adamikné dr¶nyv edesa… · web viewidegen nevek kiejtési szótára, magay tamás, akadémiai...

Adamikné dr. Jászó Anna – dr. Fercsik Erzsébet

Tanmenetjavaslat

az

ÉDES ANYANYELVÜNK című 8. osztályos tankönyvhözvalamint a

MÉRFÖLDKŐ I. című feladatfüzethez1

Az integrált magyar nyelviés irodalmi program – 1–12. évfolyam – 8. osztályos része

Írta:

Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet

Alkotó szerkesztő:

Adamikné dr. Jászó Anna

Tördelés:

Szücs Bt.Felelős szerkesztő:

Török Ágnes

© Adamikné dr. Jászó Annadr. Fercsik Erzsébet, 2000

ISBN 963 657 281 X

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó rendelkezik az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal

2Felelős vezető:

Ballér Judit ügyvezető igazgató1155 Budapest, Tóth István utca 97.

A Nemzeti alaptantervhez készített integrált magyar nyelvi és irodalmi program– 1–12. évfolyam – 8. osztályos része

A 8. osztályos Édes anyanyelvünk felépítése

A tanárnak A tanulónakKommunikációA tömegkommunikációA sajtóA rádió és a televízióA hír és rokon műfajai (információ, közlemény)A tudósítás és a riportAz interjú és rokon műfajai (nyilatkozat, csevegés,körinterjú, portré)A reklámokTájékoztató műfajok a tömegkommunikációban(összefoglalás)

Figyeld meg mindennapi olvasmányaidban atájékoztató műfajokat (megtalálod őket kedveltmagazinjaidban, folyóirataidban!)Figyeld meg ezeket a műfajokat a rádióban ésa televízióban is! Mindehhez az szükséges,hogy gondosan tanulmányozd tankönyved példáit.

MondattanA mondat. A mondatok osztályozásaAz egyszerű mondat szerkezeteAz egyszerű és az összetett mondatokAz alárendelő összetett mondatAz alanyi mellékmondatokA tárgyi mellékmondatokHelyesírási és mondatszerkesztési tudnivalókA határozói mellékmondatokA jelzői mellékmondatokAz állítmányi mellékmondatAz alárendelő összetett mondatok összefoglalásaA mellérendelő összetett mondatA kapcsolatos mondatokAz ellentétes mondatokA választó mondatokA következtető mondatokA magyarázó mondatokAz összetett mondatok összefoglalásaA többszörösen összetett mondatokA mondat a szövegben: a mondat beszerkesztettsége

Idézd fel a 7. osztályban tanult ismereteidet azegyszerű mondatról! Ezekhez az ismeretekhezkapcsolódnak az összetett mondatokkal kapcsolatosismeretek. Értsd meg az összetettmondatok elemzésének logikáját, a részletekmár ismerősek tavalyról (a mondatrészek). Habetartod az elemzés lépéseit, helyesen ismeredfel a mellékmondatot. Nagyon fontos, hogymeg tudd különböztetni az egyszerű és azösszetett mondatot, mert csak így érted megtartalmukat, s így lesz jó a központozás.Értsd meg, hogy a mondatelemzés a legjobbsegítség a szöveg megértéséhez.

KommunikációA cikk és rokon műfajai (szakcikk, vitacikk, vezércikk,nyílt levél)A kommentár és rokon műfajai (a jegyzet és aglossza)A kritika és rokon műfajai (ismertetés, fülszöveg,könyvajánlás, recenzió, bírálat)Az olvasói levél és a szerkesztői üzenetA hirdetés és az apróhirdetésA tömegkommunikációs eszközök hatásaVéleményt közlő műfajok a tömegkommunikációban(összefoglalás)

Figyeld meg mindennapi életedben a véleménynyilvánítóműfajokat! Tanulmányozd atankönyvben lévő példákat!

A tanárnak A tanulónakIsmétlésHangtanSzóalaktanSzófajtanMondattan: az egyszerű mondatMondattan: az összetett mondat

Az ismétlés segít a régebben tanult ismeretekfelidézésében.

Összefoglaló táblázatok (az 5–8. osztály anyaga)A kommunikációs folyamat tényezőiKommunikáció I. (általános ismeretek)Kommunikáció II. (szóban és írásban)A tömegkommunikáció folyamata és tényezőiMűfajok a tömegkommunikációbanKommunikációs helyzetek és formákSzövegalkotásA nyelvváltozatokAz uráli nyelvek családfájaA magánhangzók rendszereA magánhangzótörvényekA mássalhangzók rendszereA mássalhangzótörvényekAz ly és a j írásának szabályaiA magyar beszéd sajátosságaiA szavak jelentéseSzóalkotásAz igeképzésA névszóképzésAz igenevek képzéseA szerves összetételekA szófajok rendszereA szófajok rendszere halmazokkal ábrázolvaAz irányhármasság (a ragokban, a határozószókban,a névutókban, a határozók rendszerében)A névszók ragozási soraA névszói ragok és jelek kombinációiA személyes névmások ragozásaA személyes névmások névutózásaAz igemódok és az igeidők kombinációiAz igeragozásA mondatfajták a beszélő szándéka szerint I–II.A mondatfajták szerkezetük szerintAz egyszerű mondat szerkezeteA szószerkezetek I–II.Az összetett mondatok és kötőszavakA nyelvtani viszonyok és a nyelvtani szintek

Az összefoglaló táblázatokat tekintsd vázlatnak!Tedd magad elé a táblázatot, s próbáldmeg összefüggően elmondani a táblázatbanrendszerezett ismeretet.

