a német műveltségterületi képzés az i. félévben indul...

A Német műveltségterületi képzés az I. félévben indul.Német idegen nyelvi műveltségterületen összesen 23+13= 36 kredit tanulmányi munkát kell elvégezni, ezért további kötelezően választható tanegységet nem kell felvenni.

NÉMET NYELVMŰVELTSÉG-

TERÜLET545 ó

23+13 kredit= 36 kredit

Kre-dit

I. félév

II. félév

III. félév

IV. félév

V. félév

VI. félév

VII. félév

VIII

félév

ELŐFELTÉTEL

TBN07M01sFonetika / fonológia ■

1 0+1*

gyj

-

TBN07M02s Rendszerező, leíró nyelvtan I.

2 0+2 gyj

TBN07M07s-sel párhuzamosan

TBN07M03sRendszerező, leíró nyelvtan II.

2 0+2 gyj

TBN07M02s!

TBN07M04sRendszerző, leíró nyelvtan III.

2 0+2*

gyj

TBN07M03s!

TBN07M05sRendszerező, leíró nyelvtan IV.

2 0+2* k

TBN07M04s!

TBN07M06sRendszerező, leíró nyelvtan V.

1 0+1 gyj

TBN07M05s!

TBN07MSZSZIGORLAT

0 sz TBN07M05s!TBN07M06s

TBN07M07sNyelv- és stílusgyak. I.

2 0+3*

gyj

-

TBN07M08sNyelv- és stílusgyak II.

2 0+3*

gyj

TBN07M07s!

TBN07MAVAlapvizsga

0av

TBN07M03sTBN07M08s

TBN07M09eNémet nyelv tp. I.

2 1+0k

TBN07M05s!TBN07M08s!

TBN07M10sNémet nyelv tp. II.

1 0+2*

gyj

TBN07M09s!

TBN07M11sNémet nyelv tp. III.

1 0+1*

gyj

TBN07M10s!

TBN07M12sNémet nyelv tp. IV.

1 0+1*

gyj

TBN07M11s!

TBN07M13s 2 0+2 TBN07M03s

Gyermekirodalom I * gyj

TBN07M08s!

TBN07M14sGyermekirodalom II.

2 0+2* k

TBN07M13s!

TBN07M15sGyermekirodalom III.

2 0+1*

gyj

TBN07M14s!

TBN07M16sGyermekirodalom IV.

2 0+2* k

TBN07M15s!

TBN07M17sIrodalmi beszédgyakorlat. I.

2 0+2*

gyj

TBN07M08s!

TBN07M18sIrodalmi beszédgyakorlat II.

2 0+1*

gyj

TBN07M17s!

TBN07M19sIrodalmi beszédgyakorlat III.

2 0+2* k

TBN07M18s!

TBN07M20sOrszágismereti beszédgyakorlat

1 0+2*

gyj

TBN07M08s!

TBN07M21sKultúrtörténeti beszédgyakorlat

2 0+1*

gyj

TBN07M19s

■ A Fonetika, fonológia kurzus vagy az őszi, vagy a tavaszi félévben indul

Német fonetika/fonológiaTantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/Sz.

Javasolt szemeszte

r

Előfeltétel és előírás

TBN07M01sNémet fonetika/fonológia

1* gyj 1 K I./II.

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A tantárgyelem célja:

• a hallgató német nyelvi kiejtésének finomítása. • kiejtést formáló gyakorlatok és technikák megismerése, • az előzőek ismeretében a tanítási gyakorlata és későbbi tanítói munkája során a

magyar anyanyelvűek számára szokatlan beszédhangokat, hangsúlyokat és hanglejtéseket játékos, élvezetes vonzó formában gyakoroltassa a hallgató a tanórán.

TANANYAG:

Az elméleti bevezetőt követően a hangsúly a gyakorlati hasznosíthatóságra kerül:

• a német nyelv magán- és mássalhangzóinak helyes kiejtését gyakoroljuk autentikus audió- és videófelvételek felhasználásával, valamint a magyar és német nyelv összevetésének tudatosításával;

• kommunikatív helyzetekben kerül sor a német nyelvi artikulációs bázis formálására, a “magyar akcentus“ lehető legkisebb mértékűre csökkentésével;

• a helyes kiejtés normáit, a ritmust, a szó- és mondathangsúlyt, hanglejtést versek mondókák és nyelvtörők segítségével alakítjuk ki, melyeket később nyelvtanítói munkájában is eredményesen felhasználhat a hallgató.

TARTALOM:

A féléves stúdium tematikája:• a német standard-kiejtés fejlődéstörténete;• a fonetikai írás alapelemei (amit bármely más idegen nyelv tanulásában és oktatásában

hasznosíthat, erősítve a további nyelvtanulási kedvet az élethosszig tartó tanulás részeként);

• a német nyelv hangzórendszere, ritmusa, hangsúlya, a mondatdallam típusai;• a kiejtést formáló nyelvtörők, mondókák, játékok.

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgató elméleti alapként ismerkedjen meg a német standard-kiejtés kialakulásával, • a fonetikai jelekkel;• sajátítsa el a német irodalmi kiejtést, amely modellként szolgál a kisiskolások

nyelvtanításában;• váljék tudatossá a hangok helyes képzése;• a szó- és mondathangsúly legfontosabb szabályainak megismerésével finomodjék a

helyes kiejtés;• ismerjen sok kiejtést formáló gyakorlatot és technikát, hogy a magyar anyanyelvűek

számára szokatlan beszédhangokat, hangsúlyokat és hanglejtéseket játékos, élvezetes vonzó formában gyakoroltassa a kisiskolásokkal tanítói munkája során;

• gyűjtsön ötleteket a játékos gyakorláshoz a kisiskolások életkori sajátosságainak figyelembe vételével, a differenciálás, az esélyegyenlőség szem előtt tartásával.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:

• színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához;

• igénybe kell venni az autonóm tanulást segítő eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat, hanganyagokat stb.

• lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatára, mellyel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de a standardot megközelítő kiejtést is elsajátíthatja;

• fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére;

• figyelembe kell venni a hallgatók konstruktív ötleteit, javaslatait.

KÖTELEZŐ IRODALOM:

1. Dieling, H. - Hirschfeld, U. (2000): Phonetik lehren und lernen. Fernstudieneinheit 21: Fernstudienprojekt zur Fort- und Weiterbildung im Bereich ... Kassel (GhK) und dem Goethe-Institut (GI). Langenscheidt Verlag.

2. Middleman, D. (2008): Sprechen - Hören - Sprechen, Übungsbuch: Übungen zur deutschen Aussprache. Hueber Verlag.

3. Lehners, U. - Reinke, K. (Hrsg. 2009): 33 Aussprachespiele: Deutsch als Fremdsprache mit 2 Audio-CDs. Ernst Klett Verlag, Stuttgart.

4. Hirschfeld, U.- Reinke, K. - Stock, E. (Hrsg. 2007): Phonothek intensiv. Arbeitsbuch: Aussprachetraining Deutsch als Fremdsprache. Langenscheidt Verlag.

5. Schiemann E. - Bölck M. (2003): Hören, Sprechen, richtig Schreiben. Schmetterling Verlag Stuttgart.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Uzonyi, P. (szerk 1998): Phonetik und Phonologie des Deutschen. Akadémiai Kiadó, Budapest.

2. Canuneau, I. (1992): Hören – Brummen – Sprechen. Angewandte Phonetik im Unterricht DaF. Klett Edition Deutsch, München.

3. Frey, E. (1995): Phonetik. Lehr- und Übungsbuch. Hueber Verlag.

Nyelvtan Leíró/rendszerező I.Tantárgyelem

neveHeti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/Sz.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M02sNyelvtan Leíró/rendszerező I.

2* gyj 2 K I. TBN07M07s-sel együtt

A TANTÁRGYELEM CÉLJA:

elmélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, mely hozzásegíti őket a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásához:• a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrák felelevenítése;• az ismert struktúrákra újabbak építése;• a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia

kialakítása;• az elméleti ismeretanyag automatizálása;• az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia

kialakítása, folyamatos fejlesztése;• az 5 féléves tantárgy tanulása során alkalma van a hallgatóknak elmélyülni a német

nyelvtan bonyolult szerkezeteinek tanulmányozásában, melynek segítségével kialakul az összefüggéseket látó kompetenciájuk;

• a német nyelvtani szabályok automatizálása mellett, olyan szövegeket olvasnak és elemeznek, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetenciájának kialakulását célozzák;

http://www.amazon.de/Eberhard-Stock/e/B005SHFVFY/ref=ntt_athr_dp_pel_3

http://www.amazon.de/Kerstin-Reinke/e/B005SHE9RU/ref=ntt_athr_dp_pel_2

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Doris%20Middleman

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_2?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Ursula%20Hirschfeld

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Helga%20Dieling

• a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók nemcsak alkalmazni tanulják meg, hanem szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a német nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása, • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése. • a német nyelv mondattanának és szófaji rendszerének részletes tárgyalása.• a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség

fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését, • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését.• a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan

tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

Az első félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel:

• a német igével:• az igemódokkal;• a ragozással, • az ige típusokkal, a visszaható igékkel, • az igeidők képzésével; • az igevonzatokkal, • a modális igékkel és azok átvitt értelmű jelentésének használatával (Modalverben zur

subjektiven Aussage),• az ige passzív alakjával, • az igeidőkkel és alkalmazásukkal.

KÖVETELMÉNYEK:

• ismerje meg a hallgató a szemeszter tematikáját a félév elején, ezzel is elősegítve az autonóm tanulási formát;

• tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot;• ismerje és tanulja meg a hallgató az egyes nyelvtani jelenségek – adott esetben – az

igékkel kapcsolatos szabályszerűségeket;• alakuljon ki benne az összefüggéseket felismerő kompetencia;• az összefüggések felismerésével sajátítsa el a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek

szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál;• alakuljon ki és fejlődjön ki benne az automatikus standard nyelvhasználat ahhoz, hogy

kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere számára;• ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói

ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség.



• igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat, stb.

• lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatára, mellyel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de a standardot megközelítő kiejtést is elsajátíthatja;

• fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére;

• a hallgatói vélemények alapján az oktatók rendszeresen evaluálják oktatói tevékenységüket és az előremutató, eredményorientált javaslatokat, meglátásokat beépítik további oktatómunkájukba;

• az oktatók folyamatos önképzéssel (szakfolyóiratok, Internetes információk stb.) is hozzájárulnak a tantárgyelem színvonalának emeléséhez.


1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning.

2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München.3. Fabricius-Hansen – Gallmann – Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische

Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest.

5. Brand, Linda M. - Kresin-Murakami, Jutta – Pechatscheck, Karl (2000): Die Schöne ist angekommen. Ein Grammatikkrimi. Klett Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Gerhard Helbig-Joachim Buscha (2000): Deutsche Übungsgrammatik. Verlag Enzyklopädie Leipzig.

2. Altmann, Hans – Hahnemann, Suzan (2010): Prüfungswissen Syntax. 4., durchgesehene Auflage. Göttingen. (= UTB 3320).

3. Altmann, Hans – Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung, Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4)

4. König, Werner (2007): dtv-Atlas Deutsche Sprache. München.5. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest.

Nyelvtan Leíró/rendszerező II.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M03sNyelvtan Leíró/rendszerező II.

