a regionális politika fejlődése magyarországon

A regionális politika fejlődése Magyarországon. Az NFT.

Varjú Viktor

A regionális politika

• Alapja: Téregységek/térstruktúrák, melyek jellemzően az államhatáron belül jönnek létre (+túl)

• Feladata: Feltárja a térstruktúrák helyzetét; meghatározza a térstruktúrák céljait; eszközeit; intézményeit

• Cél: a területegység társadalmi-gazdasági felzárkóztatása, fejlesztése (+fenntarthatóság)

A regionális politika területi/tervezési egységei

(NUTS = Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) • NUTS 0: ország• NUTS 1: nagyrégiók (egységek száma:3)

A regionális politika területi/tervezési egységei

• NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7)

A regionális politika terület/tervezési egységei

• NUTS 3: megye (főváros); (egységek száma: 20)

• NUTS 4: statisztikai kistérség (egységek száma: 150 168 (2003))

• NUTS 5: település (egységek száma: 3200)

A regionális fejlődés Mo-n.

• Természetföldrajzi tér – Kárpát – medence

• Történeti-társadalmi-gazdasági térformáló erők folyamatos változás

• Változó téregységek rövid életű határai nem igazodtak:- természeti tájhatásokhoz- etnikai határokhoz

Természeti+etnikai határok: sem elég tartósak, sem elég karakterisztikusak nem voltak ahhoz, hogy a regionális fejlődés keretei legyenek politikai érdekek mentén jelölődtek ki

A regionális fejlődés Mo-n.Történelmi csomópontok

• Honfoglalás: - hatalmi vákuumba történő benyomulás

• Árpádházi királyok térformálása – magyar koronához kötődés

• „Vegyesházi királyok kora” (1301-1526) koronák közös bírása

• 1526-1686 Megosztott államtér • 1686-1918 Habsburg hatalmi térbe integrált

magyar államtér• 1918-1947 szuverén magyar állam, és

határainak változásai

A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945)Mozgatórugók

• Trianon (bár ideiglenes de újra kellett gondolni)

• Budapest (”bűnös város”) + elcsatolások => decentralizáció

• Folyamatosan változó határok

• 1939-től nehézipar katonai célú fejlesztése településhálózati hatások (Győr, Dunántúl)

A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945)Területszervezés

• Magyary Zoltán – egységes magyar közig. (nincs állami + önkormányzati)

• Prinz Gyula – a közigazgatási területfelosztás földrajzi módszereit:

Feladatok:

1. Hány fokú területi államigazgatás (államterület nagyság, népsűrűség, államig. Intenzitása, történeti struktúrától)

2. A közigazgatási egységek mérete 3. A járások konkrét, alulról építkező meghatározása4. A járások megyévé történő egyesítése5. Kerületi rendszer földrajzi alapjainak kutatása (nagy

egységek)

A regionális fejlődés Mo-n. (1918-1945)Területszervezés 2

- Kaffka Péter: „értelmes műszaki felosztás” (műszaki-gazdasági-közlekedési alapon 8 nagymegye)

- Erdei Ferenc: „Országépítés városokkal” (Ország csak városokból álljon) közig. egység: város

vonzáskörzete

- Teleki Pál: „Alkotmányosságunk lényege az önkormányzati elv”

Két VHB közötti térkategóriák és közig. javaslatok

Tájközigazgatás elmélet (Teleki Pál, Elek Péter) Központi helyek elmélete (Erdei Ferenc, Mendöl Tibor, Hantos

Gyula, Prinz Gyula) Gazdasági körzetelmélet – először 1918-ban (Pécsi Albert)

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989)Mozgatórugók

• Háború utáni gazdasági reorganizáció

• Államszocializmus építése

• Mezőgazdasági kollektivizálás

• Iparfejlesztés

• Gazdasági mechanizmus-változás

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989)Területszervezés (1949-56)

• Szovjet típusú társadalmi-gazdasági-hatalmi viszony kialakítása: az államhatalom helyi szervei: megyei, járási, városi, községi, városi kerületi tanácsok

• Megszűnt az önkormányzati jelegű közig. államosított közig.

