A kárpátaljai magyarság helyzete(Lezárva: 2010.01.02.)

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék...................................................................................................... 1

Bevezetés.................................................................................................................. 2

Kárpátalja rövid történelme................................................................................... 3

Ukrajna szuverenitása............................................................................................. 5

Kárpátalja gazdasága.............................................................................................. 7

Kárpátalja demográfiája........................................................................................ 8

A magyar érdekképviselet Kárpátalján............................................................... 10

Magyarellenesség Kárpátalján............................................................................. 12

A magyar nyelv és oktatás helyzete Kárpátalján................................................. 14

A magyar kultúra és médiafogyasztás helyzete Kárpátalján............................. 18

A magyar külügyminisztérium megítélése és lehetőségei................................... 19

Összegzés................................................................................................................ 20

Mellékletek............................................................................................................. 21

Készítette: Turner Gábor (Szent Korona Rádió – elnök, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom  elnökségi tag)

1

Bevezetés

Sok szó esik a határon túli magyarok helyzetéről a magyar politikai életben, és a médiában is. A fősodrú média leginkább Erdéllyel (Románia), Délvidékkel (Szerbia) és Felvidékkel (Szlovákia) foglalkozik. 

2009ben nagy botrányt váltott ki a Szlovákiában életbe léptetett nyelvtörvény, ami eset így a jelenlegi Magyarországon is széles körben ismertté vált. A média szintén foglalkozott 2009 végén Vajdaság (Délvidék) új statútumával. Nagy nyilvánosságot kaptak Sólyom felvidéki, szerbiai és romániai látogatásai is, illetve azzal kapcsolatos kitiltásai. Erdély kapcsán naponta halljuk szinte az RMDSZszel és Tőkés Lászlóval kapcsolatos híreket. 

Kárpátaljáról azonban csend van. Az ottani magyarságot, mintha elfelejtette volna a határ innenső része. Nem is hallunk róluk szinte, a médiában teljesen alul reprezentáltak. Dolgozatom középpontjában ők állnak, mert szerettem volna a valós helyzetüknek utánajárni. Előismereteim alapján tudtam, hogy az ő anyanyelvi oktatásukat ott is próbálják ellehetetleníteni és az ukrán állam talán még kevésbé tolerálja a kisebbségeket (beleértve minden kisebbséget), mint a környező országok bármelyike. 

Ukrajna történelméből fakadóan még jobban félti területi integritását, mint a többi, környező fiatal állam, és van is mitől: Oroszország folyamatos nyomás alatt tartja az országot1. A valós helyzetről azonban nem létezik tanulmány, legalábbis az interneten nem található. A magyar külügyminisztérium honlapján is elavult adatok vannak közzétéve.

Az Ukrajnában élő magyar kisebbség morális, kulturális, nyelvi és politikai helyzetére koncentráltam főleg. Természetesen az etnikai arányokra, demográfiai tendenciákra is igyekeztem rávilágítani, mint az egyik kulcskérdésre az ottani magyarság megmaradásának szempontjából. 

Kérdőíven kérdeztem meg közel ötven embert Csap, Ásvány, Eszeny, Szalóka, Nagydobrony és Kisdobrony településekről, mely eredmény nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen kis létszámban készült, egy szűk földrajzi területet lefedve és a tömbmagyarságban. Ezért jóval drasztikusabb lehet a helyzet teljes Kárpátalját megvizsgálva a kérdőív általi, amúgy sem túl fényes eredményekhez képest. A tendenciák azonban így is világosan látszanak egyes kérdések tekintetében, amiket a külön fejezetekben, a témákhoz kapcsolódóan mutatok be. 

 Kielemeztem számos, Kárpátaljával foglalkozó híradást, cikket a 2008as és 2009es esztendőből, amiknek segítségével még jobban árnyalni tudom a képet és az elmúlt egy év történéseinek tükrében kerül bemutatásra Kárpátalja helyzete. Az aktualitások miatt gyakorlatilag csak az online média, az internet hírforrásaira támaszkodtam.

Ezen dolgozat kereteit bár meghaladja Kárpátalja történelmének, Ukrajna jelenlegi politikai erővonalainak és Kárpátalja gazdaságának mélyreható vizsgálata és bemutatása, de megértéshez elengedhetetlennek tartom ezeket a témákat is, így helyet kaptak a dolgozatban, ha csak felszínes formában is. 

1.  Az általam felvetett kérdésekről nem, vagy nagyon elavult adatokat találtam más forrásokban, így ezért vágtam bele egy saját felmérésbe. A kérdőíves felmérést jó lenne minden évben és összes járásra kiterjesztve elvégezni, hogy az eredmények frissek, reprezentatívak legyenek és látszódjon a folyamat. Ez azonban külső segítséget igényelne. A kérdőív minta megtalálható a „Mellékletek” résznél.

2

Kárpátalja rövid történelme2

Kárpátalja Szent István idejében vált először egy szervezett államnak a részévé. Előtte mindenféle törzsek (szarmaták, germánok, szlávok, hunok stb.) szálláshelye volt hosszabbrövidebb ideig. Hosszú évszázadokon át azonban nem volt kiépítve, szervezetten belakva ez a terület, mert a magyarok, mint természetes őrvidéket használták, hiszen a Kárpátok gyűrűje védelmezi a Kárpátmedencét. Királyi birtokai inkább vadászterületként funkcionáltak a védelmi és hadi szerepen túl. A Szent István szervezte negyvenöt vármegye közül kettő, Borsova (később Bereg) és Ung vármegye alkotta Kárpátalját Az ugocsai és máramarosi hegyvidék a Magyar Királyság első századaiban még nem volt része a vármegyerendszernek. 

1.ábra: Kárpátalja

A Magyar Királyságnak hadfelvonulási területének is számított, hiszen a lengyel és kijevi (halicsi) fejedelemségekhez ezen az országrészen keresztül vitt az út a hágókon át. 

Ezeken a hágókon törtek be a tatárok is 1241ben, és az akkori magyarság nagy részét elpusztították. Csak azok maradtak életben, akik szétszórva az erdőkbe és a magas hegyek közé menekültek a völgyekből. A tatárjárás után, az országrész benépesítése miatt került sor nagyszámú ruszinok letelepülésére is. A 14. és 15. században a ruszinok újabb hullámai érkeztek a térségbe. Ez a népesség mai napig nagy számban él Kárpátalján, bár nincsenek külön népként elismerve.

Az Anjoukorban a terület gazdasági és politikai jelentősége megnőtt. Károly Róbert kénytelen volt hadakozni az Abák és a Borsák nemzetségeivel. Számos magyar kisnemes elmenekült, így újabb 

2 Ezen fejezet egésze a http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1talja_t%C3%B6rt%C3%A9nete (2009. december 30., 14:32), http://www.zselic.extra.hu/20070915_19_karpatalja/karpatalja.html (2009. december 30., 15:02) és a http://www.karpatinfo.net/article47758.html (2009. december 30. 15:23) szövegek kivonata, összegzése. 

3

telepítések történtek Nagy Lajos uralma alatt. Főleg német ajkúak és ismételten csak ruszinok érkeztek a megüresedett területre.

Mohács után, a három részre szakadt országban Kárpátalja vármegyéi az északi rész (Habsburg) és az erdélyi fejedelmek között cseréltek többször gazdát. A török ellen vívott, „tizenötéves háború” (15971604) során Máramaros vármegye gyakorlatilag teljesen elpusztult. 

II.Rákóczi György 1657ben hadakat indított a lengyel trón megszerzésére, de a vállalkozás balul sült el, és a lengyel seregek törtek be Magyarország területére, pontosan Kárpátaljára.

Szintén ezen országrész szolgált I.Rákóczi Ferenc 1670es, Habsburgellenes lázadásának bázisául, így a bukása utáni megtorlást is ezen országrész szenvedte meg. 

A Habsburgellenes harcokat továbbfolytatta Thököly Imre és Zrínyi Ilona ezekről a területekről. II.Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc főbázisa is Bereg, Ung, Zemplén és Sáros megyék voltak. Innen indultak a kuruc hadak, aztán ide is tértek vissza: 1710re gyakorlatilag már csak Kárpátalján volt számottevő kuruc ellenállás. 