Megjegyzések a tananyag felépítéséhez

A 8. osztályos anyag a tömegkommunikációval és az összetett mondatokkal foglalkozik, ezenkívülösszefoglalja a felső tagozat ismereteit.

A kommunikációs anyagot két részre osztottuk: tájékoztató és véleményt közlő műfajokra. Tudomásunk szerint ez az első ilyen jellegű rendszerezés a tankönyvirodalomban. Ebben az anyagrészben kiemelt szerepük van a példáknak – ezek olykor hosszú olvasmányok – javasoljuk közöselolvasásukat és megbeszélésüket. Mindenképpen hasznos, ha a tanulók is hoznak példákat mindennapi olvasmányaikból, rádiós és televíziós élményeikből. Hiszen az a célunk, hogy újságolvasásukat, rádióhallgatásukat és tévénézésüket kulturálttá tegyük.Az összetett mondatok tanítása erősen kapcsolódik a hetedikes anyaghoz, az egyszerű mondatoktanításához. Ezért iktattunk be több ismétlőórát. Három lényeges dolgot kell megtanítani ésalaposan begyakorolni:1. az egyszerű és összetett mondatok elkülönítését,2. az alárendelő összetett mondatok elemzési lépéseit,3. a mellérendelő összetett mondatok esetében a logikai viszonyok felismerését, valamint a kötőszókat.Az egyszerű és az összetett mondatok elkülönítésekor a predikatív szerkezetek felismertetésétkell gyakoroltatni (a gyerekeknek alanyi-állítmányi szerkezetet mondjuk). Itt a hiányos mondatokokozhatnak gondot, különösképpen a mint kötőszós hasonlítók.Az alárendelő összetett mondat elemzési lépései a következők: a tagmondatok megállapítása,a főmondat felismerése (utalószó van benne), a főmondat elemzése: amilyen mondatrész az utalószó,olyan a mellékmondat. Tehát nem lehet csak általánosan rákérdezni a főmondatra, mert félremehetaz elemzés. Különösképpen érvényes ez a jelzői és az állítmányi, valamint a kijelölő jelzőimondatokra. A mellékmondat megállapítása tehát a főmondat utalószavától függ. A mellékmondatoktárgyalását nem apróztuk el, nem kapott tehát külön leckét mindegyik határozói mellékmondat,hiszen elemzésük egy kaptafára megy, a határozófajta ismerete pedig hetedikesanyag; fel kell eleveníteni.Az egyes alárendelő összetett mondatok tárgyalásakor kitérünk a különleges kötőszókra, vagyisa sajátos jelentéstartalmú mondatokra; majd a sajátos jelentéstartalmú mondatokat összefoglaljukaz alárendelő összetett mondatok összefoglalásakor.A többszörösen összetett mondatok elemzése már következik az egyszerű mondatok elemzéséből.Az elemzési példaanyag fokozatosan van felépítve: először az egyenes mondatrendű, utána a fordítottmondatrendű mondatokat vegyük, végül a bonyolultabb, a beékeléses eseteket. Az elemzettmondatot mindig olvastassuk el. A helyesírás gyakorlására sok lehetőséget kínál a feladatfüzet.Az Álljunk meg egy szóra! nyelvművelő párbeszédek itt is folytatódnak, a két szereplő NyilasMisi és nagybátyja, Géza bácsi. A tankönyv számos indukciós szövege és gyakorlata a Légy jómindhalálighoz kapcsolódik. Igyekeztünk olyan Ady-verseket is idézni, melyek nem szerepelnekaz irodalomkönyvben, s melyeket a gyerekek szeretnek és megértenek. Több verset idézünk a gyerekek számára kevésbé ismert költőktől, például Dsida Jenőtől.

Néhány módszertani megjegyzés

A tananyag felépítése induktív. Programunk abban különbözik a többi programtól, hogy megadjaaz egyes tanórák felépítésének induktív menetét: az indukciós anyagot, az általánosítást segítőcsoportosítást vagy egyéb szemléltetést, a szabályt, az elsődleges rögzítést és a megértést szolgálógyakorlatokat, valamint az órai gondolatmenethez kapcsolódó házi feladatokat. Az illusztrációkés a táblázatok szerves egységben vannak a tananyaggal, kérjük, hogy használják őket.Azt javasoljuk, hogy mindenekelőtt idézzék fel a kapcsolódó ismereteket. Utána közösen, beszélgetvedolgozzák fel az indukciós anyagot. Ezt többféleképpen meg lehet oldani: fel lehet írnia táblára – ha alkalmas erre –, esetleg egy részét vagy hasonló anyagot is lehet elemezni; közösfeladatmegoldást lehet végezni a könyv alapján; el lehet olvasni közösen a könyv szövegét stb. Atáblai munka és a szabály közös megfogalmazása után mindenképpen javasoljuk a tankönyv anyagánakelolvasását vagy felolvasását. Mindig olvastassuk el az olvasmányokat és az Álljunk meg egyszóra! párbeszédeit. Érdekes beszélgetéseket lehet kapcsolni mindegyikükhöz. A piktogramok iseligazítanak a feladattípusok értelmezésében.

