a szentiras tortenete
DESCRIPTION
Szalai András apologetikai előadássorozataTRANSCRIPT
A Szentírás története
I. A kinyilatkoztatás történetisége II. A szövegek fennmaradása
III. Az iratgyűjtemény kialakulása IV. Amitől szent írás a Szentírás
I. A kinyilatkoztatás történetisége
Miért szükséges a kinyilatkoztatás?
Miért fontos a történetisége?
A sok és eltérő istenkép
• Istenről mindenkinek, minden vallásnak más képe van.
• Az eltérések alapvetőek: vagy csak az egyik igaz, vagy egyik sem.
• Istenképünket meghatá-rozzák a körülményeink, élményeink, képessé-geink és műveltségünk.
A kinyilatkoztatás szükségessége
• Ha Isten létezik, és nem mindegy neki, hogy milyen képünk van róla, akkor ő is meg akarja ismertetni magát velünk: kinyilatkoztatja önmagát.
• A zsidó-keresztény hagyomány szerint ez meg is történt.
Az általános kinyilatkoztatás
• Isten nyomokat hagyott önmagáról a teremtett világon, így annak értelmes vizsgálata sokat elárul őróla. (Róm 1:18-23)
• Isten a lelkiismeretben is megszólal, megítéli tetteinket. (Róm 2:14-16)
Mélytengeri átlátszó fejű hal: a két zöld folt a szeme, amivel felfelé néz a saját fején át.
A különleges kinyilatkoztatás…
• Isten nem minden népnek adott kinyilat-koztatást, hanem csak az általa létrehozott népnek: a zsidóságnak.
• Isten kinyilatkoztatása nem egyszeri esemény volt, hanem évszázado-kon át folyt, az ismert történelem részeként.
…és annak történetisége
• Együtt élt velük, és végül emberként is megjelent közöttük. Így adott nekik egyedülálló képet önmagáról, ame-lyet ő határozott meg.
• Erről tanúskodik a Biblia, és ezért fontos történeti megbízható-ságának a vizsgálata.
II. A szövegek fennmaradása - a Szentírás és az anyag -
Fennmaradtak az eredetik?
Mire írták a szövegeket?
Milyen nyelven írtak?
Egyetlen eredeti sem maradt fenn
• Ókori szövegeknél természetes, hogy nincs meg az eredeti, csak a másolatok másolatainak a másolatai.
• A szöveghordozó anyag romlandó. Az eredeti kézirat és a legrégebbi fennmaradt másolat között nagy az idő.
A szöveg hordozója
• A legrégebbi bibliai szövegek sásra (papi-rusz) és bőrre (perga-men) íródtak. Ezek eleve csak forró éghaj-laton és száraz helyeken (barlang, sír, homok) maradtak fenn.
• Papírra csak a Kr.u. 9. sz-tól írták a Szentírást. Moábita kő, Kr.e. 9. sz.
arámi felirat
A papirusz Az egyiptomiak találmánya: sás szárának csíkjait kereszt-ben egymásra préseltek.
A lapnak csak egy oldala volt írható.
A pergamen A pergamoni görögök találmá-nya (Kr.e. 2. sz.). Papirusz-import hiányában kecskék, juhok bőrét készítették ki.
A lap mindkét oldala írható volt.
A papiruszt a 4. sz-ra szorította ki.
Tekercsek A papirusz lapokat egymáshoz ragasz-tották, tekerccsé göngyölték. Kezdetben a bőr lapokat is tekerccsé varrták össze. Hosszabb tekercsek végeit rúdra rögzí-tették, és ezeket párhuzamosan forgatva „lapoztak”.
Könyvek A Kr.u. 2. sz. elején terjedt el a könyv forma. A papirusz vagy pergamen íveit összehajtot-ták, a füzeteket pedig a gerincüknél összevarrták. A kódex könnyen lapozható.
Kódexek
A könyv formát keresz-tények terjesztették el.
Jelentős kódexek:
Kr.u. 4. sz.
• C. Sinaiticus [א]
• C. Vaticanus [B]
Kr.u. 5. sz.
