a vállalati tevékenységek elemzésének módszertana ii. · natkozó – „a vállalkozások...

Pucsek József – Sztanó Imre

A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II.

Elemzési sajátosságok

Pucsek József – Sztanó Imre

A vállalati tevékenységek elemzésénekmódszertana II.

Elemzési sajátosságok

Szerzõk:

dr. Pucsek József:fõiskolai docens, intézeti tanszékvezetõ-helyettes

1., 3., 5. fejezetek és a kapcsolódó feladatok, Melléklet

dr. Sztanó Imre:fõiskolai docens, intézeti tanszékvezetõ

4. fejezet és a kapcsolódó feladatok, Függelék

Lektor:

Sándor Lászlóné dr.ny. fõiskolai docens

Szerkesztõ:

Kresalek Péteregyetemi adjunktus

Tartalomjegyzék

Elõszó

1. A piaci tevékenység elemzésének kiemelt területei . . . . . . . . . .1.1. A piaci döntések elõkészítése során alkalmazható módszerek . . . .

1.1.1. Árakkal kapcsolatos számítások . . . . . . . . . . . . . . . .1.1.1.1. Költségalapú árképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.1.1.2. Piaci alapú (piacvezérelt) árképzés . . . . . . . . . . . . .1.1.1.3. A transzferár vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.1.1.4. Az árrugalmasság vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . .1.1.1.5. Fedezet-elemzés (break-even elemzés) . . . . . . . . . . .1.1.1.6. Fordított kalkuláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1.2. A vevõk (vevõk hasznosságának) elemzése . . . . . . . . . .1.1.3. Termékösszetétel, termékstruktúra kialakítását támogató

módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.1.3.1. Hosszú távú (stratégiai) döntések során alkalmazható

módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.1.3.1.1. A Boston Consulting Group (BCG) megközelítése . .1.1.3.1.2. A BCG új megközelítése . . . . . . . . . . . . . . . .1.1.3.1.3. A General Electric – McKinsey portfolió-elemzési

módszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.1.3.2. A rövid távú döntésekhez felhasználható számítások . . .

1.1.3.2.1. Gyártmánykarakterisztikák . . . . . . . . . . . . . . .1.1.3.2.2. Gazdasági termékösszetétel meghatározása . . . . . .

1.1.4. Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása . . . . . . . . .1.2. Értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának

szakaszában, valamint utólagosan . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.2.1. Ajánlatok vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.2.2. A rendelésállomány elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.2.1. Rendeléssel való ellátottság, fedezettség vizsgálata . . . .1.2.2.2. Élõ rendelésállomány fedezettartalmának vizsgálata . . . .1.2.2.3. Szállítási megbízhatóság értékelése . . . . . . . . . . . . .

5

1.2.3. Az értékesítési összetétel és volumen alakulásának vizsgálata .1.2.3.1. Az értékesítés összetételének vizsgálata . . . . . . . . . .1.2.3.2. Értékesítési volumen dinamikus elemzése . . . . . . . . .

2. Az innovációs tevékenység kiemelt témaköreinek elemzése . . . . .2.1. Fejlesztési döntések elõkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.1. Elemzési módszerek a fejlesztési döntésekelõkészítésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.1.1. Gazdasági kalkuláció összeállítása a fejlesztésidöntésekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.1.2. A fejlesztés gazdaságosságának, hatékonyságánakmegítélésében felhasználható statikus és dinamikusmutatószámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.2. Termék- (gyártmány-) fejlesztési döntések elõkészítése . . . .2.1.3. Gyártásfejlesztési (eljárás-fejlesztési) döntések

elõkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2.1.4. Fejlesztési témák rangsorolása pontozás segítségével . . . .

2.2. A termék életciklusának (életgörbéjének) elemzése . . . . . . . . .2.3. Fejlesztési tevékenység elemzése a döntések meghozatala után . . .

3. A külkereskedelmi tevékenység elemzési sajátosságai . . . . . . . .3.1. A külkereskedelmi áruforgalom elemzése . . . . . . . . . . . . . .

