a kórokozók ellen kialakuló immunválasz baktériumok... · 2019-04-04 · - a föld...

36
A tankönyben (http://immunologia.elte.hu/oktatas.php): A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; Paraziták, gombák és vakcináció Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Upload: others

Post on 31-Dec-2019

3 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

A tankönyben (http://immunologia.elte.hu/oktatas.php):

A kórokozók ellen kialakuló immunválasz

jellemzői;Paraziták, gombák

és vakcináció

Erdei Anna

Immunológiai Tanszék

ELTE

Paraziták

által okozott fertőzések

1 10 100 1 101 10 1001 10 100

nm mm mm m

elektronmikroszkóp fénymikroszkóp szabad szem

vírusok baktériumok

protozoa

gombáktöbbsejtű

paraziták,

férgek

prionok?

Kórokozók mérete

- a Föld népességének mintegy 30%-a szenved parazita által okozott

fertőzésben, a legtöbben maláriában.

A legtöbb parazitára jellemző a komplex életciklus.

Ennek egyik fázisában az emberben élősködik,

másik szakaszában köztes gazdákban

(pl. légy, csiga, szúnyog) fejlődik.

Az emberek leggyakrabban a köztes gazda csípése útján fertőződnek

(mint pl. a malária és a trypanosoma esetében), de a köztes gazdával

azonos környezet (pl. a féreggel fertőzött csigákat tartalmazó víz)

is terjesztheti a kórokozót, mint pl. a vérmételykór (shistosomiasis) esetében

Paraziták által okozott fertőzések

17.17. ábra

Egy- és többsejtű paraziták

Egy ember-alak

100 000 fertőzött egyént szimbolizál;

a méret a nagyságrendre utal.

(malária: több mint 100 millió fertőzött.

7.2. táblázat.

A leggyakoribb emberi megbetegedést

okozó kórokozók

Paraziták Egysejtűek, protozoa Entamoeba histolytica, Giardia intestinalis, Leishmania donovani,

Plasmodium falciparum, Trypanosoma brucei, Toxoplasma gondii

Férgek Bélben élősködők Trichuris trichura, Trichinela spiralis, Ascaris lumbricoides

Szövetekben élősködők Onchocerca volvulus

Mételyek Vérben, májban Schistosoma mansoni

Malária („rossz levegő” –

mocsár-gőzre utal)

Plasmodimm-fajok okozzák

Vektor:

szúnyog (Anopheles-fajok)

ember - ember

Átvitel:

a szúnyog vérszívással

ill. csípéssel

- magas láz, rohamokban („váltóláz”),

- máj, lép megnagyobbodás,

- vérszegénység

Kezelés nélkül: agy és vesekárosodás,

életveszélyes

Tünetek:

Malária – a világ népességének 10%-át érinti!

Latina-Amerika, trópusok (Afrika) India, Kína

A betegség kialakulása:

szúnyogcsípés után 6-40 nappal

Egysejtű parazita

17.18. ábra Malária (váltóláz)egysejtű protozoa, Plasmodium-fajok okozzák, malária-szúnyogok

(Anopheles-fajok) terjesztik

- a sporozoiták csípéskor a vérbe jutnak

- a májba vándorolnak (5-10 perc!),

ahol osztódnak

- a merozoiták ezrei a vérbe kerülnek

- a vörösvértesteket fertőzik, amelyek

szétesnek, és újabb merozoitákat

juttatnak a vérbe (24-48 óra, ciklusok)

„váltóláz”

(a vvt mennyisége 50-60%-kal csökken!)

- a merozoiták gametocitákká

differenciálódnak, amelyeket a

szúnyog felvesz

- a szúnyog nyálmirigyében kialakul

a zigóta, ami létrehozza a sporozoitokat

Többsejtű paraziták, férgek

- fejlett szerveik vannak

- ellenálló külső burok

- Th2-es túlsúlyú immunválaszt indukálnak:

- IgE-termelés

- hízósejtek részvétele

- eozinofil granulociták toborzása

- nem az emberi szervezetben szaporodonak, hanem

köztes gazdában (rovar, csiga etc.)

- nehezen leküzdhetőek – állandó stimulációt jelentenek

krónikus betegséget okoznak

Paraziták

Vérmételykór

Schistosoma

A Schistosoma mansoni életciklusa

Schistosomiázis (bilharzia)

-egyiptomi múmiákon is kimutatták

Különböző fajok esetén

más-más tünetek

(hasmenés,

máj-fibrózis,

idegrendszeri zavarok)

Aszexuális (csigában) és

szexuális (emlősben)

reprodukció váltakozik

A cercaria a vérerekbe jut

átjut az endothel sejteken

és a szövetekbe hatol.

A vastag falú tojások a

bélből, húgyhólyagból

ürülnek a környezetbe

Sok közülük hasznos gombák:

- erjesztéshez (kenyérkovász, sajt, bor, sör)

- penicillint termelő gombafaj.