• C. Alexandrinus [A]
• C. Ephraemi [C]
• C. Bezae [D]
Codex Sinaiticus és Alexandrinus British Museum
Eredeti nyelvek, ókori fordítások
Az Ószövetség nyelve a héber, de arám részek is vannak benne
• A héber és az arám sémi nyelvek; a viszonyuk kb. mint a német és a holland
• Jelentős ókori fordítás Kr.e. 5. sz-tól az arámi Targumok, a 3. sz-tól az ógörög Septuaginta (LXX)
Az Újszövetség nyelve az ógörög koiné változata • A görög indoeurópai nyelv, a koiné az ógörög Kr.u.
1. sz-i nemzetközi változata, a Római Birodalom közvetítő nyelve
• Jelentős ókori fordítás Kr.u. 2. sz-tól a szír Pesitta és a 4. sz-tól a latin Vulgata (Vg)
A héber ábécé
• Csak nagy betűk létez-tek (ma is).
• Csak mássalhangzót és fél magánhangzót jelöltek. A mai magán-hangzó pontok Kr.u. 5-9. sz-ban alakultak ki.
• Számok híján a betűk-nek számértékük volt (pl. alef = 1).
Folyamatos írás: a szavakat kezdetben szóköz nélkül írták, de öt betűnek volt szóvégi alakja is (kaf, mém, nún, pé, cádé).
Szekrénynyi tekercsgyűjtemény
A zsidó Szentírások csak egy szekrényben férnek el. A tekercs formátum hátránya: csak egy oldal írható, nehézkes a keresés, korlátolt a terjedelem.
Modern héber szövegkiadás
Biblia Hebraica Stuttgartensia (BHS) Deutsche Bibelgesell- schaft (Stuttgart) 1. egykötetes kiadás: 1977, a 4. kiadás: 1990. A BHS 1574 oldal.
Modern héber kritikai szöveg
K’thib = „írás”, a hibákat is hűségesen őrző szöveg; jelöli a magánhangzókat (pontozás) a zenei jeleket, a fejezet- és versbeosztást
Lapszéli jegyzetek: A q’ré = „olvasat”, az Írásban rögzült hibák helyes olva- sata (kb. 1300), szóstatisztikák, szövegtagolások. Lapalji jegyzetek: párhuzamos szöve- gek; samaritánus variánsok; arámi, szír, ógörög és ólatin fordítások.
A görög ábécé
• Csak nagy betűk (maius-culus). Minden betűnek számértéke volt (alpha = 1).
• Szóköz és írásjelek: csak a Kr.u. 8. sz. után.
• A kisbetűs írás (minus-culus) csak a 9. sz-tól. Előnyei: gyorsabb írás, kisebb helyigény, több szöveg, könnyebb kötet.
Folyamatos írás: a szavakat szóköz nélkül írták, de a görögben a szavak végén csak -sz, -n, -r vagy mgh. állhat.
Maiusculus és minusculus
Kr.u. 4. sz-i maiusculus írás. Kr.u. 10. sz-i minusculus írás.
Modern görög ÚSZ szövegkiadások
NA 27 - ún. Nestle-Aland, Deutsche Bibelgesellschaft (Stuttgart; 1. kiadás: 1889, 27. kiadás: 1993)
UBS 4 - United Bible Societies (New York; 1. kiadás: 1966, 4. kiadás: 1993)
Az Újszövetség görög szövege a két kiadásban teljesen azonos. Ebből készülnek a mai fordítások.
Modern görög kritikai szöveg
Lapszéli referenciák: párhuzamos szövegek az ÚSZ-en belül és az ÓSZ-i idézetek forrása
Lapalji variánsok: a fennmaradt másolatok, az egyházi idézetek, a szír, latin, kopt stb. fordítások variánsai.
Görög szöveg: kisbetűs, hangsúly- jeles, versbe- osztásos, tagolt
Digitalizált Szentírás
II. A szöveg fennmaradása - a Szentírás és az idő -
Mikoriak a legrégebbi másolatok?
Hány másolat maradt fenn?
Az eredeti és a másolat közötti idő
• Az ókori írók műveinek rendszerint eleve csak a töredéke maradt fenn.
• Megírásuk ideje (az eredeti) és a legrégebbi fennmaradt másolat között minden esetben évszázadok teltek el.
