„mi mindent kell tudni” · is, rögzítjük a képességek fejlődésének állomásait, és...

„MI MINDENT KELL TUDNI”

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

2010-2011. tanév

13. évfolyam 7 évfolyamos képzés

TARTALOM

A z é r t é k e l é s i r e n d s z e r ...................................................................................................... 2 M a g y a r n y e l v é s m ű v é s z e t i s m e r e t ............................................................................. 6 M ű v é s z e t i s m e r e t t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) .................................................................. 7 A n g o l n y e l v ............................................................................................................................ 10 M á s o d i k i d e g e n n y e l v ...................................................................................................... 13 T á r s a d a l o m i s m e r e t ............................................................................................................. 15 T á r s a d a l o m i s m e r e t t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) ............................................................ 17 M a t e m a t i k a ............................................................................................................................. 21 M a t e m a t i k a t a g o z a t 1 . ..................................................................................................... 22 M a t e m a t i k a t a g o z a t 2 . ..................................................................................................... 23 T e r m é s z e t i s m e r e t ................................................................................................................ 24 G a z d a s á g i i s m e r e t e k ......................................................................................................... 26 G a z d a s á g i i s m e r e t e k t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) ........................................................ 29 T e s t k u l t ú r a ............................................................................................................................. 31 F a k u l t á c i ó k t e r m é s z e t t u d o m á n y o s t a n t á r g y a k b ó l .......................................... 34 R a j z f a k u l t á c i ó .................................................................................................................... 36 E z v o l t a X X . s z á z a d f a k u l t á c i ó ............................................................................... 36

Közgazdasági Politechnikum 2010

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

2

A z é r t é k e l é s i r e n d s z e r

Az értékelés alapelvei: személyre szabottság, részletesség, kiszámíthatóság

A személyre szabottság azt jelenti, hogy igyekszünk diákjainkat megismerni, személyiségüket tiszteletben tartani, egyéni fejlődésüket tekintetbe venni az értéke-lés során is.

A részletesség azt jelenti, hogy az értékelés folyamatos, és sokféle teljesítményt, képességet és fejlődést értékelünk. Differenciált értékelési formákat alkalmazunk, igyekszünk elkerülni a hagyományos értékelési formák (pl. röpdolgozat, nagydol-gozat) egyoldalú túlsúlyát. A diákok fejlődése, teljesítménye nem csupán a tény-anyag, lexikális tudás elsajátítását és reprodukálást jelenti – így mi értékeljük a csoportmunkák, az egyéni kutatómunkák, projektek, órai szereplések eredményét is, rögzítjük a képességek fejlődésének állomásait, és ezek is részét képezik a diá-kok értékelésének, munkájuk minősítésének.

A kiszámíthatóság és átláthatóság azt jelenti, hogy a diákok mindig tisztában le-hetnek azzal, mik a követelmények, és mikor, milyen tevékenységet, hogyan érté-kelünk. A Politechnikumban nincs meglepetésszerű dolgozat, feleltetés. A diákok tisztában vannak azzal, hogy a napi munkamenet részeként mikor s milyen módon kell számot adniuk képességeik, készségeik s tudásuk fejlődéséről. Felkészülésüket így tervezni tudják. A követelményekről és a továbbhaladás feltételeiről minden évben az iskola honlapján közzétett ún. követelményfüzetekből értesülnek, ame-lyek évfolyamok és tantárgyak szerinti bontásban jelennek meg. Az egyes beszá-moltatási, értékelési formák alkalmazásának tantárgyankénti gyakoriságáról, az értékelésben betöltött súlyáról az egyes szakmai munkaközösségek önállóan dön-tenek, minderről szintén tájékoztatnak a követelményfüzetek.

Az értékelés formái

A diákokat osztályzatokkal és szövegesen is értékeljük. A tanév során a diákok

osztályzatokat kapnak, a félévi és év végi osztályzatok ezek összesítéséből alakul-nak ki. Szöveges értékelést évente kétszer kapnak diákjaink, félévkor és év végén. Ezeket az értékeléseket a szaktanárok és az osztályfőnökök személyre szabottan, de szakmai kritériumokat tartalmazó szempontrendszer alapján készítik el, és egy kapcsos mappában helyezik el, ahol – képzési időtől függően – öt ill. hét éven át gyűlnek az értékelések. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok (és családjuk) is folyama-tában és részleteiben értékelje saját féléves, egész éves iskolai munkáját, összeha-sonlítsa előrehaladását a korábbiakkal.

A Politechnikumban a magatartást és a szorgalmat osztályzattal nem értékeljük. A magatartás és szorgalom értékelése olyan kategóriákban jelenik meg, mint órai munka, részvétel a közös beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban, együttmű-ködés a társakkal, figyelem, fegyelem, önfegyelem, a koncentráció képessége, a


3

felszerelés, házi feladat megléte, színvonala, fakultatív feladatok elvégzése, a diák önmagához mért fejlődése ezeken a területeken – ezek a lehetséges szempontok között szerepelnek a szaktanári és osztályfőnöki szöveges értékelésekhez.

Az értékelés szempontjai

1. A készségek, képességek fejlesztése fokozott igény, ezek közül is kiemelke-dően:

• a felelősségvállalás és –viselés • a kreativitás • az együttműködési képesség • a tudatos eszközhasználati jártasság

A készségek, képességek fejlődéséről a szöveges értékelések tájékoztatnak. 2. A NAT, a helyi tanterv, továbbá a kétszintű érettségi vizsga előírásainak va-

ló megfelelés. Magától értetődően a törvényi formák tiszteletben tartása, a központi előírások figyelembevétele alapkövetelmény az értékelés során.

3. A testkultúra, alkotás és rajz tantárgyak esetében a diákok szakmai munkáját és képességeik fejlődését kizárólag szövegesen értékeljük.

4. A diákok kiemelkedő szakmai munkája (tanulmányi előrehaladása) nyilvá-nos. Iskolaújságunk rendszeresen közli a legjobb tanulók névsorát, év végén munkájukat ajándékkönyvekkel ismerjük el. Az Iskolatanács az éves munka értékelésekor egyéni és csoportos díjakat oszt ki, pl. a legjobb újságíró, az évfolyam legjobbja, az iskola legjobbja stb. Ezeknek a díjaknak az odaítélé-sekor egyformán fontos szerepet játszik a közösségi és a tanulmányi munka. A legaktívabb sportolók is jutalmakat kapnak évről évre.

Mérés és értékelés a mindennapokban

A dolgozatok időpontját legalább egy héttel előre be kell jelenteni, illetve az erre szolgáló faliújságra ki kell írni. Egy nap legfeljebb két tantárgyból lehet a faliújsá-gon dokumentált "nagy" beszámoló. Aki hosszabb betegség következtében igazol-tan hiányzik, az dolgozatát az adott tantárgy munkacsoportja által előre rögzített tanításon kívüli időpontban vagy a szaktanárával egyeztetett egyéb, tanításon kívü-li időpontban pótolhatja.

A kisebb dolgozatok (röpdolgozatok) időpontját is legalább egy tanórával ko-rábban közölni kell.

A dolgozatokat maximum két hét (tíz munkanap) alatt kell kijavítani és kioszta-ni. Amennyiben a tanár a határidőt túllépi, a diákoknak nem kötelező elfogadni az aktuális érdemjegyet.


4

Amennyiben órai vagy otthoni projekt, csoportos feladat, egyéni munka az érté-kelés alapja, akkor a tanár előre ismerteti a feltételeket, követelményeket, határidő-ket, az értékelés szempontjait.

Egyes tárgyakból - évente legalább egy alkalommal és előre rögzített módon - szóbeli beszámolóra is sor kerül. Ennek idejét és a lebonyolítás módját a munka-csoportok szabályozzák. Az előzetesen egyeztetett, de délutánra ütemezett szóbeli beszámolón kötelező a részvétel. A szóbeli feleletre adott jegy az összefoglaló dol-gozatokra szerzett jeggyel egyenértékű nagy jegynek minősül.

A középiskolai tanulmányok utolsó két évében (a 12. és 13. évfolyamon) lehető-séget adunk diákjainknak arra, hogy egy-egy rosszul sikerült témazáró dolgozatot kijavítsanak. A javítási lehetőséggel azt szeretnénk elősegíteni, hogy azok a diákja-ink, akik már a továbbtanulásra készülnek, a lehető legjobb eredménnyel indulhas-sanak a felsőoktatási felvételiken.

Javítani csak a megszerzett ismereteket felmérő nagydolgozatokat lehet – a fo-lyamatos munka során „kihagyott” lehetőségek utólagos korrigálására nincs mód, hiszen pl. a munka rendszerességet mérő röpdolgozatok vagy az elkötelezett órai munka nem pótolhatóak egy-egy javítás alkalmával.

A javításra évente négyszer egy-egy napot jelölünk ki az év rendjében, ezeket az év elején kiosztott Polikalendárium már tartalmazza. Ilyenkor a diákok tantárgyan-ként egy előre kiválasztott témazáró dolgozatot írhatnak újra a jobb eredmény re-ményében. A javító dolgozat eredménye felülírja a korábbi, azonos témájú dolgo-zat eredményét, tehát kockázata is van.

A félévi értékelés két részből áll: egy állapotjelző osztályzatból, és alapos, szempontok szerinti szöveges értékelésből.

Az év végi érdemjegyet a tíz hónap összeredménye határozza meg. Az év végi értékelés is osztályzatból és szöveges értékelésből áll.

