a koragyermekkori fejlődés megalapozásamek.oszk.hu/18000/18001/18001.pdfszakmai vezető:...

A koragyermekkori fejlődés megalapozásaKézikönyv a Biztos Kezdet program munkatársai számára

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Gyerekesély projektwww.biztoskezdet.hu

Szakmai vezető: Szilvási Léna

A kötet a Practice Guidance for the Early Years Foundation Stage (Department for Education and Skills, 2007) magyar adaptációja

Az adaptáció munkatársai:Ajánlás: Farkas Mária, Herczog Mária, Szilvási Léna, Szomor ÉvaSzaktanácsadók: Bakonyi Anna, Csernátoni Katalin, Gallai MáriaFordítás: Kéri RitaA fordítást szakmailag ellenőrizte, adaptálta: Farkas Mária, Tóth Ildikó

A kötet munkálatait koordinálta: Tóth JuliannaSzerkesztette: Balázs IstvánFényképek: Bege Nóra, Hargitai Dávid, Révész Róbert, Szász Marcell

A kötet számára készült fényképek helyszínei: Budapesti családok otthona a IX., XI. és XIII. kerületbenKincskereső Óvoda, BudapestVadrózsa Biztos Kezdet Gyerekház, Pécs Odú Központ, SzegedDown Alapítvány, BudapestNapsugár Bölcsőde, NyíregyházaKöszönet minden fotón szereplő gyereknek, az együttműködő szülőknek és szakembereknek!

Megjelent a TÁMOP 5.2.1. „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” program keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

© Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, 2010

Jelen kiadvány a jogtulajdonos engedélye nélkül sem részben, sem egészben, sem elektronikus, sem mechanikai eljárással nem másolható, ideértve a fénymásolást, a számítógépes adatrögzítést vagy adatbankban való felhasználást is.

ISBN 978-963-7366-19-2

A koragyermekkori fejlődés megalapozásaKézikönyv a Biztos Kezdet program munkatársai számára

Ajánlás a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai és a Biztos Kezdet program szakmai partnerei számára ....................... 4

I. RÉSZ Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai számára? ................. 8Bevezetés..................................................................................................................................................... 8Az elvek alkalmazása a gyakorlatban ............................................................................................................... 8

A gyerekek eltérő igényeinek figyelembevétele (Elvek a gyakorlatban kártyák, 1.2. és 2.1.) ....................................... 8Partneri munka (Elvek a gyakorlatban kártyák, 2.2.) .......................................................................................... 9Rugalmas ellátás (Elvek a gyakorlatban kártyák, 1.1. és 3.4.) .............................................................................. 10Játék (Elvek a gyakorlatban kártyák, 3.3. és 4.1.) .............................................................................................. 10Minőségfejlesztés – állandó folyamat ............................................................................................................. 11Átmenet, folytonosság és koherencia ............................................................................................................. 11

II. RÉSZFejlődés és tanulás (Elvek a gyakorlatban kártyák, 4.1. és 4.4.) ............................................................................... 12

A kézikönyv áttekintése .............................................................................................................................. 12Értékelés (Elvek a gyakorlatban kártyák, 3.1) .................................................................................................. 13Saját gondozó (Elvek a gyakorlatban kártyák, 2.4) ........................................................................................... 14Megfelelő helyszín, környezet és tárgyi feltételek ............................................................................................. 14

A fejlődés és tanulás területei ........................................................................................................................ 14

1. A személyes, társas és érzelmi fejlődés......................................................................................................... 14Adottságok és beállítódások ........................................................................................................................ 16Önbizalom és önértékelés .......................................................................................................................... 18Kapcsolatteremtés ................................................................................................................................... 20Viselkedés és önuralom ..............................................................................................................................22Önellátás .................................................................................................................................................24Közösségélmény .......................................................................................................................................26

Köszönetnyilvánítás

Köszönettel tartozunk az Egyesült Királyság Gyerekekért, Iskolákért és Családokért felelős Minisztériumának (Department for Children, Schools and Families) a fejlődés és tanulás koragyermekkori megalapozásához szükséges ismereteket rendszerező program (Early Years Foundation Stage) adaptálásának engedélyezéséért. Külön köszönjük a programot vezető szakemberek, Ruth Pimentel és Sue Ellis segítségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a program egy részét a magyarországi igényeknek, feltételeknek és háttérnek megfelelően alakíthassuk. A programcsomag megismerésében, megismertetésében rendkívüli segítséget jelent John M. Oates, az Open University professzora, köszönjük támogatását.

TARTALOM

2. Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai ........................................................................................... 28A nyelv a kommunikáció szolgálatában ..........................................................................................................29A nyelv a gondolkodás szolgálatában ............................................................................................................ 32A hangok és a betűk összekapcsolása ........................................................................................................... 34Olvasás ................................................................................................................................................... 36Írás .........................................................................................................................................................38Kézírás .................................................................................................................................................... 39

3. Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség .............................................................................. 40A számok ................................................................................................................................................ 41Számítások ..............................................................................................................................................44Alak, tér és méretek ...................................................................................................................................46

4. A világ megismerése ................................................................................................................................. 50Felfedezés és vizsgálódás............................................................................................................................ 51Tervezés és készítés ................................................................................................................................... 53Információs és kommunikációs eszközök........................................................................................................ 55Idő .........................................................................................................................................................56Hely........................................................................................................................................................58Közösségek ............................................................................................................................................. 60

5. Testi fejlődés ............................................................................................................................................62Mozgás és tér ........................................................................................................................................... 63Egészség és testtudatosság ........................................................................................................................67Eszközhasználat....................................................................................................................................... 69

6. Kreatív fejlődés ......................................................................................................................................... 72Kreativitás – fogékonyság az élményekre, a gondolatok megformálása és kifejezése .............................................. 73A kifejezési formák és az anyagok felfedezése ................................................................................................. 75Alkotás zenében és táncban ........................................................................................................................ 77Fejlődő képzelet és fantáziajáték ..................................................................................................................79

A fontosabb fogalmak magyarázata ................................................................................................................. 82

4

A Biztos Kezdet program iránt érdeklődő olvasó olyan Kézikönyvet tart a kezében, amely jelentős segítséget nyújt a szülőknek és mindazon laikus, valamint professzi-onális segítőknek, akik gyerekekkel dolgoznak.

A Kézikönyv része annak a Koragyermekkori fejlődés meg-alapozása1 című programcsomagnak, amelyet az Egyesült Királyságban vezető kutatók dolgoztak ki kisgyermekek-kel foglalkozó gyakorlati szakemberek számára. A prog-ramcsomag a gyerekekre és családokra vonatkozó szolgáltatások színvonalának emelését célul tűző kor-mányprogram2 keretében született. Ezt használják azok a Gyerekközpontok3 is, amelyek az angol „Sure Start” program keretében alakultak. A magyar Biztos Kezdet program4 az angol anyag Gyakorlati kézikönyvét alapul véve dolgoz-ta ki a magyar környezethez illeszkedő változatot. Magyar-országon a Kézikönyvet elsőként a Biztos Kezdet programok helyszíneként működő Gyerekházak munkatársai számá-ra ajánljuk. A Gyerekházak környezetében jellemzően nélkü-löző, gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő családok élnek. Ebben a környezetben a kisgyerekeket középpontba állító párbeszéd, a közös tevékenységek a Gyerekház munkatársai és a gyerekek, szülők, családtagok között különös jelentősé-get kapnak. Mindehhez segítséget nyújt ez a Kézikönyv.

Az angol eredeti és a magyar adaptáció közötti különbségek alapve-tően három területen érzékelhetők.

Az eredeti műben hangsúlyozzák, hogy az országban élő angol,

illetve nem angol anyanyelvű gyerekek – éppen a különböző nyelvi szocializációs szokások miatt – nem teljesen azonos mechanizmusok-kal sajátítják el a tanulási tartalmakat. Ez a kérdéskör Magyarorszá-gon csak igen kis mértékben van jelen, így erre az adaptáció nem he-lyez hangsúlyt.

A második eltérés részben összefügghet az előbbivel. Az eredeti mű nagy hangsúlyt helyez a különböző kultúrájú gyerekek kulturális szokásainak meg-ismerésére, megőrzésére. Ezen elv meghagyása mellett a magyar adaptáció a saját identitás tiszteletben tartása mellett kiemeli a másik elfogadásának, befogadásának jelentőségét is, így a Gyerekház az előitéletmentes gondol-kodás és emberi kapcsolatok építésének tere is lehet.

A harmadik téma, amelyben eltérés mutatkozik, pedagógiai tartalmú: Az eredeti könyv kitér a koragyermekkori írás-olvasás, számolás tanítására. Magyarországon az óvoda és az iskola egymáshoz illeszkedése úgy ala-kul, hogy az óvoda a készségeket alapozza meg (pl. rajz, mintázás, kézi-munka segítségével), a konkrét tevékenységet pedig az iskola tanítja meg. (A magyar óvodákban sem tiltott az írás-olvasás gyakorlása, ha az a gyerek-ből ered, ha késztetést, kedvet érez rá.) A számolási készség előkészítése – a mennyiségi ismeretek, viszonylatok, téri- és időbeli tájékozódás stb. gyakor-lása révén – szintén beépül a magyar óvodai rendszerbe. A Gyerekházban lévő óvodáskorú gyerekekre nézve ugyanezeket az elveket követjük, és en-nek megfelelően végeztük a Kézikönyv adaptációs munkáit.

A Kézikönyv és a Biztos Kezdet program is úgy tekint min-den gyerekre, mint jogokkal rendelkező személyekre, akik születésüktől fogva aktív szereplői a család, a közösség, a társadalom életének. A kisgyermekek életkoruk, fokozott ki-szolgáltatottságuk miatt különös odafigyelést igényelnek. A gyerekek születésüktől fogva tanulnak, kommunikálnak, felfedezik a világot, de ehhez a felnőttekkel való szoros és értő kapcsolatra van szükségük.

Ajánlás a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai és a Biztos Kezdet program szakmai partnerei számára

1 Angolul: Early Years Foundation Stage (röviden EYFS). A program honlapján további segédanyagok, publikációk, filmek tölthetőek le: www.nationalstrategies.standards.dcsf.gov.uk/earlyyears2 Az Egyesült Királyság Gyerekekért, Iskolákért és Családokért felelős Minisztériuma (Department of Children, Schools and Families, DCSF) kidolgozott egy átfogó programot a gyerekekre, családokra vonatkozó

szolgáltatások javítása és egységes szakmai szabályozása érdekében, amelyet 1997 és 2011 között valósítanak meg. Lásd National Strategy: www.nationalstrategies.standards.dcsf.gov.uk3 Sure Start Children’s Centres, www.dcsf.gov.uk/everychildmatters/earlyyears/surestart/surestartchildrenscentres/childrenscentres4 A Biztos Kezdet program része a Gyerekesély projektnek (TÁMOP 5.2.1.: Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése).5 ENSZ Gyermekjogi Egyezmény. Lásd még: Közösségek. Módszertani ajánlások a közösségi munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv III. kötet. 3.3. A gyermeki jogokról.

5

Kiadványunk újszerűen összegzett ismereteket tartalmaz a gyermekfejlődés izgalmas és sokszínű folyamatáról. A kora-gyermekkori fejlődés és tanulás törvényszerűségeit úgy mutat-ja be, hogy folyamatosan kiemeli az egyes gyerekek fejlődési üteme közötti lehetséges különbségeket, a személyre szabott megfigyelés és az egyéni fejlődés elősegítését szem előtt tartó gyakorlat jelentőségét. A kötetben felvetett gondolatok egy ré-sze sokak számára magától értetődőnek tűnhet, a mindennap-ok során azonban mégis gyakran megfeledkeznek róluk a gye-rekek sorsáért felelős felnőttek. Az ismeretek egységes, köny-nyen áttekinthető formában történő megjelentetése lehető-ség arra, hogy tudásunk a gyermekkori fejlődésről sokoldalú le-gyen, és gondolatainkat könnyen megoszthassuk egymással, a szülőkkel, más szakemberekkel. Mindezt segítik a Kézikönyvhöz csatolt, könnyen használható kártyák is.

A gyerekek különbözőképpen és eltérő ütemben fejlőd-nek. Vannak, akik az egyik területen gyorsabban, más te-rületen sokkal lassabban érik el az átlagos fejlődési folya-matokban leírtakat. Mindenkinek, aki gyerekek nevelésével, gondozásával foglalkozik, ismernie kell a gyerekek fejlődé-sének sajátosságait, ütemét, és ezek alapján arra kell töre-kednie, hogy a rá bízott gyerek fejlettsége minden terüle-ten elérje az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő alapszintet, amire a további képességek épülhetnek. Fontos felismerni a korosztályon belül is jól érzékelhető egyéni különbségeket. Ezeket csoporthelyzetekben is jól lehet kezelni, ha a felnőttek nem az esetleges enyhe lemaradások, késedelmek miatt ag-gódnak, hanem bátorítják, támogatják a gyereket, és szak-mai ismereteik birtokában céltudatosan irányítják a szüksé-ges készségek, ismeretek elsajátítását.

A gyerekek sokféleképpen tanulnak: megfigyelés, be-szélgetés, változatos interakciók, tevékenységek és fizi-kai mozgás révén, de elsősorban a tapasztalás és minta, utánzás alapján. Mindez környezetük összetett érzékelé-sével, valamennyi érzékszervük útján történik. Szükségük van mindazokra a tapasztalatokra, amelyek lehetővé teszik számukra önmaguk és környezetük megismerését, és ame-lyek segítenek változatos módokon tanulni. Amikor tevé-kenységeket tervezünk a gyerekek számára, ismernünk kell őket és szűkebb-tágabb környezetüket, tisztában kell len-nünk képességeik jelenlegi szintjével, hogy lehetővé tegyük számukra a továbblépést. A gyerekek eltérő tapasztalato-kat hoznak magukkal otthoni környezetükből és helyi kö-

zösségükből. A lehetőségek egyenlő elérését célzó prog-ramok tervezésénél fontos szempont, hogy a gyerekeket olyan anyagok, tárgyak, eszközök vegyék körül, amelyek ismerősek számukra, részei mindennapi életüknek. Az ott-honosság biztonságot jelent, ami feltétele a gyerekek aktív részvételének. Ugyanakkor szükséges az ismeretek folya-matos bővítése, a lehetőségeket korlátozó tárgyi, termé-szeti környezet ellensúlyozása is.

A harmonikus fejlődés leghatékonyabb elősegítője a gye-rek elfogadása, személyiségének, méltóságának tisztelet-ben tartása, az iránta megnyilvánuló őszinte kíváncsiság. Egyet-len gyereket sem szabad hátrányosan megkülönböztetnünk vagy kizárnunk származása, etnikai hovatartozása, kultúrája vagy családi háttere, fogyatékossága vagy eltérő képességei miatt. Folyhatnak viták arról, hogy a megszületett gyerek üres lapokból álló füzet-e, amely a gondozás, nevelés és a személyes tapasz-talatok révén telik meg tartalommal, vagy veleszületett genetikai adottságai és temperamentuma határozzák-e meg személyiségét. Vitatkozni lehet arról is, hogy mit tesz mindehhez hozzá a környezet. A kutatások és a tapasztalatok alapján ugyanakkor biztosak lehe-tünk abban, hogy a gyerekek személyes fejlődési szükségleteinek feltárásával és a fejlődés védőfaktorainak biztosításával nehezített alapfeltételek mellett is kiemelkedő eredményeket érhetünk el.

A Kézikönyv az alábbi alapelvek szerint elemzi és teszi ért-hetővé a gyerekek fejlődését és annak sokoldalú segítését:

Minden gyerek egyéniség. Minden gyerek sajátos sze-mélyiség a maga fizikai, lelki, szellemi jellemzőivel, tanulá-si és fejlődési mintáival. Ebben az értelemben használjuk az „egyedi gyermek” (angolul unique child) szakkifejezést. Minden gyerekben születésétől fogva meg van a képesség a tanulásra. Csak minden egyes gyerek sajátos jellemzőinek megismerése útján tudjuk számukra a legjobb tapasztala-tokat nyújtani ahhoz, hogy képességeiket kibontakoztas-sák, hogy magabiztos, öntudatos, rátermett, jó ellenálló ké-pességű (reziliens) személyiséggé váljanak.

A pozitív kapcsolatok jelentősége. A gyerek a szülőkkel és a nevelőkkel, vagy más, számára fontos felnőttekkel (kulcs-személlyel) való szeretetteljes, biztonságos kapcsolatok ré-vén válik független, magabiztos személyiséggé. A felnőttek teszik lehetővé és bátorítják a gyerekeket arra, hogy fedez-zék fel a világot, és bővítsék a róla szerzett ismereteiket.

6

A képességek kibontakozását támogató környezet. A környezet kulcsszerepet játszik a gyerekek fejlődésének ösztönzésében, jelentős mértékben elősegítheti tudásuk gyarapodását. A gyerekek gyorsan fejlődnek, ha biztonsá-gos környezetben élnek, amelyben megkapják a fejlődéshez és a tanuláshoz szükséges szabadságot, a szükséges kere-teket és a támogatást.

A gyerekek eltérő módon, eltérő ütemben fejlődnek és tanulnak. A fejlődés és tanulás valamennyi részterüle-te egyformán fontos, és szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A gyerekek szempontjából nincs különbség játék és tanulás között; éppen a szabad, aktív játék a tanulás legkorábbi terepe.

A Biztos Kezdet Gyerekházakban folyó munka módszere a Kézikönyvben megfogalmazott alapelvekre támaszkodik, és igazodik a hazai adottságokhoz is. A jelenlegi magyarorszá-gi helyzet fő jellemzője a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége és esetlegessége, a szakmai minőség sok-félesége. Gyakori az intézmények, szakmák, szakemberek kö-zötti együttműködés hiánya. Mindennek elsősorban a hátrá-nyos helyzetű településeken élők látják kárát, ők szorulnak ki elsődlegesen a szolgáltatásokból. Ezért a Gyerekházak tevé-kenységét Magyarországon ezeknek a tényezőknek a figye-lembevétele kiemelten meghatározza.

A Kézikönyv elsősorban a gyermekfejlődésről szól, viszony-lag kevés konkrét segítséget ad a szülővel folytatott közvet-len tevékenységhez6. Ugyanakkor, ha szülőkkel együtt ter-vezzük az egyes tevékenységeket, ha segítjük őket abban, hogy ismerjék saját gyerekük fejlődési szükségleteit, kel-lő összhang és együttműködés alakulhat ki a szülő, a csa-ládtagok, a gyerekek és a Gyerekház munkatársai között. A Gyerekház mindennapi tevékenységébe való bekapcsoló-dás révén a szülők megismerhetik a gyerek fejlődése szem-pontjából fontos lehetőségeket, a szabad választások és a korlátok értelmes körét, és mindezek mellett a játék, a szabad tevékenység, a beszélgetés, a mese, az ének szerepét és je-lentőségét is. A gyerekek mindennapi tevékenységébe való bekapcsolódás könnyebbé, sikeresebbé, örömtelibbé teszi gondozásukat és nevelésüket. Minden szülő kell, hogy érezze: gyereke életében ő a legfontosabb szereplő, hatása megha-tározó gyereke fejlődésére.

Fontos, hogy a felnőttek időben felismerjék, hogy mely gyerekeknek van szükségük speciális szakmai segítségre. A Kézikönyv ehhez jól használható ismereteket és gyakorla-ti tanácsokat biztosít.

