A magyar bankszektor

1998. évi tevékenysége

Budapest, 1999

MAGYAR NEMZETI BANK

Készítette a Magyar Nemzeti Bank BankfõosztályaKiadja a Magyar Nemzeti Bank Titkársága

A kiadványt szerkesztette, tördelte és az interneten megjelentettea Magyar Nemzeti Bank Tájékoztatási osztályának Kiadványi csoportja

1850 Budapest V., Szabadság tér 8–9.Telefax: 302-3601

A kiadásért felel: Dr. Kajdi JózsefTerjesztés: Molnár Miklós

Telefon: 312-4484Internet: http://www.mnb.hu

A bankrendszer mûködési és szabályozásikörnyezete · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 5

Makrogazdasági környezet · · · · · · · · · · · · · · · · · · 5

Változások a bankrendszer szabályozásában · · · · · · · · 6

A piaci struktúra és a kamatok alakulása,a hitelintézetek tulajdonosi összetétele · · · · · · · · · · · · · 8

A piac mérete, növekedése · · · · · · · · · · · · · · · · · · 8

A vállalkozói és lakossági kamatok alakulásaa bankrendszerben · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 10

Tulajdonosi struktúra · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 10

A bankpiac üzletágainak elemzése · · · · · · · · · · · · · · · · 12

A vállalkozói üzletág alakulása 1998-ban · · · · · · · · · · 12

A vállalkozói üzletág ügyfelek szerintiszegmentációja · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 12

Ágazati szegmentáció · · · · · · · · · · · · · · · · · · 12

Termékek, szolgáltatások · · · · · · · · · · · · · · · · 12

A lakossági piac változásai, új termékek és szolgáltatások1998-ban · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 13

Ügyfélszegmensek a lakossági piacon · · · · · · · · · 14

Termékek, szolgáltatások · · · · · · · · · · · · · · · · 14

Bankkártyák · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 14

Fiókhálózat · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 15

3

TARTALOM

A bankok mérlegszerkezetének elemzése · · · · · · · · · · · 16

A mérlegstruktúra alakulása · · · · · · · · · · · · · · · · · 16

Tõkemegfelelés, saját források · · · · · · · · · · · · · · · · 18

Idegen források · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 20

Kihelyezések · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 22

A bankrendszer mérlegen kívüli tevékenysége · · · · · · · · 26

A bankrendszer portfóliójának minõsége · · · · · · · · · · · 28

A bankrendszer eredménye · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · 30

4

TARTALOM

A BANKRENDSZER1998. ÉVI

TEVÉKENYSÉGE

A BANKRENDSZER MÛKÖDÉSIÉS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE

Makrogazdasági környezet

hazai és a nemzetközi pénz- és tõ-kepiacokon optimista várakozá-sokkal indult a múlt év. A hazai

makrogazdasági és pénzügyi mutatókkedvezõen alakultak, ez a bankszektor1997. évihez hasonló mértékû fejlõdésétvetítette elõre (errõl tanúskodnak a ban-kok 1998 évi üzletpolitikai tervei is). Az1997-ben megélénkülõ gazdaság növeke-dése 1998. harmadik negyedévéig töretlenvolt, azonban ekkor már mutatkoztak anövekedés lassulásának külsõ és belsõ je-lei. 1998-ban az exportnövekedés mellett abelföldi kereslet bõvülése is kellett a ter-melés növekedéséhez, ami azonban im-portigénye miatt rontotta a fizetési mérle-get.

A GDP közel kétharmadát kitevõ lakos-sági fogyasztás növekedése a elmúlt év fo-lyamán számottevõen gyorsult. A beruhá-zások növekedése az év végére lelassult.1998-ban az infláció a várakozásokat ismeghaladó mértékben csökkent.

A háztartások nettó megtakarítása22%-kal volt magasabb, mint 1997-ben.A háztartások pénzügyi vagyonának ala-kulásában is tükrözõdik az év makrogaz-dasági szempontból való kétfelé osztható-sága. Az év elsõ felében dinamikusan nõtta nem pénzintézeti értékpapírok, különö-sen az állampapírok és a tõzsdei részvé-

nyek súlya a vagyonon belül. Ez a növeke-dés alapvetõen a takarékbetétek, betéti ok-iratok és a devizabetétek rovására történt.A második félév folyamán az elsõ félév-ben tõzsdei részvényekbe fektetett pénztúlnyomó része visszaáramlott bankbetét-be. Az állampapír megtartotta relatív sú-lyát. A devizabetétek részarány-csökke-nésének az elmúlt két évben tapasztalt di-namikája a megnövekedett árfolyam-volatilitás miatt 1998 második felébenmegtört. Az életbiztosítók, mint nem ban-ki pénzügyi közvetítõk az utóbbi két év-ben nem tudták lényegileg emelni a pénz-ügyi közvetítésben betöltött szerepük sú-lyát.

1998 folyamán a jegybanki eszköztár-ban több komolyabb módosítás történt.Felfüggesztésre került az MNB-kötvényelõre meghirdetett kamat melletti rendel-kezésre állása és az MNB bevezette a zéró-kupon kötvény kéthetenkénti mennyiségiaukcióját. A jegybank megszüntette azegyhetes aktív és passzív repót, valamint

5

A

1

1 A bankszektor mérlegének elemzésekor a teljes bank-rendszert mutatjuk be, azonban az eredményalakulás és aportfólió minõségének bemutatásakor a Postabank és aRealbank számait figyelmen kívül hagytuk, mivel ezenbankok esetében több év alatt felhalmozott veszteségekkerültek elszámolásra az elmúlt évben, így mind a bázis,mind a tárgyév adatai torzítottak. A Postabank konszoli-dációjában aktív szerepet játszó MFB ugyanezen adatait iskihagytuk az elemzésbõl. A Postabank és az MFB tõke-helyzete azóta állami közremûködéssel rendezõdött, a Re-álbank pedig felszámolás alatt áll.

az egyhetes betéti konstrukciót. Ezzelegyidõben az egyhónapos betét esetében akorábbi folyamatos rendelkezésre állást aheti kétszeri szakaszos rendelkezésre állásváltotta fel. Végül szeptember 1-jétõl kéthétrõl egy hónapra módosult a tartaléko-lási periódus hossza, amely lehetõvé tette,hogy a banki likviditásmenedzsmentkönnyebben kezelhesse az adófizetésekmiatti, hónapon belüli likviditási ciklust.

A magyar gazdaság kedvezõ kilátásaiés a kedvezõ nemzetközi fejleményekeredményeként az év elejétõl áprilisig nö-vekedett a konverziós forintkereslet és aforintkamatok egyenletesen csökkentek.Májustól azonban a forintbefektetésektõlelvárt kamatprémium és ezen keresztül apiaci hozamszint emelkedése, a részvény-árak volatilitásának növekedése és forintárfolyamának sávon belüli gyengülésevált jellemzõvé. Az orosz válság következ-ményeként a tõkeáramlás iránya megfor-dult, és ezért szeptember elejétõl októbermásodik feléig a jegybank intervenciórakényszerült az árfolyamsáv gyenge szé-lén. Az intervenció jelentõsen megcsapol-ta a bankrendszer likviditását, ami költsé-gesebbé tette a bankok likviditásmene-dzselését (amihez hozzájárultak a megvál-tozott jegybanki eszköztárhoz való alkal-mazkodás problémái is). A bankok eseten-ként aktív repó igénybevételére is kény-szerültek.

A válság a bankokat saját mérlegeikenés brókercégeiken keresztül is érintette.Számos bank kényszerült tõkeemelésrebrókercégében, a tõzsdei árzuhanás, vala-mint a forint árfolyamváltozásai okoztaveszteségek miatt.

Az országkockázati szabályozás beve-zetése, illetve a bankok prudens céltarta-lékképzése az országkockázatok tekinte-tében mérsékelte a válság okozta problé-mákat. Az orosz gazdaság megrendülésea vállalati ügyfélkör egy részét súlyosanérintette. Szektorális „credit crunch”azonban nem alakult ki.

Változások a bankrendszerszabályozásában

hitelintézeti törvény módosítása(1997. évi CLVIII. tv.) 1998. januárelsejétõl lépett hatályba, de a

nagyrészt technikai jellegû változások ér-demben nem befolyásolták a bankrend-szer mûködését. A legfontosabb változás,melynek hatása hosszabb távon jelentõslehet, a külföldi hitelintézetek fióknyitásá-nak engedélyezése. A módosított Hpt.még nem EU-konform módon szabályoz-za a külföldiek magyarországi fiókjait,ugyanis dotációs tõkekövetelményt állít,amely a prudenciális szabályok (tõkemeg-felelési mutató, nagyhitel és befektetésikorlátok stb.) alapjául is szolgál, azaz gya-korlatilag leányintézményként kezeli abankfiókokat. A fióknyitás további feltéte-le az ÁPTF és az anyabank felügyeleti ha-tóságai közötti együttmûködési megálla-podás megkötése is. A korábbi várakozá-sokkal ellentétben egyetlen külföldi tulaj-donban lévõ magyarországi bank sem ala-kult át fiókká 1998-ban.

A jelenleg érvényben lévõ korlátozórendelkezések azonban Magyarország EUcsatlakozásakor megszûnnek, vagyis aprudenciális elõírások a külföldi bank tõ-kéjéhez lesznek kötve. Mindez hosszabbtávon jelentõs mértékben átstrukturálhat-ja a hazai bankrendszert.

Különös aktualitást adott az ázsiai és azoroszországi pénzügyi válság az ország-kockázat kezelésérõl szóló prudenciálisszabályok megalkotásának. Bár az elõké-szítõ munkák már több éve folytak, a sza-bályozó hatóságok közötti véleménykü-lönbségek miatt csak 1998 októberébenkerült bevezetésre az új szabályozás(25/1998. PM rendelet), amely az ország-kockázat fedezésére céltartalékképzést írelõ a bankok számára.

Az új szabályozás életbelépése elõtt azMNB, élve az éven túli külföldi kihelyezé-

6

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A

seket illetõ devizahatósági szerepébõl fa-kadó engedélyezési jogkörével, az oroszés a jugoszláv partnerekkel szembeni koc-kázatvállalást csak céltartalékképzés elõ-írásával engedélyezte.

Ezzel jelentõsen mérsékelte az oroszválság nyomán kialakuló veszteségeket,hiszen egyrészt több bank így még arendelet hatálybalépése elõtt megképeztea szükséges céltartalékokat, másrészt

visszafogta az MNB által magas céltarta-lékkulcsokkal sújtott országokba irányulóaktivitást.

A nagykockázatok vállalására vonatko-zó szabályozás 1998-tól vált igazán effek-tívvé, amikortól – a kockázatvállalásra vo-natkozó limitek változatlansága mellett –a túllépések szankcionálása is bekerült aHpt-be: a nagykockázati limitek túllépésétle kell vonni a szavatoló tõkébõl.

7

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

II. A PIACI STRUKTÚRAÉS A KAMATOK ALAKULÁSA, A HITELINTÉZETEK

TULAJDONOSI ÖSSZETÉTELE

A piac mérete, növekedése

részvénytársasági formában mû-ködõ hitelintézetek száma 1998.december 31-én 44 volt (1997 vé-

gén: szintén 44), a szövetkezeti formábanmûködõ hitelintézetek száma pedig243-ra csökkent (1997: 250). Bár a bankokszáma az év folyamán nem változott, aváltozatlan struktúra mögött banki össze-olvadások és új bankalapítások húzódnakmeg.

A piaci szereplõk körében a következõváltozások történtek: 1998. január elsejé-vel megtörtént a CIB és a CIB HungáriaBank, valamint az ABN-Amro Bank Ma-gyarország és a korábbi MHB fúziója. Azelsõ félévben mûködési engedélyt kapottés megkezdte tevékenységét a Földhitel ésJelzálogbank Rt., valamint szintén meg-kezdte mûködését a már korábban enge-délyt kapott Cetelem Bank, mint szakosí-tott hitelintézet. A Nomura BefektetésiBank befektetési vállalkozássá alakult.December 30-i idõponttal a Polgári Bankbeolvadt a Pénzintézeti Központ Bankba

és így létrejött a Polgári KereskedelmiBank. Decemberben megkezdte mûködé-sét a francia tulajdonú Société GénéraleHungária Bank Rt. Egy lakás-takarék-pénztár is alakult, Otthon néven, oszt-rák-magyar tulajdonban.

