amagyar villamos mÛvek kÖzlemÉnyei -...

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEKKÖZLEMÉNYEI

XLIV. ÉVFOLYAM � 2007. 1-2. SZÁM

� Fenntartható-e a fejlôdés?(A füstölgô kéménytôl a zéró kibocsátásig)

� Az MVM csoport új stratégiai irányítási rendszerének bemutatása

� A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai

� Összeállítás a Paksi Atomerômûben megvalósult fejlesztésekrôl

Felelôs kiadó

Dr. Kocsis István

Fôszerkesztô

Dr. Gerse Károly

Felelôs szerkesztô

Tringer Ágoston

Szerkesztôbizottság

Dr. Bacskó Mihály

Civin Vilmos

Gaál Gábor (MAVIR ZRt.)

Kerényi A. Ödön

Kreissné Hartai Gabriella (MVM

Trade ZRt.)

Sándor József

Simig Péter (MAVIR ZRt.)

Simon Gábor (MAVIR ZRt.)

Dr. Stróbl Alajos (MAVIR ZRt.)

Szalkai István

Tari Gábor (MAVIR ZRt.)

Veréb Tamás (MAVIR ZRt.)

Megjelent aMecum Stúdió Kft.gondozásában

ISSN 1216-4992 (nyomtatott)

HU ISSN 1786-674X (online)

Címlapkép

Az MVM Csoport 2008-ban

átadásra kerülô új székházának

látványterve

A MAGYARVILLAMOS MÛVEK

KOZLEMÉNYEI

XLIV. ÉVFOLYAM � 2007. 1–2.SZÁM

DR. KOCSIS ISTVÁN

FENNTARTHATÓ-E A FEJLÔDÉS 1

DR. BACSKÓ MIHÁLY

AZ MVM CSOPORT ÚJ STRATÉGIAI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA 7

GAZDASÁGI ROVAT 68

EURELECTRIC HÍREK 70

E SZÁMUNK SZERZÔI 76

DR. GERSE KÁROLY

MIÉRT KELL TÁROZÓS VÍZERÔMÛ? 10

DR. BACSKÓ MIHÁLY, DR. SZTANKÓ ÉVA

AZ EURÓPAI UNIÓ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 21FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE, BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAIÉS VÁRHATÓ HATÁSAI AZ ENERGIAIPARBAN

SZÁNTÓ ISTVÁN

GENERÁTORÁLLÓRÉSZ-CSERE A PAKSI ATOMERÔMÛ 1. BLOKKJÁN 33

SCHÄFFER KÁROLY

REAKTOR BELSÔ BERENDEZÉSEINEK VÍZSUGARAS TISZTÍTÁSA 37(PROBLÉMÁTÓL A MEGOLDÁSIG)

ELTER ENIKÔ, DR. KATONA TAMÁS JÁNOS, PÉCSI ZSOLT

A PAKSI ATOMERÔMÛ TERVEZETT ÜZEMIDÔHOSSZABBÍTÁSÁNAK 40KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEZTETÉSI ELJÁRÁSA

SZÔKE LARISZA

TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS A PAKSI ATOMERÔMÛBEN 46

MAYER GYÖRGY

ENERGIAPIACI KÖRKÉP – ÚJSÁGÍRÓI SZEMMEL 51

DR. MOSONYI EMIL

A HAZAI VÍZGAZDÁLKODÁS TÁVLATI FELADATAI 63

1a magyar vi l lamos mûvek közleményei � 2007/1-2

Jelen dolgozat kiinduló alaptézise,hogy a villamos energetika és az an-nak áldásait élvezô gazdaság, illetvetársadalom viszonya az elmúlt mint-egy 150 évben – a villamosság gya-korlati hasznosítása óta egészen nap-jainkig – a lényegét tekintve mit semváltozott. A folyamatos mûszaki fej-lôdés, az új és új technológiák egyfe-lôl mind magasabb színvonalú ellá-tást tettek lehetôvé egyre többek szá-mára egyre könnyebben, de ezt a fej-lôdést ugyanakkor a verseny kény-szere is hajtotta. Az eredmény: azemberi civilizáció 150 éven keresztülszorosan összefonódott, együtt fejlô-dött az energetikával. (1. ábra)

Úgy tûnik, mára ez a helyzet visz-szafordíthatatlanul megváltozott.Akár izgalmasnak is mondhatnánkazt a jelenkorunkban mindinkább ér-zékelhetô folyamatot, amely egyrebôvülô mértékben hatja át immármindennapjainkat is – ha nem lennea probléma mértéke ennyire fenyege-tô, hovatovább a civilizáció egészétveszélyeztetô. Az energetikának akörnyezetre gyakorolt hatása kezdet-ben teljes egészében kézben tartható-nak, lokális jelentôségûnek tûnt. Ké-sôbb ez a viszonyrendszer regionálisméretûvé nôtt, miközben továbbra isúgy tûnt, hogy a technológia fejlôdé-se ezeket a gondokat orvosolni tudja– gondoljunk például a hagyományoserômûvek füstgáztisztítási eljárásai-ra, vagy az új tüzelési technológiák-ra. Mára azonban a Föld egészét fe-nyegetô veszélyforrássá vált az ener-getika környezeti hatása. Nyilvánva-ló, hogy a tendencia lineáris, de ak-kor az is nyilvánvaló, hogy a folya-mat megállítása az egész emberi civi-lizáció alapkérdése. (2. ábra)

Mindennek szemléltetésére elég aFöld átlaghômérsékletének trendjétkövetni. A grafikon által kirajzolt ten-dencia egyértelmû. Ha pedig a hely-zet mélyebb elemzéséhez néhány to-vábbi tényt is számba veszünk, alighabízhatunk abban, hogy a trend vissza-

FENNTARTHATÓ-E A FEJLÔDÉS?(A FÜSTÖLGÔ KÉMÉNYTÔL A ZÉRÓ KIBOCSÁTÁSIG)

DR. KOCSIS ISTVÁN

A gazdaságosság javítása (költségcsökkentés), máskép-

pen fogalmazva a gazdasági verseny kezdetektôl fogva

fejlesztésre ösztönzött:

• kondenzáció bevezetése• nyomás növelése• túlhevítés bevezetése• tüzeléstechika javítása• szerkezeti anyagok, gyártásfejlesztése• alternáló (gôz) gép felváltása forgógéppel (gôzturbina)• gázturbina kifejlesztése• együttmûködô villamosenergia-rendszer kialakulása• atomenergia alkalmazása• termodinamika, elektrotechnika, anyagtudomány, gyár-

tástechnológia, fizika… fejlôdése

Az energetikában végbement tudományos-mûszaki fejlôdés 150 éven keresztül biztosította a civilizáció fejlôdését

KÉMÉNY – FÜST AZ IPARI FEJLÔDÉS JELKÉPE

Kezdetben: Kis léptékben a természet kompenzálta, zavar csak szûkebb környezetben: por, szmog – közvéle-kedés: vele jár (kedvezô mikrohatások ellensúlyozzák)

Késôbb: Savas esôk, ózonpajzs vékonyodása: kénleválasztás, NOx-kibocsátás-csökkentésVízhiány: száraz hûtôtornyok (Heller–Forgó rendszer)

Napjainkra: Globális problémák: üvegházhatás: légköri melegedés?

KÖRNYEZETI HATÁSOK – A PROBLÉMÁK NAGYSÁGRENDJE

LOKÁLIS

REGIONÁLIS

GLOBÁLIS

Nincs tovább, meg kell állítani, vissza kell fordítani a tendenciát

DE: kb. 1,8 Mrd ember villamos energia nélkül, napi energiaellátási gondok

Feltörekvô gazdaságok: nem a mi gondunk, oldják meg mások

Commission staff working document, Impact Assessment Summary (COM(2007) 2 final; SEC (2007) 8

Évi átlag

(a) Globális felszíni átlaghômérséklet-növekedés (°C)

Ötévi átlag

0,6

1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000

0,4

0,2

0,0

-0,2

-0,4

GLOBÁLIS ÁTLAGHÔMÉRSÉKLET-NÖVEKEDÉS

1. ÁBRA

2. ÁBRA

3. ÁBRA

fordulna, vagy akár enyhülne. Azegyik alapprobléma – amit a kérdésrekönnyû válaszokat ígérôk közül so-kan hajlamosak figyelmen kívülhagyni – ugyanis az, hogy egyféle,egy adott mûszaki-gazdasági fejlett-ségû régióra hatékony megoldás nemlehet gyógyír globális méretekben,mivel az egyes területek, kultúrákadottságai olyannyira eltérôek. Sôt: aFöld lakosságának igen jelentôs részeszámára például a villamosenergia-ellátás mint civilizációs alapelemnem is létezik, miközben az ellátásiigény fennáll. Nemigen várható el,hogy a New York-i tôzsdebróker, és aközép-indiai nomád kecskepásztorugyanúgy járuljon hozzá a globáliscélokhoz (miközben elvben mindket-tô ugyanazt szeretné: táplálékot, biz-tonságot, kényelmet), hiszen energia-felhasználásuk legalább 3-4 nagyság-rendben különbözik egymástól. Ha-mis próféták tehát, akik ebben a rend-kívül összetett viszonyrendszerbenegyszerû recepteket kínálnak az em-beriség számára. (3. ábra)

Ha szûkebb régiónkat, az EurópaiUniót tekintjük, a helyzetet egyrésztkonkrétabban is jellemezhetjük, más-részt kijelenthetjük, hogy a feszítôgondok egy még összetettebb szem-pontrendszer által meghatározottak,hiszen azokat a klímavédelem mel-lett az energetikai ellátásbiztonság ésaz EU gazdaságának versenyképes-sége is determinálja, esetünkbenleszûkíti a mozgásteret. Nem vélet-len, hogy lényegében elsô számú

2 2007/1-2 � a magyar vi l lamos mûvek közleményei

KIHÍVÁSOK

• Fenntarthatóság (+2 °C átlaghômérséklet, +5% CO2-növekedés veszélye)• Ellátásbiztonság (2030-ban a gáz 85%-a, az olaj 93%-a import lesz)• Versenyképesség (drága munkaerô, nagy energiaszámla, 100 $/hordó feletti olajár 2030-ban)

STRATÉGIAI CÉLOK

• Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 2020-ig 30%-kal, 2050-ig 50%-kal, ebbôl fejlett or-szágokban 60-90%-kal

• EU kötelezettségvállalása mindenképpen 20% csökkentésre 2020-ig 1990-hez viszonyítva (ez hozzájá-rul a versenyképességhez is, mivel így jelentôsen csökkenteni kell a primerenergia-felhasználást is)

EU-KIHÍVÁSOK, CÉLOK, KÉRDÉSEK

3320%

• Csak megújuló energiaforrásokból – középtávon nem lehetséges (ma is ~35% CO2-mentes)• Hagyományos erômûvek: hatásfokjavítás, CO2-befogás, -tárolás (CCS)• Nukleáris opció – IV. generációs atomerômûvek

MEGOLDÁSOK

Hatások � hatásvizsgálatok

• EURELECTRIC: role of electricity

• MVM: magyar lehetôségek

SZÉNERÔMÛ KÖRFOLYAMAT-JAVÍTÁSA

CO2-mentes erômû, 5-14% hatásfokcsökkenés

CO2-BEFOGÁS, -SZÁLLÍTÁS, -TÁROLÁS

Elôtüzelés (IGCC)

Szénelgázosítás, szintetikusgáz-tisztítás,CO � CO2-konverzió

� H2

gáz-, gôzturbina

Levegôszétválasztás, gôzkazán,tüzelés oxigénnel,

vízgôz-kondenzációgôzturbina

Hagyományos erômû, CO2-lekötés alkalikus(mono/dietanolamin, ecoamin) abszorpció,

deszorpció

Oxyfuel Leválasztás

Gáz halmazállapotú CO2, továbbítás szokásos eszközökön,gáz, vagy cseppfolyós állapotban (.73 bar nyomás)

Forrás: Role of electricity

1200

1000

800

600

400

200

0

Világátlag

EU-25 Mai technológia

700 °C technológia

2000 2005 2010 2015 2020

1116 g CO2/kWh 881 g CO2/kWh 743 g CO2/kWh 669 g CO2/kWh

30% 38% 45% ~50%

480 g szén/kWh 379 g szén/kWh 320 g szén/kWh 288 g szén/kWh

4. ÁBRA

5. ÁBRA

6. ÁBRA

7. ÁBRA

ÚJ IPARI FORRADALOM, DE KÉRDÉSEK:

• Megvalósíthatóság, versenyképesség, egyenlôtlenségek kezelése, igazságosság

stratégiai kérdéssé lépett elô az uniósszintû politikában a probléma kezelé-sének szándéka. Kérdés, hogy mind-ez elegendô-e a hosszú távú fennma-radáshoz. (4. ábra)

A megoldások keresése során tehátmindenekelôtt az illúziókkal kell le-számolni. Ki kell mondani például,hogy a megújuló energiaforrások al-kalmazása, a probléma kezelésének

sürgôssége miatti rövid idôtávonnem jelenthet önmagában megoldást.Természetesen enyhíti a problémá-kat, de eközben új típusú problémá-kat is eredményez. Létezik ugyanak-


ATOMERÔMÛ-FEJLESZTÉS

I. GENERÁCIÓS II. GENERÁCIÓS III. GENERÁCIÓS III+. GENERÁCIÓS IV. GENERÁCIÓS

Korai prototípusreaktorok

Kereskedelmireaktorok

Fejlett könnyûvizesreaktorok

Továbbfejlesztetttervek megnövelthatékonyságotajánlva közeljövôbelialkalmazásra

– Nagyongazdaságos

– Fokozottbiztonság

– Minimálishulladék

– ProliferationResistant

– Shippingport–Dresden, Fermi I– Magnox

– LWR-PWR, BWR– CANDU– AGR

– ABWR– System 80+– SWR-100

– AP-100– WER-100

– PBMR Dél-Afrikai Köztársaság– GT-MHR USA– IFBR India

I. GEN. II. GEN. III. GEN. III+. GEN. IV. GEN.

1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030

Forrás: Role of electricity, US DOE http://gen-iv.ne.doe.gov

ROLE OF ELECTRICITY

Változatok• Business as usual (Baseline scenario)• Erômûoldali beavatkozások (Supply scenario)• Hatékonyságjavítás, megújulók alkalmazása (Efficiency & RES scenario)• Minden lehetôség optimális használata (Role of Electricity scenario)

Eredmények 2030-ra Baseline Efficiency Supply Role of& RES Electricity

Teljes energiaigény (2005=100) 118 102 113 106

Villamosenergia-fogyasztás (2005=100) 145 127 143 172

Villamos energia atomerômûbôl (TWh) 654 852 1535 1643

Villamos energia megújulóból (TWh) 1092 1675 1267 1359

Tárolt CO2 (Mrdt) 0 0 4,8 3,6

Erômû-létesítés (SGW) 928 984 950 1090

Nettó gázimport (2005=100) 188 179 174 164

Nettó olajimport (2005=100) 116 97 108 93

Villamosenergia-ár (2005=100) 111 122 132 120

Teljes energiaköltség a GDP %-ában 9,57 10,27 10,61 9,64

CO2-emisszió (1995=100) 110 70 70 70

CO2-kvóta ára (a/t) 5 116 125 56

8. ÁBRA

9. ÁBRA

kor szakmai alapú útkeresés, az euró-pai villamos társaságok szövetségénbelül. Az Eur elec tric is elkészítette arealitásokon alapuló, stratégiai meg-oldási javaslatcsomagot, és hazánkenergetikai jövôjére is elvégeztük aszakmai alapú, a hazai adottságokraés realitásokra építô elemzéseket. (5.ábra)

A szakmai alapú útkeresés egyiklehetséges iránya, hogy a mûszakifejlôdés kínálta új esélyeket vesszükszámba. Ha az egyes tech no ló giák -ban meglévô lehetôségeket ele mez -zük, megállapítható, hogy a ha tás -fok nö ve lés pl. a szén erô mû vi ener-giatermelésben reális lehetôséget je-lent, bár az alapprobléma megoldásá-ra, azaz az üvegházhatású gázok ki-bocsátásának drasztikus csökkenté-sére csak korlátozottan alkalmas. Lé-teznek ugyan CO2-mentes technoló-giák, ezek alkalmazása azonbanolyan mérvû hatásfokcsökkenésteredményez, ami egyenértékû akorábbi, rosszabb hatásfokú meg ol -dá sok újbóli alkalmazásával. Mind -azon ál tal, ha a korábban említett jó-zan, az adottságokból kiinduló vála-szokból indulunk ki, számos esetbena célhoz közelebb vezetô eredménye-ket ígér a korszerû technológia. (6.ábra)

A CO2-mentes tüzelési technoló-giák elvi alapjai már adottak, a kö-zeljövôben mintaprojektek megvaló-sulása várható, ahol a gyakorlat pró-báját is kiállhatják ezek a hagyomá-nyos energiatermelés környezetregyakorolt hatását új alapokra helyezôeljárások. Segítségükkel az üvegház-hatású gázok kibocsátása megszûnik,a költségnövekedés ugyanakkor azadott üzemeltetô társaság vagy nem-zetgazdaság versenyképességét ront-ja. Nagy kérdés, hogy ezeket a több-letköltségeket ki állja, amennyiben aklímavédelem szorító kényszereszükségessé teszi ezen eljárások al-kalmazását. (7. ábra)

Folyamatos a technikai fejlôdés anukleáris energiatermelés területénis. Jelenleg a II. generációs reaktorokjelentik a legkorszerûbb, kereskedel-mi célú technológiát, és intenzív fej-lesztések folynak a minél biztonsá-gosabb reaktortípusok kifejlesztéseérdekében. Úgy tûnik, mára a nuk-leáris alapú energiatermelés jövôjeimmár nem technológiai kérdés, hi-


A MAGYAR VÁLASZ : ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZEMISSZIÓ ALAKULÁSA

19 000

Szén

-dio

xid-

kibo

csát

ás (k

t/év

) 18 000

17 000

16 000

15 000

20202005 2010 2015

20% csökkentés 30% csökkentésAlapeset (business as usual) Intenzív biomassza

programIntenzív biomassza + szélerômû programAlapeset atomerômû-bôvítéssel

A MAGYAR VÁLASZ : FOGYASZTÓI KÖLTSÉGEK

16,0

Átla

gköl

tség

(Ft/

kWh)

20202005 2010 2015

Alapeset (business as usual) Intenzív biomasszaprogramIntenzív biomassza + szélerômû program

Alapeset atomerômû-bôvítéssel

15,5

15,0

14,5

14,0

13,5

13,0

12,5

szen a szakma megnyugtató, bizton-ságos és hatékony megoldásokat kí-nál. A kérdés, hogy a társadalom mi-ként tud együtt élni mindezzel. Ép-pen az atomerômûvek léte az a pont,ahol a jelen dolgozatban feszegetetttételek leginkább érvényesülni fog-

nak, itt fog eldôlni, hogy képesek va-gyunk-e józanul, felelôsen dönteniközös jövônkrôl. (8. ábra)

Az elôzôekben fôbb vonalaibanfelvázoltuk az energiatermelés jövôjeszempontjából leginkább szóba jöhe-tô lehetôségeket. Gondolatmenetünk

10-11. ÁBRA

következô lépése tehát, hogy mind -ezek alapján van-e, lehet-e olyan op-timális megoldás, amely összességé-ben az alapproblémát kezelni képes.A már említett Eurelectric-tanulmányfelvázolja azt az ideális utat, amelyaz európai energetika számára a kiu-tat jelentheti. Röviden összefoglalvaezt a valamennyi szóba jöhetô lehe-tôség optimális alkalmazása, a villa-mos energia bôvülô felhasználása, anukleáris alapú energiatermelés bô-vülô részaránya jellemzi. (9. ábra)

A felelôs energetikai gondolkodásugyanezt az útkeresést a nemzeti di-menziókban is elvégzi. Ha Magyar-ország földrajzi és technológiaiadottságait, valamint import lehetô-ségeit együttesen számba vesszük, aszakmai elemzések az európaiakéhozhasonló követendô jövôképet vázol-nak fel, mint az európai elemzések. Anukleáris energiatermelés bôvítése, amegújulók részarányának realitáso-kon alapuló bôvítése jelenti a nemze-ti szintû megoldást – a klímavéde-lem, de a hazai fogyasztói árak szem-pontjából is. A két teljesen eltérô cél-


A SZÜKSÉGES PLUSZ : TÁROZÓS VÍZERÔMÛ

5000

Telje

sítm

ény

(MW

)

0:150:15 6:15 12:15Idô (munkanap)

Tározóértékesítés (,0,73Tározó alaptöltés)

4800

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

300018:15

Tározó többletértékesítés (,0,753Tározó többlettöltés)Gyors felterhelés (max. 300 MW)Tározó többlettöltés egyenletes (max. 300 MW)Tározó alaptöltés (max. 300 MW)Rendszer eredeti (töltés alatti) és módosult (értékesítés alatti)teljesítménye

KONKLÚZIÓ

130

20021990 1992 1994

Nehéz- és feldolgozóiparÖsszes

KözlekedésEgyéb

120

1 1 0

100

90

80

701996 1998 2000

Energiaipar

Inde

x (1

990=

100)

AZ EGYES IPARÁGAK HOZZÁJÁRULÁSA AZ ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁHOZ AZ EU-BAN

12. ÁBRA

13. ÁBRA

A megoldás kulcsa

• Átfogó szemlélet• Egyedi sajátosságokra

és adottságokra alapozott válaszok

Történelmi esély

A tecjnológiai fejlôdés által elôidézett problémákra az új, innovatív technológiák kínáljanak megoldást!

DE: ehhez erôs, stabil hátterû társaságok kellenek –

Nemzeti villamos társaság!!!

függvény szerinti ábrasor meglepôenazonos futású görbéket mutat, a kér-dés ugyanaz, mint néhány gondolat-tal korábban: Eléggé bölcsek va-gyunk-e, hogy e görbék tanulságaitsúlyos, évtizedes fejlôdést meghatá-rozó döntések formájában hasznosít-suk? (10-11. ábra)

Mindehhez azonban még egy fel-tételnek teljesülnie kell: ez a hazaierômûrendszer adottságait ellensú-lyozó, rugalmas tározós erômû meg-építése. Errôl az elemrôl nemcsakazért érdemes említést tenni, mertvalóban nélkülözhetetlen, hanemmert a szivattyús tározó léte mintegyenergetikai „állatorvosi ló” szemlél-tetheti, hogy az energetikai döntések-nek, a lehetséges opciók választásá-nak mennyire összetett, sokféle

szempontrendszer alapján kell tör-ténnie. A tározós vízerômû ugyanisnettó energiafogyasztó, mégis para-dox módon szinte megkerülhetetlenfeltétele annak, hogy fenntartható ésalacsony költségû energiaellátás va-lósuljon meg egy adott régióban –komoly szakmai elemzések alapjánhazánkban is. (12. ábra)

Az idáig vázolt gondolatok ösz-szegzéseként – tanulságként elsôsor-ban az átfogó, valamennyi egyediszempontot és adottságot figyelembevevô megoldások keresésének igé-nyét kell említenünk. Ennek szemlél-tetésére kiváló illusztráció az egyeságazatok hozzájárulásának alakulásaaz üvegházhatású gázok kibocsátásá-hoz. A megoldás kulcsa kézenfekvô:Nem az energetikán kell minden erô-

vel számon kérni a kibocsátásokcsökkentését, ha ugyanannyi ráfordí-tás árán sokszorta nagyobb ered-ménnyel lehet pl. a közlekedés általokozott környezetterhelést csökken-teni. (13. ábra)

Összefoglalásként – egyben a be-vezetô gondolathoz való visszatérés-ként elmondhatjuk, hogy történelmifordulóponthoz érkezett az embericivilizáció és a mûszaki fejlôdés vi-szonya – legalábbis az energetika te-rén. Rajtunk múlik, hogy azt a kriti-kus és azonnali megoldást sürgetôhelyzetet, amit az emberiség jóléténmunkálkodva idôközben elôidéz-tünk, megfordítsuk, és – ismét a tech-nológia lehetôségeit segítségül hívva– biztosítsuk a civilizáció továbbifennmaradását.


� hírek

ÚJ TAGGAL BÔVÜLT AZ MVM CSOPORT

A Vértesi Erômû Zrt. 2007. szeptember 26-ától megkezdi

csatlakozását az MVM Elismert Vállalatcsoporthoz. A

csoporthoz tartozás lényege, hogy az eddigi anyavállalat-

leányvállalat viszonyban álló, de üzleti értelemben

MVM-irányítású Vért ezután egységes, csoportszintû üz-

letpolitikai koncepció alapján mûködik.

Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja, az

MVM csoport 2007. június 1-jétôl mûködik – hazánkban

elsôként – ún. Elismert Vállalatcsoportként. Ez azt jelen-

ti, hogy az anyavállalat MVM Zrt. egységes, hatékony

irányítási eszközrendszer birtokában koordinálja a cég-

csoport 12 leányvállalatának üzleti tevékenységét.

A Vértesi Erômû Zrt. Elismert Vállalatcsoporthoz való

tartozásáról a szerdai Közgyûlésen született döntés. Errôl

Kamarás Miklós, a Vért Igazgatóságának elnöke tájékoz-

tatott.

Az MVM irányító pozíciót kíván kialakítani abban a

vállalatcsoportban, amely a többségi tulajdonába tartozó

cégeket jelenti. Az új irányítási rendszer korszerû és haté-

kony eszköz a cégcsoport versenyképességének javítása,

piaci és tulajdonosi értékének növelése érdekében. Az El-

ismert Vállalatcsoport tagjai nem egyenként, hanem a

vállalatcsoport részeként törekszenek a gazdasági opti-

mumra. Az MVM stratégiai célja a rövid idôn belüli tôzs-

deképesség elérése – ez, illetve a küszöbön álló árampia-

ci liberalizáció kihívásai is indokolják, hogy a nemzeti

villamos társaságcsoport irányítása egységes, egyben

korszerû eszközrendszer segítségével történjen – fogal-

mazott az elnök.

Kamarás Miklós elmondta: a csoportba lépéssel nem

került le a napirendrôl a Vért privatizációja. Ha az MVM

kap olyan ajánlatot, amely mellett a Vért jövôbeli fejlô-

dése, piacon való jelenléte garantált, úgy megfontolják a

privatizációs ajánlatot, ugyanis az MVM nem mondott le

a Vért részvényeinek esetleges értékesítésérôl.

A Közgyûlési döntés nincs közvetlen befolyással az itt

dolgozók mindennapi munkájára. A cégcsoporthoz való

csatlakozás során kiemelt figyelmet fordítanak az érdek-

képviseletekkel történô egyeztetésekre. Azoktól a kis-

részvényesektôl, akik ebben az ellenôrzött viszonyban

nem kívánják részvényeiket megtartani. az MVM a jog-

szabályban foglaltak szerint megvásárolja a részvénye-

ket.

Az elismert vállalatcsoporttá alakulással egyidejûleg

az MVM Társaságcsoport külsô megjelenésében is meg-

újult: a cégcsoport anyavállalatánál és valamennyi, az új

irányítási rendszer keretében mûködô leányvállalatánál

egységes arculat váltotta fel a korábbi heterogén vállalati

arculatot, ezzel is kifejezve a cégcsoport összetartozását

és közös stratégiai céljait. Ehhez az arculathoz csatlako-

zik a Vért is, a közeljövôben új logóval jelenik majd meg.

VÉ ZRt.sajtóközlemény


AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK ELÔZMÉNYEI

Az MVM Rt. Közgyûlése 39/2005.(VII. 29.) számú határozatával fo-gadta el az MVM középtávú üzletistratégiáját, amely alapvetô célkénttûzte ki a tulajdonosi és piaci értéknövelését az ellátásbiztonság elsôd-legessége, az állami vagyon értéké-nek növelése és a villamos energiaárának a lehetô legalacsonyabb szin-ten tartása mellett.

A stratégiai célok elérése érdeké-ben kiemelten fontossá vált az MVMcsoport jövedelmezôségének javításaés a mûködési hatékonyság fejleszté-se, amelynek elengedhetetlen feltéte-le volt, hogy a társaságcsoport mûkö-désében alapvetô szemléletváltás tör-ténjen. Ennek megfelelôen tulajdo-nosi döntés született arról, hogy azMVM csoport a vállalati optimumonmûködô társaságok csoportjából cso-portoptimumon mûködô stratégiaiholdinggá alakuljon és kialakításrakerüljön az új, csoportszintû mûkö-dési szemléletmódot támogató mak-rostruktúra és irányítási rendszer.

Az új irányítási rendszer kialakítá-sának jogi keretrendszerét a 2006. jú-lius 1-jével hatályba lépô új Gazdasá-gi törvény (a gazdasági társaságokrólszóló 2006. évi IV. törvény, a továb-biakban: „új Gt.”) teremtette meg. Azúj Gt. bevezette a magyar társaságijogban az „elismert vállalatcsoport”intézményét, amely révén az elkülö-nült – anyavállalat-leányvállalat jel-legû viszonyban álló –, de üzleti érte-lemben mégis közös irányítású cégekegységes üzletpolitikai koncepcióalapján mûködhetnek. Az ebbôl szár-

mazó elônyök minél szélesebb körûkihasználása érdekében célként ke-rült rögzítésre, hogy – az új irányításirendszer kialakítását célzó munka ré-szeként – az MVM csoport elismertvállalatcsoporttá alakuljon.

A CSOPORTSZINTÛ IRÁNYÍTÁSKÖZVETLEN CÉLJA,A STRATÉGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE

A csoportszintû irányítási rendszerátalakításának közvetlen célja, hogyelôsegítse a csoportoptimum elérésétazáltal, hogy� biztosítja a holdingközpont tulaj-

donosi érdekérvényesítésének fel-tételeit,

� megteremti a csoport – vertikálisés horizontális – integráltságábóladódó szinergiák kihasználásánaklehetôségét, valamint

� biztosítja a holdingközpont megfe-lelô informáltságát és a gyors felsôvezetôi döntéshozatal lehetôségét.

A csoportoptimum elérése mellett acsoportszintû irányítási rendszer to-vábbi stratégiai célok megvalósulásátis támogatja� hozzájárul a társaságcsoport tulaj-

donosi és piaci értékének növelé-séhez, valamint a tôzsdeképességeléréséhez,

� elôsegíti az MVM csoport pénzü-gyi stabilitásának és az iparági át-lagnak megfelelô csoportszintû jö-vedelmezôségének elérését,

� hozzájárul a meghatározó nagyke-reskedôi szerep fenntartásához a

belföldi villamosenergia-kereske-delemben,

� segíti az MVM csoport termelôiportfoliójának jövedelmezôséget nö-velô, kereskedelmi célú bôvítését,

� tôkeerejénél és koncentrációjánálfogva képessé válik befektetôkéntés/vagy beruházóként megjelennia régió országainak villamosener-gia-piacain,

� a VET keretein belül jelentôs mér-tékben képessé válik az ellátásbiz-tonsághoz és a hosszú távú nemze-ti energiapolitikához kapcsolódóállami feladatok megvalósulásá-nak piaci eszközökkel történô tá-mogatására a tulajdonosok erre vo-natkozó igénye esetén.

AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE, ESZKÖZEI

Az új, csoportszintû irányítás a gya-korlatban egy komplex, többszintûszabályozási rendszerként, illetve aze szabályozás szerinti mûködés általjelenik meg, amelynek kiemelten fon-tos részét képezik az elismert válla-latcsoport jogintézményéhez kapcso-lódó uralmi szerzôdések (illetve tár-sasági szerzôdések), a csoportszintûszabályzatok és az egyedi utasítások.

Az MVM Zrt., és a többszemélyesellenôrzött társaságok között létrejötturalmi szerzôdések az új irányításirendszer legfontosabb létesítô ésmûködtetô dokumentumai, amelyekbiztosítják annak jogi kereteit, hogy azuralkodó tag – a csoportoptimumon tör-ténô operatív mûködés érdekében – ha-táskör(öke)t vonjon el az ellenôrzött tár-saság(ok)tól. Amennyiben az ellenôr-

AZ MVM CSOPORT ÚJ STRATÉGIAIIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA

AZ MVM ZRT. KÖZGYÛLÉSE ÁLTAL 2005-BEN ELFOGADOTT KÖZÉPTÁVÚ CSOPORTSZINTÛ STRATÉGIA – A TULAJDONOSI ÉS PIACI

ÉRTÉK NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN – CÉLKÉNT RÖGZÍTETTE A CSOPORTMINIMUMON TÖRTÉNÔ MÛKÖDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT AZ ELLÁTÁS-

BIZTONSÁG ELSÔDLEGESSÉGE, AZ ÁLLAMI VAGYON ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSE ÉS A VILLAMOS ENERGIA ÁRÁNAK A LEHETÔ LEGALACSO-

NYABB SZINTEN TARTÁSA MELLETT. A STRATÉGIAI CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN KIALAKÍTÁSRA KERÜLT A TÁRSASÁGCSOPORT ÚJ,

CSOPORTSZINTÛ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE, AMELY ALAPVETÔ FELTÉTELE ANNAK, HOGY A MÛKÖDÉSBEN ELÉRHETÔ HATÉKONYSÁG -

NÖVEKEDÉS ÁLTAL AZ MVM CSOPORT – A HAZAI VILLAMOSENERGIA-PIAC TELJES KÖRÛ LIBERALIZÁCIÓJÁT KÖVETÔEN IS – A VILLA-

MOSENERGIA-PIAC DOMINÁNS RÉSZTVEVÔJE MARADJON, VALAMINT REGIONÁLIS SZINTEN IS VERSENYKÉPESSÉ VÁLJÉK.

DR. BACSKÓ MIHÁLY

zött társaságban az uralkodó tag azegyedüli tag (részvényes), akkor a tár-saságok közötti együttmûködésrôl azuralmi szerzôdés helyett az uralkodó tagés az egyszemélyes ellenôrzött társaságtársasági szerzôdése rendelkezik.

Az uralmi szerzôdések (illetve atársasági szerzôdések) csak a hatás-körök elvonásának lehetôségét, a to-vábbi szabályozás kereteit teremtikmeg. A részletes szabályozás komp-lex csoportszintû folyamatok eseté-ben csoportszintû szabályzatokban,eseti jelleggel történô, illetve egy-szerûbb hatáskör-átcsoportosítás ese-tén egyedi utasításokban kerül rögzí-tésre. Ezen csoportszintû szabályozódokumentumok az adott csoport-szintû folyamat, illetve tevékenységvonatkozásában tartalmazzák a folya-matban részt vevô szervezetek közöt-ti felelôsség-megosztást, valamint azegyüttmûködés pontos eljárásrendjét.

Az uralmi jogviszonyon alapulócsoportszintû szabályzatokat ésegyedi utasításokat – a szabályozottfolyamat jellegétôl, kiterjedésétôlfüggôen – az MVM Zrt. IG ügyrend-je szerint az MVM Zrt. Igazgatósága,illetve vezérigazgatója hagyja jóvá.

A csoportszintû szabályozási esz-

közrendszert további, nem az uralmijogviszonyon alapuló szabályozásieszközök (például csoportszintûirányelvek, szolgáltatási szerzôdé-sek) teszik teljessé.

A csoportszintû irányelvek nemkötelezô jellegû szabályozó doku-mentumok, amelyek a társaságcso-port stratégiai céljai elérése érdeké-ben tartalmaznak ajánlásokat egyestagvállalati vagy csoportszintû tevé-kenységek vonatkozásában.

Az MVM Zrt. által alapított csoport-szintû szolgáltatásokat nyújtó szolgál-tató társaságok és az MVM csoport né-hány vagy összes társasága között lét-rejött szolgáltatási szerzôdések bizo-nyos támogató, kiszolgáló tevékenysé-gek esetén egységes rendszerû, magasszínvonalú és költséghatékony szolgál-tatás biztosítását teszik lehetôvé.

AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK FÁZISAI

Az új irányítási rendszer kialakításátcélzó munka – az MVM csoport újmakrostruktúrájának kialakítását, vala-mint a társaságok MVM csoportban be-töltött szerepének és az irányítási esz-

közrendszer körének meghatározásátkövetôen – 2006. közepén kezdôdött.

A munka kereteinek meghatározá-saként kialakításra került a holding-központ és az MVM csoport megha-tározó leányvállalatai közötti felelôs-ségmegosztást tartalmazó kompeten-ciamátrix, valamint a csoportszintenszabályozandó területek, tevékenysé-gek körét, a szabályozás javasolt esz-közeit és az ezek összefüggéseit tar-talmazó szabályozási mátrix.

A csoportszintû irányítás szabá-lyozási rendszerének elkészítésére –a feladatok nagyságrendjét és össze-tettségét, valamint a csoport tagválla-latai részérôl biztosítandó együtt mû -kö dés szükségességét figyelembe vé-ve – egy önálló projekt (Csoport-szintû Szabályozási Projekt, a továb-biakban: „Projekt”) alakult. A Pro-jektet tanácsadóként a TIG-RES Vál-lalkozásfejlesztési ZRt. és a Buda-pesti 5000. Ügyvédi Iroda segítette.

A Projekt keretében folyó munkakiterjedését, logikáját, valamint azirányítási rendszer kialakításában be-töltött szerepét az 1. ábra mutatja be

A projektmunka elsô lépésében el-készült az MVM csoport irányításirendszerének koncepciója, amelynek


Az MVM csoportúj makrostruktúrája

Az irányítási rendszer stratégiában megnevezett keretei

A társaságok szerepeaz MVM csoportban

Az irányítási rendszereszközrendszere

Csoportszintû szabályozási projekt

Uralmi szerzôdésekés társaságiszerzôdésekelkészítése

Az új Gt. szerintiegyeztetéseklebonyolítása

Uralmi és társaságiszerzôdésekelfogadása

Csoportszintûszabályozó

dokumentumokelkészítése

Csoportszintûszabályozó

dokumentumokelfogadása

A szabályozási munka elôkészítéseAz MVM csoport irányításirendszere koncepciójának

elkészítése, elfogadása

Az irányítási rendszer átalakításáhozkapcsolódó további

(Projekten kívüli) feladatok

1. ÁBRA

célja a csoportszintû irányítási (illetveaz azt leíró szabályozási) rendszer tar-talmi kereteinek meghatározása volt.

A koncepcióban meghatározottfeladatok, célok két párhuzamosanfutó, de egymással szoros összhang-ban álló munkafolyamat keretébenkerültek megvalósításra.

A jogi munkafolyamat során az újGt. rendelkezéseinek megfelelôen elké-szültek és jóváhagyásra kerültek az el-ismert vállalatcsoport jogalapját képe-zô uralmi szerzôdések (illetve társaságiszerzôdések). Ennek eredményeként –Magyarországon elsôként – a FôvárosiBíróság, mint Cégbíróság 2007. május25-i határozata alapján megtörtént azMVM csoport, mint az új Gt. szerintielismert vállalatcsoport bejegyzése.

A párhuzamosan futó szabályozási

munkafolyamat során szövegszerûenkidolgozásra kerültek a csoportszintûszabályzatok és az egyedi utasítások.

A csoportszintû szabályzatok ésegyedi utasítások köre a mûködés so-rán bôvíthetô, jelenleg a 2. ábrán lát-ható területekre terjed ki.

Az irányítási rendszer kialakításátcélzó, Projekten kívüli munka kereté-ben – a Projekt eredményeinek bázisán– folyamatban van az MVM Zrt. és azérintett ellenôrzött társaságok új Igaz-gatósági Ügyrendjének elkészítése.

A HATÁSKÖRÖK ÉS FELELÔSSÉGEK MEGOSZTÁSA A CSOPORTSZINTÛ IRÁNYÍTÁSBAN

A csoportszintû irányítási rendszer –az uralmi jogviszonyon alapuló sza-bályozás, valamint további társaság-jogi és szabályozó eszközök alapján– az alábbi társaságokra terjed ki� MVM Zrt.� MVM Trade Villamosenergia Ke-

reskedelmi ZRt.� MVM Partner ZRt.� MVM–ADWEST HgmbH. (külföldi

bejegyzésû társaságként azegyüttmûködés módja nem az uralmiszerzôdésben kerül szabályozásra)

� MAVIR ZRt. (az MVM Zrt.-velkötött Együttmûködési Megállapo-

dás alapján, a jogszabályokbanbiztosított függetlenségének figye-lembe vételével)

� Paksi Atomerômû Zrt.� Vértesi Erômû ZRt.� GTER Kft.� Tatabánya Erômû Kft.� MIFÛ Kft.� MVM Észak-Buda Projekt Kft.� ERBE Energetika Kft.� OVIT ZRt.� VILLKESZ Kft.� MVMI Informatika Zrt.� MVM KONTÓ ZRt.� Energo-Merkur Kft.� EKS-Service Kft.� Niker Kft.� Energetikai Kiadó Kht.

Az új irányítási rendszer mûködésesorán a társasági szintû irányítás szint-jén jelentôsen megváltoznak a hatás-köri és felelôsségi viszonyok az MVMcsoportban: a társaságok vezetô tiszt-ségviselôi a korábbi gyakorlattól (atársaság érdekének elsôdlegessége) el-térôen – a csoportszintû szabályzatokés egyedi utasítások, illetve további,nem az uralmi jogviszonyon alapulószabályozó eszközök alapján – a társa-ságcsoport üzleti érdekeinek elsôdle-gessége alapján látják el feladataikat.

Az uralkodó tag ügyvezetése – azelismert társaságcsoporti körben – azellenôrzött társaságok ügyvezetésé-nek báramely hatáskörét elvonhatja,ezzel azonban a kapcsolódó felelôs-séget is felvállalja. Amennyiben azellenôrzött társaság ügyvezetése azuralmi szerzôdés, illetve uralkodó tagutasítása alapján járt el, nem vonhatófelelôsségre.

Az MVM Zrt. az elismert vállalat-csoporti körön kívül egyéb társaság-jogi eszközökkel, illetve további, nemaz uralmi jogviszonyon alapuló sza-bályozó dokumentumokkal biztosítjaa csoportoptimum prioritását a társa-sági mûködésben.

Az engedélyes tevékenységet isérintô csoportszintû szabályozás ese-tén az engedélyekhez kapcsolódó tör-vényi és hatósági elôírások, szabá-lyozások prioritást élveznek. Az újirányítási rendszer kialakítása soránezért önálló, speciális kérdésként kellkezelni a MAVIR ZRt. TSO csopor-ton belüli mûködését, biztosítani kella döntési, mûködési függetlenségrevonatkozó, jogszabályokban rögzítettelôírások teljes körû érvényesülését.


Folyamatcsoportok Csoportszinten szabályozottfolyamatok

Alapvetôen az uralkodó tag által Üzleti tervezés

mûködtetett, az irányítás Kontrolling jelentési rendszer

szempontjából kiemelt jelentôségû Pénzgazdálkodás és finanszírozás

csoportszintû folyamatok (likviditásmenedzsment,

kockázatkezelés, hosszú távú

finanszírozás

Stratégiai menedzsment

Csoportszintû beruházás, befektetés,

üzletfejlesztés

Az alaptevékenység vertikális és A kereskedelem

horizontális integráltságából adódó csoportszintû koordinációja

lehetôségek kihasználását biztosító Termelés

csoportszintû folyamatok (villamos energia, hô) koordináció

Karbantartás és rendelkezésre állás

tervezés

A központi irányítást segítô, illetve a Bértömeg-gazdálkodás

csoportszintû jövedelmezôséget javító Az elsô számú vezetôk és a

csoportszintû támogató folyamatok felsôvezetôk kiválasztása és

ösztönzése

PR tevékenységek

Számviteli politika, eszköz- és

forrásértékelés

Közös beszerzés

Kontrollt segítô támogató folyamatok Belsô ellenôrzés

2. ÁBRA


A villamosenergia-rendszer fogyasz-tói igényei fokozatosan, az elmúltidôszak gazdasági, társadalmi fejlô-désének eredményeként alakultak ki.A rendszer mûködése szempontjábóla fogyasztói igényeket azok minimu-ma, maximuma, igényváltozási se-bessége jellemzi. Ezek alakulását azélet- és munkaritmus, szezonális ha-tások, valamint a fogyasztói tarifa-rendszer is befolyásolják.

Az ellátást biztosító erômûparkotúgy kell kialakítani, mûködtetni,hogy lehetôség szerint a fogyasztókszámára legkisebb költségen tudjakövetni a fogyasztói igények válto-zását. Liberalizált piaci körülmé-nyek között a hazai erômûpark mel-lett az importból beszerezhetô forrá-sok is elôsegíthetik az igények kielé-gítését.

Miután a fogyasztói igény (keres-let) folyamatosan változik, az erô -mûvek ben elôállított vil la mos ener -gia-mennyiséget (kínálat) is folya-matosan változtatni kell. A kereslet-kínálat közötti egyensúlyt a hálózatifrekvencia változása mutatja.Egyensúly esetén a frekvencia állandó, a kínálatot meghaladó ke-reslet esetén csökken, ellenkezôesetben növekszik. A frekvenciaugyanakkor fontos minôségi para-méter is, mivel meghatározza avillamos energiával mû köd te tett be-rendezések teljesítményét, forgógé-pek esetén azok sebességét is, ezértállandósága, a szándékolt érték betartása elsôrendû érdek. Együtt -mûködô rendszerek esetén (mint azUCTE rendszer) a frekvencia állan-dóságának biztosítására, az esetle-ges üzemzavarok következményei-nek elhárítására szigorú szabályokvonatkoznak. Ezek Magyarországvonatkozásában is elôírják a primerés szekunder tartalék nagyságát,ezek minôségi (aktiválási idô, be -avat ko zá si sebesség stb.) elvárásait,a szabályozási zóna határán megen-gedhetô idôleges mennyiségi eltéré-seket.

PIACNYITÁS HATÁSA A RENDSZERSZABÁLYOZHATÓSÁGÁRA

A magyar villamosenergia-rendszeraz UCTE-elvárásoknak a csatlako-zást megelôzôen eleget tett, a techni-kai rendszer alkalmasságát üzemi kí-sérletekkel, próbaüzemmel igazolta.A piacnyitást megelôzô szabályozásirendben a kizárólagos vásárlónál(szállító engedélyesnél) mûködtetettrendszertervezés folyamatosan ele-mezte a rendszer mûködését, a nem-zetközi kötelezettség vállalásokbanelôírt minôségi jellemzôk betartását.

A bevezetôben említett minimálisés maximális terhelés közötti igé-nyek követését forrásoldalról azerômûvek, illetve az import teljesít-ményének változása követte. Miutána rendszer optimalizálása (az említettlegkisebb költségelv és a technikaiadottságok, korlátok figyelembevéte-lével) egy helyen történt, a rendszer– az elôírt tûréseken belül – hagyo-mányos erômûvekkel is gazdaságo-san mûködtethetô volt. Egyértelmûvolt a költségviselés is, hiszen arendszer optimumának biztosítása,ennek legkisebb költség mellettimegoldása egyben a kizárólagos vá-sárló hatékony mûködését is jelentet-te. Az import menetrendek változta-tása, az export lehetôségek kihaszná-lása az üzemtervezésnél maximálisantámogatta a rendszerszintû optimumelérését. Ebben a mûködési modell-ben az import beszerzések optimali-zálása az erômûvek változóköltségei-nek figyelembevételével történt.

A piacnyitással együtt megválto-zott az optimalizálás szempontrend-szere, megszûnt az érdemi beavatko-zásokra képes rendszertervezés, ezentúlmenôen hatásvizsgálat nélküli be-avatkozások történtek a rendszerben:� A kereskedôk az importot nem a

hazai erômûvek változóköltségé-vel, hanem a közüzemi nagykeres-kedelmi árakkal hasonlítják össze.

Így a döntôen zsinór import a ko-rábbiakkal ellentétben nem javítja,hanem nehezíti a rendszer szabá-lyozását.

� A rendszerirányítónál mûködôrendszertervezés csak elvi megál-lapításokat, javaslatokat tehet, azegyes portfolió tulajdonosok az ér-dekkörükbe tartozó erômûveket,saját érdekeiket mérlegelô dönté-seik alapján, esetenként a rend-szertervezésbôl adódó optimum el-lenére mûködtetik. A rendszerter-vezés és a termelôkapacitások fej-lesztése között nincs közvetlenkapcsolat. Utóbbi a befektetôkegyéni érdekekre alapuló dönté-sein múlik.

� A kapcsolt villamosenergia-terme-lés, illetve a megújuló erôforrásokarányának növelésére vonatkozóEU irányelvek teljesítésére – arendszer technikai adottságainakfigyelembevétele, az ebbe a körbetartozó berendezések elszaporodá-sából adódó következmények elô-zetes hatásvizsgálata nélkül – ki -ala kí tott hazai támogatási rendszer(kötelezô átvétel) a szabályozha-tatlan teljesítôképesség gyors nö-vekedésére vezetett, ami ellehetet-lenítette a rendszer eddigi eszkö-zökkel fenntartott szabályozását.

A kötelezô átvétel növekedése eseténa hatásmechanizmus a következôkszerint képzelhetô el:� Normál esetben minimális igény-

nél a legolcsóbb, úgynevezettalap erô mû vek teljes terhelésseljárnak, a drágább, menetrend tartó,szabályozó egységek minimálisterhelésen. Az igények növekedé-sekor az utóbbi berendezések fo-kozatosan (a növekményköltségsorrend figyelembevételével) fel-terhelôdnek, maximális igénynélcsak a forgótartalékot tartó beren-dezések járnak részterhelésen. Aminimális terhelésnél is üzembentartandó berendezések számát úgykell meghatározni, hogy a napontaelindítható-leállítható berendezé-

MIÉRT KELL TÁROZÓS VÍZERÔMÛ?

DR. GERSE KÁROLY

sekkel, import-export menetrendváltoztatással együttesen az elôírttûréseken belül legyenek képesekaz igényfelfutás követésére, a ma-ximális terhelésnél szükséges for-gótartalék biztosítására.

� Amennyiben a teljes terheléssel já-ratandó (technikai adottságokmiatt, mint pl. az atomerômû1,vagy hatósági elô írás eredménye-ként a kötelezô átvétel körébe tar-tozó erômûvek) berendezések tel-jesítôképessége megnô, minimálisigénynél a korábban minimális ter-helésen járó berendezések egy ré-szét le kell állítani. Az igények fel-futásakor, miután a maximálisigény nem változik, ezen berende-zéseket ismét el kell indítani. (Akövetkezmény naponkénti indítás-leállítás, amennyiben a technoló-giai berendezések arra alkalma-sak.)

� Amennyiben tovább növekszik akötelezô átvétel körébe tartozó,így maximális teljesítménnyel já-ratható berendezések aránya, másbeavatkozási lehetôség hiányábanaz atomerômû teljesítményét iscsökkenteni kell. Miután erre na-gyobb mértékben, nagyobb gyako-risággal nincs lehetôség, továbbá afosszilis energiahordozókat hasz-nosító berendezések mindegyikétsem lehet naponta indítani-leállíta-ni, a rendszerszabályozás kényte-len kereskedelmi eszközöket isigénybe venni, azaz a minimálisigények idôtartományában, a piac-nyitást követôen „völgyidôszak-ban” az erômûvekkel szembeniigények növelésére villamos ener-giát értékesíteni az idôszakra jel-lemzô rendkívül olcsó áron.Az értékesített villamos energia

teljesítményét a technikai feltételekáltal meghatározott mértékig kell nö-velni, azaz az atomerômû visszater-

helésének elkerülésére és a minimá-lis-maximális teljesítmény igény kö-zötti szabályozási tartomány követé-sére (az esetenkénti leállítható beren-dezések teljesítmény felfutás elôttibeindítását is figyelembe véve) alkal-

mas számú berendezés minimális tel-jesítményen történô üzemeltetésére.A közüzemi portfolióba tartozó na-gyobb erômûvek nyári (júniusi) éstéli (decemberi) átlagos üzemmene-tét az 1. és 2. ábra mutatja.


1. ÁBRAKÖZÜZEMI PORTFOLIÓBA TARTOZÓ ERÔMÛVEK ÁTLAGOS TERHELÉSE (2005. JÚNIUS)

� Paksi Atomerômû � Mátrai Erômû 200 MW-os blokkok � Dunamenti Erômû G2� Pécsi Erômû IV. blokk � Bpesti Erômû ZRt. Kelenföldi Erômû � Bpesti Erômû ZRt. Újpesti Erômû� Bpesti Erômû ZRt. Kispesti Erômû � Csepeli Áramtermelô ZRt. � Dunamenti Erômû F blokkok� AES Tiszai Erômû

Telje

sítm

ény

(MW

)

(Átlagos napok 2005. július)

3500

3300

3100

2900

2700

2500

2300

2100

1900

1700

1500

0:15 0:15 0:1512:15 12:15 12:15

2. ÁBRAKÖZÜZEMI PORTFOLIÓBA TARTOZÓ ERÔMÛVEK ÁTLAGOS TERHELÉSE (2005. DECEMBER)

� Paksi Atomerômû � Mátrai Erômû 200 MW-os blokkok � Dunamenti Erômû G2� Pécsi Erômû IV. blokk � Bpesti Erômû ZRt. Kelenföldi Erômû � Bpesti Erômû ZRt. Újpesti Erômû� Bpesti Erômû ZRt. Kispesti Erômû � Csepeli Áramtermelô ZRt. � Dunamenti Erômû F blokkok� AES Tiszai Erômû

Telje

sítm

ény

(MW

)

(Átlagos napok 2005. december)

3500

3300

3100

2900

2700

2500

2300

2100

1900

1700

1500

0:15 0:15 0:1512:15 12:15 12:15

1 Technikailag, az engedélyezett korlátok kö-zött az atomerômû is alkalmas menetrendtartóüzemmódra, átmeneti teljesítménycsökkentés-re, ezek száma azonban a vastag falú szerkeze-ti elemeknél bekövetkezô, a tervezettnél gyor-sabb kisciklusú kifáradás megelôzésére korlá-tozott. Minden – egy adott mértéket meghala-dó – visszaterhelés végsô soron az atomerômûvárható üzemidejét csökkenti. Természetesenolyan atomerômûvek is megvalósíthatók, ame-lyek a berendezések, részelemek gyorsabb ki-fáradása nélkül alkalmasak szabályozó üzem-módra, ezen igényt azonban a berendezés ki-választása elôtt kell meghatározni.

Az ábrákon jól látható az üzembenlévô erômûvek völgyidôszaki vissza-terhelése, az is, hogy a rendszerirá-nyító más fizikai beavatkozási lehe-tôség hiányában kénytelen a PaksiAtomerômû teljesítményét is csök-kenteni. Fontos hangsúlyozni, hogyaz atomerômû visszaterhelésére nema kereskedelmi értékesítés hiányamiatt (hiszen termelése teljes mérték-ben értékesítésre kerül a közüzeminagykereskedô vásárlói, a szolgáltatótársaságok részére), hanem egyéb be-avatkozási lehetôség hiányában kerülsor. (Fizikailag természetesen leállít-ható lenne bármelyik nagyobb válto-zóköltségû egység is, de ez esetben avölgyidôszakot követô gyors igény-növekedés nem lenne uralható for-rásoldalról, mivel az üzemben lévôberendezések terhelés változtatásisebességének összege kisebb lenneaz igényfelfutás által megkövetelt ér-téknél.)

Az elôbbi napi erômûvi leállításo-kat, paksi visszaterheléseket, a ver-senyképes erômûvek kihasználásá-nak csökkenését jelenleg mérsékli,elfedi a közüzemi nagykereskedô te-vékenysége. Ugyanis a kötelezô át-vétel a közüzemi szereplôk (nagyke-reskedô, szolgáltatók) kötelezettsé-ge, így az elôbbi problémák a köz -üzemi mérlegkörben, a köz üzeminagykereskedô hatáskörében jelent-keznek.

A közüzemi nagykereskedô a tech-nikai lehetôségek kimerülését köve-tôen csak kereskedelmi eszközökkeltudja biztosítani a rendszer szabályo-zását. Azaz rendszeresen leállít blok-kokat, nem teljesíti a korábban terve-zett, optimális üzemmenethez tartozógarantált átvételt, a Paksi Atom erô -mû visszaterheléseinek minimalizá-lására, valamint a minimális-maxi-mális teljesítmény közötti szabályo-zási tartomány csökkentésére rendkí-vüli, elsôsorban völgyidôszaki érté-kesítéseket kénytelen végrehajtani.

Az egyes napok fogyasztásának el-térô jellege, a minimális-maximálisfogyasztói igények idôjárás és máshatások miatti változása, pontos elô-re jelezhetetlensége miatt a közüzeminagykereskedô rákényszerül az opti-mális értéknél több villamos energiakényszerértékesítésére. A kényszer-értékesítésre versenypiaci körülmé-nyek között nem csak a minimális

terhelés idôszakában (néhány órára),hanem a termék típus kívánalmainakmegfelelôen a teljes völgyidôszak-ban sor kerül. Így a kényszerértékesí-tés lényegesen nagyobb a technikai-lag szükséges mértéknél. Miután aportfolió az elôbbiek következtébennem az optimumon mûködik, és avölgyidôszaki értékesítés a nem ala-csony változó költségû berendezé-sekbôl csak veszteséggel lehetséges,jelentôs, a piaci szereplôk számárajelenleg nem transzparens többlet-költségek jelentkeznek.

Az utólagos beavatkozások, mintpl. a mélyvölgy idôszaki átvételi tari-fa bevezetése a kötelezô átvételnélcsak a romlás ütemét tudták csökken-teni, érdemi változást nem jelentet-tek. További súlyos következmé-nyekkel jár a MEH által széle-rômûvek létesítésére kiadott engedé-lyek alapján megvalósítandó, mint-egy 350 MW „sztochasztikusan” ter-melô kapacitás. Ez lényegesen mó-dosítja a rendszer szabályozhatósá-gával szembeni elvárásokat. Ezekközül a legjelentôsebb a völgyidô-szaki úgynevezett negatív szabályo-zási tartomány megnövelésének igé-nye, amely jelenleg csak kereskedel-mi eszközökkel, az éjszakai értékesí-tés mennyiségi növelésével (és ezzel,mint arra más helyen rámutattunk, azeredeti szándékokkal szemben, ösz-szességében a CO2-kibocsátás növe-kedésével) biztosítható. Gyakorlati-lag a rendszerbe belépô szélerômû-kapacitás nagyságát megközelítômértékkel kell növelni a völgyidô-szaki értékesítés teljesítményét.

