a wisc-iv szerkezete- wisc-iv újításai: őskálák és ... · gond lk dás n f lül z ism r t k...

22
2008.11.29. 1 A WISC-IV intelligenciateszt használatának tapasztalatai, diagnosztikai kérdések diagnosztikai kérdések Mészáros Andrea andrea.meszá[email protected] ELTE GYFK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet ELTE GYOSZI Szakértői és Rehabilitációs Bizottság WISC-IV felhasználói tanfolyam, 2008. november 28. Témák WISC-IV legfontosabb jellemzői –az értelmezést érintő elmélet változások A WISC-IV értékelési rendszerének használata A WISC-IV eredményeinek megjelenítése a az A WISC IV eredményeinek megjelenítése a az írásos véleményekben WISC-IV profil néhány jellegzetes klinikai csoportnál (amerikai bemérés adatai) A WISC-IV szerkezete- főskálák és szubtesztek Verbális megértés Index Perceptuális következtetés Index Közös jelentés Szókincs Általános megértés Általános ismeretek Szótalálás Mozaik-próba Képi fogalomalkotás Mátrix-következtetés Képkiegészítés Teljes teszt IQ M k ói Id Kódolás Szimbólumkeresés Törlés Számterjedelem Betű-szám szekvencia Számolás Feldolgozási sebesség Index Munkamemória Index WISC-IV újításai: Szakítás VQ/PQ felosztással A kognitív funkciók szűkebb tartományát megragadó indexek indexek „tisztább” mutatók (az emlékezet és gyorsasági komponens különválasztása) az elnevezések jobban tükrözik az egyes indexek tartalmát De a Wechsler-féle felfogásmód megmarad: a cél az De a Wechsler-féle felfogásmód megmarad: a cél az átfogó működés megragadása többféle feladattípuson keresztül (összetett képességek) Az egyes szubtesztek és az indexek nem egyedi képességek, kognitív folyamatok vagy konstruktumok mérésére szolgálnak!

Upload: vandang

Post on 27-Feb-2019

228 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

2008.11.29.

1

A WISC-IV intelligenciateszt használatának tapasztalatai,

diagnosztikai kérdésekdiagnosztikai kérdések

Mészáros Andreaandrea.meszá[email protected]

ELTE GYFK Gyógypedagógiai Pszichológiai IntézetELTE GYOSZI Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

WISC-IV felhasználói tanfolyam, 2008. november 28.

Témák

WISC-IV legfontosabb jellemzői – az W V gf n j mz zértelmezést érintő elmélet változások

A WISC-IV értékelési rendszerének használata

A WISC-IV eredményeinek megjelenítése a az A WISC IV eredményeinek megjelenítése a az írásos véleményekben

WISC-IV profil néhány jellegzetes klinikai csoportnál (amerikai bemérés adatai)

A WISC-IV szerkezete-főskálák és szubtesztekVerbális megértés Index Perceptuális következtetés Index

Közös jelentésSzókincs

Általános megértésÁltalános ismeretek

Szótalálás

Mozaik-próbaKépi fogalomalkotás

Mátrix-következtetésKépkiegészítés

Teljes teszt IQM k ó i I d

KódolásSzimbólumkeresés

Törlés

SzámterjedelemBetű-szám szekvencia

Számolás

Feldolgozási sebesség IndexMunkamemória Index

WISC-IV újításai: Szakítás VQ/PQ felosztással

A kognitív funkciók szűkebb tartományát megragadó indexekindexek

„tisztább” mutatók (az emlékezet és gyorsasági komponens különválasztása)az elnevezések jobban tükrözik az egyes indexek tartalmát

De a Wechsler-féle felfogásmód megmarad: a cél az De a Wechsler-féle felfogásmód megmarad: a cél az átfogó működés megragadása többféle feladattípuson keresztül (összetett képességek)

Az egyes szubtesztek és az indexek nem egyediképességek, kognitív folyamatok vagy konstruktumok mérésére szolgálnak!

2008.11.29.

2

Megszűnt a VQ-PQ dichotómia, de teljesítmény elemzésekor a teljesítmény elemzésekor a verbális/performációs feladattípusok továbbra is elkülöníthetők

Verbális feladatok: VmI és a MmI feladataiNonverbális feladatok: Mozaik-próba Nonverbális feladatok: Mozaik-próba, Mátrix-következtetés, FsI feladataiVegyes feladatok: Képi fogalomalkotás, Képkiegészítés

WISC-IV és az információfeldolgozási modell (IF)

A modell négy Ez a modell a vizsgáló A modell négy összetevőből áll:

1. Bemenet2. Integráció3 Tárolás

Ez m z gszámára egyfajta fogalmi keretet kínál az IQ, az Indexek és az értékpontok értelmezéséhez.

3. Tárolás4. Kimenet

Az információfeldolgozási modell (IF)

Bemenet:ingerek felvétele

Tárolás:az információk me őrzése

ingerek felvétele

Integráció: értelmezés és feldolgozás

az információk megőrzése a későbbi előhíváshoz

Kimenet:az információk kifejezése,

válasz

Wechsler és az IF modellBemenet: ahogy az információk az érzéksz rv kből z b ljutn kérzékszervekből az agyba eljutnak

Általában: a VmI és az MmI szubtesztek auditívaka PkI és az FsI szubtesztek vizuálisak, de van auditív feldolgozási igényük is (instrukciók)f g g y ( )

2008.11.29.