A Gyerekházak feladata, hogy szakembert, eszközt, meg-felelő környezetet biztosítsanak annak érdekében, hogy a gyerekek – szüleik, családtagjaik aktív közreműködésével – elérhessék fejlődési lehetőségeik optimumát. A korai fejlődést segítő foglalkozások eredményeként a gyerekek képessé-gei optimálisan fejlődhetnek, bárhol és bármilyen környezet-ben éljenek is Magyarországon. A Gyerekházak lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek minél jobb eséllyel indulhas-sanak, amikor óvodába kerülnek, és amikor megkezdik az iskolát. A Kézikönyv iránymutató lehet a Gyerekházak mindennap-jainak tervezésében, jó alap a közös munkához. A Kézikönyv magyarországi adaptációjának az is célja, hogy a különböző szakképzettséggel, háttérrel, nézetekkel rendelkező laikusok és szakemberek ismeretei bővüljenek a gyermekfejlődésről. A könyv jó lehetőséget biztosít az eddigi ismeretek újragon-dolására, összevetésére, csoportos megvitatására is.

6 A Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai segítséget kapnak ehhez a „Gyerekek–Szülők–Közösségek” című módszertani ajánlások gyűjteményben.

8 Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Gyerekház munkatársai számára?

Bevezetés

A Kézikönyv a koragyermekkori fejlődés elősegítése érdeké-ben végzett munkához nyújt útmutatást gyakorlati szakem-berek, különösképpen pedig a Biztos Kezdet Gyerekházak munkatársai számára. Hasznos tanácsokkal és részletes in-formációkkal kíván szolgálni arról, hogy miképpen támogat-hatjuk a gyerekek egészséges fejlődését és tanulását, teremt-hetjük meg jó közérzetüket a Gyerekházakban.

A Kézikönyv részletesen bemutatja a kisgyermekkori fej-lődés folyamatát, valamint tájékoztat arról, mire kell odafi-gyelni a gyerekekkel folytatott munka közben. Bevált ötle-tekkel, tanácsokkal segíti a mindennapos munka tervezé-sét és előkészítését. A Kézikönyvben található táblázatok „Fejlődési események” és „Nézd, hallgasd, jegyezd fel” fel-iratú oszlopai támpontokat nyújtanak a gyerekek fejlődé-sének nyomon követéséhez. Ezek az oszlopok természete-sen nem törekedhetnek teljességre: változó lehet, hogy a gyerekek melyik életkorban milyen képességekkel rendel-keznek, így ezeknek az oszlopoknak a tartalmait semmiképp sem szabad fejlődési skálaként használnunk.

A koragyermekkori fejlődés megalapozása című kéziköny-vet kiegészítik az Elvek a gyakorlatban kártyák. Ezek hasz-nos és könnyen követhető módszereket ajánlanak a kisgye-rekekkel végzendő eredményes munkánkhoz. A kártyák négy fő témakörbe rendeződnek, ezek egymással összefüggésben mutatják be a gyerekkel való munka alapkövetelményeit, és leírják, hogyan segíthetik a szakemberek a kisgyerekek fejlő-dését és tanulását. Ezek a kártyák olyan gondolkodásra ser-kentő információkat, ötleteket és kérdéseket tartalmaznak, amelyek segítségével könnyebben elmélyedhetünk a mun-kánk során felmerülő gyakorlati kérdésekben.

Az elvek AlkAlmAzásA A gyAkorlAtBAn

A kisgyerekekkel foglalkozó szakemberek munkáját irányító alap-elvek a fentebb már említett, négy fő téma köré csoportosulnak:

Minden gyerek egyedi; Pozitív kapcsolatok; Támogató környezet; Fejlődés és tanulás.

E négy alapelv összehangolt érvényesülése a gyerekek-kel végzett munkában minden gyerek számára biztosítja fej-lődésük megalapozását. Az Elvek a gyakorlatban kártyák ab-ban segítenek bennünket, hogy a gyerekek egyéni igényei-hez és érdeklődéséhez igazíthassuk a velük folytatott munkát. Számos jól bevált tevékenységet ajánlanak, de érintik azo-kat a dilemmákat és kihívásokat is, amelyekkel munkánk során szemben találhatjuk magunkat.

A GyeReKeK elTÉRő IGÉnyeIneK FIGyeleMBevÉTele ELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 1.2 2.1

A kártyák középpontjában a gyerekek egymáséitól eltérő, egyéni fejlődési szükségleteinek megismerése és az azok-ra adandó válaszok állnak. A Gyerekház munkatársainak sze-mélyre szabott tanulási és tapasztalási lehetőségeket kell biz-tosítaniuk a gyerekek számára, olyanokat, amelyek hosszú tá-von is a legjobb alapokat teremtik meg.

Tiszteletben tartjuk az emberi méltóságot, amely nem lehet az egészség, kor, nem, származás, vallás stb. függvénye, hanem minden ember alanyi joga. A felnőtt viselkedési mintájának segít-ségével minden gyerekben ki kell alakítanunk a pozitív hozzáál-lást az emberi sokféleség és különbözőség iránt. Ebben a befoga-dó, sokszínű világban mindenféle családi és személyes érték he-

Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Biztos Kezdet Gyerekház munkatársai számára? I. RÉSZ

9Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Gyerekház munkatársai számára?

lyet kap. A gyerek így képessé válik arra, hogy saját és mások éle-tét értéknek tekintse. Ennek részeként minden gyerek és család számára biztosítjuk, hogy érezze: befogadták és biztonságban érezheti magát. A gyereket és felnőttet egyaránt autonóm sze-mélynek tekintjük, nem élünk hátrányos megkülönböztetéssel. Minden gyerekben az emberi azonosságot ismerjük fel, másságát csak ott látjuk, ahol segítő célú megkülönböztetésre van szükség.

A Gyerekház munkatársainak már tervezéskor figyelembe kell venniük a más, kisebbségi etnikai háttérből érkező gyerekek szükségleteit, valamint a tanulási nehézséggel küszködő vagy fogyatékkal élő gyerekek sajátos igényeit is.7 Következetesen kerülniük kell a nemekkel kapcsolatos sztereotípiákat, és mind a felnőttekkel, mind a gyerekekkel szemben fel kell lépniük az előítélet vagy a diszkrimináció bármilyen megnyilvánulása ellen.

A Gyerekházban minden gyerek számára egyéni foglalko-zási tervet kell készítenünk. A foglalkozási tervben a gyerekek erősségeire építve a lassabban fejlődő képességek kibonta-kozására kell összpontosítanunk. Fel kell ismernünk azokat a jelenségeket is – és időben reagálnunk kell rájuk –, amelyek tanulási nehézségek kialakulásához vezethetnek. Ugyanakkor a tehetséges, jó adottságú gyerekeknek az ő számukra is kihí-vást jelentő tapasztalási lehetőségeket kell biztosítanunk. PARTneRI MunKA ELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 2.2

A koragyermekkor időszakában elengedhetetlen a partnerek-kel való együttműködés. Ebben a periódusban ugyanis a gye-rekek ellátásában összefonódnak a szociális, egészségügyi és közoktatási feladatok, és a különböző területek szakemberei-nek kulcsfontosságú szerep jut abban, hogy a szülőkkel szo-ros együttműködésben támogassák a kisgyerek fejlődését. Ennek részeként a Gyerekház munkatársainak fel kell ismerni-ük az egyes gyerekek fejlődési és tanulási szükségleteit, és bár-milyen felmerülő nehézségre haladéktalanul reagálniuk kell. Szükség esetén a gyerekek szükségleteinek felmérése érdeké-ben, a diagnózis felállításában és azt követően a lehető legjobb ellátás biztosításában együtt kell működniük más szolgáltatók, például a helyi egészségügyi, gyógypedagógiai ellátás és szo-

ciális szolgálatok szakembereivel is. Különösen nagy szükség van együttműködésre a fogyatékkal élő vagy a gyermekvédel-mi gondoskodásban részesülő gyerekek esetében. A Gyermek-jóléti Szolgálattal való együttműködés formáiról részletesen az Ajánlás a Biztos Kezdet Gyerekházak és a Gyermekjóléti szol-gálatok között kötendő együttműködési megállapodás elő-készítéséhez c. dokumentum segítségével tájékozódhatunk.8

A Gyerekházak lehetséges együttműködő partnerei helyi, megyei és országos szinten:

szociális egészségügyi közoktatási

helyi

bölcsőde védőnő óvoda

Gyermekjóléti Szolgálat

gyermekorvos

iskola

Nevelési Tanácsadó

Önkormányzat

megyei Gyermek-

védelmi Szakszolgálat

Gyermek- ambulancia, Gyermek-

kórház

Tanulási Képességet

Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság

Köz- alapítvá-

nyok

orszá-gos

Gyógypedagógiai

Tanácsadó, Korai Fejlesztő és Gondozó Központ

Minisztérium

7 Az eredeti angol anyag nagy hangsúlyt fektet a világ különböző országaiból érkező bevándorló családok befogadására, a sajátos kulturális értékeik, szokásaik, értékrendjük megismerésére és méltányolására. Az ango-lul nem tudó, vagy nem anyanyelvi szinten beszélő szülők és gyerekek folyamatos támogatását is kiemelten fontos szempontként kezelik. Mivel a jelenlegi magyarországi viszonyok között a bevándorló családok száma elenyészően alacsony, a magyar fordítás és az adaptáció során kihagytuk a multikulturális értékek ápolására és a magyarul nem beszélő családok támogatására vonatkozó részeket. Természetesen, amennyiben a cso-portba bekerül más nemzetiségű, más etnikumú gyerek, akkor az eltérő kulturális normák és szokások minél alaposabb megismerése, támogatása és megismertetése a munkatársak fontos feladata.

8 Erre vonatkozóan lásd még: Gyerekek. Módszertani ajánlások a közösségi munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv I. kötet. 6. sz. Függelék: A Gyermekjóléti Szolgálat.

10

A szülőket – amennyiben átmenetileg nem voltak jelen a Gyerekházban – következetesen tájékoztatni kell gyerekük tevékenységeiről, akár közvetlen beszélgetéssel, akár a gye-rekek munkáinak bemutatásával faliújságon, fényképeken. A Gyerekház alapdokumentumait nyilvánosságra kell hozni, valamint a „Mit és hogyan a Gyerekházakban?” című doku-mentumot (amely a tulajdonképpen a házirendnek felel meg) ki is kell függeszteni a faliújságra.

RuGAlMAS elláTáSELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 1.1 3.4

Néhány gyerek a Gyerekház mellett más intézményben (pl. Pe-dagógiai Szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat) is ellátásban részesül. A Gyerekházban eltöltött idő is különböző lehet. Van, aki a hét szinte minden délelőttjét ott tölti, más pedig csak al-kalmanként jár. Azoknál a gyerekeknél, akik a Gyerekház mellett más intézmény ellátásában is részesülnek, a szakembereknek a releváns információk megosztásával és a szülők naprakész tá-jékoztatásával kell biztosítaniuk az összehangolt működést.

A gyerekek eltérő igényeit a Gyerekházon belül is figyelem-be kell vennünk, alkalmazott módszereinket pedig az egyes gye-rekek szükségleteihez kell igazítanunk. Például vannak a gyere-kek között olyanok, akiket nagyon fáraszt, ha figyelmüket hosszú ideig kell összpontosítaniuk, ezért rendszeres szünetekre és pihe-nőidőkre van szükségük. Másoknak ezzel szemben hasznára vál-nak a viszonylag hosszabb foglalkozások is. Fontos, hogy a gye-rekkel folytatott munka megkezdése előtt minél több informáci-ót gyűjtsünk a szülőktől a gyerek egyéni jellemzőiről, szokásairól, napirendjéről, egészségi állapotáról. Emellett a gyerekek egyéni fejlettségéről a kezdeti időszakban és azt követően rendszeresen elvégzett állapotfelmérések is tájékoztatnak bennünket.

A Hetirend, valamint az Egyéni foglalkozási tervek össze-állításánál figyelembe kell venni a nagyon eltérő terhelhető-séget, a pihenőidő, a szabadidő, a szabad játék és a tervezett foglalkozások egymásutániságát.

JáTÉKELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 3.3 4.1

Az egész koragyermekkori fejlődés megalapozásának alappillére a játék. A gyerek játéka önmagáért való, belülről indított és vezérelt, komplex tevékenység, a gyerek mindennapi szükséglete. A gye-rek a játékon keresztül gyakorolja a tevékenységeket, a nyelvet, a gondolkodást, a társas kapcsolatokban a másokkal való együtt-működést, a kitartást. A játék során éli át az egyes szerepekhez tar-tozó magatartásmódokat, a felnőttek által közvetített beállítódá-sokat, érzelmeket. A gyerek játéktevékenységére lehetőséget kell biztosítanunk bent és a szabad levegőn egyaránt, időjárástól füg-getlenül. Szabadtéri játszóterületnek minden Gyerekház mellett lennie kell. Ha átmenetileg ez a feltétel mégsem teljesül, a Gye-rekház munkatársainak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerekek minden nap játszhassanak a szabadban egy erre alkalmas közeli

helyen. A kisgyerekek fejlődésének és tanulásának alapja mindig a játék révén történő tapasztalatszerzés. A gyerekek közötti, legin-kább szembetűnő különbség a tanulási folyamatokban mutatkozik meg, hiszen a legtöbb gyerek spontán módon játszik, de van, aki-nek a felnőtt közvetlen jelenlétére, támogatására is szüksége van. Vannak gyerekek, akik maguk kezdeményeznek újabb és újabb já-téktevékenységeket, míg a gyerekek egy kisebb része nem kez-deményez játékokat, viselkedését kevéssé jellemzi a kíváncsiság. A gyerekek intelligenciája, kreativitása, fizikuma, társas készségei és érzelmei egyaránt a játék révén fejlődnek.

A Gyerekház munkatársaiként a gyerekek spontán játékára épülő, jól megtervezett beltéri és szabadtéri élményekkel segíthet-jük a gyerekek örömmel és kihívásokkal teli tanulását. A gyerekek játék közben sokféleképpen viselkedhetnek: van, amikor nagyon fi-gyelnek és fogékonyak, van, hogy féktelenek, felszabadultan élve-zik a játékot, néha elmesélik vagy megbeszélik, hogy épp mit csi-nálnak, és van, amikor csendesen, elgondolkodva játszanak.

A koragyermekkori fejlődés megalapozása során a Gyerek-ház munkatársainak biztosítaniuk kell az egyensúlyt a gyere-kek által kezdeményezett játék és a felnőttek által vezetett já-tékos tevékenységek között. Józan ítélőképességük szerint és a gyerekek ismeretében kell eldönteniük, hol legyen ez az egyen-súly, elsőbbséget adva a gyerekek által kezdeményezett te-vékenységeknek. A gyerek saját ötlete például az, amikor elő-veszi a tűzoltóautót, a sofőrt a kormány mögé ülteti, majd ki-veszi onnan, visszadobja a dobozba, és másik sofőrt választ. Lehet, hogy a gyerek átveszi az irányítást egy tevékenység fölött, és az eredetitől eltérő célnak rendeli alá. Előfordulhat pél-dául, hogy inkább a földre szeretné tölteni a vizet, hogy pocso-lyát csináljon, ahelyett, hogy a felnőtt szándéka szerint meg-öntözné a virágokat. A gyerek kezdeményezhet tevékenységet azzal is, hogy behoz valamit a Gyerekházba – például olyan sa-ját élményeket, mint a buszozás, vagy azt, hogy kórházban járt. Ennek a folytatásaként további ötletek, emlékek, történe-tek, képek kerülhetnek elő, amelyek a gyerekek érdeklődésére építve kibontják a témát. Bármit vetnek is fel a gyerekek, az a pillanatnyi érdeklődésük jele, és nekünk azt értékelnünk, az ötletek továbbvitelével támogatnunk kell.

A felnőtt irányításával zajló tevékenységekre jó példa a kiscso-portos foglalkozás. Ekkor a felnőtt – a Gyerekház munkatársa vagy egy meghívott szakember – jelöli ki az időt arra, hogy egy bizonyos tevékenységre, például mondókázásra, közös játékos tornára biz-tassa a gyerekeket. A Gyerekházban az ilyen közös tevékenységek mindig a hét azonos napján, meghatározott időpontban vannak (pl. gyerektorna: hétfő 10 óra, ringató: szerda 10 óra).

A Gyerekház munkatársa ilyenkor bemutathat egy konkrét anyagot (só-liszt gyurmát), készséget (ügyességi játékok, tánc) vagy gondolatkört (pl. jön a Mikulás). Ha a felnőtt kezdeményez egy tevékenységet, például megtanít egy mondókát vagy táncot, a gyerekeknek idővel gyakran csökken az igényük a felnőtt jelenlé-tére. Ahogyan egyre ügyesebbek lesznek az adott készségben, azt később már önállóan, a saját maguk által kezdeményezte játék so-rán is gyakorolják. Arra azonban minden tevékenység tervezésénél

Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Gyerekház munkatársai számára?

11

és szervezésénél ügyelnünk kell, hogy a gyerekeknek legyen elég idejük az elmélyült tapasztalatszerzésre, játékra, tanulásra.

A szakember lényeges szerepe az, hogy alaposan figyelje meg a gyerekek spontán játékát és reflek-táljon rá, továbbá közvetlen módszerek alkalmazásával tö-rekedjen a kevésbé motivált gyerekek érdeklődésének fel-keltésére, a játékba történő bevonására; erre építve olyan kihívásokkal teli környezetet tervezzen és rendezzen be, amely

támogatja és szélesíti a gyerekek fejlődésének és tanulá-sának különböző területeit;

a játék során bővíti és gyarapítja a gyerekek nyelvi és kommunikációs készségeit.

A szabadjáték és a felnőtt által szervezett játéktevékeny-ség révén a gyerekek a biztonságos, izgalmas környezet-ben, hatékony felnőtt segítséggel képesek lesznek

felfedezni olyan élményeket, kibontakoztatni olyan képessége-ket, amelyek segítenek nekik megérteni a körülöttük lévő világot; gondolatokat, fogalmakat és készségeket gyakorolni és újakat elsajátítani;

megérteni a szabályok mibenlétét és szükségességét; kockázatot vállalni és akár hibázni is; kreatívan és fantáziadúsan gondolkodni; másokkal kommunikálva venni észre és oldani meg problémákat.

MInőSÉGFeJleSZTÉS – állAndó FolyAMAT

Kutatások igazolták, hogy a korai évek megfelelő színvonalú ta-pasztalatai, többek között a jó otthoni tanulókörnyezet jelentős pozitív hatással vannak a gyerekek társas, érzelmi és kognitív fej-lődésére, ennek eredményeképp pedig iskolai előmenetelükre és a felnőtt életre való felkészülésükre is. Létfontosságú tehát, hogy a korai időszakban egyenletesen magas színvonalú ellátást kap-janak, és a szakemberek folyamatosan keressék a lehetőséget az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítására.

