Digitális tankönyv

Buzási Marganić Mária

A vizuális kultúra alapjaiDigitális tankönyv

SOMBOR, 2005.

Buzási Marganić Mária A VIZUÁLIS KULTÚRA ALAPJAI

DIGITÁLIS TANKÖNYV

Kiadó:Buzási Marganić Mária

Lektor:Grác Mária

Grafikai formatervező:Buzási Marganić Mária

Sombor, 2005.

impr

esum

impr

esum

TartalomBevezetőI. A képi közlés illetve a vizuális kommunikáció 7II. A képzőművészeti forma három mentális forrása 12III. A képzőművészeti ábrázolás alapelemei 16IV. A mű szerkezete, a kompozició 54V. A térelemek 64VI. A térábrázolás 68VII. Az építészet 75VII. A mű szerkezete, a kompozició 79VIII. Képzőművészeti kifejezésmódokés technikák 81IX. Írás és tipógráfia 111X. A fotoművészet és film 116XI. Az animáció és a képregény 125XII. Fogalomtár 132Irodalom 152

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Kedves Olvasó!

Sok művészettörténeti ismerettel rendelkező ember nem képes látni egy festmény, egy szobor vagy egy épület esztétikai szépségét. Különböző információk birtokában, stílusában be tudja azo-nosítani a művet vagy a szerzőt, miközben magát a művet mások ízlése és véleménye szerint értékeli. A mű befogadójának is beavatottnak kell lennie a képi nyelv titkába, hatásmechanizmusába, mert a művész általa fejezi ki lelki és hangulati állapotát, monda-nivalóját. A befogadó látásával életre kelti a rejtett hangulati, érzelmi és értelmi kincseket, feltárja és átéli őket, benne újrateremtődnek. A képzőművészeti olvasás nehézkessége abból is fakad, hogy egy mű elsősorban az individuum, vagyis a művész kife-jezése. Luigi Lanzi szerint nehezebb egy jó műértőt találni, mint egy jó festőt. A vizuális művészetek nem jelrendszert, hanem jelképrendszert használnak, melyek többjelentésűek, azaz egyetemes jelentésűek, érzelmi és értelmi viszonyulást igényelnek.

A könyv, valamint a tantárgy célja, hogy: • művelje a látásművészetet, vagyis a vizuá-lis kultúra alapjainak megismerése (kifejező módok, technikák, nyelv, stb.), • a hallgatók megismerjék a vizuális nyelvet: a képelemeket (a pont, a vonal és a folt), a téreleme-ket (a térvonal, a lap, a test), valamint ezek különféle minőségeit és relációit, • jártasság szerzése a látható világ elemeinek (fény, szín, forma, tér és mozgás) a megfigyelésében, és a látvány, a jelenség leírásában, • valamint a vizuális jelek értelmezésében, a kommunikációban, vagyis: • A LÁTÁSRA NEVELÉS, AZAZ LÁTNI ÉS LÁTTATNI

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

7

Üzenet forrás

Küldött üzenet

Feed-backa címzett visszaüzen

Adott jel Vett jelCímzettBefogadott

megértett/ félreértettátértékelt üzenet

Logo

Az üzenet anatómiája a Shannon - Weaver modellje alapján

I. A KÉPI KÖZLÉS, ILLETVE A VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Pandóra szelencéjét felnyitották, színre lépett a vizuális kultúra. Regis Debray „ A nyugati szem tör-ténetében” az emberiség történetét három nagy perió-dusra osztja fel. Ezek: a logoszféra, a grafoszféra és a videoszféra. A logoszféra az idolok periódusát jelenti, s fő jellemzői „a kép lát minket”, az Isten a fő autoritás és az idő, mint az örökkévalóság. A gra-foszféra a művészetek ideje, az illúziók el-fogadása, amelyben a fő autoritás a természet, az idő, pedig vé-gtelen távlatú. Korunk a video-szféra periódusa, s az általános jellemzője a vizualitás, a kommunikáció (a közvetített információk 90% vizuális). Korunk fő au-toritása a gép, a jelen idő, vagyis az idő távlatnélküli. A vizuális kommunikáció korában fon-tos az információ feldolgozása (szelekció, ér-tékelés, befogadás). A képi közlés valaki-hez, valamilyen okból és szándékkal szól. Minden közlés mögött van egy szándék, amely a közlőben fogalmazódik meg. A vizuális közlés/alko-tás folyamatát a következőképpen vázolhatnánk fel:

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

8

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A vizuális alkotás készítője üzene-tét képi formába önti, amely a téma/tartalom és a vizuális nyelv összetevőiből áll. A vi-zuálisan kódolt üzenetet befolyásolja a tár-sadalmi – kulturális környezet, ugyanúgy, mint a kép, azaz alkotás megértését és értelmezését a befogadó részéről. Az üzenet tehát több-szörös módosuláson esik át. Először az alkotó szándéka szerint, majd a befogadó által lá-tott jelenség szintjén és legvégül a befogadó által látott, vett üzenet jelentése szintjén. Nagyon sok zavaró körülmény gátol-hatja az üzenet megértését, helyes értelmezé-sét, amíg a résztvevők között megtörténik az információk, értékek, viselkedési és gondolati minták átadása, átvétele, cseréje. Az üzenet továbbítása különböző jelrendszerek, közvetítő rendszerek útján történik, és az információ fel-dolgozását elsősorban a műveltség, a hagyo-mány, a szokások, a kultúra alapján dolgozzuk fel, de függ a különböző tapasztalatanyaggal rendelkező emberek fogékonyságától is. Röv-iden, ismernünk kell a jelet, a vizuális kódot. A képi közlésnél elsősorban ikonográfi-kus kódokról beszélhetünk. Ilyen ikonográfi-kus kódok: a festmény, a karikatúra, a plasztika, de ugyanúgy beszélhetünk a tárgyi szimboliz-musok kódjairól is (mint amilyenek a ruházat, a hajviselet, a berendezési és a használati tár-gyak), vagy kinetikus kódokról (gesztus, mi-mika). A vizuális kódokhoz sorolhatjuk a proxemikus kódokat is (tér, fizikai távolság), továbbá a transzmissziós kódokat (adó, vevő), stb. A sikeres kommunikáció azt jelenti, hogy a befogadó helyesen dolgozta fel, illetve megértette az üzenetet. De ugyanakkor tud-nunk kell, hogy a nem feldolgozott információ is hatást gyakorol (pl. TV nézés - szappanop-erák). Napjaink vizuális jelenségei a design, a reklám és a média, Internet személyiség-formálóvá váltak, mert a tömegkommunikáció eszközei révén a legszélesebb rétegekhez szólnak. De az információözönben eltompul az egyén, apatikussá válik, elve-szíti kriti-kus gondolkozását, képzelőerejét, élményeit, kreativitását, ezért létfontosságú követelmény modern világunkban a vizuális kommunikáció ismerete és már a gyermekkortól fontos tanítani.

VIZUÁLISAN KÖZLŐ / ALKOTÓ EMBER

ÜZENET LÉTREHOZÁSA

KÖZLÉS /ALKOTÁS

VIZUÁLISAN KÓDOLT ÜZENET

BEFOGADÓ / MEGISMERŐ

EMBER

AZ ÜZENET ÉRTELMEZÉSE

Minden közlés mögött van egy szándék amely a közlőben fogal-mazódik meg.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

9

A vizuális kommunikáció elméle-tével több tudós foglalkozott. Az ismert sváj-ci nyelvész, Ferdinand de Saussure (1857-1913) véleménye szerint a nyelv a gondolatokat kifejező jelek rendszere: “Elképzelhetünk te-hát egy olyan tudományt, amely a jelek életét tanulmányozza a társadalmi életen belül, ez a társaslélektan és következésképpen az általá-nos lélektan része lenne, amelyet mi (a görög szemeion - jel - szó alapján) szemiológiának nevezünk. Ez arra hivatott megtanítani bennün-ket, miben állnak a jelek, s milyen törvények igazgatják őket. Mivel a szemiológia még nem létezik, nem tudjuk megmondani, hogy milyen lesz, de van létjogosultsága, s helye előre meg van határozva. A nyelv-tudomány csupán egy része ennek az általános tudománynak; a törvé-nyek, amelyeket a szemiológia majd feltár, alkalmazhatók lesznek a nyelvtudományban is, ez utóbbi ily módon egy jól meghatározott területhez kapcsolódik majd az emberi jel-enségek összességén belül” (Saussure, 1967).

Úttörőnek számít Charles Sanders Peirce (1839-1914), amerikai tudós, aki le-rakta a szemi-otika tudományág alapjait. A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya. Peirce elsősorban a jelviszonnyal, a jelfolyamattal, a jelek osztá-lyozásával foglalkozott. Az ő meghatározása

Plakát, 2öö5.

Logotervek, M. Rakić, Aleks Pajvančić

Logotervek, G. Filipović, Đ. Ristić

Nevill Brody

A beográdi Művászeti Egyetem logoja

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

10

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

szerint: “A jel, vagy helyettesítő (representa-men) az, ami valamit valaki számára valamely tekintetben vagy minőségben helyettesít.” Is-mert még Umberto Eco vizuális üzenetek sze-miotikája és E. H. Gombrich tevékenysége, aki a vizuális kifejezés és a kommunikáció kapcso-latát tekinti át. A képi gondolkozás alapműve Rudolf Arnheim 1969-ben kiadott Vizuális gondolkodás című könyve. Ö a látásra épülő megismerés jelentőségére hívja fel a figyelmet. Az Adhoc-Gruppe Visuelle Kom-munikation (Frankfurt) egy kiadványában a szerkesztő egy reklámelemzés bevezetőjében megállapítja, hogy: „Nincs olyan általá-nos érvényű műalkotás-elmélet, amelyből levezethetnénk azt, hogy bármely optikai kommunikációs eszközt jogunk lenne kizárni a kutatásainkból.” E gondolat utal a vizuá-lis kommunikáció eszközeinek elemzésére, mely szerint minden vizuális közlés - az érzékelés szintjén - azonos a műalkotáséval, tehát azonosak az értelmezési módszerei is.

Piktogramok, Olimpiai játékok: Grenoble 1968; Saporo 1972; Sarajevo 1984Plakát, Toulouse-Lautrec

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

11

Óriásplakát, 2004.

Plakát, B. Ljubičić Reklámhordozó felület lehet szinte minden

FELADATOK: 1. Elemezze egy plakát vizuális és verbális közlését 2. Készítsen el egy lógó tervet

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

12

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

II. A KÉPZŐMŰVÉSZETI FORMA MENTÁLIS FORRÁSAI

A látható világot az ember vizuálisan birtokolja. Vegyünk, pl. egy gyümölcsöt. Mit lá-tunk? Ami elsősorban megragadja tekintetünk: a szín, az alak, a forma, a körvonal, a felület, a tex-túra.

A művész számára ezt jelenti s minden mást. Az alkotó tekintetétől a valóság tárgya átlel-kesül, ihletei forrása lehet. Egy képzőművészeti alkotás megszületése hosszú folyamat az ihlet meglelésétől az anyagban való megtestesítésig. Az alkotás alatt, de az azt megelőző periódus-ban is, az alkotó ember párbeszédet folytat ön-magával, környezettével, esztétikai érzékével és szerzett tudásával, valamint magával a matériá-val is, amelyben ötletét végül is megvalósítja. A képzőművészeti forma mentális forrásait a következőképen taglalhatnánk: 1. a láthatóval való párbeszéd, 2. az esztétikai rend megtapasztalása (érzése), és 3. az anyaggal való párbeszéd (a forma anyagi hordozója).

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

13

1. A láthatóval való párbeszéd Minden festmény a művész valóságél-ményének megjelenítése, de többféle valóságról beszélhetünk. A művész az ihlettet gazdag él-ményanyagából meríti. Ide sorolhatnánk a köz-vetlen környezetéből, vagy fantáziavilágából jött impulzusokat. A mű motívumával folytatunk párbeszé-det. A motívumnak több összetevője lehet. Első szinten beszélhetünk kulturális-történelmi forrá-sokról, az élővilágról, az urbánus világról. Tovább elemezve a motívumot beszél-hetünk: • A természeti elemek (pl. növény és ál-latvilág, ember) kapcsán olyan tulajdonságokról amelyek a) lényegi, szükségszerű tulajdonságai a formának b) a formáról állítható élményanyagok, c) gondolati-élményszerű élményanyagok. • Az emberi élményanyag olyan ele-mek szerint elemezhető, mint a) a látás mentális keresztmetszete (érzé-ki, kifejező, élvezeti, vallási‚ szerkezeti, kutatói minőség) b) a megjelenítés rendszerei látszat sz-erint (sablonos, realisztikusan naiv, technoló-giailag tökéletesített képi rendszer), továbbá a megjelenítés rendszerein belül beszélhe-tünk utaló-jelképszerű látásról (pl. jelkép töredékek). c) beszélhetünk még a forma megjelení-tésének módjairól (kollázs; vagy bekebelezés), illetve belefoglalásáról; a forma kövületté vá-lásáról; beavatkozás; installációról illetve a mű elrendezése) • A formával kapcsolatos öntudat ele-mei lehetnek az érzelmeink élményanyagai (öröm, bánat, magány, szerelem, stb.), továbbá ezek magasabb színtű megnyilvánulásai (akció, mozgáskultúra, művészet), vagy jelkép-rendsz-erei (szabadság, magasztosság, béke, stb.)

A kontraszt, Reklámfotó

A ritmus,Neolitikumi agyagedény

A harmónia, A. Dürer, Kéztanulmány

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

14

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

2. Az esztétikai rend megtapasztalása (érzése) Az esztétikai rendre törekvés az ember veleszületett tulajdonsága. Az ötlet és a motívum meglelése még nem jelenti magát a műalkotást. Az még az idea szférájában lebeg. A művész az alkotási folyamatban nem hanya-golhatja el a képi elemek különböző ábrázolási rendszerek szerinti elrendezését. Színre lép az alkotó addigi tapasztalata és tudása, de tudatalatti rend sz-eretette is. A tiszta rendre való törekvés a képi el-emek és a kompozíciós rendszerek kiválasztását jelenti, amelyek:

1. A harmónia önállósulása a kompozícióban 2. A ritmus 3. Az egyensúly4. A szimmetria 5. Az ellentét 6. A domináció7. A bekebelezés8. Az alliteráció

Ezekkel a témakörökkel a későbbiekben bővebben foglalkozunk a kompozíciónál. Másfelől a formák elemezésénél párhuza-mot vonhatunk a természet és megjelenítésének viszonyával kapcsolatban, pl. harmonikus párhu-zamot vonva a természettel, anyagszerűségével (szilárd, gáz), a természeti erők ráhatásával (el-hajlás, zsugorítás, vonzás, stb.).

3. Az anyaggal való párbeszéd A képzőművészeti forma megtestesülé-se a különböző képzőművészeti anyagok, illetve technikák által történik. Az anyagok szerkezetüket illetően lehetnek zoomorf, florális, stb. jellegűek. Az anyag nemcsak a forma megtestesítője, anyagi hordozója, hanem meghatározó jellegű is lehet, megfogalmazva azt az anyag gondolkodásában. Elemezhetjük az anyagokat fajtáik szerint (föld eredetű, szerves, szervetlen anyagok). Az anyag-gal való párbeszéd boncolgathatja, pl. melyek a dráma anyagai, az anyag jellegének dinamikus átváltozásai, melyek a klasszikusnak számító képzőművészeti technikák, stb.

A szimmetria: Telek Balázs, fotográfia

A képi egyensúly:Kertész, fotográfia

A domináció

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

15

H. Arp, faszobor A. Modigliani, olajfestmény

J apán fametszet Emil Nolde, fametszet M. Grünewald, szénrajz

Különböző anyagok

FELADAT:1.Készítsen egy Power Point prezentációt e témakörből

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

16

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

III. A KÉPZÕMŰVÉSZETI ÁBRÁZOLÁS ALAPELEMEI (A KÉPI NYELV)

Francisco de Goya, 1808. május 3.

A képzőművészeti kommunikáció különböző nyelvi elemek által tör-ténik. A szakirodalomban nagyon eltérőek a vélemények melyek a képi nyelv alapelemei. Egyesek szerint ezek a következők: pont, vonal, sík- és térfor-ma, tónus, szín, felület, faktúra, szerkezet/kompozíció, anyagok, technikák. A következőkben Goya festményén elemezni fogjuk a különböző képi elemeket. Az általunk elfogadott felsorolás szerint a vizuá-lis nyelv eszközei, vagyis a képzőművészeti ábrázolás alapelemei: 1. A vonal. 2. A felület, síkidom, forma. 3. A faktúra, a textúra, a struktúra. 4. A szín. 5. A valõr, a tónus 6. Az irány, térbeliség. 7. A nagyság.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

17

Feszültség keletkezhet egy képsíkon a pontok helyzetétől és számától fűggően

Camille Pissaro

1. A pont. A vonal

Egy tiszta felület a nézőt várakozással tölti el. Olyan hatása van, mint egy színpadnak, ame-ly egy várható látvány színterévé, vizuális es-eménnyé változik, amint valamilyen akciót hajtunk rajta végre. Jelentéshordozóvá válik. A pont, grafikai értelemben a legkisebb jel. Általa osztható fel a képfelület. Egy pont a képfelületen a vizuális esemény központját, két pont a mozgást, három pont, pedig magát az es-eményt sugallja, különösen, ha nagyságúkban, színükben különbözőek. Több pont foltot képez.

Csillagkép A pontok megoszlása egy felületen sűrűségében meghatározhatja a sötét-világos ér-téket, térillúziót fejezhet ki. Az poszt-impresszio-nisták, pontosabban a pointilisták fedezték fel a különböző színű pontok általi színkeverést, ami tulajdonképpen a szemben történik. A pont nem utolsó sorban textúrális hatású is lehet.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

18

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A vonal a képzőművészeti nyelv legel-vontabb eleme. Euklidész szerint egy szélesség nélküli hossz. Valamely felületen a toll és ecset ál-tal úgy hagy nyomot, mint ahogy az eke a barázdát. Vonalat húzhatunk valamely eszköz segítségével, mint pl. vonalzó, vagy körző, az eredmény mereven egyenes, kínosan pontos, személytelen vonal lesz. Csak a szabadkézzel húzott egymagában létező vonal lehet lendü-letes, de ugyanakkor félénk és tétova is. Az i-lyen vonal a kéz szabad és könnyed moz-gásából ered és magában hordozza alkotója ér-zelem- és élményvilágát, jellemét. Gesztusnak, gesztusnyomnak is szokták nevezni, mert szinte a személy stílusjegyeinek hordozója, jelképe. A vonal optikailag valamely tár-gy körvonala, két alakzat imaginári-us határvonala, vagyis az ábrázolás el-emeit a környezettől elkülönítő vonal. Körvonallal határozzuk meg a tárgy jellegét (vagyis, hogy keskeny-e, széles-e, át-látszó, stb.); a tárgy alakját (kerek-e, tojás-dad-e vagy szögletes); térbeli viszonyát; megfelelő elrendezésükkel sejtetjük a teret. Képzőművészeti elemként a vonal lehet:

Körvonal (kontúr) Határvonal Belső (strukturális) vonal

A körvonal legtöbbször zárt alakza-tokat épít. Lehet fekete és fehér. Sokszor több rövidebb vonal összessége alkotja a körvonal-at. A határvonal két alakzat éríntővonalát jelenti A strukturális vonal a tér belső vol-tát ábrázolja, vagyis az anyag minőségét, a térhatást és a ritmikus mozgást. Egyes művészek elméleti szinten is foglakoztak a vonal kifejező képességeivel. Sz-erintük vonallal szinte mindent ki lehet fejez-ni. Egyesek szinte már egy dogmatikus szintig jutottak. Azt állították, mint pl. William Hog-gart, hogy az egyenes vonal nem szép. Az ún. kígyózó vonal a tökéletesség jelképe, s a grácia vonalának nevezte. Érdekes elmélet, de egyet kell értenünk, hogy mindegyik fajta vonal lehet A strukturális vonal, G.Morandi

rajza

Georges Seurat: Cirkus, 1891.

A körvonal, M. C. Escher grafikája

A határvonal

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

19

esztétikus s kiválthat egy bizonyos hatásfokot. Borisavljević felosztása szerint a különböző vonalak a következőket fejezik ki:

Beszélhetünk a vonalak mozgásáról is. Megfigyelhetjük, hogy egyes vonalak statikus, mások dinamikus jellegűek. Egy körívet leíró vonal eleve mozgást fog sugall-ni gurul, mint a kerék és a végtelen mozgást jelképezi. Ugyanakkor egy egyenes, szögle-tesen tördelt vonal is mozogni látszik, ha nem tér vissza önmagába, a négyzetet bezáró vonal, pedig egy statikus érzést fog kiváltani.

A mértani (geometriai) szellemi-ség A képzőművészet mértani alapeszméje a tudatbanégóta jelen van. Már a XIII. században Vuilliard az emberi és állati figura ábrázolását igyekezet mértani vázlatokhoz kötni. Híresebbé váltak azonban Leonardo da Vinci és Albrecht Dürer geometrikus emberábrázolásai, amelyek kánonak is számítottak az arányos test ábrázo-lásában. A kompozícióban a geometrikus fig-urák megjelenéséhez az alapot a reneszánsz ide-jén feltalált ún. lineáris perspektíva jelentette. Raffaello és Pussen szigorú geometri-kus séma szerint komponálták képeiket. A mi világtudatunk, vagyis világis-meretünk a geometrikus rendszeren alapul. Ozenfant és Jeanneret (Le Corbusier) szerint a vi-zuális műélvezet alappillére a mértani szellemi

Kepes György, Mozgó fényforrások

egyenes vonal (ún. fekvő)

NYUGALOM, GAZDAGSÁG

homorú görbe (lefelé ívelő)

FÁRADSÁG, LUSTASÁG

domború görbe ( f e l f -elé ívelő)

ENERGIA, ELLENÁLLÁS

enyhén hullámos GRÁCIA, KECSESSÉG, BÁJOSSÁG, ÉRZÉKENYSÉG

erősen hullámos MÉLY ÉRZELMEK

lépcsőzetesen tört DARABOS, DURVA, FÉRFIAS

cikcakk ENERGIA, FÉRFIASSÁG

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

20

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

ség. Eszközeink- a vonalak, a formák, a színek, a fény - szintén a geometrián alapszanak. Pl. egy összetettebb emberi figura érzékelése csak ak-kor lesz pontos, ha formailag leegyszerűsítjük. A geometria és esztétika kapcsola-tával sok elméleti kutató foglalkozott. Milutin Borisavljevićet a szimmetrikus vonal foglalkoz-tatta. Vegyünk, pl. egy ab szakaszt, s c pont-ban felezzük. A szakasz észlelése a közepétől a végei felé fog történni. Szemünk a c-től az a-ig, majd a c-től a b-ig terjedő részt fogja látni. Szemünket két egyforma szenzáció éri. Ha így osztjuk fel a szakaszt egy kiegyensúlyozott ké-pet észlelünk. Nyugodtnak érezzük magunkat. Ha megbontjuk ezt a harmóniát azál-tal, hogy a szakaszon egy ferde szakaszt hú-zunk keresztül egy aszimmetrikus közepet kapunk. Az így felosztott szakaszt már nem tudjuk két egyenlő részűként látni, s ez nyug-talanságot idéz elő. Egy nem esztétikus jel-enség tanúi leszünk. Az aszimmetria, a szim-metria biztonságérzete, könnyű érzékelése, a nyugodság kisugárzása helyett, nyug-talanságot, bizonytalanságot, kínt jelent. Egy műalkotás gazdagsága a képzőművészeti elemek kompozíciós elren-dezésétől függ. A vonalak egy kompozíción belül többféle viszonyban lehetnek, mégpedig rit-mus, egyensúly, szimmetria és kontraszt szerint.

A ritmus az elemek egyenletes vagy bizonyos rendszer szerinti ismétlődését jelenti. A ritmus által hasonlóan hangsúlyo-zhatjuk ki az elemeket, mint a zenei ritmusnál.

A C B

Ritmus

Szimmetria

Kontraszt

Diagramok

Ken Weich, kisplakátAz egymáshoz nagyon közel levő kontrasztos vonalak lá-tásunkban utőképet hoznak létre, mozgásba jönnek.

A B

A C B

A “AB” szakasz elemzése

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

21

Evezőlapát Új-Guineából Bonnard rajza

Az egyensúly által látszólagos nyugalmi állapot érhető el. A szimmetria a legkézenfekvőbb egyensúlyi állapotot jelenti. Kontraszt által tulajdonságugrású állapotokat teremtünk. (fekete-fehér, ma-gasság-szélesség, kicsi-nagy ellentéte)

Max Beckmann M. C. Escher

Victor Vasarely - Zebra Vaszilij Kandiszkij, Kuntst-

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

22

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

El Liszickij

A passzív és aktív vonal

2. A felület, az alakzat, a forma

A felület a tárgy palástja, a tárgy alap-jellegének hordozója, úgy is értelmezhetjük, mint a tárgy jelképét. Ha egy másik felületre átvisszük, és körvonalaival bezárjuk, a felület a tárgy alap kinézetét fogja mutatni, az árnyképét. A felület kontúrjai vonalak. A vonalak mozgása egy másik felületen se-jtetik a felület körvonalait. Csak színnel, vonallal kitöltve válik felületté. A vonalak mozgásától függ a felület gazdagsága. Beszé-lhetünk egyszerű és összetett felületekről. A felülethez viszonyítva a vonal két szerepet tölthet be: aktív vagy passzív. A passzív vonal a felület körvona-lát képezi, megakadályozva a formavál-tozását. Az aktív vonal a felületen belül jelentkezik, mint a felület belső felosztása. A felület, mint képzőművészeti elem kev-ésbé olyan kifejezőképességgel bír, mint a vonal. Ha vonallal, textúrával, színnel vagy a színek finom árnyalataiból kibon-takozó színhatással nem írjuk körül, nem képes megjeleníteni a forma részleteit, té-rbeliségét, vagy ábrázolni a tér mélységét. Az értelmet és érzelmet kizárólag a körvonalai játékával képes kifejezni.

Az alakzatok fajtái

A mértani alakzatok szigorúan hat-

Mértani alakzatok

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

23

nak, nyugalmat sugallnak, konstruktívak. A szabálytalan, játékos körvonalú alakzatok - kontúrjaiktól függően különböző hatásúak lehetnek. Lehetnek melegek, lágyak, vidá-mak, mozgékonyak, de lehetnek kemények, merevek, ridegek, tragikusak, megfélemlítőek vagy elernyedtek, fáradtak, szomorúak.

Henri Matisse, Kék akt

A felület, mint a képzőművészeti ábrá-zolások eleme már az őskorban jelentkezik. Az emberi és főként állati árnyképek nagy számát találhatjuk Altamira, Lauscaux, stb. barlangképein. A neolitikumban a tárgytól el-vonatkoztatva jelként jelentkeznek a díszítő művészetben. A későbbi idők népi és deko-ratív művészetében szintén meglelhetők ily-en minősítésben. A XX század művészetében a fauvizmus, kubizmus, op-art irányzatok-ban a felület, ill. a forma újra virágkorát éli.

Szaharai barlangrajz

V. Vasarely,Orion Noir, 1970 és a képalkotó elemei

P. Picasso, Csendélet kék bögrével Christian-Boltanski-Skygespill

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

24

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A pizzai ferde torony

A testek és felületek szimmetriá-ja A vonalak elemzésénél már beszél-tünk a szimmetriáról. A szimmetria szabályai egyértelműen vonatkozhatnak a testekre és felületekre is. Ez egy alap törvényszerűség, ame-ly az esztétika törvényein alapul és a műélvezet az egyensúlyérzetből és a nyugalmi állapotból ered. A látás során egyenlő megerőltetést, erőt kell kifejtenünk. Az emberi testre ugyanúgy vonatkoztathatjuk a szimmetria szabályait (az ún.. frontalítás törvénye). A frontalítás a prim-itív és a görögök előtti művészetnek olyan ábrá-zolási módja, amelynél a szobrok feje vagy al-teste az egyenes testhez viszonyítva semmiféle elfordulást nem mutat. Ezáltal meghúzhatjuk a felezővonalat és a test két szimmetrikus féltekére osztható. Ebben a szimmetrikus figurában fogal-mazódik meg az önönmagunk szimmetriája. Leonardo ismert kánonjában az arányos emberi testet körben és négyzetben ábrá-zolja. Tovább elemeve felfedezhetjük az aranymetszet szerinti arányosságot is.