2* gyj 2 K II. TBN07M02s !


folyamatosan építkezve az előző félév tudásanyagára elmélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, mely tanulmányaik során folyamatosan segíti őket a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásában. Félévről félévre figyelembe véve a már elsajátított és az arra épülő új ismereteket:• feleleveníti a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrákat;• az ismert struktúrákra újabbakat épít;• kialakítja a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges

kompetenciát;• automatizálja az újabb elméleti ismeretanyagot;• kialakítja az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetenciát

és folyamatosan fejleszti azokat;• a hallgatókban a nyelvtan tanulmányozása kialakítja azt az összefüggéseket látó

kompetenciát, melynek segítségével könnyebben sajátítja el autonóm módon is a szükséges ismereteket;

• a német nyelvtan automatizálása során olyan szövegeket olvasnak és elemeznek a hallgatók, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását célozzák;

• korábbi és új nyelvtani ismereteiket megtanulják a hallgatók alkalmazni és szert tesznek a német nyelven tanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a német nyelv nyelvtani jelenségeinek bővítése új elemekkel, ezek elsajátítása,

automatizálása;• a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása az új ismeretek

vonatkozásában, annak további fejlesztése; • a tanulmányok során továbbra is előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely

személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését;• elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia ki- és

továbbfejlődését;• a tananyag minden további félévben lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy

elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

A második félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez behatóan foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel:

• a német főnévvel (Genus, Kasus, Numerus)• a névelőkkel - használatukkal;• a főnév ragozásával,• a főnevek többes számával;• a csak egyes és csak többes számban használatos főnevek (Singularia tantum, Pluralia

tantum),• az eltérésekkel: a rövidítések neme; az összetett főnevek, az idegen szavak, stb.• továbbá a melléknév funkciójával a mondatban és használatával;• a melléknév ragozásával: az eltérésekkel;

• a melléknevek fokozásával;

KÖVETELMÉNYEK:

• ismerje meg a hallgató a szemeszter tematikáját a félév elején, elősegítve az autonóm tanulást;

• tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot;• ismerje meg a hallgató az egyes nyelvtani jelenségek – adott esetben –a névszókkal

kapcsolatos szabályszerűségeket;• ki kell alakítani benne az összefüggéseket felismerő kompetenciát;• az összefüggések felismerésével el kell sajátítania a nyelvi transzfer és interferencia

jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál;• ki kell alakítani és fejleszteni benne az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz,

hogy érthető kommunikációt folytasson beszélgető partnerével és tanítási gyakorlatában egyértelműen közvetítse tanítványainak az elsajátítandó ismeretanyagot;

• ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség.




• lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatár, mellyel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de a standardot megközelítő kiejtést is elsajátíthatja;

• fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok és az internetes információk igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére;

• az előremutató hallgatói véleményeket be kell építeni az oktatómunkába;• az oktatóknak törekedni kell az állandó és folyamatos önképzésre.



2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München.3. Fabricius-Hansen – Gallmann – Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine

praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest.


AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Forgács, Erzsébet (2004): Morphologie des Deutschen im Überblick (Die Wortartendes Deutschen mit Ausnahme des Verbs). Ein Studien- und Arbeitsbuch für

ungarische Studienanfänger des Faches Germanistik. Szeged: Klebelsberg KunoKiadó.




5. KÖNIG, Werner (2007): dtv-Atlas Deutsche Sprache. München.

Nyelvtan Leíró/rendszerező III.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M04sNyelvtan Leíró/rendszerező III.

2* gyj 2 K III. TBN07M03s !


A korábbi félévekhez hasonlóan, hogy folyamatosan mélyíti a hallgatók már megszerzett nyelvtani ismereteit a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának automatizmusánál:• a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrák folyamatos és rendszeres felelevenítése;• az ismert struktúrákra újabbak építése;• a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia

kialakítása;• az régi és új elméleti ismeretanyag folyamatos automatizálása;• az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia további

alakítása, folyamatos fejlesztése;• az összefüggéseket látó kompetencia további alakítása, fejlesztése;• olyan szövegek olvasása és elemezése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a

tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását célozzák; • a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségek birtokában a

hallgatók szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is ill. félévről félévre folyamatosan fejlesztik azt.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a német nyelv további nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése a régi és az

új ismeretek területén egyaránt; • a tanulmányok során továbbra is fontos szerepe van az autonóm tanulási formának,

mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését;• elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia ki-és

továbbfejlődését;

• ebben a félévben is lehetőséget ad a tananyag a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

A harmadik félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel:

• a névmások és fajtái, használatuk,• a számnevek és használatuk;• az adverbiumok (a határozószók) funkciója és fajtái;• az elöljárószók;• fokozatosan áttérnek a szöveghasználattal a mondatelemzésre (már nemcsak a

szófajokat, annak jellemzőit kell felismerni, hanem a szófajokat mint mondatrészeket is);

• mondattan.

KÖVETELMÉNYEK:

• ebben a félévben is ismerje meg, kapja kézhez a hallgató a szemeszter tematikáját a félév elején, hogy motiváljuk az autonóm tanulásra;

• tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot;• ismerjék meg a hallgatók az egyes új nyelvtani jelenségekkel kapcsolatos

szabályszerűségeket;• alakítsa továbbra is és fejlessze magában az összefüggéseket felismerő/látó kompetenciát;• sajátítsa el és használja tudatosan az összefüggések felismerésével a nyelvi transzfer és

interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál;• ki kell alakítani és fejleszteni benne az automatikus standard nyelvhasználatot, hogy

eredményes kommunikációs partner és nyelvet/nyelven tanító legyen;• ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói


• Kapjanak tanácsot a hallgatók az évfolyam-dolgozati témaválasztáshoz.


színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához;

igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat, stb.

lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatára, mellyel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de kiejtését is javíthatja;

fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok és internetes információk igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére;

kapjon lehetőséget a hallgató – igény szerint – konzultációkra, legyen lehetősége problémái feltárására;

az oktató vegye figyelembe a hallgatók konstruktív javaslatait és szükség szerint építse be azokat az oktatási folyamatba.






AJÁNLOTT IRODALOM:





Nyelvtan Leíró/rendszerező IV.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M05sNyelvtan leíró/rendszerező IV.

2* k 2 K IV. TBN07M04s !


tovább mélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, és ezekre építve tanulják meg az újabbakat;

a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrákat folyamatosan felelevenítik;• az ismert struktúrákra újabbakat épít;• kialakítja a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges

kompetenciát;• az elméleti ismeretanyagot a már ismertet és az újat is folyamatosan automatizálja;• kialakítja az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív

kompetenciát, és folyamatosan fejleszti azt;• a szövegek olvasásával és elemezésével elősegítik a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a

tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását; • a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók

megtanulják alkalmazni és szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a német nyelv újabb nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása, • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása és további fejlesztése; • a tanulmányok során továbbra is hangsúlyos szerepet kap az autonóm tanulási forma,

mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia alakulását és

folyamatos fejlesztését;• a tananyag továbbra is, folyamatosasan lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy

elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

A negyedik félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a mondattannal:

• a mondattípusokkal és jellemzőikkel,• a kötőszókkal és használatukkal;• az egyszerű, a bővített és az összetett mondatokkal;• a szórend szabályaival;• az alany és a tárgy kifejezése "zu+Inf. szerkezetekkel"• a kötőszókkal és használatukkal, a különböző típusú német mondatok szórendjével;• az értelmező jelzőkkel és használatukkal;• a mellékmondatok jellemzőivel;• a mellékmondatok fajtáival;• mondatelemzéssel.

KÖVETELMÉNYEK:

• mint minden félév elején, ebben a félévben is ismerje meg a hallgató a szemeszter tematikáját, ezzel is motiválva őt az autonóm tanulásra;

• tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot;• meg kell ismernie a hallgatónak az egyes nyelvtani jelenségekkel kapcsolatos további új

szabályszerűségeket;• továbbra is alakítani, fejleszteni kell benne az összefüggéseket észlelő/látó kompetenciát;• az összefüggések felismerésével tudatosan figyelnie kell a nyelvi transzfer és interferencia

jelenségek szerepére a nyelvtani struktúrák tanításánál;• tovább kell fejleszteni benne az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy

kommunikációja érthető legyen tanítási óráján tanítványai számára is;• ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói





• lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatár, mellyel elsajátíthatja a helyes nyelvhasználatot;

• fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére, továbbá az internetes információk igénybevételére.






AJÁNLOTT IRODALOM:





Nyelvtan Leíró/rendszerező V.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszt

er


TBN07M06sNyelvtan Leíró/rendszerező V.

1* gyj 1 K V. TBN07M05s !


a hallgatók a már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteik birtokában, folyamatos nyelvhasználat mellett automatikusan alkalmazzák a nyelvtani struktúrákat a gyakorlatban:• folyamatosan felelevenítik a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrákat;• az ismert struktúrákra még mindig továbbiakat is építenek;• a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia

folyamatos fejlesztése;

• az elméleti ismeretanyag állandó és folyamatos automatizálása;• az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia alakítása,

folyamatos fejlesztése;• az összefüggéseket látó kompetenciájuk alakítása, állandó fejlesztése; • a német nyelvtan szabályainak automatizálásával elmélyítik a nyelvtani jelenségeket és

kialakítják a tudatos alkalmazás kompetenciáját;• fejlesztik a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a német nyelv nyelvtani jelenségeinek felelevenítése, automatizálása,• a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása és fejlesztése;• a tanulmányok során erőteljesen támaszkodni kell az autonóm tanulási formára, mely

személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését, • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia alakulását;• a tananyag további lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a

nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

Az 5. félévben a heti egy órában a hallgatót felkészítjük a szigorlatra. • folyamatos szövegolvasással (aktuális, autentikus témák, szakmai szövegek),• nyelvtani elemzésekkel, • a szófajok és a mondattanról tanultak állandó felelevenítésével;• folyamatosan felhívjuk figyelmüket a kivételekre, különlegességekre, az

„Umgangssprache” nyelvhasználatában a „Standardsprache”-tól való eltérésekre.

KÖVETELMÉNYEK:

• ismerje a hallgató a szemeszter és a szigorlat tematikáját a félév elején, mert az autonóm tanulási forma ebben a félévben kapja a legnagyobb hangsúlyt;

• tartalmazza a tematika a félév során még elsajátítandó tudásanyagot, ill. a szigorlati tematikát;

• legyen birtokában a hallgató a helyes nyelvhasználathoz szükséges elméleti tudásnak;• lássa konkrétan az összefüggéseket;• ismerje, a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek fontosságát és szerepét a nyelvtani

struktúrák tanításánál;• alakítsa ki és fejlessze magában az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy

kommunikációja érthető legyen tanítási óráin;• ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói


• Javasoljuk a SZABV 142 kurzus felvételét a szigorlat eredményes letétele érdekében.




• lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatár, mellyel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de a standardot megközelítő kiejtést is elsajátíthatja;

• folyamatos konzultációt kell biztosítani a hallgatónak a kontakt órákon túl is;• az oktató vegye figyelembe a hallgatóknak a tantárgy tanulása során felmerülő

legfontosabb problémáit és segítse őket ezek megoldásában;• fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok

igénybevételére, ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére, ill. az internetes információk megszerzésének lehetőségére;

• az oktató érezzen késztetést a saját folyamatos továbbképzésére.



2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München.3. Fabricius-Hansen – Gallmann – Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány, Piroska - László, Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine


5. Földes-Kühnert (1991): Umgang mit der Umgangssprache. Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Helbig, Gerhard – Buscha, Joachim (2000): Deutsche Übungsgrammatik. Verlag Enzyklopädie Leipzig.




SZIGORLAT (komplex)Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszt

er


TBN07MSZSZIGORLAT (komplex)

0SZ„A”

típusú0 K V. TBN07M05s !

TBN07M06s

A TANTÁRGY CÉLJA:

A cél meghatározása: a tantárgyelem célja, hogy komplex módon számonkérje/ellenőrizze a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, továbbá a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját, melynek birtokában képesek azok differenciált továbbadására az iskola 1-6. osztályában:• a tanulmányok során megszerzett nyelvtani struktúrák ismerete;• a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia

kialakítása;• az automatizált ismeretanyag birtokában elsajátított összefüggéseket látó

kompetenciájának prezentálása;• a kialakult és automatizált nyelvtani struktúrákra épülő, folyamatosan fejlesztett helyes

kommunikatív kompetencia bemutatása;• a német nyelvtan szigorú szabályainak ismerete mellett, olyan szövegek értő olvasása és

elemezése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását eredményezték;

• az elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók nemcsak alkalmazni tanulták meg, hanem szert tettek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG:A tananyag meghatározása:

• a német nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése; • a német nyelv mondattanának és szófaji rendszerének részletes tárgyalása;• a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség

fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését;• elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését;• a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan

tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgató rendelkezzen az összefüggéseket felismerő kompetenciával;• az összefüggések felismerésével ismernie kell a nyelvi transzfer és interferencia

jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál;• legyen az automatikus standard nyelvhasználat birtokában ahhoz, hogy kommunikációja

érthető legyen beszélgető partnere számára;• A SZIGORLAT SIEKERES LETÉTELE A CSOPORT ELŐTTI TANÍTÁSI

GYAKORLAT ELŐFELTÉTELE!