Gombák

Eukarioták – hasonlítanak a gazdaszervezet sejtjeire

(nehezebb eliminálni)

Viszonylag kevés okoz súlyos fertőzést (pár 100 a millióból)

Virulencia-faktorok:

- szövetekhez, extracelluláris mátrix-hoz való tapadás

- enzimek termelése (elasztáz, foszfolipáz stb.)

szövet-roncsolás

Kórokozó gombák

Orvosi szempontból fontos gombák:

felszíni fertőzést okoz: Candida

szisztémás fertőzést okoz: Cryptococcus, Candida, Pneumocystis

Többnyire belégzés útján fertőznek

Gyakori fertőzést okozó gombák;

megjelenésük és az okozott tünetek

Nat.Rev., 2011, Romani

Candida albicans

A bél (nyálkahártya) és a nedves bőrfelületek kommenzalista mikrobája

Elszaporodhat

- hosszan tartó antibiotikus kezelés után

- legyengült (immun-szuppresszált) szervezetben (ld. AIDS)

- etc.

Gombás fertőzések kezelése

- kemoterápia, a sejtfal szintézisének gátlása

védőoltás nincs !

élesztősejtes (sarjadzó) fonalas

A megtelepedés

(kolonizáció) lépései:

Dimorf gomba

Gombás fertőzés kialakulását segítő állapotok

T-sejt defektusok

(AIDS, immunszuppr. kezelés)

Aspergillus, Candida,

Cryptococcus, Pneumocystis

Neutrofil defektusok Aspergillus, Candida

Diabétesz Candida

Tumorok Aspergillus, Candida

Cisztikus fibrózis Aspergillus

Antibakteriális kezelés Candida,

Katéterek, sebészeti beavatkozás Candida

nyirokcsomó

bőr,

mukóza

Sérülés,

kórokozók bejutása

Mf

NKDC X

XX

XX

A szervezetbe jutó kórokozók sorsa;

eliminálása az adaptív immunrendszer által

DC

T

B

YX

YY

Y

B

BB

B

B

YXTc

Tc

T TTc

Tc

Tc

MfXX XX

X

Vakcináció, védőoltások

A védőoltások célja

Védettség = immunitás

mesterséges kialakítása egy adott kórokozó ellen

• Cél, hogy speficikus és tartós legyen a védettség

Védettség kialakítása:

- aktív vagy

- passzív

immunizálással

Az oltás tapasztalati alapja

Ha egy bizonyos fertőző betegségeken valaki átesik, azt többé nem kapja el.

Immunológiai magyarázat:

Az első fertőzéskor kialakult memória védelmet biztosít.

Vakcináció (vakcina = oltóanyag)

• Tapasztalat:

a tehénhimlővel fertőzött fejőnők védettek a

himlővel szemben

• Benjamin Jesty 1774 titokban vakcinál

• Edward Jenner 1796-ben, nyíltan

dokumentáltan,

kísérletes alátámasztás

Edward Jenner

Varioláció (himlő – variola)

• Varioláció: oltás feketehimlő varból származó „porral” (kórokozóval)

1‐2% halálozás szemben a természetes fertőzés esetén megfigyelt

30% halálozással

• Európai bevezetés:1723

• Betiltás: 1840

Az immunizáció első lépései Magyarországon

• Az 1760-as években a királyi család sok

tagját vitte el a feketehimlő.

• Mária Terézia is megbetegedett, már az

utolsó kenetet is felvette 1767-ben, de

szerencsésen meggyógyult.

• Mária Terézia ezt követően elkötelezett

híve lett a feketehimlő elleni akkori egyetlen

védekezési módnak, az inokulációnak (az

immunizáció elődje). Jó példával elöl járva

minden gyermekét beoltotta.

• Támogatta széleskörű inokulációs program

bevezetését az egész Habsburg

birodalomban.

Mária Terézia 1740-1780

17.21 ábra Az immunológiai védettség kialakításának módjai

Aktív immunitás akkor alakul ki,

ha maga a kórokozó váltja ki

az immunválaszt. Ilyenkor immunológiai

memória is létrejön.

Passzív immunitás esetében a kórokozó,

ill. annak terméke (toxinja) ellen védő ellenanyag

(szérum) jut a szervezetbe. Ilyenkor nem jön létre

immunológiai memória.