A színvonalas koragyermekkori ellátás a Gyerekházban9

olyan, hogy a munkatársak nagyfokú személyes elkötelezettsége és az alkal-mazott hatékony gyakorlati módszerek révén javítja minden gye-rek esélyeit és fejlettségi mutatóit (pl. állapotfelmérés eredménye); a gyerekek egyéni igényeihez igazítva személyre szabott fejlődési, tanulási lehetőségeket és támogatást nyújt ELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 2.3 ;

megalapozza a sikeres átmenetet az óvodába; aktívan bevonja a szülőket gyerekeik fejlődésének és tanu-lásának kérdéseibe. ELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 2.2

A Gyerekházban befogadó (inkluzív) gyakorlatot kell alkalmaznunk, aholELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 1.1 1.2

értékelik a gyerekek különleges egyéniségét, és tiszteletben tartják a sokféleséget;

a szolgáltatásokat személyre szabják: az egyéni igényekhez igazított támogatást nyújtanak, tekintettel vannak sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő, valamint a tehetséges és jó adottságú gyerekekre egyaránt;

tudják, minden gyereknek segítségre van szüksége ahhoz, hogy felnőtté váljon;

figyelembe veszik a különleges szükségleteket, differenciál-tan megszervezik a gyerekek minden tevékenységét;

figyelembe veszik az egyéni fejlődési ütem és az érési folya-mat hatásait;

a teljesítmények széles sávjának elfogadása révén a felnőtt jó alapot kap arra, hogy a csoport bármely gyerekének se-gítségére lehessen.

A Gyerekházban biztonságos és támogató környezetet kell teremtenünk, amelyELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 3.2 3.3

az egészséges életmód feltételeinek megteremtésével elő-segíti a gyerekek fizikai, mentális és érzelmi épségét, jóllétét,

elegendő helyet biztosít a játékra, a szabadban pedig lehe-tőséget teremt az önálló felfedezésre és a fizikai aktivitásra;

dinamikus és rugalmasan szervezhető berendezésekkel segíti minden gyerek személyre szabott tanulását, a tehet-séges és jó adottságúakét éppúgy, mint a sajátos nevelési igényűekét és a fogyatékkal élőkét;

biztosítja a személyes kapcsolatok folytonosságát, ami se-gít a gyerekeknek a biztonságot nyújtó kapcsolatok kialakí-tásában a közösség minden szintjén. ELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 2.4

áTMeneT, FolyTonoSSáG ÉS KoheRencIA

A magas színvonalú, korai élmények szilárd alapot biztosíta-nak ahhoz, hogy rájuk épüljenek a későbbi tanulmányi, tár-sas és érzelmi sikerek. Ebben kulcsszerepet kap a szolgál-tatások közötti folytonosság, és a gyerekek társas, érzel-mi és nevelési igényeinek megfelelő ellátás. A Gyerekházból az óvodába való átmenetet terveznünk kell, folyamatként, nem pedig eseményként kell kezelnünk. Az átmenet zökke-nőmentességének biztosítása és az ezzel járó változások megértése érdekében ezt elő kell készítenünk, és meg kell beszélnünk a gyerekekkel, valamint szüleikkel. Fontos, hogy az ellátó intézmények átadják egymásnak azokat az infor-mációkat, amelyek révén a gyerekek számára biztosítható az élmények folytonossága is.

9 A Biztos Kezdet Gyerekház szervezeti és működési modellje részletesen bemutatja a Gyerekházban dolgozó munkatársak feladatait, együttműködésük módját, a képzéseik-továbbképzéseik rendszerét és a folyama-tos mentori konzultációk menetét. Lásd ehhez: „Ajánlás a Biztos Kezdet gyerekházak és a Gyermekjóléti szolgálatok között kötendő együttműködési megállapodás előkészítéséhez” egyeztetett dokumentum, elér-hető: www.biztoskezdet.hu; Biztos Kezdet Gyerekház dokumentációs rendszer, elérhető: www.biztoskezdet.hu; Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának szervezeti és működési modellje, elérhető: www.biztoskezdet.hu

Mit jelent a koragyermekkori fejlődés megalapozása a Gyerekház munkatársai számára?

12

A KÉZIKönyv áTTeKInTÉSe

A Fejlődés és tanulás táblázatai példákat mutatnak be azokra a tevékenységtípusokra és élményekre, amelyekbe fejlettség-üknek megfelelően bevonhatjuk a gyerekeket, és amelyekre a tevékenységek tervezése során hagyatkozhatunk. A tábláza-tokban a folyamatos megfigyeléshez és értékeléshez is talál-hatunk szempontokat. Az értékelésben az életkori szakaszok határokat, támpontokat adnak az értékelő számára, azon-ban fejlődési skálaként nem alkalmazhatók. Az értékelés ered-ményeit minden esetben a gyerek előző állapotához kell mér-nünk, tehát arra vonatkoznak, hogy a gyerek önmagához ké-pest milyen fejlődésbeli változásokat mutat.

A Fejlődés és tanulás táblázatai négy oszlopot tartal-maznak, ezek a gyerekek fejlődéséről való gondolkodás folytonos ciklusát jelenítik meg. Az itt leírt szempontok arra ösztönöznek, hogy odafigyelő és az értékeket elismerő lég-körben biztosítsunk lehetőséget a gyerekeknek a játékra, a tanulásra és a sikerre.

A négy oszlop a következő: Fejlődési események; Nézd, hallgasd, jegyezd fel; Hatékony gyakorlati módszerek; Tervezés és eszközök.

Az itt következő részben bemutatjuk az egyes oszlopok tartalmát.

Fejlődési események

A Fejlődési események oszlop azokat a fejlődés során kialakuló készségeket, ismereteket és beállítódásokat tartalmazza, amelyek egy adott életkori sávban a gyerekek nagy többségére jellemzők.

Fontos szem előtt tartanunk, hogy a gyerekek nem feltét-lenül a leírt sorrendben haladnak át az egyes fejlődési fokokon. Bizonyos eseményeknél úgy tűnhet, hogy nagyon gyorsan elér-te azt a gyerek, más eseményeknél viszont hosszabb a folyamat. Ahogy a gyerekek egyik lépéstől a másikig haladnak, magukkal viszik mindazt, amit már tudnak. További gyakorlással, újabb ta-pasztalatszerzéssel finomodik, csiszolódik az addig elért ered-mény, miközben épít a már megszerzett fejlődési szintre.

A Fejlődési események oszlopok végén vastagon szedtük a korai időszak távolabbi tanulási céljait. A kisgyermekkori tanu-lási célok olyan fejlődési mérföldköveket jelölnek ki, amelye-ket a legtöbb gyerek elér az 5. életév végéig. Természetesen a gyerekek különbözők: lesznek olyan gyerekek, akik ötévesen meghaladják ezeket a mérföldköveket, míg mások még dol-goznak több-kevesebb fejlődési lépcsőfok elérésén.

nézd, hallgasd, jegyezd fel

A gyerekek megfigyelése segít fejlődő készségeik alaposabb megismerésében. Segítségével könnyebben megállapíthat-juk, hol tartanak a fejlődésben és a tanulásban, és támpontot kapunk a Gyerekházban folyó gyakorlati munka tervezésé-hez is. Nézni, meghallgatni és feljegyezni azért fontos, mert segít abban, hogy

jobban megismerjünk minden gyereket, és pozitív kapcsola-tot alakítsunk ki velük és szüleikkel; megfelelő játéktevékenységet és tanulási élményeket ter-vezzünk a gyerekek érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően, és észrevegyünk bármilyen, a gyerek fejlődé-sével kapcsolatos gondot; bővítsük saját tudásunkat a gyerek fejlődéséről; kialakítsuk a rendszeres és rutinszerű megfigyelések gyakorlatát; a gyerek fejlődésének támogatása érdekében az értékelés segítségével megtervezzük a következő tennivalókat.

Fejlődés és tanulásELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 4.1 4.4

Fejlődés és tanulás

II. RÉSZ

13

hatékony gyakorlati módszerek

Miután a Fejlődés és tanulás táblázatok információira tá-maszkodva elvégeztük a folyamatos megfigyelésen alapuló értékelést, képet alkothatunk arról, hol tart egy-egy gyerek a fejlődésben. Választ kapunk arra is, hogy mi lesz a követke-ző fejlődési lépés, és hogyan segíthetjük őt ennek a lépésnek a megtételében. A gyerekek fejlődését segítő hatékony mód-szerekről szóló oszlop a koragyermekkori fejlődést befolyáso-ló alapelvekre épül, és a felsorolt példák csak néhány lehető-séget mutatnak be. Az oszlopban ötleteket adunk olyan te-vékenységekre vagy kezdeményezésekre, amelyekkel a gye-rekek érdeklődésére és igényeire alapozva támogathatjuk és gazdagíthatjuk a fejlődést és a tanulást. Amellett, hogy rövid, a gyerekek érdeklődéséhez és fejlettségéhez igazított foglal-kozásokat vezetünk és bátorítjuk a gyerekeket az általuk vá-lasztott tevékenységek gyakorlásában, a gyerekek fejlődését és tanulását azzal is segítjük, ha meghallgatjuk őket, és aktívan bekapcsolódunk a játékukba, vagy közbe is avatkozunk, ha azt látjuk jónak. Az oszlopban leírtak mellett az Elvek a gyakorlat-ban kártyák még további információkat tartalmaznak a haté-kony gyakorlati módszerekről.

Tervezés és eszközökELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 3.1

Az átgondolt tervezés a kulcsa annak, hogy a gyerekek korai élményeit, tapasztalatait izgalmassá, változatossá és a tanu-lást megalapozóvá tegyük. A tervezési folyamat során szaka-datlan bővülnek a gyerekek fejlődésével kapcsolatos isme-reteink, mindamellett a tervezés alkalmat ad arra is, hogy az együtt dolgozó munkatársak közösen átgondolják, hogyan tartható folyamatosan fenn az összes, Gyerekházba járó gye-rek számára alkalmas tanulási környezet. A tervezési folyamat akkor a leghatékonyabb, ha a Gyerekház valamennyi munka-társa részt vesz benne.

A tervezésben mindenkire – a sajátos nevelési igényeket tá-masztó gyerekekre is – tekintettel kell lennünk. Bizonyos ter-vezési folyamatoknál, például az eltérő fejlődésű gyerekek fog-lalkozási tervének elkészítésekor, szükség van az összes mun-katárs és a Gyerekházzal együttműködő partnerek (pl. gyógy-

pedagógus) közreműködésére is. Ugyanakkor fontos szem előtt tartanunk, hogy a hetekkel korábban elkészített tervekben ér-telemszerűen nem tudtuk az alkalomszerűen adódó jelensége-ket is figyelembe venni. Egy fagyos reggelen például a gyere-kek figyelmét egyszer csak felkelti egy pókháló, vagy egy gyerek épp abban leli örömét, hogy kedvenc kék vödrében szállít apró tárgyakat. Ezek az előre be nem tervezhető mozzanatok az él-ményszerű tapasztalás révén mély tanulási eredményekhez ve-zethetnek. A terveknek ezért rugalmasnak kell lenniük, hogy al-kalmazkodni tudjanak a mindenkori körülményekhez.

ÉRTÉKelÉSELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 3.1

A hatékony értékelés feltétele, hogy elemezzük és végiggon-doljuk, amit az egyes gyerekek állapotáról és fejlődéséről tu-dunk. Ezután alkothatunk képet a gyerek fejlettségéről, és ter-vezhetjük meg a következő lépéseket a fejlődési és tanulási szükségleteinek kielégítésére. Az értékelés lehet:

állapotfelmérés: akkor alkalmazzuk, amikor egy gyerek beke-rül a Gyerekházba. A szülőkkel folytatott beszélgetés, a védőnő addigi vizsgálatainak eredményei, valamint a Gyerekház mun-katársainak saját, rendszeres megfigyelései egyaránt hozzá-járulnak a gyerek jelen fejlődési állapotának leírásához, ennek alapján pedig az első foglalkozási terv elkészítéséhez. Az első állapotfelméréshez a Biztos Kezdet Gyerekház dokumentáci-ós rendszerének részét képező Megfigyelőlapot10 használjuk. Folyamatos értékelés: a megfigyeléseken, fényképeken, videókon, a gyerekek alkotásain, rajzain és a szülőktől kapott folyamatos információkon alapul, és a minden-napos tervezéshez szolgál tájékozódási pontként vagy iránymutatóként.

Félévenként állapotfelmérés: a Biztos Kezdet Gyerekház dokumentációs rendszer Megfigyelőlapja segítségével. lezáró értékelés: a gyerek óvodába kerülésekor az eddigi fejlődés összefoglalását, a gyerek fejlődésének, érdeklődésé-nek jellegzetességeit foglalja össze, annak érdekében, hogy az új közösségben építeni tudjanak a Gyerekház munkatár-sainak tapasztalataira.

10 Lásd kötetünk végén: A fontosabb fogalmak magyarázata, Dokumentációs rendszer, Megfigyelőlap.


14

SAJáT GondoZóELVEK A GYAKORLATBAN KÁRTYÁK 2.4

Kisgyerekekkel foglalkozó jó minőségű szolgáltatások általá-ban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az intézményen be-lül minden gyereknek legyen állandó „saját gondozója”. Ez a szoros, személyes kapcsolat megkönnyíti a gyerekek számá-ra a közösségbe való beilleszkedést, a biztonság érzésének ki-alakulását, a szülők számára pedig a naprakész információ-áramlást teszi gördülékennyé.

A Gyerekház különleges helyzete biztosítja, hogy az in-tézményben a gyerekek általában az idő nagy részében szüleikkel, vagy más közeli hozzátartozójukkal legyenek je-len. A Gyerekház közösségerősítő légköre emellett azt is elősegíti, hogy a szülők saját gyerekük mellett más gye-rekekre is figyeljenek, más gyerekével is játszanak, ha az ő szüleik éppen nem tudnak jelen lenni. A Gyerekház vezető-je és munkatársai a legtöbb, gyerekekkel kapcsolatos te-vékenységet (állapotfelmérés, folyamatos megfigyelések, tevékenységtervezés stb.) közösen végzik. Mindezek a jel-legzetességek oda is vezethetnek, hogy a gyerekek – tanu-lást lehetővé tevő – kötődési igénye többszörösen is kielé-gül a Gyerekházon belül. Mindezek mellett azonban érde-mes hagyni és megerősíteni, hogy az egyes gyerekek és a munkatársak között kialakuló spontán kapcsolatok mentén választhassanak maguknak a gyerekek a Gyerekház mun-katársai közül „saját gondozót”, egy olyan személyt, akivel a legszívesebben játszanak, akihez szívesebben fordulnak segítségért, aki – anyjuk esetleges távollétében – a bizton-ságot és állandóságot jelenti számukra.

MeGFelelő helySZín, KöRnyeZeT ÉS TáRGyI FelTÉTeleK

Mind a biztonság, mind a fejlődés és tanulás hatékony támo-gatása szempontjából elengedhetetlen a megfelelő környe-zet. Amellett, hogy a környezet biztonságos, és a gyerekek nem tudják felügyelet nélkül elhagyni, alkalmassá kell tennünk arra, hogy a fogyatékkal élő gyerekek is használni tudják, és úgy kell kialakítanunk, hogy tükrözze a helyi közösség sokszínűségét.

Elengedhetetlen, hogy a Gyerekházban a munkatársak olyan biztonságos környezetet teremtsenek, amelyben a gye-rekek egymással interakcióba léphetnek, és gazdag, sokszí-nű, a fejlődést és a tanulást segítő felfedezésre nyíljon lehe-tőségük. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a Gyerekházon belüli terek és tevékenységek, valamint a játszóudvar játé-kai és környezete egyaránt folyamatosan biztonságos legyen. Ehhez időről-időre ellenőriznünk kell a Gyerekház minden terét, és a szükséges javításokat haladéktalanul el kell végez-nünk. A biztonságos környezet kialakítására és fenntartására a Gyerekházakban kiemelt figyelmet kell fordítanunk. 11

11 Lásd Módszertani ajánlások a gyerekekkel, a szülőkkel és a közösségekkel végzett munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. I. Gyerekek. 3.5. Biztonság


15

Ebben a fejezetben részletesen bemutatjuk a hat fejlődési és tanulási területet. Az itt leírt ismeretek arra szolgálnak, hogy a gyerekek egyéni fejlődésének és szükségleteinek megfelelő-en végezhessük a munkánkat, legyen szó akár megfigyelésről, akár tevékenységtervezésről, akár értékelésről.

1. A személyes, társAs és érzelmi fejlődés

elvárások:Ezen a fejlődési területen céljaink a következők: A gyerekek ala-kítsanak ki pozitív képet önmagukról és társaikról, tiszteljék tár-saikat, fejlődjenek társas készségeik és legyenek nyitottak a ta-nulásra. Mindannak, ami a Gyerekházban a gyerekkel történik, a környezetnek, ami ott körülveszi őket és az általuk szerzett ta-pasztalatoknak, egyaránt ezen célok megvalósulását kell segí-teniük. Amennyiben Gyerekház munkatársai érzékenyen tudnak reagálni a gyerekek érzelmi igényeire, ezzel önismeretük fejlő-dését és saját képességeik megismerését segítik elő.

A gyerekek személyes, társas és érzelmi fejlődése: Egy gyerek testi és lelki egészsége szempontjából elenged-hetetlen, hogy valaki számára különleges fontossággal bír-jon a létezése, és ez a valaki kielégítően gondoskodjon róla. Ha a számukra fontos személyek elismerik és megerősítik őket, a gyerekek a velük kialakított biztonságos kötődés ré-vén önbizalomra és magabiztosságra tesznek szert. A gyerekek önbizalma fejlődik, ha a világot szoros kötelékekkel a hátuk mögött fedezhetik fel. Kialakul a valakihez tartozás érzése, és ez további lökést ad a megismerési és tanulási folyamatoknak. Ahhoz, hogy pozitív képet alkossanak önmagukról és má-sokról, a gyerekeknek szükségük van a jó felnőtt mintára. E mellett fontos az is, hogy a felnőttek tegyék lehetővé, hogy a gyerekek másokkal is érintkezésbe lépjenek. Azok a gyerekek, akiket gondolataik és érzéseik – például örömük, bánatuk, frusztrációjuk és félelmük – szabad kinyil-vánítására biztatnak, képesek olyan stratégiák kialakításá-ra, amelyek segítségével megküzdhetnek a számukra új, ki-hívást jelentő vagy feszültséget okozó helyzetekkel.

hoGyAn TudJA A GyeReKháZ hATÉKonyAn SeGíTenI A FeJlődÉSneK ÉS A TAnuláSnAK eZT A TeRÜleTÉT?

Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordítanunk ahhoz, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a gyere-kek személyes, társas és érzelmi fejlődéséhez és tanulásához:

Pozitív kapcsolatok: Alakítsunk ki szeretetteljes, figyelmes kapcsolatot a Gyerek-házba járó gyerekekkel. Létesítsünk együttműködésen alapuló, partneri kapcsolatot a szülőkkel, a Gyerekház és a többi szakszolgálat valameny-nyi munkatársával. Keressük a lehetőséget a gyerekek bátorítására azáltal, hogy a Gyerekház munkatársai és a többi szakember is ér-tékelik az egyéni különbségeket, és figyelembe veszik az el-térő igényeket és elvárásokat. Tervezzünk a gyerekek számára alkalmat a játékra és a tanulás-ra, hol önállóan, hol pedig kisebb-nagyobb csoportokban.

Támogató környezet: Gondoskodjunk arról, hogy a gyerekek rendszeresen a szülő-vel látogassák a Gyerekházat. Amennyiben indokolt esetben a szülő nem tud jelen lenni, tudjuk, hogy a Gyerekház munka-társai közül kinek a legszorosabb a kapcsolata a gyerekkel.

Biztosítsunk a gyerekek számára helyet és időt az elmélyült, érdeklődésüknek megfelelő tevékenységekhez. Mutassunk olyan pozitív példákat, amelyek hatnak gon-dolkodásukra, és segítenek a nemi, etnikai, kulturális, sajá-tos nevelési igényeket támasztó és a fogyatékból eredő kü-lönbségek elfogadásában. Teremtsünk olyan alkalmat a játékra és a tanulásra, ahol megnyilvánulhat a gyerekek saját vallásos hite és kulturá-lis háttere iránti tisztelet. Támogassuk az önállósággal kapcsolatos készségek fejlő-dését, különösen azoknál a gyerekeknél, akik erősen függe-nek a felnőttek gondoskodásától.

Fejlődés és tanulás: Tervezzünk olyan tevékenységeket, amelyek az érzelmi, er-kölcsi és társas képességek kibontakozását az értelmi ké-pességekkel együtt segítik. Nyújtsunk olyan élményeket, amelyek lehetővé teszik a gyere-kek önállóságának és tanulásra való nyitottságának fejlődését. A veszélyeztetett, illetve valamilyen speciális viselkedé-si vagy kommunikációs nehézséggel küzdő gyerekek ese-tében segítsük célzott módszerekkel a személyes, társas és érzelmi fejlődés kibontakozását.

Fejlődés és tanulás Személyes, társas és érzelmi fejlődés

A FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS TERÜLETEI

1716

Ado

ttsá

gok

és b

eállí

tódá

sok

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 K

ezde

nek

tudo

más

t sz

erez

ni

önm

aguk

ról

Meg

tanu

lják,

hog

y ha

tást

gya

-ko

roln

ak m

ások

ra, é

s m

ások

is

hatá

st g

yako

roln

ak rá

juk.

Meg

tanu

lják,

hog

y él

mén

yeik

et

meg

oszt

hatjá

k m

ások

kal.

Mily

en e

gyén

i mód

okon

kez

dik

felfe

dezn

i a

csec

sem

ők s

aját

moz

dula

taik

at é

s kö

r-ny

ezet

üket

. H

ogya

n re

agál

nak

a fe

lnőt

tekr

e és

a g

ye-

reke

kre.

A c

secs

emő

kezé

t, lá

bát

vagy

arc

át s

i-m

ogat

va, e

setle

g az

okra

mut

atva

, mon

-do

gass

unk-

ének

eljü

nk k

italá

lt ve

rsik

éket

va

gy d

alok

at.

Rea

gálju

nk a

bab

a ar

ckife

jezé

seire

, ges

z-tu

saira

, tev

éken

ység

ére

és e

zekn

ek m

eg-

fele

lően

foly

tass

uk v

ele

az in

tera

kció

t. A

sz

ülők

kel

foly

tato

tt

besz

élge

tése

k-bő

l tud

juk

meg

, mit

szer

etne

k és

mit

nem

ke

dvel

nek

a gy

erek

eik.

Szá

njun

k id

őt a

gye

rekk

el v

aló

zava

rtal

an

játé

kra.

Ily

enko

r ös

szpo

ntos

ítsuk

tel

jese

n er

re a

figy

elm

ünke

t. T

erve

zzük

meg

, m

ikor

tud

juk

a sz

ülők

kel

meg

oszt

ani é

s m

egbe

szél

ni a

gye

reke

k fe

j-lő

désé

vel k

apcs

olat

os ta

pasz

tala

toka

t.

8-2

0

Tud

atos

ul

benn

ük

más

októ

l fü

gget

len

léte

zésü

k. E

gyre

töb

bet

tudn

ak a

rról

, mit

szer

etne

k és

mit

nem

. F

elfe

dezé

s irá

nti v

ágyu

k er

ős.

Érd

eklő

déss

el f

edez

ik f

el k

ör-

nyez

etük

et.

Mily

en m

ódok

on je

lzik

a c

secs

emők

, hog

y m

it sz

eret

nek,

és

mit

nem

. M

ilyen

mag

abiz

tosa

n fe

dezi

k fe

l, ho

gy

mire

kép

esek

. H

ogya

n já

tsza

nak

sajá

t láb

ukka

l, uj

jaik

kal

és a

köz

elük

ben

lévő

játé

kokk

al.

Játé

kosa

n se

gíts

ünk

a gy

erek

ekne

k fe

l-is

mer

ni,

hogy

öná

llóak

és

külö

nböz

nek

más

októ

l, pél

dául

úgy

, hog

y sa

ját o

rrun

k-ra

, sze

mün

kre,

ujja

inkr

a, m

ajd

az ö

vékr

e m

utat

unk.

Am

ikor l

ehet

, eng

edjü

k, ho

gy vá

lasz

thas

son.

Köv

essü

k te

kint

etét

, am

ikor

felfe

dezi

kör

-ny

ezet

ét, a

z em

bere

ket é

s a

tárg

yaka

t.

Hel

yezz

ünk

el tü

krök

et, h

ogy

a cs

ecse

mők

lá

thas

sák

sajá

t tü

körk

épük

et.

Besz

éljü

nk

hozz

ájuk

arr

ól, h

ogy

mit

látn

ak.

Étk

ezés

kor

adju

nk t

öbbf

éle

zöld

sége

t és

gy

ümöl

csöt

, hog

y vá

lasz

thas

sana

k.

Biz

tosí

tsun

k el

egen

dő h

elye

t, ah

ol m

ozog

-ha

tnak

, hem

pere

ghet

nek,

kin

yújtó

zhat

nak

és fe

lfede

zhet

ik a

vilá

got.

16-2

6

Aho

gyan

a f

elnő

ttek

az

egyé

-ni

kül

önbs

égek

re é

s ha

sonl

ósá-

gokr

a re

agál

nak,

meg

tanu

lják,

ho

gy e

gyed

iek

és k

ülön

lege

sek.

Kia

laku

l a d

olgo

k és

foly

amat

ok

iránt

i kív

áncs

iság

uk.

Élv

ezet

tel

sajá

títan

ak

el

új

kész

sége

ket.

Rag

adju

k meg

azo

kat a

pilla

nato

kat,

ami-

kor

a ki

sgye

reke

k a

külö

nleg

es k

épes

sé-

geik

nek

vagy

tula

jdon

sága

ikna

k ör

ülne

k.

Biz

tosí

tsuk

, hog

y a

Gye

rekh

ázba

n m

inde

n gy

erek

et e

lfoga

djan

ak.

Kés

zíts

ünk

a G

yere

kház

ba j

áró

gyer

ekek

sz

ámár

a al

bum

ot a

saj

át é

letü

kről

. Ü

gyel

jünk

arr

a, h

ogy

eszk

özei

nk, t

árgy

aink

tü

kröz

zék

a kö

rnye

zetü

nkbe

n és

az

azon

kí

vül é

lők

sokf

éles

égét

.

22

-36

K

imut

atjá

k egy

énis

égük

et, p

re-

fere

nciá

ikat

és

érde

klőd

ésük

et.

Fej

lődi

k az

önb

izal

muk

, kez

de-

nek

bízn

i önm

aguk

ban.

Bár

mily

en i

smét

lődé

st,

jelle

gzet

essé

get

a gy

erek

ek á

ltal v

égze

tt v

agy

elut

asíto

tt

tevé

keny

sége

kkel

kap

csol

atba

n. A

gye

reke

k el

ső d

önté

seit.

Veg

yük

észr

e, h

ogy

a gy

erek

ek é

rdek

-lő

dése

tar

that

röv

ideb

b va

gy h

ossz

abb

idei

g, é

s ho

gy é

rdek

lődé

sük

és p

refe

ren-

ciái

k kü

lönb

özőe

k. É

rték

eljü

k és

tá

mog

assu

k dö

ntés

eike

t. Bá

torít

suk

őket

, ha

új d

olgo

kkal

pró

bál-

kozn

ak.

Tar

tsuk

sze

m e

lőtt

a c

salá

dok

beál

lító-

dásá

ban

és e

lvár

ásai

ban

meg

nyilv

ánu-

ló k

ultu

rális

kül

önbs

égek

et.

Tová

bbra

is

foly

amat

osan

bes

zéljü

k m

eg a

szü

lőkk

el

azt,

hogy

mit

mié

rt c

siná

lunk

, és

legy

ünk

nyito

ttak

az

ő go

ndol

atai

kra.

Bes

zéljü

k m

eg m

unka

társ

aink

kal é

s a

szü-

lőkk

el,

hogy

an r

eagá

l eg

y-eg

y gy

erek

a

közö

s te

véke

nysé

gekr

e, a

feln

őtte

kre

és a

tá

rsai

ra. E

rre

alap

ozva

terv

ezzü

k m

eg m

in-

den

gyer

ek sz

ámár

a a

tová

bbi t

evék

enys

é-ge

ket é

s él

mén

yeke

t. M

ivel

a g

yere

kek

nem

egy

form

án m

aga-

bizt

osak

, nek

ünk

kell

azt

bizt

osíta

ni, h

ogy

min

degy

ikük

áté

lhes

se, m

enny

ire é

rték

el-

jük

őt é

s az

erő

fesz

ítése

it. B

eszé

ljük

meg

a s

zülő

kkel

, ho

gyan

vál

-to

zik

a gy

erek

ek

önbi

zalm

a kü

lönb

öző

hely

zete

kben

.


1716

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Ker

esik

az

új t

apas

ztal

atok

at,

és ö

röm

üket

lelik

ben

nük.

Poz

itíva

n ál

lnak

hoz

zá a

tev

é-ke

nysé

gekh

ez é

s ese

mén

yekh

ez.

Mag

abiz

tosa

n fo

rdul

nak

oda

más

okho

z, a

mik

or s

egíts

éget

ké

rnek

. E

gyre

ön

álló

bban

vá

lasz

tják

meg

te

véke

nysé

geik

et,

és

a vé

greh

ajtá

sban

is

min

d ön

ál-

lóbb

ak.

A g

yere

kek

kívá

ncsi

ságá

t és

kés

ztet

ésü-

ket,

hogy

felfe

dezz

ék k

örny

ezet

üket

. A

zoka

t a h

elyz

etek

et, a

mel

yekb

en a

gye

-re

kek

mag

abiz

tosn

ak é

s ön

álló

nak

mu-

tatk

ozna

k.

A g

yere

kek

reak

ciój

át é

s vi

szon

yát

a ve

-lü

k eg

ykor

úakh

oz, v

alam

int

a fe

lnőt

tek-

hez,

els

ősor

ban

azok

hoz,

aki

knek

élv

ezik

a

társ

aság

át.

A

gyer

ekek

ér

dekl

ődés

ét

figye

lem

be

véve

, kap

csol

ódju

nk b

e te

véke

nysé

gük-

be,

és

enge

djük

, ho

gy

sokf

élek

éppe

n,

akár

a h

ibái

kból

is ta

nulja

nak.

Seg

ítsük

őke

t abb

an, h

ogy

a fe

lnőt

tekt

ől

tanu

lni t

udja

nak.

Tám

ogas

suk

a gy

erek

eket

a p

ozití

v ka

p-cs

olat

ok k

iala

kítá

sába

n az

zal,

hogy

hel

y-te

lení

tjük

a tá

rsai

kkal

vag

y a

feln

őtte

kkel

sz

embe

ni n

egat

ív v

agy

sért

ő m

egje

gyzé

-se

iket

és

csel

eked

etei

ket.

Tan

ítsuk

meg

őke

t arr

a, h

ogya

n ha

szná

l-já

k a

tárg

yaka

t, ho

gyan

vig

yázz

anak

rá-

juk,

és

bízz

unk

meg

ben

nük,

hog

y ön

álló

-an

is íg

y fo

gnak

tenn

i.

Vál

toga

ssuk

úgy

a te

véke

nysé

geke

t, ho

gy a

gy

erek

ek so

kfél

e do

lgot

ism

erhe

ssen

ek m

eg.

Ter

vezz

ünk

együ

ttm

űköd

ést

igén

ylő

tevé

-ke

nysé

geke

t. Te

gyük

a

tárg

yaka

t a

gyer

ekek

sz

ámár

a kö

nnye

n ho

zzáf

érhe

tővé

, hog

y m

inde

nkin

ek

legy

en le

hető

sége

az ö

nálló

vál

aszt

ásra

.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Ren

dkív

ül

elm

élyü

lten,

na

gy

bele

élés

sel t

evék

enyk

edne

k. H

ossz

ú id

eig

kita

rtan

ak a

vá-

lasz

tott

tevé

keny

ség

mel

lett

. l

egye

nek

tová

bbra

is é

rdek

-lő

dők,

lelk

esek

és

mot

ivál

tak

a ta

nulá

sra.

leg

yen

önbi

zalm

uk s

aját

, is-

mer

ős c

sopo

rtju

kban

új

te-

véke

nysé

gek

kipr

óbál

ásá-

hoz,

ötle

tek

felv

etés

éhez

. F

igye

ljene

k ki

tart

óan,

öss

z-po

ntos

ítsan

ak

és

ülje

nek

csen

dben

, ha

szük

sége

s.

Mily

en te

véke

nysé

gek

érde

keln

ek é

s kö

t-ne

k le

egy

-egy

gye

reke

t. H

ogya

n re

agál

nak

az ú

j tev

éken

ység

ekre

és

élm

énye

kre;

ann

ak fi

gyel

embe

vét

elé-

vel,

hogy

egy

es g

yere

kek

szám

ára

ezek

az

élm

énye

k eg

ysze

rre

lehe

tnek

izga

lma-

sak

és n

yugt

alan

ítóak

is.

Hog

yan

figye

lnek

a g

yere

kek

egym

ásra

, pé

ldáu

l a c

sopo

rtfo

glal

kozá

s al

att,

ami-

kor

elm

esél

ik, m

it cs

inál

tak

otth

on, p

él-

dául

seg

ített

ek m

egfü

rdet

ni a

kis

babá

t.

Adj

unk

lehe

tősé

get

arra

, hog

y a

gyer

e-ke

k sa

ját

meg

elég

edés

ükre

bef

ejez

hes-

sék,

am

it ép

p cs

inál

nak.

Biz

tass

uk ő

ket,

hogy

bes

zélje

nek

arró

l, am

ivel

épp

fog

lalk

ozna

k, é

rték

eljü

k el

-ké

pzel

ései

ket é

s m

ódsz

erei

ket.

Mag

yará

zzuk

el

, m

iért

fo

ntos

fig

yeln

i, am

ikor

más

ok b

eszé

lnek

. Adj

unk

a gy

ere-

kekn

ek le

hető

sége

t ar

ra is

, hog

y be

szél

-je

nek,

és

arra

is, h

ogy

meg

hallg

assa

nak

más

okat

.

Hag

yjun

k a

gyer

ekek

nek

időt

arr

a, h

ogy

meg

szak

ítás

nélk

ül te

véke

nyke

dhes

sene

k,

és h

ogy

viss

zaté

rhes

sene

k ah

hoz,

am

it cs

inál

tak.

Biz

tosí

tsun

k ol

yan

élm

énye

ket

és t

evé-

keny

sége

ket,

amel

yek

kihí

vást

jel

ente

nek

szám

ukra

, ugy

anak

kor m

egva

lósí

that

ók.

Szá

njun

k re

ndsz

eres

en i

dőt

arra

, ho

gy a

gy

erek

ek m

egha

llgas

sák

egym

ást,

péld

á-ul

éne

kelje

nek

el e

gy k

is da

lt, o

ssza

nak

meg

eg

ymás

sal v

alam

ilyen

élm

ényt

, vag

y m

esél

-je

nek

el v

alam

it, a

mit

látt

ak v

agy

csin

álta

k.


1918

Önb

izal

om é

s ön

érté

kelé

s

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 Ig

yeke

znek

elé

rni, h

ogy

ráju

k né

z-zü

nk, é

s ke

resi

k a

meg

erős

ítést

. M

egny

ugta

tja ő

ket

az é

rinté

s és

az

em

beri

arc

látv

ánya

. É

rzel

mi

szük

ségl

etei

k ki

elég

ítése

m

egal

apoz

za fe

jlődé

süke

t. T

esti,

lelk

i és é

rzel

mi jó

érzé

st v

ált k

i be

lőlü

k az

„oda

bújá

s”.

Hog

yan

reag

álna

k a

csec

sem

ők

arra

, ha

odafi

gyel

ünk r

ájuk

, pél

dául

a

szem

kont

aktu

sra

és a

han

gadá

sra.

A c

secs

emők

test

besz

édét

, ha

min

-de

n sz

üksé

glet

e ki

van

elé

gítv

e.

Mily

en k

örül

mén

yek

közö

tt já

tsza

-na

k m

aguk

ban

a cs

ecse

mők

, m

i-kö

zben

a f

elnő

ttek

a k

özel

ükbe

n va

nnak

és

felü

gyel

nek

ráju

k. K

ivel

van

nak

szív

esen

egy

ütt.

Veg

yük

észr

e, h

ogy

a cs

ecse

mők

et m

eg-

nyug

tatja

, ha

biz

onyo

s tá

rgya

khoz

vag

y em

bere

khez

oda

bújh

atna

k. H

a ép

p ne

m t

udun

k cs

ak r

ájuk

figy

elni

, jó,

ha

foly

amat

osan

bes

zélü

nk h

ozzá

juk.

Így

a cs

ecse

mők

érz

ékel

hetik

jele

nlét

ünke

t és é

r-de

klőd

ésün

knek

.

Hel

yezz

ünk

el e

gy k

anap

ét v

agy

kény

elm

es

szék

et ú

gy, h

ogy

a sz

ülők

és

a m

unka

társ

ak

a cs

ecse

mők

kel e

gyüt

t leü

lhes

sene

k. L

egye

nek

olya

n já

téko

k, a

mel

yeke

t a c

se-

csem

ő fo

gni t

ud, a

míg

az

étel

ét e

lkés

zítjü

k va

gy a

pel

enká

zás

kellé

keit

össz

esze

djük

. T

erve

zzün

k ol

yan

idős

zako

kat,

amik

or a

cs

ecse

mők

egy

ütt

lehe

tnek

idős

ebb

test

-vé

reik

kel il

letv

e m

ás g

yere

kekk

el.

Gon

dosk

odju

nk

arró

l, ho

gy

a cs

ecse

-m

ők a

kkor

is b

izto

nság

ban

és s

zere

tetb

en

érez

zék

mag

ukat

, am

ikor

a f

elnő

ttek

épp

ne

m v

elük

fogl

alko

znak

.

8-2

0

A sz

ámuk

ra fo

ntos

szem

élye

kkel

ki-

alak

ított

egé

szsé

ges

kapc

sola

tok-

ban

érzik

mag

ukat

bizt

onsá

gban

. B

enső

sége

s, jó

l ism

ert,

biza

lom

mal

te

li és

bizt

onsá

gos

kapc

sola

taik

ré-

vén

egés

zség

es é

rzel

mi

kötő

dést

al

akíta

nak

ki és

tart

anak

fenn

. A

ben

sősé

ges,

kölc

sönö

s, m

eger

ő-sít

ő ka

pcso

lata

ikban

kife

jezh

etik

ér-

zelm

eike

t.