ÖSSZKREDITSZÁM: 0ZÁRÁSI FORMA: szigorlatAJÁNLOTT FÉLÉV: V. félév, ELŐFELTÉTEL:

Gyenge: Leíró és rendszerező nyelvtan IV. Erős: Nyelvtan V.


színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatók alkalmazása a tantárgyelem oktatásánál;

igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, értelmező és egynyelvű szótárakat stb.

lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a hangzó anyagok használatára, melyekkel nemcsak a helyes nyelvhasználatot, de a standardot megközelítő kiejtést is elsajátíthatja;

a szövegelemzésekhez többféle, tartalmában motiváló szövegek felhasználása; fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes nyelvi programok igénybevételére,

ill. törekedni kell ilyen programok beszerzésére.






AJÁNLOTT IRODALOM:





Nyelv- és stílusgyakorlatok I.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M07sNyelv- és stílusgyakorlatok I.

3* gyj 2 K I.


• a hallgatók nyelvi szintjének felmérése után a szeminárium célkitűzése a hallgatók

nyelvtudásának fokozatos fejlesztése, a meglévő hiányosságok pótlása;

• kezdetben egyszerűbb szövegekkel motiválni kívánja a hallgatót megszólalási

gátlásainak levetkőzésére – az egyes szövegrészek tartalmának memoriterként elsajátítása

segíti a hallgatót véleménykifejtésében - s csak fokozatosan emelkedik a szöveg- és

hanganyagok színvonala;

• a négy nyelvi kompetencia (beszédkészség, értő olvasás, hallás utáni értés valamint

írásbeli kifejezési készség) folyamatos fejlesztése, csiszolása;

• a hallgató szókincsének folyamatos bővítése a német nyelvterületen éppen aktuális

témák feldolgozásával, valamint a tartalmakon keresztül a hallgató interkulturális

attitűdjének észrevétlen kialakítása;

• a szeminárium témáin keresztül indirekt módon meg szeretné ismertetni a hallgatót

a német nyelvterület egyik fő, társadalmi feszültséget indikáló problematikájával, a

migráció jelenségével és a tartalmakon keresztül egyben mintát adni a másság, a kulturális

különbségek toleranciájának gyakorlatára;

• vitaindítással lehetőséget nyújtani a hallgatónak arra, hogy véleményét szuverén

módon, megfelelő nyelvi eszközökkel, objektív stílusban kifejthesse, mások szokatlan,

néha meglepő nézeteinek tiszteletben tartása mellett;

• tudatosítani a leendő tanítóban fontos feladatát, hogy felkészítse diákjait a

személyes mobilitásra, a könnyebb eligazodásra a többnyelvű, többkultúrájú Európában;

• az egy-egy témához szükséges internetes anyaggyűjtésen keresztül a szeminárium

nagyobb tanulói önállóságra kívánja ösztönözni a hallgatót;

TANANYAG:

• A szövegeket, amelyek felölelik a mindennapi élet, kultúra, politika,

társadalomtudományok témakörét, rendszerint az értő olvasást, ill. hallás utáni értést

mérő/gyakorló feladatsorral vezetjük be, majd sokoldalúan felhasználjuk az új

szavakat és gyakoroljuk a hosszabb, összefüggő témakifejtést.

• Elemezzük a szövegek stilisztikai eltéréseit, majd különböző szociális helyzetű és

korosztályba tartozó beszélők szerepét kell a hallgatóknak eljátszaniuk.

• Megismerkednek a hallgatók egy hosszabb, összefüggő történettel, amelynek tartalmát

rekonstruálniuk kell. Rendszeres a véleménycsere, diszkusszió a különböző témákról.

Az íráskészséget házi fogalmazások, képleírások, levelek írásával fejlesztjük.

• Témakörök:

Köszönési formák, kulturális különbségek; Interkulturális találkozások

A kapcsolatok kialakításának művészete; ismerkedés

Egy személy leírása és jellemzése; bemutatkozás, önéletrajz

Egy kellemetlen szituáció megoldása (probléma a szomszéddal, reklamáció)

A városi és a vidéki élet (diszkusszió); a lakóhely jellemzése

Egy bűnügyi történet

KÖVETELMÉNYEK:

• legyen képes a hallgató igényes szövegeket értelmezni szótár nélkül, szövegkörnyezet

és összefüggések segítségével;

• tudjon véleményt kifejteni szóban és írásban, megfelelő stílusban;

• legyen képes egy-egy történet elmesélésére kommunikációt zavaró nyelvtani ill.

kifejezési hibák nélkül, a tanult szókincs felhasználásával;

• végezze el a hallás utáni értési gyakorlatokat, melyeknek teljesítése előfeltétele a

gyakorlati jegy megadásának (Nyelvi labor használata);


• a nyelvi laboratóriumban végzett önálló hallgatói munka lehetőségének biztosítása

(megszervezése, irányítása és ellenőrzése)

• önállóan végzett excenzív olvasási feladatok biztosítása (megszervezése, irányítása és

ellenőrzése)

• a hallgatói tapasztalatok és vélemények figyelembe vétele;

• az oktató saját munkájának rendszeres evaluálása;

• a hallgatói és oktatói javaslatok, tapasztalatok és eredmények beépítése az oktatás

folyamatába;

• az oktató önképzésének biztosítása: szakirodalom olvasásával, kiadói prezentációkon

részvétellel stb.


1. Perlmann-Balme, Michaela – Andreas Tomaszewski – Dörte Weers (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Kursbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag, Ismaning.

2. Bock, Heiko – Jutta Müller (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Arbeitsbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag, Ismaning.

3. Antal Mária (2000): Auf die Plätze! Fertig! Hör! Német beszédértés. Tankönyv és hanganyag. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest.

4. Specht, Franz (2008): Schöne Augen – Leseheft und Hörfassung. Max Hueber Verlag: Ismaning.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Kursbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning.

2. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Arbeitsbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning.

3. Hantschel, Hans-Jürgen – Paul Krieger (2004): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Übungsbuch. Ernst Klett International GmbH: Stuttgart.

4. Vorderwülbecke, Anne – Klaus Vorderwülbecke (2003): Stufen International 3. Deutsch als Fremdsprache für Jugendliche und Erwachsene. Lehr- und Arbeitsbuch. Ernst Klett Sprachen GmbH: Stuttgart.

5. Vorderwülbecke, Anne – Klaus Vorderwülbecke (2003): Stufen International 3. Deutsch als Fremdsprache für Jugendliche und Erwachsene. Zusatzübungen. Ernst Klett Sprachen GmbH: Stuttgart.

Német nyelv- és stílusgyakorlat II.Tantárgyelem neve Heti

óraszámLezárási

formaKredi

tStátus K/V/Sz

.

Javasolt szemeszter


TBN07M08sNémet nyelv- és stílusgyakorlat II.

3* gyj 2 K II. TBN07M07s!


• a szeminárium legfontosabb célkitűzése a hallgató középfokú szintű német

nyelvtudásának elmélyítése: a kifejezés nyelvi igényességére való törekvés vágyának

elültetése, kialakítása a jövő tanítóiban, amely képessé teszi és motiválja őket a

választékosabb, színesebb nyelvezetű kommunikációra és tudásuk folyamatos, autonóm

szinten tartására illetve bővítésére;

• a négy nyelvi kompetencia (beszédkészség, értő olvasás, hallás utáni értés valamint

írásbeli kifejezési készség) változatos fejlesztése, csiszolása során a hallgató diákként is

megtapasztalhatja a nyelvi fejlesztés hatékony módszertani eszköztárának alkalmazását,

valamint megismerkedik a nyelvoktatáshoz szükséges tanári instrukciókkal,

szakkifejezésekkel;

• az egyre emelkedettebb vitákon keresztül lehetőséget adni a hallgatónak arra, hogy

megtanulja szuverén módon, megfelelő nyelvi eszközökkel, objektíven kifejezni

véleményét.

• a kulturális feszültségek hatékony feloldásáról, kezeléséről, a hazaiak és a

jövevények humánus érintkezésének megvalósulásáról szerzett információkon keresztül a

hallgató empátiás készségének fejlesztése, hogy tanítóként elhivatottságot érezzen az

esélyegyenlőség hazai közoktatásban való megvalósítása iránt;

• a német nyelv sokoldalú - egyes területek nyelvezetének szakszavak mélységéig is

terjedő – megismertetése a hallgatóval, melynek segítségével tájékozódhat az idegen

nyelvű szakirodalomban és megismerkedhet kurrens pedagógiai irányzatokkal.

TANANYAG:

• A szövegeket, amelyek ezúttal a társadalomtudományok, technikai fejlődés, s a

környezetvédelem témakörét érintik, rendszerint az értő olvasást ill. hallás utáni értést

mérő/gyakorló feladatsorral vezetjük be.

• Sokoldalúan felhasználjuk az új szavakat és gyakoroljuk az összefüggő témakifejtést.

• Elemezzük a szövegek stilisztikai eltéréseit, majd különböző szociális helyzetű és

korosztályba tartozó beszélők szerepét kell eljátszaniuk a hallgatóknak.

• Megismerkednek a hallgatók egy-egy hosszabb, összefüggő történettel, amelynek

tartalmát rekonstruálniuk kell.

• Rendszeres véleménycsere, argumentáció, diszkusszió a különböző témákról.

• Az íráskészség fejlesztése házi fogalmazások, képleírások, levelek írásán keresztül.

• Témakörök:

Szokásokról, napirendről beszámolni; étkezési szokások, az egészséges életmód

Sportolási lehetőségek; Fitnesz-hullám: előnyök és hátrányok

Hogyan adjunk tanácsot? (ismerősnek, barátnak; munkaügyben)

Meghívás szóban és írásban; egy baráti összejövetel megszervezése

A világháló kínálta lehetőségek (a tanulásban, oktatásban és a munkaerőpiacon)

Képzés és munkavállalás (állásinterjú, álláshirdetés, statisztikák értelmezése)

Az iskola régen és ma; iskolai élmények; az ideális pedagógus

KÖVETELMÉNYEK:

• tudjon igényes szövegeket értelmezni szótár nélkül, szövegkörnyezet és összefüggések

segítségével;

• tudja kifejteni véleményét szóban és írásban, egyre árnyaltabb szókinccsel,

kommunikációt zavaró nyelvtani hibák nélkül;

• legyen képes egy-egy történetet elmesélni zavaró nyelvtani, ill. kifejezési hibák nélkül,

a tanult szókincs felhasználásával;

• végezze el a hallás utáni értési feladatokat, melyeknek teljesítése előfeltétele a

gyakorlati jegy megadásának (Nyelvi labor használata).


• a nyelvi laboratóriumban végzett önálló hallgatói munka lehetőségének biztosítása

(megszervezése, irányítása és ellenőrzése);

• önállóan végzett órán kívüli olvasási feladatok biztosítása (megszervezése, irányítása

és ellenőrzése).

• a hallgatói tapasztalatok és vélemények figyelembe vétele;

• az oktató saját munkájának rendszeres értékelése;

• a hallgatói és oktatói javaslatok, tapasztalatok és eredmények beépítése az oktatás

folyamatába;

• az oktató önképzésének biztosítása: szakirodalom olvasásával, kiadói prezentációkon

részvétellel stb.




3. Antal Mária (2000): Auf die Plätze! Fertig! Hör! Német beszédértés. Tankönyv és hanganyag. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest.

4. Specht, Franz (2008): Schöne Augen – Leseheft und Hörfassung. Max Hueber Verlag: Ismaning.

AJÁNLOTT IRODALOM:





5. Vorderwülbecke, Anne – Klaus Vorderwülbecke (2003): Stufen International 3. Deutsch als Fremdsprache für Jugendliche und Erwachsene. Zusatzübungen. Ernst Klett Sprachen GmbH: Stuttgart.

Alapvizsga német nyelvTantárgyelem

neveHeti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/Sz.

