587

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. Évfolyam különszám,

2011.december

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM

VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a

„Hallgatók a Tudomány Szolgálatában”

Védelmi igazgatás szakos hallgatók

I. országos tudományos konferenciája

Kulcsár Ágnes

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye katasztrófa-veszélyeztetettsége és

védelmének időszerű kérdései

Disaster-exposure of Szabolcs-Szatmár-Bereg county

and the topical issues of its defence

Budapest, 2011. november 10.

588

Absztrakt:

Ebben a konferenciaanyagban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét legnagyobb

mértékben fenyegető katasztrófa típusokat mutatom be, kiemelt figyelmet fordítva az ár- és

belvízi veszélyeztetettségre valamit a vegyi üzemek és a veszélyes áruk szállításából eredő

kockázatokra. A tanulmány első fejezeteiben az olvasóval megismertetem a katasztrófa

típusokat, ez alapján beazonosíthatóak a megyére jellemző veszélyhelyzetek. Ezt követi a

hazai katasztrófavédelem bemutatása, a hivatásos és nem hivatásos szervek felsorolása. A

magyarországi szabályozás rendszerének bemutatásánál kiemeltem a települések polgári

védelmi besorolásának jelentőségét, hiszen ez a védelem helyi szinten való

megszervezéséhez elengedhetetlen. A megyére általában jellemző földrajzi,

infrastrukturális és társadalmi viszonyainak vizsgálata után áttértem a tényleges

veszélyeztetettség bemutatására, először a természeti katasztrófák közül az árvizet és az

ellene való védekezési lehetőségek megvalósulását kutattam, majd a belvízi fenyegetettség

vizsgálata következik. Végül feltártam, a civilizációs katasztrófák közül, a megye ipari

veszélyeztetettségét, különös tekintettel a veszélyes áruk szállítására.

Kulcsszavak: katasztrófa típusok, polgári védelmi besorolás, árvíz, belvíz, veszélyes

áruk és anyagok

Keywords: types of catastrophe, civil defence classing, floods, inland waters,

dangerous merchandise and ingredients

BEVEZETŐ

A Földön minden országot, így hazánkat is gyakran sújtják különböző eredetű

katasztrófák. Elég csak az árvizekre, a globális felmelegedésből adódó rendkívüli

időjárásra, vagy az emberi tevékenységgel összefüggő ipari katasztrófákra gondolnunk.

Az Alkotmányban megfogalmazott biztonságos életfeltételek eléréséhez megalkotásra

került a 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról,

szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.

A különböző szintű jogszabályok pedig meghatározzák a hazai katasztrófavédelem

szervezetének rendszerét, feladatait, továbbá rögzítik a tevékenységük alapelveit.

A tanulmányom témájául azért választottam Szabolcs-Szatmár-Bereg megye katasztrófa-

veszélyeztetettségének bemutatását, mert én magam is itt élek és fontosnak tartottam, hogy

a megyei sajátosságokat kiemelve egy átfogó képet nyújtsak azoknak akik ez a művet

elolvassák majd. A terjedelmi korlátok miatt sajnos nem tudom az összes fenyegető

veszélyforrást elemezni, ezért inkább a legjellemzőbbeket vizsgálom és mutatom be

részletesebben.

Célul tűztem ki, hogy az olvasó megismerje a megye földrajzi, társadalmi, infrastrukturális

viszonyait, az ezekből eredő kockázatokat.

589

Általánosságban ismertetem a hazai katasztrófavédelem rendszerét, mind a hivatásos mind

a civil ág jelentőségének bemutatásával, aztán pedig a települések polgári védelmi

besorolását vizsgálom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kivetítve.

Az általános bemutatást követően részletesen elemzem, egy-két történelmi példával is

alátámasztva, a terület árvízi és belvízi veszélyeztetettségét és az ellenük való védekezés

lehetőségét. A már meglévő védművek (gátak, tározók) állapotáról és jövőbeli fejlesztési

lehetőségekről is szót ejtek majd.

Elemzem a megye vegyi veszélyeztetettségét is. Elsősorban az ipari üzemek jelentenek

kiemelt kockázatot bár a szigorú törvényi előírásoknak köszönhetően szerencsére ritkán

okoznak katasztrófát.

Végül megvizsgálom a veszélyes anyagok szállításából adódó veszélyeztetettséget, mivel

az ilyen jellegű balesetek sajnos elég gyakoriak a megyénkben, hiszen elég nagy az átmenő

tranzitforgalom megyén köz- és vasútjain egyaránt.

1. A katasztrófákról általában

A katasztrófákat eredetük szerint természeti és civilizációs típusokra lehet bontani.

A természeti eredetű katasztrófák közé soroljuk a geológiai, az időjárási eredetű, a

biológiai és a hidrológiai katasztrófákat.

Geológiai katasztrófának tekintjük a földrengést, a partomlást, a földcsuszamlást és

a földkérgi jelenségeket.

Időjárási eredetű katasztrófahelyzetet teremthetnek a szélviharok, továbbá az

aszály, a rendkívüli hideg, a havazás, a jegesedés és a villámlás.

A biológiai katasztrófák közé soroljuk a rovar – és növényvilággal kapcsolatos

egyes jelenségeket.