3

A 4 WISC faktor és az IF modell

VmI és PkI: kognitív faktorok és leginkább az integráció mértékének mutatói

FsI: leginkább a kimenet mutatójaMmI: interpretáció függvénye (?)

Az IF modellben az intelligenciát jellemzően az integráció/feldolgozás összetevőkben kifejezve integráció/feldolgozás összetevőkben kifejezve értékelik

Természetesen a be-és kimenet is fontos

Verbális/performációs teljesítmények

A verbális és performációs skálák a bemenet és a kimenet tekintetében bemenet és a kimenet tekintetében különböznek leginkább

Verbális: bemenet/kimenet auditív-vokálisPerformációs: bemenet/kimenet vizuális-motoros

A mentális feldolgozás és a tárolási szükségletek tekintetében inkább hasonlóak.

A WISC-IV újításai (2.)Első generációs hibrid teszt: a hagyományos W chsl r fél m köz lítés és C tt l H rnWechsler-féle megközelítés és a Cattel-Horn-Carroll (CHC)- elmélet ötvözete

Fluid intelligencia/Kristályos intelligenciaHierarchikus modell:

g-faktor

Átfogó képesség Átfogó képességek Átfogó képesség

Speciális részképesség

CHC-elmélet és a WISC-IV képességfaktorok (Kő & Rózsa,2008)

Kristályos intelligencia(Közös jelentés, Szókincs,

Általános megértés, Általános ismeretek,

Rövid távú memória(Számterjedelem,

Betű-szám szekvencia)Vizuális feldolgozás(Képkiegészítés, Mozaik)

Általános megértés, Általános ismeretek, Szótalálás)

WISC-IV

Feldolgozási sebesség(Kódolás,Szimbólumkeresés,

Törlés)

Fluid intelligencia (Képi fogalomalkotás,

Mátrix-következtetés, Számolás)

2008.11.29.

4

A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületekA Verbális megértés Index (VmI) a verbális f l lk tá é d lk dá ill fogalomalkotás és gondolkodás, ill. a környezetből való információszerzés mutatója.

Az indexben korábbiakhoz képest csökkent az megszerzett tudás (Általános ismeretek kiegészítő szubteszt)nagyobb hangsúlyt kap a következtetés és az értelmezés nagyobb hangsúlyt kap a következtetés és az értelmezés képessége (új szubteszt a Szótalálás)a verbális anyagokkal történő gondolkodás persze mindig tartalmaz bizonyos szintű kristályos tudást

VmI szubtesztekSzóban bemutatott verbális feladatok figyelemmel kísérése, feldolgozása, értelmezéseA válaszok verbális megfogalmazása

Verbális megértés Index szubtesztjei

Szókincs: az elsajátított szavak jelentésének az előhívása és koherens kifejezéseelőhívása és koherens kifejezése

Alapvetően kristályos intelligencia, a tudásbázis fokmérője (szófelismerés, szemantikai feldolgozás, emlékezet, előhívás a HTM-ból, kifejező nyelvi készség)A legnagyobb faktorsúlyt adja a „g”-vel, az általános IQ egyik legjobb előrejelzője

Lehetséges magyarázatok:g gyA magas szintű gondolkodás megkívánja, hogy a kapcsolódó információk több darabját összefüggő egészként tömbösítsük a gyorsabb feldolgozás érdekében. A nagyobb szókincs lehetővé teszi tágabb fogalmak egyetlen szóba történő sűrítését.Választékos szókincs használata feltételezi a szituációk közötti finom eltérések pontos megértését, a tudás adekvát felhasználását.

Szókincs, Általános ismeretekKözös: információk előhívása a HTM-ből, a

nd lk dás n f lül z ism r t k h n súlgondolkodáson felül az ismeretek hangsúlya

Különbség - hangsúlyeltolódás:Szókincs: jó kifejezőkészség, egy adott szó jelentésének a leírásához, a szókészlet megválasztása kötetlenebb (sok jó válasz lehetséges)

Általános ismeretek: rövidebb, de kötöttebb és specifikusabb verbális válaszok

2008.11.29.

5

Közös jelentés, Általános megértés, Szótalálás

Közös: nagyobb a szerepe az újszerű verbális tartalmak generálásának mint a már tárolt információk előhívásának ⇒generálásának, mint a már tárolt információk előhívásának ⇒

a szemantikus emlékezetből lehívott tartalmakon magas szintű gondolkodási műveleteket kell végrehajtani

Különbség - hangsúlyeltolódás:

Közös jelentés: különböző újszerű tartalmak generálása, K z j nt ü n z új z rű tarta ma g n rá á a, induktív analízis segítségével, mindvégig egy asszociatív készleten belül mozogva

Általános megértés: az ötletgenerálás sokszínűsége, minden feladat új problémahelyzetet jelent, a korábbi válaszok fejben tartásával

Érintett: kristályos IQ / korábban elsajátított ismeretek

HTM történő előhívása

Érintett: absztrakt verbális fogalmak magas szintű

osztályozása

Megfelelő: verbális Megfelelő: tudásalap és annak

+ +Megfelelő: verbális

gondolkodás, következtetésMegfelelő: tudásalap és annak

hozzáférhetősége

Szókincs, Általános ismeretek

< Közös jelentés, Á

Közös jelentés, Általános megértés, Szótalálás

S óki Ált lá Általános megértés, Szótalálás

< Szókincs, Általános ismeretek

Közös jelentés «=» Képi fogalomalkotás

A WISC-IV használata nyelvfejlődési zavar esetén

A receptív érintettség okozta hátrányok csökkentése:minden szubtesztben példa- vagy gyakorlófeladatok, ill. tanító

kp gy gy

itemeka feladat megértését ellenőrző rákérdezések, azonnali visszajelzések, „félrehallás” esetén a kérdés megismétléseSzókincs próbában szókártyák

