bab 2.elektronik teras ting 2

Post on 12-Nov-2014

1.768 Views

Category:

Education

8 Downloads

Preview:

Click to see full reader

DESCRIPTION

 

TRANSCRIPT

KEMAHIRAN HIDUP TERAS

ELEKTRONIK TINGKATAN 2TAJUK:

KOMPONEN ELEKTRONIKDAN

KAEDAH MEMATERI

LIGHT EMITTING DIODE

(L.E.D)

DIOD PEMANCAR CAHAYA

LIGHT EMITTING DIODE

(L.E.D)LIGHT EMITTING DIODE

(L.E.D)

DIOD PEMANCAR CAHAYA

L.E.D DIGUNAKAN SEBAGAI LAMPU ISYARAT BAGI RADIO, TV, KASET DAN

ALAT ELEKTRONIK LAIN.L.E.D. MEMPUNYAI DUA KAKI

KAKI ANOD (+)

KAKI KATOD (-)L.E.D. BOLEH MEMANCARKAN CAHAYA JIKA DIBEKALKAN VOLTAN

DENGAN PUNCA POSITIF KE KAKI ANOD (+) DAN PUNCA NEGATIF KE

KAKI KATOD(-)

SIMBOL L.E.D

KATOD

ANOD

ANODKATOD

BENTUK BENDERA

4 CARA MENGENAL KAKI LED

KAKI PANJANG IALAH ANOD (+) DAN KAKI PENDEK IALAH KATOD (-)

BENTUK BENDERA DALAM MENTOL L.E.D IALAH KATOD (-)

KAKI YANG TERDEKAT DENGAN BAHAGIAN BADAN L.E.D YANG RATA IALAH KAKI KATOD (-)

1. Sentuhkan Prob positif ke satu kaki LED

2. Sentuhkan Prob negatif ke kaki LED yang satu lagi

3. Pastikan LED menyala.

4. Jika LED tidak menyala ubah kedudukan Prob meter pelbagai

5. Apabila LED menyala, bermakna kaki LED yang disentuh dengan Prob POSITIF adalah kaki NEGATIF dan sebaliknya.

EVEREADY 1.5V

EVEREADY 1.5V

SAMBUNGAN L.E.D.

