az új modulrendszerű okj a gazdaság szemszögéből
Post on 05-Jan-2016
19 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Az új modulrendszerű OKJ
a gazdaság szemszögéből
Dr. Szilágyi János
Gazdaság és szakképzés partneri együttműködése
A munkaerő-piac, a felhasználó szféra igényeinek nem megfelelő szakképzés
A tanulók felkészültségének hiányosságai, pályakezdőkkel történő elégedettség
Nem általában nem tartják megfelelően a pályakezdők felkészültségét, hanem, a képzések iránya, jellege és súlypontjai nem felelnek meg minden esetben az elvárásoknak
Pályázói csoportok Előnyt jelent KözömbösHátrányt
jelent
Szakképzett fizikai dolgozó
Az illető pályakezdő 9,3 57,2 33,4
Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik 85,9 12,8 1,3
20-30 éves tapasztalattal rendelkezik 61,3 34,5 4,2
Középfokú végzettségű szellemi dolgozó
Az illető pályakezdő 10,2 50,3 39,5
Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik 86,8 11,9 1,3
20-30 éves tapasztalattal rendelkezik 58 35,7 6,2
Forrás: MMSZ vizsgálat (1995.)
Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor
2000
2001
2004
2005
Átlag érettségi nélkül
Átlag érettségivel
Abszolút átlag
3,25 3,15 3,62
3,78
3,45
3,34 3,914,1
3,05
2,963,33
3,46
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
A pályakezdők felkészültségével való összevont és átlagolt elvárások elégedettségmértéke (4.1.)
Átlag érettségi nélkül
Átlag érettségivel
Abszolút átlag
Forrás: Szakképzett munkaerő iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében MKIK-GVI - 2005. július - 4.1. táblázat
OKJ-s szakképesítés
3,67
3,493,51
3,51
3,153,15
3,41
2,8
2,9
3
3,1
3,2
3,3
3,4
3,5
3,6
3,7
Szakképesítéssel rendelkező pályakezdők elvárás átlaga - 2001.
OKJ-s szakképesítés
Forrás: A pályakezdők iránti vállalati kereslet és a velük való elégedettség egy vállalati felmérés tükrében (MKIK-GVI - 2001. szeptember - 6.3. táblázat)
Az érettségi nélküli pályakezdők felkészültségével való elégedettség (4.1.)
3,05
2,96
3,33
3,46
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
2000
2001
2004
2005
Forrás: Szakképzett munkaerő iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében (MKIK-GVI - 2005. július - 4.1. táblázat)
Az érettségivel rendelkező pályakezdők felkészültségével való elégedettség (4.1.)
3,45
3,34
3,91
4,1
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
2000
2001
2004
2005
Forrás: Szakképzett munkaerő iránti kereslet a feldolgozóiparban egy empirikus vállalati felvétel tükrében (MKIK-GVI - 2005. július - 4.1. táblázat)
A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI 2001. felmérés alapján)
Hiányosságok-problémák
OKJ szakképzettséggelFőiskolai végzettek
Egyetemi végzettek
Érettségi nélkül Érettségivel
Önálló munkavégzés képességének hiánya 1. 1. 2. 2.
Gyenge szakmai gyakorlati jártasság 2. 2. 4. 4.
Munkafegyelmi problémák 3. 3-4. 7. 7.
Munkakultúra hiányosságai
általában4. 3-4. 5-6. 6.
Gyenge szakmai elméleti alapok 5. 5-6. 9. 9.
Rossz együttműködési
készség6. 7. 8. 8.
Gazdasági ismeretek hiánya 11. 11. 5-6. 5.
Számítógépes ismeretek hiánya 12. 5-6. 3. 2.
Idegennyelv-tudás hiánya 13. 8. 1. 1.
Új OKJ - tapasztalatokKiváló és a mai kor követelményeinek megfelelő elméleti modellA gyakorlati megvalósításra, a működtetés kidolgozására nem maradt elegendő idő és humánerőforrás kapacitásA felhasználói szféra számára még nem sikerült meggyőzően igazolni, hogy az új rendszer:
áttekinthetőkönnyen kezelhető ésfelhasználóbarát
Logisztikailag bizonyos elemek nem álltak időben rendelkezésre:
vizsgákhoz feladatbankok, szoftver, dokumentumok modulokhoz igazodó tankönyvekelőzetes tudás mérése és beszámítása
A fő egységekhez kapcsolódó időkeretek kialakításában nem álltak rendelkezésre egzakt módszerek
Új OKJ - tapasztalatok
A tantárgyi rendszerről a modulrendszerre történő átálláshoz komoly támogató rendszer és humánerőforrás menedzsment működtetésére van szükség: modulokat tantárgyiasítjákA követelményrendszerben az elmélet orientáltság dominanciája érvényesül, a széles alapozású koncepciót differenciáltabban lehetett volna alkalmazni
Vigyázat, mert jön az FSZ képzés!
