A/1.A könyvtár- és információtudományi kutatás módszertana,

a tudományos kommunikáció, a lektorált folyóiratok és a nyílt hozzáférés kezdeményezés

Mi a kutatás?„Szisztematikus erőfeszítés a valóság megismerésére vagy valamilyen tudatosult nehézség megoldására, amelynek során egy komplex jelenséget tanulmányozunk előre megfontolt hipotézis alapján.”

Könyvtár és információtudományi kutatás:A könyvtár- és információtudományi kutatásokban nagy hangsúlyt kap a gyakorlat vagy a gyakorlatba való átültethetőség – alkalmazott kutatás és multidiszciplináris jellegű

A kutatás folyamata:1. A kutatandó probléma meghatározása2. Előzmények vizsgálata, annak feltárása, hogy milyen eredmények születtek már az adott területen. Ebben a fázisban gyűjtjük össze a témával kapcsolatos publikációkat, információforrásokat.3. (a fentiek ismeretében elemezzük a tanulmányozni kívánt szituációt) és ezután következik a hipotézis megfogalmazása 4. (a változók elemzése segít a) kutatási módszerek és technikák megválasztásában5. Kutatási terv elkészítése6. Mintaválasztás, meghatározzuk a vizsgált populációt, az adatok csoportosítását és feldolgozását7. Elővizsgálatok elvégzése8. lebonyolítjuk a vizsgálatot, szükség esetén kontrollvizsgálatot szervezünk9. Mennyiségileg és minőségileg feldolgozzuk az összegyűjtött adatokat10. A kutatás eredményeinek szintézise, későbbi tudás gyarapítása11. A kutatás eredményeinek publikálása

1. A kutatandó probléma meghatározása

„A probléma olyan helyzet, ahol a sikeres megoldást sem ösztön, sem előzetes minta alapján nem lehet megtalálni, hanem tervszerűen kell megkeresni illetve kitalálni.”A kutatás kérdéseinek meghatározásához meg kell fogalmazni egy konkrét kutatási kérdést, tervszerűen meg kell keresni ill., kitalálni.

2. A kutatás előzményeinek vizsgálata

– Fontos, hogy tájékozódjuk, hogy a kutatási témánkba, milyen eddigi eredmények születtek. Ha kísérleteztek vele, akkor közzétettek-e már megoldási javaslatokat?

– Ha találunk témába vágó kutatást, érdemes megnézni őket olyan szempontból, hogy milyen kutatási módszert alkalmaztak és mi a kutatás érvényességi köre.

– Illetve nézzünk utána, hogy hasonló területen végeztek-e már kutatásokat.

3. Hipotézis megfogalmazása

„Olyan tétel vagy tételek, amely(ek) szerepe, hogy magyarázatot ajánljanak különböző – adott esetben a kutatási – problémák megoldásához. A hipotézis feltételezés, de benne nem véletlen felismerések dominálnak, hanem helyet kap az előzetes tapasztalat, a problémáról való korábbi tudás is.”

1

A hipotézist a kutatás megkezdése előtt szokás megfogalmazni, de vannak olyan kutatások, ahol a vizsgálat nem indul pontosan megfogalmazott hipotézissel. Ilyenkor az ex post facto hipotézis felállításának módszerével élünk, azaz hipotézisünket az első eredmények után állítjuk fel.

A jó hipotézis követelményei:- a hipotézis rendelkezzen magyarázó erővel, adjon megoldási javaslatot a vizsgált problémára- a hipotézis jelölje meg a változók közötti feltételezett kapcsolatot- a hipotézis legyen egyértelműen igazolható vagy elvethető, tudjuk, hogy mit kell tapasztalni a hipotézis igazolásához- a hipotézis igazolása megvalósítható módszereket igényeljen

A hipotézis gyakran nem alkalmas a maga eredeti formájában a vizsgálatra. Tartalmazhat olyan terminusokat, amelyek nem mérhetők. Ilyenkor szükség van egy munkahipotézis kialakítására: A munkahipotézis kialakításának célja a hipotézisben szereplő fogalmak operacionalizálása, vagyis mérhetővé tételére.

4. A hipotézis igazolásának módszerei, kutatási módszerek

• Deduktív kutatási stratégia A deduktív kutatási stratégia esetében általános elvekből, törvényszerűségékből, nemzetközi vizsgálatok eredményeiből vagy más tudományok megállapításaiból indul ki a kutató.Módszerei:- források felkutatása és elemzése (forráselemzés)- történeti elemzések (dokumentumelemzés)- saját elmélet megalkotása (tartalomelemzés)

• Induktív kutatási stratégia Ilyen esetben a kutató konkrét tények megismeréséből indul ki, a valóságból gyűjtött adatok elemzésével jut el az általános összefüggések megállapításáig.Módszerei:- leíró (megfigyelés)- összefüggés feltáró (kikérdezésen alapuló vizsgálatok: kérdőív, interjú, attitűdvizsgálat, szociometria, teszt)- kísérlet

Dokumentumelemzés• Dokumentum:

– Minden olyan a jelenben vagy a közelmúltban keletkezett anyagot, ami nem közvetlenül a kutatás céljára készült, de amelyekből adalékokat, fontos információkat kaphatunk a kutatómunkához.