• Ez részben a Bibliára is igaz – de nem teljesen.
Az ÓSZ legrégebbi töredéke
• Mózes a Kr.e. 15. sz-ban élt. Malakiás, az utolsó próféta a Kr.e. 5. sz-ban.
• A holt-tengeri leletekig a Kr.u. 9-10. sz-i Kairói, Aleppo és Leningrádi kódex volt a legrégebbi ÓSZ-i kézirat.
• Az időbeli különbség irattól függően 1400-2400 év volt.
Az ún. Nash papirusz, Kr.e. 2. sz. A Tízparan- csolat és a S’má Jiszraél szövege.
A holt-tengeri tekercsek
• Az esszénusok Qumrán környékén barlangokba rejtett iratait 1947-től tárták fel.
• A kb. 900 tekercsnek csak negyede bibliai szöveg, a legrégebbi Kr.e. 3. sz-i.
• Tartalmuk szinte azonos az ezer évvel későbbi szöveggel (BHS).
Példák Malakiás idejéből (Kr.e. 5. sz.)
• Thuküdidész: Pelopon-nészoszi háború (20 db Kr.u. 1. szi kézirat)
• Platón: 36 dialógus, 13 levél; Az állam (7 db Kr.u. 9. sz-i kézirat)
• Szophoklész: 120 műből 7 tragédia, 1 szatíra (193 db Kr.u. 10. sz-i kézirat)
• Euripidész: a 80-ból 19 tragédia (9 db Kr.u. 11. sz-i kézirat)
• Arisztophanész: a 40-ből 11 komédia (10 db Kr.u. 9. sz-i kézirat)
Az ÚSZ legrégebbi töredéke
• Az ÚSZ szövege Kr.u. 50 és 90 között íródott.
• A jelenleg legrégebbi papirusz töredékek és másolatok a 2. sz-ból valók (18 db).
• Az eredeti és a legrégebbi másolat közötti idő irattól függően alig 40-160 év.
P52, az ún. Rylands papirusz, Kr.u. 125. Részlet a Jn 18-ból
Példák Jézus idejéből (Kr.u. 1. sz.)
• Livius: Róma története (a 142 kötetből 117 hiányzik, 1 db 4. sz-i, 19 db 10. sz-i kézirat)
• Josephus Flavius: A zsidó háború (9 db 10-12. sz-i kézirat, 1 db 4. sz-i latin ford.)
• Tacitus: Annales (1 db 9. sz-i, 1 db 11. sz-i kézirat; a 16 kötetből 4 hiányzik)
• Plinius (ifj.) tíz kötetnyi levelezése (1 db 5-6. sz-i, 11 db 9-15. sz-i kézirat)
• Suetonius: A cézárok élete (200+ db 9. sz-i kézirat)
• Sztrabón: Geographika (a 17 kötet szinte teljes, 1 töredék 1-3. sz-ból, 30 db középkori kézirat)
Az ÚSZ fennmaradt kéziratai
Az ÚSZ szövege Kr.u. 50 és 90 között íródott. A legrégebbi kéziratok:
• 2. sz. 18 db
• 3. sz. 64 db
• 4. sz. 48 db.
A 130 db 2-4. sz-i kézirat alapján az ÚSZ szövegének 98%-a rekonstruálható; a 2. sz-iakból a 43%-a.
Időrendben a régebbiek legfontosabbak:
• papirusz: 116 db.
• maiusculus: 310 db
• minusculus: 2877 db
• lectionarium: 2432 db
Más ókori iratokhoz képest példátlan mennyiségű másolat maradt fenn.
Az ÚSZ-i iratcsoportok
Az ÚSZ teljes szövegét a nagy helyigény, az iratok keletkezése és tematikája miatt iratcsoportokban másolták. Mai jelölésük:
• e = Mt, Mk, Lk, Jn
• a = ApCsel és Jak, 1-2Pt, 1-3 Jn, Júd
• p = pál levelei (Zsid is)
• r = Jelenések
• e+a+p+r – 59 kézirat
• e+a+p – 150 kézirat
• e – 1954 kézirat, 198 töredék
• a – 407 kézirat, 46 töredék
• p – 512 kézirat, 71 töredék
• r – 220 kézirat, 287 töredék
Az ÚSZ modern kiadásának alapja
• Az összes görög töre-dék, tekercs és kódex, ókori szír, latin, kopt stb. fordítások, egyházatyák bibliai idézetei (több mint 1 millió).