Az elméletigényes gyakorlat bevezetése és értelmezése a tanár és a diák szempontjábólA modulrendszerű képzés szinergiája a gyakorlati képzéssel: oktatásvezérelt gyakorlati képzés, két iskola – egy gyakorló helyA 9-10 osztály és a NAT kerettanterv lehetőségei, előnyei, illetve a szakmacsoportos alapozás 9-12 évfolyamon
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Gim
názi
um
Fin
land
(1-
3)
Kor
ea (
2-5
)
Kan
ada
(4-7
)
Hol
land
ia (
1-5
)
Jap
án (
2-7
)
Svá
jc (
4-9
)
Bel
gium
(4
-8)
Aus
ztrá
lia
(7-9
)
10. É
vfol
yam
Új-
Zél
and
(7
-10
)
Izla
nd (
10-1
3)
Dán
ia (
10-1
4)
Cse
hor
szág
(9
-14
)
Fra
ncia
orsz
ág (
11-1
5)
Své
dor
szág
(12
-16
)
Aus
ztri
a (1
3-1
8)
Íror
szág
(15
-18
)
Ném
etor
szág
(14
-18
)
Szl
ovák
ia (
16-2
1)
Nor
végi
a (1
8-2
1)
Lux
emb
urg
(19
-21)
Sza
kköz
épis
kola
Mag
yaro
rszá
g (1
9-2
3)
Leng
yelo
rszá
g (1
9-2
3)
Spa
nyol
orsz
ág (
22
-24
)
9. É
vfol
yam
Egy
esül
t Á
llam
ok (
22
-24
)
Ola
szor
szág
(2
5-2
6)
Port
ugál
ia (
25
-26
)
Gör
ögor
szág
(2
7-2
7)
Tör
ökor
szág
(2
8-2
8)
Ált
alán
os i
skol
a
Mex
ikó
(29
-29
)
Sza
kisk
ola
PISA 2003 - Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban
Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
OSZJ
OKJ
kőműves szobafestő kereskedő élelmiszer-eladó
2517
1645
óraszám
2210
1596
2517
1596
Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországban és Magyarországon
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
Németország
Magyarország
fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő
óraszám
1645
1144
4288 42884288
1596
„Végy egy magyart, aki kitalálja aztán még hozzál öt németet, aki meg is tudja
csinálni.”
(egy vállalati interjú során idézett mondás)
A szakiskolai kilenc-tizedik évfolyamos program óraterve (óra/hét)
9. évf. 10. évf. •Matematika 2 2 •Magyar nyelv és irodalom 2 2•Történelem és társadalomismeret 2 2 •Természetismeret és környezetei nevelés 2 2 •Élő idegen nyelv 2 2 •Informatika 2 2 •Testnevelés 2,5 2,5 •Osztályfőnöki óra 1 1•Pályaorientáció 2•Gyakorlati oktatás 6 •Szakmai alapozó képzés (elmélet és gyakorlat) - 8 •Helyi programban meghatározott 4 4•Összesen 27,5 27,5•Szabadon választható, nem kötelező órakeret 4 4
Új OKJ - tapasztalatok
A 16 kamarai szvk tapasztalatai: 2-3 éves képzések dilemmái Bemeneti szintek, illetve bemeneti kompetenciák Alap és rész szakképesítések rendszere: 5-ös szintkódú szakmák és rész szakképesítéseik:
hiányszakmák szakiskolák gyengülése államilag finanszírozott képzés 3+1 év
Rész szakképesítés nem cél az iskolarendszerű képzésben: a tankötelezettség miatt melegedőt csinál, nem kellően motivál A vizsgáztatás és az új OKJ: feltételrendszer megteremtése
Gyakorlati képzés alakulása a régi és új OKJ-ban
Kereskedő: 16 % 24 % Élelm. vegyiáru keresk. 62 %
Bolti eladó 20 % 30 %ABC eladó 70 %
Burkoló 47 % 13 %Épületburkoló 63 %
Épületgépész 44% 16%Vízvezeték szerelő 70%
Közp pr. gyak. Közp. pr. Elm. ig. gyak.
Gyakorlati képzés alakulása a régi és új OKJ-ban
Kőműves 60% Kőműves 70 %
Kozmetikus 50 % 10 %Kozmetikus 65 %
Szabad sávnál nincs megkötés az elmélet-gyakorlat arányában!