A nyilvánosság – szülők és diákok tájékoztatása a követelményekről, az órákon folyó munkáról és a tanulók előrehaladásáról

Az egyes évfolyamokra vonatkozó követelményeket minden tanév elején közzé

tesszük az iskola honlapján (www.poli.hu). E kiadványt a belépő évfolyamok diák-jai (a hétosztályos képzésben a 7., az ötosztályos képzésben a 9., továbbá a szak-képzésben a belépő évfolyam) füzet formájában is megkapják. A kiadvány tartalma egyrészt az általános követelményekből, másrészt a tantárgyblokkok tartalmából, tanítandó témáinak felsorolásából és beosztásából, valamint követelményeinek, értékelési rendszerének speciális részeiből áll.

A Politechnikum tanóráit az iskola iránt érdeklődők a szaktanárral történő előze-tes egyeztetés után látogathatják.

A szülő, gondozó a diák előrehaladásáról értesül az értékelőből, valamint a bi-zonyítványból. A 2007/2008-as tanév óta a szülőknek és a diákoknak lehetőségük


5

van arra, hogy az iskola elektronikus naplójában napról napra is kövessék az előre-haladást. Az elektronikus naplóhoz minden diák és minden szülő egyéni jelszóval védett hozzáférési jogot kap, és kizárólag csak a saját (ill. gyermeke) eredményeit láthatja.

Félévente az egyik tanítási napon 16:30-19:00 óra között általános fogadónapot tartunk, ahol valamennyi szaktanárral lehetőség nyílik a személyes konzultációra.

Az értékelési rendszer esetleges változásairól a tanulókat tájékoztatni kell legké-sőbb a bevezetést megelőző tanév lezárásáig.

Az iskolai továbbhaladás feltételei, a tanév teljesítése,

belső mérési pontok, a tanulmányok zárása

A diák a következő évfolyamba léphet, ha az év végi tantárgyi érdemjegyek egyike sem elégtelen. Kivétel a nyelvi előkészítő év, ahol a továbblépés elégtelen esetén is lehetséges abban az esetben, ha az elégtelent a tanuló angol nyelvből kap-ta, és angol nyelvi tanulmányait az adott évben, kezdő csoportban kezdte meg.

Ha a diáknak az év végén egy vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegye van, akkor az augusztusi vizsgaidőszakban javító vizsgát tehet. Sikertelen javító vizsga esetén a tanévet meg kell ismételni.

Az évi 250 órát meghaladó hiányzás, ill. egy tantárgyból az éves óraszám 30 százalékát meghaladó hiányzás esetén a továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló osz-tályozható legyen. Ilyenkor az érintett tanuló ügyét konferencia tárgyalja.

A 11. évfolyamon kisérettségi vizsgát tesznek a diákok. Ennek pontos időpontját a Poli-Kalendáriumban hozzuk nyilvánosságra. A kisérettségi a szaktárgyi alaptu-dás mellett a továbbhaladáshoz szükséges készségeket méri. Ezért javítási lehető-ségre nincs mód. A kisérettségi osztályzat beszámít az év végi osztályzatba, a be-számítás módja az egyes tantárgyak értékelésénél található.

A gimnáziumi tanulmányok utolsó évének végén a tanulmányok lezárása érett-ségi vizsgával történik. Ez feltétele az érettségi utáni szakirányú továbbhaladásnak is.

Budapest, 2010. szeptember 1.

A Politechnikum pedagógusközössége

MŰVÉSZETISMERET

6

M a g y a r n y e l v é s műv é s z e t i s m e r e t

A magyar nyelv tantárgy első félévi tananyagának alapját az önmegértést célzó szövegértelmezés, a hermeneutika, illetve a szövegeket jellemző kifejezésmódok törvényeinek, eszközeinek vizsgálata, a stilisztika alkotja. A nyelvi „alapanyagok” a művészetismeret tantárgy törzsanyagában is szereplő versek, prózai művek, így a két tantárgyat egységben tanítjuk. A szövegértési és szövegalkotási képességek állandó fejlesztése központi szerepet kap a és 12. évfolyamon, és nem feledkezünk meg a nyomtatott és elektronikus információforrások megismertetéséről, használa-tának gyakorlásáról sem. Az egyetemes művészettörténet tanulmányozása, a XX: század képzőművészeti forradalma, az avantgárd és utóhatásainak vizsgálata ter-mészetesen szintén részét képezi a tantárgy tananyagának.

A második félévben az érettségi vizsgára való felkészülés jegyében átismételjük a kommunikáció tantárgy anyagát.

Művészetismereti témák – címszavakban:

• Szecesszió, vadak • A Nyugat • Ady Endre költészete • Móricz Zsigmond epikája • Babits Mihály pályaképe • Kosztolányi Dezső verses és prózai művei • Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Krúdy Gyula

pályaképe • Az avantgárd • Thomas Mann, Franz Kafka, Mihail Bulgakov, Bertolt Brecht • Apollinaire, Lorca, Kavafisz, Majakovszkij • József Attila, Radnóti Miklós • Camus, Dürrenmatt, García Márquez, Hrabal • Mészöly Miklós, Déry Tibor, Örkény István, Ottlik Géza • Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László • Oravecz Imre, Bodor Ádám, Spiró György, Esterházy Péter stb.

Kötelező olvasmányok:

• Móricz Zsigmond:Az Isten háta mögött; Tragédia; Szegény emberek; Barbárok

• Kosztolányi Dezső: Édes Anna; Esti Kornél-novellák • Karinthy Frigyes: Így írtok ti; Tanár úr kérem • Thomas Mann: Mario és a varázsló; Tonio Kröger • Franz Kafka: Az átváltozás • Bulgakov: Mester és Margarita

MŰVÉSZETISMERET

7

• Brecht: Kurázsi mama • Dürrenmatt: Fizikusok vagy Az öreg hölgy látogatása • Örkény István: Tóték • Ottlik Géza: Iskola a határon • Camus: Közöny, A pestis • García Márquez: Száz év magány • Hrabal: Sörgyári cappriccio • Kertész Imre: Sorstalanság

A fenti felsorolás az egész évfolyamnak szól, csoportonként a szaktanár fogja

szűkíteni – esetleg bővíteni – a listát.

Műv é s z e t i s m e r e t t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) A tagozatos diákok számára a tananyag igyekszik lefedni az emelt szintű érett-

ségire való felkészítést. Ezért külön csoportban, heti hat órában találkozhatnak a középszintű tanagyagon felül elbeszélő művek különféle megközelítési módjaival, több elemzési technikát sajátítanak el, a poétikai ismeretek elmélyítése sem marad el különböző lírai szövegek vizsgálatával. Sor kerül néhány irodalmi mű filmes és/vagy zenei adaptációjának, értelmezésének megismerésére is. Az irodalomtörté-neti haladás mellett az összefüggések vizsgálata megköveteli a századokon átívelő szemlélet kialakítását, a modulokban, téma-, motívum- és műfaji csoportokban va-ló gondolkodást. (Segédkönyv: Fenyő D. György Poétai iskola c. munkája.)

Természetesen nem feledkezünk meg a magyar nyelvi tanulmányokról, de ezek-ről csoportosítva, az irodalomhoz közvetlenül kapcsolódva foglalkozunk. Mindvé-gig középpontban marad a szövegértési és szövegalkotási képességek állandó fej-lesztése, és nem feledkezünk meg a nyomtatott és elektronikus információforrások megismertetéséről, használatának gyakorlásáról sem. Az egyetemes művészettörténet tanulmányozása, a XX. század elejének képzőmű-vészeti forradalma, az avantgárd vizsgálata magától értetődően szintén részét képe-zi a tantárgy tananyagának.

A tagozatosok kötelező olvasmányai – a szöveggyűjtemény anyagán felül:

• Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött • Babits Mihály: A gólyakalifa • Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Esti Kornél • Krúdy Gyula: Szindbád-történetek, Utolsó szivar az Arabs Szürkénél • Kafka: Az átváltozás • Thomas Mann: Tonio Kröger, Mario és a varázsló • Bulgakov: Mester és Margarita • Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

MŰVÉSZETISMERET

8

• Márai Sándor: Egy polgár vallomásai • Camus: A pestis • Dürrenmatt: A fizikusok • Ionesco: A kopasz énekesnő • García Márquez: Száz év magány • Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok • Eco: A rózsa neve • Németh László: Iszony • Ottlik Géza: Iskola a határon • Örkény István: Tóték, Egypercesek • Egy Szabó Magda-regény • Egy Esterházy Péter-mű • Kertész Imre: Sorstalanság

Ajánlott irodalom:

• Gorkij. Éjjeli menedékhely • Kafka: A per • Thomas Mann: A varázshegy • Illyés Gyula: Puszták népe • Hesse: Sziddhárta • Miller: Az ügynök halála • Beckett: Godot-ra várva • Semprun: A nagy utazás • Salinger: Zabhegyező • Capote. Hidegvérrel • Calvino: Eleink • Sánta Ferenc: Ötödik pecsét • Nádas Péter: Egy családregény vége • Bodor Ádám: Sinistra körzet • Tar Sándor: A mi utcánk • Závada Pál: Jadviga párnája • Rakovszky Zsuzsa. A kígyó árnyéka

(A felsorolt művek listája változhat a csoport igényei szerint.)

MŰVÉSZETISMERET

9

Értékelés: A harmadévek során többféle tevékenységet értékelünk. Nagy jeggyel nagydol-

gozatot (egész órás teszt, esszé, kisértekezés, hosszabb házi dolgozat,érettségi gya-korló feladatsor) és/vagy egy alapos felkészülést igénylő, átfogó szóbeli megnyi-latkozást értékelünk, esetenként értelemszerűen kommunikációjeggyel (is).

