a rekreáció elmélete és módszertana 2.€¦ · „fun” sport irányzat a „fun” sport...
TRANSCRIPT
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETE
Boda Eszter – Herpainé Lakó Judit
A rekreáció elmélete és módszertana 2.
A rekreáció és a szabadidő eltölté-sének színterei, speciális területei
és formái
EKF Líceum Kiadó Eger, 2015
1
Szerzők
Boda Eszter, Herpainé Lakó Judit
Szerkesztő
Dr. Révész László,
Dr. Bíró Melinda
Szakmai lektor
Dr. Benczenleitner Ottó
Anyanyelvi lektor
Vasné Varga Judit
Készült: a TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0001
''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon projekt ke-retében
ISBN 978-615-5509-98-8
Az Eszterházy Károly Főiskola tankönyve
A kiadványért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora.
Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában.
2015
2
A kötet szerzői
Herpainé Lakó Judit
Testnevelő tanár, okleveles művelődésszervező, adjunk-
tus (EKF)
Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett testnevelő
tanár és művelődésszervező diplomát. Tanulmányait a
Pécsi Tudományegyetemen folytatta tovább, ahol ok-
leveles művelődésszervezőként végzett. Emellett meg-
tanulta a fazekas mesterséget, számos kulturális célú
civil szervezet tagja, vezetője lett. Gyerekkora óta szer-
vez kulturális, közművelődési és sportprogramokat,
rendezvényeket. Tájfutás sportágban segédedzői vég-
zettséggel rendelkezik, jelenleg is aktív szenior ver-
senyző és versenybíró, versenyrendező. Főiskolai ta-
nulmányai végeztével az egri Forrás Gyermek-
Szabadidőközpontban művelődésszervezői, kultúra-
közvetítői munkát kapott. Ezután az Eszterházy Ká-
roly Főiskola Közművelődési Tanszékére került, ahol
14 éven keresztül tanított. 2015 óta a Sporttudományi Intézet adjunktusa. Több felső-
oktatási szak akkreditációs munkáiban vett részt, akkreditált pedagógus-
továbbképzések létrehozója és oktatója, Európai Uniós és hazai projektek megvalósító-
ja, projektmenedzsere. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskola Nevelés- és Sporttudo-
mányi Programjának doktorandusza.
Boda Eszter
Sportmenedzser, főiskolai tanársegéd (EKF)
Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett sportszer-
vező diplomát 2009-ben, eseményszervező és rekreá-
ció-turisztika specializációval kiegészítve. 2011-ben a
Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi
Kar és a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástu-
dományi Karának közös mesterképzésének keretében
sportmenedzserként végzett. 2014-ben a Fitness Aka-
démián szerzett aerobik sportedzői végzettséget. Je-
lenleg doktoranduszhallgató a Debreceni Egyetem
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok
Doktori Iskolájában. 2015 februárjától dolgozik az
Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézeté-
ben. Főbb kutatási területei közé tartozik a rekreáció,
valamint a sport- és szabadidő gazdaság.
3
TARTALOM
1. A rekreáció irányzatai, az indoor és az outdoor irányzatok ............... 5
Outdoor rekreáció .................................................................................................. 5
Egészségmegőrző rekreáció ................................................................................... 6
Fitnesz.............................................................................................................. 6
Üzemi-munkahelyi irányzat ............................................................................ 7
Wellness irányzat ............................................................................................ 8
Sportági irányzat ............................................................................................. 9
Élménykereső rekreáció ......................................................................................... 9
Extrémsport irányzat..................................................................................... 10
„Fun” sport irányzat ....................................................................................... 11
Kalandsportok ................................................................................................ 12
Teljesítményelvű irányzat .............................................................................. 12
Összefoglaló táblázat ...................................................................................... 12
A sportterek kialakulásának történeti áttekintése ............................................... 14
Rekreációs sportlétesítmények .............................................................................16
Építő játszókert...............................................................................................16
Vizes játszókert ...............................................................................................16
Sport játszókert ..............................................................................................16
Közlekedési játszókert .................................................................................... 17
Kaland-játszókert, kalandpark ....................................................................... 17
Botanikus- és kisállatkert .............................................................................. 18
Felnőttek kertje ............................................................................................. 18
Erdei tornapálya ............................................................................................ 18
Szabadidőközpont ..........................................................................................19
Rekreációs létesítmények tervezésének szempontjai ...........................................19
2. A rekreációs és a civilizációs betegségek ........................................ 22
2.1. Életkórok – életkorok I. és II. ................................................................. 22
2.2. Életkórok – életkorok I. és II. ................................................................ 24
Magzati élet/áldott állapot (0-40. hét) ......................................................... 26
Gyermekkor ................................................................................................... 27
Felnőttkor ...................................................................................................... 30
Időskor ........................................................................................................... 32
3. A rekreációs élmény, a totális élmény (Flow) fogalma, jellemzői,
kapcsolata a sporttal ...................................................................... 33
4
4. A rekreáció mozgásanyaga és csoportosítása ................................. 36
Munkamánia, a rekreáció mint alternatíva-gyógymód ....................................... 36
Nem sportág jellegű mozgásos tevékenységek .................................................... 38
Hobbi jellegű tevékenységek ......................................................................... 38
Sport-rekreációs tevékenységek .......................................................................... 40
Aerob sportok ................................................................................................ 40
Esztétikai sportok ........................................................................................... 41
Munkamánia és a rekreáció mint alternatíva-gyógymód ................................... 43
5. A munkahelyi egészségfejlesztés lehetőségei .................................. 46
Fogalmi tisztázás .................................................................................................. 46
Kialakulása ........................................................................................................... 48
Az egészségfejlesztés területei ............................................................................. 48
Kutatások, eredmények számbavétele, már futó és jól működő egészségfejlesztő
programok ..................................................................................................... 50
Felhasznált irodalom ......................................................................... 56
Iskolai rekreáció, szabadidő-szervezés az iskolában .......................... 59
6. Az iskolai szabadidő-szervező ........................................................ 60
A szabadidő-szervező helye és szerepe az iskola életében ...................................61
A szabadidő-szervező kötelességei, elvárások ......................................................61
A szabadidő-szervező lehetőségei ........................................................................ 62
Együttműködés .................................................................................................... 62
7. Szabadidő-eltöltési irányzatok, a szabadidőről vallott nézetek
változásai ....................................................................................... 65
8. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja ................... 70
8.1. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja életkorok szerint .... 70
Gyermekkorúak rekreációja .......................................................................... 70
8.2. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, nők és férfiak
rekreációja ..................................................................................................... 88
8.3. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, veszélyeztetett
társadalmi rétegek és csoportok rekreációja ................................................ 89
9. Hazai és nemzetközi rekreációs szervezetek és irányzatok. A
szabadidősport területének felépítése hazánkban, magyarországi
rekreációs szervezetek. .................................................................. 90
A rekreáció nemzetközi szervezetei ..................................................................... 90
Hazai szervezeti hálózat ....................................................................................... 90
Felhasznált irodalom ......................................................................... 94
5
1. A REKREÁCIÓ IRÁNYZATAI, AZ INDOOR ÉS AZ OUTDOOR IRÁNYZATOK
A rekreáció színterei, létesítmények (indoor-outdoor helyszínek,
outdoor létesítmények, parkok, ismert parkok, jelentőségük)
A rekreáció fejlődése és fogalmának kialakulása kapcsán korábbi tananyag keretén
belül már beszéltünk arról, hogy a technikai fejlődés életmódváltást és sok esetben
sajnos negatív irányú változást hozott. Ennek ellensúlyozására a különféle társadalmi
csoportok más-más tevékenységi formákat részesítettek előnyben, így a rekreációs
irányzatokat a felhasználó célja szerint szokták differenciálni. Konkrét irányzatok ki-
alakulásáról az 1940-50-es évektől beszélhetünk, melyek létrejöttét különböző
demográfiai, politikai és gazdasági változások előzték meg. A legnagyobb
ráhatással a ’70-es évektől bekövetkezett információs forradalom és az
ezredfordulóra jellemző globalizáció voltak (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,
Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A fizikai rekreáció ennek megfelelően három jellegze-
tes irányban fejlődött. Kialakulását tovább segítette még a divat és az irányító szak-
emberek felkészültsége, valamint beállítottsága. A három irányzat az outdoor (termé-
szetbe vágyódás), az egészségmegőrző (fitnesz, wellness) és az élménykereső (extrém,
fun, kaland) (Kovács, 2004). Ismerkedjünk meg részletesen is az egyes irányzatokkal
és altípusaival.
Outdoor rekreáció
Kialakulását az urbanizáció kényszerezte, vagyis a természettől való eltávolodás.
Létrejöttét a szabad levegőn végzett mozgás iránti nosztalgia is kiváltotta, amely tu-
lajdonképpen a zsúfolt életterektől való menekülést jelentette. Eszközei a természet-
ben végzett valamennyi rekreációs célú mozgás (pl. séta, kirándulás, futás, sífutás, téli
túrázás, evezés, kerékpározás, görkorcsolyázás stb.), melyeket csoportosíthatjuk az
alábbiak szerint: hegyi-erdei; kerekes; téli; vízi; légi. Külön csoportját képezik a nem
sport-típusú tevékenységek, mint például különböző kertészkedés jellegű tevékenysé-
gek (virágültetés, metszés stb.), az erdőkben, mezőkön való gyűjtögetés (gombászás,
virággyűjtés, bogyógyűjtés stb.), a grillezés és bográcsozás, a nem megélhetési horgá-
szat és vadászat (Kovács, 2004). Az egyetlen fontos tényező, hogy ezek ne megélhetési
indíttatásból, hanem kikapcsolódásként valósuljanak meg. Legfőbb célközönsége a
6
kezdeti időkben fiatal felnőttekből állt, majd egyre inkább eltolódott az érett felnőtt és
az idős korosztály irányába (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi,
2011). Az irányzathoz köthető mozgások, tevékenységek inkább alkalmi jellegűek.
Egészségmegőrző rekreáció
A következő nagy mérföldkő a városiasodás és a rohamos technikai fejlődés követ-
keztében bekövetkezett egészségi állapotromlás volt. Ebben az időszakban egyre több
riasztó adat került nyilvánosságra, melyek tettre ösztönözték a szakembereket. A civi-
lizációs ártalmak (környezetünk romlása, stressz, túlfogyasztás stb. lásd később rész-
letesen) következtében rohamosan nőtt az úgynevezett civilizációs betegségekben
(szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, idegrendszeri) szenvedők aránya. Ezek
hatására terjedt el elsősorban a fejlett országokban az egészségmegőrző rekreáció és
annak irányzatai (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A
szakirodalmak három irányzatot különítenek el, lássuk ezeket részletesen.
Az első a fittségi irányzat, mely további két típusból tevődik össze: a fitneszből és
az üzemi-munkahelyi irányzatból.
Fitnesz
1.kép egészségmegőrző rekreáció
7
A civilizációs ártalmak felismerésével párhuzamosan kezdett kialakulni egy új
„őrület”, az arányos test divatja. Ez a férfiaknál főleg a speciális kondicionáló gépek
használatában (Arnold Schwarzenegger és a body building sztárok), a hölgyeknél az
aerobic jellegű mozgásformák elterjedésében realizálódott (Jane Fonda). A mozgás
előtérbe kerülése mellett a fiatalok, főként a tinédzserek egy része szigorú és egész-
ségtelen diétával próbálta megőrizni vonalait, ennek kapcsán beszélhetünk a „body
terror” fogalmáról. Napjainkban szerencsére az irányzat kíméletesebb változatai fi-
gyelhetők meg (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Üzemi-munkahelyi irányzat
Az első kezdeményezések már a II. világháború előtt fellelhetők az USA-ban, elter-
jedésének virágkora mégis a ’70-es évekre tehető. Ekkor kezdték felismerni a munkál-
tatók fontosságát és szükségességét. A közelmúltban, kiemelten az ezredforduló idő-
szakában, a fejlett, nyugati országokban erőteljesen megnőtt a jelentősége, ami miatt
már önálló irányzatként kezeli a szakirodalom. Az irányzat a munkavégző-képesség
növelését, a csapatépítést, a team-munka javítását és a stressz-oldást célozza meg el-
sősorban. Célközönsége ebből kifolyólag a nagyobb munkavállalói létszámmal műkö-
dő vállalatok dolgozói, multinacionális cégek (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,
Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
2. kép: rekreáció a mozgás jegyében (FittAréna 2015. Dechatlon Magyarország által fotózva)
8
Wellness irányzat
A wellness gyökerei az „öreg” kontinensen, a wellness atyjának tartott Sebastian
Kneipp (1821–1897) nevéhez köthetők. Kneipp egy dél-németországi kolostort veze-
tett, és papi hivatásának gyakorlása mellett az egészséges életmód elveinek kimunká-
lásán is munkálkodott. Filozófiájának alapelemeiként az alábbiakat fogalmazta meg:
phytoterápia (gyógynövények alkalmazása)
dietetika (egészségcélzatú táplálkozás)
mozgásterápia
testi-lelki egyensúly (a fizikai aktivitás és a pihenés, kikapcsolódás egyensúlya)
hidroterápia (fürdőkultúra)
Napjainkban magán a Kneipp-kúrán a hideg-melegvizes kezelés váltakozását ért-
jük. A wellness számára komplex értelmű az emberi egészség, mely során feltételezi,
hogy az egyén maga is aktívan tesz annak megőrzése érdekében, és nemcsak a pre-
venció által, hanem pszichés állapotának és értelmi képességeinek egyensúlyban tar-
tásával is. Az irányzat központjában a test és lélek kényeztetése áll, a jól megélt élet-
örömnek pedig kiemelt figyelmet szán. E köré gyűjt minden olyan eljárást és tevé-
kenységet, mely a tudatosan kialakított élet megélését/átélését segíti. Nézzünk né-
hány példát az eljárásokra és tevékenységekre: szépségkezelés, masszázs, meditáció,
relaxáció, jóga, Tai Chi, sportprogramok, egészséges táplálkozás, egészséges anyagok
használata, valamint a stressz-oldás és stressz-kezelés. Célközönségét a felnőtt kor-
osztály jelenti, de kialakítottak wellness-oázisokat az idősebb korosztályoknak is, me-
3. kép: Munkahelyi aktivitás szerepe egyre nagyobb kell, hogy legyen (https://peakshop.hu/man/munkahelyi-mozgas/)
9
lyek egyre népszerűbbek mind külföldön, mind hazánkban (Nádori, Gáspár, Rétsági,
Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Sportági irányzat
Az irányzat az iskolai testnevelés során vagy a fiatal korban egyesületi vagy egyéb
szervezeti keretek között űzött sportjátékokat hivatott továbbvinni és lehetőséget biz-
tosítani a sportolni vágyóknak a mozgásra. Főként a fiatal felnőttek és a középkorúak
körében népszerű és elterjedt. Általában, mint az a rekreációs sportmozgás végzésére
alapvetően is jellemző, a tevékenység öröméért űzik, de a fizikai és szellemi kondíció
megőrzése mellett a teljesítmény, a versengés is fontos szerepet kaphat (Nádori, Gás-
pár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Élménykereső rekreáció
A rekreáció harmadik és legfiatalabb irányzatának népszerűségét az adja, hogy a
benne résztvevőknek valamilyen értelemben vett kihívást jelent. Ez lehet fizikai, pszi-
4. kép a wellness kapcsolódási területei (http://www.tamuc.edu/campuslife/campusRecreation/Wellness/default.aspx)
10
chés, vagy akár akarati, melynek izgalmát a valódi vagy vélt veszély átélése adja. Ki-
alakulása és elterjedése az utóbbi évtizedekre tehető, oka pedig a munkahelyi telje-
sítménykényszer, a monoton munkavégzés és a gépek uralta világ elől való menekülés
volt. Az emberek számára vonzó volt, hogy még ha rövid időre is, de kiszakadhattak a
mindennapokból és egy nagy adag adrenalin-lökettől szinte azonnal élményt élhettek
át. Célközönsége elsősorban a fiatalok és a fiatal felnőttek, de egyre nagyobb száza-
lékban jelenik meg a középkorúak körében is. Négy irányzatát különbözteti meg a
szakirodalom, ezek az extrémsportok, a „fun” sportok, a kalandsportok és a kissé ki-
lógó teljesítményelvű rekreáció (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth,
Gáldi, 2011).
Extrémsport irányzat
Sokan divatosan „adrenalin-sportok”-nak is nevezik, hiszen az irányzathoz sorolt
és köthető tevékenységek esetében hirtelen adrenalin-szintemelkedés lép fel. Tipikus
előfordulása például a levegőben való manőverezés (repülés, sárkányrepülés stb.),
illetve a zuhanás közben (ejtőernyőzés, bungee jumping, bázisugrás stb.), a vízben (pl.
windsurfözés, wakeboardozás, vízisízés, rafting, búvárkodás stb.) és a szárazföldön
(pl. motocross, rally, Via Ferrata, mountain boarding, aszfaltszánkózás stb.) átélt él-
mények. Ide kell sorolni az energiafelhasználásban extrém igénybevételű sportokat is
(pl. szupermaraton, Ironman versenyek). Léteznek olyan tevékenységek, ahol a kettő
ötvöződik, vagyis az extrém energiafelhasználás együtt jelentkezik a különleges ve-
5. kép extrém sport – bázisugrás (http://offline.hu/kikapcs/2013/09/a-vilag-legjobb-extremsport-kepei-red-bull-illume-2013-gyoztesei)
11
szélyhelyzettel (pl. magashegyi expedíciók, hosszú távú tengeri vitorlázás stb.) (Nádo-
ri, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
„Fun” sport irányzat
A „fun” sport mint fanatizmust, megszállottságot jelent az adott sportághoz vagy
csapathoz, sportolóhoz. Az aktív „fun” sportoló minden szabad percét kihasználva űzi
kedvenc sportját, erős érzelmi kötődést mutatva, mely sokszor az átlagember számára
már betegesnek is tűnhet. A passzív résztvevő, gyakorlatilag a fanatikus szurkoló,
vagyis egy olyan sportfogyasztó, aki ténylegesen nem űzi a sportágat, de annak min-
den jelentősebb eseményén részt vesz, ha teheti. Főként kognitív vagy érzelmi vona-
lon kötődik a sportághoz, vagy akár egy-egy csapathoz, sportolóhoz. A hatalmas szur-
kolótáborral rendelkező csapatokra mindenki tudna számos példát mondani, ide so-
rolhatóak például az FC Barcelona futball vagy akár kézilabda csapata, a Real Madrid
focistái, a New England Patriots amerikai futball csapata, a Los Angeles Lakers vagy a
Miami Heat kosárlabda csapata és még folytathatnánk a sort. Az irányzat célközönsé-
ge igen széleskörű, a serdülőkorúaktól egészen a felnőttekig találkozhatunk fanatiku-
sokat.
6. kép: fanatikus szurkolók (http://www.mob.hu/jegkorong-nagy-ero-lehet-a-szurkolok-lelkesedese)
12
Kalandsportok
A szakirodalom gyakran kalandturizmusként említi, mivel kalandról csak a meg-
szokott életvitelhez, környezethez képest történő eltérés esetén beszélhetünk, mely
legtöbbször turisztikai tevékenység során valósul meg. Sokak számára különös él-
mény lehet pl. a sátorban alvás, az éjszakai horgászat vagy a veszélyes tengerszaka-
szon való búvárkodás. Egy-egy kalandtúra alkalmával rendkívül lényeges a képzett
vezető jelenléte, aki ismeri és képes betartatni a biztonsági és környezetvédelmi elő-
írásokat. Az irányzat célközönsége főleg a fiatalok és fiatal felnőttek, de napjainkban
egyre inkább jellemző, hogy szívesen csatlakoznak az idősebb korosztály tagjai is ilyen
kalandtúrákhoz (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Teljesítményelvű irányzat
Az irányzat igen szűk réteg számára létezik, hiszen rendkívüli előképzettséget és
kondíciót feltételez. Kissé ki is lóg az élménykereső irányzat többi irányzata körül. Jó
példája a triatlon sportág, vagy hazai rendezvények közül például a Balaton-átúszás,
nemzetközi színtéren pedig például a New York maraton. Célközönsége a fiatalok és
fiatal felnőttek, valamint az egykor intenzíven sportoló, az élsportból kiöregedett kö-
zépkorú felnőttek (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Összefoglaló táblázat
Rekreáció
típusa Változatai Kiváltó okai Jellemzői
Outdoor
Természetbe vágyódás
Urbanizációtól való me-
nekülés
Rekreációs célú sporttevé-
kenység a szabadban
Kertészkedés
Gyűjtögetés a szabadban
Egész-
ségmegőr
ző
Fitnesz irány-
zat
Civilizációs ártalmak
felerősödése
Romló morbiditási,
mortalitási adatok
Arányos test divatja
Aerobic, testépítés
Kíméletes/kíméletlen diéta
Üzemi-
munkahelyi
rekreáció
irányzat
Betegállományban töl-
tött napok magas száma
Team-munka előtérbe
kerülése
Munkavégző-képesség nö-
velése
Csapatépítés
Stressz-oldás
Sportági
irányzat
Fiatal korban űzött
sportjátékok továbbélé-
sének igénye
Fiatal korban űzött sportok
továbbélése
Teljesítmény, versengés
Wellness
irányzat
Holisztikus felfogás fel-
erősödése
Új életstílus
Pszichés egyensúly megte-
13
remtése
Relaxáció, szépségkezelés,
masszázs, táplálkozás
Élmény-
kereső
Extrémsport
irányzatok
Menekülés a munka tel-
jesítménykényszeréből
Extrém energiafelhaszná-
lás
Adrenalin-függőség
Különleges tevékenység
keresése
Kalandspor-
tok
Monotónia ellensúlyo-
zása
Közös, kalandos élmény
keresése
„Fun” spor-
tok
Hagyományos társa-
dalmi értékek háttérbe
szorulása
Érzelmi kötődés a válasz-
tott sporthoz
Sajátos szubkultúra
Aktív vagy passzív fana-
tizmus
Teljesítmény-
elvű rekreá-
ció
Versenysportolói pálya-
futás amatőr folytatása
Kivételesen jó kondicioná-
lis állapot
Intenzív sportolói múlt
1. táblázat: a rekreáció irányzatai (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011)
14
A rekreáció színterei, létesítmények (indoor-outdoor helyszínek, out-
door létesítmények, parkok, ismert parkok, jelentőségük)
A sportterek kialakulásának történeti áttekintése
Sportolásra alkalmas területeket, stadionokat már az ókorban építettek, gondol-
junk csak a gymnasiumra vagy az ókori olimpiák helyszínére. Még a „sötét” középkor
városaiban is voltak szabadtéri és fedett sportpályák, habár abban a korban nem a
testmozgás állt a mindennapok központjában. Korábban már említettük, hogy az ipa-
ri társadalmak megjelenésével növekedett az igény a testmozgásra és a sportolásra.
Az USA-ban és Nyugat-Európában a szabadidő növekedésével a városi lakosság re-
kreációs igényeinek kielégítésére a sportépítészet önálló területté vált és egyre fonto-
sabb szerepet kapott. A „város élhetőbbé tétele” mozgalom keretén belül az 1900-as
évek elején alakultak ki az első nagyvárosi parkok Londonban, Párizsban, New York-
7. kép: a new yorki Central Park régen (http://haerdekel.hu/regen-es-most-new-york/)
15
ban, Berlinben, és ekkor született meg a budapesti Városliget is. Az 1890-es években,
Krakkóban építették meg az első multifunkcionális parkot, amit megálmodójáról a
későbbiekben „Jordan kertnek” neveztek. A fejlett országokban a szabadtéri rekreáci-
ós parkok mellett megszületett az igény az úgynevezett multifunkciós létesítmények
tervezése és építése iránt. Multifunkciós létesítményről beszélünk abban az esetben,
ha a különböző sportigényeket kiszolgáló tereken túl kulturális, szórakoztató és szol-
gáltató tevékenységek folytatására is alkalmasak. A 20. század elején egyre nagyobb
figyelmet kapott a városi sportterek kialakítása. Le Corbusier, híres francia építész
1928-ban megjelentetett urbanizációs követelményeket tartalmazó listája már előírta,
hogy minden új lakónegyed részére megfelelő méretű játszó- és sportterületeket kell
biztosítani. Az első játszótérszerű parkokat kizárólag kisgyermekek számára alakítot-
ták ki és csupán egy hintából, valamint egy homokozóból álltak. A nagyobb gyerme-
kek mozgásigényének kielégítésére ekkor még úgy vélték az iskolai kere-
tek/testnevelésórák a legmegfelelőbbek. Sörensen nevezetű dán építész volt az első,
aki 1931-ben felvetette az építő játszótér gondolatát, mely később lim-lom, Robinson,
építő és kaland játszótérként terjedt el világszerte (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,
Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
A II. világháború után gombamód kezdtek szaporodni Európa-szerte az egyre több
és változatosabb játéklehetőséget nyújtó (mai értelemben vett) játszóterek. Játszótér-
nek nevezzük azt a játszóterületet, mely kisebb-nagyobb zöld területhez csatlakozik,
és felszerelése lehetőleg minden korosztály igényeit kielégíti (vagyis már nem csupán
a kisgyermekek szórakozását szolgálták). Egy másik rekreációs létesítménytípus a
játszókert. Ez magasabb szintű, ahol a különböző korosztályok részére sokoldalú fizi-
kai és pszichikai készséget fejlesztő játékok és játszószerek állnak rendelkezésre. Tisz-
tázni kell a játszóhely fogalmát is. A játszóhely az egyes korcsoportok játékterülete,
mely egysége lehet a játszótérnek is, de ami fontosabb, hogy mindenképpen része a
játszókertnek. Vannak például olyan játszókertek, ahol az egyes játszóhelyek berende-
zése határozza meg a játszókert jellegét (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné,
Woth, Gáldi, 2011).
A 2000-es évek elején a játszóterekre bevezették az EN-1176 és 1177-es biztonsági
szabványt 15 Európai Uniós tagállamban, melyet Magyarországon 2008-tól kötelező
betartani minden önkormányzati tulajdonú közterület és oktatási intézmény játszóte-
rét üzemeltető szervezetnek. A szabványok egyik fő célja, hogy alkalmazásukkal mi-
nimalizálható legyen a játék közben bekövetkezett sérülések kockázata (Nádori, Gás-
pár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Ennek érdekében szabályozzák a
csúszdák, a hinták, a mászókák kinézetét, anyagát, méretét, de például magát a ját-
szótér talajának borítását is (www.mszt.hu).