Passzív immunizáció

Oltóanyag:

humán (esetenként állati) szérumból előállított antigén-specifikus immunglobulin

– hiperimmunizálás szükséges (IgG)

Azonnali védelmet biztosít, de csak átmeneti a hatás

(az immunglobulin lebomlik, kiürül egy-két hét alatt)

Biztonságos védelem: max. 1 hónapig

Alkalmazás:

• Immunhiányos állapotokban

– rendszeres immunglobulin pótlás (IVIG – IntraVénás ImmunGlobulin)

• Közvetlen fertőzési veszély esetén

– hepatitis B (HBsAg poz anyák újszülöttei, tűszúrásos sérülés),

– tetanusz,

– hepatitis A

– CMV (transzplantáltak)

– perinatális varicella

Aktív immunizációaz immunválasz a védendő szervezetben alakul ki,

antigénprezentációt követően; memória T- és B-sejtek alakulnak ki

• Vakcina (oltóanyag) fajták

– Élő, de betegséget nem okozó, és attenuált (legyengített) kórokozó (vírus, baktérium) vakcinák

BCG, kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR), varicella zooster virus (VZV), sárgaláz vírus)

– Elölt, inaktivált, azaz élő kórokozót nem tartalmazó vakcinák

– Alegység-vakcinák: immunválaszt kiváltó kórokozó komponenseket tartalmazó vakcinák

– Konjugált vakcinák

Vakcina

17.22 ábra Patogén vírus gyengítésének

módjai

genetikai módszerekkel

Nem patogén mutánsok kifejlesztése -

példák:

Vírus: polio, mumps, rubella, kanyaró, stb.

A virulenciához szükséges gén

eltávolítása vagy mutációja

Baktérium: Salmonella typhy : nem

fertőző mutánsok szelekciója

(az LPS szintézishez szükséges UDP

galaktóz epimeráz enzim mutációja

a mutánsban kevesebb

LPS)

Adjuvánsok (adjuvare – segíteni)

Az immunogenitást fokozzák – gyulladás keltés, depot-képzés etc.

- a veleszületett immunelemek fontossága!

Az immunizálás hatékonyságát befolyásolja

- az antigén szerkezete

- az antigén dózisa

- az antigén beadásának helye (iv., ip., id., po., etc.)

- a recipiens szervezet

- etc.

Az antigén beadás

módja/helye: táplálékkal (per os – p.o.)

intravénásan (i.v.)

bőrbe (intradermális – i.d.)

bőr alá (szubkutan – s.c.)

izomba (intramuszkuláris - i.m.)

peritoneumba (intraperitoneális – i.p.)

- A kanyaró az egyik vezető halálok a kisgyermekeknél, annak ellenére, hogy

biztonságos és olcsó védőoltással megelőzhető lenne. - A WHO adatai szerint 2015-

ben 134 200 halálos kanyarófertőzést jelentettek a világon, naponta 367-en haltak

meg emiatt.

- A kötelező oltások miatt 2000 és 2015 között 79 százalékkal csökkent a halálos

kimenetelű megbetegedések száma. Ebben az időszakban az oltások 20,3 millió

halálesetet előztek meg.

- Magyarországon 1969 óta kötelező a védőoltás, 1989 óta második, emlékeztető

oltást is adnak.

- Az oltásellenesek miatt olyan országokban is felbukkant a betegség, ahonnan

korábban már kiűzték.

A kanyaró egy rendkívül fertőző, veszélyes betegség.

Az oltás elterjedése előtt (1980 előtt) évente 2,6 millióan

haltak meg kanayaró-fertőzésben a világon.

Magyarországon kötelező a kanyaró elleni védőoltás, az úgynevezett MMR

(morbilli – kanyaró, mumpsz, rubeóla) oltás, a gyerekek 15 hónapos korukban

kapják meg.

A vakcinában élő, legyengített vírusok vannak, amelyek a szervezet válaszreakcióival

kialakítják a védettséget. Az oltást 11 éves korban megismétlik az élethosszig tartó hatás

érdekében.

KANYARÓ

http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/measles/epidemiological_data/Pages/measles_maps.aspx

Bejelentett kanyaró-esetek 2015-ben Európában

Magyarországon az átoltottság mértéke közel 100% ! ☺

Újabbak várhatók

Nyáj-immuniás

Forrás: National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID)

www.vaccine.gov

Ha senki nincs beoltva egy adott kórokozó ellen,

akkor a beteg emberek (piros) megfertőzik a

közösség többi tagját (kék).

Ha csak néhányan vannak beoltva (sárga), akkor

az immunizált egyének védettek, de a közösség

védelméhez ez nem elég.

Amikor az átoltottság mértéke nagy (90-95%-os),

a beoltott emberek pajzsként védik azokat is, akik

nem kaptak védőoltást.

A védőoltások és az átoltottság fontossága

-a nyáj-immunitás kialakulásában

Ha csökken az átoltottság (pl. azért, mert szülők nem engedik beoltani a gyereküket)

akkor újra megjelenik a szamárköhögés (pertussis), a kanyaró etc.

„Ember-eredetű” sejt (~1014):

ennél 80-100x több mikrobiális sejt (~1016 )

1016 - kb. 1.5 kg- baktérium a bélben

Emberben: összesen kb. 100 000 gén

(23-25000 kódol fehérjét)

Mikrobiális gén: 8 000 000

A magasabbrendű szervezet, mint „komplex ökoszisztéma”

Mikrobiom:

kommenzalista, patogén, szimbionta

mikroorganizmusok összessége

A mikrobiális összetétel függ a lokalizációtól

Filogenetikai ág: