a magyar iskolarendszer csatlakozása az európai unió oktatáspolitikájához

A magyar iskolarendszer csatlakozása azEurópai Unió oktatáspolitikájához

Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Budapest, 2009. november 20.

1Mayer József- OFI

Néhány szó a 90’-es évekről

• 1985 – 2000 között a közoktatás rendszerében alapvető változások következtek be (tartalom, szerkezet, intézményfenntartói kör, finanszírozás stb.)

• Az ezzel párhuzamosan zajló globalizációs folyamatok és az info-kommunikációs forradalom az oktatásban is éreztette a hatását.

Mayer József- OFI 2

Két fontos tendencia:

• 1. A LLL –paradigma megjelenésea. Mi a paradigmatikus változás természete?b. S mi volt ennek a hazai „lecsapódása”?

• 2. A közoktatásban expanziós folyamatok indultak elMit jelent ez?


• Az Európai Unió átlagát tekintve a korai kimaradók aránya nem haladhatja meg a 10 százalékot - vagyis nem lehet ennél nagyobb azok aránya akiknek nincs befejezett középfokú végzettsége és mégsem vesznek részt oktatásban vagy képzésben;

• az Európai Unió átlagát tekintve a matematikai természettudományos vagy műszaki tudományos végzettséggel rendelkezők aránya legalább 15 százalékkal kell hogy növekedjen és ugyanakkor csökkennie kell ezen a téren a férfiak és nők közötti aránytalanságnak is;

• az Európai Unió átlagát tekintve a 22 évesek legalább 85 százalékának kell rendelkeznie befejezett középfokú végzettséggel;

• az alacsony olvasástudással rendelkező 15 évesek arányának 2000-hez viszonyítva legalább 20 százalékkal csökkennie kell az Európai Unió átlagát tekintve;

• az Európai Unió átlagát tekintve a felnőtt munkakorú népességnek a 25 és 64 év közötti korosztálynak legalább a 12 5 százaléka részt kell hogy vegyen az egész életen át tartó tanulásban.

4Mayer József- OFI

Lisszabon és következményei…A 2010-ig megvalósítandó öt európai oktatási és képzési cél a következő:

A fejlesztés kulcsterületeiként az alábbiak kerültek megnevezésre:

• 1. Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a közoktatásban.• 2. Széles és gazdag kínálat a szakképzésben, felsőoktatásban és a felnőttkori

tanulásban.• 3. Folyamatosan bővülő tanulási lehetőségek (IKT, munkahelyi tanulás, informális• tanulás).• 4. Pályaorientáció, tanácsadás és pályakövetés.• 5. Az informális és nem-formális tanulás elismerése.• 6. Hátrányos helyzetű és munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok• támogatása (lemorzsolódás megelőzése, esély az LLL-be való bekapcsolódásra.• 7. Újfajta tanítási / tanulási kultúra meghonosítása (új pedagógusszerepek,• minőségkultúra).


Az iskolázottság várható alakulása

0

5

10

15

20

25

30

35

40

2001 2006 2011 2016

8 osztálynál kevesebbetvégzettek aránya

8 osztályt végzettek aránya

középfokú végzettséggelrendelkezők aránya

felsőfokú végzettséggelrendelkezők aránya

.

A népesség iskolázottsága,

1930, 1960, 1970, 1980, 1990, 2001 és 2005 (%)

A következmények a közép –és felsőfokú oktatásban sem maradhattak el!

Ált.isk. Szakiskola Spec.Szisk. Gimn. SZKI Felsőoktatás0

200000

400000

600000

800000

1000000

1200000

1400000

1600000

1960/611990/912000/20012007/2008

8

Kapcsolódási pontok I.

a korai kimaradók (iskolaelhagyók) problémája - vagyis hogy a 18-24 év közötti korosztályban mekkora az a hányad amelyiknek nincs befejezett középfokú végzettsége és mégsem vesz részt oktatásban vagy képzésben;

9Mayer József- OFI

A legnagyobb probléma: a nem tanulók

1985/86 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/960

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Összes továbbtanulóNem tanul

10

A második nagy probléma: a kimaradók

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 19980

5

10

15

20

25

30

35

gimnáziumSZKISZmKÖsszes kimaradóAz összes kimaradó a 18 évesek között

11

Kapcsolódási pontok II.