1998-ban a részvénytársasági formábanmûködõ hitelintézetek összesített mérleg-fõösszege nominálisan 17,7%-kal emelke-dett, 5577 milliárd forintról 6559 milliárdforintra. A bankok 1998-ra vonatkozó üz-letpolitikai terveikben átlagosan 15%-osnominális mérlegfõösszeg-növekedéstprognosztizáltak. A 985 milliárd forintosmérlegfõösszeg-növekmény egyenletesenoszlott meg a két félév között. Az 1998. de-cember havi fogyasztói árindex 10,3%volt, ami a bankszektor 6,8%-os reálnöve-kedését jelenti. Takarék- és hitelszövetke-zetekkel együtt a nominális növekedés18%-os (a reálnövekedés 7%-os) volt.A teljes hitelintézeti rendszer mérlegfõ-összegének GDP-hez viszonyított aránya(év végi mérlegfõösszeggel számolva)68% volt 1998-ban. 1997-ben ez a mutató69% volt. (Lásd A) táblázat.)

8

A

A mérlegfõösszeg/GDPmutató problémái

A bankrendszer év végi mérlegfõösszegének a GDP-hez viszonyított aránya a bankiközvetítés mélységének mérésére a hazai és külföldi szakirodalomban széles körûenhasznált mutató. Használata azonban tartalmilag és módszertanilag is komolyanmegkérdõjelezhetõ. Közgazdaságilag sokkal értelmezhetõbbek az olyan mutatók,mint a bankrendszer által elõállított GDP aránya a teljes GDP-hez vagy a bankrend-szer eszközállományának aránya a teljes pénzügyi eszközállományhoz. Ezek a muta-tók azonban jelenleg Magyarországon csak jelentõs késéssel és nagy nehézségek áránállíthatók elõ.

A módszertani probléma abból következik, hogy egy stock jellegû változót (esz-közállomány) viszonyítunk egy flow jellegû változóhoz (GDP). Innen adódik az a pa-radoxon, hogy míg a bankrendszer mérlegfõösszege reálértelemben 7%-kal gyarapo-dott, addig GDP-hez viszonyított aránya 5%-os GDP-reálnövekedés mellett is csök-

A nagybankok (7 db) piaci részarányatovább csökkent, bár csoportjuk meglehe-tõsen heterogén képet mutat. Az elmúltévekben tapasztaltaknak megfelelõen1998-ban is a középbankok (12 db) mutat-

tak kiugró fejlõdést. A heterogenitás azon-ban 1997–1998-ban, a korábbi évektõl né-mileg eltérõen, már erre a csoportra is jel-lemzõvé vált. A középbankok 343 milliárdforintos mérlegfõösszeg-növekményének

9

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

kent. Az év végi mérlegfõösszeget ugyanis csak egy december/december inflációs rá-tával lehet deflálni. Csökkenõ infláció mellett a év végi hónap/hónap infláció kisebbmint az éves átlagos infláció, amelyet viszont a flow változók deflálásához kell hasz-nálni. A mutató módszertanilag korrigálható, ha éves átlagos stock-kal dolgozunk,azaz az éves átlagos mérlegfõösszeg növekedését, illetve a GDP-hez viszonyított ará-nyát vizsgáljuk. A bankrendszer reálnövekedésének kiszámításához így használhatóa GDP-deflátor. A teljes hitelintézeti rendszer éves átlagos mérlegfõösszege 1997-rõl1998-ra 23%-kal nõtt, ami (13,7%-os GDP-deflátorral kalkulálva) reálértékben8,5%-os növekedésnek felel meg. Az éves átlagos mérlegfõösszeg GDP-hez viszonyí-tott aránya az 1997-es 60%-ról 62%-ra nõtt 1998-ban.

Ugyanakkor az a feltevés, hogy az elmúlt három évben a bankrendszer mérleg-fõösszegének alakulása a szigorúan vett kereskedelmi banki pénzügyi közvetítõi te-vékenység alakulását fejezi ki, megkérdõjelezhetõ. Az 1995 és 1998 féléve közötti idõ-szakban a deviza-forint konverzió kockázatmentes profitszerzési lehetõséget terem-tett a bankok számára, amely mesterségesen felduzzasztotta mérlegeiket. Az ilyenjellegû ügyletek pontos kiszûrése a bankrendszeri mérlegbõl azonban problémákkalterhelt. Ha pusztán az éves átlagos hitelállományt tekintjük, akkor 28%-os nominálisés 12,7%-os reálnövekedést kapunk 1997-rõl 1998-ra, GDP-hez viszonyított arányapedig az 1997-es 21%-ról 23%-ra emelkedett a tavalyi évben. A hitelállománymérlegfõösszegénél magasabb dinamikája arra utal, hogy a tényleges kereskedelmi-bankközvetítés mélysége 1998-ban jobban növekedett, mint ami a mérlegfõösszegalakulásából következtethetõ. Meg kell jegyezni, hogy a külföldrõl bevont források apénzpiaci instrumentumok mellett a hitelezés dinamikáját is finanszírozták. Atavalyiév második felének folyamatai a pénzpiaci konverzió megfordulása mellett a hitele-zés dinamikáját is visszavetették.

A) táblázatAz egyes hitelintézeti csoportok növekedése és piaci részaránya2

Mérlegfõösszeg (milliárd forint) Megoszlás (%)1998 1998 Index 1998 1998

január 1. december 31. dec./jan. január 1. december 31.

Nagybankok 3652,3 4164,4 114 62,14 60,06Ebbõl:

3 legnagyobb 2349,0 2756,1 117 39,97 39,755 legnagyobb 3054,5 3519,4 115 51,97 50,75

Középbankok 1316,8 1660,2 126 22,40 23,94Kisbankok 400,9 429,7 107 6,82 6,20Kereskedelmi bankok összesen 5370,0 6254,3 116 91,37 90,19Szakosított hitelintézetek 197,5 277,3 140 3,36 4,00Lakás-takarékpénztárak 9,1 27,2 300 0,15 0,39Szövetkezeti hitelintézetek 300,7 375,5 125 5,12 5,42Hitelintézeti rendszer összesen 5877,3 6934,3 118 100,00 100,00

2 Nagybankok: 4%-os piaci részarány felett; középbankok: 1 – 4% piaci részarány; kisbankok: 1% alatti piaci részarány.

közel 70%-a esett az elsõ félévre. Az oroszválság ezeknél a bankoknál is éreztette ha-tását. A kisbankok (17 db) összességébennagyon csekély növekedést tudtak felmu-tatni. Kiemelkedõ mértékben az alacsonybázisról induló, de erõs anyabankiháttérrel rendelkezõ hitelintézetek növe-kedtek. Minden bankcsoportban vannakkiforrott üzleti stratégiával rendelkezõ, azutóbbi években stabil fejlõdést felmutatnitudó és piacvesztõ, világos középtávú üz-letpolitikai elképzelésekkel nem bíró ban-kok egyaránt.

A szakosított hitelintézetek (4 db) szá-ma kettõvel gyarapodott, de a már meglé-võ két hitelintézet önmagában is dinami-kusan növekedett. A lakás-takarékpénztá-rak (4 db) még növekedési potenciáljukelején vannak így nagy növekedési ütemettudnak produkálni, bár az új kötésállo-mány dinamikája elmaradt a várttól.

A bankrendszer koncentrációja lénye-gében nem változott. A legnagyobb, a há-rom legnagyobb és az öt legnagyobb bankpiaci részesedése ugyan némileg továbbcsökkent 1998 folyamán (ez utóbbiaké job-ban), de a piaci koncentrációt mérõHerfindhal index valamelyest emelkedett:1996: 1107, 1997: 961, 1998: 973.

A vállalkozóiés lakossági kamatokalakulásaa bankrendszerben

banki kamatok 1995 õsze óta tartócsökkenõ trendje 1998 augusztu-sáig folytatódott, amelyet átmene-

tileg az orosz válság nyomán kialakultpénz- és tõkepiaci krízis szakított meg.A rövid lejáratú vállalkozói hitelkamatok2 százalékpontos, illetve a betéti kamatok2,5 százalékpontos mérséklõdése azonbanelmaradt a pénzpiaci irányadó hozamokcsökkenésének mértékétõl.

A hitelkamatokban lévõ (a piaci hozamfölötti spread-del mért) kockázati felárcsökkenési trendje megállt 1998-ban. Azátlagos kockázati felár 1998-ban jellemzõnövekedése a meglévõ ügyfélkör helyze-tének romlásával és/vagy a kockázato-sabb ügyfélkör felé való nyitással magya-rázható.

1998-ban ugyancsak megtört a vállal-kozói kamatkülönbözet csökkenésénektendenciája. Az év közepéig még a kamat-különbözet enyhe mérséklõdését figyel-hettük meg, a kamatkülönbözet minimu-mát (3,5 százalékpont) júniusban érte el.Ezután szeptemberig mérsékelten, majdaz utolsó negyedévben erõteljesebben (évvégére 4,4 százalékpontra) nõtt a kamat-különbözet, ami a már említett tényezõkmellett a pénzpiaci események miatt el-szenvedett veszteségek részbeni kompen-zálásával is összefüggésbe hozható.

A vállalkozói hitel- és betéti kamatok-hoz képest is lassabb ütemûnek bizonyulta lakossági betéti kamatok csökkenése,12 hónap alatt az éven belül lekötött beté-tek átlagkamata 1,8 százalékponttal mér-séklõdött. A rövid lejáratúakhoz viszo-nyítva valamivel gyorsabban csökkentekaz éven túli lekötésû betéti kamatok(–2,2 százalékpont).

Elsõsorban a lakossági hitelezési piacoligopolisztikus szerkezetével magyaráz-ható, hogy a vállalkozói üzletágban meg-szokotthoz képest jóval visszafogottabbütemben, átlagosan 0,4 százalékponttalmérséklõdtek a lakossági hitelkamatok.Az elõbbieknek megfelelõen 1998-ban tá-gult a lakossági hitel- és betéti kamatokközötti különbség.

Tulajdonosi struktúra

agyarországon az állami tulajdo-nú bankok privatizációja 1997-bengyakorlatilag befejezõdött, ezért

1998-ban már nem történt jelentõs válto-

10

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A

M

zás a bankrendszer tulajdonosi struktúrá-jában. Megállt az a korábbi évekre jellem-zõ tendencia, mely szerint a külföldiek– elsõsorban hitelintézetek – egyre na-gyobb részesedést szereztek a magyarbankokban. A belföldi és külföldi tulajdo-nosok tulajdoni részarányának múlt éviváltozása éppen ezért csak tized százalé-kokban mérhetõ. (Lásd B) táblázat.)

Szignifikáns változások történtek azon-ban az állami tulajdonon belül az ÁPV Rt.javára. A TB-alapok „államosítása” ésegyes bankok tõkehelyzetének rendezése,valamint a Földhitel- és Jelzálogbank in-dulása is hozzájárult az ÁPV Rt. tulajdoniarányának növekedéséhez.

Az egyéb belföldi tulajdon kategóriájánbelül az alábbi jelentõsebb változások em-líthetõk meg. A belföldi hitelintézetek tu-lajdoni részaránya elsõsorban két kisbanktulajdonosváltása következtében nõttmeg. A vállalkozások 8 milliárd forintotmeghaladó részesedéscsökkenése teljesegészében a Postabank és a Realbank tõ-keleszállításából ered, a belföldi magán-személyek tulajdoni részarányának meg-

duplázódása viszont fõként a tõzsdén for-galmazott banki részvények tulajdoni át-strukturálódásából ered.

Bár a külföldi hitelintézetek több mint15 milliárd forinttal növelték tulajdonré-szüket a magyar bankrendszerben,összességében ez csak 1 százalékpontosrészarány-növekedést jelent. Az egyébkülföldi tulajdonosok azonban nettó el-adók voltak 1998-ban.