Kis jegyeket lehet szerezni órai munkával, memoriterekkel, olvasottsági tesztekkel, röpdolgozatokkal stb. Ezekhez járul azonban a következő sziszté-ma: • a felszerelés (könyv, füzet, szöveggyűjtemény) hiányáért mínusz jár (mindig

egyértelműnek kell azonban lennie az aznapra használt felszerelésnek – a tankönyvre pl. nem minden évfolyamon, nem mindig van szükség);

• az egyik óráról a másikra feladott, kisebb lélegzetű házi feladat hiányáért szintén mínusz jár, különösen jó megoldásért természetesen lehet kapni pluszt, esetleg kis ötöst, a nagyobb, legalább egyhetes határidővel elkészí-tendő otthoni munkák kis jegyet érnek, természetesen a hiány így kis egyest jelent;

• ha a tanár az óra elején bejelenti, hogy az órán végzett munkát értékelni fogja, akkor azt kis jeggyel teszi, egyébként pluszt vagy mínuszt adhat, amennyiben a diáknak jó megnyilvánulásai vannak, illetve megtagadja a munkát. Ha másokat is zavar, akadályoz, azt magatartási problémának tart-juk, egyéb megoldást kell találni rá: pl. osztálybíróság.

Átváltás: a pluszok és mínuszok egymást nem oltják ki, három mínuszból lesz

egy kis egyes, három pluszból egy kis ötös. A kis jegyekből ötösével lesz egy-egy nagy jegy, ha a félév végén a kisjegyek nem oszthatók öttel, akkor pl. kétszer négy ad egy-egy jegyet.

Harmadévente csupán a témazáró dolgozatokat lehet pótolni, bennük – ha az el-múlt időszak anyaga megköveteli – az olvasottságra vonatkozó kérdések is szere-pelnek. Tehát a házi dolgozatokra, memoriterekre, házi feladatokra kapott kis- vagy nagy jegyeket nem lehet javítani.

Évente legalább egy alkalommal, előre kijelölt időpontban mindenki meg kell feleljen szóbeli megmérettetésen (felelet, kiselőadás, projektbemutató stb.) is.

A harmadik negyedet követő javítási időszakban a diákok próbaérettségi dolgo-zatot írnak. Az erre szerzett érdemjegyek nem javíthatóak; az év végi osztályzat kialakításakor pedig duplán számítanak.

IDEGEN NYELV

10

A n g o l n y e l v

Az angol nyelv tanulása a középiskolai tanulmányok végéig kötelező. Azok a diákok, akik teljesítették a középiskolai követelményeket, vagyis előrehozott érett-ségit (ezáltal osztályozóvizsgát is) tettek, megfelelő létszám esetén külön csoport-ban folytathatják az angol nyelv tanulását, melynek segítségével tudásukat szinten tarthatják, elmélyíthetik, illetve felkészülhetnek emelt szintű érettségire vagy kö-zép-és felsőfokú nyelvvizsgára.

Az idei tanévben 12. és 13. évfolyam számára öt angol nyelvi csoportot szervez-

tünk: 4 „hagyományos” csoportot, és egy csoportot az érettségizett diákok számá-ra. A heti 4 órából 1 órát anyanyelvi tanár tart.

Mindegyik csoport munkájában fontos szerepet kap a vizsgafelkészítés (a közép-

és emelt szintű érettségire, illetve nyelvvizsgára). A sikerhez továbbra is aktív órai és otthoni munka szükséges. A hagyományos nyelvtani és szókincsbeli ismeretek megszilárdítása és bővítése mellett a négy nyelvi készség (hallott és olvasott szö-vegértés, beszéd- és íráskészség) fejlesztése a cél, tipikus vizsgafeladatok gyakor-lása mellett.

Értékelés:

Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai mérések, teljesítmények (nagydolgozatok / szóbeli feleletek / kiselőadások /otthoni fogalmazások és hetente-kéthetente egy röpdolgozat), és az órai munka alapján történik. A házi feladat hiá-nyáért alkalmanként egy mínusz jár, öt mínusz egy elégtelen. A felszerelés hiányá-ért alkalmanként egy mínusz jár; három ilyen mínusz egy elégtelen osztályzatot jelent. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni telje-sítményt (kötelező házi feladatok, szorgalmik) pluszokkal vagy akár osztályzattal is értékeljük. Minden negyed végén kap egy összesített jegyet a diák órai munkájá-ra is.

Az írásbeli dolgozatok eredményét a következő módon váltjuk át érdemjegyre: 89 – 100 % - (5) jeles 76 – 88 % - (4) jó 63 – 75 % - (3) közepes 50 – 62 % - (2) elégséges 0 – 49 % - (1) elégtelen

A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből átlagszámítással képez-zük: • az összefoglaló dolgozatokra kapott jegyek; • a szóbeli felelet(ek) osztályzata(i); • a röpdolgozatok átlagából képzett jegyek; • az órai munkára kapott osztályzatok; • otthoni munkára kapott jegyek;

IDEGEN NYELV

11

• a felszerelés hiánya miatt kapott érdemjegy(ek).

A negyedév során írt összefoglaló dolgozatok (nagydolgozatok) közül egynek az eredményét a javítási időszakban egy 45 perces írásbeli dolgozattal lehet javítani.

A továbbhaladás feltétele, hogy a három fő részterület (órai munka, otthoni munka, számonkérések) mindegyikében el kell érni az elégséges szintet (50 %-ot).

Az érettségi követelményei: Kommunikációs helyzetek

Helyzet Szerep

Hivatalokban, rendőrségen Ügyfél, állampolgár Országhatáron Turista Orvosnál beteg, kísérő Szünidei munkahelyen munkavállaló Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában vendég Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban vendég, látogató, egy

társaság tagja Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

Ügyfél

Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamo-son, taxiban, repülőn, hajón)

utas, útitárs

Áruházban, üzletben, piacon Vevő Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság

tagja Iskolában tanuló, iskolatárs Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél

Kommunikációs szándékok

• A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok (pl. kö-szönés, bocsánatkérés, gratuláció)

• Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok (pl. öröm, együttérzés, hála kifejezése)

• Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok (pl. ígéret, helyeslés)

• Az információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok (pl. dol-gok leírása, indoklás)

• A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok (pl. kérés, javaslat, kínálás)

IDEGEN NYELV

12

• Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (pl. visszakérdezés, témaváltás)

Témakörök:

• Személyes vonatkozások, család • Ember és társadalom • Környezetünk • Az iskola • A munka világa • Életmód • Szabadidő, művelődés, szórakozás • Utazás, turizmus • Tudomány és technika

IDEGEN NYELV

13

M á s o d i k i d e g e n n y e l v

Ebben a tanévben német, francia és olasz nyelvből folytatják tanulmányaikat a ta-valyelőtt megszerveződött csoportok. Célunk, hogy a három év végére a diákok képesek legyenek a középszintű érettségi (Eurőpai Nyelvi Referencia Keret B1 szint) követelményeinek teljesítéséig..

Követelmények: Az év folyamán képessé kell válnod arra, hogy

• hétköznapi helyzetekben megértsd az anyanyelvi beszélőt is (pl. utazási információk, vásárlás, információadás);

• és ugyanilyen helyzetekben érthetően fejezd ki magad, saját kommuniká-ciós céljaidat meg tudd valósítani a megértést zavaró hibák nélkül;

• légy képes érzékelni és kifejezni a kommunikációs helyzetek közötti kü-lönbségeket (pl. hivatalos/ baráti hangnem, udvarias/udvariatlan stílus, támogató/elutasító viselkedés stb.);

• légy képes egyszerű szöveget szótár nélkül, kicsit bonyolultabb szöveget szótárral megérteni, lényeges információkat kiszűrni, az erre irányuló szövegértési feladatokat megoldani;

• tudj rövidebb-hosszabb levelet írni praktikus elintéznivalók ügyében vagy magánügyben, legyél képes a szöveg megalkotásában előre meg-adott szempontok figyelembevételére;

• ismerd és alkalmazd a térbeli és időbeli viszonyok nyelvtani kifejezésé-nek formáit, a szándék, lehetőség, képesség kifejezésének formáit, általá-ban a hétköznapi nyelvhasználathoz leginkább szükséges, leggyakoribb nyelvtani formákat;

• ismerkedj a célnyelvi kultúrával, az ottani szokásokkal. Értékelés: Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai dolgozatok, a szóbeli felele-

tek és az órai munka alapján történik. Hetente átlagosan egy röpdolgozatot, fél-évenként általában három összefoglaló írásbeli dolgozatot íratunk, de a szaktanár dönthet úgy, hogy az egyiket szóbeli felelés váltja ki. Az adott periódusra jellemző tevékenységeket, és a hozzá kapcsolódó értékelési sajátosságokat a szaktanárok ismertetik. (A minden harmadban ismétlődő formák mellett pl. kiselőadás, szóbeli beszámoló, szituációk eljátszása, otthoni fogalmazás stb.) A hiányzó házi feladato-kért alkalmanként egy mínusz jár. Egy-egy nagyobb otthoni feladatot (pl. fogalma-zás, fordítás, plakátkészítés) önálló jeggyel is értékelünk, ezt tanárod mindig jelzi. A felszerelés hiányáért minden alkalommal egy mínusz jár. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni teljesítményt, füzetvezetést plu-szokkal, vagy akár osztályzattal is értékeljük. A szaktanárok döntenek arról, hogy hány pluszból jön össze egy 5-ös, illetve hány mínuszból lesz 1-es.