Az elôbbiek (azaz a rendszerszintûproblémák megoldásának egyetlenpiaci szereplôre hárításának) fenntar-tása csak a teljes piacnyitásig lehet-séges. Azt követôen a fogyasztói igé-nyek kereskedelmi ügyletekkel nemmegoldható követését a rendszerüze-meltetônek kell biztosítania, hiszen apiaci szereplôk a számukra üzletilegnem kezelhetô kereslet-kínálategyensúly biztosítását nem fogjákmegoldani. Kereskedôk csak optimá-lis, a döntési kompetenciájukba tar-tozó technikai háttérrel teljesíthetôtermékeket (mint pl.: zsinór, völgy,csúcs, menetrendes) fogják értékesí-teni, a változó fogyasztói igényekpontos követése nem lehet a kereske-dôk feladata.

Felvethetô, hogy villamosenergia-tôzsde mûködése esetén, ahol a ke-reslet-kínálat folyamatosan találko-zik, és elméletileg létre jöhet azegyensúly, a rendszer szabályozásacsaknem automatikusan, a piaci esz-közökkel megoldódik, így a rend-szerüzemeltetô által ellátandó techni-kai kiegyenlítés feladata lényegesenleegyszerûsödik. A valóságban atechnikai berendezések korlátai miattez esetben is piacra kellene jutnivölgyidôszakban is, a piaci árnál drá-gább, jól szabályozható berendezé-seknek. Ez pedig csak úgy valósítha-tó meg, ha van vevô a minimális ter-helésû idôszakban felkínált többletre,azaz a szervezett piac valamilyenmás részpiacra értékesíteni tud. A ha-zai többlet villamos energia kény-szerértékesítése végeredménybenmás országok szabályozó erômûvei-nek visszaterhelését eredményezi,vagy ottani tározós erômûvek töltésétszolgálja. Ezen túlmenôen az árkü-lönbségeket (azaz az újra teherelosz-tás többletköltségét) is meg kell fi-zetni valakinek, nyilvánvalóan azegyensúly biztosításáért felelôs rend-szerüzemeltetônek. A likvid szerve-zett piac talán annyi elônyt kínál,hogy az újra teherelosztásra (kény-szer kereskedelemre) nem az egészvölgyidôszakban, hanem csak a tech-nikai minimumok idôszakában leszszükség.

A helyzet a rendszer szabályozha-tósága szempontjából már jelenleg isaggasztó, a MAVIR Rt. Igazgatósá-gának 2005. november 29-i ülésérekészített – az érintett államigazgatásiszervezeteknek, tulajdonosoknak ismegküldött – tájékoztató alapján2005 januárja és októbere között afelszabályozáshoz szükséges szekun-der tartalékot az idôszak 14%-ában,míg a leszabályozáshoz szükségesszekunder tartalék teljesítményt azidôszak 24%-ában nem tudta teljesmértékben lekötni a rendszerirányító– az üzemelô blokkokból igénybe ve-hetô ajánlat hiányában. Miután azelôbbiek miatt az Európai Rend szer -irá nyí tók Szövetségében aláírt – avillamos energia minôségének, azegyüttmûködô rendszeregyesülés za-vartalan mûködésének biztosításárahozott ajánlások betartására vonatko-zó – Sokoldalú Megállapodást a ha-zai rendszerirányító nem tudja betar-


tani, elvileg kártérítés érvényesítéseis felvetôdhet.

LEHETÔSÉGEK A RENDSZER SZABÁLYOZÓKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

A rendszer szabályozó képességénekjavítására az elôbbiekbôl adódóan,tehát nem a primer-szekunder szabá-lyozás javítására, perces, órás ésegyéb tartalék biztosítására, hanem amindenkori kereslet-kínálat egyensú-lyának, a rendszer szabályozóképes-ségének megôrzésére van szükség.A megoldandó részfeladatok:� a versenyképtelen völgyidôszaki

(éjszakai) értékesítés minimalizá-lása,

� a csúcsidôszaki erômûvi terheléscsökkentése, a csúcsidôszaki ki-használás növelése,

� a rendszer felfutási/lefutási sebes-ségének növelése.

A probléma megoldására:� Legegyszerûbb lehetôségnek a re-

gionális villamosenergia-piac mie-lôbbi kialakítása kínálkozik, egyilyen piacon (miután a szomszédországokban jelentôs átfolyós éstározós vízerômû kapacitások,még visszaterhelhetô hagyomá-nyos erômûvek vannak) a hazaiminimális fogyasztói igény idô-szakbeli többletek rugalmasan ér-tékesíthetôk lennének és a teljesít-mény felfutáshoz, csúcsidôszakiigényekhez szükséges villamosenergia is beszerezhetô lenne. Erreazonban csak addig van lehetôség,míg a megújuló erôforrások arányael nem éri azt a mértéket, amikormár regionális szinten is ellehetet-lenül a rendszer szabályozása.

� A völgyidôszaki igény növelésérekorlátozottan tarifális eszközökkelis van mód, ennek hatása azonbanönmagában nem elegendô a hely-zet rendezésére. Ebbôl a szem-pontból hazai viszonylatban külö-nösen a tarifális völgyidôszakban(délután) jelentkezô csúcsigényekcsökkentésénél nagy jelentôségelenne a zónaidôk, villamosenergia-igényekhez, beszerzési költségek-hez igazításának.

� Lényegi változást csak a keresleti-kínálati oldalon egyaránt beavat-

kozásra képes szabályozó erômûjelenthet2. Ilyen berendezés létesí-tésére a regionális kereskedelmi,szabályozási lehetôségek kimerü-lését követôen mindenképpenszükség lesz. Ennek több gyakor-latban alkalmazott megoldása le-hetséges, technikailag, gazdasági-lag azonban legoptimálisabbnak atározós vízerômû létesítése tûnik.Egy ilyen új erômûtípus alapvetô

feladata, tehát nem a villamosener-gia-igények kielégítése, nem a rend-szer szabályozása, hanem a rendszermûködôképességének megôrzése, aminimális terhelési idôszakokbankényszerûen „elnyeletendô” vil la -mos ener gia-mennyiség tárolása ésennek csúcsidôszaki hálózatra adása.Természetesen e csúcsidôszaki több-let teljesítôképességgel a rendszerszámára „hasznot hajt”, csökkenti amás erômûtípusok iránti igényt és –bizonyos mértékig – hasznosítható arendszer szekunder szabályozására,forgó, vagy hideg tartalékának bizto-sítására is.

Megvalósításának gazdasági elem-zésénél nem a meglévô szabályozásilehetôségekkel való versenyképessé-get, nem az energiatárolás árkülön-bözetbôl adódó önfinanszírozó mû -kö dé sé nek lehetôségét kell bizonyí-tani, hanem azt kell vizsgálni, hogy arendszer mûködésének elôbbi okokmiatti ellehetetlenülése hogyan ke-rülhetô el a legkisebb költséggel3.Ugyanakkor az elôbbiekbôl adódóana berendezés visszahat az (energia-

és rendszerszintû szolgáltatások)piac mûködésére, a várható árakra,ezzel befolyásolja a meglévô szabá-lyozási, energiatárolási lehetôségekversenyképességét.

Az elemzést zavaró tényezôk kö-zül a legnehezebben a várható villa-mosenergia-árak alakulása becsülhe-tô. Ebbôl a szempontból a jelenlegiközüzemi tarifák, vagy a versenypia-ci árak nem tekinthetôk jellemzônek,hiszen egy olyan berendezés eseté-ben, amely folyamatosan képes ener-gianyelésre, energialeadásra, miköz-ben az utóbbi változó költségét azelôbbi bekerülési költsége határozzameg, a gazdasági számításokat a vál-tozó kínálati árak figyelembevételé-vel indokolt végezni. Egy további,mûködést, gazdaságosságot befolyá-soló tényezô, hogy a jelenlegi ta ri fá -lis völgy idô szak ban a délutáni órák-ban jelentkezô vezérelt terhelés és azebbôl adódó csúcsfogyasztás a ható-sági árak megszûnését követôen bi-zonyosan megszûnik, átkerül egy ol-csóbb termelôi árkínálatú idôszakba.

TÁROZÓS ERÔMÛ KIHASZNÁLÁSA, GAZDASÁGI JELLEMZÔI

Annak ellenére, hogy a tározós víz -erô mû rendszerbe állítására a rend-szer mûködésének, szabályozásánakbiztosítására (az ellehetetlenülésmegelôzésére) mindenképpen szük-ség van, indokolt az energiatárolásfinanszírozó képességének, a tározóáltal biztosítható szolgáltatások ke-reskedelmi értékesíthetôségénekvizsgálata is. Az elôbbi megfontolá-sokat is figyelembe véve a tározósvízerômû – kereskedelmi szempont-ból – a következô ügyletek ellátásá-ban4 vehet részt:� Energiatárolás (3. ábra): az éjsza-

kai völgyidôszakban olcsón be-szerzett villamos energiával ener-giatárolás (zöld terület), majd a tá-rolt energiamennyiség értékesítésea legdrágább piaci árú csúcs idô -


2 Többen felvetik, hogy a völgyidôszaki mi-nimális terhelés növelhetô lenne a fogyasztókátterelésével, a villamosenergia-fogyasztásezen idôszakbeli (pl.: hôtároló berendezések-kel történô) növelésével. Valóban ezek is javít-hatják a rendszer szabályozhatóságát, de amegoldandó probléma méretéhez képest hatá-suk kevés. Érdemi változást az úgynevezetthidrogén gazdaságra történô áttérés hozhat,amikor az éjszakai völgyidôszaki energiafeles-leget a gépjármûvek hajtására felhasználandóhidrogén elôállítására lehet felhasználni, haennek gazdaságosságát a villamos- és motor-hajtóanyag piaci árak biztosítják. Ennek gya-korlati bevezetésére azonban 2030-at megelô-zôen nem lehet számítani.

3 Természetesen az értékesítési kényszer (ki-szorítósdi) hatására érvényesülô völgyidôsza-ki árak, illetve a jelenlegi csúcsidôszaki árakmellett az energiatárolás gazdaságossága ön-magában is vizsgálható, azonban figyelembekell venni, hogy a tározós erômû belépése általgerjesztett kereslet-kínálat megváltoztatja azárakat.

4 Az E.ON Wasserkraft GmbH tapasztalatai-ról jó összefoglalás található dr. Dominik God-de, dr. Josef F. Ciesiolka: Pumped StoragePlants in a New Framework – Challenges andConsequences címû cikkében. (VGB Power-Tech 4/2006 S. 52–57)

sza kok ban (sötétebb zöld terület).Fontos hangsúlyozni, hogy sem azenergiatárolás, sem az ener gia le -adás nem a szokásos völgyidôsza-ki, csúcsidôszaki termékek keres-kedelmével, hanem egyedi – a ter-melôi, kereskedôi kínálathoz, fo-gyasztói, viszonteladói kereslethezigazodó, – esetleg mérési idôinter-vallumonként változó nagyságúbeszerzéssel, értékesítéssel törté-nik majd. A kiadott energia az ere-dô hatásfokból adódóan maximuma betárolt energia mintegy 75%-alehet. Amennyiben az energiatáro-lás nem csak a legolcsóbb egysé-gek visszaterhelésének elkerülésé-re, hanem a szivattyúzási teljesít-mény maximális kihasználásával(az ábrán a zöld és piros területösszege) történik, akkor a kiadhatóenergiamennyiség is megnövek-szik (az ábrán a többletértékesítéstnarancssárga terület jelöli).Az értékesítés egyik formája lehet,ha az erômû völgyidôszakban be-tárolt energiával rendszeresenrészt vesz a csúcsidôszakot (csúcs-idôszakokat) megelôzô gyorsigényfelfutások kielégítésében

(kékkel jelölt terület). Miután (arendkívüli események hatásától el-tekintve) statisztikailag – mind anapi, heti energiatárolás, felszabá-lyozási rásegítés esetében – jól va-lószínûsíthetô folyamatokról vanszó az energiabeszerzés, -értékesí-tés jól tervezhetô a tároló kihasz-nálása kereskedelmileg, gazdasá-gilag maximalizálható. Ez csök-kenti a csúcsidôszakban értékesít-hetô energiamennyiséget (ezértszerepel az ábrán az alapértékesí-tésre 0,75-nél kisebb szorzó).

� Forgó+hideg szekunder (másod-perces, perces) tartalék: az éjsza-kai völgyidôszakban betárolt ener-giával energiatárolás, majd a szto-chasztikusan jelentkezô tartalékigények kielégítése. Miután a for-gó, hideg tartalék üzemállapotbólértékesített energia mennyiségenem határozható meg pontosan azenergia beszerzés is rendszertele-nül, a megelôzô napi, heti energia-értékesítésnek megfelelôen történ-het. A vásárlás az elôzôekhez ha-sonlóan, mérési idôintervallumon-ként változó teljesítménnyel azerômûvek, kereskedôk völgyidô-

szaki kínálatából történhet. Való-színûsíthetô, hogy a rendszertelenértékesítés miatt a tározó feltöltöttállapotban, hosszú ideig is kihasz-nálatlanul állhat.

� Szabályozó tartalék: a piaci sze-replôk által bejelentett elôzetesmenetrendekhez képesti többletbeszerzés tárolása és a betároltenergiával az elôzetes menetren-dekhez képesti többletértékesítésbiztosítása (kiegyenlítô szabályo-zás). Egy ilyen üzemmódban a tá-rolás és energiakiadás folyamato-san, sztochasztikusan történik, afolyamatok változása miatt a betá-rolt, kiadott energiamennyiség vi-szonylag kicsi, a mûködôképességérdekében azt kell biztosítani,hogy a betárolt, kiadott energia-mennyiség, a tározó többlettárolásikapacitásának (amelynek töltéséreaz energiatárolás szempontjábólkedvezô völgyidôszakokban kerül-het sor) figyelembevételével is fo-lyamatosan egyensúlyban legyen.Nyilvánvalóan az elôbbi lehetôsé-gek közül azt (azokat) kell válasz-tani, amely (amelyek) a rendszerszabályozhatóságát legjobban elô-segítik, miközben az önfinanszíro-zó képességet (elvárt megtérülést)a lehetséges kereskedelmi ügyle-tek mesterséges áreltérítés nélkül,a lehetô legnagyobb mértékbenbiztosítják.A lehetôségek gazdasági értékelé-

séhez elkerülhetetlen a valószínûsít-hetô árak becslése. Ezen árak a he-lyettesítô ügyletek5 várható árszínvo-nalától érdemben nem térhetnek el.

Egy ±300 MW-os tározós víz erô -mû re elvégzett költségbecslés ered-ményét a 4. ábra mutatja. A töltésreigénybe vehetô villamos energiaköltségét (negatív tartomány) a ren-delkezésre álló források növekmény-költsége határozza meg. Amennyibena termelôknek piaci értékesítésre islenne lehetôségük, akkor az árak apiaci árakkal egyeznének meg. Mi -után azonban a vizsgált idôszakok-ban regionális kereslet nincs, a töl-tésre felhasználható villamos energia


5000Te

ljesí

tmén

y (M

W)

0:150:15 6:15 12:15Idô (munkanap)

Tározóértékesítés (0,73 Tározó alaptöltés)

4800

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

300018:15

Tározó többletértékesítés (,0,75 Tározó többlettöltés)Gyors felterhelés (max. 300 MW)Tározó többlettöltés egyenletes (max. 300 MW)Tározó alaptöltés (max. 300 MW)Rendszer eredeti (töltés alatti) és módosult (értékesítés alatti)teljesítménye

3. ÁBRAIGÉNYBEVÉTEL ENERGIATÁROZÁSRA (2005. JANUÁR ÁTLAGOS MUNKANAP)[V.Ö. JELEN LAPSZÁMUNK VEZÉRCIKKÉNEK 12. ÁBRÁJÁVAL]

5 Nyilvánvaló, hogy összehasonlításra a he-lyettesítô termékekkel csak a tényleges helyet-tesíthetôség mértékéig van lehetôség. A táro-zós erômû meglévô forrásokkal nem helyette-síthetô szolgáltatása új termékként jelenik megés értékelendô.

14000

Völgyidôszaki beszerzési költség (MFt)

Kiad

ás (-

), kö

ltség

(MFt

)

12000

10000

8000

6000

4000

2000

0-2000

-2000

-4000

-2000 0 1000 2000

Kihasználás szivattyú (-), turbina üzemmódban (h/év)

Értékesítési költség (MFt)

megtérülés (3-16%), futamidô (max.60 év) és a fajlagos beruházási költ-ségre vetített 2,75%-os egyéb ál -landó költség arány figyelem -bevételével6 – 67-193 a/kW/év érté-ket eredményezett. Az 5. ábrán a100 a/kW/év értékkel (amely közelí-tôleg a 800 a/kW beruházási költ-séggel, 6,71% átlagos tôkeköltség-gel, 60 év üzemidôvel becsült fajla-gos éves állandó költségnek felelmeg) számított fajlagos értékesítésiár szerepel.

A 6. ábrán bemutatott – a rendszer-ben lévô egységekre vonatkozó – át-lagos költségek alapján megítélhetô,hogy az elôbbi ár versenyképeslehet-e a valószínûsíthetô kis ki hasz -ná lá si óraszám mellett. Meg ál la pít -ha tó, hogy néhány (nem alap erô mûviüzemmódban járó) berendezés fajla-gos költsége bizonyosan nagyobb az5. ábrán bemutatott értékeknél, ígyelvileg lehetséges meglévô berende-zések csúcsidôszaki termelésbôl tör-ténô „kiszorítása” a tározós erômûigénybevételével. Természetesen fi-gyelembe kell venni azt is, hogy a tá-rozós erômû nagyon rövid idôszak-okra is igénybe vehetô, míg a 6. áb-rán szereplô berendezések nem alkal-masak a 3. ábrán valószínûsítettnagyságú, jellegû csúcsidôszaki érté-kesítésekre. A potenciális versenytársnyílt ciklusú csúcs gázturbinával va-ló összehasonlíthatóság érdekében az5. ábrán az erre (60 a/kW/év fajla-gos állandó költség, jelenlegi gáz -árak mellett) becsülhetô átlagos költ-ségeket is feltüntettük. A nagyvonalúbecslés alapján úgy tûnik, hogy mint-egy 1000 óra/év kihasználás felett a


4. ÁBRAKÖLTSÉGGÖRBE A KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁM FÜGGVÉNYÉBEN

6 Jogosan vethetô fel, hogy miért van szükséga nagyon eltérô, esetenként (3% megtérülés)hihetetlen értékek figyelembevételére, miértnem lehet a szokásos benchmark számítások-nál alkalmazott értékekkel közelítô számításo-kat végezni. A magyarázatot a beruházási költ-ségek erôs telephely-, teljesítményfüggése, amegvalósításnál szóba jöhetô különféle pénzü-gyi megoldások, és legfôképpen a hozzáférhe-tô irodalom befektetések megtérülésével kap-csolatos sokszínûsége indokolja. (IEA, WorldEnergy Investment Outlook, 2003.; AEN-IEA,Projected Costs of Generating Electricity,2005 Update; Wolfgang Pfaffenberger, MarenHille: Investitionen im liberalisierten Energie-markt: Optionen, Marktmechanismen, Rah-menbedingungen, Abschlussbericht, Januar2004; Concept Study, Reference Power PlantNorth Rhine-Westphalia (RPP NRW), Codefor supported project: 85.65.69 – T-138, Feb-ruary 2004)

60

Értékesítési átlagköltség (Ft/kWh)

Ft/k

Wh

-2000

Kihasználás szivattyú (-), turbina üzemmódban (h/év)

Nyílt ciklusú gázturbina

50

40

30

20

10

0-1000 0 1000 2000

Beszerzési átlagár (Ft/kWh)

5. ÁBRAÁTLAGOS TÖLTÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI ÁR

beszerzési ára vélelmezhetôen a visz-szaterhelést elkerülô erômûvek nö-vekmény költségével egyezik meg.Miután a kihasználás növekedésévelrészben egyre drágább, vagy egyéb-ként visszaterhelésre már nem kerülôforrásokat is igénybe kell venni, azátlagos költség (5. ábra) egyre job-ban nô.

A minimális értékesítési ár (állan-dó költségek figyelembevétele nél-kül) a hatásfok reciprokának arányá-

ban megnövelt beszerzési ár + egyébváltozó költségek összege lenne. Avalóságban az állandó költségekmegtérítését is biztosítani kell. Ezközismerten a befektetés megtérülé-sébôl, a befektetô elvárt hozamából,valamint az állandó karbantartási,üzemeltetési költségekbôl tevôdikössze. A nagyságára vonatkozó becslés – a fajlagos beruházási költ-ség (800, 1000 a/kW), az alaptô-ke/hitelarány (30/70%), az elvárt

tározós erômû a csúcsigények kielé-gítésére is elônyösebb lehet.

Az elôzôekben csak vázlatos ösz-szehasonlítást végeztünk, a szabatosvizsgálatoknál nyilvánvalóan a be-fektetôk által elvárt megtérülésekbôl,a megvalósítási helyszíntôl, gép-nagyságtól függô tényleges beruhá-zási költségekbôl kell kiindulni,emellett egyéb járulékos költségeket,mint pl. a töltéshez felhasznált villa-mos energia elôállításához kapcsoló-dó CO2-kibocsátásnövekedés stb. fi-gyelembe kell venni.

Szabályozási tartalékként történôigénybevétel esetén a versenyképes-séget csak az biztosíthatja, ha a fel-szabályozási célú értékesítés maxi-mális ára a versenytárs erômû – marendszerint kombinált ciklusú gáztur-binás erômû, vagy szénhidrogén tü-zelésû hagyományos erômû változóköltségénél (15-22 Ft/kWh) kisebb.Amennyiben a töltésre felhasználtenergia ára ennél, a hatásfokot is fi-

gyelembe véve, lényegesen kisebb,akkor az ebbôl adódóan megjelenôárkülönbözet is hozzájárulhat az ál-landó költségek finanszírozásához.

Amennyiben leszabályozási igényesetén lenne lehetôség hagyományoserômûvek visszaterhelésére, de e he-lyett inkább a tározó töltésére kerül-nek igénybevételre, akkor az elôbbifelszabályozási ártartományból ma-ximum 11,25-16,5 Ft/kWh árú beren-dezések jöhetnek szóba. Ennél na-gyobb változó költség esetén olcsóbba berendezések visszaterhelése.

Az optimalizálást nyilvánvalóan arendszerirányítónak kell majd elvé-gezni, de az visszahat a kiegyenlítôszabályozás költségszintjére is. Jelen-leg leszabályozás esetén az energiadíjnulla. Ezzel az érintett termelôk csaka fajlagos hôfogyasztás változásábóladódó mértékben károsodnak, hiszena termeléscsökkentés miatt üzema-nyag-felhasználásuk is csökken. Fel-szabályozás esetén az érintett terme-

lôk megkapják a többlettermelésmiatti jogos többletköltségeket. Táro-zós vízerômûvel végzett szabályozásesetén a felszabályozást a tározóserômû végezné, a leszabályozási idô-szakban – a leszabályozás végrehajtá-sa nélkül – megtermelt és tárolt több-letenergiával. Amennyiben ugyano-lyan változóköltségû berendezésekvégzik a le- és felszabályozást, akkora tározós erô mû hatásfoka miattugyanolyan felszabályozási energia-mennyiség többe kerülhet, mint ha-gyományos erômûvekkel végzett kie-gyenlítô szabályozás esetén.

A döntô különbség azonban nem aköltségeknél, hanem az éjszakai-völgyidôszaki tároló töltés rövid idô-szakát kivéve a bármikor igénybe ve-hetô leszabályozási7 lehetôségben van.

LEHETÔSÉGEK A MAGYAR RENDSZERBEN

Az elôzôekben általánosan érintettüka tározós erômû felhasználását, gaz-dasági lehetôségeit, bár ezekhez fel-használtuk a hazai erômûrendszer ti-pikus adatait. A következôkben aztvizsgáljuk, hogy egy olyan, döntôenkereskedelmileg szabályozott erômûrendszer esetében, mint a jelenlegimagyar villamosenergia-rendszer azelôbbi szokásos lehetôségek melletttovábbi költségmegtakarítások is fi-gyelembe vehetôk-e a beruházás gaz-daságosságának mérlegeléséhez.

Ehhez a 2005. évre a havi típusna-pok figyelembevételével elvégeztük8

a magyar villamosenergia-rendszervizsgálatát egy ±300 MW-os tározóserômû üzemeltetésének feltételezésé-vel. Az igénylefutások változásáta fôbb erômûvek megjelenítésével a7. ábra, egész évre vonatkozóan a8/ab ábra mutatja.

Az egyes átlagos napokra a töltés-hez felhasznált energia és a csúcsidô-


80Át

lago

s kö

ltség

(Ft/

kWh)

Kihasználási óraszám (h/év)

A

70

60

50

40

30

20

10

01000 1500 2000 2500 3000

FBG

CH

DI

EJ

6. ÁBRAMEGLÉVÔ ERÔMÛVEK ÁTLAGOS KÖLTSÉGE A KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁM FÜGGVÉNYÉBEN

7 Ne tévesszen meg senkit: a leszabályozás(felesleges termelés megszüntetése, hagyomá-nyos erômûvek esetében erômûvi termelés-csökkentés) a tározós erômû igénybevételeesetén a tározó töltésével, azaz változatlanerômûteljesítménnyel valósul meg.

8 A szerzô ezúton köszöni meg Balázs Antalosztályvezetônek és munkatársainak a külön-féle üzemállapotokra készített napi menetren-deket, költségszámítást.

szakban értékesíthetô energia meny-nyiségét napi bontásban, havi össze-sítésben az indokolatlan völgyidô-szaki visszaterhelés elkerülésére az1. táblázat mutatja.

Látható, hogy az átlagos kihaszná-

lás szivattyú üzemmódban kevéssel1000 óra/év felett, turbinaüzem mód-ban az alatt van. Miután a töltésrefelhasználható energiamennyiséget aszivattyú maximális teljesítményigé-nye mellett az igénygörbe alakja is

befolyásolja az értékesítésnél a turbi-na teljesítménye nem használható kiteljes egészében, mint azt a követke-zô táblázat mutatja. Olyan eset is elô-fordulhat, hogy lenne lehetôség ma-ximális kiadott teljesítménnyel törté-


7. ÁBRAERÔMÛVEK ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNYE TÁROZÓS ERÔMÛ NÉLKÜL (FELSÔ SOR), TÁROZÓS ERÔMÛVEL (KÖZÉPSÔ SOR),TÁROZÓ TÖLTÉSE, KISÜTÉSE (ALSÓ SOR), 2005. JANUÁR MUNKANAP, SZOMBAT, PIHENÔNAP

1. TÁBLÁZAT. ENERGIATÁROZÁS, ENERGIAKIADÁS

Töltô energia Kinyert energiaMunkanap Szombat Pihenônap Havi Munkanap Szombat Pihenônap HaviGWh/nap GWh/nap GWh/nap GWh/hó GWh/nap GWh/nap GWh/nap GWh/hó

Január 0,929 0,655 0,781 26,818 0,697 0,491 0,586 20,114

Február 1,008 0,667 0,803 26,035 0,756 0,500 0,602 19,527

Március 0,963 0,763 0,866 28,372 0,722 0,572 0,649 21,279

Április 1,014 1,263 0,892 31,176 0,760 0,947 0,669 23,382

Május 1,110 0,788 0,977 32,313 0,832 0,591 0,732 24,235

Június 1,029 0,758 1,027 29,772 0,772 0,568 0,770 22,329

Július 1,127 0,890 1,011 33,166 0,845 0,668 0,759 24,875

Augusztus 1,014 1,181 0,904 31,395 0,761 0,886 0,678 23,546

Szeptember 0,940 1,349 1,433 31,808 0,705 1,012 1,075 23,856

Október 0,966 1,309 1,448 34,064 0,724 0,982 1,086 25,548

November 0,952 0,946 0,786 27,879 0,714 0,709 0,590 20,909

December 0,940 0,632 0,686 26,324 0,705 0,474 0,514 19,743

Összesen 359,121 269,341

nô értékesítésre, de ezt (a feltétele-zett üzemi mód melletti) kevés betá-rolt energiamennyiség megakadá-lyozza (sárgával jelölt idôszakok).

Az elôzôekben a tározós erômûvetelsôsorban helyettesítô erômûkéntvizsgáltuk, alkalmas-e más berende-zéseknek a gazdaságos kiváltására,versenyképes kiszorítására. Indokoltannak vizsgálata, hogy vajon a port-folión belül nem jelentkeznek-eolyan további elônyök, amelyek a

gazdaságosságot javíthatják (egyilyen vizsgálat nem felesleges a port-folió teljes felbontása esetére sem,hiszen a rendszer szabályozását azesetben is meg kell oldani, de az el-különült felelôsségrendszerben nyil-vánvalóan bonyolultabb lesz.)

Egy ilyen vizsgálat abból indulhatki, hogy jelenleg a rendszer völgy -idô sza ki leszabályozhatóságánakmegôrzésére egyéb lehetôség hiányá-ban rendszeresen kell a völgyidô-

szakban (EU típustermék esetén este8 órától reggel 8 óráig) villamosenergiát értékesíteni. A tározóserômû rendszerbe állítása esetén ez avillamosenergia-értékesítés meg-szüntethetô, másrészt pedig a hagyo-mányos erômû egységekkel szembenmegjelenô kisebb maximum-mini-mum különbség és kisebb maximálisteljesítményigény következtében azösszköltségigény csökkenhet.

Feltételezve, hogy a 12 órás idôtar-


5000Te

ljesí

tmén

yigé

ny (M

W)

4800

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

2800

26000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00

Idô (munkanap, szombat, pihenônap)

Január

Jelenleg

Tározós erômûvel

5200

Telje

sítm

ényi

gény

(MW

)

5000

4800

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

28000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


Február

Jelenleg


5000

Telje

sítm

ényi

gény

(MW

)

4800

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

2800

26000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


Március

Jelenleg


5200

Telje

sítm

ényi

gény

(MW

)

5000

4800

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

28000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


Április

Jelenleg


4800

Telje

sítm

ényi

gény

(MW

)

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

2800

2600

24000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


Május

Jelenleg


4800

Telje

sítm

ényi

gény

(MW

)

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

2800

2600

24000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


Június

Jelenleg


8/a. ÁBRAÁTLAGOS IGÉNYLEFUTÁS VÁLTOZÁSA TÁROZÓS ERÔMÛ RENDSZERBE ILLESZTÉSE ESETÉN (I. FÉLÉV)

tamú többletértékesítés 4% aránybanPaksi Atomerômûbôl, 35%-ban a Mát-rai Erômûbôl, maradó részében kombi-nált ciklusú gázturbinás egységekbôltörténik az átlagos beszerzési költség12,38 Ft/kWh-ra adódik. Ezzel szem-ben áll a mintegy 8,65 Ft/kWh átlagosmunkanapi völgy fôpiaci ár (a hétvégivölgy még ennél is alacsonyabb.) Eb-bôl könnyen kiszámítható, hogy az ér-tékesítési árnál drágább átlagos be -szerzési költség naponta mintegy

13,43 MFt, havonta közelítôleg403 MFt veszteséget eredményez.Amennyiben csak 8 órás (este 10, reg-gel 6 óra közötti) völgyidôszaki értéke-sítésre kerülne sor, a megváltozó ösz-szetételnek megfelelô 11,95 Ft/kWh-sátlagos beszerzési árral, mintegy8 MFt/nap többletköltség jelentkezne.Az elôbbi értékek nem tartalmazzák atöbblettermeléshez, kényszerértékesí-téshez felhasznált többlet CO2-kvótabeszerzési költségét.

A berendezések módosuló terme-lés optimalizálásából (amelyet a 7.ábra középsô sora mutat) 2005. ja-nuári átlagos napokra, január hónapra466 MFt megtakarítás adódna. Arészletes számítások mellôzésével akényszerértékesítés elmaradása 4900,az optimális berendezés kihasználás-ból adódó megtakarítás 5500 MFtmegtakarítást eredményezne, amely128 a/MW/év rendelkezésre állásidíj fedezetét biztosíthatná.


4800Te

ljesí

tmén

yigé

ny (M

W)

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

2800

2600

24000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


Július

Jelenleg


4800

Telje

sítm

ényi

gény

(MW

)

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

2800

2600

24000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


Augusztus

Jelenleg


4800

Telje

sítm

ényi

gény

(MW

)

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

2800

2600

24000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


Szeptember

Jelenleg


5200

Telje

sítm

ényi

gény

(MW

)

5000

4800

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

28000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


Október

Jelenleg


5200

Telje

sítm

ényi

gény

(MW

)

5000

4800

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

28000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


November

Jelenleg


5200

Telje

sítm

ényi

gény

(MW

)

5000

4800

4600

4400

4200

4000

3800

3600

3400

3200

3000

28000:00 12:00 0:00 12:00 0:00 12:00 0:00


December

Jelenleg


8/b. ÁBRAÁTLAGOS IGÉNYLEFUTÁS VÁLTOZÁSA TÁROZÓS ERÔMÛ RENDSZERBE ILLESZTÉSE ESETÉN (II. FÉLÉV)

Így a portfolió együttes kezeléseesetén a tározós vízerômû létesítés azMVM számára önmagában is nyere-séges ügylet lehetne. A teljes piacnyi-tást követôen a tározós erômû tulajdo-nosa az egyes kereskedôk beszerzésé-nek-értékesítésének optimalizálásá-hoz nyújthat nyereséges szolgáltatást.

Összefoglalva: a tározós erômû lé-tesítésére a megújuló energiaforrásokhasznosíthatóságának növelése, arendszer – nemzetközi kötelezettség-vállalásoknak megfelelô minôségû –szabályozhatóságának biztosításáramindenképpen szükség van. Emellettelônyösen hasznosítható a hagyomá-nyos erômûvi portfolió mûködésének

optimalizálására. Az értékesítési lehe-tôségek a bemutatott nagyvonalú szá-mítások alapján a beruházás gazdasá-gosságát valószínûsítik. Így a létesítéselôkészítését mielôbb el kell kezdeni.Több lehetôséget kell vizsgálni külö-nös tekintettel arra is, hogy a szél erô -mû vek térnyerésével egyre nagyobbszabályozó kapacitásra, ezzel tározóserômû megvalósítására lesz szükség.A tényleges megvalósítási feltételek,költségek, üzembe lépési idôpont fi-gyelembevételével a gazdaságosságivizsgálatok a befektetési döntés elôttpontosíthatók és kiválaszthatók aközvélemény számára elfogadható,legoptimálisabb helyszínek.

A VILÁG LEGNAGYOBB LIGNITERÔMÛ EGYSÉGEI

Az RWE Power társaság az összesengedély birtokában elkezdte Néme-tországban a Neurathi Hôerômû be-ruházását. Az erômûben két1100 MW teljesítôképességû blokklesz, amelyek a lignittüzeléssel üze-melôk közül a legnagyobbak leszneka világon. Emellett hatásfokuk eléri a43%-ot, ami egyharmaddal kisebb,mint az eddigi hasonló egységeké. Atársaság az elsô blokk üzembe helye-zése után leállítja a FrimmersdorfiErômû hat 150 MW-os el avult blokk-ját. A selejtezés után a társaságerômûveinek a CO2-kibocsátása6 millió tonnával fog csökkenniévente. Emellett az SO2, az NOx-gá-zok és a pernyekibocsátás is kb.31%-kal mérséklôdik.

A hírhez az alábbiakat fûzöm hoz-zá magyar energiastratégiai tanulsá-gul:

A ligniterômûvek létesítése az Eu-rópa Unióban gazdaságos megoldástjelentenek, mivel hazai tüzelôanyagfelhasználása csökkenti a primerenergiahordozók importját és mérsé-keli az importfüggôséget. Emellettgyakorlatilag állandó marad a sajáttermelésû tüzelô költsége, mivel füg-getleníthetô a világpiac hatásaitól.

(Az RWE honlapján egyébként bôhír- és fény kép anyag található a ha-talmas beruházásról.)

Ezt az elvet valósítja meg az RWEa tulajdonában lévô Mátrai Hôerômûvezetése az erômû és lignitbánya fo-lyamatban lévô mûszaki fejlesztésnélés tervezett nagybôvítésnél is. A fej-lesztés tehát gazdaságos és kevéskockázatot rejtô, biztos beruházástjelent. Ezért tôkeerôs világcég való-színûleg banki költség nélkül is ké-pes azt fedezni, ami tovább mérsé-kelheti a termelési költségeket.

Mindez alátámasztja, hogy a Mát-rai Hôerômû a jövôben is biztos bázi-sa maradhat a magyar VER-nek ésbeleillik a készülô energiastratégiaitervekbe.

VEÖ Journal 06/9.Fordította

Kerényi A. Ödön


Maximális kiadott teljesítményMunkanap Szombat Pihenônap

Január 246 164,5 184,5

Február 257 170,7 212,5

Március 213 207,5 265,5

Április 253,5 300 300

Május 300 207 300

Június 300 132 300

Július 300 150 280,5

Augusztus 300 213 282

Szeptember 263 300 300

Október 293 300 300

November 262 245 173

December 285 234 144

2. TÁBLÁZAT. A TÖLTÉSI LEHETÔSÉGEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL KIADHATÓ MAXIMÁLIS TELJESÍTMÉNYEK

5000

Telje

sítm

ény

(MW

)

0:150:15 6:15 12:15Idô (munkanap)

Kereskedelmi kényszerértékesítés

4500

4000

3500

300018:15

Gyors felterhelés (max. 300 MW)Tározó többlettöltés (egyenletes 300 MW)

Tározó alaptöltés (max. 300 MW)Rendszer eredeti teljesítményigénye

9. ÁBRAVÖLGYIDÔSZAKI KÉNYSZERÉRTÉKESÍTÉS

� hírek


Az egyetemes szolgáltatás fogalma, mint az általánosgazdasági érdekû szolgáltatások egy szûkebb területe, apiaci alapon szervezôdô közszolgáltatási kötelezettségekkörére értelmezendô. Az egyetemes szolgáltatást a meg-határozott minôségû szolgáltatások minimális csomagja-ként határozzák meg, amelyhez valamennyi fogyasztóhozzáfér az egyedi nemzeti feltételeknek megfelelô meg-fizethetô áron.

Az Európai Unió belsô piacán betöltött szerepének jobbmegértéséhez, elôször tekintsük át az általános gazdaságiérdekû szolgáltatások területén lezajlott változásokat. Azelmúlt közel tíz évben, az Európai Bizottság széleskörûnyilvános konzultációt indított el az általános gazdaságiérdekû szolgáltatások közszolgáltatási célkitûzéseirôl, azéletminôségre, a környezetre és az európai vállalkozásokversenyképességére gyakorolt hatásairól, valamint a szol-gáltatások szervezésének és finanszírozásának módjáról.Ehhez a konzultációhoz az Európai Közösségek Bírósága(European Court of Justice) és az Elsôfokú Bíróság (Courtof First Instance) általános érdekû szolgáltatásokkal1 kap-csolatos ügyekben hozott határozatai is hozzájárultak. Bára bíróságok döntései nem voltak mindig konzisztensek,mégis nagyban segítették az általános gazdasági érdekûszolgáltatások (és ennek részeként az egyetemes szolgál-tatások) fogalmának pontosabb meghatározását.

AZ ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI ÉRDEKÛ SZOLGÁLTATÁSOKRENDELTETÉSE

Az európai közösség tagállamaiban a 80-as évek másodikfelében kezdôdött el a nagy közszolgáltató hálózatok li-beralizációja, és ezzel együtt a közszolgáltató társaságok-nak juttatott különleges jogok megkérdôjelezése (Euro-pean Commission, 1996). Az EK Szerzôdés (továbbiak-ban Szerzôdés) 86. cikkének (2) bekezdése azonban to-vábbra is lehetôvé tette, hogy a tagállamok az általánosgazdasági érdekû szolgáltatásokat nyújtó vállalatokranézve kedvezôbb, a közösségi versenyjogtól eltérô jog-szabályokat alkalmazhassanak2.

Ez utóbbi cikk alapján (részletesen lásd. 2. fejezet) azEurópai Közösségek Bírósága (1993. óta) elismeri, hogya közszolgáltatás nyújtásával megbízott vállalkozás fela-datának elvégzéséhez a Szerzôdés versenyszabályaitól el-térôen (illetve akár a verseny teljes kizárásával is)mûködhet, amennyiben az általános gazdasági érdekûszolgáltatás megfelelô szintû ellátásához erre szükségevan. A bírósági esetjog pedig elfogadottá tette, hogy nem

minôsül állami támogatásnak (bizonyos feltételek teljesü-lésekor) a közszolgáltatási kötelezettségeket teljesítô vál-lalat tevékenységének ellenértékeként járó kompenzáció.

Az 1997-es Amszterdami Szerzôdés 16. cikke3 egyér-telmûen megerôsítette az általános gazdasági érdekûszolgáltatások szerepének fontosságát az Európai Unióközös értékrendjében, és közösségi feladatként elôírtaezen szolgáltatások teljesítésének elôsegítését, de a köz-szolgáltatói piac szereplôire vonatkozó politika alapel-veirôl, az állami szerepvállalás mértékérôl, módjáról és apiac mûködtetésérôl semmit nem tartalmazott.

Elôrelépést jelentett az Európai Tanácsnak a lisszaboniülésen (2000) tett javaslata, amely szerint „meg kell való-sítani és teljesen mûködôképessé kell tenni a belsô pia-cot” az általános gazdasági érdekû szolgáltatások terüle-tén is, a hálózatos közszolgáltatások széles körû liberali-zációjával és a versenynek a nemzeti piacokra való kiter-jesztésével, különösen a vasúti közlekedés, a postai szol-gáltatások, az energia- és a távközlési piac területén.Ugyancsak ezen az ülésen döntöttek az általános gazda-sági érdekû szolgáltatások rendeltetésének és pontosmeghatározásának aktualizálásáról, amelynek lényegielemei a következôk (Communication, 2001):� Az általános gazdasági érdekû szolgáltatások célja, az

állampolgárok megfelelô minôségû szolgáltatásokkalvaló ellátása, megfizethetô áron.

� A felhasználói igények meghatározásánál figyelembekell venni a környezetvédelmi elôírásokat, a népességbizonyos csoportjainak egyedi igényeit és az alapvetôszolgáltatások területén a teljes területi lefedettséget(egyetemes hozzáférés).

� Elsôsorban a helyi, regionális vagy a nemzeti hatósá-gok feladata (a teljes átláthatóság mellett) az általánosgazdasági érdekû szolgáltatások rendeltetésének és ateljesítés módjának a meghatározása.

� Ezeket a szolgáltatásokat akkor is biztosítani kell az ál-lampolgárok részére, ha a piacon nincsenek erre ösz-tönzô megfelelô tényezôk4.

� A kötelezettségek teljesítése együtt járhat (bár ez nemszükségszerû) különleges, kizárólagos jogok és egyedifinanszírozási módok biztosításával.Ennek egyik formája a klasszikus egyetemes szolgálta-tási kötelezettség, amelyet az adott területen megfizet-hetô ár mellett és egységes minôségi feltételekkel biz-tosítanak függetlenül attól, hogy ez a tevékenység nye-reséges vagy veszteséges5.

� A hatóságok a kötelezettségek delegálásánál többféle-képpen dönthetnek, amelyek gyakorlati megvalósításaa távközlési ágazatból vett példákkal jól szemléltethetô:

AZ EURÓPAI UNIÓ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGFOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE, BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAIÉS VÁRHATÓ HATÁSAI AZ ENERGIAIPARBAN

DR. BACSKÓ MIHÁLY, DR. SZTANKÓ ÉVA


A) A piacon lévô minden szolgáltatóra alkalmazzák.A távközlésben 1998-ban bekövetkezett teljes libe-ralizáció ellenére, a nyilvános telefonszolgáltatás azEurópai Unión belül egyetemes szolgáltatási kötele-zettség alá tartozik. Az ágazatban a különleges és ki-zárólagos jogok fenntartása azonban már nem minô-sült hatékony és arányos eszköznek azon bevételekbiztosításához, amelyekre a szolgáltatóknak azegyetemes szolgáltatás nyújtásához szükségük van.A közösségi keretszabály ezért lehetôvé teszi a több-letköltségek megosztását a piacon jelenlévô szolgál-tatók között különbözô módszerek kialakításával.

B) Egy vagy korlátozott számú szolgáltató számára ír-ják elô különleges vagy kizárólagos jogok biztosítá-sával, illetve anélkül.Abban az esetben, ha csak egyetlen (vagy néhány)szolgáltató mûködése lehet gazdaságos, akkor eh-hez általában különleges és kizárólagos jogok iskapcsolódnak. Versenytárgyalási eljárások soránhatározott idejû koncessziókat ítélnek oda, és haszükséges, a hatóságok feladata a megfelelô finan-szírozás biztosítása.Ennél a változatnál elképzelhetô olyan megoldás,hogy az egyébként költségvetési bevételeket növelôtételekkel (privatizációs bevételek, koncessziók,frekvenciaaukciók) finanszírozzák az egyetemesszolgáltatási kötelezettségek terheit6, sôt hosszabbtávon egyes tagállamok nem zárkóznak el az adóbe-vételekbôl származó finanszírozástól sem (Com-mission, 2007. OJ C185).

AZ EGYSÉGES PIAC ÉS AZ ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI ÉRDEKÛ SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSOLATA

Felvetôdhet a kérdés, hogy a belsô piaci szabályokatminden esetben kötelezô jelleggel kell-e alkalmazni azáltalános gazdasági érdekû szolgáltatásokra, illetvemennyire van összhangban ezen szolgáltatások biztosítá-sa a Szerzôdésben foglaltakkal. Elôször tekintsük át ezutóbbi kérdéskört.

Az általános gazdasági érdekû szolgáltatások kifeje-zés a Szerzôdés 16. cikkében, illetve a 86. cikk (2) bekez-désében olvasható, de pontos fogalma nincs meghatároz-va sem a Szerzôdésben, sem a másodlagos jogszabályok-ban. Ennek ellenére elfogadott a közösségi gyakorlatban,hogy olyan gazdasági természetû szolgáltatásokra vonat-kozik, amelyeket az adott tagállam, vagy a Közösségmeghatározott közszolgáltatási kötelezettség hatálya aláhelyez az általános érdek szempontjai alapján. Ebbe akörbe tartoznak a hálózatos iparágak által nyújtott szol-gáltatások (közlekedés, postai szolgáltatások, energia-szolgáltatás, hírközlés), de a kifejezés természetesen ki-terjedhet bármely más, a közszolgáltatási kötelezettségekhatálya alá tartozó, gazdasági tevékenységre is.• A szerzôdés 86. cikke és különösen annak (2) bekezdé-

se alkotja azt a központi rendelkezést, amely a közös-ségi célkitûzéseket összehangolja az általános gazda-

sági érdekû szolgáltatások rendeltetésével az alábbiakszerint:1. „A közvállalkozásoknál és olyan vállalkozásoknál,

amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizáróla-gos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhat-nak, és nem tarthatnak fenn a Szerzôdéssel, különö-sen az annak 12. és 81–89. cikkében foglalt szabá-lyokkal ellentétes intézkedéseket.”Ennek a bekezdésnek az alkalmazása a vállalkozá-sok tulajdoni formájára (köz- vagy magántulajdon)vonatkozó semlegességen alapul, amelyet a Szerzô-dés 295. cikke biztosít. A Bizottság egyrészrôl nemteheti kérdésessé, hogy az általános érdekû szolgál-tatások biztosításáért felelôs vállalkozások köz-vagy magántulajdonban legyenek-e (ezért nem kö-vetelheti meg a közvállalkozások privatizációjátsem), másrészrôl a Szerzôdés szabályait, különösena versenyszabályokat és a belsô piaci szabályokat avállalkozás tulajdoni formájától (köz- vagy magán-tulajdon) függetlenül kell alkalmazni.

2. „Az általános gazdasági érdekû szolgáltatásokmûködtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelômonopólium jellegû vállalkozások olyan mértékbentartoznak a Szerzôdés szabályai, különösen a ver-senyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkal-mazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadá-lyozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtá-sát. A kereskedelem fejlôdését ez nem befolyásolhat-ja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség ér-dekeivel.”A 86. cikk alapját képezô másik két alapelv a tagál-lamok szabadsága és az arányosság, amelyek alkal-mazásával lehetôvé válik a tagállamok eltérô gazda-sági körülményeinek és céljainak, valamint az ága-zatonként változó mûszaki korlátoknak, technikaifejlettségi szinteknek a minél rugalmasabb figye-lembe vétele. Tiszteletben kell tehát tartani az adottország történelmén, a hagyományokon, az intéz-ményrendszeren alapuló és a szolgáltatás típusátólfüggô szabályozási módszerek sokféleségét, termé-szetesen a közösségi célok figyelembe vételével.A tagállamok szabadsága azt jelenti, hogy elsôsor-ban a tagállamok felelôsek azért, hogy a tevékenysé-gek egyedi jellemzôi alapján meghatározzák az álta-lános gazdasági érdekû szolgáltatások jellemzôit,amihez különleges vagy kizárólagos jogokat is biz-tosíthatnak, és adott esetben finanszírozhatják a vál-lalkozásokat. A nem kifejezetten közösségi szabá-lyozás hatálya alá tartozó területeken tehát széleskörû mozgástérrel rendelkeznek, mivel nincs semmi-lyen egységes megoldás ráerôltetve a tagállamokra.Az arányosság alapelv pedig azt jelenti, hogy az ál-talános gazdasági érdekû célok teljesítésének eszkö-zei nem eredményezhetik a kereskedelem szükség-telen torzítását. Fôként azt kell biztosítani, hogy aSzerzôdés szabályainak bármely korlátozása (külö-nösen a versenykorlátozások és a belsô piac szabad-ságának korlátozása) ne haladja meg az adott szol-gáltatás hatékony megvalósításának biztosításáhozszükséges szintet.


Ez utóbbi pontatlan megfogalmazás gyakran ered-ményezi azt, hogy számos vitás ügyben a bíróság-nak kell ítéletet mondania, mivel a Bizottság dönté-sei ellen fellebbezéssel lehet élni. Az esetjog alkal-mazásának ezért komoly szerepe van, különösen afinanszírozási kérdések jogosságának eldöntésében.A közszolgáltatási kötelezettség kompenzációjánakmegítélése, a megfelelô jogbiztonságot eredménye-zô szabályok hiányában számos vitát váltott ki ésvált ki ma is. Ebben a kérdésben, az Altmark Transügyben hozott bírósági döntés nyomán történt elôre-lépés (Arhold, C. 2005). Röviden tekintsük át az íté-let fôbb megállapításait:

A Bíróság azt vizsgálta, hogy a helyi menetrend-szerinti autóbuszjáratok üzemeltetési veszteségei-nek támogatása állami támogatásnak minôsül-e.Az ítélet szerint, ha másként nem biztosítható amegfelelô közlekedési ellátás7, akkor megenged-hetô a támogatás, a következô feltételek mellett:� A kedvezményezett vállalkozást szerzôdésben

vagy jogszabályban kell feljogosítani a szolgál-tatás elvégzésére.

� A kompenzáció alapját képezô paramétereketelôre, objektíven és átlátható módon kell rögzí-teni.

� Nem lehet túlkompenzálni, azaz a kompenzációmértéke nem haladhatja meg azt a mértéket,amely részben vagy egészében szükséges a költ-ségek fedezéséhez (figyelembe véve a vonatko-zó bevételeket és a szolgáltatás teljesítéséért já-ró ésszerû profitot is).

� Ha a szolgáltatást végzô vállalkozást nem köz-beszerzéssel választják ki, akkor a kompenzációmértékét olyan költségek elemzése alapján kellmegállapítani, amelyek egy versenypiacon mû -kö dô, hatékonyan vezetett vállalkozásnál felme-rülhettek volna.

Az ettôl eltérô kompenzáció minden más formájaállami támogatásnak minôsül. Az állami támogatásvélelme a bizonyítási terhet, a támogatást nyújtótagállamra, illetve a kedvezményezettre hárítja.Az Altmark Trans döntésben tehát a Bíróság mege-rôsítette, hogy amennyiben egy állami intézkedésáltalános gazdasági érdekû szolgáltatás ellátásátvállaló vállalkozás kompenzálására szolgál, a ked-vezményezett nem részesül pénzügyi elônyben,ezért nem kerül versenytársaihoz képest elônyö-sebb helyzetbe, így ez az intézkedés nem minôsülállami támogatásnak.

Az elôzô feltételek túlzott általánosságuk miatt kri-tizálhatók, de a Bíróság joggyakorlata alapján még-is általánosan elfogadottá vált a következô döntés afinanszírozás jogosságának megítélésérôl.Az általános gazdasági érdekû szolgáltatások telje-sítéséért nyújtott állami támogatás a Szerzôdés 87.cikke (1) bekezdése értelmében állami támogatás-nak minôsül, de a 86. cikk (2) bekezdése alapjánösszeegyeztethetô lehet az Szerzôdéssel feltéve, ha a

rendelkezés minden feltétele teljesül, és ha az ellen-tételezés nem haladja meg a vállalkozás által nyúj-tott szolgáltatás nettó többletköltségét.

Az EU állami támogatásokra vonatkozó politikájáta Római Szerzôdés 87. cikke határozza meg. A tá-mogatás szabályai csak azokra az intézkedésekrevonatkoznak, amelyek a 87. cikk (1) bekezdésébenszereplô valamennyi követelménynek egyszerreeleget tesznek.Ezek a következôk:Állami források juttatásaÁllami források szétosztása (országos, regionális,helyi hatóságok, állami bankok, alapítványok ré-vén);Ezen túlmenôen nem feltétlenül szükséges, hogy atámogatást maga az állam nyújtsa, lehet az államáltal kijelölt nyilvános, vagy magán közvetítôszervezet is.Gazdasági elônyA támogatásnak olyan gazdasági elônyt kell jelen-tenie, amelyben a kedvezményezett piaci körülmé-nyek között nem részesülne.Például: a vállalat piaci ár alatti áron vásárol, vagybérel köztulajdonban lévô területet, a vállalat piaciárnál magasabb áron ad el területet az államnak, avállalat kedvezményesen, költségfizetés nélkül juthozzá infrastruktúrához, a vállalkozás a magánbe-fektetônél elérhetônél kedvezôbb feltételekkel kapkockázati tôkét az államtól.SzelektivitásA támogatásban csak bizonyos kedvezményezettkör részesülhet. A „szelektivitás” különböztetimeg az állami támogatást az „általános intézkedé-sektôl”, vagyis az olyan intézkedésektôl, amelyekáltalánosan, a tagállam valamennyi ágazatábanmûködô összes vállalatára megkülönböztetés nél-kül vonatkoznak. Az is kimeríti a szelektivitási kö-vetelményt, ha a program a tagállam csak egy rész-területén mûködik.A verseny és a kereskedelem befolyásolásaA támogatás potenciálisan befolyásolhatja a tagál-lamok közötti versenyt és a kereskedelmet.A 87. cikk (1) bekezdése szerint azok az állami tá-mogatási intézkedések, amelyek kielégítik a fen-tiekben leírt valamennyi követelményt, elviekben,összeegyeztethetetlenek a közös piac mûködésé-vel. Az összeegyeztethetetlenség elve azonbannem jelent teljes mértékû, általános tilalmat. A Ró-mai Szerzôdés 86. cikk (2) és a 87. cikk (2)–(3) be-kezdései részleteznek számos olyan esetet, ame-lyekben az állami támogatás elfogadhatónak te-kinthetô. A mentesítési lehetôségek egyik csoport-ja automatikusan megadható8, míg a másik része aBizottság mérlegelési jogkörébe tartozik9. Ezutóbbinál a Bizottságnak kizárólagos hatáskörevan annak eldöntésére, hogy a javasolt állami tá-mogatás kivételnek minôsíthetô-e, vagy pedig azérintett államnak meg kell szüntetnie, vagy módo-sítania kell a támogatást.


A kizárólagos hatáskör gyakorlásakor a Bizottsága vállalat méretétôl, elhelyezkedésétôl, az érintettiparágtól és a támogatás céljától függôen speciálisbírálati szempontokat érvényesíthet10.Vizsgálhatja többek között, hogya) a támogatás hozzájárul-e egy vagy több közös-

ségi célkitûzés eléréséhez;b) a támogatásnak van-e ösztönzô hatása, azaz a

beruházás a támogatás nélkül valószínûleg nemvalósulhatna meg;

c) a támogatás arányos-e, mind idôtartamában,mind mértékében az elérendô céllal.

A Szerzôdés tehát megengedi a kivételeket az államitámogatás tilalma alól olyan esetekben, amikor a ja-vasolt támogatási programok az Unió egészénekszempontjából elônyösek lehetnek, ha világosanmegfogalmazott közérdekû célok teljesítése a fela-dat és nem torzítja a Közösségen belüli versenyt éskereskedelmet a közös érdekkel ellentétes mérték-ben. Sôt az állami támogatási intézkedések eseten-ként a közös érdekû célok hatékony megvalósításá-nak eszközei lehetnek, mivel korrigálhatják a piacihiányosságokat, javítva ezáltal a piacok mûködését.Ezért az állami támogatás megadását kivételes kö-rülmények indokolttá tehetik (Vademecum, 2007).

3. „A Bizottság biztosítja a 86. cikk rendelkezéseinekalkalmazását, és szükség esetén megfelelô irányel-veket vagy határozatokat intéz a tagállamokhoz.”Összességében elmondható, hogy a Szerzôdés ren-delkezései, ha nem is minden esetben egyértelmûen,de összeegyeztethetôk az általános érdekû gazdasá-gi szolgáltatások rendeltetésével.