Javasolt szemeszte

r


TBN07MAVAlapvizsganémet nyelv

0 av 0 KII. de

legkésőbb IV.

TBN07M03sTBN07M08s

A TANTÁRGY CÉLJA:

• a hallgató hozott nyelvi kompetenciájának fejlelődési vizsgálata, ill. ellenőrzése;• a hallgató írásbeli és szóbeli kifejezőkészség szintjének vizsgálata/ellenőrzése;• a kommunikativitás ellenőrzése: a négy alapkészség fejlettségi szintjének mérése: az

értés, a beszéd, az olvasás és íráskészségé;• a fenti célok elérése után legyen képes a hallgató tanítói munkáját nyelvi

kommunikációs nehézségek nélkül végezni.

TANANYAG• kommunikatív kompetencia vizsgálata a két félév Nyelv- és stílusgyakorlatok

kurzusain elsajátított szókincs aktív használata alapján;• az automatizált nyelvi jelenségek helyes alkalmazása a kommunikáció folyamán;• a hallgató kialakult nyelvátadó kompetenciájának vizsgálata írásbeli és szóbeli

feladatok alapján.

KÖVETELMÉNYEK.• a hallgató tudja alkalmazni az elsajátított szókincset, mely a mindennapi témákon

kívül magában foglalja a színvonalas monologikus beszédet (referátumok tartása), a szituatív kommunikációt, a fejlett írásbeli kifejezőkészséget.

• AZ ALAPVIZSGA SIKERES LETÉTELE ELŐFELTÉTELE A SZIGORLAT LETÉTELÉNEK.

ÖSSZKREDITSZÁM: 0ÓRASZÁM: -ZÁRÁSI FORMA: alapvizsgaAJÁNLOTT FÉLÉV: II. félév, de legkésőbb a IV.ELŐFELTÉTEL: Leíró és rendszerező nyelvtan II. és Nyelv- és stílusgyakorlatok II.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI:• a vizsgát megelőző tanulmányok során a kurzusokat kvalifikált, (esetleg anyanyelvű)

tanárok tartják;• a tárgy oktatásánál figyelembe kell venni a hallgatók konstruktív javaslatait;• a hallgatóktól elvárt, tanulmányaik során kialakított kompetenciákat írott, hangzó és

videós anyagok, internethasználat segítik;• kialakul a hallgatóban az autonóm tanulási forma, mely segíti az önálló munkában és

az összefüggések meglátásában.




AJÁNLOTT IRODALOM:




4. Hantschel, Hans-Jürgen – Paul Krieger (1998): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Testbuch und CD. Ernst Klett International GmbH: Stuttgart.


Német nyelv TP I.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M09eNémet nyelv TP I. 1* k 2 K V. TBN07M05s !

TBN07M08s !


A hallgatók tantárgypedagógiai ismereteinek megalapozása, ill. elméleti alapozást nyújtani a tanítási gyakorlathoz, valamint a későbbi önálló iskolai gyakorlathoz.

• a féléves stúdium alatt hallgató megismeri a német mint idegen nyelv tanítása módszertanának történetét;

• áttekintése lesz a nyelvoktatás során alkalmazott legjelentősebb módszerekről;

• elsajátítja a szak terminológiáját;• megismeri az idegen nyelv oktatásának legfontosabb kritériumait;• megtanulja a készségfejlesztés alapvető tényezőit;• kialakítani a hallgatóban a leghatékonyabb módszerek gyakorlati alkalmazásának

kompetenciáját;• tanulmányai hozzásegítik ahhoz a kompetenciához, mellyel a nyelvi órát felépíti, az

óra egyes mozzanatait / lépéseit tudatosan alkalmazni tudja;• birtokában lesz annak a kompetenciának, mellyel az elsajátított elméleti ismereteket a

mindennapok tanítási gyakorlatában alkalmazni tudja

TARTALOM:

A hallgatók módszertani tanulmányainak első félévében a következő témákat tárgyalják:

• az idegen nyelv módszertan helye a tudományok között;• a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerei;• a transzfer és interferencia jelenség fontossága;• a nyelvi óra globális- és részcéljai;• a tanóra felépítésének elhelyezése a nyelvtanítás folyamatában;• a kiejtés készségének fejlesztési módjai;• a hallás utáni értés tanítása;• az idegen nyelvi írás és olvasás tanítása;• a nyelvtani struktúrák átadásának kompetenciája;• a szövegfeldolgozáshoz (tankönyvi szövegek, irodalmi-, gyermekirodalmi szövegek)

szükséges ismeretek;• a szókincsfejlesztés lehetőségei;• a médiumok fajtáit és ésszerű használatuk;• a tanulói tudás ellenőrzésének lehetőségei, az önellenőrzésre nevelés módozatai;• a tanítói személyiségjegyek összetevői.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató • el tudja helyezni az idegen nyelv módszertanát a tudományok között;• legyen tisztában a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott

módszereivel, azok jelentőségével;• értse a transzfer és interferencia jelenség fontosságát;• ismerje a nyelvi óra lehetséges globális- és részcéljait;• sajátítsa el a tanóra felépítéséhez szükséges ismereteket, és el tudja helyezni azt a

nyelvtanítás folyamatában;• sajátítsa el a kiejtés tanításának lehetőségeit;• alakítsa ki magában a hallás utáni értés tanításának kompetenciáját;• ismerje az idegen nyelvi írás és olvasás tanításának lehetséges módszereit;• sajátítsa el a nyelvtani struktúrák átadásának kompetenciáját;• legyen tisztában a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismeretekkel;• tanulja meg a szókincsfejlesztés lehetőségeit;• ismerje a médiumok fajtáit és ésszerű használatukat;

• tanulja meg a tanulói tudás ellenőrzésének lehetőségeit, az önellenőrzésre nevelés eszközeit;

• legyen tisztában a tanítói személyiségjegyekkel és azok hatásával.



• igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket;• lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a digitális videó anyagok megtekintésére,

óraelemzések megtekintésére és az ismeretek használatának technikájára, melynek segítségével saját tanítási óráját könnyebben megtervezheti, felismerve a látott órák pozitív mozzanatait, az órák logikus felépítését;

• fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes óratervezés hasznosságára és biztosítani kell a számgép igénybevételének lehetőségét azok számára, akik nem rendelkeznek otthon számítógéppel.


1. Bodó, E.-Radvai, T. (Zsg. 2004) 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung. Szöveggyűjtemény-olvasókönyv. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, Budapest.

2. Kóczián, N. (Zsg. 1995): Grundlagen der Didaktik-Methodik Deutsch als Fremdsprache. ELTE Germanistisches Institut, Bereich Sprachdidaktik. Budapest.

3. Morvai Edit (1996): Deutsch als Fremdsprache an ungarischen Grundschulen. Eine Orientierungshilfe. Ernst Endt, Goethe-Institut München, Eötvös Loránd Universität Budapest.

4. Neuner G. - Hunfeld H. (2002): Methoden des fremdsprachlichen Deutschunterrichts. Fernstudieneinheit 04: Eine Einführung. Fernstudienangebot Langenscheidt. Berlin-München-Wien-Zürich-New York.

5. Heyd, G. (2002): Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Verlag Moritz Diesterweg, Frankfurt am Main.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Bimmel, P. - Kast, B. - Neuner, G. (2011): Deutschunterricht planen - Buch mit DVD. Fernstudieneinheit 18. Fernstudienprojekt zur Fort- und Weiterbildung im Bereich Germanistik und Deutsch als ... Kassel (GhK) und des Goethe Institutes (GI) Langenscheidt Kg.

2. Jung, L. (2005): 99 Stichwörter zum Unterricht DaF. Max Hueber Verlag Ismaning.3. Bohn, R. (1999): Probleme der Wortschatzarbeit. Fernstudieneinheit 22:

Fernstudienprojekt zur Fort- und Weiterbildung im Bereich Germanistik und Deutsch als ... Kassel (GhK) und des Goethe Institutes (GI) , Langenscheidt Verlag.

4. Funk, H.- Koenig, M. (1996): Grammatik lehren und lernen. Fernstudieneinheit 01: Fernstudienangebot Germanistik: Deutsch als Fremdsprache, Langenscheidt Kg.

5. Müller, B.-D. (1996): Wortschatzarbeit und Bedeutungsvermittlung. Fernstudieneinheit 08: Fernstudienangebot Germanistik: Deutsch als Fremdsprache, Langenscheidt Verlag.

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_2?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Michael%20Koenig

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Hermann%20Funk

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_3?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Gerhard%20Neuner

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_2?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Bernd%20Kast

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Peter%20Bimmel

Német nyelv TP II.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M10sNémet nyelv TP II. 2* gyj 1 K VI. TBN07M09e!


A tantárgyelem célja, hogy a hallgató az előző félévben elsajátított, elsősorban elméleti tudását a gyakorlatba átültesse.

• a féléves stúdium alatt a hallgató módszertani ismereteinek birtokában megtanul a csoport előtt társainak az általános iskola alsó tagozatán mikrotanítási formában vagy egész órákat tartani;

• az elsajátított módszerek közül képes kiválasztani a tananyagnak és a tanóra céljainak megfelelőt;

• órái tervezésénél és az elemzéseknél használja az elsajátított szakterminológiát;• képes óráit az idegennyelv-oktatás legfontosabb kritériumainak ismeretében

megtervezni és szervezni;• fejleszti a nyelvóra tudatos felépítésének, az idő tervezésének kompetenciáját;• képes a tanulók alapkészségeinek fejlesztésére;• elsajátítja a leghatékonyabb módszerek gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját;• birtokában lesz annak a kompetenciának, mellyel az elsajátított elméleti ismereteket a

mindennapok tanítási gyakorlatában alkalmazni tudja.

TARTALOM:

A hallgató módszertani tanulmányainak ebben a félévében elsajátítja

• a módszertan, mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetését a gyakorlatba;• a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően

megismeri és kipróbálja a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárásokat;

• a transzfer és interferencia jelenség ismeretében tudatosan alkalmazza a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően;

• folyamatosan készít óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat a megadott témákhoz;• tudatosan alkalmazza ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak

meghatározásánál;• a tanulók kiejtés és a hallás utáni értés tanításának készségét fejlesztő kompetenciát;• hangsúlyosan törekszik a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztésére;• kompetensen dönt a nyelvtani struktúrák átadásának módjáról;• a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismeretek tudatos alkalmazását;• helyesen választja meg a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit;• tudatosan használja az óra anyagának megfelelő médiumokat;• törekszik a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató• legyen képes a módszertan, mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetésére

a gyakorlatba;• a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően

ismerje meg és próbálja ki a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárásokat;

• a transzfer és interferencia jelenség ismeretében alkalmazza tudatosan a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően;

• készítsen folyamatosan óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat a megadott témákhoz;

• alkalmazza tudatosan ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak meghatározásánál;

• rendelkezzen azzal a kompetenciával, mellyel fejleszti a tanulók kiejtését, a hallás utáni értés tanításának készségét;

• törekedjen hangsúlyosan a tanulók írás- és olvasáskészségének fejlesztésére;• tudjon dönteni kompetensen a nyelvtani struktúrák átadásának módjáról;• alkalmazza tudatosan a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit;• válassza meg helyesen a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit;• használja tudatosan az óra anyagának megfelelő médiumokat;• törekedjen a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére.



• igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket, kézikönyveket;• lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a digitális videó anyagok megtekintésére,

elemzésére és használatára, melynek segítségével saját tanítási óráját könnyebben megtervezheti, felismerve a látott órák pozitív mozzanatait, az órák logikus felépítését;

• figyelembe kell venni a hallgatók észrevételeit, véleményét a tantárgy oktatásával kapcsolatban és a konstruktív javaslatokat be kell építeni az oktatás folyamatába;

• fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes óratervezés hasznosságára és biztosítani kell a számítógép igénybevételének lehetőségét azok számára, akik nem rendelkeznek otthon számítógéppel.


1. Bodó, E. – Radvai T. (Zusg. 2004): 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung. Szöveggyűjtemény-olvasókönyv. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt.

2. Radvai, T. (Zusg. 2007): Theoretische und praktische Tipps für den Daf-/DaZ-Unterricht in den Grundschulklassen 1-6. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt.