A program szerkezete

Az integrált magyar nyelv és irodalmi program képességfejlesztési tevékenységének a szerkezetét az alábbi ábra szemlélteti:

A sokoldalú képességfejlesztést nemcsak az irodalom- és a nyelvtankönyv biztosítja, hanem a Mérföldkő II. irodalmi feladatfüzet is. A tanórai munkát is segíti, ezenkívül a differenciálásnak is kitűnő eszköze.

A feladatfüzet felépítése

A feladatfüzetben minden órához egy-egy oldalnyi gyakorlóanyagot terveztünk. Ez a gyakorlóanyag szorosan kapcsolódik az órai munkához: a tankönyvben mintaelemzések vannak, amelyeket a gyerekek a tanár segítségével oldanak meg, s amelyeken az adott jelenséget tanítjuk; a feladatfüzet mondataival pedig rögzítjük és begyakoroljuk az új ismeretet. Az elemzések során a tanult ábrát kell megtalálni és leírni, majd pedig a kötőszót és fajtáját kell megállapítani. Ez új mozzanat, az a célja, hogy sulykoljuk a kötőszó felismerését és a kötőszó előtti vesszőhasználatot. Szokás szerint a feladatok eleinte egyszerű alkalmazást kérnek, később egyre több gondolkodást kívánnak, egyre kreatívabbá válnak. Egyikük-másikuk valóban a jobbaknak való, s differenciálásra alkalmas. A differenciálás lehetőségét a tanmenetben is jeleztük: a kerettanterv csak a feltételes és a hasonlító mondatot kéri a sajátos jelentéstartalmú mondatok közül, mi bevettük a könyvbe a másik kettőt, vagyis a következményest és a megengedőt is, természetesen ezeket a tanár elhagyhatja.

A feladatfüzeten – régi bevált eljárásainkat követve – sok szép vers szolgál példaanyagul, sokszor olyanok, amelyek nincsenek a figyelem középpontjában, de amelyek a gyerek szeretetére tarthatnak számot. Régi bevált eljárásunk a folyamatos ismétlés: a feladatfüzet oldalain mindig vannak ismétlőgyakorlatok és tollbamondás. A tanév végi ismétlés

könyvtárhasználat

irodalomtankönyvnyelvtankönyv

feladatfüzet

házi olvasmányokkal felkészítés az olvasásra

a tanulás képessége

irodalmi ismeretek

nyelvtan és helyesírás

kommunikációs képességek

kiejtés és beszéd(szóbeli szövegalkotás)

fogalmazás(írásbeli szövegalkotás)

az olvasás és írás képessége

a szövegértő olvasás képessége

szövegelemzés

memoriter és felolvasás

feladatlapjai dupla oldalasak, megoldásuk előtt idézzük fel a szükséges ismereteket, és használjuk a tankönyv végi táblázatokat!

A Jeles napok integrált – irodalmi és nyelvi – feladatsorokat alkalmaz. Témái a mindennapi kommunikációhoz és kultúrához kapcsolódnak. Többször közöltünk szemelvényeket a Nyelvi illemtan című kézikönyvből (szerk.: Deme László, Grétsy László és Wacha Imre). A Jeles napok fejezet felépítése a következő:

Szeptember – Udvariasság – otthon és mindenütt Október – A köszönésről November – Tegezés és nem tegezés December – A trágárságtól ments meg, uram, minket! Január – Szavak, csodálatos szavak Február – A levelezés Március – Irodalmi múzeumok, emlékhelyek, kiállítások Április – A nyelvi humor Május – A sajtó története A könyvtár – A könyvtár

A feladatok jól kapcsolódnak a kerettanterv kívánalmaihoz, elsősorban a kommunikációs anyaghoz, a könyvtárhasználathoz, s az olvasásra buzdítással fejezzük be nemcsak a nyolcadik, hanem a nyolc évet.

Taneszközök 1 Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Fercsik Erzsébet: Édes anyanyelvünk – magyar

nyelvtan és kommunikáció, 8. osztály. 2 Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Fercsik Erzsébet: Mérföldkő I. – feladatfüzet 3 Dr. Fercsik Erzsébet: Felmérőlapok anyanyelvből és irodalomból 8. o.

Ajánlott kézikönyvek Helyesírási kéziszótár (Szerkesztette: Deme László és Fábián Pál), Akadémia Kiadó,

1988 Helyesírásunk (Szerkesztette: Fábián Pál), Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995 Idegen nevek kiejtési szótára, Magay Tamás, Akadémiai Kiadó, 1974 Idegen szavak és kifejezések szótára, Bakos Ferenc, Akadémiai Kiadó, 1994 Jókai szótár I–II. Unikornis Kiadó, Budapest, é. n. Képes diákszótár (Szerkesztette: Grétsy László és Kemény Gábor), Akadémiai Kiadó,

1992 Larousse diákenciklopédia (Szerkesztette: A. Fodor Ágnes), Glória Kiadó, 1992 Magyar értelmező kéziszótár (Szerkesztette: Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós), Akadémiai Kiadó, 1972Magyar helyesírási szótár (Szerkesztette: Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka),

Akadémiai Kiadó, 2000 Magyar írói álnévlexikon (Szerkesztette: Debreczeni Kornélia), Petőfi Irodalmi Múzeum,

1992 Magyar szólások és közmondások O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1966 Magyar utónévkönyv, Ladó János – Bíró Ágnes, Vince Kiadó, 1998 Mi fán terem? O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1979 Szinonimaszótár diákoknak, Ruzsiczky Éva, Helikon Kiadó, 1998

TÉMAKOMMUNIKÁCIÓ NYELVISMERET SZÖVEGÉRTÉS ÉS -ALKOTÁS

MEGJEGYZÉSBeszéd- művelés

Nem nyelvi komm.

Komm. helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-

használat

KOMMUNIKÁCIÓ1. A tömegkommunikáció

Tk. 2. Tk. 9. Tk. 3.A címekírása

Tk. 2.Álljunkmeg egyszóra!

Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 7.Tk. 8.

Média,médium

Ff. Hangtan 1–7.Kommunikáció-elmélet: a tömegkommuni-káció folyamata, tényezői; a nyelvi, a nem nyelvi és aképi rendszer

2. A sajtó

Tk. 5.Tk. 6.Illusztrációkértelmezése(fényképek)

Tk. 2.Tk. 6.

Tk. 9.Tk. 10.A címek írása

Tk. 1.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 7.

Tk. 5.Tk. 10.

Tk. 8. Ff. Alaktan 1–7.Kommunikáció-elmélet:sajtótermékek:napilapok,hetilapok, folyóiratokA címrendszer

3. A rádióés a televízió

Tk. 11.Tk. 12.Tk. 5.

Tk. 2.Tk. 10.Az újság ésa rádiónem nyelvieszközeinekösszehasonlítása

Tk. 5.Tk. 10.VitaSzerepjáték

Tk. 5. Tk. 1.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 6.Tk. 9.

Tk. 8. Tk. 7. Ff. Szófajtan 1–6.Kommunikációelmélet:a tájékoztatás,a szórakoztatásés a szolgáltatás;műsorrend

4. A hír és rokonműfajai

Tk. 4.Képek és aszövegkapcsolata

Tk. 8.Újsághírekátalakítása

Tk. 2. Tk. 1.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 7.Tk. 9.

Tk. 3.Tk. 8.Szöveg-átalakítás

Tk. 5. Ff. Jelentéstan1–7.Kommunikáció-elmélet:a hír témája,megfogalmazása;az információés a közlemény



Nem nyelvi komm.


használat

5. A tudósításés a riport I.

Tk. 1.Tudósításokolvasása

Tk. 1. Tk. 3.Tudósítá-sok készí-tése hír alapján,megadottvázlat segítségé-vel

Tk. 2.Tudósításokgyűjtése

Ff. Mondattan I.1–7.Kommunikációelmélet:a tudósításjellemzői, a riportjellemzői

6. A tudósításés a riport II.

Tk. 4.Riportokolvasása

Tk. 4. Tk. 5.Tk. 6.Riport készítésehír alapján,megadottvázlat se-gítségével

Ff. Mondattan II.1–7.

7. Az interjú és rokon műfajai

Tk. 8.Az idegenszavak kiejtése

Tk. 2.Szerep-gyakorlat

Álljunkmeg egyszóra!

Tk. 1.Tk. 6.

Tk. 4.Tk. 5.Tk. 7.Átalakítás,kérdésekszerkesz-tése

Tk. 3.Tk. 8.

Ff. Szóalkotás1–6.Kommunikáció-elmélet:az interjúformája, témája,megjelenéseA nyilatkozat, akörinterjú és aportré

8. A reklámok

Az idegenmárkanevekkiejtése

Tk. 3.A reklámokatkísérőnem nyelviés képi elemek

Tk. 1.Tk. 5.Érvelés,vita

Tk. 4.Tk. 8.A melléknevesszerkezetekelemzése,szójelentés

Tk. 6.A márkanevekhelyesírása

Olvasmány Tk. 3.Tk. 4.Tk. 9.Nyelvesz-tétikaiés nyelvhe-lyességiszempon-tok

Tk. 7. Tk. 2. JátékFf. Helyesírás1–7.Kommunikáció-elmélet: a reklámcélja, hatásánakeszközei



Nem nyelvi komm.


használat

9. Tájékoztató műfajok(összefoglalás)

Tk.1.Tk. 2.

Tk.1.Tk. 2.

Ff. A hónap témája:Udvariasság –otthon és mindenütt

10. FelmérésKommunikáció

11. A grammatikaiismeretek áttekintése,felmérése

Ff. Összefoglalás1–7.