� A következôkben nézzük meg, hogy mikor van lehetô-ség a 86. cikkben foglaltaktól való eltérésre, illetve mi-kor nem szükséges alkalmazni a 86. cikk feltételeihezkapcsolódó közösségi szabályokat. Ennek vizsgálata-kor három szempontot érdemes kiemelni:1. a gazdasági és a nem gazdasági tevékenységek kö-

zötti különbségtételt,2. a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt ha-

tást,3. és a kevésbé jelentôs ügyekre vonatkozó közösségi

politikát.1. A 86. cikkben foglalt feltételek az általános gazda-

sági érdekû szolgáltatásokra vonatkoznak. Általá-nosságban a belsô piaci és a versenyszabályok nemvonatkoznak a nem gazdasági tevékenységekre, ígynincsenek hatással az általános érdekû szolgáltatá-sokra sem, ameddig ezek a szolgáltatások nem gaz-dasági tevékenységeket jelentenek11.A nem gazdasági jellegû általános érdekû szolgálta-tásokra nincs tehát külön közösségi szabályozás, va-lamint nem tartoznak a belsô piac, a versenyjog, ésaz állami támogatások szabályainak hatálya alásem. A gazdasági és nem gazdasági jelleg közöttikülönbség meghatározása azonban meglehetôsenhomályos és bizonytalan12 (Communication, 2006).

2. Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy a közösségiversenyjogot csak abban az esetben kell alkalmazni,

ha a kérdéses magatartás hatással lehet a tagállam-ok közötti kereskedelemre. Hasonlóképpen nemkell alkalmazni a Szerzôdésnek a szolgáltatásnyúj-tás szabadságára vonatkozó szabályait, ha ezek a te-vékenységek csak egyetlen tagállamra korlátozód-nak.Ezen túlmenôen, az olyan általános gazdasági ér-dekû szolgáltatások közfinanszírozását, amelyekérinthetik a kereskedelmet, a Szerzôdésnek az álla-mi támogatásokra vonatkozó egyedi rendelkezéseirealapján is meg kell vizsgálni. A 86. cikk fentiekbenértelmezett (2) bekezdésében biztosított kivételmellett számos egyedi mentesség is létezik az államitámogatás tilalma alól13.

3. A trösztellenes szabályokat tekintve (Szerzôdés 81.és 82. cikk) az a tevékenység, amely a piacra csakjelentéktelen mértékben van hatással (pl. helyi jel-legû általános gazdasági érdekû szolgáltatások), ál-talában nem érinti a tagállamok közötti kereskedel-met, és így nem tartozik a közösségi szabályok hatá-lya alá. Számos helyi szolgáltatás feltehetôen kevés-bé jelentôs ügynek minôsül, így a Bizottságnak nemkell ezen ügyeknél a trösztellenes szabályok feltéte-lezett megsértése ellen fellépnie.

KÖZSZOLGÁLTATÁS VAGY EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS?

A terminológiai különbségek, a szemantikai zavar és atagállamok különbözô hagyományai sok félreértéshezvezethetnek, mivel az általános gazdasági érdekû szol-gáltatások kontextusában különbözô kifejezéseket ésmeghatározásokat használnak. A Bizottság ezért megkí-sérelte pontosan megfogalmazni az egyes szolgáltatásokjelentéstartamát a 2004-ben közzétett Zöld Könyvben(European Commission, 2003). A Zöld Könyv széleskörû nyilvános konzultációt indított el arról, hogy me-lyek az Európai Unió általános gazdasági érdekû szolgál-tatásai, hogyan kell ezeket a szolgáltatásokat megszer-vezni és milyen finanszírozási módszerek alkalmazhatókmûködtetésük során. A hozzászólásokból levont bizottsá-gi következtetéseket a Fehér Könyv (Commission, 2005)foglalja össze. Az európai szinten kialakult vita eldönté-sére az összefoglaló jelentés nem alkalmas ugyan (mivela szolgáltatások környezete, köztük maga az EurópaiUnió, folyamatosan átalakul), de a szolgáltatások megfe-lelô mûködési kereteinek meghatározásához hatékonyanhozzá tudott járulni, kiegészülve a Bíróságoknak a szol-gáltatások ellentételezésérôl hozott határozataival.

Az alábbiakban tekintsük át a Zöld könyvben megfo-galmazott, és a Fehér Könyvben változatlan tartalommalátvett, különbözô kifejezések meghatározását.

MEGHATÁROZÁSOK

Általános gazdasági érdekû szolgáltatás (lásd 1. fejezet)Olyan gazdasági természetû szolgáltatást jelent, ame-

lyet az adott tagállam vagy a Közösség meghatározottközszolgáltatási kötelezettségként definiál. A hálózatos


iparágak szolgáltatásai is ebbe a kategóriába tartoznak (pl.közlekedés, postai szolgáltatások, energiaszolgáltatás).

KözszolgáltatásAz általános gazdasági érdekû szolgáltatás kifejezéstnem szabad a közszolgáltatás kifejezéssel összetéveszte-ni. Ez utóbbi kevésbé pontos, különbözô jelentéstartalmúés így zavaró lehet. A kifejezés néha arra hivatkozik,hogy az adott szolgáltatást mindenki számára kötelezôbiztosítani, néha azt emeli ki, hogy egy szolgáltatásnakmeghatározott szerepet jelölnek ki a köz érdekében, ésnéha a szolgáltatást nyújtó jogalany tulajdonlására vagystátusára14 vonatkozik. Ezért ennek a kifejezésnek a hasz-nálatát az európai bizottsági és tanácsi anyagokban a Fe-hér Könyv megjelenését követôen (2005) igyekeznek el-kerülni Communication, 2004).

Közszolgáltatási kötelezettségA közszolgáltatási kötelezettségek kifejezést viszonthasználja a Fehér Könyv. Olyan meghatározott követel-ményekre vonatkozik, amelyeket a hatóságok a szolgálta-tásnyújtónak kötelezôen elôírnak annak biztosítására,hogy bizonyos közérdekû célkitûzéseknek eleget tegyen(pl. légi, vasúti és közúti közlekedés, energiaszolgálta-tás). A közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó elôí-rásokat közösségi, nemzeti és regionális szinten lehetmeghatározni a feladattól függôen.

KözvállalkozásA közvállalkozás fogalmát a szolgáltatásnyújtó tulajdoniformájának meghatározására használják, amelyre a Szer-zôdés szigorú semlegességet ír elô. A közösségi jog sze-rint lényegtelen, hogy az általános gazdasági érdekû szol-gáltatásokat nyújtó szolgáltató köz- vagy magánkézbenvan-e, ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoz-nak rá.

Ezek a meghatározások kiegészültek, a hálózatos ipar-ágak liberalizációjával összefüggô európai uniós irányel-vekben használt új, egyetemes (univerzális)15 szolgáltatásfogalmával, a következô tartalommal:

Egyetemes szolgáltatásAz egyetemes szolgáltatás az alapvetô szolgáltatásokhozkapcsolódó kifejezés, amely biztosítja mindenki jogát azalapvetô szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférésre,és a szolgáltatók számára elôírja azok meghatározott fel-tételeknek megfelelô kínálatát, beleértve a területi lefe-dettséget és a megfizethetô árat is16. A szolgáltatás tartal-ma idôszakosan újradefiniálást igényel, alkalmazkodva akörnyezeti változásokhoz, mivel a technológiai fejlôdésmiatt folyamatosan változnak az ágazatok jellemzôi ésehhez kapcsolódóan a fogyasztói elvárások is.

Az egyes kifejezések nem mindig pontos meghatározá-sa, továbbra is gyakori fogalmi keveredéseket okozhat. Aközszolgáltatást és az egyetemes szolgáltatást változatla-nul azonos tartalmúnak értelmezik a legtöbb esetben. Azáltalános gazdasági érdekû szolgáltatás homályos megfo-galmazása miatt pedig, sokszor csak az uniós esetjogalapján lehet eldönteni, hogy mely szolgáltatások tartoz-nak ebbe a kategóriába. Ilyenkor a bírósági döntéseket

példaértékûnek tekintve, próbálják a hasonló ügyeketazonosan kezelni, de a helyzetet tovább bonyolítja, hogya bírósági döntések nem mindig konzisztensek, és a több-ségi szavazással meghozott nyilvános ítéletek ellen fel-lebbezni nem lehet.

EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS

Az elôzmények alapján tekintsük át az egyetemes szol-gáltatás körébe tartozó legfontosabb alapelveket annakismeretében, hogy ez egy olyan közszolgáltatási kötele-zettség, amely a piaci alapon szervezôdô hálózatos ipará-gakra értelmezendô.� Közszolgáltatási kötelezettség alatt a mindennapi élet-

hez nélkülözhetetlen olyan szolgáltatások értendôk,amelyek szükségesek a mai életvitel és a termelésirendszer fenntartáshoz, mûködtetéséhez. Ezért ezek aszolgáltatások társadalmi-szociális és ellátásbiztonságiszempontból is különleges figyelmet érdemelnek. Sza-bályozásuk gazdaságilag indokolható okai mellettmindig megtalálhatók a nem tisztán gazdasági megfon-tolások is. A társadalmi és a gazdasági szabályozás ke-veredése általában jellemzô a szabályozó rendszerekreés intézményeikre egyaránt (Foster, C. 1992).

� A hálózatos szolgáltatásokat (víz, távközlés, energia,közlekedés), korábban a legtöbb országban, állami tu-lajdonban lévô monopóliumok biztosították. (Gyakranelôfordult, hogy a méretgazdaságosság miatt társadal-milag az volt a leghatékonyabb, ha egyetlen vállalatvolt a piacon.)A liberalizációs folyamat elôrehaladtával a monopóliu-mokat lassan felváltják kezdetben az oligopol, majd aversenypiaci struktúrák.

� Az elmúlt közel két évtizedben, mind a közszolgáltatá-si kötelezettségek teljesítésének módja, mind a velükszemben támasztott követelmények lényegesen meg-változtak. Erôsödött a fogyasztóvédelem, a választékés a minôség kérdése egyre inkább elôtérbe került. Amagánszektor is ígéretes befektetésnek tekinti az egye-temes szolgáltatást nyújtó vállalatokat. Az egyes terü-letein lezajlott technológiai áttörések (pld. mûsorszó-rás, távközlés), pedig megkérdôjelezték a korábban ki-alakult monopolhelyzetek létjogosultságát.

� A kínálati oldali szereplô(k)nek nem biztos, hogy kizá-rólag gazdasági megfontolások alapján érdekében áll-na az adott szolgáltatást egyenlô feltételekkel minden-ki számára biztosítani. Erre a szabályozás keretébenelôírt egyetemes szolgáltatási kötelezettsége kénysze-rítheti, természetesen ésszerû keretek között, mivel aznem lehet független a felmerülô költségektôl17. A köte-lezettségnek az olyan árdiszkrimináció tilalmát is ma-gában kell foglalnia, amelyet sem költségoldalról, sema termék minôségkülönbözôségével nem lehet megin-dokolni.

� A szolgáltatás alapelvei a következôkben foglalhatókössze:– Egyenlôség (mindenkit azonos mércével mérnek).– Egyetemesség (mindenkire kiterjed).

A kevésbé differenciált szolgáltatásoknál (pld. víz,villamos energia) az egyetemes szolgáltatás fogal-


ma alapvetôen a hozzáférésre vonatkozik. A szol-gáltatási kötelezettség (a fogyasztó szolgáltatásbavaló bekapcsolása) bizonyos feltételek fennállása-kor, igény esetén nem tagadható meg18 (Commis-sion, 2007. OJ C206).

– A szolgáltatások megfizethetôsége (mindenki szá-mára megfizethetô legyen);Az egyetemes szolgáltatásnak az elôzôhöz hason-lóan fontos eleme, a szolgáltatásból való kizárásszabályozása. A korábbi monopolhelyzetek meg szû -né se, illetve csökkenése miatt a szolgáltatók egyreinkább rákényszerültek/nek a szociális és más prob-lémákat is kezelni képes kifinomultabb eszközök al-kalmazására19.

– Folyamatosság (a szolgáltatás mindenkor biztosí-tandó).

– A szolgáltatások finanszírozása (méltánytalanulnagy teher esetén a szolgáltatót kompenzáció illetimeg).Az egységes európai belsô piac kialakítása az egye-temes szolgáltatások területén különleges közösségitámogatásokat, eszközöket is igényelhet, a tagálla-mi lehetôségek mellett. Ide tartozhat a hálózati be-ruházások finanszírozásának közösségi támogatása(különösen a regionálisan fejletlen területeken) és afejlesztések európai szintû koordinációja. Az új tag-államok egy részének csak korlátozott finanszírozá-si lehetôségei vannak, akár a szolgáltatások fenntar-tásához szükséges beruházásokat, akár a szolgálta-tás nyújtásához kapcsolódó kompenzációs igénye-ket tekintjük, ezért nagyon fontos szerepük lehet aszolgáltatásokat támogató gazdasági és nem gazda-sági jellegû közösségi eszközöknek.

� A szolgáltatás tartalma idôben változhat az ágazattechnológia, piacszerkezeti változásainak, valamint afogyasztói szükségletek és a társadalmi elvárások vál-tozásainak függvényében. (Directive 2007/2/EC)

EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG AZ ENERGIAIPARBAN A TELJES PIACNYITÁST KÖVETÔEN

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek pontos meg-határozása és szabályozása kulcsfontosságú eleme a há-lózatos szolgáltatási ágazatok európai uniós liberalizá-ciójának.

Az egyetemes szolgáltatás fenntartása/garantálása biz-tosíthatja az adott szolgáltatás folyamatos hozzáférhetô-ségének és minôségének fenntartását az egyedi nemzetifeltételeknek megfelelôen, megfizethetô áron minden fo-gyasztó számára azon piaci folyamatok során, amikor akorábbi monopol-szolgáltatás nyújtását a versenypiaciszolgáltatások váltják fel (Einhorn, M. 1995).

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján, aszolgáltatások fokozatos liberalizációja kedvezô hatássalvolt az egyetemes szolgáltatások elérhetôségére, minôsé-gére és megfizethetôségére. Ez azonban nem jelenti azt,hogy ezek a szolgáltatások minden területen kielégítôenmûködnek (Opinion, 2006).

Az Európai Unióban az egyetemes szolgáltatás kon-cepciója a távközlés és a légi közlekedés területén a leg-kidolgozottabb, és a liberalizáció mindkét piacon jelentôsárcsökkenést eredményezett. A többi hálózatos szolgálta-tásnál az elmaradás az elôzôekhez képest jelentôs, külö-nösen a vasúti közlekedésnél.

A távközlésben és a légi közlekedésben az egyete-mes szolgáltatások körét és az általános alapelveketeurópai uniós szinten határozzák meg. A tagország-ok hatáskörébe a szolgáltatási módok közötti vá-lasztás és a megfizethetôség meghatározása tarto-zik. Teljes viszont a tagállami szabadság arra vonat-kozóan, hogy a finanszírozáshoz szükség van-e va-lamilyen rendszer kiépítésére20. A tagállamok politi-kai prioritásaik és az adott ágazat becsült gazdaságibevételei alapján, nemzeti, regionális vagy helyiszinten, rugalmasan dönthetnek arról, hogy hogyankívánják finanszírozni a közszolgáltatási kötelezett-séget nyújtó szolgáltatásokat.

A távközléshez és a légi közlekedéshez viszonyítva azenergiaágazat liberalizációja a legtöbb uniós országbankésôbb kezdôdött el, így a piacnyitásnak az egyetemesszolgáltatásokra gyakorolt hatásáról még kevés relevánsinformáció áll rendelkezésre. Az ágazatra vonatkozó eu-rópai uniós direktívák 2007. július 1-jétôl teszik kötele-zôvé minden tagország számára a teljes körû piacnyitást(ipari nagyfogyasztók, kis- és középvállalkozások, ház-tartási fogyasztók), és ezzel egyidôben megszûnik a köz-üzemi szolgáltatás, amelynek szerepét csak részben azo-nos tartalommal, az egyetemes szolgáltatás veszi át (Di-rective 2003/54/EC, 2003/55/EC).

Néhány országot kivéve (pl. Nagy Britannia, skandi-náv államok) a szolgáltatások körének meghatározása,szabályozása és bevezetése még kezdeti szakaszban tart,a fogyasztók nagy részének nincs valós lehetôsége azenergiaszolgáltatójuk megválasztására21.

Ezért a tanulmány a következôkben elsôsorban azegyetemes szolgáltatások területén várható legfontosabbváltozások ismertetésére próbál koncentrálni.

Az energiaszektor jelentôs hatással van az adott országnemzetgazdaságának versenyképességére, hiszen olyanalapvetô iparág, amelynek termékét infrastrukturális,szolgáltató jellegénél fogva a gazdaság szinte minden te-rületén felhasználják. Az energiaipar másoknak szolgál-tatott input árai, költségelemként az összes többi szektorteljesítményére és így versenyképességére befolyássalvannak.

Az Európai Unió a 2000-ben meghirdetett lisszabonistratégiáját követôen felgyorsította az energiapiac ver-senypiaccá alakítását, majd az energiaipart érintô direktí-vák idéztek elô radikális változásokat a vil la mos ener gia-és a földgázszektorban22. A környezetvédelmi szabályo-zás szigorodása, és az újonnan bevezetett CO2-kvóta ke-reskedelem is folyamatosan alakítja az ágazat vállalatiszerkezetét, értékrendjét és költségviszonyait. Az energe-tikai cégek termékei, szolgáltatásai sok területen olyanversenyhelyzetbe kerültek, amely korábban szinte elkép-zelhetetlen volt.

Az egyik legfontosabb feladat az állami beavatkozás


helyes mértékének meghatározása ügyelve arra, hogy apiaci liberalizáció (az állami szabályozás visszaszorítása)megfelelô jogi biztosítékok mellett valósuljon meg. Eznem könnyû feladat, ahogy azt az elmúlt évek Enron-bot-ránya23 is mutatta, ráirányítva a figyelmet a stabil jog-rendszer és fogyasztóvédelem fontosságára, valamint aszektor súlyos piaci instabilitását kezelni nem tudó álla-mi intézményrendszer mûködésére24. Az a privatizáció,amely nem jár együtt a hatásos szabályozás bevezetésé-vel, komoly veszélyeket rejthet magában, hiszen csökkenaz állami beavatkozás lehetôsége, miközben annak szük-ségessége nem szûnik meg (pl. egyetemes szolgáltatás te-rületén).

Az egyetemes szolgáltatás megbízható, kiszámíthatószabályozási környezetének kialakításával befolyásolnilehet a liberalizált piac szereplôinek számát és viselkedé-sét, beleértve a beruházási szándékot is. Különösen a sza-bályozási környezet kiszámítható volta fontos a piaci sze-replôk számára. Természetesen a piac szereplôi igyekez-nek a szabályozási változásokra felkészülni és azokat be-folyásolni. Az adott társaság érdekében történô lobby te-vékenységet a szabályozó hatóságoknak mindenkor ver-senysemlegesen kell kezelniük a stabil szabályozási kör-nyezet fenntartása érdekében. Több tagállamban is elô-fordul például, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a nagyenergetikai cégek befolyása alatt áll.

Ha összehasonlítjuk az egyes tagállamok különféleegyetemes szolgáltatási (közszolgáltatási) szabályozásirendszereit, azt tapasztaljuk, hogy egyik modell sem te-kinthetô mintának, mert mindegyik az adott ország törté-nelmétôl, intézményeitôl, hagyományaitól, részben aföldrajzi elhelyezkedésétôl, valamint az adott ágazattechnológiai fejlettségétôl függ.

Az energiaárakat, különösen az új tagállamokbangyakran politikai döntések befolyásolták, miközbenolyan kompenzációs rendszerek alakultak ki, ame-lyek nem képesek a jóléti szempontokat érvényesí-teni. Az árszabályozás és a jóléti intézkedések gyak-ran összekeveredtek.Az egyetemes szolgáltatás (közszolgáltatás) árainakszóródása az Európai Unióban eddig is lassan csök-kent, és a bôvítéssel ez a folyamat új alapokra he-lyezôdve feltehetôen tovább fog lassulni.

A jövôben az egyetemes szolgáltatások területén isfontos szabályozási feladat lehet a közszolgáltatási köte-lezettséget ellátó piacra való belépés adminisztratív kor-látainak csökkentése. Olyan jogi környezetet kell kialakí-tani, ügyelve a speciális elôírásokra és az állami felügye-letre, amely lehetôvé teszi a szükséges erôforrásokkalrendelkezô és az üzleti kockázatot vállaló befektetôkrészvételét a beruházásokban25.

A liberalizált-privatizált szolgáltatási piacokon az ál-lam feladata a szabályozás révén megteremteni azon fel-tételeket, amelyek alapján a piaci szereplôk az állam köz-vetlen tevékenysége helyett látják el a közszolgáltatásikötelezettségeket. Az állam szabályozói eszköze az egye-temes szolgáltatási kötelezettsége, amely elôírja, hogymilyen feltételekkel kell az energetikai szolgáltatónaknyújtania a szolgáltatást olyan fogyasztóknak, illetve

olyan területeken, akiknek és ahol saját piaci, gazdasá-gossági és versenyszempontjai alapján ezt nem tennémeg.

Az egyetemes szolgáltatás központi eleme az energiapiacok liberalizációjának is. Az elfogadható árú villamo-senergia-ellátás vagy a gázellátás (ahol van csatlakozásilehetôség) biztosítása az Európai Unió valamennyi fo-gyasztója számára egyike a legalapvetôbb közszolgálta-tási kötelezettségeknek. Ezért a vil la mos ener gia- és aföldgázpiaccal foglalkozó irányelvek számos rendelke-zést és biztosítékot tartalmaznak annak érdekében, hogymegvalósulhassanak az alapvetô célkitûzések, például azellátás biztonságának garantálása, a villamosenergia-há-lózathoz elfogadható áron történô egyetemes csatlakozás,és a veszélyeztetett állampolgároknak a hálózatról törté-nô lekapcsolása elleni védelem.

Mind a gáz-, mind a villamosenergia-irányelv lehetô-séget nyújt a tagállamok számára az egyetemes szolgálta-tások fenntartására és fejlesztésére.

A szolgáltatások megfelelô teljesítésének biztosításáraaz Európai Unió tagországaiban követett normává vál-tak/válnak a következôk (Directive 2006/32/EC):� A hálózat biztonsága és megbízhatósága

Az átviteli és elosztó hálózatokat természetes monopó-liumokként üzemeltetik, így a helyzet a liberalizációelôtt és után is változatlan maradt. A tagállamok to-vábbra is szabadon megbízhatnak egy köz- vagy ma-gánvállalkozást a feladatok elvégzésével, amelyekvégrehajtásának ellenôrzését vagy egy független, vagya kormányzattól függô szabályozó szervezet végezheti.

� Az ellátás biztonságaAz irányelvek szerint, a tagállamok (ahogy korábban istették) szabadon hozhatnak a villamosenergia- és gáz-ellátás biztonságát garantáló intézkedéseket (energiadiverzifikáció). A meghozott intézkedések azonbannem lehetnek megkülönböztetô jellegûek.

� Hálózathoz való csatlakozás jogaA villamosenergia-irányelv kimondja, hogy „a tagál-lamok kötelezhetik az elosztó vállalkozásokat egyadott területen lévô fogyasztók ellátására”. (A gázháló-zatra ez nem vonatkozik.) Az elosztó hálózat tulajdo-nosait a teljes piacnyitás után (2007. július 1.) is köte-lezni lehet az egyetemes csatlakozás biztosítására.Tagállami hatáskörbe utalt viszont annak eldöntése,hogy az egyetemes szolgáltató(k) egy adott területenbelül valamennyi hasonló fogyasztót azonos árakonköteles(ek)-e ellátni.

� Különleges fogyasztóvédelem [COM(2007)386]Mivel mind a villamosenergia-, mind gázellátás alap-vetô szolgáltatás, szigorú rendelkezések szükségesekannak biztosítására, hogy a társadalom veszélyeztetetttagjait ne zárják ki az ellátásból.

� Szolgáltatási követelmények

Egyértelmûen közérdeknek minôsül annak biztosítása,hogy a villamosenergia- és gázellátáshoz kapcsolódószolgáltatási követelmények (pl. a csatlakozási igényekgyors teljesítése, a javítások elvégzése, a számlázás pon-tossága) a lehetô legszigorúbbak legyenek, és folyamato-san fejlôdjenek.


AZ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG MAGYARORSZÁGIBEVEZETÉSÉNEK VÁRHATÓ HATÁSAI A VIL LA MOS ENER GIA-IPAR BAN

A 2007. évi LXXXVI. számú új villamos energia törvényaz egyetemes szolgáltatás 2008. január 1-jei bevezetésé-vel elsôdlegesen azt kívánja elérni, hogy a többi fogyasz-tói csoporttól eltérôen a lakossági villamosenergia-fo-gyasztók bizonyos, a törvény által garantált védelembenrészesüljenek a liberalizált piaci körülmények között is.

Az állam közcélú ellátási felelôsségének lakosságimegítélésében Magyarországon ma még nem elhanyagol-ható szempont a villamosenergia-ellátás államilag garan-tált biztonsága és a megfizethetô villamosenergia ár. Ez ahelyzet egyrészt abból az elôzménybôl fakad, hogy a pri-vatizáció kezdetéig, vagyis 1995-ig egy teljes egészébenállami tulajdonú nagy állami konszern (MVM Tröszt ésutódszervezetei) végezte a villamosenergia-szolgáltatást.Másrészt a modern civilizációknak annyira nél kü löz he -tet len részévé vált a vil la mos ener gia-szol gál ta tás, hogy alakossági fogyasztók a liberalizáció ellenére jelenleg isés késôbb is ragaszkodni fognak bizonyos állami sze rep-és felelôsségvállaláshoz.

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség meghatá-rozásánál az uniós szabályok alapján abból indulha-tunk ki, hogy a lakossági fogyasztók villamosener-gia-ellátásakor a szabadpiaci villamosenergia-ke-reskedelmet csak olyan mértékben szabad korlátoz-ni, amilyen mértékben a célok elérése ezt indokolttáteszi (Szerzôdés 86. cikk (2) bekezdés, arányosságelve). Ennek alapján a 2007. évi új villamos energiatörvény (VET) és a hozzá kapcsolódó 273/2007 kor-mányrendelet (Vhr.), az uniós jogszabályok figye-lembe vételével, speciális lakossági villamosener-gia-kereskedelmi szolgáltatásként definiálja azegyetemes szolgáltatási kötelezettséget.

Két fontos fogalmat külön is kiemelnénk az egyetemesszolgáltatás kérdéskörében, az ellátásbiztonságot és aszolgáltatás árának a meghatározását.

ELLÁTÁSBIZTONSÁG

A lakossági fogyasztók ellátásbiztonságát szavatoló, a ré-gi VET közüzemi ellátási kötelezettséget elôíró rendelke-zéseihez hasonló közvetlen elôírást sem az új VET, semaz új Vhr. nem tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatásra,mint speciális villamosenergia-szolgáltatásra általában azáltalános kereskedelmi szabályok érvényesek azzal, hogyaz egyetemes szolgáltatói engedélyt szerzô engedélyesek-re a VET és annak felhatalmazása alapján kiadásra kerülôvégrehajtási rendeletek számos egyéb, az általános keres-kedelmi elôírásoktól eltérô szabályt fogalmaznak meg.Abban az esetben, ha egy egyetemes szolgáltatói engedé-lyes nem tud eleget tenni a jogszabályban, szerzôdésben(egyetemes szolgáltatói üzletszabályzatban) vállalt köte-lezettségeinek, akkor a Magyar Energia Hivatal kijelölésealapján egy úgynevezett végsô menedékes veszi át a fel -ada tait. A végsô menedékes végzi a továbbiakban a villa-

mosenergia-szolgáltatást azon fogyasztók felé, akiknekaz egyetemes szolgáltatója nem tudja ezt ellátni. Az egye-temes szolgáltatók a saját fogyasztóik biztonságos ellátá-sa érdekében szerzôdéssel biztosíthatják a fogyasztóik el-látásához szükséges villamos energiát. Erre a VEASZ-okújratárgyalásával és módosításával nyílik lehetôség azáramszolgáltatókból kivált kereskedô társaságok közülazok számára, amelyek a jövôben egyetemes szolgáltatásikötelezettség nyújtásával kívánnak foglalkozni és erre aHivataltól engedélyt kapnak. A VEASZ-ok fedezetéül vi-szont jelenleg még a HTM-ek szolgálnak. Ezért a HTM-ek esetleges megszûnésével az ellátásbiztonságról eddigalkotott képünket felül kell vizsgálni, és az idevonatkozóállami elvárásokat újra meg kell fogalmazni.

ÁRMEGHATÁROZÁS

Ma Magyarországon a lakossági földgáz és a villamosenergia ár alapvetôen politikai kérdés. A magyar fogyasz-tókban még élénken él az a kép, hogy mindenért az állama felelôs, és nehezen fogadják el azt, hogy ma már nagy-részt a piaci folyamatok alakítják a termékek és a szolgál-tatások árait. Ez a tény nagyban befolyásolja az egyete-mes szolgáltatás ármeghatározására vonatkozó szabályokkialakítását.

Az egyetemes szolgáltatás árképzését, valamint azegyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcso-magokat és azok árait egy miniszteri rendelet (GKM)fogja szabályozni. Az elôkészítés alatt álló jogszabály-tervezet melléklete tartalmazza azt a képletet, ami alap-ján az ármeghatározás történik. A képlet gyakorlatilag apiaci alapú és a kötelezô átvétel alá tartozó villamosenergia súlyozott átlagárának és egy megengedhetô ke-reskedelmi árrésnek az összegeként határozza meg azegyetemes szolgáltatási kötelezettség árát.

Az egyetemes szolgáltatót pedig a kereskedelmi enge-délyesek között a MEH jelöli ki. Ez a gyakorlatban azt je-lenti, hogy a korábbi közüzemi szolgáltatók kapnakegyetemes szolgáltatási engedélyt. Ennek a megoldásnakaz a nagy elônye, hogy a lakossági fogyasztók ellátásafolyamatos marad és a modellváltás nem okoz a számuk-ra ellátási zavart, ugyanakkor igen korlátozott piaci ele-met tartalmaz ez a fajta megoldás.

Az Európai Unióban gyakran alkalmaznak költségalapú árképzést, amely megegyezik a korábbi hazaiközüzemi árképzési gyakorlattal. Lehetôség van to-vábbá pályázat útján meghirdetni az egyetemesszolgáltatási feladatok ellátását, melynek során anyertes ajánlati ára lesz a szolgáltatási ár is.

A liberalizált piaci viszonyokhoz jobban közelített vol-na az a megoldás, ha az egyetemes szolgáltatói engedélyta kereskedôk határozott idôre pályázat útján nyerhetnékel, és a nyertes ajánlati ára lenne a hatósági ár. Ez a meg-oldás egyrészt közelebb lenne a piaci viszonyokhoz, más-részt az, hogy hogyan határozzuk meg a piaci árat, sokvitára adhat okot, amit jó lenne elkerülni.

Nagyon lényeges kérdésként merül fel az egyetemesszolgáltató kapcsán, hogy kaphat-e állami támogatást. Er-re vonatkozóan az uniós bírósági gyakorlat az mondja,hogy bizonyos feltételek fennállásakor az egyetemes szol-


gáltató részesülhet állami támogatásban, és ez a támoga-tás nem minôsül versenyellenesnek (pl. ha az egyetemesszolgáltató más szabadpiaci kereskedôkhöz képest kisebbnyereséget realizál, akkor az átlagos kereskedelmi nyere-ség mértékéig állami támogatásban részesülhet). Termé-szetesen a támogatás elnyerésének vannak feltételei: pl. aszolgáltatás minôsége megfelel-e az engedély kiadásakormeghatározott szintnek, a költségei megfelelôek-e.

A MODELLVÁLTÁS VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI

A 2008. január 1-je utáni magyar villamosenergia-rend-szer fizikailag és a szereplôk tekintetében is gyakorlati-lag meg fog egyezni az egy nappal korábbi állapottal, dea vil la mos ener gia-ke res ke del mi modell megváltozásávalmégis lényeges változások várhatók.

Amennyiben a HTM-ek jelenlegi rendszere megválto-zik vagy módosul, akkor az egyetemes szolgáltatóknak újmegoldást kell keresniük a fogyasztóik biztonságos ellá-tása érdekében. Természetesen az egyetemes szolgáltatóka termelôktôl közvetlenül is beszerezhetnek villamosenergiát, de ekkor a HTM-ek megszûnése a nagykereske-delmi piacon a kockázatot mind a mennyiség, mind pedigaz ár tekintetében megnövelné, ami a lakossági fogyasz-tók biztonságos és alacsony áron történô ellátását veszé-lyeztetné. A HTM-ek megszûnésekor ugyanis a termelôioldalon az erômûvi üzemzavarok és az egyetemes szol-gáltatók fogyasztói igényének bizonytalansága miatt apiaci szereplôk saját kockázataik csökkentésérôl külön-külön kellene, hogy gondoskodjanak.

A lakossági villamosenergia-árak várható növekedésetöbb okra vezethetô vissza, és az általános infláción túlmaga a modellváltás is árfelhajtó hatású lehet.� Egy nagyobb, fizikailag minden elemében összefüggô

villamosenergia-rendszer szétdarabolása a szinergiákmegszûnése miatt fajlagos költségnövekedéssel járhat.

� A korábbi költség alapú hatósági árképzést a verseny-piaci folyamatok eredményeként kialakuló volatilispiaci ár veszi át. A piaci árat pedig elméletileg a piaconmég utolsóként értékesíthetô legdrágább termék árahatározza meg. Mivel jelenleg a hazai villamosener-gia-rendszerben nincsen felesleges kapacitás (szûkös akínálat), az eladók diktálnak és ôk egyértelmûen a ma-gasabb árban érdekeltek.

� Ahhoz, hogy megfelelô verseny alakulhasson ki a ter-melôk között, új termelô kapacitások létesítésére lenneszükség, de ez se okozna belátható idôn belül árcsök-kenést, mivel az új beruházások tôkeigényesek és álta-lában hosszú átfutási idejûek. Piaci alapon létesülô újerômû kapacitások gyakorlatilag még nem létesültekMagyarországon, és nem is igen várható a CO2-szabá-lyozás és a HTM-ek körüli bizonytalanság miatt.

� A már privatizált vil la mos ener gia-tár sa sá gok az elmúlt10 évben jelentôs költségcsökkentéssel járó intézkedé-seket hajtottak végre, ami miatt további jelentôs költ-ségcsökkentést nem lehet tôlük várni. A nem privati-zált társaságoknál (MVM csoport tagjai) folyamatbanvan egy költségcsökkentési projekt bevezetése, de mi-vel ezek átlagos költségszintje ma is alacsony, a jövô-beni piaci ár szempontjából nem meghatározók.

� A legutóbbi 12 ország Európai Uniós csatlakozását kö-vetôen a csatlakozási megállapodásokból (Bohunice,Kozloduj), vagy a környezetvédelmi elôírások szigoro-dásából (Nováky, Voján) adódóan a közelmúltban je-lentôs erômû leállításokra került sor a régióban, ezáltala kínálat lényegesen csökkent, miközben a fogyasztóiigények a gazdaság növekedésébôl adódóan a régióbanis növekednek. Így a korábbi kínálati piac keresletipiaccá alakult át, ami az általánosan tapasztalható ár-növekedési tendenciákat meghaladó regionális árszint-növekedéshez vezetett (Dr. Gerse, MVM tájékoztatás).

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS AZ ENERGIAIPARI EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI TAPASZTALATAIRÓL

Az energiapiaci liberalizáció reform folyamata a fejletteurópai uniós országokban már közel két évtizede megin-dult, és alapvetôen a keresztfinanszírozás megszüntetésétés a költségeket tükrözô árak, bevezetését tûzte ki célul.

Ennek ellenére kevés országban áll rendelkezésre sokéves elemezhetô tapasztalat az eddigi piacnyitási tapasz-talatokról, amit részben az átlagosnál jóval hosszabb ener-giaipari beruházások hosszabb visszacsatolási idejével le-het magyarázni. A tapasztalatok összehasonlításában to-vábbi problémát okoz az egyes országok liberalizációelôtti piacszerkezetének nagymértékû különbözôsége is.

Összességében elmondható, hogy a legtöbb tagállam-ban még nem létezik valódi verseny (Communication,2005, 2007). Az okok egyrészt tagállami oldalról azuniós irányelvek hiányos átültetésével, másrészt a vál la -la ti oldalról, a jelentôs ener gia mo no pó liu mok fenn ma ra -dá sá val/]új ra ala ku lá sá val magyarázhatók.

Az energetikai ágazat privatizációja és átalakulása ed-dig nem változtatta meg lényegesen a piacon már jelenlé-vô szolgáltatók (a korábbi monopóliumok) pozícióit, to-vábbra is meghatározó szereplôi maradtak az energia pia-coknak, bár a vállalati, tulajdonosi struktúrák átalakulá-sával, a piaci koncentráció foka csökkent, és oligopolpiacok alakultak ki, ahol már több kisebb szereplô ismegjelenhetett.

Egyértelmûen elônynek könyvelhetô el viszont a mun-katermelékenység emelkedése a szolgáltatási színvonalcsökkenése nélkül és az egyetemes szolgáltatók fogyasz-tóorientáltabb piaci megközelítése.

Az eddigi tagállami fogyasztói értékelések szerint avillamosenergia-ellátás (és a vízellátás) területéncsaknem teljes az egyetemes hozzáférés. A gázellá-tásnál (és a közlekedésnél) a szolgáltatáshoz valóhozzáférésnél jelentôs eltérések mutatkoznak, mivela szolgáltatások tényleges igénybe vétele szorosanköveti azok fizikai elérhetôségét.Egy 2005-ös felmérés pedig az összes hálózatos szol-gáltatások közül az energiaellátást regisztrálta a leg-magasabb vevôelégedettségi mutatókkal annak ellené-re, hogy az árakkal kapcsolatos vélemények alacsonyértéket mutattak (European Commisssion, 2005).

A privatizációk nagyban segítették a termelékenységnövekedését, amit természetesen befolyásolt az, hogy a


privatizációt követôen az állam milyen tulajdonosi pozí-ciókat tartott meg, és a privatizáció együtt járt-e az ágazatliberalizálásával.

A hálózatos, közszolgáltatási kötelezettséget végzôvállalatok korábban társadalmi és szociális feladato-kat is elláttak. Részben a társadalmi funkciók betöl-tésének ellentételezéseként ezek a társaságok kizá-rólagos jogokkal is rendelkezhettek. Az átalakulóvállatoknál azonban, a közvetlen társadalmi funk-ciók már kevésbé meghatározóak. A politikai befo-lyásolás lehetôségének csökkentése egyrészt növelia vállalati autonómiát, másrészt hozzájárulhat azeredményes gazdálkodás körülményeinek a kialakí-tásához, növelve ezzel a termelékenységet.

Kedvezô az is, hogy a pénzügyi szektor is elfogadta aliberalizációs lépéseket, hiszen sikerült tôkét mozgósíta-ni a magánosításhoz, illetve a közszolgáltatási kötelezett-ségekhez kapcsolódó beruházások finanszírozásához.

Annak ellenére azonban, hogy a tagállamokban a libe-ralizációs folyamatok azonos irányban haladnak, az or-szágok közötti eltérések változatlanul igen jelentôsek, hi-szen az ágazat liberalizációját célul kitûzô direktíváknem kívánnak meg semmiféle piacszerkezeti azonossá-got és nincs is közeledés ezen a területen. A direktívákalapvetôen a széttagolt nemzeti piacok összekapcsolását,egységes energiapiac létrehozását, és ezáltal a versenynemzetközi méretekben történô kiterjesztését célozzák.

Az Európai Unió új tagjainak felvételével pedig, to-vább sokasodhatnak a feldolgozatlan és részben nem kel-lô alapossággal eldöntött, az állami támogatásokkal, aversenyszabályokkal foglalkozó ügyek, amelyeket a Bí-róságok ítéletei alapján általánosan elfogadott uniós eset-jog alkalmazásának elterjedése is jól szemléltet (Arhold,C. 2007).

Néhány új tagállamnak (köztük Magyarországnak)meg kell küzdenie azokkal a problémákkal, amelyekaz adott gazdaság méretével és piacgazdasággá ala-kulásának viszonylag rövid történetével függnekössze. Ez utóbbit tekintve, a radikális átalakulás el-lenére, az energiapiacokon viszonylag kevésszámúpiaci szereplô van és a piacok koncentráltak, a pia-cok relatíve kis mérete miatt pedig nem tud mindigkialakulni a méretgazdaságosság szempontjából ha-tékony vállalatméret, ami elôrevetítheti a régiós ter-jeszkedés jelentôségét a jövôben.

Újabb problémaként körvonalazható az ellátásbizton-ság kérdése (ehhez kapcsolható a folyamatos szolgáltatásbiztosításának egyetemes szolgáltatói alapelve), és a pro-fit szempontok korábbinál nagyobb érvényesülése. A kö-zösségi energiarendszerhez való csatlakozás (egy na-gyobb rendszer részeként mûködve) elviekben megnö-velheti az ellátásbiztonságot, de az áramszünetek számát,gyakoriságát és hosszát tekintve az elmúlt években Euró-pában inkább negatív fejleményeket találunk. A piaci ala-pú mûködés önmagában nem csökkenti az ellátásbizton-ságot, bár az állami beavatkozás lehetôsége csökken, ésmegjelennek a piaci típusú bizonytalanságok (üzleti koc-kázat). Ugyanakkor az állam mentesül az alól, hogy min-den kockázatért kizárólag ô legyen a felelôs.

Egyelôre azonban még nehezen felmérhetôk a liberali-

záció hatásai az ellátásbiztonság hosszú távú alakulásaszempontjából.

Az energiaiparban is sok más iparághoz hasonlóan meg-indultak a vállalati felvásárlások, összeolvadások a vertiká-lis integráció egyes elemeit újraépítve/bôvítve (pl. terme-lés, elosztás), vagy esetenként teljesen új regionális alaponfelépítve. A liberalizáció piaci újrarendezô hatása egyre ha-tározottabban érzékelhetô a nemzetek feletti vállalatok lét-rehozásában, illetve az ágazatközi összeolvadásokban26.

Az Európai Unió versenyügyi biztosa, Neelie Kroestöbb nyilatkozatában is kijelentette, hogy fel kelldarabolni azokat az energiavállalatokat (pl. németRWE, E.ON, francia EDF), amelyek az energiaszol-gáltatás minden fázisát ellenôrzik. Természetesen aziparág nagy vállalatainak ellenállása igen erôs, ésjelentôs politikai érdekérvényesítô képességük semelhanyagolható.Az Európai Bizottság már elôkészítette Németor-szág és Franciaország ellenkezése ellenére azt a tu-lajdonjogi szabályozó csomagot, amelytôl a ver-senypiaci feltételek javulását remélik.

A fúziók fô mozgatóereje azonban már nem a hagyo-mányosan a monopóliumokra jellemzô méretgazdaságos-ságból eredô költségelônyök, hanem a fogyasztóorientált,minél szélesebb szolgáltatási választékkal elérhetô költ-ségmegtakarítási elônyök kihasználása.

Ezeknek az elônyöknek a kihasználásban nemcsakenergiaipari, hanem más szektorokban (vízszolgáltatás,távközlés) mûködô egyetemes szolgáltató társaságok isrészt vehetnek. A jövôben feltehetôen el fognak terjedniaz olyan vállalati struktúrák, amelyek több szektorú szé-les választékú egyetemes szolgáltatást fognak nyújtaniugyanannak a fogyasztói körnek. Ami nem feltétlenülfogja azt jelenteni, hogy a szolgáltatott „termé-ket/termékcsomagot” az adott társaságnál állítják elô27. Avállalatoknak lehetôségük nyílhat arra, hogy ugyanazt afogyasztóbázist ne csak a hagyományos szolgáltatási kö-rükbe esô termékekkel lássák el.

Az energiapiacokon belüli koncentrációs folyamatok(részben a globalizációs verseny elleni védekezésként) avállalati akvizíciókkal, összeolvadásokkal tovább fognakfolytatódni és egyre több vállalat lesz képes arra, hogy azEurópai Unión kívüli piacokra is belépjen.

A több szektorban tevékenykedô szolgáltató társasá-gok megjelenésével a ma még ágazati alapon mûködôszabályozói kereteknek is meg kell változniuk, és a re-gionális (esetleg globális) szabályozás létrehozására isegyre nagyobb lesz az igény a nemzetközi nagyvállatokkialakulásával. Az elkülönült, ágazati alapon mûködôszabályozó szervezetek a jövôben együttmûködésrekényszerülhetnek, esetleg össze is olvadhatnak.

Ezzel együtt erôsödhet az egymáshoz kapcsolódó pia-cok szabályozási problémája és elképzelhetô, hogy azágazati szabályozás sok piaci szegmensben át fogja adnia helyét az általános belsô piaci és a versenyszabályok-nak. A szabályozásnak biztosítania kell, hogy az egyes te-vékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak új kombi-nációi jöhessenek létre.

Az Európai Unió tagállamainak többségében már meg-kezdôdött az egyetemes szolgáltatások koncepciójának


kidolgozása, de komoly hiányosságok vannak a felügye-let, az ellenôrzés, a minôség biztosítása és a finanszírozásfeltételeinek kidolgozása területén. Összegezve elmond-ható, hogy az energetikai egyetemes szolgáltatás európaiuniós tagállami gyakorlata egyelôre a kezdeti megvalósí-tás stádiumában van.

A magyarországi villamosenergia-ágazati helyzetrôl ishasonló összegzés mondható el. A törvényi, a másodla-gos és az egyéb jogszabályok bevezetésével (mûködôké-pes piaci modell hiányában) nem oldódik meg a kínálatipiac létrejötte, továbbra sem várható a torzítatlan, jól sza-bályozott versenypiac kialakulása.

A piaci verseny alapvetô feltétele, az árutöbblet, nembiztosított 2008. január 1-je után, így piaci alapon az ár-csökkenésnek nincsenek meg a feltételei.

Az árak féken tartása érdekében a szabályozó hatósá-gok (GKM, MEH) mindenféle piacellenes intézkedésselpróbálnak majd beavatkozni (pld. az egyetemes szolgál-tatás áránál, vagy a HTM-ek kezelésénél), ami egy torzpiaci modell kialakulásához vezethet. Fennállhat a veszé-lye annak, hogy elmozdulás történik egy olyan rendszerirányába, amely fizikai és üzleti teljesítményében ismessze elmarad a célként megfogalmazott jól mûködô li-beralizált piaci mûködéstôl.

IRODALOMJEGYZÉK

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényArhold, C. (2005): The Case Law of the European Court of Jus-

tice and the Court of First Instance on State Aids in2004/2005, European State Aid Law Quarterly, 2/2005. pa-ge 175–235.

Arhold, C. (2007): The Case Law of the European Court of Jus-tice and the Court of First Instance on State Aids in2006/2007, European State Aid Law Quarterly, 2/2007 page151–215.

Commission (2007): Information from the European Union Ins-titutions and Bodies, State aids- Decisions propose approp-riate measures pursuant to Article 88 (1) of the EC Treatywhere the Member State concerned has accepted those mea-sures, OJ C206, 5. 9. 2007. page 1.

Commission (2007): Information from the European Union Ins-titutions and Bodies, State aids- Decisions propose approp-riate measures pursuant to Article 88 (1) of the EC Treatywhere the Member State concerned has accepted those mea-sures, OJ C185, 8. 8. 2007. page 1–6.

Communication from the Commission (2001): Services of ge-neral interest in Europe, OJ C17, 19. 1. 2001. page 4–24.

Communication from the Commission (2006): Implementingthe Community Lisbon programme: Social services of ge-neral interest in the European Union, COM(2006)177 final,page 1–10.

Communication from the Commission (2007): Towards a Euro-pean Charter on the Rights of Energy Consumers,COM(2007)386 final, page 1–18.

Communication from the Commission to the Council and theEuropean Parliament (2005): Report on progress in creatingthe internal gas and electricity market, COM(2005)568 fi-nal, page 1–16.

Communication from the Commission to the Council and theEuropean Parliament (2007): Prospect for the internal gasand electricity market, COM(2006)841 final, page 1–22.

Communication from the Commission to the European Parlia-ment, the Council, the European Economic and SocialCommittee and the Committee of the Regions (2004): Whi-te Paper on services of general interest, COM(2004)374 fi-nal, page 1–20.

Directive 2003/54/EC of the European Parliament and of theCouncil of 26 June 2003 concerning common rules for theinternal market in electricity and repealing Directive96/92/EC, OJ L176, 15. 7. 2003. page 37–56.

Directive 2003/55/EC of the European Parliament and of theCouncil of 26 June 2003 concerning common rules for theinternal market in natural gas and repealing Directive98/30/EC, OJ L176, 15. 7. 2003. page 57–79.

Directive 2006/32/EC of the European Parliament and of theCouncil of 5 April 2006 on energy end-use efficiency andenergy services and repealing Council Directive93/76/EEC, OJ L114, 27.4. 2006. page 64–86.

Directive 2007/2/EC of the European Parliament and of theCouncil of 14 March 2007 establishing an Infrastructure forSpatial Information in the European Community, OJ L108,25. 4. 2007. page 1–14.

Einhorn, M. (1995): Universal Service: Realities and Reforms,Industrial and Corporate Change, Vol. 4., No. 4., page721–726.

European Commission (1996): Services of general interest InEurope, COM(1996)443 final, page 1–18.

European Commission (2003): Green Paper on services of ge-neral interest, COM(2003)270 final, page 1–63.

European Commission (2004): White Paper on services of ge-neral interest, COM(2004)374 final, page 1–29.

European Commission (2005): Project for the European Com-mission Directorate General on Health and Consumer Pro-tection: Development of indicators on consumer satisfac-tion and pilot survey, 1. 02. 2005. page 1–138.

European Commission (2007): Vademecum Community Ruleson State Aid, 15. 02. 2007. page 1–37.

Foster, C. (1992): Privatization, Public Ownership and the Re-gulation of Natural Monopoly, Oxford: Blackwell

Dr. Gerse Károly (2007): Tájékoztatás a villamos energia ellá-tásbiztonság helyzetének és a piaci szereplôk ellátásbizton-sággal kapcsolatos feladatainak bemutatásáról

Kormányrendelet (237/2007) a villamos energiáról szóló 2007.évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtá-sáról

Opinion of the European Economic and Social Committee(2006): The future of services of general interest, OJ C309,16. 12. 2006. page 135–142.

LÁBJEGYZETEK

1 Szélesebb körû, mint az általános gazdasági érdekû szolgáltatások ki-fejezés, és mindazon piaci és nem piaci szolgáltatások beleértendôk,amelyeket a hatóságok általános érdekûnek és meghatározott közszol-gáltatási kötelezettség hatálya alá tartozónak minôsítenek.2 Az Amszterdami Szerzôdéssel (1997) módosított 86. cikk korábbiszámozása 90. cikk volt. A továbbiakban minden hivatkozásnál az EKSzerzôdés (Szerzôdés) módosított változatának számozásai értendôk.3 A 16 cikk tartalma: „A 73., 86., és 87. cikkek sérelme nélkül, és figye-lemmel az általános gazdasági érdekû szolgáltatásoknak az Európai


Unió közös értékrendjében elfoglalt helyére, valamint a társadalmi ésterületi kohézióban játszott szerepére, a közösség és a tagállamok sajáthatáskörükben és a Szerzôdés alkalmazási körén belül, gondoskodnakarról, hogy ezek a szolgáltatások olyan elvek és feltételek mellettmûködjenek, amelyek lehetôvé teszik rendeltetésük teljesítését.”4 Ez nem jelenti azt, hogy számos esetben nem a piac lenne a legmeg-felelôbb ezen szolgáltatások biztosítására, feltéve, hogy a piac megfele-lôen mûködik.5 A szolgáltatás árát, az össztársadalmi szempontokat figyelembe vévehatározzák meg, ami többnyire eltér a versenypiaci ártól, így magábanhordozhatja a kompenzáció iránti igényt.Az egyetemes szolgáltatás fogalmát az Elsôfokú Bíróság joggyakorlatais elfogadja (Corbeau C-320/91 és Almelo C-393-92 sz. ügyek). Olyanszolgáltatásokra vonatkozóan alkalmazzák, amelyek szabályozására azegységes európai piac kialakítása érdekében közös keretszabályokatalakítottak ki.6 A német ARD és ZDF közszolgálati televízió adók négy évre mentes-séget kaptak a frekvenciadíj fizetése alól. Az összesen 27,2 millió a tá-mogatást (évente 6,8 millió a) a mûködtetés finanszírozásához használ-hatják fel 2005. és 2008. között.7 Ennek eldöntése a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik.8 Automatikus mentességnél csak értesítési kötelezettség van a Bizott-ság felé (pld. magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális támogatá-sa, természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozottkárok helyreállítására nyújtott támogatások).9 Például: a szokatlanul alacsony életszínvonallal, vagy jelentôs foglal-koztatási gonddal küzdô térségek gazdaságának fejlesztését elômozdítótámogatások, a közösségi szinttôl elmaradott régiók támogatása, a kö-zös európai érdekeket szolgáló fontos projektek megvalósításának tá-mogatása, egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavarmegszüntetéséhez nyújtott támogatás, meghatározott gazdasági tevé-kenységek vagy gazdasági területek fejlesztésének elômozdítása, ahol atámogatás nem befolyásolja a kereskedelmet a közösségi érdek ellené-ben, a kulturális örökség megôrzését elômozdító támogatás, olyanegyéb támogatások, amelyet a Tanács a Bizottság javaslata alapján mi-nôsített többséggel elfogad.10 Azt, hogy az általános gazdasági érdekû szolgáltatások (beleértveaz egyetemes szolgáltatásokat) ebbe a kategóriába taroznak-e, nem de-rül ki világosan a Szerzôdés szövegébôl. Ezért van szükség a Bíróságiesetjog alkalmazására, amelyek döntései azonban nem mindig konzisz-tensek, újabb vitákra adva ezzel lehetôséget.11 Az olyan ügyeket, amelyek természetüknél fogva állami elôjognakminôsülnek (pl. biztonság, közhatalom gyakorlása), kizárják a verseny-szabályok és belsô piaci szabályok alkalmazásából. Ennek megfelelôena 86. cikket és annak feltételeit itt nem kell figyelembe venni. Az Elsô-fokú Bíróság megállapította például azt, hogy az a magánjogi társaság,amely egy tengeri kikötôben a szennyezés ellenôrzését végzi, olyan ha-tásköröket gyakorol, amelyek jellegzetesen közhatalmi, és nem pediggazdasági természetûek.12 Szinte minden általános érdekû szolgáltatásnyújtás, még a nonprofitvagy jótékonysági jellegû is, rendelkezik valamilyen gazdasági értékkelanélkül, hogy a versenyszabályok alkalmazása felmerülne. Ráadásulminden szolgáltatás lehet kereskedelmi, illetve nem kereskedelmi jel-legû is.A különbözô európai intézmények között sem egyértelmû a meghatáro-zás. Az Európai Bizottság számára az általános érdekû szolgáltatás fo-galma minden általános érdekû szolgáltatásra kiterjed, a kereskedelmiés a nem kereskedelmi jellegûekre egyaránt, míg az Európai Parlament-ben az általános érdekû szolgáltatás fogalma csak a nem gazdasági jel-legûeket fedi le.13 Különösen jelentôsek például azok a mentességek, amelyeket a 73.cikk a közlekedési támogatásokra, a 87. cikk (3) bekezdésének d) pont-ja pedig a kultúrát és a kulturális örökség megôrzését elômozdító támo-gatásokra írja elô. A 87. cikk (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti összee-gyeztethetôségi feltételeket keretszabályok, vagy iránymutatások sza-bályozzák, amelyek rendelkeznek a kis- és középvállalkozások, a hátrá-nyos helyzetû városi térségekben mûködô vállalkozások, a foglalkozta-tás, a képzés, a nemzeti regionális támogatás, a környezetvédelem, va-lamint a kutatás-fejlesztés részére nyújtott állami támogatásokról.14 A «közszolgáltatás» és a «közszektor» kifejezéseket gyakran össze-tévesztik. A «közszektor» kifejezés magában foglal minden közigazga-tási szervet, minden, a hatóságok által ellenôrzött vállalkozással együtt.15 A továbbiakban a távközlésben már meghonosodott, és a többi háló-zatos iparágban is elfogadott egyetemes szolgáltatás kifejezést használ-juk az angol „universal service” fordításaként.16 Az egyetemes szolgáltatás abban különbözik a kötelezô szolgáltatásfogalmától (az egész ország területén bárki által, bármikor hozzáférhe-tônek kell lennie megfelelô minôségben), hogy követelmény az elérhe-tô ár alkalmazása is.17 A szolgáltatás nyújtásához kiterjedt fizikai hálózatra van szükség,

amibôl eredôen igen magas a fix költségek aránya a költségszerkezet-ben. A rosszul kialakított szabályozás felesleges kapacitások vagy szûkkeresztmetszetek kialakulását is okozhatja.A közszolgáltatási kötelezettségekkel elôször 1996-ban foglalkozó bi-zottsági dokumentum hangsúlyozta a tulajdonsemlegesség követelmé-nyét, a versenysemlegességet nem sértô finanszírozási módot és a tag-országok jogát a fogalom meghatározására, valamint kiemelte, hogy amegvalósításhoz használt eszközöknek arányban kell állniuk a teljesí-tendô célokkal.18 Az „ésszerûség” elve alapján természetesen ez a kötelezettség iscsak bizonyos feltételek mellett áll fenn. Az elosztóvezetéktôl adott tá-volságban lévô fogyasztó kérheti a bekapcsolást, de a nagyobb távol-ságban lévôknek hozzá kell járulniuk a vezetéképítés költségeihez (pld.tanyavillamosítási programok).19 A brit „fogyasztóbarát” rendszerek bevezetésének és mûködtetésé-nek tapasztalatait az Európai Unió többi tagországában is igyekez-tek/igyekeznek hasznosítani. A kártyás fogyasztásmérô felszerelésévelpéldául megakadályozható az adósságok felhalmozása, és egyben a ko-rábbi felhalmozódott adósságok visszafizetésére is lehetôség nyílhat. Aközszolgáltatási díjakat nem fizetô fogyasztókat az adott terület szol-gáltatója felkeresi, és különbözô lehetôségeket ajánl fel a díjhátralék ki-egyenlítésére.A TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. 2007. I. féléves adatai szerint1,15 millió lakossági fogyasztójából (teljes fogyasztók száma 1,2 mil-lió) 35% nem fizet idôben, és sokan csak többszöri felszólításra rende-zik számlájukat. A társaságnak 2007. II. negyedévében 23 000 esetbenkellett kikapcsolást kezdeményeznie a szolgáltatási területén.20 Elképzelhetô, hogy a tagállam a közvetlen vagy közvetett állami tá-mogatás mellett dönt. Ekkor automatikusan az EU állami támogatások-ról szóló rendelkezései lépnek életbe. Biztosítani kell az átláthatóságot,a diszkrimináció-mentességet, az egyenlô bánásmódot, és a támogatásnem haladhatja meg a kötelezettség miatt felmerülô költségeket.21 A kivételnek számító Nagy-Britannia és a skandináv országok jóvalmegelôzik az európai országokat az energetikai liberalizáció területén,mivel az ágazat átalakításához már a 80-as évek végén hozzákezdtek.22 A lisszaboni ülést követô fontos lépés az állam és kormányfôk 2002.barcelonai csúcstalálkozója volt, ahol döntöttek az ipari fogyasztók sza-bad szolgáltató váltásának pontos dátumáról. A találkozó után jelentekmeg a földgáz és a villamosenergia-piacok liberalizációs menetét elôíró2003/54/EK és 2003/55/EK európai uniós irányelvek, amelyek szerint2007. július 1-jétôl már a lakossági fogyasztók is szabadon választhat-nak energiaszolgáltatót.23 Az amerikai gazdaságtörténet eddigi legnagyobb csôdjét produkálta2001. végén, a 90-es évek amerikai sztárvállalatának számító Enronenergia-nagykereskedô cég. Az amerikai tôzsdefelügyelet vizsgálataszámos, éveken át folytatott, a társaság veszteségeit eltüntetô, hamisnyereségadatokat kimutató pénzügyi bûvészmutatványt leplezett le azEnron gazdálkodásában. A botrány az egész pénzügyi világot megrázta,és kiterjedt a cég könyvvitelét végzô nemzetközi hírû Arthur Andersenkönyvvizsgáló társaságra is, amely hitelesítette a könyvekben szereplôadatokat.A kongresszus az Enron-botrány megismétlôdésétôl tartva 2002-benmegalkotta az úgynevezett Sarbanes–Oxley-törvényt, amely az ameri-kai értékpapírpiac jogbiztonságába vetett hit megerôsítését szolgálja, ésamelynek egyik kiemelt célja, hogy törvényi szinten szabályozza a gaz-dasági társaságok pénzügyi-számviteli jelentéseinek formaiságát és afelelôsségre vonás kérdését.24 A korábbi monopóliumok magán-monopóliummal történô felváltá-sa komoly, megbízható szabályozási rendszert és a hozzátartozó intéz-ményrendszer kialakítását igényli.25 A pénzintézetek is piaci alapon mûködnek, mégis az állam elôír tar-talékolási kötelezettségeket, korlátozhatja befektetési szabadságukat. Akormányzatok részérôl gyakran felmerülhet az igény a társadalmilag ér-zékenynek tekintett szolgáltatások adott áron történô értékesítésére, aminem feltétlenül jelent veszteséges értékesítést. Elképzelhetô a szokásosmegtérülési rátától alacsonyabb hozamok realizálása és veszteséges ér-tékesítés is. Ilyenkor a bevételhiányt más szolgáltatások bevételéveligyekeztek kipótolni, vagyis keresztfinanszírozást alkalmaztak. A libe-ralizáció folyamatos kiteljesedésével és a drasztikus szabályozási refor-mokkal, a vállalati tevékenységek számviteli és egyes területek jogiszétválasztásával, az átláthatóságot, a keresztfinanszírozási rendszermegszüntetését kívánják biztosítani.26 Az Európai Bizottság eddig sikertelenül próbálkozott azzal, hogy atúlzott koncentráció elkerülésére szabályokban rögzítsék a felvásárlá-sokra, fúziókra vonatkozó felsô határokat.27 A hálózatos iparágak konvergenciájára, vagyis az egyes iparágakszereplôinek más hálózatos iparágakba való átlépésére, az energiapiaciliberalizáció jelenlegi (2007) szintjén is találhatunk példákat, leggyak-rabban a távközlésbe történô befektetések révén.


ELÔZMÉNYEK

A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS KIVÁLTÓ OKAI

Az atomerômûvek üzemeltetôivel,mint minden gazdasági szereplôvelszemben a piaci változások egyremarkánsabban támasztják az igényt,hogy eszközeiket minél jobb haté-konysággal mûködtessék. Az atome-rômûvek hatékonyságát is a termeltvillamos energia fajlagos költségemutatja. A hatékonyság növelése tör-ténhet a meglévô kapacitás jobb ki-használásával vagy a kapacitás növe-lésével. A magas rendelkezésre álláselérését követôen az üzemeltetô tár-saságok többsége a kapacitás növelé-sével történô többlettermelés elérésétcélozta meg. Ennek megfelelôen je-lenleg nemzetközi tendencia az ato-merômûvek teljesítményének növe-lése. Ez (az élettartam-növelésselegyütt) jóval kisebb költséggel, és je-lentôsen egyszerûbb engedélyezésieljárást követôen teszi lehetôvé a ter-melt nukleáris energia volumenéneknövelését, mint újabb erômûviblokkok létesítése útján.

A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉST LEHETÔVÉ TEVÔ KÖRÜLMÉNYEK

A ma mûködô atomerômûves blok-kok átlagos életkora 20 év. Ez azt je-lenti, hogy az átlagot reprezentálóerômû terveit a 70-es évek közepén-végén készítették, berendezéseit a80-as évek elején gyártották. Azóta atechnológia jelentôsen fejlôdött.Mindenekelôtt tudásunk bôvült:pontosabb ismeretekkel rendelke-zünk a szerkezeti anyagok viselke-désérôl, a komponensekre ható külsô

és belsô tényezôk együttes hatásai-ról. E tudás bôvülésében meghatáro-zó szerepe volt és van az üzemelteté-si tapasztalatok módszeres, ország-határokon és cégérdekeken felüle-melkedô feldolgozásának és haszno-sításának. A ma rendelkezésre állószámítási eszközökkel a korábbinálsokkal pontosabban meghatározhatóa tranziensek következtében a beren-dezéseket érô igénybevétel, csök-kenthetô a számítások bizonytalan-sága, s ennek eredményeképp szám-szerûsíthetô, sôt mérsékelhetô az akonzervativizmus is, amelyet a ter-vezés során alkalmaztak. Természe-tesen az egyes berendezésekbe be -épí tett tervezési „tartalékok” maga-sabb fokú kihasználása azt is ered-ményezi, hogy a megnövelt teljesít-ményû berendezés rendelkezésre ál-lása kisebb lesz az eredeti kialakítá-súénál.

A technikai eszközök fejlôdésénekköszönhetôen ma pontosabb, meg-bízhatóbb ellenôrzési, vizsgálatimódszerekkel rendelkezünk, mint azatom erô mû vek zömének tervezése-kor. A mérési pontatlanság, a detektá-lási küszöb jelentôs csökkenése nem-csak a berendezésekben meglévô tar-talékok feltárását segítette, hanem azüzemeltetési, karbantartási tevékeny-ség ésszerûbb megszervezését is.

Az energetikai-gépgyártás olyan újtechnológiai eljárásokat fejlesztettki, amelyekkel lehetôvé vált a nyo-mott vizes nukleáris blokkok szekun-der körét jellemzô telített gôzös cik-lus elônytelen hatásait (nagy gôzned-vesség-tartalom) jobban toleráló be-rendezések alkalmazása, és ezáltal aszekunderköri hatásfok növelése.

Számottevôen fejlôdtek a nukleá-ris üzemanyaggal, a zóna termohid-raulikájával kapcsolatos ismeretek is,ami az üzemanyag-kazetták fajlagosteljesítményének növelése mellett azüzemanyag-hasznosítást javították.

Az üzem anyag-hasz no sí tás (az egy-ségnyi hasadóanyagból kinyerhetôenergia) szintje a 80-as éveknekmegfelelô érték 1,5-szeresére emel-kedett.

MI TÖRTÉNT EDDIG PAKSON?

Az erômû 1. blokkjának üzembe he-lyezésekor nehézséget jelentett elérnia névleges 440 MW teljesítményt. Aszûk keresztmetszetet a turbina jelen-tette, ezért a 2. blokktól kezdve új tí-pusú turbinákat építettek be, majd1989-ben megtörtént a turbinák kisnyomású fokozatának cseréje az1. blokkon is. Ekkor a blokkokból ki-nyerhetô teljesítmény egyenként kb.450 MW volt. A 90-es években meg-történt a kondenzátorok cseréje,majd a 2002-ben befejezôdött turbi-narekonstrukciókat követôen a blok-kok névleges teljesítménye 472 MW-ra nôtt. Az eddig elért teljesítmény-növekedés a szekunder kör hatásfok-növelésének eredménye volt.

A szekunder körben lévô lehetôsé-gek kimerítését követôen napjainkramegérett a helyzet arra, hogy a nem-zetközi tendenciákat követve megte-remtsük a reaktoroldali teljesítmény-növelés feltételeit is. A teljesítmény-növelési lehetôségek feltárása, a cél-szerû irányok meghatározása céljá-ból az Atomenergia Kutatóintézet(AEKI) megvalósíthatósági vizsgá-latot végzett, a megvalósíthatóságitanulmány közel egyéves munkával2001 novemberére készült el. Amegvalósíthatósági vizsgálat ésszakembereink elemzô munkájaalapján készült el 2002 elején a telje-sítménynövelés koncepciója, amelya Társaság vezetésének döntésétmegalapozta. Eszerint a cél a reakto-rok hôteljesítményének 107-108%-ra növelése, s ezzel a blokkok500 MW-os villamos teljesítményé-nek elérése.

GENERÁTORÁLLÓRÉSZ-CSERE A PAKSI ATOMERÔMÛ 1. BLOKKJÁNATOMERÔMÛVI BLOKKOK TELJESÍTMÉNYNÖVELÉSE A TURBÓGENERÁTOROK VONATKOZÁSÁBAN

SZÁNTÓ ISTVÁN, PA Zrt. Villamos Karbantartó Osztály üzemvezetô

Lektorálta: Miholics János, PA Zrt. VillamosKarbantartó Osztály osztályvezetô

HOGYAN ÉRINTI MINDEZ A GENERÁTOROKAT?

A GENERÁTOROK ELÔÉLETE

A Paksi Atomerômûben alkalmazottgenerátorok hidrogén-vízhûtéses rend -sze rûek, névleges hatásos/lát szó la gosteljesítményük 220 MW/259 MVA, tí-pusjelük TVV-221. A Ganz Villamos-sági Mûvek gyártotta ôket 1979–91között. A VVER-440 erômû típuster-veiben eredetileg szovjet TVV-220 tí-pusú generátorok szerepeltek, és aszovjet generáltervezô csak úgy járulthozzá a magyar beszállításhoz, haemiatt nem kell megváltoztatni a turbi-na, illetve turbinaasztal terveit. Ezért aGanz szakemberei lemásolták aTVV-220 generátor házát, és be le épí -tet ték a hasonló paraméterekkel ren-delkezô hazai ORV-220 aktív részét(sajnos a csereszabatosságnak áldoza-tul esett az ORV típusok függôlegeshûtôelrendezése is – a karbantartókbánatára). Így alakult, hogy ebbôl a tí-pusú generátorból – a tartalékkalegyütt – összesen kilenc darab készült.

Az erômûvi generátorok sajátossá-ga, hogy rendkívül nagy teljesítmé-nyük miatt próbateremben csak részle-gesen tesztelhetôk, azaz a prototípusegyben az elsô üzemi gép is, terhelésidiagramjukat csak a beépítési helyü-kön, egyenként lehet kimérni. Ez atény a tervezôt bizonyos mértékû túl-méretezésre készteti annak érdekében,hogy az elkészült gép biztosan képeslegyen az elvárt teljesítmény leadásá-ra. Az elsô gépeken szerzett tapasztala-tokat aztán a késôbbiek gyártása soránfelhasználták, és így bár a generátorokazonos típusúak, mégis egyedi gépek-nek tekintendôk, pl. darabonként kü-lön terhelési diagramjuk van.

Az erômû indulása óta eltelt évtize-dek során minden generátoron végre letthajtva bizonyos mértékû modernizáció,de ezek célja nem a teljesítménynöve-lés, hanem elsôsorban konstrukciósproblémák megszüntetése, élettartamkiterjesztés volt. 1992-ben, 1995-ben és1998-ban állórészcserékre került sor, ésa lecserélt állórészek teljes gyári felújí-tásra kerültek a Ganz Ansaldo mûhelyé-ben. A cserék oka a lemeztestek súlyosmértékû lazulása volt, amit a gyártás so-rán felhasznált szovjet gyártmányú di-namólemezek alakhibája okozott (a le-mezek vastagsága eltérô volt a táblák

szélén, ill. közepén). A 90-es évektôlkezdve több forgórészcsere és moderni-záció is történt különbözô okokból, ígymostanra gyakorlatilag nincs két azonosszerkezetû generátorunk.

A TERHELHETÔSÉG VIZSGÁLATA

Az eddig lezajlott modernizációk kislépésekben történtek, a megelôzôüzemi tapasztalatokból mindig látha-tó volt, hogy a generátorok képesek anövelt teljesítményt szolgáltatni. Azúj évezred elején elhatározott telje-sítménynövelés ezzel szemben egylépésben okoz akkora terhelésnöve-kedést, mint eddig az összes, ezértszükséges volt elôre megvizsgálni agépek terhelhetôségét. A szükségesteendôk meghatározására a Teljesít-mény Növelô Teamen belül 2002-ben létrejött egy generátoros szakér-tôi csoport. A team alapvetôen 3 in-tézkedést határozott el:� a generátor segédüzem modernizá-

cióját a hûtôvíz paraméterek javí-tása céljából (a rendszer villamosirányítástechnikai rekonstrukciójaamúgy is aktuális volt),

� a generátorok tervezôi felülvizsgá-latát – lényegileg újraméretezését– 250 MW hatásos teljesítményre,

� egy terheléses melegedésmérésiprogram elvégzését minden egyesgépen az elvárt növelt teljesítmé-nyen (mivel minden reaktorhoz kétturbógenerátor egység tartozik, le-hetséges egy gépet túlterhelni, ha amásik teljesítményét csökkentjük).A tervezôi felülvizsgálat elvégzé-

sére, valamint a melegedés mérésiprogram kiértékelésére az Alstom

Power Hungária Rt.-t kérték fel. Azelvégzett vizsgálatok azt mutatták,hogy ilyen mértékû teljesítménynö-velés mind mechanikai, mind villa-mos, mágneses szempontból megen-gedhetô, nem csökkenti számotte-vôen a berendezések élettartamátsem. Korlátot egyedül a melegedésszabhat, a vastest végzónáinak hô-mérséklete lehet a kritikus pont.

A mérések számszerûsítették azt,amit eddig is tudtunk, hogy az egyesgépek terhelhetôsége jelentôsen eltér,és a két „leggyengébb” állórészaz egyes blokké. Végeredménybencosw=1 teljesítménytényezô közelé-ben, és kedvezô hûtôvíz paraméterekesetén minden gép alkalmas a növeltteljesítményre, de romló feltételek kö-zött nagyok a különbségek. A hûtôvízátlagos paraméterein javít a se géd -üzem elhatározott modernizációja, desajnos az erômûhöz befutó 6 db400 kV-os távvezeték nagy természe-tes teljesítménye miatt gyakran kellmeddôt nyeletni a generátorokkal, amia végzónák melegedése szempontjá-ból a legkellemetlenebb üzemmód.

A végzóna hûtésének javítására azAlstom Power Hungária Rt. két javas-latot tett, az egyik az árnyékoló tárcsahûtôvíz-hômérsékletének csökkenté-se, a másik a tekercsfej-rögzítés átala-kítása oly módon, hogy a lábbetétekeltávolításával nagyobb mennyiségûhûtôgáz jusson a végzónához. Mivelpontosan nem lehetett kiszámítani akét módosítás hatásosságát, az a ja-vaslat született, hogy próbaképpenegy-egy gépen meg kell valósítaniazokat, majd ismételt mérést követôendönteni további alkalmazásukról. A


1. ÁBRA.ÁTALAKÍTÁS ELÔTTI TEKERCSFEJ, MEGJELÖLVE NÉHÁNY LÁBBETÉT

tekercsfejrögzítés módosítása volt azegyszerûbben elvégezhetô átalakítás,mert csupán passzív elemeket érintett,így az a 4. blokki 7. generátor2006–os karbantartása során megtör-tént. Az 1. és a 2. ábrán látható egy te-kercsfej átalakítás elôtt, ill. után (a ké-pek elôterében az állórészcserénélhasználatos tájolóvilla látható). Ahûtôvíz fokozottabb visszahûtésérevonatkozó átalakítást az 1. blokk ideihosszú leállása során szerettük volnavégrehajtani az 1. generátornál, de kü-lönbözô okokból ezt elhalasztottuk.

Az átalakítást követô mérés kiérté-kelése során arra jutottunk, hogy agenerátor paraméterei javultak, ezérta hatékony meddôszabályozás érde-kében minden gépen meg kell azt va-lósítani. Ugyanakkor világossá váltaz is, hogy a változás mértéke nemelég a teljesítménynövelésben soronkövetkezô 1. blokk 500 MW-on tör-ténô üzemeltetéséhez a nyári meleghónapokban.

AZ 1. BLOKKI 1. GENERÁTOR-ÁLLÓRÉSZ CSERÉJE

AZ ELÔKÉSZÜLETEK

A fentieket mérlegelve 2006 végéndöntés született a legkevésbé terhelhe-tô 1. blokki 1. generátor-állórész cse-réjérôl. A csere elôkészítésére két hó-nap állt rendelkezésre. Ez alatt az idôalatt számos mûszaki és nem mûszakiproblémát kellett megoldanunk:� elvégeztünk egy méret ellenôrzést

az üzemi és a tartalék állórész kö-zött; ennek eredményeként az 1.

blokk többitôl eltérô turbina-, tur-binaasztal konstrukció miatt az ál-lórész rögzítéshez 2 db új rögzítôfuratot kellett fúrni a 65 mm vas-tag acéltalpba,

� be kellett állványozni, kikonzer-válni a 7 éve álló tartalék állórészt,ellenôrizni kellett az állapotát,

� állórészcsere utoljára 9 éve történt,azóta az azt végzô személyek nagyrésze nyugdíjba vonult, összesenkét olyan szakember maradt azerômû szervezetében lévô villa-mos karbantartáson, akik korábbanvettek már részt ilyen munkában;át kellett tekinteni és rendszereznia rendelkezésre álló dokumentá-ciókat, elôkeresni és komplettíroz-ni a célszerszámokat, biztosítaniaz esetleg szükséges pótalkatré-szek rendelkezésre állását,

� a generátorok állórésze átvezetôszigetelôk nélkül szállítható, illet-ve tárolható; a kapcsok beépítésespeciális anyagok felhasználásávaltörténik, ezért szerzôdést kellettkötni ezek ki-beszerelésére egyszakcéggel (Alstom Power Hungá-ria Rt.),

� a tekercsfejrögzítés elhatározottátalakítását célszerûen a még benem épített tartalék állórészen kellelvégeztetni, ehhez elôzetesenvégre kellett hajtani a tekercselésnyomás- és feszültségpróbáját; atároló kereten álló generátorhoznem tudtunk üzemelô tekercshûtô-víz rendszert biztosítani, így ahûtôvíz tefloncsövek átütését elke-rülendô, a tekercselést SF6 típusúszigetelô gázzal töltöttük fel a mé-réshez;

� a cserélendô állórész emelési súlya161 t, a gépházban üzemelô 3 daruviszont egyenként 125 t teherbírá-sú, a generátor-állórész emelésé-hez két daru vezérlését össze kellkapcsolni, és egy 14 t önsúlyúemelôgerendával együttesen képe-sek az állórész mozgatására; gene-rátor-állórész szállítása utoljára2000-ben történt, azóta lejárt mindaz emeléstechnológia, mind az al-kalmazott függesztô eszközök te-herpróbájának érvényessége,mindezeket aktualizálnunk kellett,

� a két összekapcsolt daru alatt al-kalmazott emelôgerenda kb. 3 m-rel csökkenti a szabad magasságot;ez, és a generátor nagy mérete ah-hoz vezet, hogy az állórész csakmintegy másfél méterrel emelhetôa turbinaasztal szintje fölé, úgykell átvezetni a turbinák és a táp-tartályok között; ez a tény már azerômû létesítése során problémátokozott, ezért akkor készítettekacél zártszelvénybôl egy makettet,és ezt daruzták végig a gépházon.A tapasztalt ütközések miatt aztánegyes berendezéseket át kellett he-lyezni, néhány korlátot bonthatóváalakítani. A legutóbbi állórészcse-re óta a turbinagépházban számosátalakítás történt, ami esetleg aka-dályozhatta a szállítást, ezért elha-tároztuk, hogy a makett szállításátmegismételjük, ez egyben lehetô-séget ad a daruirányítóknak is agyakorlásra.

- a makett az elmúlt jó húsz évben aszabadban volt tárolva, ezért elôbbrendbe kellett hozni, aztán jöhetetta próbaemelés; szerencsére nemtaláltunk akadályt a leendô szállí-tási útvonalon, de a daruk nemmegfelelô együttfutása miatt az1. sz. daru kisebb tûzijáték kísére-tében meghibásodott; emiatt a da-rukat beszabályozták, és a késôbbiemeléshez nem az 1-2. számú, ha-nem a jobban együttfutó 2-3. szá-mú darut használtuk; végsô soron apróbaemeléssel megelôztük, hogya daru a 175 t tömeg szállítása köz-ben váljék mûködésképtelenné.

A CSERE VÉGREHAJTÁSA

Az állórészcsere munkáit igyekez-tünk a blokk fôjavításának elejérekoncentrálni. Egyrészt, hogyha vala-


2. ÁBRA.ÁTALAKÍTOTT TEKERCSFEJ, LÁTHATÓVÁ VÁLT ÁRNYÉKOLÓTÁRCSA UJJAKKAL

milyen mûszaki probléma jelentke-zik, legyen idônk kezelni, másrésztmert a tekercsfejek átalakítását és azátvezetôk szerelését végzô AlstomPower Hungária Rt. kapacitásaitmárcius közepétôl lekötötte a MátraiErômû rekonstrukciója. Részbenezért is történt meg elôre a tekercs-fej-átalakítás a tartalék állórészen. Ablokk március 2-án történt leállításátkövetôen elôször szétszereltük a2. generátort, hogy munkaterületetbiztosítsunk azon is a tekercsfej-át -ala kí tás hoz. Ezután az 1. generátorforgórészének és hûtôinek kifûzéseés csatlakozásainak bontása követke-zett. Az alapos elôkészítésnek és afolyamatos munkavégzésnek kö-szönhetôen következô vasárnap,március 11-én, eljött a nagy nap ésmegtörtént az állórészek cseréje. Agenerátorok tömege miatt a gépház-ban összesen két helyen lehet letenniôket, ott is csak speciális tároló ke-retre, így a csere összesen 3 emeléstjelentett, miközben kétszer kellettkeresztezni az üzemelô 2. blokkot. A

3. ábrán látható amint a beépítésreváró állórészt éppen átvezetjük a2. blokki felsô átömlô vezeték és agôzsugár-légszivattyúk között.

A következô kényes mûvelet az ál-lórész pozicionálása volt, mert ha aforgó- és az állórész középvonalatöbb mint 2 mm-rel eltérnek egymás-tól, akkor a generátort nem lehet ösz-szeszerelni. A forgórész tengelyvo-nalát a turbinák nagy nyomású házafelôl a generátor felé haladva kell be-állítani, így az a turbina mindenösszeszerelésekor változik va la -mennyit, emiatt pontosabban kellettpozícionálnunk, hogy a jövôbeni állí-tások után is a 2 mm-es tûrésen belülmaradjunk. A csere idôpontjában aforgórészhez nem tudunk viszonyíta-ni, helyette az 1. ábrán látható tájoló-villát és kifeszített acélhuzalt hasz-náltunk. Az állítás eredményességéta csere elôtt és után elvégzett geodé-ziai beméréssel ellenôriztettük, majdkb. egy hónap múlva a beállított for-górészhez visszamértük, mindenirányban 1 mm-en belül voltunk.

A kritikus mûveletek befejeztévelkevésbé látványos, de annál hossza-dalmasabb feladatok adódtak, a gépcsatlakozásait kellett helyreállíta-nunk. A 6 db csillagponti és 3 db vo-nali kapocs beszerelését zömében azAlstom Power Hungária Rt. végezte,ezek szerencsére pontosan a helyükrekerültek. A jó tucatnyi csôcsatlako-zással kevésbé volt szerencsénk,mert ezeket kivétel nélkül illesztenikellett. A hegesztési mûveletek el-végzésében Alstom Power HungáriaRt. alvállalkozójaként a Gépkar Kft.szakemberei voltak segítségünkre.

Természetesen befejezésül az el-végzett munkák megfelelôségét isigazolnunk kellett, ami számos nyo-más-, illetve tömörségpróba, valamintaz állórész teljes körû villamos diag-nosztikájának elvégzését kívánta.

A JÖVÔ FELADATAI

A cikk írásának idején a cserélt gene-rátor indításra készen várja a blokkfelfûtését, amit az új gépegység ter-helési diagramjának felvétele fog kö-vetni.

A kiszerelt állórész konzerválásáta következô blokkfôjavítás megkez-dése elôtt el kell végeznünk, hogyállapotát megóvjuk, míg további sorsáról döntés születik. Jelenlegi ismereteink szerint az állórész1993–1994-ben történt felújítása so-rán a Ganz gyárban elkövettek egygyártástechnológiai hibát. Összesze-relés elôtt lefestették az árnyékolótárcsát, lerontva így a vezetôképes-séget a réz árnyékoló- és az acél szo-rítótárcsa között. Valószínûleg ezokozta a végzóna melegedését,amely a cserét szükségessé tette. Ahiba megszüntetéséhez sajnos a gé-pet a csupasz vastestig le kell bonta-ni, ami mai áron igen jelentôs költ-séggel jár. Ugyanakkor a PA Zrt.egy-két éven belül el fogja végeztet-ni a javíttatást, mert ezt követeli atermelés biztonsága. Természetesenennek idôpontját erôsen befolyásol-ja, hogy az 1. blokk ténylegesenmekkora teljesítményre lesz képesvisszaindulása után.

Írásomban felhasználtam a PA Zrt.internetes honlapján a teljesítmény-növelésrôl található összefoglalót.


3. ÁBRA.AZ ÚJ ÁLLÓRÉSZ ÁTSZÁLLÍTÁSA A 2. BLOKKON


A reaktorok belsô berendezésein anagyjavítások ideje alatt teljes körûfôvízköri mûszaki felülvizsgálatotkell végrehajtani. Ezen felülvizsgálategy fontos eleme a fôberendezésekkiemelten fontos részeinek vizuálisanyagvizsgálata.

Reaktorkosár belsô vizsgálati

pontjai

� Ø3010 és Ø3020 mm-es belsô fe-lületek,

� sokszögû övlemez hegesztési var-ratai, felülete és a rögzítô csavarokalsó lap felülete,

� üzemi kazetták befoglaló fészkei-nek felülete,

� hatszögletû labirinttömítések,� megfogó körmök ablakai és a

megfogó vezetô hornyai,� védôcsôblokkot megtámasztó felü-

let.

Fékezôcsô-blokk belsô vizsgálati

pontjai

� fékezôcsövek belsô felületei,� fékezôtüske és környezete,� fojtótárcsák.

Reaktorakna külsô vizsgálati

pontjai

� külsô hengeres felület hegesztésivarratai,

� függesztô váll felülete,� perforált felület,� labirinttömítés felülete,� tájoló hornyok felülete.

A VIZSGÁLATOKAKADÁLYA

A reaktorok üzeme során, ezeken avizsgálandó felületeken különbözômértékû magnetitlerakódás képzô-dik. Ez természetes folyamat, dekülsô tényezôk hatására fel gyor -sulhat.

Az 1. blokk 2003. évi fôjavításán –

az akna külsô felületének ellenôrzésesorán – a hengeres felület hegesztésivarratainak, valamint a perforált fe-lületnek a vizsgálata nem volt elvé-gezhetô, mivel a felületek szinte tel-jes mértékben, egyenletes rétegbenlerakódással fedettek voltak. Ugyan-ez a jelenség volt tapasztalható areaktorkosár és a fékezôcsô-blokkvizsgálandó felületein. Hasonló mér-tékû lerakódás volt tapasztalható a2-es és a 3-as reaktorok fôberendezé-sein is.

A PA Zrt. cégvezetése a problémabiztonságos és hatékony kezelésére afôberendezések vizsgálati helyeinekmegtisztítását választotta.

A tisztítási eljárás kiválasztásánakalapvetô szempontjai következôkvoltak� az eltávolítás során az alapfém ne

szenvedjen sérülést,� az alkalmazott technológiával

100%-ban eltávolítható legyen alerakódás,

� az eltávolítás lehetôleg egy menet-ben, hatékonyan történjen.Ezen alapelvek szerint és a felakti-

válódott belsô berendezések sajátos-ságit figyelembe véve a nagy nyomá-sú vízsugaras tisztítás alkalmazásatûnt célravezetônek.

NAGY NYOMÁSÚ VÍZSUGARASTISZTÍTÁSI ELJÁRÁS BEMUTATÁSA

A felület tisztítását ebben az esetbenaz abrazív szemcsék nélküli, szûrt,nagy nyomású tiszta víz mechanikaienergiája biztosítja, az alapfém káro-sítása nélkül.

Kiindulási referenciaként a kon-denzátorok tisztítását vizsgáltukmeg. Az elmúlt négy évben sikeresenalkalmaztuk a nagy nyomású vizestisztítást a kondenzátorok hôátadócsöveinek belsô felületére tapadt víz-kô eltávolítására.

ELÔZETES VIZSGÁLATOK, PRÓBATESTEK

A tisztítási kísérletek elvégzéséhezpróbatesteket készíttettünk. A mes-terségesen elôállított magnetitet atisztítandó berendezésével megegye-zô anyagminôségû alapanyagra hord-tuk fel két lépcsôben. A DC GÉP-SZER Kft. közremûködésével, a Né-metországi HAMMELMANN céglaboratóriumában végeztük el a szük-séges kísérleteket.

A kísérletek sikeresen záródtak. Iga-zolták az eljárás helyessége és segít-ségükkel meghatározásra kerültek atechnológiai paraméterek.A reaktorkosár és a fékezôcsô-blokkvíz alatti vízsugaras tisztításáhozmeghatározott paraméterek:nyomás: 2800 barvízmennyiség: 17 l/minfúvóka darabszám: 6fúvókaátmérô: 0,3 mmelôtolás: 22 mm/stárgytávolság: 30 mmfúvókatartó fordulat: 1500/minfúvókatartó meghajtás: hidraulikus.

A reaktorakna és reaktorkosár külsôpalástfelülete vízsugaras tisztításá-nak paraméterei:nyomás: 2500 barvízmennyiség: 15 l/minfúvóka darabszám: 5fúvókaátmérô: 0,4 mm

REAKTOR BELSÔ BERENDEZÉSEINEK VÍZSUGARAS TISZTÍTÁSA(PROBLÉMÁTÓL A MEGOLDÁSIG)

SCHÄFFER KÁROLY technológus

PRÓBATEST TISZTÍTÁS ELÔTT

elôtolás: 17 mm/stárgytávolság: 40 mmfúvókatartó fordulat: 1500/ minfúvókatartó meghajtás: elektromostisztított felület

szélessége: 60 mm

A kiválasztott nagy nyomású pumpa:HAMMELMANN HDP 124

KONCEPCIÓ ÉS MEGVALÓSÍTÁS

Eltérô eljárást kell alkalmazni a külsôpalástfelület anyagvizsgálati helyei-nek tisztítására és a belsô felületektisztítására. A külsô palástfelületektisztítására ún. „víz-levegôs” tisztítá-si technológiát alkalmazunk, a belsôfelületek tisztításra pedig víz alattivízsugaras tisztítási technológiát.

VÍZ ALATTI VÍZSUGARAS TISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIA

Ahhoz, hogy a reaktor belsô berende-zéseinek – jelen esetben a kosár és afékezôcsô-blokk – belsô felületétnagy nyomású vízzel víz alatt tisztí-tani tudjuk az alábbiakat, kell bizto-sítani:� a szivattyú által elôállított paramé-

terû vizet a tisztítás helyére kelljuttatni, mintegy 11 méter mélyena revíziós aknában,

� a fúvókát a tisztítandó felülettôlmintegy 20-30 mm-re, állandótárgytávolságban kell pozícionál-ni,

� a fúvókatartót állandó 1500/minfordulatszámon kell forgatni,

� le kell követni a mintegy 11-félealakos felületet a belsô berendezé-seken, a fenti paraméterek állandóbiztosításával, folyamatos állandósebességû mozgással,

� mindezt a vízzel (16 g/l-es bórsav)feltöltött revíziós aknában, felakti-válódott belsô berendezéseken kellvégrehajtani.

VÍZ ALATTI VÍZSUGARAS TISZTÍTÓ BERENDEZÉS BEMUTATÁSA

A berendezés mozgató és tartó szer-kezeteit a revíziós aknák fölé telepít-hetô anyagvizsgáló és mentôhíd fog-lalja magába.

A függôleges (Z) és forgó (R)mozgásokat egy integrált központimunkarúd végzi.

A víz alatti pozicionálást, mozga-tást és tárgytávolságtartást, valaminta tisztítás hatékonyságát biztosítóegyenletes elôtolási sebességmeghatározását PLC vezérelt szer vo -mo to rok teszik lehetôvé.

A tisztítandó felületek sokféleségeérdekében a Hammelmann fúvóka-tartókat forgató egyedi fejlesztésûTRI-HIDRO turbinák rögzítéséhezkét különbözô kiegészítô munkaru-dat tervezünk.

Így többféle fúvóka alkalmazásá-val a két különbözô munkarúd és amozgatást biztosító hídszerkezetegyüttesével tizenegy különbözô fe-lület hatékony tisztítására alkalmasberendezést hozunk létre.

A teljes rendszer irányítását köz-ponti vezérlôpultról félautomataüzemmódban végezzük.

VÍZ-LEVEGÔS TISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIA KONCEPCIÓJA

A reaktorakna az úgynevezett védô-hengerben helyezkedik el, a védô-henger szerepe a tisztítás és a szállí-tás közbeni biológiai árnyékolás, azakna palástjának távolsága a védô-henger belsô palástjától 100 mm.

A védôhengeren található egy bú-vónyílás (6003800 mm).

Ebbe a búvónyílásfedélbe építet-tük be a rotoros fúvókatartót és az el-szívást biztosító beavatkozó egysé-get, amelynek mozgatását pneumati-kus egység biztosítja.

A 250 t-s darun függô reaktoraknátemeljük és forgatjuk a fúvókák elôtt,a védôhenger belsejében.


PRÓBATEST TISZTÍTÁS UTÁN

FÉKEZÔCSÔ-BLOKK VÍZ ALATTI VÍZSUGARAS TISZTÍTÁSA

ANYAGVIZSGÁLÓ HÍDRA ÉPÍTETT MUNKARÚD RENDSZER

A TISZTÍTÁSI NYOMÁS: 2800 BAR

FÔ BEAVATKOZÓ EGYSÉG A VÉDÔHENGERBE ÉPÍTVE

A BEAVATKOZÓ EGYSÉG A VÉDÔHENGER BELSEJÉBÔL NÉZVE


A tisztítási folyamatok ellenôrzé-séhez öt különbözô pozícióban Visa-tec kamerákat építettünk a beavatko-zó egység köré,

A teljes berendezés távirányításátközponti vezérlôpult biztosítja.

VÉGREHAJTÁS

A legelsô vízsugaras tisztítás „víz-le-vegôs” technológiával az 1-es blokkreaktoraknáján 2004. április 15. nap-ján (6 óra alatt) megtörtént! Reaktor-akna külsô felületi anyagvizsgálat ésszerkezeti vizsgálat sikeres volt!

2005-ben a 2-es és a 3-as blokk fô-javítása során a kosár és a fékezôcsô-blokk belsô felületén sikeresen haj-tottuk végre a víz alatti vízsugarastisztítást.

A tisztításokat követô anyagvizs-gálatok és szerkezeti vizsgálatokeredménye szintén sikeres volt.

Az elmúlt években a nagyjavításoksorán több esetben standard karban-tartási technológiaként alkalmaztuk anagy nyomású „víz-levegôs” és a vízalatti vízsugaras tisztítási technoló-giákat.

Ezúton szeretnék köszönetet mon-dani kollégáimnak és külsô partne-reinknek, akik ezen technológiák ki-dolgozásában és megvalósításábansegítségemre voltak. VÉDÔHENGER A 2-ES AKNÁN

AZ ÖKOTECH KIÁLLÍTÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL FOGLALKOZÓ KONFERENCIÁJA

Az Ökotech szakkiállítás nyitó napján, november 6-ánrendezték meg a német nap keretében a megújuló ener-giaforrások gyakorlati hasznosításával foglalkozó konfe-renciát, melyen Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi ésVízügyi Minisztérium államtitkára ismertette a magyar-országi helyzetet, valamint Hans Peter Schiff németnagy kö vet is elôadást tartott.

Mint Kovács Kálmán elôadásában többek között el-mondta: az EU-országok vállalása szerint a megújulóenergiák részarányát 2010-re a jelenlegi 6 százalékról 12százalékra, 2015-re 15 százalékra és 2020-ra 20 száza-lékra, ezen belül 2010-re a zöld villamos energia részará-nyát a mai 14,8-ról 22,1 százalékra kell emelni. Ilyenkörnyezetben kell vizsgálni a magyarországi lehetôsége-

ket, ahol 2010-re a zöld villamos energia részarányában3,6 százalékos mértéket vállaltunk, ám ezen a téren mármost teljesítettük a kitûzött célt, mert elértük a 3,7 száza-lékos arányt. Kovács Kálmán a hazai lehetôségekrôl szól-va jelezte, hogy Magyarországon a megújuló energiafor-rások között továbbra is a biomassza marad a meghatáro-zó, bár 2020-ra a jelenlegi 90 százalékos részaránya vár-hatóan 70 százalékra fog csökkenni, miközben növekednifog a biogáz, a biometán, a geotermikus és szélenergiarészaránya, valamint megtöbbszörözôdik a hulladékhasz-nosítás és a napenergia felhasználása. Az ellátás bizton-sága, a fenntartható fejlôdés és a versenyképesség köve-telményeinek teljesítéséhez alapvetô az energiatakaré-kosság és energiahatékonyság javítása, ám ehhez egykörnyezettudatos társadalom kialakítása szükséges, amegfelelô támogatások biztosításával együtt. A követke-

� hírek

Folytatás a 62. oldalon


ÖSSZEFOGLALÓ

A Paksi Atomerômû üzemidô-hosz-szabbításának egyik feltétele a kör-nyezetvédelmi engedély. Az üzemikörnyezetvédelmi és sugárvédelmimonitoring, valamint a 2000–2005között végrehajtott telephely jellem-zési program eredményei együttesentették lehetôvé az üzemidô-hosszab-bítás környezetvédelmi hatásvizsgá-latát, amely a stratégiai cél elérésé-hez szükséges környezetvédelmi en-gedély alapját képezte. A kétlépcsôs,elôzetes és részletes szakaszból állóhatásvizsgálat biztosította az atom -erô mû környezeti hatásainak teljeskörû vizsgálatát. Az eljárás a nyilvá-nosság szabályozott bevonását (köz-meghallgatás) is magában foglalta.Bemutatjuk a paksi atomerômû üzem-idô-hosszabbítása környezeti hatás-vizsgálatának tartalmát, sajátossá-gait, a megalapozó program szakmaiértékeit, különös tekintettel arra,hogy komplexitását tekintve ez azegyik legbonyolultabb eljárás a je-lenkori hazai gyakorlatban. Ismertet-jük a környezeti hatástanulmány fôbbmegállapításait, a hazai és nemzetkö-zi eljárás lépéseit, az eljárás tapasz-talatait. Bemutatjuk, hogy az eljárássorán milyen mértékben befolyásoltaaz atomerômû engedélyesének tevé-kenységét, attitûdjét a folyamat tár-sadalmi auditálhatósága, milyen ha-zai és külföldi társadalmi reflexiókatváltott ki az engedélyezési folyamat.

BEVEZETÉS

A hatályos jogszabályok szerint aPaksi Atomerômû üzemidô-hosszab-bításának egyik feltétele, a tervezetttevékenységre vonatkozó környezet-védelmi engedély.

Az erômû 1998-ban pályázott azMVM által meghirdetett kapacitás-bôvítési tenderre. Az ott szerzett ta -pasz ta la tok megérttették, hogy azerômû üzembe helyezése óta elteltidôszak jogszabályi változásai új el-várásokat fogalmaznak meg a jövô-beni stratégiai célok teljesítéséhez. APaksi Atomerômû felismerte, hogyfeltétlenül szükség van arra, hogy atelephely, valamint az erô mû–te lep -hely kölcsönhatás vizsgálatára ki -emelt prog ra mot kell indítson. Aprogram te ma ti ká já nak összeállítása-kor az elôírásokon túl figyelembevették az engedélyezési folyamatok-ban érintett szakhatóságok, hatósá-gok javaslatait, elvárásait is. Azerômû üzemi környezetvédelmi éssugárvédelmi monitoring adatai,valamint a 2000–2005 között vég re -haj tott telephely jellemzési prog rameredményei együttesen lehetôvétették az üzemidô-hosszabbítás kör -nye zet vé del mi ha tás vizs gá la tát,amely a stratégiai cé lok eléréséhezszükséges környezetvédelmi enge-dély alapját képezte.

A kétlépcsôs, elôzetes és részletesszakaszból álló hatásvizsgálat bizto-sította az atomerômû környezeti ha-tásainak teljes körû vizsgálatát. Ab-ból adódóan, hogy egy mûködô léte-sítményre kellett hatásvizsgálatot vé-gezni, néhány sajátosságot is figye-lembe kellett venni. Ez egyszerre ne-hezítette és segítette a készítôket atanulmányok kidolgozásakor. A mun-ka során feldolgozták a többéves te-lephely-jellemzési és monitoringprogram, illetve az erômû üzemi kör-nyezeti és sugárvédelmi monitoringeredményeit is.

A hatástanulmányok egymásraépültek, s az üzemidô-hosszabbításhatásainak bemutatásán túl az erômûlétesítését megelôzô, valamint a több

mint húszéves üzemelési idôszakot isértékelték. A hatótényezôk meg ha tá -ro zá sa a jogszabályi elôírások bázi-sán történt. Az eljárás egyben a nyil-vánosság szabályozott bevonását(közmeghallgatás) is megvalósítottahazai és nemzetközi téren.

Az elôkészítô munka és a hatás-vizsgálati eljárás során az erômû tá-maszkodott a hazai tudományosmunkákban élenjáró szakemberek ésintézmények munkájára, technikai éslaboratóriumi hátterére, felkészültsé-gére.

A TELEPHELY-JELLEMZÉSI PROGRAM

A telephely-jellemzési és monitoro-zási program önkéntes üzemeltetôivállalás volt, amelyet az erômû jóvalaz üzemidô-hosszabbítás elôkészíté-se elôtt elindított. A program indítá-sakor inkább a jövô feltételezhetô el-várásaiból, mint az akkor hatályoskövetelményekbôl kellett kiindulni.Ezért, a szakmai megfelelôség érde-kében, a súlyponti kutatási témákmeghatározásában az illetékes ható-sági, szakhatósági körön túl, az üze-meltetô kikérte a vezetô szakértôk ésintézmények véleményét is. A prog -ram terjedelmében és mélységébenmessze túlmutat az erômû jogsza-bályok által elôírt környezetvédelmiés sugárvédelmi monitoring prog -ram ján.

A program az alábbi területeketfedte le, messzemenôen kihasználvaa hazai tudományos munkákbanélen já ró szakemberek és intézmé-nyek kapacitását:

1. Felszíni vizek (Duna) állapota ésváltozása

2. Hatás a felszíni és felszín alattivizek hasznosítására

A PAKSI ATOMERÔMÛ TERVEZETT ÜZEMIDÔ-HOSSZABBÍTÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMIENGEDÉLYEZTETÉSI ELJÁRÁSA

ELTER ENIKÔ mûszaki szakértô, Paksi Atomerômû Zrt.DR. KATONA TAMÁS JÁNOS tudományos tanácsadó, Paksi Atomerômû Zrt.PÉCSI ZSOLT környezetvédelmi csoportvezetô, Paksi Atomerômû Zrt.

3. A Duna medre és a partfal állapo-ta (hidrometria)

4. A hûtôvíz Dunában történô elke-veredésének vizsgálata légi ter-movíziós mérésekkel

5. A vízbázis tríciumtartalmánakvizsgálata

6. Lokális klíma az atomerômû kör-nyezetében

7. Minta értékû biomonitoring vizs-gálatok

8. A környezetben élôk egészségiállapotának vizsgálata

9. Az élôvilág sugárterhelésénekmeghatározása

10. Az erômû környezetének jellem-zése légi és ûrfelvételekkel

11. Határokon átterjedô környezetihatások

12. Környezeti sugárzás vizsgálata13. Kibocsátások környezeti radioló-

giai értékelésével kapcsolatosmetodikai fejlesztések

14. Mikroszeizmikus monitorozásAz eredményeket összegezve el-

mondható, hogy az erômû a környe-zet állapotában változást nem okozotta Duna hôterhelése esetén észlelhetôtöbblet terhelés. Az elvégzettmodellezések, becslések azt mu tat -ják, hogy a hatásokban nem várhatóváltozás (romlás) a meghosszabbítottüzemidô alatt sem. A program kereté-ben mért adatok, vizsgálati eredmé-nyek az üzemidô-hosszabbítás 2003-ban elkészített elôzetes környezeti ta-nulmányának alapját képezték. Az eztkövetô idôszak mérési eredményei,értékelései 2005-ben a részletes kör-nyezeti hatástanulmányba kerültek.

A monitoring program lezárult, deegyértelmûvé vált, hogy ha nem isfolyamatosan, de valamilyen periodi-citással szükség van a program foly-tatására. Ezt erôsíti a folytonosanváltozó, ökológiai szempontú jogsza-bályok megjelenése, valamint a la-kosság érdeklôdése. A lakosság biz -ton ság ér ze té nek növelése szem pont -já ból is célszerû az üzemi vizsgálato-kon túl, új vizsgálati módszereket,modellezést alkalmazó monitoringtevékenységet végezni. Ez igazoljaaz üzemi mérések helyességét, meg-felelôségét is.

A telephely-monitoring programvégrehajtásában közremûködtek:ETV–ERÔTERV Rt., ÖKO Rt.,OSSKI, VEIKI Hôenergetikai Diví-zió, VITUKI Rt. – Hidraulikai Inté-

zet, Vízminôségvédelmi Intézet, ARGOS távérzékelési és filmstúdió;Magyar Természettudományi Mú -zeum, Kék Csermely Vízvédelmi ésKörnyezetgazdálkodási Tervezô ésSzervezô Bt., Florisztikai Bt., V-MedBt., BME (PA Zrt. számára az üze-meltetési célokat szolgáló, a telep-hely-jellemzési programot kiegészítôvizsgálatokat végzik)

A szakmai értékek mellett az isfontos volt, hogy az atomerômû kör-nyezetében élô lakosság erre a tevé-kenységre felfigyelt, azt értékelte, atörôdés jelének fogta fel.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT

Az atomerômû üzemeltetôje 2004ele jén nyújtotta be az illetékes ható-ságnak az üzemidô-hosszabbítás elô -ze tes környezeti tanulmányát (EKT).A szakhatósági, szakértôi állásfogla-lások kialakítása és hiánypótlásimunka után, 2005 májusában a ható-ság kiadta a határozatot a részleteskörnyezeti hatástanulmány elkészíté-sére. A részletes környezeti hatásta-nulmány (KHT) a legújabb erômûvesjelentések, a telephely jellemzésiprogram zárójelentései, valamint azerômû teljesen megújított VéglegesBiztonsági Jelentése alapján készült,2006 elején.

Mivel a hazai környezetvédelmiszabályozás keretjellegû, nem tartal-maz részleteket leíró irányelveket,útmutatókat. Ugyanakkor a prece-dens nélküli eljárás megkívánta a fel-adat egységes értelmezését. Ezt tá-masztotta alá az a tény is, hogy a sza-bályozások elôírásai új létesítésrevonatkoznak, nem egy meglévô, többmint húsz éve üzemelô létesítményhatásvizsgálatára. Mindezeket figye -lem be véve készült el az üzemidô-hosszabbítás hatásvizsgálatánakrész le tes tematikája az elôzetes sza -kasz ban, 2002-ben.

A helyzet specifikumából adódóanaz erômû létesítése elôtti állapotontúl, a jelen környezeti állapotot, és atovábbüzemelés során kialakuló jö-vôbeli állapotot is vizsgálat tárgyávákellett tenni. Gondot okozott például,hogy a hatásminôsítési kategóriáksem léteztek, így azokat is definiálnikellett.

Az üzemidô-hosszabbítás környe-

zetvédelmi és nukleáris biztonságiengedélyezésének alapkérdése az,hogy az atomerômû berendezéseinekmûködôképessége megváltozhat-e ameghosszabbított üzemidô alatt azöregedés következtében úgy, hogy azaz atomerômû biztonságát csökkent-se, és az üzemelés kockázatát nö vel -je. A hatásvizsgálat és a környezetvé-delmi engedélyezés során konkrétanazt a kérdést kell megválaszolni,hogy a húsz évvel meghosszabbítottüzemidô alatt – feltéve a nukleárisbiztonsági követelmények teljesíté-sét – felléphetnek-e a környezetetterhelô hatások. Ilyen hatás valójá-ban csak az akkumulációs idô miattvárható, hiszen ha az erômû a nuk-leáris biztonsági követelményekneknem felel meg, az üzemeltetésiengedélyt korlátozzák, vagy vissza -von ják.

A nukleáris biztonsági szabályo-zással való ilyen szoros kapcsolódásbizonyos szempontrendszer és szem-léletmód kényszerû átvételét is jelen-tette a hatásvizsgálat és a környezet-védelmi engedélyezés terén, ami ter-mészetesen problémákat is okozott,elsôsorban az üzemzavari környezetihatások értékelésénél.

Az üzemzavarok és balesetekmegítélése a nukleáris és környezet-védelmi szabályozásban eltérô, sôtaz üzemzavar és baleset fogalma semazonos. A fogalmak hétköznapi hasz-nálatában pedig még nagyobb a kon-fúzió. A környezetvédelmi szabályo-zás szerint minden, a normál üzemel-tetéstôl eltérô esemény „baleset”,függetlenül annak bekövetkezési va-lószínûségétôl és a következményeksúlyosságától. A nukleáris szabályo-zás árnyaltabb, megkülönbözteti anormálüzemet, a várható üzemi ese-ményeket, és a tervezési alapba tarto-zó üzemzavarokat, baleseteket és sú-lyos baleseteket, s ezekhez elôfordu-lási gyakoriságokat rendel. A nukleá-ris szabályozás e fokozatokhoz ren-deli és illeszti a biztonsági követel-ményeket. Nyilvánvaló, hogy ezegyúttal a veszélyek, meg hi bá so dá -sok valószínûségének meghatározá-sát, és a kockázat kvantitatív értéke-lését is igényli.

A környezetvédelmi és nukleárisszabályozás szerinti különbözô értel-mezések szemléltetését az 1. ábrafoglalja össze:


A nukleáris szabályozás egyikalapfogalma a tervezési alap. Ebbe a10-4/év gyakoriságú események, azúgynevezett tervezési üzem za va -rok/bal ese tek kerülnek, amelyeket azerômû biztonsági rendszereinek kikell védeni. Ekkor csak az elôírásokszerinti megengedett kibocsátások-kal, dózisokkal kell számolni. Az ato-merômûvek valószínûségi biztonságielemzései természetesen ennél kisebbgyakoriságú eseményekre is kiterjed-nek. A valószínûségi biztonsági elem-zések azt igazolják, hogy a reaktoraktív zónájának megolvadása~10-5/év gyakoriságú esemény. Ennélnagyságrendekkel kisebb az olyanesemény gyakorisága, amelynél akonténment sérülése folytán jelentôsradioaktív kibocsátás történhet. Ezutóbbi, kis valószínûségû események,kockázati megfontolások alapján nema tervezés, hanem a baleset-elhárítástárgyát képezik. Ez a világ nukleárisszabályozási gyakorlata (sôt, ez agyakorlat kimondottan-kimondatla-nul minden területen). Nyilvánvaló,

az extrém kis valószínûségû esemé-nyek korrekt mûszaki-tudományosvizsgálata nehézségekbe ütközik, hi-szen ezen a skálán az emberi tapasz-talat hiányával kell szembesülni.

A KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

A környezeti hatásvizsgálat közép-pontjában tehát a tervezési alapbanmeghatározott, egy tízezred év gya-koriságú események álltak, amelye-ket mind a környezetvédelmi termi-nológia, mind a köznyelv szerint bal-esetnek lehet nevezni, jóllehet azokata nukleáris szabályozás szerint terve-zési alapba tartozó üzemzavaroknakhívunk. A fenti koncepció alapján, atervezési alapban meghatározott ese-mények figyelembevételével elvég-zett részletes környezeti hatásvizsgá-lat tanulmányának fôbb megállapítá-sai az alábbiak:

Az atomerômû üzemideje megfe-

lelô öregedéskezelési eljárásokkalmeghosszabbítható, és az ehhezszükséges tevékenységek többségétmár a tervezett 30 éves üzemelésmiatt is szükséges elvégezni. A bea-vatkozások – alig néhány kivétellel –az egyébként is tervbe vett karbantar-tási és rekonstrukciós tevékenységekrészeként elvégezhetôk. Így sem azüzemidô-hosszabbítás elôkészítése,sem a már meghosszabbított üzemi-dô alatt nem kell a jelenlegitôl eltérôhatótényezôkkel, hatásfolyamatokkalszámolni, a várható hatások is mege-gyeznek a jelenlegiekkel. Így a ha-tásterület környezetállapotában szá-mottevô változásokkal nem kell szá-molni sem 2012-ig, sem a meghosz-szabbított üzemidô alatt.

Az üzemzavarok környezeti hatásaigen összetett, a környezeti terjedésiviszonyoktól erôsen függ. Ennek érté-kelését a Végleges Biztonsági Je len -tés tartalmazza, ahol megtaláljuk atervezési alapba tartozó üzemzavaroksorán várható kibocsátásokat, azokbekövetkezési valószínûségét, vala-


1. ÁBRABEKÖVETKEZHETÔ ESEMÉNYEK ÉVES GYAKORISÁGA

Nukleáris fogalmak szerint

Normálüzemi

állapotok

Várható üzemiesemények

Tervezési üzemzavarok,tervezési alapba tartozó

eseményekBalesetek Súlyos balesetek

Meteorbecsapódás

100000000001000000000100000000100000001000000100000100001000100101

esemény-gyako-riság

év

10–1010–910–810–710–610–510–410–310–210–110–0

Környezetvédelmi fogalmak szerint

NBSZ elôírások

10 mSv

– baleseti intézkedések– következménycsökkentô beavatkozások– nincs határérték (környezetvédelmi sugáregészségügyi)

– nem engedélyezési terjedelem

– Van határérték (környezetvédelmi sugáregészségügyi)

Normál üzem

Idô, amely egy esemény nagy valószínûséggel történôbekövetkezéséhez szükséges

Baleset

a legutóbbijégkorszak

1 000000000100000000100000001 000000100000100001000100101 év

FöldtörténetiNEGYEDIDÔSZAK

FöldtörténetiHARMADIDÔSZAK

A Himalájakialakulása

A Vörös-tengerkinyílása,Ausztrália és azAntarktisz különválása,a virágos növényekmegjelenése

mint az üzemi épületekben és akörnyezetben várható becsült dó zi so -kat. Az üzemzavarok során a primer-köri aktivitás egy része kikerül azüzemi fôépület helyiségeibe, esetleg alevegôkörnyezetbe is. A VéglegesBiztonsági Jelentésben megtalálhatóaz erômû környezetébe potenciálisankijutó radioaktív anyagok izo tóp-össze té te lé nek, aktivitásának és azebbôl adódó sugárterhelésnek számí-tása. Bizonyított, hogy a legsúlyosabbesetben sem kell a környezetben ter-helô hatással számolni, sem a normál,sem pedig a kedvezôtlen meteoroló-giai viszonyok esetén. Az elviselhetô-nek minôsített hatások is, még a hígu-lás szempontjából extrém kedvezôt-len körülmények között is, 20-24 kmtávolságon belül maradnak. Egy biz-tonságnövelô átalakítás eredménye-ként, amely az üzemidô-hosszabbításelôkészítése során megvalósul, azüzemzavari kibocsátási értékek egynagyságrenddel még alacsonyabbaklesznek, miáltal a tervezési alapba tar-tozó üzemzavarok hatásterülete6,3 km sugarú körrel lehatárolható.

Összességében a hatásterületeket tekintve az alábbiak állapíthatók megRadiológiai hatásterületek� Normál üzemben az atomerômû

nem befolyásolja a semleges álla-potot a légnemû, a folyékony kibo-csátások, és az ebbôl következôhumán-egészségügyi, dózis krité-riumok szerint.