16
Rekreációs sportlétesítmények
A rekreáció szempontjából természetesen amennyiben az időjárási viszonyok lehe-
tővé teszik, a legértékesebbek a szabadtéri sportterületek. Éppen ezért elsősorban a
természetközeli és zöldterületet is tartalmazó sporttereket tartják a legfontosabbnak.
Ismerjük meg részletesen a különféle létesítményeket.
Építő játszókert
Korábban már említettük kialakulását és kitalálóját, most nézzük mi is ez a rekreá-
ciós létesítmény. Fejleszti az alkotókészséget, a közösségi szellemet, ugyanakkor elő-
készít a társadalmi együttélésre. Feltétlen tartozéka egy raktárakkal, öltözővel, mos-
dóval ellátott épület, mely télen is használható. Továbbá fontos „tartozék” egy, a
gyermekekkel jó kapcsolatot kiépíteni tudó játékvezető/animátor, aki a résztvevőkkel
közösen vezeti az építő játszókertet (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth,
Gáldi, 2011).
Vizes játszókert
A nevével elárulja lényegét, vagyis központi eleme valamilyen vizes dolog, például
ivókút, pancsoló, vízpermetező, vagy akár kisebb úszómedence. Főként a nyári hóna-
pokban lehet kedvelt egy ilyen kert, ahol minden korcsoport kedvére pancsolhat a
melegben. Népszerű lehet egy sekélyvizű csónakázó vagy csónakúsztató létesítése is.
Fontos, hogy a vizes játszókert napos területen legyen, és szakszemélyzet irányítsa,
felügyelje a játékot (animátor, úszómester, műszaki vezető) (Nádori, Gáspár, Rétsági,
Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Sport játszókert
Maradva a játszókerteknél, az általános és középiskolások körében népszerű típus
a sport játszókert. Kialakításában, felszerelésében egyértelműen és a nevéből adódóan
is a sportjelleg uralkodik. Célszerű önkormányzati létesítményekhez, iskolákhoz kap-
csolni a jobb kihasználtság és a szakszerű vezetés miatt. A sport játszókertben ki kell
8. kép: EU szabvány játszótér (http://www.csuszda.eu/)
17
alakítani labdajátékokra alkalmas pályákat (labdarúgás, kosárlabda, streetball, röp-
labda, strandröplabda, kézilabda, tollaslabda, asztalitenisz), különféle tornaszereket
(mászórúd, kötél, gyűrű, nyújtó), célszerű futópályát, ugrógödör, valamint egyéb pá-
lyákat kialakítani a minél sokoldalúbb kihasználtság érdekében (roller, kerékpár, gör-
korcsolya, ügyességi és akadálypályák). Természetesen a felügyelő ember itt sem ma-
radhat el (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Közlekedési játszókert
Kisiskolások és serdülők számára a valóságot utánzó útrendszerrel, sokféle változa-
tos megoldást kínáló tanpályák. A közlekedési játszókert útjain a gyerekek felváltva
közlekedhetnek, illetve irányíthatják a forgalmat (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,
Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Kaland-játszókert, kalandpark
Magyarországon egyre népszerűbbek a különböző nehézségű kalandparkok. Ezek
változatos felszínen kialakított, dombokkal, völgyekkel, patakkal, vízeséssel rendelke-
ző játszóterületek. Felszerelése főleg természetes anyagú. Eszközeik lehetnek kötélpá-
lyák, pallók, csónakázó, mászófalak, barlangok, kilátótornyok, lengő kötelek stb. Ki-
válóan alkalmasak felnőtt- és gyermekcsoportok fogadására, csapatépítő programok
lebonyolítására (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A
9. kép közlekedési játszókert (http://tanpalya.hu/hu/kezdolap/tanpalya/gyermek-kozlekedesi-park)
18
felügyelő személyzet természetesen ennél a rekreációs létesítmény-típusnál is elen-
gedhetetlen.
Botanikus- és kisállatkert
Fás növényekkel, lágyszárúakkal, gazdasági növényekkel és dísznövényekkel ren-
delkező parkegyüttes, ahol a gyermekek akár oktató nélkül is megismerkedhetnek a
növények élővilágával. A parkhoz érdemes kis faházat építeni, esőtetővel kombinálva.
A városi gyermekek számára különleges élményt nyújthat az állatokkal kiegészített
játszókert, ahol megfigyelhetik a különféle háziállatok szokásait, és játszhatnak is ve-
lük (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Felnőttek kertje
A nevében is szerepel a célcsoportja, vagyis elsősorban a felnőttek részére alakítják
ki. Más néven rekreációs kertnek is nevezik, ahol lehetőség van az aktív és a passzív
pihenésre is. Általában csupán egy sövénnyel szokták elkülöníteni a gyermekek ját-
szóhelyétől. Népszerű játékai a pingpongasztal, a mini golfpálya, a teke és lengőteke
stb. Az aktív kikapcsolódás mellett lehetőséget kell biztosítani a passzív pihenéshez is,
ezért csendes ülőhelyeket, olvasó- és sakkozó sarkokat is ki lehet alakítani, részben
rögzített székekkel (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Erdei tornapálya
A város mellett található erdős részen alakítható ki, ahol az egész család egyszerre
sportolhat. A pályán olyan eszközöket találhatunk, melyek alkalmasak az állóképes-
10. kép kalandpark (http://www.kalandparkcegled.hu/palyak/)
19
ség, az izomerő és az ügyesség fejlesztésére. Az erdei tornapályák az utóbbi időben
sokat veszítettek népszerűségükből, valószínűleg a körülményes megközelíthetőség,
illetve az infrastruktúra (büfé, mosdó) hiánya miatt (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,
Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Érdemes lenne újra divatba hozni, hiszen alacsony
költségvetésből remek rekreációs lehetőséget biztosítanának sok ember számára.
Szabadidőközpont
Kombinált létesítmény, mely sokféle szabadidős tevékenység végzésére alkalmas,
és ahol a család egyidejűleg megtalálja a különböző életkorúak és fizikai előképzett-
séggel rendelkezők számára a sokoldalú kikapcsolódási lehetőséget. Célszerű össze-
függő, nagy területre tervezni a várost körülvevő zöldövezetben. A szabadidőközpont
tartozékai a vendéglátó egységek, büfék, kávézók, éttermek is, illetve különféle spor-
tolásra alkalmas létesítmények (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth,
Gáldi, 2011).
Rekreációs létesítmények tervezésének szempontjai
A szabadidősport létesítményeinek kialakítását az aktuális, folyamatosan változó,
specifikus szolgáltatási piac határozza meg. Törekedni kell arra, hogy a jobb kihasz-
náltság érdekében a beruházások a térségi, regionális és országos, oktatási és ver-
senysport szükségleteivel összhangban valósuljanak meg. Építészeti szempontból a
szolgáltató sportlétesítmények jelentik a legváltozatosabb, legösszetettebb feladato-
kat. A funkcionális flexibilitás, a modul-rendszerű üzemeltethetőség a gazdaságosság
11. kép erdei tornapálya
(http://www.geocaching.hu/images.geo?id=50598&group=4203&table=cache_images)
20
záloga. Az egymásba átalakulni képes különböző sportterek összetett sporttechnoló-
giai feladatot jelentenek, azonban a műszaki előírások a versenycélú sportlétesítmé-
nyekhez képest lényegesen egyszerűbbek, mert a terek szaknyelven edzőtérként vehe-
tők számításba. A szolgáltatás minősége és a piacképes arculat szintén az építész fele-
lősségét növeli, de egyben alkotószabadságának ad tágabb teret. A szabadidő-eltöltés
viszonylag új irányzata a wellness, mely alapvetően vízi létesítményekhez kapcsolódó
szolgáltatás-csoportot jelent, így a kialakítandó sportlétesítménynek, szabadidőköz-
pontoknak minden esetben a legjövedelmezőbb részét képezheti (Nádori, Gáspár,
Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
A rekreációs létesítmények tervezése körültekintést igénylő, sokoldalú feladat. Fi-
gyelembe kell venni többek között a területigényt, az elhelyezést, a zöldövezet kialakí-
tását, valamint a természetes és mesterséges megvilágítást is. Minden tervezés fontos
lépése, hogy meghatározzuk, milyen befogadóképességű és funkciójú legyen a léte-
sítmény. Ennek megismerésére előzetes szociológiai felmérést érdemes készíteni. A
vizsgálat rávilágíthat a lakosság igényeire, anyagi áldozatvállalására és szabadidő-
struktúrájára egyaránt. A tervezés során a bővítés lehetőségére is gondolnunk kell,
elegendő területet hagyva erre a célra. A beruházásnál figyelembe kell venni a gazda-
ságosságot és az egészséges környezet kiválasztását (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,
Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
A korszerű tájépítészeti elvek szerint az eredeti természetnek kell befogadni a léte-
sítményt, és nem a tájat kell az épülethez alakítani. A jó alaprajzi elhelyezés és a dom-
borzat figyelembe vétele segít abban, hogy a rekreációs központ harmonikusan illesz-
kedjék a természetbe. Fontos továbbá a természetes és a mesterséges fény elhelyezé-
se, és a létesítmény benapozásával létrejövő közvetett hatás is. A napfény kedvezőtlen
hatását küszöbölhetjük ki, ha a hossztengelyt észak-déli tájolással tervezzük. A zárt
helységek világítását az úgynevezett „watt módszerrel” állapítják meg tapasztalati ér-
tékek alapján, míg a külső terek világítóberendezését a „pontról pontra” módszer al-
kalmazásával tervezik (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
A nagy csarnokok megvilágításánál ez utóbbi módszert szokták leginkább alkal-
mazni. A káprázás elkerülésére az esti megvilágítás fényforrását a látószögön kívül
kell elhelyezni. A sportlétesítmények méretezésénél érdemes a nemzetközi és hazai
szabványokat követni, bár a kizárólag rekreációs célú sportterek méretezése ettől elté-
rő is lehet. A kiszolgáló létesítményekkel kapcsolatban a ki- és bejáratok közelében
kerékpáros, motoros, személyautó és buszparkolókat érdemes létesíteni. A kiszolgáló
helységek, büfék, éttermek, mosdók is központi helyre kerüljenek, hiszen ezek lesznek
a klubbon belüli társasági élet színterei (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné,
Woth, Gáldi, 2011).
21
Fontos előkészítő munka a tereprendezés, az esetleges talajjavítás, a csapadékvíz
elvezetése, valamint a csatornázás és a vízellátás. Meg kell tervezni a füves és salakos
pályák és a létesítmény útjainak locsolását. A sportpályák értéke és használata nagy-
mértékben függ az alkalmazott burkolatoktól. Minden felület alkalmas a sportolásra,
de a sérülések elkerülése érdekében azokat sportág-specifikusan alakítják ki. A sza-
badtéri sportpályák általánosan jellemző követelménye az, hogy talajuk rugalmas le-
gyen, és a tartós edzések, versenyek ne okozzanak a sportoló izomzatában káros elvál-
tozásokat. További követelmény, hogy a pályatartozékok higiénikusak, pormentesek
legyenek, mind száraz, mind esős időszakban egyaránt biztosítsák a balesetmentes
használatot. Fontos még a csapadékvíz jó elvezetése, hogy hirtelen lezúduló eső után
rövid időn belül újra használható legyen a szabadtéri pálya. A pályák talajborítása
többféle lehet, nézzük ezek előnyeit és hátrányait (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,
Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján):
A különböző salakpályák előnye a gyors elkészíthetőség és a viszonylag alacsony
költség, hátránya a folyamatos karbantartás és felújítás szükségessége.
A füves pályák előnyei közé tartozik annak rugalmas talaja és a természet-
közeliség érzése. Füves sportpálya céljára olyan területet kell kiválasztani, mely-
nek talajösszetételét, az adott éghajlati viszonyait és gondozási lehetőségét te-
kintve kedvező adottságai vannak. A fűmagkeverék összeállításánál a következő
tulajdonságokat kell figyelembe venni: alacsony növekedés, sűrűn ülő levelek,
12. kép élményfürdő tervrajza (http://hazai.kozep.bme.hu/hu/versenyuszoda-elmenyfurdo-es-
szalloda-kecskemet/)
22
csekély szárnövekedés, jó terjedő képesség, erőteljes gyökérképződés és intenzív
szín. Fontos, hogy mindenkor hazai származású, nemesített magvak
utántermése kerüljön a talajba.
Léteznek még régi, betonburkolatú pályák is, melyeket ma már sporttalajként
nem alkalmaznak, csak pályák alapjaként. Fekete és színezett aszfaltburkolatot
még napjainkban is használnak.
A műanyag pályák építése az utóbbi időben mindenütt elterjedt, melynek során
bitumenes kötőalapanyagba műanya-
got, illetve műanyag diszperziókat vib-
rálnak több rétegben. A legfelső, az ún.
koptató réteg finom szemcséjű mű-
anyag emulzió-keverék.
Népszerűek az úgynevezett műfüves ta-
lajok, melyeket különböző alapozó ré-
tegekre helyeznek. A műfű vastagsága,
minősége, gumi-granulátum mennyisé-
ge adagolható, ennek megfelelően sok-
féle labdajáték űzésére teszi alkalmas-
sá.
2. A REKREÁCIÓS ÉS A CIVILIZÁCIÓS BE-TEGSÉGEK
2.1. Életkórok – életkorok I. és II.
A civilizációs fejlődésnek köszönhetően számos ponton könnyebbé vált az élet, az
elkényelmesedés pedig sajnos nagyban hozzájárult a mozgásszegény életmód kialaku-
lásához. A szakirodalmak úgy is említik ezeket, mint a civilizációs fejlődés nyújtotta
áldásokból származó ártalmak. Négy jellemző csoportba sorolják őket (Kovács, 2004
alapján).
1. A fizikai aktivitás csökkenése és egyoldalúsága: ez a gépiesítés és automatizálás
következményeként alakult ki, a monoton gépies munka végzése pusztítja a tes-
tet és a lelket. A szabadidőben megnőtt a közlekedés hányada és az úgynevezett
pótszerek nagyarányú használata (például: tévé, internet), melynek köszönhető-
en ülővé (Homo Sitting) vált életmódunk.
13. kép: extrém teniszpálya az Egyesült Arab Emírségekben
(http://napidoktor.hu/egeszseges-otthon/kultura/bevallalnank-az-5-
legfurcsabb-helyen-levo-sportletesitmeny/)
23
2. (Di)stressz: negatív stressz, mely a teljesítménykényszeres és időhiányos min-
dennapjaink következménye, sokan emiatt szenvedélybetegségbe menekülnek
(alkohol, dohányzás, drog).
3. „Túlfogyasztás”: a jóléti társadalmakban uralkodó árubőség következménye, de
alapvetően is jellemző társadalmunkra a „túlspájzolás”, vagyis képesek vagyunk
olyan dolgokat megvenni, amire semmi szükségünk (pazarló/hedonista életvi-
tel). Másik nagy probléma, hogy hajlamosak vagyunk csak azért teleenni ma-
gunkat, vagyis „túlfogyasztani”, mert unatkozunk. A túlsúly pedig sajnos óriási
gondokat okoz világszerte.
4. Környezeti ártalmak: a civilizáció indirekt hatása, pl. erdőirtás, fosszilis tüzelő-
anyagok használata, motorizáció, kemizálás, ami az ipar és az urbanizáció káros
hatásai következtében alakult ki.
Az első három ártalom ellen az egyén saját maga képes tenni, azonban a negyedik
esetében legfeljebb erkölcsileg járulhat hozzá az emberiség egészét érintő problémához.
A civilizációs átkok civilizáció betegségek kialakulásához vezettek. Ennek csoport-
jai (Kovács, 2004 alapján):
Keringési (szív- és érrendszeri) megbetegedések: a leggyakoribb problémák az ér-
elmeszesedés, a magas vérnyomás (mely napjainkban népbetegséggé vált), a
szívinfarktus, a stroke, az agyvérzés.
Daganatos megbetegedések: a rák. Statisztikák szerint hazánkban az Európai
Unióhoz képest majd kétszerese a megbetegedések száma, férfiaknál főként a
prosztata- és tüdőrák, a nőknél az emlő- és méhnyak-rák vezeti a listát (melyek
egyébként rendszeres éves vizsgálatokkal kiszűrhetőek lennének), mindkét
nemnél évről-évre emelkedik a vastag- és végbélrákosok száma.
Ez a két betegségcsoport hazánk halálozási rátájának majd háromnegyedét adja.
Hasonlítsuk össze Ausztria és Japán értékeivel (1000 lakosból):
Daganatos Keringési
Magyarország 312,9 738,7
Ausztria 246,8 562,3
Japán 181,7 247,4
2. táblázat a daganatos és a keringési betegségcsoport halálozási rátájának eredményei Kovács, 2004 alapján
Mozgásszervi megbetegedések: leggyakrabban előforduló problémák az
csontritkulás (ostheoporosis), az ízületi kopás (arthrosis), iskoláskorúaknál sűrűn
előfordul a lúdtalp és a különféle gerincdeformitások, melyek szerencsére a délutáni
napközi kötelezővé tételével csökkenhetnek (a leckét a gyermek az iskolában írja meg,
így nem kell nap mint nap a nehéz táskát cipelniük). Megdöbbentő azon statisztika,
24
mely szerint évente egyre növekvő számban kerülnek csípőprotézisek beépítésre (kb.
6000 évente).
Idegrendszeri/pszichés zavarok: a teljesítménykényszer és a rohanó életmód
áldásos hatása, négyféle csoportba sorolják a szakirodalmak. Ezek:
Depresszió: olyan hosszan tartó elmeállapot, más néven melankólia (búskomor-
ság), aminek jellemző tünetei a lehangoltság, a szomorúság, a veszteségérzet, az
elesettség, az apátia, vagyis az érzelem hiánya. Gyakran kíséri halálvágy, öngyil-
kossági késztetések és jellemzője, hogy a beteg teljesen elveszti a kapcsolatot a
valósággal, makacsul ragaszkodik az érzelmeihez, és nem látja be, hogy beteg.
Mánia/kényszeresség: a beteg ellenállhatatlan vágyat érez valaminek a végrehaj-
tására. Például takarítás, vásárlás, vagy klasszikus betegségek az anorexia
nervosa (drasztikus méretű fogyásra törekszik a beteg), a bulimia (falási roha-
mok, majd önmaga hánytatása, hashajtók szedése), vagy az orthorexia nervosa
(betegesen egészséges táplálkozás).
Fóbia/pánikbetegségek: valamitől, vagy valaminek a bekövetkezésétől való rette-
gés, mely többnyire indokolatlan. Nézzünk néhányat közülük: agro/pláza (nyil-
vános helytől való félelem), specifikus fóbiák (pl. rovaroktól, magasságtól, zárt
terektől való rettegés), szociális/szereplési fóbiák (társalgási, közös étkezés,
nyilvános WC használat, felszólalás, színpadi szereplés, mikrofonhasználattól
való félelem), sérülés-, injekció-, fogorvosfóbia, állatok (kígyó, madár, patkány
stb.), vér látványa, víz (fürdés tóban, tengerben), repülés, vihar, mennydörgés,
villám, homofóbia (idegenkedés a homoszexualitástól), triszkaidekafóbia (13-as
számtól való félelem), xenofóbia (idegengyűlölet), dextrofóbia (valaki fél a tőlük
jobbra elhelyezkedő tárgyaktól).
Függőség: szerekhez, szokások/viselkedésekhez köthető (alkohol, drog, nikotin,
játék, tévé, internet, munka, szex, babonák stb.)
2.2. Életkórok – életkorok I. és II.
Az életkor-specifikus rekreáció ismerete elengedhetetlen minden rekreátor számá-
ra. A specifikumokat pedig az életkori változások adják. A szakemberek elsősorban a
biológiai változásokat figyelik, jóval kisebb mértékben vizsgálják a pszichés és szocio-
lógiai változásokat, és nem kifejezetten foglalkoznak a szellemi (spirituális) vonatko-
zásokkal. A mozgásos rekreáció esetén a mozgásfejlődés kerül a központba az életkori
sajátosságok tekintetében. A fejlődés/fejlettség jellemzéséül a naptári (kronológiai)
életkort alkalmazzuk, ami a születés óta ténylegesen eltelt időt jelenti. A másik lénye-
ges életkor a biológiai korunk, ami a tényleges testi és szervrendszeri fejlettséget és
nemi érettséget jellemzi. A két kor sokszor nem esik egybe, megfigyelhető akár 2-3
éves eltolódás is (a lemaradást retardációnak és „sietés”-t akcelerációnak hívja a szak-
irodalom), ami felnőtt korra kiegyenlítődik. A fejlődésben/érettségben elmaradt em-
25
bert infantilisnek hívjuk, a „koravén” vagy „még nem nőtt be a feje lágya” kifejezése-
ket pedig a gondolkodás és a mentalitás jellemzéséül alkalmazzuk.
A fejlődésnek vannak alaptételei, melyet Volkov és Filin (1983) a következőképpen
fogalmazott meg (Kovács, 2004 alapján):
A növekedés és a fejlődés örökletesen meghatározott és a környezet jelentősen
befolyásolhatja.
A növekedés egyirányú folyamat, születésünktől halálunkig tart, egyszerű, meg-
szakítás nélküli előrehaladás (kontinuitás).
Soha nincs tabula rasa, vagyis tiszta lap, a korábban megélt életminőségünk be-
épül és mindhalálunkig hat életünkre.
A változások egyenlőtlenek, felgyorsult szakaszok és megtorpanások (platók) jel-
lemzik.
Az örökletes és a környezeti tényezők hatása az életkorral változik. Az első élet-
években szenzitívebb a környezeti tényezőkre, és sokkal fogékonyabb is. A túl
erős ingerek lassítják a fejlődést, de a korai életszakasz ingerszegény környezete
pótolhatatlan veszteségeket okozhat. Ezért nagyon fontos a mozgásos rekreáció
módszertanának helyes ismerete és alkalmazása.
A biológiai fejlődés különböző életszakaszaiban különböző az anyagcsere- és
energiaforgalom két oldala. Asszimiláció (A) és disszimiláció (D) az alábbiakban
alakul a különböző életkorokban: gyerekkorban A>D, felnőttkorban A=D, idős-
korban A<D.
Pszichés fejlődésünk jellemzően utunk az ego-tól a mi-ig, és a fejlődéslélektan
foglalkozik vele.
Néhány tény:
A lányok érése korábban kezdődik a fiúkénál, és ez mindvégig meg is marad, a
nők tovább is élnek általánosan.
Az életkori határok nem naptárpontosak, pl. az iskolaérettség esetében (6-7 éve-
sek) egyre nagyobbra nyílik az olló, vagy az időskorúaknál 10-15 év is lehet a to-
lódás.
A növekedés felnőtt korig tart, a csontosodás 20-24. életévre zárul le, az izomzat
15 éves korig 9%-kal, 15-18. életévekben 12%-kal gyarapszik, az izomrostok szá-
ma a karizomban 30, a combizomban 40 éves korig nő.
Életutunkat tehát szakaszokra szükséges bontani. Erre számos felosztás létezik,
de három nagy életkori szakaszt minden szakirodalom különít: gyermek-, felnőtt-,
időskor.
Bővített szakaszok:
magzati élet/áldott állapot
gyermekkor
26
újszülött
csecsemőkor
korai gyermekkor
kisgyermekkor
iskoláskor
kisiskolás
serdülőkor
ifjúkor
felnőttkor
fiatal felnőttek
középkorú felnőttek
érett felnőttek
időskor/harmadik életkor
idősödés kora
időskor
aggkor
a hosszú élet kora
Tekintsük át részletesen az egyes szakaszok jellemzőit, károsító hatásait, a tipikus
hibákat, melyeket elkövethetünk, és azt, hogy mit ajánlhatunk az embereknek.
Magzati élet/áldott állapot (0–40. hét)
Érdekesség, hogy kísérletekkel sikerült kimutatni, hogy a magzat olyan hangokra is
reagál, amit az anya nem hall. A külső környezeti ingerek befolyásolják a magzat han-
gulati állapotát. Nyugodt anyai szívveréssel megegyező zenei hangok örömérzetet,
megnyugvást váltanak ki a magzatból (például Vivaldi, Mozart zenéje), míg a felgyor-
sult szívverés és a dübögő zene hatására vad rugdalózásba kezdhet a magzat. Megfi-
gyelték, hogy az embrió az anyaméhben képes tanulni és alkalmazkodni (például akik
reptér mellett élnek és hozzászoktak a várandóság alatt a repülőgépek zajához, ké-
sőbb sem ébrednek fel a nagy robajra). Természetesen rekreációs tevékenységek te-
kintetében nem a magzat, hanem az anya kikapcsolódása lesz a fontos.
Károsító hatások veszélyes munkakör, drog, alkohol, dohányzás, dinamikus
erőhatások (préselések, leugrások) kerülése, főleg az első 3
hónapban
Tipikus hibák lehetnek kettő helyett „falás”, minden aktivitás kerülése
Ajánlott a korábban megszokott fizikai aktivitás továbbvitele, megfele-
lő táplálkozás, elegendő folyadékbevitel, kismamatorna,
relaxálás
Jellemzők szomatikusan lábboltozat eltolódás a súlyponteltolódás miatt, túlterhelés,
27
hát- és derékfájás, visszér veszély, terhes cukorbetegség
Jellemzők pszichésen nem kívánt terhesség okozta borzalom, rossz családi légkör,
félelem a munkahely, a partner elvesztésétől (a magzat a 20.
héttől érzékeli a környezeti hatásokat)
Jellemzők szociálisan: lakásproblémák, partnerkapcsolati anomáliák direkten vissza-
hatnak a pszichés állapotra
3. táblázat magzati élet jellemzőit összefoglaló táblázat(Kovács, 2004 alapján)
Gyermekkor
Újszülött (1–10 nap)
A babának és az anyának is rendkívül fontos az úgy nevezetett „aranyóra”, mely a
születést követő első órát jelenti. Ekkor fontos lenne nyugalomban és békében együtt
hagyni az újszülöttet és anyukáját. Egy kisbaba születésével megváltozik a család bio-
ritmusa, ezért fontos helyet szorítani a rekreálódásnak, a szabadidőnek.
Károsító hatások hospitalizáció (anyától való elválasztás), rosszul alkalmazott
inkubátor
Tipikus hibák lehetnek anyatej helyett tápszer
Jellemzők szomatikusan
motorikusan fejletlen, irányítatlan tömegmozgások, védő- és
táplálkozási reflexek a legerősebben működők (nyelés, szopás,
csuklás, köhögés, tüsszentés, szempilla), más reflexek: marko-
lási, moro-, összerezzenési
Jellemzők pszichésen az anyag testi közelsége a legfontosabb, szeretet érzése!