Az elsõbbségi részvénytulajdonosoktulajdoni hányadának 1,7 milliárd forintos(40%-os) bõvülése mellett a visszavásároltsaját részvények állománya szintén jelen-tõs ütemben nõtt az elmúlt évben, azon-ban az elsõbbségi részvényekkel együtt-véve továbbra is elhanyagolható hánya-dát teszik ki a magyar bankrendszer jegy-zett tõkéjének.

11

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

B) táblázatA bankrendszer tulajdonosi struktúrája3

1997. december 31. 1998. december 31.

millió forint % millió forint %ÁPV Rt. 47 578,2 15,54 68 763,1 20,87Egyéb állami 14 800,9 4,83 2 782,9 0,84

Állami összesen 62 379,1 20,37 71 546,0 21,71Hitelintézetek 18 835,8 6,15 24 574,7 7,46Befektetési vállalkozás, biztosító 6 086,9 1,99 2 821,5 0,86Vállalkozások 21 510,2 7,03 13 007,0 3,95Magánszemélyek 4 804,4 1,57 9 209,7 2,79Egyéb 426,4 0,14 621,5 0,19

Egyéb belföldi összesen 51 663,7 16,87 50 234,4 15,24Belföldi összesen 114 042,8 37,25 121 780,4 36,96

Külföldi hitelintézetek 149 536,6 48,84 164 682,1 49,97Egyéb külföldi 35 999,7 11,76 34 236,8 10,39

Külföldi összesen 185 536,3 60,60 198 918,9 60,36Elsõbbségi részvénytulajdonosok 4 154,5 1,36 5 816,2 1,76Visszavásárolt részvény 2 448,2 0,80 3 014,0 0,91

Összesen 306 181,7 100,00 329 529,5 100,00

3 Az 1997. december 31-i összes tõkére vonatkozó ada-tok a CIB I, CIB II., illetve az MHB és az ABN-AMRO Bank1998. január 1-jei egyesülése miatt különböznek az elem-zés más részeiben használt 1998. január 1-jére vonatkozójegyzett tõke számoktól. Mivel az egyesülések utáni össze-vont adatok tekinthetõk megfelelõ bázisnak, a követke-zõkben az elemzés során mindenütt az egyesült bankokjanuár 1-i adatait használjuk, bár a jelölés 1997. december31.

A BANKPIAC ÜZLETÁGAINAKELEMZÉSE

A vállalkozói üzletágalakulása 1998-ban

A vállalkozói üzletág ügyfelek szerintiszegmentációja

olytatódott 1998-ban az az elmúltévekben jól megfigyelhetõ folya-mat, hogy a korábban kizárólag

nagyvállalati bankok óvatosan elmozdul-nak a kisebb vállalkozások irányába. A jö-vedelmezõség fenntartása, illetve növelé-se érdekében költségeik csökkentésére,valamint a technológiai fejlesztések nö-vekvõ forgalmat biztosító hasznosításáratörekszenek. A vállalkozói üzletág az ügy-fél-szegmentáció szempontjából továbbrais élesen elválik corporate ügyfelekre (ex-portképes nagy- és középvállalatok, mul-tinacionális cégek) és retail ügyfelekre(kisvállalatok, egyéni vállalkozók).

A corporate ügyfelek szegmensébenévek óta kínálati piac uralkodik. A nagy-vállalati ügyfélkör hitelezését az egyedikonstrukciók kialakítása mellett az éles ár-verseny jellemzi. E cégek korábbi finanszí-rozói, számlavezetõi alapvetõen megtar-tották megszerzett pozícióikat. A közepesméretû bankok elsõsorban a nagyvállala-tok második, harmadik számú bankja-ként, illetve szindikált hitelezõként része-sülnek ebbõl az ügyfélkörbõl.

A kisvállalkozói szektorban azonban abankok még mindig a számlavezetést ésaz ehhez kapcsolódó szolgáltatáscsoma-gok értékesítését preferálják a ténylegeshitelezéssel szemben. Elsõsorban a kö-zép-és kisvállalatok irányába nyitni kívá-nó bankok vesznek részt elõszeretettel hi-telprogramok finanszírozásában, illetverefinanszírozásában, egyrészt azért, mertezáltal növelhetõ azon ügyfelek száma,akiknek standard termék- és szolgáltatás-csomagjaikat értékesíteni tudják, másrészt

e programokba gyakran bekapcsolódnakgaranciaszervezetek, amelyek csökkentika kihelyezések kockázatát. Ugyanakkor azMNB, illetve az MNB közvetítésével nyúj-tott refinanszírozási hitelprogramok köré-be sorolható E, MRP, Start, Japán, Reorga-nizációs és Vagyontárgy megvásárlásáranyújtott hitelkonstrukciók állományaösszességében folyamatosan csökkent.

Ágazati szegmentáció

A bankok között jelentõs verseny alakultki a húzóágazatokban – energia-, gyógy-szer-, élelmiszer-, távközlési szektor – mû-ködõ corporate ügyfelekért. Ez – tekintet-tel a kínálati piacra – szolgáltatási, illetveárversennyé vált, jelentõs elmozdulásokazonban nem történtek. A második félév-ben az orosz válság hatása egységesen rá-nyomta bélyegét az élelmiszer- és gyógy-szer-ipari ágazatra. A térség exportõr vál-lalatait szûk likviditás jellemezte.

A mezõgazdaság hagyományos finan-szírozói mellett néhány bank kiemelt ága-zatként kezdte el finanszírozni a mezõ-gazdaságot. Ugyanakkor az élelmiszer-ipar finanszírozásában a bankok kisebbkockázatot és nagyobb jövedelmezõségetvélnek, mint a mezõgazdaságban, ezértstratégiájuk eltérõ aszerint, hogy a teljesagrárgazdasági vertikumot vagy csak azélelmiszeripart hitelezik.

A hitelintézetek jelentõs üzleti lehetõsé-get látnak az energiaszektor finanszírozá-sában is. Az új ügyfelek megszerzése ré-giószinten kiemelkedõ stratégiai cél egyesbankok esetében.

Termékek, szolgáltatások

A vállalati üzletágban tovább erõsödött aza tendencia, hogy a bankok elmozdulnaka tradicionális banki és finanszírozási for-máktól a fejlettebb, bonyolultabb termé-

12

F

kek irányába. A kifinomultabb konstruk-ciók kialakítását egyre ösztönzi az egymásközötti verseny és az, hogy a vállalatok sa-ját forrásból való felhalmozása várhatóannövekedni fog, illetve a tõkepiac fejlõdéserévén más finanszírozási források is elõ-térbe kerülnek.

1998-ban dinamikusan nõtt a beruházá-sok finanszírozása és a konzorciális hitele-zés területén is a legtöbb bank igyeksziküzletet szerezni. Egyes, a nagyvállalatiügyfélkörbe betörni szándékozó bankok-nak gyakorlatilag a konzorciális hitelezés-ben való részvétel az egyetlen lehetõség,tekintettel a piaci túlkínálatra, illetve anagykockázati limitekre. Nem elhanya-golható szempont a hitelintézetek számá-ra az sem, hogy hírnevüket erõsbítiegy-egy kiemelkedõ projekt finanszírozá-sában való részvétel, ugyanakkor a szer-vezõi szerep jelentõs jutalékokat is bizto-síthat. A vállalkozói üzletág konzorciálishitelezésében új perspektívákat ad a kö-zép-kelet-európai térség egységes régión-ként történõ kezelése.

A bankok közötti verseny újabb, élezõ-dõ területe a kockázatkezelésre szolgálótreasury termékek fejlesztése, amit erõsenösztönöz az, hogy a vállalati ügyfélköregyre szofisztikáltabb termékeket és szol-gáltatásokat igényel.

A standard szolgáltatások köre egyreszélesedik, a corporate ügyfelek számáraáltalánossá vált a „business terminálok”alkalmazhatósága. Az elmúlt év soránszámos hitelintézet fejlesztette telefonosszolgáltatásait, és némelyek a mobil tele-fonos szolgáltatások területén is elõre tör-tek. Megkezdõdött az internetes kommu-nikációs csatornák kialakítása is.

A pénzforgalom területén új szolgálta-tásként a bankok többsége elindította acsoportos terhelés és jóváírás lehetõségét,ami a megelõzõ idõszakban jelentõs fej-lesztéseket követelt meg. A „cash-pooling” szolgáltatásról 1998. év végéreelmondható, hogy elterjedt.

Az euró bevezetésére a bankok felké-szültek, gyakorlatilag minden devizábannyújtott szolgáltatást a bevezetéssel egyidõben euróban is kínáltak ügyfeleiknek.

A lakossági piac változásai,új termékekés szolgáltatások 1998-ban

bankok 1998-ban a lakossági piacmásodik felosztására számítottakmind a betétgyûjtés, mind pedig a

hitelezés területén, elsõsorban a külföldönis jelentõs lakossági piaci pozíciókkal ren-delkezõ bankok terjeszkedése, a piaconvaló intenzív megjelenése miatt. Bár a ko-rábban domináns szereplõk piaci részese-dése a bankrendszer egészén belül mindeszköz, mind forrás oldalon némileg mér-séklõdött, a piac újrafelosztásáról mégsembeszélhetünk.

Általános jellemzõje a lakossági szol-gáltatások 1998-as fejlõdésének, hogynagyrészt az 1997-ben bevezetett termé-kek és szolgáltatások elterjedése, az állo-mányok felfutása volt a fõ irány. A bankoktöbbnyire az ekkor megfogalmazott stra-tégiájukat valósítják meg. 1998 sok bankszámára a felkészülés éve volt, az üzletágfejlesztése költségigényesebb szakaszábalépett (termékek kidolgozása, informati-kai újítások); a piac markáns átalakulása akövetkezõ években, az elfogadott straté-giák végrehajtása nyomán várható.

Ugyanakkor, ellenkezõ pólusként a ta-valyi évben több, a magyar piacon eddignem létezõ szolgáltatás is megjelent, egy-elõre kísérleti jelleggel: internetesbankolás, elektronikus fiókok. Ezek elter-jedése egy bevezetõ szakasz után várható,amikor eldõl, hogyan fogadják õket azügyfelek, mennyire kifizetõdõek.

Folytatódott az elmúlt éveknek az atendenciája, hogy a bankok törekednekegyéb intézmények (nyugdíjpénztárak,

13

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A

befektetési alapok, biztosítók) alapításá-val is bõvíteni szolgáltatásaik körét. Így azelmúlt évben több magán-nyugdíjpénztárés -biztosító is alakult. A bankok saját fiók-hálózatukat használják fel a termékek terí-tésére.

Ügyfélszegmensek a lakossági piacon

A lakossági piacon részesedésüket növel-ni akaró bankok körében továbbra sem ta-pasztalható az alacsonyabb jövedelmû ré-tegek felé történõ nyitás. A lakossági pia-con jelen lévõ bankok többsége a felsõ kö-zéprétegbe tartozó ügyfelek meglehetõ-sen szûk, de várhatóan növekvõ csoport-ját célozta meg szolgáltatásaival. A ban-kok ezen ügyfeleik igényeiknek megfele-lõ, korszerû, standardizált szolgáltatáso-kat nyújtanak. Ugyanakkor a retail piaconjelenlévõ, nagyobb fiókhálózattal rendel-kezõ bankok is törekednek olyan konst-rukciók kidolgozására, amelyeket ennek arétegnek kínálnak. A bankok a felsõ kö-zépréteg mellett leginkább a még közép-rétegbe tartozó, alacsonyabb, de rendsze-res jövedelemmel rendelkezõ rétegeketlátnák szívesen ügyfeleik között.

Termékek, szolgáltatások

Az általános fogyasztási hitelezés piacán amár régebben jelen lévõ bankok hitelállo-mányának dinamikus növekedése mellettváltozást az 1997 végén piacra lépõ és ab-ban az évben még minimális aktivitást fel-mutató bankok tevékenységének felfutásajelentett. E területen elsõdleges szempont-tá vált a gyors ügyintézés, aminek kereté-ben tovább bõvült a bevásárlóközpontok-ba, áruházakba telepített egységek száma.A lakossági hitelpiac egyetlen szegmense,ahol kínálati piac van és tényleges versenylétezik a bankok között, a fogyasztási hite-lezés egy konkrét területe, a gépjármûhi-telek.