� A tervezési alapba tartozó esemé-nyek esetén a hatásterület 6,3 kmmaximális kiterjedéssel jellemez-hetô.

A nem radiológiai hatásterületek� Levegô: a közlekedési hatásterület

a 6-os úttól bevezetô szakaszainak25 m-es környezete, az üzemi for-rások tekintetében a telephely, adízelgenerátorok próbájakor a gé-pek köré írt 590 m-es kör.

� Felszíni vizek esetében a hatáste-rület, elsôsorban a hôterhelést te-kintve, a Sió torkolatáig terjedhet.Összességében a Duna vízminôsé-gébôl, vízhozamából, vízhômér-sékleti viszonyaiból következôen atervezett üzemidô-hosszabbításmegvalósítható úgy, hogy ne üt-közzön a befogadó vízminôségé-

nek védelmét szolgáló korlátokba,illetve ne mondjon ellent a termé-szetvédelmi és a Víz Keretirányelváltal meghatározott szempontok-nak sem.

� Talaj, talajvíz esetében az esetle-ges rendkívüli szennyezések hatá-sa a telephelyen belül marad.

� Zaj: a telephely, a bevezetô utak,valamint ezek közvetlen környeze-te tekinthetô hatásterületnek, a ha-tás a telephelyen belül marad.

� Települési környezet: a hatásterü-let elsôsorban Paks közigazgatásiterületével azonos. A munkahely-teremtés szempontjából kedvezôhatások azonban a Pakssal közi-gazgatásilag szomszédos környezôtelepülésekre, valamint a Fadd-Dombori Duna-holtágra is ki ter -jed nek.

� Szárazföldi élôvilág: közvetlen ha-tásterületet a vizsgálataink nemmutattak ki.

� Vízi élôvilág: hatásterületként kellértékelni a hidegvíz csatornát és amelegvíz csatorna beömlése alattinéhány kilométeres folyószakaszt.

� Tájhasználat: hatásterületnek azerômû 3 km-es biztonsági övezetéttekinthetjük. Tájképi szempontbóla hatásterület ennél kiterjedtebb,bizonyos rálátási irányokból 8-10 km-es környezet jelölhetô ki.A normálüzemi hatásokat, mivel

több, mint húsz éve üzemelôerômûrôl van szó, tényadatok (bele-értve a telephely-jellemzési és moni-toring rendszer adatait is) igazolják.Bizonyítható az is, hogy az üzemidô-hosszabbítás következtében normál-üzemben országhatáron átterjedô ha-tás nincs. Az üzemzavari potenciálishatásokat tekintve pedig kijelenthetô,hogy igen alapos vizsgálatok (talán aleginkább elemzett típusról van szó)támasztják alá azt, hogy az üzemidô-hosszabbítás következtében a terve-zési üzemzavarok esetén sem várhatóországhatáron átterjedô káros, vagybármilyen új környezeti hatás.

A berendezések öregedésének,mûszaki, biztonsági állapotának fi-gyelése és kezelése folyamatos tevé-kenység. A meghosszabbított üzem -idô alatt az erômû biztonsága nemcsökken, sôt a tudományos és mûsza-ki ismeretek fejlôdése, valamint arendelkezésre álló tapasztalatok ré-vén növekszik.

AZ ÜZEMIDÔ-HOSSZABBÍTÁS TÁRSADALMI ELFOGADÁSA

A HAZAI TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉS ÉS RÉSZVÉTEL A KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSBAN

Az atomerômû és az üzemidô-hosz-szabbítás társadalmi elfogadása egy-mással szorosan összefügg.

A paksi atomerômû telepítése, lé-tesítése a lakosság megkérdezése nél-kül történt. Ez ellenérzést keltett aberuházással szemben, még akkor is,ha ez nem okozott akut problémákat.Az atomerômû, s általában az atome-nergiával kapcsolatos vélemény meg-változása hosszú folyamat volt. Ma,és már évek óta tartósan, a megkérde-zettek 75%-a egyetért azzal, hogyatomerômû mûködik az országban.

A parlament 2005. november 21-ipolitikai állásfoglalásában a képvise-lôk 96,6%-a támogatta a paksi atom-erômû üzemidô-hosszabbítását. Ez atény visszahatott a közvéleményre is,hiszen a magyar közéletben szintepéldátlan, pártállástól független tá-mogatás az ügy fontosságát üzente alakosságnak.

Az üzemidô-hosszabbítás társadal-mi elfogadtatásáért az erômû legtöb-bet nem a környezetvédelmi eljárássorán, hanem azt jóval megelôzôentette. Az üzemeltetô jóval az eljáráselôtt kezdeményezte a tájékoztató-kat, látogatásokat szervezett mindenérintett településnek, s minden for-mában és körben kész volt a kérdé-sek megválaszolására.

Az üzemidô-hosszabbítást az érin-tett települések elfogadták. A Dunajobb partján ezt még könnyen meg le-het magyarázni azzal, hogy ez a régióközvetlen haszonélvezôje az atom erô -mû létének. A Duna bal part ján élôemberek viszont sem önkormányzatiadóbevételek, sem munkahely formá-jában nem élveznek közvetlen elônyö-ket az erômûtôl. Itt mutatkozik meg amaga tiszta formájában a tudatosanápolt évtizedes kapcsolat és partneriviszony haszna. Itt az volt a döntô,hogy a Duna bal part ján is mûködiktájékoztató központ, a környezô tele-pülések kezében saját mérôállomásokszolgáltatnak pontos, naprakész infor-mációkat, elejét véve minden téves hí-resztelésnek. Ez a lakossági tapaszta-lat hitelesítette az üzemidôrôl szóló tá-


jékoztatásokat s a közmeghallgatástárgyát képezô hatástanulmányt is.Vélhetôen ezért nem érkeztek írásosészrevételek az atomerômû üzemidô-hosszabbításának hatásait illetôen, snem a passzivitás miatt.

Az üzemidô-hosszabbítás környe-zetvédelmi engedélyezésében a köz-meghallgatás elôkészítése az elô írá -sok szerint történt. A hatóságilagszervezett közmeghallgatás 2006.április 28-án volt, Pakson.

A közmeghallgatás során az ato-merômûben termelt villamos energiaára, illetve az üzemidô-hosszabbításfinanszírozása, a fogyasztókat, adófi-zetôket terhelô költsége állt a lakos-sági érdeklôdés középpontjában. Atények itt egyértelmûen az üzemidô-hosszabbítás javára billentik el amérleget, s a válasz a hétköznapiközgazdaság szintjén is adekvát mó-don megfogalmazható volt, amely ki-elégítette kérdezôket.

A Duna bal partján, Kalocsa városönkormányzata részérôl külön kez-deményezés indult, s a lakosságánakszervezett önkormányzati közmeg-hallgatás elsô napirendi pontjaként, aváros egyéb ügyeit megelôzve, apaksi atomerômû üzemidô-hosszab-bítását vette fel. Ezen az önkormány-zati közmeghallgatáson részt vettekaz erômû külsô és belsô szakértôi, saz önkormányzat által meghívott ha-tóságok, szakhatóságok képviselôi is.

A közmeghallgatás során, azerômû által nyújtott szakmai tájékoz-tatást követôen, a feltett kérdésekalapvetôen megegyeztek a paksi köz-meghallgatás kérdéseivel, de újkéntjelentek meg az erômû által okozottegészségkárosító hatásokra, valaminta környezeti mérésekre vonatkozókérdések.

A hazai civil és zöld szervezetekközül az Energia Klub Környezetvé-delmi Egyesület és a Greenpeace kö-vette nyomon az eljárást. Az EnergiaKlub ügyfélként jelentkezett be azengedélyezési folyamatba, s ez általminden dokumentációt megkapott azeljáró környezetvédelmi hatóságtól.Szakértôik írásban véleményeztékmindkét tanulmányt (EKT és aKHT), s az írásos véleményeket hon-lapjukon is elérhetôvé tették. Képvi-selôik részt vettek és felszólaltakmind a két közmeghallgatáson. A ha-tósági közmeghallgatást megelôzôen

nyílt levélben fordultak a környezet-védelmi miniszterhez, a helyszín ésidôpont megválasztással és továbbiközmeghallgatási lehetôségek bizto-sításával kapcsolatban. Ezen kezde-ményezést több társadalmi és civilszervezet is támogatta. A környezet-védelmi engedélyt kiadó határozatotmegfellebbezték, a fellebbezés elér-hetô a honlapjukon. A Greenpeace azeljárás közben, 2003 júniusában, azüzemzavart követôen szervezett meg-mozdulást Pakson, az erômû elôt titerületen, ellenezve az üzem idô-hosszab bí tást. 2005 februárjában azEnergia Klubbal közösen tiltakozókampányt indítottak az üzemidô-hoszszabbítás ellen, s ugyancsak eb-ben az évben az Energia Klub és aVédegylet 80 közéleti személyiségaláírásával szervezett tiltakozást fize-tett hirdetésben egy napilap ha sáb -jain. 2005–2006 folyamán az erômûkörnyezetében lévô településeken aGreenpeace információs kiállításokatszervezett az atomenergia felhaszná-lás, az atomerômûvek ellen, illetve amegújuló energiák felhasználásánaknépszerûsítésére.

Természetesen nem csak ellen-zôink, de támogatóink is voltak azévek során, így például 2004. márciu-si állásfoglalásában a Magyar Atom-fórum Egyesület az üzemidô-hosz-szabbítást támogatólag nyilatkozott.

A környezeti hatásvizsgálat idôsza-ka alatt a 2. blokki súlyos üzemzavarbekövetkezése és a csernobili kataszt-rófa 20. évfordulója kapcsán a társa-dalmi és civil szervezetek által azatomenergia-felhasználás, az üzem -idô-hosszabbítás ellen több tiltakozóeseményt és sajtómegnyilvánulásteredményezett. Ezek a sajtóban is je-lentôs visszhangot kaptak. Ebben ahelyzetben tehát a közvélemény tá-mogatása, az atomenergia-felhaszná-lás elfogadása, az erômûvel szembenkialakult bizalom kiemelt jelentôség-gel bír az atomerômû számára.

A NEMZETKÖZI TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉS ÉS RÉSZVÉTEL A KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSBAN

Az elôzetes és a részletes hatásvizs-gálati szakaszban az engedélyes és ahatóság is megállapította, hogy azüzemidô-hosszabbítás nem eredmé-nyez jelentôs mérvû, ártalmas, or-

szághatáron átterjedô hatást, ezértnem történtek nemzetközi elôzetesértesítések. Ennek ellenére, a hatás-vizsgálati eljárás során az espoo-iegyezmény szerinti nemzetközi ér-deklôdés és bejelentkezés történt,Ausztria, Horvátország és Romániavett részt a folyamatban. Az Egyez-ményben elôírtakkal összhangban amagyar fél elfogadta az érdeklôdômegkeresést, megadta a szükségestájékoztatást, biztosította a „hatásvi-selô” fél nyilvánossága számára a tá-jékoztatást, az észrevételtételt.

Az eljárásban részt vevô három or-szággal konzultációkra és lakosságimeghallgatásokra került sor, s a fel-vetéseikre, kérdéseikre összeállítottkiegészítô írásos válaszok készültek.

Az osztrák és a horvát kormányszakértôket bízott meg a témában,míg Románia nem élt ezzel a lehetô-séggel. A közvitát és konzultációtmegelôzôen román társadalmi és ci-vil szervezetek kérdéseit, észrevéte-leit továbbították a KvVM részére.

Az osztrák közmeghallgatásonmagánszemélyek, néhány társadalmiés civil szervezet, az osztrák tartomá-nyok képviselôi, valamint a kormányáltal felkért szakértôk vettek részt. Aközmeghallgatást erôsen áthatotta azosztrák közvéleményt jellemzô anti-nukleáris szemlélet, a szakértôi fel-készültség és a biztonsággal, mûsza-ki megoldásokkal kapcsolatos téma-választás. A negatív közszemlélet el-lenére a szakértôk tudomásul vették amûszakilag megalapozott válaszokat,érveléseket. Ez tette lehetôvé az eljá-rás jegyzôkönyvvel történô lezárását.

A horvát közvitán néhány magán-személy, a kormány által felkért szak-értôk, az Eszéki Zöldek, s egy másikcivil szervezet és néhány zöld újságés napilap képviseltette magát. Elsô-sorban az erômû Dunára gyakorolthatása érdekelte a jelenlévôket,biztosított-e a monitoring, hoz zá fér -he tôek-e az eredmények. A hangulatelfogadó volt az üzemidô-hosszabbí-tással szemben, a folyamat lezárásátebben az esetben is jegyzôkönyv rög-zíti.

A román közvitán néhány magán-személy és több társadalmi és civilszervezet képviseltette magát. Ezekrészben azonosak voltak a közvita elôtt írásbeli észrevételeket adó, kér-déseket feltevô szervezetekkel. A


közvitán a kérdések zöme általános-ságban az ököszisztéma vizsgálatá-hoz, a vizsgálatok kiterjedéséhez, azerômû Dunára gyakorolt hatásainakvizsgálatához kapcsolódott. A han gu -lat elutasító volt, ami nem az üzem -idô-hosszab bí tás, hanem egy, a románfélnél folyamatban lévô másik hatás-vizsgálat magyar részrôl történô op-pozíciója okozta. A folyamatot ebbenaz esetben is jegyzôkönyv zárta le.

AZ ELJÁRÁS TAPASZTALATAI

A paksi atomerômû üzemidô-hosz-szabbításának szigorú nukleáris biz-

tonsági és környezetvédelmi feltéte-lei vannak, amelyek teljesülését azengedélyezési eljárásokban kell éslehet ellenôrizni, érvényre juttatni.Ennek során nem szabad elhallgatnia tényt, hogy az atomerômû esetébensem, mint ahogy semmilyen más em-beri tevékenység esetében sem leheta nulla kockázat elvét megvalósítani,de a mennyiségileg meghatározhatókockázatnak a társadalom számáraismertnek és elfogadhatónak kell lenni.

A paksi atomerômû üzemidô-hosz-szabbítását szakmai kérdésként kellfelfogni, és a mûszaki-tudományosismeretek aktuális szintjén kell ke-

zelni, s feltétlenül a magyar társada-lom bevonásával kell intézni. Ezekmegvalósulnak az üzemidô-hosszab-bítás elôkészítése, implementációja,a nukleáris biztonsági és a környezet-védelmi engedélyezés során. A la-kossággal való nyílt kommunikációpozitív eredményeit tapasztalhattukaz üzemidô-hosszabbítás társadalmimegítélésében és a környezetvédelmieljárás során.

A paksi atomerômûvet a biztonsá-gi követelmények teljesítése mellettmég hosszú ideig üzemben kell tarta-ni, hogy gazdaságos és környezetkí-mélô kapacitásként szolgálja hazánkfejlôdését és jólétét.


AZ AUKCIÓ EREDMÉNYÉNEK ELÔZETES ÉRTÉKELÉSE

Mindenki arra kíváncsi, hogy hogyan alakulnak az árak

2008-ban. Nos. ezt senki nem tudja megmondani, meg-

jósolni. Miért? Azért, mert 2008. január 1-jétôl a piac li-beralizált lesz, az árakat nem egy központi akarat, hanemaz egyes szereplôk közötti egyedi áralku fogja eldönteni.Nem lesz hatósági végfogyasztói árszabályozás. A fo-gyasztók által fizetendô árak több részbôl tevôdnek majdössze:� az energiaköltségekbôl (amely függ majd a fogyasztó

fogyasztási szokásaitól, mennyi zsinór-, csúcsenergiátigényel, mennyit fogyaszt éjszaka, hétvégén, stb.),

� a támogatott villamos energia beszerzés arányától, árá-tól (a kapcsolt és megújuló villamos energia kötelezôátvételét a rendszerirányító végzi majd és ennek ered-ményeként alakul ki egy átlagos ár, amelyet mindenfogyasztónak arányosan téríteni kell),

� a rendszerhez való hozzáférés díjából (amelyet a Ma-gyar Energia Hivatal az egyes hálózati társaságok költ-ség struktúrája figyelembevételével hagy jóvá.)Az úgynevezett egyetemes szolgáltatásban részesülô

háztartási fogyasztóknál (2008. december végéig3350 A, azt követôen 3325 A csatlakozási teljesítmé-nyig) hatósági árellenôrzés lesz, azaz az úgynevezettegyetemes szolgáltatók beszerzési költségeik alapjántesznek javaslatot a fogyasztói árakra, amelyeket a ható-ság vagy jóváhagy, vagy nem. Alkalmazni csak a jóváha-gyást követôen lehet.

Néhány nagyfogyasztónak nem tetszett a meghirde-

tett pályázat. Azt szerették volna elérni, hogy számukrakülön pályázat kerüljön meghirdetésre, korlátozva arészvételt és ezzel lehetôséget adva az esetleges összeját-szásra. Mi ennek a törvények szellemének megfelelôenellenálltunk és minden kereskedô, jogosult nagyfo-

gyasztó részére azonos feltételeket, lehetôségeket biz-

tosító, az egyes piaci szereplôk közötti diszkriminá-

ciót teljes körûen kizáró aukciót hirdettünk meg. Azaukció során végig jelen voltak a közjegyzô és a Ver-senyhivatal vezetô képviselôi, akik folyamatosan figye-lemmel kisérték a fejleményeket, az adatok alapján utó-lagos ellenôrzésre is lehetôség nyílik, hogy az aukció so-rán bármilyen versenyszabály ellenes együttmûködésalakulhasson ki.

Az aukciót a versenyszabályok teljes körû betartá-

sával is sokféleképpen lehet lefolytatni. Lehet alacsonyárról indulni, lehet magas árról indulni, lehet kislépcsôk-kel, lehet nagylépcsôkkel emelni az egyes körökben avillamosenergia-árakat. Az MVM attól vezéreltetve,

hogy a fogyasztóknál minél kisebb áremelkedés követ-

kezzen be, az aukciókat alacsony árakról indította és

lehetôség szerint kis lépcsôkkel emelte az egyes körök-

ben az árszínvonalat. Ez vezetett oda, hogy két termék-nél a szabályzat szerinti 10 aukciós kört követôen a ke-reslet még mindig nagyobb volt az értékesíthetô mennyi-ségnél. Ez esetben úgynevezett pro ráta (a legutolsó kör-ben igényelt mennyiségek aránya szerinti) felosztást al-kalmaztunk. Sôt a legfontosabb, az árakat legjobban be-folyásoló úgynevezett base-load kategóriában az eredeti-leg meghirdetett mennyiség 115%-át értékesítettük. A

két hatás eredményeként a fogyasztók lényegesen

kedvezôbb árakon juthatnak villamos energiához,

amennyiben a kereskedôk az aukció kedvezô árszín-

vonalát közvetítik feléjük.

Az egyes sajtóhírekben számos félreérthetô, hibás kö-vetkeztetésbôl adódó információ jelent meg. Ezek közülnéhánnyal kapcsolatban a következôkre hívjuk fel a fi-gyelmet:� A kialakult árak egyértelmûen az adott termékre irá-

� hírek

Folytatás az 50. oldalon


A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS (TN) SZÜKSÉGESSÉGE

A Magyar Villamos Mûvek (MVM)Zrt. társaságcsoport középtávú stra-tégiáját a Közgyûlés 2005. július29-én fogadta el, majd 2006. október27-én aktualizálta. A jövôképbenrögzítettek szerint villamosenergia-termelôként az MVM csoport a paksiatomerômû révén meghatározó sze-repet tölt be a magyar piacon. A ter-melôi portfolió alapvetô célja azMVM kereskedelmi versenypozíció-jának javítása. Stratégiai célként atársaságcsoport piaci értékének nö-velése, piaci célként a termelôi port-foliónak a jövedelmezôséget növelô,kereskedelmi célú bôvítése szerepel.Ennek érdekében többek között cél apaksi atomerômû teljesítményéneknövelése. Az MVM csoport tagjakénta Paksi Atomerômû Zrt.-re vonatko-zó célkitûzés a megtermelt villamosenergia önköltségének csökkentése,valamint a teljesítménynövelés vég-rehajtása (2009 végéig) és az üzemi-dô-hosszabbítás elôkészítése.

A PA Rt. már 2001-ben elfogadottJövôképének egyik fô eleme a telje-sítménynövelés volt. A 2002-ben el-fogadott projektterv alapján folyikjelenleg is a munka. A Paksi Atome-rômû Zrt. 2014-ig szóló, – az MVMközéptávú stratégiájához illeszke-dôen felülvizsgált – Stratégiájának ahosszú távú, eredményes gazdálko-dás és versenyképesség fókuszábanszereplô célok egyik stratégiai akció-ja szintén a teljesítménynövelés pro-jekt kivitelezése. Ennek megfelelôena projekt tevékenysége és eredmé-nyei kiemelt vezetôi figyelmet kap-nak.

A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELÔZMÉNYEI ÉS MEGALAPOZÁSA

A paksi atomerômûben négyVVER–440 típusú reaktorblokküzembe helyezésére került sor

1982–1987 között. 1994-re az erômûelvégezte a blokkok biztonságánakteljes újraértékelését, amelynek alap-ján 1996–2002 között végrehajtottbiztonságnövelô intézkedések (BNI)program eredményeként a paksiblokkok biztonsági színvonala mege-gyezik a hasonló korú nyugati atom -erô mû vek biztonsági színvonalával.

A turbinák rekonstrukciója és többszekunderköri átalakítás eredménye-képpen a blokkok 470 MW-os névle-ges villamos teljesítményt értek el.

Magyarországon az atomerômûtermel a legolcsóbban, de az atome-rômûnek európai összehasonlításbanis versenyképesnek kell lennie. ABNI programot követôen a társaság ahatékonyság növelését, a termelésfajlagos önköltségének csökkentéséttûzte ki célul, ennek egyik lehetségesútja a termelésnövelés. A magas tel-jesítménykihasználási tényezôt(TKT) figyelembe véve a termelés-növelés a reaktorok hôteljesítményé-nek növelésével érhetô el.

A teljesítménynövelés (TN) meg-valósíthatósági tanulmányát közelegyéves munkával 2001 novemberé-re készítette el a KFKI AtomenergiaKutató Intézet. A tanulmány áttekin-tette a lehetséges megoldásokat, azokhatását az erômû rendszereire. A ta-nulmány legfontosabb megállapítá-sai:� a reaktorok hôteljesítményének

8%-os növelése lehetséges a biz-tonsági korlátok betartása mellett;

� a reaktorok 8%-os teljesítménynö-velése csak korszerûsített üzem -anyag-ka zet ta alkalmazásával le-hetséges;

� a szekunderköri rendszerek képe-sek a megnövekedô gôz- és vízfor-galmak kezelésére,

� a turbina hatékonyságának megtar-tása érdekében a többlet gôz beve-zetése miatt szükséges a turbinafúvókakoszorú cseréje.2002 októberében a PA Rt.

szakemberei elkészítették a TN kon -cepciót, ami alapján elkészült a

végleges projektterv. Az Igazgató-ság és a Közgyûlés által is jóváha-gyott projekttervben rögzítésre ke-rült: cél a reaktor hôteljesítményének1375 MW-ról 1485 MW-ra történônövelése, és ezzel blokkonként lega-lább 500 MW villamos teljesítményelérése. A projekttervben megtörténta szükséges átalakítások véglegesíté-se, a megvalósítási ütemterv kidolgo-zása. A TN megvalósítását a követke-zô elvek betartása mellett kell elvé-gezni:� a biztonsági kritériumok nem vál-

tozhatnak;� a teljesítménynövelés nem befo-

lyásolhatja negatívan az erômûélettartamát;

� nem lehet kedvezôtlen hatása azerômû rendszerelemeinek meghi-básodására, karbantartására;

� a befektetéseknek még az eredeti-leg tervezett üzemidô lejártáigmeg kell térülni.Az erômû két stratégiai célt tûzött

maga elé: az üzemidô-hosszabbítást(ÜH) és a teljesítménynövelést. Mi-vel az ÜH magasabb prioritású cél,fontos volt megvizsgálni a TN hatá-sát az üzemidô-hosszabbításra. Akapcsolódó értékelô elemzés megál-lapította, hogy a paksi atomerômûüzemidejének 20 évvel történô kiter-jesztését a tervezett teljesítménynö-velés miatt megváltozó körülmé-nyekbôl származó hatások számotte-vôen nem befolyásolják. A feltételez-hetô eltérések hatását az öregedéske-zelési lépések megfelelô végrehajtá-sával biztonságosan minimalizálnilehet.

A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS ALAPJA, A TELJESÍTMÉNY-NÖVELÉSHEZ SZÜKSÉGES ÁTALAKÍTÁSOK

A megvalósítást a nukleáris iparbanmegszerzett nagy üzemeltetési ta-pasztalat, tudás, a szerkezeti anyagokviselkedésére vonatkozó informá-

TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS A PAKSI ATOMERÔMÛBEN

SZÔKE LARISZA osztályvezetô, TN alprojekt vezetô

ciók, a számítási és mérési módsze-rek fejlôdése teszi lehetôvé. A nem-zetközi tapasztalatok is pozitívak: azUSA-ban eddig mintegy 1600 MWteljesítménynövelés történt, és 2010-ig összesen további 8000 MW növe-lés várható. Finnországban emelt tel-jesítményen üzemel a paksival azo-nos típusú kétblokkos loviisai atome-rômû, amelynek névleges villamosteljesítménye 23510 MWe.

A paksi atomerômûben a blokkokvillamos teljesítményének gazdasá-gos növelése a reaktor hôteljesítmé-nyének növelése útján lehetséges. Atényleges TN megvalósítás mértékétaz aktív zóna, az üzemanyagtöltetjellemzôi határozzák meg. A számí-tások szerint a TN-t korlátozó ténye-zô a szubcsatorna kilépô hômérséklet(egy-egy üzemanyagpálca és az aztkörülvevô hûtôközeg rész egysége).Ahhoz, hogy a reaktorfizikai korláto-kat be lehessen tartani, és biztosítanilehessen a blokk biztonságos üze-meltetését a TN-nel kapcsolatosan akövetkezô fô átalakítások, módosítá-sok elvégzése szükséges:� módosított üzemanyag-kazetta al-

kalmazás;� pontosabb primerköri nyomássza-

bályozás;� a zónaellenôrzô rendszer rekonst-

rukció;� a hidroakkumulátorok paraméte-

reinek megváltoztatása;� a turbinák fúvókakoszorúinak cse-

réje;� az üzemzavari rendszerek bórsav

koncentrációjának módosítása.

Új üzemanyag bevezetéseA teljesítmény növelése korszerûsí-tett üzemanyag-kazetták alkalmazá-sával lehetséges. A jelenlegi üzem -anyag profilírozott (radiálisan válto-zó), 3,82%-os átlagos U235 dúsítású,négyéves üzemanyagciklust lehetôvétevô kazettákat jelent.

Az üzemanyag-fejlesztés két fázis-ban történik.

Az elsô fázisban a munka-kazetta pálcarácsosztása 12,2 mm-rôl 12,3 mm-re változik a kazetta ha-tékonyabb hûtése érdekében. Beve-zetésre kerül a hafnium neutronel-nyelô lemez alkalmazása a szabályzóés biztonságvédelmi (SZBV) köte-gek üzemanyagrészének felsô szek-ciójában. Ennek eredményeképpen

meg szû nik a szomszédos kazettákkörnyezô részében fellépô helyi tel-jesítménycsúcs, simítva ezzel azaxiális neutronfluxus- és teljesít-mény-eloszlást, a kilépô hômérsékletradiális eloszlását.

A módosított, átmeneti üzemanyagbevezetése elégséges a 108%-osreaktorteljesítmény eléréséhez, de atöbblet reaktivitás biztosítása miattaz átrakások alatt a TN-hez több frisskazetta berakása szükséges, tehát azüzemanyagciklus gazdaságosságaromlik. A fejlesztés második fázisá-ban az üzemanyag-gazdálkodás opti-malizálása történik az üzemanyag to-vábbfejlesztésével. Ezzel az üzem -anyag gal megvalósítható lesz a jelen-leginél is gazdaságosabb, ötévesüzemanyagciklus. Ehhez a dúsítástkell megnövelni, és „kiégô mérget”kell alkalmazni. Az optimalizált ka-zetta átlagos dúsítása várhatóan4,20% lesz, és három darab kiégômérget (gadolíniumot) tartalmazópálcát fog tartalmazni.

Az optimális üzemanyag fejleszté-sét az orosz TVEL társasággal végziaz erômû.

A primerköri nyomásszabályozás javításaA telítési hômérséklet a nyomástólfügg. Eredetileg a zónaellenôrzôrendszer egy konstans 325 °C telítésihômérsékletbôl számította a szubcsa-torna telítési tartalékot. A 325 °C te-lítési hômérséklet 120,6 bar (abszo-lút) nyomáshoz tartozó érték. A blok-kokon a térfogat-kompenzátor nyo-másszabályozó rendszere a primer-köri nyomást 121-123 bar (túlnyo-más) között tartotta. Abban az eset-ben, ha pontosabb nyomástartást le-het biztosítani, és a zónaellenôrzôrendszer nem egy konstans értékbôl,hanem az aktuális értékbôl számítja atelítési hômérsékletet, akkor olyantartalék szabadul fel, amely a TN-hezfelhasználható.

A primerköri nyomásszabályzó át-alakítása a szabályzó rendszer teljescseréjét jelenti folytonos szabályzóalkalmazásával. Az átalakítás ered-ményeképpen a térfogatkompenzátorgôzterének nyomása normál üzemikörülmények között 123,0±0,4 baraz aktív zóna feletti nyomás123,6±0,4 bar (túlnyomás) értékentartható.

A zónaellenôrzô rendszer rekonstrukcióAz aktív zóna, az üzemanyag-kazet-ták állapotát és bizonyos technoló-giai paraméterek alakulását ellenôrzôPDA-Verona rendszer (PVS) Micro-VAX–3100 bázisú változata változat-lan biztonsági korlátok mellett – ahardver kapacitása szûk keresztmet-szete miatt – nem tudta volna biztosí-tani a magasabb reaktorteljesítmény-hez szükséges nagyobb pontosságotés adatforgalom-kezelést.A TN szempontjából jelentkezô fôbbigények� nyomásfüggô telítési hômérséklet

figyelembevétele;� a számítási algoritmusok új ala-

pokra helyezése, kiterjesztés növe-lése, a pontosság fokozása;

� az adatfeldolgozási ciklusok csök-kentése.

A PVS rekonstrukció utáni fontosabbjellemzôi� gyors és részletes reaktorfizikai

számítások;� a feltárt tartalékok elérhetôségé-

nek biztosítása;� az új üzemanyag online reaktorfi-

zikai analízise;� a finom rúdhelyzet mérése és fel-

dolgozása;� megnövelt hálózati áteresztôké-

pesség;� új adatgyûjtô és operációs rend-

szer, operátori felület.

A hidroakkumulátorok paramétereinek változtatásaA paraméterek változtatása a bizton-sági elfogadási kritériumok betartásamiatt szükséges. Az átalakítás lénye-ge az, hogy az üzemzavari zó-nahûtést passzívan szolgáló hidroak-


1. ÁBRAAZ ÚJ ZÓNAMONITOROZÓ RENDSZER OPERÁTORI FELÜLETE

kumulátorok (HA) paraméterei58 bar nyomás és 40 m3 tárolt hûtô-víz mennyiség helyett 35 bar és50 m3 értékre módosulnak. Ennekkövetkezményeképpen az esetlegesüzemzavar alatt a hidroakkumuláto-rok több hûtôvizet tudnak táplálni areaktorba és ezt a hûtés szempontjá-ból kedvezôbb idôpontban végzik.

A paramétermódosítás miatt szük-ségessé vált néhány irányítástechni-kai átalakítás elvégzése.

Az új paramétereknek köszönhe-tôen a maximális tervezési üzemza-var (a nagy keresztmetszetû hûtôkö-zeg-vesztéssel járó csôtörés) esetén aszámított maximális üzemanyagbur-kolat-hômérséklet és -burkolatoxidá-ció 108%-os teljesítményen alacso-nyabb a 100%-os teljesítményre szá-mított értéknél. Azonkívül a kontén-mentben kialakuló maximális nyo-más és a kibocsátott aktivitásértékekis kedvezôbben alakulnak.

Turbinák fúvókakoszorúinakcseréjeA friss gôz tömegáramának megnö-velése nagyobb átömlô keresztmet-szettel rendelkezô fúvókakoszorú al-kalmazását teszi szükségessé. A sza-bályzó rendszer átalakítása is szüksé-ges a biztonságos, gazdaságos, meg-bízható gôzelosztás érdekében. Ez aszabályzószelepek nyitásiúthossz-növelését jelenti, ami néhány szerke-zeti változással biztosítható.

A 2. blokk fô keringtetô szivattyúinak átalakításaA paksi atomerômû blokkjain a pri-merköri hûtôközeg-forgalmak eltér-nek egymástól. Mivel a zóna üzemibiztonsága szempontjából a szubcsa-torna kilépô hômérséklete a korláto-zó tényezô, és a teljesítménynöveléshatására a zóna kilépô hômérsékletnô, célszerû a legkisebb hûtôközeg-forgalmú 2. blokk primerköri forgal-mát megnövelni. A forgalomnövelésa fô keringtetô szivattyúk járókerék-cseréjével történik.

A modernizált járókerekek új, ko-vácsolt és hegesztett technológiávalkészülnek. A méreteik a jelenleginélkissé nagyobbak, de az eredeti járó-kerekek tûrési határait nem lépik túl.A járókerekeket gyári körülményekközött a kívánt karakterisztikára sza-bályozzák.

A járókerekek beépítése a blokkhosszú fôjavítása alatt lehetséges.

Az üzemzavari rendszerek bórsav-koncentrációjaAz azonos kampányhosszal jellem-zett zónának az eddiginél nagyobbtartalék reaktivitással kell rendelkez-nie, amit a kampány elején csak amostaninál magasabb bórsav-kon-centráció képes lekötni. Ezért a ma-ximális kritikus bórsav-koncentrációértéke 12 g/kg-ra nô, az üzemzavarirendszerek minimális bórsav-kon-centrációja és a leállási bórsav-kon-centráció 12 g/kg-ról 13,5 g/kg-ra nô.

A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS BIZTONSÁGI ÉRTÉKELÉSE

A névleges teljesítmény 108%-ra tör-ténô növelése következtében a Vég-leges Biztonsági Jelentésben (VBJ)vizsgált üzemzavarok eredményeiváltoznak, emiatt az összes, VBJ-benszereplô számítást meg kellett ismé-telni. A cél annak vizsgálata volt,hogy az erômû tervezett üzemzavariállapotaiban milyen mértékûek ezeka változások, illetve, hogy az új érté-kek is kielégítik-e a biztonsági elfo-gadási kritériumokat.

A tranzienselemzések teljeskörûenelvégzésre kerültek 108+2+2%-os tel-jesítményre, figyelembe véve a szük-séges technológiai átalakításokat is.

A tervezési üzemzavarok elemzésesorán elvégezték a reaktor védelmirendszer (RVR) és a zóna üzemzava-ri hûtôrendszer (ZÜHR) jeleinek ésbeállítási értékeinek ellenôrzését. Azelemzések alapján a ZÜHR jeleketnem kellett módosítani, az RVR jeleknéhány módosítása szükséges az újteljesítményszintnek megfelelôen.

Az elemzések eredményei egyér-telmûen igazolták, hogy sem a korlá-tok (forráskrízisig meglévô tartalék,üzem anyag-hô mér sék let és -entalpia,primer- és szekunderköri nyomás,üzemanyagpálca burkolathômérsék-let és -oxidáció, a hermetikus térigénybevétele, esetleges radioaktívkibocsátások mértéke) túllépése, sema korlátokig rendelkezésre álló tarta-lék jelentôs mértékû csökkenése nemvárható, tehát a teljesítménynöveléssemmiképpen sem vezet az elfogadá-si kritériumok megsértéséhez.

A tervezett teljesítménynövelésbiztonságra gyakorolt hatása a deter-minisztikus számításokon kívül a va-lószínûségi biztonsági elemzés(PSA) módszerével számszerûleg isértékelésre került. A 108%-os telje-sítményen a blokk névleges teljesít-ményû üzemére vonatkozó zónasérü-lési gyakoriság (CDF) a kapcsolódóátalakítások hatásának figyelembe-vételével 1,09·10-5/év. Ez elhanya-golható mértékû (1,4%) növekedéstjelent a teljesítménynövelést nem tar-talmazó, referencia PSA eredmény-hez képest.

ENGEDÉLYEZÉSI FELADATOK

A projekt céljainak megvalósítása, azátalakítások végrehajtása a jogsza-bályok és Nukleáris Biztonsági Sza-bályzatokban (NBSZ) szigorúan sza-bályozott engedélyezés után lehetsé-ges. A magyar gyakorlatban az ehhezhasonló komplex átalakítás engedé-lyezésére még nem volt példa. Azerômû a hatóságokkal konzultálvaalakította ki az engedélyezés meneté-re vonatkozó többlépcsôs engedélye-zési koncepciót.

Az Országos Atomenergia HivatalNukleáris Biztonsági Igazgatóságá-val (OAH NBI) történô engedélyezésaz 1–4. blokkra szóló létesítményszintû elvi átalakítási engedélyezés-sel indult. Az eljárásban résztvevôszakhatóságok megítélték az átalakí-tások engedélyezhetôségét környe-zetvédelmi, környezet-egészségügyiés más szempontból. Az erômû meg-alapozó dokumentáció benyújtásávalbemutatta, hogy a biztonság szem-pontjából az átalakítás megengedhe-tô. PA Zrt. az elvi átalakítási enge-délykérelmet 2005 májusában nyúj-totta be. Az engedélyt az OAH NBI2005 novembere végén adta ki, tehátbiztonsági szempontból megenged-hetônek ítélte a TN megvalósítását.

A módosított üzemanyag és azösszes szükséges átalakítás engedé-lyezése külön eljárásokban történt.Az átmeneti üzemanyag engedélyeszerint a 4. blokkon az elsô töltet2005-ben, a második 2006-ban bera-kásra került.

A 4. blokki teljesítménynövelésreszóló átalakítási engedélyt 2006 ele-jén nyújtották be a hatósághoz,


amely jóváhagyó határozatában 2006júliusában engedélyezte azt.

Október elején az 1. blokki átala-kítási engedélykérelem is a hatóság-hoz került, amelyre 2007. április12-én engedélyezô határozatot adottki az OAH NBI.

A teljesítménynövelés megvalósí-tása után blokkonként az NBI-tôl azüzemeltetési engedély módosítását, aMagyar Energia Hivataltól (MEH) amûködési engedély módosítását kellkérni.

A TN megvalósítással kapcsolato-san vízügyi engedélyezési eljárást isle kellett folytatni. Az eljárás az elvivízjogi engedély beszerzésével kez-dôdött. Az atomerômû az engedélye-zési dokumentációban bemutatta,hogy a jelenleg érvényes Dunavíz-felhasználásra vonatkozó korlátokérvényben maradnak, és nincs szük-ség vízügyi létesítésre, átalakításra.A megalapozó dokumentáció alapjána vízügyi hatóság nyilatkozott arról,hogy a teljesítménynöveléshez létesí-tési engedély nem szükséges.

Az engedélyezés elôkészítésében,a teljesítménynövelés megalapozásá-ban részt vett számos nagy tapaszta-lattal rendelkezô magyar és külfölditudományos és tervezôintézet; aKFKI AEKI, a VillamosenergiaipariKutató Intézet (VEIKI), ETV–Erô -terv Zrt., az orosz Hidropressz, aKurcsatov Intézet, az üzem anyag-szál lí tó TVEL cég, valamint az uk-rajnai Turboatom cég.

AKTUÁLIS HELYZET, A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMTERVE

A megvalósítást az új üzemanyag be-vezetésének idôigénye, az engedé-lyezés menete és a négyévenkéntihosszú fôjavításokhoz kötött átalakí-tások megvalósítása határozza meg,valamint a megvalósítást befolyásol-ta a 2. blokkon 2003-ban bekövetke-zett üzemzavar és következményei-nek felszámolása is.

Az ütemterv szerint a megvalósítása 4. blokkal kezdôdött a 2006-ban. Afôjavítás alatt megtörtént a szükségesátalakítások kivitelezése, és a ható-ság megadta az átalakítási engedélytis. A visszaindulás után a 4. blokkfelterhelése, az engedélyezett üzem-viteli program alapján történt. A tel-

jesítménynövelés három lépésbentörtént meg: az eredeti 100%-os,majd 104%-os és 108%-os szinten.100%-os teljesítményen került elvég-zésre a módosított turbinaszabályzókdinamikai ellenôrzése. Minden telje-sítményszinten megtörtént a blokküzemének teljes körû reaktorfizikai,technológiai, vegyészeti ellenôrzése,illetve a kiválasztott szekunderköricsôvezetékek rezgésmérése is.

A 4. blokk 2006. szeptember 28-ánérte el elôször az 1485 MW reaktorhôteljesítményt (108%), és azóta isígy üzemel. 108%-os teljesítményenmegtörtént a blokk dinamikai ellen-ôrzése teherledobással, a háziüzemiteljesítmény szintjére. A felterhelésóta a blokk stabilan üzemel a108%-on, a paraméterek az elôzete-sen számított értékeknek megfelel-nek, illetve megengedett határértéke-ken belül vannak.

A zóna valamennyi korlátozó para-métere tekintetében rendelkezik tar-talékkal. A 108%-os teljesítményen avizsgált radiokémiai és kémiai para-méterek megfelelnek a kritériumok-nak, illetve a 108%-on felvett adatoknem térnek el a 100%-os üzemre jel-lemzô és az üzemviteli dokumentá-cióban szereplô adatoktól. A vizsgá-lati eredmények alapján a fôvízkör-ben fûtôelem-inhermetikusságra,vagy más anomáliára utaló jelensé-gek nem tapasztalhatók.

A szekunderkörben mért rezgésekabszolút értékei nem haladták meg az

eredeti névleges teljesítményen álta-lában jellemzô értékeket és az ameri-kai ASME szabvány szerint elvégzettszámítás alapján a megengedett hatá-rokon belül maradtak. A megnyugtatóeredmény részben a korábbi földren-gésvédelmi programnak köszönhetô.

A blokk bruttó hatásfoka a teljesít-ménynövelés hatására nem változott,értéke 34,2%. Az optimális hûtôvíz-hômérséklet esetén a blokk villamosteljesítménye min. 507 MW, de fi-gyelembe véve, hogy a melegebbnyári idôszakban a blokkot nem min-dig lehet a maximális teljesítményenüzemeltetni, a blokk új névleges vil-lamos teljesítményét 500 MWe-banhatároztuk meg.

A 4. blokki megvalósítási tapaszta-latok alapján a Paksi Atomerômû Zrt.folytatja a teljesítménynövelés prog-ramját. A négy VVER–440 blokk vil-lamos teljesítménye 2009-re éri el az500 MWe-t az alábbi ütemezésben:

A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS GAZDASÁGOSSÁGA

A TN megvalósítás beruházási prog-ramjának tervezett költségvetése aprojektterv szerint valamivel keve-sebb, mint 5 milliárd forint.

A gazdaságossági vizsgálatot aprojektterv egy modern, kombináltciklusú gázturbinás (CCGT) erômûlétesítésével összehasonlítva, vala-mint megtérülés elemzéssel végezte.


510

2005

500

490

480

470

460

450

4402006 2007 2008 2009

MWe

1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk

2. ÁBRAA TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS ÜTEMEZÉSE

A belsô megtérülés vizsgálatához afolyó évi beruházási költségek kon-zervatívan becsülve a projekt 2009.évi befejezésére átszámítva 5,537milliárd forintot tesznek ki. A számí-tás bemenô adatai között a jelenlegirendelkezésre állással számított vil-lamosenergia-termelés többlete, li-neáris értékcsökkenés, az üzemelte-tési költségek változása és a makro-gazdasági tényezôk szerepelnek. Azelvégzett számítás szerint a beruhá-zás már 3 év után nyereségessé válik,belsô megtérülési rátája 55,7%,amely kiemelten jó értéknek számít.A TN beruházás a teljes végrehajtásután a 2010. évben várhatóan0,54 Ft/kWh fajlagos költségcsökke-nést eredményez.

A projekt végén mind a négy paksiblokk új névleges teljesítménye500 MW (az erômûé összesen2000 MW) lesz, tehát a beruházáskövetkeztében összesen legalább120 MW kapacitás létesül. A többletteljesítmény létrehozásának fajlagosköltsége mintegy 43,8 MFt/MW. Eztösszevetve a hazánkban ma potenciá-

lisan elképzelhetô alaperômû-építé-sekkel a következôt látjuk:

Az adatokból látszik, hogy a paksiatomerômû teljesítménynövelése ré-vén létesített alaperômûvi kapacitás-többlet beruházási költsége mintegyharmada egy kombinált ciklusú gáz-turbináénak, és nyolcada egy lig nit -erô mûé nek.

A fenti eredményeket összegezve

elmondható, hogy a 2009. évig a vil-

lamos energiát legolcsóbban elôállí-

tó paksi atomerômûben gazdaságos

módon 120-140 MW többlet – CO2-

kibocsátás nélküli – termelôi kapa-

citás létesül úgy, hogy az erômû biz-

tonsági mutatói nem romlanak. E

cél elérése erôsíti a PA Zrt. és MVM

Zrt. versenyképességét és lehetôvé

teszi a stratégiai célok teljesülését.

IRODALOM

[1] Projekt terv a paksi atomerômû 1–4.blokk teljesítményének növelésétszolgáló projekthez. Paksi Atome-rômû Rt. 2002. 09. 23.

[2] A paksi atomerômû teljesítménynö-velésének gazdasági vizsgálata. PARt. 2005. szeptember.

[3] Miért nincs az atomerômû üzemidô-hosszabbításának ésszerû alternatívá-ja Magyarországon? TIG-RES Rt.,Budapest, 2004. október 6.

[4] MVM Zrt.: Magyarország energiapoli-tikai tézisei 2006–2030. Magyar Villa-mos Mûvek Közleményei különszám.XLIII. Évfolyam, 2006. november.

[5] PA Zrt. Mûszaki Igazgatóság: Elôter-jesztés a 2007. január 22-i Mûszaki-Gazdasági Értekezletre: A 4. blokkiteljesítménynövelés értékelése.


1. TÁBLÁZATVILLAMOSKAPACITÁS-LÉTESÍTÉS FAJLAGOS KÖLTSÉGE

Új építésû Fajlagos beruházásierômûtípus költség [MFt/MW]

Ligniterômû 350

Földgázerômû 125

(CCGT)

Biomassza 400

erômû

AE teljesítmény- ~43,8

növelés

nyuló regionális árszint alatt álltak meg, azzal hogy azMVM lényegében megfékezte az áremelkedést a hazaifogyasztókra nehezedô árnyomást korlátozta.

� Piacnyitás kérdése: Jelenleg jogilag a fogyasztásmintegy 65%-a történhetne a szabadpiacról. Ezzelszemben a hatóságilag alacsonyan tartott árak hatásáraa 2006. szeptemberi 39%-ról, mintegy 22-23%-racsökkent a versenypiac nagysága. 2008. január 1-jétôla fogyasztók szándékától függetlenül minden nem ház-tartási fogyasztót kivéve, mindenki a versenypiaconkap vil la mos ener gia-el lá tást. Tehát a jelenlegi ver-

senypiaci nagyságrend, mintegy háromszorosára

nô, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók jelentôs részénélkövetkezik be lényegi változás.

� Milyen árnövekedések láthatók? A jelenlegi hatóságiárakhoz viszonyítva a számítások csak a hátteret, rész-leteket is ismerôk által végezhetôk el. Ugyanis teljesenmás termékek értékesítésére került sor a tegnapinapon, mint amit a köz üze mi nagykereskedô jelenlegértékesít. Csak egy példát: az úgynevezett nappali vil-lamos energia hatósági nagykereskedelmi ára jelenleg10,99 Ft/kWh (a csúcsidôszaki ár 21,98 Ft/kWh).Amennyiben a nappali és csúcsidôszaki termék helyettugyanazt a mennyiséget zsinór energiaként értékesíte-

nénk, az azonos értékû ár 13,93 Ft/kWh lenne, acsúcsidôszaki ár változatlansága mellett. Ehhez képesta tegnapi napon eladott zsinór villamos energia ára16,55 Ft/kWh volt (65 b/MWh), azaz a termék ár -

emel ke dé sé nek mértéke 18,3%. A fogyasztói árakbanennek hatása csak részben jelentkezik. Az úgynevezettkisfogyasztóknál (iskolák, üzletek, kisvállalkozások,kisfeszültségen vételezô közintézmények, stb.) azutóbbiak aránya az árnak mintegy kétharmada, így avégfogyasztói árra kifejtett hatás lényegesen kisebb. Atöbb 10%-kal való áremelkedéssel való riogatásnaksemmi alapja nincs.

Az MVM a kormány szándékával összhangban mindenrendelkezésre álló, a versenypiaci szabályokkal össz-hangban lévô eszközzel elô kívánja segíteni a lakosságmegvédését a közép-európai piacokon tapasztalható me-redeken emelkedô áremelési hatásoktól. Ennek legfôbbeszköze az a versenyképes hosszú távú erômûvi szerzô-déses portfolió (HTM-ek), amely stabil kiszámítható ára-kon biztosít villamos energiát. Az elmúlt egy év során azMVM óriási erôfeszítéseket tett a versenyképes szerzô-dések EU konform módon történô megôrzése érdekében.Ennek köszönhetôen képes az MVM a kínálat megterem-tésével – elsôsorban a lakosság számára – kedvezô árúvillamos energiát biztosítani.

� hírek

Folytatás a 45. oldalról


Az eltelt hat hónap legjelentôsebbeseménye, hogy hosszas elôkészületután elfogadta a T. Ház az új áram-törvényt, amely minden fogyasztószámára lehetôvé teszi a szabad szol-gáltató választást, igaz minderremajd csak jövô január elsejétôl, a tör-vény tényleges hatályba lépésétôlkezdôdôen lesz lehetôség. Ám az ed-dig vezetô út közel sem volt zökke-nômentes, sôt számos még mindignyitott kérdés maradt megoldatlan.Talán a legjelentôsebb ezek közül,hogy a hosszú távú áramvásárlási(HTM) szerzôdéseket nem rendezi azelfogadott VET, erre egy késôbbi, aMiniszterelnöki Hivatal által vezetetteljárásban lesz lehetôség. Ez a téma,vagyis a HTM-ek jövôje egyben je-lentôs árvitát is hozott. Egyes szakér-tôk szerint akár 30 százalékos áre-melkedést, valamint közel 300 mil-liárd forintos kártérítést is okozhat aszerzôdések hatalmi szóval történômegszüntetése, mások szerint vi-szont szóba sem jöhet semmilyenkártérítés, sôt a piaci verseny még ár-csökkenést is eredményezhet. Mind-eközben egy eddig nálunk nem iga-zán tapasztalt eseményt is regisztrál-hattunk, májusban néhány órás fo-gyasztói korlátozás bevezetésérekényszerült a Mavir. Ez utóbbi,vagyis az átmeneti és országos szin-ten tényleg nem jelentôs áramszünetaztán komoly vitát eredményezett ahazai kapacitások elégségét, illetveszûkösségét illetôen. Ehhez kapcsol-ható, mert ténylegesen is bebizonyo-sodott, hogy a paksi atomerômû nél-kül lehetetlen garantálni az ellátásbiztonságát, sôt Podolák György, aparlament gazdasági bizottságának

alelnöke nyíltan kimondta: 2008 vé-gére meg kellene hoznia a parlament-nek azt az elvi döntést, amely mege-rôsíti, hogy új atomerômûvi blokkravagy blokkokra van szükség Magya-rországon, mert 8-10 év, amíg az en-gedélyezéstôl kezdve megvalósulhategy ilyen beruházás. De mielôtt azelfogadott törvény tudatában elége-detten várhatjuk a mindent megoldóliberalizált piac beköszöntét, nézzükidôrendben az eddig történteket.

ELKÉSZÜLT, DE LÁTHATATLAN KONCEPCIÓ

Elkészült az új energiapolitika terve-zete, amely jelenleg közigazgatásiegyeztetésen van és várhatóan né-hány héten belül kerülhet a nagyobbszakmai nyilvánosság elé – jelezteFelsmann Balázs, a Gazdasági ésKözlekedési Minisztérium (GKM)szakállamtitkára február elején, aNépszabadság már hagyományosenergiapolitikai kerekasztal rendez-vényén. Mint mondta: az új koncep-ció – amely a jelenleg is érvényes1993-ban készült energiapolitikátváltja majd fel – az EU hasonló do-kumentumainak alapján készült el,vagyis alapkérdése a fenntartható fej-lôdés, az energiatakarékosság és akörnyezetvédelem, így a kiotói célokelérésének biztosítása. Ezen belültermészetesen alapvetô kérdés azenergiatakarékosság és energiahaté-konyság, amelynek támogatásai leg-inkább három szektort érintenek, avállalatokat, az intézményeket és alakosságot. A különféle energiataka-rékossági pályázatok elsôsorban a

Nemzeti Fejlesztési Terv keretébenkerülnek meghirdetésre. A szakál-lamtitkár szerint a következô 7 évbena különféle energiatakarékossági pá-lyázatokra a tárca mintegy 40 mil-liárd forintot tud fordítani.

A rendezvényen Horváth J. Fe-renc, a Magyar Energia Hivatal(MEH) elnöke az energiatermeléskérdései között azt említette, hogy akombinált ciklusú erômûvek hatásfo-ka nagyjából 50 százalék, így ezektekinthetôk a legjobb energiaterme-lôknek. Mindez abban az összevetés-ben érdekes, ha látjuk, hogy a teljeshazai erômûpark termelési hatásfokaviszont csak mintegy 33 százalékos.A kapcsolt energiatermelés támo -gatása tavaly 8 Ft/kWh volt, míg amegújuló energiabázisú termelés11 Ft/kWh támogatást kapott. MolnárLászló, az Energia Központ Kht.ügyvezetô igazgatója szerint a ma-gyar ipar szerkezete lényegesen jobb,mint az EU 15-ök átlaga, viszont alakásállomány rendkívül rossz álla-pota lerontja az energiahatékonysá-gunkat. Varró László, a MOL vezetôközgazdásza szerint Magyarország-nak semmilyen energiatakarékosságiprogramja nincs, inkább energiapa-zarló politikája van. Bírálta a gáz-, ésvil la mos ener gia-tá mo ga tá si rendsze-reket, valamint az adórendszert és amegszorításokat is. Szerinte lényege-sen egyszerûbb lenne, ha a kormány-zat az energia valós árát fizettetnémeg. A kerekasztal-beszélgetésentöbbször felvetôdött, hogy az unió el-képzelései szerint 2020-ig a tagor-szágok energiafelhasználását 20 szá-zalékkal kell csökkenteni, de ez arésztvevôk többsége szerint Ma gyar -

ENERGIAPIACI KÖRKÉP – ÚJSÁGÍRÓI SZEMMEL

2007. ELSÔ FELÉBEN FINISÉHEZ ÉRKEZETT A VILLAMOSENERGIA-PIAC MÛKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYKEZÉSI MUNKA, AMELY-

NEK EREDMÉNYEKÉNT JÚNIUS VÉGÉN HOSSZAS ELÔKÉSZÜLET UTÁN A PARLAMENT TAVASZI UTOLSÓ ÜLÉSNAPJÁN ELFOGADTÁK AZ

ÚJ VILLAMOS ENERGIA TÖRVÉNYT (VET), SÔT ELKÉSZÜLT A GAZDASÁGI TÁRCA 2020-IG ELÔRE MUTATÓ ENERGIAPOLITIKAI KONCEP-

CIÓJA IS. IGAZ, EKÖZBEN EGYRE-MÁSRA AZT HALLOTTUK A KÜLÖNFÉLE ENERGETIKAI RENDEZVÉNYEKEN A PIACI SZEREPLÔKTÔL,

HOGY BIZONY KÖZEL SEM ELÉGEDETTEK, SÔT BIZONYOS ESETEKBEN ALAPVETÔEN KÉRDÔJELEZIK MEG A PIAC TÉNYLEGES MÛKÖDÉ-

SÉT. BÁR ÍRÁSUNKBAN FÔLEG A VILLAMOSENERGIA-PIAC KÉRDÉSEIVEL FOGLALKOZÓ RENDEZVÉNYEKEN ELHANGZOTTAKAT ÖSSZE-

GEZZÜK, NÉHÁNY ESETBEN AZÉRT „KITEKINTÜNK” A GÁZPIACRA IS.

MAYER GYÖRGY

or szá gon a jelenlegi támogatási éspályázati rendszerek mellett biztosannem lesz tartható.

A villamosenergia-piaci modellrevonatkozó koncepciót január 30-ánfogadta el a Gazdasági Kabinet. Eztkövetôen áprilisban tárgyalta a kor-mány az új modellre vonatkozó tör-vénytervezetet, majd június végéigfogadhatja el az Országgyûlés az újtörvényt. Így július elsejével részle-gesen hatályba léphet az új VET,majd 2008. január elsejétôl megvaló-sulhat a teljes piacnyitás – ismertetteZarándy Tamás, a GKM osztályveze-tôje február közepén, a GasCon kon-ferencián. Szerinte az új földgázpiacimodell 3-6 hónapon belül követheti avillamosenergia-piaci modellt, ígyvárhatóan 2008. július elsejével lép-het életbe. A gázpiac megnyitásánakvárható gazdasági hatásairól szólva akormány számára készült szakértôibizottsági anyagra hivatkozva el-mondta, hogy a korlátozott kínálatmiatt sem az Európai Unióban, semMagyarországon nem várható szá-mottevô verseny kialakulása. Így il-lúzió lenne a piacnyitástól jelentôsversenyt várni vagy az árak csökke-nését remélni. A gázpiacon jelentôstermészetes és kereskedelmi mono-póliumok vannak, amelyek a jövôbenis fenn fognak maradni, hiszen mintközismert alapvetôen egy beszállító-tól függ az ellátás, ezért az árak és akínálat terén sem várható számottevôváltozás. A jövôre vonatkozó elkép-zelések szerint olyan piaci önszabá-lyozás fog megvalósulni, amelybe ahatóságok csak akkor avatkoznakmajd be, ha a verseny sérül.