Mily

en h

ango

kkal

, sza

vakk

al é

s cs

e-le

kvés

ekke

l fe

jezik

ki

a cs

ecse

mők

ér

zése

iket

: az

örö

möt

, izg

atot

tsá-

got,

frusz

trác

iót v

agy

hara

got.

A c

salá

d és

a G

yere

kház

mun

katá

rsai

be-

szél

gess

enek

arr

ól, k

i hog

yan

szok

ott

rea-

gáln

i a c

secs

emő

érze

lmei

re. T

örek

edje

nek

egym

ás r

eakc

ióin

ak m

egér

tésé

re,

elfo

ga-

dásá

ra é

s kö

zös

állá

spon

tok

kial

akítá

sára

.

Sze

rezz

ünk

be o

lyan

for

ráso

kat,

péld

ául

képe

skön

yvek

et é

s tö

rtén

etek

et, a

mel

yek

több

féle

érz

elm

et is

felv

onul

tatn

ak.

16-2

6

Am

enny

iben

a fe

lnőt

tek

gond

os-

kodn

ak b

izto

nság

ukró

l, a sz

ámuk

-ra

kih

ívás

t je

lent

ő te

véke

nysé

get

vála

sztjá

k. A

gon

dosk

odó

és o

dafig

yelő

fel

-nő

ttel

val

ó sz

oros

kap

csol

at b

iz-

tons

ágáb

ól fe

dezi

k fe

l a v

ilágo

t. S

aját

kép

essé

geik

be v

etet

t bi

zal-

muk

fejlő

dik.

Mily

en k

ihív

ások

elé

állít

ják

mag

u-ka

t a g

yere

kek,

pél

dául

felm

ászn

ak

egy

mag

as s

zékr

e, é

s m

egfo

rdul

-na

k, h

ogy

leül

jene

k. H

ogya

n nő

az ö

nbiza

lmuk

, am

int m

ár

alka

lmaz

kodt

ak a

Gye

rekh

ázho

z.

Leg

yünk

tud

atáb

an a

ves

zély

forr

ások

nak,

és

fol

yam

atos

an fi

gyel

jünk

a g

yere

kekr

e!

E m

elle

tt is

mer

jük

fel, m

enny

ire fo

ntos

lehe

-tő

vé t

ennü

nk a

gye

reke

k fe

lfede

zőke

dvé-

nek

és ü

gyes

ségé

nek

fejlő

désé

t. T

együ

k ny

ilván

való

vá (

szóv

al, c

sele

kvés

sel,

min

tany

újtá

ssal

) m

inde

n gy

erek

szá

már

a,

hogy

örü

lünk

a m

ásik

tár

sasá

gána

k és

tö-

rődü

nk e

gym

ássa

l.

Gon

dolju

k vé

gig,

hog

yan

adha

tjuk

meg

a

fogy

aték

kal

élő

gyer

ekek

nek

a vá

lasz

tás

lehe

tősé

gét.

Vegy

ük s

zám

ba, h

ogya

n fe

-je

zhet

ik k

i a

körü

lött

ük l

évő

szem

élye

k-ke

l és

a ve

lük

foly

tato

tt t

evék

enys

égek

kel

kapc

sola

tos

pref

eren

ciái

kat.

Teg

yünk

ki k

épek

et a

Gye

rekh

áz m

unka

-tá

rsai

ról,

hogy

am

ikor

a g

yere

kek

meg

ér-

kezn

ek a

Gye

rekh

ázba

, a s

zülő

k m

eg tu

d-já

k m

utat

ni, k

ivel

fogn

ak já

tsza

ni.

22

-36

M

agab

izto

sság

uk

és

öntu

datu

k er

ősöd

ik, h

a m

ások

kép

essé

geik

-ne

k m

egfe

lelő

el

várá

soka

t tá

-m

aszt

anak

vel

ük s

zem

ben.

Kez

dik f

elism

erni

a v

eszé

lyt,

és tu

d-já

k, k

ihez

ford

ulha

tnak

seg

ítség

ért.

Büs

zkék

saj

át te

ljesí

tmén

yükr

e.

Hog

yan

képe

sek

a sa

ját é

s a

több

i-ek

tevé

keny

ségé

t ért

ékel

ni.

Hog

yan

mut

atjá

k ki

a le

lkes

edés

ü-ke

t a sz

ámuk

ra é

rdek

es d

olgo

k irá

nt,

és h

ogya

n je

leni

k m

eg a

szo

rong

á-su

k az

arr

a ok

ot a

dó h

elyz

etek

ben.

Mes

éljü

nk a

gye

reke

knek

a tö

bbie

k pr

óbál

-ko

zása

iról

és s

iker

eirő

l. Kö

zben

han

gsú-

lyoz

zuk,

hog

y er

őfes

zíté

st te

nni, p

róbá

lkoz

-ni

val

amiv

el a

sik

ertő

l füg

getle

nül is

ért

ékes

. S

egíts

ük a

gye

reke

ket

a sz

imbo

likus

játé

k-ba

n, v

együ

k és

zre,

hog

y a

„min

tha-

játé

k”

segí

thet

nek

ik é

rzel

mei

k ki

feje

zésé

ben.

Jegy

ezzü

k fe

l azo

kat a

z eg

yéni

telje

sítm

é-ny

eket

, am

elye

k ko

mol

y el

őrel

épés

t jel

en-

tene

k eg

y-eg

y gy

erek

nek:

ha

egyi

kük

fel-

más

zott

a c

súsz

dára

, va

gy v

alak

i eg

yre

szív

eseb

ben

játs

zik

együ

tt m

ások

kal.

Bes

zéljü

k meg

a sz

ülők

kel, h

a va

lam

i nyu

g-ta

laní

tja a

gye

reke

t. Fo

ntos

, ho

gy m

ind-

anny

ian

pont

osan

tudj

uk, m

ikor

van

szü

k-sé

ge b

átor

ításr

a.


1918

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Egy

re

mag

abiz

tosa

bbak

az

új

he

lyze

tekb

en.

Sza

bado

n és

kön

nyen

bes

zéln

ek

az o

ttho

nukr

ól é

s a

közö

sség

ükrő

l. Ö

röm

mel

saj

átíta

nak

el ö

ssze

tet-

tebb

kés

zség

eket

is.

Sze

mél

yes

iden

titás

tuda

tuk

van:

tu

dják

kik

ők.

Pél

dáka

t a

gyer

ek m

agab

izto

ssá-

gána

k m

egje

lené

sére

. Hog

yan

fe-

jezi

k ki

igén

yeik

et, k

íván

sága

ikat

? A

zoka

t a

hely

zete

ket,

amik

or

a gy

erek

ek k

épes

ek b

üszk

én m

esél

ni

az o

ttho

nukr

ól é

s a

közö

sség

ükrő

l.

Gon

dosk

odju

nk a

rról

, hog

y új

hel

yzet

ekbe

n a

Gye

rekh

áz m

unka

társ

ai f

okoz

ott

tám

o-ga

tást

nyú

jtsan

ak a

gye

reke

knek

. A

lakí

tsun

k ki

poz

itív

kapc

sola

tot a

szül

őkke

l. Fi

gyel

jünk

oda

ráj

uk, é

s os

szuk

meg

vel

ük

tudá

sunk

at, s

züks

ég e

seté

n pe

dig

aján

ljuk

fel s

egíts

égün

ket.

B

izta

ssuk

a g

yere

keke

t, ho

gy b

eszé

ljene

k az

ott

honu

król

és

a kö

zöss

égi é

letü

kről

, és

kérd

ezzé

k ki

a tö

bbie

ket i

s az

élm

énye

ikrő

l. V

árju

k el

min

den

gyer

ektő

l a le

gjob

bat,

és

legy

ünk

rése

n, a

mik

or e

rőss

égei

k ta

núje

- lé

t adj

ák.

Szá

njun

k kü

lön

időt

arr

a, h

ogy

segí

tsün

k a

gyer

ekek

nek

az á

tmen

eti h

elyz

etek

feld

ol-

gozá

sába

n, p

éldá

ul h

a a

Gye

rekh

ázbó

l át-

kerü

lnek

az

óvod

ába.

A

sze

repj

áték

ok e

szkö

ztár

a tü

kröz

ze a

z em

beri

sokf

éles

éget

.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Igén

yeik

et é

s ér

zése

iket

meg

fele

-lő

mód

on fe

jezi

k ki

. B

üszk

ék s

aját

mag

ukra

és

a ké

-pe

sség

eikr

e.

Rea

gálja

nak

a fo

ntos

él

mé-

nyek

re, é

s m

utas

sák

ki a

hel

y-ze

thez

illő

érz

ései

ket.

Ism

erjé

k eg

yre

jobb

an

sajá

t sz

üksé

glet

eike

t, né

zete

iket

és

érzé

seik

et, é

s le

gyen

ek é

rzék

e-ny

ek m

ások

szü

kség

lete

ire, n

é-ze

teire

és

érzé

seire

. e

rősö

djön

be

nnük

a

tiszt

elet

sa

ját

kultú

ráju

k és

hitü

k irá

nt.

Más

ok k

ultú

rája

és

hite

fel

é is

tis

ztel

ette

l for

dulja

nak.

Mily

en so

kfél

e m

ódot

talá

lnak

a g

ye-

reke

k ér

zése

ik kif

ejez

ésér

e, p

éldá

ul

„Bem

együ

nk a

ház

ikóba

, mer

t köv

et-

nek

min

ket a

féle

lmet

es sz

örny

ek”.

Hog

yan

örül

nek

sajá

t mag

ukna

k és

ké

pess

égei

knek

. H

ogya

n m

utat

ják

ki é

rzés

eike

t, és

ho

gy é

rzék

enye

k-e

más

ok ig

énye

i-re

, vél

emén

yére

és

érzé

seire

. H

ogya

n fe

jezi

k ki

a s

aját

és

a m

ás

kultú

rákr

ól é

s va

lláso

król

val

ó tu

-dá

suka

t és a

kul

túrá

k, v

allá

sok

irán-

ti tis

ztel

etük

et.

Hív

junk

meg

kül

önbö

ző k

ultu

rális

hát

te-

rű e

mbe

reke

t, ho

gy b

eszé

ljene

k az

éle

tük

külö

nfél

e as

pekt

usai

ról v

agy

a m

unká

juk-

ról,

péld

ául v

alak

it, a

ki s

zíve

sen

bem

utat

ja

a kö

rnyé

ket.

Tám

ogas

suk

a gy

erek

eket

abb

an, h

ogy

mi-

nél t

öbbf

éle

érzé

süke

t fej

ezhe

ssék

ki e

gyre

in

kább

sza

vakk

al is

, és

mes

élhe

ssen

ek s

aját

él

mén

yeik

ről.

Bát

oríts

uk ő

ket

arra

, hog

y be

szél

jene

k ér

-zé

seik

ről,

és a

rról

, hog

y m

iért

reag

álna

k az

eg

yes

élm

énye

kre

ilyen

vag

y ol

yan

mód

on.

Mag

yará

zzuk

el a

lapo

san,

mié

rt le

het v

ala-

mel

yik

gyer

ekne

k tö

bb s

egíts

égre

vag

y tá

-m

ogat

ásra

szü

kség

e bi

zony

os h

elyz

etek

-be

n, v

agy

mié

rt z

akla

that

fel

val

ami

egy

más

ik g

yere

ket.

Ebbő

l meg

értik

azt

is, h

ogy

az ő

egy

éni

igén

yeik

et i

s m

egha

llgat

ásra

ta

láln

ak m

ajd,

ha

szük

ségü

k le

sz rá

. T

ámog

assu

k a

gyer

ekek

et é

s a sz

ülők

et a

b-ba

n, h

ogy

felis

mer

jék,

mib

en h

ason

lít e

gy-

más

hoz

kultú

ráju

k és

hitü

k. B

izta

ssuk

őke

t ar

ra,

hogy

m

inde

nki

tudá

sát

gyar

apítv

a m

utas

sák

be e

gym

ásna

k sz

okás

aika

t, es

z-kö

zeik

et, ü

nnep

eike

t és

élm

énye

iket

, és

be-

szél

gess

enek

egy

más

sal e

zekr

ől.

Kés

zíts

ünk

a gy

erek

ekke

l egy

ütt

faliú

jsá-

got,

amel

y be

mut

atja

a G

yere

kház

tel

jes

közö

sség

ét.

Sze

rvez

zünk

oly

an c

sopo

rtos

alk

alm

akat

, am

ikor

a g

yere

kek

besz

élhe

tnek

saj

át é

r-zé

seik

ről.

A be

szél

geté

st s

egíte

ndő

láss

uk

el ő

ket

olya

n já

téko

kkal

, pél

dául

kül

önfé

-le

érz

elm

i álla

poto

t tük

rőző

arc

ú ba

bákk

al,

bábo

kkal

, am

ik s

egíts

égév

el é

rzék

elte

the-

tik, h

ogya

n ér

zik

mag

ukat

. V

ezes

sünk

nap

lót

a gy

erek

ekke

l, és

időr

ől

időr

e ve

gyük

elő

, hog

y se

gíts

ünk

felid

ézni

ne

kik,

am

ikor

örü

ltek,

izga

tott

ak v

agy

ma-

gány

osak

vol

tak.

Gyű

jtsün

k oly

an in

form

áció

kat,

amel

yek s

e-gí

tene

k a

gyer

ekek

nek

meg

érte

ni a

z em

be-

rek

külö

nböz

őség

ét é

s so

kfél

eség

ét é

s be

-sz

élge

ssün

k ez

ekrő

l a k

ülön

bség

ekrő

l. M

esél

jünk

ol

yan

tört

énet

eket

, am

elye

k tü

kröz

ik é

lmén

yeik

sok

féle

ségé

t.


2120

kap

csol

atte

rem

tés

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 É

lvez

ik m

ások

tár

sasá

gát,

szül

e-té

sükt

ől fo

gva

társ

as lé

nyek

. E

gy m

egkü

lönb

özte

tett

sze

mél

y-ly

el v

aló

szor

os k

apcs

olat

uk a

tá-

mas

zuk.

A m

ások

kal f

olyt

atot

t int

erak

ció-

kon

kere

sztü

l tan

ulna

k.

Azt

, hog

y m

ilyen

han

gokk

al é

s ar

ckife

-je

zése

kkel

reag

álna

k a

csec

sem

ők s

zü-

leik

vag

y a

Gye

rekh

áz m

unka

társ

ának

sz

eret

ette

ljes

figye

lmér

e. H

ogya

n ut

ánoz

zák

a sz

ámuk

ra fo

ntos

sz

emél

yek

arck

ifeje

zése

it va

gy m

oz-

dula

tait.

A

Gye

rekh

áz

mun

katá

rsa

érke

zésü

kkor

üd

vözö

lje s

zere

ttel

jese

n a

szül

őt é

s a

cse-

csem

őt!

A sz

ülőv

el t

arts

unk

foly

amat

os

kapc

sola

tot.

Távo

lmar

adás

es

etén

lá

-to

gass

uk m

eg a

csa

ládo

t, ér

dekl

ődjü

nk

hogy

létü

k fe

lől.

Játé

kos

inte

rakc

iók

sorá

n bi

ztas

suk

a cs

e-cs

emők

et a

rra,

hog

y re

agál

jana

k a

feln

őt-

tekr

e, v

agy

után

ozzá

k ők

et.

Min

den

fogl

alko

zás

elej

én

és

végé

n m

ondj

uk e

l az

üdvö

zlő

szav

akat

, hog

y a

csec

sem

ők fe

lism

erjé

k és

meg

szok

ják

ezek

et a

nap

i rítu

soka

t. Ik

tass

unk

be „

besz

élge

tése

ket”

a c

se-

csem

őkke

l.

8-2

0

Sok

féle

képp

en p

róbá

lják

mag

ukra

vo

nni a

figy

elm

et, ig

yeke

znek

má-

soka

t tár

sas

inte

rakc

ióba

bev

onni

. F

ejlő

dő

moz

gásk

észs

égei

ket

is

hasz

náljá

k a

társ

as k

apcs

olat

fel-

véte

lre.

Kap

csol

atot

épí

tene

k a

szám

ukra

fo

ntos

sze

mél

yekk

el.

Mily

en e

szkö

zeik

van

nak

a cs

ecse

mők

-ne

k a

kapc

sola

tter

emté

sre,

pél

dául

: ke-

resi

k a

szem

kont

aktu

st, a

fejü

ket b

illen-

tik, a

lábu

jjaik

at m

ozga

tják,

mos

olyo

g-na

k, h

ango

kat

adna

k ki

, vag

y üt

öget

-ne

k va

lam

it.

Men

jünk

bel

e a

játé

kba,

ism

étel

jük

meg

a

hang

jait,

tükr

özzü

k m

ozdu

lata

it, m

utas

suk,

ho

gy fi

gyel

ünk

rá.

Mes

éljü

nk n

eki a

csa

ládt

agja

iról,

mon

djuk

a

nagy

szül

eirő

l.

Ha

a G

yere

kház

ba v

alak

i új s

zem

ély

ér-

kezi

k, p

l. lát

ogat

óba,

kös

zönt

se a

gye

re-

keke

t és

a sz

ülők

et, é

s m

utat

kozz

on b

e.

Lehe

ssen

tud

ni, m

i jár

atba

n va

n ot

t. Ez

se

gíti

a sz

ülők

és

a gy

erek

ek b

izto

nság

-ér

zeté

nek

fenn

mar

adás

át.

16-2

6

Fig

yelik

más

ok re

akci

óit,

amel

yek

meg

erős

ítik,

ga

zdag

ítják

va

gy

meg

kérd

őjel

ezik

sa

ját

mag

ukró

l al

koto

tt k

épük

et.

Tör

ődni

tudn

ak e

gym

ássa

l.

Hog

yan

figye

lik a

gye

reke

k a

több

ieke

t, ho

gy m

egtu

dják

, el

foga

dhat

ó-e,

am

it cs

inál

nak.

Hán

yfél

e m

ódon

mut

atjá

k ki a

gye

reke

k,

hogy

törő

dnek

egy

más

sal.

Tel

jes

odafi

gyel

ésse

l fo

rdul

junk

a g

yere

-ke

khez

, am

ikor

től

ünk

várjá

k va

lam

ire a

vá

lasz

t. S

egíts

ünk

neki

k az

érz

ések

(pl

. szo

mor

ú-sá

g, ö

röm

) m

egne

vezé

sébe

n úg

y, h

ogy

a sa

ját

érzé

seik

ről é

s m

ások

érz

ései

ről b

e-sz

élge

tünk

vel

ük.

Ért

ékel

jük

rend

szer

esen

, aho

gyan

a k

ü-lö

nböz

ő gy

erek

ekre

reag

álun

k. V

álas

szun

k ol

yan

köny

veke

t és

tör

té-

nete

ket,

amel

yekb

en a

sze

repl

ők e

gyüt

t ér

ezne

k m

ások

kal.

Leg

yene

k ol

yan

köny

vein

k, a

mel

yek

be-

mut

atjá

k a

gyer

ekek

kul

turá

lis h

átte

rét,

és k

erül

ik a

neg

atív

szt

ereo

típiá

kat.

Ké-

szíts

ünk

albu

mot

a g

yere

kek

fény

képe

i-bő

l. Ké

rjük

meg

a s

zülő

ket,

hogy

hoz

za-

nak

be k

épek

et e

hhez

, vag

y ké

szíts

ünk

hely

ben,

a G

yere

kház

ban

fény

képe

ket.