3.1.1. A külkereskedelmi forgalom áruszerkezeti elemzése . . . . . .3.1.2. A külkereskedelmi forgalom viszonylati szerkezetének

elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.2. A külkereskedelmi ügyletek elemzése . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2.1. Az elõkészítõ szakasz elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . .3.2.2. A szerzõdéskötés szakaszának elemzése – a külkereskedelmi

szerzõdés tartalmának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . .3.2.2.1. A mennyiség meghatározása, a csomagolás és funkciói . .3.2.2.2. A minõség meghatározása és tanúsítása . . . . . . . . . .3.2.2.3. A szállítási határidõ vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . .3.2.2.4. Az ár rögzítése a szerzõdésben . . . . . . . . . . . . . . .3.2.2.5. A fizetési feltételek elemzése és ellenõrzése . . . . . . . .

3.2.2.5.1. Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben . . .3.2.2.5.2. A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok . .

3.2.2.6. A szállítási feltételek elemzése – az INCOTERMSés az ár kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

A vállalati tevékenység elemzésének módszertana II. – Elemzési sajátosságok

3.2.2.6.1. A fuvarozási mód és a fuvareszköz megválasztása . . .3.2.2.6.2. Költség- és kockázatmegosztás az eladó és a vevõ

között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.2.2.7. A külkereskedelmi tevékenység kockázatainak elemzése,

a kockázat-kivédés lehetséges módjai . . . . . . . . . . .3.2.2.7.1. A szállítmánybiztosítás gyakorlata . . . . . . . . . . .3.2.2.7.2. Exporthitel-biztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.2.2.7.3. A bankok szerepe a kockázatok kivédésében . . . . . .

3.2.3. A lebonyolítás és kötészárás szakaszának elemzési ésellenõrzési feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A különleges külkereskedelmi ügyletek elemzési sajátosságai . . . .3.3.1. Nemzetközi csereügyletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.3.2. A reexport-típusú ügyletek elemzése . . . . . . . . . . . . . .

3.4. A külkereskedelmi ármunka elemzése . . . . . . . . . . . . . . . .3.4.1. A vállalkozás elvi ármunkájának elemzése, ellenõrzése . . . .

3.4.1.1. A vállalkozás árpolitikájának elemzési kérdései . . . . . .3.4.1.2. Árszínvonal-elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4.2. Az operatív külkereskedelmi ármunka elemzéseés ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4.2.1. Az exportárak kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . .3.4.2.2. Árdifferenciálás a külkereskedelemben . . . . . . . . . . .3.4.2.3. Az exportárat befolyásoló fõbb szerzõdési feltételek

és azok hatása az elérhetõ árra . . . . . . . . . . . . . . .3.4.2.4. Összehasonlító árelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A mezõgazdasági tevékenység elemzési sajátosságai . . . . . . . . .4.1. A növénytermesztés elemzési sajátosságai . . . . . . . . . . . . . .

4.1.1. A növénytermesztés termelési feltételeinek elemzése . . . . .4.1.2. A földterület hasznosításának elemzése . . . . . . . . . . . .4.1.3. A mûvelési ág változtatások gazdasági hatásának

vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.1.4. A talajhasznosulás színvonalának elemzése . . . . . . . . . .4.1.5. A szántóterület kihasználásának vizsgálata, a vetéstervek

teljesítésének elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.1.6. A növénytermelési folyamatok végrehajtásának vizsgálata . .

4.2. Az állattenyésztés elemzési sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . .4.2.1. Az állatállomány változásának vizsgálata . . . . . . . . . . .4.2.2. Az állattenyésztési ágazatok produktivitásának elemzése . . .

7

1. A piaci tevékenység elemzésenek kiemelt területei

4.2.2.1. Szaporulati mutatószámok . . . . . . . . . . . . . . . . .4.2.2.2. Az állati termékek termelésével összefüggõ

mutatószámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.2.3. Az állattenyésztési ágazatok költségeinek elemzése . . . . . .4.2.4. A takarmánygazdálkodás elemzése . . . . . . . . . . . . . . .4.2.5. Az állattenyésztési ágazatok vizsgálata . . . . . . . . . . . . .

4.2.5.1. A szarvasmarha tenyésztés vizsgálata . . . . . . . . . . .4.2.5.2. A sertéstenyésztés vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . .4.2.5.3. A juhászat elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.2.5.4. A baromfitenyésztés vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . .

5. A szállodai szolgáltatások és a vendéglátás kiemelt elemzésifeladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. A szálláshely-értékesítési tevékenység elemzése . . . . . . . . . . .5.2. A vendéglátási tevékenység kiemelt elemzési kérdései . . . . . . . .

Példák és gyakorló feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. Feladatok a piaci tevékenység elemzéséhez . . . . . . . . . . . . . . .2. Feladatok az innovációs tevékenység elemzéséhez . . . . . . . . . . .3. Feladatok a külkereskedelmi tevékenység elemzéséhez . . . . . . . .4. Feladatok a mezõgazdasági tevékenység elemzéséhez . . . . . . . . .5. Feladatok a szállodai szolgáltatások és a vendéglátás elemzéséhez . .

Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ábrák jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Táblázatok jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Melléklet: az akkreditív és az okmányos beszedvényfolyamatainak sémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Függelék: Elemzésmódszertani alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8


Elõszó

A vállalati mûködés sikerességéhez hozzátartozik a gazdálkodási folyama-tok alapos ismerete. Az ismeretszerzés – a vállalkozások szintjén is – beváltmódszere az elemzés, a gazdasági jelenségek, összefüggések megismerése,minõsítése és értékelése.

Ehhez kíván módszertani segítséget adni a most kézbevett „A vállalati tevé-kenységek elemzésének módszertana” címû – kétkötetes – szakkönyv.

A könyvek felépítése alapvetõen a Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénz-ügyi és Számviteli Karának tantervéhez igazodva készült, két – az alcímek-ben megjelölt – tantárgy tankönyveiként szolgál.

A könyvek tartalma, kiegészítve – a számviteli beszámoló témakörére vo-natkozó – „A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése” címû kiad-vánnyal, teljes egészében megfelel a mérlegképes könyvelõi képzés „Számvi-tel-elemzés” tantárgy részét képezõ elemzési ismeretek tematikájának.

A második kötet, folytatva az elsõ kötetben tárgyalt – ipari termelõ-szol-gáltató és belkereskedelmi – vállalati gazdálkodás elemzési módszereinek be-mutatását, ismerteti a piaci és az innovációs tevékenység kiemelt elemzésifeladatait, valamint feldolgozza a külkereskedelmi, a mezõgazdasági, a szál-lodai és vendéglátóipari tevékenység alapvetõ elemzési módszertanát.

A könyvek az elemzési módszerek bemutatását követõen gazdag példa-anyaggal (megoldott példákkal és gyakorló feladatokkal) segítik azok meg-értését és a vállalati gyakorlatban történõ alkalmazását. Ezen túlmenõen amásodik kötet függeléke – elõsegítendõ a témával elõször foglalkozók szá-mára a teljes szakanyag könnyebb elsajátítását – összefoglalja a legfonto-sabb elemzés-módszertani alapokat.

Mindezek alapján – a szerzõk szándékai szerint – a könyvek felhasznál-hatók a felsõoktatásban, a felsõfokú szakmai képzésekben és a vállalati gya-korlatban egyaránt.

Budapest, 2011. szeptember

A Szerzõk

9

3.

A KÜLKERESKEDELMITEVÉKENYSÉG ELEMZÉSI

SAJÁTOSSÁGAI

A külkereskedelmi tevékenység egyik lényeges – ugyanakkor más tevékenysé-gek elemzésétõl leginkább különbözõ – területe a külkereskedelmi forgalomvizsgálata, értékelése. A sajátosságok számos területen megjelennek, amelyekközül csupán néhány kiragadása is rávilágít az elemzés nehézségeire. Az elem-zés a szokásosnál is több, sokirányú, és esetenként igen nehezen megszerezhetõinformáció feldolgozását jelenti. Különösen a külpiaci információk megszerzé-se jelent gondot a vállalkozás számára, amelyek nélkül azonban elképzelhetet-len hatékony külpiaci tevékenység. Hasonlóképpen, az elemzés nehezen meg-oldható problémája, hogy a vizsgálódást milyen értékmutatók alapján végez-zük. A hazai pénznemben végzett összehasonlítás – az árfolyamok folyamatosváltozása miatt – éppúgy jelentõs torzításokhoz vezethet, mint egy kiválasztottvalutanemben történõ mérés és összehasonlítás.