Az esztétikus látás alapját képezi az érzésünk, vagyis az amit látunk és hallunk. A pizzai ferde torony látványa olyan érzetet fog

A frontalítás törvénye, egyiptomi fáraó szobra

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

25

kelteni bennünk, hogy egyensúlytalanságát saját egyensúlytalanságunknak véljük (vagy érezzük), s ebből kifolyólag kellemetlenül fogjuk magunkat érezni. Szinte félelem ura-lkodik el rajtunk, hogy a torony lezuhanhat.

A felületek (formák) viszonyai. A felületek ismétlődése (repetíció) A felület mint képzőművészeti elem különböző viszonyokban lehet a többi felülettel. A kompozíció egységét elérhetjük az azonos, ha-sonló és különböző formák ismétlődésével. Az ismétlődés (repetició) lényegére nagy hatást vál-tanak ki az intervallumok (a zenében időközök). A formák bizonyos szabály sz-erinti ismétlődése alkotja a ritmust. Négy alapvető komponálási módot ismerünk: 1. egyszerű 2. variációval 3. alliterációval 4. szimmetrikus

A felületek (alakzatok) és viszonyaik A felület síkbeliségéből adódóan a képzőművészeti ábrázolásban fontos szerepet tölt be. Fechner, német esztéta, aki a különböző alakzatokat, arányaikat tanulmá-nyozta, arra a következtetésre jutott, hogy csak az mondható szépnek, ami arányaiban az aranymetszés szerinti. Előtte már Luca Pacioli reneszánszkori matematikus is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Pa-cioli szerint az ideális alakzat arányaiban 1:1,618. Maitland Graves kísérleteiben teszt-lapokat - egy sorozat különböző arányú tég-la-lapot használt. A kísérleti alanyokat arra kérte, hogy szépségük szerint rangsorolják őket. Az eredményekből különböző ta-nulságokat lehetett levonni: 470 kérdezettből 270 az aranymetszés szerinti téglalapot rész-esítette előnyben, a Pláton-féle négyzet csak 7 szavazatot kapott. Fechner kísérletei is ugya-nezt támasztották alá. Egyetlen megkérdezett sem vélte, hogy az aranymetszés szerinti nem szép, de sokan választották a megközelítőleg aranymetszés szerintit is szépnek.

1:1 1:1,31

1:1,618 1:2

1.

2.

3.

4.

Graves kísérletei

Az emberi koponya és a csiga összehasonlí-tása az aranymetszés szerint

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

26

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Perugino A kulcs átadása c. festményének elemzése

Weber és Thorndike (Torndajk) kísér-letei nem bizonyították az aranymetszés szeri-nti téglalapnak esztétikai előnyét. Arra a követ-keztetésre jutottak, hogy ha a kérdezett személy a téglalapot nem akarja valamire felhasználni, akkor minden téglalapnak van esélye, hogy kiválasszák. Ergo, mindegyik szép lehet, arányérzetűnk nem függ az esztétikai szabály-októl. Kiértékelésük közel áll Leo-nardo da Vin-ci és Albrecht Dürer tanaihoz. Ők hosszú tanul-mányozás után leszögezték, hogy nem létezik eszményien arányos emberi test. Lehet, hogy az évszázadok folyamán alkalmazott aranymetszés rendeltetése nem is az abszolút szépséget szol-gálta, hanem az adott helyzetben jobban meg-felelt. Az építészetben játszott szerepét viszont könnyen megmagyarázhatjuk ismervén Vit-ruviusz és Le Corbusierre elgondolását, mely szerint az ember az építészet mércéje s az em-beri test arányai az aranymetszés szerintiek. A festészetben a képforma le-het álló, fekvő, hosszúkás, keskeny, né-gyzet alakú. A mai festőszergyártó cégek is különböző méretű vásznakat készítenek. Is-mert az ún. francia és német méret. A fran-cia méret három csoportra osztható: a figurá-lis kompozíció, tájkép és a tengeri tájkép. Minden alakzat méreteivel, kontúr-jaival befolyásolja a (belső) felosztását. Ez a belső váz (armatúra) természetes kap-csot alkot a körvonal és a szögek között. A művész nem tudja semmibe venni a belső váz létét. Egyes korokban nagy fontosságot tulajdonítottak neki, míg másokban kevésbé volt jelentőssége. A középkor művésze alávettette magát a belső váz által diktálta szigorú kompozíciónak. A reneszánsz művésze felsza-badul diktátumától. Általában csak az aranymetszés és a keresztezett körök sz-erint készíti műveit. A kubizmus és kon-struktivizmus újra felfedezi a szigorú ter-

Paul Klee festmánye

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

27

mészeti geometriát, míg az op-art kizárólagos kifejező elemként alkalmazza. Az aranymetszés szabálya sem egyed-uralmú és a szó szórós értelmé-ben a művész semmiképpen sem vetheti magát alá. M. Borisavljević szintén amondó volt, hogy az aranymetszés nem egyetemes szabály, hanem létezhet-nek más viszonyok is, amelyek kielégíthetik az ember esztétikai igényeit. Sz-erinte sokkal fontosabb szerepet tölt be a hasonlóság és azonosság törvénye.

Kazimir Malevics Vasarely

Mondrian Matisse

C. Boltanski, Les Ombres (Árnyképek)

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

28

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

3. A faktúra, a textúra, a struktúra

A faktúra (lat. factura) =kivitelezés, megmunkálási módszer) A festészetben különböző képzőművé-szeti módszereket jelent, melyekkel a festő bizo-nyos felületeket megmunkál. Például a külön-böző festészeti technikák jellegzetességéből adódóan a megmunkálás lehet lazúrosan vé-kony vagy vastag (impasto) réteg. A vastag fes-tékréteg felvitele a vászonra történhet kemény ecsettel, festőkéssel. A faktúra tulajdonképpen a művész kézírása, vagyis ecsetkezelése, festésze-ti technikája, egyéni stílusa és az egyetlen, ami nem hamisítható! A faktúra a szobrászatban is fontos kifejező elem. (a faragásnál a véső, a min-tázásnál, pedig az ujjak és mintázó kés nyoma) A textúra (lat. textura = szövés, összetétel, stb.) a képzőművészetben a felület jellegét ha-tározza meg, illetve a képzőművészetileg meg-munkált, vagy megmunkálatlan felületet. Lehet: sima, érdes, fényes és matt. Az alkotó általa utal valamely anyagra (matériára). A természetben is láthatunk felületbeli különbségeket (sima-érdes, fénylő-matt, lágy-kemény, egységes-tagolt). Pl. egy kavics textúrája. A festészetben nem önálló elem. Egy felület érdességét csak vonalak és Vasarely, A textúratanulmány

A textúra:. Dürer, A nyúl

A faktúra: Vincent van Gogh, önarckép

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

29

színek által fejezhetjük ki (vizuális textúra). Az építészetben és a szobrászatban a különböző anyagok és azok megmunkálása révén a textúra fontos kifejező elem. A struktúra (= szerkezet, a mű felépítése, az anyag összetétele, alko-tás) a képzőművészetben többféle képen értelmezhető. Némelyek számára magát a mű kompozícióját jelenti. Mások számára a mű belső szerkeze-tét jelenti. Ezek szerint beszélhetünk a kompozíciós egységről, de az an-yagból adódó tulajdonságokról is. Egy rajz struktúrájánál az alkalma-zott képi elemek összességéről beszélünk (pont, vonal, volumen, stb.) Egy alkotás felépítésénél több különböző képi elemet alkalmazhatunk. Egyes elemek a kompozícióban meghatározó jellegűek lesznek, mások aláren-delt szerepet fognak betölteni. A faktúra és a textúra egy meghatározó ele-me a képzőművészeti nyelvnek. Különböző korok művészei különböző módon viszonyultak a hozzá. Némely korban nem adtak neki különösebb jelentőséget. A barokk korában a textúra, mint a materializáció eszköze a képzőművészeti nyelv egyik fontos elemévé válik (nagyra értékelt képesség az érces fém visszaadása, a különböző csipkék, brokátok, fa, stb. ábrázolása). A barokk művészek a textúrát az optikai csalódások eszközévé avanzsálták. A rokokóban ismert volt a trom-pe d’oeil festésmód (becsapni, félrevezetni). A festők naturalisztikus apróléko-ssággal igyekeztek, pl. egy lépcső látszatát kelteni. Ez a festésmód, amely az érzékek becsapására irányul, kedvelt az op-art irányzatnál is. A művészettörténet későbbi korszakaiban a textúrának kevesebb jelentőséget tanúsítottak. A technikai fejlődés jelentősen hozzájárult a textúra érvényesítéséhez. Az an-yagok és szerkezetek mélyebb megismerése és kiterjedtebb alkalmazása, a felületek gépek által létrehozott gazdagsága az új környezettel való intenzív foglalkozásra ké-nyszeríttettek. A puszta szem már nem volt képes követni a változásokat. Csupán a kamera tudta vizuálisan meghódítani a tárgyi világ új gazdagságát. A makro-, mikro- és légi fényképezés feltalálása az ember számára addig elérhetetlen távlatokat nyi-tott. Nem csoda, hogy a hagyományos ábrázolás helyett, a művészi érdeklődés köz-pontjába a textúrák gazdagsága lép. A textúra finoman strukturált érzéki ingerként hat. A gyep, a beton, a fém, a zsákvászon, az újság vagy a szőrme felületi textúrája ál-tal már nem csak világosat és sötétet látunk, hanem puhaságot, hideget, nyersessé-get, simaságot és hasonló tulajdonságokat, a látás és tapintás tehát egyetlen egésszé forr össze. A digitális médiákban, a grafikai formatervezésben különös szerepet kap.

A. Dürer, Önarckép Jan Vermeer Gainsborough

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

30

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

L. Fontana

Michelangelo, Rab

Jackson Pollock Textúrák a Corel Draw eszköztárából

Brassai, fotográfia Meret Oppenheim

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

31 Longhena Baldassare Suomalainen, Sziklatemplom, Helsinki

Az építészet és a szobrászat formavilága szorosan kapcsolodik az anyag-hoz. Mi sem természetesebb, hogy az érdes és sima felületek kifejezőereje nem kerülhete el a szobrászok és az építészek figyelmét sem. A textúrát az idők folyamán különböző mínőségben és jelentőséggel alkamazzák alkotásaikban.

Bernini, Extázis Dušan Džamonja, Fémszobor

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

32

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

4. A szín

Kezdetben vala a fény (A teremtés története)

A fény és a szín elválaszthatatlan egymástól. Vizuális tekinteben a tér nem más mint a fény-tér, hisz a térbeli viszonyok észlelé-sénél a fény valamely közégbe való ütközése észlelhető. Valójában már csak a fekete-fe-hér fényképeken tudjuk érzékelni, milyen is lenne a világ színek nélkül. A mindennapok szürkeségében a képterek nyugtalanító és egyben csábító színei ünnepet jelentenek. Hogy ez mennyire igaz, mi sem bizonyít-sa jobban, mint ünnepeink színkavalkádja, amely már szinte a giccsbe torkollik (karác-sonyi, karneváli, stb. színek, környezetek). Évszázados hagyománya van a fény- és színjelenségek tanulmányozásának és az ebből fakadó hozzáállások, különbségek szá-mos éles vita forrását jelentették. A színta-nulmányozására két nagy tábor alakult ki, amelynek szellemi atyai Newton és Goethe, aszerint, hogy fénysugarakat vagy anyagokat, színeket, azaz festékeket tanulmányoznak. Így a színkeverés is kettős rendszert alkot. A későbbiekben majd részletesebben kitérünk rá. A tudósok számára a szín fényjelenség s annak tanulmányozására minél objektí-vebb szemléletre igyekeztek, vagyis a megfi-gyeléseiknél kiküszöbölni az anyagot, a többi szín hatását, stb. A tudósok tehát igyekeztek

Sötétben bújt Természet és Törvény,szólott az Úr: – Legyen Newton! – s lőn fény.(Alexander Pope: Sir Isaac Newton sírfe-lirata)

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

33

megtalálni a mértéket, megmérni a színeket azok lehető legtisztább állapotában. A festő a tudó-sok méréseinek eredményével mit sem kezdhet. A festő számára környezetének színpompája ki-hívást, inspirációt jelent. Környezetünk színei nem elkülönült jelenségek, a színek kölcsön-hatása új minőségeket teremt. A mindennapi életben is sokszor fordul elő, hogy egy hölgy hosszas válogatás után kiválasztja a „legszebb” színű ruhát, vagy pólót, majd hazaérve döb-ben rá, hogy az mégsem az ideális ruhadarab. Valójában mi is történt? A ruhadarab színeire hatást gyakoroltak a többi színek. Kiragad-va e színközegből s egy másikba áthelyezve más kölcsönhatások érték, de más fényviszo-nyok is, s ha akarjuk, más hangulatok is.Egy festő számára a szín nem anyagtalan jelen-ség, hanem minőség, anyag, festék, színezet, amelyet valamely tárgyhoz köthet. Számára a szín festéket, pigmentet, színesen átlátszó üveget, folyadékot vagy port, vagyis anyagot jelent. Alkotásban az anyaggal kísérletezik, vizsgálja a színes anyag természetét, a festékek keverési arányát, a színek kifejező erejét. Anya-gától függően egy szín másmilyen minőségű lesz. A gótikus rózsaablak a katedrális fényét közvetíti az emberekhez. A vitrázsüveg vörös színe a fénytől átittasulva más hatást vált ki a nézőben, mint pl. az ugyanolyan színű olajfes-ték. Másként fog hatni a festékfelvitel mód-jától is (fedő vagy lazúros állagú), a háttértől, környezetének színeitől függően s nem utolsó-sorban felhordott rétegek kölcsönhatásától. A mindennapi életben a színeknek ne-vet adunk. A színneveket általában valamely tárgyhoz, fogalomhoz kössük. Így létezik, pl. a népi elnevezések között libazöld, ibolyaszín, tojássárga, citromsárga, meggyszínű, stb. Egy amerikai vizsgálat szerint léteznek ú.n. archai-kus színek, amelyek szinte minden nyelvben megtalálhatók. Ezek a fekete, fehér és a vörös. A magyar nyelvben megfigyelhető a piros és a vörös szinonimák, de megjelőlésükben megkülönböztető jelentést hordoznak. A piros (cinóber) inkább élén-kebb, világosabb színt, a vörös (kármin), pedig a mélyárnyalatú vér színét jelöli. A népművészetben szép példáit

találhatjuk a fekete-fehér-vörös színhasználatra

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

34

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

magyar angol német francia szerbfehér white weiss blanc belafekete black schwarz noir crna

szürke gray, grey grau gris siva

piros vörös

red rot rouge crvena

kék blue blau bleu,azur

plavamodra

zöld green grün vert zelena

sárga yellow gelb jaune žuta

lila lilac lila violet ljubičasta

narancs orange orangen-gelb

orange narandžasta

rózsaszín pink rosa rose roza

barna brown braun brun smeđa

bíbor purple purpur pourpre purpurna

Egy érdekes kísérlet megállapítása szerint a színek megnevezése s valóságos színűk za-varó hatással lehet a szemlélőre.

Nézze meg az alábbi ábrát és mondja ki a szavak színét, ne magát a szót magát a szót

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

35

Színtan A színtan egyik legfontosabb feladata, hogy a különféle színárnyalatokat a színérzetek szerint rendszerezze. Newton a színeket színkörbe rendszerezte. Az első színháromszöget Tobias Mayer készítette el, amelynek csúcsain a vörös, a zöld és a kék foglal helyet.A színháromszög legfontosabb tulajdonságai: - a háromszög oldalai mentén tiszta, telített színek foglalnak helyet; a kék és a zöld csúcspontok, valamint a zöld és a vörös csúcs-pontok közötti vonalakon a tiszta spektrum-színek helyezkednek el; - a kék és a vörös csúcspontok közötti vonalon a spektrumban nem szereplő bíbor színek vannak; - a háromszög súlypontja a fehér szín; a telített színek és a fehér pont között a telítetlen színek helyezkednek el; - a súlyponton át húzható vonalak a háromszög területén az egymást kiegészítő, ún. komplementer színpárokat metszik ki.

Grassmann három színjellemzőt különít el: 1. Színezet (színárnyalat)-Hue: a fé-nyhullámhosszától függő színérzet, pl. kék, sárgászöld, ibolyaszín, narancssárga, stb., megkülönböztethető kb. 350 féle színérzet}, 2. Telítettség –Saturation (szín mélység) : az adott szín fehér tartalma. A telítettség nem más, mint egy meghatározott érzet tényleges színtartalmának mértéke.A monokromikus színek (RGB) egyáltalán nem tartalmaznak fehéret, így 100 %-ban telítettek, ugyanakkor a rózsaszín néhány százalékban telített vörös szín (kb. 20 telítettségi fokozat létezik). 3. Világosság –Luminancia: a szín helye a fehér és a fekete tartományban. A legvilágos-abb szín a fehér, míg a legsötétebb a fekete (kb. 500 féle világosságfokozat). A színérzet három dimenziója jól ábrá-zolható a színháromszöggel.

100% magenta, 50%, 10%

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

36

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Fény és szín A színkeverés kettős rendszert alkot, aszerint, hogy fénysugarakat vagy anyagokat, színeket, azaz festékeket keverünk-e egymás-sal. Az additív színkeverés alapszínei a vörös–zöld–kék fénysugarak. A fénykeverés eredménye lesz a fehér szín. A vörös–zöld–kék angol rövidítéséből terjedt el az RGB elnevezés. E alapszínek, más néven fényszínek keverése által kb. 16,7 millió szín és árnyalat állítható elő. A szubtraktív színkeverés az anyag, a festék keverését jelenti. Alapszínei a ciánkék–bíbor–sárga (angol röviditésben a Cian-Magen-ta-Yellow és a blacK, fekete, illetve a Key, kulcs = CMYK). A festészetben, valamint a nyomda-iparban testszínek, illetve festékek keverésénél kivonjuk a fényt, tehát szubtraktív, mechani-kus, anyagi színkeverésről beszélhetünk. Az alap-színek keverésének eredménye a szürke lesz (elvileg a fekete). A színtan egyik legfontosabb fela-data, hogy a különböző színárnyalatokat a színérzetekszerint rendszerezze. Arisztotelész az őselemekkel hozta kapcsolatba a színeket (tűz = vörös, víz = zöld, levegő = kék, föld = sárga).

Leonardo da Vinci hatféle színt különböztet meg (fehér, sárga, zöld, vörös, fekete). A színtan jelentős kutatói Maxwell és Helmholtz. Maxwelll bizonyította be először, hogy három objektíve megmért hullám-hosszúságú fény fehért eredményez. Ez a 630 milimikronú piros, a 528 milimikronú zöld és a 457 milimikronú indigókék. Helmholtz az érzékelés folyamatát vizsgálva az alábbiakat állapította meg: “A színek valamennyi kül-önbsége háromra vonható össze: melyeket az árnyalat, atellítettség és a világosság különbsé-geiként jellemezhetünk...” Az egyletes színtérre Albert Munsell, amerikai festő tette az első jó megközelítést. Öt alapszínből indult ki: piros, sárga, zöld, kék és bíbor. Az alapszínek és azok keverékéből szerkesztette meg a szín-fát. Ismert még Ost-wald színrendszere is.

Additív színkeverés, RGB

Szubtraktív színkeverés, CMYK

Philipp Otto Runge színrendszere

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

37

Ostwald színrendszere

A szem a látható fény tartományára (400nm-700nm) érzékeny. Az alsó ábrán van szemlé-tetve a normális színlátás.

A színingermérést a fotometriára felépítve 1931-ben egységesítette a CIE szín-háromszög Grassmann törvényei alapján. Az RGB és a CMYK színterek nem tudják töké-letes biztonsággal leírni az adott színeket a sa-ját rendszerükön kívül. Ennek a problémának a kiküszöbölésére hozták létre a szabványosított színtereket (CIE, CIELAB).

Munsell színfája

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

38

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Goethe szerint a fehér színérzet osztat-lan, egyszerű érzet, ugyanakkor a tarka színek épp a sarkosság révén érzéki-erkölcsi hatással telítődnek: „ A színek a fény erős tettei és mély bánatai” A meleg-hideg színek csomópontja, a sárga-kék szín szembesítése a következő fogalompárokkal jellemezhető: fény-árnyék, teli-üres, világos-sötét, ragyogó-kihunyó, erő-gyengesség, közeli-távoli, vonzó-taszító, lúgos-savas. A két szín a zöld keverékében jut egyen-súlyba.

A színek és az egyes színhatások különbözőképen befolyásolják életünket. Az egyes színhatásokat a reklámpszichológia a következőképen határozza meg: - A szín befolyásolja a hangulatot - A szín élénkít és ingerel - A szín azonosulásra és emocionális együttműködésre indíthat - A szín a felkínált készítménnyel kap-csolatban közvetlen asszociációkat kelthet - A szín könnyebben érzékelhető mint a forma (fekete-fehér fényképen egy gömbölyű tárgy lehet alma, narancs vagy vasgolyó) - A szín közvetlen hatol tudatunkba, a szavak pedig csak hosszas kerülővel - A színeket nem kell konkrét nyelvre lefordítani - A színek keltette benyomás tartósAz egyes színeket ugyancsak bizonyos íze-khez kötjük. Így, pl. a piros és fehér az édes, a zöld a savanyú, a kék pedig a sós ízhez tár-sítjuk. Kísérletek sora bizonyította, hogy a kikérdezettek a csomagolás színei szerint más-más mennyiségűnek becsülték fel a tartalmát. Néhány példa az ugyanazon mennyiségű ter-mék meghatározására a csomagolás színei szerint:

fehér 3,1kg sárga 3,5 kgzöld 4,1 kg kék 4,7 kgbíbor 4,8 kg szürke 4,8 kgpiros 4,9 kg fekete 5,8 kg

A színek érzékelése személyes élmény, nem mérhető objektivitás, vizsgálata emiatt a fizikától a biológián és a pszichológián át

Goethe színtemperament rózsája

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

39

egészen a képzőművészetekig vezet. Számos kísérletet végeztek a színtévesztés té-makörében is. John Dalton (az atomelmélet atyja) azt tapasztalta, hogy amit mások vörösnek tartanak, az ő számára csupán egy sötét foltnak látszott, a narancs, sárga és zöld színt pedig csupán a sárga szín különböző árnyalatainak érezte. A színtévesztés a férfiak körülbelül 8, a nők, pedig 1 százalékánál fordul elő. A színtévesztés nemcsak a “beteg” szem jelemzője. ,, Minden színspecifikáció bántja a szemet és ellenállásra készteti a szervet” — írja Goethe. Ha néhány másodpercen keresztül egy ragyogó, erős színű tárgyra nézünk, és azután megvilágított, lehetőleg fehér felületre pillantunk, szemünk előtt egy más szinű foltot látunk lebegni, amely szemünkkel együtt mozog — állapította meg Helmholtz.

Sir William Bragg (The Universe of Light (A fény birodalma). London, 1933.) szinkont-raszt-kísérletei sorozatával bizonyította, hogy az érintkező színes felül-etek kölcsönösen módositják egymást árnyalat és tisztaság tekintetében. Ugyanaz a szürke rnás-más árnyalatúnak fog látszani felületének nagyságától és a háttér szinétő! függően. Kísérletek bizonyították ugyancsak, hogy a látás bizonyos előző tapasztala-tunk eredménye, s az ismeretlen tárgyakat nem tudjuk teljesen megérteni, amíg nem tapasztaltuk ki őket. Az emléklerakódás idézi eIő azt is, hogy a megvilágítás változásai ellenére a tárgyak színe viszonylag változatlan marad. Így bár a váltakozó atmoszferi-kus fényben vörösesre, sárgásra vagy kékesre színeződik a fehér felület, állandóan fehérnek észleljük. Néha meg-rökönyödünk egy-egy fénykép láttán, bár rajta viszo-nylagosan hűen vannak ábrázolva a tár-gyak színét. ,,Még nemrég is az ember arcszínét lényegeben állandónak képzeltük. Legalábbis azokat az erős elváltozásokat, amelyek különböző hely-zetekben ténylegesen fellépnek, meg nagyon rövid idővel ezelôtt sem festették meg. Annak a világos arcbőrű személynek, aki egy zöld bokor és egy piros téglafal között áll, az arca egyik oldalon minden bizon-nyal zöld, a másikon pedig piros, és ha a nap süt, homloka időnként intenzíven sárga.

Színtévesztési tesztek

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

40

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Még mindig nem szoktunk hozzá ahhoz — ko-rábban legalábbis így volt —, hogy ezeket a tisz-tán realista vonásokat megfessük. Figyelmün-ket inkább arra összpontosítjuk, ami az egyéni arcszínben normális szórt nappali világításnál nézve állandó. Megszoktuk, hogy a maradandó benyomás kedvéért elhanyagoljuk az esetleges, pillanatnyi megvilágításokat.” (Franz Boas: Primitive Art (Primitiv művészet). Cambridge Mass., 1928)

A színek esztétikája Az egyes festők másként viszonyulnak a színekhez. Egyesek számára azok érzéki-optikai jelentéssel bírnak (Velázquez, Zur-barán, Jan Van Eyck, Leibl, impresszionis-ták), mások pszichikai (El Greco, Grünewald), valamint intellektuális-szimbolikus jelleget tulajdonítanak neki (az ősi muvészetek). A szín, mint képzőművészeti elem minőségében, világosságában és telítettsé-gében képes megjeleníteni milyen a fény erőssége a megjelenítés pillanatában, mi-lyen napszakban, évszakban, égtájon. Köz-vetlen, természetes vagy közvetett, belső a megvilágítás. A fény milyenségét kifeje-zheti a valőr is, de a szín legpontosabban, egyenlő értékűen, legértelmesebben képes azt. A természetbeli és a megvilágításbeli színeken kívűl a szín képes kifejezni a tér-beliséget, illetve a tér mélységét és a térben elhelyezkedő testek távolságát. „A festészetről való traktátum”-ában Leonardo a következőket valja: „ Azoktól a tárgyaktól, amelyek sötéteb-bek a levegőtől kevésbé fognak sötétebbnek ki-nézni azok, amelyek távolabbiak, s azoktól a tárgyaktól, amelyek világosabbak a levegőtől kevésbé világosnak fognak tőnni azok, amelyek távolabb vannak a szemtől”. Ez annak elvnek tudható, hogy a térben a figura és háttére közöt-ti világossági és telítettségi eltérés kisebbedik olyan arányban, amilyenben távolabb kerül a tárgy a nézőhőz viszonyítva. A testek közeledé-sét és távolodását különböző képen észleljük a térben. Ma már kisérletek által bizonyított, hogy a meleg, világos és telített színek tér-ben közelebb esnek mint a hideg, sötét és tört színek. Ezt Einstein kisérletei is igazolják. A

Sir W. Bragg kísérletei

Chagall

Fakéreg-festmény, Ausztrália

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

41

piros úgy fog megjelenni mintha közeledne, a kék pedig távolodna. Hasonlóképpen, mint amikor a vonatfütty közeledéskor mint ma-ga-sabb lesz és fordítva (Doppler-effektus). Ez csak akkor érvényes ha ugyanolyan a hát-terük. Ha az egyik szín a figura, a másik pedig a háttér akkor más viszonyok állnak fel. Pl. a meleg, telített és világos háttéren megjelenő hideg, sötét és tört színű figura közelebbinek tűnhet, ha jóval kisebb a háttérnél, sőt kül-önösen ha meghatározott kontúrja, textúrája van és fény-árnyék által modellált térbelisége. A minőség, telítettség és világosság mó-dosításával szinte minden emberi érzelem, han-gulat, izgatottság érzékelhető a felindultságtól a végső levertségig, a vallásos elfogultságtól a világi féktelenségig. a ember spontán ismeri fel a szín ebbéli vonatkozású jelképrendsz-erét. Majdnem minden szín valamilyen em-beri érzelem, vagy szellemi álapot jelképe: - A fehér a tisztaság és ártatlan-ság jelképe, de lehet a béke jelképe is. - A fekete a bú, halál jelképe, de a terror és rossz jelképe is. (kalóz zászló). - A szürke az örekséget, nyu-godtságot és unalmat fogja kifejezni. - A piros harcos szín – vörös zászló, de örömet is jelenthet – piros tojások. Jelképezheti a testi szerelmet, de mindenképpen az aktivitást. - Az aranysárga a kereszténység az is-teni dicsőséget jelképezi (a szentképek arany-háttere). A népi jelképrendszerben a gazdag-ság és érettség jelképe. A hidegárnyalatú sárga a féltékenység, árulás és betegség jelképe. Sárga zászlót tesznek a vesztegzár esetén, de a veszélyes szállítmányokat is jelőlhetik vele. - A kék a népi hit szerint a hűség jele, a kereszténységben a hitt és vallásosság jelképe (a Szűz Mária kék ruhája). A nem-eseknél az előkelősség , választékosság jele. - A bíbor a méltoság jele. Gazdag-ságot, ünnepélyességet jelent. Az ókori ró-maiak előkelői bíborba öltöztek. Királyi szín. - Az ibolyaszín a cölibá-tus (kötelező nőtlenség) jelképe. Ün-nepélyesen, de meleckólikusan is hat. - A zöld népi értelmezésben a fiatalság és érettlenség jele. Vallásos értelmezésben a

Claude Monet, a roueni katedrális sorozatából

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

42

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

halhatatlanságba vetett hitet fejezi ki. Az ola-jág a béke jele, a babérkoszorú a hírnév jele. A művészettörténetben a szín már a leg-korábbi ábrázolásokban megjelenik. A paleo-litban mint színes felületet alkalmazzák. Még nem képes átvenni szerepét a tárgyak loká-lis színei vagy a térbeliségének kifejezésére. Az ógörög váza festészetben a szín még mindig arra szolgál, hogy elválassza a figu-rát a háttértől. Az egyiptomi művészetben már jelentkezig a tér ábrázolásában. Tört, szórt színekkel igyekeztek kifejeznia víz áttetszőségét. Ugyanakkor tanúi lehetünk a fény kezdetleges érzékelésének is (erős nap-fény, stb.), de a tér mélységét még hanyagolják. A XV században kezdik igazán ábrá-zolni a szín térbeliségét. Leonardo szerint a festő ha egyetemes művész akar lenni, tudnia kell ábrázolni a ködöt, esőt, port és füstöt, a víz átlátszóságát és a csillagos eget. A XVII század felfedezi a sugárzó, világító szín, a fényforrás színének ábrázo-lását (Rembrandt, de la Toure). A szín re-flexióját Rembrandt sokszor ábrázolta a sisakokon. A víz reflexiója a holland tájkép-festészet gyekran alkalmazott motivuma.A szín némely stilusokban nem volt a ter-mészet hű ábrázolásának eszköze. A színt mint felületet alkalmazták kihangsúlyoz-va a síkbeliséget (a távolkeleti és közép-kori festészet). Ez az u.n. notan technika.