• A NA27 és UBS4 mindez alapján lett összeállítva.
• A rekonstrukció során hozott döntéseket külön kötet dokumentálja:
II. A szöveg fennmaradása - a Szentírás és az ember -
Kik és hogyan másolták a szöveget?
Voltak másolási hibák?
Voltak szándékos változtatások?
A másolás szent feladata
• A zsidó írástudóknál a szent szöveg másolása szakrális cselekedetnek számított, rituális tiszta-ságot, áldozatos munkát követelt.
• A keresztény másolók közül leginkább a szerzetesek álltak így a szent szöveghez.
Az ÓSZ szövegének védelme
• A próféták utáni száza-dok írástudói számon tartották az iratok lap-jainak, sorainak, betűi-nek számát, a szöveget tartalmilag tagolták.
• A legrégebbi szöveg volt a mérvadó (Templom).
• A nyilvánvaló hibákat sem javították, a helyes olvasatot (q’ré) lapszélen közölték (BHS: kb. 1300).
• Az 5 fölösnek ítélt, a 7 hiányzó és 11 kihagyandó szó („és”) listáit, illetve a 23 állítólagos „teológiai szépítés” listáját a babiloni Talmud őrzi.
Az ÚSZ-i szöveg védelme
• Az 1-3. sz-ban magán-személyek és helyi gyülekezeti műhelyek végezték a másolást.
• Békeidőben a szöveget helyi bibliatudósok gondozták.
• Üldözés idején bűn volt átadni a szentírást a pogány hatóságnak (sok megsemmisült).
• A 4. sz-tól hivatásos másolók is másolták az ÚSZ-et. Őket soronként fizették (1 sor 16 szó-tag), így a sorok számá-val a szöveg is rögzült (pl. Mt 2560 sor).
• A másolást korrektorok ellenőrizték.
Gyakori véletlen hibák
• Technikai és nyelvi okok
• Állandó tintamártoga-tás; figyelmetlenség miatt szavak, sorok átugrása, ismétlése; hasonló szavak félre-hallása; helyesírás, szóköz, írásjel hiánya; héber szavak eltérő görög átírása, kiejtése…
A scriptorium az ókori másolda A szövegeket lassan, hangosan felolvasták. Ahány másoló volt, annyi példány született.
Gyakori szándékos változtatások
• Nyelvtani hibák (koiné, hebraizmusok)
• Stilisztikai javítások (csonka mondat befe-jezése, ritka kifejezés helyett elterjedtebb)
• Egyértelműsítő be-toldások (félreérthető vagy meghökkentő kifejezések esetén)
Ritka szándékos változtatások
Liturgiai betoldások:
• Mt 6:13 „…mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, ámen” (1. sz-ban Didakhé, utána csak 4-5. sz. és Aranyszájú Szt. János liturgiája)
• ApCsel 8:37 „Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet” (csak 6. sz. után)
• Helyi hagyomány bevi-tele a szövegbe (Mk 16, Jn 8)
• Forrás megadása nélküli kiegészítések (Codex Bezae).
• Lapszéli megjegyzés későbbi beírása a szövegbe (1Jn 5:7).
• Tartalmi harmonizálás, teológiai korrekció
A Mk négyféle befejezése
• A hosszú (16:9-20) nincs a 3. sz-i kéziratokban és a 4. sz-i kódexekben (א, B), csak 5. sz-iakban (A, C, D). 2. sz-i latin és szír írók ismerik, de afrikaiak és görögök nem.
• A rövid variáns csak pár késői kéziratban, fordí-tásban vagy lapszélen maradtak fenn.
Codex Vaticanus (4. sz.) Mk 16:8 utáni végjegyzete: „Márk szerint” (KATA MARKON)
A házasságtörő asszony története
• Jn 7:58-8:11 egy 5. sz-i kódexben (D) jelenik meg először. Több kéz-irat máshová teszi: a Jn 21 vagy a Lk 21 után.