Összefoglaló táblázatok: Édes anyanyelvünk 8. osztály

Felmérőlapok 8. osztály A, B csoport




Nem nyelvi komm.


használat

MONDATTAN12. A mondatA mondatok osztályozása

Ff. 3.Tk. 3.Ritmusgyakorlatok

Tk. 1. Tk. 2.Ff. 2. Ff. 4.A mondatokosztályozá-sa, a beszélőszándéka,a minőségés a szerkezetszerint

Tk. 3. Tk. 1.Álljunkmeg egyszóra!Ff. 1.Tk. 3.Tk. 4.

Tk. 4.Ff. 1.

JátékFf. 5.Új ismeret a háttérmondat(=implikáció),a felismerésszintjén

13. Az egyszerű mondatszerkezete I.

Az állandósultSzókapcso-latokHangsúlyo-zása

Ff. 2 Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 3. Ff. 4.Ff. 5. Ff. 6.Ff. 7.Elemzések

Álljunkmeg egyszóra!Szerkezet-keveredés

Ff. 3. Tk. 6.Ugyanaz aszófaj másmásmondat-résziszerepben

A mondat fő részei,a bővítmények;a tárgy, ahatározó és a jelzőfajtái

14. Az egyszerű mondatszerkezete II.

Tk. 5.SzerepjátékSzóláshasonlatokkal

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 5.Tk. 7.Ff. 1. Ff. 4.Ff. 5.Hozzáren-delő,alárendelő ésmellérendelőszószerke-zetek

Tk. 5.A szószerkeze-ti ábraleolvasásamint a szövegértőolvasásfejlesztésé-nek eszköze

Tk. 4.Tk. 6.Ff. 2.Ff. 3.Mondat-alkotásazonosszerkezetirajzalapján, aszórendmegfigyel-tetése

Ff. A hónap témája:A köszönésrőlA szerkezetielemzés lépései, aszerkezeti rajz készítése



Nem nyelvi komm.


használat

15. Az egyszerűmondat szerkezete III.

Nyelvjárásijellegzetes-ségekmegfigye-lése azirodalmiszövegben

Tk. 1.Tk. 4.Tk.7.Párhuzamos(szófaji és mondatrészi)elemzések

Tk. 3. Tk. 4.Álljunkmeg egyszóra!A népetimo-lógiabemutatása

Tk. 5.Tk. 6.

Tk. 2.Tk. 7.

A szófajok mondatrész-szerepe:a táblázat értelmezése

16. Az egyszerű és azösszetett mondatok(bevezető óra)

Ff. 5.Összetettmondatokfelolvasása, a tömbösödésés aszinteződésértékeltetése

Ff. 5. Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 5.Tk. 6.Ff. 1.Az alárendelőés amellérendelőmondatokközöttikülönbségérzékeltetése

Tk. 4.Tk. 7.Ff. 2.

Tk. 6.Az elemzettmondatokfelolvas-tatása

Ff. 3. Tk. 8.Ff. 4

Ff. 3 Az egyszerű és azösszetett mondatokfelismerése apredikatív szerkezetalapján

17. Az alárendelőösszetett mondat I.

A beékelttagmondatokérzékeltetése(szünet,hangfekvésváltás)

Tk. 1, Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 3.A tőmondatés amellék-mondat;az utalószóés a kötőszó

Ff. 4. Az elemzés lépéseiA tagmondatoksorrendjeA jelölések megtanítása



Nem nyelvi komm.


használat

18. Az alárendelőösszetett mondat II.

Tk. 1. Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 7.Ff. 1.Ff. 2.Ff. 3.Ff. 4.A mondatrendgyakorlása

Tk. 2.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 7.

Álljunkmeg egyszóra!A mellék-mondatokelején állókét kötőszóírása A tagmondatokközöttivessző-használat

Ff. 2. Az utalószó szófaja, az alárendelőkötőszókcsoportjai

19. Az alanyi mellékmondatok

Ritmusosszállóigék,közmon-dásokolvasásaTk. 2.

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5. Tk. 6.Tk. 8.Ff. 1. Ff. 4.Kérdései,utalószavai,kötőszavai;mondatrend

Tk. 9. Tk. 7.Álljunkmeg egyszóra!A személy-átsugárzás

Ff. 2.Ff. 3.

A sajátos jelentéstartalmúmondatokat(a feltételesés a hasonlítókivételével)differenciálásrahasználjuk!A Bogozó a jobbtanulóknak való

20. A tárgyi mellékmondatok

Ff. 6.Tk. 8.A versmondásgyakorlása

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5. Tk. 6.Tk. 8. Tk. 9.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4.Kérdései,utalószavai,kötőszavai;mondatrend

Ff. 5. Tk. 7.Ff. 4.

Ff. 3. A sajátos jelentéstartalmúmondatok(a feltételesés a hasonlítókivételével) és aBogozó a jobb tanulóknakvaló



Nem nyelvi komm.


használat

21. Helyesírási ésmondatszerkesztésitudnivalók

Az idéző mondatés az idézetelkülönítésea beszédben

Tk. 1.Írásjelekalárendelőösszetettmondatvégén Az idézetfajtái:egyenes ésfüggő

Tk. 2. Tk. 3.Tk. 4.szöveg-átalakítás,tartalom-elmondás

Ff. A hónap témája:A köszönésFontos az egyenesbeszéd átalakításafüggővé, sokat kell gyakoroltatni

22. A határozói mellékmondatI.A helyhatározóimellékmondat

RitmikusszállóigékolvastatásaTk. 2.