3. Chighini, P.- Kirsch, D. (2008): Deutsch im Primarbereich: Das Fernstudienangebot Deutsch als Fremdsprache. Langenscheidt Verlag.

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_2?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Dieter%20Kirsch

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Patricia%20Chighini

4. Schewe, M. L. - Schlemminger, G. (2000): Deutsch als Fremdsprache: Pädagogische Konzepte für einen ganzheitlichen DaF-Unterricht, Cornelsen.

5. Storch, G. (1999): Deutsch als Fremdsprache. Eine Didaktik: Theoretische Grundlagen und praktische Unterrichtsgestaltung. UTB, Stuttgart.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Heyd, G. (2002): Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Verlag Moritz Diesterweg Frankfurt am Main.

2. Butzkamm, W. (2007): Unterrichtssprache Deutsch: Wörter und Wendungen für Lehrer und Schüler, Hueber Verlag.

3. Göbel R. (2002): Lernen mit Spielen. Herausgegeben von der Pädagogischen Arbeitsstelle des Deutschen Volkshochschul-Verbandes und finanziert vom Bundesministerium für Bildung und Wissenschaft, Bonn.

4. von Wedel-Wolff, A. (2001): Üben im Leseunterricht der Grundschule. Westermann Schulbuchverlag GmbH, Braunschweig.

5. Altemöller, E.-M. (2000): Fragespiele für den Unterricht zur Förderung der spontanen mündlichen Ausdrucksfähigkeit. Erdacht und erprobt für das Fach DaF. Ernst Klett Verlag.

Német nyelv TP III.Tantárgyelem

neveHeti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszt

er


TBN07M11sNémet nyelv TP III. 1* gyj 1 K VII. TBN07M10s!


• a féléves stúdium alatt a hallgató módszertani ismereteinek birtokában képessé válik a csoport előtt társainak és az általános iskola 5. és 6. osztályában mikrotanítási formában vagy egész órákat tartani;

• az elsajátított módszerek ismeretében képes lesz kiválasztani a megfelelő módszert a megfelelő tananyaghoz;

• órái megtervezésénél használni tudja az elsajátított szakterminológiát;• képes lesz óráit az idegennyelv-oktatás legfontosabb kritériumainak ismeretében

megtervezni és szervezni;• megtanulja fejleszteni a tanulók alapkészségeit;• elsajátítja a leghatékonyabb módszerek gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját;• tovább fejleszti a nyelvi óra tudatos felépítésének a kompetenciáját;• birtokában lesz annak a kompetenciának, mellyel az elsajátított elméleti ismereteket a


TARTALOM:

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_2?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Gerald%20Schlemminger

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Manfred%20Lukas%20Schewe

A hallgató módszertani tanulmányainak során tovább fejleszti előző félévi gyakorlati kompetenciáját:• a módszertan mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetését a gyakorlatba;• a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően

megismeri és kipróbálja a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárásokat;

• a transzfer és interferencia jelenség ismeretében tudatosan alkalmazza a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően (az 5. és a 6. osztályban is figyelve erre);

• folyamatosan készít óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat a megadott témákhoz;• tudatosan alkalmazza ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak

meghatározásánál;• rendelkezik azzal a kompetenciával, mellyel fejleszti a tanulók kiejtés, a hallás utáni

értés tanításának készségét és törekszik a kommunikatív kompetencia kialakítására a tanulókban;

• hangsúlyosan törekszik a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztésére;• kompetensen dönt a nyelvtani struktúrák átadásának módjáról;• tudatosan alkalmazza a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit;• helyesen választja meg a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit;• tudatosan használja az óra anyagának megfelelő médiumokat;• törekszik a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató• legyen képes a módszertan mint interdiszciplináris tudomány elméletének tudatos

átültetésére a gyakorlatba;• a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően

ismerje meg és próbálja ki a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárásokat;

• a transzfer és interferencia jelenség ismeretében tudatosan alkalmazza a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően;

• folyamatosan készítsen óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat a megadott témákhoz;


• rendelkezzen azzal a kompetenciával, mellyel fejleszti a tanulók kiejtés, a hallás utáni értés tanításának készségét;

• hangsúlyosan törekedjen a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztésére;• kompetensen döntsön a nyelvtani struktúrák kiválasztásának és átadásának módjáról;• alkalmazza tudatosan a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit;• válassza meg helyesen a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit;• használja tudatosan az óra anyagának megfelelő médiumokat;• törekedjen a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére.



• igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket• lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a digitális videó anyagok megtekintésére,

elemzésére és használatára, melynek segítségével saját tanítási óráját könnyebben megtervezheti, felismerve a látott órák pozitív mozzanatait, az órák logikus felépítését;

• figyelembe kell venni a hallgatók véleményét és reális elképzeléseinek megvalósíthatóságát a tantárgy tanulása, ill. az alkalmazható módszerekkel kapcsolatban;

• a reálisan megvalósítható és eredményre vezető véleményeket be kell építeni az oktatás folyamatába;

• fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes óratervezés hasznosságára és biztosítani kell a számgép igénybevételének lehetőségét azok számára, akik nem rendelkeznek otthon számítógéppel.

KÖTELEZŐ IRODALOM:1. Bodó, E. – Radvai T. (Zusg. 2004): 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer

theoretischer Einführung. Szöveggyűjtemény-olvasókönyv. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt.



4. Krumm, H.-J. - Fandrych, Ch. - Hufeisen, B. - Riemer, C. (2010): Deutsch als Fremd- und Zweitsprache: Deutsch als Fremd- und Zweitsprache: ... Sprach- Und Kommunikationswissenschaft / H), De Gruyter Verlag.

5. Schewe, M. L. - Schlemminger, G. (2000): Deutsch als Fremdsprache: Pädagogische Konzepte für einen ganzheitlichen DaF-Unterricht. Cornelsen.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Heyd, G. (2002): Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Verlag Moritz Diesterweg, Frankfurt am Main.

2. Göbel, R. (2002): Lernen mit Spielen. Herausgegeben von der Pädagogischen Arbeitsstelle des Deutschen Volkshochschul-Verbandes und finanziert vom Bundesministerium für Bildung und Wissenschaft.

3. Jung, L. (2005): 99 Stichwörter zum Unterricht DaF. Max Hueber Verlag, Ismaning.4. Paterson, K. (2008): Kinder motivieren in 3 Minuten: 120 Übungen für alle

Unterrichtssituationen. Verlag an der Ruhr.5. Maak, A.- Barth, K. (2009): Deutsch mit dem ganzen Körper: 60 Bewegungsspiele für

alle Bereiche des Deutschunterrichts. Verlag an der Ruhr.

Német nyelv TP IV.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/Sz.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M12s 1* gyj 1 K VIII. TBN07M11s !

http://www.amazon.de/Katrin-Barth/e/B00457YCVC/ref=ntt_athr_dp_pel_2

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Angela%20Maak



Német nyelv TP IV.


konzultáció a hallgatókkal a 10 hetes egyéni tanítási gyakorlatokkal kapcsolatos problémák, feladatok megoldásánál felmerülő nehézségekről; tanácsadás. A hallgató az eddigi tantárgypedagógiai ismeretei szintéziseként legyen képes önállóan a tanóra előkészítésére, tervezésére és lebonyolítására, egyéni ötleteiből feladatok előkészítésére és elkészítésére. Rendelkezzen olyan bőséges módszertani eszköztárral, hogy minél több tanórai helyzetben azonnali reakcióra legyen képes. A hallgató az egyéni tanítási gyakorlatán

• a legjelentősebb módszerek ismeretében képes kiválasztani a megfelelő módszert a megfelelő tananyaghoz;

• órái megtervezésénél használja az elsajátított szakterminológiát;• képes óráit az idegen nyelv oktatás legfontosabb kritériumainak ismeretében

megtervezni és szervezni;• fejleszti a tanulók alapkészségeit;• rendelkezik a leghatékonyabb módszerek gyakorlati alkalmazásának

kompetenciájával;• rendelkezik a nyelvi óra tudatos felépítésének a kompetenciájával;• birtokában van annak a kompetenciának, mellyel az elsajátított elméleti ismereteket a


TARTALOM:

A hallgató elsajátított módszertani ismereteinek önálló alkalmazása a gyakorlatban - konzultáció: a hallgató beszámol arról, hogy egyéni tanítási gyakorlatán hogyan valósulnak meg az alábbi nyelvoktatáshoz nélkülözhetetlen kritériumok, mint

• a módszertan, mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetése a gyakorlatba;• a kor legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően a kor

követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárások megjelenése és kipróbálási lehetőségei;

• a transzfer és interferencia jelenség tudatosan alkalmazása a nyelvi jelenségek tudatosításánál vagy automatizálásánál – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően (az 5. és a 6. osztályban is figyelve);

• milyen kérdések, problémák merülnek fel óratervezeteinek, ill. előkészületi vázlatainak készítésénél az egyéni tanítási gyakorlatán;

• lehetősége van-e tudatosan alkalmazni ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak meghatározásánál;

• milyen körülmények befolyásolják a tanulók kiejtésének, a hallás utáni értés tanításának készségfejlesztését és törekvését a kommunikatív kompetencia kialakítását a tanulókban;

• elegendő hangsúlyt kap-e a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztése;• képes-e kompetensen dönteni a nyelvtani struktúrák kiválasztásának és átadásának

módjáról;• tudatosan alkalmazza-e a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit;• helyesen választja-e meg a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit;• tudatosan használja-e az óra anyagának megfelelő médiumokat;• törekszik-e és miként a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató• legyen képes a módszertan, mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetésére

a gyakorlatba;• a korszerű, legjelentősebb iskolai keretek között alkalmazott módszereket ismerje meg

és próbálja ki a gyakorlatban;• a transzfer és interferencia jelenség ismeretében tudatosan alkalmazza a nyelvi

jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően;

• folyamatosan készítsen óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat az egyéni tanítási gyakorlatán;


• rendelkezzen azzal a kompetenciával, mellyel fejleszti a tanulók kiejtését, a hallás utáni értés tanításának készségét;

• hangsúlyosan törekedjen a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztésére;• kompetensen döntsön a nyelvtani struktúrák átadásának módjáról;• alkalmazza tudatosan a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit;• válassza meg helyesen a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit;• használja tudatosan az óra anyagának megfelelő médiumokat;• törekedjen a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére;• számoljon be tanítási gyakorlati tapasztalatairól.


• színvonalas nyelv- és szakismerettel rendelkező oktatókat/konzulenseket kell alkalmazni a tantárgyelem oktatásához;

• fontos, hogy a hallgatók észrevételeit, iskolai/órai tapasztalatait rögzítsük és vegyük figyelembe a tantárgy oktatásánál;

• igénybe kell venni az autonóm tanuláshoz szükséges eszközöket: kézikönyveket, szakfolyóiratokat;

• továbbra is lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak a digitális videó anyagok megtekintésére, elemzésére és használatára, melynek segítségével saját tanítási óráját könnyebben megtervezheti;

• felismerve a látott órák pozitív mozzanatait, az órák logikus felépítését; • a látott órák és a tanítási gyakorlaton esetlegesen felmerülő ellentmondások

megbeszélése, feloldása, az ehhez szükséges megoldási javaslatok megtétele;• fel kell hívni a hallgatók figyelmét a számítógépes óratervezés hasznosságára és

biztosítani kell a számítógép igénybevételének lehetőségét azok számára, akik nem rendelkeznek otthon számítógéppel.


1. Bodó, E. – Radvai T. (Zusg. 2004): 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung. Szöveggyűjtemény-olvasókönyv. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt.



4. Krumm, H.-J.- Fandrych, Ch.- Hufeisen, B.- Riemer, C. (2010): Deutsch als Fremd- und Zweitsprache: Deutsch als Fremd- und Zweitsprache: ... Sprach- Und Kommunikationswissenschaft / H), De Gruyter Verlag.

5. Schewe, M. L. - Schlemminger, G. (2000): Deutsch als Fremdsprache: Pädagogische Konzepte für einen ganzheitlichen DaF-Unterricht. Cornelsen.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Heyd, G. (2002): Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Verlag Moritz Diesterweg Frankfurt am Main.

