a helyi alapokra építő tervezés és fejlesztés kihívásai

A helyi alapokra építő tervezés és fejlesztés kihívásai

Dr. Csatári Bálint, geográfus, egyetemi docens,

az MNVH elnökségi tagja III. Plan-net Konferencia, Nyíregyháza, 2014. 01.31.

Vázlat

1. Nosztalgikus (retro) bevezető gondolatok2. A helyi tervezés „ügyei” 1989-2014

a. Folyamatok, törvények, koncepciók, tervek b. Szakmák, intézmények, tudáskészletekc. EU források, pályázatok, projektek

3. Új megközelítések 4. Kérdések, mint konklúziók

Kiindulásként…

„A világ maga nem ad információkat, hanem mi faggatjuk őt…hogy ez a teória helyes-e vagy sem.

Azután elkezdjük vizsgálni a kérdéseket…bár nem biztos, hogy valaha is eljutunk a tudományos igazság biztonságába.”

(Karl Popper, Konrad Lorenz)

A modern területi megközelítés Okos növekedést gerjeszt

Agglomerálódó gazdaság Jó helyi gazdasági miliő Hálózatok működnek

Fenntartható Megújuló eneregiák Környezetbarát közlekedés

Befogadó Összefogja a településeket

A tervezés „mibenléte”

A településtervezés hajtóerői Forrás: Borvendég B. (1.)

környezet

közösség

múlt múlt

megvalósítás

jövőkép

jövő jövő kreativitás

idő

egyén

tudás

A településtervezés és hajtóerői Borvendég Béla professzor nyomán

Az ideális eset Forrás: Borvendég B. (2.)

Hagyomány +tapasztalat

jövőkép

jövőkép A térhasználat közérdekből történő szabályozása = optimális kompromisszum

Településtervezés Kiegyensúlyozott helyzetben

magánérdek

közérdek

tapasztalat

tudomány

A magyar helyzet Forrás: Borvendég B. (3.)

A következetes településtervezés lehetetlensége Magyarországon.

Kormányzati érdek = magán tőke érdek

Max.profit

Piaci tapasztalat

marketing

közérdek

választás

Piac szemléletű nem közérdekű fejlesztés

rögtönzés

? ?

Prof. Gazsó Ferenc : …..a gazdasági rendszerváltás során a lakosságnak mindössze hat százaléka

jutott termelő vagyonhoz…Az iskolarendszer teljesítőképessége a

pedagógusok proletarizálódása következtében, illetve azért, mert az állam

a közoktatás színvonalát az önkormányzatok anyagi helyzetének függvényévé tette, leromlott. A fiatal

korosztályok csaknem harminc százaléka funkcionális analfabéta. ..Most fogják

tönkretenni a felsőoktatást - óriási tömegek halmozódnak fel a

társadalomban, amelyeknek nincs saját erőforrásuk, hogy visszakerüljenek a

modern munkaerőpiacra.

A helyi tervezés „ügyeiről” Szabadság – (Mindent szabad?) Tulajdonviszonyok megváltozása - (Mi

maradt a „közösben”, a közjóban?) Új szereplők megjelenése (A politikusnak

vagy a jó pénzű megrendelőnek mindig igaza van?)

Komplexitás igénye - (A megélt tér élménye komplex?)

Jövőkép – (Ki fogalmazza meg és mi módon a helyi tervezéshez szükséges távlatokat?)

A kezdeti nehézségek

Az első „ősbűn” (1990): …a centralizált, államszocialista tervgazdasági

szisztéma megszűnésével, „lebontásával” a hagyományos értelemben vett, magas színvonalon megszervezett (állami, területi) és kellően sokoldalú – a közjót szolgáló, a közhasznot, közjószágot kellően védő, – köztervezés is megszűnt Magyarországon.

Csúcstörvény ? A második „ősbűn” (1996): … a területi tervezésnek a „kétarcúsága”

azóta tart. A területfejlesztő tervezők, programozók, menedzserek, stb. – tisztelet a kivételeknek – lényegében nem dolgoznak együtt a területrendező tervezőkkel, mérnökökkel, ágazati tervezőkkel. Ezért és valójában a fejlesztés és a rendezés sajnos, de szinte teljesen külön utakon jár.