• a befejezett középfokú képzettség megszerzése - vagyis hogy a 25-64 éves korosztály (illetve más mutató szerint a 22 évesek hány százaléka) mekkora hányada rendelkezik befejezett középfokú végzettséggel;


A középfokú oktatásba felvettek tendenciája

5% 3%

40%

23%

2%

27%

6 évfolyamos gimnázium 8 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium

Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola

Kapcsolódási pontok III.

a matematika a természettudományok és a műszaki tudományok részesedése az oktatásban és a képzésben - vagyis hogy a 20-29 éves korosztályban tízezer lakos közül hány rendelkezik matematikai természettudományos vagy műszaki tudományos végzettséggel és hogy ezen belül milyen a nemek aránya.

TÁMOP.6.2.1. Új tanulási formák és rendszerek (2010- 2013-2017)

14Mayer József- OFI

Kapcsolódási pontok IV.

• az alapkészségek elsajátítása - vagyis hogy az alapvető elsajátítandó képességek (kulcskompetenciák) közül, amelyeket az európai oktatási és képzési rendszerek részletes munkaprogramja rögzített:

• milyen szintet érnek el a 15 évesek az olvasás • továbbá a matematikai és

• természettudományos írni-olvasni tudás (literacy) területén; Lásd erről: PISA - jelentések


http://oktatas.gallup.hu/Opinion/iw030514.htm

Olvasó és nem olvasó tanulók

Naponta Hetente Ritkábban Soha0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

6/8.évf.G4.évf.G.SZKISZI

16

Kapcsolódási pontok V.

• az egész életen át tartó tanulás biztosítása - vagyis hogy a 25 és 64 év közötti korosztály mekkora hányada vesz részt az életen át tartó tanulásban


Az egész életen át tartó tanulásról szóló stratégia 2005 őszén (2212/2005. (X. 13.) Korm.Határozat) kormányzati szinten elfogadásra került.

• A prioritások:• 1. Az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése.• 2. Az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak erősítése.• 3. Új kormányzási módszerek, közpolitikai eljárások alkalmazása.• 4. Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi

ráfordításainak növelése.• 5. Az oktatás, képzés minőségének javítása.


25-64. év között tanulók


Svédo. Dánia Finno. Szlovénia Írország Horváto. Franciao. Olaszo. Portugália MO. Románia Bulgária0

5

10

15

20

25

30

35

Kapcsolódási pontok V.

• Integráció – szegregációTámogató programok és rendszerek működtetésea. Phare – programokb. QUALc. Tanodák d. OIHe. Arany János Tehetséggondozó Program


Hogyan jelenik meg az integráció az iskolai dokumentumokban?


Összefoglalás I: A hazai oktatás és az EU

• Demográfiai folyamatokból adódó problémák• Az iskolarendszerből kilépők problémái (a pályakezdő

munkanélküliségtől a sikeres munkaerő-piaci stratégiákig)• A tankötelezettség felemelése (A szakképzés dilemmái)• Ágazatközi együttműködés – LLL politika (a sikerhez nem csak

pedagógiai eszközök kellenek!)• A tudásgazdaság által igényelt kompetenciák előtérbe állítása

(egy rossz dilemma: ismertek versus kompetenciák)• Orientáció, pályaválasztási tanácsadás (A régi módon nem

megy!)• A leszakadókra irányuló speciális figyelem (Kulcs: a társadalmi

kohézió erősítése)

23

Összefoglalás II. Az EU új generációs programjai2007-2013.

2006 november (Európa Parlament és Tanács) – LLL - program (6970 M. EU)• (Erasmus, Leonardo, Grundtvig, Comenius) →Fiatalok lendületben (Youth in Action)• Fiatalok Európáért - Európai Önkéntes Szolgálat - Fiatalok a világban - Ifjúságsegítők

támogatása - Ifjúságpolitikai együttműködések (A nem formális nevelés támogatása)Alapvető célkitűzések:• Tudástársadalom megteremtése• A gazdasági fejlődés fenntartása• Több és jobb munkalehetőség biztosítása• A társadalmi kohézió megerősítéseSpecifikus célkitűzések:• Az egész életen át tartó minőségi tanulás fejlesztése, a magas teljesítmény elérése• LLL –tanulás európai térségeinek kialakítása• A tanulás vonzerejének, hozzáférhetőségének és a minőségének javítása• A kultúrák közötti párbeszéd javítása. • A nemek közötti egyenjogúság erősítése• Az egyén(iség) kiteljesedésének elősegítése

Köszönöm a figyelmü[email protected]


mailto:[email protected]

a magyar iskolarendszer csatlakozása az európai unió oktatáspolitikájához

Documents