• A dokumentumelemzés használható a hipotézisek megfogalmazására• Ezen kívül adatgyűjtésre, adatok elemzésére, következtetések levonására• Különbség a forráselemzéssel, hogy itt nem történeti dokumentumok elemzését végezzük.

(hol a határ…?)• Bizonyos dokumentumok közvetlen kapcsolatban vannak a kutatás témájával

– Törvények, jelentések, tervezetek az adott témáról– Pl. ISO 13250 szabványcsalád

• Mások létrejöttük pillanatában nem voltak kapcsolatban a kutatás témájával (pl. versek)• Kérdés, hogy a dokumentum kutatható-e egyáltalán.

Tartalomelemzés• A szöveg mélyrétegeinek rejtett tartalmait lehet ezzel a módszerrel feltárni

2

• Célja: Az üzenetek jelentése mellett a szöveg rejtett tartalmainak a feltárása olyan eljárással, amely a szöveg visszatérő sajátosságainak elemzésére épül.

• Módszer:– A szövegek adatokká alakítása, kategóriák felállítása, amelybe a szöveg elemei

bizonyos szabályok szerint besorolhatók– Mennyiségi és minőségi következtetések levonása

• A rögzítés egységei lehetnek:– Hányszor fordulnak elő a szavak– Témák– Személyiségek– Bekezdések, mondatok, szintagmák– Egész elemek (cikk, film, könyv az adott témáról)

• Pl. blogbejegyzések, kommentek tartalmának elemzése• A kódolás legyen megbízható és érvényes• Megbízható:

– Következetesség– Ha mással végeztetjük a kódolást, akkor más is ugyanabba a kategóriába kódolja a

tartalmi elemeket.• Érvényes:

– Azt vizsgáljuk, ami a kutatás célja…– Ez nem könnyű

• A mennyiségi elemzést megelőzően minőségi elemzést kell végezni.Tartalomelemző szoftverek.

• Előnyei:– Kevés anyagi ráfordítást igényel– Hosszabb időszakokat is át lehet vele tekinteni– Az elemzett jelenségbe nem avatkozunk bele a kutatás lefolytatásával

• Hátrányai:– Csak rögzített kommunikáción végezhető (szóbeli közlés is rögzíthető)– Ismerni kell a kulturális kontextust is!– Manuálisan eléggé „munkás” dolog.

MegfigyelésHosszabb vagy rövidebb ideig tartó észlelés, ami lehetőséget ad olyan jelenségek vagy folyamatok követésére, amelyek az észlelt objektumban bizonyos hatások eredményeképp keletkeznek. A magatartás megismeréséből lehet következtetni a motivációra, a belső mechanizmusokra.Példa: PLACE projekt megfigyelései a könyvtárhasználatról + kulturális antropológusok ;)

• A hétköznapi megfigyeléshez képest a kutatási módszer – Céltudatos– Tervszerű– Rendszeres– Objektív

• A megfigyelő helyzete:– Nincs jelen– Jelen van, de nem vesz részt a szituációban– Jelen van és részt vesz a szituációban

Előkészítés:• A megfigyelés céljának meghatározása• A megfigyelt jelenség operacionalizált leírása (mit hogyan értékelünk)• Alkalmas megfigyelési technika kiválasztása• Strukturálatlan megfigyelésnél: a rögzítés teljességének biztosítása

3

• Strukturált megfigyelésnél ellenőrizni, hogy a kategóriarendszer leírja-e az előforduló jelenségek teljességét

• Átgondoljuk a feldolgozás módját.Megfigyelési technikák:

• Rögzítjük a valóságban lezajló folyamatokat.Kódolás nélküli rögzítés

• Naplók, feljegyzések• Teljes körű jegyzőkönyvvezetés• Szelektív jegyzőkönyvvezetés

Kódolással történő rögzítés• Becslési skála• Jelrendszeres és grafikus rögzítés• Kategóriarendszeres rögzítés• A megfigyelő személye zavaró tényező• A megfigyelőnek kellően „képben kell lennie”• A szituáció gyakran nem előrelátható módon következik be• A szituáció egyszeri, ami lehet kivételes is.• A megfigyelt alany is egyedi, lehet hogy nem tipikusan viselkedik.