• Helyi szóbeli hagyomány lehetett, nyugaton 3-4. sz-i írók talán ismerték, keleten először a 12. sz-ban kommentálták.
P66 (Kr.u. 200) Jn 8 szövege a történet nélkül
Apostolok cselekedetei (D)
Codex Bezae (D) Kr.u. 5. sz. Evangéliumok és ApCsel, görög-latin; az ApCsel szövege ismeretlen forrásból fakadóan 10%-kal hosszabb
A 1Jn 5:7 „trinitárius” betoldása
Codex Sinaiticus, 4. sz. (7) Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek, (8) a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy.
Codex Montfortianus, 1520 (!) (7) Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek A MENNYBEN: AZ ATYA, AZ IGE ÉS A SZENT LÉLEK, ÉS EZ A HÁROM EGY (8) …
1Jn 5:7 (folyt.)
• A Comma Johanneum a régi görög kódexekből, latin, szír és kopt fordí-tásokból hiányzik, az egyházatyák nem idézik.
• Első megjelenése: 5. sz-i latin írók, két 7. sz-i latin kódex, egy 9. sz-i Vg-ban lapalji jegyzet (ld. >).
• Három 10-11. sz-i görög másolatban is csak későbbi lapszéli jegyzet.
Codex Sangallensis 63, Vg, 9. sz.
1Jn 5:7 (folyt.)
• Erasmus első, 1516-os nyomtatott görög-latin ÚSZ kiadása csak öt (!) görög kéziraton ala-pult. A betoldás ebben nem szerepelt, de a közfelháborodás miatt később belekerült.
• Ezért van benne a régi fordításokban (Luther, King James, Károli).
Az ÚSZ szövegváltozatai
• Nincs két egyforma szöveg, és az összes variáns száma több, mint ahány szó van az ÚSZ-ben.
• Variáns keletkezik azonban pl. az eltérő helyesírásból (szabályok hiánya), az eltérő szórendből (a görög ragozó nyelv, szabad a szórendje), a névelő használatából vagy hiányából (pl. Jézus / a Jézus / a Krisztus), a másolási hibákból és javításokból…
A szövegváltozatok jelentősége
• Azért van annyi variáns, mert olyan sok másolat maradt fenn.
• Éppen ezért rekonstru-álható az eredeti szöveg (paleográfia).
• A szöveg 63%-ának (4999 vers) nincs variánsa.
• Egyik variáns sem érint fontos, teológiai témát.
P115 (3. sz.) az Anti- krisztus nevének száma 616 (ΧΙΣ) és nem 666 (ΧΞΣ) mint más kéziratok- ban
III. Az iratgyűjtemény kialakulása
Hogyan alakult ki az Ószövetség és az Újszövetség?
A „bibliai kánon” fogalma
• A görög to biblion jelentése „könyv”, ta biblia pedig „könyvek”.
• A görög kanón vagy kané a héber qáneh átvétele, jelentése „nádszál”, „mérőpálca”.
• A kánon szó mai jelen-tése: „mértékadó” könyvek gyűjteménye.
• A „Biblia” és a „kánon” szó bibliai és óegyházi használata eltér a maitól, először a 4. században használták mai értelemben.
Az izraelita kánon
• Az „Ó (Régi) Szövetség” keresztény kifejezés (vö. Zsid 8:8, 9:15).
• A Szentírás izraelita megjelölése Tanakh.
rwt yaybn ybwtk
• A szót a három nagy iratcsoport kezdő-betűiből (TaNaKh) alkották még az ókorban.
Tóra („törvény”) N’viim („próféták”) K’tuvim (egyéb „írások”)
A Tanakh 24 könyve
Tóra (5 könyv)
• Móz (1-5)
N’viim (8 könyv):
• Józs, Bír, Sám (1-2), Kir (1-2), Ézs, Jer, Ez
• és a 12 kis próféta (Hós, Jóel, Ám, Abd, Jón, Mik, Náh, Hab, Zof, Hag, Zak, Mal)
K’tuvim (11 könyv)
• „Az igazság könyvei” (széfer emet): Zsolt, Péld, Jób
• „Öt tekercs” (m’gillót): Én, Ruth, JSir, Préd, Eszt
• Egyéb írások: Dán, Ezsd-Neh, Krón (1-2)
22 = 24 = 36 (BHS) = 39 (prot. ÓSZ)
A Septuaginta (LXX)
• Alexandriában Kr.e. 3. sz-tól további, görög nyelvű iratok is kelet-keztek (LXX). Ezeket a palesztinai zsidóság elutasította.