IDEGEN NYELV

14

Az írásbeli dolgozatok eredményét a következő módon váltjuk át érdemjegyre:

86 – 100 % - (5) jeles 71 – 85 % - (4) jó 56 – 70 % - (3) közepes 41 – 55 % - (2) elégséges 0 – 40 % - (1) elégtelen

A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből átlagszámítással képez-zük:

• az összefoglaló dolgozatokra szerzett jegyek; • a szóbeli felelet(ek) osztályzata(i); • a röpdolgozatokra kapott jegyek; • az órai munkára kapott osztályzatok; • otthoni munkára kapott osztályzatok; • a felszerelés hiánya miatt kapott érdemjegy(ek).

A negyedév során írt összefoglaló dolgozatok (nagydolgozatok) közül egynek az

eredményét a javítási időszakban lehet javítani.

TÁRSADALOMISMERET

15

T á r s a d a l o m i s m e r e t Ebben a tanévben a magyar polgárosodás hátterét, folyamatát, valamint a XX.

század történetét tekintjük át. A modern korhoz kapcsolódó gazdagabb és változa-tosabb háttéranyag (filmek, filmhíradók, dokumentumfilmek, plakátok stb.) jóvoltá-ból az olvasható tananyagokat, forrásokat lehetőség szerint minél többször szeret-nénk kiegészíteni - ezzel is segítve a korszak megértését, a különböző területeken tanult információk elrendezését, a napjainkban tapasztalható kelet-közép-európai, európai és világméretű jelenségek történelmi gyökereinek megértését.

A következő készségeket, képességeket szeretnénk a tanév folyamán kialakítani, illetve fejleszteni: • Önálló jegyzetelés; az elhangzottak logikus, az összefüggéseket kiemelő

rögzítése • Az ábrák, képek, egyéb dokumentumok, azaz történelmi források elemzése,

a belőlük levonható következtetések önálló megfogalmazása • Az egyéni kutatómunkához kapcsolódó szövegek értő olvasása; lényegki-

emelés; a több helyről összegyűjtött információk elrendezése • Biztos tájékozódás a térképen • A szóbeli kifejezés, előadói stílus tökéletesítése, csiszolása • A gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése • A relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott

időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüg-géseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése

• Az emberiség alapvető egységének; a kultúrák-civilizációk egyenrangúságá-nak tudata

• A globális civilizáció fogalmának megértése és átérzése; az emberiséget érintő világméretű problémák, konfliktusok összetett szemlélete, megítélése.

• Az egyéni és társadalmi felelősségtudat kialakítása Tartalom:

A modern Magyarország születése • A kiegyezéshez vezető út • A kiegyezés tartalma; a dualista állam • Ipari forradalom Magyarországon • Budapest világvárossá válik • A nemzetiségi kérdés • A dualizmus kori társadalom és életmód

Az I. világháború

• Szembenálló felek, frontok, hadszínterek • Az Osztrák-Magyar Monarchia a háborúban • Az oroszországi forradalmak

TÁRSADALOMISMERET

16

• A versailles-i békerendszer • A Népszövetség

Két világháború között

• Polgári demokratikus forradalom Magyarországon • A Tanácsköztársaság • A Horthy-korszak • A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra • A nagy gazdasági világválság - polgári demokráciák és diktatúrák • A fasiszta Olaszország és a náci Németország • A nemzetközi helyzet 1933-1939 között

A második világháború

• Lengyelország felosztása • Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941) • Szovjet-német háború • Az antifasiszta koalíció kialakulása • Háború Ázsiában • A totális háború • Fajelmélet és holocaust • Magyarország a második világháborúban

A közelmúlt és a jelenkor története

• A megosztott világ • Nemzetközi kapcsolatok az 1950-80-as években • Az Európai Unió története • Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában • A sztálini modell Magyarországon • Az 1956-os forradalom • A Kádár-korszak • A magyar rendszerváltás • A polgári demokratikus rendszer működése • Szociológiai, gazdasági, politikai problémák • Tömegkommunikációs források, dokumentumok feldolgozása

A társadalomismereti tanulmányok rendszerezése, érettségi felkészülés Értékelés: Harmadévenként egy-két összefoglaló dolgozatot íratunk, melyet 1-től 5-ig osz-

tályozunk. Ha valaki az összefoglaló dolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségé-

ről szóló orvosi igazolását a szaktanárnak bemutatja.

TÁRSADALOMISMERET

17

A harmadévben írt dolgozatok egyikét a javítási időszakban lehet javítani. Ezen túl a diákok számos órai és házi feladatot kapnak. A feladatok színvona-

las megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés. A szaktanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok ér-

tékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.

A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegye-ket összegezzük.

A félévi és az év végi eredményt a dolgozatokra szerzett érdemjegyek, vala-mint a sokféle egyéb tevékenység értékeléséből képzett jegy(ek) átlagából hatá-rozzuk meg.

Áprilisban a diákok társadalomismeretből próbaérettségi vizsgát tesznek. A szerzett érdemjegy egyenértékű az összefoglaló dolgozatokra kapott jeggyel, nem javítható és beleszámít a tanév végi érdemjegybe.

Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy feje-zetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetni-ük és segédeszközök nélkül bemutatniuk 10-15 percben. A feleletre kapott jegy a jegyképzés szempontjából azonos szereppel és értékkel bír, mint egy összefog-laló dolgozatra szerzett érdemjegy.

T á r s a d a l o m i s m e r e t t a g o z a t ( e m e l t s z i n t )

A társadalomismeret tagozat résztvevői heti hat órában - az alapfoglalkozáshoz képest részletesebben - tanulmányozzák a magyar polgárosodás hátterét, fo-lyamatát, valamint a XX. század történetét.

A modern korhoz kapcsolódó gazdagabb és változatosabb háttéranyag (fil-mek, filmhíradók, dokumentumfilmek, plakátok stb.) jóvoltából az olvasható tan-anyagokat, forrásokat lehetőség szerint minél többször szeretnénk kiegészíteni; ez-zel is segítve a korszak megértését, a különböző területeken tanult információk elrendezését; a napjainkban tapasztalható kelet-közép-európai, európai és vi-lágméretű jelenségek történelmi gyökereinek megértését.

A tagozat tematikája, követelményrendszere az ún. emelt szintű történelem érettségi elvárásaihoz illeszkedik. A magasabb szintű képzés egyrészt azt jelenti, hogy a tagozatosok részletesebben, bővebben foglalkoznak az adott időszakkal. A tematikai (mennyiségi) különbségeken túl a kétféle képzés abban is különbözik, hogy a tagozatosoknak a készségeket illetően is összetettebb elvárásoknak kell megfelelniük. A sikeresség feltétele, hogy képesek legyenek történelmi jelensé-gek önálló értelmezésére, elemzésére. Szükséges, hogy a tanulmányozott jelensé-gek és az elsajátított információk birtokában képesek legyenek lényegi következ-tetések megfogalmazására, saját vélemény kialakítására; a térben és időben el-

TÁRSADALOMISMERET

18

térő jelenségek közötti kapcsolatok, összefüggések észlelésére. Mindebből követ-kezik, hogy optimális esetben a tagozaton egy olyan, szakmai értelemben elmé-lyült műhelymunka zajlik, ahol a tanári irányítást harmonikusan kiegészíti a diá-kok kezdeményező, kreatív közreműködése, amely mind az egyéni, mind a csoportos tevékenységekben megnyilvánul. A foglalkozáson való sikeres megfe-lelés feltételei: az órai feldolgozásban való aktív részvétel, az óráról órára történő folyamatos készülés; a korábban tanult anyagrészek automatikus felidézése és al-kalmazni tudása; adott esetben a tananyag egyes részeinek vagy a kiegészítő okta-tási segédanyagoknak meghatározott szempontok szerinti önálló otthoni feldolgo-zása, a kapcsolódó szakirodalomban a tájékozódás és kutatás képessége.

Az órai munka és a folyamatos felkészülés a tagozatos tevékenység alapfel-tétele. Ennek hiányában az „emelt szint” értelmét veszti. Ezért amennyiben ez a két alkotóelem hiányosnak bizonyul, úgy a szaktanár a tantárgyfelelőssel kon-zultálva szerződéskötést kezdeményez.

