a 'szabadoktatÁs' kora (1890-1918) · 2014-03-10 · o a történettudós marczali...
TRANSCRIPT
o Az állam tudatosan veszi kezébe a
közművelődés és a felnőttképzés
szervezését.
o Ekkor alakultak ki a közművelés első
intézményei, ekkor jelentek meg olyan
emberek, akiknek már közművelődés
szervezése a foglalkozásuk.
o Working Men' s College
(1854)
o University Extension
o Arthur Toynbeemunkássága
o Worker's Educational
Association
o Felvidéki Magyar Közművelődési Egylet (FMKE) 1882, Nyitra
o Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE), 1885, Kolozsvár
o Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság (1891)
o Országos Központi Katholikus Kör 1892, Budapest (Baross Gábor)
o A parasztság szakoktatása -gazdasági vándortanítók
o Szabad Lyceum,1894, BrezeviczyAlbert
o Budapesti Népszerű Főiskolai Tanfolyam (1903)
o Megalakulás: 1885 – Kolozsvár
o Kun Kocsárd és az alapító tagok adományai –
anyagi alap
o Létrehozói az erdélyi magyar polgárság és
nemesség.
o Alapvető céljai:
– a magyar nyelv és nemzeti öntudat erősítése,
– kulturális intézmények létesítése,
- felnőttek analfabéta tanfolyamai – ötszáz
községben tízezer férfit és nőt tanítottak meg
írni-olvasni.
o Óvodák, iskolák létesítése
o Könyvtárak, kórusok alapítása, könyvkiadás
o A magyar közösségek gazdasági
felemelkedésének a segítése.A székház
Kun Kocsárd
o Megalakulás: 1891
o Baross Gábor
kezdeményezése
o Felolvasások,
hangversenyek,
színielőadások, közös
múzeumlátogatások
vasárnaponként
Baross Gábor Közmunka és
Kereskedelemügyi miniszter
o Darányi Ignác -1895
o Cél: „a szükséges mezőgazdasági
szakismereteknek a nép között való
elterjesztése”
o Előadók = gazdasági
vándortanítók -> gazdatisztek,
lelkészek, tanítók, állatorvosok
o 5-10 előadásból álló sorozat egy
helyen
o Később: 2-4 hónapos tanfolyamokDarányi Ignác
o Megalakulás: 1893.
o Berzeviczy Albert – elnök
o Cél: az ismeretek valamennyi ágát
felölelő oktatás a bármely társadalmi
osztályhoz tartozó felnőttek körében, akik
a formális oktatásból kimaradtak. (Pl.
nők, munkások,)
o Minta: az angol University Extension
o A társaság székhelye Budapest.
o Előadók: egyetemi - és középiskolai
tanárok, orvosok, ügyvédek, kereskedők.
o Előadások Budapesten és vidéken
o Könyvkiadás
o Megalakulás: 1902
o Minta: Peoples Palace, London
o Székház, Budapest Szentkirályi utca
o Politikai és felekezeti célok nélkül a
közműveltség terjesztésére és
törekedett
o Népszerű tudományos előadásokat,
rendszeres gyakorlati tanfolyamokat
(gép-és gyorsírás, könyvelés, nyelek)
és szórakoztató irodalmi estéket
rendezett.
o Kirándulások, hangversenyek
A székház
o Megalakulás:
o Vezetői: Bárczy István,
Wildner Ödön
o Előadások,
o Tanfolyamok
o Fővárosi Könyvtár
o Népművelés c.
művelődéspolitikai
folyóiratBárczy István
o Megalakulás -1907
o Alapítók: Apáthy István, Gaal Jenő és
Jancsó Benedek.
o Cél: a társadalomtudományok művelése
o Felolvasások, előadások, vitaestek
o Társadalomtudományi szabadiskolát tart
fenn
o Budapesten, Kolozsvárott és az ország
egyéb városaiban
o Magyar Társadalomtudományi Szemle
címen folyóiratot ad ki
o Az „Uránia-mozgalom” elsőként a német és osztrák területeken indult virágzásnak.
o A bécsi Uránia 1887-ben alakult meg, kezdetben, mint közhasznú szindikátus, majd 1901-től egyesület, a későbbiekben pedig, mint népfőiskola működött.