Jell:- Növekedett a járási szint szerepe (falusi térség irányítása)- A települési tanácsok elsődlegesen politikai, nem igazgatási célt

szolgáltak- Sajátos probléma: terület- és településfejlesztés beillesztése a

centralizált irányítási struktúrába

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989)Területszervezés (1949-56)/2

A községek és városok fejlesztési osztályokba sorolása

A községek és városok osztályba sorolása - 1951

Osztály A besorolt települések száma Az összes település %-ában Fejlesztési jellemző

Osztályon felüli 2 0,06  

I. osztályú 73 2,27 nagyipari fejlesztés

II. osztályú     számottevő fejlesztés

II/A osztályú 52 1,61  

II/B osztályú 29 0,9  

III. osztályú      

III./A osztályú 1254 38,91  

III./B osztályú 283 8,78  

III./C osztályú 1530 47,47Semmilyen központi

fejlesztés

Összes település: 3223 100  

Forrás: Hajdú Z., 2005. alapján

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989)Területszervezés (1956-1963)

• Konszolidáció

• Tudomány bevonása (jog, geográfia, településtudomány)

• Vita: regionalizáció – gazdasági körzet• 1960-1963 Magyarország

Településhálózat-fejlesztési Tanulmányterve (A települések regionális szerepköri besorolása: Régióközpont, régió-társközpont, alrégió, regionális

szerepkör nélküli jelentős település, falukörzet-központ, mellékfalu)

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989)Területszervezés (1964-1985)

• 1965 – nagyközség kategória kiemeltebb fejlesztés

• 1968 gazdaságirányítási reform – szélesebb mozgásterek

• 1971-es III. Tanácstörvény: - Önkormányzatiság korlátozott lehetősége

- Városkörnyék igazgatási forma

- MJV megyei város (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged)

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989)Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció - 1971

Céljai: - Településhálózat, mely elősegíti a termelőerők

célszerű távlati területi elhelyezkedését- Elősegíti a lakossági ellátás megszervezését- Közelíti az azonos szerepkörű települések

ellátottsági szintjét- Mérsékli a városok és a falvak

életkörülményeinek különbségét- Orientálja a különböző intézményhálózatok

telepítését

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989)OTK (1971) következményei

- Települések 64%-a egyéb „szervező irányító funkciót nem látnak el”

- Erősödtek a koncentrációs folyamatok

- Erőteljesen jelent meg a (megyei) tanácsok település- és területfejlesztési funkciója

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989)A területszervezés változásai a 1980-as években

1981 – OTK felülvizsgálata (csak kozmetikázás)

1983 – felmerült a falvak népességmegtartó képességének biztosítása

1985 – dekoncentrációs tendencia megindulása

- eltörölték a települések hivatalos szerepköri rangsorolását

A regionális fejlődés Mo-n. (1945-1989)Konklúzió

• Nem alakult át a megyei területbeosztás• Nem jött létre regionális jellegű közigazgatás sem

• Nagy-Budapest létrejötte• Megerősödtek a 100e fő fölötti városok• Létrejött a megyeszékhelyek bázisán a fejlett

középvárosok viszonylag széles köre• Létrejött a vidéki mikroközpontok egyfajta hálózata• Kis lélekszámú települések vesztessé váltak• A tanyarendszer a településpolitika áldozatává vált

A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/1

Szovjet típusú tanácsrendszer önkormányzati közigazgatás (1990. évi

LXV. tv.) (szubszidiaritás)

- település túlsúly megyével szemben

- mellérendeltségi viszony

- szinte korlátlan társulási lehetőség (de nincs kényszertárulás)

A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/2

A települési önkormányzatok főbb feladatai: (központi költségvetésből)

- településfejlesztés

- településrendezés

- épített és természeti környezet védelme

- lakásgazdálkodás

- vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

- egészséges ívóvízellátás + csatornázás

- alapfokú oktatás

- egészségügyi és szociális alapellátás

- közvilágítás

- helyi közutak és köztemetők fenntartása

- helyi tűzvédelem és közbiztonság

- biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését

A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/3

Cél: nemzetközi, működő struktúrák átvétele és illesztése

létrejött az állami dekoncentrált szervek rendszere (területi jellege folyamatosan változik)