Tartalom:

A modern Magyarország születése • A kiegyezéshez vezető út • A kiegyezés tartalma; a dualista állam • Ipari forradalom Magyarországon • Budapest világvárossá válik • A nemzetiségi kérdés • A dualizmus kori társadalom és életmód

Az I. világháború

• Szembenálló felek, frontok, hadszínterek • A hátország • A (gépi) tömegháború sajátosságai • Az Osztrák-Magyar Monarchia a háborúban • A februári forradalom Oroszországban • A bolsevik ideológia • Az októberi forradalom • A versailles-i békerendszer • A Népszövetség

TÁRSADALOMISMERET

19

Két világháború között • Polgári demokratikus forradalom Magyarországon • A Károlyi kormány bel- és külpolitikája • A Tanácsköztársaság • Az ellenforradalmi rendszer • A konszolidáció • Magyarország külpolitikája a két világháború között • Gazdaság és társadalom a Horthy korszakban • A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra • A sztálini gazdaságpolitika • A nagy gazdasági világválság - polgári demokráciák és diktatúrák • A New Deal az Egyesült Államokban • A fasiszta Olaszország és a náci Németország • A náci ideológia • A nemzetközi helyzet 1933-1939 között • A Harmadik Birodalom terjeszkedése a világháború előtt

A második világháború

• Lengyelország felosztása • Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941) • Szovjet-német háború • Az antifasiszta koalíció kialakulása • Háború Ázsiában • A totális háború • Fajelmélet és holocaust • Magyarország a második világháborúban

A közelmúlt és a jelenkor története

• A megosztott világ • Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején • A Hruscsov-korszak átmeneti enyhülése • Fegyverkezési verseny és fegyverzet korlátozások • Nemzetközi kapcsolatok az 1950-80-as években • Az Európai Unió története • Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában • A koalíciós korszak Magyarországon • A sztálini modell Magyarországon • Az 1956-os forradalom • A Kádár-korszak • Reformkísérletek a Kádár-korszakban • A magyar rendszerváltás • A polgári demokratikus rendszer működése

TÁRSADALOMISMERET

20

• Szociológiai, gazdasági, politikai problémák • Tömegkommunikációs források, dokumentumok feldolgozása

A társadalomismereti tanulmányok rendszerezése, érettségi felkészülés Értékelés: A tagozatosok egy-egy nagyobb anyagrész lezárása után összefoglaló dolgo-

zatot írnak. Ha valaki az összefoglaló dolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségé-

ről szóló orvosi igazolását a szaktanárnak bemutatja. Ezen túl a diákok számos órai és házi feladatot kapnak. A félévi és év végi

eredményt a sokféle - csoportos, egyéni, kiselőadás, röpdolgozat, házi dolgozat, gyakorló teszt, forráselemzés stb. - feladatra szerzett pluszok és kisjegyek ösz-szegzése; továbbá a térképhasználat és a füzetvezetés igényessége is befolyásol-ja.

Áprilisban a diákok társadalomismeretből próbaérettségi vizsgát tesznek. A szerzett érdemjegy az összefoglaló dolgozatokra kapott jegyekkel egynértékű, nem javítható és beleszámít a tanév végi érdemjegybe.

Évente legalább egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk 10-15 percben.

MATEMATIKA

21

M a t e m a t i k a

Itt van az utolsó év, s az elérhető közelségbe került cél (sikeres érettségi) új erő-forrásokat mozgósíthat. Egész évben rendszeres és kitartó munkára van szükség, hiszen most van itt az ideje a korábbi hiányok felmérésének (és eltüntetésének), a rendszeres gyakorlásnak.

Számsorozatok • Sorozat fogalma • Számtani sorozat, mértani sorozat • Gyakorlati alkalmazások Felszín-, és térfogatszámítás A sík- és térgeometria fogalmainak áttekintése, különböző testek térfogatának és

felszínének kiszámítása lesz a feladatunk. Témakörök: • A terület, felszín és térfogat fogalma, kiszámítási képletek (levezetések). • Számítási és egyszerű bizonyítási feladatok a geometria középiskolában ta-

nult fejezeteiből. • A témakör feldolgozása során a középiskolai geometria anyag rendszerező

összefoglalása is megtörténik (síkbeli és térbeli alapfogalmak, trigonomet-riai számítások derékszögű háromszögben, általános háromszögben).

• Jelentős szerepet kapnak a szövegértést igénylő és a gyakorlati jellegű fel-adatok.

Matematikai statisztika Témakörök: • A leíró statisztika elemei (az adathalmazok rendszerezése, ábrázolása kü-

lönböző diagramokkal; nagy adathalmazok jellemzése és összehasonlítása statisztikai mutatókkal: terjedelem, módusz, medián, átlag, átlagos abszolút eltérés, szórás)

• A statisztika szerepe a mindennapi életben (következtetések, előrejelzések, manipulációk)

Követelmények (minden témakörben): • A tanult fogalmak, tételek pontos ismerete • Önálló feladatmegoldás

MATEMATIKA

22

Rendszerező összefoglalás A középiskolai anyag rendszerező összefoglalása, szem előtt tartva a kétszintű

érettségi követelményeit. Az újszerű feladatok begyakorlása, elmélyítése, a középszintű érettségi struktú-

rájának („hármas tagozódás”) alapos megismerése. (Igény esetén: az új rendszer-hez illeszkedő, egyénre szabott vizsgastratégiák kialakítása.

Értékelés: A tanév során a számonkérés többféle formában történik. Az előre bejelentett

röpdolgozatok 10-25 perc terjedelműek lehetnek, míg a témazáró dolgozatok 45-90 percesek, a próba-érettségi 135 perces. Az írásbeli munkákon kívül az értékelés részét képezi az órai munka (csoportos és egyéni), az otthoni munka, külön kapott vagy vállalt feladatok elvégzése (pl. kiselőadás megtartása), az órai munkához szükséges felszerelések megléte (füzet, könyv, számológép, egyéb eszközök). Az értékelés súlyozott osztályzatokkal történik. A röpdolgozatok és az órai, otthoni, egyéb munkák súlya egy, a témazáró dolgozaté három, a próba-érettségié pedig hat. A röpdolgozatokkal, egyéb dolgozatokkal elért osztályzatok súlya az értéke-lésben legalább 50% és legfeljebb 90%. Az év végi osztályzatot a tanév során elért osztályzatok súlyozott átlaga alapján állapítja meg a tanár. A kerekítés során „0,5-ig” lefelé kerekít, „0,5-0,7-ig” a tanár mérlegeli a felfelé vagy lefelé kerekítést, „0,7-től” felfelé kerekít.

M a t e m a t i k a t a g o z a t 1 . A negyedik év két fontos feladata az emelt szintű érettségire való felkészülés és

a felsőfokú matematika tananyaghoz szükséges előismeretek elsajátítása. Ha nem is teljes mélységében, de legalább egyszerűbb alkalmazási szinten megismerke-dünk az analízis alapjaival. • Számsorozatok

Sorozat fogalma Számtani sorozat, mértani sorozat Gyakorlati alkalmazások

• Kombinatorika Binomiális tétel, Pascal-háromszög, ismétléses kombináció

• Térgeometria Térbeli alakzatok, fogalmak Térfogat-, és felszínszámítás

• Függvény határértéke, folytonosság • Differenciálszámítás (definíciók, deriválási szabályok, alapfüggvények de-

riváltjai), alkalmazások (érintő egyenlete, szélsőérték-feladatok, polinomfüggvények vizsgálata)

MATEMATIKA

23

• Riemann-integrál, alkalmazások • Gráfok • A valószínűségszámítás elemei (nagy számok törvénye, nevezetes eloszlá-

sok, alkalmazások) • Statisztika

Adattömörítési eljárások, középértékek, szóródási mutatók, diagramok, gya-korlati alkalmazások

• Gondolkodási módszerek Teljes indukció, logikai szita, indirekt bizonyítás, skatulya elv

• Rendszerező ismétlés: a középiskolai anyag szisztematikus összefoglalása, az érettségi tételek kidolgozása, nagyobb lélegzetű művek (dolgozatok) megalkotása lesz a feladatunk ebben az időszakban.

A harmadik negyedet követő javítási időszakban a diákok matematikából próbaérettségi vizsgát tesznek. Az értékelés a középszintű követelmények után leír-tak szerint történik.

M a t e m a t i k a t a g o z a t 2 .

A tagozat "kötelező" tananyaga megegyezik a középszintű érettségire felkészítő évfolyamok tananyagával, de több gyakorlást, hosszabb megértési időt tesz lehető-vé a magasabb óraszám (heti 3+2 óra). A csoport érdeklődésétől függően akár ma-gasabb szinten is, vagy többet (mást is) lehet tanulni a "többlet" óraszámban.

Az értékelés a középszintű követelmények után leírtak szerint történik.

TERMÉSZETISMERET

24

T e r m é s z e t i s m e r e t

Az alapok megszerzése után ebben az évben három témakörben bővítjük, elmé-lyítjük az eddig tanultakat. A témákat úgy választottuk ki, hogy a tanulókat képes-sé tegyük egészségük megóvására, a környezetük megismerésére és megóvására, valamint a tudományok várható újabb ismereteinek önálló megszerzésére és befo-gadására.

Ebben az évben az órai munka jellege is megváltozik, nagyobb hangsúlyt kap a tanulók önálló és csoportmunkája, az aktuális témákról folytatott beszélgetés. Igyekszünk külső szakértőket bevonni és érdekes helyszíneket meglátogatni. A módszereknek megfelelően az értékelés is módosul.

Elsajátítandó témakörök, fogalmak: Az élővilág fejlődéstörténete és rendszerezése • Kormeghatározási módszerek; • A törzsfejlődés alaptörvényei; • A rendszerezés alapjai, a növény- és állatvilág legfontosabb csoportjai, fa-

jai. • Az ember evolúciója.

Egészségünk • Testképünk; • Népbetegségek; • Egészségmegőrzés, életmód • Házi betegápolás, elsősegélynyújtás; • Nemi kultúra; • Modern orvostudomány, természetgyógyászat.

Környezetünk • Közvetlen környezetünk; • Ruházatunk; • Lakásunk; • Lakóhelyünk; • Globális problémák.

TERMÉSZETISMERET

25

Ebben a tanévben hagyományos jegyzeteket csak az evolúcióval és a rendszer-tannal kapcsolatos témaköröknél adunk ki. A témakörök feldolgozásakor részben aktuális sajtóanyagok és szakszövegek, részben a tanulók által felkutatott egyéb információk alapján dolgozunk. Nagy szerepet kap tehát a tanulói aktivitás, amely az értékelés alapját is képezi. Legfontosabb formája a tanár által megadott és a ta-nulók által elvállalt témák feldolgozása és az azokból tartott előadás, tanóra. Az információk megjelenítéséhez készíthető poszter, elektronikus adatbázis, web oldal is. Minden harmadévben kiadunk részletes címlistát, amelyekből mindenki vá-laszthat magának házi dolgozat vagy projektmunka témakört.