Hidrológiai katasztrófát okozhatnak az árvizek, a belvizek, a felhőszakadások, a

tüzek és a robbanások.1

Ezen katasztrófaveszélyek közül én a hidrológiai katasztrófákkal foglalkozok, mivel az ár-

és a belvíz jelenti megyénk számára a legnagyobb kockázatot.

Civilizációs katasztrófának tekintjük a társadalmi, az ipari – technikai, a szállítási, a

közlekedési, a fertőzést, illetve járványt előidéző, valamint a nukleáris katasztrófákat.

1 Dr. Bakondi Gy., 2000a.

590

Társadalmi katasztrófához vezethet a migráció, a terrorcselekmények sorozata,

valamint a háború.

Ipari – technikai katasztrófát okozhatnak a mérgek, a vegyi anyagok, az

energetikai, az ipari, a mezőgazdasági technológiák, a tüzek és a robbanások.

Szállítási – közlekedési katasztrófa a légi, vízi, vasúti és a közúti szállítás területén

következhet be.

A nukleáris baleset az a katasztrófatípus, amellyel kapcsolatosan - a csernobili

tapasztalatok alapján – nemzetközileg szabályozott, kontrollált és egységes elvek

alapján működő védekezési rendszerek épültek ki. Az egységes szemléletmód a

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásaiban realizálódik, hazánk ezeket

kezdettől fogva kötelező érvényűnek tekinti.2

A civilizációs katasztrófák közül ebben a tanulmányban az ipari és a szállításból adódó

veszélyeket vizsgálom meg részletesen az anyag terjedelmi korlátai miatt.

2. A hazai védelem

A védekezési feladatok ellátói elsősorban persze a profik, a katasztrófavédelem

szerveinek munkatársai: hivatásosok, köztisztviselők, közalkalmazottak. A

katasztrófavédelem hivatásos ágához a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

(BM OKF), a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, a fővárosban a Fővárosi Polgári

Védelmi Igazgatóság, és a Polgári Védelmi kirendeltségek, irodák tartoznak.

Továbbá a katasztrófavédelmi rendszer szervezeti- intézményi alrendszerének elemei

között különleges helyet foglalnak el a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok. De ha csak

rájuk várna a feladat, kevesek lennének.

A polgári védelem erőinek nagyobb része a lakosság soraiból kerül ki. Egyfelől a törvény

erejével polgári védelemre kötelezettekből, másfelől az önkéntesekből, akik egyéni és

közösségi érdekeik felismerése alapján, vállalják a felkészülés terheit és a szolgálatot. A

katasztrófavédelem a lakosságért van – és általa. Fő erőit és utánpótlását belőle meríti,

áldozatos tevékenységéért az elismerést, a köszönetet elsősorban tőle várja és kapja meg. A

katasztrófavédelem nem hivatásos ágába a fentiekkel összhangban a következő szervezeti

elemek és csoportok tartoznak:

2 Dr. Bakondi Gy., 2000a.

591

a) az állami és önkormányzati szervek, szervezetek (minisztériumok, országos hatáskörű

szervek, önkormányzatok, ÁNTSZ, az Országos Meteorológiai Szolgálat stb.),

b) a hivatásos mentő és védelmi szervezetek (a tűzoltóságok, a Magyar Honvédség, a

rendvédelmi szervek, az Országos Mentőszolgálat, speciális mentőszervezetek),

c) az előbb említett polgári védelmi szervezetek: az állampolgári kötelezettség alapján az

állampolgárokból létrehozott egységek,

d) a gazdálkodó szervezetek,

e) az önkéntes társadalmi-, és humanitárius civil szervezetek.

A hivatásos katasztrófavédelem, tehát önmagában nem elegendő, szövetséget kell kötnie az

érintett lakossággal, a védekezés pedig nagyon gyakran országos összefogást követel meg.

Ha például az árvízi beavatkozásokat tekintjük, akkor további problémaként felmerül az is,

hogy a történelmi Magyarországot feldarabolták, így a korábban kialakított egységes ár- és

belvízvédelmi szervezetek rendszerét újra kellett szervezni.3

Itt kell megemlítenem az egyik nagyon aktuális változást, miszerint a január 1-jével életbe

lépő új katasztrófavédelmi törvény többek közt módosítja a polgári védelmi kötelezettség

alá tartozó személyek körét.

A következő alfejezetben csak a települések polgári védelmi besorolásáról írok, mivel ez

az alapja mindenféle védelmi tervezésnek, és jellemzi a megye veszélyeztetettségének

szerkezetét az egyes sorolásba tartozó települések számának megoszlása.

2. 1. A települések polgári védelmi besorolása

A megye településeinek veszélyeztetettségi besorolása a 114/1995. (IX. 27.) Korm.

rendelet (a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi

követelményekről) alapján történik. Ez a szabályozási rendszer is változni fog a jövőben.