22

-36

T

ársa

s ké

szsé

geke

t tan

ulna

k, él

ve-

zik, h

a fe

lnőt

tekk

el é

s m

ás g

yere

-ke

kkel

lehe

tnek

és b

eszé

lget

hetn

ek.

Ker

esik

m

ások

tá

rsas

ágát

és

m

egos

ztjá

k él

mén

yeik

et.

Rea

gáln

ak m

ások

érz

ései

re é

s kívá

n-sá

gaira

.

Mily

en m

ódok

on k

apcs

olód

nak

be a

gy

erek

ek e

gy m

ásik

gye

rek

vagy

egy

cs

opor

t ját

ékáb

a.

Gon

dosk

odju

nk r

óla,

hog

y a

gyer

ekek

be-

kapc

soló

dhas

sana

k a

közö

s te

véke

nysé

g-be

. Seg

ítsün

k nek

ik m

egta

nuln

i és m

egér

te-

ni, h

ogy

mik

az

együ

ttes

lét s

zabá

lyai

, pél

-dá

ul a

zt, h

ogy

várn

i kel

l a s

oruk

ra.

Ala

kíts

unk

ki o

lyan

tere

ket –

pél

dául

egy

ba

ráts

ágos

kuc

kót

–, a

hol a

gye

reke

k le

ülhe

tnek

bes

zélg

etni

bar

átai

kkal

.


2120

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Biz

tons

ágba

n ér

zik

mag

ukat

, és

bí

znak

más

okba

n.

Bar

átsá

goka

t ala

kíta

nak

ki a

töb-

bi g

yere

kkel

. V

iselk

edés

üket

ru

galm

asan

ig

a-zít

ják

a kü

lönb

öző

esem

énye

khez

, tá

rsas

hel

yzet

ekhe

z és

a m

inde

n-na

pi ru

tin m

egvá

ltozá

sáho

z.

Hog

yan

mut

atjá

k ki

a g

yere

kek,

hog

y bi

zton

ságb

an é

rzik

mag

ukat

, és

tudj

ák,

hogy

gon

dosk

odna

k ró

luk.

Kik

azo

k, a

kik

szer

etne

k m

ások

kal l

en-

ni, é

s ki

k az

ok, a

kikn

ek tá

mog

atás

ra v

an

szük

ségü

k, h

ogy

beka

pcso

lódj

anak

va-

lam

ely

tevé

keny

ségb

e. M

ilyen

mód

on k

üzde

nek

meg

a v

álto

-zá

ssal

.

Ala

kítsu

nk k

i oly

an n

api r

utin

t, ho

gy k

iszám

ít-ha

tó le

gyen

az e

sem

énye

k sor

rend

je.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket a

rra,

hog

y já

tssz

a-na

k m

inél

töb

b ba

rátju

kkal

, így

a G

yere

k-há

zban

min

den

gyer

ek á

télh

eti,

hogy

be-

foga

dják

a tö

bbie

k kö

zé.

Kés

zíts

ük fe

l a g

yere

keke

t a n

api s

zoká

sok

eset

lege

s vá

ltozá

saira

.

Biz

tosí

tsuk

a G

yere

kház

mun

katá

rsai

-na

k ál

land

óság

át.

Biz

tosí

tsun

k id

őt,

tere

t és

esz

közö

ket

ahho

z, h

ogy

a gy

erek

ek s

okfé

l mód

on

együ

ttm

űköd

hess

enek

egy

más

sal,

pél-

dául

épí

thes

sene

k kö

zöse

n. A

sze

repj

áték

hoz

szük

sége

s ho

lmik

kö-

zött

legy

enek

oly

an k

ellé

kek,

am

elye

k a

gyer

ekek

csa

ládi

éle

tét

és k

özös

ségé

t ké

pvis

elhe

tik.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Saj

át e

gész

ségü

k, jó

llétü

k és

ön-

ural

muk

fo

ntos

ságá

nak

tuda

-tá

ban

vann

ak é

s te

nni i

s tu

dnak

ez

ek m

egőr

zése

érd

ekéb

en.

Ala

kíts

anak

ki j

ó ka

pcso

lato

kat

a fe

lnőt

tekk

el é

s ko

rtár

saik

kal.

Tev

éken

yked

jene

k eg

y cs

opor

t ta

gjak

ént,

tudj

anak

vár

ni a

so-

rukr

a és

osz

tozk

odja

nak

igaz

sá-

gosa

n. É

rtsé

k m

eg, h

ogy

az e

m-

beri

csop

orto

kban

, a k

iegy

ensú

-ly

ozot

t, kö

zös

mun

ka é

rdek

ében

m

eg k

ell

álla

podn

i az

ért

ékek

-be

n és

a v

isel

kedé

si s

zabá

lyok

-ba

n, a

kár f

elnő

ttek

ről,

akár

gye

-re

kekr

ől v

an s

zó.

Elfo

gadj

ák-e

, ha

val

amire

vár

niuk

kel

l, va

gy o

szto

zniu

k ke

ll dol

goko

n. M

ilyen

a k

apcs

olat

uk m

ás g

yere

kekk

el

és fe

lnőt

tekk

el.

Tám

ogas

suk

a gy

erek

eket

abb

an,

hogy

ny

itott

an é

s m

agab

izto

san

köze

ledj

enek

m

ások

hoz,

mik

or se

gíts

égre

vag

y in

form

á-ci

óra

van

szük

ségü

k. T

erem

tsün

k le

hető

sége

t arr

a, h

ogy

a gy

e-re

kek

és a

fel

nőtt

ek e

gym

ásra

figy

elhe

s-se

nek

és m

egm

agya

rázh

assá

k eg

ymás

-na

k, a

mit

csin

álta

k.

Ikta

ssun

k be

ol

yan

tevé

keny

sége

ket,

amel

yekb

en v

árni

uk k

ell

soru

kra,

vag

y os

ztoz

niuk

kel

l val

amin

. A

gye

reke

k ve

gyen

ek ré

szt a

vis

elke

dési

sz

abál

yok

kial

akítá

sába

n, é

s vá

llalja

nak

fele

lőss

éget

azo

k be

tart

ásáb

an.


2322

vis

elke

dés

és ö

nura

lom

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 A

feln

őtte

k sz

eret

ette

ljes

és k

ö-ve

tkez

etes

re

akci

ói

álta

lába

n m

egny

ugta

tják

őket

. K

ezde

nek

alka

lmaz

kodn

i a g

on-

dozá

s rit

mus

ához

.

Mi

nyug

tat

meg

egy

-egy

cse

cse-

mőt

, és

mi s

egít

neki

ella

zuln

i. T

udju

nk m

eg m

inél

több

et a

szü

lőkt

ől a

cse

-cs

emők

ről,

mie

lőtt

bek

erül

nek

a G

yere

kház

-ba

, hog

y a

dolg

ok r

endj

e is

mer

ős é

s m

eg-

nyug

tató

lehe

ssen

a s

zám

ukra

.

Tan

ulju

nk m

eg o

lyan

alta

tóka

t, gy

erek

dalo

-ka

t, am

elye

ket a

gye

reke

k ot

thon

ról i

smer

-ne

k, é

s os

szuk

meg

őke

t a tö

bbie

kkel

is.

Teg

yünk

fel m

egny

ugta

tó z

enét

, ha

a cs

e-cs

emők

fára

dtak

.

8-2

0

Bát

orítá

s és

tám

ogat

ás m

elle

tt

elfo

gadn

ak n

éhán

y ko

rláto

zást

. H

ogya

n re

agál

nak

a gy

erek

ek,

ha

meg

dics

érjü

k ők

et v

alam

iért

. Pé

l-dá

ul a

zt k

érjü

k, h

ogy

fogj

ák g

yeng

é-de

bben

a h

ajun

kat v

agy

az a

rcun

kat

és ő

k te

ljesí

tik e

zt.

Állít

sunk

fel v

ilágo

s és

köv

etke

zete

s ko

rláto

-ka

t, és

meg

fele

lő, d

e er

őfes

zíté

st ig

ényl

ő el

-vá

ráso

kat.

Bes

zéljü

nk a

szü

lőkk

el, l

egye

nek

egys

ége-

sek

a sz

abál

yok

otth

on é

s a

Gye

rekh

ázba

n.

Így

a gy

erek

ek jo

bban

meg

értik

a k

orlá

toka

t és

a s

zabá

lyok

at.

16-2

6

Kez

dik

meg

érte

ni, h

ogy

van,

am

i az

övé

k, v

an, a

mi k

özös

, és

van,

am

i más

é.

Am

ikor

a g

yere

kek

már

tudj

ák, m

i az

övék

és m

i a m

ásé,

pél

dául

felis

mer

ik

a sa

ját t

akar

ójuk

at, v

agy

odav

iszn

ek

egy

játé

kot

a tu

lajd

onos

ának

, hog

y m

egvi

gasz

taljá

k.

Leg

yen

ruga

lmas

a n

apire

nd, h

ogy

a gy

ere-

kek f

olyt

atha

ssák

, am

i érd

ekli ő

ket,

és íg

y m

i-né

l kis

ebb

frusz

trác

ió é

rje ő

ket,

és m

inél

ke-

vese

bb k

onfli

ktus

adó

djon

.

Szá

mos

esz

közb

ől, p

éldá

ul a

kis

mot

orbó

l és

a kö

nyve

kből

is s

zere

zzün

k be

ket

tőt,

hogy

ke

vese

bb le

gyen

a k

onfli

ktus

.

22

-36

T

udjá

k, h

ogy

bizo

nyos

tett

ekke

l ká

rt o

kozh

atun

k, v

agy

bánt

ha-

tunk

más

okat

.

Hog

yan

reag

álna

k az

oly

an t

örté

-ne

tekr

e, a

mel

yekb

en v

alak

inek

baj

a es

het.

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek

meg

érte

ni,

hogy

jo

guk

van

elvá

rni a

kör

ülöt

tük

lévő

em

bere

k-tő

l – ki

csikt

ől é

s nag

yokt

ól –

hog

y vi

gyáz

zana

k rá

juk,

óvjá

k te

sti é

s le

lki é

pség

üket

. Bes

zélg

es-

sünk

arró

l, hog

yan

kerü

lhet

ik el

, hog

y m

ások

at

bánt

sana

k, va

gy ká

rt ok

ozza

nak n

ekik.

Rea

gálju

nk k

övet

keze

tese

n a

gyer

ekek

vi-

selk

edés

ének

vál

tozá

saira

. B

eszé

ljük

meg

a sz

ülők

kel e

lvei

nket

és m

ód-

szer

eink

et,

gond

osko

djun

k a

pont

os,

köl-

csön

ös in

form

áció

cser

éről

.


2322

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Ha

segí

tünk

nek

ik, k

ezdi

k m

eg-

érte

ni m

ások

szü

kség

lete

it. T

örőd

nek

a kö

rnye

zett

el, g

on-

dosk

odna

k m

ások

ról é

s az

élő

-lé

nyek

ről.

Hog

yan

ism

erik

fel

a g

yere

kek

má-

sok

igén

yeit.

Hog

yan

mut

atjá

k ki

, hog

y tö

rődn

ek

más

okka

l és

a kö

rnye

zett

el.

Bes

zéljü

k m

eg a

szü

lőkk

el,

mié

rt v

ezet

ünk

be k

orlá

toka

t és

sza

bály

okat

. Tö

reke

djün

k ös

szha

ngra

a s

zülő

k és

a G

yere

kház

nev

e-lé

si e

lvei

köz

ött.

Saj

át v

iselke

désü

nk is

tükr

özze

az

embe

rek,

az

élől

énye

k és

a k

örny

ezet

ünk

iránt

i tisz

tele

tet.

Hat

ároz

zunk

m

eg

éssz

erű

és

egyé

rtel

-m

ű ko

rláto

kat,

mag

yará

zzuk

el é

rtel

mük

et,

és k

övet

keze

tese

n ta

rtsu

k is

be

őket

. Így

a

gyer

ekek

biz

tons

ágba

n ér

zik

mag

ukat

játé

k és

más

elfo

glal

tság

aik

közb

en.

A g

yere

kekk

el k

özös

en a

lakí

tsun

k ki

pon

tos,

ér

thet

ő sz

abál

yoka

t kö

rnye

zetü

nk re

ndbe

n ta

rtás

ára.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Mag

abiz

tosa

k, é

s ta

núje

lét

ad-

ják

anna

k, h

ogy

ki t

udna

k ál

lni

önm

aguk

ért.

Tis

ztáb

an

vann

ak

a fe

lállít

ott

korlá

tokk

al, é

s a

tőlü

k el

várt

vi-

selk

edés

sel.

Ért

sék

meg

, m

i he

lyes

, m

i he

lyte

len,

és

mié

rt.

Gon

doljá

k vé

gig,

mily

en k

ö-ve

tkez

mén

yekk

el já

rnak

sza

-va

ik é

s te

ttei

k m

aguk

ra é

s m

ások

ra n

ézve

.

Hog

yan

értik

meg

a g

yere

kek

a ko

r-lá

toka

t és a

vis

elke

désü

kkel

kap

cso-

lato

s el

várá

soka

t. H

ogya

n ér

tik e

gyre

jobb

an, m

i a tő

lük

és m

ások

tól e

lfoga

dhat

ó vi

selk

edés

. A

gye

reke

k el

képz

elés

eit é

s mag

yará

-za

tait

arró

l, mi h

elye

s és m

i hel

ytel

en.

Hog

y tis

ztáb

an v

anna

k-e

szav

aik

és

tett

eik

köve

tkez

mén

yeiv

el.

Fig

yeljü

nk a

z ig

azsá

gtal

ansá

gokr

a, l

egye

n eg

yért

elm

ű,

hogy

od

afigy

elün

k er

re,

és

meg

oldá

st is

talá

lunk

ráju

k. T

erem

tsün

k le

hető

sége

t ar

ra, h

ogy

a gy

e-re

kek

meg

ism

erjé

k és

meg

érts

ék a

sza

bá-

lyok

at. T

udha

ssák

, hog

y m

iért

van

szü

kség

a

szab

ályo

kra,

és

hogy

mire

jók.

S

egíts

ünk

a gy

erek

ekne

k m

egér

teni

, mi h

e-ly

es é

s m

i hel

ytel

en, m

agya

rázz

uk e

l, m

iért

ro

ssz

dolo

g bá

ntan

i val

aki m

ást,

vagy

mi-

ért l

ehet

ven

ni m

ég e

gy g

yüm

ölcs

öt, h

a m

ár

min

denk

i eve

tt.

Von

juk

be a

gye

reke

ket

a ne

héz

hely

zete

k m

egbe

szél

éséb

e és

meg

oldá

sába

.

Szá

njun

k id

őt a

rra,

hog

y m

egha

llgas

suk

a gy

erek

eket

, ha

vala

mily

en ig

azsá

gtal

ansá

g-ró

l szá

mol

nak

be, é

s eg

yütt

ker

essü

k m

eg a

le

gjob

b m

egol

dást

. T

arts

unk

a G

yere

kház

ban

olya

n kö

nyve

ket,

amel

yekb

en a

sza

bály

okat

köv

ető

és á

thá-

gó s

zere

plők

egy

arán

t van

nak,

a tö

rtén

etek

pe

dig

bem

utat

ják

vise

lked

ésük

köv

etke

z-m

énye

it m

aguk

ra é

s m

ások

ra n

ézve

. H

elye

seljü

k és

dic

sérjü

k m

eg a

poz

itív

vise

lke-

dést

, és m

agya

rázz

uk e

l, hog

y ez

örö

möt

oko

z a

gyer

ekek

nek

és a

feln

őtte

knek

egy

arán

t. B

izta

ssuk

a g

yere

keke

t arr

a, h

ogy

gond

oljá

k vé

gig

a he

lyze

teke

t más

ok s

zem

szög

éből

is.


2524

Öne

llátá

s

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 É

rdek

lődé

ssel

vár

ják

az e

teté

ssel

kap

-cs

olat

os e

sem

énye

ket.

Jelz

ik, h

a ké

nyel

met

lenü

l érz

ik m

agu-

kat,

éhes

ek v

agy

szom

jasa

k.

Mily

en r

itmus

ban

éhez

nek

meg

a

csec

sem

ők, é

s ho

gyan

reag

ál-

nak

az é

tele

kre.

Fok

ozat

osan

eng

edjü

k m

eg, h

ogy

a cs

e-cs

emők

akt

ívan

veg

yene

k ré

szt a

z ev

és-

ben

és a

z iv

ásba

n. E

z se

gít

a sz

enzo

ros

tanu

lásb

an, é

s nö

veli ö

nálló

ságu

kat.

A

Gye

rekh

áz

prog

ram

jána

k te

rvez

ések

or

vegy

ük fi

gyel

embe

a c

sopo

rtba

n lé

vő c

se-

csem

ők e

gyén

i étk

ezés

i igén

yeit.

Nag

y kü

lönb

sége

k le

hetn

ek a

bban

, ah

o-gy

an a

szü

lők

otth

on e

tetik

a g

yere

keke

t.

8-2

0

Kez

dik

jele

zni s

aját

igén

yeik

et, p

éldá

ulm

utat

ássa

l. E

setle

g sz

íves

en h

aszn

álna

k va

lam

i-ly

en v

igas

ztal

ó tá

rgya

t.

Hog

yan

mut

atjá

k m

eg a

cse

cse-

mők

, hog

y m

it ak

arna

k. B

eszé

ljünk

a s

zülő

kkel

arr

ól, h

ogya

n je

lzi

csec

sem

őjük

a s

züks

égle

teit.

T

arts

uk a

játé

koka

t és

a v

igas

ztal

ó tá

rgya

-ka

t ol

yan

hely

en, a

hol a

gye

reke

k kö

nnye

n m

egta

láljá

k az

okat

.

16-2

6

Szí

vese

n se

gíte

nek

az ö

ltözk

ödés

ben

és a

tisz

tálk

odás

ban.

Kife

jezi

k, m

it sz

eret

néne

k.

Hog

yan

prób

álko

znak

a k

isgy

e-re

kek

azza

l, ho

gy le

vegy

ék a

ru-

háju

kat.

Mit

vála

szta

nak

a gy

erek

ek.

Dic

sérjü

k m

eg a

z er

őfes

zíté

seik

et, p

él-

dául

ha

a ke

züke

t nyú

jtják

, hog

y be

dug-

ják

a ka

bát u

jjába

. T

arts

uk s

zem

elő

tt,

hogy

a k

ülön

böző

ku

ltúrá

k m

áské

nt v

iszo

nyul

nak

a gy

ere-

kek

növe

kvő

önál

lósá

gáho

z.

Szá

njun

k id

őt a

rra,

hog

y a

kisg

yere

k be

fe-

jezh

esse

az

álta

la v

álas

ztot

t fel

adat

ot, p

él-

dául

felv

ehes

se e

gyed

ül a

cip

őjét

.

22

-36

S

zere

tnek

egy

edül

vég

ezni

dol

goka

t, ha

tud

ják,

hog

y va

n eg

y fe

lnőt

t a

kö-

zelb

en, a

ki s

egít,

ha

kell.

Egy

re j

obba

n tu

datá

ban

vann

ak a

n-na

k, h

ogy

vála

sztá

saik

köv

etke

zmé-

nyek

kel j

árna

k. Ö

röm

mel

gya

koro

lják

a tis

ztál

kodá

-si

szo

káso

kat,

bele

értv

e a

szob

atis

z-ta

ságo

t is.