A lakáshitelezés piacán 1998-ban semkövetkezett be dinamikus bõvülés, bártöbb, nem a retail piacon mûködõ bank is

bevezette konstrukcióját, azonban nemigyekeznek intenzív reklámkampánnyalismertté tenni ezen termékeiket; elsõsor-ban a már meglévõ, megbízhatónak tar-tott ügyfélkörnek kínálják. A lakás-taka-rékpénztárak megtakarításaihoz kapcso-lódó kihelyezések sem növelték jelentõsenaz állományt.

A lombard hitelek tervezett felfutása apénzpiaci válság hatására nem követke-zett be, ugyanakkor a bankok többsége to-vábbra is fenntartja konstrukcióit, a hitele-zés a fedezetként figyelembe vehetõ érték-papírok alapos megválogatásával járegyütt.

Bankkártyák

1998. év végén 25 bank és 144 takarékszö-vetkezet foglalkozott bankkártya-kibocsá-tással, a kártyák száma – 43%-os növeke-dés eredményeként – meghaladta a 2,9millió darabot, a velük lebonyolított for-galom pedig 1047 milliárd forintot tett ki.Az Europay kártyák részesedése 51%-ról60%-ra nõtt, a Visa 35%-ról 30%-ra csök-kent, a maradék 10% pedig a bankok sajátlogojával ellátott kártyái, valamint azAmex és a Diners kártyák között oszlikmeg. A bankkártyák mellett még mintegy200 ezer db, nem banki (fõként benzintár-saságok által kibocsátott) kártya volt for-galomban.

A külföldön és belföldön egyaránthasználható bankkártyák száma megkö-zelíti a 2,5 millió db-ot, melyek szinte ki-vétel nélkül ún. debit kártyák. A bankkár-tyák már a modernebb generációhoz tar-toznak, több mint háromnegyed részükcsak a biztonságosabb, elektronikus kör-nyezetben mûködik, és 90%-uk vásárlásrais használható. Ugyanakkor a hazai kibo-csátású bankkártyákkal Magyarországonlebonyolított tranzakciók 94%-a még min-dig készpénzfelvét volt 1998-ban.

A kártyaszám bõvülésével párhuzamo-san a bankok jelentõs összegeket fordítot-tak az ATM-hálózat bõvítésére, melyek

14

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

száma 33%-kal, összesen 2070-re növeke-dett. Az elektronikus készpénzfelvételtbiztosító POS-terminálok száma 6794, hat-szorosa az elõzõ évinek, fõként a postaifejlesztések következtében.

Fiókhálózat

Az elmúlt évben tovább folytatódott az atendencia, hogy a felsõ középréteget meg-célzó bankok folytatták nagyszabású fiók-hálózat-építési programjukat, a fõvárosonkívül elsõsorban a megyeszékhelyekennyitottak újabb egységeket. Céljuk azegész ország területét lefedõ hálózat kiala-kítása. A klasszikus, nagy termékskálát kí-náló fiókokon kívül tovább bõvült az áru-házakba telepített, fogyasztási hitelezésselfoglalkozó néhány fõs egységek száma is.1998-ban megjelentek az elsõ elektronikus

fiókok az országban, elõször a bevásárló-központokban.

1997 végére a legtöbb bank bevezettetelefonos banki szolgáltatását, 1998-banrégebbi verziójukat tökéletesítették, illet-ve új termékként a mobilbank-szolgálta-tást ajánlották. Több hitelintézet is kiépí-tette – lakossági ügyfelek részére is –home banking szolgáltatását még1997-ben, az elmúlt évben viszont elõtérbekerült a világháló igénybevétele banki ter-mékek értékesítésére is. Ezzel az újítássalszemben a bankoknak mindeddig jelentõsellenvetéseik voltak, elsõsorban a bank-üzem által megkívánt biztonsági elõírásokbetarthatóságát illetõen. Számos bank mármost is felhasználja a hálózatot arra, hogytájékoztató adatokat jelentessen meg ma-gáról, termékeirõl.

15

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A BANKOK MÉRLEGSZERKEZETÉNEKELEMZÉSE

A mérlegstruktúra alakulása

ptimista várakozásokkal indult az1998-as év a bankok részérõl.Folytatódott a gazdaság dinami-

kus növekedése, ami az elsõ félévi hitelki-helyezések dinamikájában is tükrözõdött.Az év második felében lezajlott esemé-nyek azonban megváltoztatták a bankoküzletpolitikai magatartását, ami a mérleg-szerkezet jelentõs átrendezõdésében ismegmutatkozik. (Lásd C) táblázat.)

Az év elsõ felében a betétállománymérlegfõösszegen belüli aránya jelentõsmértékben visszaesett, a külföldi forrásokállománya ugyanakkor az elõzõ évi ten-dencia folytatásaként tovább növekedett,ami a mérlegen belüli részarány több mint3 százalékpontos emelkedésében is meg-mutatkozik. A kamatkülönbözet indukál-ta konverzió során a hitelintézetek a birto-

kukban lévõ jelentõs nagyságrendû– részben külföldrõl bevont, részbenMNB-betétben lévõ – devizát forintosítot-ták, és ezzel párhuzamosan az árfolyam-kockázat lefedezésére határidõs ügylete-ket kötöttek. A forintosított devizát rész-ben a vállalkozói hitelállomány növelésé-re, részben a jegybanki forintaktíváik nö-velésére fordították.

A bankok birtokában lévõ állampapír-állomány a március–áprilisban elkezdõ-dött hozamesés eredményeként jelentõ-sen csökkent – amit a mérlegen belüli rész-arány visszaesése is tükröz –, ugyanakkordinamikusan növelték a kereskedési céllalvásárolt részvényeik állományát.

A második félévben – de különösen au-gusztus–szeptemberben – az oroszországiesemények és az ezzel összefüggõ tõkeki-áramlás hatására a külföldi források állo-mánya a félév végéhez képest már nomi-

16

C) táblázatA mérlegstruktúra alakulása

%

19971998.I. fél-

év1998 1997

1998.I. fél-

év1998

Állampapírok* 14,2 11,3 14,4 Saját forrás 11,5 12,2 11,8Kereskedési célú kötvények 0,6 0,5 0,3 Betétek 53,4 49,7 52,5Kereskedési célú részvények 0,6 1,1 0,8 Ebbõl: költségvetés 3,8 3,1 3,2Befektetési célú kötvények 0,3 0,3 1,4 vállalkozók 17,9 16,1 16,7Befektetési célú részvények 0,6 0,3 0,1 lakosság 31,8 30,5 32,6Hitelek 36,9 36,4 36,0 Hitelezõi jogot megtestesítõ ép. 1,3 1,2 1,4Ebbõl: költségvetés 2,0 1,7 1,8 Szekt. nem bontható betéti okirat 1,8 1,4 1,2

vállalkozók 31,4 31,5 30,9 Külföldi forrás 15,8 19,2 17,5lakosság 3,6 3,2 3,3 Jegybanki forrás 3,3 2,7 2,7

Külföldi kihelyezés 7,4 7,3 9,3 Bankközi forrás 8,1 7,9 8,6Jegybanki kihelyezés** 19,7 19,7 17,4 Egyéb passzívák 4,8 5,8 4,4Bankközi kihelyezés 6,1 6,5 7,8 Források összesen 100,0 100,0 100,0

Vagyoni érdekeltségek 2,7 3,5 2,9Pénztár és elsz. számlák 6,2 7,9 6,4Céltartalékok –1,6 -1,4 –2,5Egyéb aktívák 6,3 6,6 5,7Eszközök összesen 100,0 100,0 100,0

O

nálisan is csökkent. Ezen túlmenõen a fo-rint sávon belüli gyengülése miatt a ban-kok a jegybanknál lévõ forintbetéteiket is-mét csökkentették, és a piacon jelentõsnagyságrendû devizát vásároltak.A tranzakciók hatására a külföldi forrásokmérlegen belüli részaránya visszaesett, ajegybanki forintbetétek aránya pedigszeptemberben a félév végéhez képest 8százalékpontot csökkent. Ezzel párhuza-mosan – bár kisebb mértékben – ismétmegnõtt a jegybanki devizabetétek, vala-mint a külföldi kihelyezések állománya ésaránya. A bankok tárcájában lévõ állam-papír- állomány az augusztus–szeptem-beri hozamemelkedést követõen ismét nö-vekedni kezdett. Az állampapírok arányá-nak növekedéséhez jelentõs mértékben azis hozzájárult, hogy az év utolsó napjaibana Postabank feltõkésítését részben állam-kötvényekkel oldották meg. A tõzsdei ese-mények hatására a kereskedési és befekte-tési céllal vásárolt részvény, illetve keres-kedési céllal vásárolt kötvényállományu-kat jelentõs mértékben csökkentették a hi-telintézetek. A befektetési célú kötvényál-lomány részaránya ugyanakkor – a külföl-di devizakötvények második félévi állo-mánynövekedésének köszönhetõen –több mint egy százalékponttal növeke-dett. A mérlegstruktúrában történt elmoz-dulások jól tükrözõdnek a bankrendszermérleg szerinti deviza-, illetve forintpozí-ciójának alakulásában is. (Lásd D) táblá-zat.) A hitelintézetek devizaforrás-többle-te az elsõ félév végén már meghaladta az550 milliárd forintot. A jelentõs nagyság-rendû mérleg szerinti nyitott devizapozí-ció4 júliusban kismértékben csökkent,

majd augusztus végén ismét 530 milliárdforint fölé emelkedett. Az orosz esemé-nyekkel összefüggõ tõkekivonás, illetvekonverzió hatására a szeptember végi nyi-tott pozíció jelentõsen – mintegy 200 milli-árd forintra mérséklõdött. A pozíciók zá-rása ezután is folytatódott, így decembervégén a devizaforrások állománya márcsak 57 milliárd forinttal haladta meg adevizakihelyezések állományát. (Lásd 1.ábra.) A nyitott pozíció növekedésévelpárhuzamosan az elsõ félévben jelentõsenmegnõtt a bankok – árfolyamkockázatcsökkentését célzó – határidõs devizakö-veteléseinek állománya is, amely a félévvégén 576 milliárd forinttal haladta meg ajanuár 1-jei értéket. A második félévben –különösen a júliusi és az októberi, majd azév végi pozíciózárásoknak köszönhetõen– a határidõs állomány is jelentõs mérték-ben – mintegy 790 milliárd forinttal –visszaesett.

17

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

D) tábláztA forint- és devizakihelyezések és -források állományának alakulása

1997. december 31. 1998. június 30. 1998. szeptember 30. 1998. december 31.

forint devizadevi-za-

arányforint deviza

devi-za-

arányforint devi-za

devi-za-

arányforint deviza

devi-za-

arány

milliárd forint % milliárd forint % milliárd forint % milliárd forint %

Eszköz 3808,2 1767,8 31,7 4282,1 1829,5 29,9 4039,4 2226,0 35,5 4200,1 2355,5 35,9Forrás 3581,3 1994,7 35,8 3726,2 2385,4 39,0 3843,4 2422,0 38,7 4142,8 2412,8 36,8

4 Nyitott pozíció alatt a továbbiakban a bankrendszermérlegen belüli nyitott devizapozícióját értjük.

0

100

200

300

400

500

600

700

800

jan.98 márc.98 máj.98 júl.98 szept.98 nov.98

Milliárd Ft

Nettó külföldi devizaforrás

Mérleg szerinti.devizapozíció

1. ábra

A nettó külföldi forrásbevonás és a mérleg szerinti

devizapozíció

Az egyes bankcsoportok a pénzpiaci fo-lyamatok változására, a forint árfolyamá-nak alakulására több tekintetben azonosmódon reagáltak. Az év elsõ felében gya-korlatilag a csoportok mindegyikére jel-lemzõ volt a forint hozamelõnyének ki-használására irányuló üzletpolitikai ma-gatartás. Ez megmutatkozik a nyitott de-vizapozíciók minden bankcsoportra jel-lemzõ növekedésében. (Lásd E) táblázat.)