Az áruforgalom elemzéséhez lényegében két forrásból származó alapin-formációk állnak rendelkezésünkre. Az egyik forrás a vállalkozás számvite-le, a másik a külkereskedelmi áruforgalmi statisztika.

Az összehasonlíthatóság biztosítása megkívánja, hogy az elemzés soránelõre eldöntsük, hogy a két forrás melyikére támaszkodunk, a forgalmi adatokugyanis lényeges eltéréseket mutatnak (mutathatnak) a számbavétel eltéréseimiatt. Az áruforgalmi elemzés során általában – a vámokmányok alapján ké-szülõ – statisztika adataira támaszkodunk, míg az ügyletelemzés során a gaz-dálkodás megítélése szempontjából esetenként pontosabb számviteli adatok-ra. Ezek elõrebocsátása után tekintsük át a külkereskedelmi áruforgalomelemzésének szintjeit, az elemzés fontosabb irányait, kérdéseit.

3.1. A külkereskedelmi áruforgalom elemzése

Az áruforgalom elemzését alapvetõen két szinten – makrogazdasági vagynemzetgazdasági szinten és mikrogazdasági szinten, azaz a vállalkozásokszintjén – végezhetjük el.

A makrogazdasági szintû forgalomelemzés lényegében a külkereskedelmimérleg elemzését jelenti, amelybõl származó információk jól hasznosíthatóka vállalkozási szintû forgalomelemzésnél, a tendenciák megítélésénél is.

A makrogazdasági elemzés kapcsán néhány módszertani kérdés minden-képpen tisztázandó, amelyek alapvetõen Magyarország 2004. május 1-jeieurópai uniós csatlakozása következtében merülnek fel. A magyar külkeres-kedelmi forgalom ettõl kezdve az unió tagállamaival és az unión kívüli or-szágokkal lebonyolított forgalom összege. A forgalmi adatok forrásai az EU

90


tagállamaival lebonyolított forgalom esetében az Intrastat-rendszer kereté-ben kérdõíven begyûjtött adatok, az unión kívüli országokkal folytatott ke-reskedelem tekintetében pedig a vámeljárás keretében begyûjtött adatok.

3.1.1. A külkereskedelmi forgalom áruszerkezetielemzése

A külkereskedelmi forgalom árusösszetételének makroszintû elemzése során– mind export, mind import esetében – az ENSZ egységes nemzetközi keres-kedelmi termékjegyzékét használjuk. A SITC (Standard International TradeClassification) Szabványos Nemzetközi Kereskedelmi Osztályozást tartal-maz.

A SITC-nomenklatúra felépítése:• árufõcsoportok• árucsoportok• árufejezetek.

A római számmal jelölt árufõcsoportok a következõk:I. Élelmiszerek, italok, dohány (0+1)II. Nyersanyagok (2+4)III. Energiahordozók (3)IV. Feldolgozott termékek (5+6+8+9)V. Gépek és szállítóeszközök (7)A megnevezéseket követõ számok az egyes árucsoportok kódszámaira

utalnak.A makroszintû külkereskedelmi folyamatok alakulásának vizsgálatához ter-

mészetesen az egyes árufõcsoportok, árucsoportok forgalmának részletes elem-zésére volna szükség, amelyre itt terjedelmi okokból nem vállalkozhatunk.Megjegyezhetõ azonban, hogy a magyar külgazdasági árustruktúra az ezredfor-dulóra behozatali és kiviteli oldalon egyaránt elérte a ma is megfigyelhetõ belsõarányokat. Mind az exportban, mind az importban a gépek és szállítóeszközökkereskedelme dominál, amit a feldolgozóipari termékek kereskedelme követ.A két árufõcsoport a teljes kivitel közel 90 százalékát teszi ki. (Elõbbi körülbe-lül 60, utóbbi csaknem 30 százalékos súlyt képvisel.)

