adózás – vázlat
DESCRIPTION
Adózás – vázlat. Közgazdasági és jogi keretek Fiskális semlegesség Adózás és verseny A közvetett adók harmonizálása Hozzáadottérték-adó (áfa) A fiskális határok lebontása Jövedéki adók A közvetlen adók harmonizálása. Bevezetés. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
Adózás – vázlat
Közgazdasági és jogi keretek Fiskális semlegesség Adózás és verseny
A közvetett adók harmonizálása Hozzáadottérték-adó (áfa) A fiskális határok lebontása Jövedéki adók
A közvetlen adók harmonizálása
2
Bevezetés EGK-szerződés – óvatos: a fiskális
semlegesség szabályának bevezetése és nyomon követése A forgalmi adók harmonizálási lehetőségének
vizsgálata A hazai termelés és a tagállami import egyenlő
adózási elbírálása Nincs tervben a közvetlen adók harmonizálása
A fiskális semlegességet hamar elérik A kumulált több fázisú adó helyett VAT A régi és az új tagállamok VAT-rendszerét
harmonizálták Az érte fizetendő ár: a fiskális határok
fenntartása
3
Bevezetés – 2
Egységes piac A forgalmi adót vagy a származási, vagy
a rendeltetési országban kell kivetni az összehangolás az 1980-as években indul meg
Megkezdődik a közvetlen adók harmonizálása Vállalati adók és megtakarítások adója a
tőkemozgás ne puszta adóoptimalizációs célt kövessen
4
Közgazdasági és jogi keretek A tagállamok gazdasági és társadalmi
szerkezete eltérő – különböző adórendszerek Az adóteher összetétele más (közvetlen és
közvetett adók aránya) Az adófizetés technikája különböző
Milyen veszélyekkel jár az adórendszerek különbözősége? A tagállamok könnyedén helyettesíthették a
vámokat közvetett adókkal változatlan teher lehetett az importon
5
A teljes adóterhelés megoszlása
0%
10%20%
30%
40%50%
60%
70%
80%90%
100%
BE CZ DE GR FR HU PL SE UK
Tb-járulékok
Tőkeadók
Közvetlen adók
Közvetett adók
Az összes kormányzati bevétel %-ában, néhány tagállamban
6
Közgazdasági és jogi keretek – 2
A megoldás: a fiskális semlegesség Ha a származási ország adóit
alkalmazzák: adókülönbségen, nem pedig a komparatív
előnyök alapuló áruforgalom indul meg nincsen szükség fiskális határokra
Ha a rendeltetési ország adóit alkalmazzák: a kereskedelem a komparatív előnyökön
alapul fenn kell tartani a fiskális határokat
7
Fiskális semlegesség A kumulatív, több fázisú forgalmi
adó ellentmond a fiskális semlegesség elvének (ez volt a hat alapító állam közül ötben!) Az adót a forgalom minden fázisában
kivetik az összes adó függvénye a az adókulcsoknak a termelési fázisok számának
Kedvez a vertikálisan integrált nagyvállalatoknak
8
Fiskális semlegesség – 2 Nehéz minden egyes terméket valamennyi termelési
fázisban követni, és megállapítani, mennyi adót visel a termék az EGK-SZ 97. (már megszüntetett) cikke engedélyezte a tagállamoknak, hogy átlagos adókulcsokat határozzanak meg termékek vagy termékkategóriák számára
Ezeket alkalmazták az importált termékekre. Ekkora adót térítettek meg a hazai exportőröknek.
Jövedéki adók nagy különbségek az országok között alkohol (pezsgő), dohány, benzin, kamerák, arany
ékszerek illegális kereskedelmet indukáltak kereskedelemtorzító hatás, ha egyes tagállamok
különböző kategóriákra szakosodtak
9
Adózás és verseny – 1 Közvetett adók: nemcsak a szerkezeteket, hanem
a kulcsokat is harmonizálni kell Az alacsonyabb adókulcsot alkalmazó országok
termelői előnyt élveznek nagyobb hazai kereslet és profit
Közvetlen adók: befolyásolják a termelési költségeket és a jövedelmezőséget Az alacsonyabb adók támogatásnak tekinthetők ez
torzítja a versenyt a tőkemozgást nemkívánatos: a pénzügyi
források és a termelési tényezők nem optimális felhasználásával jár az EU-ban
10
Adózás és verseny – 2
A fiskális semlegesség az integráció előrehaladásának függvényében: vámunió – a közvetett és jövedéki adók
szerkezetének harmonizációja közös piac és GMU – mind a közvetett,
mind a közvetlen adók szintjének harmonizálása
11
Mit ír elő az EK-szerződés?90. cikkA tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek
ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.
A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.
91. cikkEgy termék valamely tagállamba történő kivitele esetén a
belső adó visszatérítése nem haladhatja meg az erre közvetlenül vagy közvetve kivetett belső adók összegét.