Jellemzők szociálisan inkább az anyának fontos az őt körülvevő szeretet
4. táblázat újszülött kor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
Csecsemőkor (10 nap – 1 év)
Erre az időszakra a növekedési dominancia a jellemző, motoros és kommunikációs
programok rapid fejlődése kezdődik meg. Nagy figyelmet fordítsunk az együttes re-
kreáció lehetőségére (például ringató foglalkozások, babaúszás, baba-mama torna
stb.).
Tipikus hibák lehetnek túlféltés, túletetés, túlzott melegben tartás
Jellemzők szomatikusan
koordinált mozgások kialakulása a fejtől kezdődően: fejemelés
(2. hónap), átfordulás (4-5. hónap), egyedül ül (6-8. hónap),
tárgyak megfogása (7-9. hónap), fölül (7-9. hónap), segítséggel
föláll (7-9. hónap), kúszás (8-9. hónap), mászás (9-12. hónap),
egyedül áll (10-12. hónap), egyedül jár (11-14. hónap, Magyar-
országon az átlag 13,5 hónap)
28
Jellemzők pszichésen az ego (ki)alakulása
Jellemzők szociálisan anyához kötődik, de nyit a többi családtag felé is
5. táblázat csecsemőkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
Korai gyermekkor (1–3 év)
Egyértelműen a növekedés dominál, a motoros és kommunikációs tevékenységek,
képességek finomodása figyelhető meg. A rekreáció széles tárháza áll rendelkezé-
sünkre, fontos azonban, hogy a környezet segítsen a játékok megtanulásában, a moz-
gásformák elsajátításában. Elengedhetetlen az ingergazdag környezet, a természetes
mozgások domináljanak, töltsenek egyre több időt idegen környezetben a gyermekek,
társak bevonása a játékokba, a foglalkozások vidámak, változatosak, rövid ideig tartó-
ak legyenek.
Tipikus hibák lehetnek
túletetés, túlféltés, „melegház-szindróma”, túlöltöztetés → hát-
ráltatja a környezeti tapasztalatok begyűjtését, korai csoportos
foglalkozás erőltetése
Ajánlott megfelelő mozgástér, mozgásszabadság, környezet biztosítása
Jellemzők szomatikusan
a teste és környezet felderítése, természetes mozgások elsajátí-
tása (járás, föl- és lemászás, egyensúlyozás, felszökkenés, ug-
rás, hengeredés-gurulás, függeszkedés, húzás, tolás, hordás,
lendítés, dobás, megfogás, elkapás), nyúlási periódus (hosszanti
növekedés)
Jellemzők pszichésen diffúz, labilis figyelem, egoizmus jellemző, szerepjátékok
Jellemzők szociálisan elsősorban a közvetlen környezetéhez kötődik
6. táblázat korai gyermekkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
Kisgyermekkor (3/4–6/7 év)
A gyermekkor aranyéveinek is szokták nevezni. A mozgások tökéletesednek, kiala-
kulnak a mozgáskombinációk, figyeljünk oda arra, hogy a természetes mozgásokat
műveltessük a kisgyermekekkel. Határtalan mozgékonyság és fáradhatatlanság jel-
lemzi őket, valamint játékosság. Az óvodai testnevelés, zenés-játékos csoportos fog-
lalkozások, kreatív játszóterek, változatos természetes mozgásokra építő mozgásfel-
adatok domináljanak a rekreációs tevékenységeknél.
Tipikus hibák lehetnek túl korai sportágválasztás, agyonféltés, korai teljesítménykény-
szer (szülő saját álmait akarja gyerekével valóra váltatni)
Jellemzők szomatikusan
a teste és környezet felderítése, természetes mozgások elsajátí-
tása (járás, föl- és lemászás, egyensúlyozás, felszökkenés, ug-
rás, hengeredés-gurulás, függeszkedés, húzás, tolás, hordás,
29
lendítés, dobás, megfogás, elkapás), hosszanti növekedés mel-
lett telődési szakasz megjelenése (körméretek, testsúlygyarapo-
dás)
Jellemzők pszichésen rövid ideig, de tudatos figyelem már fenntartható, figyeljünk
arra, hogy általában álomvilágban élnek
Jellemzők szociálisan társas együttműködés megjelenése
7. táblázat kisgyermekkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
Iskoláskor (kisiskolás) (6/7–11/13 év)
Jellemző rájuk a szabadidőben végzett tanulás (ösztönös tanulás). A rekreációs te-
vékenységek összeállításánál figyeljünk arra, hogy ők már képesek mélyebben és logi-
kusabban gondolkodni, egy helyzetet egyszerre több szempontból szemlélni. Élveze-
tesek lehetnek számukra például a kirándulások, a sítúrák, a vízitúrák, a kempingezé-
sek, vagyis minél több mozgásismeret, sportismeret. A gyermeki élet legharmoniku-
sabb, legkiegyensúlyozottabb időszaka, amit sokszor elrontunk a felnőtt világ telje-
sítménykényszerével. A leghatékonyabb mozgástanuló időszak. Az erő és teherkar
viszonyok javulnak, megjelenik az önálló, kreatív tanulás.
Tipikus hibák lehetnek
teljesítménykényszer (szülő saját álmait akarja gyerekével valóra
váltatni), tévé-számítógép csapda (dyslexia és dysgraphia betű-
ben, hangban, írásban betűcsere), hiperaktivitás, figyelemhiá-
nyosság, koordinatív képességek elmulasztása (testnevelés sze-
repe fontos), kondicionális képességekre fókuszáló fejlesztés
Jellemzők szomatikusan
kiegyensúlyozott, harmonikus struktúrájú test, remek teljesítő-
képességű szervrendszerek, a koordinációs képességek érzé-
keny időszaka ez, könnyen tanul minden mozgást, de még nem
tudja tartósan rögzíteni
Jellemzők pszichésen fejlődik az emlékezet, az észlelés és az érzékelés, jó lelki
egyensúly, optimista életfelfogás, gondtalanság
Jellemzők szociálisan baráti kapcsolatok kialakulása, első szerelmek
8. táblázat iskoláskor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
Serdülőkor (lány: 11/12–14/15, fiú: 12/13–15/16)
A legviharosabb, leglátványosabb változások időszaka, a legtöbb szülő rémálma ez
a kor. A rekreációs tevékenységek fontos feladata a fiatalok lekötése és a deviáns ban-
dákba kerülés megakadályozása. Népszerű az extrém sporttevékenységek kipróbálá-
sa, valamint a „valahová tartozás” érzése pozitív lehet számukra.
Tipikus hibák lehetnek a nyúlás miatti átmeneti koordináció romlását gúnyolni, a dacra
daccal, a kritikusságra „bezzeg te” módon reagálni, kioktatás,
30
„lelkifröccs”, ledorongolás
Jellemzők szomatikusan nyúlás és telítődés, nem hormon termelődés megindulása
Jellemzők pszichésen
végletekig kiélezett labilitás, elszakadás a felnőttek világától,
kritikusság önmaga irányába, személyes felelősséggel való
szembesülés, demokratikusság felértékelődése
Jellemzők szociálisan saját korosztálya felé fordul, életre szóló barátságok és szerel-
mek köttetődnek, sportabbahagyás.. :-(
9. táblázat sedülőkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
Ifjúkor (lány: 15/16–19/20, fiú: 16/17–20/21 év)
A megnyugvás, beilleszkedés és stabilitás időszaka. Újra érdeklődni kezdenek a vi-
lág felé, fontossá válik számukra a zene, a tánc, a mozi, a divat, a politika, a színház.
Ilyen jellegű rekreációs tevékenységekkel nyert ügyünk lehet náluk.
Tipikus hibák lehetnek
irreális felnőttkori elvárásoknak való megfelelés (külső vagy
belső kényszer miatt), érett felnőttként kezelni őket, erőfejlesz-
tést túlzásba vinni
Jellemzők szomatikusan
beálló testarányok, a passzív mozgatórendszer stabilitása és a
férfi nemi hormon termelődése lehetővé teszi a célzott erőfej-
lesztést
Jellemzők pszichésen kiegyensúlyozottság világmegváltó tervekkel fűszerezve, erős
szubjektivitással
Jellemzők szociálisan stabilizálódó kapcsolatok, alakuló életstratégia
10. táblázat ifjúkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
Felnőttkor
Fiatal felnőttek (nő: 20/21–30/35, férfi:21/22–30/35 év)
Az életre készülés, tanulás, munkavállalás, családalapítás időszaka. A rekreáció
szempontjából ebben az időszakban beszélhetünk a legkevesebb szabadidőről, így
szerepe felértékelődik. Mozgásos és sporttevékenységek széles palettája áll rendelke-
zésre, azonban megelőző orvosi és fittségi felmérések szerepe itt már fontos lehet.
Amennyiben itt még kialakul a mozgásos életmód, később is meg fogja tartani élete
során. Veszélyes időszak a tünetmentesség miatt, ugyanis munkavégző képességük
óriási, fizikai állapotuk kiváló, ezért nem számolnak a kimerüléssel és az esetleges
lappangó egészségügyi problémákkal.
Tipikus hibák lehetnek
továbbtanulás elmulasztása, teljesítménykényszeres mindenna-
pok, korai családalapítás, s ez által a karrier építés meghiúsulá-
sa, későbbi koroknak megfelelő életvitel, eluralkodó karrierépí-
31
tés
Jellemzők szomatikusan a legjobb mozgatórendszeri állapot, legnagyobb teljesítőké-
pesség
Jellemzők pszichésen kiegyensúlyozottság, határozott személyiségjegyek
Jellemzők szociálisan későbbre tolódott családalapítás, karrierépítés
11. táblázat fiatal felnőttkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
Középkorú felnőttek (nő:31/36–45-50 férfi: 31/36–45/52 év)
Az élet delelője, kiegyensúlyozottság, stabil családi és munkaviszonyok jellemzik. A
gyermekvállalás továbbra is jellemzi főként a korosztály első szakaszát. Nők esetében
a gyermekvállalás és a karrier szembekerülhetnek egymással. Nagy szerep jut a rekre-
ációnak, hiszen például a mozgásos tevékenységeknek köszönhetően kivédhetők és
csökkenthetők az életkorra jellemző rizikótényezők negatív hatásai és az egy-egy
munkakörhöz társított megbetegedések számai. Magyarországon magas a szív- és
érrendszeri megbetegedések, a mozgásszervi panaszok és elváltozások száma az aktív
keresők között. Az életmódváltás leggyakrabban csak egy átélt megbetegedés után
fogalmazódik. A rekreációs mozgások kiválasztásánál szakember bevonása és orvosi
kivizsgálás szükséges. Ezután azonban, illetve egy jól összeállított edzésterv segítségé-
vel kifejezetten javasolt a mozgás elkezdése. Új mozgások tanulása is lehetséges, bár
függ a gyermekkorban ért ingergazdagságtól vagy ingerszegénységtől. A rekreációs
szakembereknek célszerű kondicionális és koordinációs képességeket is felmérő tesz-
teket végezni. A szervezet alkalmazkodóképességének üteme csökken a korral, vagyis
ne várjunk gyors és látványos eredményeket, figyeljünk a fokozatosságra még akkor
is, ha kliensünk sportelőképzettséggel rendelkezik.
Tipikus hibák lehetnek
önsorsrontó életmód, arányvesztés veszélye a család, a munka-
hely és a baráti-társaság háromszögben, későbbi koroknak
megfelelő életvitel, család-munka-egyén dominancia
Ajánlott
heti háromszori mozgásos aktivitás, rendszeres szűrővizsgála-
tokon való részvétel, egészséges táplálkozási, pihenési és fizi-
kai aktivitásbeli szokások, egészséges életritmus, megfelelő idő
és „befektetési” arány a család, a karrier és az ego között
Jellemzők szomatikusan erő, erőnlét típusú teljesítmény aranykora
Jellemzők pszichésen kiegyensúlyozottság, személyiség stabilizálódása
Jellemzők szociálisan stabil szociális, kapcsolati viszonyok
12. táblázat középkorúak jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
32
Érett felnőtt (nő:46/51–55/60, férfi:46/53–60/65 év)
Kezdetének látványos tünete az olvasószemüveg, az őszülés, a ráncosodás, höl-
gyeknél a klimax. Rekreációs mozgásban előzetes szakember véleménye és vizsgála-
tok elengedhetetlenek. Fontos, hogy nem ajánlott a préseléssel (vagyis nagy mellűri
nyomással) járó gyakorlatok végeztetése és az anaerob terhelés.
Tipikus hibák lehetnek
korugrás jelensége (főként falun megfigyelhető a „fekete-
jelmez” viselése), vagy a másik véglet, aki nem tudja elfogadni
a korát
Ajánlott
rendszeres fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott táplálkozás, pihe-
nés, stressz-oldó technikák alkalmazása, csontritkulásra gyógy-
szer szedése, rendszeres szűrővizsgálatok
Jellemzők szomatikusan
leépülési folyamatok dominanciája, érzékszervek funkciócsök-
kenése, hám és kötőszövetek folyadékvesztése, csontritkulás
(főként a nőknél)
Jellemzők pszichésen stabilitás, amennyiben jól éli meg a változást
Jellemzők szociálisan
a fejlett társadalmakban a legjobb társadalmi teljesítmények
időszaka, válási hullám (kapuzárási pánik főként a férfiak ese-
tében)
13. táblázat érett felnőttkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
Időskor
Idősödés kora (nő: 56/61–70/75, férfi:61/66–70/75 év)
Időskor (71/76 – kb. 85 év)
Aggkor (kb. 86 – kb. 95 év)
A hosszú élet kora (kb. 95 év felett)
Az orvostudomány fejlődésével és az életmód szokások változásával lehetővé vált
az átlagéletkor jelentős megnövelése. További pozitív dolog, hogy növekszik a szüle-
téskor várható átlagéletkor, de az öregségi életminőség színvonala sajnos messze el-
marad ettől. Mozgásos rekreációnál figyeljünk az alábbiakra:
kis csoportos, személyhez kötött foglalkozásokat tartsunk
cél a teljesítőképesség és a terhelhetőség megfelelő szinten tartása
kerülni kell a fáradtságérzést
több időt kell fordítani a bemelegítésre
kerüljük a préseléssel járó gyakorlatokat, valamint az aerob terhelést
nem ajánlott idős korban az úszás elkezdése, amennyiben előtte sem tudott úsz-
ni
kerüljünk minden olyan mozgás végeztetését, amely aritmiát okozhat
33
alsóvégtag mozgatására koncentráló mozgások előtérbe helyezése, például gya-
loglás, természetjárás, kocogás, sízés stb.
Magyarországon jelenleg hiányzik az idősek számára a mozgásos rekreációt bizto-
sító eszköz- és feltételrendszer és az ehhez kapcsolódó intézményi és szakember hát-
tér.
Tipikus hibák lehetnek
nyugdíjazást leértékelődésnek megélés, fölöslegesség érzésé-
nek eluralkodása, öregszereppel történő azonosulás, túlvállalás
(nem tudja elfogadni korát), halálfélelem
Ajánlott
rendszeres fizikai és szellemi aktivitás, aerob testgyakorlás,
egészsége életvitel folytatása, kiegyensúlyozott táplálkozás és
pihenés
Jellemzők szomatikusan
leépülési folyamatok, csökken a testsúly, a zsírszázalék, az
ásványanyag tartalom, ráncosodás foltosodás, őszülés, kopa-
szodás, az izmok tónusának további csökkenése, érzékszervek
állapotának romlása, csontritkulás (fogzatvesztés), gyengül az
O2 felvevő képesség, vagyis a paraszimpatikus irányba tolód-
nak a funkciók, meghosszabbodik a szív pihenési ideje, csök-
ken a tüdő rugalmassága
Jellemzők pszichésen
ha jól éli meg, kiegyensúlyozott és stabil életszakasz, itthon a
pesszimizmusra hajlás jellemző, visszafogottabbá válnak: a
nevetés, mimika, beszéd, tekintet, gesztusok, negatív hatások
feldolgozása (társ elvesztése, magány), új célok/tevékenység
találása fontos
Jellemzők szociálisan idősotthonok és idős klubok jelentősége nagy, társaságra van
szükségük
14. táblázat időskor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)
3. A REKREÁCIÓS ÉLMÉNY, A TOTÁLIS ÉLMÉNY (FLOW) FOGALMA, JELLEMZŐI,
KAPCSOLATA A SPORTTAL
„Amikor az ember teljesen eggyé válik azzal, amit csinál és tudja, hogy erős és az
adott pillanatban maga irányítja a sorsát és az eredményektől függetlenül úgy érzi,
minden jó. Ekkor éli át teljes lényével, hogy áramlik benne az élet” olvasható
34
Csíkszentmihályi (2001) könyvének előszavában. A Flow tehát valami egészen pozitív
dolog, mely minden embernek más tevékenységet jelent. Leggyakrabban a sport ese-
tében élhetjük át ezt a „belefeledkezett-öröm- érzést”. Tudatállapotunk olyan szintre
kerül, hogy a cselekvés közben nincs semmilyen más gondolatunk és érzelmünk, tes-
tünk és elménk erőfeszítés nélkül működik együtt. Megszűnik az időérzékünk, és úgy
érezzük, csupán néhány pillanat volt a több órás aktivitás, vagy épp ellenkezőleg, több
órának éreztük a néhány pillanatot. Ez az állapot azonban természetesen nem minden
esetben jön létre. Szükség van hozzá az úgynevezett KK egyensúlyra, vagyis amikor a
kihívások egyensúlyban vannak az ember képességeivel, azaz a képességeink megfe-
lelnek a cselekvési lehetőségeinknek. Érdekességként nézzünk néhány beszámolót
sportolóktól:
Egy úszó így élte meg a Flow élményét: „Amikor úgy úsztam, hogy magam is elége-
dett voltam vele, valahogy eggyé váltam a vízzel, a tempómmal és mindennel. Telje-
sen ráhangolódtam arra, amit csináltam, és pontosan tudtam, mi fog történni ezen a
versenyen, hogyan fogom végigúszni a távot. Azt is tudtam, hogy itt most mindent én
irányítok… Csak úsztam és nyertem, és teljesen a kezemben volt az helyzet. Nagyon
jól érzetem magam.” (Jackson–Csíkszentmihályi, 2001)
Egy futó az alábbiakról számolt be: „Az egész távon egyszerűen fantasztikusan
éreztem magam, még a szokásos fájdalmat sem éreztem... csak egy valami létezett
számomra, egyvalami töltött be: a futás élménye… ura voltam a helyzetnek, éreztem,
hogy nagyon erős vagyok.” (Jackson–Csíkszentmihályi, 2001)
Említettem, hogy minden ember számára más élményt nyújt a Flow. Csíkszent-
mihályi és munkatársai kutatásában számos sportolótól kérték meg, hogyan írnák le
az érzést. A teljesség igénye nélkül az alábbi kifejezések fordultak elő legnagyobb
számban (2001):
„mintha burokban lenne”
„tökéletes beteljesülés”
„teljes összpontosítás”
„békesség”
„mintha automatára lenne kapcsolva”
„semmi más nem számít”
„verhetetlen”
35
A Flowban megélt mentális állapot leírására az alábbi kilenc összetevő szolgál:
1. A kihívás-készség egyensúly (KK egyensúly): ezt már korábban is említettük,
mindenki találja meg a képességeinek megfelelő kihívásokat, és már meg is te-
remtette a Flow-t.
2. A cselekvés és a tudat összeolvadása: erről is szóltunk már korábban, elménk
nem kívülállóként szemléli többé a testünket, hanem egyesül vele.
3. Világos célok: azért fontos, mert a világos célok által valósulhat meg a teljes
koncentráció, vagyis a cselekvés kezdete előtt pontosan tudnunk kell, mit ho-
gyan kell csinálnunk.
4. Egyértelmű visszajelzések: a sportoló teljesítményének értékelése szempontjá-
ból elengedhetetlen, egyaránt fontosak a belső (saját test általi) és a külső (má-
soktól származó) visszajelzések is.
5. A pillanatnyi feladatra való koncentráció: a teljes kikapcsolás, és csak az adott
tevékenységre történő összpontosítás, az „itt és most” élmény megélése.
6. A kontroll érzése: annak a tudata, hogy ha keményen dolgozik, akkor megsze-
rezheti a hatalmat a dolgok irányítása felett.
7. Az önmagunkkal kapcsolatos tudatosság elhalványulása: vagyis semmilyen két-
séget nem enged felszínre hozni önmagával szemben, tudja mire képes és vég-
hez is fogja vinni.
8. Az időélmény átalakulása: lelassult vagy épp felgyorsult időérzék jelentkezik.
9. Az autotelikus élmény: vagyis a Flow úgy jön létre, hogy olyan tevékenységet
végzünk, amit szabad akaratunkból, magáért a cselekvés öröméért választunk
saját magunknak (Jackson–Csíkszentmihályi, 2001).
Mi történik abban az esetben, ha az embert elkerüli a Flow élmény? Ennek több
oka is lehet, vagy nem tud magából eleget kihozni, vagy nincs meg rá a lehetősége,
14. kép: így erezzük magunkat, amikor Flow élményünk van (https://www.linkedin.com/pulse/go-flowdiscover-science-happiness-zia-alam)
36
akár, mert nincs mersze belefogni az előtte álló feladatba. Az emberek ilyenkor haj-
lamosak fölösleges vagy destruktív tevékenységi formák felé fordulni, s az öröm haj-
szolása a harmónia helyett inkább negatív töltetbe csap át. Erre remek elrettentő pél-
da az USA jómódú negyedeiben erősen megnövekedett fiatalkorú bűnözés. A fiatalok
nem tudnak mit kezdeni jólétükben és unalmukban, úgy érzik, nincs mit csinálniuk a
tökéletes környezetükben, ezért így próbálják a szürkének vélt hétköznapjaikat fel-
dobni (Csíkszentmihályi, 2008).
Aki egyszer megtapasztalta a tökéletes élményt, mindig vágyni fog rá. Ez természetesen
nem csupán az élsportolók kiváltsága, hanem a rekreációs sport és a rekreáció egyéb területei
által is el lehet érni. Törekedjünk is rá, hiszen a kutatók arról írnak, hogy minél több Flow
élményünk van életünk során, annál jobb minőségű életet élünk.
4. A REKREÁCIÓ MOZGÁSANYAGA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA
Munkamánia, a rekreáció mint alternatíva-gyógymód
A fizikai rekreáció a szabadidőben nem kényszerből, hanem kedvtelésből végzett
mozgásos tevékenységek összességét jelenti, melyekből érdemes kiemelni a sport jel-
legű elfoglaltságokat (rekreációs célú sportolás), hiszen ezek domináns összetevői a
fizikai rekreációnak. Kiemelt szerepüket a testgyakorlatok sokszínűsége, a sport ter-
vezhetősége és a terhelés viszonylag pontos adagolhatósága indokolja. Ezek célja első-
15 kép a Flow elhelyezése más mentális állapotokhoz képest (http://www.business2community.com/strategy/flow-
gamification-misunderstanding-0937990)
37
sorban nem a végletekig történő teljesítményfokozás, hanem az egészség és a jó köz-
érzet állapotának elérése, a felfrissülés, a kikapcsolódás. A versenysporthoz hasonló
teljesítményfokozás azonban nem idegen a rekreációs felfogástól, főleg a fiatal felnőtt
korosztály esetében (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).
Mozgásanyagát sokféleképpen csoportosítják a szakirodalmak. A csoportosítás
nem egyszerű, hiszen tevékenységeink összetettek, így nem lehet egyértelmű vonalat
húzni a fizikai és a szellemi rekreációs cselekvések között. A besorolásnál tehát a do-
minanciát vesszük figyelembe, vagyis, hogy elsősorban a fizikumot vagy pedig a szel-
lemet foglalkoztatja az adott elfoglaltság. A későbbiekben ismerkedjünk meg háromfé-
le felosztással.
Kovács (2004) szerint a fizikai rekreációs tevékenységeket az alábbiak szerint so-
rolhatjuk be:
a hobbi jellegű tevékenységek, melyek a kreativitás felszínre kerülésének és a
társas kapcsolatoknak a kiváló eszköze (például: barkácsolás, kertészkedés, hor-
gászat stb.)
a tánc és tánc jellegű mozgások
a turisztika
a játékos tevékenységek
a rekreációs sport
Fritz (2006) három területre osztja a mozgásos rekreációt:
nem edzés jelleggel végzett mozgásos tevékenységek (például kirándulás, üdü-
lés), ahol csupán az örömszerzés céljából mozog az ember, nem tervszerűen,
nem az edzettségi állapot javítása érdekében
rekreációs edzés (lehetőleg gyermekkortól, szabadidőben, folyamatosan és rend-
szeresen, heti 3-5 alkalommal, alkalmanként 10–40 percen át a maximális pul-
zus 65–85%-án, célja a testi és lelki felfrissülés)
hobbisport (célja és eredménye a jó közérzet elérése és az egészségfejlesztés)
Talán az egyik legszélesebb körű csoportosítás a Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,
Szegnerné, Woth, Gáldi (2011) által szerkesztett Sportelméleti ismeretek tankönyvben
található. Tekintsük át táblázatosan ezt a felosztást, majd ismerkedjünk meg az egyes
területekkel részletesebben.
fizikai (moz-
gásos) rekreá-
ció
nem sportág jelle-
gű mozgásformák
hobbi jellegű
mozgások
barkácsolás, kertészkedés, horgászat,
vadászat stb.
természetjárás,
túrázás
barlangi túrázás, vízitúrázás, magas-
hegyi túrázás, sziklamászás stb.
mozgásos népi
játékok longaméta, bige, turul stb.