Az expresszív érintettség okozta hátrányok csökkentése:az artikulációs hibákból származó eltérések nem számítanak a nyelvileg kevéssé kidolgozott, de tartalmilag adekvát válaszok értékelhetőek alacsonyabb pontszámot kapnakértékelhetőek – alacsonyabb pontszámot kapnak

Pl. „tehén” – „az emberek kinyomják a tejet”az expresszív terhelés a helyettesítő szubtesztek révén csökkenthető

Szókincs (rövid kérdés – komplex válasz) helyett a Szótalálás (komplex kérdés – rövid válasz)

A feladatok jellege spontán, ösztönös nyelvi produkciót indukál, ami segíti a nyelvi eltérések felszínre kerülésétfelszínre kerülését.

a vsz. egy számára újszerű, érdekes és kognitív szempontból kihívást jelentő probléma megoldására, s nem annyira a nyelvi teljesítmény kontrolljára koncentrál

A válaszok rögzítése és minőségi elemzése segíti a jellegzetes hibatípusok felismerését, a nyelvi zavar tüneteinek objektivizálását.j

pl. „Miben hasonlít egymáshoz a HARAG és az ÖRÖM?” – „csilingel”pl. „Sorold föl a 4 évszakot!” „Hol?”.... „Öt.”pl. „Az égen van és csak este látható.” „Látható(?)”pl. „Miért fontos, hogy a rendőrök egyenruhát viseljenek?” „Megismerjük közülük.”

2008.11.29.

6

Mennyire tekinthető egy egységes i dikát k? indikátornak?

A VmI szubtesztek átlagát összehasonlítjuk az idetartozó egyes szubtesztek értékpontjával (B.5. táblázat)

A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek (2.)

A Perceptuális következtetés Index (PkI) a nonverbális fluid gondolkodás a perceptuális nonverbális fluid gondolkodás, a perceptuális következtetés és szervezés mutatója vizuálisan bemutatott nonverbális ingeranyagon.

Elsődlegesen a fluid gondolkodás mutatója (Mátrix-következtetés, Képi fogalomalkotás)A perceptuális szervezés, a téri-vizuális képességek szerepe csökkent (Képrendezés Összeillesztés kimaradt szerepe csökkent (Képrendezés, Összeillesztés kimaradt, Képkiegészítés kiegészítő szubteszt)Csökkent a motoros komponens és a gyorsaság szerepe

PkI szubtesztek –információfeldolgozás folyamata

Bemenet:Közös: vizuális percepció, szervezés és diszkriminációp pHangsúlyeltolódások:

Konkrét, értelmes/tartalmas inger: Képi fogalomalkotás, KépkiegészítésAbsztrakt inger: Mozaik-próba, Mátrix-következtetés

Integráció, tárolás:Közös: értékelés, vizuális feldolgozás, fliud gondolkodásHangsúlyeltolódások:

Munkamemória: Mátrix-következtetés Képi fogalomalkotásMunkamemória: Mátrix következtetés, Képi fogalomalkotásVizuális emlékezet: KépkiegészítésVerbális mediáció: Képkiegészítés

Kimenet:Exekutív kontroll, motoros válasz: Mozaik-próba

Perceptuális következtetés Index szubtesztjei

Mozaik-próbaVizuális észlelés és diszkrimináció (vö. többi PkI szubteszt)Vizuális információkkal való gondolkodásExekutív kontrollfolyamatokMotoros ügyességPszichomotoros tempó

2008.11.29.

7

Perceptuális torzítás, lokális feldolgozás –konfigurális hibák

Mozaik-próba: minőségi elemzés

Kramer, Kaplan, Share & Huckeba (1999): hatnál több megszakítás a kirakás folyamatában, ill. egynél több széttöredezett alakzat ⇒ vizuospaciális képességek érintettsége

Gyorsaság - folyamatpontok: a teljesítményben feldolgozási sebesség és a gondolkodási képesség elkülönítésesebesség és a gondolkodási képesség elkülönítése

Mozaik-próba pluszponttal (Mp) és pluszpont nélkül (Mpn) között csak a minta kevesebb mint 10%-nál van különbség

Pl. 14 éves nem az összes mintát teljesíti, de nem kap többletpontot Mp: 10 < Mpn:14 ⇒ jó problémamegoldás, de lassabb tempóPl. 14 éves sok többletpontot szerez a gyorsaságért, de az utolsó 2 mintát nem tudja Mp: 10 = Mpn:10

Exekutív kontroll – folyamatelemzésAz értékpont az összteljesítmény jellemzi az életkori Az értékpont az összteljesítmény jellemzi az életkori normák alapján

Pl. könnyebb mintákban részlethibák, komplexebb alakzatok jók ⇒ magas szintű problémamegoldó kapacitás, a részletekre irányuló figyelem hullámzása és/vagy a megoldás ellenőrzésének hibája