George della Tour Utamaro, Okita

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

43

5. A valőr, a tónus

A világosság vagy tónus, amely az egyik színt világosabbnak vagy söté-tebbnek mutatja, mint a másikat, meghatározza a színértéket. Részben az inger inten-zitásától, részben a retina idegstruktúrájátol függ. A retina különböző fokban érzéke-ny a különböző hullámhosszokra. Ez nagymértekben befolyásolja, hogy mely színek tűnnek világosabbnak a többinél. A sárga például világosabbnak látszik, mint a kék vagy a zöld. Mi is valójában a valőr? (valeur, franc.= érték, színérték, minőség)Az értelmező szótár szerint a valőr a fény és árnyék, v.i. a színek finom árnyalatai-ból kibonta-kozó színhatás. A valőr a színek világításbeli fokozata, az a fényérték, amely a festmény egyes részeitnek egymáshoz való viszonyát meghatározza. Eu-gen Fromantin szerint a valőr a világos és sötét tónus mennyisége egy színben füg-getlenül azok megvilágításától. A valőr azaz tónus, mint a vizuális nyelv eszköze nagy kifejezőképességgel bír. A fény erőteljessen hat és meghatározó jelleggel hat érzéseinkre és hangulatúnkra. Ebből kifolyólag a valőr azaz színtónus, mint a fény kifejezőeszköze meghatározza a kompozició kifejezőerejét, expresszivitását. Ezen-kívül, mármint mennyi fényt tartalmaz egy szín, illetve világos vagy sötét-e, a szem érzékeli sötét-világos különbségét, mint a tárgy megvilágításának a következményét. Ezt a jelenséget nevezzük fénytónusnak, az olaszok chiaroscuro, ma clair-obscur (kler obszkűr). A reneszánsz festészetben kialakult technika a fény és az árnyék lágy át-meneteivel, ill. éles ellentéteivel, félhomállyal ábrázolta a figurák térbeli kiterjedését, plaszticitását. Ezzel szemben beszélhetünk a távolkeleti u.n. notan technikáról ahol a tárgyak egyenlő elosztású fényhatásnak vannak kitéve, ezáltal is kihangsúlyozva azok síkbeliségét. A chiaroscuro technikánál a tárgyak oldalfényben vannak megvi-lágítva és naturalisztikusan, szoborszerűen hatnak. Egy kompozición belül különböző fényértékű színeket alkalmazunk. Egy-egy festmény másként fog hatni a színek valőr értéke Valőr-összhatásúk szerint a színek különböző érzelmek közvetítői lehetnek. A szakirodalomban ezeket valőr-kulcsoknak nevezzük.Hat alap valőr-kulcsról beszélhetünk.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

44

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

1. Magas, dúr jellegű valőr kulcs

Erőteljesen, vidáman és méltoságteljesen hat

2. Magas, moll jellegű valőr kulcs

Nyugodtan hat, intellektuális, csendes hatású

3. Közepes, dúr jellegű valőr kulcs

Áttekinthető, erőteljes hatású

Egon Schiele festménye

Fra Angelico oltárképe

Van Gogh festménye

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

45

4. Közepes, moll jellegű valőr kulcs

Melankólikus, szentimentális, ábrándszerű hatású

5. Mély, dúr jellegű valőr kulcs

Drámai hatású, erőteljes, szigorúan hat

6. Mély, moll jellegű valőr kulcs

Gyászos, kellemetlen hatású

Rouault festménye

Henry Fuseli festménye

Rembrandt festménye

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

46

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Hokusai

A testek mozgása lehet sok-kal összetettebb, a fő irány magában foglalhat egész so-rozat szabályos és szabá-lytalan mozgási módosulást (tengervíz, gótikus katedrális).

6. Az irány, térbeli helyzet

Az irány által fejezhetjük ki a tárgy, test térbeliségét, azaz milyen térbeli elhelyezke-dése, helyzete. Ez az elem által tájékozódhatunk valamely irányba, eligazodhatunk a térben. Az irány, térbeli helyzet viszonyla-gos, csak más irányhoz viszonyítva, feltéte-lesen állapítható meg. A test térbeli helyzeté-nek megállapítására fontos meghatároznunk egy pontot, egy másik testet. Ezt nevezzük a vonatkoztatási (referencia) pontnak, testnek. A függőleges irányítás, irány meghatározására fő mérce lehet a Föld vonzóereje. A másik fő irány, amely a földkéreggel párhuzamo-san halad a vízszin-tes irány. Ferde iránynak nevezzük a köztes helyzeteket. Viszonyításul szolgálhat a földkéreg bármilyen pontja, mely irányába történhet a haladás - alatta, fölötte, előtte, mögötte, jobbról balra, valamely szög-ben, stb. Nem minden irány ilyen egyszerű. A testek mozgása lehet sokkal összetettebb, a fő irány magában foglalhat egész sorozat szabá-lyos és szabálytalan mozgási módosulást. Pl. a tengervíz vízszintes jellege elfogadható, még ha magában foglalja a különböző hullámzá-sokat is. A gótikus katedrális meghatározottan függőleges jellegére nem hat a tető ferde olda-lai, különböző díszítőelemek, stb. más iránya. Az irány, térbeli helyzet a vizuális nyelv fontos kifejező eleme. A kép egyes elemeinek

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

47 Donald Judd

Egyiptomi falfestmény

Frank Stella

bizonyos irányok szerinti elrendezése illetve alávetése a nagysággal összekapcsolva jelenti a mű szerkezetét. Tehát az irány, térbeli he-lyzet a nagysággal együtt a mű szerkezetének hordozója. Ugyancsak általa kifejezhetünk különböző érzelmeket, hangulatokat. A vízsz-intes irány a föld vonzóerejéhez való feltétlen alkalmazkodást jelenti, tehát biztos egyensú-lyi helyzetet, biztonságot, állandóságot jelent, de jelenthet passzivitást, megnyugvást, hitet a megmásíthatatlan sorsban, a függőleges, pedig a föld vonzóerejével való harcot, nem belen-yugvást jelenti. Az emberiség történetében a méltoságteljességet, dacot, büszkeséget, szabad-ságot, harciasságot jelenti. A kereszt, mint sz-imbólum a maga függőleges irányával az életet, vízszintes irányával, pedig a halált jelképezi. A ferde irány (pl. átló) átmenetet képez a passzív vízszintes és aktív függőleges között. Mindig va-lami bizonytalan térbeli helyzetet fejez ki. Egy-ensúlytalanságot, bizonytalan, kétes érzést, befe-jezetlenséget sugall. Emelkedést és ereszkedést.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

48

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Egyiptomi festmény

Brancusi, Csók, 58 cm

Óriáskerék, Bécs, 61 m

7. A nagyság

A nagyság a forma fontos eleme. Általa, más alakokhoz, formákhoz viszonyítva, megha-tározható a forma térbeli kiterjedése, az abszolút tér. Ugyanúgy, mint az irány, viszonylagos. A természethű, naturalisztikus ábrázolásban a nagyság, mint a vizuális nyelv kifejezőeszköze, kifejezőképességét átengedi a tónusnak, színnek vagy a vonalnak. De sokszor át is veheti vezető szerepét a reális arányok megváltoztatásában, ezáltal válik a kompozíció meghatározójává, pl. ha túlméretezett egy figura egy kompozícióban ez által kihangsúlyozzuk jelentőségét, kima-gasló szerepét. Így a hierarhiai rend szellemé-ben az egyiptomi festészetben a fáraó min-dig sokkal nagyobb a többi alakhoz képest. A vizuális ábrázolás korábbi korszakai-ban a teret a színfoltoknak a képsíkon való

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

49

Ames optikai kísérleté-nek vázlata

A Willendorfi VénuszMarilyn Monroe

Twiggy Claudia Schiffer

P. Gauguin festménye

kiterjedése jelezte. Ez időben a nagyság, hi-erarchia szorosan összekapcsolódott a hata-tom, az erő és a jelentőség hierarchiájával. Ezért a térbeli tagozódás első skálája struk-turálisan megfelelt az értékek tagozódásának. A nagyságviszonyok nem csupán a térábrá-zolást szolgálták, hanem egyúttal a képi hang-súlyok szimbólumai és eszközei is voltak. A nagyságbeli különbségek révén a térabrázolásnál is jelentős sz-erephez jut. Általa fejezhetjük ki, hogy valamely eleme a képmezőben kö-zelebb illetve távolabb helyezkedik el.Tapasztalatunk befolyásolja látásunkat. Ames kísérlet bizonyítsa, hogy a lineáris perspektíva törvényein alapuló látásunk optikai csalódás áldozata - a szoba nem kocka alakú, és oldalai sem merőlegesek.

Ames szoba illusztráció- a két alak egymás mellett áll, a női alak 165 cm, a férfi alak 187 cm.

Az arány Minden térbeli alakzatnak van nagysá-ga s az összetevő elemeinek, részeinek nagysá-ga. Ha a forma térbeli kiterjedéséről beszélünk, akkor a forma nagyságára gondolunk. Ha a for-ma részeinek nagyságáról és azok viszonyairól beszélünk, akkor az arányosságra gondolunk. Az arányosság (proporció) a részek jól formált, szabályos illeszkedését jelenti egy formán belül. Az emberi felfogásban mindennek, körülvevő valóságunknak az ember a léptéke. Nem is csoda, hogy olyan nagy érdeklődést fordítot-tak az emberi test arányosságának megha-tározására és az abban rejlő törvényességek meglelésére. Ezeket a törvényszerűségeket

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

50

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

különböző kánonokban határozták meg. Az arányosság-kánon egy irány-adó mértéket jelent, egy szabályt az emberi test arányosságára vonatkozóan. Minden kornak, stílusnak más felfogása volt az emberi test arányosságát illetően, így az ismert kánonok a kor szellemiségéről is beszélnek. Az arányos emberi test egyben a szépségideált is kifejezi. Vessünk egy összevetést a különböző korok szépségideáljairól: Willendorfi Vénusz és Claudia Schiffer Az ismeretlen művész harmincezer évvel ezelőtt mintázta meg a szo-brot. Feltételezhető, hogy az akkori ízlés szerint szép nőnek számított, ha a fri-zura választékos megmintázását vesszük figyelembe. Az őskorből való számos dús keblű és széles csípőjű szobrocska, az u.n. paleolit kori Vénuszok, bizonyít-sa, hogy ez volt a korra jellemző eszmény arány (a termékenység szimbólu-mai). A paleolit kori szépség a mai korban azonban kevésbé számítana szép-ségideálnak. Közben megváltozott az ízlésünk, és ez az alkat most éppen nem divatos. Mi is befolyásolja izlésünk? Legkevésbbé az ösztönös megítélésünk, sokkal inkább a tömegkultúra, a TV, film, bulvársajtó, ma már az Internet is. Például 1967-ben Twiggy, a fogpiszkáló-vékony lány volt a szépség-ideál. Visszatérve az arányosság-kánonokhoz többféle hozzáállásról, mérésről beszélhetünk. Az első szerint az emberi test egy egész egység. Részeit külön mérik és ezek nagyságait egy abszolút rendszerben, fejezik ki. A másik szerint egy alapmércét, egy modulust, mértékegység vesznek alapul. Rendszerint ez a mértékegység az emberi test egy része. Pl. a fej nagysága, lábmérték, ujjhossz, stb. A harmadik rendszer szerint az emberi testet szétválasszák összetevő elemeire, és nagyságukat arányban fejezik ki, pl. a kézfej 1:5 a kéznek, a fej 1:8 a testnek. Az egyiptomi művészetben alkották meg az első arányosság rendszert, amely a tárgyilagos antropometrián (ember-mérésen) alapult. Talán az egyiptomi az egy-etlen művészet, ahol ezt a kánont egy az egyben a művészeti ábrázolásban betartot-ták. Három mértékegységet ismertek: könyék (466 mm), amely egyenlő hét tenyér méretével (66,5 mm) és négy ujj szélességével. Az egyiptomi kánonban léptékként a lábfej magasságát vették alapul. A test magassága 18 (később az Új-birodalomban 22) egység volt. (más kánon szertint alapegyégként a lábhosszat vették, a test ma-gassága 7 egység volt). Úgyszintén kánon meghatározta a test szélességét, és az egyes testrészek arányát. Az ábrázolásban hálórendszer segítségével vitték át a tes-trészek nagyságait. Ezzel a hálórendszerrel határozták meg a figura mozdulatát is.

A görög művészetben sok művész foglalkozott az ideális arányok kivizs-gálásával. Az ismert i.e. V sz-i szobrász, Polikletosz a Doryphoros (Kopjavivő) c. szobrában fogalmazta meg az emberi test törvényszerűségeit. Meg kell jegyezni, hogy a szobor arányossága a görög ideál szerinti, vagyis a testrészek egyes nagyságai

Az egyiptomi kánon

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

51

Polikletosz (balra) és Lüssiposz (jobbra)

Vitruvius kánonja, amely alapul szolgált Leonardo da Vincinek Leonardo da Vinci ismert kánonja

Villard de Honnecourt

nem direkt a természetből vett minta alapján lettek kiválasztva. Egy esztétikai tételt jelent, melyet a természet tanulmányozásával kellett kiegészíteni. (a fej 1 : 7 arányban van a testhez). Lüssiposz az emberi figurát meghosszabbítot-ta még egy fej-hosszal. A görög ábrázolásban mennyire voltak ezek a kánonok irányadóak mi sem bizonyítsa jobban, mint hogy Pheidiász a híres Athéne szobránál tudatosan rövidítette meg az alsótest méreteit, mivel a szobrot magas talapzatra tervezte és a néző szempontjából így arányosabban érvényesülhetett az összhatás. A középkori művészet is foglalkozott az ember-ábrázolás kérdéseivel. Különösen az emberi fej arányaival foglalkozott. Számára is az emberi fej a mérték. A bizánci kánont alapul véve a fejet négy részre osztja, de már elveti a körök szerinti felosztást. A fej megszerkesz-tésében hálórendszert alkalmaz (16 négyzet 4 sorban helyezve alkotja a fej arányosságának rendszerét). Az egész testre kiterjesztve az arányosság-rendszer léptéke a fej lesz. Ez a szig-orúan meghatározott rendszer teljességében megfelelt a kor vallásos jellegű ábrázolására. A gótikus stílusból ismert az építész Vil-lard de Honnecourt arányosság-elmélete, amely a geometrián alapszik, de valójában a római-kori Vitruvius (i.e. I sz. építész) viszo-nyítja előszöraz emberi test méreteit az építészeti méretekhez. Az arányos emberi test széttárt karokkal és lábakkal, egy kör rel és négyzettel körülhatárolható.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

52

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

. Az 1415-ben felfedezett rajz nagy ha-tással volt a reneszánsz művészetre. Leonardo da Vinci Vitruvius alapján ra-jzolta meg az ismert kánonját. A re-neszánsz művészet jellemzője az em-beri test tanulmányozása, az anatómia felfedezése és alkalmazása a művészi ábrázo-lásban. Ismert még Albrecht Dürer kánonja.

Dürer kánonja

Az arányosság fontos szerepet játszott az építészetben is. A XX században Le Corbusier, híres építész, Vitruvius emberléptékű építészeti ötletén alapozva megalkotja a saját arányosság-kánonját, a Modulust. A lépték a 183 cm magas emberi alak, kinyújtott karokkal (226 cm). Ez lett az alap- modulus. Megfelezve ezt a magasságot meghatározhatjuk a köldököt. Az aranymetszés szabályai szerint felosztva a felsőtest ma-gasságát meghatározhatjuk a koponya nagyságát Ha a művész bátorságot vesz, hogy egy alakot megnyújtson, vagy „összenyo-mjon” más érzelmeket vált ki a nézőben, hisz a nagyság változtatása annyira hat az emberi pszichére. Más és más benyomást kelthet. Az alak lehet kecses, avagy nehézkes, tömör.

Charlie Chaplin, filmjelenet

Le Corbusier, Modulor. Az építészeti lépték alapja az átlagos emberi alak 226cm (2 x 133cm)

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

53

George Grosz Giacometti

El Greco Rodchenko

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

54

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

IV. A MŰ SZERKEZETE, A KOMPOZICIÓ

„A kép kompozíciójától függően egy-egy forma minden al-kalommal más funkciót tölthet be. Ha a mű részeiben a leg-parányibb eltolódás keletkezik az egész szempontjából is lé-nyegi változást jelent”

Vasilij Kandiskij

A kompozíció lat. eredetű szó, összeállítást jelent. A kompozíció fogalmának megközelítése azonban korántsem ilyen egyszerű. Átvitt értelemben magát a művet jelenti – a festményt, a grafikát, stb. Szűkebb értelemben a kompozíció a mű struktúrája (szerkezete). A művész művét adott felületbe, tömbbe sűríti. A viszonyla-tok vonatkozásában a kompozíció a részek, az alkotóelemek viszonya az egészhez viszonyítva. Más szóval a kompozíció a képző-művészeti kifejezőeszközök rendszerbe illesztését, elrendezését jelenti. A kompozíciós elemek legelemibb egymáshoz való viszonya lehet: a ritmus, a harmónia, a kontraszt, az egyensúly, a domináció és a képi egység szerint.

A ritmus A ritmus a művészet egyik legősibb, legálta-lánosabb és legállandóbb kompozíciós elve. Hogy a művészetben vagy valamilyen jelensé-gben a ritmust érzékelni tudjuk, az ismétlődésnek olyan tér vagy időhatárokon belül kell bekövet-keznie, amelyek az emberi érzékelés határán belül vannak. Túl rövid sorozat nem hoz létre ritmikus élményt. A végtelenül hosszú ismétlődés is egy-hangúvá válhat, azaz ezekben az esetekben sem érvényesülhet a ritmus rendező elve. A ritmikus mozgás egyik esete az, amikor szabályos pontosság-gal ismétlődnek az elemek, elemek csoportjai; ez különösen a díszitőművészetben gyakori. A ritmus azonban szabálytalan is lehet; az elemek ebben az esetben több-ke-vesebb módosuláson esnek át és sza-bad áramló mozgással követik egymást. Az ábrázoló művészetben a ritmus gyakran elvontan jeientkezik; az elemek közt hierarchiát biztosít, a tartalrnilag fon-

Ritmustanulmány

Raffaello sablonja a „Mária mennybemenetele” című képéhez

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

55

V. Vasarely

Ritmusvariációk

tos motívumokat kiemeli, a kompozicióban rendet ter-emt. A ritmusfajták rendkívüli sokfélék:szabályos, szabályta-lan, egyszerű, összetett, egyenletes, váltakozó, stb. Azo-nos motívumot ismételve monoton, egyenletes ritmus jelentkezik. Ha a formák között nincs kontrasztos ellen-tét vagy csak kevés és fokozatos a kontraszt, egyenletes ritmus keletkezik s ekkor kevés mozgás észlelhető. Ha több eltérő karakterű forma ismétlődik váltakozva - te-hát határozott a kontraszt - dinamikusabb lesz a ritmus. Egyetlen műben párhuzamosan egymással többféle rit-mus is jelentkezhet, p1. a formák nagyságának, elren-dezésének ritmusa, a színek erejének ritmusával páro-suthat. Ha a formák és színek főhangsúlyai egybeesnek, egyenletesebb a ritmus; ha a főhangsúlyok nem esnek egybe, váltakozó, dinamikus a nitmushatás. Olyan ez, mint a zenében a tóbbszólamúság. A főhangsúlyok a tóbbszólamúságnál sem esnek egybe.

A díszítmény – ornamentikaAz ipar- valamint a népművészeti alkotások elenged-hetetlen eleme a díszítmény. Az ősidők óta napjainkig alkalmazzák a stilizált növényi, állati, figurális valamint geometrikus motívumokat a dekorációban, de megtalál-ható az épületszobrászatban, valamint a szobászati alko-tásokon is. Az ornamentika magán viseli valamely kor és nép jellegzetességét. A díszítmény jellegzetessége a szabályos ritmikus ismétlődése valamely felületen. A kifejező elemek szerint beszélhetünk lineáris, festett, vagy plasztikus díszítményről. Térbeli kiterjedése, va-lamint a motívumai szerint a következő díszétményeket különböztethetjük meg: a szalagdíszítmény, a szegély-díszítmény, a rozetta, a meander, az arabeszk, a spirális, a vignetta stb. A díszitőművészetben, vagyis az ornamentikában a fő hangsúly magára a díszítményre helyeződik, annak dekoratív jellegére. Díszítménnyel találkozhatunk a népművészetben, az iparművészetben, az építészetben, stb. .

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

56

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A rozetta eredetét tekintve a rózsa motí-vumából fejlődött ki. Jellemzői a az el-emek körbeli kiterjedése

Az ókori népek kedvelt díszítő motívuma a pálma levél stilizáció-ja, a palmetta

Fonás motívuma

A szegélyminta

Az arabeszk kedvelt motívuma az iszlám művé-szetnek, ahol köztudot-tan tiltott az emberábrázolás. Az isz-lám művész levél és indaháló segít-ségével díszíti alkotását. Az arabeszk simert motívuma a hellenisztikus díszítőművészetnek is.R. Smithson, A Jetty spirális

A díszítmény az idők folyamán bizonyos motívumok leegyszerűsített formáiból, stilizáció által fejlődött ki. A motívumok eredetük szerint lehetnek: növényi-, állati- és geometrikus motívumok. A motívumok ismétlődése megha-tározott szabályok szerint történik, mint amilyen a ritmus, a motívumok ritmi-kus váltakozása, szín, nagyság, stb. szerinti variációi és térbeli kiterjedése szerint. Néhány ismert díszitmény: a rozetta (kőrózsa), a palmetta, a fonott minta, az ara-beszk, a bordúr (szegélyminta), a spirális.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

57

A harmónia — az egyensúly A velünk született harmóniaérzék, a bennünk levő rendre és rendszerre való törekvés a műalkotásoktól is megkívánja a mű alkotórészeinek egybehangoltságát, kiegyen-súlyozott arányosságát - a harmoniát. A harmónikus elrendezés egyik legfon-tosabb kritériuma a szimmetria. A műalkotásba egész sor olyan módosulás épül be, amely mega-kadályozza hogy totálisan bekövetkezzen a sz-immetria és így a harmónia. A műalkotásnak feltétlenül szüksége van bizonyos mennyiségű disszharmónía jelenlétére is, mert a teljes harmónia megszüntetné az életszerűséget ug-yanakkor minden műalkotásban kell lennie valamennyi harmóniának, mert a teljes dissz-harmónia áttekinthetetlen zűrzavar. A statikus sem jelent mindig teljes nyugalmi állapotot, hanem, pl. bizonyos fel-tételek között mozgót. A szimmetria, a centrá-lis kompozició statikus egyensúlyt biztosít, az ilyen kompozicióban a részletek központi vonat-kozásúak, amelyeket egyetlen pillantással me-gértünk. A gratavitáció törvényeinek nem-csak az ember van alárendelve, de a kép is. Ha a képet oldalára fordítjuk, vagy fejtetőre állítjuk, úgy érezzük, hogy felbillent az egyensúlya, bántja harmóniakérzékünket. Ezért nagyon fontos, hogy hogyan építsük ki a kép alsó szélére a képi kompoziciót. Az egyensúly a képelemek viszonyától, elrendezésétől függően statikus és dinamikus is lehet, egyensúly-mozgások között sok átmenet van. Aszimmetrtával általában di-na-mikus egyensúlyt hozhatunk létre, ezekben a kompoziciókban a pillantás fokozatosan halad egyik ponttól a másikig anélkül, hogy az egyes részek összetartozásának tudata megszünne. - a színek harmóniája- a közös nevező harmóniája- közös tónusok harmóniája- hasonló intenzitások harmóniája- hasonló kategóriák harmóniája A harmónia témakörében beszélhetünk: a színek harmóniájáról, a közös nevező, közös

Szimmetria

Aszimmetria

Kassák Lajos

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

58

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

tónusok, a hasonló intenzitások, és a hasonló kategóriák harmóniájáról.Matematikában az egyensúly a jobb és bal oldal kiegyenlítődését jelenti. Vagyis: 3 = 3 , de ezt az arányt másként is kifejezhetjük:3 = 2 + 1 vagy 3 = 1 + 1 + 1. A vizuális egyensúly lehet: szimmetrikus (1), aszimmetri-kus (2) és optikai egyensúly (3).

Az egyensúly legfontosabb törvényszerűségei:- A mozgás kiegyenlíti a tömeget.- A szélén lévő tárgy nagyobb hatású, mint a középpontban lévő.- A mozgó tárgy nagyobb hatású, mint az álló.- A néző felé közeledő tárgy nagyobb hatású, mint a távolodó.- A jobb oldal nagyobb hatású, mint a bal oldal.- A szabályos alakú tárgy nagyobb hatású, mint a szabálytalan.- A függőleges tárgy nagyobb hatású, mint a ferde.- A fényes tárgy nagyobb hatású, mint a sötét.- A világos tónusú tárgy közelebbi, mint a sötét.- A meleg színű tárgyak közelebbiek mint a hidek színűek.

1. Michelangelo da Caravaggio 2. és 3. Georges Bracque

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

59

Az aranymetszés A képzőművészek gyakran alkal-mazzák alkotásaiknál az aranymetszés matematikai szabá-lyát, amely szerint egy adott szakasz két részre osz-tása oly módon történik, hogy a kisebbik rész úgy arányuljon a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik az egész-hez, vagyis függvényben kifejezve: 0,618 : 1 = 1 + 0,618. Ezzel a szabállyal egy arányrendszer-hez jutunk, mely az organikus világban, bennünk és az általunk alkotott világ arányrendszerében is megtalálható.