MENGIKUT KEKUTUBAN

KAKINYA

LITAR BERGAMBAR

SAMBUNGAN L.E.D. MENGIKUT KEKUTUBAN KAKINYA

LITAR SKEMATIK

BATERI 3.0V

SAMBUNGAN L.E.D. KEPADA BATERI 9V

BATERI 9.0V

Sambungan LED terus ke bateri 9V tanpa perintang menyebabkan LED terbakar

SAMBUNGAN L.E.D. TIDAK MENGIKUT KEKUTUBAN KAKINYA

LITAR SKEMATIK

BATERI 3.0V

4 WARNA L.E.D.

L.E.D. MERAH

L.E.D. JINGGA

L.E.D. KUNING

L.E.D. HIJAU

1.8 VOLT 2.0 VOLT 2.1 VOLT 2.2 VOLT

MERAH JINGGA KUNINGHIJAU

JINGGA

KUNINGHIJAU

MERAH

VOLTAN DAN NILAI PERINTANG DICADANGKAN

VOLTAN BEKALAN

12 V 9.0 V 6.0 V 3.0 V

NILAI PERINTAN

G DICADANG

560 ohm

330 ohm

220 ohm

56 ohm

2. NILAI PERINTANG DIUKUR DALAM UNIT OHM (Ω)

PERINTANG

1. KOMPONEN YANG DIGUNAKAN DALAM LITAR UNTUK MENGAWAL ARUS DAN MENGURANGKAN VOLTAN YANG MENGALIR MELALUINYA.

3. SEMASA MEMILIH PERINTANG PERKARA BERIKUT PERLU DIBERI PERHATIAN

PERINTANG

KADARAN KUASAJENIS

HAD TERIMA

1.) KADARAN KUASAHABA DIHASILKAN DARIPADA PERINTANG APABILA ARUS MENGALIR MELALUINYAHABA YANG BERLEBIHAN AKAN MEROSAKKAN PERINTANGKEBOLEHAN MELESAPKAN HABA YANG BERLEBIHAN BERGANTUNG KEPADA KADARAN KUASA PERINTANGKEBANYAKAN LITAR ELEKTRONIK HANYA MEMERLUKAN PERINTANG BERKADAR KUASA 0.25 WATT DAN 0.5 WATT SAHAJA

2.) HAD TERIMA

NILAI RINTANGAN PERINTANG TIDAK DAPAT DINILAI DENGAN TEPAT, OLEH ITU HAD TERIMA DIGUNAKANHAD TERIMA INI MENUNJUKKAN NILAI MINIMUM DAN NILAI MAKSIMUM PADA PERINTANG

CONTOHNYA PERINTANG 100 OHM YANG MEMPUNYAI HAD TERIMA 10% AKAN MEMPUNYAI NILAI RINTANGAN ANTARA 90 - 110 OHM

i) PERINTANG JENIS KARBON

1. PERINTANG TETAP• PERINTANG TETAP DIBUAT MENGIKUT

NILAI RINTANGAN YANG DITETAPKAN• DUA JENIS PERINTANG TETAP YANG

DIGUNAKAN IALAH

3.) JENIS PERINTANG

ii) PERINTANG BERLILIT DAWAISIMBOL PERINTANG

3.) JENIS PERINTANG

PERINTANG JENIS KARBON

PERINTANG JENIS INI MENGANDUNGI CAMPURAN SERBUK KARBON DAN TANAH LIAT

KARBON

NILAI RINTANGANNYA DARI BEBERAPA ohm HINGGA 10 megaohm DAN BERKADARAN KUASA 0.25Watt

HINGGA 1Watt

3.) JENIS PERINTANG

PERINTANG BERLILIT DAWAI

PERINTANG INI DIBUAT DARIPADA ALOY SEPERTI NIKROM DAN MANGAN

DAWAI

3.) JENIS PERINTANG

JENIS PERINTANG INI ADALAH LEBIH BAIK MUTUNYA KERANA RINTANGANNYA LEBIH STABIL DAN MEMPUNYAI KADARAN KUASA LEBIH TINGGI MISALNYA 2 watt

NILAI PERINTANG BERGANTUNG PADA PANJANG DAN DIAMETER DAWAI YANG DIGUNAKAN. NILAINYA BERMULA DARI 1ohm HINGGA 25kiloohm

PERINTANG BERLILIT DAWAI

3.) JENIS PERINTANG

ii) PERINTANG BOLEH LARAS

NILAI RINTANGANNYA BOLEH DIUBAH

3.) JENIS PERINTANGii) PERINTANG BOLEH LARAS

SIMBOL PERINTANG BOLEH LARAS

KOD WARNA PERINTANG

ADA DUA CARA YANG DIGUNAKAN UNTUK MENANDA NILAI

RINTANGAN PADA PERINTANG

KOD WARNA PERINTANG

CARA MENANDA NILAI RINTANGAN PADA PERINTANG

1. RINTANGAN DICATAT PADA PERINTANG

KOD WARNA PERINTANG

2. DENGAN MENGGUNAKAN KOD WARNA PERINTANG

CARA MENANDA NILAI RINTANGAN PADA PERINTANG

KOD WARNA PERINTANG

KOD WARNA

KOD WARNA PERINTANG

NILAI

HITAM 0

PERANG 1

MERAH 2

JINGGA 3

KUNING 4

HIJAU 5

BIRU 6

UNGU 7

KELABU 8

9

KOD WARNA NILAI

PUTIH

JALUR PERTAMA (Angka Nilai Pertama)

JALUR KEDUA (Angka Nilai Kedua)