Motoros ügyesség – kockák kezelésmódjaMotoros ügyesség kockák kezelésmódjaKockák elejtése, fokozott nyomaték hatására a már elhelyezett elemek „kiugrása”, a kockák összeütközése következtében pontatlan illeszkedés, feltűnő fogástechnika, a kezek szokatlan elhelyezése

KépkiegészítésA vizuális észlelésen, ill. a részletekre irányuló figyelmen felül jelentős szerep jut

ál k H ből é ő lőhí á á ka vizuális ismeretek a HTM-ből történő előhívásánaka vizuális tudásbázisból származó képzetek manipulációjánaka hiányzó részletek kigondolásához szükséges következtetési folyamatnak

Vizuális diszkriminációt igénylő itemek

(a rajz maga tartalmazza a hiány f li é éh ük é j l é k )

Előzetes ismeretekre / következtetési folyamatokra épülő

itemekfelismeréséhez szükséges jelzéseket)

Könnyebb: külső kontúr mentén elhelyezkedő hiányokPl. kabát, rókaNehezebb: beágyazott hiányokPl. biciklilánc, lugas, család

Pl. harang, tükör, fürdőkád, malac, híd

Mennyire tekinthető egy egységes i dikát k? indikátornak?

A PkI szubtesztek átlagát összehasonlítjuk az idetartozó egyes szubtesztek értékpontjával (B.5. táblázat)

2008.11.29.

8

A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek (3.)

A Munkamemória Index (MmI): verbális anyagokra irányuló figyelem koncentráció és a rövid távú ill irányuló figyelem, koncentráció és a rövid távú, ill. munkaemlékezet mutatója

A figyelem fenntartása, koncentráció, mentális kontroll gyakorlása

Több mutató, több minőségi elemzési lehetőségSzámterjedelmi feladat előre és fordított sorrendben külön is értékelhetőis értékelhetőAz egyes életkorokban a terjedelem gyakorisági értékének megállapíthatóságaSzubtesztek közötti különbség összehasonlítása

Számterjedelem (Szter)Az információk kezdeti regisztrálása (felvétel és fenntartás) a közvetlen emlékezetben – Számterjedelem előre (SzterE)

A f l d tb t k ö k dé é l él tk é A feladatban, a sorozatok növekedésével az életkor és képességszint függvényében változik az auditív ingerek passzív regisztrálása és az aktív fenntartó stratégiák használata (pl. a válaszban megjelenik a tömbösítés)RTM, memóriaterjedelem (poszterior területek)

Aktív mentális manipuláció – Számterjedelem fordított sorrendben (SzterF)

Idősebb ill kimagasló képességű gyerekeknél csak a hosszabb Idősebb, ill. kimagasló képességű gyerekeknél csak a hosszabb sorozatok veszik nagyobb mértékbe igénybe a munkamemória-forrásokat Lsd. B.7 és B.8. táblázatok százalékos arányok életkorok szerint (RTM «=» MM)MM (frontális területek)

Betű-szám szekvencia (Bsz)1-3 blokk: az ingersorozat egyszerű

á á 6 7 é k b ll l utánzása ⇒ 6-7 éves korban, ill. alacsony szinten teljesítő gyerekeknél a kezdeti regisztrációt méri (STM)

4. blokktól: szekvenciális rendezés ⇒4. blokktól szekvenciális rendezés ⇒8-16 éves kor között aktív manipulációsfeladat, erős mutatója a munkamemóriának

MmI - Számterjedelem és Betű-szám szekvencia

Egy faktorba tartoznakK i k lál k á l ( Közepes szinten korrelálnak egymással (≈ 0,49)

Ha a 2 szubteszt között 5 pont vagy annál nagyobb a különbség (<10%), akkor ezeket

á tól fü tl ül k ll é t l i egymástól függetlenül kell értelmezni ⇒ a MmI két eltérő képesség átlaga, így az értelme csekély

2008.11.29.

9

Számolás szubteszt - mit is mér? (Keith, 2006)

Jó mutatója az IQ-nak (magas „g” faktorsúly)

Komplex feladat (fluid intelligencia, verbális megértés, munkamemória, mennyiségi gondolkodás, számítási algoritmusokra vonatkozó ismeretek előhívása a HTM-ből)

Matematikai problémák életszerű helyzetekbe ágyazva

A feladatban elért alacsony pontszám értelmezése a klinikai y pkontextus függvénye

A Számolás szubteszt elsődlegesen fliud intelligenciát mér.Ha eredménye nagyon eltér a Mátrix-következtetés és a Képi fogalomalkotás eredményétől, akkor inkább a munkamemória és a kristályos intelligencia mutatójaként kell értelmezni.

A WISC-IV indexekkel lefedett képességterületek (4.)

A Feldolgozási sebesség Index (FsI): a táli é f t f l t k mentális és grafomotoros folyamatok

sebességének mutatója egyszerű információk esetében

Vizuális pásztázáson és szekvenciális követésen alapuló feladatok A teljesítményre hatást gyakorol a rövid távú A teljesítményre hatást gyakorol a rövid távú vizuális emlékezet, a figyelem és vizuomotoros koordináció

FsI - Kódolás és Szimbólumkeresés

Egy faktorba tartoznakK i k lál k á l ( Közepes szinten korrelálnak egymással (≈ 0,53)

Ha a 2 szubteszt között 4-5 pont vagy annál nagyobb a különbség (<10%), akkor

k t á tól fü tl ül k ll ezeket egymástól függetlenül kell értelmezni ⇒ a FsI nem értelmezhető egyetlen konstruktumként

Törlés (T)A vizuális szelektív figyelem, vizuális k é i i á k é keresési mintázatok szervezettsége, vizuális neglekt, válaszgátlás és motoros perszeveráció mérésére

Döntéshozatal: adott vizuális inger a Döntéshozatal adott vizuális inger a célkategóriába tartozik-e ⇒ az ingerek közötti diszkriminációhoz vizuális-lexikális asszociációk is felhasználhatóak

2008.11.29.