Az 184849es forradalom és szabadságharc idején különleges szerep nem jutott Kárpátaljának, azonban említésre méltó, hogy a ruszin azon kevés nemzetiség közé tartozott, ami nem fordult a magyarok ellen és a szabadságharc oldalán fogott fegyvert.

1853ban éhínség szedte áldozatait a vidéken. A Bachkorszakban, egészen az 1867es kiegyezésig az ukrán lett a hivatalos nyelv a Kárpátaljához tartozó vármegyékben.

A széteső OsztrákMagyar Monarchiában egyedül a ruszin kisebbséggel sikerült megegyezni és RuszkaKrajna néven autonómiát kaptak már a Károlyikormánytól, ami a Tanácsköztársaság bukása után is fennmaradhatott, azonban a fokozatosan benyomuló román és cseh csapatok megszüntették azt.

Trianon következtében Kárpátalja nagy része az újonnan megalakult Csehszlovákiához került Podkarpatszká Rusz tartományi néven. A cseh közigazgatás mindent elkövetett a magyarság számának csökkentése érdekében: számos kiutasítás, a görög katolikus vallású magyarok ruszinokká való minősítése, nyelvkorlátozás. Az elkobzott, majd újra szétosztott földeket a ruszinok között osztották szét, akik ennek ellenére nem voltak megelégedve, mert a korábban megszerzett, majd a csehek által is megígért autonómiájukat nem kapták vissza.

A határmentén igyekezett Csehszlovákia minél több telepes falvat létrehozni, hogy megbontsa az etnikai arányokat. A két világháború között a terület megmaradt agrárvidéknek, mert az új állam gyarmatként kezelte Kárpátalját. Ipari és termelő beruházás nem történt, viszont minden kitermelt nyersanyagot elszállítottak. 

Az ún. első bécsi döntés nyomán Kárpátalja mintegy egyötöde, körülbelül kétezer négyzetkilométernyi, döntően magyarlakta terület visszakerült Magyarországhoz. A megmaradt vegyes népességű rész autonómiát kapott Csehszlovákiától. A tartomány első vezetője Andrej Bródy lett, aki népszavazás kiírását követelte a terület sorsát illetően, azonban a csehek börtönbe zárták. Utódja Avgusztin Volosin lett, a ruszin irányzat vezetője, aki megalakította a hírhedt Szicslövészgárdát, és már egy önálló kárpátaljai államról álmodott.

4

Volosin a magyar és rután vezetőket elhurcoltatta gyűjtőtáborokba. Az ukránt tette meg hivatalos nyelvvé és betiltott minden más nemzetiségű sajtót. Kárpátalja neve Kárpátszka Ukrainá lett. 

Volosin negyedéves kormányzása alatt olyan súlyos gazdasági, etnikai, vallási, kulturális válságot élt át a térség, mint soha korábban. A rendet képtelen volt fenntartani és anarchisztikus állapotok uralkodtak a területen. A magyar külügy kérte egész Kárpátalja visszacsatolását. Volosin is követeléseket támasztott Magyarországgal szemben állítólagos, Kárpátalján történt beavatkozások miatt3.

1939ben Magyarország megtámadta Kárpátalját miután értesült Szlovákia önállósodási terveiről. Gyakorlatilag az egész országrész visszatért, és helyreállt egy kis területen az ezeréves magyarlengyel határ is, ami pár hónappal később több százezer lengyelországi menekültnek adott egérutat.

A magyar közigazgatás alatt újra a régi vármegyerendszer került bevezetésre. Számos munkaprogram indult a hegyvidékiek életkörülményeinek javítására. 

A második világháborúban a Szovjetunió elleni támadás felvonulási területeként szolgált az országrész. Az első harcok egyes partizáncsoportok megjelenésével kezdődtek, majd 1944ben a Kárpátok hágóit is elérte a Vörös Hadsereg, azonban a Kárpátokban kiépített Árpádvonalon nem tudtak keresztül törni három nagy hadművelet során sem. A román átállás következtében a kiépített erődrendszert délről kerülték meg a szovjet egységek, így a Kárpátok védőgyűrűjét fel kell adni. 

Ezúttal Kárpátalja nem Csehszlovákiához került, hanem Szovjetunióhoz. A második világháború után körülbelül 40 ezer magyar és sváb lakossal csökkent a terület népessége a kényszermunkatáborokba szállítás következtében. A szovjet közigazgatás felosztása következőképpen nézett ki a területre vonatkozóan: 13 járás, két területi jogú, 8 járási jogú város, 28 mezőváros, és 257 községi tanács.

Gazdaságilag nem ment végbe nagyfokú fejlődés a szovjet megszállás ideje alatt, mert nem tartották biztonságosnak ennyire nyugatra helyezni bármilyen termelő egységet. 

1991ben népszavazás keretében létrejött a független Ukrajna, melynek része maradt Kárpátalja is, mint megye, több járásra bontva.

Ukrajna szuverenitása

Kárpátalját is magába foglaló államnak a szuverenitásával, területi integritásával és függetlenségi kérdésével azért érdemes foglalkozni, mert ezekből a tényezőkből értjük meg igazán többségi népnek a félelmeit és a kisebbséghez való viszonyát.

Kárpátalja és Ukrajna történelméből látszik, hogy nincsenek messzemenő hagyományai a külön ukrán államnak, és maga az ukrán népcsoport megnevezés is 1617. századra tehető4. 

3 A Sopron környékén már sikeresen harcoló Rongyos Gárdát átszállították a keleti területekre és történhettek fegyveres incidensek az ő kezdeményezésükre is, azonban ezek eltörpülnek amellett, hogy Volosin parancsára, a Magyarországhoz tartozó Munkács várát megrohanták cseh csapatok, amit azonban megvédtek a magyar rendőrök és a térségben állomásozó irreguláris egységek.4 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5985.html      2009. december 30. 20:42

5

A jelenlegi Ukrajna területe az idők során Oroszország, Lengyelország és a Habsburg Birodalom között voltak felosztva különböző arányokban, és soha sem volt szuverén állam Szovjetunió felbomlásáig5. A jelenlegi Ukrajna nagyban függ a mai napig Oroszországtól, főleg energia téren, aminek 2009 januárjában észlelni is lehetett a hatását, mikor az oroszukrán vita nyomán leállította Oroszország a gázszállítást. 2009 végén pedig szintén hasonló vita zajlott az olajszállítással kapcsolatban.

Ezeknek az egyre sűrűbben megújuló energiavitáknak a forrása abban keresendő, hogy a 2004es „narancsos forradalom” után, az addig jellemzően oroszbarát kormányokat, már kevésbé Moszkvaorientáltságú kormányok követték, ami Oroszország birodalmi számításait gyengíti. Természetesen, ahogy az lenni szokott a politikában, a „narancsosok” is többszörös szakadáson mentek keresztül, és az ország összekovácsoló főereje a túlfűtött, mármár nacionalizmus lett, legalábbis a Julija Timosenko vezette kormányban. Ebbe az elképzelésbe belefér a Vörös Hadsereg elleni hősies harc emlékének ápolása ugyanúgy, mint a kisebbségek jogainak elnyomása. Ez a kormányzat törekszik az országot beléptetni a NATOba, és felvenni a lépést nyugattal.  Ők képviselik a „narancsos forradalom” eredeti irányvonalát.6

Viktor Janukovics és a Régiók Pártja nevű formáció pedig leválva korábbi szövetségeseitől, ismét oroszbarát politikát folytat, és nyíltan élvezi Oroszország támogatását. 2008 áprilisában pedig Vlagyimir Putyin, akkori orosz elnök olyan kijelentéseket tett, ami megkérdőjelezi Ukrajna államiságát, sőt, KisOroszországnak nevezte az országot. Medvegyev 2009 végén tett nyilatkozata szerint Ukrajnának össze kellene hangolnia jobban tevékenységét Oroszországgal.7

