about production of straw clay bricksszt.bme.hu/phocadownload/szakmernoki/4_felev... ·...

TARTÓSZERKEZET-REKONSTRUKCIÓS SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS

VÁLYOGÉPÍTÉS

O. Dr. CSICSELY ÁGNES

egyetemi adjunktus

BME, Építészmérnöki Kar

Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

FÉLÉV FELÉPÍTÉSE

1.) A vályogépítés történeti áttekintése. A vályogfalak típusai és

fejlődése.

2.) Vályog szerkezetek kialakítása.

3.) Vályog falazóelemekre és falszerkezetekre vonatkozó előírások

és szabványok ismertetése.

4.) Vályog szerkezetek jellegzetes építési hibái és azok javítási

lehetőségei.

5.) A mai vályogépítészet bemutatási hazai és külföldi példákkal.

Számonkérés.

VÁLYOGÉPÍTÉS

1.) A lakások több, mint 25 %-a vályogfalú (1993 KSH adat)

2.) Fenntartható építészet, így az ökofalvak egyik kedvelt anyaga

3.) Parasztházak felújítása, átalakítása

TARTALOM

1.) Fenntartható építészet

2.) A vályogépítés előnyei és hátrányai

3.) Történeti áttekintés

4.) A vályogfalak típusai

FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSZET

Lányi értelmezése szerint a fenntarthatónak

(környezettudatosnak) nevezett építészet feladata:

- megfelelni az ökológiai szempontoknak, a fenntartható fejlődés

elveinek,

- az emberi egészség védelmének biztosítása az épületek tervezése,

megvalósítása, használata, felújítása és bontása során, vagyis teljes

életciklusában.


A fenntartható fejlődés elvei a következők:

- csökkenteni az erőforrások felhasználását (Reduce),

- megőrizni a természeti és kulturális értékeket (Converse),

- visszaforgatni illetve többször felhasználni a természeti

erőforrásokat (Recycling).


A fenntartható építészet eszközei:

- a takarékos terület- és energia felhasználás,

- környezetbarát építőanyagok és épületszerkezetek beépítése,

- szelíd technológiák alkalmazása,

- fenntartható épülethasználat.


20-20-20 - Európai Parlament és Tanács (2007)

Célok 2020-ig:

- 20 %-kal kell csökkenteni az energiafogyasztást,

- 20 %-kal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását,

- 20 %-kal kell növelni a megújuló energiaforrások alkalmazását,

- 2020-tól az összes új épület nulla- vagy alacsony energiafelhasználású.


Kumulált energiaigény egy évre vetítve [kWh/m2 év]

(az adott építőanyag, vagy jelen esetben egy fal környezetre gyakorolt hatását egy olyan primer energiával

megadott paraméterrel jellemzi, amely magába foglalja az előállításhoz, felhasználáshoz, használathoz és

bontáshoz közvetlenül és közvetve felhasznált energiának az élettartam egy évére jutó hányadát, valamint az egy

évi hőveszteség fedezéséhez szükséges fűtési energiaigényét.)

3 rtg meszelés

3 cm vályog vakolat

45 cm helyszíni

vertfal

12 cm cellulóz

hőszigetelés

12 cm bontott tégla

burkolat

3 rtg meszelés


15 cm vályogtégla

fal+fa falváz

35 cm szalma

hőszigetelés


3 rtg meszelés

2 rtg diszperziós

festés

1,5 cm

cementvakolat

38 cm kerámia

falazóblokk

10 cm kőzetgyapot

hőszigetelés

1,5 cm

cementvakolat

5 mm nemesvakolat

2 rtg diszperziós

festés

1,5 cm

cementvakolat

38 cm kerámia

falazóblokk

1,5 cm

cementvakolat

8 cm polisztirol

hőszigetelés

5 mm nemesvakolat

1,8 cm gipszkarton

belső burkolat

16 cm kőzetgyapot

hőszigetelés+fa

falváz

6 cm polisztirol

hőszigetelés

1,25 cm gipszkarton

lemez

6 mm nemesvakolat

0,94 (0,27)

5,63 (0,16)

10,3 (0,26)

11,03 (0,30)

20,16 (0,16)

(Forrás: Tiderenczl, Medgyasszay, Szalay, Zsorkóczy: Épületszerkezetek építésökológiai és –biológiai értékelő rendszerének összeállítása az építési

anyagok hazai gyártási/előállítási adatai alapján)

TARTALOM





A VÁLYOGÉPÍTÉS ELŐNYEI

- Alapanyaga: környezetbarát, természetes, helyi építőanyag,

- 100 %-ban visszaforgatható (recirkulálható),

- építészetileg szabadon formálható,

- a beépített faszerkezetet konzerválja,

- alacsony primerenergia-tartalom, környezetterhelés (szállítás, építés),

- kellemes, egészséges belső klíma,

- jó akusztikai tulajdonságú,

- nem éghető,

- hosszú élettartamú (megfelelő karbantartás mellett),

- könnyen tanulható technológia (hátrányos helyzetű térségekben mun-

kalehetőségeket teremthet).