• A korai egyház a LXX-t használta és részben elfogadta (ÓSZ-i deute-rokanonikus írások).
Codex Sinaiticus, Énekek éneke
Josephus Flavius
• A zsidó Josephus Flavius (Kr.u. 37-100) a római-aknak írt népéről és vallásáról (Apión ellen I.8, A zsidók története XVIII.1).
• A prófétákat számon tartották, Malakiás volt az utolsó. 22 könyvet írtak (22 = BHS, csak több iratot összevont).
A Talmud
• A Talmud („tan”) írás-magyarázatok, etikai és filozófiai és tudományos írások gyűjteménye (Kr.u. 1-5.sz.).
• Egyik traktátusa felso-rolja a Tanakh könyveit, és közli, hogy a gyűjte-mény Kr.e. 5. sz-ban zárult le.
Az elveszett iratok
• Maga az Ószövetség említi 23 ismeretlen (?) irat címét.
• 4 kivételével mind az 1-2Kir és 1-2Krón-ban találhatók, mindegyik pátriárkák, királyok és próféták életéről szól.
• Több cím vsz. a Kir és a Krón egymásra utalása.
• „Az Úr harcainak könyve” (4Móz 21:14)
• „Jásár könyve” (Józs 10:13, 2Sám 1:18)
• „Krónikás könyv” (Neh 12:23)
• „Nátán próféta törté-nete” (1Krón 29:29)
• „Salamon cselekedetei” (1Kir 11:41)
Az apokrif irodalom
Apokrif = rejtett, pszeud-epigráf = álnéven írt
• A Malakiás és Bar Kochba közötti zavaros időszakból származnak
• Pl. Hénókh, Szibillák, Jubileumok könyve, A 12 pátriárka testamen-tuma, Ádám és Éva élete, Báruch apokalip-szise stb.
• Nyelv: héber, görög, arám, szír, etióp, ószláv
• Műfajok: legenda, látomás, jövendölés, intelem, zsoltár, ima
• Témák: ember, lélek, bűn, angyalok bukása, végső idők, katasztró-fák, Sátán, Emberfia, Messiás stb.
Jézus-korabeli kánonok
• Alexandria: Septuaginta
• Samária: csak Tóra (saját verzió)
• Esszénusok: a Tanakh és a saját szektás írásaik
• Szadduceusok: csak Tóra
• Farizeusok: a Tanakh – ez az irányzat élte túl a római kort, ld. rabbini-kus és mai zsidóság
Mai Ószövetség-kánonok
• Samaritánus Tóra (SP = 1-5 Móz)
• Tanakh, izraelita kánon (39 könyv = BHS 36 könyv)
• Protestáns kánon (39 könyv = BHS 36 könyv, csak más sorrend)
• Katolikus kánon: = 39 könyv + 7 deutero-kanonikus a LXX-ból)
• Ortodox kánon: LXX
• Keleti egyházak kánon-jai (etióp, szír stb.)
A keresztény iratok
• Jézus és az első keresztények Szentírása az Ószövetség volt.
• Jézus ígérete: apostolait emlékezteti a korábbi kijelentéseire, és további kinyilatkoztatásokat is ad a Szentlélek által (Jn 14:16-17,26, 16:12-16).
• Idővel szentírásnak tartották az apostoli leveleket (2Pt 3:15-16) és az evangéliumokat (1Tim 5:18) is.
A keresztény kánon
Az Ó- és Újszövetség fogal-ma a 3. sz-ra terjedt el.
Az iratgyűjteménynek öt nagy csoportja van:
• evangéliumok [e]
• cselekedetek [a]
• egyetemes levelek [c/a]
• páli levelek [p]
• apokalipszis [r]
• A csoportok és egyes iratok sorrendje sosem volt rögzítve, a mai rend a középkorra alakult ki.