12
Mit ír elő az EK-szerződés?92. cikkA forgalmi adóktól, jövedéki adóktól és a köz-
vetett adók egyéb formáitól eltérő közterhek esetén a többi tagállamba irányuló kivitellel összefüggésben nem adhatók mentességek és visszatérítések,valamint a tagállamokból történő behozatallal összefüggésben nem vethetők ki kiegyenlítő díjak, kivéve ha a Tanács a tervezett intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, korlátozott időtartamra előzetesen jóváhagyta.
13
Mit ír elő az EK-szerződés?
99. cikk: A Tanács – a Bizottság javaslatára, és a Gazdasági és Szociális Bizottság meg-hallgatása után – egyhangúlag kibocsátja a forgalmi adóról, a fogyasztási adóról és egyéb közvetett adókról szóló rendelkezé-sek harmonizációjára vonatkozó rendel-kezéseket, ha ez a harmonizáció a belső piacnak a 7a. cikkben meghatározott határidőn belüli létrehozásához és működéséhez szükséges. [1992. december 31.]
14
15
A közvetett adók harmonizálása
Mik azok a közvetett adók? Termékek és szolgáltatások forgalmára,
előállítására vagy fogyasztására kivetett adók, amelyek részét képezik a termelői és a
fogyasztói árnak, amelyeket attól függetlenül meg kell fizetni,
hogy az adott üzleti művelet termel-e jövedelmet (hasznot), de
amelyeket le lehet vonni a nyereség meghatározásakor.
16
Hozzáadottérték-adók – 1
Franciaország vezette be 1954-ben 1962-ben ajánlotta általánossá tételét
a Bizottságnak 1967: két irányelv vetette meg a
közös VAT rendszer alapjait 1969: egy harmadik irányelv tette
kötelezővé bevezetését valamennyi tagállamban
17
Hozzáadottérték-adók – 2 A VAT a fogyasztásra kivetett általános forgalmi
adó (a termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásokat adóztatja)
A gazdasági tevékenység minden fázisára kivetik Az alapja az adott fázisában létrehozott új értékre
vetik ki A termelés és a forgalmazás valamennyi
résztvevője fizeti A közbenső fázisokban nem költségelem Nem a termelők, hanem a végfelhasználók viselik
a terheit Az árral arányos, és független a termelési fázisok
számától
18
Hozzáadottérték-adók – 3
A korábbi fázisokban kifizetett VAT visszaigényelhető Nem juttatja előnyhöz a vertikálisan
integrált nagyvállalatokat Nem tudja előnyhöz juttatni a hazai
termelőket (semleges a nemzetközi versenyben)
Kiszámítása könnyű Értéke minden számlán megjelenik
19
Hozzáadottérték-adók – 4
6. irányelve a forgalmi adók harmonizálására (1977): közös alap a VAT kiszámításához Közös szabályok az adókötelezettség
megállapítására Az adó területi hatálya, adóalanyok, adóköteles
műveletek, adóalap, adókulcsok alkalmazásának eljárása, mentességek, különleges eljárások
A 2. irányelv módosítása (1967); szabályozza A szolgáltatások nyújtását A mezőgazdasági termelést A kisvállalatokat
20
A fiskális határok lebontása – 1992 előtt
Az egyes tagállamokon belül mozgó termékek és szolgáltatások adózása eltérő volt az exportcikkekétől: Az exportált termékek teljes adó-visszatérítésben
részesültek Az exportált termékek a rendeltetési ország VAT-
rezsime alá kerültek, amint átlépik annak határát Veszélyek: adóelkerülés
Exportra jelentett termékek nem hagyták el az országot VAT nélkül olcsóbban adták el a származási országban VAT-tal megnövelt áron adják el, de az eladó megtartja
az adót Adókiesés a termelő országában Torzítja a versenyt
21
A fiskális határok lebontása – 1992 előtt
Az importáló országban fennmarad a határellenőrzés, biztosítva az adóbevételt a tisztességes versenyt a rendeltetési
országban elállított termékekkel
22
A fiskális határok lebontása – 1992 előtt
1992: irányelv a VAT-kulcsok közelítéséről Az átmeneti időszakban a tagállamok legalább 15%-
os normálkulcsot alkalmaznak A gyakorlatban: 15% és 25% között
Az ennél magasabb kulcsokat csökkentették, ami jelentős csökkenéshez vezetett a fogyasztói árakban (pl. az autók esetében)
A tagállamok egy vagy két mérsékelt kulcsot alkalmazhatnak, melynek mértéke legalább 5% Szociális és kulturális javak és szolgáltatások Pl. élelmiszerek, gyógyszerek, tömegközlekedés,
könyvek, újságok és folyóiratok, múzeumi belépők, szerzői jogdíjak, szociális lakbérek, szállodai szolgáltatások, kórházi ellátás
23
A fiskális határok lebontása – 1992 után
Zeró vagy nagyon alacsony kulcsok (<5%) mindenütt alkalmazhatók bank és biztosításban, a közétkeztetésben, a gyermekruházati
cikkek és cipők esetében
24
A fiskális határok lebontása – 1992 után 1991: A 6. áfairányelv (1977) módosítása Vállalatok számára:
Az eladó nem számít föl áfát a más tagállamban működő vevőnek
A vevő a rendeltetési ország áfáját számítja föl. Magánszemélyek
Vásárlásaikkor áfát fizetnek, a termelő ország kulcsai szerint
Semmilyen áfával kapcsolatos teendőjük nincsen a határ átlépésekor
A korábbiakban a turisták számára érvényes kedvez-ményességi vagy mentességi értékhatárokat eltörölték
Adómentes eladások („duty-free”) 1999. július 1-jéig Az EU állampolgárainak 90 ECU Nem EU-állampolgároknak: 175 ECU
25
A fiskális határok lebontása – 1992 után
1994: 7. áfairányelv – különleges esetek távértékesítés (postai megrendelések); új személygépkocsik; nem áfaköteles intézmények (kormányzati
szervek) és mentességet élvező adóalanyok (bankok,
biztosítók) Használt cikkek, műtárgyak áfamentesek,
csak a kereskedő árrésére vetik ki a rendeltetési országban
26
Jövedéki adók
A jövedéki adók jelentős jövedelmet biztosítanak az államoknak (az adóbevételeknek átlagosan több mint 10%-át adják!)