10

A keresési stratégia jellemzéseA) végig organizált – aránya nő az életkorralB) szervezetten indul, majd szervezetlenné válikC) szervezetlenül indul, majd szervezetté válik – ez a legáltalánosabb mintázatD) é i l á kk D) végig szervezetlen – aránya csökken az életkorral

Az ingerek elrendezésének szerepe –folyamatpontok összevetésefolyamatpontok összevetése

Törlés – véletlenszerű elrendezés (TörV)Törlés – strukturált elrendezés (TörS)

TörV < TörS ⇒ a gyerek hasznosította a strukturált bemutatási formát (pl. ADHD)TörV > TörS ⇒ a gyerek nem tudja hasznosítani a TörV > TörS ⇒ a gyerek nem tudja hasznosítani a strukturált bemutatási formát (pl. értelmi fogyatékos vsz.)TörV = TörS ⇒ a feltételtől független hatékony stratégia (pl. tehetséges gyr.)

FsI szubtesztek összevetéseKódolás Szimbólumkeresés Törlés

motoros összetevő jelentős;

többszörös feladatvégzés /a

szám-szimbólum kapcsolat (megtanulása) és alkalmazása, gyors

f t s

csekély grafomotoros követelmény;

fokozott vizuális diszkriminációs

összehasonlítás; az egyes itemeknél

kisebb a vizuális diszkriminációs

terhelés; a keresési

stratégiához az önszabályozás

nagyobb exekutív grafomotoros koordináció és kivitelezés/;

egyszerű ismétlődő művelet

gyegymástól

függetlenül kell figyelmesen a

vizuális diszkriminációt

elvégezni

gykontrollja szükséges

Hibatípus és -gyakoriságLassú, de pontos válaszadó = lassú feldolgozásFsI feladatokban ritka a hibázás

Klinikai szempontból jelentős, ha egy szubteszten belül 1-2 hibánál több fordul elő

Hibatípus:Elkövetési hiba (téves megjelölés) – vizuális diszkrimináció, impulzivitásKihagyási hiba (téves elutasítás) a keresési mező szélén –figyelmetlenség, neglekt

A helyes válaszokhoz viszonyított magas hibaarány véletlenszerű, látszatmegoldást jelez (a vsz. vaktában dolgozik) ⇒ érvénytelenné teszi a szubteszt felvételének eredményét

Pl. Szimbólumkeresés 4 értékpont (40%-os hiba), Kódolás és Törlés 9 értékpont

2008.11.29.

11

MmI és FsI értelmezéseAz ide sorolt szubteszteknek kisebb a „g” töltete, mint a VmI és a PkI szubteszteknek

Olyan képességet reprezentálnak, amelyek az általános intellektuális működés szempontjából kritikusak:

Új tartalmak elsajátításaKódolt ismeretek hasznosítása a problémamegoldás számára

FsI és MmI < VmI, PkI: tanulási zavarok, ADHD FsI és MmI VmI, PkI tanulási zavarok, ADHD MmI:

(a VmI után) az olvasás, írás és számolás tantárgytesztek varianciájának magyarázatában másodikerősen korrelál az olvasásértéssel

FsI: neurológiai zavarokra érzékeny (traumatikus agykárosodás, epilepszia)

Feldolgozási sebesség, munkamemória, fluid intelligencia

Fry & Hale (1996) – 7 és 19 év között felvett mutatókmutatók

Az életkorfüggő javulás a feldolgozási sebességben összefüggött a a munkamemória-kapacitás növekedésévelA munkamemória növekedése összefüggött a fluid gondolkodás magasabb pontértékeivel

Ú ű ik h ál f jlődé á bb Úgy tűnik, hogy a normál fejlődés során a gyorsabb információfeldolgozás a munkamemória hatékonyabb használatához vezet, ami viszont a gondolkodási feladatokban fokozza a teljesítményt

A WISC-IV értékelési rendszererendszere

A WISC pontrendszereDeviációs IQ (4 Index és TtIQ)M= 100 SD = 15M= 100 SD = 15Szubtesztek értékpontjai (0-19)M = 10 SD = 3

Az IQ 10 szubtesztből számítódikIQ-érték tartománya: 40-160N s á íth tó i d TtIQNem számítható index vagy TtIQ:

Ha a nyerspont nulla a 3 VmI vagy PkI szubtesztből kettőbenHa a nyerspont nulla mindkét MmI vagy FsI szubtesztben

2008.11.29.

12

Szubtesztek helyettesítéseA 10 alapszubteszt felvétele az alap, a többi szubtesztet a komplexebb profil céljából érdemes f l i

p p jfelvenni

Helyettesítő szubtesztek használata:Klinikai indikáció

Pl. motoros érintettség esetén A Kódolás helyettesítése a TörlésselMozaik-próba helyettesítése a KépkiegészítésselMozaik próba helyettesítése a Képkiegészítéssel

Érvénytelen szubteszt (felvételi hiba, váratlan zavaró körülmény)

De: egy indexben csak 1 csere lehet, az egész tesztben összesen kettő.