Közp pr. gyak. Közp. pr. Elm. ig. gyak.
„Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
Gyakorlatilag viszont van.”
OKJ 1998. OKJ 2004.21 43 37 -14,0% -631 212 152 -28,3% -6032 39 25 -35,9% -1433 115 94 -18,3% -2134 44 33 -25,0% -1151 402 48 -31,6% -12752 22753 87 46 60,9% 5354 9455 0 54 5471 9 13 44,4% 4
951 823 -13,5% -128
OKJ 1998. OKJ 2004. OKJ 2006 Alap OKJ 2006 Rész OKJ 2006 Elág.OKJ 2006 Ráépülés21 4,52% 4,50% 0,0% 6,57% 0,00% 0,00%31 23,35% 18,47% 8,35% 18,94% 4,48% 0,38%32 4,10% 3,04%33 12,09% 11,42% 4,25% 2,55% 0,69% 1,31%34 4,63% 4,01%
51;52 42,27% 33,41% 8,12% 5,41% 3,86% 1,31%53;54 9,15% 17,01% 9,04% 0,23% 10,51% 6,03%
55 0,00% 6,56% 1,85% 0,00% 4,25% 0,00%61 0,95% 1,58% 0,61% 0,00% 1,08% 0,07%
Összes 1,010544 1 0,3222 0,337 0,2487 0,091
A szakképesítések száma szintjeik szerint %-ban
8 db.24 db.
117 db.105 db.
55 db.108 db.
0%
20%
40%
szakképesítési szintek a végleges OKJ alapján
OKJ 1998.
OKJ 2004.OKJ 2006 Alap
OKJ 2006 RészOKJ 2006 Elág.
OKJ 2006 Ráépülés
OKJ 1998. 4,52% 23,35% 4,10% 12,09% 4,63% 42,27% 9,15% 0,00% 0,95%
OKJ 2004. 4,50% 18,47% 3,04% 11,42% 4,01% 33,41% 17,01% 6,56% 1,58%
OKJ 2006 Alap 0,0% 8,35% 4,25% 8,12% 9,04% 1,85% 0,61%
OKJ 2006 Rész 6,57% 18,94% 2,55% 5,41% 0,23% 0,00% 0,00%
OKJ 2006 Elág. 0,00% 4,48% 0,69% 3,86% 10,51% 4,25% 1,08%
OKJ 2006 Ráépülés 0,00% 0,38% 1,31% 1,31% 6,03% 0,00% 0,07%
21 31 32 33 34 51;52 53;54 55 61
OKJ 1998. OKJ 2004.21 43 37 -14,0% -631 212 152 -28,3% -6032 39 25 -35,9% -1433 115 94 -18,3% -2134 44 33 -25,0% -1151 402 48 -31,6% -12752 22753 87 46 60,9% 5354 9455 0 54 5471 9 13 44,4% 4
951 823 -13,5% -128
OKJ 1998. OKJ 2004. OKJ 2006 21 4,52% 4,50% 6,6%31 23,35% 18,47% 32,17%32 4,10% 3,04%33 12,09% 11,42% 8,81%34 4,63% 4,01%
51;52 42,27% 33,41% 18,63%53;54 9,15% 17,01% 25,83%
55 0,00% 6,56% 6,10%61 0,95% 1,58% 1,77%
Összes 1,010544 1 0,9988
A szakképesítések száma szintjeik szerint %-ban
0%
10%
20%
30%
40%
50%
21 31 32 33 34 51;52 53;54 55 61
szakképesítési szintek a végleges OKJ szerint
OKJ 1998.
OKJ 2004.
OKJ 2006
OKJ 1998. 4,52% 23,35% 4,10% 12,09% 4,63% 42,27% 9,15% 0,00% 0,95%
OKJ 2004. 4,50% 18,47% 3,04% 11,42% 4,01% 33,41% 17,01% 6,56% 1,58%
OKJ 2006 6,6% 32,17% 8,81% 18,63% 25,83% 6,10% 1,77%
21 31 32 33 34 51;52 53;54 55 61
21 31 33 51 52 ÖSSZESEN
21 0 0 0 0 0 0
31 39 104 0 0 0 143
33 36 71 6 0 0 113
51 3 4 2 0 0 9
52 0 28 10 2 20 60
54 2 23 10 7 28 70
55 0 0 0 0 0 0
61 0 0 0 0 1 1
ÖSSZESEN 80 230 28 9 49 396
Köszönöm a figyelmet!
top related