Előnyei:• A természetes közegében vizsgáljuk a jelenségeket• Bizonyos dolgokról csak így szerezhetünk információt• A jelenségek azonnal rögzíthetők

Hátrányai:• Időigényes tehát drága• Nehéz biztosítani az objektivitást• A megfigyelő jelenléte zavaró körülmény lehet• Egy komplexebb esemény nem látható át egyetlen ember által

KérdőívA kérdőíves vizsgálat fázisai:

- Döntés arról, hogy mi szerepeljen a kérdőívben- A kérdőív és a kérdések típusának meghatározása- A kérdőív első változatának elkészítése- Az első változat kipróbálása- A kérdések felülvizsgálata- A végleges kérdőívek megszerkesztése- Adatfelvétel- Adatok feldolgozása

Az összegyűjthető információk típusai:- Adatok- A vizsgált személy/csoport ismeretei- Véleménye, - Attitűdje,- Hiedelmei- Érzelmei az adott kérdéssel kapcsolatosan.

A kérdések típusai:- Zárt kérdések- Nyitott kérdések- Félig zárt kérdések- Értékelési skálák

Interjú

4

Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszerFajtái:Az alkalmazott módszerek szerint:

- Strukturálatlan interjú, vagy szabad beszélgetés- A dinamikus interjú- Strukturált interjú, vagy irányított beszélgetés- Félig strukturált interjú

Résztvevők száma szerint:- Egyéni- Csoportos

A kérdező viselkedése szerint- Lágy- Semleges- Kemény

Kérdéstípusok:- Nyílt kérdések

- Tényközlést igénylő kérdések- Kifejtést igénylő kérdések

- Zárt kérdések- Feleletválasztás- Összehasonlító rangsorolást igénylő kérdések- Kijelentések értékelése megadott szempontok alapján

Interjú közben:- Formálódik a beszélgetés, de nem válhat parttalanná!- Maradjon meg a szituáció a maga természetességében!- Alakuljon ki bizalmas légkör- Ne legyen előttünk az interjúvázlat!- Hangfelvétel, ha lehet ne legyen!- Maradjunk semlegesek, hogy ne érezze úgy, hogy „jó” választ kell adnia!- Ha nem akar nem válaszol, ezt el kell tudni fogadni!

Hibalehetőségek:- A kérdező befolyásolja a válaszokat- A kérdező neme, életkora, beszédmódja, státusza szintén befolyásolhatja a válaszokat.- A megkérdezett próbál alkalmazkodni a szituációhoz- A megkérdezett nyelvi kifejezőképessége korlátozott.- A megkérdezett bal lábbal kelt fel- Éppen az interjú előtt bosszantották fel és mindent pesszimistán lát…- Stb.

KísérletTípusai:

- Előidézett kísérlet (mi idézzük elő a helyzetet) vagy felidézett kísérlet (utólag azonosítjuk a helyzetet, amikor valami lejátszódott)

- A kísérlet lehet egy-, két-, és többcsoportos.- Lehet laboratóriumi vagy természetes terepen végzett.

Példa: - egy keresési feladat megoldását hol kezdik az emberek?

Előidézett kísérlet:– A független változót a kísérletvezető idézi elő és variálja szándékosan.

Felidézett kísérlet:– Az élet már létrehozta a helyzetet, a feladat a független változónak tekinthető

feltételek és az azokat befolyásoló függő változók hatásainak utólagos azonosítása

5

– Etikai kérdések miatt gyakran nem lehet előidézni kísérletet.Laboratóriumi kísérlet:

- Egy szituációt hozunk létre mesterségesen, amelyben a kutatás számára az összes feltételt megteremtjük és kontrolláljuk. A változókat szabadon tudjuk változtatni.

- Előnyei:- A változók száma korlátozható- Nincsenek váratlan hatások- Mérhető

- Hátrányai- Máshogy viselkednek az alanyok mesterséges szituációban (Feszültséget kelt bennük

a helyzet, szokásos környezet – barátok, kollégák – hiánya)

Természetes kísérlet:- A kutató kontrollál bizonyos változókat, de nem viszi ki az alanyait a természetes közegükből.- A kísérletvezető személye befolyásolhatja a résztvevőket.- Össze lehet kapcsolni a laboratóriumi kísérlettel is.

Mire használható könyvtári környezetben?

További módszerek

• Attitűd vizsgálata– Egy adott tárgyhoz való érzelmi viszonyulást lehet vele feltárni (kérdőívvel,

megfigyeléssel, attitűdskálákkal)– Érdeklődésvizsgálat– Könyvtári területen mire lehetne használni ezt a módszert?

• Szociometria– Az egyén társas kapcsolatrendszerét feltáró vizsgálati módszer– Alkalmazható eljárások:

• Megfigyelés• Szociometriai kérdőív• Szociometriai teszt

– Mindig csak egy adott közösségen belül érvényesek a megállapításaink.– Könyvtári területen mire lehetne használni ezt a módszert?

• Teszt:– Minden vizsgált személy számára ugyanazokat a feladatokat tartalmazó méréses

próba, amely a siker vagy kudarc megítélésére megfelelő értékelési technikával rendelkezik.

Típusai:– Teljesítménytesztek, írásbeli és szóbeli tesztek– Objektív és szubjektív tesztek– Standardizált és nem standardizált– Egyéni vagy kollektív– Normatív vagy kritérium tesztek– A teszt tárgya szerint lehet: személyiség, intelligencia és ismeretteszt– Mire használható?