JALUR KETIGA (Bilangan Sifar)

NILAI RINTANGAN = 300 Ω

HITAM

0PERANG

0JINGGA

3

MEMBACA KOD WARNA PERINTANG

JALUR PERTAMA (Angka Nilai Pertama)

JALUR KEDUA (Angka Nilai Kedua)

JALUR KETIGA (Bilangan Sifar)

NILAI RINTANGAN = 100 Ω

HITAM

0PERANG

0PERANG

1

MEMBACA KOD WARNA PERINTANG

JALUR PERTAMA (Angka Nilai Pertama)

JALUR KEDUA (Angka Nilai Kedua)

JALUR KETIGA (Bilangan Sifar)

NILAI RINTANGAN = 3900 Ω ATAU 3.9K Ω / 3K9

PUTIH

9MERAH

00JINGGA

3

MEMBACA KOD WARNA PERINTANG

JALUR PERTAMA (Angka Nilai Pertama)

JALUR KEDUA (Angka Nilai Kedua)

JALUR KETIGA (Bilangan Sifar)

NILAI RINTANGAN = 47000 Ω atau 47K Ω

UNGU

7

JINGGA

000

KUNING

4

MEMBACA KOD WARNA PERINTANG

JALUR PERTAMA (Angka Nilai Pertama)

JALUR KEDUA (Angka Nilai Kedua)

JALUR KETIGA (Bilangan Sifar)