2009 szeptemberében Olaszországban is cikkezni kezdtek Ukrajnáról. A geopolitikai  helyzeteket elemző „Limes” c. folyóirat szakemberei biztosak benne, hogy Ukrajna hamarosan három részre fog szakadni az egyre súlyosbodó gazdasági válság és a geopolitikai átalakulások következtében. A folyóirat "jóslatai" szerint KeletUkrajna és Krím, vagyis Harkiv, Luganszk, Donyeck, Dnyepropetrovszk, Zaporizsja, és Herszon megyék az Orosz Föderáció részévé fognak válni, Központi Ukrajna, vagyis Csernyigov, Szumi, Zsitomir, Kijev, Poltava, Vinnica, Cserkasszi, Kirovográd, Nyikolajev, Odessza, Hmelnickij és Csernyigov megyék egy új ún."Orosz Tömörülést" fognak alkotni, NyugatUkrajna, vagyis Rovno, Lemberg, Ternopil, IvanoFrankivszk és Kárpátalja pedig megőrzik semleges státuszukat. Voliny megye pedig elképzelhető, hogy Belorusszia fennhatósága alá fog kerülni.8

Tényleges szeparatista tevékenységet csak a ruszinok folytatnak. Érdekes, hogy közülük sokan nem ukránnak, hanem ruszinnak nevezik magukat. Nemzeti öntudatra az OsztrákMagyar Monarchia idején ébredtek, a 19. században, majd onnantól a mai napig gyakorlatilag megmaradt egy öntudatos, de a magyarsághoz lojális népcsoport. 

Elképzeléseiket békésen szeretnék megvalósítani. Azonban egyre többet szeretnénk elérni. 2008. elején még csak önálló autonómiát követeltek, aztán 2008 végére már önálló államot szerettek volna Kárpátalján létrehozni, amihez Oroszország segítségét is kérték és felállítottak egy árnyékkormányt 

5 http://hu.wikipedia.org/wiki/Ukrajna – 2009. december 30. 21:236 http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_digest&ID=180 – 2009. december 30. 21:457 http://www.nyf.hu/kekk/node/69 – 2010. január 1. 22:478 http://www.magyarszo.com/fex.page:20091210_Szethullik_Ukrajna.xhtml    2010. január 1. 23:00

6

is. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (ukrán titkosszolgálat) már 2008ban a feloszlatásukat kérte. 2009ben Kárpátalja himnuszává a ruszin himnuszt kiáltották ki, amelynek nyomán eljárás is indult. Szintén eljárás alá vonták a vezetőjüket, Dimitrij Szidor atyát, akit Ukrajna területi épségének megbontásával vádolnak.9

Kárpátalja elszakadásáról, Ukrajna széthullásáról azonban nemcsak a ruszinok és nyugati elemzők beszélnek, hanem aggódnak ezen egyre magasabb tisztségben lévő ukrajnai politikusok is. Ungvár polgármestere, Szerhij Ratusnyak, 2009. december eleji nyilatkozatában 10 azt fejtegette, hogy Kárpátalja 90%a el akar szakadni Ukrajnától. „Ez egy komoly tény, mellyel számolnunk kell”  nyomatékosítva gondolatait. Majd így folytatta: „A kárpátaljai, a csernovci és krími mellett még kb. tíz szubkultúra létezik. Ha nem fogjuk magunkat egységes nemzetként szeretni, nem tartjuk magunkat szépnek és kivételesnek a sajátos sokszínűségében, akkor nem államként fogunk létezni, és akkor a legjobb minta számunkra a jugoszláviai” 

Sajátos módon védi Ukrajna az integritását: Európában példátlan módon tiltják a kettős és többes állampolgárságot az alkotmány által. Tehát Ukrajnában mindenki csak ukrán állampolgárságú lehet. 2009ben elfogadták azt a törvényt miszerint ötévi szabadságvesztéssel vagy komoly pénzbírsággal szankcionálható a másik állampolgárság meglétének az eltitkolása. Aki másik ország állampolgárságát önszántából veszi fel, az automatikusan elveszíti ukrán állampolgárságát az új törvény szerint11.

2010ben Ukrajnában is országgyűlési választások lesznek. Az ország sorsa nagyban függ majd az eredménytől. Elválik, hogy egy oroszbarát formáció, vagy egy nyugatbarát formáció alakíthate majd kormányt, és eszerint fognak alakulni az erőviszonyok. Döntő a választás a kisebbségek helyzete miatt is, hiszen a nacionalisták újbóli hatalomra kerülése rontana a kisebbségek helyzetén. Ellenben Viktor Janukovics hatalomra kerülése esetén várható enyhülés, aki ígéretet is tett a kisebbségek elleni törvények visszavonására, és ha be is tartja azokat12, mert az ő kormányzása alatt is születtek kisebbségellenes törvények.

Kárpátalja gazdasága

Kárpátalján a termelésben a mezőgazdaságnak jut mai napig döntő szerep. A megye gazdasága – valamennyi ágát beleértve – alacsony hatásfokú, műszaki színvonalára és szervezettségére az elmaradottság jellemző.13 A térség történelméből kiderül, hogy gyakorlatilag se Csehszlovákia, se Szovjetunió nem vitt véghez iparosítást, modernizációt. Az egy főre jutó termékgyártás a megyében az országos átlag felét sem éri el. 

A munkanélküliség is ebben a megyében a legnagyobb. A legégetőbb kérdés pont ezért foglalkoztatottság kérdése. A munkaügyi hivatalokban nyilvántartottak száma nem fedi a valóságot, hisz jóval több a munkanélküli. Egyes vidékeken a 7080%ot is meghaladja a munkanélküliség14. Ki így, ki úgy próbál a helyzetén javítani, sokszor nem legális megoldások születnek. 

9 http://szentkoronaradio.com/elszakitva/2009_12_29_aruszinokigaztortenete 2010. január 1. 23:2310 http://szentkoronaradio.com/node/81005 2010. január 2. 11:00 11  http://szentkoronaradio.com/node/65663 2010. január 2. 11:1212  http://www.felfold.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=9229 2010. január 2. 12:0113  http://www.hhrf.org/kmksz/karpatalja/gazdasag.html      2010. január 2. 12:3414  http://www.hhrf.org/kmtf/docu/tanulmany/burany/gazdasag.htm 2010. január 3. 09:54

7

A fiatalok teljes létbizonyságban szenvednek15.

Bár Ukrajna gazdasága a kétezres évek eleje óta fellendülőben van, és ezek éreztették hatásukat Kárpátalján is és a reálkeresetek is növekedtek általánosságban16., azonban a válság hatására 26,4%al esett vissza egész Ukrajna ipari termelése. 

Kárpátalja demográfiájaA 2001es népszámlálási adatok szerint a nemzetiségi megoszlás Kárpátalján:Nemzetiség Fő %

ukrán 1 001 149 79,89

magyar 151 533 12,09

orosz 31 318 2,5

román 31 183 2,49

cigány 14 631 1,17

szlovák 5 645 0,45

német 3 578 0,29

zsidó 2 419 0,19

belorusz 2 821 0,23

egyéb 8 883 0,71

Összesen 1 253 160 100

A ruszin népet nem ismeri el Ukrajna önálló népként, így az ukránhoz vannak besorolva. A karpatinfo.net egy 2009. áprilisi cikke17 szerint azonban hozzávetőlegesen 800.000 ruszin él Kárpátalján. A cikk állítása szerint több mint 150.000 ruszin állampolgárságú igazolványt pedig ki is osztottak már Kárpátalján.

2. ábra: A magyarok százalékos megoszlása Kárpátalján

15  http://tiszahat.repeta.hu/korkep 2010. január 03. 10:3416  http://elib.kkf.hu/ewp_08/2008_1_07.pdf 2010. január 03. 11:1217  http://www.karpatinfo.net/article90710.html – 2010. január 3.13:21

8

A magyarság azonban fogyó tendenciát mutat Kárpátalján, ugyanúgy, mint a többi elcsatolt országrészben. Pontosabban, míg nagyjából ugyanannyi főt számlál a magyar népesség, vagy többet,  mint a korábbi évekhez képest, addig arányaiban lesz egyre kevesebb a többségi néphez viszonyítva. Míg 1910ben a lakosság 30%a (174 482 fő) volt magyar, 1930ra ez már csak 15% (109 472 fő) lett, 2001re a magyarság aránya 12% (151 550 fő). 2. ábra: A magyar lakosság százalékos arányának változása Kárpátalja mai területén (népszámlálási adatok alapján, 18802001) 

3.ábra: Magyarok népességaránya Kárpátalján 

4.Ábra: A magyarok megoszlása Kárpátalján

9

A magyar népesség 84%a a magyar határ menti 20 kilométeres sávban tömörül. A többi 16% a Tisza, Latorca, Borzsa felső folyásának vidékén szórványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű.