5. A kutatási módszer megválasztása

----

6

Mintavétel

- Általános összefüggéseket vizsgálva nem mindig van lehetőség a teljes mintán elvégezni a kutatást

- Reprezentálni kell a teljességet.- Ehhez alkalmas mintasokaságot kell választani.

Teljes körű kutatás:- A kutatás minden elemre kiterjed, amire vonatkozóan következtetéseket akarunk

megfogalmazni. Pl. Valamennyi hazai könyvtári blog, Valamennyi cikk a digitális könyvtári kutatások köréből

- Sokszor a teljesség elérése szándékaink ellenére nem sikerül. (pl. valamennyi cikk a digitális könyvtárakról az, amit megtalálunk szakmai adatbázisainkban) – teljességre törekvő…

- Az a legbiztosabb, ha mindent megvizsgálunk. Ha nem lehet, akkor jön a mintavétel!Mintavétel:

- A populáció egy meghatározott részsokaságának bevonása a kutatásba.Minta:

- A populációnak az a részsokasága, amelyre a kutatás kiterjed.- A mintavétel eldöntheti a teljes kutatás sikerét vagy kudarcát.- Az etikai kérdések fokozottan jelentkeznek!

Mintavételi eljárások:- Véletlen - Rétegezett- Csoportos- Nem véletlen mintavétel

Véletlen mintavétel:- Ha minden egyed egyforma valószínűséggel kerülhet be a mintába,- Ha a „populáció” a vizsgált változó szempontjából a homogén.- Eljárások:

- Sorsolással történő mintavétel- Véletlen számtáblázat szerinti mintavétel (statisztikai számtáblázatban szereplő

sorszámmal ellátott elemek kerülnek be a mintába)– Számítógéppel generált véletlen minta

Rétegezett mintavétel:- A vizsgált populációt csoportosítjuk és a mintasokaságot arányosan választjuk ki az egyes

csoportokból.- Rétegképző ismérvek meghatározása!- Ehhez vissza kell nyúlni a kutatási kérdés operacionalizálásához!- Pl. magyar könyvtári blogoszféra rétegképző ismérvei

Csoportos mintavétel:- Nincs lista a teljes sokaságról, de csoportonként van (pl. hány fő különböző végzettségű

dolgozik az egyes könyvtárakban)- Először a csoportokból veszünk véletlen mintát (kiválasztunk néhány könyvtárat)- Majd ezen belül kiválasztjuk a „másodlagos mintavételi egységeket” (pl. a felsőfokú

szakirányú diplomával rendelkezők)Nem véletlen mintavétel:

- Kvóta szerinti mintavétel:- Tetszőlegesen lehet kiválasztani a mintában szereplőket, de azoknak illeszkedni kell

egy kvótához.- Koncentrált kiválasztás

- Törekszünk rá, hogy valamely szempontból tipikus egyedek kerüljenek a mintába.- Önkényes kiválasztás

7

- A kutató maga dönti el, hogy kit von be a mintába.

Adatfeldolgozás- Az adat még kevés, abból kellene következtetni valamilyen jelenségre- Az adatokat ezért értelemmel kell ellátni.- Statisztikai módszerek alkalmazása:

- Leíró- Következtetéses statisztika

Leíró statisztika:- Az adatokat nem akarjuk kivetíteni nagyobb egységekre, vagy általánosítani.- Területei:

- Adatgyűjtés- Adatok ábrázolása- Adatok csoportosítása, osztályozása- Adatokkal végzett műveletek- Eredmények megjelenítése

Következtetéses statisztika:- Ha a mintát ki szeretnénk vetíteni- A vizsgálatot a teljes népességből vett mintán végezzük csak el.- A kérdés, hogy mennyi annak a valószínűsége, hogy ez a teljes népességre nézve érvényes

legyen.- Minél homogénebb a népesség, annál valószínűbb, hogy kis elemszám mellett is érvényes

következtetéseket vonjunk le.

• Az adatok típusai:– Alapadatok (A mért adatok)– Leszármaztatott adatok (az alapadatokból kiszámolt viszonyszámok, átlagok,

mutatószámok)– Viszonyszámok (két tényező egymáshoz való viszonya)– Átlagok– Mutatószámok (pl. a könyvtáraknál az állomány teljes megújulásának a mutatója)

Átlag– számtani közép.– A mért adatok összegét kell elosztani a minta elemszámával.

A szórás – a számtani átlaggal együtt a leggyakrabban alkalmazott ingadozást kifejező

mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy az egyes értékek a számtani átlagtól képest átlagosan milyen távolságra helyezkednek el.

– Kiszámítása:• A minta számtani közepét kivonjuk minden adatból• Az így kapott értékeknek vesszük a négyzetét• A négyzeteknek vesszük az átlagát, majd ebből négyzetgyököt vonunk!

Módusz – Egy sorozat leggyakrabban előforduló eleme.