A kontraszt A formák kölcsönhatása - így az arány és a ritmus is azok különbségeiből származik. Az elemek magukban sokszor jelentéktelenek, de megfelelően klválasztott viszony következtében vagy egy másik erősen különböző vagy egye-nesen ellentétes formaelemmel összekapcsolva feszültséget érhetünk el. Kontraszt csak akkor keletkezik két fogalom, forma stb. között, ha a kettő viszonyában egyértelmű tartalom jut kife-jezésre. Például önkényesen kiválasztott foga-lompárnak tűnik a “száraz kéz és szakáll” vagy “fenyőtű és repedezett föld”. A fogalmak között semmi összefüggést nem érzünk, csak különbsé-get. De ha a “repedezett földet a száraz kézzel” a “fenyőtűt a szakállal” kapcsoljuk össze, már összetartozónak érezzük a fogalmakat. Ha azt mondom — “nagy” feltételesen a “kicsire” is gon-dolok. A csendet is csak akkor tudjuk értékelni ha a zajjal kötjük össze. A világon minden ellen-tétekben él; a művészet is az ellentétek egységén alapul. Ha szabályos rendben, azonos formákkal töltök ki egy felületet, képipileg érdektelen. De

Az aranymetszés szabálya a fenti példákon is érvényesül

Reklámplakát

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

60

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

ha egyetlen ponton is megváltoztatok valamit - egy forma helyzetét, színét vagy nagyságát - kontraszt keletkezik, életre kel a kép. Sokféle kontraszthatás létezik: minőségi, mennyiségi, szukcesszív vagy utóha-tás, a színek különbő kontraszthatásai stb. Így a kontrasztpárok száma is végtelenül sok: nagy-kicsi, pozitív-negatív, világos-sötét, domború-homorú, fényes-matt stb. Az ellentétes formák befolyásolják és megváltoztatják egymás ob-jektív hatásait. A kontrasztjelenségeket a mai új orna-mentika és az op-art is hasznosítja, A mozgás-látás is részben a kontrasztokon alapul.

A domináció A képzőművészetben dominánsnak nevezzük azt az elemet, amely a kép sík fő tar-talmát és vizuális központját jelenti. Egy alak dominálhat nagyságával, formájával, színével, tónusával, irányával. Sok hasonló elem vizuális zűrzavart, bi-zonytalanságot jelenthet.

A képi egységA képi struktúra lét-rehozása, rendezése összetett folyamat. Az alkotó tudatosan válasz-tja ki a mű mondanivalójával összhangban a képzőművészeti kifejező elemeket, kom-pozíciós elvet és képzőművészeti technikát. A képi egységre való törekvés az összes kifejező elem, kompozíciós elv és képzőművészeti technika egységébe foglalását jelenti.

Greorge Rouault

A képi domináció lehetséges módjai: az alakzat, a világosság és a nagyság dominációja.

Rauschenberg műve

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

61

Kompozíciós rendszerek Több féle komponálási rendszert - konvencíót ismerünk és mindegyik feltételezi a különböző módszerek, ábrázolási eljárások használatát, habár magukba foglal-hatnak más elemeket is,amelyek, pl. a művész érzésvilágából indulnak ki. Ilyen a szubjektív vagy a tárgyilagos ábrázolás. Az ábrázolási eljárások függnek az ábrá-zolási készség okától, céljától, a felhasznált eszközöktől és folyamatoktól és legvé-gül a következményeitől vagyis eredményeitől. Egy műalkotás különbözni fog attól függően, hogy realisztikus, expresszionisztikus vagy racionális ábrázolási eljárásokat alkalmaztak-e. A realisztikus eljárás a formák természetbeli optikus észleléséből in-dul ki, tehát a művész értelemszerűen olyan színeket és formákat fog kiválasztani, amelyek megfelelnek a látott dolog képi újraformálására. A művész többszörösen visszatér a természetbe, hogy újraértékelje a kiválasztott eszközök helyességét. Ez az eljárás csak akkor mínősíthető művészinek, ha nem a természet passzív utánzásáról hanem annak újraformálásáról beszélhetünk. Ha az alkotási folyamatot mély érzés előzte meg, akkor a művész késztetést érez, hogy a befogadóban is hasonló érzéseket váltson ki. Értelemszerűen a kiválasztott kifejezőeszközei is érzelemdúsak, tulaj-donságugrásúak, feszültséget kiváltóak lesznek. Az ábrázolási eljárás pedig spon-tán, direkt és közvetlen lesz. Az ilyen ábrázolási eljárás inkább tesz tanulságot az érzelemvilágról mintsem a dolgok természetbeli kinézetéről. Itt nyílvánvalóan az expresszionista ábrázolási eljárásról beszélhetünk. I. Az irány, térbeli helyzet szerint: vízszintes(1), függőleges(2), átlós (3) és központi kompozíciót(4).

P.P. Rubens (3) Manet (4)

Egyiptomi falfestmény(1)

Modigliani (2)

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

62

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

II. Térbeli mélységük szerint: sík kompozíció

(1), előtérbeli elrendezés sze-rinti (néha több kép is egymás mellett)(2), 2-3 párhuzamos tömeg elrendezése kisebb eltolódással (3), sekélyebb térábrá-zolás (4), lineáris perspektíva (5), a látókörhöz viszonyított kompozíció - madártávlat vagy békatávlat (6), a piramidális kompozíció (7), és a teljes té-rillúzió (8), valamint a nyitott kompozíció (9) és a zárt kompozíció (10).

Helen Frankenthaler (1)

Paulo Uccello (3) Raffaello (5)

P. Brueghel (8) Frantisek Kupka (10)

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

63

III. Az alakzat vagy arány szerint: a téglalap (1), a négyzet (2), a kör alakú kompozíció s különböző változatuk (felosz-thatók vízszíntesen, függőlegesen, átlósan) (3), a szimmetrikus (4) és az aranymetszés szerinti (5).

IV. A képzőművészeti kifejezőeszközök ismétlődése alapján: azonos (identikus) elemekkel való komponálás (1), a hasonló (harmoni-kus) ele-mekkel való komponálás (2), pl.a színek harmóniája és az el-lentétes, tulajdonságugrású (kontrasztos) elemekkel való komponálás .

Mark Rothko (2) Willem De Kooning (3)

Paul Klee (1) Clyfford Still (1, 5)

V. Kandisky (3)

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

64

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A térbeli illuzíó effektusa végett az asszír bikának öt lába van

V. A TÉRELEMEK A festészeti és grafikus ábrázolással el-lentétben a szobrász térformáit a valóságos tér-ben hozza létre. A szobrászat, plasztika, vagyis sculptura (képfaragás) a legnyilvánvalóbban térbeli művészet. A szobrászat formanyelvéhez tartóznak a fakturális és texturális elemek, mivel a felületi minőségeknek nagy jelentősége van a for-maadásban. A háromdimenziós térbeliség azon-ban bonyolultabb viszonyokat teremt, így a szo-brászat és az építészet formanyelve az előzőekben említett elemek mellett még: a térvonal, a lap, a test, tömeg, térfogat, külső és belső forma. A rajzban az egyenes vonal az irány kifejezőeszköze, a szobrászatban, pedig a té-rvonal, vagy a bot. A korai, archaikus szo-brok botszerű elemekből tevődtek össze és kombinációjuk térdimenziós alakzatot eredmé-nyezett. Szobrászati kifejező elemnek számít ug-yancsak a lap is, határozott és egyszerűbb síkok által az alkotó határolt formákat ábrázolhat. Az archaikus szobroknál, pl. az egyip-tomi kocka szobrok, az asszír bikák, jól megfigyelhető a négy különálló nézet ábrázo-lása. Az ábrázolt emberi vagy állati test kerek-ded és felbontható homloknéze-tre, oldalnézetekre és hátfelületre. De a szobrászatot főleg a térben megny-ilvánuló tömegképzés jellemzi, a körüljárható plasztikusság, tehát a szobortömeg folyamatos egésznek való látása. A szobortömeg legtöbb-ször domború és homorú felületek összessége. Térbelisége szerint beszélhetünk sza-bad vagy körplasztikáról és domborműről (re-lief). A tömbszerű, körplasztika minden irányból tér-formai élményt nyújt a nézőjének. A teljesen zárt térfogatú abszolút tömeg, a monolit az ideális

Bronz szobor, Hallstatt

Arhaikus szobor,Olimpia

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

65

formája a körplasztikának; Michelangelo szerint ideális a tojásdad forma. Brancusi Alvó múzsa című szobra egy tojás alakú kődarabra emlékeztett, de az ábrázolt női fej különböző képzettársításokra készteti nézőjét. A dombormű ezzel szemben nem nyújt teljes térélményt, a síkból emelkedik ki s csak szemtől, szembe látjuk; kidomborodásának foka szerint megkülönböztetjük a magas, lapos és mélyített domborművet. Henry Moor szobrain a külső és belső térfogatot kombinálja, ezáltal a kültér aktív szerephez jut a tömeggel szemben. Max Bill lemezekből képezte térplasztikáit. Szobrainál még inkább összemosodnak a kül- és beltér határai. A szobrászat érdekes jelensége a híres csomagoló művész, Christo. A szobor kategóriájába sorolhatok még a szoborcsoport, kisplasztika, a háromdi-menziós rajzok és a kinetikus szobrok, a mobilok. A mobil egy térbeli mozgó test, amit a légörvénylés vagy más energia mozgat. A szobrászok körében kedvelt ábrázolási forma még a plakett, s fóleg az éremművészetre jellemző ez a kör formájú dombormű.

Mélyített dombormű, Egyiptom Lapos dombormű, Sargon, Mezopotámia

Magas dombormű, A pergamoni oltár, helenizmus Pheidiász, részlet a Parthenon frízéből, magas dombormű

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

66

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Brancusi, Alvó múzsa

Calder Michelangelo, Dávid

Christo Max Bill

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

67

Alberto Giacometti César Baldaccini

Daniel Spoerri

Rodin Pauer Gyula Marcel Duchamp

H. Moore Jean (Hans)Arp

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

68

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A Lascaux-i barlangkép

Canalletto, Velence

Egyiptomi festmény vázlata

VI. A TÉRÁBRÁZOLÁSAhogy a művész vonalak, színfoltok és formák által elhiteti a nézővel, hogy bizonyos tárgyat, jelenséget ábrázol, ez maga az illúzió, így a képzőművészeti tér is illúzión alapul. A művész számára mindig is nagy kihívást jelentett a körötte levő világ térélményének átültetése a festővászon, a rajzlap, stb. sík felületére. A legré-gibb időktől tanúi vagyunk a képzőművészeti térábrázolás valamely módjának és a művészettörténet folyamán több módszert fe-jlesztettek ki a térélmény vizuális ábrázolására. A képi elemek elrendezése egy felül-eten kétféle módon történhet. A művész az elemeket kétdimenziós koncepció szerint ren-dezheti el, de igyekezhet a térmélység, vagyis a háromdimenziós illúzió elérésére is. A kínai-japán térábrázolás például az ún. notan tech-nikát alkalmazza, amely egyfajta axonometriát jelent, ahol a saját nézõpont eltűnik, az enyészpont pedig a végtelenbe távolodik. Az alábbiakban a tér ábrázo-lásának egyes szakaszait tekintjük át .

1. A konglomerátum (a vizuális zűrzavar) A gyerekrajzok kezdetleges figu-raábrázolásai a képsíkon tetszőlegesen van-nak jelen. Az emberiség gyermekkorában készült barlangfestményekre szintén az ál-latfigurák össze-visszásága jellemző. Nincs térhatásúk, semmilyen elrendezés igénye sem tapasztalható. A paleolitikumi festmények és a korai gyermekrajzok közös vonása, hogy alkotóik nem érzékelik a térelemek kölcsön-viszonyait, nincs érzékük a kép határairól. Mint ahogy az idő fogalmával sincsenek tisz

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

69

tában, úgy jelent a a tér számukra egyetlen egységet. Képeik elemeit véletlenszerűen, minden rendszermentessen helyezik el. Ha a gyermek rajzával a papír szélére ér, meg-fordítja azt és a szabad felületen rajzol tovább.

2. A szalagtér A korai civilizációk (Mezopotámia, As-szíria, Egyiptom) festői a teret a legelemibb rendszer szerint, egymás mellé helyezet tárg-yak soraiban ábrázolták. Ezt nevezzük szalagté-rnek. Kissé magasabb szintű ábrázolásmódnak tekinthetjük az egymás fölé helyezett sorokat. Az El Amarna-i palota falfestménye, a halastó (i. e. XVI. sz.) a tavat felül nézetben, a vizet és a halakat profilban ábrázolja. A tó partján álló fák a fő nézetek szerint elölről hátra, jobbra, balra fekszenek a síkba. Ezzel az előtér-háttér vonatkozását, a közelit és távolit a szalag-tér szabályai szerint, takarás nélkül kapjuk meg. 3. A színpad-módszer A görög művész már nem elégszik meg az addig bevált térábrázolással, számára fontossá válik a háromdimenziós tér ábrázo-lásánk látszata. E cél érdekében egy rendsz-ert alakítottak ki, az ú.n. színpad-módszert. Az előtérbe,. a színfal mellé, pl. nagy sziklát és alakokat festettek, a háttérbe pedig sok-kal kisebb méretű várost. A színfal a néző tekintetét volt hivatott átvezetni a kétdimen-ziós síkból a háromdimenziós térillúzióba.

4. A vertikális elrendezés A középkori festészetet a kétdimen-ziójú, síkbeli ábrázolás jellemezte. Az alakok fontosságának kihangsúlyozását a hierarchikus rend szerint azok nagyságával igyekeztek elér-ni. Ezt nevezzük a jelentés perspektívájának. A kétdimenziójú képfelület ábrázoló művészete hagyományosan a vertikális el-rendezésen alapult. A képsíkot egyenlővé tet-ték a horizontális alapsíkkal és alsó határa a nézőhöz legközelebb fekvő tájékozódá-si pontot jelentette. Ugyanakkor egy más módszert is alkalmaztak a tér mélyítésére.

Az El Amarna-i palota falfestménye

Pompeji falfestmény

Középkori mozaik, Szent Márk Bazilika, Velence

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

70

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A lineáris perspektíva felé Giotto, a páduai Arena kápolna freskó részlete

A fordított perspektívaRubljov, Három angyal

A vertikális elrendezés: Egyiptomi falfestmény

A szalagtér: Cimabue

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

71

Brunelleschi előként mutatta be a lineáris perspektíva alapelveit híres „kukucskáló” kísérletei segítségével.

Alberti módszere: Egy emberalak ma-gasságán alapul, amit 3 „braccio”-ban ha-tározott meg (kb. 1,8 m). A négyszög alakú képfelület alapvonalát bracciokra osztotta fel. Meghatározta az enyészpontot úgy, hogy az alapvonal középpontjából kiin-dulva 3 braccio hosszú, függőleges vonal-at húzott. Ez a pont a művész szemével egy vonalban volt. Mindezek után „or-togonális” egyenesekkel kötötte össze az alapvonal beosztásait az enyészponttal.

5. A lineáris perspektíva felé A reneszánsz újjáéledés kezdetén a görög, római színpad-módszert kezdték al-kalmazni. Paolo Ucello a térillúziót elferdített alakokkal, Pierro della Franceska, pedig a mé-lységbeli fokozással igyekezett megoldani a térhatást. Giotto a mélységábrázolását az egymást metsző figurák segítségével érte el, így azt a figurát, amely eltakarja egy másik figura látható felületét, közelebbinek észleljük. 6. A lineáris perspektíva A reneszánsz festők művészi célja a természet tudományos-optikai birtokbavé-tele volt. A reneszánsz törekvéseknek és vi-lágnézeteknek megfelelően ezt úgy akarták lépésről-lépésre megvalósítani, hogy a határ-talan természetnek mindenkor egy kiragadott részletére rögzitették a nézőpontot. A képsíkon visszaadott térélményt a lineáris perspektíva által sikerült elérni, ami Leon Battista Alberti nevéhez fűződik, habár elsőként Brunelleschi mutatta be. (Brunelleschi Kukucskáló módszere) Alberti egy ún. optikai piramist szerkesz-tett. Ez a mértani rendszer egy fekvő piramison alapszik, amelynek alapja (négyzet) a néző felé van fordítva, csúcsa, pedig egy elképzelt enyész-pontot jelent a horizonton. Az összes függőleges vonal, oldal e pont irányába kisebbedik, a horizontálisak, pedig rövidülnek. Alberti ez által fektette le az alapjait a lineáris perspek-tívának. A lineáris perspektíva lehetővé tette a tér egységesebb ábrázolását, de egyetlen szilárd nézőpontra korlátozta a térbeli viszonyokat.

Albrecht Dürer, rézmetszet

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

72

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jaiRaffaello, Az athéni iskola

Az emberi test perspektivisztikus ábrazolása rövidülések által - Andrea Mantegna

7. A fordított perspektíva A keleti mesterek a lineáris perspek-tívát homlokegyenest ellenkező módon al-kalmazták. Ők megnyitják a teret, ahely-ett, hogy lezárnák. A tér számukra végtelen, emocionálisan szimbolikus. A párhuzamos perspektívában ábrázolt asztalon álló tárg-yak középen maradnak – két egymást bénító mozgás hat rájuk, ezek a mozgások a fordított és az erősen összetartó perspektívával kapcso-latosak (közelítés a nézőhöz és távolítás tőle).

Angyali üdvözlet, Ohrid

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

73

M. C. Escher grafikái

S. Dali

12. A többértelmű tér A szürrealista művészet jellemzője a formai tökélyre való törekvés, de a művész számára a szinte hiperrealisztikusan ábrázolt képfelület a valóság feletti, a tudatalatti, az álmok világának tere, amely egyszerre ejti ámulatba és hökkenti meg a nézőjét a mámor, a szabad képzettársítás, és a misztika segítségével. A szürrealista fes-tészet a lehetetlen tárgyak és terek realitása. A szürrealista művész nagy előszeretettel játszik a Penrose-lépcsõ (a lehetetlen háromszög) és más ismert vizuális illúzióval.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

74

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A Bristol kávéház fala A Zöllner-illúzió

Rubin paradoxonja

Oscar Reuterswald, Sandro del Prete illuziója A trompe d’oeil dekoráció

„A képek kettõs életet élnek. A rajzok, festmények és fotók – mint sík lapon levõ min-ták – önmagukban is tárgyak, ugyanakkor teljesen más tárgyaknak is tûnnek szemünk-ben. Egyrészt színfoltok mintázatát látjuk a papíron, árnyalatokkal, ecsetvonásokkal, fé-nyképek szemcséivel, másrészt úgy látjuk, hogy ezekbõl egy arc, egy ház vagy egy hajó a viharos tengeren tevõdik össze. A hajót ábrázoló festménynek nem kell életnagyság-ban ábrázolnia ahhoz, hogy a lefestett hajót annak lássuk. A képek különleges helyet foglal-nak el a tárgyak között, mert egyszerre látjuk bennük saját magukat és valami mást, ami teljesen különbözik a papírtól vagy vászontól. A képek paradox tárgyak.” (R.L. Gregory)

Néhány ismert optikai csalódás

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

75

VII. AZ ÉPÍTÉSZET (architektúra, építőművészet) Az épület az emberi kéz alkotta építészeti mű. Ha egy teret behatárolunk vala-mely természetes vagy mesterséges építőanyaggal, belteret vagy enteriőrt alakítunk ki. Az épület beltérből és az őt körülvevő tömegből (massza) áll. Az épület egy vagy több körülzárt helyiséget foglalhat magába, és így önálló zárt egészet képez. Az építészeti téralakítás funkcionális és harmonikus egészet képez. Nem minden téralakítás készül esztétikai szándékkal. Különbséget kell tennünk az építészet és a építőművészet között. A művészi igényességgel történő építésztervezői munka az építőművész alkotása. Az építmény esztétikai hatásának alapja a rendeltetésének, szerkezetének és formáinak összhangja.

Az építmények rendeltetése szerint megkülönböztethetjük a lakóházat és a középületet. A középületek lehetnek: munka jellegű irodaházak, ipari, mezőgazdasági épületek, kulturális, meditációra és vallási célokra, rekreációra készült épületek, sport-csarnokok, szakrális építészet, temetkezési helyek, hídak, stb. Az építőművészet tükrözi az adott kor társadalmi viszonyait, a művészethez való viszonyát, stb.

Az őskori építészeti műveken is érvényesül az építészeti konstrukció, vagyis a vivő és a vitt . A balolda-li képen egy franciaországi dolmen, a jobboldalin az angliai Stonehenge

Perzsa királyi palota

Egyiptomi piramisok, temetkezési hely

Filippo Brunelleschi , A firencei Dóm Lecher Ödön, a budapesti Posta

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

76

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A gótikus vertikalitás mindenképpen a mennyekbe tereli tekintetünk, s bár a téralkotás az anyagban való megvalósítást jelenti, az építészeti mű inkább a spirituális eszmét képviseli. A gótikus katedrális olyan, mint két összekulcsolt kéz. A római Szent Péter bazilika építészeti korpuszával egy emberi testet képvisel, amelynél a kupolája mint egy fej, az egyház fejét jelképezi, a tér kolonnádjai (oszlopsora), pedig mint az ölelésre kitárt karok oltalmukba zárják a hívőket. Ez az együvétartozás remekműve.

Az építészet története egyben az épületek tartószerkezeti megoldásának, a térbeli-konstrukciós megoldásuk történetét is jelenti, a vivő és a vitt problematikáját. Konstrúkciós elemeknek számítanak: az épület szerkezete (fal, oszlop, tetőszerkezet, födém, kupola, boltív, nyílászárak). A födém, a gerendák, stb, a tér befedésére szolgál-nak, a vitt szerepét töltik be vagyis ők lesznek oszlopokkal, fallal, stb. alátámasztva. A régebbi korok építészetében nagy szerepe volt az oszlopnak. A görög építészetben az oszlopokat rendnek nevezik, A rend meghatározza az egész építészeti stílust (dór, ion, korinthoszi rend).

A behatárolt tér szempontjából megkülönböztetünk: centrális, hosszanti, egységes és széttagolt teret. A felhasználhatóságának függvényében egy épület alakja általában geometrikus (kocka, piramis, henger, félgömb, stb.). Egy épület átélése kívül-belül tör-ténik, tehát egyforma igényességgel kell kialakítani a kül- és belterét, ill. egész urbá-

Bernini, a Szent Péter bazilika kolonnádjai Michelangelo, a Szent Péter bazilika kupolája

A dór, ion, korinthoszi rend (stílus)

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

77

nus közegét. Egy épület külseje az építőanyagától függ. Lehet sima, vagy érdes, esetleg domborműves - ami már az épületszob-rászat hatáskörébe tartozik. A kínai építészet-ben különös igényességgel tervezték meg az egész épület színkompozícióját. A beltér kialakítása a belsőépítész feladatköre, az épületet körülvevő összhatás a kerttervező, vagy környezetszobrász (environment) feladata. Az építészeti remekművek jelleg-zetessége a természettel való szoros kapcsolatuk, s a felhasznált anyagokkal, méretük-kel, alakjukkal és szellemiségükkel szerves, hamonikus egységet alkotnak az őket körülvevő térrel. Ez az építészeti filozófia legjobban az un. organikus építészetben valósult meg (magyarul szerves építészet).

Palladio, Villa Rotonda, az organikus építészet előfutára Frank Lloyd Wright, Vízesés ház

Giacomo della Porta, Il Gesú, az első barokk templom Le Corbusier, Ronchamp

Victor Horta Antoni Gaudi Friedensreich Hundertwasser 4

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

78

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A városépítészet (urbanizmus)Az indiai Mohenjodaro a legrégibb városnak számít. A városok a közösségek tár-sadalmi, kulturális és gazdasági központjai. A városépítészet feladatai közé tartozik megteremteni az emberek életterének higiéniai-biológiai, pszichológiai-érzelmi felté-teleit, valamint a munkájához, szórakozásához, pihenéséhez, tanulásához szükséges feltételeket, továbbá az együttélés számos problémájának orvoslása. A legtöbb város különösebb tervezés nélkül fejlődött ki, s számos generáció közösségi művészeti alko-tása. A városépítészet főbb kifejezőelemei: az utcák, terek, parkok, de ide taroznak az adminisztrációs, rekreációs, egészségügyi épületkomplexusok, stb. is.

Az olaszországi Lucca főtere

A franciaországi Saint-Malo kikötő

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

79

Jean Dieuzaide, arckép

Cezanne, csendélet

Monet, tájkép

XII. MŰELEMZÉS

„A művészet olyan tevékenységforma, mely a szép-ség megalkotására törekszik azáltal, hogy különböző emberi és társadalmi funkcióknak érzékileg felfogható minőségek és értékek segítségével tesz eleget” Beke László

Egy műalkotás a formák és színek, az érzelmek, a gondolatok, lelkiállapotok, képzőművészeti technikák által kifejezett harmon-ikus, erőteljes és esztétikus ábrázolását jelenti. De mintahogy egy ember is a testből és lélekből épül fel, ugyanúgy a műalkotásnál is beszélhetünk annak materiális és pszichológiai elemeiről. A művész gondolatát, üzenetét tárgyi formába önti és a kommunikáció csak akkor teljes, ha valaki, a néző, látásával birtokba veszi. A mű materiális elemei tehát az anyagi forma, a képzőművészeti technikák lesznek, pszichológiai elemei, pedig a képi elemek a kompozíció. A pszichológiai el-emek nélkül a vászon és bot megmaradna a maga anyagi szférájában, és soha sem alakulhatna át zászlóvá, hogy Kosztolányi Dezső Zászló versére utaljunk. A mű megítélésének legelemibb formá-ja a gazdagság, a pompa, az érték csodálata, majd a fogalmi - érzéki szempont szerint fel-dolgozás. A következő lépésben a mű „továb-bgondolása” következik. Az első szint a téma, motívum felfedezése. Téma szerint egy festmény lehet : arckép, csendélet, tájkép, A képi elmek szempontjából, pl. a kife-jezésnél milyen elemek lettek alkalmazva (szín, vonal, vagy kontraszthatás). Milyen az eszkö-zhasználata. Emeltebb szinten elemezhetjük a tar-talom és forma közti összefüggéseket, vagy pedig a kifejező elemek újszerű használatát A művészi megjelenítés kategóriái szerint beszélhetünk síkbeliségről, térbeliségről, festői és vonalas ábrázolásról. Mennyire változatos a

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

80

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

a saját egyéniségét, a kor szellemiségét, érzéseit, fantáziavilágát, bizonyos jelképrendsz-ereket. A mű megértésére és a néző befogadóképességének szintjének nagy hatással van az öröklött modellek és környezetének sajátos kulturális nyelve. Ezek összesége emlék-képként, asszociációs bázisként beleépül a személyiségbe. Más művészi hozzáállást fog tanúsítani egy gazdag kultúr környezetből való személy, aki pl. gyakorta megfordul egy barokk templomban, mint az, akinek fő időtöltése az üres szórakozás. Minél komplexebb e birtokolt mintázat, annál fejlettebb lehet a befogadóképesség. A kulturálisan aktív tár-sadalmi csoportok műélvező és műértő dominációja egyértelmű. Egy műalkotás legfontosabb feladata, hogy képes legyen esztétikai élményt nyújtani. Ezt csak úgy érheti el, ha a hatáselemek egységes egészet alkotnak. A műélvezethez nem kell feltétlenül megértenünk az alkotást, tetszésünk vagy nemtetszésünk szinte azon-nal kiválthatja egy alkotás. A műértelmezés viszont sokkal összetettebb folyamat, a be-fogadó az esztétikai üzenetet átkódolja fogalmi szintre, tehát alkalmazza a stíluskritikai, ikonográfiai, tárgyelemzést. Továbbá nyított a nemszokványos műalkotások íránt (af-rikai, prekolumbián, stb., új ábrázolási konvenciók szerint készült alkotások). Mint ahogy a művészi, úgy a befogadói képességek is fejleszthetők és fontos az ízlésnevelés, az előítéletektől mentes, autonóm befogadói magatartás kialakítása. A be-fogadói kompetenciákhoz sorolhatnánk a vizuális nyelv ismeretét, a látványértelmezést, a vizuális információ megértését, a művészi kifejezést (művészeti ágak, műfajok, stí-luskorszakok, stílusjegyek, alkotások és alkotók, a mű tárgyi és kulturális környezete). A művész életrajzi adataival, stb. csak akkor érdemes foglalkozni, ha azok műformáló jelentősége egyértelműen igazolható.