38
lakásban végezhe-
tő mozgásformák
tornagyakorlatok, mozgásos virtuális
játékok, fittlabda, streching stb.
sport rekreáció
aerob sportok gyaloglás, futás, aerobik, úszás, ke-
rékpározás, evezés, sífutás stb.
esztétikai sportok
aerobik és válfajai, balett és válfajai,
modern táncok, néptánc, klasszikus
versenytáncok stb.
erősportok testépítés, erőemelés, súlyemelés,
szkander stb.
küzdő- és önvé-
delmi sportok
judo, ökölvívás, kick-boksz, karate,
taekwando, aikido, szumo stb.
sportjátékok
asztalitenisz, tenisz, baseball, kosár-
labda, kézilabda, labdarúgás, tollas-
labda, strandjátékok, bocsa, bowling,
darts stb.
télisportok sísportok (alpesi, északi), jégsportok
vízi sportok úszás, műugrás, vízilabda, műúszás,
evezés, kajak-kenu, vitorlázás stb.
technikai sportok
öttusa, lövészet, íjászat, autó- és mo-
torsportok, repülősportok, kerékpár-
sportok, gördülősportok
15. táblázat a rekreáció mozgás anyagának felosztása (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján)
Nem sportág jellegű mozgásos tevékenységek1
Hobbi jellegű tevékenységek
Jellegzetességét a kreativitás kibontakoztatásának és közben a társas kapcsolatok
ápolásának lehetősége adja, hiszen például a barkácsolás, a kertészkedés, a horgászat
vagy a vadászat sokkal élvezetesebb a családdal, rokonokkal vagy barátokkal együtt
végezve. Ekkor lehetőség nyílik a kötetlen beszélgetésre és szórakozásra.
Természeti sportok
Legegyszerűbben úgy sorolhatók be ebbe a kategóriába a tevékenységek, hogy az
alábbi „követelményeknek” megfelelnek: a természet erőit használják edzéseszköz-
1 Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján
39
ként, és különböző domborzati viszonyok között űzhetők. Ide tartoznak többek között
a különféle túrázások (barlangi, vízi, magashegyi, gyalogos, lovas, autós vagy motoros
stb.), sziklamászás, kerékpártúrázás, tereplovaglás, tájfutás.
Népi játékok
A népi játékok helyi szinten népszerűek voltak már régóta, és kortól függetlenül
űzhetőek. A globalizációs folyamatnak köszönhetően egyre több népi játék lépi át az
országhatárokat, és kerül be távolabbi országok népeinek kedvelt játékai közé. Szá-
mos egykori népi játék pedig ma már nemzetközi szövetséggel rendelkezik, és a világ
sok országában vált népszerűvé, mint sport. Ilyen pl. a Hollandiából származó
korfball, vagy a francia petanque, de ide tartozik az amerikai eredetű frizbi is. A ma-
gyar népi játékok közül a legismertebbek a longaméta, a körméta, a bigejáték, a pi-
linckázás, a botos hunyó, a kakasviadal, a magyar kötélhúzás és a turul is. Angliából
ered a krikett, az angolteke (bowls), a krokett, a rackets és a scramball. Spanyol népi
játék a pelóta, az alquerque, a pörgettyű (trompas) vagy a spanyol bakugrás (Lukácsy,
1964).
Lakásban végezhető mozgásformák
Ez a kategória azért vált fontossá, mert számos esetben nincs elég szabadideje arra
az embernek, hogy elmenjen mozogni, vagy éppen a rossz idő szól közbe aktív terveit
illetően. Említsünk meg néhány tevékenységet, melyek segítségével ugyanolyan haté-
konyan megőrizhető a kondíció, és fejleszthető az egészség, nem kerülnek sokba, és a
nap bármely szakaszában űzhetők. Ilyen a csövön történő függeszkedés, a fittlabda
többcélú használata, a seprűnyéllel végzett nyújtó hatású gyakorlatok, az ajtótokra
szerelt erősítő eszközök alkalmazása, a különböző súlyzós gyakorlatok akár ásványvi-
zes palackkal is, a kondicionáló gépek igénybevétele, vagy a szer nélküli egyéni vagy
társas gimnasztikai és streching gyakorlatok. A zenés-táncos mozgásformák is végez-
16. kép pányvázás (http://mek.niif.hu/02100/02152/html/06/10
3.html 27. ábra)
40
hetők otthon, feltételezve nagyobb rendelkezésre álló helyet hozzá. Ezek lehetnek ha-
gyományos típusúak (néptánc, társastánc, klasszikus balett, karaktertánc), gimnasz-
tikai irányzatok (zenés gimnasztika, táncgimnasztika, az aerobic változatai), valamint
modern formák (jazz-balett, jazz-tánc, színpadi modern tánc, divattáncok, kortárs
tánc). Megfelelő gyakorlatok és zenék kiválasztásával biztosítják mind a testi, mind a
szellemi-lelki felüdülést.
Sport-rekreációs tevékenységek2
Aerob sportok
Ismétlésként, az olyan sportmozgást tekinthetjük aerobnak, ahol az energia-leadás
oxigén jelenlétében történik. Főként ciklikus mozgásformák, melyek a keringési rend-
szer működését tartják szinten vagy javítják, ezáltal fejlesztik az állóképességet. A lég-
zéssel felvett oxigén eljut az izomsejtekhez, és segíti őket a mozgás kivitelezésében.
Megemelkedik a pulzusszám és szaporábbá válik a légzés, azonban a maximális pul-
zusszám 60-85%-án tartva az intenzitást szervezetünk oxigénellátása a legoptimáli-
sabb határokon belül marad. Így a mozgás során nem keletkezik oxigénadósság, nem
lesz légszomjunk. Az aerob sportágak rendszeres végzése fontos lenne minden ember
számára, hiszen hatására a keringési és légzési szervrendszerben, valamint a testösz-
szetételben olyan kedvező változások jönnek létre, amelyeknek köszönhetően meg-
előzhető lenne a civilizációs betegségek többsége, és az egészségben megélt évek szá-
mát is jelentősen megnövelhetnénk. A 2000-es években élte virágkorát, ekkor rend-
2 Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján
17. kép lakásban végzett torna (http://fitifuti.com/magyar/2011/07/30/300-
ismetles-%E2%80%93-rovid-sort-edzes/)
41
kívüli népszerűségnek örvendtek a ciklikus sportágak, szinte mindenki futott vagy
biciklizett. Kedveltségének titka, hogy aránylag rövid idő alatt látványos eredmények
érhetők el, és a mozgásformák nagy része egyénileg, önkényesen megválasztott idő-
pontban és helyszínen űzhető, nem kötődik semmilyen szervezeti formához. További
előnye, hogy az ilyen típusú mozgások segítik a leghatékonyabban a zsírégető folya-
matok beindítását. A legkedveltebb aerob sporttevékenységek a következők: gyalog-
lás, kocogás (jogging), power walking, futás, aerobik és annak válfajai, kerékpározás,
úszás, görkorcsolyázás, ugráló kötelezés, evezés, sífutás, nordic walking, evezés, ka-
jak-kenu stb.
Esztétikai sportok
Ezen mozgásformák közé tartozó tevékenységek látványosak, a mozgás és a zene
harmóniájára épülnek. A tánccal a test sokoldalúan fejleszthető, például remekül ja-
vítható általa a mozgáskoordináció. Jellemzőek a dinamikus mozgások, a törzs sokol-
dalú mozgása, és az egyszerűbb vagy bonyolultabb lépéskombinációk. Ide tartoznak a
zenés sportok (dance aerobik, step aerobik, boksz aerobik, capoeira, zumba, kangoo
jump, poledance fitness), a táncok csoportjából a balett (klasszikus, kortárs, jazz), a
néptánc és a modern táncok (divat- és sporttáncok: salsa, hastánc, jazz funk, argentin
tango, afrodance), az akrobatikus versenytáncok (rock and roll), a klasszikus verseny-
táncok (standard és latin táncok).
Erősportok
Az erősportok főként a férfiak körében népszerű mozgásformák. Sikerének kulcsa,
hogy az izomtömeg növelésével segít az erőteljes férfias külső elérésében. Kiemelke-
dik közülük a testépítés (body building), mely a fitnesztermek legkedveltebb edzéstí-
pusa. A testépítő edzés progresszív súlyzós edzésből áll, melynek során az egyének
célzottan edzik egyes izomcsoportjaikat a megfelelő növekedés elérése céljából. A
testépítés során fontos szerepet kap a helyes és egészséges táplálkozás, illetve a meg-
felelő pihenés, vagyis gyakorlatilag a Cooper-i egyensúly elv elemeire épít. Népszerű
erősportok továbbá az erőemelés (guggoló, álló, fekvő) és a súlyemelés (szakítás, lö-
kés) és a szkander.
Küzdősportok, önvédelmi sportok
Magyarországon talán a legelterjedtebb fajtái a judo, az ökölvívás, a kick-boksz, a
karate, a taekwando. Természetesen ezek, mint a legtöbb eddig felsorolt sportág űz-
hetőek versenyszerű és rekreációs jelleggel is. A harcművészetek gyakran egészülnek
ki egész életfilozófiával, ilyenek például az aikido, a szumo, a budo, a kendó, a saolin
kungfu vagy a thai boksz. Érdemes külön megemlíteni az USA-ban nagy népszerű-
42
ségnek örvendő imitált küzdelmet, a pankrációt, melyet showműsorként tálalnak a
nézőknek, rajongóknak.
Sportjátékok
A sportjátékok népszerűsége töretlen, azonban infrastruktúra, felszerelés és „társa-
ság” igényük miatt kezdenek visszaszorulni a lakosság által leggyakrabban űzött
sportágak listáján. A teljesség igénye nélkül a legismertebb sportjátékok a követke-
zők: asztalitenisz, amerikai football, baseball, softball, fallabda, floorball, golf, gyep-
labda, jégkorong, krikett, kézilabda, strandkézilabda, kispályás labdarúgás, strandfo-
ci, kosárlabda, streetball, labdarúgás, lacrosse, lábtenisz, lovaspóló, rögbi, röplabda,
strandröplabda, tenisz, strandtenisz, tollaslabda, vízilabda, frizbi, petanque, minigolf,
biliárd, bowling, curling, darts, teke stb. Ezen belül megkülönböztetünk csapat, páros
illetve egyéni sportjátékokat.
Télisportok
Idényjellegű sportok, amelyek hazánkban a domborzati és éghajlati viszonyok mi-
att viszonylag korlátozottan űzhetők. Feloszthatjuk a mozgásformákat sísportokra és
jégsportokra. Sísportok: alpesi sízés (műlesiklás, óriás műlesiklás, lesiklás), telemark
sízés, helisízés, sílövészet, sí-tájfutás, buckasízés, akrobatikus ugrás, síbalett, snow-
board, síbob, északi sízés (sífutás, síugrás, északi összetett), paralellsí, bigfoot, gyor-
sasági lesiklóverseny, szánkózás. Jégsportok: korcsolyázás, irongálás (szélkorcsolya),
jégvitorlázás, fakutyázás, műkorcsolya, gyorskorcsolya, shorttrack, jégkorong,
seprűhoki, jéglabda, jégteke stb.
Vízi sportok
A vízben, illetve a vízen végezhető mozgásformákat soroljuk ebbe a csoportba, me-
lyek egy típusa szintén idényjellegű. Kiemelkedik az úszás fedett vagy nyitott meden-
cékben, illetve szabad folyó- vagy állóvizekben. Ez az egyik legegészségesebb rekreá-
ciós tevékenység, mely egész életen át gyakorolható (amennyiben nem tanultunk meg
úszni fiatalabb korunkba, idős korban már nem javasolt!). A vízi sportokhoz tartozik a
szinkronúszás, műugrás, vízilabda vagy a vízen űzhető evezés, kajakozás, kenuzás,
vitorlázás, vagy a technikai sportok közül a vízisí, motorcsónakázás, jetski stb.
Technikai sportok
Egyre népszerűbbek. Vannak, melyek kondíciót javítanak vagy szórakozást és iz-
galmat nyújtanak. A magas költségek szabnak csupán határt abba, hogy mindenki
technikai sportoló legyen. A legismertebbek közülük: az autó- és motorsportok, saját
izomerővel hajtott sporteszközök, a rally és gyorsasági autóversenyek, terepjárózás,
quadozás, motocross, a kerékpársportok (bmx, mountainbike, pályakerékpár, túrake-
rékpár). Népszerűek még a gördülő sportok, úgymint görkorcsolyázás, gördeszkázás,
43
görhokizás, rollerezés. A technikai sportok másik válfajához tartoznak a levegőben
űzhető mozgásformák, így többek között az ejtőernyőzés, a bázisugrás, a siklóernyő-
zés, sárkányrepülés és a vitorlázórepülés.
Külön csoportot képez a turizmus és annak különböző fizikai rekreációhoz tarto-
zó válfajai, úgymint a kirándulás, a túrázás, az alpinisztika vagy a sportmászás. Ezek
tulajdonképpen az egyik legklasszikusabb, hatalmas tömegeket megmozgató rekreá-
ciós tevékenységcsoportot alkotják. A rekreáció sajátos szegmense a sportturizmus,
mely az egyén számára a lakóhely időleges elhagyását jelenti azzal a céllal, hogy egy-
részt sportrekreációs tevékenységet végezzen vagy versenyezzen, másrészt alapfokú
vagy magas szintű versenyeket, mérkőzéseket nézzen, illetve sportlátványosságokat,
múzeumokat vagy stadionokat látogasson (Gibson, 1998 idézi Nádori, Gáspár, Rétsá-
gi, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Megkülönböztet a szakirodalom úgynevezett
tudatos sportturistákat és olyanokat, akiknek a sportolás vagy sportesemény látogatá-
sa csak mellékes tevékenység az utazás ideje alatt (Gammon–Robinson, 1997).
Munkamánia és a rekreáció mint alternatíva-gyógymód
A munkamánia (szokás workalcoholism/munkaalkoholizmusnak is nevezni) nap-
jaink elterjedt és igen komoly betegsége. Tipikus jellemzője, hogy a beteg számára
kizárólag a munka jelenti az öröm és a siker forrását. Definiálva olyan függőség,
amelynél a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas
kapcsolatait, és az egyén életének egyedüli értelmévé válik (www.webbeteg.hu). Sokan
úgy vélik, korunk menedzser-betegségéről van szó, azonban például Gustav Flaubert,
francia író már 1852-ben írt túlzottan a munkájukba temetkezett emberekről. Vagy
Ferencz Sándor kutató 1919-es írásában felhívta a figyelmet a vasárnapi neurózisra,
melyet az aznapi munkaszünet okozott.
Mik a tünetei? (www.webbeteg.hu honlap alapján)
Lelki tünetek:
nem képes osztozni a feladatokon
nem képes örülni annak, ha befejez egy munkát
nem létezik számára olyan szabadidős foglalatosság, melyben örömét lelné
nem képes egyszerre csak egy dologra koncentrálni
nem beszél a családjával a mindennapjairól és a dolgairól
Fizikai tünetek:
gyakori fejfájás vagy hasgörcs, emésztési zavarok
nem tud éjjelente aludni, nappal pedig állandóan fáradt és nyugtalan
gyakori légszomj és mellkasi fájdalom kínozza
44
hajlamos a feledékenységre és egyre nehezebben összpontosít
A munkamánia állapotának fázisai (www.lelkititkaink.hu alapján)
1. Az első fázisban a munka kerül abszolút a középpontba, a beteg kapcsolatai
fokozatosan elveszítik jelentőségüket. A munkamániás otthon és munkaidőn
kívül is dolgozik.
2. A következő fokozatban már életvitelét is a munkának rendeli alá, és agresz-
szivitást vált ki belőle, ha mások akadályozzák vagy megszólják ezért.
3. Ezt követően egyre többet vállal, de mind többet dolgozik céltalanul, és egyre
nagyobb nehézséget okoz neki, hogy megfeleljen a feladatoknak és követel-
ményeknek.
4. Végül a munkamániás pszichikailag és fizikailag is kezd kimerülni, fokozato-
san csökken a teljesítménye, a beteg érzi, hogy teljesítőképessége végső hatá-
rára jutott. Általában ebben a fázisban fordul orvoshoz.
Munkamániás típusok (www.lelkititkaink.hu honlap alapján)
A grandiózus: munkájával a hatalom, a siker, az elismerés kivívása a célja.
Többnyire túlértékeli saját, s alulértékeli mások teljesítményét. Nem tud csa-
patban dolgozni, ezért nem is kedvelik társai.
A könyvelő: legnagyobb erénye a rendtartás. Minden apró részletre ügyel,
mindent beszabályoz, s nem szereti az új ötleteket. Mindent az ellenőrzése alá
szeretne vonni.
A skizoid: aki vágyik mások társaságára, de egyúttal fél is attól. A megoldás
számára, hogy beletemetkezik a munkájába.
A gyertyaégetők: akik könnyen unatkoznak, s mindig új feladatot keresnek,
hogy két végén égethessék a gyertyát. Céljuk az elismerés és a csodálat, de te-
vékenységük gyakran káoszba torkollik.
A nyuszik: akiknek mindig szükségük van valakire, hogy megmondja, mit
csináljanak. Nagyon félnek a kudarctól, ezért azt gondolják, sok munkával el-
kerülhetik azt.
45
A betegség kezelése, a rekreáció fontossága
Az amerikai Workaholics Anonymous szervezet szerint igen egyszerű eszközök
szükségesek a függőség megszüntetése ellen. Ezek a következők:
Sorrend felállítása: az elvégzendő feladatok között sorrendet kell felállítani. Néha ez
azt is jelentheti, nem kell tennünk semmit. Rugalmasnak kell maradni, hiszen a fontos-
sági sorrendet is meg kell néha változtatni. A véletleneket és akadályokat növekedési
lehetőségnek kell tekinteni.
Helyettesítés: új tevékenységet csak úgy végezhetünk, ha egy ugyanannyi ener-
giát és időt követelő, régi tevékenységet elhagyunk.
Koncentráció: egyszerre csak egy dolgot szabad csinálni.
Ütemezés: a munka tempóját számunkra megfelelően kell meghatározni. Mie-
lőtt egy új munkafázisba kezdünk, ellenőrizzük le, elegendő energiánk van-e az
elvégzésére.
Elfogadás: a munka minden eredményét el kell fogadni. A türelmetlenség, ro-
hanás és a tökéletes munka hajszolása hátráltatják a felgyógyulást.3
REKREÁCIÓ: a jól megélt, tartalmas szabadidő engedélyezése lényeges feladat.
A mással való foglalkozás segít eltávolodni a munka okozta problémáktól, és kikap-
csolja a testet és a lelket egyaránt.
3 www.lelkititkaink.hu alapján
18. kép a munkamánia karikatúrája (http://www.interpressmagazin.hu/cikkek/4048-
bedaralva_a_munkamania_rabjai)
46
„Az egészség az egyetlen dolog, amit nem lehet pénzért megvenni!” (Régi mondás)
5. A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGFEJLESZ-TÉS LEHETŐSÉGEI
Rohanó világunkban, amikor szinte csak dolgozik és alszik az ember, rendkívül
fontos szerepe van/lenne a munkahely által biztosított mozgásnak. A munkahely
olyan szervezet és egyben emberi közösség, amiben az emberek idejük nagy részét
töltik, és amelyben megszervezik egzisztenciájuk anyagi alapjait. A munkahellyel ösz-
szefügg nagyrészt az ember önmegvalósítása. Mindebből következik, hogy a munka-
hely sokféle hatást gyakorol az egyénre, s ez akár önálló tényezőként, akár más okok
láncolatába kapcsolódóan részt vehet pszichotikus zavarok vagy betegségek kialaku-
lásában. Szerencsés helyzet azonban, hogy a munkahelyet jelentő szervezetek maguk
is érdekeltek abban, hogy a dolgozóik ne legyenek betegek, illetve stabil személyisé-
gek maradjanak, vagyis érdekük, hogy tegyenek dolgozóik egészségéért (Buda, 1997).
A munkahelyi egészségfejlesztés fogalmi tisztázásáról, kialakulásáról, fajtáinak
bemutatásáról, jelentős kutatások eredményeinek számbavételéről és egy nagyon
szűk szegmensének, a munkahelyi sportnak szakirodalombeli megjelenéséről lesz szó
a továbbiakban.
Fogalmi tisztázás
A fogalom meghatározása azért is nehéz, mert maga az egészség definíciója sem
egységes, minden szakértőnek mást és mást jelent. Ismételjünk át néhány megközelí-
tést:
„Az egészség az emberi test biológiai funkcióinak tökéletes működésével azonosít-
ható.” (Fritz, 2006).
Freud szerint „Az egészség az a képességünk, amikor szeretni és dolgozni tudunk.”
(Fritz, 2006).
Ghandi a következőképp vélekedik „Az egészség azt jelenti, hogy az ember jól érzi
magát, szabadon mozog, jó étvágya van, feladatait normálisan ellátja, és nem kell or-
voshoz fordulnia.” (Fritz, 2006).
Parsons megfogalmazása „Az egészség az egyén optimális teljesítőképességének ál-
lapota, ami azoknak a szerepeknek és feladatoknak a betöltésére teszi képessé, me-
lyekre szocializálódott.” (Fritz, 2006).
47
Becker szerint „Az egészséghez tartoznak a természeti, társadalmi környezet, a
rendelkezésre álló források mértéke, a problémák leküzdése, a sikerélmény és az elé-
gedettség tényezői is.” (Fritz, 2006).
Ezt olvasva valóban felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ha ennyiféle meghatáro-
zás létezik, mi lesz az egészségfejlesztés definíciójával. Szűkebb értelemben a fejlesz-
tés elméletének újdonságát hangsúlyozó valami, ami elhatárolja magát minden egyéb
preventív folyamattól, vagyis életkörülmények, mint a munka, lakás, művelődés vagy
a béke javításának sürgetését jelenti. Tágabban vizsgálva az összes nem terápiás
egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, melyeknek célja a cselekvésre való ösztönzés,
ugyanakkor lehetőséget kínál arra, hogy az egészségfejlesztés elemei kiegészítsék
egymást és ne kizárják (Benkő, 1997).
Az Ottawa Charta szerint: „Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egész-
ségük feletti kontroll megszerzésére és egészségük fejlesztésére.” (WHO, 1986). Úgy is
fogalmazhatunk, hogy az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségneve-
lés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.
A munkahelyi egészségfejlesztés eljárása azonban nem csak arra irányul, hogy fel-
tárja, majd kiküszöbölje a munkavállalók egészségére leselkedő veszélyeket, s ily mó-
don megelőzze az egészség romlását, azaz a betegség kialakulását. Igyekszik a munka-
vállalókat arra ösztönözni, hogy minél jobban figyeljenek oda saját egészségi állapo-
tukra. Ehhez, mivel folyamatosan változnak az emberek igényei minél több lehetősé-
get kell tudni biztosítani, illetve, ami elengedhetetlen, az a megfelelő szakmai háttér
megléte (Fritz, 2006).
19. kép relaxálás a munkahelyen (http://www.femina.hu/egeszseg/munkamania)
48
Kialakulása
Az egészségfejlesztő programok kialakulása az USA-hoz köthető és oka arra vezet-
hető vissza, hogy a dolgozók betegsége miatt a munkáltatóra nehezedő költségek ra-
dikális mértékben megnövekedtek. Amerikában a munkáltató fizeti a dolgozói és azok
családtagjainak egészségbiztosítását, éppen ezért jelentős költségeket ró a munkálta-
tóra a dolgozók hiányzása. Az egészségfejlesztő programok tehát a dolgozók egész-
ségnek javítását megcélozva igyekeztek a költségeken faragni. Járulékos pozitív
pluszként kiderült, hogy a munkahelyi sportnak vannak más pozitív hatásai is, me-
lyek közvetett módon szintén javíthatják a vállalat eredményességét és külső megíté-
lését (Fritz, 2006).
A helyzet súlyosságának érzékeltelésére egy konkrét példa: Amerika három vezető
autógyártója többet költ egészségbiztosításra, mint acélra, ami autónként 1650 dollár
volt az 1994-es adatok alapján. Ezt a hihetetlenül magas összeget látva nem csoda,
hogy egyre több vállalat gondolkodott el azon a tényen, hogy a betegeskedő munka-
vállalók csupán kevés hasznot tudnak termelni (Szatmári, 2009). Kontinensünkön
1989 júniusában az Európai Unió Minisztereinek Tanácskozásán elfogadott, az
„Egészség és Biztonság Irányelvei” című (EC 1989) anyag volt az első, amely munka-
helyi egészség- és biztonságvédelmi témákkal foglalkozott. Ezenkívül az Európai Unió
Alapító Okmányában általános célként van megjelölve az állampolgárok egészségvé-
delmének magas színvonalon tartása. Az 1992-es Maastrichti Egyezmény 129. cikke-
lye intézkedéseket határoz meg az egészségvédelemre vonatkozóan, és a tájékoztatás-
ra, a nevelésre és az oktatásra helyezi a hangsúlyt (Szatmári, 2009). Ma már Magyar-
országra is kezd begyűrűzni a kezdeményezés, az egyre több kutatási eredmény kezd
meggyőzni egyre több (egyelőre még csak) multinacionális cégvezetőt a munkahelyi
egészségfejlesztés fontosságáról és pozitív hozadékairól.
Az egészségfejlesztés területei
Az Ottawa Charta öt pontban fejtette ki a korszerű egészségfejlesztés főbb elveit és
kulcsterületeit a társadalomban. Ezek:
az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése
az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása
közösségi cselekvés
az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése
az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása (OEFI)
Az egészségfejlesztésnek az alábbi alapfeltételeknek kell megfelelnie (Szatmári,
2009):
49
az egész lakosságot célozza meg, nem csak a veszélyeztetett csoportokat
a feltételeket és az okokat egyaránt befolyásolja, ezért az együttműködés elke-
rülhetetlen
egymást kiegészítő nézetek kapcsolódnak egymáshoz
a lakosság együttműködésére törekszik
Az egészségfejlesztés legfontosabb programjai, területei egy vállalat esetében:
a dohányzásról való leszoktatás
egészséges táplálkozás, súlykontroll, vérnyomás- és koleszterincsökkentő,
stressz management, szűrővizsgálatok
kommunikációt, empátiát, problémamegoldást fejlesztő kezdeményezések
fitnesz akciók, programok (Szatmári, 2009)
A WHO ajánlását figyelembe véve pedig a következő irányelveket érdemes kitűzni
(Szatmári, 2009):
a fizikai, szellemi és szociális jó közérzet előmozdítása a munkahelyen
az elkerülendő megbetegedések és balesetek megelőzése a káros környezeti
hatások javításával, már a munkaképes életkor kezdetén
a már kialakult betegségek, a rokkantság egészségre, a dolgozók fizikai és
pszichikai állapotára, életminőségére gyakorolt negatív hatásának visszafor-
dítása vagy csökkentése
„Az egészség az ember legnagyobb kincse, a munka- és életkedve feltétele.” (Szat-
mári, 2009)
20. kép átmozgató gyakorlat ülő munkát végzőknek (http://www.astronet.hu/test-es-lelek/lelekgyogyaszat/keruld-el-a-munkahelyi-stresszt-104275)
50
Kutatások, eredmények számbavétele, már futó és jól műkö-
dő egészségfejlesztő programok
Stockls és munkatársai vizsgálata során kiderült, hogy a vállalatok 81%-a kínál leg-
alább egy egészségfejlesztő aktivitást Amerikában (Stockls és mtársai, 1995).