A magyarok vallási megoszlása a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának honlapja18 szerint:100.000 református, 65.000 római katolikus, 30.000 görögkatolikus, 2.000 izraelita (becsült adatok).  (A külügyminisztériumi honlapon becsült adatként 200.000 főre teszik a magyarság lélekszámát, de ott is elismerik, hogy nincs pontos adat a pontos számról, így a 2001es népszámlálási adatok kerültek feltüntetésre ebben a dolgozatban.)

A   megkérdezettek   21%a   gondolkozik   egy   gyermekes   családmodellben,   53%   két   gyermeket szeretne, 26% pedig hármat. Háromnál többet senkit sem jelölt be. Az átlag így 2,05 gyermek, ami csak a szándékot és a gondolkozást mutatja, nem a tényleges gyermekvállalást. 

Nagy gondot jelent a kivándorlás is. A kérdőív által végzett felmérés szerint 21%uk hagyná el a szülőföldjét véglegesen, ha tehetné, 20%a nem tudja eldönteni, 69% pedig maradna Kárpátalján. 

Mint jeleztem ez az eredmény nem reprezentatív, de mégis aggasztó eredmény, hiszen a felmérés a tömbmagyarságban készült, és nem a szórványban, ahol még nagyobb gondot jelenthet demográfiai szempontból nemcsak a kivándorlás, hanem maga az asszimiláció is.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal összegzése19 szerint 1797 ukrán állampolgár kért letelepedési engedélyt Magyarországon 2007től 2009. I. félévéig. Ez a szám csökkenőben van: fel annyian kértek engedélyt 2008ban, mint 2007ben. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy ebből mennyi a határon túli magyar és mennyi a valóban ukrán. Érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy ez a tendencia azt mutatjae, hogy a szülőföldjükön maradnake a magyarok, vagy csak azt, hogy már nem Magyarország a célország számukra.

A magyar érdekképviselet Kárpátalján

Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmét több szervezet is hivatott ellátni. A két legjelentősebb a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ). Ez a két szervezet sem mentes pártrivalizálásoktól és az egymás elleni csatározásoktól.

1989ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete, amit a magyar külügyminiszteri honlapja20 is elismer. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállítását, valamint az 1944ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációját. Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, a tanács egyik alelnökét is ez a formáció adja (Brenzovics László) és a magyarlakta települések jelentős részében a KMKSZ adja az önkormányzati vezetőket. A 

18  http://www.kum.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcs/Europa/ukrajna/altalanos.htm   2010. január 3. 22:1019 http://www.bmbah.hu/statisztikak.php  2010. január 3. 22:5620  http://www.kum.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcs/Europa/ukrajna/erdekkepviselet.htm  2010. január 3. 23:02

10

magyarellenes rendeletek, törvények ellen ez a szervezet áll ki a leghatározottabban. 

Másik jelentős politikai erő az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), amit a KMKSZ hozott létre 1991ben, de kiváltak, és külön utakon kezdtek el járni. Ez a szervezet ritkábban emeli fel a szavát, és halkabban a magyarságot sújtó diszkriminatív rendelkezések és az esetleges magyarellenesség ellen, de Viktor Janukovics támogatásáért cserében elérték, hogy az államfővé választása esetén visszavonásra kerüljenek a kisebbségellenes törvények. Az UMDSZt szokták hasonlítani az ottani MSZPhez, mivel hasonló, kisebbségek szempontjából megalkuvó politikát folytat és sokszor robban ki körülöttük mindenféle botrány.

A Szülőföld Alap segített létrehozni az UMDSZel és a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvánnyal együttműködésben 2008. szeptember elsejével az Ungvári Nemzeti Egyetemen az önálló magyar kart21, mely önmagában siker, de az azt övező botrány megtépázta a pártba vetett bizalmát sok embernek. A Szülőföld Alap honlapján található pályázati eredmények22 szerint a 2007es évben és 2008. első felében több részletben 56 millió forintot már átutaltak az érintett szervezeteknek, melyeknek sorsa kérdéses, és a mai napig nem tisztázott23.

Tovább rontotta az UMDSZ megítélését az a 2008as Európai Emberjogi Bíróság strasbourgi ítélete, miszerint a Gajdos István (UMDSZ) a 2002. március 31ei ukrajnai parlamenti választásokon választási csalást követett el Kovács Miklóssal (KMKSZ) szemben24. 

További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MUKSZ), Kárpátaljai Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíj Tanács (KMÖT). Itt is érvényesül az tendencia, hogy ezen szervezetek döntő többsége valamelyik két nagy szervezethez, párthoz elkötelezett. Ezek között van aktívabb és kevésbé aktív szervezet ugyanúgy.

Távlati célként minden magyar szervezet programjában szerepel az autonómia különböző formáinak megteremtése. Ennek a célnak a megvalósítását a különböző szervezetek eltérő módon képzelik el. A KMKSZ kidolgozta a nemzetiségi kulturális önkormányzat megalakításának és működésének tervezetét, 1999 decemberében pedig javaslatot tett egy olyan, az ukrán törvényekkel összhangban lévő önálló közigazgatási egység kialakítására, amely Beregszász központtal, Tiszamelléki járás néven magában foglalná a kárpátaljai tömbmagyarság valamennyi települését. 

A kérdőíves felmérés szerint a kárpátaljai magyar kisebbség politikai képviseletével mindösszesen 4%   elégedett,   a   többsége,   74%a   részben   elégedett,   és   22%   azok   aránya,   akik   nincsenek megelégedve. 

21 http://szentkoronaradio.com/elszakitva/2008_06_16_szeptember1jetolmagyarkarazungvariegyetemen  2010. január 3. 23:4522 http://www.szulofold.hu/data/files/90360414.pdf, http://www.szulofold.hu/data/files/111376609.pdf, http://www.szulofold.hu/data/files/97378156.pdf – 2010. január 4. 01:1223   Podrobnosti.ua internetes portál híradása szerint 2009ben elsikkasztotta egy állami vállalat azt a pénzt, amit útlevelek, személyi igazolványok, jogosítványok stb. iratok kiállítására kapott, így ideig szünetelni kényszerült az állam az ilyen iratok kibocsájtását. Jól jelzi ez a kis híradás Ukrajna morális helyzetét, aminek fényében a magyar karra szánt összeg eltűnése, és az általánossá vált korrupció nem is olyan meglepő.24 http://szentkoronaradio.com/node/27471  2010. január 04. 10:23

11

Magyarellenesség Kárpátalján

A már említett, ukrán részről elfajuló nacionalista politika miatt a helyzet az utóbbi években elmérgesedni látszik. 

Korábban nem jellemző etnikai indíttatású támadásra is sor került Beregszászon 2009 augusztusában – adta hírül az ungvári Kárpáti Igaz Szó25. Ukrán fiatalok támadtak rá, és vertek meg egy magyar fiatalt azért, mert társaival magyarul beszélt. A magyarellenes atrocitásról Lőrinc P. Gabriella beregszászi költő számolt be az újságnak, aki maga is részese volt az esetnek. Elmondása szerint mintegy tizenöten ültek és beszélgettek a város egyik parkjában, amikor hét ukrán fiatal ment oda hozzájuk, és közölték velük, hogy nem beszélhetnek magyarul. Miután az egyik magyar fiú tiltakozott, verni kezdték, s a többiek ezt tétlenül szemlélték – tette hozzá. A lap riportere az ügyben megkereste a helyi rendőrség illetékes munkatársát, de tőle azt a tájékoztatást kapta, hogy az esettel kapcsolatban nem történt hivatalos bejelentés. Az eset érdekessége, hogy Beregszászon történt, ami döntően magyar többségű település. 