Az energia rendelkezésre állása ésköltsége nem csak a gazdaság ver-senyképességének fontos tényezôi,hanem a lakosság közérzetének éséletszínvonalának is meghatározói –áll abban a jelentésben, amelyet akormány javaslatára felállított szak-értôi bizottság készített el a magyar-országi energiaellátás és biztonságalapvetô kérdéseirôl. Ezeket a mon-datokat Vajda György akadémikus, abizottság elnöke mondta, egy szakúj-ságíróknak rendezett háttérbeszélge-tésen. Mint jelezte: a földgázellátásfontosabb kérdéseit vizsgálva látha-tó, hogy részaránya a teljes energia-felhasználásunkon belül rendkívülmagas, Európában csak Hollandiá-

ban magasabb, ám ôk jelentôs hazaikészlettel rendelkeznek. Magyaror-szág teljes energiafelhasználásánakközel 50 százalékát földgázzal fedez-zük, aminek 80 százalékát importbiztosítja. A földgázszükséglet a jö-vôben tovább fog nôni, ami a beho-zatal emelkedését okozza. A magyarföldgázrendszer mûszaki színvonalamegfelelô, de fejlesztése nem tartottlépést a földgázfelhasználás gyorsnövekedésével, mert az alacsonyraleszorított gázárak nem biztosítottáka szükséges fejlesztési forrásokat. Agázrendszer a teljesítôképessége ha-tárára jutott, nagyjából elérte a napi90 millió m3-t, így egy tartós keménytél fogyasztói korlátozást tehet szük-ségessé. A gázkorlátozás megelôzé-sére sürgôsen szükséges a kereske-delmi gáztárolói kapacitás növelése(új tároló létesítése, illetve a meglé-vôk bôvítése), valamint az importve-zetékek kapacitásbôvítése. Hosszabbtávon szükséges az Ukrajnán áthala-dó import mellett új beszállítási út-vonal kialakítása. Ezt a Törökország-ba irányuló „Kék folyam” meghosz-szabbítását jelentô Déli vezeték vagy– kisebb valószínûséggel – a Nabuc-co-projekt teheti lehetôvé. Figyelem-mel kell kísérni az ezekkel kapcsola-tos nemzetközi fejleményeket, és agyorsabb megoldást kínáló változatmellett célszerû magunkat elkötelez-ni. Ellátásbiztonságunkat növelné ésgazdasági haszonnal is járna, ha a ve-zeték Magyarországon keresztül ha-ladna, ezért célszerû a nemzetközitárgyalásokon erre nagyon odafigyel-ni. Igaz ez a vizsgálat még azelôtttörtént, hogy a makói gázmezôrôlmegjelentek a beszámolók, mert ez alehetôség – amennyiben gazdaságo-san kitermelhetô –, új helyzetet te-remthet a hazai ellátásban. A bizott-ság lehetôséget lát a gázbeszerzési ármérséklésére a szerzôdéses árak fe-lülvizsgálatával, mert Magyarországdrágábban vásárolja az orosz gázt,mint a legtöbb európai ország.

Vajda György a villamosenergia-ellátásról szólva hangsúlyozta: rend-kívül lényeges és az energiaellátásnagyon erôs importfüggése is indo-kolja, hogy a termelés minél széle-sebb energiabázisra (földgáz, atom,szén, megújuló) támaszkodjon. A kö-vetkezô két-három évtizedben 7-8000 MW-ot kitevô új kapacitásra

lesz szükség, fôként a leállításra ke-rülô erômûvek pótlására, kisebb mér-tékben az igénynövekedés fedezésé-re. Gondot jelent viszont, hogy atervbe vett új erômûvek többségegáztüzelésû, ez pedig tovább növeliaz energiafüggôséget. A bizottságtöbbségi véleménye szerint minde-zek miatt is a paksi atomerômûüzemidejének meghosszabbítása ajelenlegi magyar energiapolitikaegyik kulcskérdése. Szerepe van –többek között – az ellátásbiztonságnövelésében és a kiotói vállalás telje-sítésében. Amennyiben ez nem tör-ténne meg további 2000 MW-tal nö-vekedne az erômûépítés igénye, amifôleg gáztüzelésû kapacitásokat je-lenthetne és csak meglehetôsen feszí-tett ütemben lehetne teljesíthetô, va-lamint mintegy 3 milliárd m3-rel nö-velné a földgázszükségletet. A bizott-ság tagjainak többsége távlatilag isfontosnak tartja az atomenergia sze-repét a magyar energiapolitikában.Mindezek miatt új atomerômûviblokkokat lenne célszerû üzembe he-lyezni – feltehetôleg paksi telephe-lyen –, ám ezt a kérdést csak a követ-kezô évtized közepe táján idôszerûmegvizsgálni. Addigra figyelembevehetôek a magyar viszonyok közöttis számításba jöhetô harmadik gene-rációs erômûvek üzemi tapasztalatai,amelyek világszerte mostanság kez-denek teret nyerni. Japánban már há-rom üzemel, Franciaországban és azUSA-ban ilyenek építését tervezik,Finnországban már épül az új blokkés Kínában is több létesítése szerepela tervekben. Vajda György kérdésreválaszolva elmondta, hogy az újatomerômû-építés kérdésében azértfogalmaztak nagyon óvatosan és je-lezték, hogy a döntést néhány évig elkellene halasztani, mert nem szeret-ték volna megzavarni az üzemidô-hosszabbítást. Több olyan példa isvolt már néhány európai országban,amikor egy-egy elhamarkodott beje-lentés, döntés komoly ellenállást vál-tott ki például a különféle zöld szer-vezetek részérôl, ezzel pedig nemszeretnék megnehezíteni az üzemi-dô-hosszabbítás társadalmi elfogad-tatását.

A februárt a Wbpr Hungária „Mo-dellváltás a teljes piacnyitás tükré-ben” címû konferenciája zárta, ame-lyen az új árampiaci szabályozás


alappillérének az uniós direktíváknakmegfelelôen az ellátásbiztonságot, aversenyképességet és a fenntartható-ságot nevezte Felsmann Balázs, agazdasági tárca szakállamtitkára.Szerinte a piacnyitás meghatározásá-nak nem lehet az a fô szempontja,hogy mennyibe fog kerülni az ener-gia. Azért nem lehet ez a legfonto-sabb szempont, mert az új rendszeralapvetôen más lesz, mint a mostani,elsôsorban a piaci viszonyok fognakdominálni. Mint mondta: bár ezen arendezvényen a villamosenergia-piacról van szó, de ebben a tekintet-ben a gázár támogatási rendszerénekátalakítása egyfajta jelzésértékû,amely követhetô az árampiacnál is. Atámogatás átkerült a szociális ésmunkaügyi tárcához, ez pedig egyér-telmûen jelzi, hogy a szociális kérdé-sek elválasztandóak az energetikaiszakmától.

Ezt követte Gordos Péter, a gazda-sági tárca osztályvezetôjének elôadá-sa, aki szerint a kormánynak sürgô-sen dönteni kellene a hosszú távúáramvásárlási szerzôdésekrôl, többekközött azért, mert az unió is vizsgála-tot folytat ebben a kérdésben. Brüsz-szel például kifogásolja, hogy aHTM-ek az érintett erômûveket aversenytársakhoz képest kedvezmé-nyezett helyzetbe hozzák, illetve ne-hezítik a piacra lépést. Az EU a ga-rantált megtérülést is kifogásolható-nak tartja, mert így a kérdéseserômûveknek gyakorlatilag csaktechnológiai kockázatokkal kell szá-molniuk. A HTM-ek akadályozzákazt is, hogy a teljes piacnyitást köve-tôen harmadik fél ezekhez a kapaci-tásokhoz hozzáférjen. Ebben az ügy-ben a magyar kormány és Brüsszelközött március 8-án volt egyeztetés.Gordos Péter kétféle megoldást is el-képzelhetônek tart, így szóba jöhet aHTM-ek átalakítása, de a teljes meg-szüntetésük is. Egyvalami viszontrendkívül lényeges, mégpedig az,hogy mielôbb döntsön a kormányezekrôl a szerzôdésekrôl.

Tari Gábor, a Mavir hálózati igaz-gatója a konferencián jelezte, hogy arendszerirányító évente mintegy 20milliárd forintot fordít a hálózatfej-lesztésre, ennek felét a felújításokra,másik felét az új hálózatok építéséreköltik. Megnehezíti a helyzetet, hogyaz alállomások és távvezetékek egy

része rendkívül elavult, van amelyik30-40 éves. Éppen ezért terveik sze-rint 2010–12–re az összes ilyen régi,még fel nem újított létesítményt kor-szerûsítik. Ennek a munkának a for-rásigénye évi 9-10 milliárd forint. AMavir a hálózatfejlesztésekkel isigyekszik követni a versenypiacmegjelenésével megnövekvô igénye-ket, ám sok esetben a szomszédos or-szágok lehetôségei is korlátozzák afejlesztési elképzeléseket. Az ellátásbiztonsága és a versenypiac beveze-tésével megnövekvô igények miattfolytatni kell a hálózatfejlesztést.Ezek a munkák részben a határke-resztezô, részben a belsô hálózat fej-lesztését jelentik.

FÓKUSZBAN A NUKLEÁRIS ENERGIATERMELÉS

A márciusi „konferenciaszezont” azEnergiapolitika 2000 Társulat fórumanyitotta, amelyen Hamvas István, apaksi atomerômû mûszaki ve zér igaz -ga tó-he lyet te se tartott elô adást. Mintmondta: az atomerômû biztonságosüzemvitellel, kiváló termelési ered-ményeivel, nemzetközileg elismertrendelkezésre állási mutatókkal iga-zolta azokat az egykori energiapoliti-kai döntéseket, amelyeket az atom -erô mû létesítésére 1964-ben meghoz-tak. Ezt követôen a hazai és nemzet-közi események miatti késedelmekkövetkeztében végül 1974-ben dön-töttek az építés folytatásáról, így az-tán 1982 és 1987 között álltak üzem-be az atomerômû blokkjai. HamvasIstván szerint az erômû biztonságá-nak növelésére 1996–2002 közöttösszességében mintegy 60 milliárdforintot fordítottak, így sikerült elér-ni, hogy minden tekintetben megfe-leljen a hasonló korú nyugat európaiatomerômûvek biztonsági színvona-lának. Ezen a kedvezô megítélésen a2003 áprilisában bekövetkezettüzemzavar sem változtatott, amelyeta paksi atomerômû és a TVEL szak-emberei három és fél éves elôkészületután mintegy három hónapos munká-val 2007 január végére teljesen fel-számoltak. Tavaly az atomerômû ahazai áramtermelés 37,6 százalékátbiztosította, továbbra is a legolcsób-ban, jelenleg 8,60 Ft/kWh áron.

Hamvas István jelezte azt is, hogy

az erômû gazdasági és mûködési ha-tékonyságának növelése, piaci pozí-ciójának javítása, valamint a teljespiacnyitásra történô felkészülés kap-csán olyan programot indítottak2005-ben, amelynek fô elemei a tel-jesítménynövelés, a karbantartás-op-timalizálás és az üzemidô-hosszabbí-tás. A program egységes keretbe fog-lalja a már megkezdett és a tervezettrövid-, közép- és hosszú távú intéz-kedéseket. Ennek részeként példáulmár tavaly megtörtént a négyesblokk 8 százalékos teljesítménynöve-lése. Az üzemidô-hosszabbítási prog-ram környezetvédelmi engedélyezésieljárásában a hatóság már kiadta azerre vonatkozó engedélyt. A követke-zô állomás a kétlépcsôs nukleárisbiztonsági engedélyezési folyamat,amely 2008-ban egy program elké-szítését és 2012-ben az üzemeltetésiengedélyt érinti. Ezt követi majd atermelési, mûködési engedély meg-szerzése. Mindez azért is rendkívüllényeges, mert az atomerômû ma ahazai közüzemi energiaellátás meg-határozó, legolcsóbban termelô egy-sége. Versenyképessége hosszú távonfenntartható, vagyis a paksi atome-rômûnek nincs reális ellátásbiztonsá-gi, környezetvédelmi és gazdaságialternatívája. Mindezt ráadásul olyankörnyezetben kell vizsgálni, amikor2020-ig mintegy 6000 MW, 2030-igpedig 8000 MW új erômûvi kapaci-tást kell építeni az országban a nö-vekvô energiaigények biztosításáraés a leállítandó elavult kapacitásokpótlására.

A konferencián Járosi Márton, azEnergiapolitika 2000 Társulat elnökehangsúlyozta, hogy 1993 óta nem ké-szült hazánkban átfogó energiapoliti-kai koncepció, a jelenlegi kormány2004-tôl kezdôdôen képtelen egy el-fogadható stratégiát kidolgozni. Amagyar energiapolitika a rendszer-változás óta liberál-globalista. A kor-mányok energiapolitikája egy gyer-mekmese analógiájára úgy foglalhatóössze, hogy ez elment vadászni, ezlelôtte és így tovább… Vagyis az An-tall-kormány elôkészítette az energe-tikai privatizációt, a Horn-kormányvégrehajtott, a Fidesz-kormány elô-készítette a liberalizációt, az utánakövetkezô MSZP-kormányok eztmind a mai napig végrehajtják, a fo-gyasztók pedig megisszák a levét.


ÚJ ATOMERÔMÛVI FEJLESZTÉSEK

Alig egy héttel késôbb került sor arraa Magyar Tudományos Akadémiánrendezett konferenciára, amelyen avilág vezetô atomerômû gyártó cégeimutatkoztak be, ismertetve a legú-jabb fejlesztéseket, az új atome-rômûvi technológiákat és gyártási ta-pasztalataikat. A konferencia beveze-tô elôadásában Aszódi Attila, a Ma-gyar Tudományos Akadémia Energe-tikai Bizottságának elnöke, a BMENukleáris Technikai Intézet igazga-tója a magyarországi energiapiacihelyzetet ismertette, külön kitérve apaksi atomerômû szerepére a bizton-ságos energiaellátásban.

A konferencián a francia AREVAelôadói a Finnországban és Fran-ciaországban épülô EPR, európainyomottvizes reaktort és azSWR 1000, továbbfejlesztett köze-pes méretû forróvizes reaktor passzívbiztonsági megoldásait ismertették.Az Atomstroyexport szakemberei azelterjedt VVER típusú reaktorokújabb fejlesztéseit mutatták be, mígaz amerikai General Electric képvi-selôi a cég továbbfejlesztett reakto-rait szemléltették. A konferencia to-vábbi részében két japán világcég, aHitachi és a Mitsubishi atomerômûvitechnológiái kerültek napirendre.

A konferencián mindegyik világ-cég elôadója szerint egy új nukleárisreneszánsz tapasztalható, ezért elen-gedhetetlen az eltelt évtizedekbenösszegyûlt atomerômû-építési és-mûködtetési technológiák tovább-fejlesztése, a biztonság növelése és agazdaságosság, valamint a kör nye -zet vé del mi kérdések elôtérbe he lye -zé se, amelyre mindegyikük ki emeltfigyelmet fordított az utóbbi idôszak-ban. A bemutatkozó vállalatok komp-lett atomerômû-építési projektekettudnak ajánlani, amely felöleli a ter-vezéstôl a kivitelezésig és az azt kö-vetôen nyújtandó szolgáltatásokig ateljes vertikumot, sôt néhány cégegészen az uránbányászattól kezdô-dôen minden munkafázist saját válla-latain keresztül képes megvalósítani.

Az Európai Unió országaiban2030-ra 50 százalékkal fog megnö-vekedni az energiafelhasználás, ezenbelül 41 százalékkal emelkedik akôolajfelhasználás. Az unió energia-

importja a jelenlegi 50 százalékról 65százalékra fog növekedni, miközbena kitermelô országok egyre nagyobbpolitikai és gazdasági befolyást igye-keznek maguknak biztosítani –mondta Andris Piebalgs, uniós ener-giaügyi biztos az „Energia és klíma-változás Magyarországon” címû,március végi budapesti konferencián.Szerinte emellett a klímaváltozásokozza a legnagyobb problémát,mert a globális felmelegedés a déliországokban komoly aszályokat fogokozni és a szükséges ivóvíz biztosí-tása is egyre nehezebb lesz. Ez egy-fajta északi irányú elvándorlást ésakár háborúkat is kirobbanthat. Azenergiaellátás biztonságának növelé-se mellett tehát a klímavédelem azegyik legfontosabb feladat. Globáli-san kell csökkenteni a klímaváltozástokozó gázok kibocsátását, növelnikell az energiatermelésben az alter-natív energiaforrások arányát és egy-re inkább figyelni kell az energiata-karékosságra. A kitûzött célok eléré-séhez többek között egy jól mûködôliberalizált európai egységes energia-piacot kell létrehozni, megteremtve ahálózatok és vezetékek összekötteté-sét, ám ez rendkívül sok és drága be-ruházást igényel. Mindezek ismere-tében azt is látni kell, hogy Magya-rországnak sem sikerülhet egyedülmegteremtenie az energiaellátás biz-tonságát, ehhez össze kell fognia akörnyezô országokkal.

Az energiakérdéshez tartozik az is– tette hozzá Andris Piebalgs –, hogyjavítani kell a gépjármûvek haté-konyságának növelését, valamint anagyvárosokban fejleszteni kell a tö-megközlekedést. A hatékonyságnö-velésre és energiatakarékosságra alakosságot is meg kell nyerni, bár akülönbözô felmérések szerint azuniós állampolgárok hajlandóak aváltozásra, így például az energiata-karékos berendezések, eszközökmegvásárlására, ám ezt ösztönöznikell többek között adókedvezmé-nyekkel, állami támogatásokkal. Amegújuló energiaforrásokról szólvaaz uniós biztos jelezte, hogy azok je-lenleg az európai energiamixben6 százalékot képviselnek, ezt pedigjelentôsen növelni kell. Szerinte anukleáris energia felhasználása euró-pai szinten várhatóan továbbra is ajelenlegi arány közelében marad,

ami ma a teljes villamosenergia-ter-melés egyharmadát biztosítja. A fej-lesztéssel kapcsolatos döntést min-den tagországnak magának kell meg-hoznia, ezt az unió nem határozzameg, de a közvélemény megnyerésé-hez a hulladéktárolást is meg kell ol-dani.

ÚJ ENERGIAPOLITIKÁRA VAN SZÜKSÉG

Magyarország az unió elképzelései-vel összhangban dolgozza ki sajátstratégiáját, ezzel is aktívan hozzájá-rulva a közös energiapolitika megte-remtéséhez – mondta az uniós biztoselôadásához kapcsolódva Kóka Já-nos gazdasági miniszter. Az ország-nak új, rugalmas energiapolitikáravan szüksége, amelyet a tárca már ki-dolgozott és jelenleg a szakmaiegyeztetések folynak. Az új stratégiaszerint csökkenteni fogják az államszerepvállalását, ki kell vonulni szá-mos területrôl, így például az ársza-bályozást sem szabad központilagbefolyásolni. Inkább a fogyasztóvé-delemre kell helyezni a hangsúlyt,megerôsítve a szabályozási kérdése-ket, amelyek az ellátás biztonságátszolgálják. Az ellátás biztonságamellett a környezetvédelem és a ha-tékonyságnövelés Magyarországonis központi kérdés, valamint alapve-tô, hogy az atomenergiának hosszútávon meghatározónak kell maradniaaz energiamixben. Az orosz gázfüg-gôségünk 80 százalékos, ezt mindenmódon csökkenteni kell. Magyaror-szág az unió elképzeléseivel össz-hangban aktív szerepet kíván vállalnia nemzetközi Nabucco projektben –hangsúlyozta Kóka János – cáfolvaazokat a sajtóhíreket, hogy a kor-mány inkább az orosz Kék áramlatnevû vezeték építése mellett kötelez-te volna el magát. A miniszter szerinthazánk abban érdekelt, hogy a külön-bözô elképzelésekbôl mielôbb meg-valósuló projekt, tényleges energia-szállító vezeték legyen. A tárca el-képzelései szerint emellett a megúju-ló energiaforrások részarányát 2020-ra 14-16 százalékra kell emelni, abiodízel részarányát pedig 10 száza-lékra kell növelni.

Jövô év elején érkezhetnek az elsôkis-, és közepes aktivitású radioaktív


hulladékokat tartalmazó hordók aBátaapátiban épülô tárolóba, majdezt követôen 2009 végére elkészül-het az elsô négy föld alatti kamra is alejtôs aknákkal együtt, amely már avégleges tárolását fogja biztosítaniaz atomerômûvi és intézményi ere-detû radioaktív hulladékoknak – is-mertette április elején, az Energeti-kai Szakkollégium rendezvényénHegyháti József, a Radioaktív Hulla-dékokat Kezelô Kht. ügyvezetô igaz-gatója. Mint az elôzményekrôl el-mondta: a Bátaapáti kis-, és közepesaktivitású intézményi eredetû radio-aktív hulladéktároló helyszínén1996-ban kezdôdtek el a telephely-kutatások, majd 2004-ben fejezôdöttbe a kôzet alkalmasságát igazolóprogram. Hegyháti József szerint azidei évben és jövô év elején elkészül-nek a felszíni technológiai épületektöbbségével, ahol átmenetileg már3000 hordónyi kis-, és közepes akti-vitású hulladékot is el tudnakhelyezni. Mind en nek azért nagy a je-lentôsége, mert így el lehet kerülniazt, hogy Pakson kelljen ki ala kí ta niegy több milliárd forintba kerülô át-meneti tárolót. Ezt követôen 2009végére elkészülnek a lejtôs aknák éskialakítják az elsô négy, már végle-ges tárolást biztosító kamrát. A földalatti teljes, vagyis 40 ezer köbméte-res tároló befejezése pedig 2013-ravárható. Nagyon sokat javított ahelyzeten, hogy kiemelt állami beru-házássá minôsítették a létesítményépítését, mert ez garanciát jelent töb-bek között az engedélyezési eljárásgyorsabb lebonyolítására és a pénzü-gyi fedezetre is. A tárolót egyébkéntúgy alakítják ki, hogy szükség eseténakár 100 ezer köbméteresre is kibô-víthetô legyen.

Hegyháti József nagyon fontosnaknevezte, hogy emellett dolgoznak apaksi kiégett kazetták átmeneti táro-lójának (KKÁT) bôvítésén is, aholmár 4747 kazettát tárolnak mindenprobléma nélkül. Jelenleg a 12–16.kamrák építése folyik, amelyek to-vábbi három évre biztosítják a kiégettüzemanyag átmeneti tárolását. Eze-ket a kamrákat – amelyek várhatóanaz idei évben elkészülnek – úgy épí-tik meg, hogy már figyelembe veszika 2003-ban bekövetkezett üzemzavarfelszámolásánál keletkezett sérült ka-zettákat tartalmazó tokok elhelyezé-

sét is. A kamrákban 120 ilyen tárolótok elhelyezésére lesz lehetôség.

Az RHK Kht. úgy számol, hogy akiégett kazetták végleges tárolóját –hiszen a paksi átmeneti tárolóban 50évig biztosított a kiégett üzemanyagtárolása – 2047-re kell elkészíteni. Avégleges tároló kutatási munkái idô-közben újraindultak a Nyugat-Me-csek térségében lévô Bodán, ám azanyagi megszorítások miatt a munká-latok lelassultak. Az biztos azonban,hogy szükség van egy hazai nagy ak-tivitású hulladéktároló felépítésére ésez a létesítmény csak mély geológiaimegoldású lehet.

Az RHK Kht. feladata ezen kívülmég a püspökszilágyi, nem atome-rômûvi eredetû kis-, és közepes akti-vitású hulladéktároló üzemeltetéseis, amely tavaly volt 30 éves. A táro-ló eredetileg 5040 köbméteres kapa-citása megtelt, ezért a közelmúltbankorszerûsítették és elvégezték a léte-sítmény biztonságnövelô programját,tömörítették a korábban elhelyezetthulladékokat, így további 2-3 évti-zedre megoldódott az ipari és létesít-ményi hulladékok biztonságos elhe-lyezése.

Pakson adottak a feltételek, a szak-tudás és a mûszaki tapasztalat ahhoz,hogy az atomerômû teljesítménynö-velése és üzemidejének meghosszab-bítása után újabb blokkot vagy blok-kokat építsenek. Az erre vonatkozódöntés azonban nem az atomerômûhatásköre, hanem az Országgyûlésé.Idôközben megkapta az OAH enge-délyét az erômû az egyes blokk telje-sítménynövelésére, így a négy blokk-ból már a másodikon is megkezdôd-het ez a munka – összegezhetô azatomenergia jelenérôl és jövôjérôlrendezett április közepi, már hagyo-mányos pécsi szakkonferencián el-hangzottakból.

Hamvas István, az atomerômûmû sza ki vezérigazgató-helyetteseelô adá sá ban jelezte, hogy a tavaly éveleji gázkrízis, valamint az idei éveleji kôolaj-szállítási problémák és aklímaváltozás egyre sürgetôbb kér-dései miatt Magyarországnak min-denképp át kell értékelnie energiapo-litikáját, amelyet az is indokol még,hogy júliustól teljessé válhat az ener-getikai piacnyitás. Mint mondta: apaksi atomerômû sikeres múltja ésjelene kellô alapot ad arra, hogy a jö-

vôbeni kihívásoknak is sikeresenmegfeleljen, szolgálva az ellátás biz-tonságát, a versenyképességet és afenntarthatóságot, amely feltételekaz unió energiapolitikájának is azalapjait képezik. Az atomerômû ked-vezô lakossági megítélésén a felmé-rések szerint a 2003-as üzemzavarsem változtatott, az erômû jelenlegaz ország villamosenergia-igényénekközel 40 százalékát elégíti ki bizton-ságosan, minden károsanyag-kibo-csátás nélkül, és ami szintén nem el-hanyagolható, a legolcsóbban. Pak-son adottak a feltételei annak, hogyaz üzemidô-hosszabbítás és a reakto-rok teljesítményének növelését kö-vetôen új nukleáris blokkot vagyblokkokat építsenek, errôl azonbannem az erômûnek, hanem a parla-mentnek kell majd annak idején dön-tést hozni.

Précsényi Zoltán, Herczog Editeurópa parlamenti lépviselô asszisz-tense az EU energiapolitikáját ismer-tetve jelezte, hogy kedvezô változástapasztalható a nukleáris energiater-melésre vonatkozó közösségi elgon-dolásokban is. Az Európa Tanács ki-mondta ugyanis, hogy az európaienergiaellátás elképzelhetetlen anukleáris energiatermelés nélkül, bárennek eldöntése a tagországok hatás-köre. Számos országban új reaktoroképítése került napirendre, ezértamennyiben Magyarországon ismegszületik az erre vonatkozó dön-tés, azt optimális esetben 2008-banmeg kellene hoznia a parlamentnek,hogy az engedélyezés és építés átfu-tási idejét figyelembe véve 2020 tá-ján elkészülhessen az új blokk.

Az európai és értelemszerûen a ha-zai energiapolitikát is alapvetôenmeghatározza a globális felmelege-dés kérdése, éppen ezért elsôdleges-nek kell tekinteni a CO2-kibocsátáscsökkentését – hangsúlyozta elôadá-sában Gerse Károly, az MVM vezéri-gazgató-helyettese. Szerinte termé-szetesen többféle megoldás szóba jö-het, kezdve a megújulóenergia-forrá-sok nagymértékû elterjedésétôl azenergiatakarékosságon át a haté-konyságnövelésig, ám optimálismegoldás a jövôben is csak a nukleá-ris energiatermelés figyelembevéte-lével képzelhetô el. A megújuló erô-források, ezen belül is a szélenergiaelterjedésének legkomolyabb gátja,


hogy nincs a hazai energiarendszer-ben megfelelô szabályozós erômû,így gyakran a paksi atomerômûvetkell a rendszerirányítónak visszater-helnie, ez pedig rendkívül gazdaság-talan megoldás. Mindezek miattalapvetô, hogy mielôbb létesüljönegy szivattyús tározós erômû, mertcsak ez javíthat a rendszerszabályo-zás már ma is rendkívül nagy problé-máin.

Czibolya László, a Magyar Atom-fórum Egyesület fôtitkára szerint ál-talánosságban elfogadott tény, hogyma már világszerte a nukleáris ener-giatermelés reneszánszáról beszé-lünk. Az ázsiai régióban már évek ótanagyon ambiciózus atomerômû-épí-tési tervek vannak, az USA is hason-lókon gondolkozik és Európában isáttörést jelent, hogy Finnországbanelkezdték építeni az ország ötödikblokkját. A teljesítménynövelés terénhasonlóról lehet beszélni, mert szinteminden országban napirendre kerültmár a kérdés, például az USA nuk-leárisenergia-termelését úgy növel-ték 10 százalékkal, hogy egyetlen újblokkot sem építettek.

A paksi atomerômû blokkjainak 20éves üzemidô-hosszabbításának sem-milyen mûszaki és biztonsági akadá-lya nincs, ezt minden elvégzett vizs-gálat igazolja. A különbözô hatás-vizsgálatok és tanulmányok az üzem-idô-hosszabbítás gazdaságosságát isigazolták, mert ez az erômû saját for-rásából, mindenfajta állami garancia-vállalás nélkül elvégezhetô – ismer-tette Kovács Ferenc projektvezetô.Az üzemidô-hosszabbítás, amelynekberuházási igénye 172,5 milliárd fo-rint a teljes üzemidô végéig554,5 milliárd forint plusz osztalékotfog hozni a tulajdonosoknak, így azMVM-nek és természetesen az állam-nak. Szôke Larisza osztályvezetô elô-adásában arról beszélt, hogy az üzem-idô-hosszabbítási programmal párhu-zamosan elkezdôdött a blokkok telje-sítménynövelése is. Így hosszas elô-készület után 2005 novemberébenmind a négy blokk megkapta az Or-szágos Atomenergia Hivatal (OAH)elvi engedélyét a teljesítménynöve-lésre, majd ezt követôen kezdôdöttmeg a gyakorlati megvalósítás. Elsôlépésben 2006. szeptember 28-án anégyes blokkon érték el tervezett 108százalékos teljesítményt, amely így

már 509 MW-on üzemel. Ezt köve-tôen a tervek szerint még az idei év-ben az egyes blokkon elérik a 106százalékot, amelyet jövôre fognak108 százalékra növelni. A kettesblokk esetében 2008-ban tervezik a106, és a hármas blokkon a 104 szá-zalékos teljesítmény elérését, amelyetmindkét blokknál 2009-ben növelnek108 százalékra. Ennek a munkának ateljes költsége 4,8 milliárd forint. Ez-zel 2009-re úgy sikerül 120-140 MW-tal növelni az erômû teljesítményét,hogy közben nem növekszik az or-szág CO2-kibocsátása és 50 fillérrelmég csökken is az elôállított villamosenergia ára. Gazdaságossági szem-pontból összehasonlításként érdemesmegnézni azt is, hogy Pakson az1 kW-os teljesítménynövelés fajlagosköltsége 160 dollár, míg például egykombinált ciklusú gáztüzelésû erômûlétesítése kilowattonként számolva600 dollárba kerül. Vagyis nagyjábólnégyszerese lenne, ha ezt a teljesít-ményt új gáztüzelésû erômû építésé-vel kellene biztosítani.

FEJLESZTENI KELL A MEGÚJULÓ ERÔFORRÁSOKAT IS

Magyarországon jelenleg egy gáztü-zelésû erômû létesítése harmadába,negyedébe kerül egy biomasszaerômû beruházási költségének, és amûködtetése is olcsóbb. Így a bio-masszából csak állami támogatássalállítható elô ma gazdaságosan azelektromos energia. Emellett a víz -ener gia és az atomenergia hosszú tá-vú felhasználásával kell számolni –összegezhetô a Magyar TudományosAkadémián május elején rendezett, aBiomassza termelése és energetikaifelhasználási lehetôségei címmel tar-tott konferencián elhangzottakról.

Vegyük elôször az adatokat: a ha-zai biomassza potenciál összességé-ben mintegy 200-320 PJ/év. Ebbôl atûzifa 20-22, az energiaerdô 30-32,vágástéri hulladék 5-7 PJ mennyisé-get tesz ki. A növényi biomassza kö-zül a gabonatermékek melléktermé-kei 10-12, az egyéb növényi mellék-termékek 30-50 (szárak, levélzet, ve-nyige stb.), a termesztett energianö-vények 30-40, a bio-hajtóanyagok 4-6 PJ, a másodlagos biomasszák közüla hígtrágya 0,7-1, az állati hulladé-

kok, melléktermékek 1,3-5, a feldol-gozási hulladékok 5-7 PJ-t jelente-nek. Ezek mellett a harmadlagos bio-masszák, vagyis az élelmiszeriparihulladékok 3-5, az élelmezési hulla-dékok 6-9, a szennyvízkezelés iszap-jai 15-40 és a kommunális biohulla-dék pedig 30-80 PJ-t jelentenek.Mindez akkor értelmezhetô igazán,ha látjuk, hogy Magyarország tavalyiteljes primerenergia-felhasználása1155 PJ volt. Vagyis összességébenigen jelentôs forrásokkal rendelke-zünk, ám a felhasználás ennél lénye-gesen kevesebb, jelenleg a villamosenergia 3,6 százalékát állítják elôbiomasszából, mégpedig hihetetlenülmagas, 70 milliárd forint állami tá-mogatás mellett.

A rendezvényen ismertették, hogyaz Ajkai Erômûben 2003-ban kezd-ték tervezni a biomassza programot,amelynek beruházási költsége a tech-nológiai átalakításokat figyelembevéve egymilliárd forint volt. A próba-üzemre 2004 elején került sor, majdmárciustól megindult a kereskedelmiüzemmenet. A Vértesi Erômû (Vért)Zrt. stratégiájáról kiderült, hogy acég saját bányájában 358 PJ szénva-gyonnal rendelkezik az oroszlányimedencében, ezért egyelôre nem fog-nak áttérni a teljes biomassza techno-lógiára, inkább olyan fluid-technoló-giai megoldáson dolgoznak, ami le-hetôvé teszi a biomassza és a szénegyüttes felhasználását. Az erô mû -ben 2002 és 2004 között végrehajtot-tak egy retrofit (füstgáz-kéntelenítô)programot, ezért széntüzelés mellettis teljesíteni tudják a környezetvédel-mi elôírásokat. A projekt elônye vi-szont, hogy ezt a megoldást biomasz-sza tüzelésnél is hasznosítani tudják.

Aszódi Attila, az MTA EnergetikaiBizottságának elnöke szerint az ener-giaellátás biztonságára és a klímavál-tozás problémáira egyre inkább fi-gyel a közvélemény is. Mindezekmiatt egyre nagyobb szerepet fognakkapni az energiaellátásban a megúju-ló energiák, így a biomassza is,amelybôl jelentôs potenciállal ren-delkezünk. Alapvetô az ország szá-mára az ésszerû primerenergia-szer-kezet kialakítása. Ehhez csökkentenikell a fosszilis energiahordozók fel-használását és a klímaváltozást oko-zó gázok, elsôsorban a szén-dioxidkibocsátását.


ÁRAMTÔZSDE ÉS FOGYASZTÓI KORLÁTOZÁS

HUPX Magyar Szervezett Vil la mos -ener gia Piac Zrt. néven új céget hozottlétre a Mavir ZRt., amelynek részle-teirôl május közepén Vinkovits Andrásvezérigazgató tájékoztatta a sajtó kép-viselôit. Mint a társaság létrehozásá-nak elôzményeirôl elhangzott: a Nyu-gat- és Észak-Európa számos országá-ban megvalósított teljes körû vil la -mos ener gia-li be ra li zá ció után Ma -gyar or szá gon is egyre nagyobb azigény egy szervezett villamosenergia-piac létrehozására. Az európai uniósjogharmonizációhoz illeszkedôen vár-hatóan 2008 januárjától hazánkban isteljesen megnyílik a vil la mos ener gia-piac, azaz va la mennyi fogyasztó elvi-leg a számára legvonzóbb ajánlatokközül választhatja ki, melyik szolgál-tatótól szerzi be a villamos energiát. Apiacnyitás óriási kihívást jelent valam-ennyi villamosenergia-ipari szereplôszámára. A Mavirra, mint az országbiztonságos villamosenergia-ellátásértfelelôs társaságra ebben a folyamat-ban is fontos feladat hárul. A valós ke-resletet és kínálatot tükrözô, referen-ciaként szolgáló árszintek kialakulásátsegíti elô a magyar szervezett piac,amelynek létrehozására a rendszerirá-nyító egy projekttársaságot alapított.A magyar szervezett piac gyakorlatijelentôségét, rangját, a tôzsdén zajlóvillamosenergia-kereskedelem sike-rességét, össztársadalmi hasznát nagy-mértékben segítheti a tôzsdebarát sza-bályozási környezet, az árampiaci sze-replôk részvétele a tôzsdén – akár ke-reskedôként, akár tulajdonosként.

Bekövetkezett az, amire szintesenki nem számított. A Mavir diszpé-cserszolgálata május 21-én délutánterheléskorlátozást rendelt el néhánynem védett fogyasztói csoportnál,mert különbözô mûszaki problémák,valamint a nagy meleg miatti350 MW fogyasztásnövekedés követ-keztében nem állt rendelkezésre ele-gendô tartalék kapacitás. Az üzemza-var ezúttal országos nyilvánosságotkapva hívta fel a figyelmet arra, hogya magyar energiarendszer nem ren-delkezik elegendô, gyorsan és rugal-masan igénybe vehetô tartalék kapa-citással. A Mavir szerint legalább 5-600 MW ilyen kapacitásra lenne mie-lôbb szükség az ellátás biztonságá-

nak garantálásához. A Mavir közlésealapján látható, hogy a terv szerintrendelkezésre álló gépegységek kö-zül hiányzott az Oroszlányi erômûegyik generátora és mûszaki hibamiatt a Mátrai erômûben is fél telje-sítménnyel üzemelt az egyik blokk,valamint tervszerû karbantartás miattállt a paksi atomerômû egyik blokkjais. A rendkívül meleg idôjárás miatt afogyasztók 350 MW-ot meghaladóértékkel nagyobb teljesítményt igé-nyeltek a tervezettnél. Ezzel szembena rendszerirányító számára hozzáfér-hetô és elôre biztosított mûködô,úgynevezett forgó tartalék 240 MWvolt. Délután negyed kettôkor együzemzavar következtében kikapcso-lódott a Mátrai erômû 212 MW-osblokkja, amelynek pótlására elindí-totta a Mavir a Lôrinci gázturbinástartalék erô mû vet, ám fél órával ké-sôbb kikapcsolódott a Tiszai erô mû -vel összekötô távvezeték, emiatt azerômû két generátora is kiesett az or-szágos hálózatból, ami további450 MW-ot jelentett. Hiába indítottákel a sajószögedi és a litéri gázturbinástartalék egységeket is, ám mivel többgyorsan hozzáférhetô tartalék telje-sítmény nem volt a magyar energia-rendszerben, 14.32-kor összesen221 MW fogyasztói korlátozást kel-lett elrendelni. Bár a Mavir üzemza-vari kisegítést kért a szlovák rend-szerirányítótól, ezt csak három órátólsikerült megkapni, majd röviddel ez-után a Tiszai erômû blokkjai is visz-szakapcsolódtak a rendszerbe, ígyfokozatosan meg szûnt az energia-hiány és a korlátozás. Az üzemzavarismételten felhívta a figyelmet arra,hogy a hazai energiarendszer nemrendelkezik elegendô tartalék kapaci-tással, fôleg annak ismeretében, hogya nyári és téli csúcsigény a folyama-tosan növekvô légkondicionálóiigénybevétel miatt mind jobban egy-beesik, vagyis egyre nagyobb gondo-kat okoz a tavaszi és nyári idôszakraidôzített erômûvi karbantartások üte-mezése, a kiesô blokkok pótlása. AMavir szerint középtávon legalább10 500 MW bruttó forrásoldali kapa-citásra lenne szükség. A ma meglévô8800 MW beépített hazai kapacitásés a 700 MW körüli importból akár2000 MW megszûnésére is lehet szá-mítani, ezért legalább 3000 MW –évente 350-400 MW – bruttó forrás-

oldali többletre kell felkészülni. Azeseménysor kapcsán az erômûvi bô-vítések fontossága mellett ismét fel-lángolt a vita a hosszú távú áramvá-sárlási szerzôdések (HTM) szüksé-gessége vagy megszüntetése körül is.

Az üzemzavart követôen Kóka Já-nos gazdasági miniszter személyesentájékozódott a Mavirnál, majd sajtó-tájékoztatón ismertette az okokat és ahasonló gondok megelôzésének lehe-tôségeit. A miniszter szerint ettôl azüzemzavartól eltekintve látható,hogy a magyar villamosenergia-rendszer biztonságos, a beépített8500 MW kapacitás mellett a csúcsi-dejû fogyasztás 6-6500 MW. Hozzá-járult az üzemzavar elhárításának ne-hézségeihez, hogy a hat áramszolgál-tató közül három rendszere nem fo-gadta a Mavir korlátozási utasítását,ezzel jelentôsen csökkent a beavat-kozás hatékonysága. A tennivalókróla miniszter elmondta: (többek kö-zött) alapvetô, hogy a bejövô importenergia ilyen üzemzavari körülmé-nyek esetén ne hagyhassa el export-ként az országot, hanem a hazai fo-gyasztói igényeket elégíthesse ki.Minden hazai erômûnek be kell ke-rülnie a szabályozási körbe, felhatal-mazást kell kapnia a Mavirnak és aMEH-nek, hogy a tervezett karban-tartásokról ôk dönthessenek, szem-ben a mai gyakorlattal, amikor errôlaz MVM áramkereskedô cégévelegyeztetnek az erômûvek. A termelôikapacitásokat kötelezô legyen fela-jánlani a rendszerszintû szolgáltatá-sok részére és csak ezen túlmenôenlehessen a szabadpiacra energiát el-adni. Ezekre az intézkedésekre az újvillamosenergia-törvényben kell ki-térni. Mindezek mellett szükség vanfejlesztésekre is, így a határkereszte-zô kapacitások, valamint az erô mû -park bôvítésére. Egyébként jelentôsérdeklôdést tapasztalnak erômûvi be-fektetésekre, jelenleg is több mint2000 MW nagyerômû-építési tervrôltudnak. Kóka János szerint a piacnyi-tás valódi versenyt fog eredményez-ni, amely az ellátás biztonsága szem-pontjából is fontos.

ÖTVENÉVES A NAÜ

A Nemzetközi Atomenergia Ügynök-ség (NAÜ) alapokmánya 1957. július


29-én lépett hatályba, a szervezet el-sô közgyûlését 1957 októberében tar-tották, amelyen Magyarországgalegyütt 59 tagállam vett részt. Az ügy-nökségnek ma 138 tagállama van, ésmint független kormányközi szerve-zet az ENSZ családjába tartozik. Aszervezet megalakulásának 50 évesévfordulóját köszöntve az OrszágosAtomenergia Hivatal (OAH) ünnepiülést tartott, amelyen a két szervezetközötti sikeres együttmûködést te-kintették át. A jubileum kapcsán Ró-naky József, az OAH fôigazgatójatöbbek között elmondta, hogy ez azötvenéves sikeres együttmûködés jóalapot ad a következô ötven évre. Le-gyünk büszkék arra, hogy a NAÜ ésMagyarország kapcsolata valósegyüttmûködés, amely nagyban hoz-zájárult és hozzájárul ahhoz, hogy afelgyûlt tudást át tudjuk adni a követ-kezô generációknak, hiszen rendkí-vül széles körben használjuk, és mégszélesebb körben fogjuk használni ajövôben a nukleáris energiát. A NAÜeddigi tevékenységével nagybanhozzájárult a világ békéjéhez és afenntartható fejlôdéshez. Munkájá-ból aktívan kiveszik a magyar szak-emberek is a részüket, hiszen a szer-vezet titkárságán most is 20 hazaitisztviselô dolgozik, amely jelentô-sen meghaladja a kvótánkat.

Az utóbbi években egyre több or-szág támaszkodik az atomenergiára,amely a klímavédelmi kérdések elô-térbe kerülése miatt is egyre fonto-sabb. Magyarországon széles kon-szenzus van abban, hogy szükséges anukleáris energiatermelés. Ezt bizo-nyítja az is, hogy 2005 decemberé-ben a parlament elsöprô többséggeladta elvi hozzájárulását a hulladéktá-roló építéséhez, egyben támogatta apaksi atomerômû üzemidô-hosszab-bítását, bár azt is látni kell, hogy azatomenergia számos kérdést, így töb-bek között a biztonság növelésénekfontosságát is felveti – mondta Hor-váthné dr. Fekszi Márta, a Külügy-minisztérium államtitkára. Mint je-lezte: Magyarország rendszerespénz ügyi felajánlásokat is tesz aNAÜ programjaihoz, szakembereinkés kutatóink folyamatosan részt vesz-nek a szervezet különbözô nemzet-közi projektjeiben. Eddig 460 ma-gyar ösztöndíjas vett részt ezekben aprogramokban és mintegy 900 kül-

földi ösztöndíjast fogadtunk Magya-rországon. Ugyanakkor világszerteszámos olyan kérdés is felmerül,amely túlmutat a nukleáris energiabékés célú felhasználásán, s ezek ke-zelésében is rendkívül fontos szerepevolt és van a NAÜ-nek.

Yuri A. Sokolov, a NAÜ fôigazga-tó-helyettese elôadásában végigkí-sérte az atomenergia történetét, visz-szatekintve egészen 1942 decembe-réig, amikor az amerikai Chicagóbanaz elsô atommáglyában megkezdô-dött a magreakció, majd 1954-ben aszovjetunióbeli Obninskban meg-kezdte mûködését az elsô közhasznú,villamos hálózatba dolgozó atome-rômû, s ezt követôen 1957-ben meg-alakult a nemzetközi szervezet. Vaj-da György akadémikus, az OAH ko-rábbi fôigazgatója a múltra emlékez-ve elmondta, hogy, Magyarországonviszonylag hamar elkezdôdtek a ku-tatások, felálltak az egyetemi és aka-démiai intézmények, majd 1955-benmegalakult az Országos AtomenergiaBizottság. Rendkívül fontos volt,hogy a NAÜ segítségével szakembe-reink bekerülhettek a nemzetközivérkeringésbe, ami felbecsülhetetlentámogatást jelentett a magyar szak-mai háttér kialakításában. Ez a mun-ka vezetett el a paksi atomerômû épí-téséhez, amelynek gondolata már ahatvanas években felvetôdött. Végülaz 1973-as olajválság után került is-mét napirendre egy atomerômû épí-tésének terve, amely tulajdonképpenszerencsés, mert így már egy kor sze -rûbb, második generációs erô mû vetépíthettünk fel Pakson. A jövôrôlszólva Vajda György a klímaválto-záshoz kötôdôen a nukleáris energia-termelés további elterjedését jósolta,megemlítve, hogy a tudósoknak kikell dolgozniuk a negyedik generá-ciós erômûveket és legalább ennyirefontosak a fúziós kutatások is.

Az ünnepség keretében a hazainukleáris intézetek és sugártechniká-val foglalkozó intézmények képvise-lôi is köszöntötték a szervezetet.Köztük Hamvas István, a paksi atom-erômû mûszaki vezérigazgató-he-lyettese elsôként azt említette meg,hogy a szervezet tevékenységénekfontosságát és elismertségét fejezi ki,hogy 2005-ben Nobel-békedíjat ka-pott a NAÜ és Mohamed El Baradeifôtitkár. Hamvas István szerint a pak-

si atomerômû szakemberei rengetegtapasztalatot szereztek az ügynökségsegítségével, sok száz munkatársukvett részt a különbözô nemzetköziprojektekben, megismerve a világlegfejlettebb nukleáris intézményei-ben folyó munkát, miközben az el-múlt 15 évben ugyancsak több százkülföldi szakember került kiképzésrePakson. Az elvégzett OSART vizsgá-latok, majd a különféle nemzetköziellenôrzések, a biztonsági jelentés ki-dolgozása és az öt évig tartó és60 milliárd forintos biztonságnövelôprogramban mindig kiemelt szerepjutott a NAÜ szakértôk munkájának.Mindezek közrejátszottak abban,hogy a paksi atomerômû blokkjaimindenben megfelelnek a hasonlókorú nyugat-európai atomerômûvekmûszaki és biztonsági színvonalának.

Aszódi Attila, a Mûegyetem Nuk-leáris Technikai Intézet igazgatójatöbbek között arra hívta fel a figyel-met, hogy érdemes lenne a paksiatom erô mû ben 2003-ban bekövetke-zett üzemzavar kivizsgálása és fel-számolása során szerzett tapasztala-tokat összegyûjteni és a NAÜ számá-ra valamilyen egységes formábanfelajánlani, mert a világ összes nuk-leáris szakembere részére számtalanhasznos információ tartalmaz.

A májusi konferenciák sorát a Nép-szabadság szokásos energetikai fóru-ma zárta. A rendezvényen többek kö-zött elhangzott, hogy a 2008. januáriteljes villamosenergiai piacnyitáshozszükséges új törvény tervezete szám-talan kérdést felvet, de nem kezeli ahosszú távú áramvásárlási (HTM)szerzôdéseket, nem tudni, hogy mi-lyen áron és kitôl szerezhetik be apiaci szereplôk a villamos energiát,miközben a versenyhez szükséges kí-nálat helyett keresleti piacról beszél-hetünk. A piaci árat az import fogjameghatározni, amely magasabb, minta jelenlegi közüzemi ár, így minden-képpen áremelés várható. FelsmannBalázs, a gazdasági tárca szakállam-titkára szerint a parlament elé kerültVET tervezetében a piac elsôdleges-ségének vezetô elvét és a felügyeletiszervek kontrolljának lehetôségét kellnövelni, éppen ezért szerepel benne aGazdasági Versenyhivatal (GVH) és aMagyar Energia Hivatal együttmûkö-désének erôsítése is. Az áraknak nemszabad majd sem túlkompenzációt,


sem veszteséget tükröznie. Az állam-titkár szerint tényleg kevés az idô atörvény elfogadására, mert a parla-ment döntését követôen még többmint 60 különféle végrehajtási rende-letet is el kell készíteni a jövô évipiacnyitáshoz. Az is tény, hogy a ré-gióban keresleti piac van, de az újmodell várhatóan a jelenlegi kettôspiacnál – amelyben egyértelmûenbenne van a keresztfinanszírozás –jobban fogja ösztönözni a befektetô-ket új erômûvi beruházásokra. A tör-vény tervezete olyan szemléletre ala-poz, amelyben nincsenek HTM-ek,de a tárca felkészült egy olyan válto-zat kezelésére is, amelyben még át-menetileg megmaradnak a hosszú tá-vú szerzôdések. Természetesen vár-ható egy árnyomás a lakossági fo-gyasztók részérôl, de ugyanakkorszámolni lehet a hatékonyságnöveléskedvezô hatásaival is.

Pozitív jelenség, hogy a VET ter-vezete a korrekt versenypiac irányá-ba mutat, amely igyekszik megszün-tetni a jelenlegi keresztfinanszíro-zást, ugyanakkor teljes a bizonyta-lanság, mert nem látni a HTM-ekkelkapcsolatos megoldást, valamint aztsem, hogy a piacnyitást követôen mi-lyen áron, milyen feltételekkel és ho-gyan juthatnak majd villamos ener-giához a piaci szereplôk. Szintén bi-zonytalan, hogy az ellátási kötele-zettség és a szabályozott árak mikéntfognak összejönni. Egyértelmû ésnormatív szabályozás kellene azegyetemes szolgáltatásra vonatko-zóan. Új erômûvek és hálózati beru-házások szükségesek az ellátás biz-tonsága miatt, de ezt a törvény terve-zete nem rendezi – jelezte hozzászó-lásában Bakács István, az E.ONHungária Zrt. igazgatóságának tagja.Boross Norbert, az ELMÛ és azÉMÁSZ szabályozásmenedzsmentigazgatója szintén a törvény kiszá-míthatóságát hiányolta, mert nem le-het tudni, hogy az egyetemes szol-gáltatók kitôl és mennyiért tudjákmajd beszerezni a villamos energiát.

A legfôbb kérdés, hogy lesz-e egy-általán verseny ezen a piacon – tettefel a kérdést Lengyel Gyula, az MVMigazgatóságának tagja. Szerinteugyanis a rendelkezésre álló kapacitá-sok szûkösek, importra szorul az or-szág, miközben nem alakult ki a ré-giós piac sem. A piaci verseny leg-

fôbb feltétele hogy rendelkezésre áll-jon elegendô és olcsó szabadon hoz-záférhetô kapacitás, ám a régióban iskapacitáshiány mutatkozik. A piac-nyitáshoz a jogi feltételeket meg lehetidôre teremteni, de a szükséges tech-nikai feltételek, így a kapacitás-össze-tétel és sok más még rengeteg nyitottkérdést hoz. Azt látni kell, hogy a pia-ci árakat majd az import fogja megha-tározni, amely magasabb, mint a je-lenlegi közüzemi árszint, ezért biztos,hogy áremelkedéssel kell szembenéz-nünk. Hatvani György, a Mavir igaz-gatóságának elnöke ugyancsak arrahívta fel a figyelmet, hogy rendkívülifontosságú a beruházások, erômûépí-tések ösztönzése. Ehhez pedig hosszútávra kiszámítható szabályozásra vanszükség

Leglényegesebb a HTM-ek kezelé-se, amely nem szerepel a törvény ter-vezetében, vagyis akár úgy is értel-mezhetô, hogy az új felállásban nin-csenek ilyen szerzôdések – mondtaValaska József, a Mátrai Erômû elnö-ke. Szerinte ezek a szerzôdések jelen-legi formájukban nem maradhatnakfenn, ezt szorgalmazza az unió is, te-hát át kell gondolni az újratárgyaláslehetôségét. Az új beruházások és azárak alakulásának kérdését pedignagyban befolyásolja az, hogy mikéntalakul majd a CO2-kvóta kérdése,mert az elôzô kiosztási tervhez képest3 ezer tonnával kevesebbet kapott avillamosenergia-iparág, ez pedigrendkívül megnehezíti az új beruhá-zásokat. A szabadpiac léte egyébkéntnem fogja meglepetésként érni azerômûveket, mert jelenleg is mindenerômû dolgozik a szabadpiacra is.

Nagy Márta, a GVH elnökhelyette-se azt hangsúlyozta, hogy egy ilyenkis piacon, mint a magyar, nem igazánérvényesülhetnek a verseny valós ha-tásai. A kínálati oldal szûkössége nembiztos, hogy segíti a versenyt. Nyitottkérdés, hogy a MEH miként viszonyulmajd a piaci erôfölényhez és mikéntalakul a HTM-ek ügye. Nagyon fon-tos az is, hogy a legnagyobb piaci fö-lénnyel rendelkezô MVM miként vi-szonyul a versenyhez, valamint alap-vetô a Mavir függetlensége is.

Horváth J. Ferenc, a MEH elnökeszerint a VET tervezete a hivatalra ajelenleginél komolyabb feladatokat róa szabályozás, a felügyelet, az érdek-védelem és a tájékoztatás terén is.

Porpáczy Dezsô, a Magyar Energiafo-gyasztók Szövetsége alelnöke szinténaz érdekvédelem kérdéseit vetette fel,mert szerinte gyengíti ezt, hogy a VETtervezete a fogyasztók érdekvédelméta MEH helyett a FogyasztásvédelmiFôfelügyelôség hatáskörébe utalja.

Boross Norbert szerint az erômûé-pítés kétféle módon is ösztönözhetô,egyrészt lehet állami beavatkozás,ám ezen már valószínûleg túlléptünk,valamint lehet olyan piaci rendszertéletbe léptetni, amelyik a privát be-fektetôket ösztönzi. Van tôke, vanerômû-építési szándék, a döntô kér-dés az, hogy a VET tervezetének par-lamenti tárgyalása milyen keretfelté-teleket ad ehhez. A HTM-ek terénegyfajta félreértésrôl beszélhetünk,mert ma hosszú távú szerzôdésnekcsak az MVM és az erômûvek közöt-ti korábbi szerzôdéseket értjük.Hosszú távú szerzôdés létrejöhetazonban piaci alapon is és ezekre va-lóban szükség van, szerte a világbanismertek és léteznek, ám a piaci fel-tételeknek megfelelôen át kell ala-kulniuk. A kérdés az, hogy egy HTMára piaci vagy nem piaci alapú.

A hazai villamosenergia-rendszer-ben a szabályozás általában problé-más, mert az alaperômû, fôleg a paksiatomerômû meg a sok kis- és közepeskapcsolt erômû mellett hiányoznak aszabályozható erômûvek, így a szi-vattyús tározós erômû is, ezért kellkorlátozni például a szél erô mû veképítését is – mondta Bakács István.Szerinte nagy kérdés a szivattyús tá-rozós erômû, ami sajnos nincs, bárszükség lenne rá, viszont egy új építé-sének a megtérülése akár 20 éves táv-latban is kérdéses, ezért nem sok rá azesély, nem is említve, hogy milyenáremelkedést okozna ez a beruházás.Mindezek alapján sokkal fontosabblenne egy regionális árampiackialakítása, közös rend szer irá nyí tó -val, egy ki egyen lí té si zónával, tôzs-dei árral, mert összekapcsolná azegyes országok eltérô adottságait.Van, ahol elfogadott az atomenergia,van, ahol elegendô a vízenergia, vantározós erômû, van bôvíthetô kapaci-tás, és ez együtt, egy rendszerben elô-nyösen kihasználható lenne. Az E.ONegyébként érdekelt új beruházások-ban is, Gönyûn egy 400 MW-os gázü-zemû, kombinált ciklusú erômûvetépít, mégpedig teljesen piaci alapon.