NILAI RINTANGAN = 5800000 Ω / 5.8M Ω / 5M8 Ω

KELABU

8

HIJAU

00000

HIJAU

5

MEMBACA KOD WARNA PERINTANG

MEMBACA KOD WARNA PERINTANG

EMAS = 5%

PERAK = 10%

TIADA WARNA = 20%

= 1200

MEMBACA KOD WARNA PERINTANG

Nilai perintang

EMAS = 5%

2 4 000 = 24000 X 5/100

Nilai perintang ialah dari 22800 hingga 25200

= 24000 + 1200 = 25200

= 24000 – 1200 = 22800

MEMBACA KOD WARNA PERINTANG

PERAK = 10%

= 39

Nilai perintang

3 9 0

= 390 X 10/100

Nilai perintang ialah dari 351 hingga 429

= 390 + 39 = 429

= 390 – 39 = 351

CARA MENUKAR NILAI PERINTANG KE KOD WARNA

100R = 1 0 0

P H P

= Perang, Hitam, Perang

CARA MENUKAR NILAI PERINTANG KE KOD WARNA

22K = 2 2 000

M M J

= Merah, Merah, Jingga

PERINTANG BOLEH LARAS

NILAI RINTANGANNYA BOLEH DILARASKAN PADA NILAI YANG DIKEHENDAKIBIASA DIGUNAKAN PADA

1.TELEVISYEN UNTUK MENGAWAL SUARA, WARNA DAN KECERAHAN

2. RADIO UNTUK MENGAWAL SUARA

PERINTANG BOLEH LARAS

SIMBOL PERINTANG BOLEH LARAS

TERDAPAT BEBERAPA JENIS PERINTANG BOLEH LARAS

1. REOSTAT

2. METER UPAYA (POTENTIOMETER)

SIMBOL

REOSTAT MEMPUNYAI DUA TAMATAN

DIGUNAKAN UNTUK MENGAWAL ARUS DALAM LITAR

NILAI ARUS AKAN BERUBAH JIKA NILAI RINTANGAN REOSTAT DIUBAH

REOSTAT HENDAKLAH DISAMBUNG SECARA SIRI DALAM LITAR

SAMBUNGAN REOSTAT PADA LITAR

LITAR SKEMA

LITAR BERGAMBAR

AMMETERREOSTAT

PERINTANG

BATERI

REOSTAT MEMPUNYAI DUA TAMATAN

DIGUNAKAN UNTUK MENGAWAL ARUS DALAM LITAR

NILAI ARUS AKAN BERUBAH JIKA NILAI RINTANGAN REOSTAT DIUBAH

REOSTAT HENDAKLAH DISAMBUNG SECARA SIRI DALAM LITAR

SIMBOL

MEMPUNYAI TIGA TAMATAN

DIGUNAKAN UNTUK MENGAWAL VOLTAN

DALAM LITAR

NILAI VOLTAN AKAN BERUBAH JIKA NILAI RINTANGAN METER

UPAYA DIUBAH

SAMBUNGAN METER UPAYA PADA LITAR

LITAR SKEMA LITAR BERGAMBAR

PERINTANG

METER UPAYA

BATERIVOLT METER

SUIS

2. SUIS TEKAN DIBAHAGI KEPADA DUA JENIS IA ITU SUIS TEKAN TUTUP DAN SUIS TEKAN BUKA

3. BENTUK FIZIKAL KEDUA DUA SUIS INI SAMA TETAPI KENDALIANNYA BERBEZA

4. SUIS INI DIGUNAKAN PADA LITAR LOCENG RUMAH ATAU LITAR PENANDA LAMPU BAGI PINTU KERETA

1 DIGUNAKAN UNTUK MEMBUKA DAN MENUTUP LITAR

SIMBOL

SUIS TEKAN TUTUP

Suis Tekan Tutup

Tekan

Suis di ‘ON’kan. Litar tertutup. Arus mengalir.

APABILA PUNAT SUIS DITEKAN, ARUS AKAN MENGALIR DALAM LITAR

ARUS AKAN BERHENTI MENGALIR APABILA PUNAT SUIS DI LEPASKAN

SUIS INI BIASANYA DIGUNAKAN PADA LITAR LOCENG RUMAH

9V BATERI

SUIS TEKAN TUTUP

PERINTANGL.E.D

LITAR BERGAMBAR

9V BATERI

LITAR SKEMA

9V BATERI

BATERI 9V

SUIS TEKAN TUTUP

PERINTANG

L.E.D

SUIS TEKAN TUTUP

SIMBOL

SUIS TEKAN BUKA

Suis Tekan Buka

Tekan

Suis di ‘OFF’kan. Litar terbuka. Arus tidak mengalir.

TekanTekan

1. APABILA PUNAT SUIS DITEKAN, ARUS TIDAK MENGALIR DI DALAM LITAR.

2. ARUS AKAN MENGALIR APABILA PUNAT DILEPASKAN

3. SUIS INI DIGUNAKAN PADA LITAR PENANDA LAMPU UNTUK PINTU KERETA

SUIS TEKAN BUKA

9V BATERI

SUIS TEKAN BUKA

PERINTANGL.E.D

LITAR BERGAMBAR

9V BATERI

BATERI 9V

SUIS TEKAN BUKA

PERINTANG

L.E.D

LITAR SKEMA

9V BATERI

LITAR SKEMA

SUIS TEKAN NC

SUIS TEKAN BUKA

BUZER

BUZER

Kegunaan

Komponen yang menukarkan gelombang elektrik ke gelombang bunyi berfrekuensi tinggi.

Buzer menghasilkan bunyi apabila disambung ke punca bekalan. Wayar penghubung pada buzer biasanya dalam kod warna hitam (negatif) dan merah (positif).

Buzer digunakan pada alatan yang berfrekuensi tinggi seperti penggera dan siren.

Jika sambungannya salah, ia tidak akan berbunyi.

BUZER

Kegunaan

Komponen yang menukarkan gelombang elektrik ke gelombang bunyi berfrekuensi tinggi.

Buzer menghasilkan bunyi apabila disambung kepunca bekalan. Wayar penghubung pada buzer biasanya dalam kod warna hitam (negatif) dan merah (positif).

Buzer digunakan pada alatan yang berfrekuensi tinggi seperti penggera dan siren.