o Berlinben 1888-ban hozták létre az Urániát – részvénytársaság formájában –, mely később egy csillagvizsgálóval is kiegészült
o A bécsi, ill. berlini minta több európai városban is követőkre talált, hasonló céllal alakultak társaságok és egyesületek Magdeburgban, Jénában, Zürichben, Boroszlóban, Stockholmban, Grazban, Innsbruckban, Prágában és Budapesten is.
o Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület 1897-ben alakult
meg.
o Az MTA kezdeményezésére és támogatásával
o Kaposi Molnár Viktor ( művelődéspolitikus, a
kultuszminisztérium vezető munkatársa) alapította
o Célja: ismeretterjesztő tevékenységével a hazai
közművelődés színvonalát emelni.
o „Az iskolán kívüli szabad tanulás csak akkor lehet hasznos
és eredményes, ha az országosan és szervezett formában
történik”
o Székhelye a Kerepesi – ma Rákóczi – út 21.
o 1899-től itt kapott helyet az egyesület társintézménye az
Uránia Tudományos Színház is.
Kaposi Molnár Viktor
Matelkovics Sándor
o 1900-ban alakuló közgyűlés
o Az lapszabályok elfogadása
o Az egyesület ügyeit a közgyűlés, a
tisztikar, a szakosztályok, az
igazgatótanács és a végrehajtó
bizottság intézte.
o Az egyesület elnöke Matlekovits Sándor
akadémikus, ügyvezető elnöke Molnár
Viktor vallás- és közoktatásügyi
államtitkár
o Tiszteletbeli elnökök voltak báró Eötvös
Loránd és gróf Szögyény Marich László.
Szőgyény- Marich László
Eötvös Loránd
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
18001
90
1
19
02
19
03
19
04
19
05
19
06
19
07
19
08
19
09
19
10
19
11
19
12
19
13
19
14
19
15
19
16
19
17
19
18
19
19
R endes tagok
Alapító tagok
Az Uránia M. T. Egyesület alapító és rendes tagjainak számának alakulása
•fizikai és matematikai,
•természetrajzi,
•földrajz – földtan –
•néprajzi,
•orvostudományi,
•irodalomtörténeti – nyelv- és széptudományi,
•történelem – bölcsészet – jog- és
társadalomtudományi,
•művészeti, technikai
o Népszerű tudományos
előadások a fővárosban
(történeti, földrajzi,
orvostudományi, jogi,
közgazdasági témák)
o A „vidéki akció” - előadások +
nyomtatott füzetek + diaképek0
500
1000
1500
2000
2500
1903
1904
1905
1906
1907
1908
1909
1910
1911
1912
1913
1914
. el
ső f
élév
1915
1916
1917
E lőadás ok s z áma
A vidéki akció előadásainak alakulása
o Helyszín: Józsefvárosi Munkásotthon, Práter utcai Polgári
Iskola
o Kezdet: 1906
o Tanfolyami oktatás az iparos ifjúság számára
o Az intézmények és a hallgatók száma: 1908 végén 30
intézmény, 1910: 50, ebből 9 Budapesten és 41 vidéken
működött.
o A jelentkezők száma ekkor elérte az 5.000 főt
o A tanévet a hallgatók fele nem fejezte be
o 800 fő tette le a vizsgát.
o 1901 – tudományos
ismeretterjesztő művek kiadása
a széles tömegek számára
o 1901-1905 között öt kötet jelent
meg
o Ár: kötetenként 50 fillér
o Cél: a művészeti törekvések
támogatása, festmények és
műtárgyak kiállítása.
o Szoborállítási tervek: Trefort és
Rudolf trónörökös szobra
o Előadások, hangversenyek,
adománygyűjtés
o Elkészült: Ligeti Miklós szobra Rudolf
trónörökösről. Leleplezés: 1908.
október 12. Városliget.
o Uránia Műkereskedés
Részvénytársaság :1906. január 10.
o Az épület: Rimanóczy palota1893-ban épült,
Oroszi Antal mulatójaként funkcionált
o 1899. április 4-én nyit meg az 570 férőhelyes
színház berlini és bécsi mintára
Az előadások témái:
o természettudományok,
o művelődéstörténet,
o néprajz,
o művészet,
o ipar, technika
Előadók:
o a kor neves tudósai, írói, közéleti személyiségei
A színház épülete
o Az első előadás:
„Küzdelem az éjszaki pólusért”
o 1899. november 9.