2. Ur, P. - Wright, A. (Hrg 2008): 111 Kurzrezepte für den Deutsch-Unterricht (DAF): Interaktive Übungsideen für zwischendurch. Klett Verlag.

3. Piel, A. (2002): Sprache(n) lernen mit Methode: 170 Sprachspiele für den Deutsch- und Fremdsprachenunterricht. Verlag an der Ruhr.

4. Gerngross, G. - Krenn, W.- Puchta, H. (1999): Grammatik kreativ: Materialien für einen lernerzentrierten Unterricht. Langenscheidt Verlag.

Gyermekirodalom I.Tantárgyelem

neveHeti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M13sGyermekirodalom I. 2* gyj 2 K IV. TBN07M03s

TBN07M08s!


• A tantárgyelem elsőrendű célja, hogy gyermekirodalmi és irodalomdidaktikai alapismereteket adjon egyszerű gyermekirodalmi szövegek felhasználásához a német mint idegen nyelv általános iskolai oktatásában;

• A művek szemináriumi és otthoni feldolgozása alakítja a hallgató világlátását, növeli problémaérzékenységét, fejleszti irodalmi ízlését, nyelvi kifejezőkészségét, szókincsét;

• A szövegfeldolgozások során megismerkedik a hallgató a gyermekirodalom kreatív felhasználási lehetőségeivel a nyelvoktatásban. Ennek módszereit elsajátítja a gyakorlatban is az általános iskolai oktatásnak megfelelő nehézségű és témájú, valamint saját nyelvi kompetenciáját fejlesztő gyermekirodalmi szövegek változatos feldolgozása során.

• A programtervezet téma- és szövegajánlata tehát kettős célkitűzés alapján épül fel: a) A témák és szövegek egy része az általános iskolai nyelvoktatásban közvetlenül felhasználható.b) A téma- és szövegkínálat hozzájárul, hogy a hallgató képet kapjon a német nyelvű gyermekirodalom fejlődéséről, legfontosabb irányzatairól, műfajairól. Megismerkedik a német nyelvű országok gyermekirodalmának legfontosabb műveivel. Ezáltal fejlődik a hallgató nyelvi kompetenciája is.

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_3?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Herbert%20Puchta

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_2?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Wilfried%20Krenn

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=G%C3%BCnter%20Gerngross

http://www.amazon.de/Alexandra-Piel/e/B004577X68/ref=ntt_athr_dp_pel_1

http://www.amazon.de/Andrew-Wright/e/B006YXJ35A/ref=ntt_athr_dp_pel_2

http://www.amazon.de/Penny-Ur/e/B006YXKALG/ref=ntt_athr_dp_pel_1



• A fenti módszerek hozzájárulnak, hogy a hallgató gyermekirodalmi tanulmányai során produktív magatartási formát sajátítson el az írott szöveg iránt. A gyermekirodalom a játékos, kreatív nyelvoktatás, a belsőleg motivált kommunikáció eszköze.

• A tárgy tanulása során a kommunikatív kompetencia különböző összetevőit fejlesztjük: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói.

• Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon a gyermekirodalom oktatása a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzá járul.

TARTALOM:

Bevezetés a német gyermekirodalomba; Produktív lehetőségek gyermekirodalmi szövegekkel a nyelvoktatásban; • Népköltészet: népdalok, népi játékok, mondókák, kiszámolók, találóskérdések,

nyelvtörők; • Des Knaben Wunderhorn. Alte deutsche Lieder (ges. von A. v. Arnim und Cl.

Brentano);• Eulenspiegelschwänke; • Münchhausen-Geschichten;• 3-4 Grimm-mese (eredeti mesék, feldolgozások, mesedalok).

KÖVETELMÉNYEK:

• A hallgató legyen képes a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségek felismerésére, és nyelvtanítói munkájában ennek alkalmazására.

• A legfontosabb szövegeket, (dalokat, mondókákat, nyelvtörőket, kiszámolókat, meséket stb.) sajátítsa el könyv nélkül is.

• Sajátítsa el a németnyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét. Legyen képes német nyelvű gyermekirodalmi szövegeket olvasni, megérteni és ezekről a tanult nyelv-helyességi ismereteket felhasználva kommunikálni.


modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása;• rendszeres, változatos formában történő számonkérés;• a kötelező irodalomként megadott gyermekkönyvek kölcsönözésének biztosítása a

főiskola könyvtárában. Ezek feldolgozását feladatlapok segítik;• gyermekirodalmi szövegek filmesített és hangosított változatainak bevonása az

oktatásba;• a hallgatói konstruktív vélemények figyelembe vétele a tantárgy oktatásánál.


1. Stoyan, Hajna–Spinner, Kaspar H.–Németh, Mária (1998): Moderne deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur. Überblick, Didaktik, Texte. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

2. Kästner Erich (1991): Till Eulenspiegel. (egy- két történet Kästner feldolgozásában). Hamburg: Cecilie Dressler Verlag.

3. Kästner Erich (1992): Münchhausen. (egy- két történet Kästner feldolgozásában). Hamburg: Cecilie Dressler Verlag.

4. Kümmerling-Meibauer, Bettina (1999): Klassiker der Kinder- und Jugendliteratur. Stuttgart, Weimar: Metzler.

5. Rölleke, H. (szerk. 1980) Brüder Grimm: Kinder- und Hausmärchen. Ausgabe letzter Hand mit den Originalanmerkungen der Brüder Grimm. 3 Bände. Stuttgart: Reclam.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Marquardt, Manfred (1995): Einführung in die Kinder und Jugendliteratur. Köln, München: Stam Verlag.

2. Mihály, B. (szerk. 1992): Brüderchen komm tanz mit mir. 57 schöne Kinderlieder und Kinderreime. Budapest: Bouvard & Pecuchet.

3. Kleinschmidt, M. - Kolbe, M. (szerk. 1990): Gefunden. Gedichte für die Grundschule. Frankfurt am Main: Diesterweg Verlag.

4. Borde-Klein, I. (szerk. 1988): Spaß und Spiel. Berlin: Volk und Wissen.5. Rieder-Erdőfy, Edina (1990): Rund um das Jahr. Budapest: Tankönyvkiadó.

Gyermekirodalom II.Tantárgyelem

neveHeti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszt

er


TBN07M14sGyermekirodalom II. 2* k 2 K V. TBN07M13s!


• A tantárgyelem elsőrendű célja, hogy gyermekirodalmi és irodalomdidaktikai alapismereteket ad egyszerű gyermekirodalmi szövegek felhasználásához a német mint idegen nyelv általános iskolai oktatásában;







TARTALOM:

A német nyelvű gyermekirodalom fejlődésének rövid története 1945-ig:• A felvilágosodás és romantika meseirodalma; • A "valóságmese" E.T.A. Hoffmann: Nussknacker und Mausekönig c. műmeséje

alapján;• H. H. von Fallersleben 4-5 gyermekdala és verse; • A gyermekkép változása a XIX. Században;• W. Busch: Max und Moritz (képtörténet);• Gyermekirodalom a XX. század első felében;• A nagyváros ábrázolása E. Kästner " Emil und die Detektive” c. gyermekkönyve

alapján; • Tavaszi szokások: húsvét, májusfa állítása, anyák napja a gyermekirodalom tükrében.

KÖVETELMÉNYEK:

• A hallgató legyen képes a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségek felismerésére, és oktatói munkájában ennek alkalmazására.

• A legfontosabb szövegeket, (dalokat, gyermekverseket, meséket stb.) tanulja meg könyv nélkül is.

• Sajátítsa el a németnyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét. Legyen képes német nyelvű gyermekkönyveket szótár nélkül olvasni és megérteni, az olvasott művekről írásban és szóban nyelvileg helyesen kommunikálni.







2. Busch, Wilhelm (1980): Max und Moritz. Berlin: Der Kinderbuchverlag.3. Hoffmann, E.T.A. (1986): Nußknacker und Mausekönig (részlet). Stuttgart: Philip

Reclam Jun. Stuttgart. 4. Kästner, Erich (1991): Emil und die Detektive. Hamburg: Cecilie Dressler Verlag. 5. Kleinschmidt, M. - Kolbe, M. (szerk. 1990): Gefunden. Gedichte für die Grundschule.

Frankfurt am Main: Diesterweg Verlag.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Kümmerling-Meibauer, Bettina (1999): Klassiker der Kinder- und Jugendliteratur. Stuttgart, Weimar: Metzler.

2. Wild, Reiner (1990): Geschichte der deutschen Kinder- und Jugendliteratur. Stuttgart: Verlag J.B. Metzler.

3. Hepke, H.J. (szerk. 1999): Liederschatz. Liederbuch für die Grundschule. Berlin: Cornlesen.

4. Blechner, Gerda (1986): Kinderfeste daheim und in Gruppen. Niedernhausen: Falken Verlag.

5. Pascal, Petra (1988): Volksmusik. Frühlingslieder und Bräuche. Stuttgart: Inter Nationes.

Gyermekirodalom III.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M15sGyermekirodalom III. 1* gyj 2 K VI. TBN07M14s!





• A programtervezet téma- és szövegajánlata tehát kettős célkitűzés alapján épül fel: a) A témák és szövegek egy része az általános iskolai nyelvoktatásban közvetlenül felhasználható.b) A téma- és szövegkínálat hozzájárul, hogy a hallgató képet kapjon a német nyelvű gyermekirodalom fejlődéséről, legfontosabb irányzatairól, műfajairól. Megismerkedik

a német nyelvű országok gyermekirodalmának legfontosabb műveivel. Ezáltal fejlődik a hallgató nyelvi kompetenciája is.




TARTALOM:

• Német nyelvű gyermekirodalom a II. világháború után;• Erich Kästner: Das doppelte Lottchen;• Otfried Preußler fantasztikus elbeszélései;• A képeskönyv felhasználásának produktív lehetőségei a nyelvoktatásban: Otfried

Preußler, Janosch, Erwin Moser, Jörg Müller képeskönyvei;• Josef Guggenmos und Hans Manz versei – játék a nyelvvel;• Adventi és karácsonyi szokások.(A modern gyermekirodalom oktatása történhet témakörök szerint vagy időrendi sorrendben is.)

KÖVETELMÉNYEK:

• A hallgató legyen képes a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségek felismeré-sére, és oktatói munkájában ennek alkalmazására.

• A legfontosabb szövegeket, (dalokat, gyermekverseket, meséket stb.) tanulja meg könyv nélkül is.

• Sajátítsa el a németnyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét. Legyen képes német nyelvű gyermekkönyveket szótár nélkül olvasni és megérteni, az olvasott művekről írásban és szóban nyelvileg helyesen kommunikálni.







2. Stoyanné Peér Hajna (1992): Lesebuch zur deutschen Kinderliteratur. Budapest: Tankönyvkiadó.

3. Preußler Otfried (1962): Räuber Hotzenplotz. Stuttgart: Thienemann. 4. Janosch (1978): Oh, wie schön ist Panama. Weinheim und Basel: Beltz Verlag. 5. Kästner Erich (1990): Das doppelte Lottchen Hamburg: Cecilie Dressler Verlag.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Janosch (1994): Post für den Tiger. Weinheim und Basel: Beltz & Gelberg.2. Janosch (1994): Wie der Tiger lesen lernt. München: Mosaik Verlag. 3. Preußler, Otfried (1987): Herr Klingsor konnte ein bißchen zaubern. Stuttgart.

Thinemann.4. Preußler, Otfried (1997): Die kleine Hexe. Stuttgart. Thinemann. 5. Moser, Erwin (1994): Wunderbare Bärenzeit. Weinheim und Basel: Beltz & Gelberg.

Gyermekirodalom IV.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M16sGyermekirodalom IV. 2* k 2 K VII. TBN07M15s!







• A tárgy tanulása során a kommunikatív kompetencia különböző összetevőit fejleszt-jük: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói.