Jika sambungannya salah, ia tidak akan berbunyi.

BUZER

Gambar

Positif (+)

Negatif (-)

BUZER

Simbol

BUZER

Litar bergambar

BUZER

Litar skematik

Menguji buzer dengan Meter Pelbagai

Buzer tidak berbunyi

X 1

Menguji buzer dengan Meter Pelbagai

Buzer berbunyi

X 1

KAPASITOR

PEMUAT (KAPASITOR)

KOMPONEN ELEKTRIK YANG BOLEH MENYIMPAN CAS

IA MEMPUNYAI DUA KAKI DAN TERDAPAT DALAM BERBAGAI-BAGAI BENTUK

DIGUNAKAN PADA PERALATAN ELEKTRONIK SEPERTI RADIO, TV dll.

UNIT BAGI PEMUAT IALAH FARAD (F)

BINAAN PEMUAT

PEMUAT MENGANDUNGI DUA PLAT PENGALIR DAN SEJENIS BAHAN PENEBAT (kertas, mika, atau elektrolit)

BAHAN PENEBAT INI DINAMAKAN DIELEKTRIK YANG DIGUNAKAN UNTUK MENYIMPAN CAS

DUA JENIS PEMUAT IAITU JENIS BERKUTUB DAN JENIS TIDAK BERKUTUB

BINAAN PEMUATPLAT PENGALIR

KAKI

KAKI

DIELEKTRIKUNTUK MENYIMPAN CAS

JENIS PEMUAT

1. PEMUAT ELEKTROLIT (BERKUTUB)

2. PEMUAT TIDAK BERKUTUB

JENIS PEMUAT1. PEMUAT ELEKTROLIT (BERKUTUB)

Simbol Pemuat Berkutub

DISAMBUNGKAN MENGIKUT KEKUTUBAN KAKI YANG BETUL

KUTUB POSITIF DISAMBUNG PADA PUNCA POSITIF BEKALAN DAN KUTUB

NEGATIF DISAMBUNG PADA PUNCA NEGATIF BEKALAN

1. PEMUAT ELEKTROLIT (BERKUTUB)

KEKUTUBAN PEMUAT DILABELKAN

1. PEMUAT ELEKTROLIT (BERKUTUB)

SAMBUNGAN PEMUAT PADA BEKALAN

Punca positif bekalan

Punca negatif bekalan

JENIS PEMUAT

2. PEMUAT TIDAK BERKUTUB

CONTOH PEMUAT TIDAK BERKUTUB IALAH PEMUAT MIKA, PEMUAT

SERAMIK DAN KERTAS

JENIS PEMUAT2. PEMUAT TIDAK BERKUTUB

SIMBOL

PEMUAT INI BOLEH DISAMBUNG PADA LITAR SECARA BEBAS

Simbol Pemuat Tanpa Kutub

SAMBUNGAN PEMUAT PADA BEKALAN

SAMBUNGAN DARI PUNCA BEKALAN BEBAS KE KAKI PEMUAT

Nilai Pemuat Seramik

101K=101

=100

=100 X K

=100 pF X 10%

=0.0001uF X 10%

Nilai Pemuat Seramik

103J=103

=10000

=10000 X J

=10000 pF X 10%

=0.01uF X 10%

NILAI TOLERANSI

201M

Kebiasaannya mempunyai 3 nombor dan diikut dengan huruf seperti 201K, 223J, 403J dan lain-lain.