Az import struktúrája hasonló az exportéhoz, ám a gépimport aránya ki-sebb (50%), az energia behozatalé pedig magasabb (11%). Évek óta megfi-gyelhetõ az élelmiszerimport lassú, de tendenciózus térnyerése, valamint a

91

3. A külkereskedelmi tevékenység elemzési sajátosságai

feldolgozott termékek arányának csökkenése. Elõbbi részesedése a teljesbehozatalból 2003-ban 3 százalékot, 2009-ben 5,5 százalékot tett ki, utóbbiépedig az elmúlt hat évben 36 százalékról 32-re csökkent.17

A továbbiakban az áruszerkezeti szempontú elemzés vállalkozási szintûfeladatait tekintjük át, szétválasztva az export-, illetve importforgalom terü-letét.

Az export esetén az elemzés – természetesen a több terméket, termékcso-portot exportáló vállalkozás esetében – két lényeges kérdés megválaszolá-sát célozza:

• vállalkozás összexportján belül melyek a legnagyobb részarányt kép-viselõ termékek (termékcsoportok), illetve

• hogyan alakult az egyes termékek – különösen az elõzõekben kiemelttermékek – exportforgalma a vizsgált idõszakban.

Az elemzés súlypontjainak meghatározása során jól alkalmazható azABC-elemzés, amely széles termékskálával dolgozó exportõrök esetébenelõsegíti, hogy az elemzést legmélyebben a vállalkozás összexportjának je-lentõs hányadát reprezentáló néhány termék vonatkozásában végezzük el.

A vállalkozási szintû importforgalom elemzésének kiinduló informáci-óját az képezi, hogy az árut saját felhasználás céljára szerzi-e be a vállalko-zás vagy más belföldi fogyasztói, felhasználói igényt elégít ki közvetítõ-ként. A forgalom összetételének ezt követõ vizsgálata során arra a kérdésrekeresünk választ, hogy az egyes árucsoportok beszerzése az elõzõ idõszak-hoz, illetve az elõirányzotthoz képest miként alakult.

Az egyes változások okait keresve feltétlenül tekintetbe kell venni, hogyaz importforgalom alakulását a felhasználói igények mellett lényegesen be-folyásolja hazai piacon rendelkezésre álló, belföldi elõállítású termékekköre, színvonala, árfekvése. A közvetítõként importáló vállalkozás esetébenaz import áruszerkezet elemzése lényegében annak a kérdéskörnek a meg-válaszolását jelenti, hogy az importõr ráirányította-e a felhasználók figyel-mét a szükségletek kielégítésére megfelelõ színvonalon alkalmas olcsóbb,illetve korszerûbb vagy kedvezõbb beszerzési lehetõségû áruk beszerzéséreés felhasználására. Ugyancsak fontos szempontja az import forgalomelem-zésnek, hogy a vállalkozás a kedvezõbb áralakulást kihasználva végez-etaktikai importot.

92


17 Szél Katalin: A magyar külkereskedelem áruszerkezetének változásai a válság éveiben. ECOSTATMûhely, 2010.

3.1.2. A külkereskedelmi forgalom viszonylatiszerkezetének elemzése

A kivitel ország-csoportonként részletezett adatai a makroszintû statisztiká-ban a rendeltetési országok szerinti számbavételen alapulnak, míg a behoza-tal esetében az adatok 2004. május 1-jétõl – a korábbi származási országszerinti megfigyelés helyett, az uniós szabályoknak megfelelõen – a feladóország szerinti számbavételen alapulnak.

A külkereskedelmi statisztika a makroszintû relációs elemzésekhez a kö-vetkezõ részletezésû adatokat kínálja mind export, mind import vonatkozá-sában, illetve az egyenlegre vonatkozóan is:

Európai Unió (EU-27)EU-n kívüli országokÖsszesenEbbõl:

EU-15 (2004. május 1. elõtt EU tagok)Új EU-tagokEU-n kívüli európai országokNem európai országok (ennek további bontása is lehetséges).

A külkereskedelmi mérleg viszonylati elemzése is jól hasznosítható infor-mációkat nyújt a vállalkozási szintû elemzésekhez, amelyek fõbb szempontjaitaz alábbiakban tekintjük át elõször az export, majd az import vonatkozásában.