Az

önál

lósá

g m

egny

ilván

ulás

ait,

péld

ául h

a eg

y gy

erek

bol

doga

n já

tszi

k az

épí

tőko

ckák

kal,

vagy

vi

ssza

tesz

i a p

ohar

át a

z as

ztal

ra.

Hog

yan

dönt

enek

a g

yere

kek,

ha

több

féle

lehe

tősé

get

bizt

osítu

nk

szám

ukra

.

Tám

ogas

suk

a gy

erek

ek n

övek

vő ö

nál-

lósá

gát,

ha e

gyed

ül v

égez

nek

dolg

okat

, pé

ldáu

l fel

húzz

ák a

nad

rágj

ukat

biliz

és

után

. Tar

tsuk

sze

m e

lőtt

a s

zülő

k el

vá-

rása

it is

eze

n a

tére

n. B

eszé

ljünk

vel

e ar

ról,

mit

vála

szto

tt, é

s se

gíts

ünk

neki

meg

érte

ni, h

ogy

emia

tt

eset

leg

más

t nem

tud

csin

álni

.

Hag

yjuk

, hog

y a

gyer

ekek

kitö

ltsék

mag

uk-

nak

az i

talu

kat,

szed

jene

k az

éte

lből

, vá

-la

ssza

nak

mes

ét, t

arts

anak

egy

báb

ot v

agy

öntö

zzen

ek m

eg e

gy v

irágo

t. V

álas

szun

k ol

yan

mes

éket

, am

elye

k rá

vilá

-gí

tana

k a

vála

sztá

sok

köve

tkez

mén

yeire

. L

egye

nek

olya

n ké

pein

k va

gy

tárg

yain

k,

amel

yek

érzé

kelte

tik a

dön

tése

k, v

álas

ztá-

sok

mib

enlé

tét.

Segí

tsün

k a

gyer

ekek

nek

vála

szta

ni é

s be

szél

ni d

önté

seik

ről.


2524

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Igye

kezn

ek a

pro

blém

ákat

meg

olda

-ni

, és

élve

zik

a m

aguk

vál

aszt

otta

ki-

hívá

soka

t. B

üszk

ék a

saj

át t

elje

sítm

ényü

kre,

és

ezt k

i is m

utat

ják.

Kez

dem

énye

zik

és e

lvég

zik

az é

letk

o-ru

knak

meg

fele

lő fe

lada

toka

t.

Hog

yan

örül

nek

a gy

erek

ek s

aját

te

ljesí

tmén

yükn

ek.

Hog

yan

építi

k be

saj

át ö

tlete

iket

a

játé

kba.

Adj

unk

időt

a g

yere

kekn

ek a

pró

bálk

o-zá

sra,

mie

lőtt

köz

beav

atko

znán

k, é

s se-

gíte

nénk

nek

ik.

Ter

emts

ünk

olya

n lé

gkör

t, am

elyb

en a

te

ljesí

tmén

ynek

ért

éke

van.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket

a pr

oblé

ma-

meg

oldá

sra,

és

segí

tsün

k ne

kik

azza

l, ho

gy e

gyüt

t fog

alm

azzu

k m

eg a

meg

ol-

dand

ó pr

oblé

mák

at.

Ikta

ssun

k be

oly

an a

lkal

mak

at,

amik

or a

gy

erek

ek m

aguk

hat

ároz

hatjá

k m

eg, m

ivel

fo

glal

kozz

anak

. L

egye

n m

ód a

rra,

hog

y a

gyer

ekek

nyo

mon

kö

vess

ék, é

s m

ások

nak

is m

egm

utas

sák

az

ered

mén

yeik

et.

A g

yere

kek

ötle

tei a

lapj

án te

rvez

zünk

oly

an

új t

apas

ztal

ati

lehe

tősé

geke

t, he

lyze

teke

t, am

elye

k ki

hívá

st je

lent

enek

szá

muk

ra.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Öná

llóan

tev

éken

yked

nek

sajá

t kö

r-ny

ezet

ükbe

n,

mag

abiz

tosa

n ké

rnek

se

gíts

éget

és

útm

utat

ást m

ások

tól.

Bel

átjá

k, h

ogy

a tis

ztál

kodá

s szü

kség

es.

öltö

zzen

ek-v

etkő

zzen

ek

egye

dül,

és ti

sztá

lkod

jana

k is

öná

llóan

. T

alál

ják

ki ö

nálló

an,

hogy

mit

sze-

retn

ének

csi

náln

i az

elér

hető

esz

kö-

zökk

el. h

aszn

áljá

k ez

eket

öná

llóan

.

Hog

yan

látn

ak h

ozzá

a g

yere

kek

egy

vála

szto

tt t

evék

enys

éghe

z va

gy fe

lada

thoz

, és

mily

en s

iker

-re

l jár

nak.

Am

ikor

a g

yere

kek

felis

mer

ik é

s el

látjá

k sa

ját

szük

ségl

etei

ket,

péld

ául

tudj

ák,

hogy

ha

esik

az

eső,

eső

kabá

tban

kel

l kim

enni

.

Eng

edjü

k m

eg a

gye

reke

knek

, hog

y né

-há

ny k

özös

tev

éken

ység

hez

elők

észü

l-je

nek,

és

után

a el

pako

ljana

k. D

icsé

rjük

meg

őke

t, ha

sik

erül

ellá

t-ni

mag

ukat

, és

meg

fele

lő m

ódon

tudj

ák

hasz

náln

i, maj

d el

pako

lni a

z es

zköz

öket

.

Biz

tosí

tsun

k le

hető

sége

t ar

ra,

hogy

azz

al

fogl

alko

zzan

ak, a

mit

vála

szto

ttak

, és

legy

en

alka

lmuk

a v

álas

ztás

ra a

feln

őtte

k ál

tal k

ez-

dem

énye

zett

fogl

alko

záso

kon

is.


2726

köz

össé

gélm

ény

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 R

eagá

lnak

a k

örny

ezet

ükbe

n be

köve

t-ke

zett

vál

tozá

sokr

a, p

éldá

ul le

lkes

ed-

nek

vagy

érd

eklő

dnek

. M

egta

nuljá

k, h

ogy

bizo

nyos

sze

mé-

lyek

től

gond

ozás

t, m

egny

ugta

tást

és

tám

aszt

vár

hatn

ak.

Hog

yan

mut

atjá

k m

eg a

cse

cse-

mők

, ho

gy

vala

mi

érde

kli

őket

, va

gy é

lvez

nek

egy

hely

zete

t.

Mes

éljü

nk a

cse

csem

őkne

k az

ism

erős

he

lyek

ről é

s em

bere

kről

. M

ondj

uk a

cse

csem

őnek

, sz

erin

tünk

m

iért

ked

veln

ek e

gy m

ásik

sze

mél

yt,

péld

ául í

gy: „

Itt v

an M

arci

bát

yád.

Sze

-re

ted

őt, m

ert m

egcs

ikla

ndoz

, igaz

?”

Leg

yen

több

féle

kén

yelm

es h

ely,

aho

nnan

a

csec

sem

ők s

zaba

don

néze

lődh

etne

k, é

s lá

that

ják

azok

at a

z em

bere

ket é

s tá

rgya

kat,

akik

, ille

tve

amel

yek

a sz

obán

kív

ül v

anna

k. H

ívju

k m

eg a

szü

lőke

t, ho

gy m

utas

sák

meg

a

sajá

t kul

túrá

juk

étel

eit é

s sz

okás

ait.

8-2

0

Meg

tanu

lják,

hog

y a

hang

juk

és a

tet-

teik

hat

ássa

l van

nak

más

okra

. H

ogya

n re

agál

nak

a gy

erek

ek, h

a tu

dják

, hog

y „h

allo

ttuk

” őke

t, és

mi-

lyen

egy

éni je

lekk

el, s

zava

kkal

vag

y ge

sztu

sokk

al k

omm

unik

álna

k.

Rea

gálju

nk, h

a a

gyer

ekek

kife

jezi

k, m

i ér

dekl

i őke

t, m

it sz

eret

néne

k cs

inál

ni.

Kíná

ljunk

fel

töb

bfaj

ta t

evék

enys

éget

, tö

rtén

etet

vag

y já

téko

t.

Ter

vezz

ünk

olya

n al

kalm

akat

, am

ikor

cse

n-de

s he

lyen

bes

zélg

ethe

tünk

ben

t vag

y ki

nn

a sz

abad

ban.

A m

unka

társ

akka

l, sz

ülők

kel é

s a

gyer

ekek

-ke

l egy

üttm

űköd

ve a

lakí

tsun

k ki

dis

zkrim

i-ná

cióe

llene

s és

elfo

gula

tlan

gond

ozói

és

neve

lési

stíl

ust.

16-2

6

Meg

tanu

lják,

hog

y bi

zony

os h

ason

ló-

ságo

k és

kül

önbs

égek

öss

zekö

tik ő

ket

a tö

bbie

kkel

, va

gy m

egkü

lönb

özte

tik

őket

tőlü

k.

Érd

eklik

-e a

kis

gyer

ekek

et a

ha-

sonl

óság

ok é

s a

külö

nbsé

gek,

pél

-dá

ul a

cip

őjük

, a ru

háju

k m

intá

ja é

s a

fizik

ai m

egje

lené

sük,

haj

uk ta

pin-

tása

vag

y bő

rük

szín

e.

Seg

ítsün

k a g

yere

kekn

ek m

egta

nuln

i egy

-m

ás n

evét

, pél

dául

dal

okka

l és v

ersik

ékke

l. V

iszo

nyul

junk

po

zitív

an

a kü

lönb

sé-

gekh

ez, é

s tá

mog

assu

k a

gyer

ekek

et is

ez

ek e

lfoga

dásá

ban.

Ne

fele

djük

, hog

y a

külö

nböz

őség

gel

szem

beni

ne

ga-

tív h

ozzá

állá

st a

gye

reke

k a

meg

figye

lt pé

ldák

ból t

anul

ják.

Teg

yünk

ki

képe

ket

a G

yere

kház

éle

térő

l. M

utas

suk

be a

gye

reke

ket,

szül

őket

, m

it sz

eret

nek

csin

álni

, enn

i, va

gy m

ivel

játs

za-

nak

szív

esen

. Mut

assu

nk p

ozití

v ké

pet m

in-

den

gyer

ekrő

l, a

legk

ülön

félé

bb fi

zika

i tul

aj-

dons

ágúa

król

, és

a fo

gyat

ékka

l élő

kről

is.

Tám

ogas

suk

a gy

erek

ek f

ejlő

dő is

mer

etei

ta

külö

nböz

őség

ről é

s az

em

pátiá

ról,

mes

él-

jünk

tör

téne

teke

t, és

gon

dosa

n ke

rüljü

k a

nega

tív s

zter

eotíp

iáka

t.

22

-36

F

onto

s sz

ámuk

ra, h

ogy

külö

nböz

ő kö

-zö

sség

ek

tagj

akén

t az

onos

íthas

sák

mag

ukat

, pé

ldáu

l a

csal

ádju

k va

gy a

G

yere

kház

tagj

akén

t. S

zere

tett

el é

s tö

rődé

ssel

for

duln

ak a

sz

ámuk

ra fo

ntos

sze

mél

yek

felé

.

Ha

a gy

erek

ek sz

óba

hozz

ák a

zok-

nak

a kü

lönb

öző

közö

sség

ekne

k a

csop

ortja

it, h

elys

zíne

it és

tag

jait,

am

elye

khez

tart

ozna

k.

Bes

zélg

essü

nk a

gye

reke

kkel

a b

ará-

taik

ról,

a cs

alád

jukr

ól é

s ar

ról,

hogy

ez

ek a

köz

össé

gek

mié

rt fo

ntos

ak.

Hoz

zana

k be

a g

yere

kek

fény

képe

ket a

csa

-lá

djuk

ról,

kedv

enc

álla

taik

ról,

és a

szá

muk

ra

kedv

es e

mbe

rekr

ől.


2726

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

A m

ás-m

ás k

örny

ezet

ben

és k

özös

-sé

gben

sze

rzet

t ta

pasz

tala

taik

at ö

sz-

szek

apcs

oljá

k.

Am

ikor

a g

yere

kek

a G

yere

kház

on

kívü

li élm

énye

ikbő

l mer

ítene

k, p

él-

dául

ész

reve

szik

, hog

y a

védő

nő a

kö

rnyé

kükö

n la

kik.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket a

rra,

hog

y al

a-kí

tsan

ak k

i poz

itív

kapc

sola

toka

t a k

ö-zö

sség

tagj

aiva

l, pé

ldáu

l a G

yere

kház

-ba

láto

gató

önk

énte

sekk

el.

Tere

mts

ünk l

ehet

őség

et a

rra, h

ogy

a gy

erek

ek

meg

ossz

ák e

gym

ássa

l az

éle

tük

külö

nböz

ő te

rüle

tein

szer

zett

tudá

suka

t és é

lmén

yeike

t.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Tud

atáb

an v

anna

k a

kultu

rális

és

val-

lási

kül

önbs

égek

nek,

és

érde

klőd

nek

ezek

irán

t. P

ozití

v ké

pük

van

önm

aguk

ról,

és k

i-m

utat

ják,

hog

y jó

l érz

ik m

aguk

at a

bő-

rükb

en.

Örö

mm

el k

apcs

olód

nak

be a

csa

lád

szok

ásai

ba é

s na

pire

ndjé

be.

Ért

sék

meg

, ho

gy a

z em

bere

k ig

é-ny

ei, n

ézet

ei k

ultú

rái é

s hi

tei k

ülön

-bö

zőek

, és

eze

ket

tiszt

elet

ben

kell

tart

ani.

Ért

sék

meg

: el

várh

atjá

k m

ások

tól,

hogy

az

ő sz

üksé

glet

eike

t, né

zete

-ik

et, k

ultú

ráju

kat

és h

itüke

t ta

rtsá

k tis

ztel

etbe

n.

A g

yere

kek

érde

klőd

ését

az e

mbe

-re

k el

térő

éle

tmód

ja ir

ánt

és e

zek

tiszt

elet

ben

tart

ását

. H

a a

gyer

ekek

felis

mer

ik é

s ért

éke-

lik a

hel

yüke

t a v

ilágb

an, a

tága

bb

csal

ádba

n, a

bar

átok

és

a sz

om-

széd

ok k

özöt

t.

Biz

tass

uk

a gy

erek

eket

ar

ra,

hogy

be

szél

jene

k eg

ymás

hoz

haso

nló

és

elté

rő t

apas

ztal

atai

król

. H

aszn

álju

nk

kellé

keke

t ol

yan

tört

énet

ek e

lmes

é-lé

séhe

z, a

mel

yek

hozz

ájuk

has

onló

és

tőlü

k kü

lönb

öző

gyer

ekek

élm

énye

it m

utat

ják

be.

Dol

gozz

unk

ki s

trat

égiá

kat

a ne

gatív

m

egkü

lönb

özte

tés

elle

n, é

s ha

kel

l, se

-gí

tsün

k a

gyer

ekek

nek

és a

feln

őtte

k-ne

k, h

ogy

lekü

zdjé

k sa

ját d

iszk

rimin

atív

ho

zzáá

llásu

kat.

Adj

unk

lehe

tősé

get

a gy

erek

ekne

k ar

ra,

hogy

kív

áncs

iak,

lelk

esek

, elm

élyü

ltek

vagy

ny

ugod

tak

legy

enek

. Jár

ulju

nk h

ozzá

, hog

y ki

alak

uljo

n én

képü

k. B

iztos

ítsuk

, hog

y m

inde

n gy

erek

nek l

egye

n le

-he

tősé

ge ré

szt v

enni

a k

özös

bes

zélg

etés

ek-

ben,

és h

ogy

a tö

bbie

k od

afigy

elje

nek

ráju

k.


2928

2. kommunikáció, nyelv és Az írás-olvAsás AlApjAi

elvárások:A gyerekek tanulását támogatnunk, képességeiket gaz-dagítanunk kell a kommunikáció, a beszédkészség és a hallás utáni értés, a felolvasott szöveg hallgatása terén, továbbá az írás-olvasás felé tett első lépéseik közben. Lehetőséget és bátorítást kell adnunk nekik, hogy készsé-geiket sokféle helyzetben és sokféle célra használják, és tá-mogatnunk kell őket abban, hogy magabiztosan éljenek ez-zel az adottságukkal.

Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai: A kommunikáció és a másokkal töltött idő révén a gyerekek olyan társas kapcsolatokat építhetnek, amelyek barátság-ra, empátiára és az érzelmek másokkal történő megosztá-sára adnak lehetőséget. A kommunikáció képessége hozzá-segíti őket a társadalomba való teljesebb beilleszkedéshez. Ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek a nyelvhasználatban, a gyerekeknek olyan emberek társaságára van szükségük, akik fontosak számukra, és akikkel bensőséges, szeretet-teljes viszonyt tudnak kialakítani, mint például a család-juk vagy gondozóik, csoportos helyzetben pedig egy saját gondozó, akit ismernek, és akiben bízhatnak.

A csecsemők nem reagálnak egyformán a különböző han-gokra, és már életük korai szakaszában különbséget tud-nak tenni a hangmintázatok között. Mások hozzájuk inté-zett beszéde révén tanulnak meg beszélni.

A csecsemők és a gyerekek a hangjukat használják arra, hogy kapcsolatot teremtsenek, és tudassák az emberek-kel, mire van szükségük, és hogy érzik magukat.

A szülők és a közvetlen családtagok értik meg legkönnyeb-ben a csecsemők és a gyerekek kommunikációs jelzéseit, és azt tolmácsolni tudják másoknak is.

Minden gyerek azokból a tapasztalatokból és tevékenysé-gekből tanul a legtöbbet, amelyek az összes érzékét igény-be veszik. Például a zene, a tánc, a mondókák és a dalok kulcsfontosságú szerepet játszanak a nyelvi fejlődésben. A gyerekek a beszédkészség és a hallás utáni értés ké-pességének kialakulását követően elsajátítják az írás- olvasás készségének, a vizuális és verbális jelek értelmezé-sének, végül pedig az olvasásnak és az írásnak az alapjait. Amikor ezek a készségeik fejlődnek, a gyerekeknek szá-mos olyan lehetőségre van szükségük, ahol mások-kal interakcióba léphetnek, és tudásukat egy sor eszköz segítségével – például firkálással, rajzolással, mintázás-sal – megfogalmazhatják.

hoGyAn TudJA A GyeReKháZ hATÉKonyAn SeGíTenI A TAnuláSnAK ÉS FeJlődÉSneK eZT A TeRÜleTÉT?

Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy a gyerekek a legjobb körülmények között, hatékonyan tanulhassanak és fejlődhessenek a kommuniká-ció, a nyelv és az írás-olvasás alapjainak kialakulása terén:

Pozitív kapcsolatok: Segítsünk a gyerekeknek gondolataik, ötleteik és érzéseik közlésében, valamint abban, hogy a felnőttekkel és egy-mással kapcsolatokat építsenek.

Nap mint nap biztosítsunk lehetőséget arra, hogy sokféle mesés és ismeretterjesztő könyv segítségével mondókákat, zenéket, da-lokat, verseket és történeteket hallgassanak és mondjanak együtt. Engedjük, hogy a gyerekek lássák a felnőtteket írni és olvas-ni, és biztassuk őket arra, hogy kísérletezzenek magukban az írással, készítsenek jeleket, személyes írott szimbólumokat, vagy írjanak rendes betűket.