Egy ’97-es felmérés kimutatta, hogy a magánszektor 50 főnél többet foglalkoztató
vállalatainak 65,5%-a végzett valamilyen egészségfejlesztési tevékenységet (Pencak,
1997).
1998-ban Dr. Richard Wynne és Dr. Robert Anderson ismertette európai szintű
munkahelyi egészségfejlesztésről szóló felmérésük eredményeit, mely során számos
érdekes tény került napvilágra:
hiába akarta a program javítani a munkavállalók egészségi állapotát, sok he-
lyen ez mégsem motiválta eléggé az érintetteket
annak az oka, hogy miért foglalkoztak a vállaltok az egészségfejlesztéssel,
többségben azt az eredményt mutatta, hogy ezáltal akartak pozitívabb képet
kialakítani a vállalatról
a program hasznát látták a munkamorál javulásában, a balesetek számának
csökkenésében, a termelékenység növekedésében és a vállalat megítélésében
ezek a kezdeményezések főként a nagyvállalatoknál jelentek meg (Szatmári,
2009)
Kutatások bizonyították, hogy érdemes az egészséges társadalomba invesztálni és a
népesség egészségi állapotának javításán fáradozni, hiszen ez csökkentené a terme-
léskiesést, a táppénzkifizetéseket, a gyógyszerköltségeket. A fizikai aktivitásba befek-
tetett 1 dollár 3,2 dolláros megtakarítást jelent az egészségügyi kiadások területén
(Szatmári, 2009).
21. kép munkahelyi egészségfejlesztés lehetséges módja a masszázs is (http://www.diamonddeal.hu/kupon/elege-van-a-kavebol-sot-a-
koffein-halmozasabol-valassza-az-irodai-masszazst/34/)
51
A magyarországi egészségügyi felmérésekből (OLEF, 2000) kiderült, hogy egy 18
éves nő várhatóan még közel 59 évet fog élni, ebből azonban csak 43,3 korlátozottság-
tól mentes évre számíthat, ha a halandósági és a megbetegedési viszonyok nem vál-
toznak. Egy 18 éves fiú várhatóan mintegy 50 évet fog még élni, és ebből átlagosan
38,4 lesz korlátozottságtól mentes. A felnőtt nők 40%-a, míg a férfiak harmada szen-
ved keringési panaszoktól. Orvos által megállapított magas vérnyomással küszködik a
középkorú férfiak több mint negyede, és a nők több mint harmada. A magas koleszte-
rinnel rendelkezők aránya megközelítőleg 10%. Minden 13. nőnek és minden 16. fér-
finak volt cukorbetegsége. Asztmában vagy allergiás betegségben szenved közel min-
den 5. nő és minden 8. férfi. Gerinctáji fájdalmai vannak a nők kétharmadának és a
férfiak felének. A fiatal felnőttek több mint 40%-a számolt be mozgásszervi panaszok-
ról. A lakosság 34%-a szorong vagy lehangolt. Túlsúlyos vagy elhízott a felnőttek fele.
Magyarországon a nők 23%-a, a férfiak 38%-a dohányzott napi rendszerességgel. A
nők több mint ötöde, a férfiak majd fele mértékletesen fogyaszt alkoholt. Minden hu-
szadik nő, és minden ötödik férfi nagyivónak számít. A férfiak harmada és a nők több
mint 40%-a nem végez testmozgást. Kutatások fényt derítettek arra is, hogy a felnőt-
tek napi átlag 7-14 percet töltenek fizikai aktivitással, és ami sajnos még megdöbben-
tőbb, hogy a megkérdezettek 74%-a nem akar sportolni, és gyermekként sem sportolt
soha (Szatmári, 2009). Pozitív eredmény azonban, hogy a nők több mint háromne-
gyede és a férfiak kétharmada naponta fogyaszt friss gyümölcsöt vagy zöldséget. Saj-
nos arra is rámutattak a felmérések, hogy a megelőzés és szűrővizsgálatok területén
igen nagy a lemaradásunk Európa többi országához képest.
A 2000-es egészségfelmérés szerint ma a társadalom számára a legnagyobb rizikó-
faktort az életmóddal összefüggő betegségek elterjedése okozza. A legtöbb táppénzes
megbetegedésnek valamilyen mozgásszervi betegség áll a hátterében. Elsősorban a
gerincbántalmak, gerincfájdalmak korlátozzák az embereket a munkavégzésben, és
növelik a táppénzes napok számát. Sajnos ebből is látszik, hogy az aktív lakosság
munkaképessége és teljesítőképessége is jelentősen korlátozott a testi diszfunkciók
miatt. A lakosság jó egészségi állapota a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik alapvető
feltétele. A munkahelyeken megnőtt a munkahelyi stressz, a túlórák száma, a versen-
gés, a teljesítmény, a pénz szerepe, a társadalmi nyomás a siker felé, a felgyorsult
munkatempó. Állandó változás jellemzi környezetünket, melyhez folyamatosan al-
kalmazkodni kell.
Olvasva a statisztikákat kétségtelen, hogy fontos terület az egészségfejlesztés. Mivel
az átlag magyar ember napjának legalább egyharmadát a munkahelyén tölti, így
adott, hogy érdemes a munkahelyi egészségfejlesztéssel többet foglalkozni, sőt a
munkahely, mint szocializációs terület az életmódunkra is hatással van. A 2004-es
Népegészségügyi gyorsjelentés szerint a magyar lakosság megbetegedéseinek döntő
52
többségét olyan betegségek alkotják, melyek a primer prevenciós beavatkozások se-
gítségével jelentősen csökkenthetőek, vagy sportterápiával kezelhetők lennének. A
szűrés, beteggyógyítás, ápolás már nem tud lépést tartani a folyamatosan romló
egészségügyi állapottal, szükség van a prevencióra. Az emberek többsége legegysze-
rűbben a munkahelyükön érhető el vagy tetten, így a munkahely jó és termékeny szín-
tere lehet az egészségfejlesztésnek, a prevenciós eszközök felhasználásának (Szatmá-
ri, 2009).
A Nemzeti Sportstratégia egy példán keresztül szemlélteti, hogy a „sportos” élet-
módnak (akár a munkahely közbenjárásával) milyen pozitív hatásai lehetnek a gazda-
ságra és a társadalomra. A sportoló lakosság arányának 24%-ra történő növelése
csaknem 6 milliárd Ft megtakarítást eredményezhet csupán a táppénzkiadások terén.
Emellett csökkennek az orvosi ellátás, valamint a gyógyszerár-támogatás költségei, az
összgazdasági termelési növekedés terén pedig a kieső napok száma jelentősen csök-
ken. Az egészségesebb társadalomnak magasabb a termelékenysége, növekszik a pro-
duktivitása (Nemzeti Sportstratégia, 2007).
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) 2002 óta működteti az Egészséges
Munkahely Programot, melyhez hazánk is csatlakozott 2004-ben. A kezdeményezés
érinti a munkahelyi egészséggondozás, az egészséges táplálkozás, a testmoz-
gás/testedzés, a munkahelyi dohányzás visszaszorításának, az ergonómia és a men-
tálhigiéné területeit (Menedzsment Fórum, 2006. december).
Jelentős kutatás fűződik Fritz Péter nevéhez, aki 19 európai ország 66 vállalatánál
végzett vizsgálatot az egészségfejlesztési módszerek és eredmények feltárására. A
vizsgált vállalatoknál 15 féle módszert, juttatást és feltételrendszer alkalmaztak az
egészségfejlesztésre, ezeket több mint 11 cég alkalmazta sikeresen. A módszerek közül
legtöbben a testmozgást alkalmazták, melyre a vállalatok különböző módon ösztönöz-
ték dolgozóikat (például: kedvezmények az edzőtermekben, saját sportközpont létesí-
tése, volt, aki személyes egészségkártyát vezetett be, melyet a dolgozók az ország
bármely településén kedvezményes sport- és rekreációs szolgáltatások igénybevételé-
re használhattak). Kutatása alatt tapasztalt néhány érdekes és megfontolandó dolog a
vállalati egészségfejlesztésben:
Rövid szünetet vezettek be a munkaidő alatt, amikor is gimnasztikai gyakor-
latokat és relaxációt végeztek a dolgozók. Ehhez szakemberek és edzők kiké-
peztek néhány munkatársat, így már ők mutatták be a végzendő gyakorlato-
kat kollegáiknak.
Rehabilitációs bizottságot hoztak létre, akik döntöttek a megváltozott képes-
ségű munkavállalók munkahelyi feltételeiről és szükségleteiről.
53
Munkahelyi rotációs programot vezettek be, mely segít megelőzni a monotó-
nia hatására kifejlődő egészségkárosító folyamatokat, és változatosabbá teszi
a munkaidőt.
„A lépcsőt használd, ne a liftet” felhívást írtak ki, aktivizálva ezzel a dolgozó-
kat.
A távoli országokba utazó munkatársak tájékoztatása az ott megjelenő egész-
ségkárosító tényezőkről, betegségekről.
A lehetőségeket a cég ingyenes vállalati újságában jelentették meg, és minden in-
formációt ott adtak a dolgozók tudtára, valamint ingyenes telefonvonalat biztosítottak
a World Health információkért.
A vizsgálat értékelése során kiderült, hogy a társaságok hét leggyakrabban alkal-
mazott mérőszám típusába eső eredmények minden esetben pozitív irányba történő
elmozdulást mutattak (a hét kategória: betegség miatti hiányzások száma, munkahe-
lyi légkör, munkahelyi balesetek számának alakulása, munkával való megelégedettség
és motiváltság alakulása, munkafeltételek és a munkahelyi biztonság alakulása, a
termelékenységre és a társaság imázsára gyakorolt hatás, a személyzeti állomány cse-
réjének szintje). Lássuk őket pontosan:
a betegség miatti hiányzások száma csökkent
a munkahelyi légkör javult
a munkahelyi balesetek száma csökkent
a munkával való megelégedettség és motiváltság nőtt
a munkafeltételek és a munkahelyi biztonság növekedett
a személyzeti állomány cseréje csökkent
pozitív hatást gyakorolt a termelékenységre és a társaság imázsára (Fritz,
2006)
„Move Europe” elnevezéssel indult egy program, amelyet a Munkahelyi Egészségfej-
lesztés Európai Hálózata (ENWHP) hozott létre. Célja, hogy minél több egészségbarát
munkahely legyen Európában.
Ehhez csatlakozott az Országos Egészségfejlesztési Intézet, a kezdeményezésre már
mintegy ötven magyarországi vállalat regisztrált. A program négy alappillére az
egészséges táplálkozás, a testmozgás elősegítése a munkahelyeken, a mentális egész-
ségfejlesztés, stressz-kezelés, valamint a dohányzás megelőzése és a leszoktatás támo-
gatása. Ezt egy szakmai bíráló bizottság felügyeli, és már 26 európai országban mű-
ködtetik jól a programot (HVG, 2007).
Az Egészségügyi Minisztérium két pályázatot írt ki a munkahelyi egészségfejlesztés
elősegítése végett. A pályázat keretében összesen 17 millió 280 ezer forintos vissza
nem térítendő támogatást kapnak a nyertesek egészségfejlesztési programok rendezé-
54
sére. Támogatást nyerhetnek mindazon munkahelyek, amelyek kidolgozott munkahe-
lyi egészségtervvel rendelkeznek, és a pályamunkákban kiemelten foglalkoznak a do-
hányzás visszaszorításával, az alkohol okozta problémák megelőzésével és a munka-
helyi stressz káros hatásaival (Hírközpont Kormányzati Portál).
Az egyén, a munkáltató és a társadalom közös érdeke kell, hogy legyen tehát az
egészséges életmód feltételeinek megteremtése, és a jóllét kialakítása. Ennek mérhető
jeleit Grajczjar (2001) vizsgálatai során állapította meg:
Az egyén szempontjából mérhető eredmények:
jobb egészségi állapot
jobb koncentrációs képesség
jobb problémamegoldás
több energia
nagyobb személyes felelősségérzet
alacsonyabb munkahelyi stressz
nagyobb kompetencia
nagyobb örömmel végzett munka
jobb munkahelyi légkör
jobb munkahelyi kapcsolatok
A munkáltató szempontjából mérhető eredmények:
kevesebb hiányzás
munkával töltött tényleges órák száma nő
munkahelyi balesetek száma csökken
munkaminőség növekszik
kreativitás növekedése
lojálisabb alkalmazottak
nagyobb termelékenység
munkavállalók nagyobb felelősségtudata
kisebb munkaerő-elvándorlás
jobb munkatársi kapcsolatok
jobb munkahelyi légkör
munkahelyi morál javulása
cég pozitívabb arculata, megítélése (Szatmári, 2009)
A munkahelyi egészségfejlesztés feltételei, eszközei és módszerei Kuhn szerint
(1998) (idézi Szatmári, 2009):
Előfeltételei:
vállalaton belüli és vállalatok közötti együttműködés
55
a kiinduláskor mért egészségi helyzet elemzése
fontossági sorrend megállapítása, célok kitűzése
egészségközpontú kommunikáció
a nehézségek felmérése és leküzdése
folyamatos megfigyelés és elemzőmunka
Az előfeltételek megteremtése után a következő, nagyon fontos lépés az érdeklődés
felkeltése és az együttműködés kialakítása a dolgozók részéről. Ezt kezdeményezhetik
a vezetők, a menedzsment, az egészségvédelmi szakemberek, a vállalaton belüli vagy
kívüli személyek.
Ezután be kell vonni a munkavállalókat a program kialakításába, központi kérdés-
sé kell tenni az egészségvédelmet a vállalaton belül, és végül, de nem elhanyagolható
feladatként dokumentálni és elemezni kell az eredményeket. A sport és a mozgásos
tevékenységek ideálisak, hiszen csoportkohézió alakítható ki könnyedén azáltal, hogy
a munkatársak, ügyfelek együtt sportolnak. Vagyis gyümölcsözőbb együttmunkálko-
dás, sikeresebb üzleti kapcsolatalakítás jöhet, közös sportélmény által (Szatmári,
2009).
22. kép egyszerű gerincténing a munkahelyen (http://www.gerincinfo.hu/gerincblog/5-perces-munkahelyi-torna)
56
FELHASZNÁLT IRODALOM
Benkő Zs. (1997): Az egészségfelfogás változása, Kísérlet az egészség és az egészségfej-
lesztés értelmezésére. In: Mert életem millió gyökerű. Egészségfejlesztés-
Mentálhigiéne. Szerk.: Benkő Zsuzsanna JGYFT Kiadó, Szeged. 6–10. lap
Braun R., (2006): CSR, a magyar beteg című tanulmány, M&H Communications
Buda B., Munkahely és mentálhigiéné. In: Gerevics József (szerk.): Közösségi men-
tálhigiéné. Animula Kiadó, Budapest, 1997. 51–52. lap
Chikán A., (2008. november): Vállalati versenyképesség és a társadalmi felelősségvál-
lalás, Harvard Business Review magyar kiadás. 6-13. lap
Csáfor H., Csete M., Csigéné Nagypál N., Füle M., Pálvölgyi T., Szlávik J. (2009): A
vállalatok társadalmi felelősségvállalása. (Szerk.: Szlávik J.) CompLex Kiadó Jo-
gi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest. 25–48., 78.
Csíkszentmihályi M. (2008): A fejlődés útjai. Nyitott Könyvműhely, Budapest
Dr. Nádori L., Dr. Gáspár M., Dr. Rétsági E., H. dr. Ekler J., Szegnerné dr. Dancs H.,
Dr. Woth P., Dr. Gáldi G. (2011): Sportelméleti ismeretek. Pécsi Tudományegye-
tem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy
Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó – Nordex Kft. Internetes elérés:
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0025_Nadori-Dancs-
Retsagi-Ekler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek/ch05s02.html (lekérdezés:
2015. augusztus 5. 10:03)
Európai Bizottság Zöld Könyve, (2001): http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=
331&langId=en
Fehér Könyv, 2007: http://ec.europa.eu/sport/white-paper/doc/wp_on_sport_hu.pdf
(Lekérdezés: 2015. augusztus 16. 9:38)
French, P. A., (1984): Collective and Corporate Responsibility, New York, Columbia
University Press
Friedman, M., (1970): „Az üzleti szféra felelőssége abban áll, hogy növelje profitját”
című esszé, New York Times
Fritz P., (2006): Mozgásos Rekreáció, Bába Kiadó Szeged, p.: 253-262.,
Gammon–Robinson (1997) Sport and Tourism: A conceptual framework. Journal of
Sport Tourism, 4.
Hírközpont Kormányzati Portál: https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/
palyazat20050624.html (Lekérdezés 2015. augusztus 17. 12 óra 10 perc)
57
HR Portál: http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=feature&id=42587 (lekérde-
zés 2015. augusztus 17. 11 óra 45 perc)
http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/corporate-social-
responsibility/index_en.htm (Lekérdezés: 2015. augusztus 16. 9:12)
http://www.euro.who.int/en/who-we-are/policy-documents/ottawa-charter-for-
health-promotion,-1986 (lekérdezés 2015. augusztus 18. 9 óra 39 perc)
http://www.ortt.hu/elemzesek/21/1164814291_a_magyar_beteg_20061109.pdf
(Lekérdezés: 2015. augusztus 18. 11:12)
http://www.otm.gov.hu/web/otm_jogszab.nsf/0/8D3588BDB11510FDC1257508003
DAA28/$FILE/65_2007_Ogy-hat.pdf?OpenElement (Lekérdezés: 2015. au-
gusztus 20. 10:01)
HVG (2007):
http://hvg.hu/karrier/20070907_move_europe_egeszsegbarat_munkahely
(lekérdezés 2015. augusztus 10. 9:56)
Jackson S. A. – Csíkszentmihályi M. (2001): Sport és Flow – Az optimális élmény.
Vince Kiadó, Budapest
Kotler, P. – Nancy, L., (2007): Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (eredeti szö-
veg megjelenése 2005), HVG Kiadó Zrt. Budapest. 11–12., 19., 21., 24., 32–33.
Kreatív Online, (2006): CSR- Megéri: http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=17850
(Lekérdezés: 2015. augusztus 13. 13:32)
Lukácsy A. (1964) Népek játékai. Móra Könyvkiadó, Budapest.
Menedzsment Fórum, (2006. augusztus): http://www.mfor.hu/cikkek/29489.html?
page=1 (Lekérdezés: 2015. augusztus 17. 12:41)
Menedzsment Fórum, (2006. december): http://www.mfor.hu/cikkek/32129.html
(Lekérdezés: 2015. augusztus 17. 12:31)
Nemzeti Sportstratégia, (2007): 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat
OEFI: http://www.oefi.hu/alapelvek.pdf (lekérdezés 2015. augusztus 19. 10:19)
OLEF, 2000: Országos lakossági egészségfelmérés: http://www.egeszsegmonitor.hu/
dok/osszefoglal_jelentesOLEF2000.pdf (Lekérdezés: 2015. augusztus 22. 17:19)
Pencak, M., (1997): Workplace health promotion programs. An overview. Nursing
Clinics of North America, 26 (1). 233–240.
Sethi, S. P., (1975): Dimensions of Corporate Social Responsibility, California Mana-
gement Review, 17/3: 55–64.
Stockls, D.-és mtársai, (1995): Integraiton of Medical Care and Worksite Health
Promotion. Journal of the American Medical Association, 273 (14). 1136–1142.
Szatmári Z. (főszerk.) (2009): Sport, életmód, egészség, Akadémiai Kiadó, Budapest.
587., 626., 629–631., 985., 991–992., 994.
WHO, (1986): Ottawa Charta:
58
WHO, 2003: Health and development through physical activity and sport:
http://www.goforyourlife.vic.gov.au/hav/admin.nsf/Images/WHO_statement_
on_health_and_PA.pdf/$File/WHO_statement_on_health_and_PA.pdf (le-
kérdezés: április 12.) 7. oldal (lekérdezés 2015. augusztus 11. 10 óra 23 perc)
www.lelkititkaink.hu honlap: http://www.lelkititkaink.hu/munka_mania.html (le-
kérdezés: 2015. szeptember 2. 12:35)
www.mszt.hu oldal: http://www.mszt.hu/NFU/Nyomda%20-%20A%20j%C3%
A1tsz%C3%B3t%C3%A9ri%20eszk%C3%B6z%C3%B6k%20biztons%C3%A1gos
s%C3%A1g%C3%A1r%C3%B3l.pdf (lekérdezés: 2015. szeptember 1. 13:10)
www.webbeteg.hu honlap: http://www.webbeteg.hu/cikkek/szenvedelybetegseg/
5902/hol-kezdodik-a-munkamania (Lekérdezés: 2015. szeptember 2. 11:10)
59
Herpainé Lakó Judit
ISKOLAI REKREÁCIÓ, SZABADIDŐ-SZERVEZÉS AZ ISKOLÁBAN
A szabadidő alapvető funkciója a pihenés, regenerálódás, feltöltődés, rekreálódás.
Beszélhetünk aktív vagy passzív szabadidő eltöltési tevékenységekről. A passzív tevé-
kenységek, mint például a pihenés, az alvás, a televízió-nézés elősegítik a regeneráci-
ót, az aktív szabadidős tevékenységek köre azonban sokkal tágabban értelmezhető.
Minden olyan tevékenység ide sorolható, melyet az egyén önmagáért a tevékenysé-
gért, puszta örömből végez (pl. játék), lehetővé teszi a kikapcsolódást, végrehajtása
során lehetőség nyílik az egyéni képességek, készségek kibontakoztatására (pl. test-
kultúra, tánc és zene, költészet). A szabadidőnek fontos szerepe van az ember társa-
dalmi életében, alakítja viselkedését, más emberekkel való kapcsolatait, közvetlenül
hat az egyén szociális fejlődésére, s gyermekkorban a szocializációs folyamat egyik
fontos csatornája.
Az elmúlt időszakban került a társadalomtudományi kutatások középpontjába a
gyermekek szabadidő-eltöltési szokásainak vizsgálata, és annak a gyermek fejlődésé-
ben, szocializációjában, énkulturalizációjában játszott szerepe. A kérdéskörrel foglal-
kozó szakemberek hangsúlyozzák – a család mellett – az iskola meghatározó szerepét
a diákok tartalmas szabadidő eltöltésében.
A szabadidő az önmegvalósítás ideje. A gyermek szabadidejét iskolai és iskolán kí-
vüli keretek között is eltöltheti. Az iskolán kívüli szabadidő fogalmába besorolható a
család, a szűkebb és tágabb közösség által szervezett, tanulmányi a szociális és a fizio-
lógiás tevékenység körébe nem tartozó esemény. Az iskolai keretek közt zajló szabad-
idős tevékenységek a tanulás előtti és utáni, túlnyomórészt pedagógus irányításával
vagy felügyeletével folyó kulturális és sporttevékenységek (Kovács, 2011). Ide sorolha-
tó az aktívan töltött idő (szakkör, kézműves foglalkozás, mozilátogatás, osztálykirán-
dulás stb.), valamint azok az iskolai keretek között szervezett választható programok,
melyek nem az iskolaévben kerülnek megvalósításra, és nem kötelező jellegűek (pl.
nyári táborozás, napközis tábor, túrák stb.)
A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek – szakkörök, kirándulások, sporttevé-
kenységek, hangversenyek stb. – szervezésével a pedagógusok, rekreációs és szabad-
idő-szervező szakemberek képesek alakítani (átalakítani) a gyermekek, fiatalok sza-
badidő-felhasználási szokásait. Azonban az iskolák közötti különbségek széles skálán
mozognak ezen a területen is.
60
Az ifjúság minden korcsoportjában elengedhetetlen tehát a szabadidős tevékenysé-
gek lehető legváltozatosabb formáinak megismertetése, annak érdekében, hogy min-
denkinek módjában álljon a számára legtesthezállóbbak, leginkább örömet és élveze-
tet okozók kiválasztása, amelyek a mindennapi élet részeivé válva értéket adnak a
szabadon eltöltött időnek, s így megalapozzák a rekreációval töltött intervallumok
igényes felhasználásának felnőttkori szokásait is. (Biró, 2007)
A szabadidős tevékenységek kapcsán kötetlenebb formában készíthetők fel a diá-
kok az alapvető társas kapcsolatok és közösségek pozitív értékek szerinti megválasz-
tására, szűkebb és tágabb világunk iránti nyitottság és érdeklődés fenntartására, ma-
nuális készségek elsajátítására. Fontos továbbá a kulturális tartalmak iránti érdeklő-
dés, a természet és az élet szépségei iránti igény felkeltése, valamint az egészséges
életmód, a fizikai erőnlét és a rendszeres testedzés biztosításának a lehetősége.
Ha konkrét nevelési célokat is szeretnénk megfogalmazni a szabadidős, rekreációs
tevékenységek kapcsán, akkor azt mondhatjuk, hogy kiemelt feladat a találékonyság
és a kíváncsiság, a kommunikáció fejlesztése, a test megismerése (fizikai és sporttevé-
kenység révén az egészséges életmódra nevelés különféle formái által), a művészi és
kulturális tevékenységi formák iránti érzékenység és kíváncsiság fejlesztése, iskolai
eredmények javítása, a közösségi és az állampolgári létre nevelés. (Mihály, 2003)
A gyermekek szabadidős tevékenységei igényelnek valamilyen szakmai irányítást
vagy felnőtt felügyeletet. Fontos kérdés, hogy kik tölthetik be ezeket a szerepeket.
Több megoldás is jelen van a mai gyakorlatban. Végezhetik ezt a munkát speciálisan a
szabadidő szervezéséhez kötődő képesítéssel nem rendelkező pedagógusok, tovább-
képzésen részt vett pedagógusok vagy hivatásos szabadidő-szervezők (népművelő,
művelődésszervező, szabadidő-szervező tanár, rekreáció-szervező és egészségfejlesztő
szakember).