„A polgári védelmi besorolás jelentősége, hogy biztosítja a védekezés tervezhetőségét, a

települést veszélyeztető hatások következményei ellen. A védelmi követelmények

megteremtésével a következmények okozta károk mértéke jelentősen mérsékelhető, mely

elősegíti a lakosság életének és anyagi javainak megóvását, fokozza az ott élő

állampolgárok biztonságérzetét.”4

3 Dr. Bakondi Gy., 2000b.

4 Dr. Muhoray Árpád: A polgári védelem helye és szerepe, feladatai hazánkban a XXI. század első

évtizedében Polgári Védelemi Szemle MPVSZ Budapest: 2010. p. 23. ISSN: 1788-2168

592

A megye területének polgári védelmi szempontból történő felosztása:

I-es sorolású: 11

II-es sorolású: 137

III-as sorolású: -

IV-es sorolású: 58

nem sorolt: 23

Szerintem elgondolkodtató, hogy a települések több mint fele II-es besorolás alá esik az ár-

és belvízi veszélyeztetettségük miatt. Ezért is emeltem ki a cikkben részletesen ezen

veszélyek elemzését.

A besorolás azt jelenti, hogy a településen jelen lévő veszélyforrások figyelembe vételével

I-IV. veszélyeztetettségi kategóriába (I. kategória a legveszélyeztetettebb, IV. kategória a

legkevésbé veszélyeztetett), illetve nem sorolt kategóriába sorolják a településeket,

melyhez védelmi követelményeket rendelnek. Ezeket olvashatjuk a következő idézetben.

„A védelmi képesség területei, összetevői a következők:

A veszélyeztetettségnek megfelelő polgári védelmi és más védelmi szervezetek

létrehozása, működtetése,

Folyamatos és pontos védelmi tervezés,

Korszerű riasztási és tájékoztatási rendszer,

Megfelelő színvonalú felkészítési rendszer,

A védekezéshez szükséges anyagi-technikai készletek kialakítása, tárolása,

működtetése,

Korszerű híradó és informatikai rendszer,

Működő védelmi vezetési és irányítási rendszer.”5

Ha a fenti összetevőket, szempontokat szem előtt tartva naprakészen szervezik meg a

települések védelmét, akkor meglátásom szerint az állampolgárok kielégítő biztonsági

körülmények között élhetnek.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye általános jellemzése,

veszélyeztetettsége

5 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009 . p. 28. ISBN: 978-963-70-60 66-3

593

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje, területe 5.936

km2, az ország területének 6%-a. A megyeszékhely és Budapest távolsága 260 km. A

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városok közül a fővároshoz legközelebb Tiszavasvári

(207 km), legtávolabb pedig Csenger (358 km) esik.

Határos Északkeleten Szlovákiával, (5,5 km) és Ukrajnával (115 km), Délkeleten

Romániával (93 km), valamint két magyarországi megyével Borsod-Abaúj-Zemplén és

Hajdú-Bihar megyével.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi elhelyezkedése az ország szerkezetében nem

kedvező, de kelet-európai vonatkozásban ez a status lényegesen jobb.6

Földrajzi helyzetünket az alább területeken tudjuk pozitív módon kihasználni:

- itt húzódnak a NATO tagországok Kelet-Európa felé eső határai

- Schengeni belső határ

- a rendszerváltás előtt ezen a térségen keresztül jelentős nagyságrendű kereskedelem

bonyolódott le Záhonynál, ugyancsak Kelet-Európa irányában (16-18 millió fős

határforgalom, 16-20 millió tonna áruforgalom), ennek újrateremtésére a fizikai feltételek

jelenleg is rendelkezésre állnak

- határainkkal három ország találkozik (Szlovákia, Ukrajna, Románia)

- jelentős nagyságrendű olcsó, szakképzett munkaerő áll rendelkezésre (országosan

alacsony munkabérek)

- a települések infrastrukturális adottságai gyors ütemben fejlődtek. A 229

településből 26 városi rangú. A települések 35 %-ánál szennyvízelvezetés, 90 %-nál

szemétszállítás van rendszeresítve, továbbá minden település rendelkezik villamos energia,

vezetékes ivóvíz, vezetékes gázhálózattal

- egyre több ipari park (a nagyobbak Nyíregyházán, Nyírbátorban és Mátészalkán) és

iparterület áll rendelkezésre újabb üzemek fogadására.

A társadalmi élet néhány aspektusa:

A megye népsűrűsége (96 fõ/km2) alacsonyabb az országos átlagnál (108 fõ/km2), de

magasabb, mint a vidéki átlag. A lakosság zöme a megyeszékhely, Nyíregyháza,

körzetében él, ezt követi a záhonyi - kisvárdai és a mátészalkai körzet.

A megye területén jellemző a kistelepüléses szerkezet. A lakosság 50 %-a 5 000 fő alatti

lélekszámmal bíró településen él. A községek több mint 66 %-a, azaz 152 település esetén,

6 Mező R., 2010.

594

a népesség nem éri el a 2000 főt. A gyermekkorúak aránya 21 %-ot tesz ki, a munkaképes

korúaké 62 %, míg a 60 éven felüliek aránya 17%-ot.

A megye lakosságának szociális érzékenysége annak is köszönhető, hogy az

infrastrukturális hátrányokat csak nagyon lassan sikerül leküzdeni és a rendszerváltást

követően ennek a területnek a korábbiakhoz képest kisebb volt a támogatottsága, illetve a

privatizáció kevésbé dinamikusan fejti ki hatását és az ágazatokban lényegesen lassúbb is

volt ez a folyamat, mint pl. a gazdasági ágakban.