Medián – Egy sorozat középső eleme

• Páratlan elemszám esetén a középső elem• Páros elemszám esetén a két középső elem számtani közepe

8

Kvantilisok - Tercilisek (hármas egységek)- Kvartilisok, interkvartilis terjedelem- Kvintilisek

9

Tudományos kommunikáció

• A tudomány: a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége.

• Tudományos kommunikáció: A tudomány népszerűsítését és a tudományos eredmények kommunikáció útján való áramlását egyaránt szokták alatta érteni.

Formális és informális csatornák• A kutatók az idők során összegyűlt ismeretek elsajátításával kezdik tevékenységüket, • aktív munkájuk során meghatározó szerepe van a szakmabeli társaikkal való

kapcsolattartásnak • a másoktól megszerzett tudás

– inspirálóan hat a gondolkodásra – megelőzi a párhuzamos kutatásokat

• A tudományos kommunikáció gyökerei a tudósok levelezéséig nyúlik vissza.• Sokáig a tudományos kommunikáció személyes találkozásokon, levelezéseken alapult. • Azután megjelentek a könyvek, • a 17. század közepétől a folyóiratok és egyéb formális csatornák• Az új tudományos információk nagy része (60-80%) jelenleg is az informális csatornákon

terjed egy viszonylag szűk csoporton belül

A tudományos kommunikáció informális csatornáiPl: közvetlen párbeszéd, intézmények, kiállítások látogatása, felszólalások, előadások, konferenciák és a szünetekben folytatott beszélgetések, levelezés, vázlatos kézirat köröztetése, előnyomatok, beszámolók, belső kiadványok, blogok

- A kutatás élvonalában dolgozóknak elsősorban a nem publikált, új ismeretekre van szükségük - "láthatatlan egyetem" vagy "láthatatlan közösség"

• (gyakran egy-egy neves tudós köré szerveződve), • tagjai szétszórva dolgoznak a világban, mégis meglehetős rendszerességgel tartják

egymással a kapcsolatot. • kialakulásukat az internet erősítette fel.

Formális csatornák:Pl: Folyóirat, Könyv, Könyvfejezet, Szócikk, Konferencia-előadás, Egyetemi tankönyv, Disszertáció, Szabvány

- Az informális csatornákkal szemben a közös jellemzőjük, hogy rendszerezve, visszakereshetővé vannak téve.A publikálás célja nem elsősorban a kommunikáció, hanem pl.:

– a kutató jelzi létezését a társainak – elsőbbségét egy adott felfedezésre – A közös tudás rendezése és fenntartása

• A formális csatornákat elvileg bárki használhatja, a nem formálisak csak szűk kör számára elérhetők. DE!

– elektronikus levelezések sokkal demokratikusabb alapokon szerveződnek – neves szakemberek mellett egyetemi hallgatók is egyenrangú félként vesznek részt

A könyvtár szerepe• A könyvtár a tudomány működésének alapintézménye• A könyvtár tevékenysége nyomán lehet visszakeresni a már publikált eredményeket:

– Tudunk támaszkodni a mások eredményeire;– Saját munkánkat elérhetővé tudjuk tenni (és igazolni, hogy a miénk);– Elkerülhetők a párhuzamos kutatások;

10

Információrobbanás• A szakirodalom jellemzői: A mérete és a gyors növekedése

– amióta a tudomány kialakult, mindig is hasonló volt a helyzet. – Minden korban minden kutató elmondhatta, hogy az addig élt összes tudós 90

százaléka kortársa, – Eddig mindenki úgy érezte, hogy belefullad a szakirodalom tengerébe

• A publikációk számának exponenciális növekedése több objektív ok miatt sem tarthat már hosszú ideig.

• Kb. az évi kb. 60 millió oldalnyi publikált szakirodalom– 40-50 ezer tudományos folyóirat, – 200 ezer szakkönyv

• Ennél sokkal többet a jelenlegi megoldásokkal – sem megjelentetni, – sem feldolgozni, – sem elolvasni nem lehet.

• Paradox módon a szakirodalmi tájékoztatás a sokféle mutatóval, bibliográfiával, referátummal, katalógussal maga is jelentősen tovább növeli a nyomtatott információk tömegét

• A mennyiségi növekedéshez minőségi romlás járul, • A könyveknek és folyóiratoknak alig a tizedrészét használja az olvasók több mint 80

százaléka. • A szerzők ugyanazt az információt különböző vagy ugyanolyan csomagolásban többször is

eladják. • A szakirodalom a mennyiségi növekedés miatt feldolgozhatatlanná vált.

A tudományos folyóiratok• 1665. Az első tudományos folyóiratnak tekintett periodikumok

– Journal des Scavans – Philosophical Transactions cím alatt.

• A folyóiratok új, praktikus módot kínáltak a tudósok számára, hogy megvitassák eredményeiket.

• A tudományos folyóiratok a 19. században váltak a kutatók és a kutatókat alkalmazó szervezetek, intézmények rangjának legfőbb mutatóivá.