A tesztértelmezés lépései

1) Teljes teszt IQ2) d k ki á í á2) Indexek kiszámítása3) Az indexeken belüli szubteszt-deviációk

vizsgálata 4) A szubtesztek értékpontja –

interindividuális összehasonlítás5) A szubtesztek értékpontjai –

intraindividuális összehasonlítás6) Minőségi elemzés

IQ és Indexek

• IQ és Összesített csoportpontok kiszámítása• 95% konfindenciaintervallum (A2-A6 táblázat)• 95% konfindenciaintervallum (A2 A6 táblázat)• Százalékrangérték (A2-A6 táblázat)• Osztályozás (minősítés):

• Nagyon magas: > 130• Átlag feletti: 120-129• Magas átlagos: 110-119

Átl s: 90 109• Átlagos: 90-109• Alacsony átlagos: 80-89• Határövezet: 70-79• Enyhe értelmi fogyatékosság: 55-69• Középsúlyos értelmi fogyatékosság: 40-54

TtIQ - intervallumA korábban alkalmazott eljárások esetében is az IQ-pontszámnál számításban kellett venni IQ-pontszámnál számításban kellett venni (mérési hiba átlagosan ± 3-4 pont)

A WISC-IV-ben a TtIQ-hoz tartozó intervallum 9-10 pont

l Pl. TtIQ: 70, interv.: 66-76 Indexek összevetése (VmI, PkI «=» MmI, FsI)Komplex esetelemzés (életkor, adaptív viselkedés, eddigi pedagógiai intézkedések)

2008.11.29.

13

TtIQ interpretálhatóságának mérlegelése (1.)

Nincs-e szokatlan mértékű szóródás a T Q lk ó 10 b é ék i TtIQ-t alkotó 10 szubteszt értékpontjai között (ld. B6. táblázat)

Küszöb: legmagasabb – legalacsonyabb értékpont ≥10 pont

Ha a válasz „igen”, akkor TtIQ helyett az Indexeket kell értelmezni!

TtIQ interpretálhatóságának mérlegelése (2.)

Nincs-e szokatlan mértékű különbség a T Q lk ó 4 d kTtIQ-t alkotó 4 Index között

Küszöb: legmagasabb – legalacsonyabb Index ≥ 23 pont

Ha a válasz „igen”, akkor TtIQ helyett „ g , Q ya (VmI+PkI alapján)• GAI (General Ability Index) ?• DWI-1 (Dumon-Willis Index-1)

Az Indexek interpretálhatóságának mérlegelése

A) Abnormális mértékű a szóródás a VmI szubtesztjei között?

Küszöb: 6 értékpont 3 vagy 4 szubtesztnél; 7 • Küszöb: 6 értékpont 3 vagy 4 szubtesztnél; 7 értékpont 5 szubtesztnél

B) Abnormális mértékű a szóródás a PkI szubtesztjei között?

• Küszöb: 7 értékpont 3 szubtesztnél; 8 pont 4 szubtesztnél

Ha a válasz „igen”, akkor az indexeket és az azok közötti diszkrepanciákat óvatosan szabad értelmezni!

C) Szignifikáns-e a különbség a MmI b i k ( B )szubtesztjei között (Szter, Bsz)?

• Küszöb: 5 pont eltérés szokatlan ⇒MmInem interpretálható

D) Szignifikáns-e a különbség a FsI ) g gszubtesztjei között (K, Szk)?

• Küszöb: 4 pont ha K<Szk; 5 pont ha K>Szk⇒FsI nem interpretálható

2008.11.29.

14

Az Indexek összevetéseA) Van-e bármelyik Index között lényeges

különbség (B1 és B2 táblázat)?különbség (B1. és B2. táblázat)?Szignifikáns különbségek: jobban/kevésbé fejlett területek

Pl. VmI – PkI >11 pont

Pl. „János sikeresebb szóbeli válaszadást nem i é lő f l d t kb i t l h kötött igénylő feladatokban, mint nyelvhez kötött gondolkodási feladatokban. Általában a gyermekek körében az ilyen típusú eltérések nem szokatlanok.”

B) Van-e az Indexek között szélsőségesen nagy, sz k tl n különbsé (<10%)?szokatlan különbség (<10%)?

Szokatlan és ritka különbségek: erősség/gyengeségPl. VmI – PkI > 19 pont

Pl. MmI < PkIPl. MmI PkI„A munkaemlékezet számottevő gyengesége

következtében Mártonnak több idő szükséges az összetett információk feldolgozásához, az azonos életkorú gyerekekhez képest a mentális energiái hamarabb kimerülnek, amely számos tanulási helyzetben magasabb hibaszámhoz vezet.”

Szubtesztértékpont: interindividuálisösszehasonlítás

Szubteszt értékpont

Minősítés Százalékrang

1-4 Messze az átlag alatti / igen gyenge

1-2%

5-7 Átlag alatti / gyenge

5-16%

8-12 Átlagos 25-75%(10) (átlag) (50%)

13-15 Átlag feletti / erős 84-95%

16-19 Kiváló 98-99%

Életkor-ekvivalensekA szubtesztkorok kiszámíthatóak (A9. áblá )táblázat).

Ezáltal a vsz. mentális kora megbecsülhetőMás koregyenértékkel dolgozó tesztekkel összehasonlítható (pl. PPVT)

2008.11.29.