Csatlakozás az Európai Unióhoz

A harmadik „ősbűn” (2004):… Szinte csak annyi „maradt” az egész,

komplex igényű helyi – térségi területi tervezési folyamatból, olyan minimális, mondhatni jelképes tervezési tevékenység, amennyivel valamilyen szintű EU-s vagy hazai pályázati forráshoz lehetett jutni.

Közben…1.

Építési törvény, mely kiterjed a.) a településfejlesztésre és a

települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),

b) a településfejlesztés tervezése és a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),

Közben 2. Településfejlesztési koncepció: a település környezeti,

társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum.

Integrált településfejlesztési stratégia: a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program

építésgazdaságért felelős miniszter ?? Teljesítésigazolási Szakértői Szerv ??

És a „terek”…

Valós és észlelt terek Az alapfunkciók terei A települési tér (akcióterületi tér) A kistérség (járás) – város vidék

tervezési téregyüttes (CLLD – LEADER ?)

Megye Régió (?) Nemzeti Parkok Tisza – völgy (?) – Vásárhelyi terv

EURÓPA 2020

Az intelligens*, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

…Ha még nem áll rendelkezésre, akkor a helyi hatóságoknak el kell sajátítani az integrált városfejlesztési politika végrehajtásához szükséges képességeket és a hatékonyságot, szem előtt tartva az épített környezet minőségének és fenntarthatóságának szempontjait.

*okos, eszes, ügyes, (furfangos)

EURÓPA 2020

A fizikai környezet fejlesztését célzó beruházások fenntarthatóságának növelése érdekében a beruházásoknak hosszú távú fejlesztési stratégiába kell illeszkedniük, mely stratégia magában foglalja többek között a járulékos köz- és magánberuházásokat is.

EURÓPA 2020

A helyi társadalmi környezetet tekintetbe vevő, gyermekekre és a fiatalokra összpontosító politika útján tudunk hozzájárulni a hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek és fiatalok életlehetőségeihez, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket, s hogy hosszú távon biztosítható legyen az esélyegyenlőség.

EURÓPA 2020

…a városok feladata, hogy jobb feltételekkel és eszközökkel megerősítsék helyi gazdaságaikat és ez által helyi munkaerőpiacaikat, különösen a szociális gazdaság támogatásával és lakosság-barát szolgáltatások nyújtásával.

Város-vidék dichotómia új felfogásban

Kérdések Van-e ma olyan koherens, reális alternatívákkal, netán

különböző forgatókönyvekkel számoló, a helyi közösség által kigondolt gazdasági – társadalmi jövőkép, amire komplex, integrált személetű tervezést – majd fejlesztést – lehet építeni?

Felülről lefelé vagy alulról felfelé építkezzen ez a tervezési-fejlesztési folyamat?

A közjó (vagy pl. a fenntarthatóság) kritériumait ki érvényesíti? Csak az állam, vagy a helyi társadalom is?

Milyen lehetőségei lehetnének egy új alapokra építő – helyi közösségek által vezérelt, irányított – a sokféleséget figyelembe vevő, „város és vidéke” tervezési mechanizmusnak (CLLD)?

Milyen intézményekre, tudásra, szakemberekre stb. lenne szükség ennek az alkalmazásához?

Táj- érték, lépték, változás…..Az új „glokális” világ …

A táji látványt alkotó összes elem – természeti vagy emberi – formájában, sőt tartalmában is tartalmaz egy szinte láthatatlan, látens részt, amely az adott táj az adott táj jelképes struktúráinak egyvelegéből áll össze, jelképes struktúráinak egyvelegéből áll össze, abból a korból, amikor a természeti látvány még abból a korból, amikor a természeti látvány még kollektív jelképes értéket hordozott. kollektív jelképes értéket hordozott.

Most sokak szerint ismét olyan korba értünk, korba értünk, melyben a legfejlettebb elméletek szerint, ez az a melyben a legfejlettebb elméletek szerint, ez az a sajátos érték újra – s nemcsak jelképesen - sajátos érték újra – s nemcsak jelképesen - értéket hordoz majd, - s megkezdődik az emberi értéket hordoz majd, - s megkezdődik az emberi alkotásokkal kombinálódó természet szellemi alkotásokkal kombinálódó természet szellemi újraformázása. újraformázása.

(Írja Pierre Gentelle a párizsi egyetem geográfus professzora)

Köszönöm a figyelmet!

EKISZTIKA Bt. Kecskemét

csatarib@t-online.hu