A VÁLYOGÉPÍTÉS HÁTRÁNYAI

- Nedvességre érzékeny,

- kicsi a nyomószilárdsága,

- rossz hőszigetelő képességű,

- vakolattartási problémák,

- karbantartást igényel,

- időjárástól függő, időigényes kivitelezés,

- nehezen szabványosítható,

- ár- és belvizes területen a tervezése nagy körültekintést igényel.

TARTALOM




4.) A vályogfalak típusai és fejlődése

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Kosztyonszk - Kr. e. 10. évezred

- több száz négyzetméteres

- kalákában építették

- szelemenes ágasfás tető

- földdel borított tető

Catal-Hüyük - Kr. e. 7-6. évezred

- favázas fal (földrengés elleni

védelemként is)

- kitöltő fal: agyagtömb

(Forrás: Isvánfi Gyula: Az építészet történet. Őskor. Népi Építészet.

http://academics.smcvt.edu/awerbel/survey%201%20exam%20study/schematic%20reconstruction%20pic.htm)

http://academics.smcvt.edu/awerbel/survey 1 exam study/schematic reconstruction text.htm


Hódmezővásárhely-Kotacpart - Kr. e. 2. évezred

- ollólábas szelemenes tető

- oromzata függőleges tapasztott sövényfal

(Forrás: Isvánfi Gyula: Az építészet történet. Őskor. Népi Építészet.)


(Forrás : Deither Jean: Mud Architecture: an old idea, a new future, Down to Earth,Thames and Hudson Ltd, London, 1982)

Egyiptomi fríz - Kr. e. XIX. század

- II. Senwosret halotti temploma

- sírgúla napon szárított tégla

- kőlap burkolat


II. Ramszesz halotti temploma - Kr. e. XIII. század

- zsaluzat nélküli vályogtégla boltozat

- ma is használt technika – numíbiai boltozat

(Forrás: Minke: Lehmbau Handbuch)


Peru, Chan-Chan városa - XIII. században épült

- 6 km2 területű

- téglából épült város

- magas falak védelmében 10

palota és 4 lakónegyed található

- 30 000 ember lakott a városban

(Forrás : www.environmentalgraffiti.com/featured/mud-structures-citadel/2227)


Mali, Djenne, Moszlim templom - XIII. században épült

- a világ legnagyobb vályogépülete

- minden tavasszal fesztivál keretében javítják ki a hibás vakolatot

- UNESCO Világörökségének nyilvánította

(Forrás : www.environmentalgraffiti.com/featured/mud-structures-citadel/2227)


Kínai Nagyfal építése – XIV. század - bentmaradó zsaluzat közé döngölt agyag

- égetett tégla vagy kő burkolat

(Forrás: www.solidearth.co.nz/earthbuilding-info-nz.php) (Forrás: David Bourdon, Designing the Earth: The Human Impulse to Shape Nature )


Jemen – Magasházak - 500 éves magasházak

- legfelső szint külső gipsz vakolatú

- légcsatornák (adiabatikus hűtés)

(Forrás : www. permaculture.org.au/2011/01/06/earthen-building)


Szíria - méhkas alakú házak

- nincsenek ablakok

- forma: véd a melegtől, gyorsítja a csapadék lefolyását

(Forrás : http://cultureface.blogspot.hu)


Új- Mexikó - XIV. században téglából épült teraszos házak



Franciaország - 1791-ben jelent meg Francois Cointeraux

könyve a föld építészetről


- Le Corbusier tervei 1940-ből

- stabilizált vályog falazóelemek


Németország: Fachwerk - XV. századtól

- vályogtégla kitöltő fal

- állati eredetű „vakolatjavító” anyagok

(Forrá:s www.hermann-birkenfeld-fachwerk-und-lehm.de/projekte/bad-camberg-pfarrgasse.html)

http://www.hermann-birkenfeld-fachwerk-und-lehm.de/uploads/pics/BV_Bad_Camberg_Stillger_Bild_10.JPG


Weilburg - Lakóház - 1828-ban épült

- 6 szintes

- vert falú épület a földszinten 1 méter vastag fallal

(Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Stampflehm; Gernot Minke: Lehmbau Handbuch)

TARTALOM





VÁLYOGFALAK TÍPUSAI

Sövényfal

(Forrás :Sabján, Búzás: Hagyományos falak)