• A tudományos kommunikáció hagyományos útjai a második világháborút követően kérdőjeleződtek meg.

– A szövetségesek által előállított tudományos dokumentumokban lévő nagy mennyiségű információ szervezésére, tárolására és hozzáférhetővé tételére kellett új utakat keresni.

– A világháborút követően megnövekedett a kutatási aktivitás, a kutatók száma, megváltozott a kutatás természete: a speciálistól az interdiszciplinaritás irányába.

• Mindez a tudományos kiadványok, cikkek számának ugrásszerű növekedéséhez vezetett. • A lektorált folyóiratok jellemzői:

– A megjelenés előtt a cikkeket minőségileg ellenőrzik. (lektorálás)– A szerző átruházza a szerzői jogokat a kiadóra.– A szerző honoráriumot kap a cikkéért.– A kiadó pénzért árulja a megjelent folyóiratot.

Lektorált folyóiratok funkciói:• a szerzők értékelése

– mutatja a szerző hozzáértését és hatékonyságát; • a szerzők elismerése

11

– referált folyóiratokban való publikálás megemeli a szerző pályaképének értékét, fokozza esélyeit a kutatásaihoz való anyagi támogatás, állás vagy előléptetés elnyeréséhez;

• ismeretek hitelessége – minőségi ellenőrzés a benyújtott írások lektorálása során;

• tudománytörténeti szerep – a lektorált folyóiratszámok az évek során fennmaradnak a tudomány fejlődésének

rekordjaként; • Archiválás

– a tudás, a tudomány egy területének tárhelyeként szolgálnak.

Folyóirat krízis• A hatvanas évektől • A terminus magában foglalja

– az információrobbanás, – a növekvő kiadási költségek, – az ebből kifolyólag jelentkező magasabb árak, – a nem kellően hatékony terjesztés– a késések problémáját,

• amelyek miatt új utakat kellett keresni a tudományos publikálásban.

A folyóirat krízis hatása a könyvtárakra:• A könyvtárak számára egyre növekvő terhet jelentett

– a folyóiratárak emelkedése, – az egyre növekvő számú tudományos folyóirat fizikai elhelyezése.

• Az internet, illetve később a web fejlődése a ’90-es években – a hagyományos papír alapú folyóiratok mint a tudományos kommunikáció elsőszámú

hordozóinak visszaszorulása. • Párhuzamos elektronikus hozzáférés a nyomtatott folyóirathoz

– „status quo” rögzítése • Megjelent a saját publikálás

– self-publishing vagy self-archiving,– DTP (desktop publishing), – a nem lektorált folyóiratokban publikáló szerzők kevésbé lettek érdekeltek a

honoráriumban, – viszont szerették volna, ha munkáikat olvassák, használják, idézik.

• A fennálló rendszer a tudományos folyóiratok terén a következő új kihívásokkal szembesült:– A legtöbb tudományterület nagyon gyorsan fejlődött,

• a hagyományos publikálási modell nagy átfutási ideje már akadályt jelentett a kutatásfejlesztési eredmények gyors közzétételében.

– A hagyományos modell – amely a szerzői jogok szerzőtől kiadóhoz való teljes átruházását követelte meg

• az eredmények széleskörű terjesztése, • az elismerés • a kollégák előtti láthatóság ellen dolgozott.

– A jelenlegi lektorálás túlságosan merev • gyakran éppen az új gondolatok kifejtése ellen van • a magasabb presztízsű intézmények kutatóit preferálja • elfogadhatatlanul nagy késéseket okoz.

– Az előfizetési díjak növekedése, • meghaladja az infláció és a könyvtárak számára való megfizethetőség

mértékét,

12

• veszélyezteti a papír alapú tudományos kommunikációs modell fenntarthatóságát.

• Új modellek kifejlődése:– elektronikus (vagy e-) folyóirat;– Hibrid, papír és elektronikus (vagy p-e) folyóirat.

• Általában egy nyomtatott folyóirat, amely elektronikus csatornákon keresztül is elérhető de elsőszámú megjelenési formája a nyomtatott verzió;

• vagy az e-p folyóirat, amelyet elsősorban elektronikusan, és csak korlátozott számban nyomtatott formában terjesztenek;

– Szerzői saját publikálás; a szerzők saját weboldalaikon teszik közzé cikkeiket;– Tudományterületenkénti e-print tárhelyek.