(központi közigazgatás választásról választásra változik: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006 nincs politikai, közigazgatási konszenzus)

városok számának megugrása

A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/4

1994-es módosítás (finomítások)megyei önkormányzatok területivé váltakKötelező feladatai:- gondoskodni a középiskolai, szakiskolai

ellátásról- muzeális, történeti emlékek gyűjtése- egészségügy néhány sajátos kérdése- épített és természeti környezet védelme- DE megyei fejlesztésekben nem kapott szerepet

A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/5

1996. évi XXI. törvény

Területfejlesztési szintek:

• országos

• regionális (eu elváráshoz igazodik)

• megyei (önk. + fejl. tanács)

• kistérségi

• települési

A regionális fejlődés Mo-n. (1990 után)/6

- 1998 OTK: a régiók területi konfigurációja (külön létrehozta a fejlesztési régiót)

- Helyi és Regionális Önkormányzati Chartak elfogadása:

- szubszidiaritás

- regionalizáció nem a helyi önk. rovására

- EU 1991-es NUTS rendszeréhez valóigazodás 1990-es évek közepétől indult meg – Az EU támogatáspolitikája miatt a NUTS 2 meghatározása volt jelentős

A területfejlesztés MagyarországonSajátosságok az EU-s tervezésben

Az NFT keretei

- Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat (2004) követően a magyar tervezésre egyaránt vonatkoznak az uniós és a hazai jogszabályok. Sajnos ezek még nem mindenben harmonizáltak

- A fejlesztési terv EU-s jogszabályi háttere:

- Európai Regionális Fejlesztési Alapra

- Európai Szociális Alapra

- Kohéziós Alapra vonatkozó rendeletek szabályozták

A regionális fejlesztési koncepció megfeleltetése az EU-s elvárásoknak és a hazai

szabályozásnak

• Hazai jogszabály: 18/1998 (VI. 25.) KTM-18/1998 (VI. 25.) KTM-rendelet:rendelet:

• Fejlesztési Koncepció• Stratégiai Program• Operatív Program

• EU-s szabályozó: Single Programming Single Programming DocumentDocument

• Regional Strategy• Priorities and Measures• Program Complement

Document

Strukturális Alapok Célkitűzései 2000-2006

• 1. Célterület: A fejlődésben elmaradott régiók (GDP/fő az átlag 75%-a alatt)

fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása

• 2. Célterület: A gazdasági és társadalmi szerkezet-átalakulás miatt

strukturálisproblémákkal küzdő régiók támogatása

• 3. Célterület: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodásának és

korszerűsítésének támogatása

Tervezési keret 2004-2006

Erősebb regionális és helyi

potenciál

A gazdasági versenyképesség javítása

A humán erőforrások jobb

kihasználása

Jobb környezet

Gazdasági Versenyképe

sségOP

Humán- erőforrás-fejlesztési

OP

Agrár- és Vidékfejlesz

tési OP

Regionális Fejlesztési

OP

Környezetvé-delmi és

Infrastruktúra-fejlesztési

OP

Versenyképesebb

termelőszektor

Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése

Jobb infrastruktúr

a, tisztább környezet

Kiegyen-súlyozottabb

regionális fejlődés

Prioritások

Operatív Program

ok

Specifikus

Célok

Forrás: www.nfu.hu

A stratégiát megvalósító eszközrendszer

A stratégiai célok elérése érdekében öt prioritási tengely lett kialakítva

– Humánerőforrások fejlesztése PT– Gazdasági Versenyképesség PT– Környezetvédelem és Infrastruktúra PT– Agrár- és vidékfejlesztés PT– Regionális PT

Humán erőforrások fejlesztése PT

• Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása• Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a

munkaerőpiacra történő belépés segítésével• Alkalmazkodóképesség és vállalkozói ismeretek

fejlesztése• Az egész életen át tartó tanulás feltételeit támogató

fejlesztések, az oktatás és szakképzés javítása• Nők munkaerő-piaci helyzetének javítása• Egészségügy fejlesztése

Gazdasági versenyképesség PT

• Befektetés ösztönzés• Kis-és középvállalkozások fejlesztése• Turizmusfejlesztés• Kutatás-fejlesztés és innováció• Az információs társadalom, gazdaság

és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

Környezetvédelem és Infrastruktúra PT

• Környezetvédelem (pl.: zaj- és légszennyezés csökkentése, hulladékgazdálkodás fejlesztése, környezeti kárelhárítás, ivóvízvédelem, szennyvízkezelés fejlesztése, védett természeti területek fejlesztése)

• Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (pl.: közúthálózat teherbírásának fejlesztése, régiók közötti elérhetőség javítása)

Agrár- és Vidékfejlesztés PT

• A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezőgazdaságban

• Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása

• Mezőgazdasághoz kapcsolódó vidékfejlesztés

Regionális PT

• A gazdasági és társadalmi fejlődés infrastrukturális feltételeinek javítása

• A regionális gazdaság versenyképességének a foglalkoztatási szempontokat szem előtt tartó javítása

• A környezet minőségének javítását célzó fenntartható helyi fejlesztések

• Térségfejlesztési programok

Az NFT céljai 2004-2006

• Az életminőség javítása• Tartósan magas és egyensúly őrző növekedés• A gazdasági versenyképesség erősítése• A tőkevonzó képesség növelése• Az innovatív, egészséges, tudás-alapú

társadalom alapjainak megteremtése• A foglalkoztatási szint növelése• A területi és társadalmi különbségek mérséklése• Fenntartható fejlődés

A Nemzeti Fejlesztési Terv 1 (2004-2006)

Összesen 1.100-1.500 Mrd Ft összegű támogatás fejlesztésekre

–EU-forrás: ~750 Mrd Ft–Hazai társfinanszírozás: ~ 550Mrd Ft–Magánforrás: ~ 300-400 Mrd Ft

A fejlesztéspolitika „kereteinek” változása

1531350

9550

0100020003000400050006000700080009000

10000

2000-2004Széchenyi Terv

2004-2006 I. 2007-2013 II. NFT

Forrás: www.nfu.hu

II. NFT (NSRK, ÚMFT)

Jelen tervezési periódusba az uniós tervek készítését az is nehezítette, hogy a (2007–2013) ciklusra vonatkozó szabályok és útmutatók a tervekkel párhuzamosan készültek

• „Új általános rendelet”: 1083/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

• „Új ERFA rendelet”: 1080/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

• „Új ESzA rendelet”: 1081/2006/EK az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

• „Új Kohéziós Alap rendelet”: 1084/2006/EK a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

Tanácsi rendelet az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásról: 1082/2006/EK az európai területi együttműködési csoportosulásról.

Az NSRK készítése során (formálisan) figyelembe vett legfontosabb hazai dokumentumok

• Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK, 2005–2020), • Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, 2005–2015),• Nemzeti (reform) Akcióprogram (NAP, 2005–2008),• Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia (NAVS) (2007–

2013),• A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája (NFFS),• Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, 2003–2008),• Az egész életen áttartó tanulás stratégiája,• Magyarország aktualizált konvergencia-programja, 2005–

2008.• Ágazati fejlesztési koncepciók és stratégiák: Versenyképességi koncepció, Kkv-stratégia,

Tudomány-, technológiapolitikai és innovációs stratégia, A magyar információs társadalom stratégiája (MITS), Nemzeti Szélessávú Stratégia, Közlekedéspolitikai koncepció, Energiapolitikai koncepció, A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés 2006–2008 (előkészületben), Egészségügyi fejlesztéspolitikai koncepció (EFK), Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia.

A II. generációs tervezés folyamata és a

tervdokumentumok közötti kapcsolatok

Forrás: Faragó L., 2006.

NFT 2. Céljai

Növekedés

Általános

- Kedvező geostratégiai helyzet

- A gazdaság fejlődését támogató kulturális háttér

- Kedvező környezeti viszonyok

- Növekedésbarát üzleti környezet

Foglalkoztatás

Általános

-Jelentős foglalkoztatási tartalékok

-Foglalkoztatásbarát üzleti környezet

-Foglalkoztathatóságot támogató kulturális attitűdök

-Jelentős a versengő piaci viszonyokhoz szokott válla-lati foglalkoztatás

-Sokszínű oktatás, bővülő felsőfokú képzéssel

NFT 2. – Tervek rendszere

- 15/13 Ágazati Operatív Program

- 7 Regionális OP

- Kiemelt- és nagyprojektek rendszere (pl. pólus, „nem mondunk le senkiről”)

NFT 2. Megindult

• OP Akciótervek

• Út- és közlekedésfejlesztés (1000 md HUF)

?