A muflon (O. gmelini musimon) A muflon (O. gmelini musimon) megítélése gazdálkodási és megítélése gazdálkodási és

természetvédelmi szempontbóltermészetvédelmi szempontból

Náhlik András Nyugat-Magyarországi Egyetem

Vadgazdálkodási Intézet

A fejlődéstörténet kezdete16 millió évvel ezelőtt Közép Ázsia

2 millió évvel ezelőtt Kínától Dél-Franciaországigterjedtek az argali-szerű vadjuhok. A klíma-változások miatt kihaltak

60-450 ezer évvel ezelőtt, a pleisztocénben argali- És muflonszerű vadjuhok egyaránt meghódították KisÁzsiából Európát, de a legutóbbi jégkorszakban kihaltak

Ovis antiquaKisebb és nagyobb testű

Ovis ammon polii (120-140)Ovis sp. gmelini? (120-130)

Ovis sp. gmelini?

A muflon és a bezoár kecske terjedése a mediterrán térségben (Masseti nyomán)

Örmény muflonOvis gmelini gmelini

Anatóliai muflonOvis gmelini anatolica

Isfahán muflonOvis gmelini isphahonica

Ciprusi muflonOvis gmelini ophion

Vörös juhOvis gmelini gmelini x Ovis vignei arkal

Kerman juhOvis gmelini laristanica x Ovis vignei blanfordi

ÉvParaméter

94/95 95/96 96/97 97/98 98/99 99/00 00/01

Születési arányszám (n) 1.0 (21) 0.95 (19)

0.93 (14)

1.0 (10) 0.95 (19)

1.04 (28)

1.09 (47)

Újszülött elhullás (n) 0.07 (73)

0.03 (61)

0.18 (51)

0.15 (33)

0.10 (43)

0.10 (22)

0.21 (30)

Bárány nyári elhullási arány (n)

0 (82) 0 (88) 0.02 (50)

0.03 (36)

0.02 (50)

0 (17) 0.03 (52)

Bárány téli elhullási arány (n) 0.03 (62)

0.46 (50)

0.34 (35)

0.15 (33)

0.30 (39)

0.28(35) 0.11 (36)

Felnőtt elhullási arány 0 0.12 0 0 0 0.03 0

Állománygyarapodás 0.49 0.14 0.22 0.38 0.30 0.33 0.37

Hasznosítási arány 0.35 0.25 0.14 0.16 0.11 0.20 0.16

Állománygyarapodás a hasznosítás után

0.14 - 0.11 0.08 0.22 0.19 0.13 0.21

A muflon szaporodási jellemzői

Egy szabad területi és egy zárttéri állomány összehasonlításaA juhok testméretei a két vizsgált állományban

Test-hossz Mar-magasság

Öv-méret

Nyakkör-méret

Test-tömeg

Zárttériállomány

Átlag 107,9 66,3 76,2 29,7 13,3

n = 11 Szórás 7,89 4,73 5,27 2,69 5,02

Szabadterü-leti állomány

Átlag 110,0 69,5 84,5 35,9 20,0

n = 24 Szórás 6,51 4,76 5,36 4,27 1,94

A két populáció endoparazita fertőzöttségePS - a bélcsatorna parazitáinak fajszám átlaga; PN - a paraziták összes száma; DIDE - a lándzsás mételyek (Dicrocoelium dendriticum) átlagos száma; I - zárttéri állomány; II - szabad területi állomány

n PS PN DIDE

Juh I fiatal 2 5,5 103 348

I középkorú 7 5,5 67 3163

Juh II fiatal 3 3,0 10 57

II középkorú 7 3,9 26 123

II öreg 2 6,0 65 23

Kos I fiatal 1 5,0 76 0

I középkorú 2 3,5 141 687

Kos II fiatal 2 4,5 68 66

II középkorú 4 2,8 21 224

II öreg 6 3,3 37 171

A két muflonállomány vemhesülési rátája, ikervehem gyakorisága és szeptemberig felnevelt szaporulatának aránya

Vemhesülései ráta

Ikervehem gyakorisága

(%)

Felnevelt szaporulat

aránya

Zárttéri állomány 0,6 (n=8) 0 (n = 8) 0,57 (n = 45)

Szabadterületi állomány

1,0 (n = 26) 8 (n = 26) 0,93 (n = 95)

Értékelhető eredményt adnak?

Kizárásos kísérletekA muflonok, és más nagyvad fajok elől elzárt területek növényzetében 5 év alatt beállt változások a rendkívüli vadsűrűségű fehérvárcsurgói területeken volt csak látványos. Az itteni egyik, löszös, eróziónak kitett mintaterületen a nagyvad kizárása lehetővé tette a növényzet gyors megtelepedését. A másik, sziklagyepes, de kis lejtésű területen a növényzet összetételében nem, csak a növényzet magasságában volt észlelhető különbség.Az egyik, meredek süttői mintaterület sziklagyepén a bekerítéssel meg tudtuk akadályozni a folyton bekövetkező részleges eróziót, azonban a legelés illetve rágás elmaradása a gyep cserjésedését eredményezte, és jó néhány fafaj is megjelent. Ebből egyértelműen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a sziklagyep fennmaradását a nagyvad, illetve az élőhelyen leggyakrabban jelen lévő muflon biztosította.

Hoz-e a természetvédelem szempontjából minőségi visszalépést az élettársulások megváltoztatásához képest egy új faj

megtelepítése?

Köszönöm a figyelmet!