Az export viszonylati elemzése keretében általában választ kell kapnunka következõkre:

• milyen az export piaci koncentrációja, azaz megfelelõ számú piacondolgozik-e a vállalkozás; nem forgácsolja-e szét erejét túlzottan sok pi-acon tevékenykedve, illetve nem támaszkodik-e túlzottan egyes pia-cokra, amelyek esetleges elvesztése a vállalkozás exportforgalmát ve-szélyeztetné,

• melyek a vállalkozás fõ piacai, ezen piacokon sikerült-e exportbõvü-lést elérni,

• sikerült-e új piacokra betörni a vállalkozásnak termékeivel, illetve ve-szített-e piacot az adott idõszakban?

Az egyes piacok esetében célszerû az elemzést cikk-, cikkelem mélység-ben elvégezni, ugyanis a forgalomalakulás konkrét okainak feltárása során arelációs és az áruszerkezeti elemzés egymástól elválaszthatatlan.

93


A viszonylati elemzés során is jól hasznosítható módszer – különösen asok piacon és sok vevõvel dolgozó exportõr esetében – az ABC- elemzés.Ezáltal ugyanis elkerülhetõ, hogy a vállalkozás számára parciális jelentõsé-gû, csupán esetenként jelentkezõ „kis” vevõkkel lebonyolított forgalomelemzése elvonja figyelmünket a lényeges tendenciákról. Természetesenennek során ki kell emelnünk azon piacokat és vevõket, amelyek további pi-aci elképzeléseinkben fontos szerepet kaphatnak.

Az import áruforgalom vállalkozási szintû viszonylati elemzése soránabból kell kiindulnunk, hogy – amíg az import volumene és összetételetöbbnyire a felhasználó által meghatározott, addig – a forgalom relációs ala-kulására és importot végzõ vállalkozás lényeges hatást gyakorolhat.

A forgalom viszonylati elemzése során ennek megfelelõen az importõrpiaci munkájának megítélésére is sor kerül. Az elemzés fõ kérdése az lehet,hogy az aktuális központi kereskedelempolitika bázisán az importõrnekmennyire sikerült kihasználni a legkedvezõbb beszerzési lehetõségeket,versenyeztetve a különbözõ piacok szállítóit.

Feltétlenül részletesebb elemzést igényel egy-egy reláció forgalmánaknagymértékû csökkenése vagy kiesése, éppúgy, mint a kiugró forgalom-emelkedés. Ez esetenként ügyletmélységig végrehajtott vizsgálatot is je-lenthet

3.2. A külkereskedelmi ügyletek elemzése

A külkereskedelmi ügylet egy meghatározott gazdasági cél érdekében megkö-tött, egymással szoros összefüggésben álló szerzõdéseinek elõkészítését, meg-kötését és teljesítését jelenti. Az átfogó elemzés keretében valamennyi – eseten-ként jelentõs számú – szerzõdés valamennyi érdemi feltételének vizsgálatát elkell végezni, azok gazdasági hatását egyértelmûen ki kell mutatni. Ezen szerzõ-dések egy része a konkrét ügylet résztvevõinek kötelezettségeit szabályozzák, aszerzõdések egy további rész az ügylethez kapcsolódó banki-, fuvarozói-, szál-lítmányozói-, biztosítási- stb. szolgáltatásokat érint.

A külkereskedelmi tevékenység elemi részeinek – az ügyleteknek – a fo-lyamata viszonylag jól elhatárolható, ugyanakkor tartamilag elválaszthatat-lan szakaszokból, tevékenységcsoportokból épül fel.

Ebben a fejezetben az egyes szakaszok legfontosabb feladatait, teendõittekintjük át, amelyek mindegyike elengedhetetlen feltétele annak, hogy si-keres külkereskedelmi ügyletet realizáljunk.

94


A külkereskedelmi tevékenységet itt elsõsorban nem jogi, hanem gazdál-kodási oldalról közelítjük, ami természetesen nem jelenti a jogi vonatkozá-sok, szempontok figyelmen kívül hagyását.

A külkereskedelmi ügyletek – így általában az „általános termékforga-lom” ügyleteiként definiált export és import is – lényegében négy szakaszratagolhatók:

• az ügylet elõkészítésének,• a szerzõdéskötésnek,• az ügylet lebonyolításának (a szerzõdés teljesítésének) és• az ügylet (kötés) lezárásának szakaszára.A továbbiakban ezen négy szakasz elemzési feladatait vesszük sorra ügy-

lettípusonként, elsõdlegesen export vonatkozásában, majd utalva az import-ügylet sajátosságaira.