Vermeer, életkép

A MŰTörténeti ismeretek(Művészettörténet)

A befogadó és a befogadó kora

Műelemzés

műalkotás Elemzést végezhetünk stílusjegyek szer-int is. Tudjuk, hogy a művészet nemcsak a művész belső világának, hanem korának is kifejezése. A mű közlendője mennyire bír kultúrára, korra, korszakra jellemző sajátosságokkal. Mennyire tartozik a stílus fő művészi vonulatához? Ábrazolási stílusában melyik eleme újszerű? Mennyire emergentív (gyökeresen újat létrehozó) mű az összefüggés, módozat, eljárás, kifejezés feltalálása, az elvonatkoztatás, vagy a szin-tetizálás szempontjából? A műalkotásnak időn és téren túl van még egy dimenziója, ez a metafizika szférája. Az alkotás metafizikus volta akkor valósul meg, ha a tárgyiasított formán túl a művésznek sikerül belevinnie alkotásába

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

81Dimitrije Popović, ceruzarajz

Lorenzo di Credi, ezustvessző

Gauguin, ceruzarajz

Rajz A rajz végig kíséri életünket. Amikor a gy-ermek először felfedezi ceruza mint nyomhagyó eszköz csodáját, nagy buzgalommal kezd el raj-zolni. Alapjában véve rajznak tekinthetjük a gon-dolatok és érzelmek sík felületen vonallal való kifejezését. A rajz képezi minden képzőművészeti alkotás alapját, tehát a szobrászat, építészet, fes-tészet, iparművészet segédeszköze - vázlat és tanulmányrajz formájában. A művészek nagy tisztelettel voltak a rajz iránt. Vasary szerint P. Uccello néhány ládányi rajzot hagyott maga után. Valójában a rajz megérdemelt helyét a művészeti kifejezésmódok között a reneszánsz-ban vívta ki. Leonardo da Vinci szerint: “A rajzot nem elég tudománynak nevezni, hanem istensé-gnek, mert a teremtés minden látható művét újra tudja alkotni.” A rajzeszközök lehetnek szárazak (ceruza, fémvessző, kréta, szén, pasztell) és nedvesek (tin-ta, tus, szépia). Ceruzarajz A ceruza tiszta nyomhagyó eszköz, s egyaránt használható lineáris és tónusos rajz készítésére. Mai alakjában a XVIII század óta használatos rajzeszköz. Régebbi időkben rajzesz-közként fémvesszőt használtak. Legismertebb az ezüstvessző. A ceruzát grafit por és agyag megfelelő keverésével állítják elő. Az összetétel arányától függően beszélünk kemény (H – 8H), közepes keménységű (HB) és puha (B – 8B) ceru-záról. Rajzolásra a puha ceruzát használunk, mert általa a tónusok egész skáláját ki tudjuk fejezni.

VIII. KÉPZŐMŰVÉSZETI KIFEJEZÉSMÓDOKÉS TECHNIKÁK

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

82

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Különböző nyomhagyóeszközök áttekíntése

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

83

Max Ernst két frottázsa

Dürer, szénrajz Japán szénrajz

Frottage A frottage (frotázs) kíváló rajztechnika kreatív játékokhoz. Egy érdes felület-re helyezett papírlapon a ceruza lágy dörzsölésével készül. Ezáltal kifejezésre jut a különböző anyagok textúrája. A frottáge technikában általában puha ceruzát használ-nak. Max Ernst emelte művészi színtre e technikát.

Szénrajz Az egyik legősibb rajzeszköznek számít a kiégett, elszenesedett faág. A szén-rajz, mint önálló rajztechnika a XIX századtól jelentkezik, habár tanulmányrajz készí-tésére jóval előbb használták (pl. Dürer). Jellemzően puha elmosódott nyomot hagy. A vonalak eldörzsölésével tónusgazdag, finom átmeneteket mutató, festõi hatású rajzot kapunk, tehát kiváló technika az árnyalatok, gyenge árnyékok és a világos-sötét át-menetek kifejezésére. Szénnel általában érdes papíron rajzolnak. A szénrajzot fixálni kell, mert a szén nem tapad a papírra. A rajzot ajánlott hajlakkal befújni, de léteznek különböző erre a célra készített fixatívok.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

84

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Degas, szénrajz Ingres, szénrajz

Rubens krétarajz Rembrandt, krétarajz

Krétarajz A kréta (feltalálójáról Conté-krétának is nevezik) fehér mészből és pigmentekből készül. A ceruzánál puhább, a szénnél, pedig keményebb nyomhagyó eszköz. Sűrű, szemcsés vonalakat hagy az érdes papíron. Krétarajzhoz használhatunk színes papírt is. A krétarajzot is fixálni kell.

Tusrajz A tus Kínából származik. Korom és különböző kötőanyag keveréséből készül. Kötőanyagként használható gumiarabika, sellak, zselatin, halhólyag, stb. A kínai tus lapokban kerül forgalomba és a művész kis edénykékben olvasztja fel használat előtt. Európában inkább a folyékony állagú tus ismertebb. Különböző színű lehet (pl. fekete,

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

85

A kinai tus

Zhang Roucheng, tollrajz Morandi, tollrajz

Van Gogh, nádrajz

sárgásbarna - a biszter-, kékes -a szépia). A tus-rajzok hibája, hogy festékanyaguk nem időtálló, a velük készült rajzok lassan megfakulnak.a)Tollrajz Egyiptomiak, görögök, rómaiak kezdték el először alkalmazni. A toll fajtájától függően különböző minőségű s érzékenységű nyomot hagy. Madártollal (hattyú, liba, holló, stb.) érzéke-nyebb, vékonyabb vonalak húzhatók. Nyomás-ra a toll kiszélesedik és a vonalak vastagabbak lesznek, megnyílnak. Gondolataink kifejezésére a tollrajz által a vonalak széles skáláját alkalmaz-hatjuk. A fémtoll által készült rajzok kevésbé érzékenyek, a vonalak kissé merevebbek.

b) Nádrajz A nád sokban hasonlít a tollhoz, csak kev-ésbé hajlékony, vonalai sokkal merevebbek, ro-bosztusak, a vonalak szélei kissé elmosódottak. Nádvesszővel erőteljes rajzok készíthetők. Mivel a nád nem képes nagyobb mennyiségű tust felszív-ni, a nádrajzot általában rövid határozott vonalak jellemzik. Ahogy fogy a tus, úgy halványulnak a vonalak, és ezáltal külön effektusok érhetők el. A technika az előbbiekben ismertetett jellemzőit van Gogh mesterien használta. Az ő rajzaiban szemtanúi lehetünk a technika és művészi jellem szerencsés találkozásának.

c) Ecsetrajz Rajzoláshoz sok művész szívesebben használ ecsetet, mert a legvékonyabbtól a legvas-tagabb vonalig variálhatja eszköztárát. Bizonyos motívumok csak e technika által eleveníthetők meg. A japánok és a kínaiak hegyes-ecsettel raj-

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

86

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bonnard, ecsetrajz Rembrandt, ecsetrajz

Hokusai, lavirozott rajz Matisse, száraz lavirozás

zolták tusképeiket. Sok művész, viszont azért nem szereti, mert nem javítható, s ezért biztos kezet igényel.

d) Lavirozás Sok művész alkotásában nem elégszik meg a vonal kifejező erejével, ezért tó-nushatások elérésére higított tust használ. Higított tussal lavírozott vagy úsztatott raj-zot kapunk. A lavírozott technika valójában átmenetet képez a rajz és festészet között, hisz nagyban hasonlít az akvarelltechnikához. Az alkotó a képet a világos árnyalatoktól a sötét felé építi fel. A lavírozott technikának két alfaját ismerjük. Elterjedtebb a száraz alapon készült lavírozás, általában a kész tollrajzokhoz adott tónusos kiemelésekről, effektusokról van szó. Rendkívüli effektusokat érhetünk el a nedves alapon készült technikával, mert a nedves alap elmosódott rajzot ad.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

87Hokusai, lavirozott rajz Matisse, száraz lavirozás

Grafika A grafika eszköztára szintén a vonal, felület, síkforma. Ám a rajztól mégis sok-ban eltérő képzőművészeti kifejezésmód. A legszembetűnőbb a különféle sokszorosító eljárás, amely által megsokszorozzuk az eredeti rajzot. Kulturális szempontból a grafikának épp ezért nagy fontosságot kell tulajdonítanunk. A grafi-ka elterjedésével a műalkotások kiléptek az elit szalonokból és a nagyközönség közelébe kerül-tek.. Nagyon sok műalkotás valamely grafikai technika által vált ismertté. Egyik legismertebb példája ennek Millet Angelusa, amely szinte minden XIX végi házban megtalálható volt. A rajz bemetszését valamely felületbe kör-vonalként már a barlanglakó csontkarcolásainál, vagy a gyermek elsõ rajzkisérleteinél láthatjuk. A legrégibb nyomtatási formák a hengerpecsétek (főniciai, mezopotámiai). Az elsõ ismert grafika 1432-ból való szent Kristófot ábrázoló német fametszet. A művész először papíron képtervet készít, majd a rajz végleges kialakítása a külön-bözõ anyagú nyomóformákon, az ún. dúcokon történik. A dúcok készítése és anyaga szerint beszélhetünk különböző nyomás fajtákról és technikákról. Fajtái szerint a művészi grafika le-het: 1. Magasnyomás – a nyomóforma felső felülete lesz nyomtatva, illetve a nem nyomóele-meket kell eltávolítani ( fametszet, linóleum-metszet) 2. Mélynyomás – a nyomóforma be-metszet vagy kémiai eljárással mart vonalai lesznek nyomtatva (rézmetszet, hidegtű, mezzo-tinta, rézkarc, akvatinta) 3. Síknyomás – a nyomólemez sík felületű, a rajzot fotókémiai eljárással készítik elő nyomta-tásra; a nyomó- és nemnyomó elemek azonos síkban vannak (litográfia) 4. Szitanyomás – egyesek a síknyomáshoz sorolják, valójában áteresztőnyomás, mert a kép kialakítása a szita egyes részeinek elfedésével készül 5. Digitális nyomás – a technológiai for-radalom nemcsak a nyomdaiparban hozott nagy változásokat, hanem a művészi grafikában is. Digitális alatt a rajzi elemek letapogatását és digi

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

88

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

tális adatokká alakítását, az adatok tárolását vagy továbbítását kell érteni. A digitális nyomógép nyomóformája soronként és pontonként kerül ki-alakításra. (ink jet printing, PT Plate)

A dúc és a nyomat

Fametszet A fametszet magasnyomású technika. A dúchoz erezete miatt általában körte vagy meg-gyfát használnak. A nemnyomó-elemeket (a ny-omaton fehér vonalak és felületek) kb. 1-3 mm mélyen távolítják el U vagy V alakú vésőkkel. Az európai fametszet általában gorombább vonalvezetésű, s közelebb áll a rajzhoz. Vonalak mellett a fametszet fény-árnyék hatások vis-szaadására is képes. A japán fametszet érzé-keny vonalairól ismert, s inkább a festményhez áll kö-zelebb. A japán fametszetekről tussal készülnek a nyomatok (estampe), ami nagyobb hozzáértést követel. A japán fametszet nemcsak művészi kifejezőképességével és nyomtatási módszerével különbözik az európaitól, hanem formátumával és a kötelező dedikálással is.

Derkovits Gyula, fametszet Utamaro, fametszet

Ulrich Han & Simon Nicolai Chardella, 1473, fametszet

Dürer, fametszet

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

89

Linóleummetszet A linóleummetszet a magasnyomás tech-nikája. A linóleum a parafa és lenolaj keverékéből készül. A linóleum megmunkálása könnyebb, mint a fáé. A nyomóelemeket kidomborodva hagyjuk, míg a nemnyomó-elemeket fémvésőkkel távolítjuk el. A linóleummetszet finom vonalú, sík hatású. A színes nyomat készítésénél minden színre külön dúcot kell készíteni. Az iskolai gyakorlatban alkalmazhatjuk a gipsz- és a kartonmetszetet, de dúcot alakítha-tunk ki különböző természetes vagy mestersé-ges anyagokból is. A munkaelv hasonló, mint a fametszetnél, illetve linóleummetszet esetében. A különbség magából az eljárásból fakad, a textil-darabot felragasztjuk egy lapra, s így alakítjuk ki a nyomó- és nemnyomó-elemek kompozicióját.

Rézmetszet A rézmetszet ismert mélynyomástech-nika. Rézlemez vésők általi metszésével készül, s kemény, férfias technikának számít. A rézbe való metszés technikája valószínűleg az ötvösök

Buday György, linóleummetszet

Dürer, fametszet

Picasso, linóleummetszet

Ernst Ludwig Kirchner, fametszet

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

90

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

műhelyéből terjedt el a XV. században. Kezdetben a fametszet vonalát utánozta, később inkább a toll-rajz vonala jellemző rá. A nyomoforma barázdáit fekete nyomdafestékkel betöltjük és a lemezre prés által erős nyomást gyakorlunk. Az alája he-lyezett papiroslap benyomódik a barázdákba, s az azokban levő festék egy része rátapad

Hidegtű A hidegtű technikája által hasonló effek-tusok érhetók el, mint a rézkarcnál. A különbség a lemezbe mechanikusan bekarcolt és nem savval maratott módszerből adódik. A bekarcolt vonalak aránylag sekélyek s ez kevesebb példányszámú grafikai lap nyomtatását teszi lehetővé.Mezzotinta A mezzotinta technikájánál speciális szer-számokkal felbarázdáljuk a lemez sima felületét, vagyis a képet pontokra bontjuk. A technika ál-tal mélytónusú fekete nyomatot készíthetünk. Azokon a helyeken, ahol világosabb hatást sz-eret-nénk elérni, le kell csiszolnunk a felületet. A sima felület fehér, a különböző érdeségű felületek különböző sötétségű tónust eredményeznek. Ál-talában más mélynyomású technikákkal szokták kombinálni.

Rézkarc A rézmetszet és a rézkarc közötti különb-

Dürer, rézmetszet

A mezzotinto eljárása

Dürer hidegtű

Goya, rézmetszet

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

91

G. Morandi, rézkarc

Rembrandt, rézkarc

Goya, akvatintaGoya, akvatinta

Ruprecht von der Pfalz, mezzotinto

ség a goromba és lágy fogalompárban határoz-ható meg. A rézkarc jellegzetésségéhez tartozik a vonalháló, amelyet sokszor alkalmaznak több-szörösen maratott dúcon. Ez által tónusokban gazdag a rajz, a világostól a bársonyosan mély fekete vonalak egymásba szövéséig. A rézkarc lényege a rézlemez viasszal való befedése. A grafikai vonal a viaszréteg tűvel való karcolása és az így felfedett vonalháló savval való maratása által készül.

Akvatinta Az akvatinta manapság a legközked-veltebb mélynyomástechnika. A lemezt először kolofóniummal vonjuk be, majd a rajzot aszfal-tlakkal visszük fel az így kialakított szemcsés felületre. A maratási mélységet szabályozza a felvitt réteg vastagsága és a porzás is.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

92

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Litográfia A litográfia, illetve kőnyomás síknyomási technika. A grafikai rajzot speciá-lis mészkőre visszük fel. Rajzolhatunk zsíros krétával vagy tussal, de lavirozot tech-nikában is. A litográfiai rajzképzés lényega a száraz és nedvszívó felületű kő és a vizet taszító zsíros felület. A litográfiai eljárás modern változata az ofszetnyomás.

Gericault Daumier, litográfia

M.C. Escher, mezzotinto Toulouse Lautrec, többsz1nű litográfia

Manet, litográfia M.C. Escher, litográfia

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

93

Vegyes grafikai technikák, kísérletezések

Robert Rauschenberg, Christian Schad, schadography

Gauguin xilography

ISmeretlen szerző, monotípia Cornelia Forster, monotípia

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

94

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Caravaggio, figurális kompozíció

Munkácsy Mihály, arckép

Cezanne, önarckép

J. Bijelić, akt

Festészet A festészet (képírás, piktúra) a képzőművészetnek azon ága, mely sík felületen színekből és vonalakból alakít esztétikai hatást ébresztő élményt. Az őskori barlangrajzok ta-nulsága szerint a festés az ember veleszületett ösztöne, s általa utánozza a síkon a valóságot. A szobrászattól eltérően a térélmény ábrázolására a festő kifejezőeszközei korlátozotabbak – alulról felfelé, jobbról-balra, elölről hátrafelé. A festészeti ábrázolás két lényeges esz-köze különböztethető meg, ezek: a testi valóság és a látszat ábrázolása. A testi valóságot a fes-tészet a rajz, a rajzolat által ábrázolja. A rajzolat körülírja a formát, illetve a formák testi kiterje-dését jelzi a síkon; a szín által pedig a köröttünk lévő valóság szineit fejezi ki, illetve jelzi a valóság látszatát. A festészet kifejező elemei közé sorolhatjuk még a fény-árnyékot és a textúrát. A fény-árnyék ál-tal érzékelhető a forma térbelisége (plaszticitása), a textúra által, pedig az anyaga. A festészeten belül megkülönböztetjünk a könyv-, a tábla- és a falfestészetet. Az ábrá-zolásmódját illetően megkülönböztethetünk természethű (figuratív) és elvont (absztrakt, non-figuratív) festészetet. A festő általában a valóság hatását szemlélteti alkotásán, de saját felfogá-sa, élménye szerint megváltoztatja azt - még a természethű ábrázolásnál is. Az ábrázolás tárgya szerint a festészet felosztható: 1. figurális kompozíció – történeti, vallá-sos és mitólogiai tárgyú kép, csoportos festmény, életkép (genre), akt; 2. arckép (portré), önarckép; 3. állatkép; 4. tájkép – szárazföldi-, tengeri- (marina), építészeti- (veduta, illetve látkép) kép; 5. csendélet.

A festői gondolat, érzelmek kifejezésére több technika áll rendelkezésre. Mível a festék különböző anyagokkal oldható, ez meghatározza az egyes festészeti technikák jellegzetességét is. í A kötőanyag típusa szerint vannak vizes, olajos és emulziós (finoman szétoszlatott vizes és olajos részecskékből álló) festékek. A festék-

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

95

Kalf, csendélet

Henri de alone Toulouse-Lautrec, pasztell

Rubens, pasztell

Potter, állatkép Konjović, tájkép

anyag megszabja az ábrázolás esztetikáját. Egyes festészeti technikák által visszafogotabb, mások által szabadabb festészeti eljárások valósulhatnak meg. A szabadabb technikákhoz soroljuk a mi-niatúrfestést, az akvarellt, a temperát, a gouache-t (guás), a pasztellt, az olajfestést, az akrillt, a kol-lázst. A visszafogottabb technikák jellegzetessé-ge a dekoratívitás. Ezekhez tartozik a mozaik, az üvegfestés (vitrázs), a viaszfestés (enkausztika), a száraz falfestés (al secco), a nyirkos falfestés (al fresco), a sgraffito.Pasztell A többi festészeti technikához hasonlóan a pasztell is pigmentporból és kötőanyagból áll, de itt a kötőanyag minimális. Nevét a pasztaszerű anyagról kapta, amelyból rúdacskákat gyúrnak. A kötőanyagtól függően beszélhetünk száraz és olajos pasztellről (zsírkréta). Sajátosságaiból fak-kadóan a rajz és a festészet között áll. Eleinte rajz-technikaként alkalmazták és csak a XIX századtól használt a festészetben, az impresszionisták ked-venc festészeti technikája. A pasztell puha, lágyan elmosódó nyo-mhagyó eszköz, s e sajátossága igazán a durvább felületű papíron jut kifejezésre (sokszor tónusos papírt használnak). A pasztellt sok árnyalatban gyártják, mert színkeverést nehéz elérni vele. Az egybemosódó finom színátmeneteket bedörz-söléssel tudjuk elérni. Hasonlóan a krétarajzhoz fixálni kell, s ezek a rögzítőszerek kissé sötétítik a pasztellt.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

96

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Az olajpasztell kötőanyaga a viasz. Sokban különbözik a szárazpasztelltól, nem törlödik le az alapról, intenzívebbek a színei és könnyebben elsajátítható a festőtechnikája. Érdekes effektusok érhetők el, ha terpentinbe mártott ecsettel feloldjuk színeit.

Akvarell Az iskolai használatban a vízfesték a legelterjetebb technika. Az akvarell, mint technika sokkal összetettebb. A festők a legnehezebben elsajátítható technikaként tartják számon. Nevét a vízről (lat. aqua) kapta. Az akvarellfesték vízben oldható növényi enyvekből és színporból készül. Már az egyiptomiak is ismerték, mégis Albrecht Dür-ert tartják szülőatyjának, hogy aztán a XVIII században váljék ismertté, az egymáson áttetsző rétegekben felvitt, lazúrosan festett angol akvarell technikaként. Jellemzője a friss, tiszta színek, finom, áttetsző tónusok, sokszor lírai hangnem. A fehér szín nem használatos. A művész festői képét fokozatosan építi fel a világostól a sötétig. Az akvarell technikának két alfaját ismerjük: a száraz és a nedves alapon való festést. Az első esetében az egyes festékrétegeket száraz felületre visszük fel, s az egyes rétegek áttetsző színei láthatók maradnak. Ez által új kollorisztikus értéket kapunk. A nedves papírfelületre való festésnél a színeket foltként visszük fel, s az összefolyó és összemo-sodó színek új képzőművészeti effektusokat hoznak létre. Általában a két technikai eljárás keveredése a jellemző.

Renoir, pasztell Degas, pasztell Modigliani, kréta és guás

Kandisky, akvarell Ma Yuanyu, akvarell

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

97

Signac, akvarell Turner, akvarell

Rubljov, tempera

Klee, permetezett akvarell

Tempera A tempera pigmentek és olyan különböző kötőanyagok (emulziók) keveréséből készül, amelyek vízben oldódnak (száradás után a festőréteg vízben oldhatatlanná válik). A tem-pera kötőanyagai a tojás, kazein, gumiarábikum, újabban a műgyanták. A középkori mesterek tojástemperát, Bizáncban, pedig viaszos tem-perát használtak. Az olajfestés feltalálásáig a leg-közkedveltebb technikának számított. Sok ismert reneszánsz művész a festést először temperával kezdte, majd utánna tért át az olajfestékkel való festésre. Az akvarelltől sokkal sűrűbb technika, amely fedőréteget képez az alapon. A tempera-festék gyorsan szárad és csak egymás mellé vagy fölé lehet alkalmazni, az ecsetvonások összemo-sodása lehetetlen. Jellemzői közé tartozik, hogy színe nem változik, időálló, és a világos színtar-tományokban a legszebb. Hiányossága, hogy száradáskor kissé megvilágosodik és nem ad mélyfényű hatást.

Gouache (guás) A gouache fedőfestékként használható vízfesték, amely fedőfehér hozzáadásával át-látszatlanná válik. A gouache technika nagyon rég óta használatos, a középkorban általában a könyvfestésben használták iniciálék és minia-túrok festésére. A technika mai jellege a XVIII századra vezethető vissza. A technika sokban hasonlít a temperához; sajátosságai közé tar-tozik, hogy a színek keveredése nélkül több réteg festhető egymásra. A képalkotás a sötéttől a vi

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

98

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Kazimir Malevich, tempera Andrew Wyeth, tempera

Jan Van Eyck, olajfestmény Tizian, olajfestmény

lágos felé történik, általában tónusos papíron. A festést először középtónusú féligfedő színnel kezdjük, majd fokozatosan mind sűrűbb festékréteget viszünk fel a képfelüle-tre. Az újabb időkben más festészeti technikákkal szokták együtt alkalmazni – gouache és akvarell, gouache és kollázs, gouache és pasztell.

Olajfestés Habár sokkal lassabban szárad mint a tempera, mégis a legáltalánosabb és legszélesebb körben használt festészeti eljárás. Ennek az az oka, hogy színei sokkal mélyebbek, és fényesebbek, mint a temperafestékké. Nevét kötőanyagáról kapta. Az olajfesték kötõanyaga az olaj (lenolaj, dióolaj, mákolaj). Az olajfestés technikája Németalföldről indult el, első kiváló művelői a Van Eyck fivérek. Megjelenése nagy for-radalmat jelentett a művészettörténet egész fejlődésére. A velencei festészet virágzása, például az olajfestés technikája által indult el.Az olajfesték sajátsága az áttetszőség. A fény lehetővé teszi a legkülönbözőbb felületi minőségek, festői hatások elérését. Olajjal általában beenyvezett olajalapozású vászonra festenek, de alkalmazható deszkára is. Festőmód szerint az olajfesték használható mint fedőfesték vagy mint lazúrfesték. A reneszánsz festők többnyire az aláfestéses, többrétegű lazúros technikát alkalmazták.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

99

Leonardo da Vinci, olajfestmény

F. Bacon, olajfestmény Ribera, olajfestmény

Freskó A falfestmény leggyakoribb típusa a freskó, amelynél a festék kötőanyaga maga a mész. A mai értelmezésben a freskó falfestményt jelent, habár a falfestészetnek több eljárása is ismeretes. A freskó a nedves, nyirkos vakolatra történő festészeti tech-nikát jelenti. A középkori és reneszánsz művészet főbb alkotásai ebben a technikában készültek (Giotto a páduai Cappella dell’ Arena freskói; Michelangelo mennyezetké-pei a Sixtus-kápolnában; Raffaello Athéni iskola, stb). A pigmentek alkalmazhatósága a mészállóságtól függ, ez oknál fogva a freskó palettája jóval szerényebb. A mészálló festékport mészvízzel, mint kötőanyaggal kev-erik A művész a még friss, nedves vakolatra dolgozik és így a festék több milliméter mélyen felszívódik. Mível a vakolat száradása sem elhanyagolható tényező (6-8 óra), a művész mindig akkora nagyságú vakolatot visz fel, amekkorát képes befesteni. A freskófestés gyorsan cselekvő, biztos festőmódot feltételez. Mivel nem alkalmazható az utánfestés, a művész természetes nagyságban megfestett kartonokról másolja át a felvakolt felületre azokat a részeket, amelyeket festeni fog. Az átmásolási eljárás a

A lazúros rétegek olajban erősen oldott színei átvilágítanak az új rétegen és finom színhatást adnak. A természetes fény ragyogásában meg-mutatkozó természetet kedvelő plan-air festők „alla prima” festettek, vagyis egy rétegben. Az impresszionista festők tiszta festékkel szabad és laza ecsetvonásokkal dolgoztak. Rembrandt impasto technikát alkalmazott, ami a festékek e-csetek, festőkések általi vastag felrakását jelenti. Az olajfesték lassú száradása alkalmat ad a fest-mény javítására, a kompozició átalakítására, de egyben a hibák forrását is jelentheti. A technikai ismeret hiánya, a rossz alapozás és egyéb okok miatt a festékréteg megrepedezhet. Az olajfest-ményeket száradás után védőlakkréteggel fed-ték. Hosszú évek során a festőnek a lakkozás technikája volt a féltve őrzőtt titka.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

100

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Giotto , freskó, részlet Masaccio, freskó, részlet

Michelangelo, freskó

következő: az eredeti kép körvonalait kilyuggatták, majd a vakolatra helyezve egy zsákocskába helyezett festékkel, krétaporral vagy szénporral átdörzsölték, hogy pon-tozott körvonalak keletkezzenek a vakolaton és elősegítsék a kompozíció kivitelezé-sét. A freskó általában nagy méretű; monumentalitását maga a formák megra-gadása és a folthatásra törekvő festőmód is fokozza. Üdeségében vetekedik az akvarell technikával, színei selymes hatásúak, rendkívül időálló technika. Az al secco technikája kevésbé bravúros festőkészséget igényel a művésztől, mert a teljesen kiszáradt falfelületre fest, sokszor enyves vagy kazein alapú festék-kel. Az al secco technika kevésbé idõtálló a freskónál. Sokan gúnyosan ál-freskónak nevezik, mert a színek távol elmaradnak a freskó üdeségétől, fénytelenek, inkább pasztell hatásúak.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

101

Mozaik a ravennai San Vitale templomból

Pompeei freskó Rivera, muráll

A XX századi művészetben ismertek a mexikói murállok. Rivera, Orosco és még sokan mások hatralmas falfelületeket festettek meg freskó technikában.