Berikut adalah tanda pengenalan huruf dibahagian belakang nombor

B = 0.1% F = 1% K = 10%

C = 0.25% G = 2% M = 20%

D = 0.5% J = 5% N = 30%

KOMPONEN ELEKTRONIK YANG TERDIRI DARIPADA BAHAN POSITIF (+) DAN BAHAN

NEGATIF (-)

FUNGSI TRANSISTOR

1. SEBAGAI SUIS PERINTANG BOLEH UBAH

2. MENINGGIKAN ARUS, VOLTAN DAN KUASA ELEKTRIK

TRANSISTOR MEMPUNYAI 3 KAKI

1. KAKI PEMUNGUT ATAU “Collector “ (c)

2. KAKI PEMANCAR ATAU (Emitter) (e)

3. KAKI DASAR ATAU “Base” (b)

BINAAN TRANSISTOR PNP

P N P

PEMANCAR (e)DASAR (b)

PEMUNGUT (c)

TRANSISTOR JENIS PNP

e

b

c

SIMBOL TRANSISTOR PNP

BINAAN TRANSISTOR NPN

N P N

PEMANCAR (e)DASAR (b)

PEMUNGUT (c)

TRANSISTOR JENIS NPN

e

b

c

SIMBOL TRANSISTOR NPN

PINCANG TRANSISTOR

PINCANG DIPERLUKAN BAGI MEMBOLEHKAN TRANSISTOR BEKERJA

DUA KEDUDUKAN PINCANG IAITU 1. PINCANG HADAPAN

2. PINCANG BALIK

PINCANG TRANSISTOR

NPN

PINCANG HADAPAN

PINCANG BALIK

RINTANGAN KECIL

RINTANGAN BESAR

Menguji jenis Transistor dan mengenalpasti kaki Tapak (B)

1. Sentuhkan prob negatif ke kaki tengah transistor dan

3. Jarum meter akan bergerak ke arah kanan meter.

Kemudian …………

2. Sentuhkan prod positif ke sebelah kaki tepi transistor.

Menguji jenis Transistor dan mengenalpasti kaki Tapak (B)

3. Jarum meter juga akan bergerak ke arah kanan meter.

4. Ini menunjukkan kaki tengah tarnsistor adalah kaki Tapak (B) dan transistor ini ialah jenis NPN

1. Sentuhkan prob negatif ke kaki tengah transistor

2. Sentuhkan prod positif ke sebelah kaki tepi transistor yang satu lagi.

Menguji jenis Transistor dan mengenalpasti kaki Tapak (B)

3. Jarum meter akan bergerak ke arah kanan meter.

Kemudian …………

1. Sentuhkan prob positif ke kaki tengah transistor.

2. Sentuhkan prod negatif ke sebelah kaki tepi transistor.

Menguji jenis Transistor dan mengenalpasti kaki Tapak (B)

3. Jarum meter akan bergerak ke arah kanan meter.

4. Ini menunjukkan kaki tengah tarnsistor adalah kaki Tapak (B) dan transistor ini ialah jenis PNP

1. Sentuhkan prob positif ke kaki tengah transistor.

2. Sentuhkan prod negatif ke sebelah kaki tepi transistor yang satu lagi.

Mengenalpasti kaki Pemungut (C) dan kaki Pengeluar (E)

1. Sentuhkan prob positif ke mana-mana kaki tepi (bukan kaki B)

3. Pastikan jarum meter tidak bergerak.

X10k

2. Prod negatif disentuhkan ke kaki tepi yang satu lagi (bukan kaki B)

Mengenalpasti kaki Pemungut (C) dan kaki Pengeluar (E)

1. Sentuhkan satu hujung jari tangan anda antara mana-mana kaki transistor dan kaki B(yang dipastikan sebelum ini).

2. Pastikan jarum meter bergerak ke arah kanan meter.

X10k

3. Oleh itu kaki yang disentuh tadi adalah kaki C (kaki B sudah dipastikan).

1. PEMBESAR SUARA DIGUNAKAN UNTUK MENUKARKAN GELOMBANG ELEKTRIK KEPADA

GELOMBANG BUNYI

2. IA DIGUNAKAN PADA ALATAN YANG MENGHASILKAN BUNYI SEPERTI RADIO DAN

TELEVISYEN

3. PEMBESAR SUARA BIASANYA DILABELKAN DENGAN NILAI IMPEDANS (DALAM UNIT ohm) DAN

KADAR KUASA (DALAM UNIT watt)