6. AZ ISKOLAI SZABADIDŐ-SZERVEZŐ
A törvényi szabályozás szerint a szabadidő-szervező feladata a pedagógiai programhoz
kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások és a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős
tevékenységek szervezése. Ennek tükrében tehát tájékoztat a szabadidős programokról, segíti
a tanulóközösség, diákönkormányzat programjait, támogatja a szülői munkaközösség munká-
ját, ápolja az iskola hagyományait. Fontos feladata az egészséges életmód iránti igény felkel-
tése, továbbá a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése. Az alapvető emberi érté-
kek, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok őrzése mellett törekszik az iskola hazai
és nemzetközi kapcsolatainak ápolására, és hazai, külföldi tanulmányi utak szervezésével is
61
foglalkozik. Együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, továbbtanulási, pályavá-
lasztási tanácsadást nyújt az érdeklődőknek, segítséget ad a munkába állással kapcsolatos
programok megszervezéséhez, felkelti diákjaiban a szabadidő értelmes eltöltése iránti igényt
és az érdeklődési körüknek, életkoruknak megfelelően a szabadidő hasznos eltöltését segíti.
A szabadidő-szervező helye és szerepe az iskola életében
A Nemzeti Alaptanterv, illetve az iskolák pedagógiai programja és a szervezeti és
működési szabályzatok komoly szerepet szánnak a tanórán kívüli nevelésnek. Az isko-
lai szabadidőt szervező személy fontos kezdeményező és koordináló feladatokkal ren-
delkezik, ezért központi szerepet tölt be az iskola életében. Egy munkaközösségnek
sem tagja, bár az ideális iskolaszerkezeti modell az általános igazgatóhelyettes alá he-
lyezi a tanórán kívüli nevelők munkaközösségét. Ennek tagjai lehetnek a szabadidő-
szervező mellett a könyvtáros, a drogügyi koordinátor, a szakkörök és az önképzőkö-
rök vezetői, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az ifjúságvédelmi felelős, a
sportkörök és szakosztályok vezetői, illetve a diákönkormányzat patronáló tanára.
Beszámolási kötelezettsége van a tantestület felé a különböző programok szervezési
feladatainak ismertetésével kapcsolatban.
A szabadidő-szervező kötelességei, elvárások
Kötelessége az iskola valamennyi korosztályának tanórán kívüli elfoglaltságait ará-
nyosan, igényesen megszervezni az életkori sajtosságok figyelembevételével, tehát a
tevékenysége kiterjed az iskolai élet minden területére. Segíti a pedagógusok és a ta-
nulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját, kü-
lönös tekintettel az iskolai rendezvények lebonyolítására. Feladata egyrészt a tanul-
mányokkal összefüggő, nem tanórai foglalkozások szervezése, előkészítése, mint pél-
dául az erdei iskola, a tanulmányi kirándulás, másrészt a tanulmányoktól független
programok szervezése, mint például az iskolai disco, szalagavató vagy gólyabál. Ez
utóbbiakat általában a diákönkormányzat szokta megszervezni, ezért ilyen esetben a
szabadidő-szervező együttműködik a diákönkormányzattal, segíti munkáját. Ugyan-
így feladata a szülői szervezet közösségi munkájának támogatása is.
A szabadidős programok szervezésén illetve segítésén kívül feladata az iskola hazai
és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködés segí-
tése, illetve a hazai és külföldi tanulmányi utakkal kapcsolatos pályázati lehetőségek
figyelemmel kísérése, valamint a pályázatok elkészítésében való közreműködés. Fel-
adata még az iskolai pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadás és a munkába állással
kapcsolatos programok megszervezése is.
62
A szabadidő-szervező lehetőségei
A szabadidő-szervezői feladatok a lehetőségek széles körét biztosítják a munkavég-
zésére, melyek a következők:
az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet ki-
alakításával összefüggő munkájának támogatása;
iskolai ünnepségek szervezése;
az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó, tanórán kívüli foglalkozások,
programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevé-
kenység segítsége (erdei iskola, tábor stb.);
a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése,
szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról;
a tanulóközösség, diákönkormányzat programjába való bekapcsolódás;
a szülői szervezet (közösség) munkájának támogatása;
az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése;
az egészséges életmód iránti igény kialakításával, továbbá a szenvedélybetegsé-
gek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésé-
vel összefüggő szabadidős tevékenység szervezése;
az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok is-
kolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismerteté-
sében és elfogadtatásában való közreműködés;
az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének támogatása, a partneris-
kolákkal való közreműködés;
a hazai és a külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehető-
ségek figyelemmel kisérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés;
az egészségnevelési, egészségfejlesztési és környezetvédelmi munkacsoport programjá-
nak kialakításában és megvalósításában való részvétel;
a szabadidős tevékenységek tárgyi feltételeinek, szükségleteinek felmérése és
biztosítása;
a szabadidős tevékenységhez biztosított pénzösszegek szabályos és rendeltetés-
szerű felhasználásáért való felelősség.
Együttműködés
A szabadidő-szervező – munkájának jellegéből adódóan – egyik legfontosabb eleme
az együttműködés, mivel valakiknek, valakikért, valakikkel dolgozik, szervez, intézke-
dik.
A nevelési-oktatási intézményben dolgozó rekreáció–szabadidő-szervezők a követ-
kezők lehetnek: szülők, diákok, kollégák, iskolán kívüli szervezetek, intézmények,
63
személyek (pl.: közművelődési intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek, a
helyi közélet jelentős személyiségei stb.), jó kapcsolatokat kell ápolnia, és együtt kell
működnie a helyi és országos kulturális és művelődési intézmények munkatársaival
is.
Kiemelt feladata a szülőkkel való együttműködés, melynek legfontosabb célja a
gyermekek, tanulók személyiségének fejlesztése, képességeiknek kibontakoztatása. A
szülői közösséggel együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség
kialakítása érdekében. Tiszteletben kell tartania a szülő azon jogát, hogy vallási és
világnézeti meggyőződésének megfelelő oktatásban és nevelésben részesítse gyerme-
két.
A diákokkal való együttműködés több síkon is zajlik. Egyrészt fel kell mérni a tanu-
lók igényeit, másrészt be kell vonni őket a rendezvények előkészítésébe és a lebonyolí-
tásába is. Fontos a diákok rendszeres, folyamatos tájékoztatása (plakát, faliújság, is-
kolarádió, honlap, személyes megkeresés).
Az egészséges életmóddal, a szenvedélybetegségek megelőzésével, illetve a pályavá-
lasztással kapcsolatos tevékenysége találkozik a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint
a pályaválasztási felelős munkájával, a szabadidős programok szervezése pedig szin-
tén találkozhat a diákönkormányzatot segítő, nevelő tevékenységével, ezért ezen a
munkaköröket betöltőknek összehangoltan, együttműködve kell dolgozniuk.
A külön megnevezett pedagógusokon kívül minden kollégával, iskolai dolgozóval
folyamatosan, rendszeresen vagy alkalomszerűen együtt tevékenykedik a szabadidő-
szervező.
Végül, de közel sem utolsósorban munkájának az alapja az iskola vezetőségével va-
ló jó együttműködés (havonta történő beszámolás az elmúlt és leendő programokról,
éves terv készítése és elfogadtatása).
Az iskolák szabadidős programjai a következők lehetnek:
Heti rendszerességgel működő foglalkozások:
énekkar, tánc,
kézműves, rajzfoglalkozások,
sportfoglalkozások,
tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés,
idegen nyelv,
informatika,
helytörténet-honismereti kör,
dráma-színjátszó foglalkozás,
játék foglalkozás,
64
Ezek lehetőséget nyújtanak a gyerekek érdeklődésének megfelelő személyiségfej-
lesztéshez. Szabadidős tevékenységek:
mesemondás, dramatizálás, szituációs, kommunikációs játékok
műsorok összeállítása
kézügyességet igénylő feladatok végzése
mindennapos testnevelés, játékos sportfoglalkozás
könyvtárlátogatás
egészséges életmódra nevelés
séták, túrák, kerékpározás
a környezet tisztaságának megőrzése
változatos játékok, népszokások, mesterségek megismertetése
az oktatáshoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó vetélkedők, versenyek meg-
szervezése
az osztályközösségek, az iskolaközösség kialakítása, formálása
közös élményeket biztosító rendezvények szervezése
közvetlen környezetünk megóvása, formálása, szépítése
az iskola hagyományainak ápolása:
o adventi gyertyagyújtás
o karácsonyváró programok
o DÖK nap
o sport, játék és kulturális programok
o kisállat kiállítás
o egészségvédelmi napok
o gyermeknap
o koncertek
o Ki mit tud?
o kapitánylabda bajnokság
o színház, mozi látogatása
o kirándulások, túrák stb.
Napjainkban a köznevelésnek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a gyerekek tanítása
mellett a szabadidő tartalmas, értékes eltöltésének kialakításában. Olyan szórakozási formákat
kell kialakítani, melyeket a közreműködők az iskolán kívül is tovább tudnak vinni. Számos
kutatás azt támasztotta alá, hogy azok a diákok, akik részt vesznek az iskolai kereteken belül
65
megvalósuló tevékenységekben, azok az iskolán kívül is csatlakoznak más közösségekhez.
(Sántha, 1980) Az iskola az a helyszín, ahol a fiatalság fontos szociális, társadalmi és közös-
ségi tapasztalatokkal gyarapodhat. (Aszmann, 1998) A társas kapcsolatok során kialakuló
kötődés és biztonságérzet járul hozzá, hogy kölcsönös segítségnyújtás alakuljon ki a fiatalok
között. (Pikó, 2002) Összefoglalásként megállapítható, hogy a gyermekek szabadidős tevé-
kenységének irányultságát befolyásolja az iskola egész oktató-nevelő munkája, annak szerves
része és egyre fontosabb tevékenysége. Az új nevelés-oktatás részeként kialakított tantervek
lényeges koncepciója, hogy feltételezik a tanórák műhelyében elindított tanítási-tanulási fo-
lyamat továbbgyűrűzését a szabadidőben, és számolnak a pedagógiailag szervezett tanórán
túli időnek az órán folyó munkát is gyarapító voltával.
7. SZABADIDŐ-ELTÖLTÉSI IRÁNYZATOK, A SZABADIDŐRŐL VALLOTT NÉZETEK
VÁLTOZÁSAI
A szabadidő fogalmának, értelmezésének meghatározásával sokan foglalkoztak és
foglalkoznak napjainkban is (pl. Szalai Sándor, Dumazadier, A. Kaminsky, Szántó
Miklós, G. Friedmann). Mindannyian egyetértettek abban, hogy nem vonják be a sza-
badidő fogalmába az életfenntartáshoz szükséges időt (alvás, étkezés, tisztálkodás), a
munkába való eljutásra fordított időt, illetve a munkával töltött időt. Ezeken kívül az
olyan tevékenységeket sem illesztenek be a meghatározásba, melyek valamilyen ér-
dekhez kötődnek. (Sas, 1969) Tibori szerint a szabadidő nem más, mint a technikai
haladás és a társadalmi erők kettős hatása alatt a termelőmunka által az ember nem
termelő tevékenysége számára felszabadított időmennyiség. (Tibori, 2002)
A szó a francia „loisir” és a latin „licere” szóból származik, melyek jelentése megen-
gedni, megengedve lenni. (Murphy, 1981) A német „Freizeit” is rendelkezik a szabad
választás jelentéstartalmával, ahogy a magyarban is a „szabadidő” forma terjedt el a
valami után fennmaradó „szabad idő” helyett. Ma nyelvünkben a szabadidő kifejezést
használjuk minden szabadon végzett tevékenység eltöltésére szánt idő meghatározá-
sakor.
Az angol nyelv kétfajta szabadidőt különböztet meg: „leisure”-t és „free time”-ot.
„A free time pragmatikus fogalom. Ha a mindennapi embernek van egy kis szabad-
ideje, csinál benne valamit, ami ízlésének és lehetőségeinek éppen megfelel. A leisure
azonban valami más. Benne az ember a szabadság érzését és lehetőségét teljesíti ki.
Szabadságot arra, hogy megvalósítsuk magunkat. A munkaidőben az ember azt végzi,
66
amit muszáj, a leisure értelmében vett szabadidőben pedig szabadságát gyakorolja.”
(Vitányi, 1996) A „free time” tehát a munka után eltöltött idő, míg a „leisure” a minő-
ségi szabadidő, a rekreáció. Utóbbit önmagunk megvalósítására, személyiségünk ápo-
lására, képzésére, a flow-, az áramlatélmény megszerzésére fordíthatjuk. A szabadidő
flow-élménnyé, tökéletes élménnyé is válhat. A tökéletes élmény a lehető legtöbb és
legjobb, amit az ember átélhet, a teljes beleélés és átadás művészete. A munkába bele
van építve a cél, a visszacsatolás, a szabályok és az elvárások, melyek mind arra báto-
rítják az embert, hogy elmélyedjen, hogy összpontosítson és átadja magát neki. A sza-
badidő viszont szervetlen és sokkal nagyobb erőfeszítést igényel élvezetessé alakítani
azt. A szokásokat és ismereteket igénylő, szabályokat és célokat felállító hobbik, me-
lyekhez valódi érdeklődés és belső fegyelem is kell, a szabadidőt valóban azzá vará-
zsolják, aminek lennie kell: rekreációvá. Csíkszentmihályi a passzív szórakozást nem
tartja hasznos tevékenységnek, mert az felesleges erőt és energiafelhasználást igényel
az egyén számára, minőségi szemlélettel kell a szabadidős tevékenységeket kiválasz-
tani. (Csíkszentmihályi, 1997) Dumazadier megfogalmazása szerint a szabadidőnek
három funkciója van: a személyes fejlődés biztosítása, a szórakozás és a felüdülés-
felépülés. (Dumazadier, 1960) Peterson definíciójában szabadnak nevezi azt az időt,
amelyben nem végez az ember fizetett munkát, a családdal és a háztartással kapcsola-
tos feladatokat, nem intéz személyes ügyeket és nem alszik. Kaplan hét megállapítást
tesz a szabadidővel kapcsolatban: a munka ellentéte, kellemesség, önkéntes társa-
dalmi munka, a szabadság pszichológiai érzékelése, kultúra, nem fontos dolgokkal
való foglalkozás, játék. (Vitányi, 2001)
A szabadidő definíciók nem egységesek, de abban minden szakember egyetért,
hogy a technika forradalmi fejlődésével a társadalmi szabadidő szükségszerűen nő. Az
emberek nincsenek felkészülve a megnövekedett időmennyiség hasznos, értékes eltöl-
tésére. Az időnek csak kisebb részét használják fel, mint „leisure”, mint valódi rekreá-
ció, nagyobb részben a passzív szabadidő-magatartás pozíciói erősödnek. (Vitányi,
I2001)
Leitnerék számításai szerint egy 70 évet élő ember életéből 27 évet szabadidejére
szánhat. Sajnos jelenleg a legtöbb időt veszi el szabadidőnkből a tévénézés, életünk
legnagyobb, szabadon megválasztható időegységét nagyrészt gondosan megválasztott,
tudatos szabadidő-eltöltéssel lenne érdemes eltöltenünk. (Leitner és Leitner, 2004)
A Nash által kialakított szabadidőeltöltési piramisban a nulla alatti szinten a társa-
dalom ellen elkövetett tevékenységek – bűnözés, vandalizmus – állnak. A nulladik
szinten az egyén a saját fejlődése ellen ható szabadidős tevékenységei kaptak helyet,
úgy mint például az ivás, mértéktelen tévénézés. Az első szinten a kikapcsolódás, szó-
rakozás található, ide sorolható például a tévézés, mozi, vagy sportesemény látogatá-
sa. A második szinten az érzelmi bevonódást igénylő, érzelmi részvétel fontosságát
67
hangsúlyozó tevékenységek állnak, a zenehallgatás, a színházi élmény, de a sportese-
mény megtekintése is megjelenhet ezen a szinten. A harmadik szinten lévő tevékeny-
ségek aktív részvételt követelnek meg, ilyen a zenélés vagy a sportolás. A negyedik,
legmagasabb szinten a szabadidős tevékenységeink kreativitást is igényelnek, mint
például a zeneszerzés vagy egy új stratégia kiötlése a sportban. Az egyes szinteken
megvalósuló és egymásra épülő cselekvési formák célja elvezetni az egyént a minőségi
élet megtapasztalásához. Minél feljebb van egy tevékenység a piramisban, annál érté-
kesebb mind az egyén, mind a társadalom számára. (Nash, 1960)
Vitányi (1995) a szabadidős viselkedési típusokat négy részre osztotta. A passzívak
csoportjába azok tartoznak, akik szabadidejükben nem csinálnak semmit, esetleg te-
levíziót néznek vagy kocsmába mennek. A rekreatívak nevükhöz híven a szabadidejü-
ket felüdülésre, rekreációra használják. Az akkumulatívak minden iránt érdeklődnek,
de nem kötelezik el magukat semmihez, nincs szenvedélyük. Az inspiratívak értelmi-
ségiek, akik a magasabb kultúra iránt érdeklődnek, és nekik fontos önmaguk építése,
képzése és az értékek ápolása. A 4C (Cross Cultural Consumer Characterisation) a
következő rekreációs típusokat különbözteti meg: változatos (varied), otthonülő
(home-bird), vásárolgató (walker, shopper), eljáró (occasional out-goer), intellektuá-
lis (consumer of high-culture), kocsmázó (pub-goer), sörözőbe járó (brasserie pub-
goer), nyitott-fiatalos (easy-going, youthful). A felsorolt nyolc típusból mindössze az
intellektuálisak, a nyitott-fiatalosak és esetleg a változatosak csoportjáról mondható
el a minőségi szabadidő-eltöltés.
1972–81 között a kutatások második szakaszában a szabadidős konferenciákon az
általános kérdések kerülnek előtérbe, arra keresték a terület kutatói a választ, hogy
milyen tevékenységekre, és mennyi időt fordítunk, melyek a szívesen, illetve a leg-
gyakrabban végzett tevékenységek, és mire fordítanánk, ha több szabadidőnk lenne.
Ebben az időszakban jelenik meg, hogy a szabadidő-eltöltésben sok minden szerepet
játszik (pl. iskolai végzettség, lakóhely, nem, családi állapot, jövedelem, egészség).
Az 1980–90-es évek változást hoznak, a média egyre jobban érezteti, az emberek
fokozatosan bezárkóznak, a kulturális intézmények látogatása egyre jobban háttérbe
szorul. Az eljáró művelődés leginkább a fiatal, egyedülálló lakosságra jellemző ebben
az időben, ugyanakkor növekszik a tanulás és a tudás értéke, egyre többen a középfo-
kú képesítés megszerzésén fáradoznak.
Számos nemzetközi és hazai kutató foglalkozik a szabadidő, a szabadidő-eltöltés
kérdésével. Magyar szakemberek közül mindenképpen meg kell említeni Fukász
Györgyöt, aki főleg munkások között vizsgálódott, Ferge Zsuzsát, Vitányi Ivánt, akik
először alkalmaztak tevékenységlistát, melyben a várható szabadidős tevékenységeket
sorolták fel. Falussy Béla az időfelhasználást mérte és vetette össze különböző orszá-
gokban, eltérések okait világította meg. Cseh-Szombathy László a nyugdíjasok, míg
68
Kenéz Győzőné inkább a családok időfelhasználását mérte. Szalai Sándor érdeme,
hogy elismert lett az időmérleg, mint magyar módszer, Hidy Péter pedig a művelődés
oldaláról kutatta a szabadidőt.
Vitányi Iván (1976) a szabadidő-tevékenységek megoszlásával és szerkezetével fog-
lalkozott kutatásaiban, melyeknek legfőbb célja volt, hogy a szabadidő közvetítésével
az életmód és a művelődés kapcsolatát vizsgálja. Sikerült összefüggést találnia a sza-
badidő-szerkezet, a közösségi/társadalmi magatartás, a pszichológiai habitus és a
művelődési orientáció között. Falussy Béla az időbeli, térbeli és társadalmi minták
mentén vizsgálódik. Az 1960-as évektől Magyarország és Norvégia lakosságának idő-
felhasználását hasonlította össze. Ezen kívül még hét – eltérő fejlettségű – európai
ország időszerkezetét is vizsgálta. Könyvében többek között az életkor, az életkörül-
mény és az idő kapcsolatára kíváncsi, melyben az 1999/2000. évi adatokat ismerteti.
A szabadidős tevékenységek közül pedig kiemelt figyelmet szentel a kirándulásnak, az
utazásnak, mely során az anyagi viszonyokat és a társadalmi-demográfiai sajtosságo-
kat is vizsgálja. (Falussy, 2004) Ferge kutatásainál az időmérleg mindig csak kiegészí-
tő eszköz volt, hiszen önállóan időmérleg nem is létezik. Az értelmezéshez szerinte
mindig szükséges néhány fontos gazdasági-társadalmi-demográfiai ismérv rögzítése.
A szabadidő ciklusait feloszthatjuk a hétköznapok, a hétvége, az év és az élet ciklusá-
ra. Szalai és munkatársai végeztek egy időmérleg-kutatást, és ebből kiderült, hogy a
dolgozó nőknek alig van szabadideje, főleg, ha még férjnél is vannak. Minél nagyobb a
folyamatosan rendelkezésre álló szabadidő, annál nagyobb a lehetőség a nagyobb
helyváltoztatásra. Így hétköznapokon csak a szűk környezetben mozgolódunk, a hét-
végén lehetőség nyílhat a régióban való helyváltoztatásra, nagyobb szabadság esetén
akár külföldre is eljuthatunk. (Ferge, 1976)
Az ifjúságkutatás területéről feltétlenül meg kell említeni az Ifjúság 2000 és az If-
júság 2004 és 2008 és 2012 kutatásokat. Az Ifjúság 2000 kutatócsoportja 8000 fős
mintán vizsgálta a 15-29 éves fiatalokat. A kérdések kiterjedtek a fiatalok iskolai élet-
útjára, munkaerő-piaci helyzetére, kulturális fogyasztására, értékvilágára. Ezen kívül
vizsgálták a családi hátteret, politikához való viszonyt, elégedettséget, devianciákat,
jövőképet. A vizsgált korosztály kulturális intézményekbe látogatása igen eltérő képet
mutat. A budapestiek élen járnak a magas kulturális javak fogyasztásában (színház,
könyvesbolt, hangversenyek, mozi), míg a községben lakók inkább a helyi diszkókba,
művelődési házba, bálokban járnak. Vannak tehát, akik kedvükre válogathatnak a
kulturális lehetőségek között, viszont sokan vannak, akik nehezen, vagy egyáltalán
nem juthatnak ezekhez hozzá. Az Ifjúság 2004 a 2000-es kutatás szerves folytatása. A
vizsgálat megismétlését a társadalomban, oktatásban, fiatalok helyzetében bekövet-
kező változás indokolta. Kulturális fogyasztás, szabadidő, médiafogyasztás, kulturáló-
dási, művelődési szokások mellett rákérdeztek a vallásra, a másság megítélésére és
69
elfogadottságára, a sporthoz való viszonyra, és az egyre inkább elterjedő számítógép-
használati szokásokra is. 2000-ben még az egzisztenciateremtés és a lakásprobléma
okozott fejtörést a fiataloknak, míg a 2004-es felmérés szerint már a drog, a munka-
nélküliség és a kilátástalan jövő miatt aggódtak. A fiatalok egyre inkább bezárkóznak,
elmagányosodnak, nem keresik a közösségi programokat. A szabadidő-eltöltésnek
még mindig jelentős részét teszi ki a televíziózás, ami részben az egyéb programok,
kulturális intézmények hiányával is magyarázható. Tovább nőtt a főváros és a vidék
ellentéte a kulturális lehetőségek terén. Ugyancsak növekedett a tanulással töltött idő,
tovább tolódik a családalapítás. 2008-ban, immár harmadik alkalommal került lebo-
nyolításra a vizsgálat, kibővített formában. A korábbi kutatásokban feltárt tendenciák
jellemzőek továbbra is. Az internet térhódítása, a napi szintű médiafogyasztásba való
beépülése a fiatalok életében sajátos átrendeződést eredményezett, érzékelhető mér-
tékben csökkent a tévénézésre fordított átlagos idő, az így megspórolt időt a számító-
gép és az internet vette át. A szabadidőben végzett elfoglaltság jórészt egyéni aktivi-
tást tükröz, a társaság és a közösség hiánya látszódik. Eltűnt az igényes beszédcselek-
vés tereihez köthető kommunikáció. A fiatalok közel egyötöde szabadidejét passzív
módon, egyedül tölti. (Szabó és Bauer, 2009)
Fontos említést tenni néhány külföldi szaktekintélyről is. Elsőként az amerikai ku-
tató, Kaplan a szabadidős szokások mögött meghúzódó kulturális szokásokat kutatva
bemutatta a különböző kultúrkörök szerepét a szabadidő felhasználásában. A szintén
amerikai Neulinger A szabadidő pszichológiája című munkájában a kultúra, a kultu-
ráltság, a kulturális tevékenység szerepét hangsúlyozza a szabadidő-szokásokban. A
német származású Scheuch és az amerikai Meyersohn a szabadidő szociológiáján be-
lül kutatott. Ők szintén a kultúra oldaláról közelítik meg a szabadidő felhasználását.
(Andorka, 1997)
Sokszor nem teszünk különbséget a szabad idő és a szabadidő jelentése között, pe-
dig az előbbi a munkán túli és az alvás közti időt jelenti, míg az utóbbi az az időmeny-
nyiség, mely felett az emberek szabadon rendelkeznek. A szociológiában többféle idő-
fogalom is meghatározható. Ilyen például a kötött idő, melybe leginkább a munka és a
munkajellegű tevékenységek tartoznak, illetve amelyet az egyén annak tart. Emellett
beszélhetünk a művelődésre fordított időről, melyet termékeny időnek nevezünk. A
félszabad-idő már kicsit kötetlenebb, ide tartoznak azok a tevékenységek, amelyeket
ugyan szabadidőnkben, de kényszer hatására teszünk. A legszabadabb idő pedig a
passzív szabadidő, melynek nevében is benne van, hogy ilyenkor semmilyen fentebb
említett tevékenységet nem végzünk. (Andorka, 1997) Falussy hasonlóan fogalmaz, az
emberi tevékenységeket három típusba sorolja. Az első nagy csoport a társadalmi kö-
töttségek, feladatok rendszere, melybe beletartozik a jövedelemszerző munka, a tanu-
lás, a családi és állampolgári kötelezettségek, és ide sorolható az az utazás, közleke-
70
dés, mely a fentebb felsorolt tevékenységekhez kötődik. A második nagy, jól elkülö-
níthető terület a fiziológiai szükségletekhez kötődő tevékenységek összessége, vagyis
amikor az egyén önmaga ellátására, fenntartására fordítja az idejét. Ide sorolható
például a pihenés, táplálkozás, tisztálkodás, testápolás, valamint az egészségüggyel
kapcsolatos tevékenységek. A harmadik csoport az előző kettőn kívül fennmaradó
időmennyiség, melyet viszonylagos szabadsággal tölthetünk meg tartalommal, a sza-
badidő.