Házi dolgozat írására vagy projekt munkában való részvételre minden félévben

van lehetőség, de az egyik félévben egyszer kötelező kiselőadást tartani vagy házi dolgozatot írni. A másik félévben választani lehet a házidolgozat-írás és a projekt-munka-készítés között, de a szaktanárral egyeztetni kell a témát és a formát.

A dolgozatban a diákok egy választott témát dolgoznak ki, ehhez szükséges egy kis egyéni kutatómunka könyvtárban, múzeumban vagy éppen az Interneten. A házi dolgozat lehetséges témáiról, a formai és tartalmi követelményekről, a fellel-hető szakirodalomról, információforrásokról és a beadási határidőről a tanár a félév elején tájékoztatja a diákokat. A házi dolgozat nemcsak szöveges, képes dolgozat lehet, hanem számítógépes program, poszter vagy más alkotás. A témaválasztás után a siker érdekében célszerű megbeszélni a munka menetét a szaktanárral, aki mindenben segítségedre lesz. A házi dolgozatot meg kell védeni: a szaktanárral egyeztetett időpontban szóban ismertetni kell a témát, a választás okát és válaszolni kell a kérdésekre.

A projektmunkát kisebb, 3-4 fős csoportok végzik, meghatározott témakörök-ben, tanári útmutatás alapján. Az írásos anyagok és az elhangzott előadások szá-mon kérhetők nagydolgozat formájában. Nyomon követjük a témák vitájában az órákon tanúsított tanulói aktivitást is.

Ha valaki a nagydolgozat és/vagy röpdolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségéről szóló orvosi igazolását bemutatja, és kéri ezt a lehetőséget. A negyed-évben írt dolgozatok eredményét a javítási időszakban egy 60 perces írásbeli dol-gozattal lehet javítani.

Értékelés: A félévi és év végi jegy a kiselőadásra, a házi dolgozatra és a nagydolgozatokra

szerzett jegyekből alakul ki, de a kiemelkedő órai aktivitás, cikkírás, poszterkészítés, továbbá a projektmunkában való részvétel javíthatja ezt a jegyet.

Egy nagydolgozatban, röpdolgozatban és a szóbeli felelet alkalmával számon

kérhető mindaz, amiről szó esik az órákon, amennyiben annak utána lehet nézni valahol (jegyzet, irodalom, többiek füzete, internet stb.). Ha valaki távol volt az adott órán, a megadott irodalom, jegyzet vagy a többiek füzete alapján saját maga kell gondoskodjon arról, hogy hozzájusson a megtanulandókhoz.

GAZDASÁGI ISMERETEK

26

G a z d a s á g i i s m e r e t e k A gazdasági ismeretek tantárgy keretein belül eddig a háztartáshoz és vállalat-

hoz, mint gazdasági szereplőkhöz kapcsolódó gazdasági kérdésekkel, helyzetekkel, döntésekkel foglalkoztak a diákok az előző két év során. A diákok konkrét gazda-sági tapasztalatai kerültek rendszerezésre, és egy konzisztens elméleti rendszerbe lettek elhelyezve, törekedve arra, hogy segítséget kapjanak a mindennapi életben való eligazodáshoz.

A 13. évfolyam tananyaga makroökonómiai szempontból közelíti meg a gazda-ság működést, ennek keretein belül a tanulók megvizsgálják melyek azok a gazda-sági jelenségek, problémák, amelyek indokolttá teszik az állam gazdasági szerep-vállalását. Részletesen elemzésre kerülnek az állami beavatkozás típusai és ezek konkrét gazdaságtörténeti megvalósulása. Mindezek segítenek abban, hogy értsék a nemzetgazdaságban zajló folyamatokat, hogy gazdasági szereplőként tudatos dön-téseket hozhassanak, felkészülve azokra a makrogazdasági jelenségekre, amelyek döntően befolyásolhatják élethelyzetüket, mint gazdasági válság, infláció, munka-nélküliség. A különböző közgazdasági iskolák nézeteivel való megismerkedés se-gíti annak megértését, követését, hogy a kormányzatok, a politikai élet szereplői miként vélekednek az aktuális gazdasági kérdésekről, miként kívánják orvosolni az egyes problémákat.

További új elem a tananyagban, hogy a nemzetgazdasági szintű vizsgálódások mellett szerepet kapnak a világgazdaságban zajló események, folyamatok. Ugyan-csak praktikus megközelítésben felvetve olyan kérdéseket is, hogy mit jelent, ha a hazai valuta gyengül, milyen előnyök, hátrányok származhatnak belőle, mikor ve-zethető be a közös valuta, mivel jár ez.

Az új témáknak megfelelően a módszertani elemek közül a közös munkában nagy hangsúlyt kap a forrásmunkák feldolgozása, más tantárgyak keretében tanul-tak szintetizálása az új ismeretekkel.

A felnőtt lét fontos eleme a tudatos állampolgári lét, ami gazdasági értelemben az öngondoskodást jelenti, és a gazdasági ismeretek tantárgy erre a szerepre kíván felkészíteni. Témakörök: Bevezetés a makrogazdaság világába 12 óra

• A makrogazdaság szereplői és a makrogazdaság egyszerűsített modellje • A nemzetgazdaság teljesítményének mérése • A gazdasági teljesítmény és az életszínvonal kapcsolata • Pénztörténeti korszakok II. – Az arany és pénzhelyettesek korszaka – • A növekedés problémája, klasszikus válságok a XIX. Században • John Maynard Keynes elmélete , a fiskális gazdaságpolitika lényege


27

A piaci mechanizmus működési zavarai, a társadalmi jólét védelme 4 óra • Versenyszabályozás • Közjavak termelése és elosztása • Környezetszennyezés • Externáliák

A z állam gazdasági szerepvállalása és gazdálkodása 8 óra

• Az állam feladatai • Közkiadások • Az adók

A nemzetgazdaság munkapiaca 8 óra

• A munkapiac és szereplői • Munkanélküliség • A munkanélküliség típusai • A munkanélküliség következményei • Harc a munkanélküliség ellen

A nemzetgazdaság pénzpiaca 10 óra

• A pénzpiac szereplői • A modern pénzteremtés mechanizmusa • Infláció fogalma, fokozatai • Az infláció okai • Az infláció költségei • Inflációs gyógymódok

A gazdaságpolitika lehetőségei 10 óra

• A gazdaságpolitika fogalma és eszközrendszere • Fiskális politika • Monetáris politika • Kínálati gazdaságpolitika • Gazdaságfilozófiák és a gazdaságpolitika összefüggései

Nemzetközi gazdaság 6 óra

• A nyitott makrogazdaság • Valutapiac • Fizetési mérleg

Nemzetközi kereskedelempolitikai elvek és fejlődésük 8 óra

• A középkori távolsági kereskedelem • Merkantilizmus • Komparatív elméletek tana


28

• Protekcionizmus • Az integráció története

Árfolyamrendszerek 6 óra

• Az aranypénzrendszer • Aranydeviza (dollár-standard) rendszer • Modern pénzügyi rendszerek • Az Euró

Az Európai Unió 6 óra

• Az EU története • Az EU intézményei • Magyarország és az Európai Unió

A világgazdaság jelenje és jövője 6 óra

• Globalizáció vagy helyi megoldások • Fejlett országok, kontra fejlődő világ

Követelmények:

A tanuló • értse, és alkalmazza a gazdasági szemléletet, megközelítési módokat. • rendelkezzen azokkal az attitűdökkel, amelyek segítségével nyitottan szemlé-

li a körülötte lévő gazdaságot, felelősséggel hoz meg döntéseket. • ismerje a gazdasági gondolkodás legfontosabb fogalmait, és legyen képes

azokat szakszerűen használni. • legyen képes a gazdaság működését összefüggéseiben látni, az egyes ténye-

zők hatására rámutatni. • legyen képes a lényeg kiemelésére, az összefüggések feltárására, megfogal-

mazására. • az életkori sajátosságoknak megfelelően legyen képes az információgyűjtésre

és elemzésére. • legyen képes adatok, adatsorok, táblázatok, grafikonok értelmezésére. • legyen képes szintetizálni ismereteit a más tantárgyak, tudományterületek ke-

retében megtanultakkal. • legyen képes önálló tájékozódásra, ismeretszerzésre a tanórán és tanórán kí-

vül egyaránt, tudja alkalmazni az IKT eszközöket. • rendelkezzen a társaival és tanáraival való együttműködéshez szükséges

kommunikációs kultúrával. • rendelkezzen a korosztálynak megfelelő vitakultúrával.


29

Értékelés: A tantárgy értékelési rendszere a folyamatos munkára, és számonkérésre épít, de emellett értékeli az otthoni teljesítményt, gyűjtőmunkát, kiselőadást is. • Az egyes témakörök lezárásakor a diákok dolgozatokat írnak, amelyek az el-

ért pontszám alapján jeggyel kerülnek értékelésre. • Az értékelés második területe: az órán teljesítendő feladatok, szóbeli felele-

tek, órai munka, füzetvezetés, a felszerelés megléte vagy hiánya; az ott-honi felkészülést igénylő tevékenységek: például a házi feladatok, kiselő-adások, bónusz munkák... stb. Cél, hogy minden tanuló minél több kiselő-adást tartson, házi dolgozatot készítsen, aktívan vegyen részt a tanórákon, ve-zesse a füzetét. A felsoroltak negyedévente egy érdemjeggyel kerülnek érté-kelésre.