A kanonizálás szempontjai
• Az Újszövetségi kánon megalkotásakor nem az „ihletettség” (2Tim 3:16) volt az egyház szempontja.
A három tipikus szempont:
• szerzőség: apostolicitás, apostol vagy tanítványa, azaz 1. századi?
• tartalom: kanonicitás, megfelel a „hit szabá-lyának”?
• elterjedtség: katolicitás, (el)ismert és liturgiai használatban van?
Sosem vitatott és vitatott iratok
Az egyházban soha, sehol vitatott iratok:
• Mt, Mk, Lk, Jn
• ApCsel
• 1Pt, 1Jn
• Róm, 1-2Kor, Gal, Ef, Fil, Kol, 1-2Thessz, 1-2Tim, Tit
Az egyházban helyenként, időnként vitatott iratok:
• Zsid (szerző? félreért-hető rész)
• Jak (ismertség?)
• 1Pt / 2Pt (szerző?) 2Pt / Júd (átvétel?)
• Júd (apokrifot idéz)
• 2-3 Jn, Filem (rövid, személyes, alkalmi)
• Jel (hibás görögség)
Az elveszett mondások, iratok
Jézus szavai és tettei közül
• eleve nem lett minden megörökítve (Jn 20:30, 21:25)
• vagy nem az evangéli-umban maradt fenn (ApCsel 20:35)
• vagy le lett írva, de nem maradt fenn (Lk 1:1).
Elveszett apostoli levelek:
• egy korinthusi (1Kor 5:9) a háromból
• a laodikeai (Kol 4:16, esetleg = efezusival?)
A „Muratori-kánon”
Ludovico Muratori olasz történész fedezte fel egy 7-8. sz-i kódexben
• Kb. 180, legkésőbb 4.sz.
• Vsz. görögből fordítva rossz latinsággal
• Nem említi: Zsid, Jak, 3Jn, 1-2Pt; vitatott: Péter apokalipszis
• Ki írta, kinek, miért?
A Muratori kánon vége
Az apostoli atyák idézetei (1-2. sz.)
Nem adtak kánonlistát, de idézeteik mutatják, melyik iratnak volt tekintélye. Idézeteiket azonban meg-határozta, miről írtak.
• Római Clemens (kb. 96) ÓSZ és Pál sokszor, evangéliumok ritkán
• Antiókhiai Ignatiosz (kb. 110) is főleg Páltól
• Hierapoliszi Papiasz (2. sz. eleje), „Az Úr szavai-nak magyarázata” 5 kö-tetben (töredékek)
• Szmirnai Polikarposz (2. sz. eleje) Pál, 1Pt, 1-2Jn, evangéliumok, ÓSZ
Más fontos, helyi használatban levő művek ebből a korból: Didakhé, Hermasz: A Pásztor, Barnabás levele, Levél Diognétosznak
Az egyházatyák idézetei (2-3. sz.)
• Jusztinosz (kb. 150) az apostoli „memoárok” és Jel (nem hívőknek írt)
• Tatianosz (kb. 170 ) Dia-tesszarón („a négyből” evangéliumharmónia)
• Irenaeus (kb. 180) Mt Mk Lk Jn címe és „négyese”, ÚSZ–2Pt, 2Pt, 2-3Jn, Júd, Filem
• Alexandriai Clemens (2. sz. vége) ÚSZ–Filem, Jak 2Pt, 2-3Jn + ihletett gon-dolatok (apostoli atyák, világiak, apokrifok)
• Tertullianus (2-3. sz.) ÓSZ, ÚSZ–Jak, 2Pt, 2-3Jn
• Cyprianus (3. sz. eleje) ÓSZ, ÚSZ–Filem, Zsid, Jak, 2Pt, 2-3Jn, Júd
Az egyházatyák kánonjai (3-4. sz.)