Nagyon alacsony a 10 000 lakosra vetített kórházi ágyak és orvosok száma, és magas az

egy háziorvosra jutó lakosok száma (1654 fő/orvos). Magas a halálozási arány, alacsony a

születéskor várható élettartam.

Katasztrófák bekövetkezésekor nagyon fontos, hogy a lakosság gyorsan, szakszerű

segítséghez jusson, ezért kell megemlítenem, hogy kórházi háttérrel, kórházi

szakrendelésként működik a járóbeteg szakellátás Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán,

Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton, és részben Nagykállóban.

Önálló, kórházi háttér nélküli járóbeteg szakellátás folyik Csengerben, Nagykállóban,

Nyírbátorban és Tiszavasváriban.7

Megyénk lakosságának száma 571 018 fő. A megye lakásállománya 2010. első félévében

217 354, ebből a megyeszékhelyen 49 422 lakás található.

A 100 lakásra jutó népesség 265 fő, míg Nyíregyházán ez a szám 239 fővel alakul.

A megyében élő hajléktalanok száma 350-500 fő körül alakul, elhelyezésükre 11 létesít-

mény áll rendelkezésre.

Nappali melegedőn: 153 férőhely

Éjszakai szállás: 163 fő

Átmeneti szállás: 107 fő8

Néhány információ a megyéről, melyeket a következő fejezetekben részletesen ki is fejtek:

A megye főbb közútjai: M3-as autópálya, 4.sz., 36.sz., 38.sz., 41.sz. főútvonal.

Főbb vasútvonala: Újfehértó-Nyíregyháza-Záhony útvonal.

Jelentősebb ipari centrumok Nyíregyháza, Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárda, Tiszavasvári,

Záhony városokban alakultak ki.

7 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási

(Katasztrófavédelmi) Terve, 2011.

8 Mező R., 2010.

595

A következőkben bemutatom a megyére legjellemzőbb ár- és belvízi

veszélyeztetettségének vizsgálatát.

3. 1. A megye árvízi veszélyeztetettségének bemutatása

Mint már a bevezető gondolatokban és az 1. fejezetben is említettem megyénk fő

veszélyeztetettségét a gyakori árvízveszély okozza. Legjelentősebb folyóink a Tisza (235

km), mellék vízfolyásai a Batár (Palád Sáréger), a Túr (29 km), a Szamos (53 km), a

Kraszna (46 km) és a nyíri folyások befogadója a Lónyay-főcsatorna (44 km).

Megyénk területének 38,3%-a árvízzel veszélyeztetett, amelyen 139 településen közel

214.000 (37%) lakos él. Az alábbi 1. számú ábrán láthatjuk a Felső-Tisza Tokaj feletti

országokkal osztott vízgyűjtő területének domborzati és vízhálózati térképét.9

1. sz. ábra: A Felső-Tisza vízgyűjtő domborzata és vízhálózata

Készítette: nincs megnevezve, forrás:10

Vízfolyások, vízkészletek:

9 Mező R., 2010.

10

Mező Róbert: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kritikus infrastruktúrájának elemzése, Nyíregyháza: 2010 p. 7.

596

A megye hidrogeográfiai szempontból is két részre tagolható. A Szatmár-Beregi síkság

természetes vízfolyásokban gazdag, a Nyírség, Rétköz és a Nyíri-Mezőség vízhálózatát

viszont többnyire az emberi munkával létrehozott „nyírvíz-csatornák” alkotják. Az 1. sz.

ábra jól szemlélteti, hogy a megye felszíni vizeinek 98 %-a Ukrajnából és Romániából

érkezik, így folyóink vízjárását az ott kialakult hidrometeorológiai események és

vízkivételi műveletek határozzák meg, de a vízminőség is általuk befolyásolt. Elég csak a

tiszai cianid és nehézfém szennyezésre gondolnunk.

Megyei sajátosságok:

• Folyóink heves vízjárásúak, az év bármely időszakában előfordulhatnak jelentős

árhullámok, melyek árvízhozamai meghaladják a nyári vízhozamok 100-szorosát.

• Az áradás mértéke 24-48 órán belül elérheti a 8-11 m-t.

• Az áradás intenzitása elérheti kétóránként az 50cm-t.

• A természetföldrajzi és árvízhidrológiai adottságok miatt a megye területén a

vízkárelhárítási feladatok jelentősek.

• Itt található az ország árvízvédelmi vonalainak 15 %-a, a folyóhálózat 10 %-a.

A hegyvidéki és a határszelvényben lévő magyar mértékadó vízmércéken észlelt tetőző

vízállások között igen rövid az idő. A Tiszán Técső és Tiszabecs között 16 óra (2001. 03.

06-án 14 óra), a Túron Túrterebes és Garbolc között 16 óra, a Krasznán Alsószopor és

Ágerdő között 24 óra, a Szamoson Dés és Csenger között 32 óra.