15

Intraindividuális összevetés –Ipszatív elemzés

Meghatározzuk a 10 szubteszt átlagát és ehhez viszonyítjuk az egyes szuteszteket

Ha VmI-PkI különbsége szignifikáns,, akkor a VmI és a PkI átlagokhoz akkor a VmI és a PkI átlagokhoz hasonítjuk a szubteszteket

FolyamatelemzésLSzterE, ill. LSzterF nyerspont – gyakorisági é tékérték

Kumultív százalékos arány az az érdekes, ha alacsony gyakoriságot mérünk

Tehát ez a teljesítmény adott életkorban szokatlanul jó!Magas gyakoriság (50%-tól): ezt már „sokan tudják” a korcsoportban

LSzterE – LSzterF különbség összehasonlítása – van-e szokatlan mértékű különbség, ami magyarázatra szorul

A WISC-IV számítógépes kiértékelő rutin

•Ron Dumont és John Willis amerikai professzorok készítették•A kiértékelő rutin magyar változatát a hazai adaptálást végző munkacsoport készítette•Támpont a leíráshoz, de nem váltja ki az egyedi elemezést!

Komplex vizsgálati keretMegfigyelés⇒ A vizsgálati személy / vizsgálati szituáció alapadatai⇒ A vizsgálati személy / vizsgálati szituáció alapadatai⇒ Tesztmagatartás, a viselkedés célirányos megfigyelése

A teszteredmények megbízhatósága és érvényessége, ill.a minőségi elemzés szempontjából fontos információk rögzítése

2008.11.29.

16

A WISC-IV eredményeinek megjelenítése a véleményekbenvéleményekben

Ajánlások az amerikai protokoll alapján

(LONGMAN R S 2005; (LONGMAN, R.S., 2005; BRAATEN, E., 2007)

Az eredmények leírása a szakvéleményekben – teszt bemutatása

„Az általános fejlettségi szint megállapítására összetett ké é i áló ljá á t WISC IV G kképességvizsgáló eljárást, a WISC–IV Gyermek-intelligenciatesztet alkalmaztuk. A WISC-IV 10-15 feladattípusból áll, amelyek segítségével az értelmi képességekben az erősségek és a gyengeségek megragadhatók, ill. az általános intellektuális működés felmérhető. Az eljárásban egyes feladatok (5-8), szóbeli választ igényelnek, másokban (5-7 feladat) a gyermeknek a kezével kell valamit csinálnia. Különböző feladatcsoportok alapján Teljes teszt IQ, Különböző feladatcsoportok alapján Teljes teszt IQ, Verbális megértés Index, Perceptuális következtetés Index, Munkamemória Index és Feldolgozási sebesség Index számítható. Ezek olyan összesített mutatók, amelyeknél a 85-115 pont közötti értékek tekinthetők átlagosnak.”

Az eredmények leírása a szakvéleményekben – a TtIQ

„Az értelmi képességek felmérése a 10 alapszubteszt eredményén alapul. alapszubteszt eredményén alapul. Az intellektuális képességek standardizált mérőeszköze szerint (WISC–IV) Dániel a kortársakkal való összehasonlítás alapján aktuálisan az alacsony átlagos övezetbe eső intelligenciaszinten funkcionál. Az általános intelligencia működését jelző mérőszám a Teljes teszt IQ: 84 amelyhez mérőszám, a Teljes teszt IQ: 84, amelyhez tartozó konfidencia-intervallum alapján 95%-os biztonsággal megállapítható, hogy gyermek IQ-ja 80-89 közé esik. Dániel az azonos életkorú személyek 14%-ánál ért el jobb teljesítményt.”

Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Indexek

„Verbális megértés Index az összetett szóbeli információk értelmezését és a nyelvi képességek használatát méri újszerű y p g jproblémák megoldásában.”

„Perceptuális következtetés Index képi anyagok elemzésének és problémák nem szóbeli megoldásának képességét méri.

„Munkamemória Index a figyelem, a koncentráció, amunkamemória és a mentális éberség mutatója. munkamemória és a mentális éberség mutatója. g jg j

„Feldolgozási sebesség Index egyszerű vagy ismétlődő információk hiba nélküli, gyors feldolgozásának képességét méri, amelyhez rugalmasság, gyors pszichomotoros tempó és vizuális szelektív figyelem szükséges.”

2008.11.29.

17

Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Szubtesztek1. „A Mozaik-próba a képi információk szervezését és a rész-

egész téri viszonyok elemzését méri.”

2. „A Közös jelentés szóban elhangzó anyagoknál a jelentésteli fogalmak és kapcsolatuk elvonatkoztatásának képességét méri.”

3. „A Számterjedelem a közvetlen hallási emlékezet és sorrendezés mutatója.”

4. „A Képi fogalomalkotás a jelentéstulajdonítás, kapcsolatképzés és az észlelés szervezettségének mutatója.”

5. „A Kódolás a képi-mozgásos összerendezettség, a gyorsaság és a koncentráció mérésére szolgál.”

Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Szubtesztek

6. „A Szókincs a szavak ismeretét, a nyelvi megértést, a jelentésteli fogalmak szavakba foglalásának képességét és a hosszú távú emlékezetet méri ”emlékezetet méri.

7. „A Betű-szám szekvencia a rövid távú emlékezetet, a figyelmet és a koncentrációt méri.”

8. „A Mátrix-következtetés a nem nyelvi problémamegoldó képességet, az induktív következtetést és a képi feldolgozást méri .”