Mozaik A mozaik apró színes (üveg, kő, fém, zománc) kockák, lapocskák összeillesz-tésével készült padlót vagy falat borító kép vagy díszítmény. A legrégibb mozaikok Mezopotámiában készültek (Ur és Uruk városokban). Ismertek a görög, a római kori (pompeji) és a bizánci mozaikok. A görög padlómozaikoknál már színes üvegkockákat is felhasználtak a főleg geometrikus kompoziciókhoz, a bizánci mozaikot a féldrágakő és aranylemezes berakások is jellemezték. Bizáncon kívűl még ismertek a ravennai mo-zaikok. A mozaik dekoratív jellegű, a művész nem igyekszik a térhatású formák ábrá-zolására, a sok kis kocka optikai hatást kelt a nézőben.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

102

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Vitrázsablak a Saint Denis katedrálisból

Louis Comfort Tiffany, vitrázsGeorges Braque , kollázs

Vitrázs, vitrail, (vitráj) A vitrázs a festett üvegablakok művészete. Az üvegfestészet valamennyi technikai eljárása azt a célt szolgálja, hogy a kép a hagyományos technikai eljárásnak megfelelő látványt nyújtson. A középkorban az üvegfestményt fényáteresztő képessége, a ragyogása miatt tökéletesebbnek, magasabbrendűbbnek tartották a táblaképnél, miniatúránál vagy faliképnél. Két technikát kül-önböztetünk meg. Az első a régebbi, amikor a kontúrok szerint kivágott színes üvegidomok összekapcsolása I keresztmetszetű ólomszalagok-kal történik, a másik pedig a modernebb, a Tiffa-ny-technika, amelynek során az üvegdarabkákat vörösréz fóliával vonjuk be, mindegyiket külön-külön, s aztán forrasztjuk össze. A Tiffany, kezdete az 1880-as évekre nyú-lik vissza, amikor a művészeti ág megalkotója és névadója a párizsi világkiállításon bemutatta az első egyedi megmunkálással készült lámpát.Kollázs(collage, franc., ragasztás) A kollázs technikában az ábrázoláshoz a festéken kívül, a képre ragasztott textil-darabokat, papírszeleteket és más kisebb tárg-yakat is felhasználnak. A festészetben először a kubisták (Picasso és Braque) alkalmazták, de a szürrealisták is fellelték a benne rejlő technikai lehetőségeket, amely által meghökkentő és várat-lan kompozíciókat alkottak.. A kollázs technika főszereplője az anyag és szinte bármilyen anyag felhasználható a képalkotásra.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

103

Peć ..............................................Odilon Redon .....................................

Karoling könyvillusztráció..................................................

Henri de alone Toulouse-Lautrec ...........................

Chagall ...................................

El Greco ....................................Jan Vermeer .............................

Határozza meg az alábbi festmények technikáját!

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

104

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Szobrászat A szobrászat alapeleme a massza (tömeg), és a művész a kidomborodó és bemélyedő tömegek által teremti meg a közvetlen testiséget. A szobrászati térformák az emberi alak beállítása szerint lehetnek: frontális beállításúak (a csípő és váll vonala párhuzamos, az alak szimmetrikus), kontraposzt (a test egyensúlya az egyik lábra nehezedik és ellentétes irányú mozgásokból áll össze), khiazmus (túlfokozott kontraposzt beállí-tás). Az alak beállítása szerint tehát az ábrázolási módok az egyes szobrászati stílusok archaikus (kezdetleges) érett avagy hanyatló korszakához tartoznak. A görög szobrászokat a test tökéletes ábrázolása és a mozgás különböző fázisainak érzékeltetése foglalkoztatta. Nagyon sok antik szobor sérülten, torzóként maradt ránk. Michel-angelo szerint a jó szobor tojásdad alakú, amelyet ha legörgetünk egy hegytetőről, nem sérül meg.A leggyakoribb anyagok, amelyekkel a szo-brász gondolatait kifejezi az agyag, a gipsz, a kő, a márvány, a bronz és a fa , de szinte nem létezik olyan anyag, amely nem használható fel – deszka, fémlemez, húzal, szög, rongy, műanyag, sógyurma, használati tárgyak, stb. Az anyagtól függően több megmunkálási eljárást is-merünk, mint a mintázás, az öntés és a faragás. A puha anyag, mint amilyen az agyag, kön-nyen mintázható, a kemény anyag csak faragás-sal alakítható. A görögök dekoratív színezést alkalmaztak a szobrok díszítésére (mélykék és vörös, fekete és vörösbarna színeket használ-tak). A művészettörténet hosszú korszakaiban mellőzték a színezést, de a mai poszt-modern szobrászatban újra megjelenik a festett szobor.

Agyag Az agyag egyike a legalkalmasabb an-yagoknak a szobrászati forma megalkotására. Nem is csoda, hogy a neolitikum óta közkedvelt ábrázolási anyaga a szobrászoknak. Az agyag puha, képlékeny anyag, jól formázható, kön-nyen alakítható ujjal és modelláló vesszővel. Magát a formaalakító eljárást mintázásnak nevezzük. A mintázás általában a kisebb elemek hozzáadásával történik. Az agyag a legtöbb szo-brász elengedhetetlen technikája, az agyagmin

Egy görög szobor gipszöntete különböző nézőpontokból

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

105

táról gipszöntvényt készít (előbb negatív, abból pozitív gipszformát öntenek) , s ezek képezhe-tik alapját a fafaragásnak, a fémben való öntés-nek, de önálló alkotásként is használatosak, ha kerámiakályhákban kiégetik, ami által tartóssá válnak. Ilyen eljárással készül a terakotta.

Bronz Az agyag szoborról készült gipszöntet képzi a bronz szobor alapformáját. A bronz többféle fémet, pl. rezet és ónt tartalmazó ötvözet. A bronz-szobor belül üres, idővel zöld rézoxid patinát kap. Fafaragás A fa régóta ismert mint szobrászati an-yag, a görögök, pl. olívafából faragták szob-raikat, a gótikus művészetben, pedig közked-velt a hársfa. A fa tulajdonságait illetően jól faragható, időálló anyag. A fatörzs alakja, ke-ménysége és struktúrája határozza meg a szo-brászati formát. Sok művész szerint maga a fa anyaga határoza meg a szobor témáját. A szo-brásznak számolnia kell az erezet és a fa rost-jainak vonulatával és e szerint kell a fölösleges fát tisztán és simán eltávolítania, anélkül, hogy az szilánkossá válna. Erre a célra a fafaragáshoz különböző alakú szobrászvésőt használnak.

Az öntőforma keresztmetszetben

Claudel

Risto StijovićGótikus faszobor

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

106

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Kő A kő hasonló rangot jelent a szobrászat-ban, mint amilyen az olaj technikája a festészet-ben. A szobrászatban különböző keménységű követ használnak, a legpuhább homokkőtől a kemény gránitig. A homokkő leginkább az épül-etszobrászatban használatos, és a környezetszen-nyezés miatt nagyon sok gondot okoz a régi művek megvédésében. A kövek különböző színűek. Még a márványok között is nagyon sokszínűt és mínőségűt ismerünk. A szobrász számára ez nem elhanyagolható. Köztudott, hogy Michel-angelo hosszas várakozás és válogatás után lelte meg a megfelelő márványt egyes alkotásaihoz.

Gótikus homokkőszobor, épületszobrászat

Michelangelo, a Medici kápolna részlete, márvány

Spoerri , műanyag David Smith, huzal Meret Oppenheim, szörme

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

107

Iparművészet(alkalmazott művészet; ang. Applied Art; franc. arts décoratifs) A festészeti, szobrászati, stb. alkotásokat általában besorolhatjuk a képzőművészet vagy a népművészet csoportjába, attól függően, hogy ere-deti, magas értékeket képviselő szépművészeti, vagy népi hagyományokra épülő műről van szó. A XIX század közepétől kezdve megjele-nik a művészi kézművesség fogalma, amely minden olyan alkotásra vonatkozott, amelynek gyakorlatias értéke volt. Később megjelent az iparművészet fogalma. Az iparművészeti alko-tás nem sorolható be sem a képzőművészeti, sem a népművészeti kategóriába. Az iparművész a széles néptömegeket szólítja meg alkotásával. A népművészettől eltérően, nem csak egy adott nép tradíciója keretében alkot, hanem művével az egyediségre, az újszerűre, de a díszítésre is törekszik. Az iparművészeti alkotás, esztétikai értéke mellett, gyakorlati célra készült használati tárgyat is jelent. Az iparművészet tágabb értelem-ben vett képzőművészet, a vizuális kultúra azon ága, amelyhez a tárgyalkotó és a környezetet díszítő műfajok tartoznak. Az iparművészet kat-egóriájába sorolhatjuk azokat a műtárgyakat, amelyek valamely ipari technológiai eljárás segít-ségével készültek. Újabban használatos az alka-lmazott művészet kifejezés, valamint a design (dizájn), ami ipari formatervezést, tárgyalakítást jelent. A formatervező olyan képességgel ren-delkezik, amellyel képes ötletét megvalósitani és megma-gyarázni egy tárgy megformálásában. Dolgozhat egyedül, mint a fazekas, aki ötletét a fazekaskorongon valósítja meg vagy akár csapat-munkában, pl. egy autó formatervezésének me-goldásán. A jó tárgyalakítás fontos követelménye a funkcionális jellege, illetve használati értéke, eközben azonban szépérzetünk kielégítésére is törekszik, vagyis a használati tárgyat hozzáillő szép formákkal, ékítményekkel és színekkel nemesítik. Nem hanyagolható el az ergonómia-i követelmény sem. Az ipari formatervezés-nél fontos szempont az anyag és az ipari kiv-itelezés megfelelő módszerének kiválasztása.Az iparművészet jobbára önálló ágai an-yaguk szerint csoportosítva a következők: az

Bucchero edény

Bucchero_kantharos

Otto Wagner, Majolika Haus

Lalique

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

108

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

ötvösség, a fémművesség, a belsőépítészet, a környezettervezés, a textilművészet, a gobelin, a batik, a szőnyeg, a ruha- és jelmeztervezés, a díszlet-, a báb-, a bútorkészítés, a bőrművesség, a kerámia, a porcelán, az üveg, a könyvművészet, a grafikai formatervezés (plakát, reklámter-vezés), az ipari formatervezés, a dekoratív fes-tészet. Ide sorolható a mai tömegművészet is.

Kerámia A kerámia az athéni Keramaikosz térről kapta nevét, az ottani fazekasok telepéről. Ám a kerámia sokkal régibb, már a neolitikumi ősember is ismerte s úgyszólván végigkíséri az emberiség történetét. A babiloniak és az asszírok színes zománccal bevont, alakos díszű csempékkel borították épületeik falát. Legismertebb a görög kerámia. A görögöknél a díszítés alapján megkü-lönböztetünk geometrikus, fekete és vörös alakos és fehér alapú vázákat. Az etruszk keramikusok a görög formákat fejlesztették ki és teremtették meg a jellegzetes stílusukat. Az etruszk művészetben ismertek a kerámia szarkofágok, de a kerámia mesterfokát az un. bucchero vázák képviselik. A kerámia alapanyaga az agyag (amit fazeka-skorongon vagy kézi formázással alakítanak használati és dísztárgyakká. Az agyagtárgyak 100 Co-on elvesztik a bennük levő nedvességet, s az égetéskor kapja meg az edény a szilárd-ságát. A nem festett kiégetett edényt terrakot-tának nevezik, ám a kerámia jellegzetessége a festés. A nem kiégetett edényeket engobbal festik, a kiégetett edényeket pedig különböző fém-oxidos mázakkal. A kerámia jellegzetes színét a második égetés után kapja meg. A kerámiaedény díszítése ezenkívül még kar-colással és plasztikus díszítéssel is történhet. A kerámia megmunkálása, festése szerint lehet ke-ménycserép, kőcserép, fajansz vagy majolika, stb. A legfinomabb agyag a kaolin, kaolinból készül a porcelán. Az eljárás Kinából terjedt el, s a kínai porcelán a mai napig a kiváló minőség jelképe.

Geometrikus díszítésű váza

Fekete alakos, Francois váza

Vörös alakos Antaeus kráterZsolnay, Halaszolany

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

109

TextilművességA “texere” latin szó, jelentése: szőni. A textilművességhez (tapisserie) sorolhatók a szövéssel készült szönyegek, gobelinek, falikárpitok és egyéb textilből készült alkotá-sok. A középkori textilművesség eredeti rendeltetése a belterek falainakt díszítése, de ugyanakkor a hidegtől is óvja. A szövők előre kitervezett karton alapján szövőszéken alkották meg a különböző figurális kompozícióikat. A gótikus kárpitok telt (kék, vörös, sárga) színekben készültek a főnemesi udvarok részére. A középkorban alakultak a nagy manufaktúrás alkotóműhelyek, amelyekről az egyes falikárpitfajták nevüket kapták. A leghíresebb a Gobelin testvérek manufakturája. A kartonok kitervezé-sében és megrajzolásában a kor ismert művészei vettek részt (Le Brunn, Goya).Más szellemiséget képviselnek a keleti szőnyegek, amelyek csomózással készülnek. Jel-legzetességeik közé tartozik, hogy elvont, orientális díszítményjellegű a formaviláguk. Csomózási fajtáik szerint ismertek az indiai, a perzsiai szenné és a török, a kaukázusi jordesz.padlószönyegek. A szönyeg értékét a csomók száma szerint állapítják meg.A textilmunkák közé sorolhatjuk még a nyomott textileket. Díszí-tésük szerint lehetnek dúcnyomással (kékfestő) és batikolással készültek.A batikolás technikája ázsiai eredetű. Jávai dialektusban selyemfestést jelent méhviasz segítségével.. A technikát leginkább a gazdagon díszített kelmefestésre alkalmazzák, s viaszolással alakítják ki a kelme mintázatát

Galle, palackdugoval majolika Tiffany vázája

Jávai batik

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

110

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A díszítmény – ornamentika Az ipar- valamint a népművészeti alkotások elengedhetetlen eleme a díszít-mény. Az ősidők óta napjainkig alkalmazzák a stilizált növényi, állati, figurális va-lamint geometrikus motívumokat a dekorációban, de megtalálható az épületszo-brászatban, valamint a szobászati alkotásokon is. Az ornamentika magán viseli valamely kor és nép jellegzetességét. A díszítmény jellegzetessége a szabályos ritmi-kus ismétlődése valamely felületen. A kifejező elemek szerint beszélhetünk lineáris, festett, vagy plasztikus díszítményről. Térbeli kiterjedése, valamint a motívumai szerint a következő díszétményeket különböztethetjük meg: a szalagdíszítmény, a szegélydíszítmény, a rozetta, a meander, az arabeszk, a spirális, a vignetta stb.

A francia Gobelin műhely alkotása A híres angersi Apocalypse falikárpit

Gobelin részlet Jagoda Buić két háromdimenziós kárpitja

Szalagdíszítmény Palmetta Rozetta

Meander Arabeszk Spirális, Robert Smithson

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

111

IX. IRÁS ÉS TÍPOGRÁFIAAz írás feltalálása a legrégibb időkben kereshető. mondhatni, hogy egyidejű a rajzolással. Szoro-sabb értelemben, az írás alapformája a foga-lomírás (ideográfia), ehhez tartozik a későbbi képírás. Nagyon sok régi kultúra nem volt képes fennmaradni, mert írás nélkül nem volt képes kultúrális örökséget hagyni az útókorra. Az első betűírások párhuzamosan jöt-tek létre, habár a föníciaiakat tartsuk a betűírás atyainak (i.e. 17. sz). Az első betűírás jellege a mássalhangzók rögzítése, a beszélő hozzágon-dolja a magánhangzókat. A lenti ábrán nyomonkövethető a latin írás fejlődése az ó-

Az ó-egyiptomi hieroglif írás

AA A A A A A

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

112

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Az égei civilizáció írása A mai írás alapját képező római kapitel

egyiptomi hieroglifektől, a főniciai, ó-héber, görög, stb. írástól a mai korig. A gondolatok megőrzésére és felidézé-sére kialakítottak különböző technikákat, s ezeket absztrakt kommunikációs eszköznek tekinthetjük, ezek a hexameter, a dallam, a ritmus, a rím stb…Az idővel való szembeszegü-lést jelentették a “tudásgyűjtemények”. Ismertek voltak a sumér, mezopotámiai agyagtáblák. A középkorban kézírásos kódexek készültek nagy számban, de az írástudás kiváltságos társadalmi szerepekhez kötődött. A kézi írás-sal készült kódexek egy példányban készül-tek, ez korlátozza az azonos időben olvasás számát. A középkorban előfordult, hogy a kó-dexeket lánccal rögzítették, hogy megvédjék a lopástól. Kinában már 600-tól könyveket nyo-mtatnak pecsét-technikában. Az igazi könyvnyomtatás Gutenberg találmánya, aki rájött, hogy a szavakat betűkre lehet szétszedni és ólomból lehet betűt önteni. Az első nyomtatott szöveg 1453-ből Gutenberg 40 soros nyomtatott Bibliája, amely a kódex-hez hasonló. A betűszedés nyomtatás 1450

Sumér 1rás Magyar rovásírás

Dísztû felirat i. e. 700 körül: “Marios med fhe fhaked Rumasioi”, azaz “Mariosz készített engem Rumasziosznak”

Gutenberg 40 soros nyomtatott Bibliája

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

113

körül vált ismertté, s Gutenbergnek köszönve megváltoztatta a világot. A történet szerint Gutenberg kevésbbé élvezhette a sikert, mert a beavatottak aztán kiforgatták találmányából a mestert. A történeti tények mindenesetre nagyon ködösen emlékeznek meg Gutenbergről, még azt sem tudni, hogy hol készítette a híres Bib-liáját.

A típográfia A típográfia a szöveges közlés meg-formálásával, kép és szedett szöveg együttes elrendezésével foglalkozik. Szó azt jelenti: tí-pusokkal írni. görögül azt jelenti, hogy vert vagy vésett ábra, pedig azt, hogy: írni. Ezt a kifejezést a 16. sz. közepétől használjuk, azelőtt azt a találmányt, amit Gutenbergnek tulajdonítanak, úgy nevezték: tollnélkül írni. Gutenberg óta érvényben vannak bizo-nyos szabályok a könyvnyomtatás, szövegtörés stb. terén, amelyek ugyan kisebb-nagyobb vál-tozásokon estek át, de a grafikus formatervezők mindenképen betartják az alapvető elvet, s az pedig az olvashatóság. A mai tömeg pub-likációban sokszor a szabályokat nem tartsák be. A számítógépes szövegtörés nem minden alkalommal eredményezi az esztétikai élményt. A könyvnyomtatás mindenek előtt művészet. Mindenki, aki könyvtervezéssel foglalkozik két módon kezdheti el a tervezést: vagy előbb a szövegrészt, vagy a könyvborítót és könyvkötést tervezi meg. A tervezésnél a funkcionális kiv-itelezés, az olvashatóság és a könyv értéke kell, hogy legyen a mérvadó. A könyv elsősorban egy kulturális termék, de a tudás és az eszmék terjesztője és csak esztétikus voltában töltheti be ezt a funkciót, tehát megfelelő módon re-produkálja a könyv tartalmát. A könyv egy egységet alkot, ugyanazon esztétikai koncepció szerint készül a könyv összes eleme: a betűk, az illusztrációk, a ti-pográfia, a szín, a könyvkötés és a könyvborító harmonikus egységet kell, hogy alkosson. A könyv formátumát is a tartalom függvényében kell meghatározni. A prózai olvasmányok 10 pontos betűkkel készülnek,

Gutenberg és a Biblia részlete. Jól látható, hogy a betűk nem egy egységes forma szerint lettek kiöntve

A - 10 pontos betűA - 12 pontos betűA - 14 pontos betűA - 18 pontos betűA - 22 pontosA - 30 p. betű

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

114

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

oldalak méretaránya, pedig 11 x 18 cm, 11 x 19 cm vagy 12 x 20 cm lehet, kivételt képezhet-nek a tudományos publikációk, vagy a gazda-gon illusztrált művészeti könyvek, amelyek formátuma 21 x 24 cm vagy 24 x 27 cm. Nem hanyagolható el maga a papír mínősége sem. A jől kiválasztott betűtípusok jól olvashatóak, szinte észrevehetetlenek. A felnőtt olvasónak legjobban megfelel a 9 illetve 10 pontos betű nagyság, a 8 pontos fárasztó. A kezdő olvasók és gyerekek részére 36 pontos, az első osztály végére 16 pontos betűméret javasolt. A második - negyedik osztályos gyerekek részére 12 - 14 postos méret a legmegfelelőbb. A túl hosszú sorok olvashatatlanok. A betűsorok 18-22 cice-ró illetve 8-10 cm kell, hogy legyenek. Fontos a szóközök aránya is, háromnegyedes. Kerülni kell a túl sok szóelválasztást is. A 10 pontos betűméretek sorközei rendszerint 2 pontosak, a sűrűbb sorok olvashatatlanok. A fejezetek címei általában nagyobb méretűek, ritkított vagy félkövér betűvel. ….

A betűk és a kép harmonikus összhangja

Dinamikus tipográfiai megoldás

Az első cirill írásemlék, a Miroslav kódex

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

115

Románkori betűstílus Gótikus betűstílus

Reneszánsz betűstílus, Dürer monogrammja Neoklasszicista betűstílus

Leonardo da Vinci betűi Garamond betűi

Az első cirill írásemlék, a Miroslav kódex

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

116

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Camera obscura

Nicéphore Niepce, az első rögzített fénykép, 1826

Talbot, talbottípia,1835 körül

XI. A FOTOMŰVÉSZET ÉS A FILM

A fotógráfia„A képek jelentés teli felületek. Kiemelnek valamit - többnyire - a “kinti” téridőből, és ezt absztrakcióként (a téridő néhány dimenzióját a sík két dimenziójára szűkítve) teszik elképzelhetővé számunkra.” „a kép-nek ez a saját térideje, nem más, mint, a mágia vi-lága, egy olyan világ, amelyben minden ismétlődik, és minden részt vesz egy jelentésteli kontextusban. Az ilyen világ szerkezetileg különbözik a történeti linearitástól, amelyben semmi sem ismétlődik, és mindennek oka van, és következményei lesznek. Pé-ldául: a történeti világban a napfelkelte a kakaskuko-rékolás oka; a mágikusban a kukorékolás a napfelkeltét jelenti, és a napfelkelte a kukorékolást. A képek jelen-tése mágikus. (Vilém Flusser A fotográfia filozófiája) A fényképezés megjelenéséig a műalkotások reprodukcióit valamely grafikai technika segítségével végezték (metszetek, li-tográfia). A fotográfiai eljárások viszony-lag gyors és pontos lehetöséget teremtettek a mû-tárgyak, épületek, természeti tájak, stb. re-produkálására. A fotográfia felszabadította a képzőművészetet azon béklyójától, hogy a valóságot imitálja. A képzőművészet többé nem volt hivatott a Természet hű másolására. A festészet naturalista és impresszionista irányzatai rámutattak a fotográfia főlényére a természethű ábrázolás, a pillanat, valamint a hangulat megragadását illetően. A fotográfia, pedig a festészettől megörökölte a zsánerké-pet, a portrét, történelmi témákat. Valójában a foto lehetővé tette környezetünk és önön-magunk megörökítését, de a művészfotó jóval többet jelent a valóság mechanikus reproduk

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

117

Az elsõ dagerrotípia, 1838

Bem Jozsef portréja, dagerrotípia

Bennett & Brown, sztereofotográfia

a) magány, b) remény és szabadság, c) magába zártság és depresszió

ciójától. Roland Barthes szerint a fotográfia „a fénykép gépiesen megismétli azt, ami a valóságban soha nem ismétlődhetnék meg.. ” A fotográfia megjelenését technikai fejlődés feltételezte, az optika, a finommechan-ika és a kémia fejlődésére volt szükség. Az 1800-as évek elején már minden technikai és kémiai anyag létezett mely a fényképezés fel-tétele lett volna, még csak a fényképezőgép hiányzott. A fotográfia százötven éves története során számos műfajra, szakterületre ágazódott szét. A fényképezés feltalálása három sze-mély nevéhez kötődik: Niépce, Daguerre, Tal-bot. Mindegyikük a camera obscurát használ-ta alapul, de más-más utat járva, egymástól függetlenül találták fel a fényképezést. A fotográfia hosszú ideig az utazók, ter-mészetbúvárok élményeinek megörökítésére szolgált, a festők segédeszköze tanulmányra-jzaikhoz, s csak jóval később jelent meg az új fotografikus látásmód és a fotóművészet. Iszlám tudósok (Ibn Al Haitam) 900 körül feltalálták a camera obscurát, amelyet 1500 körül Leonardo da Vinci is pontosan leírt. Az első fényképet 1826-ban Nicéphore Niepce készítette fényérzékeny aszfalttal bev-ont üveglapra, Eközben William Henry Fox Talbot is kísérletezik. Louis Jacques Man-dé Daguerre felfedezi, hogy a camera ob-scurában exponált jódozott ezüstlemezen a látens képet elõ lehet hívni higanygõzökkel. A művész számára a fototechnika is-merete és alkalmazása csak a minőségre törekvés alapja. Számára sokkal fontosabb a téma, a kompozíció és a képkivágás. Álta-luk fejezi ki mondanivalóját. Formanyelve a fény-árnyék, vonal, szín, forma. Kom-pozíciós elvei a ritmus, egyensúly, térbeliség.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

118

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Julia Margaret Cameron

Kertész

Man Ray Eadweard Muybridge, A ló vágta közben c. képsoro-zata megnyította a mozgókép korszakát

Lisette Modell

A fényképészeti kompozíció kép-alkotó elemei: • képkivágás – általa befolyásolható a kép tartalma, mondanivalója • kiemelés – általa a figyelmet a kép leg-fontosabb részére tereljük, eszközeink lehetnek a világítás, tömeg, élesség - világítás – egy fényképet árny-alatok, fények és árnyékok alakítják, a fények nagyobb hatásúak. - tömeg – a nagyobb felületű tár-gy feltűnőbb - élesség – az élesebb tárgyak feltűnőbbek. Az éles környezethez viszonyított bemozdult körvonalai is felkelthetik a figyelmet. • egyensúly – a nagyobb tömeget, több kisebb részlettel egyensúlyba hozhatjuk • mozgás – a képmezőben levő vona-lak vezetése mozgást sugallhat

Funkcióját tekintve a fénykép lehet re-produktív, dokumentatív, mágikus és metaforikus. A régi mesterek a mesterséget és művészetet egybe-fonódva nem speciálódtak semmilyen témára sem. Ma már léteznek fotóriporterek és reklámfotósok, műszaki fényképészek és portretisták, fotóművészek és fényképész iparosok. Az alkalmazott fotográfia az építészeti, tudományos, divat és reklám fotó. A riportfotóhoz sorolhatjuk a szociográfia, dokumen-tum, sajtófotó kategoriákat. Szintén ide sorolhatjuk az eseményfényképezést, a fotóetűdöt és képsoroza-tot. A művészfotó is számos szakosodáson esett át, színpadfotó, természetfotó, kísérleti fénykép, alkotói fotó, szubjektív fotó, stb.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

119

Madártávlat. Ignjatovich Békatávlat. Bresson

Alfred-Stieglitz

Alexander-Rodchenko

Steve Mc Curry

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

120

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Thomas Rowlandson, Laterna magika vetítés

Asszír művészet, Assur-bán-apli, Ninnive

Harci jelvány Urból

A taumatróp

A film Az ember számára mindig is nagy kihívást jelentett a mozgás rögzítése. A falón elsikló árnyékok játékából a törté-nelem folyamán számos megoldást született a mozgás megragadásával és ábrázolásával kapcsolatban (laterna magica, zootróp, stb.)