Folyó Vízmérce helye Legnagyobb mért

vízszint (cm)

Tisza Tivadar 1014

Tokaj 928

Túr Garbolc 646

Sonkád 622

Kraszna Vásárosnamény 706

Szamos Olcsvaapáti 935

Lónyay főcsatorna Kótaj 899

1. sz. táblázat: A megye folyóin levonult árhullámok során kialakult legnagyobb vízállások

Forrás:11

11

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási

(Katasztrófavédelmi) Terve, Nyíregyháza: 2011 p. 5.

597

Ez a heves vízjárás különösen veszélyes, hiszen a csapadékot követő 1-2 napon belül az

áradás mértéke elérheti a 8-10 métert, sőt, ahogy a fenti 1. számú táblázaton is láthatjuk,

2001. 03. 06-án Tivadarnál elérte az 1014 cm-t, ami már a tivadari közúti híd testét is

veszélyeztette.

2001. 03. 06-án a levonuló minden eddigi mértéket meghaladó árhullám gátszakadás

okozott Tarpa térségében. Az alábbi fotón (1. sz. fotó) a gátszakadás után elöntött Tákos

területét láthatjuk madártávlatból. Az elöntés következtében 20 településről közel 18 ezer

ember került kitelepítésre. A károk mértéke meghaladta a 30 milliárd forintot. A vízhozam-

mérések alapján megállapították, hogy 2001. 03. 06-át követő 2 hétben a Tiszán Záhonynál

2,2 milliárd m3

víztömeg folyt át, itt március 8-án az 1 nap alatt lefolyt legnagyobb

vízmennyiség 320 millió m3/nap volt.

12

1. sz. fotó: Árvíz a Tiszán

Készítette: nincs megnevezve, forrás:13

Veszélyességük miatt külön említést kell tenni a jeges árvizekről. Ha az enyhülés a folyók

felső szakaszán hamarabb érezteti hatását, mint ahogy az alsó szakaszon a zajlás

megindulna, akkor a felülről meginduló árhullám a folyó alsóbb szakaszán álló jeget

találva igen veszélyes, jégtorlódásos árvizet okozhat.

12

Mező R., 2010. 13

"Talpunk alatt mozgott a gát” – az árvízi újjáépítés 10 éve képekben

http://egerjobbik.blogspot.com/2011/06/talpunk-alatt-mozgott-gat-az-arvizi.html (letöltés ideje: 2011.10.24.)

598

Ugyanez a helyzet, ha a kanyarokban ill. mederszűkületekben lelassult sodrás miatt illetve

zsilipeknél műtárgyaknál torlódik össze a zajló jég. 1948. január 1-jén a Beregben okozott

jelentős pusztítást a jeges árvíz.

Legutóbb 1985. január és március között alakult ki a Tiszán Dombrád térségében rendkívül

veszélyes torlasz (összesen 23,5 km hosszon), amit 50 nap alatt sikerült felszámolni. 2003.

februárjában a tiszalöki Erőműnél 20 km hosszú jégtorlasz alakult ki, amelyet nagy erők

bevonásával 30 nap alatt számoltak fel. 14

Jeges árvíz kialakulására akkor kell számítani, ha:

- a Tisza és mellékfolyói teljesen, vagy nagy részben jéggel fedettek;

- a Tisza felső szakaszán több helyen van jégtorlódás;

- a Felső-Tiszán a jégtömeg eléri, vagy meghaladja az 5 millió m3-t;

- a vízgyűjtőn a sokévi átlagot meghaladja a hóban tárolt vízkészlet.

Jeges árvíz veszélye valamennyi folyón kialakulhat, mivel a jégtorlasz dugót képez a

mederben, így a visszaduzzadt víz meghághatja a gátak koronáját, illetve a jég nyomása

megrongálhatja a gátakat. Ez ellen a torlaszok kialakulásának megakadályozásával (jégtörő

hajók alkalmazásával) illetve robbantásával lehet a leghatékonyabban védekezni.

Az árvízi veszélyeztetettségből fakadóan a megyében minden érintett település, minden

polgári védelmi kirendeltség és iroda, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság

külön árvízi kitelepítési befogadási tervvel rendelkezik, mely részletesen tartalmazza a

végrehajtandó feladatokat.

3. 2. Az árvízi védekezés

A Felső-Tisza és mellékfolyóinak árvízvédelmi gátrendszere ma meghaladja a 600

km-t. Az alsó-szabolcsi Tisza-szakaszokon, Tiszalök mellett vízlépcső, erőmű és

öntözőrendszer léte-sült.

A Felső-Tisza magyarországi mellékfolyói a Batár, a Palágyság kisebb vizeit (Paládi-víz,

Sár-Éger, Nagy-Éger) összegyűjtő Túr-főcsatorna, továbbá a Csamota, Szenke (Gögő)

14

Mező R., 2010.

599

vizével bővülő Öreg-Túr, a Szamos, a Kraszna majd a Rétközben a „nyíri főfolyásokat”

levezető Lónyay-főcsatorna. A Beregi-síkság vizeit a Csaronda és a Szipa egyesíti. A

Szipa-csatorna Tiszaszalkánál folyik a Tiszába.