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4.Kérdései,utalószavai,kötőszavaiElemzések

Ff. 3 Ff. 4. Ff. 3. A határozók ismétléseszükségesaz anyagrész előtt

23. A határozói mellékmondatII.Az időhatározóimellékmondat

Ff. 6.Tk. 3.A versmondásgyakorlása

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5. Tk. 6.Tk. 7. Tk. 8.Tk. 9.Ff. 1. Ff. 2.Kérdései,utalószavai,kötőszavai

Ff. 2.Ff. 4.

Tk. 3.Ff. 5.

Ff. 3. Ff. 5. Az időviszonyoktisztázása az idegen nyelvek tanulásaszempontjábólfontos(egyidejűség, előidejűség,utóidejűség

24. A határozói mellékmondatIII.A módféle és azállapotféle mellékmondat

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5. Tk. 6.Tk. 7. Tk. 8.Tk. 9.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4.Kérdéseik,utalószavaik,kötőszavaik

Ff. 3. Tk. 8.Az elemzettmondatokfelolvasása

Elemzések Mód-, eszköz-, állapot-, társ-, eredet-,eredmény-határozóimellékmondat



Nem nyelvi komm.


használat

25. A határozói mellékmondatIV.Az ok- és célhatározóimellékmondat

Tk. 6.Tk. 7.A versmondásgyakorlása

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 6. Tk. 7.Tk. 8.Ff. 1. Ff. 3.Kérdéseik,utalószavaik,kötőszavaik

Ff. 5.Tk. 3.A mellékmondatifelszólítómód és helyesírása

Tk. 5.Tk. 6.

Ff. 2.Ff. 4.

Ff. 3.. Fontos a logikaiviszonyok megfigyelése

26. A határozói mellékmondatV.Egyéb határozóimellékmondatok

Tk. 2.A versmondásgyakorlása

Tk. 3.Az érzelmekkifejezéseazírott szövegben

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4. Ff. 5.

Ff. 3.Ff. 4.

Tk. 3.Álljunkmeg egyszóra!Helyes kötőszó-használat

Partitívuszi, vonzat-, részes-, hasonlító-,számhatározóimellékmondatok

27. A jelzői mellékmondat

Tk. 5.A versmondásgyakorlása

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5. Tk. 6.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 3.Kérdő-szavaik,utalószavaik,kötőszavaik


Elemzések Ff. 5. A jelző ismétléseMinőségjelzői,kijelölő jelzői,mennyiségjelzőiés birtokos jelzőimellékmondat

28. Az állítmányimellékmondat

SzóláshasonlatokésközmondásokfelolvasásaTk. 2.Tk. 3.

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4.Kérdőszó,utalószó,kötőszó


Tk. 2. Ff. 3.Elemzések

Ff. 4. Az állítmány ismétléseA jelzői és az állítmányimondatokösszevetése



Nem nyelvi komm.


használat

29. Az alárendelőösszetett mondatokösszefoglalása I.

Ff. A hónap témája:A tegezésés nem tegezés

30. Az alárendelőösszetett mondatokösszefoglalása II.

Közmondá-sokés versek olvasásaTk. 1.Tk. 2.

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 3. Ff. 4.Önállóelemzésigyakorlatok

Tk. 2.Ff. 4.

Elemzések Itt foglaljuk összea sajátos jelentéstartalmúmondatokat,ha az osztályszínvonalamegengedi.Csak a feltételesés a hasonlító kötelező

31. Felmérés

32. A mellérendelőösszetett mondat

Tk. 3.A többszörösenösszetettmondatokolvasásaminta után

Tk. 2.Tk. 3.Ff. 1.Ff. 3.A tagmondatokKözötti logikaiviszonyokmegfigyelte-tése a rajzosábrák segítségével

Ff. 3. Tk. 1.Tk. 4.Tk. 5.Szóbeli értelme-zéseaz olvasottszövegnek

Tk. 5.Ff. 2.Elemzések

Ismétlés: a mellérendelőszószerkezetek





Nem nyelvi komm.


használat

33. A kapcsolatosmondatok

Tk. 2.Tk. 3.A versmondásgyakorlása

Ff. 4. Tk. 1. Tk. 2.Tk. 7.Ff. 1. Ff. 2.A kapcsolatosviszonytkifejezőegyes éspáros kötőszók

Álljunkmeg egyszóra!Tk. 3.Ff. 4.A kötőszóismétlés kiküszö-böléseA sem és ase használata

Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.Ff. 3

Tk. 6.Tk. 8.

Ff. A hónap témája:A trágárságtólments meg,uram, minket!

34. Az ellentétesmondatok

Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.A versmondásgyakorlása

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 4.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 3. Ff. 4.Az ellentétesviszonytkifejezőkötőszók

Álljunkmeg egyszóra!Az ellentéteskötőszókhasználata

Tk. 3.Ff. 4.Ff. 5.

Elemzésigyakorlatok

Tk. 5.Ff. 4.Ff. 5

35. A választómondatok

Tk. 3.Tk. 4.