3.2.1. Az elõkészítõ szakasz elemzése

A külkereskedelmi ügylet rendkívül fontos elsõ szakasza az ügylet elõkészí-tése. Ez alapvetõen meghatározza a késõbbi „mozgásszabadságot”. Az elõ-készítõ szakasz feladatai: a piackutatás, a reklámtevékenység, az ajánlati árkialakítása, az ajánlati tevékenység.

A piackutatás rendszerint nemcsak egy ügylet létrehozásának, hanemkülkereskedelmi adásvételi szerzõdések sorozatának megkötését alapozzameg. A piackutatáshoz tartozik a piac igényeinek, szokásainak, kultúrájá-nak feltérképezése ugyanúgy, mint az adott ország(ok) bevitellel és értéke-sítéssel kapcsolatos elõírásainak, a piaci versenyhelyzetnek a megismerése,az értékesítési utak alakulása. Ezeket figyelmen kívül hagyni, illetve hiá-nyos ismeretek alapján belefogni az üzletkötésbe, jelentõs veszteséggel, avállalkozás adott piacról való kizárásával járhat.

A piac megismerése azonban csak az elsõ lépés a sikeres ügyletkötés elõ-feltételeinek megteremtéséhez. Az exportõr rendszerint csak akkor tudja pi-aci céljait ügyletkötések sorozatával megvalósítani, ha aktívan részt vesz apiaci „történésekben”, ha – a piaci versenyhelyzete által megengedett mér-tékben – tudatosan alakítja ki, formálja üzleti feltételeit. A piacot megdol-gozni a reklám eszközeivel, külföldi utazások révén, személyes kapcsolat-tartással, intenzív ajánlati tevékenységgel egyaránt lehetséges.

A sikeres piacbefolyásolás eredménye az egyes viszonylatok, illetve áruféle-ségek forgalmának növekedésében jelentkezik. Minthogy a forgalom növekedé-

95


3.

Feladatok a külkereskedelmitevékenység elemzéséhez

301. feladat

Határozza meg tengeri fuvarozás esetére a különbözõ fuvarparitások kiköté-se esetén kalkulálandó exportárat a következõ információk alapján !(A megoldáshoz használja az INCOTERMS 2010. klauzuláinak leírását !)Az adatok egy termékre vonatkoznak:

a termék termelõi ára 5 000 Ftspeciális exportcsomagolás 50 Ftmérlegelés díja 10 Ftminõségvizsgálati díj 40 Ftkiviteli okmányok beszerzése 30 Fta termék gépkocsira rakása eladó telephelyén 10 Ftszállítás a feladási pályaudvarig 30 Ftbelföldi fuvardíj 80 Ftfuvardíj az indulási kikötõig 4 USDkikötõi kezelési költség (indulási kikötõben 1 USDkikötõi ügynök jutaléka (FAS érték után) 2%hajóra rakás indulási kikötõben 0,5 USDtengeri fuvarozás költsége 10 USDbiztosítási díj (a tengeri útszakaszra) 2 USDkirakodás az érkezési kikötõben 0,5 USDimportvám 10%fuvardíj a kikötõtõl a rendeltetési helyig 2 USDkirakodás a rendeltetési helyen 0,5 USD

A számításoknál alkalmazandó árfolyam: 1 USD = 190 Ft

301. feladat megoldása:

EXW Eladó telephelyeTermelõi ár 5 000 FtCsomagolási költség 50 FtMérlegelés díja 10 FtMinõségvizsgálati díj 40 FtEXW 5 100 Ft

284

A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. – Elemzési sajátosságok

FCA Megjelölt fuvarozóEXW ár 5 100 FtKiviteli okmányok beszerzése 30 FtGépkocsira rakás díja eladó telephelyén 10 FtFuvardíj a feladási pályaudvarig 30 FtFCA 5 170 Ft

FAS Indulási kikötõFCA ár 5 170 FtBelföldi fuvardíj 80 FtFuvarozás az indulási kikötõig 760 FtFAS 6 010 Ft