Az árvízveszélynek kitett területek mentesítésének mértékét mindig az adott kor igényei és

lehetőségei szabták meg. A veszélyeztetett területek arányát a megyében jól mutatja a 2.

számú ábrán látható ár- illeteve belvízzel fenyegetett területeket kék színnel jelölő térkép.

Jelenleg általában az 1 %-os előfordulási valószínűségű jégmentes árvíz elleni védelem a

célkitűzés.

2. sz. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ár- és belvízi veszélyeztetettsége

Készítette: nincs megnevezve, forrás:15

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén 541

km árvízvédelmi töltés található, melyből az előírt méretre 379 km van kiépítve, a

kiépítettség 70 %-os.

A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében a Tiszán Tiszadob-

Rakamaz között 48 km, a Keleti főcsatorna mentén 9,4 km I. rendű árvízvédelmi töltés

található, kiépítettség 84%-os.16

15

Mező Róbert: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kritikus infrastruktúrájának elemzése, Nyíregyháza: 2010 p.

10. 16

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási

(Katasztrófavédelmi) Terve, 2011.

600

Az 1997-től – az akkor megindult nagyarányú fejlesztési munkák eredményeként – ki-

épült a védtöltés a Tisza leghevesebb vízjárású hazai szakaszán, a bal parton Tiszabecs és

Olcsvaapáti között és a jobb parton Tarpa és Vásárosnamény-Gergelyiugornya között. Így

az országhatártól Vásárosnaményig mindkét parton elkészült a töltésfejlesztés. 2010-ben

kezdődött el a Tisza jobb partján a 28 kilométer hosszú árvízvédelmi töltés előírt

mértékűre történő fejlesztése, a Tisza vásárosnaményi híd és Lónya közötti szakaszán. A

Szamos folyó magyarországi szakaszán az árvízvédelmi töltés mindkét parton az előírt

méretűre ki van építve.

A Kraszna folyó árvízvédelmi töltéseinek kiépítettsége 35%-os, A Túr folyó árvízvédelmi

töltéseinek kiépítettsége 21%-os.

A folyamatosnak mondható fejlesztéseknek köszönhetően a magassági és/vagy kereszt-

szelvény hiányos szakaszok hossza évről évre csökken, de töltéseink 31%-a még mindig

alacsonyabb és/vagy keskenyebb az előírtnál.

A kiépített töltésszakaszok koronáján – a töltések jobb megközelítése érdekében – 2010.

évben is készültek szilárd burkolatú utak, amelyek csatlakoznak az országos kerékpárút

hálózathoz is.

A burkolt koronán védekezéskor is jól megközelíthetők a védvonalak, így a szükséges

védelmi beavatkozások időben érkezhetnek.

Az egyre nagyobb árhullámok elleni védekezést szolgálja a Vásárhelyi-terv keretében

építeni tervezett árvízi vésztározók kialakítása. Megyénkben három vésztározó kerül

kialakításra, összesen mintegy 210 millió m3 tároló kapacitással:

- Szamos-Kraszna közi tározó: 100 millió m3

- Beregi árapasztó tározó: 102 millió m3

- Túr közi tározó: 9,5 millió m3

A tározók megépülése esetén a levonuló árvizek okozta veszély jelentősen csökken.17

A védekezésre történő felkészülést segíti a Tiszán és mellékfolyóin az Ukrán Köztársaság

területén telepített előrejelző rendszer működése.

3. 3. Belvízi veszélyeztetettség

17

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves beszámoló 2010. ppt., Nyíregyháza:

2011

601

Belvizek kialakulásáról akkor beszélünk, ha a talajvíz vízszintje megemelkedik, a

mélyen fekvő területeken összefüggő vízréteget hoz létre, továbbá, ha a hirtelen lezúduló

csapadék, vagy a tavaszi olvadás okozta vizek elvezetése nincs megoldva, ezáltal tartósan

elönti az adott területeket.18

Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy 2010 telén a belvíz

óriási gondokat okozott Szabolcsban, Nyíregyházán, Dombrádon és Újfehértón volt a

legkritikusabb a helyzet, 600 ingatlan került veszélybe. Az alábbi fotó jól példázza hogy

milyen méreteket öltött a belvíz.

Az eddigi tapasztalatok alapján a belvízzel elöntött településeken sor kerülhet lakosság

ideiglenes elhelyezésére és ellátására, szivattyúzásos víztelenítésre, átereszek tisztítására

illetve felszedésére, lakóépületek homokzsákos védelmére is.

2. sz. fotó: Belvízzel elöntött település Szabolcsban

Készítette: nincs megnevezve, forrás:19

Általánosságban elmondható a térségünkről, hogy, rendkívüli méretű havazások után a

tavaszi hóolvadásból, illetve a nagy intenzitású csapadékhullásból, komoly mértékű belvízi

veszélyeztetettség keletkezhet Felső-Szabolcsban (Demecser és Nagyhalász környéke), a

Tisza-Szamos közben (Fehérgyarmat környéke), az Ecsedi-láp körzetében, (Nagyecsed és

18

Dr. Hornyacsek Júlia, 2011. 19

Csaknem hatszáz ingatlant fenyeget a belvíz Szabolcsban. Forrás: http://www.metropol.hu/cikk/673861

(letöltés ideje: 2011.10.20.)