Több emlékmű megrongálására is sor került a 2009es esztendőben. A vereckei magyar emlékművet 2009. március elején megrongálták26. Kék, vörös és sárga festékkel mázolták be, horogkereszteket és magyarellenes feliratokat fújtak rá.  

A vereckei honfoglalási emlékmű megrongálva

Göncz Kinga, akkori külügyminiszter a budapesti ukrán nagykövettől kért magyarázatot az ügyben. Felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent az elkövetők kézre kerítésére és példás büntetésére, követelte, hogy ukrán állami hozzájárulással állítsák helyre az emlékművet.

Horváthné Fekszi Márta, a külügyminisztérium államtitkára szintén arra kérte Dmitri Tkacsot, hogy 

25 http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/090818/ht03.html   2010. január 4. 11:3426  http://index.hu/kulfold/2009/03/09/megrongaltak_a_vereckei_emlekmuvet/        2010. január 4. 11:56

12

az ukrán hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a jövőben hasonló atrocitások ne fordulhassanak elő.

Ezzel szemben nyomozás nem is indult az ügyben, amit a magyar külügyminisztérium nem is firtatott. A támadás után egy hónappal Pavlo Kononenko, a megyei belügyi főosztály vezetője nyilatkozott, miszerint a vereckei emlékmű hivatalosan nem is létezik. Szerinte az egész országban nő a bűncselekmények száma a gazdasági válság miatt. A tetteseket nem kerültek kézre ezidáig (2010.01.02.).27

Az emlékmű helyreállítását a magyar konzulátus munkatársai kezdték el 2009 májusában, majd csatlakozott hozzájuk Dmitro Tkacs, továbbá az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség számos vezetője.

2009. március 15ére virradó éjszaka Petőfi Sándor ungvári szobrát öntötték le festékkel. Pavlo Kononenko elmondta, hogy nem bukkantak a tettesek nyomára. Hozzáfűzte, hogy rövidesen az ilyen emlékművek közelében térfigyelő kamerákat szerelnek fel, s megerősítik a rendőri jelenlétet.28

A Kárpátalja megyei államhatalmi szervekhez közel álló zakarpattya.net.ua internetes portál 2009. márciusi cikke szerint a vereckei emlékmű megrongálása 29 külföldi titkosszolgálatok provokációja, akik érdekeltek Kárpátalja, Ukrajnától való leválasztásában30. 

Ukrán soviniszta politikusokat tömörítő, Ukrán Nemzeti Egyesülés (UNO) felhívást tett31 közzé 2009. március végén, amiben követelik az összes magyar emlékmű lebontását, mert szerintük az emlékművek megléte okot ad a támadásokra. „A provokátorok cselekedeteit az tette lehetővé, hogy az ukrán társadalmi és politikai szervezetek tiltakozásai ellenére az ukrán államhatalmi szervek megengedték a Kárpátalja gyarmati múltját jelképező magyar emlékművek felállítását, beleértve a turulmadaras oszlopot a munkácsi várban és a honfoglalási emlékművet a Vereckeihágón, ahol kivégezték a KárpátUkrajnát védő több száz gárdistát”  áll a közleményben. 

2009 májusának végén Rahó tanácsának közgyűlése tiltakozását fejezte ki32, hogy a várost átszelő Tisza egyik partjának szakaszát Szegedről nevezzék el. A tiltakozás szerint sérti az ukránok méltóságát az elnevezés. A felháborodásra azután került sor, miután Rahó képviselőtestülete döntött az ügyről. Ezután az egyik képviselő, Vaszil Bokotej a járási ügyészséghez fordult, hogy érvénytelenítse a testület határozatát, amely szerinte "ukránellenes és nemzetiségi ellentéteket szít". A képviselő úgy vélte, hogy a rahói városi tanács döntésével semmibe vette Ukrajna elnökének rendeletét KárpátUkrajna 70. évfordulójának a megünnepléséről, melynek értelmében az annak létrehozásában szerepet vállalt személyekről kell utcákat, tanintézeteket elnevezni. „Az elnök bizonyára nem vidékünk fasiszta magyar megszállása emlékének a megörökítésére gondolt"  közölte a képviselő, aki kilátásba helyezte, hogy a képviselőtestület döntésének érvényben maradása esetén a „régió öntudatos polgárai és hazafias erői" bojkottálni fogják Rahó 

27  http://szentkoronaradio.com/node/61663        2010. január 4. 12:2428 http://www.nol.hu/kulfold/ungvaron_meggyalaztak_petofi_sandor_szobrat 2010. január 4. 13:0029 Az említett jelentés nem említi a Petőfi Sándor ungvári szobrának megrongálását, mert előbb készült, mint az újabb rongálás, de nyilvánvaló, hogy arra is vonatkoztatható ez a logika.30  http://www.fn.hu/kulfold/20090311/titkosszolgalat_all_vereckei_emlekmu/        2010. január 04. 13:2131  http://szentkoronaradio.com/node/59167       2010. január 04. 13:4532  http://szentkoronaradio.com/elszakitva/2009_05_30_szegedfasisztanevazukranokszerint  2010. január 04. 13:56

13

napjának a megünneplését. Ebből az apró eseményből is látszik a Kárpátalján uralkodó magyarellenesség, ami „fasiszta” megszállásnak nevezi a történelmi, magyar fennhatóságot. 

Szintén nem tesz jó a magyarukrán viszonynak, hogy olyan műsorok kerülnek adásra, főműsoridőben, amiben a „Magyarország által gerjesztett kárpátaljai szeparatizmus”  a főtéma. Az ukrán állami televízió központi (egyes) csatornáján 2009 novemberében sugárzott riportfilmben megszólaltak a soviniszta Szvoboda (Szabadság) országos szövetség politikusai, akik szerint felháborító, hogy „pofátlan” módon magyarul szeretnének tanulni a magyarok Kárpátalján. Az emlékművekről elmondták, hogy azok mindegyike „egyegy leplezett határkő”. Sajátos történelmi nézetük szerint a magyarok 1100 éve ősi ukrán földeket foglaltak el, mely megszállásnak 1938ban a kárpátaljai ukrán szabadságharcosok vetettek véget a független Kárpátukrajna kikiáltásával, ami végül a bevonuló magyar hadsereg által rendezett vérfürdő által vált semmivé. Ez a történelmi tézis egyébként megtalálható egyre inkább az ukrán hivatalos történetírásban is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az ügyészséghez fordult az ügyben.33

A kérdőívet kitöltők 47%a érzi magát „kis mértékben” hátrányosan érintve magyarsága miatt, 26%a nem érez semmilyen megkülönböztetést, 16%a nagy mértékben érzi magát megkülönböztetve, és 11%a   nem   tudta   eldönteni   a   kérdést.   Tehát   az   általam   megkérdezettek   63%a   érzi   magát hátrányosan megkülönböztetve magyarsága miatt.  

A magyar nyelv és oktatás helyzete Kárpátalján

A magyar nyelvű oktatás Kárpátalján jelenleg igen egyenetlen, szinte járásonként, körzetenként változik. Azokban a járásokban, ahol nagyobb tömbben élnek magyarok, 1945 után nem szakadt meg az oktatás az elemi és az általános iskolákban. Azonban léteznek olyan görög katolikus falvak, ahol a magyar lakosságot ukránnak minősítették, így nem kaptak anyanyelvű oktatást.

Egyetlen magyar nyelvű továbbtanulási lehetőséget csak az egykettő működő tanítóképző szakközépiskola, és az Ungvári Állami Egyetem biztosít 1963tól, de ott is csak magyar nyelv irodalomtanárok képzésénél. 2008tól az Ungvári Nemzeti Egyetemen létezik önálló magyar kar. A többi karon, és többi egyetemen minden tárgyat ukránul kell hallgatnia a magyaroknak.