• Ezek az új elektronikus publikálási modellek forradalmasíthatják a tudományos kommunikációt, hatékonyabbá és eredményesebbé téve azt

• A 90-es évektől nyilvánvaló lett, hogy – a tudományos kiadás óriási profitot termelő üzletté vált a kiadók számára,– a kutatás döntő hányadának finanszírozása közpénzekből történik! – A közpénzből elért kutatási eredményt – amely elvben köztulajdon, a kiadó

magánosítja, kisajátítja a folyóiratban való megjelentetéssel, – a köztulajdont képező kutatást egy közintézménnyel, a könyvtárral nagy haszonnal

újra megvéteti. – A hozzáadott érték, amely például a folyóirat-kiadás folyamatában a peer review, a

folyóiratpresztízs stb. formájában megtestesül, messze nem indokolja azt a több évtizede tartó drágulást, amely a tudományos kiadók folyóirat-előfizetési rátáiban megfigyelhető

Nyílt hozzáférés• A nyílt hozzáférés Tim Berners-Lee és a CERN által szabaddá tett world-wide-web protokollra

vezethető vissza, amelyet a tudományos közösség kommunikációjának elősegítésére hoztak létre.

Nyílt hozzáférésen azt értjük, hogy • A tudományos cikkek mindenki számára ingyenesen olvashatók, letölthetők, lemásolhatók,

kinyomtathatók, terjeszthetők • bennük keresés végezhető, • A teljes szöveghez csatolások fűzhetők, keresőmotorral indexelhetők, • adat formájában valamely szoftverrel kezelhetők, vagy egyéb törvényes célra felhasználhatók

pénzügyi, jogi vagy műszaki korlátozás nélkül.• A szerzői jogvédelem szerepe ezen a területen abban nyilvánuljon meg, hogy

– a szerzők ellenőrizhessék műveik integritását, – jogosultak legyenek arra, hogy megfelelően elismerjék munkájukat, és hivatkozzanak

rájuk. • A nyílt hozzáférésű tudományos irodalom jellemzői:

– digitális,– online elérésű,– ingyenes,– minden szerzői jogi korlátozástól mentes

• A tudományos eredményekhez való nyílt hozzáférés mozgalommá szervezője és ma is egyik koordinálója a Nyílt Archívum Kezdeményezés (Open Archives Initiative).

• Santa Fe Konvenció,

13

– 1999 októberében Santa Fében rendezvényen megállapodtak az interoperabilitásról, az archívumok kölcsönös kereshetőségéről.

– Az intézmények • kidolgozzák a tárolás kritériumait, • meghatározzák a felküldésre engedélyezettek körét (pl. egy egyetem oktatói

kara), • karbantartják a dokumentumtárat, • a rekordokat minimális metaadatsorral ellátja.

• A munka központi eleme az OAI Begyűjtő Protokol – www.openarchives.org /OAI/ openarchivesprotocol.htm – a különböző e-print tárhelyek közti együttműködést tesz lehetővé. – Az eprints.org (http://eprints.org) volt az első ingyenes szoftver, amelyet arra

fejlesztettek ki, hogy központi, vagy megosztott, tárgy-, vagy intézményi alapon szerveződő tárhelyeket hozzanak létre a segítségével.

– A Citebase (http://www.citebase.org/) e-print szerver olyan értéknövelt szolgáltatásokat kínál a felhasználóknak, mint

• a statisztikák készítése, • hivatkozottság mérése, • intézményi bibliográfiák, • kutatók publikációs listájának összeállítása.

Nyílt hozzáférés kezdeményezés• 2001 december 1-2 között Budapesten az Open Society Institute által szervezett

rendezvényen indították útjára a Nyílt Hozzáférés Kezdeményezést – http://www.soros.org/openaccess

• Azóta erős nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát.• A SPARC (The Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition)

– könyvtárak és könyvtári szervezetek világméretű szövetsége, amely célul tűzte ki, hogy a tudományos kommunikációt, jobbá, gyorsabbá és olcsóbbá tegye.

– A SPARC Nyílt Hozzáférés Hírlevele http://www.earlham.edu/~peters/fos/) naprakészen tájékoztat a mozgalom eredményeiről.

Nyílt hozzáférés kezdeményezés• Két úton lehet tudományos cikkeket ingyenesen közzétenni:

– nyílt hozzáférési folyóiratban (Open Access Journal = OAJ) – nyilvános tárhelyen, amely megfelelő szabványokat használ ahhoz, hogy távolról is

kereshető legyen.

E-printek• Az e-print kutatási anyagok, eredmények elektronikus változatait jelenti. • beletartoznak a

– konferencia-előadások, – tudományos könyvek fejezetei, – Minden, amit nem lektoráltak formálisan, mégis fontos kutatási eredményeket

tartalmazhatnak. • Két fajtáját különböztetik meg:

– pre-Printek – post-Printek.

• Az e-print eredetileg – a szerzők által a kollégáik körében visszajelzés reményében szétküldött pre-printeket

jelentette.

14

• Később a fogalom jelentése kibővült – mindazon tudományos dolgozatokra, amelyeket kézirat formájában a szerző maga

tett elérhetővé a hagyományos tudományos publikálás keretein kívül.• A Nyílt Archívumok Kezdeményezés (OAI = Open Archives Initiative) célja,

– a kutatási anyagokból párhuzamosan kereshető adatbázisokat hozzanak létre és tegyenek elérhetővé az interneten.

– Ajánlásokat fejleszt ki és támogat, amelyek elősegítik a tartalmak hatékony terjesztését.