o 3 felvonás, 15 kép
o Téma: három északi-sarki expedíció
o A szöveget írta: Cholnoky Jenő,
o Felolvasta: Dajka Balázs
Az előadás plakátja
o 1899. nov.10. : „A potsdami porosz királyi
csillagdáról „
o Előadó: Konkoly-Thege Miklós, az
ógyallai csillagda alapító igazgatója
o 1899. nov. 11. „Mikor a levegő folyóssá lesz „
(Kísérleti bemutatókkal kiegészítve)
o Előadó: Klupathy Jenő
o 1899. nov. 13. „A novemberi hulló-
csillagokról „
o Előadó: Kövesligethy Radó
o 1899. nov. 15. „A dobsinai jégbarlangról”
o Előadó: Cholnoky Jenő
Konkoly-Thege Miklós
Klupathy Jenő
Kövesligethy Radó
o „A táncz „című első magyar
mozgófilm (némafilm)
bemutatója - 1901. április 30.
o Szöveg: Pekár Gyula
o Mozgóképek: Zitovszky Béla
Az előadás plakátja
o A tenger
o A levegő meghódítása
o Az orosz–japán háború
o Dalmácia
o Páris 1900-ban
o A 19. század
o Amerika
o Mesés India
o Az orosz Riviéra és a Kaukázus
o „1848”, a szabadságharc
története
0
20000
40000
60000
80000
100000
120000
140000
160000
180000
200000
1899
/190
0
1900
/190
1
1901
/190
2
1902
/190
3
1903
/190
4
1904
/190
5
1905
/190
6
1906
/190
7
1907
/190
8
1908
/190
9
A munkáselőadások
látogatói
Az iskolai előadások
látogatói
A délutáni és esti
előadások látogatói
Az Uránia Magyar Tudományos Színház előadásainak látogatói aránya
o Megindul: 1900. május 1.
o Uránia egyesület adta ki elsősorban a
szélesebb körű tudománynépszerűsítés
céljából, de emellett a lap ellátta az
egyesület közlönyének szerepét is.
o Havi közlöny
o Szerkesztő: Szász Károly
o Munkatársak:
o Móricz Zsigmond
o Lyka Károly
o Ráth-Végh István
o Beöthy Zsolt
o Cholnoky Jenő
Cél:
“A tudományos és művészeti törekvéseket
megismertetni azok történeti fejlődésében.
A tudásvágyat s a hazafias érzelmet emelni
... Szoros összeköttetésben az Uránia
Tudományos Színházzal.”
0
500
1000
1500
2000
25001
90
1
19
02
19
03
19
04
19
05
19
06
19
07
19
08
19
09
19
10
19
11
19
12
19
13
19
14
19
15
19
16
19
17
19
18
19
19
E lőfiz etők
R endes tagok
Alapító tagok
Az Uránia Népszerű Tudományos Folyóirat olvasóinak megoszlása
o Tudománynépszerűsítő írások a
természettudományok és a
humán tudományok köréből
o Krónika
o Hasznos tudnivalók
o Könyvszemle
o Az egyesület hírei
Szerzők: jeles tudósok, írók,művészek
o az Ázsia-utazó Cholnoky Jenő,
o a csillagász Kövesligethy Radó,
o az író Móricz Zsigmond,
o a művészettörténész Lyka
Károly,
o a történettudós Marczali Henrik,
o a nyelvtudós Gombocz Zoltán,
o a matematikus Dienes Pál,
o a mérnök Kármán Tódor,
o a filozófus Dienes Valéria
o Minta: a berlini Freie Bühne
o Tagok: Bánóczi László, Lukács György, Benedek Marcell,Balázs
Béla, Kodály Zoltán, Ábrányi Emil
o Rendező: Hevesi Sándor
o Díszlet, jelmezek –saját tervezés
o Színészek – amatőrök
o Helyszín – változó
o Első előadás: 1904. november 25-én a Fővárosi Lövölde
(Rottenbiller utca 37) díszterme – Goethe: Testvérek
o A Társaság mutatta be Magyarországon először Strindberg: Az
apa c. drámáját.
o Játékrendjén leggyakrabban: Molière, Musset, Ibsen, Hauptmann
művei szerepeltek
Hevesi Sándorrendező, kritikus.