Amásodik félévben a bankok üzletpoli-tikájára rányomta bélyegét az orosz válságnyomán kialakult helyzet. A forint gyen-gülése miatt a bankok többsége nem vontbe új devizaforrást külföldrõl, sõt a kül-földdel szembeni nettó pozíciókat jelentõ-sen csökkentette a külföldi kihelyezéseknövekedése.

Tõkemegfelelés,saját források

bankrendszer – elõzetes pozitíveredményadatokkal számított5

– tõkemegfelelési mutatója 1998végén 17% volt – mindössze 0,3 százalék-ponttal kevesebb, mint 1997-ben –, vagyisa bankok tõkeereje a bankrendszer egészéttekintve a vállalt kockázatokkal arányo-san növekedett az év folyamán. A pozitívösszkép mögött azonban nem homogén

folyamatok húzódnak meg. A bankrend-szer egészére – ezen belül a nagybankokraés a szakosított hitelintézetek csoportjára– számított mutatót erõteljesen felfelé húz-za a szavatoló tõkéjében év végén megerõ-sített Postabank és MFB tõkemegfelelése.A közép- és kisbankok csoportjánál a tõkenövekedése elmaradt a kockázatok növe-kedésétõl, azonban tõkehelyzetük így isstabilnak mondható. (Lásd F) táblázat.)

1998-ban megváltozott a bankok szava-toló tõkéjének összetétele. Az 1997-ben le-zajlott privatizációkat követõen a jegyzetttõke állománya lényegesen kisebb mér-tékben emelkedett az elmúlt évben. Új hi-telintézet alapítása 4 milliárd forinttal nö-velte a jegyzett tõke állományát. Jegyzetttõke növelésre 14 banknál került sor,melynek döntõ részét tulajdonosi tõkejut-tatás (29 milliárd forint), kisebb részétaz 1997. évi eredmény visszaforgatása tet-te ki. A tõketartalék 172 milliárd forintösszegû állománynövekedésének közel80%-át a postabanki tõkejuttatás eredmé-nyezte.

Az alárendelt kölcsöntõke állományaaz elõzõ évek tendenciájának megfelelõen1998-ban is növekedett, azonban ennekmértéke lényegesen kisebb volt, mint a ko-rábbi években. (Lásd G) táblázat.)

A bankrendszer saját forrásai 1998-ban21%-kal emelkedtek, ami több mint 3 szá-zalékponttal haladta meg a mérleg-fõösszeg növekedési ütemét. Ennek kö-vetkeztében részaránya a forrásszerkeze-

18

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

E) táblázatAz egyes bankcsoportok nyitott pozíciója és a határidõs devizakövetelések állománya

Milliárd forintDeviza nyitott pozíció Határidõs devizakövetelés

1997 1998.június 30. 1998 19971998.

június 30. 1998

Nagybankok –114,8 –301,8 –35,4 504,1 657,9 419,2Középbankok –79,1 –192,2 –6,5 456,9 908,5 320,6Kisbankok –29,1 –57,8 –9,5 108,2 91,0 134,8Szakosított hitelintézetek –3,5 –3,7 –5,6 19,4 8,0 0,0Lakás-takarékpénztárak –0,4 –0,3 –0,3 0,0 0,0 0,0Bankrendszer –226,9 –555,8 –57,3 1088,6 1665,4 874,6

A

5 A mutató számításánál az 1997. évinek megfelelõ30%-os osztalékfizetési arányt vettünk figyelembe.

ten belül 0,3 százalékponttal növekedett.A saját források összetételén belül jelentõsarányeltolódás történt 1997-hez képest.A forrásoldali céltartalékok állományamajdnem a duplájára emelkedett, ami asaját forrásokon belül 3,5 százalékpontosrészarány növekedést eredményezett.A céltartalékokon belül különösen a függõés jövõbeni kötelezettségek után képzetttartalékok állománya nõtt –, de jelentõs

emelkedés tapasztalható még az egyébtartalékok állományában is. Az általánoskockázati céltartalék-állomány növekedé-se várható volt, mivel az 1997-ben beveze-tett szabályozás értelmében a tartalék tel-jes összegét 3 év alatt fokozatosan kellmegképezni. Az országkockázaticéltartalékképzésre vonatkozó szabályo-zás is a forrásoldali céltartalékok állomá-nyát növelte.

19

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

F) táblázatAz egyes bankcsoportok tõkemegfelelése

Szavatolótõke Korrigált mérlegfõösszeg TMM

1997 1998* 98/97 1997 1998 98/97 1997 1998

milliárd forint % milliárd forint % % %

Nagybankok 253,3 281,0 110,9 1786,6 1872,9 104,8 14,2 15,0

Középbankok 159,5 188,2 118,0 730,7 1038,2 142,1 21,8 18,1

Kisbankok 57,4 55,4 96,5 260,2 304,4 117,0 22,1 18,2

Szakosított hitelintézetek 25,5 52,5 205,9 110,7 107,1 96,7 23,0 49,0

Lakás-takarékpénztárak 4,0 5,5 137,5 1,9 4,1 215,8 210,5 134,1

Bankrendszer összesen** 499,7 582,6 116,6 2890,1 3326,7 115,1 17,3 17,5

Bankrendszer összesen*** 463,1 525,0 113,4 2890,1 3326,7 115,1 16,0 15,8

*Az 1998. évi elõzetes eredmény figyelembevételével.** Osztalékfizetés elõtt.

*** Pozitív eredmény nélkül.

G) táblázatA bankrendszer saját forrásai

1998. január 1. 1998. december 31. 1998/1997

milliárdforint %

milliárdforint % %

Saját tõke 495,7 77,6 571,2 74,0 115,2

Jegyzett tõke 297,4 46,6 326,0 42,2 109,6

Tõketartalék 46,2 7,2 218,5 28,3 472,9

Eredménytartalék 95,1 14,9 124,9 16,2 131,3

Értékelési tartalék 1,1 0,2 0,3 0,0 27,3

Általános tartalék 55,9 8,8 59,7 7,7 106,8

Eredmény 0,0 0,0 –158,2 –20,5

Céltartalék 39,5 6,2 75,2 9,7 190,4

Alárendelt kölcsöntõke 103,4 16,2 125,7 16,3 121,6

Saját forrás összesen 638,6 100,0 772,1 100,0 120,9

Saját forrás/összes forrás 11,5 11,8

Idegen források

bankrendszer idegen forrásainak6

állománya 1998-ban az inflációtmeghaladó mértékben 17%-kal

növekedett. Az idegen forrásokon belül aforintforrások állománya reálértékben3%-kal, míg a devizaforrásoké – az árfo-lyamváltozással korrigálva – 10,1%-kalnövekedett.

A betétállomány lejárati szerkezetét te-kintve az éven túli állomány reálértékben1997-hez hasonlóan az elmúlt évben iscsökkent, és részaránya a mérlegfõössze-gen belül már csak mindössze 2,7%-ot teszki. (Lásd H) táblázat.)

A hosszú lejáratú betétek csökkenésekülönösen a költségvetési szektort érintet-te. Betéteik amúgy is csekély állománya1997 után az elmúlt évben is nomináliscsökkenést mutat. A szektor betétállomá-nyának valamivel több mint a felét az ön-kormányzati betétek, 45%-át pedig a nemnyereségérdekeltségû szervezetek betéteiteszik ki. Az önkormányzati betétek88%-a még mindig a nagybankoknál talál-

ható, részesedésük 1997-hez viszonyítva1 százalékponttal csökkent.

A betétállomány az 1996–1997. évi24–26%-os növekedés után a vállalkozóiszektornál is kedvezõtlenül alakult. Bár azelsõ félévi nominális csökkenés után a má-sodik félévben 11%-kal növekedett az ál-lomány, azonban az év egészét tekintve0,7%-os reálértékû csökkenés mutatkozik.Ez különösen a rövid lejáratú állományt,ezen belül pedig a devizabetétek állomá-nyát érintette.

A vállalkozói betétállomány elsõ félévinominális csökkenése magyarázható rész-ben szezonális okokkal, részben azzal,hogy a vállalatok a csökkenõ banki kama-tok miatt – a lakossághoz hasonlóan – sza-bad pénzeszközeik elhelyezésére inkább amagasabb hozamot biztosító befektetésiformákat választották, vagy a reálgazda-sági beruházások növekedésével össz-hangban vállalkozásaikat fejlesztették.A második félévi állományalakulásbanugyanakkor szerepet játszhat, hogy azoroszországi események, valamint a tõzs-dei folyamatok hatásai miatt számos vál-lalat rosszabb pénzügyi helyzetbe került,

20

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A

H) táblázatA források összegének és változásának alakulása

1997 1998.március1998.június

1998.szeptember

1998.december 1998/1997

milliárd forint %

Saját forrás* 638,6 669,6 743,4 646,7 772,1 120,9Betétek éven túli** 164,1 172,8 166,0 169,2 182,3 111,1Betétek éven belüli** 2815,3 2772,0 2868,0 3005,1 3257,5 115,7Hitelezõi jogot megtestesítõ értékpapírok 74,6 73,8 73,7 90,6 90,6 121,4Szektorálisan nem bontható okiratok 98,7 90,1 87,9 81,6 81,2 82,3Külföldi források 882,3 1037,5 1173,1 1164,3 1144,0 129,7Jegybanki forrás 182,6 173,8 162,2 194,1 175,6 96,2Bankközi forrás 449,7 432,9 481,7 490,0 564,3 125,5Egyéb passzívák*** 270,1 337,3 353,3 424,3 288,0 106,6Összes forrás 5575,9 5759,8 6109,3 6265,9 6555,6 117,6

* Céltartalékkal és alárendelt kölcsöntõkével együtt.** Költségvetés, vállalkozók, lakosság.*** Kamatelhatárolással együtt.

6 Összes forrás-saját forrás.

melynek következtében az állomány lé-nyegesen kisebb ütemben növekedett,mint az elõzõ év hasonló idõszakában.

A lakosság hitelintézeti betétállománya1998-ban 20%-kal növekedett. A forint-betétállomány 272 milliárd forinttal, reál-értékben 11,5%-kal, a devizabetéteké pe-dig – a forintleértékeléssel korrigálva –7,5%-kal emelkedett. A mintegy 93 milli-árd forintot kitevõ devizamegtakarításból31 milliárd forint a tranzakciós hatás, a nö-vekmény többi része a keresztárfolyamok,illetve az árfolyamszint hatásának ered-ménye.

A betétállomány alakulására az elsõ fél-évben még a lassú – 5%-os, közel 90 milli-árd forintos – növekedés volt jellemzõ,majd a második félévben részben a tõzs-dei árfolyamok esése következtében az ál-lomány az elsõ félévi növekmény többmint háromszorosával, mintegy 276 milli-árd forinttal nõtt. (Lásd 2. ábra.)

A rövid lejáratú lakossági betéteken be-lül a hagyományos lekötött betétfajták, il-letve az okiratban lekötött betétek rovásá-ra folyamatosan növekszik a folyószámlá-kon elhelyezett megtakarítások összege.Ezek állománya az elmúlt évben 90 milli-árd forinttal emelkedett, ami majdnem50%-os növekedési ütemnek felel meg.Emellett mintegy 29%-os – 240 milliárd fo-rintos – növekedés mutatkozik a folyó-számlán lekötött betétek állományában is.1998-ban a lakosság lakáscélú megtakarí-tásai is növekedtek, az állomány reálér-tékben 18%-kal, közel 12 milliárd forinttalemelkedett. (Lásd I) táblázat.)

A lakossági forrásokért folytatott egyreerõsödõ verseny eredményeként mindenbankcsoportnál nõtt a betétállomány. Mi-után a nagybankoknál a növekedés ütemeszerényebb mértékû volt, mint a többibankcsoportnál, a bankrendszeren belülirészesedésük tovább csökkent. Ennek el-lenére még mindig a nagybankoknál talál-ható a lakosság bankrendszeri megtakarí-

tásainak közel 80%-a , továbbá az éves nö-vekmény 72%-a.

Bár folyamatosan nõ a lakossági piacrabelépõ bankok köre, a már jelenlévõ ban-kok pedig folyamatosan bõvítik termék-és szolgáltatás kínálatukat, a lakosságiforrásgyûjtés terén továbbra is jellemzõ akoncentráltság, mindössze 3 bank rendel-kezik 5%-nál nagyobb piaci részesedéssel.

A bankrendszer forrásain belül az el-múlt évben is a külföldi források növeked-tek a legdinamikusabban. Az állomány aforint árfolyamváltozásával korrigálvatöbb mint 19%-kal nõtt. A forrásbevonásdinamikája különösen az elsõ félévbenvolt jelentõs – mintegy 290 milliárd forintforrásbevonásra került sor –, ami majd-nem megegyezett az 1997. évi teljes állo-mánynövekménnyel. Az oroszországi

21

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

0

20

40

60

80

100

120

140

160

I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év

Forint Deviza

Milliárd Ft

2. ábra

A lakosság pénzintézeti betétállományának változása

I) táblázatAz egyes bankcsoportok lakossági betétállo-mánya

1997 1998 98/97 Megoszlás, %

milliárd forint % 1997 1998

Nagybankok 1543,7 1804,5 116,9 87,2 84,5Középbankok 151,5 223,5 147,5 8,6 10,5Kisbankok 73,3 90,2 123,1 4,1 4,2Szakosítotthitelintézetek 0,0 0,0 – 0,0 0,0Lakás-takarék-pénztárak 2,8 18,4 657,1 0,2 0,9Bankrendszerösszesen 1771,3 2136,6 120,6 100,0 100,0

események hatására a második félévbenközel 30 milliárd forintos állománycsök-kenés történt, döntõ részben a rövid lejá-ratú forrásoknál. Az éven túli állomány azév során folyamatosan növekedett, amintegy 166 milliárd forintos növekményösszehasonlító árfolyamon számolva44,3%-os bõvülést jelent. Ezzel az éven túliforrások aránya az 1997. év végi 31%-ról39%-ra nõtt. (Lásd J) táblázat.)

A hitelintézetek jegybanki finanszíro-zásának csökkenése tovább folytatódott,az összes idegen forrásnak már csak 3%-átteszi ki.

Kihelyezések

bankrendszer által nyújtott hite-lek8 állománya az év során14,5%-kal emelkedett. Az elsõ fél-

évben a növekedés csaknem 8%-os volt,míg a második félévben már csak 6%-kal

bõvült az állomány júniushoz viszonyít-va. (Lásd K) táblázat.)

Az oroszországi válság a bankok egyrészénél, de különösen a nagybankoknálés a középbankoknál, az ügyfélkörükönkeresztül közvetlenül vagy közvetve érez-tette hatását, mely a vállalkozói hitelállo-mány második félévi mérsékeltebb ütemûnövekedésében nyilvánult meg.

A vállalkozóknak nyújtott hitelek állo-mánya a termelõi árindex növekedését(7,1%) jóval meghaladó ütemben,15,7%-kal, 275 milliárd forinttal emelke-dett. A növekedés jelentõsen elmarad az1997. évi 36,5%-os (reálértékben 14,3%-os)dinamikától. A forinthiteleknél reálérték-ben mindössze 0,7%-kal nõtt az állomány,míg a devizahiteleknél – a forint árfolyam-változásával korrigálva – 16,9%-os az állo-mány növekedési üteme. Ezzel a forinthi-telek aránya a hitelállományon belülaz 1997. évi növekedés után ismét csök-kent.

22

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

J) táblázatA külföldi devizaforrások7 állományának alakulása

Milliárd forint

Betét Bankközi forrás

I.1. III.31. VI.30. IX.30. XII.31. I.1. III.31. VI.30. IX.30. XII.31.

Éven túli 5,0 5,2 5,4 6,2 5,4 270,1 296,6 346,6 397,6 435,4Éven belüli 336,4 356,4 371,0 374,9 390,3 270,8 379,4 450,1 385,7 312,9Összesen 341,4 361,6 376,4 381,1 395,7 540,9 676,0 796,7 783,3 748,3

7 Saját forrás nélkül.8 Költségvetés, vállalkozók, lakosság.

A

K) táblázatA bankrendszer kihelyezéseinek alakulása

1997 1998. III. 1998. VI. 1998. IX. 1998. XII. 98/97milliárd forint %

Állampapírok* 791,9 689,5 688,4 810,4 947,2 119,6Kötvények, részvények, vagyoni érdekeltségek* 264,6 281,9 354,8 369,9 354,7 134,1Éven túli hitelek** 1007,9 1025,6 1098,3 1207,6 1275,5 126,6Éven belüli hitelek** 1051,0 1052,8 1125,0 1140,4 1081,4 102,9Jegybankkal szembeni követelés 1096,2 1253,1 1203,8 997,0 1142,9 104,3Külföldi kihelyezés 414,4 415,3 444,8 595,9 611,1 147,5Bankközi kihelyezés 339,5 352,0 398,0 461,9 512,7 151,0Egyéb aktívák és pénzeszközök*** 700,5 776,2 884,4 900,7 795,8 113,6Céltartalék –90,0 –86,6 –88,2 –218,2 –165,7 184,1Eszközök összesen 5576,0 5759,8 6109,3 6265,6 6555,6 117,6

* Jegybanki kötvény nélkül.** Költségvetés, vállalkozások, lakosság.

*** Elhatárolt kamatokkal együtt.

A vállalatok által felvett hitelek állo-mánynövekedése a vállalati szféra közvet-len külföldi hitelfelvételének növekedésé-vel járt együtt. Ennek dinamikája különö-sen a második félévben volt jelentõs.A közvetlen külföldi hitelfelvétel növeke-dési üteme meghaladta a belföldi hitelál-lomány növekedési ütemét, melynekeredményeként a külföldi hitelfelvételaránya az 1996 óta tartó folyamatos csök-kenés után az elmúlt évben ismét növeke-dett. (Lásd L) táblázat.)

A hitelállomány lejárati szerkezetébena reálszféra beruházásainak növekedésehatására további eltolódás történt az éventúli hitelek irányába. Az éven túli hitelekállománya az elõzõ évi 60%-os növekedésután a múlt évben közel 34%-kal növeke-dett, míg az éven belüli állomány – mind aforint-, mind a devizahiteleknél reálérték-ben csökkent. Ezzel az éven túli hitelekaránya a fennálló belföldi hitelállomány-nak már a felét teszi ki. Az éven túli hite-leknél a beruházási és az egyéb éven túlihitelek, míg az éven belüli kihelyezések-nél a folyószámlahitelek bõvülése emelhe-tõ ki. Az elmúlt évben mintegy 174 milli-árd forint beruházási és 232 milliárd forintegyéb éven túli hitel folyósítására kerültsor, amely az 1997. évi folyósításoknál22%-kal – 72 milliárd forinttal – több. Azeseti hitelek állománya az elmúlt évben

4 milliárd forinttal csökkent, míg a folyó-számlahiteleknél reálértékben 15%-os (41milliárd forintos) növekedés ment végbe.

A vállalkozói hitelállományon belül akisvállalkozói hitelállomány az elmúltévek tendenciájával ellentétben reálérték-ben 17%-kal emelkedett, azonban részará-nya az összes hitelállományon belül mégmindig csak 3%-ot tesz ki.

A vállalkozói piacért folytatott versenyeredményeként a koncentráció továbbcsökkent. Bár 3% feletti piaci részesedéssel1997-hez hasonlóan 1998-ban is ugyanaz a10 bank rendelkezett, azonban együttesrészesedésük 76%-ról 72%-ra esett vissza.

Az ágazati megoszlást tekintve a legna-gyobb volumenû és arányú növekedés akereskedelem, közúti jármû és közszük-ségleti cikk javítása ágazatban volt, ahováa növekmény 33%-át (93 milliárd forint)helyezték ki. E terület részesedése azösszes vállalkozói hitelállományból2,2 százalékpontot emelkedett és így19,4%-ot ért el. A legnagyobb rész-aránnyal még mindig a feldolgozóipar ré-szesedik (31%), bár súlyaránya minimáli-san (0,4 százalékponttal) csökkent. A fel-dolgozóiparon belül az élelmiszeriparé ameghatározó szerep. A mezõgazdaság hi-telállománya 37 milliárd forinttal növeke-dett és részesedése a 0,6 százalékpontosemelkedéssel 9,4%.

23

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

9 Nettó hitelfelvétel, tulajdonosi hitelekkel együtt.

L) táblázatA belföldi és a közvetlen külföldi9 hitelfelvétel alakulása

1996.XII. Megosz-lás 1997.XII.Megosz-

lás 1998.VI.Megosz-

lás 1998.XII.Megosz-

lás

milliárdforint %

milliárdforint %

milliárdforint %

milliárdforint %

Belföldi bankhitel 1280,8 63,1 1748,5 65,2 1923,2 66,4 2023,3 61,6ebbõl: forint 890,0 43,8 1239,6 46,2 1314,5 45,4 1376,3 41,9

éven túli 339,0 16,7 520,5 19,4 568,7 19,6 643,0 19,6éven belüli 551,0 27,1 719,1 26,8 745,8 25,7 733,3 22,3deviza 390,8 19,2 508,9 19,0 608,7 21,0 647,0 19,7éven túli 136,5 6,7 242,0 9,0 300,1 10,4 375,8 11,4éven belüli 254,3 12,5 266,9 10,0 308,6 10,6 271,2 8,3

Közvetlen külföldi hitel 750,1 36,9 932,2 34,8 974,6 33,6 1260,9 38,4Összesen 2030,9 100,0 2680,7 100,0 2897,8 100,0 3284,2 100,0

A lakossági hitelek állománya az elsõfélévi nominális csökkenés után a máso-dik félévben emelkedett, azonban az évesszinten mindössze 8%-os bõvülés ellenté-tes folyamatok eredõjeként jött létre.

A lakossági kereslet növekedése, illetvea bankok megnövekedett aktivitásánakeredményeként mind a folyószámla, mindaz egyéb célra nyújtott hitelek állománya60–60%-kal – összesen mintegy 24 milli-árd forinttal – emelkedett, az áruvásárlás-ra nyújtott hitelállomány pedig az év so-rán több mint a duplájára nõtt, és megha-ladta a 21 milliárd forintot. A jelzálog típu-sú lakáshitel –, és az értékpapír-vásárlásranyújtott hitelállomány viszont jelentõsencsökkent. A fogyasztási hitelezés felfutá-sának köszönhetõen kismértékben oldó-dott a piaci koncentráció. Míg 1997-ben1% feletti piaci részesedése 7 banknakvolt, 1998-ban már 12-nek.

A bankok tárcájában lévõ államköt-vény-állomány az év egészében 15%-kalnövekedett. A mintegy 5%-os reálnöveke-dés ellenkezõ irányú folyamatok eredmé-nyeként következett be. A március–ápri-lisban lezajlott nagymértékû hozamcsök-kenés eredményeként az elsõ félévben abankok jelentõsen leépítették állampapír-portfóliójukat. Az állomány mind az elsõ,mind a második negyedévben mintegy40–40 milliárd forinttal csökkent. Az oroszválság után a hozamok augusztus közepé-

tõl ismét emelkedni kezdtek, melynekeredményeként a bankok a harmadik ne-gyedévben több mint 30%-kal növelték aportfóliójukban lévõ államkötvények állo-mányát. (Július vége és szeptember végeközött az állomány növekmény 150 milli-árd forintot tett ki.) A decemberi több mint100 milliárd forintos növekmény követ-keztében az utolsó negyedévben az állo-mány tovább emelkedett. Az állampapír-állomány alakulása ellentétesen mozgott akülföldiek állampapír-vásárlásaival, illet-ve eladásaival. A diszkont kincstárjegyekállománya meglehetõsen hektikusanmozgott az egyes hónapok során, majd azaugusztus–szeptemberi kiugró növeke-dés után év végén gyakorlatilag az év eleji– közel 150 milliárd forintos – szintre álltbe. A konszolidációs kötvényállomány avelük kötött határidõs ügyletek eredmé-nyeként ugyancsak jelentõs havi ingado-zást mutatott az év során, majd a Posta-bank tõkeemelése eredményeként év vé-gére az állomány közel 80 milliárd forint-tal emelkedett, és meghaladta a 280 milli-árd forintot. A hitelintézetek jegybankkalszembeni aktivitása rendkívül eltérõ ké-pet mutatott a két félévben. Míg az elsõfélévben részben hozam megfontolások-ból, részben a vállalkozói hitelkeresletszezonalitásával összefüggésben a jegy-banki forintbetéteik növelésére töreked-tek, a második félévben a forint sávon be-lüli gyengülésének hatására jelentõs mér-tékben csökkentették a forintbetétek állo-mányát. (A bankok betétállománya szep-temberben egy hónap alatt több mint370 milliárd forinttal csökkent.)

A jegybanki devizabetétek állománya– a júliusi növekedéstõl eltekintve – au-gusztus végéig folyamatosan csökkent,majd ezt követõen – bár a forintbetétekcsökkenésénél kisebb mértékben – ismétnövekedésnek indult az állomány. Az évegészét tekintve az állomány növekedése– az árfolyamváltozással korrigálva – kö-zel 40%-ot tesz ki. (Lásd 3. ábra.)

24

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

0

100

Jan.

1.

Jan.

Feb

r.

Már

c.

Ápr

.

Máj

.

Jún.

Júl.

Aug

.

Sze

pt.

Okt

.

Nov

.

Dec

.

200

300

400

500

600

700

800Milliárd Ft

Forint

Deviza

3. ábra

A bankrendszer jegybanki forint-, illetve devizabetéteinek

állománya

A bankok tárcájában lévõ jegybanki de-vizakötvények állománya – kisebb-na-gyobb havi ingadozások után – viszonyla-gos stabilitást mutatott az év során, az ál-lomány 1997 végéhez képest reálértékbengyakorlatilag nem változott.10

A forint-kötvényállomány az áprilisinövekedést követõen egészen októberig110–130 milliárd forint között ingadozott– kivéve júliust, amikor egy nagyobb csök-kenés történt –, majd év végére 96 milliárdforintban állapodott meg. Ez 1997 végé-hez képest közel 40 milliárd forintos növe-kedést jelent.

A külföldi kihelyezések állománya az1996-ban elindult tendencia folytatása-ként – a forintleértékelés hatását kiszûrve– 31,5%-kal növekedett. Az állomány azelsõ félévben még csak 30 milliárd forint-

tal emelkedett, majd a második félévben166 milliárd forintos állománynövekedéstörtént. Ez utóbbinak, valamint a külföldiforrások második félévi csökkenésénekeredményeként a bankok külfölddelszembeni pozíciója az elsõ félév végéhezképest jelentõsen átalakult. Az év egészéttekintve azonban a nettó külföldi pozíciókismértékû növekedést mutat.

A külföldi kihelyezések döntõ részebankközi betét, bár ezek aránya az év eleji81%-ról 76%-ra csökkent. A nem hitelinté-zetekhez történõ kihelyezések állománya71 milliárd forinttal emelkedett, ez reál-értékben mintegy 80%-os növekedést je-lent. A bankközi kihelyezéseknek mind-össze 5%-a éven túli kihelyezés, míg anem hitelintézeti kihelyezéseknél ez azarány 58%. (Lásd M) táblázat.)

25

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

10 1998-ban az MNB nem adott a bankoknak devizakötvény vásárlására engedélyt.

M) táblázatA külföldi források és kihelyezések állományának alakulása

1997.XII. 1998.III. 1998.VI. 1998.IX. 1998.XII. 1998/1997

milliárd forint %

Hitelintézeti kihelyezés 335,6 321,7 321,2 475,4 461,7 137,6Nem hitelintézeti kihelyezés 78,8 93,6 123,6 120,5 149,4 189,6Összes külföldi kihelyezés 414,4 415,3 444,8 595,9 611,1 147,3Hitelintézeti forrás* 535,3 675,4 796,5 783,2 748,3 139,8Nem hitelintézeti forrás 347,0 362,1 376,6 381,1 395,7 114,0Összes külföldi forrás 882,3 1037,5 1173,1 1164,3 1144,0 129,7Nettó külföldi forrásbevonás 467,9 622,2 728,3 568,4 533,5 114,0

* Nemzetközi intézményekkel és külföldi kormányokkal együtt.

A BANKRENDSZERMÉRLEGEN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE

bankrendszer 1998. évi mérlegenkívüli tevékenysége az 1996–1997évi tendenciától eltérõen alakult.

Az ok alapvetõen az oroszországi válság,illetve ennek következtében a magyaror-szági pénz- és tõkepiacokon bekövetke-zett változások. A mérlegen kívüli tételek1998. évi növekedési üteme messze elma-rad az 1996–1997-ben tapasztalttól. A hi-telintézeti rendszer teljes mérlegen kívülikötelezettségállománya (kötési névérté-ken) 14%-kal emelkedett (1996: 114%,1997: 86,3%). A mérlegfõösszeg-arányosmérlegen kívüli állomány (a részvénytár-sasági formában mûködõ hitelintézetekettekintve) 44%-ra (1997: 45,5%) csökkent.Ezek az összesített mutatók a tavalyi év-ben különösen nem hordoznak túl sok in-formációt, mivel egyrészt a függõ és jövõ-beni kötelezettségek rendkívül eltérõ mó-don alakultak, másrészt jelentõsen külön-böznek a két félév folyamatai. A teljes évettekintve a függõ kötelezettségek 30%-kal

emelkedtek, míg a jövõbeni kötelezettsé-gek közel 4%-kal csökkentek. A mérlegfõ-összeg- arányos függõ kötelezettségállo-mány 25,8%-ra (1997: 22%) nõtt, amérlegfõösszeg-arányos jövõbeni kötele-zettségállomány pedig 18%-ra (1997: 22%)csökkent 1998 végére. A tõzsdei ügyleteknyitott állománya a teljes nyitott határidõsállománynak mindössze 7%-át tette ki azév végén. Ez azonban nem tipikus, mivelév végén a tõzsdei ügyletek nagy részétzárják. November végén a teljes nyitott ál-lomány 17%-a volt tõzsdei.

Az elemzést leszûkítve a kereskedelmibankokra, a legfontosabb számok a követ-kezõ táblázatokban láthatók. (Lásd N), O)táblázat.)

1998 elsõ félévében a hitelintézetekmérlegen kívüli tevékenységének alakulá-sa tartotta a megelõzõ néhány évre jellem-zõ dinamikáját. A teljes mérlegen kívüliállomány 33%-kal növekedett június vé-géig. Hat hónap alatt a függõ kötelezettsé-

26

A

N) táblázatA mérlegen kívüli tételek alakulása a kereskedelmi bankokat tekintve

Mérlegen kívüli tételek,milliárd forint

Megoszlás,%

MKT/mérlegfõösszeg,%

1997 1998 Index, % 1997 1998 1997 1998

Nagybankok 1140 1353 119 47 49 31 32Középbankok 1103 1172 106 46 42 84 70Kisbankok 176 264 150 7 9 44 62Kereskedelmi bankok 2419 2789 115 100 100 46 45

O) táblázatA függõ és jövõbeni kötelezettségek alakulása a kereskedelmi bankokat tekintve

Függõ kötelezettség,milliárd forint

Jövõbeni kötelezettség,milliárd forint

1997 1998 Index, % 1997 1998 Index, %

Nagybankok 543 757 139 597 596 100Középbankok 585 769 131 518 403 78Kisbankok 74 99 134 102 165 161Kereskedelmi bankok 1202 1625 135 1217 1164 96

gek állománya 23%-kal, a jövõbeni kötele-zettségek állománya pedig 43%-kal emel-kedett. A függõ kötelezettségek (amelyekzömében hitelkeretek és -garanciák) ala-kulása a hitelállomány alakulásával függössze. Az elsõ félévben a határidõs ügyle-tekben valószínûsíthetõen felerõsödött aspekulánsok szerepe, mivel az elmúlt kétévhez képest a piaci szereplõk körébenerõteljesebben jelent meg egy árfolyam-sáv-szélesítési várakozás.

A második félévben a függõ kötelezett-ségek növekedési üteme visszaesett,mindössze 6%-kal növekedett az állo-mány. A jövõbeni kötelezettségek a július-tól decemberig 33%-kal mérséklõdtek.Októberben 300 milliárdos, novemberben60 milliárdos és decemberben 180 milliár-dos csökkenés következett be. A zuhanásaz oroszországi válság miatti részvényár-esés és a megnövekedett árfolyam-vola-tilitás indukálta pozíciózárásoknak kö-szönhetõ.

Ez is mutatja, hogy a bankok által kötötthatáridõs ügyletek egy jelentékeny részeszigorúan véve nem fedezeti célokat szol-gál. A második félévben a piaci kockáza-ton túl az ügyfélkockázat is komoly vesz-teségeket okozott a brókercégeknek ésezen keresztül az anyabankoknak. Az elõ-zõ évekkel ellentétben 1998-ban a bankibrókercégek több mint fele veszteségesvolt.

A bankrendszer függõ kötelezettségei-nek legjelentõsebb részét a kockázatmen-tes felmondható hitelkeret teszi ki. Általá-ban jellemzõ, hogy a ténylegesen kihasz-nált hitelkeret a teljes állománynál jóvalkisebb. Jelentõsebb tételt képez még a kö-zepes kockázatú, nem hitelhelyettesítõ ga-ranciavállalás és a szintén közepes kocká-zatúnak tekintett, le nem hívott rövid lejá-ratú hitelkeret. A jövõbeni ügyletek szer-kezetében továbbra is a deviza forward ésfutures ügyletek túlsúlya jellemzõ (77%).A devizaügyletek egyébként kötelezett-ség- és követelésoldalra egyaránt el van-nak könyvelve, így az adatszolgáltatásbólnem derül ki az ügyletek vétel és eladásközötti megoszlása. Egyéb információk-ból valószínûsíthetõ, hogy a bankok vagymérlegbeli devizaforrás-többletük árfo-lyamkockázatát fedezik le határidõs vételiszerzõdésekkel, vagy a határidõs vétellelkerülnek nyitott pozícióba a spekulánsok-kal szemben, és azt fedezik le határidõs el-adással a bankközi piacon. Mindkét eset-ben viszonylag kockázatmentes profithozjuthatnak, alapvetõen a piaci kamatok és ahatáridõs elszámoló ár kamattartalmánakkülönbsége, illetve a bankközi piac haté-konyabb volta (szûkebb marzs, „piacibb”kamattartalom a határidõs árfolyamban)miatt. Valószínûsíthetõen kisebb részttesznek ki a bankoknál az exportáló válla-latokkal kötött fedezeti ügyletek.

27

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A BANKRENDSZERPORTFÓLIÓJÁNAK MINÕSÉGE

bankrendszer összes minõsítendõkihelyezéseinek és vállalt kötele-zettségeinek állománya 1998-ban

6887,2 milliárd forint volt, az 1997. évinél19,7%-kal magasabb. Ezen belül a minõsí-tett követelések állománya közel 263 milli-árd forintos – 58%-os – növekedést mutat,amely egyértelmûen a portfólió jelentõsmértékû romlásáról tanúskodik. Ebben je-lentõs szerepe van annak, hogy a Posta-banknál és a Realbanknál a korábbi évek-ben felhalmozott rossz portfólió kimutatá-sára, az egyes portfólióelemek reális érté-kelésére csak az elmúlt évben került sor,az MFB-nél pedig – részben a postabankitranzakciók miatt – a könyvvizsgálók ér-tékelése alapján átminõsítésre került a be-fektetési és hitelportfólió jelentõs része.Ezért a bankrendszer portfóliójának ala-kulásáról pontosabb képet kapunk, ha azelemzés során e három bank adatait nemvesszük figyelembe.

A bankrendszer – a fenti három banknélkül számított – összes minõsítendõmérlegen belüli követeléseinek és mérle-gen kívül vállalt kötelezettségeinek állo-mánya az év végén 6384,6 milliárd forintottett ki, 1997. végéhez viszonyítva 20%-kal

többet. Az összes minõsített állomány en-nél nagyobb mértékben – 36,7%-kal –emelkedett, ami mögött nem kis részbenaz orosz események, valamint az oda ex-portáló vállalkozások romló pénzügyi ki-látásai, illetve ennek következtében a ban-kok szigorúbb minõsítési politikája áll.

Tekintettel arra, hogy a minõsített állo-mányon belül a legnagyobb mértékû nö-vekedés a kevésbé kockázatos külön fi-gyelendõ kategóriánál, valamint a kéteskintlévõségek kategóriájánál mutatkozik,reálisabb képet kapunk a portfólió minõ-ségének alakulásáról, ha az egyes kategó-riákhoz tartozó állományokat súlyozzuk akategóriához tartozó céltartalékolási sávközépértékével, és az így korrigált minõsí-tett állományt viszonyítjuk az összes kihe-lyezés állományához. Ez esetben azt ta-pasztaljuk, hogy mérlegben lévõ portfoliókategóriánkénti összetételében nem mu-tatható ki a rosszabb kategóriák felé valóelmozdulás, a portfólió minõsége gyakor-latilag az 1997-es szinten maradt. (Megfe-lelõ adatbázis hiányában a mérlegen kívü-li tételek esetében ezt a korrekciót nemtudjuk elvégezni.) (Lásd P) táblázat.)

28

A

P) táblázatA portfólió minõségének alakulása

1997.XII.31.,milliárd forint

Megoszlás,%

1998.XII.31.,milliárd forint

Megoszlás,%

98/97%

Problémamentes 4888,6 92,8 5867,9 91,9 120,0Külön figyelendõ 240,7 4,6 337,7 5,3 140,3Átlag alatti 44,4 0,8 65,0 1,0 146,4Kétes 30,6 0,6 56,7 0,9 185,3Rossz 62,4 1,2 57,3 0,9 91,8Összes kihelyezés 5266,7 100,0 6384,6 100,0 121,2Összes minõsített 378,1 7,2 516,7 8,1 136,7Összes céltartalék* 89,6 97,2 108,5Céltart./összes kihelyezés 1,7 1,5Céltart./min. kihelyezés 23,7 18,8

* Csak az ügyfélminõsítés alapján képzett tartalékokat és az országkockázati céltartalékot tartalmazza. Ez utóbbit teljes egészében a mérlegtételeknélvettük figyelembe.

Az elõzõ évvel ellentétes tendencia,hogy a minõsítésbe bevont portfólión be-lül a mérlegen kívüli tételek állománya –az 1997. évi több mint kétszeres növeke-déssel szemben – mindössze 9,5%-kalemelkedett. A mérsékelt növekedés annakköszönhetõ, hogy a jövõbeni kötelezettsé-gek állománya – a korábbiakban már em-lített oroszországi válság miatti pozíciózá-rásoknak és a pozíció meg nem újítások-nak köszönhetõen – több mint 10%-kalvisszaesett. Döntõen ennek eredménye-ként a kihelyezésállományon belül a mér-legtételek aránya ismét növekedett, az1997. év végi 54%-kal szemben 58%-ot tettki az év végén.

A különbözõ bankcsoportokat tekintveaz oroszországi, illetve a tõzsdei esemé-nyek hatása leginkább a nagybankok, aközépbankok és a szakosított hitelintéze-tek portfóliójának romlásában mutatkozikmeg. A minõsített állomány növekedésiüteme mindhárom bankcsoportnál meg-haladja az összes kihelyezésállomány nö-vekedési ütemét. Egyes bankok minõsítettkihelyezéseinek egy jelentõs részét a ke-let-közép-európai régióban (Horvátor-szág, Észtország, Szlovákia) lévõ kihelye-zések és az orosz piaccal szorosabb kap-csolatban lévõ vállalkozásokkal szembenikövetelések alkotják. Van azonban olyan

bank is, melynek nincsenek oroszországikintlevõségei, de a közvetett oroszországikapcsolattal rendelkezõ ügyfelekneknyújtott vállalkozói hiteleket a probléma-mentes állományból a minõsített kategóri-ába sorolta.

Az elõzõ évi tendenciákkal ellentétbenjelentõs mértékû portfólióromlás mutat-kozik a középbankoknál, ahol az összeskihelyezésre jutó minõsített állomány az1997. évi 2,5%-ról 4,1%-ra nõtt. Néhányközépbanknál a minõsített állomány nö-vekedését a minõsítési, illetve monitoringrendszer átalakítása, szigorítása eredmé-nyezte. (Lásd R) táblázat.)

Bár a mérlegtételek után megképzettcéltartalékok állománya összességében28%-kal emelkedett az elmúlt évben, a mi-nõsített – az elõzõekben már említett mó-don korrigált – portfólió céltartalékkal va-ló fedezettsége nem változott 1997-hez ké-pest. A mérlegen kívüli tételek közül afüggõ kötelezettségek után megképzetttartalékok állományában történt vissza-esés, annak ellenére, hogy mind a – tõke-megfelelési mutató számításánál figye-lembe vett – ügylettípus, illetve ügyfélcso-port szempontjából kockázatos állomány,mind pedig az egyedi ügyfélkockázatalapján minõsített állomány növekedett1997-hez viszonyítva.

29

A BANKRENDSZER 1998. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

R) táblázatA bankcsoportok portfóliójának alakulása

Nagybankok Középbankok Kisbankok SzakosítotthitelintézetekLakás-takarék-

pénztárak

1997 1998

%

1997 1998

%

1997 1998

%

1997 1998

%

1997 1998

%milliárdforint

milliárdforint

milliárd fo-rint

milliárd fo-rint

milliárd fo-rint

Problémamentes 2550 3040 119 1846 2215 120 380 534 140 112 79 71 0 1 175

Külön figyelendõ 178 243 136 27 55 203 28 35 125 8 5 67 0 0

Átlag alatti 34 46 135 6 13 223 4 3 74 0 2 800 0 0

Kétes 21 31 146 5 17 344 4 3 65 0 6 5600 0 0

Rossz 49 40 82 10 9 94 3 4 148 1 4 633 0 0 50

Összes kihelyezés 2832 3399 120 1895 2310 122 419 578 138 121 96 80 1 1 133

Összes minõsített 282 359 127 48 95 198 39 45 115 9 17 193 0 0 50

A BANKRENDSZEREREDMÉNYE

bankrendszer 1998-ban 139,6 mil-liárd forint veszteséggel zárta azévet. Ennek fõ oka a Postabank, az

MFB és a Realbank együttesen elért179,8 milliárd forintos vesztesége. A Pos-tabanknál és a Reálbanknál az 1998-bankimutatott veszteségek több év alatt hal-mozódtak fel, de tényleges nagyságrend-jük a bankok „kreatív számvitele” követ-keztében éveken át rejtve maradt. Az MFBveszteségének jelentõs részét – több mintkétharmadát –, a bank postabanki befekte-tésének leértékelõdése eredményezte.Az 1998. évi jövedelemfolyamatokról en-nek következtében pontosabb képet ka-

punk, ha az elemzés során a következõk-ben nem vesszük figyelembe e hárombank adatait.

A bankrendszer – fentiek szerint korri-gált – 1998. évi adózott eredménye 40 mil-liárd forint, az elõzõ évinél 31,7%-kal ke-vesebb. Az 1997. évi 6 bankkal és 3 lakás-takarékpénztárral szemben, az elmúlt év-ben 13 kereskedelmi bank és 3 lakás-taka-rékpénztár zárta veszteséggel az évet,melynek együttes összege 17,5 milliárd fo-rintot tesz ki. A banki veszteségek kiala-kulásában a portfólió romlásával össze-függõ pótlólagos céltartalékképzés, a ka-matbevételek tervezettõl elmaradó mérté-ke, valamint a mûködési költségek magasaránya játszotta az elsõdleges szerepet.

A bankrendszer eredményének romlá-sa egyértelmûen az év második felébenkövetkezett be, miután az elsõ félévi41 milliárd forintos nyereséggel szembena bankok a második félévben 1 milliárd fo-rint veszteséget realizáltak. Mivel a ban-kok nettó kamat-11 és jutalékjövedelme akét félévben megközelítõen azonos nagy-ságrendû volt, az eredmény második fél-évi romlásában egyértelmûen a céltarta-lékképzés játszott elsõdleges szerepet. En-nek eredményrontó hatása – az elsõ félévi2 milliárd forinttal szemben – a másodikfélévben 51 milliárd forintot tett ki. (LásdS) táblázat.)

A jövedelmezõség elsõ félévi kedvezõalakulását egyrészt a bõvülõ tevékenység-hez kapcsolódó bevételek és a portfóliókedvezõ megítélése határozta meg, más-

30

S) táblázatA bankrendszer eredménykimutatása

1997 1998 Index

milliárd forint %

Kamat- és kamatjellegûbevételek 717,5 832,1 116,0Kamat- és kamatjellegûráfordítások 503,9 566,5 112,4Kamatkülönbözet 213,6 265,6 124,3Kapott osztalék 2,8 3,5 125,0Céltartalék-változás –3,7 30,3 –818,9Egyéb pénzügyi és befek-tetési szolgáltatások ered-ménye 71,0 69,6 98,0Ebbõl: jutalék 43,8 54,1 123,5Egyéb eredmény -45,5 -32,3 71,0Bruttó pénzügyi és be-fektetési szolgáltatásokeredménye 245,6 276,1 112,4Mûködési költségek 171,8 217,4 126,5Pénzügyi és befektetésiszolgáltatások eredmé-nye 73,8 58,7 79,5Egyéb, nem pénzügyi ésbefektetési szolgáltatásokeredménye –0,1 0,7 –700,0Szokásos vállalkozásieredmény 73,7 59,4 80,6Rendkívüli bevétel 29,8 33,7 113,1Rendkívüli ráfordítás 30,3 39,7 131,0Adózás elõtti eredmény 73,2 53,4 73,0Befizetett adó 14,5 13,3 91,7Adózott eredmény 58,7 40,1 68,3

A

11 Tekintettel arra, hogy a bankok a határidõs ügyletekbevételeit és ráfordításait egyrészt máshol számolják el (abevételeket kamatként, a ráfordításokat pedig az egyéberedménytételek között), másrészt az eredménykimuta-tásban nem egységes módon mutatják ki, reálisabb képetkapunk az eredmény alakulásáról, ha a határidõs ügyle-teknek, valamint az árfolyamváltozásnak az eredményét akamatjövedelemmel együtt vizsgáljuk.

részt az, hogy a bankok a külföldi és ajegybanknál lévõ devizaforrások konver-tálásával és forinteszközökbe való kihe-lyezésével komoly eredményt realizáltak.

A második félévben a piaci bizonyta-lanságok rontották a portfólió megítélését,valamint a forint árfolyamának volatili-tásnövekedése hatására a konverzióból fa-kadó bevételek is jelentõsen csökkentek.Emellett az országkockázati céltartaléko-lásra vonatkozó szabályok bevezetése mi-atti céltartalékképzés, valamint a tõzsdeieseményekkel összefüggõ – a nehéz hely-zetbe került banki brókercégek és befekte-tési alapok miatti – veszteségek elszámo-lása is jelentõsen rontotta a bankrendszerjövedelmezõségét.

Ehhez hozzájárult még, hogy a bank-rendszer költséghatékonysága – a mûkö-dési költségek bevételeket meghaladómértékû növekedése miatt – tovább rom-lott.

Az eredmény 1997-hez viszonyított je-lentõs arányú csökkenése következtébenmind a tõke-, mind pedig az eszközará-nyos jövedelmezõség romlott 1997-hezképest. A tõkearányos jövedelmezõség azinflációnál alacsonyabb, 9% volt év végén,az elõzõ évinél pedig 7,7 százalékponttalkisebb. Az infláció éves átlagos ütemét el-érõ, illetve azt meghaladó mértéket 10bank ért el. A bankrendszer eszközará-nyos jövedelmezõsége 1,7%-ról 1,1%-racsökkent. (Lásd T) táblázat.)

Az elsõ félévben a kamatbevételek és akamatozó eszközök növekedési ütemegyakorlatilag megegyezett a kamatkiadá-sok és kamatozó források növekedési üte-mével, melynek hatására a spread szintenmaradt. A második félévben a kamatozóeszközök és kam