• Az osztályzatok meghatározása százalékos teljesítmény alapján az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

86-100% = 5 71-85% = 4 56-70% = 3 41-55% = 2 0-40% = 1

• Az osztályzattal történő értékelés mellett a diákok teljesítménye félévente

szövegesen is értékelésre.

G a z d a s á g i i s m e r e t e k t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) A gazdasági ismeretek tagozaton a munka az előző tanévben már elkezdődött, és

jellegében az idén sem változik. Továbbra is legfontosabb célként az emelt szintű érettségire készülés lebeg a szemünk előtt, de azért arra is ügyelünk, hogy a szigo-rúan vett törzsanyag mellett aktuális problémákat is megvitassunk, gazdaságtörté-neti vonatkozásokat vizsgáljunk, esetleg eltérő elméleteken, értelmezéseken vitat-kozzunk.

A makroökonómia tanulmányozását az alapfogalmak, összefüggések és problé-mák tisztázásával kezdjük. Megvizsgáljuk a jövedelmek keletkezésének és elosztá-sának témakörét, körüljárjuk az áruk illetve beruházási javak piacát. Részletesen foglalkozunk a modern pénz létrejöttével, a pénzpiac működésével.

Beszélünk majd a makrogazdasági egyensúly létrejöttéről, az ehhez kapcsolódó – gyakran alapjaiban eltérő – elméletekről, illetve beszélünk az egyensúly hiányá-ról, vagyis a munkanélküliség, az infláció, az eladósodás kérdésköréről is.

Megvizsgáljuk azt is, hogyan reagálnak az egyes gazdasági szereplők a fent vá-zolt kihívásokra, milyen gazdaságpolitikai irányzatok, elképzelések léteznek, és


30

ezeknek mi a realitása. Itt különösen sokszor kerülnek előtérbe napjaink aktuális gazdasági problémái, és az erre született jó/rossz válaszok.

Az emelt szintű érettségire készüléshez a problémafelvetésnek, az önálló véle-ményalkotásnak és az együttgondolkodásnak legalább akkora jelentősége van mint a definíciók pontos megtanulásának, vagy a számtalan gyakorló feladatsor megol-dásának. Ebben, és a számtalan „pluszként” kiosztott szöveg elolvasásában, vagy az otthoni munkák elkészítésében ugyanúgy számítunk a csoport aktivitására, mint a tavalyi évben.

Értékelés:

• A tantárgy értékelési rendszere a folyamatos munkára, és számonkérésre épít, de emellett értékeli az otthoni teljesítményt, gyűjtőmunkát, kiselőadást is.

• Az egyes témakörök lezárásakor a diákok dolgozatokat írnak, amelyek az el-ért pontszám alapján jeggyel kerülnek értékelésre.

• Az értékelés második területe: az órán teljesítendő feladatok, szóbeli felele-tek, órai munka, füzetvezetés, a felszerelés megléte vagy hiánya; az ott-honi felkészülést igénylő tevékenységek: például a házi feladatok, kiselőadások, bónusz munkák... stb. Cél, hogy minden tanuló minél több kiselőadást tart-son, házi dolgozatot készítsen, aktívan vegyen részt a tanórákon, vezesse a füzetét. A felsoroltak negyedévente egy érdemjeggyel kerülnek érté-kelésre.

• Az osztályzatok meghatározása százalékos teljesítmény alapján az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

86-100% = 5 71-85% = 4 56-70% = 3 41-55% = 2 0-40% = 1

Az osztályzattal történő értékelés mellett a diákok teljesítménye félévente szö-vegesen is értékelésre.

TESTKULTÚRA

31

T e s t k u l t ú r a Követelmények:

A testkultúra tantárgyblokk sok szempontból különleges „élőlény ”iskolánk-ban. „Másságai” közül szorosan a követelményekhez tartozik, hogy minden testnevelés órán kötelező részt venni.

Ez annyira elüt az iskola általános rendszerétől, hogy mindenképpen indok-lást követel.

A többi tantárgyblokk anyagának elsajátítását – végső esetben – az érdemje-gyekkel való értékelés próbálja biztosítani. A testkultúra esetében a számonké-rés eme formája nem létezik, így a diákoknak feltétlenül „találkozniuk” kell a tananyagokkal a tanórán ahhoz, hogy megismerjék azokat annyira, hogy el-dönthessék: „házasságot kötnek” velük, vagy végleg „szakítanak”.

Ennek megfelelően a diákokkal szembeni legfőbb kívánalmunk: a testkultú-raórákon érdeklődően, együttműködően, a tanuláshoz szükséges odafigyeléssel vegyenek részt.

Természetesen a testkultúra tantárgyblokknak is vannak évekre, időszakokra bontott követelményei. A követelmény az, hogy mindenki saját adottságaival, képességeivel élve minél többet fejlődjön. A folyamat elvárt eredménye azon-ban nem csupán egy-egy testgyakorlati forma ismereteinek valamilyen szintű birtoklása, hanem egy talán kevésbé megfogható, de jóval tágabb értelemben vett tudás, amely a tanulók számára segítséget ad az egészségesebb, magasabb színvonalú életvezetéshez diák- és felnőttkorban egyaránt. Ehhez minél több sportot, mozgást kell megismerniük, így képesek lesznek választani azok közül egyet vagy többet, amely(ek) életmódjuk, életvitelük részévé válhat(nak). Ez a politechnikumi testkultúra oktatás legfőbb célja.

A testgyakorlati formák nagy többségénél a tevékenység eredménye vagy mérhető (úszás, atlétika stb.), vagy legalábbis szembetűnő (sikerült a csel?, jó volt az átadás?, jó volt a kosárra dobás?, sikerült a fejállás? stb.). Amennyiben ezen kívül számszerűen értékelnénk a teljesítményeket, akkor vagy egyszerű átváltást végeznénk el (pl. távolugrás: 4-től 5 méterig = négyes, 5 méter felett = ötös; te jól tudsz kosarazni, tehát ötöst kapsz, te kevésbé jól, tehát hármast stb.); vagy mondhatnánk azt is - a tanuló részvételi aktivitását figyelembe véve -, hogy aki nagyon szorgalmas, tehát pillanatnyi és majdani egészséges élet-módja, edzettsége érdekében sokat tett, az ötös; továbbá természetesen kombi-nálhatnánk a teljesítmények és az igyekezet értékelését.

Az osztályzatokkal való értékeléssel a tantárgy lényegét próbálnánk meg le-egyszerűsíteni, átváltani számokra, megfosztanánk a testnevelést a benne rejlő természetes adottságoktól, elvennénk a tanulóktól azt a lehetőséget, hogy a testkultúra sajátosságait érzékeljék, és a megfigyelésekre alapozható fontos kö-vetkeztetéseket önállóan megfogalmazzák, megértsék.

TESTKULTÚRA

32

Ennek értelmében tehát osztályozás testnevelésből nincs, az értékelés egyéb, a tantárgy jellegéhez jól illeszkedő formáit (szóbeli értékelés, felmérések, ver-senyek, házi bajnokságok, iskolacsúcsok, faliújságok, pontversenyek stb.) fog-juk használni. Félévkor és év végén a diákok munkáját és teljesítményét részle-tes szöveges értékelésben minősítjük. A fakultáció rendszere:

Ebben az időszakban van lehetőség az előző fakultációs rendszerre épülő, a még szabadabb sportágválasztásra.

Az eddig megismert, gyakorolt sportágakból, testgyakorlati formákból lesz lehetősége az évfolyamnak választania. A választás szabályai:

• minden harmadban azon három sportág fog elindulni, amit a többség igé-nyel.

• egy adott diáknak egy-egy sportágat maximum kétszer lehet választania a tanév folyamán.

• ha egy sportág csak kevéssé marad el egy másik mögött, akkor az, a kö-vetkező időszakban előnyt élvez (a kisebbség védelme).

• A választás végleges döntés. Attól eltérni csak rendkívüli esetben - időben benyújtott írásbeli kérelemmel - a munkacsoport döntése alapján lehet.

Követelmény:

• Magabiztos sportági jártasság, együttműködő, aktív és motivált részvétel a választott sportágban.

• A sportági fejlődés igénye. Értékelés: • A tanulókat félévente szövegesen értékeljük. • A szöveges értékelésben fontos szempont a készségek, képességek fejlő-

désének nyomon követése, a közös munkában való aktív részvétel, a sportági jártasság, a motiváció, az együttműködés és az önmagukhoz mért fejlődés lejegyzése.

TESTKULTÚRA

33

A testkultúra órák szervezeti kerete, a továbbhaladás feltétele: A testkultúra tantárgy koncepciójának egyik fontos eleme a rendszeres testmozgás és az osztályozás nélküliség, ezért a felszerelés hiányából fa-kadó mulasztásokat pótolni kell. A testkultúra órán átöltözve, sportfelszerelésben lehet részt venni. Ha a di-ák felszerelése negyedévente egy alkalomnál többször hiányzik, azaz két-szer, a munkacsoport az alábbi eljárást követi: 1. a javítások napján (14:15 után) egy 45 perces általános képességfej-

lesztés keretén belül kell pótolni a mulasztást. 2. amennyiben három alkalommal nem hozott felszerelést, akkor egy 90

perces általános képességfejlesztés keretén belül kell pótolni a mulasztá-sokat.

3. egy-egy negyed végén maximum 90 perc pótolható, a fennmaradó idő-mennyiség összeadódik, mindezek értelmében ha a diáknak nem sike-rült a kijelölt alkalmak során minden elmaradást pótolnia, akkor a tanév végén gyakorlati és elméleti beszámolót kell tennie. Ugyanez az eljárás vonatkozik azokra a tanulókra is, akiknek hiányzásai meghaladják a 30%-ot.

