán– „Mert azért valljuk be, este, sötét éjszaka,

mondjuk hajnali 1, 2, 3 körül egy fiatal lánynak nem biztos, hogy túl biztonságos egyedül mászkálnia mondjuk egy budapesti utcán, legyen szó akár Kelenföldről, hát Isten ne adja, de akár mondjuk a 8. kerületben is. Bármikor megtörténhet a baj.” (21 éves nő)

Tipikusan városi…

• Idegen környék– „… például, hogy ha számomra, hogy is mondjam,

idegen környezettel találkozom a városban, például, most nagyon jó példa legutóbb a Jászberényi úton jártamban ömm valóban félelmet éreztem, egyrészt annyira idegen környezet, mégis Budapest, de mégsem az, hogy ömm, hogy idegennek éreztem a helyet, az embereket és hát ha nem is félelem, de szorongás elfogott. (24 éves férfi)

Tipikusan városi…

• Közösségi közlekedés– „Hát buszon a … most miket mondjak? A

türelmetlenség, a zsúfoltság, és az ebből adódó veszekedések.” (21 éves férfi)

– „A tömeg. Igen, a tömeg, inkább a tömegközlekedés, az szerintem borzalom, és az konkrétan zavar.” (26 éves nő)

Tipikusan városi…

• Várakozás a dugóban– „És akkor persze, hogy ha fél 7 előtt indulsz el mondjuk

akkor éppen hogy csak beérsz, hogy ha csak egy 5 perccel később, akkor már másfél órát vársz a dugóban, és pöfékeled tele a várost.” (25 éves férfi)

– „És igazából még maximum a dugókat tudnám még mondani, ami néha felidegesít a közlekedésben, de ezt meg úgy veszem, hogy ez a velejárója a városi életnek. Tehát iszonyat sok autó van, és hát sajnos várni kell arra, hogy odajussunk annyi idő alatt, ahova szeretnénk.” (22 éves nő)

Tipikusan városi…

• Aluljáró– „… az is borzasztó, hogy ugye aluljárón nem

mehetsz úgy keresztül, hogy hárman ne támadnának be, hogy: „Nincs e egy szál cigid?”, „Nincs e nálad pár száz forint?”. Én meg szoktam kérdezni, hogy: „Húszezresből vissza tudnak e adni?!”. De hát ezek iszonyatosan borzasztó dolgok. „ (23 éves nő)

Tipikusan városi…

• Idegenek leszólítanak– „A másik probléma a bűnözés, hogy bármikor

leszólítanak, vagy azért, hogy jaj de szép vagy cica, vagy bármi ilyesmi.” (22 éves nő)

Tipikusan városi…

• Hajléktalanok– „… zavarnak a hajléktalanok hogy minden hülyeségért

odajönnek, és kéregetnek tőlem, amikor éppen tényleg nem akarok senkivel se kommunikálni, csak magam akarok lenni.” (22 éves nő)

– „Hát, ami nekem először eszembe jut, azok a hajléktalanok. Mikor várok valakit egy csomópontnál, akkor rengetegszer odajönnek hozzám, és ez engem nagyon zavar. Sokszor erőszakosak is.” (21 éves nő)

Tipikusan városi…

• Együttélés másokkal– „Talán ami egy kicsit félelmetes volt, hogy a

nyolcadik kerületben egy panellakásban lakom, és a hajléktalanokon kívül az arabok is nagyon szeretnek a szőke hajam miatt, és amikor az egyik társasházi lakó arab az így kinézett magának, és megfigyelte, hogy melyik emeleten lakom, illetve azt, hogy kivel lakom. Na, akkor egy kicsit féltem.” (28 éves nő)

Tipikusan városi…

• Kosz, zaj, tömeg stb.– „De nyilván, most, mindjárt, tehát zavarni zavar

csak, hogy hogy öö hogy minden rossz oldalával együtt én még mindig sokkal inkább élek városban mint mondjuk vidéken vagy vagy kis településen. De hát nyilván az, hogy például iszonyú hangos, az rettenetesen zavar. Az is iszonyúan zavar, hogy por és tömeg van.„ (25 éves nő)

Konklúzió

• A környezetpszichológiai szempontú elemzés gyümölcsöző lehet– Napi rutintevékenységeken keresztül történik: idői

mintázata van a tevékenységeinknek– Mobilitás– Az együttélés kérdései (szociofizikai feltételrendszer)– A tér nem homogén: a város (fizikailag) sokkal

nagyobb, mint amennyit látunk belőle. Viszont viszonyulunk azokhoz a részeihez is, amelyeket nem ismerünk!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!(brozikp.peter@ppk.elte.hu)