- „paticsfal” vagy „fonott fal”

- XIX. század végéig készítették

- lombozattól megtisztított, akác- vagy

mogyoróvesszővel fonták

- a falat két oldalról kövér szalmás

sárral több rétegben készítették

„nedvesre a nedvest” technológiával

- egy réteg 4-5 cm

Előnye:

- rövid idejű nedvességhatás után is állékony marad

- a falazás a tető elkészülte után védett helyen készül

Hátránya:

- állandó karbantartást igényel

- vékony fal készíthető


Sövényfal – cölöpvázas szerkezetbe készítve


- általában a sűrű függőleges karókat fonták be vízszintesen

- fal vastagsága tapasztás után 30 cm

- nyílásokat karók közé rakták vízszintes áthidalókkal

- sövényfonás nem igényel szakmunkát

- XVIII. századtól tűzveszélyesség és fatakarékosság miatt tiltják az építését


Sövényfal – talpas-vázas szerkezetbe készítve


- a fonás az oszlopok közeit töltötték ki

- fonás lehet függőleges és vízszintes

- a fal vastagsága 20 cm

- kisebb templomok, gazdasági épületek elvontathatók

- előregyártva is készítették


Kétrétegű sövényfal


- békési tanyavilágban alkalmi lakóházaknál készítették

- a páros akácfa oszlopokat 45-50 cm távolságra rakták

- oszlopok készültek falsarokra, falközépre és nyílások mellé

- 1,5 m karókat vertek le, amire 1 m magasan készítették fűzfavesszőből a fonást

- a falat szalmás sárral töltötték ki, amit villával vagy göngyölegbe markolva

dugták a sövény közé

- a fal magasságának függvényében többször megismételték


Karóközös fal – cölöpvázas szerkezettel


- karófal vagy mereglyés fal

- karók 30-60 cm-re, az oszlopok 3 méterre vannak egymástól

- karókat felváltva a koszorú külső és belső oldalához rögzítik

- a falak két oldalról rakták fel


Karóközös fal – talpas-vázas szerkezettel


- karók 15-25 cm-re vannak egymástól

- alul felül meghegyezett karókat feszítették be a talp és a koszorú közé

- a falak két oldalról rakták fel

- falat két oldalról kézzel vagy villával csomóba gyúrt sárral rakták be


Sárhurkákból font falak – cölöpvázas szerkezetbe készítve


- oszlopok harmad pontjait korcpárral fogták össze

- a korcok közé 10 cm-ként karókat állítottak

- a rácsos szerkezetet sárból gyúrt hurkákkal (gömölye) fonták be

- agyagos földből pelyvás sarat gyúrtak, amit szalmában megforgattak, az így nyert

70-100 cm hosszú hurkákat szorosan a rács közé fonták


Sárhurkákból font falak – cölöpvázas szerkezetbe készítve


- a vízszintes karók 40-50 cm-re vannak egymástól

- a fal építését alulról kezdték

- a hurkákat félbehajtották és a szárukat összecsavarták

- a gömölyéket szorosan egymás mellé rakták, majd vastagon betapasztották


Sárhurkákból font falak – talpas-vázas szerkezetbe készítve


- tekercsfal

- viszonylag ritka kialakítás

- a sárhurkákat a kürtős kalácshoz hasonlóan készítették


Nádfal


- lábnyi széles árokba állították a nádkötegek tövét

- a nádat vesszőgúzzsal kötötték össze vagy korcpár közé szorították

- a nád tövéhez visszatöltötték a földet

- két oldalát vastagon betapasztották

- a XVIII. században betiltják az építését


Rakott sárfal


- az agyagos földet 4-5 m átmérőjű 40-50 cm mély ágyasokban készítik elő

- meglocsolják, átvágják, majd növényi anyagokkal (szalma, törek esetleg nád, sás)

dolgozták össze (lábbal, vagy állatokkal)

- növényi adalék elérhette a 40 tömegszázalékot

- egy éjszakát érni hagyták


Rakott sárfal – kézzel készítve


- gombócfal, csömpölyeges fal

- a gombócokat kézzel formázzák, pelyvába hengergették, majd egymáshoz

nyomkodták

- egyszerre 80-100 cm magas falat készítettek, amit egy-három hétig száradni

hagytak, de a teljes kiszáradás előtt lenyesték a kiálló részeket

- időjárástól függő technológia

- a falnyílásokat építés közben kihagyták

- végleges fal 50-80 cm vastag lehet


Rakott sárfal – villával (fecskerakás)