Egészen  1988ig  nem  létezett  külön,   a  magyar  óvodák   számára  kibocsátott   tanmenet,  és   zenei nevelésből még a mai napig nincs ilyen terv. A városokban pedig az 1989. évig egyáltalán nem volt magyar nyelvű  óvoda,  még a zömében magyarok  lakta Beregszászban sem. Kárpátaljának  tehát 1945 óta nincs olyan magyar nyelvű oktatási intézményhálózata, amely az óvodától a felsőoktatásig biztosítaná a magyar nyelvű gyerekek magyar nyelvű oktatását.

Legrosszabb   helyzetben   a   szórványmagyarság   van.   Számukra   semmilyen   anyanyelvű   oktatás sincsen,   még   a   nagyobb   városokban   (Huszt,   Rahó,   Körősmező)   sem   indítanak   magyar   nyelvű osztályokat, sőt, még fakultációkat sem tartanak magyar nyelvből. 

Gondot jelentenek az olyan területek magyar nyelvű oktatása, ahol korábban nem volt anyanyelvű oktatás, de mégis sikerült elindítani egyegy osztályt, mert a szülők félnek, hogy a gyermeküknek nem tudnak segíteni a tanulásban, és attól is tartanak, hogy gyerekük nem tud majd boldogulni Ukrajnában, ha nem ukrán osztályba jár. 

33  http://www.mon.hu/hirek/magyarorszag/cikk/amagyarokatszapuljakfomusoridobenazukranujnacik/cn/news2009111905421520  2010. január 4. 14:01

14

Egy generáció nőtt fel sok helyen magyar nyelvű oktatás nélkül, amelynek természetes, hogy nincs ilyen képzés.34

A KMKSZhoz köthető Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek (KMPSZ) köszönhető a szórványprogram beindítása, ami a szórványban élő magyarság oktatásán próbál javítani, de ők is komoly szakember és pedagógus hiányban szenvednek a beszámolójuk alapján.35 

A   kérdőíves   felmérés   alapján   95%   tudott   magyar   nyelven   tanulni,   a   megkérdezettek   21%a „nehezen”.   A   megkérdezettek   31%a   azonban   nem   szeretné   anyanyelvi   oktatásban   részesíteni gyermekét.   36% azoknak   az   aránya,   akik  könnyen   tudtak   anyanyelvi   oktatásban   részesülni,   de gyermeküket   nem  részesítenék  magyar  nyelvű   oktatásban.  A   szórványban   ezek  az  adatok  még rosszabbak lehetnek.

A magyar nyelvű oktatásra 2010től nagy csapást mér az ukrán állam. A Szlovákiában hatályos nyelvtörvényhez hasonlóan, de talán még drasztikusabban Ukrajnában is elkezdték korlátozni az anyanyelvi oktatást és számos ponton nehezítik a magyar nyelvű diákok felsőfokú tanulmányait.

2009 áprilisban az ukrán törvényhozás elé került egy olyan nyelvtörvény, ami az ukrán nyelvet engedélyezné csak a munkahelyeken, hivatalokban és köztereken. A törvényjavaslat csak ott engedélyezné a kisebbségi nyelvek használatát, ahol a kisebbség többségben van. A törvényjavaslatot a BJuT frakció (Timosenko pártja) képviselője Pavel Movcsan nyújtotta  be.36

Szeptemberben a szlovák nyelvtörvényre hivatkozva az Ukrán Néppárt kárpátaljai szervezetének elnöke, Ivan Gabor kérte, hogy az ukrán törvényeket is szigorítsák a Szlovákiában hasonlatos törvényhez, mert szerinte Ukrajnában a szlovákiaival ellentétes helyzet alakult ki, mivel egyes megyékben a többségben lévő ukránok nem jutnak információhoz anyanyelvükön.37

2009. szeptember 30án meg is született az ukránosító rendelet.  Az 1033. számú rendelet értelmében a kárpátaljai iskolákban kizárólag államnyelven lehet beszélni októbertől. A rendelet emellett megengedi, hogy azokban az intézményekben, ahol az oktatás az országban élő "nemzeti kisebbségek" nyelvén történik, a magyarok nyelvét is alkalmazhatják az oktatás során.38

Dr. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke elemezte az őszi kormányrendeletet, és az elemzést közzétette. Véleménye szerint a rendelet nem csak hogy a nemzetiségi nyelvek oktatásból történő kiszorítását célozza, emellett még alkotmánysértő is, hiszen hatáskörét túllépve olyan területet (a nyelvhasználatot) szabályoz, melyet csak törvény erejével lehetne. 

A rendelet további részei szerint 2010től csak ukrán nyelven lehet letenni az egyetemekre való bejutáshoz szükséges érettségi és felvételi vizsgát. A rendelkezés következménye lehet, hogy még kevesebb magyar szülő vállalja, hogy gyermekét magyar tannyelvű iskolába íratja, hiszen emiatt a 

34 http://www.hhrf.org/kmksz/magyarsag/oktatas1.html       2010. január 4. 14:24  35 http://kmpsz.uz.ua/index.php/szorvanyprogram.html – 2010. január 14:5636 http://szentkoronaradio.com/send/send/62312 – 2010. január 4. 15:3237 http://szentkoronaradio.com/elszakitva/2009_09_06_ukransovinisztakatvennekatotnyelvtorvenyt – 2010. január 4. 15:4738 http://kitekinto.hu/karpatmedence/2009/10/05/kotelez_lett_az_ukran_nyelv_hasznalata_a_magyar_iskolakban      2010. január 4. 16:04

15

diákok jelentős hátránnyal indulnak majd az egyetemi felvételin. A magyar tannyelvű iskolák alacsony tanulói létszáma viszont egyre fenyegetőbb egész Kárpátalját nézve; félő, hogy pár éven belül be kell zárni ezeket az intézményeket.

Szintén a magyar nyelv használatának visszaszorulásával járhat a nem állami intézmények támogatásának visszavonása is. A magyar nyelv és kultúra egyik legeredményesebb őrzői a magyar nyelvű egyházi iskolák. 2009 szeptemberében több egyházi intézmény is hivatalos értesítést kapott a megyei tanügyi osztálytól, miszerint ezen iskolákban a kötelező órák után járó bérköltségek biztosítását október hónaptól kezdve felfüggeszti az ukrán állam. (A lépés azért is érte felkészületlenül az intézményeket, mert noha a támogatások visszavonását már 2009. januárra beharangozták, szeptemberig az addigi gyakorlat maradt életben.) A magyar tannyelvű egyházi intézmények fennmaradása az állami résztámogatás felfüggesztésével így igen nagy veszélybe került. 39

Nem készülnek magyar nyelvű tankönyvek sem. Az nem hatott újdonságként a kárpátaljai magyar iskolákban, hogy a tankönyvek nem érkeztek meg az iskolakezdésre, mert ez már megszokott jelenséggé vált évről évre. Az viszont annál szokatlanabb, hogy a kilencedikeseknek idén már államnyelven kell tanulniuk a földrajzot, a jogismeretet és Ukrajna történetét. „Három ilyen stratégiai fontosságú tantárgyat ukrán nyelven igazán színvonalasan oktatni nem lehet. A tanárnak, aki évekig nem ezt tette, most hirtelen kellene egy rendelet alapján átállnia, a gyerek pedig, akinek ezt a könyvet használnia kellene, szintén nem rendelkezik akkora szókinccsel, hogy ezt használni tudja" – fejtette ki Szilágyi Lajos, a Mezővári II.Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója a Kitekintőnek. 40

Az új körülményekkel még csak barátkoznak mind a pedagógusok, mind a diákok. „A mi tanáraink úgy oldják meg, hogy csak a szakkifejezéseket ukránul és minden mást magyarul magyaráznak. A könyveket a gyerekeknek odaadtuk, ukránul nem kérdezzük őket vissza" – mondta Pécsi Éva, a Benei Magyar Tannyelvű általános iskola igazgatója.41

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség levélben fordult az ukrán kormányfőhöz. A KMKSZ felhívja Julija Timosenko figyelmét mind arra, hogy az államnyelven történő érettségi csökkenti a felsőoktatásban résztvevő magyar hallgatók arányát, mind arra, hogy az ukrán nyelvű tankönyvek a diákok tudásszintjének csökkenését vonhatja maga után. Ezek értelmében a szervezet levelében kért a fenti rendelkezések átgondolását, illetve visszavonását. Mindemellett a KMKSZ a támogatás nélkül maradt magyar líceumok finanszírozásának lehetővé tételét kérte az ukrán kormánytól.42

Magyarország részéről támogatás mutatkozik a kárpátaljai magyarok irányába. A KMKSZ képviseletében, a Szülőföld Alap októberi, révkomáromi konferenciáján felszólaló Barta József beszámolt a Kárpátalját ért hátrányos intézkedésekről.