Tk. 4. Tk. 1. Tk. 2.Tk. 6.Ff. 1.A kirekesztőés a megengedőválasztóviszony éskötőszava

Ff. 3.Ff. 4.Tk. 7.A pontosvesszőalkalmazása

Tk. 7.Ff. 2.Ff. 3.A mellérendelőviszonyokfelismerésea szövegben

Tk. 5.Tk. 6.

Tk. 8.Ff. 2.Ff. 3.

Rendhagyó irodalomóra:szavalóverseny

36. A következtetőmondatok

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3.Ff. 1. Ff. 2.A következtetőviszonykötőszavai

Tk. 2. Ff. 1.Az értelmezőolvasásgyakorlásaTk. 3.

Ff. 3. A logikai viszonyokmegfigyeltetése



Nem nyelvi komm.


használat

37. A magyarázómondatok

Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 6.Ff. 1.Ff. 2.Az okadó,a kifejezőés a helyreigazítómondatokés kötőszavaik

Tk. 9.IsmétlésTk. 6.

Tk. 3.Az értelmezőolvasásgyakorlása

Tk. 5. Ff. 3. A logikai viszonyokmegfigyeltetése

38. A mellérendelőösszetettmondatok.Összefoglalás Ff. 1.

Ff. 2.Ff. 4.

Ff. 3.




Nem nyelvi komm.


használat

39. Az összetettmondatokösszefoglalása I.

TáblázatTk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.A mondatrendmegfigyelte-tése, gyako-roltatása

Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.

A tagmondatokFelcserélhetősé-géneklehetőségeiTáblázatok

40. Az összetettmondatokösszefoglalása II.Helyesírási ésmondatszerkesztésitudnivalók

Tk. 9. Tk. 6.Tk. 7.Tk. 8.A vesszőalkalmazásaA mondatvégiírásjelekmegállapítása

Elemzésigyakorla-tok

Ff. A hónap témája:szavak, csodálatosszavak

41. Felmérés Felmérőlapok 8. osztály A, B csoport



Nem nyelvi komm.


használat

42. A többszörösenösszetettmondatok I.

Az összetettmondatokfelolvasása

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 4.Ff. 1. Ff. 2.Ff. 4. Ff. 5.A tagmondatokkapcsolódá-sánaknéhánylehetősége

Tk. 3.Tk. 4.Központozás

Álljunkmeg egyszóra!A szövegértőolvasásfejlesztése

Ff. 3. Ff. 3. Az anyag nagy részedifferenciálásravaló

43. A többszörösenösszetettmondatok II.

Tk. 4. Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Ff. 1.Ff. 2.Ff. 3.

Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Ff. 3.

Tk. 4.Az egyenesidézet függővéalakítása

Tk. 6.Elbeszélőszöveg átalakításapárbeszé-desszöveggé

Elemzési és olvasásigyakorlatokminta után

44. A többszörösenösszetettmondatok III.

Tk. 1. Tk. 2.A versolvasásés aversmondásgyakorlása

Tk. 1.Tk. 2.Ff. 1.Ff. 2.Ff. 3.

Tk. 1.Tk. 2.

Tk. 3.Szövegala-kítás

45. A mondat a szövegben.A mondat beszerkesztettsége

Ff. 3.Tk. 2.A versolvasásés aversmondásgyakorlása

Tk. 1. Tk. 2.Ff. 1. Ff. 2.A szövegösszetartóerejének amegfigyelte-tése

Tk. 1.Tk. 2.

Ff. 1. Ff. A hónap témája:A levelezés.Ezt az anyagrésztcsak a megfigyelésszintjén kérjük!



Nem nyelvi komm.


használat

46. A mondattaniismeretekösszefoglalása

47. Felmérés

KOMMUNIKÁCIÓ48. A cikk és rokonműfajai

Tk. 6.Illusztrációkértelmezése,a szöveg és akép egyeztetése

A cím helyesírása

Tk. 6.OlvasmányTk. 8.Álljunkmeg egyszóra!Tk. 7.A szövegértőolvasásgyakorlása

Tk. 2.Tk. 4.Tk. 7.Tk. 8.

Tk. 9.Vitacikkvázlat alapján

Tk. 1.Tk. 3.Tk. 5.

Kommunikáció-elmélet:a cikk típusai:szakcikk,vitacikk, nyílt levél

49. A kommentár ésrokon műfajai

Tk. 7.Tk. 3.Értelmezőfelolvasás

Tk. 9.Tk. 10.A személynevekírása

Olvasmá-nyokÁlljunkmeg egyszóra!Tk. 5.A szövegértőolvasásgyakorlása

Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 8.Tk. 9.

Tk. 1.Tk. 2.Tk. 10.