- XVIII. századtól terjed az építése

- egy rend (rakás) 90-100 cm magas, amely nem igényel zsaluzatot

- a villával rakott 30 cm magas réteget „kötésben” rakták

- sarkoknál, bekötéseknél erősítő nád- vagy vesszőköteget helyeztek el

- amikor földnedves lett a fal a felesleget kívül és belül levágták

- időjárásálló faltakarást készítettek

- a nagyobb nyílásokat kihagyták, a kisebbeket utólag vágták ki


Vertfal


- zsaluzatba földnedves enyhén agyagos földet döngöltek

- egy réteg 10-20 cm vastag, amit a felére döngöltek

- a döngölést 10-30 fős kalákákban végezték

- a fal 50-80 cm vastag volt

- kevés növényi adalék van benne, rosszabb hőszigetelő képességű, de jobban

terhelhető

- nyílásokat vagy kirekesztették, vagy utólag kivágták

- falsarkoknál, falcsatlakozásoknál nád vagy vessző erősítést építettek be


Vertfal – oszlopos zsaluzattal

(Forrás :Sabján, Búzás: Hagyományos falak) (Forrás :Istvánfi: Népi építészet)

- alapozása: kiásott árokba visszadöngölték a földet, esetleg nádazást terítettek alá

- a zsaluzathoz az oszlopokat 70-100 cm-re verték le egymástól, amit felül

összekötöztek

- az oszlopokat később szarufának használták

- a vízszintes zsaluk közé távtartókat tettek

- 8-10 cm-es átfedéssel történő zsaluzatemelés esetén nincs szükség sárhurkákra


Vertfal – kalodás zsaluzattal

(Forrás :Sabján, Búzás: Hagyományos falak) (Forrás :Istvánfi: Népi építészet)

- kaloda felállítása: 40-60 cm-ként elhelyezik a kalodafákat, amelynek kifúrt végébe

állítják a függőleges szárakat, amit felülről kifúrt lécekkel kötötték össze a

vízszintes zsaluzat behelyezésével egy időben

- a zsaluzat alsó sarkába keskeny sárhurkákat tettek, hogy ne peregjen ki a föld

- amikor megtelt a zsaluzat szétszedték a kalodát és a fal tetején újraépítették

- a kalodafa lyukait sárhabarccsal kenték ki


Hantfal

(Forrás :Istvánfi: Népi építészet)

- ideiglenes vagy alárendelt épületeknél alkalmazták

- nagyjából vályogtégla méretűre vágott gyeptégla elemekből készült, amit

tavasszal termeltek ki

- az elemeket legtöbbször szárazon (kötőanyag nélkül) a téglakötés szabályai

szerint gyepes oldalukkal lefelé rakták

- kis teherbírása miatt a mestergerenda alá oszlopokat állítottak


Vályog téglából épült fal – vályogfal

Előnye:

- kiszáradt elemekből épül, ezért a fal hamarabb szárad ki, kisebb az ülepedés

és a zsugorodás

- jól tartják a vakolatot

- falazása a téglakötés szabályai szerint történik, könnyű a toldás, átalakítás

- az adalékanyagok hozzáadásával könnyebben módosíthatóak a tulajdonságai

Hátránya:

- az elemek szárítása időjárásfüggő

- szilárdsága kisebb, mint a vertfalnak

Előkészületek:

- vályogvetéshez: szalmás sár és rövid növényi szálak összekeverése egy nappal

a vetés előtt

- falazó vályoghabarcs: anyaga megegyezik a tégláéval, csak erősen képlékeny

konzisztenciájú, amit 2 órával a falazás előtt készítettek


Vályog téglából épült fal


Készítés menete:

- a formát bevizezték

- beletették a szalmás sarat

- a szárítás helyszínén lehúzták vagy

kiborították a vetőből a téglát

Készítés fajtái:

- szalmás sarat viszik a vetés

helyszínére

- a megtöltött formát viszik a

szárítás helyszínére




A falazóelemek szárítása:

- 2-3 napig a napon szárították, majd a szikkadás után élére állították

- 3-5 nap elteltével gúlába rakták

- amennyiben nem használták fel a tél beállta előtt, akkor kazlakba rakták




- a falazáshoz csak ép és teljesen kiszáradt falazóelemet használtak

- általában vályoghabarccsal falaztak, egy nap 5-6 sort

- a falazatot a téglakötés szabályai szerint falazták, a külső fal 1,5-2 tégla vastag, a

belső fal 1-1,5 tégla vastag volt

- a sarkoknál, falcsatlakozásoknál és 3-5 soronként erősítették növényi szálakkal


Egyéb falak:

- mórfal: égetetlen tégla (Kisalföldön)

- géppel préselt tégla

- vegyes falak: általában égetett téglával falazták össze.

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]

about production of straw clay bricksszt.bme.hu/phocadownload/szakmernoki/4_felev... ·...

Documents