A szabadidő tehát egy olyan időegység, mely a történelem során állandóan bővült,
gazdagodott. A tudományos-technikai forradalom korában az emberek rákényszerül-
nek a tudásuk, ismereteik folyamatos bővítésére, megújítására. Az önképzés és az ál-
landó naprakészség manapság már alapkövetelménnyé vált. A szabadidő funkciója is
megváltozott, a kikapcsolódás helyébe a tájékozódás és a kulturális javak elsajátítása
lépett. (Balázsi, 1997)
8. KÜLÖNBÖZŐ LAKOSSÁGI RÉTEGEK ÉS CSOPORTOK REKREÁCIÓJA
8.1. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja
életkorok szerint4
A különböző generációk jellemzőit alaposan ismernünk kell ahhoz, hogy életkori
jellemzőik és a társadalomban elfoglalt helyüket figyelembe véve tudjunk számukra
megfelelő szabadidős, rekreációs programokat biztosítani.
Gyermekkorúak rekreációja
3-6 éves korosztály jellemzői, rekreációs programkínálata
Ez a korosztály az óvodások csoportja, jellemző rájuk, hogy igen nagy a mozgásigé-
nyük, hiszen 3–6 éves kor között fejlődik ki az idegrendszer domináns mértékben.
Egy 6 éves gyerek agya 80-90 %-ban már kifejlődött. Az idegrendszer kifejlődése
többletoxigént igényel, melyet a gyerekek mozgás által biztosítanak. Ezért is tapasz-
talhatjuk azt, hogy szinte egész nap aktívak, mozgékonyak és fáradhatatlanok, vagyis
számukra nélkülözhetetlen a sokféle mozgásos játék, hiszen az egészséges testi és ér-
telmi fejlődést biztosítja számukra. Ebben a korosztályban a mozgásfejlődés is jelen-
tős minőségi és mennyiségi változáson megy keresztül. A 3 éves gyerek az ember ter-
4 Várhelyi–Müller–Torday–Kovács (2009) és Könyves–Müller–Ködmön (2013) alapján
71
mészetes mozgásaiból a járást, futást, ugrást, dobást már végre tudja hajtani, melyek
mozgáspontossága, koordinációja az első gyermekkorban (4–7 év) tovább folytatód-
nak. Ebben a korban a gyerekek már fent említett, megtanult mozgásai tökéletesed-
nek, vagyis pontosabbá és koordináltabbá válnak a gyakorlás során. Az életkor előre-
haladtával egyre inkább képessé válik a különböző mozgásváltozatok és mozgáskom-
binációk reprodukciójára.
A gyerekeknek tehát elsősorban azok a sportjátékok javasolhatók, melyek az ember
természetes mozgásait (járás, futás, ugrás, dobás, cipelés, kúszás, mászás, hordás
stb.) tartalmazzák. Fokozott mozgásvágyuk és versengési kedvük lehetővé teszi, hogy
többféle mozgásos játékot, versengéseket szervezzünk nekik.
23–24. kép: Ügyességi feladatok óvodáskorúaknak (Fotó: Somogyi Balázs)
A kreatív foglalkozásokat, a kézügyességet fejlesztő manuális tevékenységeket is
szívesen végzik. Ennél a korosztálynál a cél a kitartó figyelem fejlesztése. Ezek a
gyermekek az induktív következtetések megfogalmazásához tapasztalati, főleg játékos
úton jutnak el, de a játék önmagában nem elég.
A gyermekek rekreációs foglalkozásait a játékosság kell, hogy jellemezze. A játék
kellő motivációt jelent a gyerekeknek a tevékenység űzésére, és élményt nyújt szá-
mukra. Szeretik az állatokat, melyek felkeltik az érdeklődésüket. A gyermekek csak
rövid ideig képesek a figyelem megtartására, a koncentrálásra, ezért a nekik tervezett
játékos programok ne legyenek hosszúak, 20-30 perces foglalkozás után iktassunk
közbe rövid szüneteket, majd váltsunk más tevékenységre, mert rövid ideig képesek
figyelni, hamar megunják. A magyarázataink rövidek legyenek, de érdeklődést keltő-
ek.
Kevésbé önállóak, igénylik a rekreációs szakemberek, animátorok segítségét. A fog-
lalkozásvezető személyisége, rátermettsége, kreativitása szab határt a gyerekprogra-
moknak. A feladatok jelentsenek a gyermekek számára olyan szintű kihívást, melye-
ket sikerrel tudnak teljesíteni, azonban ezért a sikerért meg kelljen dolgozni, küzdeni.
A gyerekek felnéznek a rekreációs programok szervezőire, az animátorokra, az álta-
luk szervezett foglalkozásokon jól érzik magukat. A gyerekeket kell a foglalkozások
72
középpontjába helyezni, a foglalkozás vezetője a háttérből segítse, támogassa a gyerek
önmegvalósítási törekvéseit.
Javasolt indoor tevékenységek, játékok:
Kézügyességeket igénylő foglalkozások lehetnek például a festés, rajzolás,
hűtőmágnes-készítés, hajtogatás, könyvjelző készítése, só-liszt gyurma, dekorgumi
figura készítése, bábkészítés (ujjbáb, síkbáb, fakanálbáb). A néphagyományra épülő
tevékenységek közül a tojásfestés, egyszerű csuhébaba készítés stb…
25. kép: Papírvirág hajtogatása (Fotó: Somogyi Balázs)
26-27. kép: Rajzolás, tojásírás (a szerző felvétele)
Nagy népszerűségnek örvend az óvodások és kisiskolások körében az arcfestés,
mely a gyermekprogramok fontos eleme, csakúgy, mint a lufihajtogatás. Az animáto-
rok a színes lufikból pillanatok alatt elővarázsolják a gyerekek kedvenceit, kutyust,
cicát, virágot stb.
73
28–29. kép: Arcfestés (Fotó: Somogyi Balázs)
30–31. kép: Játék a lufival, lufihajtogatás (Fotó: Somogyi Balázs)
Zárt térben tartott programként érdemes olyan rekreációs tevékenységeket is vá-
lasztanunk, mely a különböző élethelyzeteket, hétköznapi vagy ünnepi szituációkat,
eseményeket segít feldolgozni a kicsik számára, mindezt szórakoztató formában.
Ilyen lehet például a bábjáték, videózás (mesefilmek), szerepjátékok, bohóc-est.
74
32–35. kép: Bábjáték és a lelkes közönség (a szerző felvételei)
Egyéb helyszíneken szervezhető foglalkozások: ovisúszás, gyerekvacsora, gyerek
diszkó, gyerekzsúr, gyerek játszóház, gyereksátor a fiatalabbaknak, ahol számukra
lenyűgöző mesevilágba kerülnek.
36. kép: Mini disco (Fotó: Somogyi Balázs)
Javasolt outdoor tevékenységek, játékok:
A szabad levegőn nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi progra-
mokból válogathatunk: homokvár építése, karnevál, gyerek show, sárkányeregetés,
gyerek aerobic, játszótér, mozaikkészítés, növényültetés, gyerekolimpia, piknik. A
tematikus napok közül igen népszerű a kalóznap, boszorkánynap. Fontos esemény
minden óvodáskorban lévő gyermek számára a Mikulás látogatása, ehhez kötődően
Mikulás-partit szervezhetünk. Különösen élvezik az állatok közelében vagy az állatok-
kal együtt végrehajtható tevékenységeket, mint például a lovaskocsizást, a
lovasszánon utazást, az állatsimogatást, a kutyás ügyességi bemutatókat, az állatkerti
látogatásokat.
A mozgásos játékok közül a fogójátékok a legegyszerűbb játékok, melyek könnyen
elsajátíthatóak. A gyors megindulás, megállás révén kiválóan fejleszthetjük a gyorsa-
ságot, kondicionális és koordinációs képességeket.
Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó, célbarúgó versenyeket, il-
letve küzdőjátékokat (kakasviadal, kötélhúzás). A sor- és váltóversenyek jó alkalmat
75
adnak a játékos keretek közötti versengésekre, melyeket tréfás mozgásos feladatokkal
tarkíthatunk. Nagyon fontos szempont, hogy az értékelésnél mindenkit dicsérjünk
meg.
A vízben is sokféle játékos motiváló program lehet: medencés játékok, fröcskölő
csata, halacska horgászat: kis felfújható medencéből kell kifogni a halakat. Ha pontot
érő halat fognak, jutalmat kapnak érte.
Gyermekek körében nagyon népszerűek a játszótéri programok, vadaspark, mese-
színház, bűvész, kézműves műhely.
37-38. kép: Állatkerti barátkozás és bűvészmutatvány (a szerző saját felvételei)
Téli programként kiváló szabadidő-eltöltési lehetőség a hóemberépítés, szánkózás,
illetve a sízés, korcsolyázás alapjainak megtanulása is ebben az életkori szakaszban
kezdhető el.
7–11 éves korosztály jellemzői, rekreációs programkínálata
Ezek a gyerekek az iskoláskorú, alsó tagozatosak vagy a felső tagozat elején járnak.
Ez a célcsoport sem jelenik meg önállóan a szabadidős, rekreációs programokon, ha-
nem a családdal, esetleg az osztályközösséggel, barátokkal érkeznek a rendezvények-
re.
Mozgásfejlődésüket a nemek közti testalkati, fiziológiai és motorikus különbségek
határozzák meg. Javul a motorikus tanulási képesség, melynek eredményeként renge-
teg új mozgást képes a gyerek elsajátítani, viszonylag megfelelő színvonalon. Javul a
mozgásainak ritmusa, csökken a mellékmozgások száma, javul a mozgás gazdaságos-
sága, pontossága, koordináltsága. A mozgás technikai tökéletesedésével, a képességek
fejlődésével a teljesítmény javulása is megfigyelhető. Az iskolaérettség kritériuma a
motorikus érettségen és céltudatos mozgásvégrehajtáson túl, az akaratlagos figyelem,
az emlékezőképesség, a feladattudat kialakulása, az analitikus gondolkodás, az akarat
76
elemi érettsége, az elemi rajzkészség stb., mely alkalmassá teszi ezt a korosztályt sok-
féle szabadidős tevékenység űzésére.
Ezek a gyermekek már tovább képesek figyelni és koncentrálni egy-egy feladatra,
tevékenységre, ezért a nekik tervezett játékos programok már hosszabbak is lehetnek,
de maximum 45 perc – 1 órásak, a foglalkozás után célszerű szüneteket közbeiktatni.
A játékos programok és versengések ennél a korosztálynál is motiváló hatásúak.
Igénylik a foglalkozásvezető, az animátor jelenlétét, szívesen játszanak az irányítá-
sukkal. Sokkal önállóbbak, mint a 3-6 éves korosztály.
Javasolt indoor tevékenységek, játékok
Rossz idő esetében is nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi prog-
ramokból válogathatunk: festés, rajzolás, barkácsolás, társasjáték, gipszfestés, origa-
mi, szárazvirág kompozíció készítése, levélpréselés, falikép készítése, játékkészítés,
ajándékkészítés, gyurmázás, üvegfestés, adventi koszorú készítése, puzzle, csokoládé
bonbon készítése, vetélkedő a kultúra témaköréből. Motiváló programok még az
alábbiak: tánctanulás, mozgásos társasjáték, táblás társasjáték, tésztaékszer készítés,
üvegmatrica festés, magkép készítés, papírhajtogatás, fakanálbáb, hungarocell for-
mákból dísztárgy vagy figurák készítése, ékszer és ékszerdoboz készítése. A hagyomá-
nyos népi mesterségek közül a csuhé, a gyertyamártás, a fazekasság, a tojásfestés, a
gyöngyfűzés, a nemezelés, a szövés, a fonás, a hímzés, szalmadísz, mézeskalács készí-
tése, bőrözés, vesszőfonás, gyékény igen népszerű tevékenysége a célcsoportnak.
77
39-49. kép. Alkotótevékenység közben (Fotók: Mitlasóczki Gergő és a szerző felvételei)
Egyéb helyszíneken: gyerekvacsora, gyerek diszkó, gyerekzsúr, gyerek activity par-
ti, néptánc szervezhető ennek a korosztálynak.
Javasolt outdoor tevékenységek, játékok
Szabad levegőn szervezhető programok számukra: aszfaltrajz, karnevál, gyerek
show, sárkányeregetés, gyerek aerobic, játszótér, bocsa, strandfoci, gyerek tenisz,
frizbi, tollaslabda, mozaikkészítés, növényültetés, gyerekolimpia, homokvárépítés,
piknik, Kalóz nap, Boszorkány nap, Indián nap, lovas kocsizás, lovas szán. Fogójáté-
kok, az egyéni versengések, párokban versengések is népszerű programelemek.
Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó, célbarúgó versenyeket, il-
letve küzdőjátékokat (kakasviadal, kötélhúzás), különböző labdás játékokat: kidobó,
szabadulás a labdától, pontszerző. Izgalmas feladatok még a sor- és váltóversenyek
tréfás mozgásos feladatokkal, vagy vízben a medencés játékok és a banánozás.
78
50–51. kép: Váltóverseny és kirándulás (Fotók: Somogyi Balázs és a szerző felvételei)
Télen, amennyiben elég hó van, a hógolyó csata, hóemberépítés, szánkózás nagy-
szerű program, és a friss szabad levegőn való tartózkodás idejét növeli a gyerekeknél.
52. kép: A szánkózás örömei (a szerző felvétele)
Kedvelt szabadidős tevékenységeik még: gyalog- és kerékpártúra, lovas oktatás, fo-
ci, vízifoci, tekerős gokart, felfújható ugrálóvárak, óriás fajátékok, logikai és ügyességi
játékok, melyeknél nem is a méret az igazán óriási, hanem a találmány. Ezek azok a
játékok, melyek nem csak a gyermekek fantáziáját mozgatják meg. Hat éves kortól,
elsősorban gyerekeknek ajánlott, de felnőttek is kipróbálhatják. A nagy táblás játékok
között megtalálhatók a golyós és az egyéb ügyességi játékok, melyek készségfejlesztő
hatással bírnak. Fejlesztik az ügyességet, kreativitást, logikai képességet, toleranciát.
A hordólovaglás is népszerű: a két „bakon” fekvő fára húzott „hordót” kell úgy
megülni, hogy miközben egyensúlyozunk rajta, az ellenkező oldalra kell áthúzni ma-
gunkat az oda rögzített kötél segítségével.
79
53. kép: Házi kerékpárverseny (a szerző felvételei)
Igazi élménycentrikus program a gólyalábon járás, a mászófal, a kötélhúzás vagy a
kalózkaland. A kalózkaland egy akadályverseny, amiben a gyerekek különböző izgal-
mas kalandokba keverednek, miközben állomásról állomásra haladva a kincset kere-
sik, amelyet a végén egy kincses ládában találnak meg. Szervezhetünk gyerekolimpiát
sportos játékokkal gyerekeknek, ahol kipróbálhatják ügyességüket, kedvükre játsz-
hatnak, versenyezhetnek (pingponglabda egyensúlyozása, karikadobás, futóverseny,
felfújható csúszda).
12–16 éves korosztály jellemzői, rekreációs programkínálata
Ezek a fiatalok a szabadidős tevékenységekben is aktívabbak, és szívesen vannak
felnőtt kísérete nélkül, hiszen megfigyelhető az önállósulás iránti igény. Szívesen töl-
tik szabadidejüket a kortárs csoport társaságában, maguk akarják ellátni a tevékeny-
ségük irányítását. A serdülők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitat-
kozni, szórakozni, sportolni lehet, családi kötöttség és ellenőrzés nélkül. Felelősségér-
zetük azonban még elmarad a fiatal felnőttekhez képest.
A korosztály mozgásfejlődésére igen jelentős hatást gyakorol a serdülési növeke-
dés, amelynek eredményeként megváltoznak a testméretek, a testarányok, illetve a
mozgás biomechanikai feltételei. Ennek a testalkati-alaki változásnak eredménye a
teljesítményekben jelentkező átmeneti visszaesés, stagnálás. Az erő és állóképesség
terén azonban jelentős a fejlődés. Igen jellemző ebben a korban a mozgásteljesítmé-
nyek nemek közti nagyfokú differenciálódása, a fiúknál ugyanis a fejlődés gyorsulását,
míg a lányoknál a lassulását figyelhetjük meg. Ebben a korszakban a sportolás, a
sporthoz való pozitív attitűd mindenképp kedvező irányba fordítja a mozgásfejlődés
és mozgásteljesítmény alakulását, ugyanis az edzés ezt az átalakulást tovább módosít-
ja.
80
Ezt a korosztályt a testi képességek, a versenyzési kedv, a mozgásműveltség maga-
sabb színvonala jellemzi. Mindenük a mozgás, szeretik a sportos szabadidő eltöltési
formákat. A foglalkozások időtartama már másfél, két óra lehet, mivel jobban bírják a
terhelést, képesek figyelni. Az ennél hosszabb idejű programoknál csökken a figyelem
intenzitása, illetve a fáradtság növekedésével a sérülés veszélye is nő. Az ennél hosz-
szabb foglalkozást csupán kupák, bajnokságok esetében érdemes rendezni, vagy az
egész napos túráknál, lovaglásnál, azonban ott is pihenőt célszerű közbeiktatni. A fog-
lalkozások formájukat tekintve a versenyektől a vidám családi vetélkedőkig egyaránt
választhatóak.
Ez a kor a formabontás időszaka. Ez a korosztály mindenre kíváncsi, nyit az új, ki
nem próbált dolgok felé, és szeretne minél többet tudni a körülötte zajló dolgokról. A
serdülők bontakozó személyiségére, egyéniségére való tekintettel az egyéni igényeket
jobban figyelembe kell venni. A fiatalok ebben az életszakaszban előnyben részesítik a
labdajátékokat, a természeti és a küzdő sportokat.
Javasolt indoor tevékenységek, játékok
A célcsoport számára kedvelt szabadidős aktivitások: modellezés, barkácsolás, nö-
vényfestés, mozaikkésztés, kollázs-montázs készítés, üvegfestés, kerámiázás, fazekas-
ság, linóleummetszet készítés, dekupázs technikák, ajándékkésztés, Tini Olimpia, Dj
foglalkozás, Tini Parti, részvétel a gyerek show-ban, karnevál. Sakk- és malomverse-
nyek, activity parti, szellemi vetélkedők, scrabble, jenga, marokkó.
81
54–63. kép: Zárt térben és a szabadban is játszható játékok (Fotók: Tarjáni Tünde és a szerző felvételei)
Szervezhetünk nekik Utazás a Föld körül játékot, mely egy kb. 2,5 órás csapatépítő,
szórakoztató, show-jellegű játék, amelyben a játékosok csapatokat alkotva világ körüli
úton vesznek részt. 10 állomás teljesítésével bejárják a földrészeket, és a különböző
országokhoz tartozó játékos feladatok megoldásával teszik meg a „világ körüli utat”,
amelynek végén ünnepélyes eredményhirdetés keretein belül a győztes csapatot juta-
lom várja. A játék szállodában vagy egyéb beltéri helyszínen lebonyolítható. Hangula-
tos, szórakoztató, tréfás, csapatépítő. Minden állomáson felkészült animátorok veze-
tik a játékokat. A csapatok kalandlapot kapnak, amelyre folyamatosan vezetjük a
pontjaikat az egyes állomásokon elért eredményeik alapján.
Ugyancsak érdekes program lehet még a „Kastélyshow”, mely – kaland, kockázat,
szerencse, rejtély egyben. A Kastélyshow egy 1,5-2 órás játékos, csapatmunkára ösz-
tönző vetélkedő. A programvezetők állomásonként ismertetik a rejtélyekkel teli kas-
tély feladatait. Az utazás során a játékosok a kastély hőseivel, régmúlt lakóival talál-
koznak, közben keresik a boldogság kelyhét. A játékprogram feladatai: minden fel-
adatot csapatépítésre alkalmas egyedi játékmodulokból állítottuk össze. Ezeket a kas-
télyhoz illő szerepbe illesztjük bele, hogy a játék élménye minél hatásosabb legyen. A
játék indoor-ootdoor kompatibilis és érdekes, szórakoztató hangeffektek, jelmezek
kísérik.
Szórakoztató vetélkedők (csapatpuzzle, activity) vagy a társasjátékok is kedvelt re-
kreációs programelemek ennél a célcsoportnál.
Javasolt outdoor tevékenységek, játékok
Kedveltek körükben és eredményesen tudják játszani a különböző szabályjátéko-
kat, természeti sportokat: tenisz, asztalitenisz, kosárlabda, strandröplabda, strandfo-
ci, banánozás, szörf, vízisí, kenu, íjászat, hegyikerékpározás, lovaglás, gyalog- és ke-
rékpártúrák, kajak-kenuzás, aerobic jellegű tréningek. Buggy Trophy: egy extrém ve-
zetéstechnikai program, melyben ügyességi pályán teszik próbára rátermettségüket a
versenyzők.
Népszerű szabadidős aktivitásaik lehetnek még: terepgokartozás, vidám, tréfás
sportversenyek, mászófal, sziklamászás, paintball, diszkó, hegyi túrák vagy a búvárok-
tatás.
82
64-66. kép: Szabadtéri aktivitási lehetőségek (Fotók: Tarjáni Tünde és a szerző felvételei)
17–24 éves fiatal felnőttek jellemzői, rekreációs programkínálata
Ez a korosztály vagy épp munkába állt, és mint pályakezdő alacsony diszkrecionális
jövedelemmel rendelkezik, vagy még tanul, a szülő tartja el, így minimális szabadon
elkölthető jövedelme van (ösztöndíj), így számukra elsősorban a költséghatékonyabb
szabadidős tevékenységek ajánlhatók. Ők már család nélkül, egyedül, barátokkal, ba-
rátnőkkel jelennek meg a szabadidős intézményekben, szállodákban és üdülőhelye-
ken. A fiatal felnőttek motivációi hasonlóak, mint a serdülő korosztályé, de felelős-
ségérzetük azonban nagyobb. Kedvelik a szabadban végzett fizikai aktivitásokat,
sporttevékenységeket, a természeti környezetre irányuló megfigyeléseket, teremben
készíthető és űzhető játékokat, művészeti foglalkozásokat, színjátszást, manuális mű-
helymunkákat, sportjátékokat.
Az ifjú kor (16/17–20/21 év) mozgásfejlődésére a stabilizálódás, a nemi különbsé-
gekből fakadó differenciálódás és a fokozott mozgásaktivitás a jellemző. A teljes érett-
ség elérésével a motorikus fejlettség, a képességek színvonala eléri a populációt jel-
lemző felnőttkori szintet, mely csak abban az esetben tartható fenn hosszú időn át, ha
az egyén rendszeres testmozgást végez. A nemek mozgásvégrehajtásában a legfőbb
különbség: a fiúk mozdulatait a takarékosság, nyugodtság, gazdaságosság jellemzi, a
lányok mozgásai puhábbak, finomabbak, lágyabbak, kecsesebbek, kifejezőbbek. Amíg
83
a kondicionális képességek nemek közti különbségei kifejezettebbek, addig a koordi-
nációs képességek teljesítményei azonosnak tekinthető.
Jól terhelhetők fizikálisan, hiszen képességeik magas szintjét elérték, mozgásuk
koordinált, a labdajátékok eredményes és élvezetes űzéséhez is megteremtődtek a
feltételek. A tevékenységek hossza 1,5–2 óra is lehet, azonban a pihenőidő fontos a
sérülés és balesetveszély elkerülése érdekében.
A korosztály mozgásos tevékenységében a labdajátékok és sportjátékok széles pa-
lettája kínálható. Létszámuktól függően a labdajátékok közül találhatunk olyat, me-
lyet kevesebb, és olyat, melyet több fővel lehet játszani. A sportágak változatos formá-
it űzhetik eredményesen, hiszen a szellemi és fizikai képességeik magas fokán állnak.
Javasolt indoor tevékenységek, játékok
A szellemi sportok iránt is érdeklődnek, melyeket rossz idő vagy nagyobb létszámú
igény esetében rendezhetünk (esti kártyapartit, sakk-, malomversenyeket), internet
használata, darts, csocsó, billiárd, scrabble, jenga, marokkó.
Nyitottak az új típusú trendek, mozgásformák, aerobic irányzatok iránt is, mint a
streching, aerobic, zsírégető torna, stepaerobic, boksz aerobic, hip-hop aerobic, vízi
aerobic, fitnesz centrumban súlyzós edzés, capoeira, torna, vizi torna, aerobic.
Kulturális programok közül előnyben részesítik az activityt, színházat, operettet, a
könnyűzenei programokat és a gálaműsorokat.
Népszerűek lehetnek a wellness, fitnesz programok, a diszkó, a különböző sporto-
lási lehetőségek, a squash.
84
67–69. kép: Zenés-táncos mozgásformák és a szellemet edző feladatok (a szerző felvételei)
Javasolt outdoor tevékenységek, játékok
Ezek lehetnek a lovaglás, íjászat, vadászat, horgászat, túrázás, tájfutás, tenisz, vízi
sportok (szörf, vitorlázás, katamarán, banánozás, wakeboard, kneeboard, vízisí, ke-
nu), mountainbike, jogging, nordic walking, golf, strandfoci, strandröplabda, kosár-
labda, tollaslabda, asztalitenisz, minifoci, íjászat, búvárkodás, vízi röplabda, vízi ko-
sárlabda, vízilabda.
70–73. kép: Tájfutás, túrázás, nordic walking és kiépített láncos túraútvonalon kirándulás
A kulturális örökségek, látnivalók megtekintését is élvezik a városnézés, kirándulá-
sok, hajókázások alkalmával. Kulturális programok szintén ajánlottak, vagy akár a
85
gasztroturisztikai események, borkóstolók. Extrém kínálati elemek is előfordulnak a
szabadidő-eltöltési szokásaikban: Flying fox, mely igazán extrém kaland, kötéltechni-
kai megoldásokkal épített és kialakított pályákon különböző aktivitásokat próbálhat-
nak ki a résztvevők. Átcsúszás 50-200 méter hosszú drótkötélpályán, biztosítás mel-
lett, nagy magasságban. Ilyen extrém kínálati elem még: Vietnami híd, az előbbihez
hasonló, kötélen egyensúlyozva, kötelekbe kapaszkodva, biztosítás mellett átkelés a
másik oldalra. Szervezhetünk nekik: motoros sárkányrepülést, gokartozást, búvárko-
dást, síelést, kajakozást, kenu vagy canyon túrát is akár.