FOB Indulási kikötõFAS ár 6 010 FtKezelési költség az indulási kikötõben 190 FtKikötõi ügynök jutaléka 120,2 FtHajóra rakás költsége 95 FtFOB 6 415,2 Ft

CFR Rendeltetési kikötõFOB ár 6 415,2 FtTengeri fuvardíj 1 900 FtCFR 8 315,2 Ft

CIF Rendeltetési kikötõCFR ár 8 315,2 FtBiztosítási díj a tengeri útszakaszra 380 FtCIF 8 695,2 Ft

DAT Rendeltetési kikötõCIF ár 8 695,2 FtKirakodás az érkezési kikötõben 95 FtDAT* 8 790,2 Ft

* Feltételezzük, hogy exportõr DAT esetén is köt biztosítást a tengeri útszakaszra.

285

3. Feladatok a külkereskedelmi tevékenység elemzéséhez

DDP Rendeltetési helyDAT rendeltetési kikötõ ár 8 790,2 FtVám (8790,2�10%) 879 FtFuvardíj a rendeltetési helyig 380 FtKirakodás a rendeltetési helyen 95 FtDDP 10 144,2 Ft

302. feladat

Egy budapesti telephelyû magyar exportõr árut szállít brazil vevõjénekMarseille és Santos kikötõkön keresztül Sao Paulo-ba.A termék közvetlen önköltsége 5225 Ft/db. Az elvár bruttó eredmény 45%.Az exportár kialakításához a következõ költségekkel kell számolnia.

Költség megnevezése Költségösszege

Tengerképes exportcsomagolás díja Ft/db 200

Minõségvizsgálati díj Ft/db 300

Mérlegelés Ft/db 30

Exportokmányok beszerzése Ft/db 200

Gépkocsira rakás eladó telephelyén Ft/db 30

Fuvarozás budapesti induló pályaudvarig Ft/db 100

Vasúti fuvardíj Marseille-ig Ft/db 500

Kikötõi kezelési költség Marseille-ben a FAS érték %-ában 1

Hajóra rakás �/db 1

Tengeri fuvardíj Marseille–Santos �/db 10

Biztosítás a tengeri útszakaszra a 10%-kal növelt CIF érték %-ában 1

Kirakodás Santosban USD/db 0,5

Brazil importvám % 12

Fuvarozás Santos–Sao Paulo USD/db 2

Kirakodás vevõ telephelyén USD/db 0,5

Feladat:

Határozza meg az elérendõ exportár összegét a következõ klauzulák alkal-mazása esetén:

• EXW Budapest• FCA Budapest

286

A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. – Elemzési sajátosságok

• FAS Marseille• FOB Marseille• CFR Santos• CIF Santos• DAT Santos kikötõ• DDP Sao Paulo

Alkalmazandó devizaárfolyamok:• 1 USD = 190 HUF• 1 EUR = 280 HUF

303. feladat

Egy budapesti telephelyû magyar importõr árut vásárol Calabozo-i telephe-lyû venezuelai szállítójától La Guaria és Hamburg kikötõkön keresztül.

Az áru vételára 60 USD/db DDP Budapest

Költség megnevezése Költségösszege

Tengerképes exportcsomagolás díja USD/db 1

Minõségvizsgálati díj USD/db 1,5

Mérlegelés USD/db 0,2

Exportokmányok beszerzése USD/db 1

Gépkocsira rakás eladó telephelyén USD/db 0,2

Fuvarozás Calabozo-i induló pályaudvarig USD/db 0,5

Vasúti fuvardíj La Guaria kikötõig USD/db 2,5

Kikötõi kezelési költség La Guaria-ban a FAS érték %-ában 1

Hajóra rakás USD/db 1

Tengeri fuvardíj La Guaria–Hamburg USD/db 15

Kirakodás Hamburgban EUR/db 0,5

EU vám % 10

Fuvarozás Hamburg-Budapest HUF/db 500

Kirakodás vevõ telephelyén HUF/db 30

287

3. Feladatok a külkereskedelmi tevékenység elemzéséhez

a vállalati tevékenységek elemzésének módszertana ii. · natkozó – „a vállalkozások...

Documents