(A pótlásról való távolmaradást orvosi igazolással kell dokumentálni. Az érintett diák egy későbbi időpontban, a következő negyedben pótol.) Az a diák, aki nem pótolja be a tanév utolsó pótlási időszakában az el-maradásait, csak szerződéssel folytathatja a következő tanévet (az au-gusztusi pótvizsga időszakban testkultúrából nincs pótlási lehetőség).

• Igazolás:

Hiányozni orvosi igazolással vagy írásbeli indoklást is tartalmazó szülői kérelemmel lehet. Mindig az adott órára, rendkívüli esetben legkésőbb a következő testkultúra órára kell hozni az igazolást. Teljes felmentést orvosi vagy szülői javaslatra is csak indokolt esetben ad a testkultúratanár (amikor az érintett diák semmit, tehát a kötelező tananyag helyett sem tud mást csinálni, pl. futás helyett erősíteni sem képes). Ennek értelmében a kérelem mellé a felszerelést célszerű elhozni, hiszen nem biztos, hogy megkapja a teljes felmentést. Az orvosi igazo-lást a szülővel láttamoztatni kell. A felmentetteknek az óra helyszínén kell tartózkodniuk.

• Az óra csengetéstől csengetésig tart. Az óra kezdetére átöltözve a megfe-lelő helyszínen kell lenni.

FAKULTÁCIÓK

34

F a k u l t á c i ó k t e r m é s z e t t u d o m á n y o s t a n t á r g y a k b ó l (Biológia, kémia, fizika)

A biológia, kémia és fizika fakultáció a közép-, illetve emelt szintű érettségire ké-szít fel – a csoport többségének igényéhez mérten. (Akik az emelt szintű érettségi mellett döntenek, plusz feladatokat is kapnak.) Természetesen azok is megtalálják számításaikat, akik biológiából nem óhajtanak érettségizni. A fakultáción jóval több a tényanyag, mint természetismeret-órán, és a mélyebb összefüggések feltárására is törekszünk. Fontos cél, hogy a kimeneti követelményeknek (érettségi) a fakultáción résztvevő diákok megfeleljenek, így rengeteg tesztet, szöveges és problémamegoldó feladatot végzünk, miközben a érettségi szóbeli részére is készülünk. A kísérletek és bonco-lások színesebbé teszik az órákat, és a megértést is segítik. E fakultációkat csak azoknak ajánljuk, akik valóban elkötelezettek választott tan-tárgyuk iránt, hisz a rengeteg tanulnivalót csak erős motivációs háttérrel lehet elsa-játítani. Tartalmak:

A természetismereti tantárgyak tananyag-tartalma a közép, illetve az emelt szin-tű érettségi követelményéhez igazodik. Azok a témakörök élveznek elsőbbséget, amelyeket a természetismeret tantárgy keretében nem vagy nem eléggé mélyen tár-gyaltunk. A csoport igényeivel összhangban adott esetben mélyebben, nagyobb időkeretben foglalkozunk egy-egy tárgykörrel. A részletes tartalmak a Politechnikum hálózatán a „P” könyvtárban olvashatók:

Biológia: P:\Termism Fakultaciok\Biologia Kémia: P:\Termism Fakultaciok\Kémia Fizika: P:\Termism Fakultaciok\Fizika

Értékelés:

Az értékelés legfontosabb elemét a dolgozatok és szóbeli beszámolók jegyei ké-pezik, de az órai munka (pl. a gyakorlati munkák: boncolás, kísérletezés végrehaj-tása és azok jegyzőkönyvei), a kiselőadás és egyéb projektmunka is szerepet ját-szik.

A félévi és év végi jegyet a dolgozatok és a szóbeli feleletek átlaga határozza meg. Az osztályzatot legfeljebb egy jeggyel befolyásolhatja (emelheti vagy akár ronthatja) az egyéb feladatok megoldásában nyújtott teljesítmény.

FAKULTÁCIÓK

35

Művelődéstörténeti fakultáció Egy éves kurzus heti 2 órában, témái a 13. évfolyamon: Témák: Vallástörténet és művelődéstörténeti jellemzők Európán kívüli és európai nagy civilizációk:

- A mágikus gondolkodás jellemzői - A mitikus gondolkodás jellemzői - India – hinduizmus és buddhizmus, indiai művészet és hatása az európai

civilizációra - Kína – univerzizmus, konfucianizmus, taoizmus, a kínai gondolkodás,

művészet, hatása az európai kultúrára - A zsidó – keresztény vallás jellemzői, művészeti jelenségei, hatása az eu-

rópai kultúrára, művészetre - Az iszlám vallás jellemzői és hatása, művészete, az iszlám vallás és hatá-

sa napjainkra Művelődés- és művészettörténet, tudomány- és filozófiatörténet

- Folyamvölgyi kultúrák – Mezopotámia, Egyiptom - Kréta-Mükénei civilizáció - A görög világ - Az etruszk kultúra - Róma és az első birodalmi kultúra Európában - Európa kialakulása, fogalma, az európaiság - Népvándorláskori kultúra és hatása Európa művelődésére - A magyarság értelemzése - A romanika és gótika - A reneszánsz művészet, gondolkodás, tudomány és hatása a világ felfe-

dezésére - A nagy földrajzi felfedezések hatása - A prekolumbián kultúrák – a civilizációk találkozása - A barokk kora, a globalizáció első megnyilvánulása - A felvilágosodás eszmerendszere - A „hosszú 19. század” jellemzői - A 20. század filozófiai, művészeti jellemzői - Korunk problémái a művészetek és az életforma tükrében

Követelmények: A kurzus anyagának ismerete – számonkérés dolgozatok formájában 2 kiselőadás megtartása a témakörökhöz kapcsolódóan

FAKULTÁCIÓK

36

R a j z f a k u l t á c i ó

A heti két órában sokféle alkotótevékenység gyakorlására nyílik lehetőség, illetve a rajzolással kapcsolatos alapfogások, technikai eljárások megismerésével, gyakorlásával foglalkozunk. (A fakultáció a rajz és vizuális kultúra érettségire nem készít fel.)

A tantárgy speciális tartalma és formája miatt a részvétellel kapcsolatban a legfontosabb követelmény, hogy a tanuló az órákon maximálisan érdeklődjön, együttműködjön és a munkára figyeljen annak érdekében, hogy a saját adottságai-val élve minél többet kihozzon magából és fejlődni tudjon. A feladatok közt min-dig lesznek kötelező gyakorlatok és egyénre szabottak, projekt munkák és házi fel-adatok is.

Az értékelés elsősorban az órai munkát veszi figyelemben, hiszen a tehetség relatív fogalom és azt számokkal nehéz mérni. Ezenkívül a kreativitás és a kivitele-zés is fontos tényező az adott feladat osztályzásánál. A félévi, illetve év végi jegy az órai munka, a házi feladatokra kapott pluszok és mínuszokból adódó jegy és a projekt munkára kapott jegyek átlagából tevődik össze.

Minden tanuló félévente zárásként egy „kipakolás” keretében bemutatja az általa készített munkákat és szóban értékeli ezeket.

E z v o l t a X X . s z á z a d f a k u l t á c i ó Jelenkorunk egyrészt az ún. globális civilizáció korszaka, másrészt - különösen

Kelet-Közép-Európában - a nagy politikai-társadalmi átrendeződéseké. A mindennapjainkat befolyásoló közvetlen közeli események azonban - technikai okok miatt - kevéssé jelenhetnek meg a „hivatalos” tananyagban, jóllehet doku-mentumok és napi forrásanyag bőségesen akad.

Az alábbi felsorolás a folyamatosan gyarapodó kínálat néhány alaposan dokumentált pontját veszi számba. A fakultáció konkrét munkamenetének ki-alakításában a problémacentrikus megközelítés a legfontosabb szempont. A témaválasztás összeállítását az is befolyásolta, hogy a fakultáció résztvevői se-gítséget kapjanak az érettségi felkészüléshez.

A film és a társadalom - Az első nagy háború - Új világok ígérete: a náci Né-metország és a sztálini Szovjetunió - A film mint propagandaeszköz - Manipuláció és kényszer - A II. világháború - Izrael állam megalakulása és a palesztin kérdés - A gyarmati világ felbomlása - A kínai modell - Az amerikai mítosz - A szocialista világrendszer fénykora és hanyatlása - A hatvanas évek lázadása - Jugoszlávia fel-bomlása - A világ a XXI. század küszöbén...

A feldolgozás a témához kapcsolódó játékfilmek és dokumentumfilmek segítsé-gével történik. A tananyag a csoport érdeklődésének, kutatásainak és tájékozottsá-gának függvényében (is) alakul.

FAKULTÁCIÓK

37

Értékelési rendszer: Az értékelés a fakultációval kapcsolatos gyakorlati munkára épül. Alapja az

órai megbeszéléseken, elemzésekben való közreműködés; a filmekhez kapcsoló-dó, a tanórán egyénileg, párban vagy csoportban kidolgozott kutatólapok színvo-nala, valamint önkéntesen vállalható külső alkotó- és kutatómunka: újságcikkek feldolgozása, bibliográfia összeállítása, könyvismertetés, kiselőadás stb.

Szerkesztő: Nagy Ilona Tördelés: Majer Tibor

Felelős kiadó: Diósi Alojzia

Közgazdasági Politechnikum Budapest, 2010. szeptember

„mi mindent kell tudni” · is, rögzítjük a képességek fejlődésének állomásait, és...

Documents