Medvigy István, a Szülőföld Alap és Szakképzési Kollégium tagjának ígérete:

39 http://kitekinto.hu/karpatmedence/2009/10/21/megint_elcsendesitenek_a_magyarokat 2010. január 4. 16:1240 http://www.dunatv.hu/otthon/ukrajna_oktatas.html – 2010. január 4. 16:2341 http://kitekinto.hu/karpatmedence/2009/10/21/megint_elcsendesitenek_a_magyarokat 2010. január 4. 16:1242 http://kitekinto.hu/karpatmedence/2009/10/21/megint_elcsendesitenek_a_magyarokat  2010. január 4. 16:12

16

„A magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények támogatására 88 millió forint jut majd, a magyar nyelvű szak és felnőttképzés, valamint az esélyegyenlőséghez és felzárkóztatáshoz való hozzájárulás 34,2 millió, a magyar nyelvű oktatásinevelési intézmények pedagógiai továbbképzésének támogatása 10 millió forint lesz" 

Emellett további pénzeket különítenek el a magyar nyelvű szak és tankönyvek kiadására, oktatási segédanyagok ellátási helyzetének javítására, valamint a magyar tannyelvű óvodák, általános és középiskolák működésének technikai és módszertani segítésére – tett ígéretet. Persze, ezek semmit sem érnék, ha az ukrán politikai vezetés ellenségesen áll továbbra is a magyar nyelvű oktatáshoz.43

A magyar külügyminisztérium illetékes szakállamtitkára, Faller Jenő hivatalába kérette 2009 novemberében Dmitrij Tkacsot, Ukrajna magyarországi nagykövetét, miután tudomására jutott a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás helyzete. Faller azért kezdeményezte a találkozót, hogy tájékoztatást kérjen az ügyben.

Az MTInek így nyilatkozott a szakállamtitkár: a Külügyminisztérium úgy látja, a mostani lépés egyenes következménye a magyar részről többször kifogásolt 461/2008 sz. oktatási miniszteri rendeletnek, amely fokozatosan ukrán tannyelvűekké alakítaná át a nemzetiségi oktatási intézményeket. 

A szakállamtitkár kérte, hogy az ukrán kormány tegyen lépéseket a tankönyvkiadással kapcsolatos probléma haladéktalan megoldása érdekében, továbbá ismét szorgalmazta az oktatási miniszteri rendelet felülvizsgálatát.44

Balázs Péter, a magyar külügyminiszter 2009. decemberi kijevi látogatása során számonkérte az ukrán oktatási miniszteren a kárpátaljai magyar oktatást ért támadásokat. Válaszában Ivan Vakarcsuk biztosította a magyar felet, hogy a tanintézetek 10. osztálya számára elkészültek a magyar nyelv és irodalom tankönyvek, a szaktantárgyak tankönyveinek magyar fordítása pedig folyamatban van, a könyveket a szeptemberi iskolakezdés előtt átvehetik a diákok. A külügyminiszter kérésére Ivan Vakarcsuk azt ígérte, hogy megvizsgálják: vane lehetőség legalább a magyar nyelv és irodalom szakon magyarul felvételizni.45

A 2010es tanévkezdés majd megmutatja, hogy mennyire volt hathatós a magyar külügy közbenjárása, és mennyire gondolta komolyan az ígéreteit az ukrán fél. Az sem lesz mellékes szempont, hogy a választások után milyen kormányzat jön létre, és az mennyire fogja tolerálni a kisebbségeket.

A magyar kultúra és médiafogyasztás helyzete Kárpátalján

43 http://kitekinto.hu/karpatmedence/2009/10/03/tobb_tizmillio_forint_karpataljai_oktatasra  2010. január 4. 16:4344 http://www.umdsz.uz.ua/news2009/november/20091116idehaza.html  2010. január 4. 16:5645 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Aktualis/Szovivoi_nyilatkozatok/BP_Kijev_091223.htm  2010. január 4. 17:02

17

Az 1945 után a magyar kultúra és hagyományok ápolása nehézzé vált egészen a Szovjetunió felbomlásáig, Ukrajna létrejöttéig. Ezután indulhatott meg a kultúra és hagyományok ápolása intézményesen.

A kulturális helyzet nagyban eltér itt is a tömbmagyarságban és a szórványban. Míg a tömbmagyarságban kiépültebb az iskolarendszer, ami sokszor vállal fel Kárpátalján is kulturális szerepet, és a meglévő egyesületek, színházak is nagyobb számban vannak jelen, addig a határtól messzebb élő magyarság helyzete jóval rosszabb. Jól mutatja ezt a KMKSZ 2009es programsorozata46, aminek döntőrészét magyar többségű területeken, tömbmagyarságban rendezték. Más szervezet munkásságáról nem is érhető el ilyen összefoglaló.

A kérdőívet kitöltők között 42% válaszolta azt, hogy van lehetősége a magyar kultúrát ápolni, 39%nak nincs lehetősége, 19% pedig nem tudja.

A kérdőívet  kitöltők között  47% válaszolta  azt,  hogy van  lehetősége hozzájutni  magyar  nyelvű irodalomhoz, 36% nehezen, 17%nak pedig nincs lehetősége.

A kérdőívet kitöltők között 44% válaszolta azt, hogy van lehetősége magyar többségű szórakozó helyre járni, 42%nak ritkán, 14%nak pedig nincs lehetősége.

A határhoz közel élő tömbmagyarság médiafogyasztását döntőrészben az anyaországi, határon átnyúló sugárzású tévé és rádióadók teszik ki. A kérdőívre válaszolók többsége is az RTL Klubot és a Duna TVt jelölték meg. 

Helyi kisebbnagyobb újságok is vannak: mint a Kárpáti Igaz Szó a legrégebbi, mely nemrég kettévált „fekete” és „zöld” kiadásúvá a KMKSZ és UMDSZ csatározásai nyomán.  A KMKSZ saját hetilappal is rendelkezik, ami a Kárpátalja nevet viseli, melynek kiadását a Szülőföld Alap támogatja. Létezik még a Kárpátaljai Magyar Krónika, a Közoktatás és a BeregInfo nevű kisebb lapok. Internetes portálok ezen sajtótermékek online kiadását jelentik, de Kárpátalján egészen kis mértékben van elterjedve az internet, és kevesen is tudják megfizetni az általános szegénység miatt.

Megemlítendő még, hogy a Kárpátaljai Állami Televízió és Rádiótársaságot törvény kötelezi a kisebbségi műsorok készítésére, amire fenntart egy magyar szerkesztőséget is, és heti egykét órában van magyar nyelvű rádió és tévéadás is.

A   kérdőíven   megkérdezettek   74%a  válaszolta   azt,   hogy  van   lehetősége   magyar   nyelvű   média fogyasztására, 22%nak nincs, 4%nak pedig csak ritkán.

A magyar külügyminisztérium megítélése és lehetőségei

A Magyar Köztársaság 2007ben lépett be a schengeni övezetbe, ami megnehezítette a nem EUs országokban élő, határon túli magyarság helyzetét, így a kárpátaljaiakét is. A Magyar Igazolvánnyal47 igaz igénybe vehető számos kulturális, diák, utazási, pedagógusi kedvezmény, azonban ezek a Magyar Köztársaság területén élnek csak és a beutazáshoz mindenképpen schengeni vízumra van szükség, aminek megszerzése körülményes és anyagi áldozatokkal jár. 