DIAFRAGMA

KERANGKA

UNTUK MEMEGANG DIAFRAGMA SUPAYA TIDAK TERTANGGAL

PENUTUP HABUK

KERTAS KERAS

GEGELUNGDILILITKAN PADA KERTAS KERAS BERBENTUK SELINDER YANG DILEKATKAN DI HUJUNG DIAFRAGMA

MEGNET KEKAL

TAMATAN

GEGELUNG

MEGNET KEKAL

DIAFRAGMA

GELOMBANG ELEKTRIK YANG MASUK PADA TAMATAN AKAN MENGALIR MELALUI GEGELUNG

DAN AKAN MENGHASILKAN MEDAN MAGNET.

MEDAN MEGNET INI AKAN BERTINDAK BALAS DENGAN MEDAN MEGNET YANG DIHASILKAN

OLEH MEGNET KEKAL MENYEBABKAN GEGELUNG MENOLAK DIAFRAGMA BERULANG

ULANG KALI.

INI AKAN MENYEBABKAN DIAFRAGMA BERGETAR MENGHASILKAN BUNYI

ALAT PEMATERI ELEKTRIKDIGUNAKAN SEMASA MEMBUAT

PENYAMBUNGAN LITAR ELEKTRONIKDIKELASKAN MENGIKUT KADARAN KUASA

SEPERTI 15 watt, 25 watt DAN 50 watt

BAHAGIAN UTAMA ALAT PEMATERIAN:1. WAYAR BEKALAN – MENGALIRKAN ARUS KE ELEMEN PEMANAS2. PEMEGANG – TEMPAT MEMEGANG SEMASA MEMATERI3. ELEMEN PEMANAS – MEMANASKAN BIT

4. BIT – i. MENCAIRKAN TIMAH PATERIii. MEMANASKAN BALAPAN & KAKI KOMPONEN

WAYAR BEKALAN

PEMEGANG

ELEMEN PEMANAS

BIT

BIT ALAT PEMATERI BOLEH DITUKAR KEPADA PELBAGAI SAIZ

DAN BENTUK

SAIZ BIT DITENTUKAN OLEH DIAMETER BIT ITU.

SAIZ BIT YANG BIASA DIGUNAKAN IALAH 1.5mm, 3mm DAN 4mm

PATERI

PATERI IALAH SEJENIS BAHAN ALOI CAMPURAN TIMAH DAN PLUMBUM

DIGUNAKAN UNTUK MENCANTUMKAN HUJUNG WAYAR / KAKI KOMPONEN

PADA BALAPAN DI BOD LITAR

PATERI DIGREDKAN MENGIKUT PERATUS CAMPURAN TIMAH DAN PLUMBUM CONTOHNYA 60/40, 50/50

DAN 40/60

GRED YANG BIASA DIGUNAKAN IALAH 60/40 IA ITU 60% TIMAH DAN 40%

PLUMBUM

SAIZ PATERI YANG BIASA DIGUNAKAN MEMPUNYAI DIAMETER

0.8mm DAN 1mm

FLUKSSEJENIS BAHAN DIGUNAKAN UNTUK MENGASINGKAN LAPISAN OKSIDA

PADA TEMPAT YANG HENDAK DIPATERI.