Valaska József hangsúlyozta, hogya magyar rendszer alapvetôen jó,mind az MVM, mind a Mavir tudatosgazdálkodást folytat annak érdeké-ben, hogy a lehetô legalacsonyabbköltségen lássa el az országot a szük-séges villamos energiával. A szabá-lyozási gondokat pedig egy szivaty-tyús tározós erômû oldhatja meg.

Szaniszló Mihály, az Ipari Energia-fogyasztók Fóruma elnöke arra hívtafel a figyelmet, hogy Magyarország-hoz hasonlóan az EU-ban sincs túlkí-nálat, kevés a tartalék kapacitás,ezért alapvetôen szükség lenne újerômûvek építésére. Meg kell oldania kötelezô átvételi ár kérdését is,mert a megújuló erôforrásoknak har-monizálni kellene az alaperômûvek-kel és a rendszer szabályozhatóság-gal is. Az új beruházások tekinteté-ben a befektetési hajlandóság érzé-kelhetô, ám a törvényi szabályozásnem egyértelmû, ezért sokat vár apiac a liberalizációtól és az új VETmegszületésétôl.

Horváth J. Ferenc szerint a háló-zati biztonság jó, az erômûvi bizton-ság is hasonlóan elfogadható, mertMagyarország része egy 350 000MW-os európai közös rendszernek,ám a leggyengébb láncszem az elosz-tó hálózat. A hazai ellátásban jelent-kezô mintegy 15 százalékos import-hányad nem jelent kockázatot, ez el-fogadott az európai ellátási szinten.Az új erômûvek építése alapvetôen arégi és leállítandó kapacitások pótlá-sához szükséges, ám ezen a térensem állunk rosszul. A MEH az elmúltés az idei évben mintegy 1000 MWkiserômûvi (50 MW alatti) kapaci-tásra adott ki létesítési engedélyt,míg a nagyerômûvek tekintetébentöbb mint 3000 MW-ra adott ki ilyenengedélyt. Ezen belül a hivatalhozhárom, 600 MW-os szivattyús táro-zós erômû építési kérelem érkezett.A befektetôk arra várnak, hogyegyértelmûvé váljon a szabályozás,láthatóvá váljanak a tényleges költsé-gek és árak.

LAKOSSÁGI ÁREMELÉST HOZHAT A PIACNYITÁS

A lakossági áramár a teljes piacnyi-tást követôen plusz-mínusz 10 száza-lékkal változhat, bár az elsô idôben

inkább a drágulás irányába fog el-mozdulni – mondta június elején egyszûk körû sajtóbeszélgetésen Fels-mann Balázs, annak kapcsán, hogyaz új villamosenergia-törvény terve-zetének általános vitáját megkezdte aparlament. Az új VET tervezete egyvalódi uniós versenypiaci struktúrátkövet, amely megszünteti a kettôspiacot, az ellátási kötelezettséget aszolgáltatókhoz helyezi, valamintteljesen új helyzetet teremt azzal is,hogy az erômûvek a teljes piacnyitástkövetôen nem csak a Magyar Villa-mos Mûveknek mint nagykereskedô-nek adhatják el az energiát. Jelenlega közüzem olcsóbb, mint a verseny-piac, ezért a szabadpiacra korábbankilépett nagyfogyasztók jelentôsszámban tértek vissza a kedvezôbbárat kínáló közüzemi piacra, ez pedigtorzította a versenyt.

A közüzemi kedvezôbb ár a hosz-szú távú áramvásárlási szerzôdésekkeresztfinanszírozása miatt alakultki, ezért a gazdasági tárca továbbrais szeretné megszüntetni ezeket aszerzôdéseket. A HTM-ek felbontá-sával kapcsolatos tárgyalásokategyébként a Miniszterelnöki Hivatalfogja lefolytatni, így errôl jelenlegnem tud a GKM nyilatkozni. Termé-szetesen azt sem szabad elfelejteni –tette hozzá a szakállamtitkár –, hogyaz MVM, amikor a szerzôdések fel-bontását követô 20-30 százalékos ár-emelésrôl beszél, akkor figyelmenkívül hagyja a tulajdonában lévôpaksi atomerômû jelentôs, több tíz-milliárdos profitnövekedését, ame-lyet ki lehetne használni akár egyszociális árkompenzációs rendszerfelállítására is. Ezen kívül pedig biz-tos anyagi alapot adhat 2020 táján –amennyiben szükséges – egy újatom erô mû építésének finanszírozá-sára is. A gazdasági minisztériumszámításai szerint a piacnyitást köve-tôen a lakossági árváltozás egyéb-ként is maximum plusz-mínusz 10százalékon belül fog maradni, bár akezdeti idôszakban inkább drágulnifog a villamos energia, ám ez a tény-leges versenyt követôen majd vissza-áll, sôt csökkenhet is az ár. A kezdetilakossági áremelkedést a balkáni ke-resleti piac árnyomása, a CO2-kvótamiatti drágulás, valamint a keresztfi-nanszírozás megszûnése indokolhat-ja, míg az árcsökkenést a tényleges

piaci verseny kialakulása fogja majdokozni.

Sürget az idô, nem halogatható apaksi atomerômû bôvítése – mondtaPodolák György, a parlament gazda-sági bizottságának alelnöke azt köve-tôen, hogy június 10-én a gazdaságiés környezetvédelmi bizottság Pak-son tartotta kihelyezett ülését. A par-lamentnek az erre vonatkozó elvidöntését legkésôbb jövô év végéigmeg kell hoznia. Podolák Györgyszerint a mai megváltozott helyzet-ben úgy az unióban, mint Magyaror-szágon átgondolásra kerül az ener-giapolitika; elôtérbe helyezôdött azellátás biztonságának és a klímavé-delemnek a kérdése. Ebben a környe-zetben megkerülhetetlen a paksiatomerômû hosszú távú mûködése,mert nemcsak biztonságosan és alegolcsóbban termel villamos ener-giát, hanem nulla szén-dioxid-kibo-csátással üzemel, vagyis maximáli-san megfelel a kiotói és az EU-elvá-rásoknak is. Reményeink szerint azüzemidô-hosszabbítás és a teljesít-ménynövelés mellett jelentôs bôví-tésre is sor kerül a következô évtize-dekben, ami azt jelenti, hogy egy-vagy kétezer MW új nukleáris kapa-citás építésére lesz szükség. Azatomerômû vezetôivel történt kon-zultáció alapján elmondható, hogyjelen áron számolva egy ekkora beru-házás költsége mintegy 3 milliárd eu-ró, amelynek fedezetét költségvetésiráfordítás nélkül a Magyar VillamosMûvek és a paksi atomerômû sajátforrásból elô tudja teremteni, mivelegy ilyen hosszú távú és gazdaságosberuházás finanszírozása a bankokszámára is jó üzlet.

ELKÉSZÜLT A HOSSZÚ TÁVÚ ENERGIAPOLITIKAI KONCEPCIÓ

Befejezôdött a közigazgatási egyez-tetése az ország hosszú távú, 2020-igelôre mutató energiapolitikai kon-cepciójának, amely a biztonságos,versenyképes és fenntartható ener-giaellátás stratégiai kereteit szabjameg – jelezte Felsmann Balázs azENKON 2007 konferencián. Azenergiapolitikai koncepció többekközött kiemelten kezeli az energiael-látás diverzifikációjára irányuló kér-déseket, az állami szerepvállalást, az


atomenergia alkalmazásának jövôbe-ni kérdéseit, az energiaárak stabilitá-sát és a piacnyitást, a hosszú távúáramvásárlási szerzôdések jövôjét, aregionális kontra országos villamose-nergia-árak alkalmazását, az újerômûvek engedélyezését és a gáz-függôség kérdését, valamint akitûzött célokhoz vezetô politikaideklaráció elvét.

A konferencia szakmai napján Ka-tona Tamás, a paksi atomerômû tu-dományos tanácsadója elôadásábanismertette, hogy Európában 35 szá-zalék a nukleáris villamosenergia-termelés részaránya, s egyre több or-szágban kerül ismét elôtérbe azatomenergia, vagyis Európa mindenhíresztelés ellenére igenis atomener-gia párti. Az utóbbi húsz évben nagy-ságrendekkel nôtt az atomerômûvekbiztonsága, a fejlôdés töretlen. Mind-ezek mellett nemcsak kedvezô árontermelik meg a villamos energiát, ha-nem beruházási szempontból is ver-senyképesek, mert átlagosan1500 dollár/MW bekerülési költség-gel építhetôk fel.

A konferencián jelentette be Vin-kovits András, a Mavir vezérigazga-tója, hogy várhatóan júliusban pályá-zatot ír ki a rendszerirányító a nyáriés a szeptemberi csúcsidôszakokraszóló belföldi vagy külföldi villamosenergia tartalék kapacitásra.

Az Európai Unió egyelôre nem ta-lált megoldást arra, miként zárja le amagyarországi hosszú távú áramvá-sárlási szerzôdések ügyében indított,több éve folyó vizsgálatát – jelezteelôadásában Jorma Pihlatie, az Eu-rópai Bizottság versenyügyekben il-letékes részlegének vezetôje. Mintmondta: az EU ugyan egyoldalú ésnegatív hatásokkal járó döntést ishozhatna, ehelyett azonban a hosszútávú áramvásárlási szerzôdéseknek akormány és az energetikai cégek tár-gyalása útján történô megszüntetésé-nek a híve.

Az európai energiaforrások diver-zifikálása szempontjából a Kaszpi-tenger térsége rendkívül fontos, je-lenleg napi egymillió hordó kôolajattermelnek ki a régióban, amelyet fellehet futtatni 1,6 millió hordóra.Azerbajdzsán érdekelt minden olyanközös projektben, így a Nabucco ve-zeték megépítésében is, amely az eu-rópai kôolaj- és földgázellátást javít-

ja. Észtország szerint viszont a Gaz -prom beruházásai nem a kitermeléstsegítik, ezért néhány éven belül ko-moly gázhiány léphet fel – összegez-hetôk a Fidesz európai parlamentiképviselôcsoportja által szervezettjúnius közepi budapesti konferenciánelhangzottak.

MEGSZÜLETETT AZ ÚJ VET – BÍRÁLATOK KERESZTTÜZÉBEN A GKM KONCEPCIÓJA

Eljött a várva várt nap és a parlamentjúniusi utolsó munkanapján megsza-vazta az új villamosenergia-törvényt,amely a több mint 220 módosító in-dítványnak köszönhetôen több pon-ton jelentôsen változott a gazdaságitárca eredeti elképzeléséhez képest.Ezt követôen mutatta be FelsmannBalázs a minisztérium 2020-ig szólóenergiapolitika koncepcióját a parla-ment gazdasági bizottsága energeti-kai albizottságának kibôvített ülésén.Mint bevezetôjében elmondta: a tár-ca elképzelései szerint augusztus vé-gére a kormány elé kerülhet a mi-nisztérium 2020-ig szóló koncepció-ja – amelynek középpontjában az el-látásbiztonság, a versenyképesség ésa fenntarthatóság áll –, és majd eztkövetôen szeptember elején már tár-gyalhatja is a parlament a javaslatot.Az államtitkár azt is jelezte, hogy akormány munkatervében szerepelegy megújuló energiastratégia kidol-gozása is.

A szakállamtitkár beszámolójátkövetôen a jelenlévô bizottsági tagokés szakmai szervezetek képviselôiszámtalan kritikával illették a tárcaelképzeléseit, sôt egyenesen megkér-dôjelezték a tervezet szakmaiságát.Ez a koncepció inkább egy számve-tés, egy aktuál energiapolitika hely-zetkép, mint egy hosszú távú straté-gia. Az anyagban többek között azszerepel, hogy véget ért az olcsóenergia korszaka, pedig ez nem igaz,az egész világon az olcsó energiafor-rásokat keresik. Az is olvasható a ter-vezetben, hogy kialakult a verseny-piac, holott minden van, csak valódiverseny nincs – sorolta érveit SzanyiTibor képviselô. Szerinte sokkal töb-bet kellene az energiatakarékosság-gal foglalkozni, mert jelenleg az or-szág energiafelhasználása kétszer,

háromszor nagyobb, mintha megfele-lôen takarékoskodnánk és nagyobbsúlyt fektetnénk a hatékonyság kér-désére.

Fónagy János képviselô szerint atervezet nem egyszerûen formabon-tó, hanem cinikus, ez alapján nemlesz társadalmi vita. Nincs új kihívás,nincs paradigmaváltás, a tárca elkép-zelése mindenhol az uniós elvárások-ra és kihívásokra hivatkozik, miköz-ben az alapvetô igények nem változ-tak meg, arra pedig nem ad választ.Így például a földgázfelhasználásun-kat nem növelni, hanem csökkentenikellene, miközben a stratégiában azszerepel, hogy az új erômûvek alap-vetôen mind földgázbázisúak lesz-nek. Kapolyi László képviselô töb-bek között azt kifogásolta, hogymiért az új VET elfogadása után ke-rült tárgyalásra ez a tervezet, holottelôbb kellett volna elkészülnie a pia-ci modellnek és a hosszú távú straté-giának. Az anyagból az olvasható ki,hogy leginkább a piac újrafelosztásá-ról van szó, amely a multinacionáliscégek érdekeit szolgálja. Az árak te-kintetében pedig az árképzés egészétkellene áttekinteni, mivel a szociálisfeszültségek egyre nônek. Az a stra-tégia sem helyes, amely a megújulóerôforrások támogatása címszó alattelvezethet oda, hogy katasztrofáliserdôirtás következhet be.

Zoltay Ákos, a Magyar Bányászatiés Kohászati Szövetség fôtitkára afenntartható ásványvagyon-gazdál-kodás fontosságára hívta fel a figyel-met, jelezve, hogy erre semmi utalásnincs az elkészült anyagban. A tisztaszén stratégia keretében pl. több le-hetôség is létezik az erômûépítések-ben, erre Európában egyre több példatalálható. Járosi Márton, az Energia-politika 2000 Társulat vezetôje sze-rint a tárca anyaga egyszerûen aszakértelem trónfosztását jelenítimeg, nem tartalmaz hosszú távú tézi-seket, ehelyett a teljes piaci liberali-zációra fekteti a hangsúlyt. Szakmai-lag érthetetlen és értelmezhetetlen,többek között a távhôszolgáltatás te-rületén is csak üres közhelyeket tar-talmaz. Az egyetlen kedvezô megfo-galmazása a nukleáris energiávalkapcsolatos elképzelés. Szemán Bar-na, a GVH képviselôje az elmúlt ötévben készült koncepciókhoz képestelôrelépésnek nevezte a tervezetet,


mert jelzi, hogy piaci alapokra kellhelyezni az energiaellátást is. Sza-niszló Mihály, az Ipari Energiafo-gyasztók Fóruma elnöke szerint vi-szont nem tükrözi a jelenlegi helyze-tet az anyag, mert a leírtakkal szem-ben mind a földgáz, mind a villamosenergia terén bizonytalan az ellátásbiztonsága. Nincs stratégiai gáztáro-ló, nincs harmadik gázbetáplálási le-hetôség, a villamos energia terén pe-dig nincs megfelelô szabályozóerômû, így hiányzik a hazai rend-szerbôl egy szivattyús tározós erômûis. Komlós Ferenc, a hôszivattyússzakosztály képviselôje ugyanakkorazt emelte ki, hogy miközben a nuk-leáris energiatermeléssel külön feje-zet foglalkozik, a hôszivattyúkrólszinte szó sem esik, pedig az országkiemelkedô geotermikus adottságok-kal rendelkezik. A hôszivattyús fûtésiés melegvíz rendszerek úgy biztosít-ják az energiát, hogy közben nem ter-melnek klímaváltozást okozó káros

anyagokat. Balogh Ernô, a MagyarEnergetikai Társaság képviselôjeugyanakkor a hidrogéngazdálkodás-sal összefüggô kérdéseket hiányoltaa tárca elképzelései közül.

A tárca elképzelésével kapcsolatosvita befejezéseként Podolák György,az energetikai albizottság vezetôjearra kérte a jelenlévôket, hogy a kö-vetkezô 2-3 hónapban állítsák összeés küldjék el szakmai javaslataikat,hogy beépíthessék az anyagba.

A parlament utolsó ülésnapján el-fogadott új VET és ezzel együtt apiac teljes megnyitása 2008. januárelsején fog hatályba lépni. A törvény-hez még 4-5 kormányrendeletet ésmintegy 20 miniszteri rendeletet kellmegalkotni, amelyeket még október15-e elôtt meg kell jelentetni –mondta június végén Felsmann Ba-lázs, aki ismét egy sajtóbeszélgeté-sen értékelte az új törvényt. Vélemé-nye szerint, mivel a törvény nem ren-delkezik a hosszú távú áramvásárlási

szerzôdésekrôl (HTM) ezért rendkí-vül fontos a jelentôs piaci erôfölény-rôl (JPE) és a minden év október vé-géig megtartandó kapacitásaukciók-ról szóló szabályozás. Ez utóbbi ren-delkezés – bár a törvény és a tényle-ges piaci verseny csak 2008. januárelsejétôl mûködik – már az idei évoktóber 15-én hatályba fog lépni,ami azt jelenti, hogy az MVM-nek aHTM-ekkel lekötött kapacitásokataukcióra kell vinni, ahol elônyt élveza rendszerirányító (MAVIR) és azegyetemes szolgáltatók. Természete-sen érdekli a minisztériumot az is,hogy az MVM egy jelentôs államivállalat maradjon, ezt segíti példáulaz a szabályozás, amely lehetôvé te-szi, hogy akár az MVM is belépjenaz egyetemes szolgáltatók körébe,mint bármely más piaci szereplô. Azigazi verseny kialakulását egyébkéntnem ezen a területen várja az állam-titkár, hanem a kereskedelmi szolgál-tatások terén.


zô idôszakban éppen ezért az éghajlat-változási és a meg -úju ló ener gia-fel hasz ná lá si stratégiát, valamint a nemzetienergiahatékonysági cselekvési tervet kell összehangol-ni. A támogatásokra elsôsorban az Új Magyarország fej-lesztési tervben nyílik lehetôség, a különbözô progra-mokban összességében közel 1000 milliárd forint találha-tó az energiahatékonysági, a megújuló energiák bevoná-sára és a környezetbarát technológiák alkalmazásánakelôsegítésére.

November 7-én tárgyalta a kormány az ország energia-stratégiáját, valamint várhatóan az év végére elfogadásrakerül a nemzeti éghajlat-változási stratégia is, amely ígyjövô évtôl léphet életbe.

A konferencián Hans Peter Schiff, Németország ma-gyarországi nagykövete jelezte, hogy az EU vállalásaszerint 2020-ig 20 százalékkal kívánják csökkenteni aCO2-kibocsátást, valamint szintén 20 százalékkal szeret-nék csökkenteni az energiafogyasztást, miközben 10 szá-zalékkal kellene növelni a bio-üzemanyagok részarányát.Németországban a villamosenergia-termelés 12 százalé-kát már ma megújuló energiaforrásokból állítják elô, mi-közben a CO2-kibocsátást tavaly 100 millió tonnávalcsökkentették.

Mayer György

ÚJ TÍPUSÚ ÜZEMANYAG PAKSRA

Ha minden jól megy, 2009-tôl már újabb típusú fûtôele-meket szállít majd a TVEL a Paksi Atomerômû számárais. Ennek elônye, hogy az eddigi hároméves periódus he-lyett a kazettákat csak öt év után kell cserélni, így keve-sebb a leállás és kisebb a fûtôanyag megsérülésének esé-lye. Az új üzemanyag használata ezen kívül sza bá lyoz ha -tó vá is teszi az erô mû vet, így például a magyar hálózatnagyobb mennyiségû szélerômûvi kapacitást lesz képesbefogadni. Az új fejlesztésû üzem anyag szállításáról aTVEL és a Paksi Atomerômû már megállapodott, így márcsak az van hátra, hogy a megfelelô dokumentáció be-nyújtása után az országos Atomenergia Hivatal is rábó-lintson a szállításokra. A jelenlegi kazettákat nem egy-szerre, hanem lépésenként cserélik majd újakra, s feltéte-lezhetôen 2014-ben jön majd el az a pillanat, amikor aPaksi Atomerômû reaktoraiban már csak újfajta üzem -anyag-ka zet ták lesznek.

Erdôsi Csaba

� hírek

Folytatás a 39. oldalról


BEVEZETÉS

A tagadhatatlanul folyamatban lévôklímaváltozás súlyos nemzetközikonfliktusokat, sôt háborúkat is meg-indíthat, amiknek már elôjelei is van-nak. Itt csak néhány kirívó példárahivatkozom.

A klímaváltozás következtében azészaki pólus övezetében várhatónagymértékû hômérséklet-emelkedésannyira lecsökkentheti, sôt helyen-ként meg is szüntetheti a hó- és jégta-karót, hogy majd a föld alatti nagy-mennyiségû fosszilis energiahordo-zók (szén, olaj, gáz) gazdaságos ki-termelése lehetôvé válik. A konflik-tusok elôjelei máris tapasztalhatók aterületileg érintett országok (Kanada,USA, Dánia, Norvégia, Oroszországés Grönland) között. Sajnos az Észa-ki Pólus környékének kihasználásáramég nincs nemzetközi egyezmény,szemben az Antarktisszal, amire márvannak nemzetközi megállapodások.

Egy másik súlyos feszültségetokozó és még háborúkat is elôidéz-hetô probléma a folyók vízkészleté-nek megosztása. Ilyen konfliktusokmár eddig is voltak (Euphrates, Jor-dán), de még sok helyen másutt isfelmerülhet, éspedig nemcsak a víz-használatok megosztása, hanem azárvízveszélyek és a hordalékterhelé-sek megnövekedése miatt (például aGanges és a Duna vízrendszerében).

Végül egy fenyegetô globális ka-tasztrófára kell rámutatnom, ami azóceánok és tengerek felmelegedésé-nek következménye lehet: a konti-nensek tengerparti, mélyen fekvô te-rületeinek elöntése – a korábbi konti-nentális és interkontinentális népván-dorlásokkal szemben –, egy globálisnépvándorlás veszélyével fenyegeti

az egész emberiséget. A hômérsék-let-növekedés mértékétôl függôen,egyes tengerparti országok területé-nek jelentékeny részét, mások teljesegészét fenyegeti az elöntés veszé-lye, továbbá az óceánok és tengerekegyes szigetei teljesen víz alá kerül-hetnek (pl. a Csendes-óceán számostermészeti paradicsoma). Ezt a glo-bális népvándorlást nemcsak maguk-nak a tengerparti országoknak kellmajd felfogniuk, hanem a kontinen-sek ún. belsô országai és azok népeisem lesznek mentesek a népvándor-lás következményeitôl.

Mi a tanulság az elôbb elmondot-takból? A fent felsorolt és nagy való-színûséggel várható katasztrófák el-kerülése, vagy legalábbis lényegesenyhítése csak úgy lehetséges:1. ha világszerte megtörténik a fel-

melegedést okozó káros emissziókalapos lecsökkentése;

2. ha sürgôsen megindulnak, illetvehatékonyabban folytatódnak azoka tudományos vizsgálatok, ame-lyek szükségesek a védekezésiprogramok elkészítéséhez;

3. ha egyúttal azonnal elkezdôdik avédekezési mûvek terveinek ésmûveinek kidolgozása, éspedig afeltételezhetô különbözô fokozatúklímaváltozási szcenárió figye-lembevételével.Az 1. tétellel kapcsolatban meg le-

het állapítani, hogy eddig nem soktörtént; a Kiotóban, s legutóbb Nai-robiban tartott nemzetközi értekezle-tek távolról sem érték el a kitûzöttcélokat. De – véleményem szerint – akáros emissziók csökkentésénekkitûzött mértéke nevetségesen kicsi,inkább csak szemkiszúrás. A helyze-tet még súlyosbítja az is, hogy az at-moszférát legnagyobb mértékbenfertôzô országok alig, vagy semmikötelezettséget sem vállalnak.

Tudomásom szerint a 2. és 3. kö-vetelmény teljesítése céljából számos

országban megkezdôdött a távlati ku-tatás és tervezés, amit a nemzetköziszervezetek (ENSZ, Európai Unióstb.) irányítása alatt globálisan kelle-ne végrehajtani.

A KLÍMAVÁLTOZÁS VÁRHATÓHATÁSA MAGYARORSZÁGRA

Magyarországra is érvényesek azok ameteorológiai és hidrológiai változá-sok, amelyek – kompetens szakértôkvéleménye szerint – Földünk egészé-re várható, tehát a csapadékoknak ésa folyók vízszállításának a megoszlá-sa szélsôségesebb lesz, vagyis az ár-vízhozamok megnövekednek és akisvízhozamok lecsökkennek; a talaj-vízkészletek rohamosan fogyni fog-nak, a talajvízszintek lesüllyednek.

Hazánk sajátos helyzetének követ-kezményeként a Kárpát-medenceteknôjében elôfordul majd, hogy aKörösök idônként csaknem kiapad-nak, a Tisza a kisvizek, sôt még a kö-zépvizek idôszakában sem tudjamajd a Körös-völgyet táplálni; a Du-na kisvizei és kisebb középvizei ide-jén egyáltalán nem lesz hajózható abôsi csatorna torkolatától egészen amagyar–szerb határ alatti vízlépcsôduzzasztott teréig.

Hazánk fizikai – topográfiai, geo-lógiai, hidrológiai – helyzete folytánvárható két súlyos következményûkörülményre kell rámutatnom. Azegyik a vízlefolyás nagymértékûmegváltozása a Dunán várható az el-sô fél év alatt. Az Alpokban a felme-legedés következtében a téli és tava-szi csapadék nem fog hó alakjábantározódni, hanem késô tavaszi esôk-kel párosulva fog lefolyni, és így nemfogja a rendszerint kora nyári, szárazidôszak kisvizeit a jelenlegi hóolva-dásból származó vízzel gazdagítani.Ez a változás nyilvánvalóan nagy ár-vizeket és súlyos aszályokat okozhat.

A HAZAI VÍZGAZDÁLKODÁS TÁVLATI FELADATAI*JAVASLATOK TERVEZÉSI MUNKÁK MEGKEZDÉSÉRE A KLÍMAVÁLTOZÁSNAKÉS MAGYARORSZÁG SAJÁTOS FÖLDRAJZI HELYZETÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

DR. MOSONYI EMIL akadémikus

* Megjelent a Mérnök Újság 2007/3. számá-ban, de a szerzô a téma fontossága miatt kérteenergetikus szaklapokban való közlését is.

Másodszor: feltehetô, hogy a „fel-vízi országok” (Ausztria, Szlovákia,Ukrajna, Románia) – vízkészleteikhatásosabb kihasználása és árvizeikcsökkentése érdekében – minden tá-rozási lehetôséget ki fognak használ-ni. Ezek az új hegyvidéki tározókhasznos és káros hatással lehetnekszámunkra, üzemeltetésük módjaszerint. Ezeket a terveket meg kell is-mernünk, meg kell vizsgálnunk és aszámunkra esetleg kedvezôtlen el-képzeléseket meg kell tárgyalnunk.El kell érnünk, hogy számunkra elfo-gadható megoldások jöjjenek létre(esetleg az Európai Unió szakértôi-nek segítségével).

SZÜKSÉGES FELKÉSZÜLÉS A KLÍMAVÁLTOZÁSRA

Ebben a tanulmányban, amit „üze-netnek” is nevezhetnék, nem foglal-kozom a vízgazdálkodás aktív éspasszív ágazatainak részletes vizsgá-latával, hanem csak azokkal a nagyvízépítési-mûvekkel, amelyeknek alétesítését feltétlenül szükségesnektartom a klímaváltozás miatt várhatóárvízkatasztrófák elkerülése, a vízel-látás (öntözés, ivó- és iparivíz-szol-gáltatás) és a biztonságos hajózás, to-vábbá a vízi energia hasznosítása ér-dekében.

Ezeknek a vízépítési mûveknek avázlatos tervezését mielôbb el kellkezdeni azért, mert a részletes kivite-li tervek kidolgozása hosszú idôt(több évet is) és széles körû kutatástigényel. Ezen felül ezek a létesítmé-nyek igen költségesek; ezért a gazda-sági, szociális és környezetvédelmiszempontból legkedvezôbb tervvál-tozatot kell kiválasztani és a részletes(kiviteli) tervezésre és építésre elô-készíteni.

A klímaváltozásnak már az elôbbfelvázolt hidrológiai következmé-nyeibôl nyilvánvaló, hogy viszonylagrövid idôn belül, tehát 20-30 év múl-va (talán még korábban is) létre kelljönnie a Duna és a Tisza-völgy ösz-szeköttetésének. Tehát a Duna–Tisza-csatorna tervezését, a szóba jöhetôváltozatok összehasonlítását azonnalmeg kell kezdeni, hogy röviddel ezu-tán megindulhasson a kiviteli tervekelkészítése. (A tervezésnek ezt az elô-relátó módját nevezem távlati terve-

zésnek.) A Duna–Tisza-csatorna léte-sítésének célja: a Tisza-völgy, a Kö-rös-völgy, továbbá a Duna-Tisza-hát-ság felszíni vízellátása és talajvizei-nek dúsítása, a mezôgazdaság, ivó- ésiparivíz-ellátás, az egészségügy éskörnyezetvédelem (arborétumok ésélôhelyek) táplálása, a Duna és Tiszaközötti hajózás, továbbá a vízenergiatermelés érdekében. Hangsúlyoznomkell, hogy a Hátság talajvizeinek sza-bályozását a Duna–Tisza-csatornasemmiféle változatával sem lehetközvetlenül elérni; ezt a célt csak va-lamilyen felszíni vízrávezetéssel (pl.öntözéssel) lehet megvalósítani.

Ezért a Hátság vízellátására szi-vattyútelepeket kell építeni. Ezekneka helye és vízszállítása (m3/s),egyfelôl a víz igé nyek helyétôl ésnagyságától, másfelôl a Duna–Tisza-csatorna vonalvezetésétôl függ. Aszivattyútelepek teljesítményét (kW)pedig az szabja meg, hogy a vízkivé-telek közvetlenül a Dunából vagy acsatornából, esetleg mindkettôbôltörténnek.A Duna–Tisza-csatorna alapvetô pa-raméterei� a dunai és tiszai torkolati helyek;� a csatorna magassági helyzete

(magasvezetésû vagy mélybevágá-sú vezetés)

� a csatorna vízszállítása (m3/s)� a vízszállítás esetleges változtatása

a dunai vízhozamok és más ténye-zôk, pl. az évszakok szerint, vagya vízigények függvényében;

� a vízszállítás megosztása a Hátságszámára és a Tisza–Körös-vidékvízpótlására

� a csatorna keresztszelvénye.A csatorna gravitációs módon való

táplálása valószínûleg nem lesz meg-valósítható. A szükséges vízellátást(m3/s) ugyanazzal a szivattyúteleppellehet teljesíteni, amelyikkel a Hátsá-got is el lehet látni, de olyan megol-dás is szóba jöhet, hogy a Hátságotkülön szivattyúkkal szolgálják ki,amelyek a csatornát egy vagy többhelyen csapolják meg.

Ha a vizsgálatok azt mutatják,hogy a csatornát a Duna és a Tiszaközötti hajózás lebonyolítására is ér-demes kiépíteni, akkor a csatornamindkét végén hajózsilipet kell léte-síteni.

A csatorna alternatív elôterveitolyan részletességgel kell kidolgoz-

ni, hogy azok megbízhatóan összeha-sonlíthatók lehessenek a beruházásiés üzemi költségek, továbbá a pozitívés negatív szociális és környezeti ki-hatások tekintetében.

A fent felsorolt változók (paramé-terek) sokasága miatt ez a követel-mény csak rendkívül nagy tervezésiés kutatási munkával lesz kielégíthe-tô. Igaz ugyan, hogy az elmúlt háromévszázad alatt számos kezdeménye-zés történt és az utóbbi kerek 70 évalatt több terv is készült, de a klíma-változás az eddigi tervezés soránnem volt figyelembe véve. Ezért acsatorna tervezését teljesen új felté-telekkel kell elvégezni.

Vitathatatlan, hogy a magyar Du-na-szakasz hajózhatóságának érdeké-ben vízlépcsôket kell építeni! Nemszükséges a nagy duzzasztási magas-ság, hiszen a hajózás biztosítása acél, nem a villamosenergia-termelés.Hazai és nemzetközi szakértôkegyértelmû véleménye szerint a gáz-lós szakaszok folyamatos és bizton-ságos hajózhatóságát – a nyugat-eu-rópai vízi úthálózatban használatos1350 tonna teherbírású úgynevezett„Európa Uszályok” számára – a tra-dicionális folyamszabályozási eljárá-sokkal és mûvekkel (kotrás, sarkan-tyúk és más keresztirányú me-derszûkítô mûvek, a vízfolyással pár-huzamos kô, vagy beton partfalak)nem lehet elérni.

Az egy naiv javaslat (egy gazdasá-gi abszurdum), hogy olyan sekélyjá-ratú új uszálytípust kell létesíteni,amely alkalmazkodik a magyar gáz-lós Duna-szakaszokhoz. Csak nemképzelik azt az ajánlattevôk, hogy azosztrák, svájci, német, francia és hol-land hajózási vállalatok megsemmi-sítik több milliárd euró értékû hajó-parkjukat (uszályokat, motoros von-tatókat, személyszállító és luxus hajóparkokat), s ezek helyett egy új hajó-parkot építtetnek. S még kevésbé hi-hetô, hogy – a magyarok kedvéért –Ausztria, Németország, Svájc, Fran-ciaország, Hollandia és a Balkán or-szágai 5-10 milliárd euró költséggelátépítik a Duna, a Rajna, a Majna, aMajna-Duna-csatorna, a Neckar, aMosel, a Rhone és a Saar folyók ösz-szes hajózsilipeit. Ugyanis az évezre-dek óta ismert archimedesi törvény-bôl következik, hogy egy sekélyebbjáratú, de változatlan szállítóképes-


ségû hajónak szélesebbnek és/vagyhosszabbnak kell lennie, mint a mé-lyebb járatúnak. Tehát becslésemszerint több mint 100 olyan hajózsili-pet kellene átépíteni, amelyeknek akamrája nem szélesebb mint 12 mé-ter. Ehhez még hozzá kell tenni, hogyszámos hajózsilip bôvítése helyszûkemiatt egyáltalán nem lehetséges.

Olyan véleményt is lehet hallani,hogy kisebb szállítóképességgel kellmegelégedni. Minthogy a szállítóké-pesség (tonnában) változatlan alap-méret (hosszúság3szélesség) eseté-ben egyenesen arányos a merüléssel,ez a javaslat például azt jelenti, hogy-ha a merülést 2,40 m-rôl 1,20 m-recsökkentjük, akkor az uszály 1350tonna helyett csak 675 tonna súlyúáruval terhelhetô. Nyilvánvaló ésszámításokkal igazolható, hogy azuszályok terhelhetôségének ilyennagymértékû lecsökkentése gazdasá-gi szempontból elfogadhatatlan, a ví-zi szállítás nem volna rentábilis.

Magyarország már nem gátolhatjasokáig a vízi forgalmat a 3500 kmhosszú Európai Víziúton. Ezért he-lyesebb volna, ha a politikusok ésmédiák a „gátat nem építünk” szólamfolytonos hangoztatása helyett azzalfoglalkoznának, hogy mikor és meny-nyi anyagi segítséget kaphatunk azEurópai Uniótól dunai vízlépcsôk ésesetleg még a Duna–Tisza-csatornaépítéséhez. Az idô sürget! Tekintettela rohamosan fejlôdô klímaváltozásra,ezeket a mûveket meg kell építeni.Minél jobban késleltetjük a megvaló-sítást, annál rohamosabban megyünkegy szociális, környezeti és gazdaságikatasztrófa felé. Annál kevesebb re-ményünk lehet egy EU hozzájárulás-ra, mivel az EU nem úgy osztogatja„ajándékait” szegény tagjainak, mintkorábban, s idôközben más országokis „felébredhetnek” és kérhetnek EU-segítséget klímaváltozási katasztrófaelleni védelem céljából.

A Budapest alatti dunai vízlépcsô,vagy vízlépcsôk helyét és a duzzasztá-suk magasságát a Duna–Tisza-csator-na Duna-oldali torkolatának tervévelösszhangban kell meghatározni. Egykorábbi, kb. 50 évvel ezelôtt megje-lent cikkemben Adony és Fajsz kör-nyékét javasoltam két Dunai vízlépcsôhelyéül. De abban az idôben még nemfoglalkoztunk a klímaváltozással.Ezért az akkori javaslatomat felül kell

vizsgálni. A nagymarosi vízlépcsô he-lyének kitûzésével más a helyzet. Akiszemelt hely geológiai adottságaiannyira kedvezôek, hogy valószínûlegminden további vizsgálat – amitôlnem szabad elzárkózni – ezt a helyki-jelölést fogja igazolni. Azon felül is-mét hangsúlyoznom kell még, hogy aBudapest feletti gázlós szakasz megja-vítására sürgôsen szükség van egyNagymaros környéki duzzasztómûre.Minden késlekedés évenként többszáz millió euró kárt okoz.

Sajnos a klímaváltozásnak a Tisza-völgy és a Körös-vidék vízgazdálko-dására várható káros kihatásait csakrészben lehet hazánk területén létesí-tendô mûvekkel ellensúlyozni. Ezek alétesítmények: a Duna–Tisza-csator-na, a Tiszán már meglévô és a mégépítendô vízlépcsôk és a Körösök víz-lépcsôi. A határainkon kívül épült (ésmég építhetô) tározók számunkra ked-vezôtlen üzemeltetése viszont súlyoskárokat okozhat a Tisza–Körös-vidé-kén; megnövelhetik az árvizeket éscsökkenthetik a kisvizeket. Feltételez-hetô, hogy ezek az országok (Szlová-kia, Ukrajna, Románia) újabb hegyvi-déki tározóik méretezésénél és üze-meltetési programjaik elkészítésénélfigyelembe veszik a klímaváltozásvárható kihatásait. Ezért feltétlenülszükség van egy olyan szorosegyüttmûködés létrehozására, amelylehetôvé teszi, hogy magyar szakértôkrészt vegyenek azoknak a mûveknek atervezésében, amelyek a Tisza és aKörös vízjárását károsan befolyásol-hatják. Ez a kooperáció esetleg az Eu-rópai Unió keretében, az Unesco Víz-tudományi Osztályának közremûkö-désével bonyolítható le. Ezt azegyüttmûködést, ha még nem létezne,a legsürgôsebben kezdeményezni kell!

Az árvédelem, az árvízvédelmi biz-tonság helyreállítása, sôt fokozása alegfontosabb feladat, amivel a távlatitervezés során foglalkoznunk kell.Minden folyónkon, illetve azok kü-lönbözô jellegû szakaszain gondosanmeg kell állapítani az árvízvédelmibiztonság jelenlegi állapotát, vagyisazt, hogy mekkora árvízszint, vízho-zam, árhullám tartósság ellen vanmegvédve a környezet, továbbá megkell becsülni a különbözô okokbólvárható árvízhozam- és árvízszint-nö-vekedést, s végül meg kell vizsgálni,hogy milyen eljárásokkal és mûvek-

kel, vagy azok kombinációjával leheta leghatékonyabban elérni az árvédel-mi biztonság megnövekedését.Ennek a célnak az elérésére a követ-kezô mûveletek és mûvek szolgálhat-nak1. A folyómeder és a hullámtér kotrá-

sa.2. A mederbôl és a hullámtérbôl

mindazoknak az akadályoknak kö-nyörtelen eltávolítása, amelyek azárvízlefolyást csökkentik. Vélemé-nyem szerint a folyómeder, a hul-lámtér és az árvédelmi töltés kiala-kítását kizárólag az ártéren élô em-berek életének és otthonának, to-vábbá az ott lévô javaknak és inf-rastruktúrájának védelme szabjameg. Más szempontok, s így a jo-gos környezetvédelmi igényekcsupán az árvédelmi töltéseken kí-vül érvényesülhetnek.

3. Az árvédelmi töltések magasítása,megerôsítése.

4. Oldaltározók létesítése. Ezek két-félék lehetnek: száraz és vizes táro-zók. A száraz tározóban mezôgaz-dasági mûvelés folyik, elöntésérecsak nagy árvizek idején kerül sor,az árhullám csúcsának a megcsa-polásakor. Mivel így az elöntésreritkán van szükség, a gyakorlatbanaz a szokás alakult ki, hogy az el-öntési években a tározó tulajdono-sa (mûvelôje) kártalanításban ré-szesül. A vizes tározót nem mûve-lik meg, állandóan van benne víz.Az árvízmentes idôszakokban kü-lönbözô mértékû vízelborítást le-het benne megengedni, de éppenez a mérték az, ami körül szakértôkközött a vita folyik. Ha azt kíván-juk, hogy az árvízi befogadóképes-sége hatékony legyen, akkor csaknagyon kevés vizet szabad tartanibenne. Ennek vízminôségi és köz -egész ség ügyi következményeikönnyen beláthatóak: az aszályosidôszakokban elposványosodhat,rovarok tenyésztelepévé válhat, sôtmég a maláriát terjesztô anophelesis visszatérhet. Ha viszont magasratöltött tározót tartunk állandóan,akkor kicsi lesz az árvízi befoga-dóképessége, s így teljesen gazda-ságtalan lesz az építése és az üze-me egyaránt. Az hogy száraz vagyvizes tározókat létesítünk folyóinkmellett, az nagyon sok helyi mezô-gazdasági, topográfiai, talajtani,


gazdasági és más tényezôktôl függ,s alapos vizsgálatot igényel.A vízkészlet-gazdálkodási célú tá-rozóknál is szembe kell néznünkezekkel a jövôbeni környezeti ha-tásokkal.

5. A felvízi szomszédos országokkalvaló kooperáció, amit már részle-tesebben megtárgyaltunk.Jóllehet a vízerô-hasznosítás és a

hidraulikus energiatározás nem víz-gazdálkodási, hanem energiagazdál-kodási feladat, célszerû, hogy a „Víz-gazdálkodási Távlati Tervezés” (to-vábbiakban VTT) keretében ezeket istárgyaljuk, mert a szükséges mûvek(vízerôtelep, tározómedencék stb.)tervezése és építése vízmérnöki fela-dat és létesítésük a vízlépcsôfômûvével, a duzzasztómû tervezésé-vel, építésével és üzemeltetésévelszoros kapcsolatban van.

Magyarországnak kicsi a vízerô-készlete, de ezt a keveset is hasznosí-tani kell az atmoszféra védelmének ér-dekében. Ezért minden vízlépcsônélvízerôtelepet kell telepíteni, ahogyanezt a világ minden országában teszik.A Dunán valószínûleg legfeljebb csakhárom nagyteljesítményû (80-100 MW körüli) vízerôtelepet lehetépíteni, a többi folyónkon pedig csakkisteljesítményû és néhány törpe víze-rôtelep létesítésével számolhatunk. Demég egy közepes teljesítményû víze-rômû – ami pl. Kínában vagy Brazíliá-ban törpének számít –, mint a Tiszalö-ki mû (11,5 MW) is az évi átlagos 54millió kWh vil la mos ener gia-termelé-sével rendkívül nagy mennyiségûCO2-emisszióval csökkenti az atmo-szféra terhelését. Ez azt jelenti, hogyaz elmúlt kerek 50 év alatt mintegy270 millió kilogrammnál kevesebbszén-dioxid jutott fel az atmoszférába,mintha ezt a villamosenergia-mennyi-séget egy barnaszén tüzelésû hôe-rômûben termeltük volna. (Ehhez aszámításhoz azt vettem figyelembe,hogy 1 kWh fosszilis villamos energiatermelésénél kerek 1 kilogramm CO2

kerül az atmoszférába. A még káro-sabb metán (CH4) és már káros gázok-ról nem is szólva.) a vízerônek, mint aleggazdaságosabb és legmegbízha-tóbb megújuló energiaforrásnak a ki-használását most a Világbank, az Eu-rópai Unió és a még józan környezet-védôk is szorgalmazzák. A fosszilisenergiahordozók (szén, olaj, gáz) ro-

hamosan fogyóban vannak, velük ta-karékoskodni kell, s a lehetô legki-sebb mennyiséget szabad belôlük eltü-zelni. A gondosan épített és jól karbantartott vízerômû élettartama eléri a100 évet is, az eredeti beruházási költ-ségnél jóval kisebb befektetéssel egy„második életre” megújítható, amely-ben tehát a villamos energia sokkal ol-csóbban termelhetô, mint a mû „elsôéletében”. Káros hulladékokat nemtermel, s így nem merül fel ezek táro-zásának a problémája sem.

A vízépítéssel kapcsolatos másikenergiagazdálkodási mód a hidrauli-kus (szivattyús) energiatározás. Acsúcsigények kielégítésének ez a leg-gazdaságosabb és környezetvédelmiszempontból legkedvezôbb megoldá-sa. Az eredeti célkitûzés a villamose-nergia-fogyasztás csúcsigényeinekfedezése volt. Késôbb kiderült, hogya szivattyús tározómûvek a villamoshálózat több más feladatának megol-dására is alkalmasak, és ezek közül ahálózati frekvenciatartás leggyor-sabb és legbiztonságosabb eszköze.

Külföldi tanulmányútjaim tapasz-talatai alapján már az 1950-es évekelején javasoltam egy hidraulikusenergiatározó építését. Az 1956. évtavaszán megjelent német nyelvû„Wasserkraftwerke I. Band” címûkönyvemben egy ábra a visegrádiDuna-kanyar látképét mutatja, bele-rajzolva a nagymarosi vízlépcsôt, anyomóvezetéket és a felsô tározóme-dencét. Alsó tározónak a vízlépcsôduzzasztott tere (bögéje) szolgáltvolna. Késôbb, a VIZITERV kereté-ben néhány más felsô medence, köz-tük a most tervezés alatt álló Prédiká-lószék topográfiai és geológiai adott-ságainak a vizsgálatával is foglalkoz-tunk. Javaslatot tettem egy szivattyústározómû építésére, de merev vissza-utasítással találkoztam. Tudomásomszerint, sajnos az a hivatalos véle-mény, hogy felsô medence létesítésenem megengedhetô, annak állítóla-gos környezeti kárai miatt. Ez az ál-láspont érthetetlen és értelmetlen.

A világ számos, a környezetvéde-lem tekintetében igényes országában,együttesen már több mint 100 nagyteljesítményû hidraulikus energiatá-rozó épült és van üzemben, de sehon-nan sem lehetett olyan véleménythallani, hogy a medencéik káros kör-nyezeti hatásokat okoztak volna.

A TÁVLATI TERVEZÉS SZERVEZETI FORMÁJA

Ebben a kérdésben egy kitûnô hazaipéldára hivatkozom: a Magyar Kirá-lyi Öntözésügyi Hivatal felállítására.Ennek a hivatalnak a sikeres mûkö-dése fordulópontot jelentett a hazaivízgazdálkodás – mai kifejezéssel él-ve vidékfejlesztés – történetében. A„passzív” vízgazdálkodás (árvéde-lem, belvízrendezés, lecsapolás) ko-rából átléptünk az aktív, a területenélôk boldogulását elôsegítô vízgaz-dálkodás (öntözés, vízpótlás, ipari ésivóvízellátás) országos és regionálisfejlesztésének az idôszakába. Hason-lóképpen most is egy fordulópontelôtt állunk: a klímaváltozás „foga-dására” kell felkészülnünk.

Ezért azt javaslom, hogy a jelenfordulópont esetében ugyanolyanmódon, tehát ugyanolyan szervezésikeretben bonyolítsuk le a távlati víz-gazdálkodási tervezést, ahogyan1937-ben elôkészítették az Öntözés-ügyi Hivatal felállítását.

A kormány utasítására ugyanis az1933 nyarán Békés nagyközségbenlétrejött kezdeményezés nyomán(Körösvölgyi Vízhasznosító Társa-ság) a Földmûvelésügyi Miniszté-rium Vízügyi Mûszaki Fôosztályá-ban 1936-ban szerveztek egy Terve-zési Csoportot. Lampl Hugó vezeté-sével elkészítették a Tiszántúl öntö-zési kerettervét. A csoport által kidol-gozott Öntözési Kerettervet a kor-mány elfogadta, s ez lett az alapja azöntözô gazdálkodás elômozdításáhozszükséges intézkedésekrôl szóló1937. évi XX. törvénycikknek, to-vábbá az Öntözésügyi Hivatal mega-lapításának.

Mivel a klímaváltozás problémájá-val idehaza már több intézmény fog-lalkozik, lehetséges, hogy alakultakolyan bizottságok is, amelyek a vár-ható káros következményekkel ésazok elhárításával foglalkoznak. Ezfeltétlenül hasznos lehet, de távolrólsem elegendô. Bizottságok hozhat-nak értékes határozatokat, de soha-sem terveznek. Ha annak idején akormány csak bizottságokat szerve-zett volna, és nem rendelt volna elegy tervezést ténylegesen végrehajtómunkacsoportot, akkor az „ÖntözésiTörvény” és az Öntözési Hivatal so-


hasem született volna meg, s ma a Ti-szán és a Körösön nem léteznének aKörösvölgy kiszáradását meggátlóvízlépcsôk. A vízlépcsôk hiányaibólmár ez idáig kialakuló ökológiai ka-tasztrófák felmérhetetlen károkatokozhattak volna az egész Alföldnek.Ezért, ha egy súlyos szervezési hibátel akarunk kerülni, feltétlenül szük-séges, hogy a kormány – az illetékesminisztérium keretében – sürgôsenállítson fel egy Vízgazdálkodási Táv-lati Tervezési Csoportot, s az kezdjemeg azonnal a munkáját.

ZÁRSZÓ

Tudom, hogy ez az írásom sokaknak– számos politikusnak, a média egyesképviselôinek, elfogult környezetvé-dôknek és sok honfitársamnak – nemfog tetszeni. Tudom, hogy sok táma-dás fog érni. Lehet, hosszú ideig úgyfog tûnni a közvélemény egy részé-nek, hogy nincs igazam, de késôbb –amit már magas korom miatt nem fo-gok megélni – a valóság mellettemfog tanúságot tenni.

Nem szándékozom ezzel az írássalaz „ördögöt a falra festeni”, de félekattól, hogy vakon megyünk egy ka-tasztrófa felé, ami ismert nagy tekin-télyû nemzetközi szakértôk vélemé-nye szerint már a közeljövôben ismegtörténhet. Ezt a katasztrófát elhá-rítani elsôrendû kötelességünk a kö-vetkezô generációk védelmére.

Az az ország és az a nép, amelyikcsak a jelen problémáinak megoldá-sával foglalkozik, s szemét eltakarjaa jövô elôtt, pusztulásra van ítélve.Így tûntek el népek a történelem so-rán.

Írásom számos olvasója azt fogja aszememre vetni, hogy véleményem-mel pánikot keltek. Erre az a vála-szom, hogy alvó embert egy veszély-re hangosabban – nagyobb zajjal –kell figyelmeztetni, mint egy éber fi-gyelmes személyt. Sajnos az a be-nyomásom, hogy a magyar politiku-sok többsége most torzsalkodásrafordítja minden erejét és a következôgenerációkkal szembeni kötelezettsé-gérôl megfeledkezve, mint az alvajá-ró holdkóros vánszorog a jövô veszé-lyekkel fenyegetô évtizedei felé.

Írásommal nem sérteni, hanem éb-reszteni akarok.

Meg vagyok gyôzôdve arról, hogyvolt tanítványaim és az általuk kikép-zett kitûnô magyar vízmérnöki gárda– ha politikusaink bizalmát és támo-gatását megkapják, s ha a médiák egyrésze megszünteti a közvéleménytbefolyásoló gyalázkodását a magyarvízmérnökökkel és azok nagyszerûôseivel szemben – kitûnôen végretudja hajtani a Vízgazdálkodási Táv-lati Tervezés itt elôadott programját,meg tudja építeni a szükséges mûve-ket és így fel tudja készíteni hazánkata klímaváltozás káros eseményeineka fogadására. Ez a vízmérnöki gárda,a legutóbbi árvíz alkalmával márisbebizonyította tudását és áldozat-készségét. Örültem annak, hogy asajtóban végre megjelentek olyancikkek és nyilatkozatok, amelyeknem Vásárhelyi Pált, „a második ma-gyar honfoglalás” hôsét ócsárolták,hanem a vízmérnökök árvédelmi te-vékenységét dicsérték. Remélem,hogy ez fordulópont lesz, és egyesújságírók felhagynak a közvéleménybutításával.

Vannak kételkedôk – éspedig nemis kevesen –, akik a már tapasztalha-tó káros jelenségek (kismértékû fel-melegedés, a gleccserek pusztulása, asarki hó- és jégtakaró fogyása) alap-ján kénytelenek elismerni, hogy át-menetileg egy klímaváltozásba ke-rültünk, de ez rövidesen vissza fogfordulni, tehát semmiféle katasztró-fától nem kell tartani. Megjegyzem,hogy az ilyen felfogású személyekközött kiváló szakemberek is van-nak, akik szerint nem kell olyan ter-vekkel foglalkozni, amelyeknekmegvalósítása rendkívül nagy költsé-gekkel, kizárólag a kétes katasztró-fák elhárítását szolgálják.

Hazai viszonylatban nem fogadha-tom el ezt az intést, mert az ebben atanulmányban felsorolt költségesnagylétesítmények zömét akkor ismeg kell építeni, s a tervezésüketsürgôsen meg kell kezdeni, ha aszkeptikusoknak igazuk lenne, és ka-tasztrófák nem következnének be.Így a Tervezô Csoport munkájánakcsak egy jelentéktelen hányadát kella klímaváltozás terhére írni.

A kockázat nagyon kicsi, de anagy valószínûséggel várható nyere-mény hatalmas, mert hazánk életét ésjövôjét biztosítja egy globális termé-szeti átalakulás viharában.


BRONZ TOLL KITÜNTETÉS A PAKSI ATOMERÔMÛ ÜZEMI LAPJÁNAK

A lap születésének harmincéves év-

fordulóján ma megtartott ünnepi

megemlékezésén Bronz Toll kitünte-

tésben részesült az „Atomerômû”

címû üzemi újság. A kitüntetést Ko-

mornik Ferenc, a Magyar Újságírók

Országos Szövetsége (MÚOSZ) üze-

mi lapok szakosztályának elnöke ad-

ta át, Beregnyei Miklós fôszerkesztô-

nek.

A jubileumi évfordulón átadott ki-

tüntetés alkalmából Komornik Fe-

renc hangsúlyozta, hogy az újság, és

az azt fenntartó vállalat (ma már Zrt.)

az eltelt harminc év alatt folyamato-

san együtt dolgozott és segítette egy-

mást. Jelentôségét külön aláhúzza a

tény, hogy a harminc év alatt az újság

megjelenéséhez szükséges anyagi és

erkölcsi támogatást a tulajdonos

mindvégig fenntartotta.

Komornik Ferenc aláhúzta: a har-

mincévi munkáért adott újságíró szö-

vetségi elismerés az elsô ilyen alka-

lom.

A jobb megértéshez tartozik, hogy

az üzemi lapok a rendszerváltás utáni

években egyre másra szûntek meg,

elsôsorban anyagi okok miatt. Ma

már szinte a hazai sajtótörténet része,

hogy voltak akkoriban olyan újságok

is, amelyek a dolgozók mindenkori

tájékoztatását tartották hivatásuknak.

Az újságíró szakma is sokat kö-

szönhet nekik, hiszen a szakmai

alapképzés gyakorlati színterei vol-

tak az üzemi lapok

Paks-Press2007. november 23.

� hírek


� hírek

AZ ÁRAMTERMELÉS TELJES KÖLTSÉGE 2Kerényi A. Ödön cikkismertetése a VEÖ Journal

2006/11. számából

A helyes válaszok keresése a jövô áramtermeléséhez

Ez a címe dr. Walter Voss professzor, a Stuttgarti Egye-tem Energiagazdálkodási és Ésszerû EnergiaalkalmazásiIntézet igazgatója tanulmánya ismertetésének, amelyet azosztrák villamosenergia-ipar központi folyóirata a VEÖJournal 2006/11. száma közölt. Az alábbiakban ennek rö-vidített tartalmát és magyar tanulságok levonását ajánlórészeit foglalom össze.

„Az áramtermelés teljes költsége és a fenntarthatóságszabja meg a jövô áramtermelését” – sommázza a tanul-mány lényegét az osztrák cikk.

Voss professzor tanulmánya a tények és a rendelkezés-re álló technológiák alapján ideológiamentes képet ad ah-hoz, hogy az európai erômûrendszer távlati tervezésénélelkerüljék a tévedés veszélyét az új fejlesztési irányzatokkiválasztásánál.

A fenntarthatóság alatt azt érti, hogy a primerenergia-bázis a következô generációk számára is tartósan legyenképes biztosítani a szükséges villamos energia termelé-sét. Ez akkor oldható meg, ha a választás megnöveli afosszilis energiakészletek kimerülési idejét, tehát az ál-landóan korszerûsödô technológia, a megújuló energia-hordozók, valamint az új atomenergia technológiák, pl.az atomfúzió egyre növekedô, gazdaságos hasznosításavalóban mérsékelni tudják a készletfogyás ütemét.

Az Európai Unió ma kb. 450 millió fogyasztójával avilág második legnagyobb árampiaca. A 25 tagország ke-reken 3000 milliárd kWh fogyasztása egyötöde a világösszes villamosenergia-termelésének, azonban ehhez je-lenleg nincs meg az elvárható, hatékony, központi terve-zés és irányítás.

Voss professzor meg van gyôzôdve arról, hogy az EUközponti feladata lenne – a liberalizált árampiac mellettis – az áramszolgáltatás reális költségcsökkentési elvei-nek kialakítása, a termelési módok ennek megfelelô soro-lása, az erômûvi és az átviteli hálózati fejlesztések koor-dinálása, a hálózat használat szabályozása. Ugyanis a vil-lamosenergia-termelés jövôbeli alakítása szorosan kap-csolódik a világ energiapolitikai és villamosenergia-gaz-dálkodási elvárásaihoz, tehát a környezetvédelem, az el-látásbiztonság, a versenyképes áramárak, valamint azáramszolgáltató vállalatok gazdaságos mûködési követel-ményéhez.