Kommunikáció-elmélet:a kommentárokműfajai:a jegyzet és aglossza

50. A kritika ésrokon műfajai I.

Tk. 6.Értelmezőfelolvasás

Tk. 5.A kép és aszövegkapcsolata

Tk. 2. Tk.3. Tk.4.Tk. 5.Vázlatalapjánkönyvaján-lás stb. készítése

Tk. 1.Példákgyűjtése:fülszöveg,borító, ismertetés

Kommunikáció-elmélet:a kritikaágai és fajtái





Nem nyelvi komm.


használat

51. A kritika ésrokon műfajai II.

Tk. 9. Illusztrációkértelmezése,a szöveg és akép egyeztetése

Tk. 6.OlvasmányTk. 9.A szövegértőolvasásgyakorlása

Tk. 6. Tk. 7.Tk. 8.Tk. 10.Integráltfoglalko-zások: egykiállításmegtekin-tése,beszámolóírása

Tk. 8.Képes diákszótárA magyarhelyesírásszabályaiMagyarutónévkönyv

Kommunikáció-elmélet:az ismertetés

52.A olvasói levél ésa szerkesztőiüzenet I.

Tk. 3. A szövegtípusának ameghatáro-zása atartalomalapjánTk. 4.

Tk. 1.Tk. 2.

Tk. 4. Ff. A hónap témája:Irodalmimúzeumok, emlékhelyek,kiállításokKommunikáció-elmélet:ismétlés: atájékoztató, aszórakoztató és aszolgáltató műsorok és rovatok

53. Az olvasói levélés a szerkesztőiüzenet II.

Tk. 6.Tk. 7.Szövegértőfelolvasás

Jeligék éstémákösszekap-csolása

Tk. 5.A keltezésírása

Tk. 9. Tk. 6.Tk. 7.

Tk. 8. Játék



Nem nyelvi komm.


használat

54. A hirdetés ésaz apróhirdetés

Tk. 2.Tk. 8.Az írottszövegnem nyelvijelei

Tk. 3.Dialógusvázlatalapján

A megszólításírásaA bekezdésekjelölése

Tk. 8. Tk.3. Tk.4.Tk.5. Tk.6.Tk.7. Tk.9.Tk. 10.Önéletrajzés hivataloslevél írása

Tk. 1. Ismétlés: a tájékoztatószövegek,a reklám

55. A tömegkommunikációseszközökhatása

Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 9.Értelmezőfelolvasás

Tk. 5. A nyelvieszménykérdése

A címekírása

OlvasmányTáblázatok,Statisztikákértelmezése

Tk. 1.Tk. 6.Tk. 8.Tk. 9.

Tk. 7.Tk. 10.Űrlapok,megrendelőlapokkitöltése

A válogatásravaló figyelmeztetés

56. Véleményt közlőműfajok a tömegkommunikációban Tk.

gyakorlás

57. Felmérés

ÖSSZEFOGLALÁS58. Hangtan I.

A versolvasásés aversmondásgyakorlása

Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.

OlvasmányAz értelmezőolvasásgyakorlása

Ff. A hónap témája:A nyelvi humorA tanulás tanítása





Nem nyelvi komm.


használat

59. Hangtan II.

Ff. 1.Ff. 2.Ff. 4.Ff. 5.Ff. 6

Ff. 3.Ff. 7.Ff. 8

Ff. 5. A tanulás tanítása

60. Szóalaktan I.


Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3. Tk. 4.Tk. 5.Tk. 6.Tk. 7.


A tanulás tanítása

61. Szóalaktan II.Ff. 2. Ff. 3.Ff. 4. Ff. 5.Ff. 6.

Ff. 1.Ff. 7


62. Szófajtan I.


Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.



63. Szófajtan II.Ff. 2. Ff. 3.Ff. 4. Ff. 5.Ff. 6.

Ff. 1. Ff. 2. Ff. 7. A tanulás tanítása

64. Mondattan.Az egyszerűmondat I.

A versmondásgyakorlása

Tk. 1.Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.


Ff. A hónap témája:A sajtó történeteA tanulás tanítása

65. Mondattan.Az egyszerűmondat II.

Ff. 2. Ff. 2.Ff. 3.Ff. 4.Ff. 5.Ff. 6.

Ff. 1. Ff. 3. A tanulás tanítása



Nem nyelvi komm.

Komm. Helyzetgyak Nyelvtan Helyesírás Olvasás Szóbeli Írásbeli Kézikönyv-

használat

66. MondattanAz összetettmondat I.

A versmondásgyakorlása

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.Tk. 5.Tk. 6.

Tk. 7. OlvasmányAz értelmezőolvasásgyakorlása

Tk. 5. A tanulás tanítása

67. Mondattan.Az összetettmondat II.

Az elemzettmondatokfelolvasta-tása

Ff. 7. ElemzésiGyakorla-tok


68. Helyesírás

Ff. 2.Ff. 5.

Ff. 2. Ff. 3.Ff. 4. Ff. 5.Ff. 6. Ff. 7.

Ff. 1.Ff. 8.

Ff. 1. Ff. 8. Ff. A hónap témája:A könyvtárA tanulás tanítása

69. Komplex elemzés

Az elemzettmondatokfelolvasta-tása

Tk. 1. Tk. 2.Tk. 3.Tk. 4.

ElemzésiGyakorla-tok

Memoriter: Ady:A föl-földobottkő

70. Felmérés

71. Év végi teendők

72. Év végi teendők


adamikné dr¶nyv edesa… · web viewidegen nevek kiejtési szótára, magay tamás, akadémiai...

Documents