LAPISAN OKSIDA WUJUD APABILA KAKI KOMPONEN DAN BALAPAN

DIPANASKAN

FLUKS HENDAKLAH DIGUNAKAN BERSAMA PATERI DAN KEBANYAKAN

PATERI MASA KINI MENGANDUNGI FLUKS

1. SEBELUM MENGHIDUPKAN SUIZ,

LETAKKAN ALAT PEMATERI PADA TEMPAT LETAK ALAT

PEMATERI

2. SEMASA MEMATERI, PEGANG ALAT PAMATERI

DENGAN CARA YANG BETUL. PASTIKAN WAYAR BEKALAN BERADA DISEBELAH LUAR

TANGAN

3. LETAKKAN ALAT PEMATERI PADA TEMPAT LETAK ALAT PEMATERI.

MATIKAN SUIZ DAN BIARKAN ALAT PEMATERI

SEJUK

1. BIT ALAT PEMATERI, BALAPAN BOD LITAR DAN KAKI KOMPONEN HENDAKLAH BERSIH DAN TIDAK

BERMINYAK

2. PANASKAN ALAT PEMATIRI DAN PASTIKAN BIT ALAT PEMATERI

CUKUP PANAS SEBELUM DIGUNAKA

3. MASUKKAN KAKI KOMPONEN ATAU HUJUNG WAYAR KE

DALAM LUBANG YANG BERASINGAN PADA BOD LITAR. PASTIKAN WAYAR ATAU KAKI

KOMPONEN DIMASUKKAN DARI PERMUKAAN ATAS BOD LITAR

4. BENGKOKKAN WAYAR ATAU KAKI KOMPONEN DI BAHAGIAN

BAWAH PERMUKAAN BOD LITAR UNTUK MENGELAKKAN

TERJATUH SEMASA MEMASANG KOMPONEN LAIN

5. TEGAKKAN KAKI KOMPONEN YANG HENDAK DIPATERI DAN SENTUHKAN BIT YANG CUKUP PANAS PADA HUJUNG WAYAR ATAU KAKI KOMPONEN DAN

BALAPAN

6. SENTUHKAN PATERI DAN PASTIKAN PATERI MENGALIR

MENGELILINGI HUJUNG KAKI / WAYAR PADA BALAPAN BOD

LITAR

7. ANGKAT PATERI DIIKUTI DENGAN ALAT PEMATERI

8. BIARKAN PATERI MEMBEKU DENGAN SENDIRI

9. ULANG LANGKAH 5 HINGGA 8 UNTUK HUJUNG WAYAR ATAU KAKI KOMPONEN YANG LAIN.

10. SETELAH SELESAI MEMATERI, BERSIHKAN BIT DENGAN

MENGGOSOKKANNYA PADA SPAN YANG LEMBAB

11. MATIKAN SUIZ BEKALAN

12. POTONG LEBIHAN WAYAR DENGAN PEMOTONG SISI

HASIL PEMATERIAN

TIDAK MEMUASKAN KERANA PATERI MELEKAT

PADA BALAPAN SAHAJA

TIDAK MEMUASKAN KERANA PATERI MELEKAT

PADA KAKI KOMPONEN SAHAJA

SEMPURNA

Pengelip Beriram

a

Pengelip Berirama

Pengelip Berirama

22K 22K 100R

100R

47uf

47uf

LED LED

LS

Membentuk kaki komponen

Kaki komponen dibengkokkan

Membentuk kaki komponen

Tidak digalakkan Sebetulnya

Cara Memateri

Panaskan alat pemateri elektrik.

Cara Memateri

a.Sentuhkan bit pemateri elektrik ke atas permukaan verobod dan kaki komponen (bahagian yang hendak dipateri)

Cara Memateri

b. Sentuhkan timah pateri ke bit pemateri dan kaki komponen (bahagian yang hendak dipateri)

• Tunggu sehingga timah pateri cair dan mengalir.

Cara Memateri

c. Angkat timah pateri daripada tersentuh verobod dan kaki komponen .

Cara Memateri

d. Kemudian angkat alat pemateri daripada tersentuh verobod dan kaki komponen .

Cara Memateri

Kaki komponen yang telah dipateriKerat lebihan kaki komponen dengan pemotong sisi

Cara Memateri

e. Kaki komponen siap dipateri pada bod litar(verobod).

Cara Memateri

Ulangkan langkah memateri kaki komponen ke verobod seterusnya .(Ulangi langkah a - d )

SEKIAN SAHAJA

top related