9. „Az Általános megértés a nyelvi gondolkodás fejlettségét, a szociális h l k é é é k ké é é é á d l i é k

g y g j ghelyzetek megértésének képességét és a társadalmi nézetek, vélemények és a szociális viselkedés hagyományos előírásainak ismeretét méri föl.”

10. „A Szimbólumkeresés egyszerű képi információk megkülönböztetését, gyors pásztázásának és sorrendezett követésének képességét méri számottevő mozgásos terhelés nélkül.”

Az eredmények leírása a szakvéleményekben – Szubtesztek11. „A Képkiegészítés képeken a fontos részletek

felismerésének, ill. a lényeges-lényegtelen részek megkülönböztetésnek képességét méri ”megkülönböztetésnek képességét méri.

12. „A Törlés a képi ingereknél az éberséget és pásztázás képességét méri.”

13. „Az Általános ismeretek a hosszú távú emlékezetből a tanult, tényszerű ismeretek előhívásának képességét méri.”

A S á lá á kh k lódó t á é 14. „A Számolás a számokhoz kapcsolódó pontosság és gondolkodás, a fejben számolás mutatója.”

15. „A Szótalálás a gyermek nyelvi megértéséről és általános gondolkodási képességeiről, ill. különböző típusú ismeretek összekapcsolásának képességéről szolgáltat információkat.”

Erősségek-gyengeségek„Nóra saját átlagához képest

á ő bb l í Ké i számottevően jobban teljesített a Képi fogalomalkotás szubtesztben, amely a jelentéstulajdonítás és a kapcsolatképzés képességét, ill. és az észlelés szervezettségét méri. Ebben a f l d b l i f l k i feladatban nyelvi fogalmak is felidéződnek, de a válaszadás nem igényel szóbeli megfogalmazást.”

2008.11.29.

18

A WISC-IV profil néhány klinikai csoportnálklinikai csoportnál

Speciális csoportokkal végzett vizsgálatok USA-ban

(Technikai és értelmező kézikönyv d i l já )adatai alapján)

Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Indexek

7380

67,1 65,5 66,873

60,5

20

30

40

50

60

70

0

10

20

Vmi PkI MmI FsI TtIQ

Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek

7

4

5

6

2

3

M Kj Szter Kf K Szki Bsz Mx Ám Szk Kk Tör Ái Sz Szt

Középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Indexek

80

52,3 52,557 58

46,4

20

30

40

50

60

70

0

10

20

Vmi PkI MmI FsI TtIQ

2008.11.29.

19

Középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek

5

2

3

4

0

1

M Kj Szter Kf K Szki Bsz Mx Ám Szk Kk Tör Ái Sz Szt

Olvasási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Indexek

110

91,9 94,4

8792,5

89,1

70

80

90

100

50

60

Vmi PkI MmI FsI TtIQ

Olvasási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek

11

7

8

9

10

4

5

6

M Kj Szter Kf K Szki Bsz Mx Ám Szk Kk Tör Ái Sz Szt

Számolási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Indexek

110

93,287,7

92,9 90,6 88,7

70

80

90

100

50

60

Vmi PkI MmI FsI TtIQ

2008.11.29.

20

Számolási zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek

11

7

8

9

10

4

5

6

M Kj Szter Kf K Szki Bsz Mx Ám Szk Kk Tör Ái Sz Szt

ADHD-s gyerekek csoportátlaga - Indexek

110

99 100,196,1 93,4

97,6

70

80

90

100

50

60

Vmi PkI MmI FsI TtIQ

ADHD-s gyerekek csoportátlaga -Szubtesztek

11

7

8

9

10

4

5

6

M Kj Szter Kf K Szki Bsz Mx Ám Szk Kk Tör Ái Sz Szt

Autizmus spektrum zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Indexek

110

80,285,7

76,970,2

76,4

70

80

90

100

50

60

Vmi PkI MmI FsI TtIQ

2008.11.29.

21

Autizmus spektrum zavarral küzdő gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek

10

5

6

7

8

9

2

3

4

M Kj Szter Kf K Szki Bsz Mx Ám Szk Kk Tör Ái Sz Szt

Mozgássérült gyerekek csoportátlaga -Indexek

110

95,5

83,8

92

78,2

85,7

70

80

90

100

50

60

Vmi PkI MmI FsI TtIQ

Mozgássérült gyerekek csoportátlaga - Szubtesztek

10

5

6

7

8

9

2

3

4

5

M Kj Szter Kf K Szki Bsz Mx Ám Szk Kk Tör Ái Sz Szt

Zárt koponyatraumával diagnosztizált gyerekek csoportátlaga - Indexek

110

94 92,6 95,2

8590

70

80

90

100

50

60

Vmi PkI MmI FsI TtIQ

2008.11.29.

22

Zárt koponyatraumával diagnosztizált gyerekek csoportátlaga - Indexek

10

5

6

7

8

9

2

3

4

M Kj Szter Kf K Szki Bsz Mx Ám Szk Kk Tör Ái Sz Szt

BASS L., KŐ N., KUNCZ E., LÁNYINÉ ENGELMAYER Á MÉSZÁROS Á MLINKÓ R ENGELMAYER Á., MÉSZÁROS Á., MLINKÓ R., NAGYNÉ RÉZ I., RÓZSA S. (2008) Tapasztalatok a WISC-IV gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., Budapest, 17-37.

letölthető: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=137

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

[email protected]