602

Kocsord környéke), Nagy-láp körzetében (Csenger és Porcsalma környéke) valamint a

Bereg térségében. Most következzen néhány szó a belvízvédelemről.

Megyénkben a belvízrendszerek összterülete 5203 km2, melyből 2384 km

2 mélyártér, és

azt mutatja, hogy területünk jelentős része fokozottan veszélyeztetett belvizektől. Összesen

7717 km hosszú csatorna van kiépítve, 24 db szivattyútelep működik és 18 állandó és

időszakos tározóban 40,4 millió m3 belvíz tartható vissza. A belvízvédelmi terület 3

belvízvédelmi körzetre 12 belvízvédelmi szakaszra és 106 őrjárásra tagozódik, ahol 74

önálló csatornaőr, 27 gátőr (csatornaőri feladatokkal) és 5 tározóőr tevékenykedik.

A belvizek által okozott károk megelőzése, csökkentése érdekében a megyénk területén

különböző síkvidéki, mély fekvésű, belvizek befogadásra alkalmas víztározók kerültek

kialakításra. Feladatuk a belvíz okozta elöntések megakadályozása, a csapadék okozta

vizek összegyűjtése, tárolása valamint az aszályból adódó mezőgazdasági károk

csökkentése, szükség szerint oltóvíz biztosítása.

Legfontosabb gáttal rendelkező tározóink:

- Nagyréti, Harangodi és Leveleki tározó

4. Vegyi veszélyeztetettség vizsgálata

4. 1. veszélyes üzemek

A megyében összesen 25 veszélyes anyagot gyártó és felhasználó objektum található.

Ezen üzemekben összesen 7,3 t klórt, 91,3 t ammóniát, 26491 t PB gázt, 425 t növényvédő

szert tárolnak.

A meglévő veszélyes anyagok egyidőben történő szabadba kerülése 39,674 km2 nagyságú

(a megye területének 0,8%-a) terület szennyezését okozhatja, amely az előzetes

prognózisok alapján mintegy 22.429 főt (a megye lakosságának 5 %-a) érinthet.20

A veszélyes üzemek közül 6 db alsó és 1 db felső küszöbértékű üzem felel meg a 18/2006.

sz. Kormányrendeletben foglaltaknak. Az üzemek elhelyezkedésről és az egyéb vegyi

veszélyekről az alábbi térkép (3. sz. ábra) ad áttekintést.

20

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves beszámoló 2010. ppt., Nyíregyháza:

2011

603

3. sz. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vegyi veszélyeztetettsége

Készítette: Nincs megnevezve, forrás:21

4. 2. Veszélyes anyagok vasúti és közúti szállítása

A megyében lévő országos közúti hálózat hossza 2.066 km, amelyből főútvonal 166

km, másodrendű főútvonal 207 km. További veszélyeztetettséget jelent a megye területén

húzódó M 3-as autópálya, 4. sz., 36. sz., 38. sz., 41. sz., fő közlekedési utakon és az egyéb

közúti úthálózaton folyamatosan nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállító gépjárművek

áthaladása. A szállítás során bekövetkezett balesetek, katasztrófák fő sajátossága, hogy

viszonylag kis területen, nagy koncentrációval szennyeződik a környezet. Ezek, mint

potenciális veszélyforrások veszélyeztetik az út menti településeket és az ott élőket.

A megye vasúti főútvonalának hossza 117 km, a fontosabb vonalaké 216 km. A

főútvonalakon (Újfehértó – Nyíregyháza – Záhony) folyamatosan nagy mennyiségű

veszélyes anyagot szállító szerelvények haladnak át, beleértve a Paksi Atomerőmű ZRt.

fűtőelemeinek ki- és beszállítását is. Megyénkben található a Záhonyi MÁV

21

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási

(Katasztrófavédelmi) Terve, Nyíregyháza: 2011 p. 11.

604

Üzemigazgatóság, ez az ország legnagyobb vas-úti átrakó körzete (84 km2), jelentős a

vegyi anyag átfejtésből eredő kockázat mértéke.22

Továbbá veszélyeztetettséget jelentenek még a lakosság számára, a megyén áthaladó

termékvezetékek is.

A megyén áthaladó föld alatti és feletti veszélyes anyagot szállító vezetékek:

Kőolajvezeték (Barátság II. kőolajvezeték)

o nyomvonala: Tiszaszentmárton - Mándok - Fényeslitke - Beszterec -

Tiszarád - Tiszavasvári

etilén gázvezeték

gázolaj termékvezeték

földgáz vezeték

o egyesített nyomvonaluk: Beregdaróc - Vásárosnamény - Petneháza -

Nyírtura (Nyírbogdány-gázolaj) - Nagycserkesz - Tiszavasvári

A veszélyes áruk szállítását 1979. július 19-e óta hazánkban is A Veszélyes Áruk

Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (továbbiakban ADR) alapján

szabályozzák. Mivel a veszélyes áruk és anyagok környezetbe kerülése igen nagy

kockázatot jelent a megye számára, ezért a katasztrófavédelem hivatásos szervei közül a

BM OKF (Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság) területi szervei telephelyi és közúti

ellenőrzéseket hajtanak végre megyeszerte, hogy feltárják és szankcionálják a

szabálytalanságokat ezzel is megelőzve a baleseteket. Tapasztalatok szerint a szabálytalan

szállítások száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat, ennek oka lehet a közlekedési

morál, a szállítói fegyelem pozitív változása. De még mindig jelentős azon szállítmányok

száma, melyeknél a szabálytalanságok halmozottan jelentkeztek. Több esetben találkoztak

az ellenőrök olyan veszélyes árut szállító gépjárművel, mely az ADR egyetlen előírását

sem tartotta be. Ezek között egyaránt megtalálható volt mind hazai, mind külföldi

gépjármű.23

A veszélyes áruk szállításának területe – jelentőségének növekedésével, összetett kockázati

viszonyaival – évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és a magyar

22

Mező R., 2010. 23

Hoffman I., 2004.

605

döntéshozók előtt. Ezen terület szorosabb hatósági felügyelete mind társadalmi, mind

kormányzati szinten megfogalmazott igényként jelentkezik.

Mindezek értelmében 2012. január 1-jétől az új katasztrófavédelmi törvény alapján sor

kerül az ellenőrzésére vonatkozó hatáskörnek a vasúti, belvízi és légi szállítási alágazatra

való kiterjesztésére, mert a jelenlegi ADR szabályozás csak a közúton történő szállításra

terjed csak ki.

ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK

A tanulmányt elolvasva mindenki számára világossá válik, hogy Szabolcs-Szatmár-

Bereg megye milyen mértékben van kitéve a természeti erőknek és a civilizációs

veszélyforrásoknak. Helyzete talán nem mondható az országban példa nélkülinek, de ha a

megye gazdasági nehézségeit (magas munkanélküliség, periféria helyzet) is számításba

vesszük, akkor világossá válik, hogy ebben a térségben nehezebb, áldozatosabb munka

megszervezni a védelmet, fejleszteni a technikai hátteret, mint az ország fejlettebb

régióiban. Én úgy érzem a helyi/térségi katasztrófavédelem szakemberei, együttműködői

igyekeznek a lehető legmagasabb biztonsági szintet elérni, amit csak a szűkös anyagi

keretek megengednek.

Mint már korábban is említettem a cikk rövidsége miatt sajnos nem tudtam minden

potenciális veszélyforrást részletesen bemutatni, pedig szerepet érdemelt volna még a

biológiai veszélyeztetettség vizsgálta, hiszen a megyében sokan foglalkoznak

mezőgazdasággal, és egy állatról emberre is terjedő járvány kialakulása beláthatatlan

következményekkel járna, továbbá a rendkívüli időjárási viszonyok ismertetése is még a

téma továbbgondolását kívánja.

A cikkben többször is utalást tettem arra, hogy a jövő évtől a szabályozás változása (új

katasztrófavédelmi törvény) sok tekintetben módosítja majd a védekezési lehetőségeket,

reméljük, hogy pozitív irányban.

Bízom abban, hogy ez az anyag segíti majd az olvasókat a megye katasztrófavédelmi

aspektusának megismerésében. Javaslom az elolvasását egyrészt azoknak, akik a

megyében élnek és szeretnék megismerni az őket körülvevő veszélyeket, másrészt hasznos

kiindulási alap lehet mindenkinek, akit ez a terület érdeklődése, tanulmányai vagy munkája

miatt részletesebben érdekel.

606

FELHASZNÁLT IRODALOM

Dr. Bakondi György: A katasztrófák megelőzése és kezelése in: Védelem, VII. évf. 4. sz. BM Duna Palota és

Kiadó, Budapest: 2000a. pp. 17-20. ISSN: 1218-2958

Dr. Bakondi György: Féléves értékelés in: Katasztrófavédelem XLII. évf. 9. sz. OKF, Budapest: 2000b. pp.

4-5. ISSN: 1586-2305

Hoffman Imre: A veszélyes áruk szállítása I. in: Védelem, XI. évfolyam, 5. sz. BM Duna Palota és Kiadó,

Budapest: 2004. pp. 46-48. ISSN: 1218-2958

Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009. pp. 28. ISBN: 978-963-70-60 66-3

Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, „Biztonságunk

érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. 39. o. ISBN: 978-963-08-2606-8

Mező Róbert: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kritikus infrastruktúrájának elemzése, Nyíregyháza: 2010 p.

77.

Dr. Muhoray Árpád: A polgári védelem helye és szerepe, feladatai hazánkban a XXI. század első

évtizedében Polgári Védelemi Szemle MPVSZ Budapest: 2010. p. 23. ISSN: 1788-2168

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves beszámoló 2010. ppt., Nyíregyháza:

2011

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási

(Katasztrófavédelmi) Terve, Nyíregyháza: 2011 p. 73.

Csaknem hatszáz ingatlant fenyeget a belvíz Szabolcsban. Forrás: http://www.metropol.hu/cikk/673861

(letöltés ideje: 2011.10.20.)

"Talpunk alatt mozgott a gát” – az árvízi újjáépítés 10 éve képekben

http://egerjobbik.blogspot.com/2011/06/talpunk-alatt-mozgott-gat-az-arvizi.html (letöltés ideje: 2011.10.24.)