46 http://www.hhrf.org/kmksz/aktualis/rendezvenyek.html 2010. január 4. 17:3447 http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=magyar_hu&j=magyar_hu – 2010. január 4. 17:43

18

Talán ennek vagy a diplomáciánk vélt gyengesége nyomán alakult ki olyan vélemény, miszerint a kérdőíven megkérdezettek 40%a nem elégedett a magyar kormányok lépéseivel. 

Olyan nézetek fogalmazódtak meg a lapokon, miszerint az anyaország elfelejtette az ott élőket, amely véleményhez hozzájárulhatott a 2005ben, népszavazáson elutasított kettős állampolgárság alanyi jogon való megadása. (Kárpátalján ma már ez nem is lehetséges, hiszen nem lehet valaki kettős állampolgár, ami szabályozás ellen kötelessége lenne felszólalnia a mindenkori magyar külügyminisztériumnak.) 

Csak a megkérdezettek 8%a elégedett, a maradék 52% pedig részben elégedett a magyarországi kormányok Kárpátaljáért tett intézkedéseivel.

A mindenkori magyar kormánynak a feladata odafigyelni a határon túli magyarságra olyan mértékben, hogy meggátolja az asszimilációjukat, segíteni az önrendelkezésüket, kiállni értük minden szinten. Kárpátalja esetében az oktatásra és a nyelvi korlátozásokra kell különösen koncentrálni, és meg kell gátolni a tényleges etnikai alapon szerveződő, magyarságot ért támadásokat. 

Az oktatáshoz természetesen Magyarországnak forrásokat kell biztosítani, aminek útját figyelemmel kell kísérni, és ellenőrizni a felhasználását a nagymértékű korrupció és bűnözés miatt. 

Elő kell segíteni a szórványban lévők helyzetének javulását, mert mint kiderült, az ő helyzetük a legsúlyosabb. Ez főleg intézményhálózatot és szakembereket igényel.

A szegénység felszámolásában is segítséget nyújthat a mindenkori magyar kormány további, Kárpátalján történő beruházással és a vállalkozók Kárpátaljára történő befektetési kedvének növelésével, a lehetőségek feltárásával (olcsóbb munkaerő, kedvezőbb földrajzi fekvés Oroszország felé stb.).

Egy diplomáciai eszköz lehet a mindenkori magyar kormány kezében az, hogy Ukrajna még nem NATO és EUs tag. Feltételekhez kell kötni Magyarország támogatását a csatlakozást illetően, aminek szigorú kisebbségvédelmi garanciákkal, akár autonómiával kell járnia.

Ameddig nincs napirenden Ukrajna csatlakozásának kérdése, addig a diplomáciai eszközök kimerülnek a nemzetközi fórumokon való felszólalásokban, a nagykövetek és felelősök számonkérésében.

Sokat jelentene mind az ott élőknek, mind diplomáciai téren, ha sűrűbben jelennének meg a magyar külügyminisztérium emberei Kárpátalján és a helyszínen tájékozódnának.

A helyzet megoldása több tényezős véleményem szerint. Sok múlik a 2010es ukrán parlamenti választásokon, hogy melyik erő kerül hatalomra. Egy mármár sovinisztának tekinthető, nacionalista, nyugatbarát kormányzat születike, vagy egy mérsékeltebb, oroszbarát formáció kerül hatalomra? Ezzel kapcsolatosan a mindenkori magyar kormánynak is erőteljes fellépésre lesz szüksége, hogy valóban megtörténjenek azok a kisebbségvédelmi intézkedések, amiket a magyar külügy és a kárpátaljai magyarság is már kiharcolt, de csak ígéretek szintjén léteznek. 

19

Az ott élő magyarok aktivitásán is sok múlik. Ismeretterjesztő programok keretében lehetne ismertetni a politikai, kulturális, oktatási képviseletük, megmaradásuk lehetőségeit és be kell vonni az ottani magyarság minél nagyobb részét a programba. 

Az lenne az igazi eredmény, ha a különböző meglévő pártok, és szervezetek legalább stratégiai kérdésekben, a kárpátaljai magyarság érdekében együtt tudnának működni, és ebben az együttműködésben aktív szerepet kaphatna a mindenkori, magyarországi kormányzat is.

A szegénység felszámolása nagyban az ukrán állami költségvetésen múlik, hogy mennyire tudja Ukrajna gazdaságát fellendíteni, és mennyire hajlandó Kijev Kárpátalja fejlesztésére is pénzt szánni.

Összegzés

A dolgozatból kiderül, hogy Kárpátalja helyzete rossz, de korántsem reménytelen. A szegénység, a népességcsökkenés, az anyanyelvű oktatás elégtelensége és a politikai képviselet jelentik a legnagyobb gondot jelenleg. 

A népességcsökkenés problémája, illetve a többségi nemzethez képest viszonyított aránya is égető, amiket a kérdőíves felmérés eredményei is alátámasztottak. 

Bebizonyosodtak sajnos azok az előismereteimen alapuló információk is, miszerint a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatását próbálják ellehetetleníteni. A probléma megoldására látszik esély, de ez majd a 2010es tanévkezdéskor derül majd ki.

A politikai érdekképviselet terén is van mit fejlődnie a magyarságnak Kárpátalján. Jellemző a széthúzás, és a pártrivalizálások. Fontos lenne, hogy az ottani politikai vezetők se korrumpálják magukat, hanem inkább mutassanak példát a magyarság számára.

Érdekes lenne elkészíteni ezt a dolgozatot a 2010es állapotokat elemezve  egy év múlva és összehasonlítani ezzel a dolgozattal, ami a 2009es állapotokat mutatja be. A kérdőíves felmérést is érdemes lenne újra, és nagyobb számban elvégezni.

Remélem, hogy a dolgozatommal érdekes és hasznos információkkal tudtam szolgálni Kárpátalját tekintve, és sikerült felvázolnom azokat a problémákat, amik valóban jelen vannak Kárpátalján, és sikerült a hozzájuk tartozó minimális lépésekre tanáccsal szolgálni.

20

MellékletekKérdőív

Karikázással jelölje meg az Ön véleményét legjobban tükröző választ. Nevet és más adatot NEM kérünk feltüntetni. Teljesen névtelen és a szabad akaraton nyilvánul a kérdőív kitöltése. Megjegyzést bárhova írhat a teszt karikázásán túl.    Életkor:........     Nem: férfi/nő1. Mi a véleménye a magyarság helyzetéről Ukrajnában (Kárpátalján)?

Kiváló   Jó  Nem tudom  Rossz

2. Éri hátrányos megkülönböztetés magyar származása miatt?Nagy mértékben  Kis mértékben   Nem tudom  Nem ér megkülönböztetés

3.Tudotte anyanyelvén tanulni?Igen  Nem  NehezenHa nem, miért nem:

4. Ön szerint könnyebben vagy nehezebben tude anyanyelvű oktatásban részesülni egy magyar ma, mint pár éve?

Könnyebben Nehezebben  Nem tudomHa nem, miért nem:

5.A leendő gyermekét szeretné anyanyelvi oktatásban részesíteni?Igen  Nem  Nem tudomHa nem, miért nem:

6.Vane lehetősége a magyar nyelvű irodalomhoz jutni?  Van  Nincs  Van, de nehezen

7.Vane lehetősége magyar többségű szórakozóhelyre járni?Van  Nincs  Ritkán

8.Vane lehetőség a magyar kultúra ápolására (néptánc, népdalok stb.)Van  Nincs  Nem tudom

9.Vane lehetősége magyar nyelvű médiafogyasztásra? (újság, TV, Rádió)Van Nincs  RitkánHa van, melyek azok:

10. Elégedette a magyar kisebbség politikai képviseletével Ukrajnában?Igen  Részben  NemHa nem, miért nem:

11.Elégedette a magyarországi kormányok  Kárpátalján élő magyarokért tett lépéseivel?Igen  Részben  NemHa nem, miért nem:

12. Hány gyermekes családban gondolkozik?Egy  Kettő Három  Négy  Négynél több  Nem akarok gyermeketHa nem, miért nem:

12.Ha tehetné elköltöznee Kárpátaljáról véglegesen?Igen  Nem  Soha  Nem tudom 

21