TARTALOM:

• Tematikai és formai sokszínűség a modern gyermekirodalomban; • Fantázia és társadalomkritika, felelősségvállalás környezetünkért, embertársainkért

Michael Ende "Momo” című könyve alapján;• A család megváltozott szerepe Christine Nöstlinger, Peter Härtling, Gudrun Mebs,

Nelle Maar, Uwe Timm és mások gyermekkönyvei alapján; • Barátság és szerelem Peter Härtling "Ben liebt Anna" c. elbeszélésében; • Strukturális változások a német gyermekregényben Paul Maar "Lippels Traum" c.

gyermekkönyve alapján;• A "másság" élménye Mira Lobe "Das kleine ich bin ich” c. képeskönyvében; • Osztrák gyermeklíra: Mira Lobe és Friedl Hofbauer bábozásra alkalmas versikéi;• Rövid gyermektörténetek az iskolai nyelvoktatásban (Ursula Wölfel, Erwin Moser).

KÖVETELMÉNYEK:

• A hallgató legyen képes a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségek felismerésére, és oktatói munkájában ennek alkalmazására.

• A legfontosabb szövegeket, (dalokat, mondókákat, nyelvtörőket, kiszámolókat, meséket stb.) sajátítsa el a hallgató könyv nélkül is.

• Sajátítsa el a németnyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét. Legyen képes német nyelvű gyermekkönyveket szótár nélkül olvasni és megérteni.







2. Stoyanné Peér Hajna (1992): Lesebuch zur deutschen Kinderliteratur. Budapest: Tankönyvkiadó.

3. Ende, Michael (1973): Momo. Stuttgart und Wien: Thienemanns Verlag.4. Härtling, Peter (1979): Ben liebt Anna. Weinheim und Basel: Beltz & Gelberg.5. Mira, Lobe (1972): Das kleine ich bin ich. Wien, München: Jungbrunnen.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Ende, Michael (1990): Jim Knopf und Lukas der Lokomotivführer. Stuttgart und Wien: Thienemann Verlag.

2. Hofbauer, Friedl (1991): Minitheater. Fingerspiele, Spielgedichte. Wien: Herder.3. Maar, Paul (1991): Das kleine Känguruh und seine Freunde. Hamburg: Oetinger.4. Nöstlinger, Christine (1997): Die Ilse ist weg. Berlin, München: Langenscheidt.5. Timm, Uwe (1993): Rennschwein Rudi Rüssel. München: Deutscher Taschenbuch

Verlag.

Irodalmi beszédgyakorlat I.Tantárgyelem

neveHeti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M17sIrodalmi beszédgyakorlat I.

2* gyj 2 K IV. TBN07M08s!


• A hallgató nyelvi kompetenciájának továbbfejlesztése a német nyelvű irodalom eszköztárának segítségével: Az irodalmi alkotások tematikai, érzelmi és gondolati gazdagsága a lehetőségek végtelen tárházát nyújtja beszélgetésre, véleménycserére, vitára, s ezt kihasználva sokoldalúan fejlesztjük hallgatóink német nyelvi beszédkészségét és szókincsét.

• A nyelvi kompetencia elsőrendű fejlesztése mellett (ehhez szorosan kapcsolódva), a középiskolai tanulmányok során magyarul elsajátított kultúrtörténeti és műveltségbeli ismeretek bővítése és rendszerezése (művészettörténet, építészet, zene, színházkultúra, viselkedés). Rámutatunk a történeti koronként változó kultúrahordozó (létrehozó, terjesztő-közvetítő, befogadó) társadalmi csoportok szerepére.

• A korstílusok, stílusirányzatok, irodalmi műfajcsoportok, műfajok jellemzőit hall-gatóink már a középiskolában megismerték, eme tantárgy keretében elsősorban a német sajátosságokra koncentrálunk.

• Irodalmi élmények révén megismerik a hallgatóink egy másik nemzet kultúráját, gazdagodik érzelmi életük, problémaérzékenységük, világlátásuk, fejlődik személyiségük.

• Modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása, amelyek során a kommunikatív kompetencia különböző összetevői fejleszthetők: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon az irodalomoktatás a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzájárulhat.

TANANYAG:

A német középkor (XII. századtól), reneszánsz és a felvilágosodás irodalmából • A könyv mint szellemi és művészeti érték tisztelete a középkorban. • Lovagi erények a középkorban.

A hősi (népi) eposz és az udvari lovagköltészet: lovagi eposz és lírai költészet (Minnesang).Javasolt olvasmányok: Részlet a „Nibelungenlied”-ből, Hartmann von Aue: Der arme Heinrich (Verslegende), Walther von der Vogelweide néhány verse.

• Mesterdalnokok költészete, misztériumjátékok, farsangi játékok (mint a dráma kezdetei). Hans Sachs egy farsangi játékának drámapedagógiai feldolgozása.

• Humanizmus, reneszánsz, reformáció:Martin Luther bibliafordításának jelentősége. A könyvnyomtatás elterjedése, a szórakoztató és erkölcsi nevelő célzatú népkönyvek divatja. Olvasmányok: Részletek a "Faustbuch"-ból (kitekintéssel a Faust-téma továbbélésére a német irodalomban egészen a XX. századig).

• A felvilágosodás korának irodalmáról: Értelem, emberség, optimizmus, tolerancia. Gotthold Ephraim Lessing drámaírói és kritikusi tevékenységéről. Olvasmányok: részletek G. E. Lessing "Nathan der Weise" vagy "Minna von Barnhelm" c. drámai költeményéből.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató legyen képes• közepes nehézségű irodalmi szövegek megértésére szótár segítségével és globális

szövegértésre (szótár nélkül);• az adott irodalmi szöveg kapcsán felmerült gondolatait német nyelven megfogalmazni; • spontán nyelvi megnyilatkozásokra, pl. német nyelvű szerepjátékokban, amelyek

elősegítik a hallgatók között folyó, a valóságos idegen nyelvi közeghez közeli interakciókat.


tudatos tanári előkészítő munka és rendszeres számonkérés; modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása; a hallgató egyéni véleményalkotásának ösztönzése, elfogadása a modern recepció

elmélet értelmében, a különböző vélemények ütköztetése és beépítése az órai tevékenységbe;

a kötelező irodalomként megadott könyvek kölcsönözésének biztosítása a főiskola könyvtárában. Ezek feldolgozását feladatlapok segítik;

irodalmi szövegek filmesített és hangosított változatainak bevonása az oktatásba;


1. Stoyan, Hajna (2004 szerk.): Lesebuch zur deutschsprachigen Literatur. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar: Budapest. 1-38 p.

2. Hartmann von Aue (1985): Der arme Heinrich. Mittelhochdeutscher Text und Übertragung. Fischer Taschenbuch Verlag: Frankfurt am Main,.

3. Historia von D. Johann Fausten (1992, részletek). Philip Reclam Jun.: Stuttgart.4. Lessing, Gotthold Ephraim (1992): Nathan der Weise. Ein dramatisches Gedicht in

fünf Auszügen (részletek). Philip Reclam Jun.: Stuttgart.5. Baumann, Barbara – Oberle, Birgitta (1989): Deutsche Literatur in Epochen. Max

Hueber Verlag: München. 1-88 p.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Bartyk, Beate – Regine Thomas (1999): Deutsche Literaturgeschichte für die deutschsprachigen Gymnasien III-IV. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

2. Siptár, Ernő (1999): Überblick über die deutsche Literaturgeschichte. Bd. I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1-95 p.

3. Wetzel, Christoph (1993): Lexikon der Autoren und Werke. Stuttgart: Ernst Klett Verlag.

4. Das Nibelungenlied (1993). Mittelhochdeutscher Text und Übertragung. Bd. I-II. Frankfurt am Main: Fischer Taschenbuch Verlag.

5. Lessing, Gotthold Ephraim (1992): Minna von Barnhelm. Stuttgart: Philip Reclam Jun. Stuttgart. 1-111 p.

Irodalmi beszédgyakorlat II.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszt

er


TBN07M18sIrodalmi beszédgyakorlat II.

1* gyj 2 K V. TBN07M17s!





• Irodalmi élmények révén megismerik a hallgatóink egy másik nemzet kultúráját, gazdagodik érzelmi életük, problémaérzékenységük, világlátásuk, fejlődik személyi-ségük.

• Modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása, amelyek során a kommunikatív kompetencia különböző összetevői fejleszthetők: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás

segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon az irodalomoktatás a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzájárulhat.

TANANYAG:

A J. W. Goethe-korszak (1767-1832)• A "Sturm und Drang" korszak irodalmáról: A személyiség szabadsága, a szenvedélyes

szerelem, az eredetiség (zseni) és a természetesség kultusza. Az ifjú Goethe és Schiller. Olvasmányok: Goethe "Die Leiden des jungen Werthers" c. levélregénye (részletek), Schiller "Kabale und Liebe" c. drámája (részletek).

• A német klasszika irodalma: Érzelem és értelem harmóniája, nemes humanista erkölcsi ideálok, önfegyelem és áldozatkészség, kozmopolitizmus, objektív szemlélet, formai kötöttség. Az érett Goethe és Schiller munkásságáról. Olvasmányok: Goethe és Schiller néhány verse, Goethe "Faust" I. (részletek).

• A német romantika irodalmáról: A fantázia, az álom, az ösztönök világa, a nemzeti múlt, a népköltészet felfedezése, a formai kötöttségek feloldása. Olvasmányok: Részlet Novalis "Heinrich von Ofterdingen" c. regényéből (Álom a kék virágról), Friedrich Hölderlin egy-két verse.

KÖVETELMÉNYEK:


szövegértésre (szótár nélkül);• az adott irodalmi szöveg kapcsán felmerült gondolatait német nyelven megfogalmazni; • spontán nyelvi megnyilatkozásokra, pl. német nyelvű szerepjátékokban, amelyek





a kötelező irodalomként megadott könyvek kölcsönözésének biztosítása a kar könyvtárában. Ezek feldolgozását feladatlapok segítik;

irodalmi szövegek filmesített és hangosított változatainak bevonása az oktatásba;


1. Stoyan, Hajna (2004 szerk.): Lesebuch zur deutschsprachigen Literatur. Budapest: ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. 39-56 p.

2. Goethe, Johann Wolfgang (1986): Die Leiden des jungen Werther (részletek). Stuttgart: Philip Reclam Junior.

3. Goethe, Johann Wolfgang (1986): Faust. Der Tragödie erster Teil (részletek). Stuttgart: Philip Reclam Junior.

4. Schiller, Friedrich (1992): Kabale und Liebe (részletek). Stuttgart: Philip Reclam Junior.

5. Baumann, Barbara – Birgitta Oberle (1989): Deutsche Literatur in Epochen. München: Max Hueber Verlag. 89-138 p.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Rötzer, Hans Gerd (1995): Literarische Texte verstehen und interpretieren. Bd. II. München: Manz.

2. Siptár, Ernő (1999): Überblick über die deutsche Literaturgeschichte. Bd. II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 102-161 p.

3. Salzer, Anselm – Tunk, Eduard (1988): Illustrierte Geschichte der deutschen Literatur. Bd. III. Köln: Zweiburgen Verlag.

4. Novalis : Heinrich von Ofterdingen. Stuttgart: Philip Reclam Junior.5. Joseph Freiherr von Eichendorff (1992): Aus dem Leben eines Taugenichts. Stuttgart:

Philip Reclam Jun.

Irodalmi beszédgyakorlat III.Tantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M19sIrodalmi beszédgyakorlat III.

2* k 2 K VI. TBN07M18s!





• Irodalmi élmények révén megismerik a hallgatóink egy másik nemzet kultúráját, gazdagodik érzelmi életük, problémaérzékenységük, világlátásuk, fejlődik személyi-ségük.

• Modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása, amelyek során a kommunikatív kompetencia különböző összetevői fejleszthetők: idegen nyelvi,

szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon az irodalomoktatás a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzájárulhat.

TANANYAG:

A századforduló és a huszadik század • A naturalizmusról: Az élet árnyoldalainak, a nagyvárosi szegénynegyedek nyomorá-

nak ábrázolása, az alkoholizmusnak, a szexualitásnak és a környezetnek kiszolgáltatott ember, a brutalitás, a bűnözés, patologikus esetek, a szabad szerelem, a házasságon kívül született gyermek problémája. Olvasmányok: Részletek Gerhart Hauptmann "Vor Sonnenaufgang" c. drámájából.

• Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, újklasszika, újromantika, ex-presszionizmus, szürrealizmus a századelőn, a két világháború között és napjainkban. Olvasmányok: Rainer Maria Rilke és Detlev von Liliencron néhány verse, Arthur Schnitzler "Fräulein Else" c. elbeszéléséből részlet, Thomas Mann "Tonio Kröger" c. novellája, Franz Kafka rövid elbeszélései.

• Az irodalom viszonya az uralkodó pártpolitikai irányzatokhoz, az ideológiákhoz. A regény, a dráma és a líra formai változásai a XX. században. Rövid elbeszélések, tévé- és rádiójátékok és szerepük a mai ember életében. Olvasmányok: Siegfried Lenz "Deutschstunde" és Heinrich Böll "Die verlorene Ehre” c. regényeiből, Peter Handke "Kindergeschichte" c. elbeszéléséből, Max Frisch "Andorra” vagy Friedrich Dürrenmatt "Der Besuch der alten Dame" c. drámáiból részletek; rövid elbeszélések az alábbi szerzőktől: Wolfgang Borchert, Heinrich Böll, Max von Grün, rádiójáték Georg Kövarytól.

KÖVETELMÉNYEK:


szövegértésre (szótár nélkül); • az adott irodalmi szöveg kapcsán felmerült gondolatait német nyelven megfogalmazn; • spontán nyelvi megnyilatkozásokra, pl. német nyelvű szerepjátékokban, amelyek





a kötelező irodalomként megadott könyvek kölcsönözésének biztosítása a kar könyvtárában. Ezek feldolgozását feladatlapok segítik;

irodalmi szövegek filmesített és hangosított változatainak bevonása az oktatásba.


1. Stoyan, Hajna (2004 szerk.): Lesebuch zur deutschsprachigen Literatur. Budapest: ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. 75-111 p.

2. Kövary, Georg – Reben, Evelyn – Bäurle, Roland (1991): Gute Nacht allerseits. Drei Kurzhörspiele. Stuttgart: Ernst Klett Verlag.

3. Mann, Thomas (1993): Tonio Kröger. Frankfurt am Main: Fischer Verlag.4. Salzmann, Wolfgang (1982 szerk.): Siebzehn Kurzgeschichten. Stuttgart: Ernst

Klett Verlag.5. Schnitzler, Arthur (1981): Fräulein Else (részletek). Frankfurt am Main: Fischer

Verlag.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Bartyk, Beate – Thomas, Regine (1999): Deutsche Literaturgeschichte für die deutschsprachigen Gymnasien III-IV. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

2. Schneider, Ingrid – Elisabeth Spannhake (1991): Literatur 2. Literaturgeschichte. München: Hueber.

3. Wetzel, Christoph (1993): Lexikon der Autoren und Werke. Stuttgart: Ernst Klett Verlag.

4. Böll, Heinrich (1991): Die verlorene Ehre der Katharina Blum. München: Deutscher Taschenbuch Verlag.

5. Grass, Günther (1994): Die Blechtrommel. München: Deutscher Taschenbuch Verlag.

Országismereti beszédgyakorlatTantárgyelem

neveHeti

óraszám

Lezárási forma

Kredit Státus K/V/Sz.

Javasolt szemeszter


TBN07M20sOrszágismereti beszédgyakorlat

2* gyj 1 K III. TBN07M08s!

A TANTÁRGYELEM CÉLJA:• a tantárgyelem elsődleges feladata, hogy szenzibilizálja a hallgatót az idegen

kultúrákra való odafigyelésre, hogy megtanulja más perspektívából is érzékelni a világot;

• elsajátít a hallgató egy stratégiát és kompetenciát más kultúrák megismerésére és kezelésére, így önállóan is bővíti tudását;

• felfedezi a német anyanyelvűek kommunikációjának és interakcióinak azokat a specifikus vonásait, amelyek a társadalom szociokulturális környezetét meghatározzák.

• megismeri a hallgató általános tájékozottsági szinten a német nyelvű országok - Németország, Ausztria, Svájc és Liechtenstein - földrajzát és gazdaságföldrajzát;

• a tantárgy oktatása áttekintést kíván adni az országismeret keretein belül a különböző aktuális társadalmi témákról, a súlypont a Német Szövetségi Köztársaság.

TANANYAG:• Az országismeret oktatása különböző fejezetekre tagolódik, melyek önmagukban zárt

egységet alkotnak. Minden egyes rész fontos információkat ad az egyes témákról, sőt kuriózumokat is, melyek a hallgatók érdeklődésére tarthatnak számot.

• Az egyes országok földrajzának bemutatásával kezdődik és az alábbi témák tárgyalásával folytatódik: politika, társadalom, gazdaság, kultúra, sport, médiák, turizmus, hagyományok és a modern élet aspektusai.

• Minden fejezet tartalmaz gyakorlatokat és szövegértési kérdéseket, melyek a szövegek értését és a hallgatók érdeklődését hívatottak elősegíteni.

• A tankönyvhöz gazdag képanyag társul, továbbá videofilmek, melyek a szövegeket lazábbá kívánják tenni, ugyanakkor a befogadást mélyíteni szeretnék.

• A különböző témák a vitatkozást hivatottak elősegíteni és saját hazájukkal történő összehasonlításra serkentenek.

• A nyelvezet a hallgatók szintjének megfelelő. A külön gyakorlatok az egyes fejezeteket kívánják összefoglalni és tovább mélyíteni.

KÖVETELMÉNY:• a tantárgyelem tanulása során sajátítsa el a hallgató az idegen kultúrákra való

odafigyelés kompetenciáját, legyen érzékeny a más kultúrával szemben, hogy megtanulja más perspektívából is érzékelni a világot;

• sajátítson el a hallgató egy stratégiát és kompetenciát más kultúrák megismerésére és kezelésére, önállóan is bővítse tudását;

• fedezze fel a német anyanyelvűek kommunikációjának és interakcióinak azokat a specifikus vonásait, amelyek a társadalom szociokulturális környezetét meghatározzák;

• ismerje meg a hallgató általános tájékozottsági szinten a német nyelvű országok - Németország, Ausztria, Svájc és Liechtenstein - földrajzát és gazdaságföldrajzát;

• a tantárgy oktatása során szerezzen áttekintést az országismeret keretein belül a különböző aktuális társadalmi témákról, a súlypont a Német Szövetségi Köztársaság.

• használja a hallgató a tantárgy oktatásához használt tankönyvet, melyhez gazdag képanyag társul, továbbá videofilmek, melyek a szövegeket lazábbá kívánják tenni, ugyanakkor a befogadást mélyíteni szeretnék;

• foglalkozzon a különböző témákkal, melyek a vitatkozást hivatottak elősegíteni és saját hazájukkal történő összehasonlításra serkentenek;

• tudjon önállóan anyagot gyűjteni egyes témákhoz és azt súlypontozva, érdekfeszítő előadással a csoportnak prezentálni.

• legyen képes szóban és írásban számot adni tudásáról, a tanult szókincs felhasználásával.


a szemináriumot ajánlott megfelelő technikai felszereltségű tanteremben tartani; biztosítani kell a hallgatónak a kézikönyvekhez, hangzó és videó-anyagokhoz, továbbá

az Internethez a hozzáférési lehetőséget; figyelembe kell venni a hallgatói visszajelzéseket és be kell építeni azokat a tantárgy

oktatásába.

KÖTELEZŐ IRODALOM:1. Susanne Kirchmeyer: Blick auf Deutschland Klett Verlag Stuttgart

2. Renate Luscher: Landeskunde Deutschland. Von der Wende bis heute. Aktualisierte Fassung 2004/2005 Max Hueber Verlag Ismaning Deutschland 2005.

AJÁNLOTT IRODALOM:1. Heinke Behal-Thomsen/Angelika Lundquist-Mog/Paul Mog: Typisch Deutsch? –

Arbeitsbuch zu Aspekten deutscher Mentalität Langenscheidt Berlin und München 1993

2. Landeskundliches Lernen In: Fremdsprache Deutsch 1998/1 Goethe-Institut München, Klett Verlag

Kultúrtörténeti beszédgyakorlatokTantárgyelem neve Heti

óraszám

Lezárási forma

Kredit

Státus K/V/S

z.

Javasolt szemeszte

r


TBN07M21sKultúrtörténeti beszédgyakorlatok

1* gyj 2 K VIII. TBN07M19s


• a hallgatók bepillantást nyernek a német nyelvterület történelmének néhány korszakába, megismerkednek annak egyes művészeti irányzataival;

• történeti-kulturtörténeti alapismeretekkel bővül a hallgatók irodalmi tudása, a német nyelvterületről korábban nyert ismeretei;

• a történelem nem elsősorban esemény- és évszámközpontú megközelítése, hanem a korabeli életmód tematizálása;

• megismeri a hallgató a korszerű általános műveltséghez tartozó, tágabb értelemben vett német kultúrát;

• a német történelem egy-egy korszakának emberközelbe hozása a korabeli életmód, ruházat, szokások bemutatásán keresztül;

• az interkulturális ismereteken keresztül a hallgató empátiás készségének fejlesztése: közelebb kerül az anyanyelvi beszélőhöz, megérti mentalitását, habitusát;

• ha a hallgató későbbi nyelvórája során történelmi témát is érintő cikkel, irodalmi művel, hagyománnyal találkozik, képes lesz azt kompetens módon kezelni;

• a tartalomalapú nyelvoktatás keretében megismerkedik a hallgató a történelmi szaknyelv alapjaival;

• képes lesz a nyelvterületen élő kollégákkal egyes történelmi témákról is értekezni.

TARTALOM:

A céloknak megfelelő kompetenciák kialakítását a hallgatók a német történelembe és kultúrtörténetbe bevezető jegyzet egyes fejezeteinek tárgyalásával szerzik meg, valamint kapcsolódó szövegek és videóanyagok tanulmányozásával.

• Témakörök: a germánok életmódja és vallása; a Német-Római Császárság létrejötte;

a hűbéri piramis; harc az invesztitúráért; a lovagi kultúra; élet a középkori városokban; a reformáció és előzményei; a felvilágosodás kora és az ipari forradalom; az egységes német birodalom megteremtése; a gyermeknevelés, a divat tematizálása, rejtvények, értő olvasás-tesztek, divat- és életmódleírások, filmrészletek feldolgozásával.

KÖVETELMÉNY:

• az interkulturális ismeretek fejlesszék a hallgató empátiás készségét, rendelkezzen azzal a kompetenciával, hogy értse az anyanyelvi beszélő mentalitását, habitusát;

• a tartalomalapú nyelvoktatás keretében sajátítsa el a hallgató a történelmi szaknyelv alapjait;

• legyen képes történelmi témákról is értekezni;• elő tudja adni az egyes korszakokról tanult ismereteket önállóan összefoglalva,

szaknyelvi kifejezéseket is alkalmazva;• legyen képes a különböző témákról feltett kérdésekre adekvát módon, rövid

írásbeli választ is adni;• képes legyen tanítói munkája során a tanórán interkulturális ismeretek átadására, a

tanulók figyelmének felkeltésére a német nyelvű országok kultúrája iránt;• ezekhez a témákhoz tudjon motiváló, érdekes, játékos tanórarészleteket tervezni és

megvalósítani.


1. Szabó, János – Szalai, Imre (1991): Historische Landeskunde Germanistisches Institut der ELTE Budapest.

2. Parry, Christoph (2005): Menschen Werke Epochen. Eine Einführung in die deutsche Kulturgeschichte. Max Hueber Verlag Ismaning Deutschland.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Kilimann, Angela - Kotas, Ondrej- Skrodzki, Johanna (2008): 45 Stunden Deutschland/DaF: Materialien für den Orientierungskurs. Politik - Geschichte – Kultur, Klett Verlag.

2. Kappelhoff, Jens (2002): Geschichte Deutschlands. Mailand.3. Entdecken und Verstehen 1-3. Geschichtsbuch und Arbeitsheft. Cornelsen Verlag

Berlin. (1992)4. Ebeling-Birkenfeld (1972): Die Reise in die Vergangenheit Band 1-3. Westermann

Verlag Braunschweig.

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_3?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Johanna%20Skrodzki

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_2?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Ondrej%20Kotas

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Angela%20Kilimann

a német műveltségterületi képzés az i. félévben indul...

Documents