. A zootrop A film hódító útjára 1895. március 22-én indult. Ekkor tartották meg Párizsban a Lumiere-testvérek az első filmvetítést és a mozi varázsa magával ragadta a nézőközönséget. A film története azonban jóval előbb kezdődött. A film feladata – éppen úgy, mint ko-rábban a festészeté – az volt, hogy képekben mesélje el a történetet. Egy film felépítése a kép- tér-idő köré tömörül, Bresson szerint a folytatólagos jelen, a pillanat. A vizuális el-beszélés fejlődése nyomon követhető az em-beriség egész kultúrtörténetén. Assur-bán-apli ninnivei palotájának domborművei négy jele-netben mesélik el a Gilgamesi eposz kulcstör-ténetét, persze a főhős immár maga az asszír király, aki megküzd az oroszlánokkal. A me-seszövés összetett (ismétlések, keretek, a mese-mondás folytonosságának megtörése), van fejleménye, bonyodalom, főhőse. Egyedül, ami szembetűnő, hiányoznak az érzelmek.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

121

Trajanus oszlopa és részletek az oszlop domborműveiről

A Lumiere-féle cinematographe plakátja

Georges Méliès, Utazás a Holdra, 1902.

A görögök tovább léptek, Platón barlang-hasonlatát vitelezték ki. A barlang előtt ülő ember hátat fordít a valóságnak, figyelmét az itt elhelyezkedő bronzkolosszusok kötik le, amelyek segítségével egy történetet mesél-nek el vizuálisan, Odisszeusz győzelméről a Küklopsz fölött. A dramatikus jelenet figurái-nak szenvedélyes arckifejezése megragadja a nézőt, érzelmeikbe bele tudja magát élni. A római kori Trajánusz oszlopa a had-vezér Drákok feletti győzelmét meséli el. Kom-pozíciójában valójában egy kőbe faragott film eposz. Sikerült összhangba hozni a főhőst, a negatív hőst, a mellékszereplők hadait (kb. 2500 figura) a tökéletes történetet a vizuális el-beszélés változatos eszközeivel (közeli és távoli képkivágás, helyszínek, díszletek, képsorok, montázs, meglepő fordulatok, erőteljes ér-zelmek). Mégsem helyettesítheti a filmes mese-mondást. A teljességhez valami még hiányzott. A régi képmutogatók (Bänkelsänger) zenével egybekötött előadásai a gótikus katedrálisok díszletében már elővetíti a film mágiáját. A zene életre kelti a képeket. Amikor végül is 1878-ban Muybridgenek sikerült pillanatfelvételeket készítenie a ló mozgásáról (később Marey is saját munkásságával jelentősen hozzájárult eh-hez) az emberek először láthatták a mozgás ed-dig elrejtett fázisait. A bemutatott képek hatását legjobban az egyik lelkes néző szavai illusztrál-hatná: „Éppen, csak a patkódobogást nem hal-lottuk” Már csak egy lépés hiányzott a hetedik művészet megszületéséhez. Edison alkotta meg az első filfelvevőt, és a kinetoskopot. A Lumi-ere- testvérek filmje ,,elérhetővé tette a világot” (az ő hagyományuk folytatásaként alakult ki a dokumentumfilm). A nagy ősök közül azonban sokkal jelentősebb szerep jutott Georges Mé-lièsnek. Méliès fektette le a látvány mozgóképi megszervezésének alapjait: a kép és a valóság elhatárolását a keretezés által, a kamera mozgá-sait, rámutatott a kép jellegére (szubjektív kamera), a valószerűség és a hitelesség kér-désére. Ő fedezte fel az első filmtrükköket is. A film története hat nagy időszakra osz-tható: a feltalálás, az úttörők korszaka, a nagyi-pari jelleg kialakulása, a némafilm korszaka, a hangosfilm győzelme (1926-tól), és a második vi

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

122

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

D. W. Griffith vezeti be elsőként a filmplánokat.

Georges Méliès nevéhez fűződik a legtöbb filmtrükk, a baloldali képen látható egy bonyolult szerkezet vázlata 1902-ből, a jobb oldali filmkocka az első, kézzel festett filmből, (A tündérkert, 1903.)

Az első film, Lumiere testvérekEgy film vizuális elemei a képkocka (kadar), a jelenet (scene) és az egymásután következő képsor (szekvencia).A legkisebb képi egység a filmkocka (kadar), amely egy látószögből felvett jelenet. A képkocka időbeli hossza határozza meg a film di-namizmusát. A francia új-hullám filmjeinél, pl. nyomasztóan hosszúnak tűnnek az egyes filmkockák. A jelenet több filmkockát jelent, míg a jelenetsor (szekvencia) egymásután következő jeleneteket és a film nyelvén egy lezárt gondolatot jelent.

a filmkocka

a jelenet

egy jelenetsor

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

123

A film kifejezőeszközei: • a látvány elemei (helyszínek, díszletek, jelmezek, kosztümök, kellékek, berendezés, különleges hatások), • a montázs (lineáris, párhuzamos, belső montázs), plánok, kamera helyzete és mozgása, stb.

A film dramaturgiájában jelentős szerep jut a montázsnak, mert az egyes jelenetek hosszával egy új vizuális ritmust teremt. Szergej Mihajlo-vics Eizenstein szavai szerint: “bármilyen, egymás mellé helyezett két filmrészlet szükségképpen új fogalmat fejez ki, amely a szembeállítás segítségével új minőséget hoz létre.” Ei-zenstein nagy jelentősége, hogy felfedezte a montázs adta lehetőségeket és teljes-en függetlenül bármiféle irodalmi vagy színházi hatástól kialakította a specifikus filmnyelvét.A kővetkező képsor Eizenstein Patyomkin páncélos (1925.) híres jelenet-sora az “ogyesszai lépcsőn” történt tömegmészárlásról:

1. A cári gárda összetűz a tőmeggel. 2. A katonák tűzet nyitnak. 3. Kitör a pánik és a tömeg a lépcsőn szökésnek ered.

4. A katonák átgázolnak a haldokló embereken. 5. Az egyik sebesült lezuhan a lépcsőn. 6. Az anya fájdalomtól eltorzult arccal nézi gyermeke holtestét.

7. Karjaiban tartva gyermekét szembeszáll a katonákkal. 8. Holtestén a katonák árnyképe. 9. Egy idős asszony megszólít egy katonát, s az kardjával felhasítja az asszony arcát.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

124

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Fritz Lang, Metropolis, 1927

Charlie Chaplin Az első hangosfilm, A jazz énekes,1927

A montázs két egymástól független beállítás összevágását, összeillesztését jelenti., s montázs nélkül nem létezhetne a filmművészet. A valóságban a plánok egymással egybeolvad-nak és nehéz megállapítani, mikor végződik a filmben a kis totál, és hol kezdődik a nagy sze-kond. A jó film egyik alapfeltétele, hogy a plánok gyakran változzanak benne. Minden plánnak meg van a maga célzata és helyes alkalmazása.Plánozási sémák: 1. a távol, nagy totál (a nézőt bevezeti a történetbe, bemutatja a színteret, a szereplőket), 2. a félalap-plán (bevezet a cselekmény-be), 3. a középplán, szekondplán (kihang-súlyozza a drámai fordulatokat és a szereplőket), 4. a fél közelplán, vagy premierplán (a szereplőket kiemeli a színtérből, a cselekmény a tetőfokon), 5. a közel (cselekmény kulminációja, be-mutatja a hősök érzelmeit), 6. a részlet, szuperplán vagyis gro-plán (narratív értékű részletek bemutatása)

1.

2.

3.

5.

6.

A beállítások által a tér-idő foly-tonosságát tudjuk biztosítani. A képi nyelv fontos eleme a plán váltások.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

125

IX. AZ ANIMÁCIÓ ÉS A KÉPREGÉNY

Az animációs film(Animál, lat. anima = életerő, élet, lelkes)

Az animáció film életre keltett rajzokat, de más élettelen tárgyakat, anyagokat jelent. A története során lelket leheltek, pl. báboknak, textíliáknak, agyagnak, madzagnak, homoknak (Cakó Ferenc). A folyamatos mozgást a gyor-san egymást követő képsorok adják. A lassúbb mozgást több filmkockával tudjuk elérni. Bevált animációs módszer a „gyors-lassú” váltakozása.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

126

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

W. Disney, az első nagyfilm

Az animált film művészi tartalma által – ötlet, dramaturgiai cselekményével, a poénokkal (a gag), az animált rajzzal, zenével, speciális hang-effektusokkal – vizuális élményt nyújt nézőjének. Az élmény hatásfoka felbecsülhetetlen, ez oknál fogva számos pszichológiai és szociológiai, stb. értekezés foglalkozik negatív hatásával. Nem is csoda, az animált filmben minden lehetséges, ami a valóságban elképzelhetetlen. A főhőst az egyik pillanatban egy teherkocsi lapította össze, még a másik pillanatban…, átalakulhat, megnőhet, stb. Formanyelvében a rajzfilm is követi a „nagy” filmek eszköztárát. A képi elbeszélés elemei a filmkocka, jelenet, jelenetsor. Minél több képkock-át használunk, annál élvezhetőbb a produkció.

Marey képsorozata

Az első rajzfilm 1908-ból Emil Kohl kezéből került ki. Egészen 1923. nem volt különös hatása. Az úttörők lelkes kísérletezési szintjén maradt Walt Disney megjelenéséig. Egy rajzfilm elkészítése rendkívüli munka- és időigényes fela-dat, számos rajzot kell elkészíteni ahhoz, míg a néző elé kerülhet (egy hozzávetőleges számítás szerint egy 5 perces rajzfilmhez kb. 20 000 rajz elkészítése szükséges). Disney mikor megalkot-ta Mickey egér figuráját rendkívüli szervezői és üzleti érzékével rájött, hogy ezt a munkát csak csapatmunkával érdemes felvállalni. Egy rajzfil-men sok féle tudású szakember tevékenykedik: rendező, dramaturg, főrajzoló, mozdulatrajzoló (animátor), kulcsrajzoló, kontúrrajzoló, kifestő, háttérrajzoló, hangfelvevő, operatőr, stb. Disney hozta létre az első rajzfilmstúdiót, ahol számos rajzoló tevékenykedett az immár iparrá váló produkción. Nekik köszönhetően sikerült 1938-ban elkészíteni a Hófehérke nagyfilmet. Disney nagysága egyben kultúrtörténeti szempontpont a negatívuma is, annyira meghatározó volt ha-tása a rajzfilmre, hogy nagyon sok rajzfilmes az

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

127

Plutó A Mézga család

Flintstone, a kőkorszaki szaki Gusztáv

az ő stilusában alkotta meg rajzfiguráit. A számítógépes animációnak köszönhetően a het-venes évektől lerövidült a készítési idő és az an-imációs filmek hiperprodukciójának lehetünk tanúi.

Jelenet Jiri Trnka bábfiljéből

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

128

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A képregény(ang. strip=szalag)

A képregény egy kifejezésmódja a gyakran sorozatjellegű történet vizuális elbeszé-lésnek. A szerző álló képsorok, és kevés szöveg révén szövi történetét és a képsorok gyakran a mozgás illúzióját keltik. A képregény fő jelleg-zetességéhez tartózik, hogy történetét jelenetso-rokban meséli el, a képek kisebb kompozíciós egységekbe vannak szerkesztve – ezek a táb-lák, a képregény lapjai, a kép dominációja és a képregény nyomtatás útján sokszorosított mű. Sok népszerű képregény rajzfilmes változatban is megjelent. Az első képregény mai formájában 1896-ben jelent meg a New Yorker World lap-ban. A képregény szellemisége azonban már régóta köztünk van. Egy egész sor példáját ho-zhatnánk fel a vizuális elbeszélés különböző kísérleteire. A XVIII. században Wiliam Hogart egyesítette először a szavakat és a képet az Egy kurtizán élete sorozatában. A történet képekkel való elmondása azonban sokkal régebb időkre vezetehető vissza. A képek is történetet mesél-nek el, csak kicsit másképpen, mint a szavak. A festménysorozat egy szerzetes elleni támadás és annak meggyilkolását írja le a nagyszerű festő Francisco Goya által, Zadilvia fráter története

A képregény párbeszédjét szóbuborékba szokták írni, s azok külalakja már vizuálisan is sejteti a szöveg tartalmát. A képregény formanyelve megegyezik a filmével. A képi nyelv fontos eleme a plán váltások, s a képregény – s egyben ez filmre is vonatkozik –egyik alapfeltétele, , hogy a plánok gyakran változzanak benne. Szintén a filmtől Egy híres korai képregény, Mutt and Jeff, 1907.

Max és Moritz 1858

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

129

vette át a különböző távlatok használatát. Az ú.n. mélységi kép által kifejezhetjük a térilluziót, vagyis általa a cselekmény egy valós térbe helyeződik át. Ezért az elől- és utónézet drámai funkcióval bír. A plán és kontraplán által pszichólogiai feszültséget sugalhatunk.

A békatávlat által kifejezhetjük a szereplő mély tiszteletét valaki iránt, vagyis, hogy fel-nézünk rá.

A madártávlat totálban feltérképezi a cselekmény színterét; általa kifejezhetjük a szereplő alárendelt szerepét, félelmét, valakinek a lenézését

A plán és kontraplán

Egy képregény lapja

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

130

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

A rajzfilm ipar és a képregény számos jó rajzolót foglalkoztatott, így beszél-hetünk a képzőművészet hatására a rajzfilm alakulására, de úgyszintén a kifejtett hatás fordított példáit is megemlíthetnénk, pl. a pop-artnál. Roy Lichtenstein művészetére nagy hatással volt a képregény

Roy Lichtenstein festményei

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

131

Feladat: Elemezze a fenti képregények kifejezőelemeit!

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

132

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

X FOGALOMTÁRForrás: különböző Internetes fórumok, céges weboldalak, szótárak, könyvek

Absztrakció - latin eredetű szó, elvonatkoztatást jelent, a művészeten belül a leglényegesebb dol-gok kiemelését és általánosítását.

Absztrahálás - lat. elvonatkoztatás.

Acélmetszet - grafikai eljárás, amelynek során acéllemezbe vésik, majd savval maratják a rajzot. Népszerű mélynyomású illusztrációnyomtatási technika.

Action painting - angol kifejezés, egyszerre elvont és expresszív festői stílus, mely a magyar sza-kirodalomban absztrakt expresszionizmusként ismert.

Akromatikus - fényinger bármely meghatározott sugárzáseloszlás, amelynek színe szokásos észlelési körülmények között fehérnek (színtelennek) tekinthető.

Akt - a művészetben a meztelen női- illetve férfi test ábrázolása.

Akvarell - vízfestésű kép és maga a festészeti mód. A festők gyakran vázlatok készítésére használják .

Akvatinta - a rézkarc olyan változata, amely árnyalatgazdagságával a tusarajz hatását kelti.

Alkalmazott grafika- hirdetési, forma- és arculattervezési, kommunikációs célú grafikai alkotás; betűgrafika, prezentációs grafika, reklámgrafika, stb.

Alkalmazott művészet - gyakorlati célokat szolgáló, de esztétikai követelményeket is kielégítö müvészi alkotótevékenység, amelynek körébe tartozik a könyvmüvészet, a plakát- és rek-lámgrafika, az ipari formatervezés stb.

Al fresco- nedves vakolatra való falfestés technikája

Al secco- száraz vakolatra való falfestés technikája

Alla prima

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

133

- egy rétegben való, aláfestés és áttetsző lazúrozás nélkűli festésmód.Ametrikus

- aránytalan

Amfiteátrum - kör- vagy ellipszis alakú ókori színház lépcsőzetesen emelkedő nézőtérrel

Amfora - ókori görög vagy római kétfülű korsó

Amorf - (görög) formátlan, alaktalan

Anamorfózis - gör. átváltozást, átalakulást jelent. Eredeti művészeti értelmezése szerint perspek-tíván alapuló, torzítottnak tűnő kép, amely megfelelő szögből eredeti formáját mu-tatja. A mi értelmezésünkben olyan alakzatok, amelyekbe többféle formát képzel-hetünk bele a műalkotás szemléletekor.- növényi eredetű textil festék. Ma kémiai lag állítják elő kőszénből.

Animációs film - a rajzfilm, a bábfilm, a kollázs és az árnyfilm közös elnevezése, amelyekben a moz-gatás különféle technikai eljárásait alkalmazzák; fikciós film

Antik - latin eredetű szó, amelyet a régi görög-római világ művészetének vagy a régi művészet és kultúra, ódon, régi tárgyak megjelölésére használnak.

Antikva (tipográfia) - álló latin betű

Applikáció - latin, a művész valamilyen idegen anyagot használ az alapon amivel dolgozik.

Arabeszk - levél és inda mintájú iszlám (hellenistikus) eredetű kígyózó síkdíszítmény, el-nevezését az arab–mór eredete miatt kapta.

Aranymetszés - az esztétikai tökéletesség hatását kelti az olyan arány, ahol egy egésznek két része úgy aránylik egymáshoz, mint a nagyobbik rész az egészhez. Számokkal, megközelítő pontossággal kifejezve 3 : 5 mint ahogy 5 : 8. Ez megfelel olyan téglalap éleinek, amelynek aránya 1 : 1,618.

Archaikus - gör. lat. eredetű szó (régies, kezdetleges), ezzel a szóval valamely művészet fejlődésének korai, kezdetleges szakaszát jelölik. Főként a görög művészet kezdeti korszakának jelzője (Kr. e. VII. sz.).

Architektúra- építőművészet

Architráv

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

134

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

- az oszlopfők fedőlemezén nyugvó főgerenda vagy gerendasorÁrnyalat

- egy bizonyos színezet különböző telítettségű és világosságú változatára vonat-kozik. Pl. a vörös szín számtalan árnyalata között szerepel a rózsaszín és a barna.

Assemblage - (összeállítás) tárgyak, anyagok térbeli kompozíciója, térbeli kollázs

Atelier - francia eredetű szó, jelentése műterem, műhely.

Attribúció – egy műtárgy, műalkotás kapcsolása konkrét személyhez, műhelyhez, iskolához, országhoz. A készítés helyének és körülményének, a mesternek a meghatározása.

Aukció – latin eredetű szó, műtárgyak nyilvános árverése.

Avantgárd – francia katonai kifejezésből ered, elővédet, előőrsöt, élenjárót jelent. A köznyelv-ben új, modern irányzatok összefoglaló elnevezéseként honosodott meg.

Azsúr – francia eredetű szó, vászon szegélydísze, a széléről kihúzott szálak révén nyerik.

Barokk – eredetileg olasz szó, a XIX. sz. közepe óta a reneszánsz stílust követő művészeti irányzat neve. A reneszánszra jellemző fegyelmezett mértani rendet a szabálytalan-ság váltja fel. kb 1560-1760

Batik – indonéz eredetű textilfestési eljárás, amely viaszolással készül.

Bauhaus- művészeti mozgalom, iskola, mely nagy hatást gyakorolt a XX századi művészetre. Hitvallása a funkcionalizmus

Bazilika (Basilicae)

- hosszúkás, oszlopokkal körüvett vagy oszlopsorokkal hajókra tagolt csarnok, itt üzleti, illetve törvénykezési ügyek folytak az ókori Görögországban. Középkori tem-plom, melynek középső hajója, a főhajó szélesebb és magasabb az oldalhajóknál.

Belsőépítészet, belsőtérművészet- egy köz- vagy magánépület művészileg formált belső tere. A belsőépítész feladata a falak, a padlózat és a menyezet kialakítása, valamint a bútorok és más lakberen-dezési és díszítő elemek esztetikus iparművészeti tervezése és kivitelezése

Betűcsalád - egyazon grafikai elv szerint készitett betűfajta minden összetartozó változa-tának együttese. A betűcsalád tagjai az antikva (álló), a kurzív (dölt), a kiskapi-tális (kapitálchen), a félkövér (fett), kövér, félkövér kurziv, kövér kurzív. Egyes

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

135

betűcsaládokhoz terveztek keskeny, széles változatokat is. A groteszk típusokban 20-30 változatot számláló is lehet.

Betűk olvashatósága - a nyomdabetűknek az a tulajdonsága, amellyel az ábécé összes betűjele határozot-tan megkülönböztethető egymástól, elösegítve ezzel a betűjelek szóképekké, közöl-ni kívánt gondolatokká alakítását tudatunkban. Az olvashatóságot befolyásoló leg-fontosabb tényezök a következök: a betűk szerkezeti arányai, a betűfejek és talpak arányai, a betű vonalvezetése, a betű nagysága, a betűk egymás közötti távolsága, a soron belül a nyúlványos betük száma, a sorok hossza és a közöttük levö tér-köz, a nyomat minősége, a külső hatások (megvilágitás erőssége, a papír színe, környezet szine, a szem alkalmazkodása stb.).

Billboard - (ang. , gigant poster) óriás plakát, nagy méretű reklámhordozó felület, plakát.

Biszter – bükkfakoromból nyert barna akvarellfesték, illetve az ezzel készült munka.

Bizánci művészet – az egykori Keletrómai Birodalom IV-XV. századi művészete. Átmenete képezett a népvándorlás kori pogány és a keresztény román kultúra között.

Boltív – Falnyílást áthidaló, oszlopokat összekötõ ív alakú építmény faragott kõbõl vagy téglából.

Boltozat- kőből, téglából, vasból, betonból épült íves áthidaló vagy térlefedő szerkezet, ame-ly támfalakra, pillérekre vagy a falakból kiálló vállakra támaszkodik.

Brightness - a fénykibocsájtó felület érzékelt intenzitása, pszihofizikai tulajdonság

Bronz - többféle fémet, pl. rezet és ónt tartalmazó ötvözet, a szobrászat egyik főbb tech-nikája.

Büszt – mellszobor vagy mellkép. Általában a fejet és a nyakat, esetleg a vállakat is ábrá-zolja.

Camera obscura - lyukkamera zárt doboz, elülső falán kis nyilással. A nyíláson behatoló fénysugarak a kívül levő tárgyak fordított képét vetíti ki a doboz hátsó falának belsö oldalán, amely így a képernyő szerepét tölti be. A keletkezett kép annál élesebb és gyengébb a fényereje, minél kisebb a nyílás. Nagysága a nyilás és a képernyő távolságától függ.

Chinoiserie – francia szó, a kínai, illetve kínai stílusú, kínait utánzó műtárgyak gyűjtőneve. Kínai ízlésű díszítmények Európában készült (mű)tárgyakon, melyek különösen a XVIII.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

136

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

században voltak divatban.Chryselephantinos

- arany- és elefántcsonttechnika, a görög szobrászat közkedvelt technikája. e tech-nikával készűlt Pheidiász híres Athene szobra.

Cinquecento – az olasz szó eredeti jelentése ezerötszázas évek. A XVI. századi itáliai művészet összefoglaló neve.

Cizellálás – végső felületi megmunkálás szobor vagy ötvösmunkákon, a részletek gondos fi-nomítása. Nemesfém felületének vésővel történő művészi díszítése.

Clair-obscure – francia kifejezés, jelentése “fény-árnyék”. A festői előadás azon módja, amelynél a kép főrészeit erős fény emeli ki, amelynek hatását növeli az árnyékok mélysége.

CMYK - nyomdai alapszínek C-cián, M-magenta, Y-sárga, K-fekete. A színes képeket a négy alapszín segítségével lehet felbontani, illetve kinyomni

Craquelé – francia szó, magyarul “repedezett”-et jelent és ilyen hatású mázat jelöl. A régi ola-jképek repedezettségét is ezzel a szóval jelölik.

Csendélet – a festészetnek az a műfaja, amely élettelen tárgyakat (gyümölcsök, virágok, apró holmik, műtárgyak, stb.) ábrázol.

Boltozat, bolthajtás - egy oszlopokkal, pillérekkel vagy fallal körített helyiség fölé kőből vagy téglából szerkesztett - ritkábban cementből öntött - födél

Dadaizmus – modern művészeti irányzat, rokon a futurizmussal és a theoretikus anarchizmus-sal. Az irányzat az első világháború alatt fejlődött ki, s már hanyatlóban van.

Dagerrotípia – kezdetleges fototechnikai eljárás, minden felvételnél egyetlen fénykép készült. Az eljárást a múlt század derekán találta fel egy francia festő.

Datálás – latin eredetű szó, a műalkotások kormeghatározását, keletkezési idejének megál-lapítását jelenti.

Dekollázs - képzőművészeti technika; égetéssel, elmosással, kaparással, tépéssel, préseléssel készült mű

Dekoráció – latin eredetű szó, jelentése díszítés, díszítmény, érdemrend.

Delfti fajansz

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

137

– Delft németalföldi városban a XVII. század óta készített ónmázas fajanszok össze-foglaló elnevezése.

Dekoratív- díszítő jellegű, mutatós, tetszetõs

Design – angol szó, jelentése rajz, terv. Ma a szót a huszadik századi nagyipari művészet legtöbb fajtájára alkalmazzák (például a ruha-, bútor-, reklámgrafikusok munkáját egyaránt így nevezik).

Dessin – a rajz francia neve, a textilterveket is így hívják.

Diadalív- a római kultúra és építészet sajátossága a diadalív, melyek a császárok győzelmeinek állítottak örök emléket.

Digitális - számjeggyel ábrázolt információ.

Dioráma – görög kifejezés, áttetsző anyagra készült festmény, amely mindkét oldaláról más és más képet mutat.

Dombormű – a plasztikus és a síkban történő ábrázolás határán álló ábrázolás, kidomborodásának foka szerint lehet a magas, lapos és mélyített dombormű.

Dór stílus- a dór oszlop lábazat nélküli, vájolatokkal díszített, felfelé keskenyedő sudaras oszlop, amely kissé kiugró körívben végződik és fedőlemeze egyszerű négyzetes lap. A dór stílus egyszerű, férfias jellegű

Dublírozás – eredetileg francia szó, jelentése kettőzni. A restaurátorok az elszakadt, hiányos vásznat új vászonra ragasztják, majd a kettőt vasalják és szárítják.

Eau forte – a kifejezés “erős vizet” jelent franciául, a rézkarc francia elnevezése az eljárásban használt savakról.

e-book- eéeltromos formában készült digitális könyv, amelyet CD-ROM-on tárolhatunk vagy más tároló eszköz segítségével terjezthetünk az interneten. Sokszor interaktív tartalmakkal bóvítik.

Eklektika – görög szó, a XIX. század második felének építészeti és iparművészeti stílusa, ame-lynek jellegzetessége, hogy egy művön belül több stílus elemeit használja föl.

Elektronikus médiumok, média, médiák- a tömegtájékoztatási eszközök: televízió, rádió, sajtó

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

138

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Embléma- védjegy jellegű jelképes rajz, jelvény

Emlékmű- köztéri művészeti alkotás

Engobe- (angób) a nemkiégetett, durva agyagedény borítása agyagréteggel, az ag-yagedényre felvitt többnyire fehér vagy színes agyagmáz. Enkausztika – görög eredetű szó, az antik görög művészetben kifejlesztett viaszfestési eljárás, amelyben a festéket egy felhevített festőkéssel a felületre égetik.

Enteriőr - intérieur, beltér, művészileg formált belső tér

Environment –angol szó, olyan műalkotást nevezünk így, amely nagyméretű, olykor egész he-lyiséget megtöltő térkompozíció. Környezetszobrász, a közvetlenül környezetet és a körülforgást jelent. Az emberi környezetnek olyan művészeti szándékú “körül-forgását”, illetve átalakítását jelenti, aminek lehetnek szobrászati vonatkozásai is

Enyészpont - iránypont

Épületszobrászat - a szobor az építészetnek van alárendelve (díszített kapuzatok, oszlopszobrok, a timpanondomborműve, az osztósudár, vagyis trumeau, stb.)

Érem – kerek alakú, egy vagy kétoldalas, kisméretű fém dombormű, általában valamilyen alkalomra készítik, osztják szét.

Ergonómia – (ergos = munka + nomos=törvények) az ember és gép, illetve ember és környezeté-nek kapcsolatával fogllkozó tudomány és gyakorlat. A munkaeszközök, gépek, stb. tervezése során figyelembe kell venni a hatékony működés, biztonság és kényelmes emberi használat feltételeit.

Esztétika – görög eredetű szó, a művészetek (képzőművészet, iparművészet, építészet) legálta-lánosabb jelenségeit és összefüggéseit feltáró tudomány.

Ex libris- a könyvtábla belsejébe ragasztott, a tulajdonos nevét (esetleg címerét, jelképét stb.) tartalmazó könyvjegyes példány, könyvjegy, kisgrafika

Experimentális – így nevezik a hetvenes-nyolcvanas évek új avantgárd művészetét. A szó eredeti jelentése kísérleti.