A normál áfakulcsok alacsonyabbak lehetnek, mert vannak jövedéki adók
Az adórendszer rugalmas elemei: könnyen megváltoztatni
Orientálják a fogyasztókat (alkohol, benzin, cigaretta) Szerkezetüket harmonizálni kell az EK-ban,
hogy eltávolítsák a saját termelés védelmét (EKSZ 90) az integráció előrehaladásával, a kulcsokat is
harmonizálni kell
27
Jövedéki adók – 2 Irányelv a jövedéki adó alá tartozó
termékek birtoklásáról és forgalmáról (1993. január 1.) Az adó a tényleges fogyasztás országában
fizetendő A tagállamok csak akkor vezethetnek be új
jövedéki adót, ha az nem vezet a határellenőrzés ismételt bevezetéséhez
Hét speciális irányelv az EU-tagállamok jövedéki adóinak harmonizálására
28
29
Közvetlen adók harmonizálása
Mik azok a közvetlen adók? Vállalatok és magánszemélyek jövedelmére kivetett
adók, amelyeket nem építenek be az eladási árakba, és amelyeknek a kulcsa gyakran progresszív
Két fő csoportjuk: jövedelemadó és tőkejövedelem adója (capital gain tax)
Az EK-szerződés megtiltja bármiféle kiegyenlítő illeték kivetését a határokon az exportált cikkek utáni visszatérítést
A Római Szerződés nem tartalmazza a közvetlen adók harmonizálását
30
31
A legmagasabb szja-kulcsok, 2006-ban (I)
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
SK EE LV CY CZ LT MT HU LU EL PL PT UK EU25
32
A legmagasabb szja-kulcsok, 2006-ban (II)
0
10
20
30
40
50
60
DE IE IT ES EURO FR BE AT SI FI NL SE DK
33
Közvetlen adók harmonizálása – 2
Szükség van legalább minimális mértékű harmonizációra a Közösségen belüli szabad tőkeáramláshoz a termelési tényezők racionális elosztásához a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítéséhez
össze kell hangolni az általuk alkalmazott fiskális eszközöket is
A több tagállamban működő vállalatok adóztatása nem lehet hátrányosabb, mint az egyetlen tagállamban működőké
A Bizottság 1969 óta nyújt be különféle javaslatokat 21 évig tartott, míg a Tanács irányelvet adott ki
34
Közvetlen adók harmonizálása – 3
1990. évi 1. irányelv: a vállalatok egyesülésekor keletkező tőkenyereség adója A tagállami szabályok likvidációként
kezelik, és a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbséget megadóztatják
A Közösség nem az egyesüléskor adóztatja a tőkenyereséget, hanem amikor azt érvényesítik.
35
Közvetlen adók harmonizálása – 4
1990. évi 2. irányelv: közös fiskális elbírálás a különböző tagállamokban működő anya- és leányvállalatok számára megszüntette az osztalékadót, ha azt
másik tagállamban működő leányvállalat fizeti az anyacégének
Gondoskodik a kettős adóztatás elkerüléséről
36
Közvetlen adók harmonizálása – 5
A fő gond: A nemzetközi adóelkerülés elleni harc A profit „transzfere” a keletkezés országából
egy olyan országba, ahol alacsonyabb az adó szintje, vagy kisebb a felfedezés veszélye
Transzferárakkal való manipuláció lehetősége multinacionális cégek számára
Az EU-n kívüli adóparadicsomokban bejegyzett holdingcégek jövedelmének adóztatása