A feladat súlyát megnöveli az európai erômûpark egy-re fokozódó elöregedése. A szükségessé vált selejtezésekpótlására és a többletigény fedezésére ugyanis 2020-igkb. 300 000 MW új erômûvi teljesítôképességre lenneszükség. A beruházás elkerülhetetlen voltát az bizonyítja,hogy, hogy ezen mennyiség zöme a selejtezés pótlásáraés nem az igénynövekedésre kell!

Az új erômûfajtákat azonban úgy kell kiválasztani,hogy a megújuló villamosenergia-rendszerek összetételekielégítse a fenntartható fejlôdés fentebb meghatározottkövetelményét.

Ennek érdekében Voss professzor tanulmánya az áram-termelés teljes költségén alapuló modell használatát java-solja.

Ennek alapja az „energiaforrás-igényesség” csökkenté-se. Ez a módszer az erômûvek létesítési és üzemi költsé-geinek hagyományos számítási elvéhez képest figyelem-be veszi az externális költségeket, akár pénzben kifejez-hetôek, akár nem. Így például a környezet károsítását, il-letve annak megelôzését célzó költségeket is. Ezekhezazonban hozzá kell adni a megújuló energia átmeneti hiá-nya miatt üzemképtelen erômûvek (Back up) pótlásáhozszükséges tartalékerômû költségeit is. Például, ha szél-csend miatt állnak le a szélerômûvek.

Ezen számítások eredményét mutatja be a tanulmány-ból vett 1. ábra.

Az 1. ábrából igen fontos következtetések vonhatók le:� A maghasadás elvén mûködô, korszerû atomerômûvek

termelnek a jövôben is a legolcsóbban, mivel az össze-vetésben a külsô (externális) többlet-költségeket nemkell kimutatni. Ugyanis a mai nemzetközi elôírásokonalapuló atomenergia törvény szerint mind a radioaktívhulladék elhelyezését, mind a reaktorok selejtezés utá-ni sugárzásmentesítési költségeit már a mai termelésiköltségek eleve tartalmazzák. Így pl. a Paksi Atome-rômû 8,5 Ft/kWh energia árában ezek a tételek kb.1,5 Ft/kWh költséget képviselnek és egy pénzalapbangyûlik az erre szánt összeg.

� A fosszilis energiát használó erômûvek jelentôs bírsá-got fizetnek a CO2-kibocsátás és egyéb légszennyezé-sek, valamint talaj, folyóvíz stb. szennyezése miatt, demég nagyobb az a költség, amit ezek csökkentését cél-zó beruházásokra kell kiadniuk.

48,00

Kôszén

euró

cent

/kW

h

46,00

16,00

14,00

12,00

10,00

8,00

6,00

4,00

2,00

0,00Barna-szén

Földgáz(kombiciklus)

Atom Fa-tüzelés

Nap Szél Folyamivíz

(.3,1 MW)ERÔMÛTÍPUSOK

1. ÁBRAAZ ÁRAMTERMELÉS HAGYOMÁNYOS ÉS EXTERNÁLIS KÖLTSÉGEI


� hírek

� A teljes termelési fajlagos költséget a tanulmány az újkôszénerômûveknél 5,5 cent/kWh-ra becsüli.

� A barnaszénerômû – ami alatt a német terminológialignitet ért – hagyományos költség része, az olcsóbbkülszíni bányászkodás miatt kisebb ugyan, de nagyob-bak a külsô költségek.

� A földgázerômûvek teljes költsége is eléri az elôbbie-két, de ennek oka az, hogy itt a tüzelôanyag beszerzésiköltsége már közel kétszerese a lignitének.

� A fatüzelés magas hagyományos költsége jó figyel-meztetés a hazai felhasználók számára, mivel a valósfaárak várható növekedését jelzi. Itt is jelentôsek a kül-sô költségek.

� A naperômûvek várható, hagyományos költsége46 cent/kWh, több, mint tízszerese a fosszilis tüzelôthasználóknak, emellett igen jelentôs a külsô költségek(energiahiány stb.) miatti növekmény is. (Ezért az áb-rán az ároszlopot is meg kellett törni).

� Nagyon tanulságos a szélerômûvek reálisan magas ha-gyományos költsége és a váratlan szélcsend miattszükséges póterômûvek külsô költségei. Ez az egyiknálunk is idôszerû téma a megújulóenergia-felhaszná-lást ösztönzô kötelezô átvétel növekedô többletterhei-nek csökkentési vitáinál. Ugyanis ez a többletteher avillamosenergia-rendszer átlagos termelési költségétnöveli, amit vagy a tarifában kell elismerni, vagy az ál-lami költségvetésnek kell az adóbevételekbôl megtérí-teni.

� A folyami vízerômûveknél legkisebb a külsô költség.Ez a legtisztább villamosenergia-termelési mód és élet-tartamuk a leghosszabb. Emellett a folyók komplexhasznosítását valósítják meg, mivel az elsôdleges hajó-zási cél mellett az árvízvédelmet, a mezôgazdaságot ésa közúti közlekedést egyaránt szolgálják.

A fentiek alapján belátható, hogy távlati tervekben sema nap-, sem a szélenergiára nem célszerû jelentôs mérték-ben építeni.

Voss professzor a teljes költségekre alapozva háromtávlati villamos energia tervváltozatot (szcenárió) dolgo-zott ki.

1. Az alap, vagy referencia változat gyakorlatilag folyta-tása a jelenlegi EU energiapolitikának.

2. A megújuló energiák fokozott hasznosítását helyezielôtérbe.

3. Az áramtermelés teljes költségein alapuló, hatéko-nyabb energiaforrás kihasználására épülô változat.

Mindhárom változat abból indul ki, hogy a CO2-kibo-csátást a kiotói határozatok alapján 2010-ig 10 %-ponttalkell csökkenteni és 2030-ig további 10% csökkentést kellelérni.

Ezek a változatok a tanulmány szerzôje szerint azon-ban semmiképpen nem tekintendôk elôrebecslésnek(prognózisnak) hanem csupán idôszerûsített trendleírá-soknak

Az EU jelenlegi energiakoncepciója egyelôre számoltöbb atomerômû leállításával, így pl. Belgiumban, Hol-landiában, Németországban és Svédországban, és eddigtudomásul vette ennek a környezetvédelmi hátrányait.

A tanulmány 1. változatában hosszú távon a cél vala-mivel nagyobb, mivel a CO2-kibocsátást 2030-ra 20%-kal tervezi csökkenteni 1990-hez képest. A leálló atom -erô mû vek pótlását zömében a hagyományos, fosszilis tü-zelôt használó hôerômûvekkel irányozza elô.

A 2. változat a megújuló energiát preferálja és 2030-ig40%-kal irányozza elô növelni ezek használatát.

A 3. változat a CO2-csökkentést a „hatékony energia-forrás kihasználás”, tehát az externális költségeket is fi-gyelembe vevô módszer révén, a lehetô legkisebb költ-ségû energiaellátási célnak rendeli alá. Ebben számit azúj technológiák esetleges alkalmazásra is, de a reálismegoldást az atomenergia további hasznosításában látja.Bár növeli a földgáz- és az olajfelhasználást is, de 2030-ra az atomerômûvi termelést a duplájára emeli.

Nem közömbös a javasolt módszer beruházásiköltség-csökkentô hatása.

Az üvegházhatás csökkentését szolgáló többletköltsé-gek a különbözô változatokban 2030-ig a 300 és 600 mil-liárd euró között mozognak. Ennek hatására a fajlagostermelési költség az 1. változatban 5,2 cent/kWh, a 2.változatban pedig 6 cent/kWh értékre adódik.

Ezzel szemben a 3. változat 0 többletköltséggel éri

el a legolcsóbb, átlagosan 3,5 cent/kWh értéket!

(1. táblázat)

1. TÁBLÁZATA HÁROM VÁLTOZAT JELLEMZÔ MUTATÓI

Áramköltség TöbbletberuházásSsz. Változatok cent/kWh milliárd euró

2030

1 Hagyományos 5,2 320hôerômûvek

2 Megújuló energiákat 6,0 600támogató

3 A hatékony 3,5 0forráskihasználás

Voss professzor meg van gyôzôdve arról, hogy a jövôvillamosenergia-rendszere nem az állami tervezés és di-rekt utasítások alapján fog kialakulni, hanem azt a szûkenergiaforrások hatékony kihasználását lehetôvé tevômódszerrel a piac maga fogja szabályozni.

Azonban ehhez le kell építeni a piactorzító hatásokatés hatékonyságát piaci eszközökkel növelni.

Úgy érzem, hogy a tanulmány rendkívül hasznos elve-ket ad a magyar távlati energia koncepció készítôi számá-ra is és ezért indokolt ezek minél szélesebb körû megis-merése a lap olvasói körében is.

Kerényi A. Ödön


� sajtóközlemény

EURELECTRICA VILLAMOSENERGIA-IPAR ELÔTERÉBEN…

Az EURELECTRIC elnöke arra szólított fel, hogy na-

gyobb szinergia és hangsúlyozottabb európai hozzáál-

lás valósuljon meg a hármas cél – versenyképes, biz-

tonságos és alacsony szén-dioxid-tartalmú energiael-

látás – megvalósítása során.

„Az európai villamosenergia-ipar tökéletesen tudatá-ban van annak, hogy milyen szerepet játszhat és kell isjátszania Európa támogatásában egy új, fenntarthatóenergiát biztosító úton történô továbbhaladás érdeké-ben” – mondta el Rafael Miranda, az EURELECTRICelnöke a szövetség Antwerpenben, június 11-én tartottÉves Konferenciáján megjelent sajtótestületeknek. Mi-randa megismételte az ipar elkötelezettségét aziránt,hogy a század közepére megtörténjen az eltolódás azalacsony szén-dioxid-tartalmú áramellátás irányába.Hangsúlyozta azonban, hogy ehhez a politikai döntés-hozóknak meg kell teremteniük azt a megfelelô keretet,amely az energia területén meglévô minden lehetôségkihasználásán alapul, és amely mellett megjelenik azenergiahatékonyság kultúrájának ösztönzése is, miáltalki lehet aknázni a villamos energiában rejlô értékes szi-nergiákat a gazdaság és társadalom intelligens maga-tartása által. Arra tett felhívást, hogy Európa erô tel je -seb ben koncentráljon a politika alakítására, nagyobblegyen a koherencia a politika területei között, és anemzeti politikák között erôteljesebb harmonizáció va-lósuljon meg annak érdekében, hogy a piaci torzulásokmegszûnjenek. Egy versenyképes európai vil la mos ener -gia-piac megteremtésére tett erôfeszítések tekintetébenhangsúlyozta, hogy a kisfogyasztók számára igazi vá-lasztási lehetôségre van szükség, amely többek közöttmegkívánja a nagykereskedelemi és kiskereskedelmipiacok közötti kapcsolat javítását. A jelenlegi új liberali-zálási kezdeményezések tekintetében elmondta, hogy ’aközponti célkitûzés az integráció legyen – vagyis egy re-gionális piacokon keresztül vezetô igazi belsô piac meg-teremtése.’

Miranda rámutatott arra, hogy az európai villamose-nergia-szerkezet 45%-a már ma is szén-dioxidmentes, vi-szont olyan korszakban élünk, amikor további korláto-zásra van szükség: „Tudunk és kell is többet tennünk. Avízerô, kisebb mértékû megújuló energiaforrások, nuk-leáris energia, valamint a szén-dioxid befogásra és táro-lásra alkalmas technológia alkalmazásával minden egyesóránként megtermelt kilowatt szén-dioxid-tartalmát na-gyon kis mennyiségre tudjuk csökkenteni a század köze-pére.”

A nemrégiben indított EURELECTRIC projekt – A

villamos energia szerepe – megmutatta, hogy a megva-lósítás megfelelô politikával lehetséges. Ezért a politikaidöntéshozóktól függ egy keretnek a létrehozása, amelyelvezet az olyan befektetésekhez, amelyekre a következôhárom évtizedben szükség van. Ezeknek hosszú távú cé-lokat kell kitûzniük – 2050-re – „amelyek megfelelnek azipar idôigényességének, hogy tudjuk, hová kell akkorra

eljutnunk, és hogy tudjuk mozgósítani a megfelelô befek-tetéseket. Alapvetôen kulcsfontosságú a szabályozási sta-bilitás – tehát nem olyan politikára van szükség, amelyeta rövid távú célokat szolgáló politikai szelek ide-oda fúj-nak. A céloknak az energia hatékonyságban rejlô erôketaz alacsony CO2-tartalmú áramtermelés és a villamosenergia intelligens felhasználása közötti szinergia ösz-tönzésével kell felszabadítaniuk a társadalom és gazda-ság minden területén” – emelte ki az EURELECTRIC el-nöke.

Az elnök kiemelte azt is, hogy „hangsúlyozottabb eu-rópai hozzáállás”-ra is szükség van. Egy EU-piac megte-remtéséhez nem célravezetô huszonhét különbözô mód-szer. Olyan fontos célok eléréséhez, mint az ígéretesmegújuló energiaforrások vagy kapcsolt hô- és áramter-melés támogatása, az adók és illetékek megállapítása és aCO2-kibocsátás allokáció meghatározása nem történhethuszonhét különbözô megközelítéssel. „A környezeti ésenergiapolitikák között erôteljesebb koherenciát, vala-mint következetesebb piaci orientációt szeretnénk látni.Egy EU energiapolitika összekovácsolását célzó mindenintézkedésnek ezeken a területeken az erôteljesebb har-monizációt kell keresnie, amely támogatja az egységeseurópai energiapiac megteremtésére tett erôfeszítése-ket.”

Miranda üdvözölte a tényt, hogy július 1-jétôl az EUminden fogyasztójának joga lesz ellátót választania. Ez-zel kapcsolatban aláhúzta, hogy „a fogyasztónak valódiválasztási lehetôséggel kell rendelkeznie”, ami azt jelen-ti, hogy a nagy- és kiskereskedelmi piacok közötti kapcso-latot javítani kell „azért, hogy az ellátók a piacot belé-péshez vonzónak találják, és hogy a fogyasztók élveznitudják a választás széles lehetôségének az elônyét.”

Miranda az EU energialiberalizációs jogalkotás köze-ledô felülvizsgálatára tett jelenlegi intézkedéseket úgy ír-ta le, hogy azok „kiváló lehetôséget adnak a további pia-ci integrációhoz szükséges keret elfogadására. Az integ-ráció a kulcsszó. Minden új elfogadott intézkedésnek biz-tosítania kell a lehetô leggyorsabb piaci integrációt,amelyhez a regionális piacok egy lépcsôfokot képeznek abelsô európai energiapiachoz vezetô úton.”

A fentiek megvalósulásához meg kell állapodni egykövetkezetes útvonalban. Az EURELECTRIC Útiterv2005 megmutatta, hogyan kell a piacok fejlesztésével ésintegrációjával kapcsolatban eljárni. Azóta szakembe-reink tovább folytatták a kulcsfontosságú kérdések elem-zését és megoldásokat javasoltak. Kezdeményezéseinkegyike az volt, hogy az adatok létrehozásában valósuljonmeg az átláthatóság. Ezt az ipar már átültette a gyakorlat-ba számos országban és várjuk, hogy a többi ország kö-vesse a példát. Arról is tettünk javaslatot az asztalra,hogy miképpen integráljuk a határokat keresztezô napipiacokat. Az EURELECTRIC szakemberei jelenleg a ki-egyensúlyozó piacok integrációjának részletein dolgoz-nak.

A piaci integráció kulcsfontosságú eleme a különbözôszinteken megvalósuló határokat átszelô szorosegyüttmûködés biztosítása. Ha a javasolt ERGEG-plusz


� sajtóközlemény

modell a szabályozói együttmûködésre olyan európaimódszert jelent, amely képes legyôzni a jelenlegi határo-kon átnyúló kérdésekben jelentkezô nehézségeket, akkoraz Európai Bizottságnak feladatul kellene kitûzni ennekaz eljárásnak az áttekintését és a megfelelô intézkedésmeg té te lét, hangsúlyozta Miranda.

Döntô fontosságú az is, hogy biztosítsuk a rendszerirá-nyítóknak a versenypiaci szereplôktôl történô függetlenmûködését, amelynek célja, hogy megvalósuljon a háló-zathoz való korrekt hozzáférés. „Annak biztosításához,hogy a függetlenség és a piaci integráció kéz a kézbenvalósuljon meg, a rendszerirányítók átviteli feladatait

egy független szervezetbe kell egyesíteni – ami a Regio-nális Független Rendszerirányító (RIO). A RIO modellnagyobb eséllyel éri el a kívánt célokat – a döntéshozókfüggetlensége plusz aktív piaci integráció – mint a Bizott-ság preferált megoldása, azaz az átviteli eszközök kény-szerû szétválasztása, amihez a tulajdoni szétválasztástnevezte meg” – hangsúlyozta az EURELECTRIC elnöke.

A kérdés részletesebb elemzése a www.eurelectric.or weboldalon ta-

lálható.

Kapcsolattartó személy: Chris Boothby, tel: +32 2 515 1005; e-mail:

cboothby@eurelectric. org

� hírek

A FLAMANVILLE 3 ATOMERÔMÛ TERVE(Az EDF honlapjáról lehívott közlemény fordítása)

Miért épít új atomerômûvet az EDF?

• Franciaország energiapolitikája oda irányul, hogy a jö-vô számára megôrizze az atomenergetika választásá-nak a lehetôségét, amikor elérkezik az ideje helyettesí-teni az élettartamuk végéhez érô erômûveket.

• Az elsô erômû leállítások 2020 táján várhatók, amimegszabja a pótlásukra szánt erômû legalább öt évvelkorábbi építéskezdési idôpontját.

• Ennek elôkészítésére vethetô be a Flamanville 3 atom-erômû blokk, amely egy „sorozat feje” lesz. Várhatóüzembe helyezési éve 2012 (3 év elôkészítés, és 5 évaz építkezés), ami lehetôvé teszi levonni ezen elsô pél-dány 2, vagy 3 évi üzemének a tanulságait, az esetlegessorozat szerkesztése elôtt.

Telepítési elvek

• A tengervízhûtés a tenger alatti melegvíz-kifolyómûfaláttörésével oldható meg.

• Összehasonlítva az 1. és 2. egységekkel, földmunkákminimálisak, mivel már a múltban elôkészítették kétmásik egység elhelyezésére.

• A telepítés maga csupán kisebb pontosítást igényel.

Üzemviteli elvek

• A többlet tengervíz kivétel és visszaadás kb. 60 m3/s,ami hozzáadódik a az üzemelô egységek 90 m3/smennyiségéhez, ami igen csekély a tenger tömegéhezképest.

• A Flamanville 1, 2, és 3 egység okozta környezeti ra-dioaktivitás sokkal kisebb – mindössze 1% –, mint amegengedett maximum.

A terv célja

Új EPR (európai nyomott vizes) típusú atomreaktorthasználó villamosenergia-termelô egység szerkesztése.

Ez a haladó technológia új fejlôdést nyit a biztonság, akörnyezetvédelem és az átalakítás gazdaságossága terén.

Fôbb jellemzôk

Villamos teljesítmény: kb. 1600 MWVárható üzembe helyezési idôpont: 2012Az építkezés idôtartama: 60 hónapÉlettartam: 60 évBecsült költség: 2,8 milliárd euró

Miért Flamanville?

A Flamanville telephelyet olyan alábbi kritériumok alap-ján választották, amelyek megengedik a projekt techniká-jának alkalmazását, és a 2012 évi üzembe helyezést.• Rendelkezésre állnak a pénzügyi alapok.• Az átviteli hálózat teljesítôképessége megfelelô lesz az

üzembe helyezés idejére.• Nincsenek különösebb környezetvédelmi ellenvélemé-

nyek.• Megvannak a projekt elfogadásának feltételei.

A Flamanville-i telephely

• Az EDF a tervezett egységet Flamanville (Manche) te-lephelyen kívánja elhelyezni, hogy kiegészítse a mármûködô két már ott lévô 1300 MW-os atomerômû egy-séget. Ezeket az elsô blokkokat az 1985. és 1986.években helyezték üzembe.

• A telephely területe 1200 hektár, Flamanville(Manche) községben található, a tengerparton, azészaknyugati Cotentin sziklafalakban, 20 km-re Cher-bourg-tól.

• Az EDF szárazföldi és tengeri engedélyeit nem szüksé-ges módosítani.

FordítottaKerényi A. Ödön


� hírek

PLATTS: EUROPEAN POWER DAILY 2007. JÚLIUS 13.Az MVM 150 MW-ot ajánl fel 2008-ra aukció keretében

Magyarország állami tulajdonú villamos társasága, azMVM, felajánlott max. 100 MW baseload és 50 MWpickload energiát aukció keretében 2008-ra, jelentette beaz MVM csütörtökön.

Az ajánlatokat július 20-án helyi idô szerint 12 óráigkell megküldeni az MVM Trade-nek, ami a társaságnagykereskedelmi szervezete. Ez az elsô a tervezett szá-mos aukció közül, amelyet 2008 végéig kívánnak meg-tartani, mondta Mártha Imre, az MVM Trade vezérigaz-gatója a Platts-nak.

„Több aukciót fogunk tartani természetesen a MagyarEnergia Hivatallal történô konzultáció keretében” –mondotta Mártha. Ô nem adott bizonytalan becslést arravonatkozóan, hogy az MVM mekkora kapacitást fog auk-cióra vinni 2008-ban összességében, de elmondta, hogyaz többszöröse lesz a 2007. évre szóló mennyiségnek,amikor az év elsô felében 330 MW-ot, míg a teljes évre226 MW-ot vittek aukcióra. „A végsô mennyiség függ ajogalkotás második fázisától, amely még nem fejezôdöttbe” – jelentette ki Mártha.

Magyarország új villamosenergia-törvényt hagyott jó-vá júniusban, de a rendeletek teljes rendszere és az alkal-mazási szabályok még nem készültek el. Az új törvényértelmében Magyarország teljesen liberalizálni fogja vil-lamosenergia-piacát 2008. január 1-jén, egy fél évvel ké-sôbb mint ahogy azt az EU-szabályok megkívánták.

„Ha megmarad az MVM-nek az a kötelezettsége, hogyenergiát biztosítson az egyetemes szolgáltatóknak, akkormi elegendô villamos energiáról fogunk gondoskodni aportfoliónkban, hogy teljesítsük ezt a kötelességünket” –jelentette ki Mártha. Elérheti a 2500-3000 MW-ot az ateljesítmény, amelyet az MVM aukcióra tudna bocsátania következô évben. Amennyiben a bevezetendô joganyagazt tartalmazza, hogy az MVM nem köteles szolgáltatniaz egyetemes szolgáltatóknak, a felajánlott mennyiségnagyobb lehet.

Az egyetemes szolgáltatók – csaknem biztosan azMVM-bôl és Magyarország jelenlegi hat regionális el-osztó társaságából, vagy azok tulajdonosaiból (E.ON,RWE és EdF csoportok) fog állni – villamos energiát biz-tosítanak a háztartásoknak és bizonyos kisvállalkozások-nak szabályozott ármegállapítási eljárások mellett, ame-lyek a Magyar Energia Hivatal ex post vizsgálatának tár-gyai lesznek.

Mártha ugyancsak érzékeltette, hogy az MVM elôszörnem kér kompenzációt a befagyott költségekre, amelyekaz aukció során keletkeznek. „Ha mi eladjuk a villamosenergiát magasabb áron mint ahogy vásároltuk azt, akkor

abból profit keletkezik. Ha az ár alacsonyabb mint a költ-ség mi veszíteni fogunk azon.” – mondta.

Mártha ugyancsak megerôsítette, hogy a befagyottköltségkompenzációnak a hiánya azt is jelenti, hogy ko-rántsem a minimum árat állapítja meg a Magyar EnergiaHivatal. A múltban a villamos energiáért fizetendô magasinduló árak olyan helyzetet teremtettek, amely akadá-lyozta a teljes rendelkezésre álló kapacitás értékesítését.

A júliusi aukció lesz az elsô, amelyet a közép- és dél-nyugat-európai régióban tartanak 2008-ra – jelentette kiaz MVM. A társaság megújította az aukciós eljárást és atermékajánlatot. Egy MVM szóvivô kijelentette, hogyennek elônye a termék flexibilitásának növelése, amelyöt termékvariáció felajánlását teszi lehetôvé, mindcsúcs-, mind alapterhelésre. A kereskedôk ajánlatot tehet-nek egy teljes évre vonatkozó termékre, vagy bármelyiknegyedévre az éven belül.

A teljes felajánlott kapacitás nem haladhatja meg a100 MW-os határértéket baseload esetben és az50 MW-ot pickload esetben. Az ajánlatokat 5 MW-os lép-csôkben kell megadni. Mostanáig az MVM teljes éves ésféléves termékeket kínált. A szélesebb termékajánlat atársaság új aukciós stratégiájával kapcsolatos: ahogymondják, ez az MVM elsô „Szivárvány Aukciója”. A tár-saság felhívta a figyelmet, hogy más európai társaságokköztük a CEZ és a francia EdF hasonló struktúrájú auk-ciókat tartott.Budapest, 2007. 07.13.

EURELECTRIC ÉVES KÖZGYÛLÉSE

Az éves közgyûlést megelôzôen megtartott igazgatóságiülés az aktuális döntések mellett elsôsorban az energia-csomag következményeivel, a várható szabályozási ele-mekkel foglalkozott. Az igazgatósági ülésen megtörtént afôtitkárváltás, Paul Bulteel pozícióját Hans ten Bergevette át. Több munkabizottság élén is változás történt,ezek közül számunkra eredményként értékelhetô, hogyaz External Trade WG vezetôi tisztségét Kacsó Andrásvette át. A közgyûlésen az éves zárással kapcsolatos szo-kásos döntések születtek.

Az igazgatósági üléshez, konferenciához kapcsoló-dóan megrendezett The Next 10 Years konferencia elsô-sorban a villamosenergia-piac mûködésének javításával,a vezetôi szekcióban az európai villamosenergia-iparágvárható jövôképével foglalkozott.Részletes tájékoztatás

2007. június 10-én délután került megrendezésre az Igaz-gatósági ülés. A részletes, angol nyelvû jegyzôkönyvetmellékeljük, a következôkben csak néhány lényegesebbkérdésre utalunk:– megtörtént a fôtitkárváltás,


� hírek

– új, a felhasználók számára több információt nyújtóhonlapot alakítottak ki,

– fokozatosan módosulnak, megszûnnek a csatlakozástmegelôzôen bevezetett kedvezményes tagdíjszorzók,

– míg a tulajdonosi szétválasztást helyettesítô regionálisrendszerirányítói együttmûködés észak-európai (Fran-ciaország, Németország, Benelux államok) kialakításátPiebalgs biztos dicsérte, addig Kroes versenypolitikaibiztos asszony szerint az együttmûködés verseny prob-lémákhoz vezethet. Egyöntetû vélemény volt, hogy amegoldás részletein tovább kell dolgozni. Az iparág-nak keresni kell az együttmûködési lehetôségeket a po-litikusokkal.

– A Bizottság dolgozik az új energiacsomag részletein,ez várhatóan ôszre készül el (ennek egyes részleteirôlThomas Barth, Joao Babtista, Gunar Lundberg, BillKyte tartottak összefoglalókat). Nagyon fontos, hogy aBizottság illetékes munkatársaival rendszeres véle-ménycserére kerüljön sor.

– A szovjet utódállamokkal való együttmûködést a Ko-ordinációs Bizottságban indokolt alaposabban áttekin-teni, miután 2005 novembere óta érdemi elôrehaladásnem történt.Az Igazgatóság következô ülésére november 21-én

Brüsszelben kerül sor.Az igazgatósági ülést követôen tartott közgyûlés a na-

pirend, határozatképesség, jegyzôkönyvvezetô, hitelesí-tôk elfogadását követôen jóváhagyta a 2006. éves tevé-kenységi jelentés, mérleget, eredmény kimutatást, akönyvvizsgáló jelentését, döntött a 2007–2009. évekrevonatkozó könyvvizsgáló megválasztásáról.

A The Next 10 Years konferencián (amelynek elôadá-sai az Eurelectric honlapján energy/challenges hivatko-zás/jelszó beírásával elérhetôk) bemutatásra került azEgyesült Államok energetikájának jövôképe, a Role ofElectricity program eredményei, Ruete fôigazgató elô -adá sá ban a közös európai energiapolitika lehetôségei, azellátás biztonságával kapcsolatos kérdések, a technoló-giai fejlesztés és az emisszió kereskedelmi rendszer kap-csolata, az Európai Unió álláspontja a klímaváltozás kér-désében, a nagykereskedelmi,viszonteladói piac kapcso-lata, a viszonteladói piac hatása a villamosenergia-piacokmûködésére, a vezetôi szekció keretében a strukturálisváltozások és a piaci fejlôdés összefüggései.

ALÍRTÁK ESZÉKEN A MAVIR ZRT. ÉS A HEP–OPS ÁLTAL KÖZÖSEN MEGVALÓSÍTANDÓ 400 kV-OS TÁVVEZETÉKI ÖSSZEKÖTTETÉS LÉTESÍTÉSI SZERZÔDÉSÉT

Ünnepélyes külsôségek között Branko Vukeliç horvátgazdasági, munkaügyi és vállalkozásfejlesztési miniszter

jelenlétében írta alá Eszéken Tari Gábor, a MAVIR ZRt.átviteli igazgatója és Dubravko Saboliç, HEP TSO igaz-gató a Pécs–Országhatár–Ernestinovo 400 kV-os össze-köttetés létesítési szerzôdését.

A beruházás mindkét országban nagymértékben hozzá-járul az áramellátás biztonságának növeléséhez, ezenfelül segíti a magyar villamosenergia-rendszer tartaléko-lási problémáinak megoldását és erôsíti az Európai Unióáltal ki emel ten kezelt észak–dél irányú nemzetközi kap-csolatokat.

A magyar villamosenergia-rendszer a lengyel, cseh ésszlovák rendszerekkel együtt 1995-ben csatlakozott anyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (UCTE).Ez megteremtette a lehetôségét annak is, hogy a magyarés a horvát villamosenergia-rendszer között új hálózatiösszeköttetés létesüljön. Ennek nyomán készült el és ke-rült 1999. végén üzembe a Hévíz–Tumbri ma-gyar–horvát 400 kV-os távvezeték, amely a bôvítéseketkövetôen jelenleg Hévíz – Zerjavinec összeköttetéskéntüzemel. Ennek megfelelôen Magyarország Horvátországfelé jelenleg 1 db kétrendszerû 400 kV-os össze -köttetéssel rendelkezik. A dél-dunántúli térség ellátás-biztonságának javítása érdekében 2004. évben üzembekerült a Paks–Pécs 400 kV-os összeköttetés. Pécs máso-dik alátámasztásaként már korábban felmerült aPécs–Ernestinovo távvezeték megépítése, amelynekmegvalósításáról a magyar és a horvát fél a 90-es évekvégén tárgyalásokat kezdett, amelyet elôkészítô munkákkövettek.

Ezen elôkészítési munkálatok folytatására közös mun-kacsoportot alakított a MAVIR és a HEP–OPS, elsô fela-datként egy – a távvezeték létesítésére való szándékot ki-fejezô – közös dokumentum elkészítését tûzték ki célul.Ennek eredményeként 2006. október 17-én a HEP–OPSés a MAVIR vezérigazgatói aláírták az ún. Joint PositionPapert.

A Magyar Energia Hivatal (MEH) – a MAVIR Rend-szerirányítási Igazgatósága által kétévenként készülô Há-lózatfejlesztési Terv alapján – 21/2005. számú határoza-tával a határkeresztezô összeköttetést közcélúvá minôsí-tette.

Az elôkészítési folyamat engedélyeztetési eljárásábana 2007. július 11-én lépett hatályba a magyar szakaszra anyomvonalengedély.

A Pécs–Ernestinovo 400 kV-os projekt beruházási vo-lumene magyar oldalon mintegy 5 Mrd Ft.

MAVIR ZRt.Kommunikációs Osztály

� hírek


KÍNA ATOMENERGIÁBAN GONDOLKODIK

A kontinensnyi ország orosz közremûködéssel építette

meg legújabb erômûvét

Két új atomerômûvi blokkot avattak nemrégiben Kíná-

ban. A Sárga-tenger partján lévô Tianvani Atom erô mû vet

az orosz Atomsztrojexport Zrt. építette meg, üzemanyag-

ellátásáról pedig a szintén orosz TVEL gondoskodik.

A jelenben még nem, de a jövôben Kína a világ vezetô

országai közé tartozik majd az atomenergia felhasználá-

sában is. Jelenleg az atomerômûvi energiatermelés 1,9

százalékot tesz ki az ország energiamérlegében. Ez a mu-

tató ugyan csak a „világranglista” harmincadik helyére

elegendô, a mûködô reaktorok számát tekintve azonban

Kína már a 11. a világon, az építés alatt lévô blokkok

rangsorában pedig a harmadik. Jelenleg öt új blokk épül a

kontinensnyi országban, s 2020-ig összesen húsz új egy-

séget állítanak majd termelésbe.

Ma négy mûködô atomerômû van Kínában, s köztük a

legújabbat, a tianvanit nemzetközi sajtótájékoztatón mu-

tatták be nemrégiben orosz, ukrán, bolgár és magyar új-

ságíróknak. A lista nem véletlenül alakult így: a meghí-

vottak mind olyan országból érkeztek, ahol orosz típusú

atomerômû mûködik. A tianvani is ilyen, a legmodernebb

technológiai kivitelben. Az erômû építésérôl Kína 1997

decemberében kötött általános szerzôdést az orosz

Atomsztrojexport (ASE) Zrt.-vel. A megállapodás két

1000 megawattos blokk fel épí té sé rôl és beüzemelésérôl

szólt; az elsô idén júniusban, a második szeptemberben

kezdett termelni normál kereskedelmi üzemben. Az

erômû egyedülálló abból a szempontból, hogy tengervíz-

zel hûtik – Tianwan Pekingtôl körülbelül 850 kilométerre

fekszik délnyugati irányban, Csiangszu tartományban,

közvetlenül a Sárga-tenger partján. A sókicsapódást kü-

lönleges fémekbôl készült berendezésekkel gátolják meg.

A két blokk 8000 milliárd ki lo watt órá nyi áramot termelt

eddig, különösebb üzemzavar nélkül. A teljesítményt

mindössze egyszer kellett rövid idôre visszavenni, ami-

kor az áradások miatt a tengerbe jutó hordalék az erômû

hûtôvíz-kiemelô rendszerét részben eltömítette, de ez a

nukleáris biztonságot nem veszélyeztette.

Az ASE helyi kirendeltségének vezetôje, Alexander

Szelikov sajtótájékoztatóján külön is kiemelte, hogy az

erômû a világ legbiztonságosabbjai közé tartozik. A blok-

kokat a szokásos kettô vagy három helyett négy, egymás

után aktiválódó biztonsági rendszerrel szerelték fel, a

reaktoroknak helyet adó épületeket pedig kettôs héj fedi.

Utóbbiak a reaktorokat még akkor is megvédik, ha egy

repülôgép zuhanna az erômûre, s természetesen sértetle-

nek maradnak a tartományban elméletileg lehetséges leg-

nagyobb méretû földrengésben, hurrikánban vagy árvíz-

ben is. Az aktív zóna a valószínûség-számítások szerint

százezer évente egyszer sérülhet meg komolyabban, an-

nak az esélye pedig, hogy az erômû területét radioaktív

szennyezés hagyja el, egymillió évente egy alkalom. Ha

ezt levetítjük az erômû várható üzemeltetési idejére, nul-

lához nagyon közeli számot kapunk. Az blokkok irányító

rendszerét az ASE német partnere, a Siemens szállította,

s a világon egyedülálló módon elérték, hogy az irányítás

94 százalékban automatikus legyen. Az erômûvet nemso-

kára két újabb blokkal egészítik ki, s ha teljesen felépül,

Tianvanban összesen 8 blokk üzemel majd. A beruházás

eddig mintegy 750 milliárd forintba került, és 8 százalé-

kos eszközarányos nyereséggel számolva huszonöt év

alatt térül majd meg.

Az atomerômû biztonságát szavatolja a benne használt

fûtôanyag minôsége is. Ezt a szintén orosz TVEL szállít-

ja – a társaság neve idehaza azért lehet ismerôs, mert ôk

emelték ki nemrégiben a Paksi Atomerômû kettes blokk-

jának tisztítótartályából a sérült fûtôelemeket. A TVEL új

fejlesztésû fûtôanyagának egyik elônyös tulajdonsága,

hogy tíz százalékkal kevesebb kell belôle, mégis ugyn-

annyi energiát szolgáltat, mint a korábbi. Pjotr Lavre-

nyuk, a társaság vezérigazgatója elmondta, hogy Kínán és

természetesen Oroszországon kívül Finnországba,

Bulgáriába, Cseh or szág ba, Magyarországra, Szlo vá kiá -

ba, Örményországba, Ukrajnába, Németországba, Své-

dországba és Hollandiába is szállítanak kazettákat.

Erdôsi Csaba

KIVÉTELEZETT ÁRAMÁR A KÖZINTÉZMÉNYEKNEK?

A közintézmények számára várhatóan mégis külön „sáv-

ban” adná a kormány a jövô évi áramot – tudtuk meg. Így

75a magyar vi l lamosmûvek közleményei � 2007/1-2

� hírek

ez a kör átlagosan 10-15 százalékos áremelésre számít-

hatna. A terv úgy pattant ki, hogy egyes villamosenergia-

kereskedôk épp a „sáv” ellen tiltakoztak.

A piac felszabadításának felrótt korábbi, 30-40

százalékos áram ár-eme lé si becslések tompulnak. Szerdán

ugyanis kiderült, a kormány egy rendeletével elôkészítet-

te annak lehetôségét, hogy ne csak a lakossági fogyasz-

tók áramát vonják ki az elvben jövô év elejétôl nyitott

piacról, hanem a közintézményekét is. Eddig ugyanis az

árampiacon az összes „nem lakossági” fogyasztót – le-

gyen az gyár, üzlet, kórház vagy iskola – egy kalap alá

vették. Az uniós szabályok szellemében jövô év elejétôl

úgymond „megnyíló” teljes magyar árampiacról elsôként

a lakosságot vonták ki. Mint az várható volt, a „felszaba-

dított” piacon a nagykereskedelmi árak felszöktek, így a

kiskereskedelmi árakra is 30-40 százalékos becslések

születtek. Bár ez ellen a céges vevôk tiltakoztak, megfi-

gyelôk szerint az amúgy is rosszul fizetô állami-önkor-

mányzati szféra intézményeit egy ekkora emelés még in-

kább földre küldte volna.

Bár e kör 2008-as áramát a kereskedôk egy árverésen

már átvették, a kormány azóta „talált” még egy, eddig el

nem adott mennyiséget, amit a lakosságéhoz hasonló kü-

lön „sávba” küldhet. Mégpedig az importált áramok kö-

zött. Arra az állami Magyar Villamos Mûvek (MVM) ár-

verésén is felhívták a figyelmet, hogy a kisebb áram-

mennyiségek beszerzésének feltételei még november-

decemberben is tisztázódhatnak. A közintézmények ára-

mát – mint az a Magyar Villamosenergia-kereskedôk

Egye sü le té nek (MVKE) szerdai nyílt levele nyomán ki-

derült – a kormány egy alacsony árú, szlovákiai import-

ból fedezné. Az intézkedés ellen tiltakozó egyesület fel-

hívja a figyelmet: a kormány ez év márciusában meg-

szüntette két, Szlovákiából hosszú távú szerzôdéssel ér-

kezô árambeszerzés minden más behozatalt felülíró,

kivételezett helyzetét. (A beszerzô, mint megtudtuk, a

svájci Atel, illetve EGL, a vevô pedig az MVM.) Ehe-

lyett nekik is részt kellett volna venniük a szûk határ

igénybevételére kiírandó aukción. Az MVKE kereskedôi

ezt, mint a piacfelszabadítás jelét, üdvözölték is, és

felkészültek, hogy a határ kapacitásait szétosztó Mavir-

nak kedvezôbb ajánlatokat tegyenek. Ám a kormány az

aukció elôtt 2 nappal olyan rendeletet hozott, amely min-

dent visszarendez, és az Atel–EGL-behozatalnak újra

biztosítja a március elôtti kivételezett helyzetet. Mivel

azóta a szóban forgó vezetéken karbantartás is zajlik, a

Mavir az éves aukció keretében most már gyakorlatilag

nem biztosít a többi kereskedônek szlovákiai behozatalt

– jelezte kérdésünkre Hornai Gábor, az MVKE elnöke.

Ez még a márciusinál is rosszabb helyzet; a kormány

döntése megkérdôjelezi a kereskedôi és az általános jog-

biztonságot – tette hozzá. Leszögezte: az intézkedés nö-

velheti az üzleti szféra áramárát, mivel Szlovákiából ôk

is szerettek volna ezen a vonalon vásárolni, és most eles-

tek a lehetôségtôl.

Bár a kormány lépése újabb csapás az unió által cél-

ként megjelölt piacfelszabadításra – melynek elvi értelme

mégiscsak az árcsökkenés és a minôségjavulás –, a kabi-

net ezt valószínûleg az adott körülmények közötti áre-

melkedés megfékezésére hozta. Mártha Imre, az MVM

ve zér igaz ga tó-he lyet te se legalábbis kérdésünkre kifejtet-

te: a kedvezô árú beszerzés újbóli biztosításának nyomán

az áramszolgáltatók a lakossági áramhoz hasonlóan a

közintézmények áramát is „külön” kapják majd meg tô-

lük. Bár az ármegállapítás a kiskereskedôk hatásköre, az

MVM az érintett körben „nem lát indokot 10-15 száza-

léknál nagyobb fogyasztóiár-emelésre”. Hozzáfûzte: az

új, liberalizációs szabályok miatt azért az elkerülhetetlen

lesz, hogy intézménytípustól függôen ez a mérték szór-

jon. Vagyis az éjjel-nappal egységes fogyasztású intéz-

mények – mint például a közkórházak – ennek az alsó,

míg a nagyon hullámzó intézményi fogyasztók – például

az iskolák – a felsô sávjába eshetnek. (A 10-15 százalék

ugyanakkor még mindig magasabb, mint az ugyan ilyen

elvek szerint kiszolgálandó lakossági fogyasztók eseté-

ben ígért, „10 százalék alatti” emelés.) Az még egyezte-

tést igényel, hogy az áramszolgáltatók pontosan el tudják

különíteni a közintézményeket az üzleti fogyasztóktól –

tette hozzá.

Más szakértôk rámutattak: jó kérdés, egy magánkórház

vagy alapítványi iskola minek minôsül majd?

Marnitz IstvánNépszabadság

� e számunk szerzôi


Dr. Bacskó Mihály gépészmérnöki diplomáját a Buda-pesti Mûszaki Egyetemen szerezte 1976-ban, majdugyanitt 1988-ban doktori címet szerzett. Késôbb az EL -TE Jogi Továbbképzô Intézeténél mérnök-jogász diplo-mát kapott. Az egyetem elvégzését követô en 1976-tól1982-ig az Erô mû és Hálózattervezô Vállalatnál (ERÔ -TERV) a villamosenergia-rendszer távlati tervezésévelfoglalkozott különbözô beosztásokban. Ezután napjain-kig – két és fél éves megszakítással, amelyet a Bayern-werknél töltött – az MVM Rt.-nél kezdetben az Erô mû viÜzemviteli Igazgatóságon, majd késôbb a StratégiaiIgazgatóságon foglalkozott a társaságcsoport erô mûüzemviteli stratégiájával. 1999 óta a EURELECTRIC-nél, illetve annak elôdszervezeténél különbözô funkciók-ban képviselte a hazai villamosenergia-rendszert, többmunkacsoport munkájában vett részt.

Elter Enikô, okleveles vegyészmérnök, környezetvédel-mi szakmérnök. 1986-ban a Moszkvai Kôolaj- és Föld-gázipari egyetem elvégzése után az MMG–AM szekszár-di üzemében helyezkedett el technológusként, ahol felü-letkezelési, ragasztási technológiákkal foglakozott. 1989-tôl kezdôdôen az üzem környezetvédelmi feladatait is át-vette. Részt vett az üzemi veszélyes hulladéktároló ésszennyvízkezelô beruházási, kivitelezési munkáiban.1994-tôl a Paksi Atomerôben dolgozik. Itt a radioaktívhulladékkezeléshez kapcsolódó fejlesztési és üzemelteté-si feladatok munkáiban vett részt 1998-ig. 1997–2002kötött az erômû balesetelhárítási szervezetében dolgo-zott, ahol a nukleáris balesetelhárítás szervezési és kör-nyezeti kérdéseivel foglalkozott. 2002-tôl az erômû stra-tégiai céljainak teljesítésére létrejött Üzemidô Hosszab-bítási Projektben dolgozik, ahol az üzemidô hosszabbí-táshoz kapcsolódó telephely-jellemzési programot és akörnyezeti hatásvizsgálati folyamatot koordinálja.

Dr. Gerse Károly a Magyar Villamos Mûvek Zrt. (MVMZrt.) törzskari vezérigazgató-helyetteseként társasági,szabályozási és energiapolitikai kérdésekkel foglalkozik.Kereskedelmi igazgatóként 2003 elôtt a kereskedelmi te-vékenységért, Üzemi Szabályzatért, szabályozási kérdé-sekért volt felelôs. Hozzájárult a villamosenergia-piac li-beralizációjához, többek között az optimális piaci struk-túra, befagyott költségek, piaci erôfölény kérdését vizs-gálva. A 90-es évek elején az erômûvi üzemvitel vezetô-jeként fontos szerepe volt a szabályozási változásokban, avillamosenergia-ipar privatizációjának elôkészítésében.Az MVM Közlemények fôszerkesztôje, meghívott egye-temi tanár, különféle testületek, közöttük az ETEF tagja.1972-tôl 1986-ig a Budapesti Mûszaki Egyetem oktatója-ként, kutatóként, tüzeléstechnikával (ütközô lángok hôát-adása), gôzkazánokkal (lángcsöves kazánok, gôzkazánokélettartam-meghatározása és szakértô rendszerei) foglal-kozott. Okleveles gépészmérnök, mûszaki doktor, mûsza-ki tudományok kandidátusa, a Budapesti Mûszaki és Gaz-daságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Dr. Katona Tamás János, okleveles mérnök-fizikus, amûszaki tudományok kandidátusa. 1973-ban a Moszkvai

Energetikai Egyetem, Atom erô mû vek és berendezésekszakának elvégzése után az MTA Központi Fizikai Kuta-tó Intézetben tudományos munkatársként dolgozott1983-ig. 1983–1995 között a Paksi Atomerômû Vállalat-nál, illetve a Paksi Atomerômû Rt.-nél különbözô mûsza-ki beosztásokban (mûszaki fejlesztési osztályvezetô, álta-lános mûszaki fômérnök, mûszaki-tudományos fô mér -nök, mû sza ki fômérnök) dolgozott. 1995-tôl Paksi Atom-erômû Rt.-nél tudományos tanácsadó, ezzel párhuzamo-san 2004-tôl a Pécsi Tudományegyetem tudományos fô-munkatársa. Munkája során rendszeresen kérte fel aNemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértôként kü-lönféle felülvizsgálati missziókban, nemzetközi tanfo-lyamok, tréningek oktatójaként, illetve munkabizottságvezetôként is. Ugyancsak felkért szakértôje az OECDNuclear Energy Agencynek, ahol munkabizottság-vezetô,illetve munkabizottsági tag is.

Kerényi A. Ödön gyémántdiplomás gépész-villamosmér-nök. Hétévi erôsáramú, távközlési és gépészeti gyakorlatután 1949-tôl dolgozik a villamosenergia-iparágban. AzMVM Tröszt mûszaki vezérigazgató-helyetteseként foly-tatta a VER fejlesztési munkáinak irányítását. Tevékeny-ségét az Állami Díj egyéni ezüst fokozatával méltányol-ták. Nagy szerepe volt a VER nemzetközi kapcsolatainakkiépítésében és ennek kapcsán a VER-ek közöttiegyüttmûködés fejlesztésében. Nyugdíjazása után tanács-adóként dolgozott tovább az MVMT-nél. Több mint 130cikk, könyv, videofilm és egyéb kiadvány tanúsítja szaki-rodalmi munkásságát.

Dr. Kocsis István 1952-ben született Pusztavámon. 1976-ban végzett a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnö-ki Karán, egyetemi doktori fokozatát (1985) is itt szerez-te. 1991-ig a Gépészmérnöki Kar oktatója. A 90-es évekelején az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban a hazaiipart felügyelte, az ipar kormányzati szintû válságkezelé-sét irányította. Ezt követôen az állami vagyont kezelôszervezetet vezette. A 90-es évek végén az egyik legje-lentôsebb európai energetikai vállalatcsoportnál, azRWE-nél illetve hazai leányvállalatainál töltött be vezetôpozíciókat. 2002-tôl a Paksi Atomerômû Rt. vezérigazga-tója, majd 2005 januárjától Magyarország nemzeti villa-mos társaságcsoportjának vezetôje, az MVM Zrt. ve zér -igaz ga tó ja. Gazdasági vezetôi megbízatásai mellett szá-mos tudományos-szakmai és társadalmi szervezet veze-tôségi tagja, illetve elnöke, a BME Gazdasági Tanács el-nökhelyettese, az OTP NYRt. Igazgatóságának tagja, aMagyar Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Kereskedel-mi és Iparkamara alelnöke. Tudományos és szakmai kon-ferenciák rendszeres elôadója. Paks város 2007-ben dísz-polgárává avatta.

Mayer György újságíró, kommunikációs szakember,2003-óta a Paksi Atomerômû Rt. budapesti kommuniká-ciós munkáját segíti, azt megelôzôen energetikai szakúj-ságíróként dolgozott több napilapnál. Újságírói pályáját aGanz Villamossági Mûvek Turbó címû újságjánál kezdte,azt megelôzôen mûszaki ellenôrként dolgozott a Ganz

� e számunk szerzôi

77a magyar vi l lamosmûvek közleményei � 2007/1-2

Transzformátorgyárában. Eredetileg villamosgép-szere-lôként végzett, majd a Budapesti Mûszaki Egyetem és aMÚOSZ újságíró iskola több tanfolyamának elvégzéseután tért át az írott sajtó területére. A Turbónál töltöttévek után több mint 10 évig a Vasas Szakszervezeti Szö-vetség lapjánál dolgozott, kezdetben újságíró munkatárs-ként, majd felelôs szerkesztôként. Az újság megszûnéseután került elôször a Napi Magyarország, majd a MagyarNemzet szerkesztôségének gazdasági rovatába. Jelenlega Paksi Atomerômûnél végzett munkája mellett az Ener-giainfó és a Paks-Press Hírügynökség munkatársa, vala-mint a Napi Gazdaság energiával foglalkozó cikkeinekkülsô szerzôje.

Dr. Mosonyi Emil 1934–1936 között a József NádorMûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanársegéd-ként kezdte, további pályáját 1942–1948 között az Ön tö -zés ügyi Hivatalban, majd Vízerôügyi Hivatalban folytat-ta. 1948-tól egyetemi elôadó és 1953–1957 között tan-székvezetô egyetemi tanár a Budapesti Mûszaki Egyete-men. Az 1950-es évektôl a dunai vízlépcsôrendszer terve-zésének vezetôje; a magyar–csehszlovák vízlépcsôrend-szer tárgyalások mûszaki irányítója volt. A békésszent-andrási duzzasztómû építésének fô szakértôje, a tiszalökivízlépcsô felelôs fôtervezôje, majd az építés létesítményifômérnöke. Kezdeményezésére és irányításával dolgoz-ták ki Magyarország elsô nagy távlatú VízgazdálkodásiKerettervét, amely nemzetközileg is úttörô munkánakszámított. 1956-os tevékenysége miatt 1957-ben felfüg-gesztik állásából, de szakértelmét nem nélkülözhetik.1964-ben a baden-württembergi kultuszminiszter tan-székvezetônek hívta meg Karlsruhéba. 1965-bentávollétében el ítél ték és csak 1990-ben térhetett haza,amikor itthon is számos kitüntetésben részesült. 1964-ben a FAO (Food and Agricultural Organisation, azENSZ egyik szervezete) kéri fel szakértônek, Afrikába.1965-tôl a Karlsruhei Mûszaki Egyetemen egyetemi ta-nár, a Theodor Rehbock Laboratórium igazgatója, 1984-tôl a professzor emeritus. A világ minden részében vég-zett szakértôi munkát, elsôsorban a vízerô-hasznosításterületén, és a világ 52 vá ro sá ban tartott elôadásokat, fô-ként a vízi létesítmények tervezése és építése, illetve üze-me tárgykörében. Kutatásai tették lehetôvé a 20. századegyik legnagyobb vízügyi alkotásának, a Du-na–Rajna–Majna-csatorna különleges hajózsilipjeinekkorszerû és gazdaságos kialakítását. Számos egyetemen,tanfolyamon tartott elôadásokat, 4 külföldi egyetem és aBME tiszteletbeli, illetve díszdoktora. Az Argentin Tudo-mányos Társaság 1963-ban, a Toulouse-i Tudományos ésSzépirodalmi Akadémia 1969-ben levelezô tagjává vá-lasztotta. Az új-zélandi Aucklandi Egyetem 1993-banMosonyi-díjat alapított a „fenntartható vízerô” témában.Életének fô mûve a háromkötetes vízerô-hasznosításiszakkönyve, a Water Power Development, amely az an-gol mellett magyar és német nyelven is megjelent. Ki -emelkedô a mintegy 200 mûbôl álló szak iro dal mi tevé-kenysége. A Magyar Hidrológiai Társaságnak 1950–1954között elnöke volt, 1990-tôl a Társaság tiszteletbeli tagja.Az 1950-es években elnöke volt a Balatoni Intézô Bizott-

ságnak, a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövet-ség (ICID) Magyar Nemzeti Bizottságának, alelnöke azICID-nek. Ô és professzortársai 1967-ben megalapítottákaz International Water Resources Associationt (Nemzet-közi Vízgazdálkodási Szövetség). 1995-ben alapítója éselsô elnöke az International Hydropower Associationnak(Nemzetközi Vízerôhasznosítási Szövetség). Ma is aktívtudományos tevékenységet végez.

Pécsi Zsolt, okleveles vegyész, környezetvédelmi szak-mérnök. 1988-ban a József Attila Tudományegyetem el-végzése után a Paksi Atomerômûben helyezkedett el.1988– 1990 között az erômû vízvegyészeti szakterületé-hez kapcsolódóan végzett feladatokat. Ezt követôen a ha-tósági kapcsolatokkal foglakozott, majd 1991-tôl alapítótagja és egyben csoportvezetôje lett az erômû környezet-védelmi feladatait ellátó csoportnak. 1996 óta társaságikörnyezetvédelmi megbízott, 1996–1998 között azerômû kapacitásbôvítési pályázatán a bôvítés környezet-védelmi kérdéskörével is foglakozott. Részt vett a hatás-tanulmányok elkészítésében, a bôvítéshez kapcsolódókörnyezetvédelmi eljárásban. Aktívan közremûködött aaz erômû KIR rendszerének bevezetésében. 2000-tôl kez-dôdôen részt vesz az erômû stratégiai céljainak teljesíté-sére Üzemidô Hosszabbítási Projektének munkájában,ezen belül a telephely-jellemzési program és a környeze-ti hatásvizsgálat munkáiban.

Szôke Larisza 1983-ban szerzett hôfizikus mérnöki dip-lomát a Moszkvai Energetikai Egyetemen. Elsô munka-helye az Erômû Beruházási Vállalat paksi kirendeltségevolt, ahol üzembehelyezô-mérnökként dolgozott a paksiatomerômû 2. blokkján. Ebben az idôszakban reaktoro-perátori tanfolyami képzésen vett részt és sikeres vizsgáttett. 1986-ban áthelyezéssel került a Paksi AtomerômûVállalat Reaktor Osztályára, ahol technológusként dolgo-zott. 1977-ben a Rendszertechnikai Osztályra került át,ahol rendszerfelelôsi beosztásban elsôsorban a zónaüzemzavari hûtôrendszerekért felelt. 2001 februárjábanfelkérést kapott a Teljesítménynövelés projekt keretébena fôtechnológusi feladatok ellátására. A projekt vezetésé-ben történt változások következtében 2003 májusa óta át-vette a Teljesítménynövelés projekt vezetését. 2006 nya-rán a TN projektvezetôi feladatok ellátása mellett kine-vezték Nukleáris Üzemanyag osztályvezetôvé. Rendelke-zik elfogadott és a paksi atomerômûben megvalósítottújítási javaslattal.

Dr. Sztankó Éva mûszaki egyetemi doktorátussal és köz-gazdász Phd.-val rendelkezik. Korábban kutató mérnök-ként, tudományos munkatársként (Vasipari Kutató Inté-zet, Alumíniumipari Tervezô és Kutató Intézet) dolgo-zott, majd a GKM-ben az Innovációs Osztály és a Beszál-lítói Programiroda vezetôje volt. Az MVM Zrt.-nél 2002óta fômunkatársi beosztásban dolgozik, jelenleg a Straté-giai Igazgatóság Szervezetfejlesztési Osztályán. A Buda-pesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pan-non Egyetem Közgazdaságtudományi Karán oktat, egye-temi docens.

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ZRT.-RÔL NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK AZ INTERNETRÔL

IS BÁRMIKOR ELÉRHETÔK. A WEB-OLDALON CÍM LISTÁKAT, GYORSHÍREKET,

A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT

ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEGTALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT

SAJTÓKÖZLEMÉNYEK IS AZONNAL OLVASHATÓK. KAPCSOLAT TALÁLHATÓ

A VILLAMOSENERGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

Magyar Villamos Mûvek Zrt.

1011 Budapest, Vám utca 5–7.

Telefon: 201-5455 � www.mvm.hu

amagyar villamos mÛvek kÖzlemÉnyei -...

Documents