Expresszionizmus - fr. az a képzőművészeti irányzat, melynek jellemzője az érzelmek kivetítése, fel-

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

139

fokozott, olykor szélsőséges, de kifejező módon. Irodalmi megfelelője is létezik, mindkét ága a tizenkilencedik, huszadik század fordulóján alakult ki.

Expresszív - lat. kifejező.

Fajansz - beégetett színezésű, átlátszatlan, ónmázas cserép. Nevét Faenza olasz városról kap-ta

Faktúra – latin eredetű szó, tárgyak, műalkotások felületének a kivitelezéséből (anyag sajá-tosságai és megmunkálási módja, ecsetkezelés és festékhasználat) fakadó és a lát-ványt is nagymértékben befolyásoló sajátos mód és minőség.

Fametszet – olyan grafika, amelynek dúca keményfából (körte vagy puszpáng) készült. Könyvil-lusztrációként a huszadik század elejéi népszerű technika volt.

Felület - (kiemelkedő, bemélyedő, érdes, sima)

Fénykép – motívuma szerint lehet családi kép, emlékkép, igazolvány kép, újság fotó, művész fotó, reklám fotó, stb.

Festészet – a képzőművészet egyik fő ága, légyege a sík felületen színes anyaggal történő ábrá-zolás.

Figurális– latin eredetű szó, olyan művészeti ábrázolás, amelyen a valóság felismerhető, azonosítható elemei (emberi vagy állati alak) szerepelnek.

Fixálás - lat rögzítés

Fluxus – latin szó, jelenkori művészeti irányzat, amely a művészi tevékenységet folyamat-ként fogja fel. A művészek akciókat bonyolítanak le, és ezeket rögzítik videón, szövegben vagy fényképen.

Font - a GEM-rendszer alatt egy font egy betűtípus egy változatának egy fokozatát jelentette. A vektoros TrueType és a PostScript 1 esetében az összes fokozat adatait (leírását) egyetlen fájl tartalmazza. Természetesen külön fájl az antikva, külön a kurzív, (fél)kövér és (fél)kövér kurzív változatokat.Egy-egy fájl jelent egy fontot. Az előbbiekből következik, hogy ha egy betűből több változatra van szükség, akkor újabb fájloknak kell tartalmaznia a leírásuk adatait. Mivel egy név alatt legfeljebb négy fájl lehet, ilyenkor új nevet adnak a többi betűfajtának.

Forma - tárgy, test alakja. Lehet: természetes, mesterséges, íves, szögletes, nyúlánk, kövér,

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

140

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

kicsi, nagy, zárt, nyitott, szabályos, sza-bálytalanFotográfia

– a fényképezés művészete, illetve mestersége. Valóságlátványok reprodukálása fé-nyérzékeny lemezek segítségével.

Fotografika – olyan fénykép, amelynek grafikai hatása van.

Fotogram – absztrakt kompozíció, amit fényérzékeny papíron alakítanak ki.

Fotomontázs - több fénykép egyesítése új, összefüggő egységes képpé. Célja, hogy egyszeri felvé-tellel megvalósithatatlan vagy nehezen megvalósítható felvételeket (pl. körlátkép) helyettesítsen. Szimbolikus képeken a képtartalom erőteljesebb kifejezésére szol-gál. Előállítható képek összeillesztésével vagy több negativ egymásra másolásával. Művészi fényképezésben és a reklámtechnikában alkalmazzák, de jelentkezhet, mint autonóm művészeti kifejezés is.

Födém- síkmennyezet, az épület szintjei közötti vízszintes tartószerkezet.Építési módja sz-erint lehet sík vagy boltozatos födém

Freskó – olasz eredetű elnevezés. Falfestészeti eljárás, ahol a művész a még friss, nedves vakolatra dolgozik és így a festék több milliméter mélyen felszívódik.

Fríz - az ókori görög templomok háromrészes párkányának középső, domborművekkel díszített vízszintes sávja; szalagdíszítmény

Frontalitás - latin eredetű szó, a keleti művészetnek (elsősorban a szobrászatnak) az a jelleg-zetessége, hogy a művész az alakot a nézővel teljesen szembefordulva ábrázolja; egy függőleges egyenes, amely az orron és a köldökön vezet át a testet két egyforma, szimmetrikus részre osztja.

Frottage- frottázs, fr., valamely érdes felületre helyezett papíron dörzsöléssel készült alko-tása

Futurizmus - huszadik századi művészeti irányzat, amelynek témája a gépi világ, a technika, a jövő.

Gemma - latin szó, olyan drága- vagy féldrágakő, amelyet figurális ábrázolással díszítenek.Geometrikus - jelentése mértani, a művészet egyes korszakait, műfajait, illetve műveit mértani díszítés jellemzi.

Genre-forma

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

141

-zsáner-formaGiccs

– ál-optimizmust sugalló, kétes értékű, édeskés, pusztán anyagi érdekből készült hamis mű. Olcsó hatásokra törekvő, felszínes, érzelgős mű.

Glüptika - művészi véset.

Gobelin- kézzel szőtt művészi falikárpit, nevét a flamand Gobelin családról kapta

Gótika - a késő középkor művészeti stílusa.

Gouache - francia eredetű szó, vízfesték, amelynek színei az adalékanyagok folytán nem kev-erednek egymással.

Graffiti - (az olasz grafitto szó jelentése: karcolás, karmolás) eredetileg falrajzot, falra vésett, illetve karcolt szöveget jelent, falrajz, falfirka. Köztereken található rajzok, firkált szövegek összefoglaló elnevezése.

Grafika - görög eredetű szó. A képzőművészet egyik fő ága, általában színek nélküli, vona-lakkal történő ábrázolás.

Gravírozás - francia szó származéka, rajz vagy írás vésése kőbe, fémbe, üvegbe.

Gravure - francia eredetű szó, jelentése metszet.

Griff- mesebeli állat: félig sas, félig oroszlán, az épületszobrászat kedvenc motívuma

Gumiarábikum - lat. kémia arab mézga; különféle akácfajták ragasztónak használt, vízben oldódó mézgája

Happening - az angol szó jelentése történés, kortárs művészeti irányzat, amely az ötvenes-hatva-nas években terjedt el. A művész olyan eseményt rendez, ahol váratlan, meghökkentő dolgok történnek.

Hamisítvány- rosszindulatú megtévesztés céljával készített másolat.

Hellenizmus – görög eredetű elnevezés, az antik görög művészet i. e. IV-I. század közötti időszaka.

Heraldika

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

142

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

- lat címertanHidegtű

– rézkarckészítési mód, egy ceruza formájú tűvel közvetlenül a lemezre rajzol a művész. A grafika rajzos jellege felerősödik.

Hieroglifa - óegyiptomi képírás jele

Homlokzat – az épületnek utcára, udvarra vagy kertre szolgáló, rendszeresen nyilásokkal áttört és építészetileg többé-kevésbé gazdagon kiképzett fala; a falnak (a tetőzettel egy-etemben készült) geometrikus rajza.

Hue - lásd színezet (színárnyalat)

Idol – eredetileg a pogány istenszobrok elnevezése, ma a durván faragott, egyszerű, az archaikus kultúrák kisméretű kultikus emlékeinek jelölésére használják.

Ikon – görög eredetű kifejezés, a görögkeleti egyházművészetben a falfestménytől meg-különböztetett szentkép vagy táblakép.

Ikonográfia – 1.görög eredetű szavak származéka, a művészettörténeti témák tisztázásával, csoportosításával és fejlődésével foglalkozó tudomány.A képeken és szobrokon megjelenített tárgyak, témák, történetek, jelvények beazonosításával foglalkozik. 2. a vallásos művészet szigorú ábrázolási szabálya

Illuminátor – (lat. illuminare: megvilágít, díszít) a kéziratos kódexek festőjét nevezték így, ere-detileg az aranyozást alkalmazó mestert jelölte.

Illusztráció – latin szóból származó kifejezés, amelynek jelentése magyarázat. A könyvek képes ábráit nevezik így. Az illusztráció a tipográfia egyik építőeleme. Mérete, vonal- és foltritmusa a szöveg szerkezetével együtt alkotja a nyomtatvány tipográfiai képét. Funkciója az irodalom szöveges közlés útján nyújtott mondanivalójának vizuálisan érzékelhető művészi tartalommal, esztétikai élménnyel való gazdagítása.

Illuzionizmus – latin eredetű szó, a késő barokk festészetnek az a művészeti törekvése, hogy festett architektúrával kelti valóságos architektúra és ezzel gazdag térillúzió képzetét.

Impresszionizmus – a latin impressio (“benyomás”) szóból ered, az első modern művészeti irányzat, amely az ezernyolcszázas évek végén bontakozott ki Franciaországban.

Informel – francia eredetű szó, jelentése kötetlen, szabad. Az ötvenes-hatvanas évek nonfigu-ratív, absztrakt festészetének összefoglaló angolszász elnevezése.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

143

Iniciálé – díszes kezdőbetűk a középkori kódexekben

Inkrusztáció – latin szóból származó kifejezés, berakási típus, a márványfalat vagy –padlót színes márványlapocskákkal meghatározott minta szerint díszítik.

Installáció – latin eredetű szó, a művészeti szóhasználatban eredetileg felszerelést, berendezést, a kiállítási tárgyak elrendezését jelentette; a kiállítási grafika és építészeti háttere, így nevezik az egész teret megtöltő térkompozíciókat is.

Intarzia – olasz szó, a berakásnak az a típusa, amikor a fából készült faburkolatot vagy bútort meghatározott minta szerint kivágott, eltérő színű vagy erezetű falemezzel díszítik; a bútorok faberakásos díszítménye.

Intérieur - enteriőr, beltér, művészileg formált belső tér

Iparművészet – a tágabb értelemben vett képzőművészet, a vizuális kultúra azon ága, amelyhez a tárgyalkotó és a környezetet díszítő műfajok tartoznak.

Izokephália- a domborművek egyik jellemzője, az alakok feje egy magasságban lett ábrázolva

Japonizmus – a japán művészeti stílusok hatása az európai művészetre.

Jón stílus - az antik Görögországból elterjedt oszlopfő; jellemzõje a kettős voluta

Kalligráfia – (gör.) a. m. szépirás, szépiró művészet.

Kámea – olyan drága- vagy féldrágakő, amelyet domborműves ábrázolással díszítenek.

Kánon – görög eredetű szó, a méretekre, arányokra, színezésre, tematikára, elhelyezésre, kompozícióra vonatkozó előírások összessége, amelyet egy adott kor művészete alkot és magára nézve kötelezőnek tart.

Karakter - a szöveg legkisseb alkotóeleme a karakter.

Kazein tempera- a tempera különleges fajtája a mészből és túróból készült kazein, amelyet kötőanyagként adtak a pigment festékhez.

Kékfestés

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

144

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

kékfestő anyag mintázása a több ezer éves batikolásból eredKépfelbontás

- a nyomandó kép részletgazdagságának mértéke. Két változata van: 1. Digitális fel-dolgozásnál egysége a dpi (dots per inch), vagyis az egy hüvelykre (inch) jutó pon-tok száma; 2. Fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál egysége a raszter, vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó pontok száma

Kerámia – más néven agyagművesség, fazekasság. Az iparművészet és a kézművesség egyik legrégibb területe.

Khiazmus - a kontraposzt túlzott fokozása, ahol az ellentétes irányú erők folytán a test kilép egyensúlyi helyzetéből

Khitón – az ókori görögök gyapjúból vagy vászonból készült ingszerű alsóruhája, amelyet nők és férfiak egyaránt viseltek.

Kinetikus művészet – görög eredetű szó, az ötvenes-hatvanas évek mozgó, hangot adó, világító szo-brainak összefoglaló elnevezése (a valóságos vagy látszólagos mozgást megtestesítő művészet).

Kisplasztika - művészeti szakkifejezés, a szobrászatban mindazoknak a műalkotásoknak az összessége, amelyek az életnagyságnál kisebbek és rendszerint belső terek deko-rációjának részei.

Klasszicizmus – művészeti stílus, a XVIII. század második felében Franciaországból indult ki. Az ókori kultúra és részben a reneszánsz elemeit elevenítette fel.

Klasszikus – latin eredetű szó, az antik görög és római kultúra elnevezése. A művészet legkiemelkedőbb darabjait nevezik klasszikusnak.

Klisé cliché, nyomódúc - összefoglaló neve mindenféle magasnyomtatásra alkalmas lemeznek. A reproduká-landó eredetitől függően lehet fototípiai ~ (vonalas rajz és szöveg), autotípiai ~ (az árnyalatos képek reprodukálására). Klisét a fémlemezreátvittkép (rajz) maratásával, fém-, ill. műanyag lemez elektronikus vésésével, valamint fotopolimer anyagok fel-használásával lehet készíteni.

Kódex- a középkorban kézzel írott illusztrált könyv

Kollázs – francia szó, papírok, fényképek, képnyomatok egymásra ragasztott montázsa, a huszadik században elterjedt technika.

Kolográfia

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

145

- grafikai technika, a dúc kialakítása kollázs technikával készülKolofónium

- gör–lat fenyőgyanta; hegedűgyanta

Kolonnád – collonád, oszlopsor, oszlopcsarnok, oszloposfolyosó

Kolorit – latin szó származéka, a művész színhasználatát, színvilágát, a mű színhatását jelö-li.

Komplementer - kiegészítő

Kompozíció – képzőművészeti mű elnevezése, az alkotás szerkezete, elemeinek elrendezése, belsőstruktúrája.

Komputeres művészet – számítógép segítségével kialakított gazdag színkompozíciók és látványos montáz-sok.

Konstruktivizmus – modern művészetirányzat, amely mértani alakzatokra egyszerűsítette a világot. A kubizmus elveit fejlesztette tovább.

Kontraposztó – görög szóból származik, az emberi test, illetve mozgásának ábrázolására vonat-kozó kompozíciós elv. Lényege, hogy a csípő, illetve a vállak vonala a mozgás során ellentétes irányt vesz fel, vagyis az álló láb és a támasztó láb ellentétén alapul.

Kontraszt – (franc. contraste) a. m. ellentét; az esztetikában egymással ellenkező gondolatoknak figyelmet keltő egymás mellé állítása, mely mindegyiknek sajátosságát annál job-ban kiemel.

Kontúr – francia szó, jelentése körvonal.

Koré – görög lányszobor, testén redős khitón.

Korinthoszi stílus- a korinthoszi oszlop rovátkolt törzsű, akantuszlevelekkel gazdagon díszített fejű oszlop. A korinthoszi stílus túldíszítet jellegű

Korongolás – agyagedény formálása fazekaskorongon.

Körkép – jelentős történelmi eseményt nagyméretű, látványos panorámaszerűen, többnyire körbefutó képen, illetve képsorozaton bemutató ábrázolás.

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

146

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Körplasztika – a művész a szobrot nem egy nézetre tervezi, az alkotás körbejárható.

Kréta – mükénéi művészet – Kréta szigetén és Görögország déli részén az i. e. I. évezred kultúrája.

Kroki – fr sebtében készített, de művészi célzatú vázlat

Kubizmus – a francia kocka szóból ered, a XX. század egyik legjelentősebb művészeti irányzata. A művészek a látványt mértani formákra bontották, és a tárgyak valóságos összefüg-géseinek tudatában állították újra össze.

Kupola- nagyobb középület félgömb alakú boltozata

Kúrosz – ruhátlan ifjú a görög szobrászatban.

Labirintus – tekervényes, többnyire geometrikus jellegű, motívum a díszítő-művészetben

Land art – angol kifejezés, jelentése “tájművészet”. Kortárs művészeti irányzat, amely témáját és eszközeit a tájból meríti.

Látens kép - lappangó, rejtett kép a látens gócok alkotta kép, vagyis a fényérzékeny rétegben a megvilágítás hatására bekövetkező fizikai-kémiai változások összessége, amely lehetővé teszi az előhívás megindulását. Csak előhívással mutatható ki, semmiféle egyéb fizikai, kémiai vagy optikai módon nern észlelhetö

Layout - (angol, szedési vázlat) segítségével közlik a szedővel a leendő nyomóforma kívánt beosztását (vázlat, makett, beosztási terv). A layout fontos elem a kézirat-előkészítésben.

Lavírozás – francia eredetű szó, a papír felületen a festéket vagy tust vízzel hígítják, így árny-alatok alakíthatók ki, illetve összefolyathatók a színek.

Lazúrozás – a festék hígításával, vékony olajfestékrétegek egymásra festésével egymáson áttetsző felületek gazdag színhatást nyújtó kialakítása.

Leporelló – harmonikaszerűen szétnyitható, illetve összecsukható képeskönyv vagy prospek-tus.

Linóleummetszet,linómetszet

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

147

- magasnyomású sokszorosító grafikai eljárás, amelynél a dúc a parafa és lenolaj keverékébõl álló linóleumlap.

Litográfia – görög szavak származéka, kőnyomat vagy kőrajz, a síknyomás közkedvelt tech-nikája.

Luminance - lásd világosság

Luminista – latin eredetű szó, olyan művész, festő, aki számára a fény a legfontosabb kifejezési eszköz.

Madártávlat – olyan ábrázolási mód, amelyben a dolgokat felülről és távolról látjuk.

Magasnyomás Hochdruck, Relief printing - az a nyomtatási eljárás, amelynél a nyomóelemek felülete közel egy síkban vagy hengerpaláston van, a nem nyomó elemek pedig ettől alacsonyabban helyezkednek el.

Majolika – ónmázas spanyol-mór edények elnevezése. Nevét Mallorca szigetéről kapta.

Makett – a készülő mű kisméretű, arányos modellje, valósághű vázlata.

Makramé – arab eredetű szó, csomózott kézimunka, amelyet általában faldísz, szatyor, táska készítésére használnak.

Mandala – lámaista művek, illetve szertartások sematikus ábrázolása.

Marina- tengeri motívumot ábrázoló tájkép

Márványozás – márvány hatású, a márvány színes erezetét utánzó felületek kialakítása stukkón, papíron, üvegen.

Massza

-tömegMeander

- kígyószerű díszítmény, ismétlődő szögletes formákban vezetett szegélydísz; a görög művészet egyik jellegzetes motívuma. Nevét Maiandrosz kis-ázsiai folyóról kapta.

Mélynyomás Tiefdruck, Gravure printing

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

148

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Portré- arckép, egy meghatározott személy arcmása

Profán - világi, nem vallási jellegű

Raszter - fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál a képfelbontás egysége a raszter, vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó pontok száma.

Raszteres grafikus állományok formátumai: BMP OS/2, Microsoft Windows, EPS Adobe, CDR CoreIDraw, CGM Computer Graphics Metafile, GIF CompuServe, MSP Microsoft Paint, JPG Joint Photo. Expert Group, TIFF Aldus Corporation, WPG WordPerfect, WMF Microsoft Windows Metafile

Reprodukció - 1. Írások, rajzok, festmények, fényképek, grafikák stb. másolása fényképezés útján. 2. Nyomdai úton való sokszorosítás.

Rézkarc- grafikai mélynyomási technika, a dúc kialakítása a rajz rézlemezbe való karcolása és maratása által történik

Rézmetszet- grafikai mélynyomási technika, a dúc kialakítása a rajz rézlemezbe való vésése által történik

RGB-színek - additív, vagyis összeadó színképzés alapszínei. A vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) egyenlo arányú keveréssel fehér színt adnak. A számítógépes képernyőkön ezeket a színeket használják, nyomdai feldolgozásra a CMYK színek alkalmasak.

Ritmus – a szín, forma és vonal valamely szabály szerinti ismétlődése

Rozetta- rózsa alakú, többszirmú, általában kerek, néha sokszögű, díszítőelem; rózsaablak

RTF (Rich Text Format) - olyan szövegformátum, mely (az egyszerű ASCII kódtól eltérően) formázási uta-sításokat is tartalmaz. A DTP szakmában a szöveg-file-ok program Dés eszközfúg-getlen átadásának általánosan használt formátuma.

Saturation - lásd telítettség

Sculptura – képfaragás, szobor, faragott képzőművészeti alkotás

Síknyomás Flachdruck, Planographic printing

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

149

- olyan nyomtatási eljárás amelynél a nyomó- és nem nyomó elemek közel azonos síkban helyezkednek el. Lényege hogy a nemnyomó elemek könnyen nedvesíthetök és nedvesítés után nem veszik fel a zsíros festéket, míg a nyomóelemek zsírszeretők és csak a festéket veszik fel.

Sgraffito- egymásra rétegzett többszínû vakolattal készült falfelület-díszítés; plasztikus, grafika hatású épületdíszítő eljárás

Skicc - vázlat, egy műalkotáshoz készült előtanulmány

Spektrum - színkép. A színeknek a fehér fény felbontásakor keletkezett fokozata.

Stílus- iróvessző, a viasztáblán való írásra szolgáló ókori eszköz, amely őrzi használó-ja személyes keze nyomát. A 17. század óta az alkalmazzák a művészi munka megkülönböztető jellemzésére: nemcsak a munka technikai oldalát (az ecset- vagy a vésőkezelést stb.), hanem a mű formát öltött gondolati, ideális tartalmát is jelöli. Ebben az értelemben tette Winckelmann a művészet történetének rendező elvévé, népekre, nemzetekre, illetve korokra jellemző tartalmak hordozójává. Tőle ered a stílus fejlődésének biológiai metaforikája: a korai, az érett és a hanyatló stádium, amelyet egész korszakokra is kiterjesztett.

Stúdió - ol műterem; művészek kísérletező köre

Stúdium l- at tanulmány, kutatás

Szarkofág-díszesen faragott kő- vagy márványkoporsó, az etruszkok kerámiából készítették

Szemantika- jelentéstan

Szfinx - gör – lat férfifejű, oroszlántestű, óriási ókori egyiptomi kőszobor

Szimbólum – jelkép, egyszerű jelvénnyel vagy képpel való megjelölése valamely eszmének, sze-mélynek, vagy akár eseménynek.

Szín - az anyagi jelenségek különböző hullámhosszon való fényvisszaverődése. - Színezet - a fény hullámhosszától függő színérzet, a szín fő jellemzője, pl. vörös, sárga, zöld, kék, stb. A színezetek kizárólag tiszta (telített) színek lehetnek és folytonos átmenetben színkört alkotnak. - Telítettség - az adott szín fehér tartalma. A telített (vagy tiszta, élénk) szín és a teljesen telítetlen, semleges színek (fekete, fehér, szürke) között változhat az árnyalat. - Világosság - a szín helye a fehér és a fekete tartományban.A világossági

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

150

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

skála két végpontja a fehér és fekete, és minden színezetnek vannak világos és sötét árnyalatai is. - Komplementer színpárok - a színkörben egymással szemben lévő színek kiegészítő (komplementer) színpárok. Keverékük szürkét eredményez. - Színkontraszt -a térben és időben egymás melletti fény- és/vagy színingerek által kiváltott érzetek kölcsönhatása. - Színérték -egy-egy színnek az a jellege, amellyel a megvilágítottság különböző fokozatát érzékelteti

Szobor- alakzatot, alakot három kiterjedésben ábrázoló, más tárgy, létesítmény felületéhez nem kapcsolódó képzőművészeti alkotás

Szobrászat – képzőművészeti kifejezésmód, plasztikai művészet; a művész faragással, illetve mintázással hozza létre alkotását a valóságos térben. Technika szerint lehet: bronz-szobor, kőszobor, fémszobor, agyagszobor, gyurmaszobor, drótszobor, papírszobor; állatot, embert ábrázoló szobor

Táblakép- korábban kizárólag a fatáblára festést nevezték így, ma már minden olyan alkotás gyűjtőneve lett, amely nem falfelületre készült

Tapisserie- szövött kárpit

Tárgy - élettelen dolog, használati cikk, eszköz. Lehet: természeti tárgy, mesterséges tárgy; sajátkészítésű tárgy, boltban vásárolt tárgy; használati tárgy, dísztárgy; használati tárgyfajták: bútor, szerszám, munkaeszköz, edény, könyv, játék, ruha. A tárgyak ábrázolása lehet:elölről, oldalról, felülnézetből)

Taumatróp - az utókép-jelenséget kihasználó optikai eszközök legegyszerűbbike, egy karton-lap két oldalára különböző képet rajzolnak, amelyek gyors forgatásával egybeol-vadnak

Téma- művészeti alkotás, megbeszélés, kommunikáció tárgya, motívum

Terrakotta - olasz eredetű szó, máz nélkül kiégetett agyagot jelent. Az ebből készült használati tárgyak és szobrok gyűjtőneve.

Tervrajz- épület, gép, tárgy tervét feltüntető rajz, terület állapotát térképszerűen szemléltető ábra

Textil, textília - lat kelme, szövet

TIFF (Tagged Image File Format)

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

151

- képek, nem vektoros grafikák állományformátuma.Tiffany

- iparművész, a művészeti ág megalkotója, aki az 1880-as években a páriz-si világkiállításon bemutatta az első egyedi megmunkálással készült lámpát.

Timpanon - gör épülethomlokzat orommezeje; szoborművekkel díszített, háromszögletű hom-lokzati rész

Tipográfia - 1. Nyomdászat. 2. Nyomdai úton sokszorosított közlés, gondolatrögzítés. Tech-nikáját a szedés koronként elfogadott szabályai és elvei határozzák meg. 3. Régeb-ben könyvnyomtató műhely. 4. Nyomtatványok szöveg- és képanyagának elren-dezése, ennek megtervezése, teljes kialakítása (tipografizálás). Mértékegységként a mai napig a Didot-pontrendszert alkalmazzák.

Tónus - a festményen uralkodó szín- illetve fényhatás (világos, sötét, stb.)

Torzó ol végtagok, esetleg fej nélküli csonka szobor

Tömegkommunikáció- kommunikációipar

Tömegtájékoztatási eszköz- a nyilvánosságnak szánt információk közvetítő eszközei, intézményei

Trompe-l’oeil - (franc. = becsapni, félrevezetni), naturalisztikus aprólékossággal készült festmény, amely a valóságos tárgy látszatát kelti.

Trumeau- az osztósudár, a gótikus katedrálisok bejárat fölötti szemöldökgerendáját az osztó-sudár támasztja alá.

Tympanon - az épületek homlokzatának háromszög alakú keretezett fülkéje, szoborművekkel díszített, háromszögletű homlokzati rész

Urbanizmus - városépítészet, városrendezés,várostervezés

Ukiyo-e - (japán = tovatűnő világ) japán fametszet. Azokat az ábrázolásokat jelöli, amelyek-kel a művészek az Edo-korszakra jellemző élvezetek atmoszféráját kísérelték meg megragadni. Óriási hatása volt a XIX századi európai festészetre.

Veduta- széles látókörű, mély távlatú, például várost és környékét magasabb helyről ábrá-zoló, a 19. sz. előtt készült tájkép

Vignetta

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

152

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

- a középkori kéziratok szöllőindaszerű díszitménye; a nyomtatott oldalak ornamen-tális dísze

Vitrázs - üvegfestészet, a festett üvegablakok művészete

Vízfestés- festészeti technika, l. akvarell

Vizuális dokumentum- A látás érzékszervével felfogható dokumentum-Adathordozón rögzített kép. Kétdimenziós vizuális dokumentum.

Vizualitás- képi látás

Volumen- térfogat

Voluta - csigavonalba csavarodó díszitmény

Weboldal- HTML-dokumentumok és hozzájuk kapcsolódó állományok csoportja, amelyet a weben adott HTTP-kiszolgáló szolgáltat [Microsoft Press Szgépszótár]

Xilográfia- fametszet

Ziqqurat- kimagasló építmény, a mezopotámiai városok templomnegyedének központja

Zománc- az agyag edényekre vagy fémfelületekre ráégetett, üvegszerűen átlátszó, fényes és sima bevonat.

Zománcmozaik- zománcos felületű üvegmozaik

Zsánerforma- epikus, idillikus, szentimentális, hangulatfestő, érzelmet, életképet kifejező művek gyűjtőneve

Zsánerkép- a mindennapi élet jellemző jelenetét ábrázoló kép. Életkép

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

153

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

Bu

zási

Mar

gan

ić M

ária

A viz

uális

kul

túra

alap

jai

154