• Órigenész (3. sz. eleje) LXX, ÚSZ; vitatott: Jak, 2Pt, 2-3Jn + ihletett gondolatok (apostoli atyák, világiak, apokri-fok)
• Hippolütosz (3. sz. ele-je) ÚSZ–Zsid (vitatja)
• Kürillosz (kb. 348) ÚSZ– Jel (nem említi)
• Athanasziosz (367) mai ÚSZ kánon
Euszébiusz kategóriái (4. sz.)
Az Egyháztörténet szerint
• közösen vallott (homo-logumena) a négy evan-gélium, ApCsel, 14 páli levél (Zsid is), 1Jn, 1Pt és Jel (?)
• vitatott (antilegumena), de a többség által elis-mert Jak, 2Pt, 2-3Jn, Júd
• kétséges (notha): Dida-khé, Barnabás levele, Hermász: Pásztor, Pál cselekedetei, Péter apokalipszise és Jel (?)
• istentelen (düsszebé) az eretnekek összes apokrif szövege.
„Kanonikus” helyett a „szövetségbe bevett” (endiathéké) fogalma.
Helyi zsinatok kánonlistái
Mindmáig nincs egyete-mes zsinati határozat.
• 363. laodikeai zsinat (mai kánon - Jel)
• 382. római zsinat (mai kánon)
• 396. karthágói zsinat (mai kánon)
A 4. sz. óta egyetemesen elfogadott a 27 iratból álló Újszövetség.
A 325-ös 1. egyetemes zsinat
Az apokrif irodalom
Apokrif = rejtett, pszeud-epigráf = álnéven írt
• evangéliumok, cseleke-detek, levelek, jelené-sek
• 2-6. sz-i hamisítványok
• kis, rivális közösségeké
• sosem voltak az ÚSZ része (nem is akarták)
• alig maradt fenn belőlük.
Bart Ehrman bestsellerei
Apokrif „evangéliumok”
• Kiegészítő evangéliu-mok (Jakab proto-, Tamás gyermekség-, Pszeudo-Máté, Titkos Márk stb.)
• Zsidó-keresztény evan-géliumok (Nazoreusok, Héberek, Ebioniták szerinti stb.)
• Gnosztikus evangéliu-mok (Tamás kopt, Péter, Júdás, Fülöp stb.)
IV. Amitől szent írás a Szentírás
Egyáltalán, miért olvasunk még ma is egy ókori szöveget?
A kinyilatkoztatás
• Történetisége (1Kor 15, 2Pt 1).
• Emberformáló spirituális ereje (2Tim 3).
• Spirituális ereje mögött az élő és ható Ige, azaz maga Krisztus (Zsid 4).
Magyar szakirodalom
Bibliatörténet
• Így keletkezett a Biblia (Evangéliumi, 1995)
• Miller – Huber: A Biblia története (Magyar Bibliatársulat, 2004)
• Balla Péter: Az újszövetségi iratok története (KRE, 2008)
• Kustár Zoltán: A héber Ószövetség szövege (Kálvin, 2010)
• Metzger-Ehrman: Az Újszövetség szövege (Harmat, 2008)
Deuterokanonikus, apokrif, pszeudepigráf stb.
• Porter J. R.: Az elveszett Biblia (Magyar Könyvklub, 2003)
• Deuterokanonikus bibliai könyvek (Kálvin, 1998)
• Apokrif iratok I-IV. (Telosz, 1996-1999)
• Fröhlich Ida: A qumráni szövegek magyarul (PPKE-BTK, 2000)
Internet
• bibliairegeszet.blog.hu
Angolszász szakirodalom
● Wegner: Textual Criticism of the Bible (IVP, 2006)
● Metzger: A Textual Commentary on the GNT (UBS, 1994)
● Metzger: The Canon of the New Testament (Clarendon, 1997)
● Aland-Aland: The Text of the New Testament (Eerdmans, 1989)
● Würthwein: The Text of the Old Testament (Eerdmans, 1995)
● Elliott, J. K.: The Apocryphal New Testament (Clarendon, 2006)
● Charlesworth, J.: The Old Testament Pseudepigrapha I-II. (Hendrickson, 2010)
Internet
● csntm.org
● nttext.org
● ntcanon.org
Apológia Kutatóközpont
www.apologia.hu (cc) 2012. Szalai András
T01. A Szentírás története (v1)