74–75. kép: Canopy és vadvízi túra a patakon felfelé
25–60 közötti felnőttek jellemzői és rekreációs programkínálata
A felnőttek csoportja életkori kategóriát tekintve elég széles. Az a közös bennük,
hogy elérték képességeik csúcsát, esetleg már a stagnálás vagy a hanyatlás is megfi-
gyelhető. Önálló diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, a szabadidős tevékeny-
ségeik a motivációtól, érdeklődési körtől, fittségi és egészségi állapottól és a diszkre-
cionális jövedelmüktől függ.
Mivel a korcsoport nagyon tág, így az, hogy milyen sport és fizikai aktivitások java-
solhatók nekik, nem elsősorban az életkoruktól, mint inkább az életmódjuktól és a
fizikai fittségi állapotuktól függ.
A felnőtteket az életkori sajátosságok és motiváció szerint további három csoportba
sorolhatjuk:
25–35 évesek csoportja
A karrierjük és pályájuk elején vannak, így fontos számukra a munkahelyen való
helytállás és a karrierépítés. Még nem gondolkodnak a családalapításon, így gyerek
nélkül vesznek részt a szabadidős tevékenységekben. Kedvelik az aktív, sportos sza-
badidő-eltöltési formákat. Az aktív sportos életmódot élő fiataloknak a divatos ext-
rém sportokat ajánlhatjuk, a természeti és más sportokat is, hiszen magas fizikai fitt-
ségi szintjük van és jól terhelhetőek. Aktívan, mozgással, sportolással töltik el szabad-
idejüket. Nem ragaszkodnak sem termál-, sem a gyógyvíz közelségéhez, de preferálják
86
a medencével – úszó- és élménymedence – rendelkező intézményeket. A sportszolgál-
tatásokon túl az úszómedence használata, a szauna-programok és csúszda-elemek
iránt támasztanak még keresletet.
76–77. kép: (a szerző felvételei)
A szórakozást kedvelő fiatalok számára nem elsősorban a sportprogramok jelentik
a legfőbb motivációt, leginkább nem a víz közelsége miatt érkeznek, de tartózkodásu-
kat meghosszabbíthatja akár egy élményfürdő vagy csúszdapark, akár egy városláto-
gatás vagy más program is. A csúszda, a medencés szolgáltatások, a közösségi prog-
ramok, a zenés estek iránt érdeklődnek.
Az egészségtudatos fiatalok az egészségtudatos életmód terjedésével egyre növek-
vő szegmens, nem elsősorban a fizikai aktivitás, hanem a szépségkezelések, tartalmas
pihenés céljával érkező, általában gyermektelen fiatalok. A beauty szolgáltatások, für-
dőszolgáltatások, csúszda elemek, életmód-programok, fittség-vizsgálat, a léböjt-
programok, a sportprogramok széles skálája jellemző a fogyasztási szokásaikra.
36–45 évesek csoportja
Már munkahelyükön a karrierjükben előre haladtak a ranglétrán, a családalapítás
sokuknál megtörtént. Általában fiatal kisgyermekes családokról van szó, akik a több
generációs szálláshelyeket a család- és gyerekbarát szolgáltatásokat keresik. Fontos-
nak vélik az élményfürdőzést, a gyerekanimációt és azokat a programokat, melyek a
gyerekek szórakozási lehetőségeit bővíti.
46–60 évesek csoportja
A gyerekek már egyedül mennek a szabadidős programokra, üdülésekre, így ezek a
házaspárok egyedül vagy esetleg az unokákkal, gyerekekkel (három generáció) vesz-
nek részt a rekreációs tevékenységekben.
25–60 közötti felnőttek programjai
Javasolt indoor tevékenységek
Népszerű mozgásprogramjaik lehetnek: aerobic, step aerobic, boksz-aerobic, aqua-
fitness, callanetics, streatching, kondicionáló torna, body-shaping, fitt-ball, zsírégető
és alakformáló torna, darts, sakk- és malomverseny, scrabble, activity parti, házas-
87
párbaj, retro Activity Party (a feladványok a 60–70–80-as évek közéleti jelenségeiből,
slágercikkeiből, reklám-film-zenei „terméseiből” legyenek összeállítva), kvízjátékok.
Közösségi programok szerepét is betölthetik az alábbiak: bowling, squash, biliárd,
teke, asztalitenisz, tenisz, páros tenisz, edzőtermi mozgásprogramok (csoportos kör-
edzés), wellness, fitnesz részleg kínálatai, zenés-táncos esti mulatságok, programok.
Javasolt outdoor tevékenységek:
Rekreációs programjaik lehetnek: floorball, strandfoci, streetball, strandröplabda,
asztalitenisz, lábtenisz, tollaslabda, íjászat, nordic walking, falmászás, szabadtéri óri-
ás sakk, mini-golf, petanque, lengőteke, vízipók-foci, vízi szkander bajnokság, felnőtt
olimpia, úszó váltó, vízi labdajátékok, gombfoci bajnokság, csocsó-party. Népszerűek
még a természeti sportok: tenisz, surf, vitorlázás, jet-sky, kajak, kenu, túrázás, lovag-
lás, lovaskocsizás, hőlégballon repülés, vitorlázás, lovaglás, íjászat, golf.
Kulturális programjaik lehetnek: művészeti galériák megtekintése, színházlátoga-
tások, múzeumlátogatás, városnézés, borkóstolók, pincelátogatások, kézműves bemu-
tatókon és vásárokon való részvétel, múzeumok, kiállítóhelyek, mozi, közművelődési
intézmények, művelődő közösségek látogatása, hobbitevékenységek űzése.
Tréfás versenyek, játékok is szervezhetők, mint a lisztfoci, playback show, lábszép-
ségverseny, pókerarc bajnokság, hegyhengergetés, ostorcsattogtatás, nevető olimpia,
vízicsata, szárazföldi sí, csapatépítő tréningek.
Ügyességi és fejlesztő játékok közül ajánlható: óriás jenga, vízi kvíz vetélkedő, po-
hár curling, karikahajtás, kincskeresés, logikai játékok, házas-párbaj, activity, vízi-
bomba riadó, gólyaláb-futam, izgi-frizbi, aranyhal horgászat.
60 év feletti korosztály jellemzői és rekreációs programkínálata:
A 60 év felettiek általában már nyugdíjasok, idős korban különféle változások kö-
vetkeznek be az emberi szervezetben. Megindulnak a leépülési folyamatok, a csontok
összetétele, az izomzat minősége és ereje negatív irányba változik. Az érzékszervek és
a belső szervek nem megfelelő működése is tapasztalható. Ezek a problémák, bár óva-
tosságra intenek bennünket, mégsem a mozgás ellen szólnak. A rendszeres testmoz-
gás ugyanis lassítja a meszesedési folyamatokat, az izom leépülését, az izomerő csök-
kenését, vagyis fékezi az öregedés tüneteit. Ebben a korban igazán fontos a mozgás,
elsősorban a keringésfokozó gyakorlatok és nyújtó, lazító gyakorlatok. Ez a korosztály
kevésbé fogékony az új dolgok iránt, szeretik a jól bevált programokat, mozgásformá-
kat. A szellemi játékokat, vetélkedőket is preferálják, és előnyben részesítik a kulturá-
lis programokat (színház, operett, irodalmi estek, opera) és zenés esteket.
Az e korosztálynak szervezett programok intenzitása alacsony legyen, időtartama
rövid vagy közepes hosszú legyen, a pihenőidő gyakoribb és hosszabb alkalmazása
szükséges. A terhelés növelését inkább az időtartam meghosszabbításával tervezzük.
88
Javasolt indoor tevékenységek
Olyan life-time programok javasoltak az időseknek, mint a gerinctorna, lazító gim-
nasztika, callanetics, jóga, autogén tréning, sakk- és malomversenyek, scrabble, szel-
lemi vetélkedők a kultúra köréből, darts, zenés est, látványgasztronómia.
Akiknél betegség vagy deformitás fordul elő, a gyógyászati kezelések igénybevételét
keresik, mint pl. a masszázs, a fürdő, és előnyben részesítik az egészségmegőrző elő-
adásokon való részvételt is.
Javasolt outdoor tevékenységek
Szabadtéri programjaik közül igen népszerűek: nordic walking, gyalogtúra, séta,
kirándulások, kerékpározás, kerékpártúra, minigolf, teke, tenisz, patkódobás, udvari
óriás sakk, lengőteke, golf, horgászat. Igen közkedvelt a kertészkedés és az állatok
gondozása is. A városlátogatások, vártúrák, barlangtúrák vagy a Nemzeti Parkok láto-
gatása is jó program lehet, amennyiben a célcsoport terhelhetőségének figyelembe
vételével szervezzük meg ezeket.
78–80. kép: (a szerző felvételei)
8.2. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja,
nők és férfiak rekreációja
A téma érintése azért fontos, mert eltérő a nők és a férfiak nemi, alkati, lelki, élet-
módbeli és fizikai terhelhetősége, így a rekreáció, a szabadidő-eltöltési szokásaik is
részben különbözőek.
A női szervezetre jellemző, hogy a biológiai funkciókban betöltött szerepe (fajfenn-
tartás) miatt teherbíróbb, pszichikailag is stabilabbak, kudarctűrésük magasabb, jobb
az alkalmazkodóképességük. A születéskor várható élettartam és az egészségben eltöl-
tött évek számának tekintetében is a nők rendelkeznek pozitívabb mutatókkal.
A férfiak jellegzetes betegségtípusai nehezebben gyógyíthatók, több a káros szen-
vedéllyel rendelkező közöttük, a gyakoribb fizikai munka következtében a mozgás-
szervi panaszok inkább körükben jellemzőek. Sok esetben a család felbomlásával a
férfiak kerülnek nehezebb, kilátástalanabb helyzetbe.
89
Ennek tükrében érdemes figyelembe venni a rekreációs tevékenységek szervezése-
kor az anatómiai, élettani és pszichológiai különbségekből adódó eltéréseket, az eltérő
érdeklődési kört, a családi munkamegosztásban elfoglalt helyet, a párkapcsolati és
családi rekreációban lévő lehetőségeket. (Szabó, 2004)
8.3. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, ve-
szélyeztetett társadalmi rétegek és csoportok rekreációja
Mivel a társadalom és a környezet nem biztosít mindenkinek egyforma feltételeket,
ezért társadalmi egyenlőtlenségek hálójában élünk, s a cél az, hogy az esélyegyenlőt-
lenséget minél erőteljesebben csökkentsük. Mindig lesznek veszélyeztetett társadalmi
rétegek és csoportok, közösségek, akik az adott közegen belül hátrányokkal (sokszor
halmozott hátránnyal) rendelkeznek. A társadalom felelőssége mellett az egyén sze-
repe is fontos, hiszen fontos kérdés az, hogy a hátrányban lévő ember képes-e környe-
zete kihívásaival szemben cselekedni, felismeri-e a veszélyforrásokat.
Különböző veszélyforrások léteznek, alapvetően az alábbiak jelenthetnek hátrányt:
lakáshoz kötött emberek, fogyatékkal élők;
a társadalmi kirekesztettség veszélyének kitett idősebb emberek;
veszélyeztetett családban felnövő gyerekek;
álláskeresők;
alkohol- és drogproblémákkal küszködők, szenvedélybetegek;
hajléktalanok;
menekültek és menedékjogot kérők; bevándorlók;
etnikai, nyelvi, vallási vagy kulturális kisebbségek;
az iskolát túl korán elhagyók, szakképzetlen emberek; analfabéták, funkcio-
nális analfabéták;
kistelepülésen élők;
szegények;
nők;
elítéltek.
Sajnálatos módon a lakosság egy része nem csak egy veszélyforrással rendelkezik,
hanem halmozza azokat, nem ritka a három, négy vagy ötszörösen hátrányos helyzetű
egyén, család sem.
Az esélyegyenlőtlenség csökkentésében fontos szerepe van azoknak a rekreációs és
szabadidő-eltöltési lehetőségeknek, amelyek olyan pozitív értékeket közvetítenek,
melyek segítségével lehetőségük nyílik a veszélyeztetetteknek hátrányuk csökkentésé-
re. Fontos lenne, hogy ezek a programok, rendezvények, tevékenységek a lakosság
minél szélesebb körében elérhetővé váljanak, illetve a szervezők és a célcsoportok
specifikusan megtalálják egymást.
90
9. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI REKREÁCIÓS SZERVEZETEK ÉS IRÁNYZATOK. A SZA-BADIDŐSPORT TERÜLETÉNEK FELÉPÍ-TÉSE HAZÁNKBAN, MAGYARORSZÁGI
REKREÁCIÓS SZERVEZETEK.
Először a nemzetközi szervezeteket tekintjük át, aztán pedig a hazai viszonyokkal
foglalkozunk.
A rekreáció nemzetközi szervezetei
WLRA (Word Leisure and Recreation Association – Világ Szabadidő és Rekreáció
Szövetség) – Az 1956-os Eisenhoweri kezdeményezésből alakult az USA-ban, 1973-tól
szerepel ezen a néven. Elsődleges célja az emberek életmódjának, életminőségének
javítása a rekreációs eszközrendszer segítségével. (Szabó, 2004 és Kovács, 2004)
Sport for All (FISpT) Az egyik legjelentősebb sport-rekreációs nemzetközi szerve-
zet napjainkban. Az Európa Tanács 1975-ben Brüsszelben tette közzé alapdokumen-
tumát, amelyben a lakosság rendszeres fizikai aktivitásának, sportolásának fontossá-
gát és a szakemberképzés kiemelt feladatát rögzítették. A Nemzetközi Sport for All
Szövetség 1982-ben alakult meg Strassbourgban, Magyarország 1992-ben csatlako-
zott a szövetséghez. (Kovács, 2004 és Szabó, 2004)
ELRA (European Leisure and Recreation Association – Európai Szabadidő és Re-
kreáció Szövetség) – 1972-ben alakult 23 tagország részvételével. A Szövetség a sza-
badidő kultúra, a -tervezés, a -politika és a -kutatás, szakemberképzés területeivel
foglalkozik. (Kovács, 2004)
TAFISA (Trimm and Fitnes – Sport for All Association) – 1990-ben, Torontóban
alakult meg. Kormányzati és civil tagjai egyaránt vannak. Legismertebb programjuk a
Challenge Day, a kihívás Napja rendezvény. (Kovács, 2004)
Hazai szervezeti hálózat
A hazai helyzet áttekintéséhez először a rendszerváltás előtti időszak történéseit és
mozgalmait szükséges megvizsgálnunk, hiszen a különböző országok különböző szin-
91
tű, minőségű és rendszerű alapkorra építkeznek a rekreáció szervezeti felépítése kap-
csán.
A 90-es évek előtt is léteztek olyan tömörülések, mozgalmak hazánkban, melyek a
rekreációhoz kapcsolhatók (Országos Sport Napok, Kilián Mozgalom stb.), azonban
ezek szerveződésében igen erőteljes politikai ráhatás fedezhető fel. Ki kell emelnünk
azonban olyan kezdeményezéseket, melyekben megjelent ugyan a politika, de nem
itatódott át vele a program. Klasszikusan ide sorolhatóak a táborozások, melyek a
Magyar Úttörő Szövetség és helyi, iskolai tagszervezetei lebonyolításában kerültek
megvalósításra, vagy a Kék túra mozgalom, mely országos szintű hírnevet és elisme-
rést vívott ki magának. A rendszerváltás után megfigyelhető az a tendencia a
posztszocialista országokban, miszerint az állam feladatai közül elhagyta a szabadidő-
szervezés, a kulturálódás, az üdültetés és a táboroztatás jogát, feladatát. A korábban a
kisdobosokat és úttörőket tömörítő Magyar Úttörő Szövetség, a középiskolások és a
felsőoktatás diákságát összefogó KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség), a munkavál-
lalókat képviselő szakszervezetek, a Magyar Honvédelmi és Sport Szövetség (MHSZ)
és a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) támogatás hiányában összeomlottak,
illetve erősen leszűkült létszámmal és tartalommal dolgoztak tovább. (Szabó, 2004 és
Kovács, 2004)
A rendszerváltás környékén (1987–1992) jelentős átrendeződések történtek, létre-
jött a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszö-
vetség (MEFS), a különböző szabadidősporttal foglalkozó civilegyesületet tömörítő és
a lakosság sportrekreációs igényeit kiszolgálni hivatott Magyar Szabadidősport Szö-
vetség (MSZSZ) és néhány, üzleti vállalkozás (Budapest Sportiroda, Maraton Klub,
stb) A Magyar Szabadidősport Szövetség 38 szervezet képviseletében 68 alapító hozta
létre. Tevékenysége, majd híre széles körben elterjedt, népszerűsége, ismertsége fo-
lyamatosan nőtt. 1992-ben átvette az Országos Testnevelési és Sport Hivataltól a Ki-
hívás Napja főszervezői feladatait.
1993–96 között jelentősen gazdagodott a szövetség szakmai programja, kialakult
szakmai érdekképviseleti tevékenysége, elismertsége. 1996-ban Sporttörvényt foga-
dott el a magyar Országgyűlés, melyben a szövetség már nevesítve szerepelt. (Szabó,
2004 és Kovács, 2004)
A sportközélet időközi változásai során a szövetség a szabadidősport egyik legmar-
kánsabb szereplőjeként folyamatosan szerepet vállal. A 2012-ben életbe lépett sport-
törvényi változások a Magyar Olimpiai Bizottságot tették meg az egész magyar sport-
élet vezető szereplőjévé. A MOB létrehozta a szabadidősportért felelős tagozatát, me-
lyet a szövetség által javasolt összetételben állítottak össze.
Az 1987 óta működő Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) hazánk legnagyobb és
legnépesebb gyermek- és ifjúsági civil szervezete, amely a köznevelés és a sport terüle-
92
tén fejt ki tevékenységet. Az MDSZ tevékenysége során egyszerre valósít meg közokta-
tási és egyetemes sportérdekeket, valamint a szabadidő hasznos eltöltését célzó fel-
adatokat. A szövetség 2012 közepén átalakult, a tanulók iskolai sporton keresztüli
tehetséggondozásának támogatása mellett a pedagógusok segítést is felvállalta a mi-
nőségi testnevelés megvalósításában, és eszközeivel ösztönzi a diákok rendszeres test-
mozgáson keresztüli egészségfejlesztését. Az MDSZ közreműködik további, a fizikai
aktivitás által közvetített értékek terjesztésében is, mint az önkéntesség és a társa-
dalmi befogadás. A szervezet nemzetközi kapcsolatokat is ápol, tagja a Nemzetközi
Iskolasport Szövetségnek (ISF) és az Európai Testnevelők Szövetségének (EUPEA).5
A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) 1907. március 25-én
alakult meg a jelenleg működő MEFS jogelődje. A rendszerváltást követően 1991-ben
alakult újjá 5 egyetemi-főiskolai intézmény szándéknyilatkozata alapján. A MEFS a
felsőoktatási intézményekben sporttevékenységet folytató jogi személyek és magán-
személyek tevékenységét hangolja össze, mint önkormányzati elven alapuló közhasz-
nú szervezet. Szervezi és bonyolítja a felsőoktatási intézmények – intézményi kereteit
meghaladó – sportját. Rendezi a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Baj-
nokságokat (MEFOB), melyeknek célja, hogy eldöntsék a bajnoki címeket, a hall-
gatók körében népszerűsítsék a meghirdetett sportágakat, illetve elősegítsék a FISU
(Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség) és az EUSA (Európai Egyetemi Sportszövet-
ség) versenyekre (Universiade, egyetemi világbajnokságok és Európa-bajnokságok)
történő kiválasztását a sportolóknak. A bajnokságokat felsőoktatási intézmények, ki-
sebb számban sportegyesületek rendezik pályázat alapján, együttműködve az illetékes
országos és helyi sportági szakszövetségekkel. A pályázatokat a MEFS bírálja el és
szakmailag koordinálja. A versenyeken azok a sportolók vehetnek részt, akik a ver-
seny időpontjában valamely felsőoktatási intézmény hallgatói. Az elmúlt évek statisz-
tikái alapján MEFOB versenyeken évente kb. 3500 versenyző vesz részt. A szervezet
képviseli hazánkat a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségben (FISU), az
Universiádéra és a Főiskolai Világbajnokságok utazó csapatok szakmai és gazdasági
feladatait látja el.6
A Magyar Természetjáró Szövetség egy 140 éves múltra visszatekintő, szervezett ma-
gyar természetjárás méltó reprezentánsa közel 250 tagszervezetével, majd 12 ezer igazolt tag-
jával a Magyar Természetjáró Szövetség – a Nemzetközi Természetbarát Szövetség (NFI) és
az Európai Gyalogos Turistaszövetség (EWV) magyar tagszervezete. A szövetség sokoldalú,
szerteágazó tevékenységet folytat. A hat szakág (gyalogos, kerékpáros, vízi, túrasí, hegymá-
szás, barlangászat) rendszeres túráival, változatos programjaival vár minden érdeklődőt és a
természetben túrázni, kikapcsolódni vágyót. Minden megyében, nagyobb városokban műkö-
5 www.mdsz.hu/mdsz/rolunk/ 6 www.mefs.hu/versenysport/mefob-bemutatasa
93
dik természetjáró szervezet, akik szívesen látnak érdeklődőket rendezvényeikre, új tagokat
soraikba. A szövetség elkötelezett híve környezetünk és a természet védelmének, a biológiai
sokféleség és gyönyörű erdeink fennmaradásának. A túravezetők és a vizsgázott polgári ter-
mészetőrök tanácsaikkal, észrevételeikkel segítik, tájékoztatják a túrázókat, kirándulókat. Az
ország területén majd 20 ezer km jelzett turistaút található, melynek kataszterezése, karbantar-
tása, járhatóságának folyamatos biztosítása a sok évtizedes hagyomány alapján a szövetség
önként vállalt feladata. Mindez az utóbbi éveket leszámítva minimális anyagi támogatás mel-
lett, a vandálok és önjelölt piktorok okozta károkkal szemben is működött.
(http://termeszetjaro.hu/tortenetunk)
A fent említett szervezetek mindegyike azért dolgozik, hogy hozzá tudjon járulni a
minőségi élet feltételeinek minél szélesebb körű megteremtéséhez.
94
FELHASZNÁLT IRODALOM
Andorka R.(1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó. Budapest.
Aszmann A. (1998): Egészség és magatartás - Az iskola szerepe az egészség magatar-
tás befolyásolásában. In Aszmann A., Barkó É., Barna M., Bellei Á., Blatniczky
L., Cserháti E.: Az iskola-egészségügy kézikönyve. Anonymus Könyvkiadó, Bu-
dapest, 60–61.
Balázsi Z. (szerk.) (1997): Szabadidős tevékenységek. Eötvös József Könyvkiadó, Bu-
dapest, 188-190.
Biró E. (2007): Az interkulturális kompetencia fejlesztésének csapdái. Iskolakultúra.
2007/8. 26.
Csíkszentmihályi M. (1997): Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája.
Akadémiai Kiadó, Budapest 228.
Dumazedier, J. (1960): Leisure Basic Concepts. Reston, VA
Falussy B. (2004): Az időfelhasználás metszetei. Új Mandátum Kiadó, Budapest,
2004, 7–11.
Ferge Zs.(1976): Adalékok a magyar időmérleg-vizsgálatokhoz In Falussy B. (szerk.):
A szabadidő szociológiája. Gondolat Kiadó, Budapest, 254.
H. Sas J. (szerk.) (1969): Éljünk jól szabadidőnkkel. Népművelési Propaganda Iroda,
Budapest, 25–35.
http://termeszetjaro.hu/tortenetunk 2015.10.19.10:13
http://www.mdsz.hu/mdsz/rolunk/ 2015. 10.16. 22:32
http://www.mobilitas.hu/?m=4&am_op=view&kid=1 2015.08.11.15:26
http://www.mobilitas.hu/?m=4&am=view&kid=10 2015.07.22. 11:56
http://www.mefs.hu/versenysport/mefob-bemutatasa 2015.09.03.13.51
Szabó A.- Bauer B. (szerk.) (2009): Ifjúság 2008 gyorsjelentés. Szociálpolitikai és
Munkaügyi Intézet publisher, 135.
Kovács K. (2011): A gyermekek szabadidős tevékenységének alakulása a lakóhely
függvényében. Iskolakultúra 2011/2–3. 59–68.
Kovács T. A. (2004): A rekreáció elmélete és módszertana. Budapest, Fitness Aka-
démia.
Könyves E. –Müller A. – Ködmön J. (2013): Az egészségturizmus fókuszai. Debreceni
Egyetemi Kiadó. Debrecen. 199–221.
Mihály I. (2003): Iskolások, iskolák és a szabadidő. Új Pedagógiai Szemle 2003/4.
Murphy, J. F. (1981) : Concepts of leisure. Prentice-Hall, Inc.
Nash, J. B. (1960): Philosophy of Recreation and Leisure, William Brown,
Dubuque, IA
95
Pikó B. (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas
támogatás tükrében. Budapest, Osiris Kiadó. 19. o.
Sántha P. (1980): Szabadidő-közösségek az iskolában. Budapest, Tankönyvkiadó. 5, 7.
Szabó J. (2004). Rekreáció. Az elmélet és gyakorlat alapjai. JGYF Kiadó, Szeged.
Tibori T. (2002): A szabadidő szociológiája. Budapesti Gazdasági Főiskola
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara, Budapest.
Várhelyi T. – Müller, A. – Torday, J. – Kovács, B.(2009): Világtrendek a turizmus
iparban. Az egészségturizmus nemzetközi gyakorlata. Szolnoki Főiskola.
Vitányi I. (1976): A szabadidő-tevékenységek megoszlása és szerkezete. In A szabad-
idő szociológiája. Gondolat kiadó, Budapest, 1976, 131–167.
Vitányi I. (2001): A szabadidő új paradigmája. Kézirat. Budapest.
Vitányi I.(1995): Szabadidő és társadalmi átalakulás. In A szabadidő új problémája a
mai társadalomban (szerk.: Tibori Tímea). Magyar Szabadidő Társaság, Buda-
pest, 383.