• Az E-print tárhelyek segítenek a hagyományos publikálási rendszer akadályainak a leküzdésében,

• Jobb láthatóság, • Nagyobb idézettség• Széles kör számára válik gyorsan elérhetővé az információ, • Hatékonyabb a tudományos eredmények archiválása. • Lehetővé teszik a kommentárokat, megjegyzéseket.

• Egy intézményi tárhely reprezentálja az adott szervezet minőségét.• Esélyegyenlőség szempontja

• Azoknak az országoknak, amelyeknek a kutatói viszonylag kevés forráshoz férnek hozzá, az e-print tárhelyek a globális tudás elérését jelentik,

• lehetőséget kínálnak arra, hogy szélesebb körben ismertté tegyék a helyi kutatások eredményeit.

Nyílt hozzáférésű folyóiratok• A nyílt hozzáférésű folyóiratok közös jellemzője, hogy ingyenesen tesznek elérhetővé

minőségileg ellenőrzött tartalmat. • Kétféle publikálási modell alakult ki:

– A folyóirat támogatást, vagy szponzori segítséget kap, amely fedezi a szerkesztésnél felmerült költségeket, és szabadon elérhetővé teszi a tartalmat. Ilyen például a D-Lib Magazine (www.dlib.org)

– A másik az üzleti modell, amelyben a hozzáférés ingyenes, de a publikálásért fizetnie kell a szerzőnek, vagy az intézményének. Például: BioMed Central (BMC www.biomedcentral.com)

• A DOAJ (Directory of Open Access Journals – Nyílt hozzáférésű folyóiratok jegyzéke www.doaj.org)

– a nyílt hozzáférésű folyóiratok láthatóbbá tételét tűzte ki célul.– J-Gate (http://www.jgate.in/ )– 2001-ben indult Indiában (Informatics India Limited)– Több ezer kiadó, több tízezer folyóiratához kínál hozzáférést– Tartalomjegyzék szolgáltatás

Főbb típusok:• Teljes nyílt hozzáférés• A kutatási cikkek nyílt hozzáférésűek (hybrid open access journals) • Néhány cikk nyílt hozzáférésű, a többi késleltetetten• Késleltetett nyílt hozzáférés (delayed open access)• Folyóiratok, amelyek megengedik a saját archiválást.

Nyílt hozzáférés• A nyílt hozzáférés minden szereplő aktív részvételét követeli meg. • További állásfoglalások, amelyek támogatják a mozgalmat.

– Bethesda Statement on Open Access Publishing – Bethesda Nyilatkozat a Nyílt Hozzáférésű Publikálásról http://www.earlham.edu/~peters/fos/bethesda.htm)

15

– Berlini nyilatkozat a nyílt hozzáférésről http://oa.mpg.de/openaccess-berlin/berlindeclaration.html

• A nyílt hozzáférés mind a mai napig sok vitát kiváltó mozgalom.• Több kutatási projekt indult amelyek az e-print archívumok sikerének lehetséges akadályait

próbálta elhárítani – szerzői jogok, – lektorálás, – minőségi ellenőrzés, – hosszú távú megőrzés.

• Mit tehetnek a könyvtárosok?– Az információs szakembereknek nagyon fontos szerep jut a nyílt hozzáférés

mozgalomban:– Saját intézményeikben építsenek nyílt hozzáférésű tárhelyeket.

• Ez magában foglalja a különböző tudományterületek művelőivel való kapcsolatfelvételt,

• a technikai lehetőségek megteremtését • a metaadatok minőségéért való felelősségvállalást.

– Biztosítani kell az archívumok stabilitását;– A legmagasabb tudományos szinten képviselni kell a nyílt hozzáférés előnyeit;– Meg kell győzni a kutatókat a nyílt hozzáférés által biztosított szélesebb körben való

elérhetőség előnyeiről.– Kifejleszteni és elérhetővé tenni eszközöket a teljesítménymérésre (letöltések,

hivatkozások számlálása);– A szerzői jogok kérdésével foglalkozó programok koordionálása;– Támogatni a potenciális szerzőket az elektronikus publikálási tevékenységben.

IMRD/C szerkezet (a tudományos publikációk szerkezete)

Introduction (Bevezetés) – Miért készült a tanulmány? Mik a célok, a kutatási kérdések és a hipotézisek?

Methods (Módszerek) – Hol, mikor és hogyan készült a kutatás? Kik képezték a célcsoportot? Milyen eszközöket és kompetenciák kerültek felhasználásra?

Results (Eredmények) – Milyen válaszok születtek a kutatási kérdésekre? Igazolódtak-e a hipotézisek? Milyen eredményekkel zárult a kutatás?

Discussion/Conclusion (Adatelemzés/Konklúzió) – Mit jelentenek a kapott válaszok és miért fontosak ezek? Hogyan illeszkednek az eredmények a korábbi kutatásokhoz? Milyenek a kilátások a téma jövőbeli kutatásával kapcsolatban?

16