Támogató környezet: Tervezzünk olyan környezetet, amelyben sok jel, szimbólum, jelzés, szám, szó, mondóka, könyv, kép, zene és dal kap he-lyet, és legyünk tekintettel arra, hogy a gyerekek érdeklődé-se, tudása, otthoni háttere és kultúrája nem egyforma.

Hagyjunk a gyerekeknek elegendő időt arra, hogy a felnőttek-kel és a többi gyerekkel együtt használhassák ezt az eszköztárat. Azoknak a gyerekeknek, akiknek alternatív kommunikációs eszközökre van szükségük, adjunk lehetőséget arra, hogy fel-fedezzék, hogyan tudják ötleteiket rögzíteni, és hogyan tud-nak a szövegekhez másképp, például számítástechnikai esz-közök segítségével hozzáférni.

Szánjunk időt és nyugodt alkalmakat arra, hogy a gyerekek a fel-nőttekkel, négyszemközt és kis csoportban, valamint más gyerekek-kel hosszan beszélgetve fejleszthessék beszélt nyelvi képességeiket. Hagyjunk a gyerekeknek időt arra, hogy beszélgetést kezdeményez-zenek, tartsuk tiszteletben a gondolkodási idejüket és a beszédszü-neteket, és segítsünk nekik a társalgás kibontakoztatásában.

Fejlődés és tanulás: Kapcsoljuk össze a nyelvet a cselekvésekkel, például dalok és mondókák, szerepjátékok vagy olyan gyakorlati élmé-nyek segítségével, mint a főzés vagy a kertészkedés.

Reagáljunk érzékenyen arra, milyen sokféleképpen fejezik ki ma-gukat a gyerekek szavak nélkül, és bátorítsuk őket, hogy sokfé-le kifejezési eszközzel, például testmozgással, rajzzal, tánccal és dalokkal tudassák velünk gondolataikat, ötleteiket és érzéseiket. Beszélgessünk a gyerekekkel, és vonjuk be őket is a beszél-getésbe. Mutassuk meg nekik, hogy amit mondanak, azt le lehet írni és fel lehet olvasni.

Fejlesszük a gyerekek beszédhangok iránti érzékenységét, elsősorban rímekkel és alliterációkal.

Fejlődés és tanulás Kommunikáció, nyelv és az írás-olvasás alapjai

2928

A n

yelv

a k

omm

unik

áció

szo

lgál

atáb

an

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 S

okfé

le

mód

on,

péld

ául

sírás

sal,

gőgi

csél

ésse

l és

sik

onga

táso

kkal

ko

mm

unik

álna

k. T

ársa

s in

tera

kció

k so

rán

hang

okat

ad

nak

ki.

Hog

yan

reag

álna

k,

amik

or

besz

élün

k ho

zzáj

uk: p

éldá

ul m

ozgá

ssal

és

a be

szé-

lőre

figy

elve

. M

ilyen

mód

on k

omm

unik

álna

k a

gyer

e-ke

k, p

éldá

ul ö

röm

ükbe

n gő

gics

élne

k.

A k

orai

idős

zakb

an a

fizi

kai k

özel

ség,

a

szem

kont

aktu

s, a

z ér

inté

s va

gy a

ha

ngad

ás id

eális

mód

ja a

nnak

, hog

y a

csec

sem

ők a

feln

őtte

kkel

és

egym

ás-

sal „

besz

élge

ssen

ek”.

Kér

dezz

ük m

eg a

szü

lőke

t, ők

hog

yan

szer

etne

k kom

mun

ikál

ni a

cse

csem

ővel

. H

ozzu

nk b

e tö

rtén

etek

et,

dalo

kat

és

mon

dóká

kat m

inde

n ku

ltúrá

ból.

Teg

yünk

ki o

lyan

képe

ket,

ahol

láts

zik,

ho-

gyan

kom

mun

ikál

nak

a cs

ecse

mők

. E

lalv

ásko

r va

gy

más

cs

ende

s id

őben

én

ekel

jük

el k

edve

nc a

ltató

dal

ukat

.

8-2

0

Élv

ezet

tel

adna

k ki

és

hallg

atna

k so

kfél

e ha

ngot

. A

hogy

kez

dik

elsa

játít

ani a

nye

lvet

, sa

ját s

zava

kat i

s ki

talá

lnak

.

Mily

en h

ango

kat s

zere

tnek

kia

dni é

s ha

ll-ga

tni a

cse

csem

ők.

Mily

en je

leke

t vag

y sz

avak

at h

aszn

álna

k,

hogy

köz

öljé

k, m

it ak

arna

k, m

i te

tszi

k,

mi n

em t

etsz

ik n

ekik

, és

mily

en s

zava

kat

hozn

ak a

z ot

thon

i nye

lvbő

l. H

ogya

n fe

jlődi

k a

gyer

ekek

any

anye

lvi

szók

incs

e.

Pró

bálju

nk „

ráha

ngol

ódni

” a

külö

nbö-

ző ü

zene

tekr

e, a

mel

yeke

t a c

secs

emők

m

egpr

óbál

nak

közö

lni.

Tud

juk

meg

, mily

en ü

dvöz

lést

has

znál

-na

k a

szül

ők; b

izta

ssuk

a m

unka

társ

a-ka

t, sz

ülők

et é

s gy

erek

eket

arr

a, h

ogy

ism

erjé

k m

eg e

zeke

t.

Ren

dsze

rese

n m

ondj

uk e

l a s

zülő

knek

, és

kérd

ezzü

k is

meg

őke

t, ho

gy m

ilyen

saj

át

szav

akat

has

znál

nak

a gy

erek

ek.

16-2

6

Egy

vag

y ké

t sz

óból

álló

„m

onda

-to

kat”

has

znál

nak.

Meg

értik

az

egys

zerű

mon

dato

kat.

Aho

gyan

a k

isgy

erek

ek a

sza

vaka

t kr

ea-

tív m

ódon

has

znál

va k

ülön

böző

jele

nté-

seke

t alk

otna

k. H

ogya

n ha

szná

lják

a ki

sgye

reke

k az

any

a-ny

elvü

ket t

ársa

ikka

l és

a fe

lnőt

tekk

el.

Veg

yük

észr

e a

kisg

yere

kek

képe

ssé-

geit,

és

érté

keljü

k az

erő

fesz

ítése

iket

, ha

látju

k, h

ogy

új s

zava

kat é

s ki

feje

zé-

seke

t ért

enek

meg

. A

gye

reke

k bes

zédé

re re

agál

va fi

nom

an

mut

assu

k be

a h

elye

s kie

jtést

és a

rago

-zá

st, a

hely

ett,

hogy

kija

víta

nánk

őke

t. K

özös

tev

éken

ység

eink

sor

án t

udat

o-sa

n „k

omm

entá

ljuk”

az

esem

énye

ket.

Így

a te

véke

nysé

ghez

kap

csol

ódó

szó-

kinc

s és

a m

onda

talk

otás

fejlő

désé

t se-

gítjü

k. P

éldá

ul „

Elka

ptad

a la

bdát

. Te

is

elka

ptad

a la

bdát

. Nik

i elk

apta

a la

bdát

.” Ez

a m

ódsz

er v

alam

enny

i gye

rek

nyel

vi

kész

sége

inek

fejlő

désé

t elő

segí

ti.

Leg

yene

k ol

yan

alka

lmak

, am

ikor

a g

ye-

reke

k ke

zdem

énye

zésé

re

vidá

man

eg

yütt

ugr

álun

k, f

elm

együ

nk v

alah

ova,

m

ajd

lejö

vünk

onn

an, é

s ko

mm

entá

ljuk

a cs

elek

vést

. L

egye

nek

olya

n kö

nyve

ink,

am

elye

kből

a

tört

énet

ism

étlő

dő ré

szei

révé

n a

gyer

e-ke

k az

ado

tt s

zóki

ncse

t és

nye

lvi s

zerk

e-ze

teke

t els

aját

íthat

ják.

22

-36

N

agyo

n gy

orsa

n ta

nuln

ak ú

j sz

a-va

kat,

amel

yeke

t szá

muk

ra é

rdek

es

hely

zete

kben

has

znál

ni is

tudn

ak.

Hog

yan

kérd

ezne

k va

gy i

smer

kedn

ek a

gy

erek

ek a

z új

onna

n ta

nult

szav

akka

l, ho

gy p

róbá

lgat

ják

azok

has

znál

atát

. A

fel

nőtt

-gye

rek

inte

rakc

ió j

elle

gzet

es-

sége

it. K

özbe

n ta

rtsu

k sz

em e

lőtt

, hog

y az

inte

rakc

iós s

zoká

sok

elté

rőek

lehe

tnek

kü

lönf

éle

közö

sség

ekbe

n, d

e ak

ár e

gyet

-le

n kö

zöss

égen

bel

ül is

.

Bes

zéljü

nk a

zokr

ól a

dol

gokr

ól,

ame-

lyek

érd

eklik

a k

isgy

erek

eket

, hal

lgas

-su

k m

eg ö

tlete

iket

és

kérd

ései

ket,

és

reag

álju

nk rá

juk.

Rea

gálju

nk ú

gy, h

ogy

a kö

lcsö

nös m

eg-

érté

s ér

deké

ben

hasz

nálju

k és

tov

ább

gazd

agítj

uk a

gye

rek

álta

l has

znál

t sza

-va

kat,

gesz

tuso

kat é

s tá

rgya

kat.

Teg

yünk

ki

olya

n ké

peke

t és

fén

ykép

e-ke

t, am

elye

ken

ism

erős

ese

mén

yek,

tár

-gy

ak é

s te

véke

nysé

gek

láth

atók

, és

be-

szél

gess

ünk

rólu

k a

gyer

ekek

kel.

Ikta

ssun

k be

oly

an t

evék

enys

égek

et (

pl.

mon

dóká

zás)

, am

elye

k a

hang

ok, s

zava

k,

mon

dato

k el

sajá

títás

ában

seg

ítene

k.


3130

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Egy

szer

ű ál

lítás

okat

és

kérd

ések

et

hasz

náln

ak, e

zeke

t gy

akra

n ge

sz-

tuso

kkal

kís

érik

. A

han

glej

tés,

a r

itmus

és

a sz

óvá-

lasz

tás

segí

tség

ével

tes

zik

közl

en-

dőjü

ket é

rthe

tővé

más

ok s

zám

ára.

Egy

ütt i

smét

lik a

dal

ok, v

erse

k re

f-ré

njét

, és

tudj

ák, m

ilyen

ese

mén

y va

gy s

zóka

pcso

lat

köve

tkez

ik a

m

eséb

en v

agy

a m

ondó

kába

n. E

gyre

figy

elm

eseb

ben

hallg

atjá

k a

tört

énet

eket

, és

fel i

s tu

dják

idéz

-ni

azo

kat.

El

tudj

ák

mon

dani

a

tört

énet

ek

főbb

hel

yszí

neit,

ese

mén

yeit

és a

le

gfon

tosa

bb s

zere

plők

et.

Nég

ysze

mkö

zt v

agy

kis

csop

ort-

ban

figye

lnek

a b

eszé

lőkr

e, h

a ér

-de

kli ő

ket a

tém

a. R

eagá

lnak

az e

gysz

erű

utas

ításo

kra.

Rák

érde

znek

és

mag

yará

zato

kat

adna

k a

tört

énés

ek o

kaira

. S

zóki

ncsü

k a

szám

ukra

kül

önös

en

font

os t

árgy

akra

és

szem

élye

kre

konc

entr

álód

ik.

Kez

dene

k kí

sérle

tezn

i a b

irtok

os v

i-sz

ony

kife

jezé

seiv

el.

Oly

an

szók

incs

et

építe

nek

fel,

amel

y tü

kröz

i él

mén

yeik

sz

éles

sk

áláj

át.

Egy

re

össz

etet

tebb

m

onda

toka

t ha

szná

lnak

. E

gyre

több

szóv

al fe

jezik

ki g

ondo

la-

taika

t. G

ondo

lata

ik cs

iszol

ásáb

an a

ny

elv

is se

gíts

égük

re v

an.

A g

yere

kek

gesz

tusa

it és

test

besz

édét

. H

ogya

n fo

gadj

ák a

gye

reke

k a

mes

éket

és

az

ism

eret

terje

sztő

tört

énet

eket

, am

i-ko

r egy

ütt „

olva

sunk

” vel

ük.

Hog

yan

játs

szák

el

a m

ondó

káka

t és

m

esék

et.

Azo

kat

a he

lyze

teke

t, am

ikor

a g

yere

kek

viss

zaem

léke

znek

saj

át é

lmén

yeik

re,

és

meg

oszt

ják

azok

at m

ások

kal.

Hog

yan

vesz

ik fi

gyel

embe

a g

yere

kek

azt,

amirő

l más

ok b

eszé

lget

nek.

Hog

yan

értik

meg

a g

yere

kek

az u

tasí

tá-

soka

t, és

mily

en k

érdé

seke

t tes

znek

fel.

Mek

kora

és

mily

en v

álto

zato

s sz

ókin

cset

ha

szná

lnak

. H

ogya

n ke

zdik

kid

olgo

zni

és b

ővíte

ni a

m

onda

niva

lóju

kat,

péld

ául

így:

„G

yere

be

, vac

sorá

zunk

! Ha

kint

mar

adsz

, maj

d m

egéh

ezel

!”

Bes

zélg

essü

nk a

gye

reke

kkel

úgy

, hog

y ka

pcso

lato

t ter

emtü

nk a

ges

ztus

aik

és

a sz

avai

k kö

zött

, pé

ldáu

l íg

y: „

Oly

an

ross

zked

vűne

k lá

tszo

l. Bán

t val

ami?

” S

egíts

ünk

a gy

erek

ekne

k, ho

gy s

okfé

le

kom

mun

ikáci

ós m

ódot

has

znál

hass

anak

. H

allg

assu

k m

eg ő

ket,

és a

vál

asza

ink-

ban

vegy

ük fi

gyel

embe

, am

it m

ondt

ak.

Vál

assz

unk o

lyan

tört

énet

eket

, am

elye

k-be

n ism

étlő

dő r

efré

nek

vann

ak, t

ánco

l-ju

nk, é

s já

tssz

unk

el o

lyan

dal

okat

, am

e-ly

ekbe

n né

zni é

s m

utat

ni k

ell,

vagy

vá-

lasz

olga

tni é

s fe

lvál

tva

csin

álni

val

amit,

m

int a

„Én

elm

ente

m a

vás

árra

” dal

ban.

Hoz

zunk

be

mon

dóká

kat,

köny

veke

t és

tört

énet

eket

sok

kul

túrá

ból.

Adj

unk

a gy

erek

ekne

k vi

lágo

s ut

asítá

-so

kat,

és se

gíts

ünk

neki

k m

egol

dani

, ha

egys

zerr

e tö

bb d

olgo

t ké

rünk

, pél

dául

: „L

egye

tek

szív

esek

elte

nni a

z au

tóka

t, az

után

gye

rtek

, mos

sato

k ke

zet,

és k

é-sz

üljü

nk e

lő a

tízó

raih

oz.”

Ha

új

tevé

keny

sége

t ve

zetü

nk

be,

a be

széd

m

elle

tt

anna

k el

játs

zásá

-va

l és

kapc

soló

dó g

eszt

usok

kal s

egít-

sük

a be

széd

fejlő

désé

t. H

a fé

nyké

pet

mut

atun

k eg

y cs

elek

vésr

ől,

péld

ául

a ké

zmos

ásró

l, ez

zel

meg

erős

íthet

jük

a gy

erek

ek tu

dásá

t. Ta

pasz

tala

ti él

mén

yekk

el m

otiv

álju

k a

gyer

ekek

et a

rra, h

ogy

kérd

ések

et te

gye-

nek

fel, é

s vá

lasz

olja

nak

ráju

k, pé

ldáu

l az

évsz

akok

vál

tozá

sáva

l vag

y a

nedv

es é

s a

szár

az h

omok

kal k

apcs

olat

ban.

Az

új s

zava

kat

a já

ték

vagy

más

te-

véke

nysé

gek

(pl.

tízór

ai)

szöv

etéb

e il-

lesz

tve

veze

ssük

be.

Hal

lgas

suk

érde

klőd

ve a

zoka

t a

sza-

vaka

t, am

elye

ket

a gy

erek

ek k

omm

u-ni

káci

óra

vagy

élm

énye

ik e

lmes

élés

é-re

has

znál

nak.

Seg

ítsün

k a g

yere

kekn

ek b

őveb

ben

kifej

-te

ni a

mon

dand

ójuk

at, v

ezes

sük

rá ő

ket

a bo

nyol

ulta

bb m

onda

tok

hasz

nála

tára

.

Bizt

assu

k a

gyer

ekek

et a

rra, h

ogy

szav

ak-

kal f

ejez

zék

ki sz

üksé

glet

eike

t és é

rzés

eike

t. T

udju

k m

eg a

szü

lőkt

ől,

hogy

an é

rtet

ik

meg

mag

ukat

ott

hon

a gy

erek

ek.

Leg

yen

bere

ndez

ve e

gy o

lyan

hel

y a

Gye

rekh

ázba

n, a

hol

mes

élün

k és

mon

-dó

káka

t mon

dunk

a g

yere

kekk

el.

Állít

sunk

ös

sze

mon

dóka

gyűj

tem

ényt

, am

elye

t a g

yere

kek

haza

is v

ihet

nek,

hog

y ot

thon

a c

salá

d tö

bbi t

agjá

val i

s eg

yütt

já

tszh

assá

k az

okat

. Kér

jük

meg

a s

zülő

ket,

hogy

ha

mód

juk

van

rá, v

egyé

k fe

l mag

-nó

ra a

z ot

thon

éne

kelt

dalo

kat,

és e

zeke

t ha

llgas

suk

meg

köz

ösen

a G

yere

kház

ban.

A

kön

yvek

mel

lett

vez

essü

nk b

e m

ás m

e-se

kellé

keke

t is

, pél

dául

kép

eket

, báb

okat

és

tárg

yaka

t, ho

gy a

gye

reke

k új

ra e

lme-

sélh

essé

k a

tört

énet

eket

, és

gond

olko

d-ha

ssan

ak a

zon,

mit

érez

nek

a sz

erep

lők.

Bőv

ítsük

a

gyer

ekek

ta

pasz

tala

tait,

ho

gy e

zen

kere

sztü

l is

gazd

agíth

assá

k sz

ókin

csük

et.

Ügy

eljü

nk a

rra,

hog

y a

Gye

rekh

áz v

ala-

men

nyi

mun

katá

rsa

hely

esen

bes

zélje

n m

agya

rul.

A n

yelv

a k

omm

unik

áció

szo

lgál

atáb

an


3130

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Mag

abizt

osan

bes

zéln

ek m

ások

nak

arró

l, mit

akar

nak

és m

i érd

ekli ő

ket.

Bes

zédd

el h

ívjá

k fe

l mag

ukra

a fi

-gy

elm

et,

és i

dőnk

ént

besz

éd h

e-ly

ett

csel

ekvé

st h

aszn

álva

ért

etik

m

eg m

aguk

at.

Pár

besz

édet

kez

dem

énye

znek

, fi-

gyel

nek

és s

zám

on i

s ta

rtjá

k az

t, am

it m

ások

mon

dana

k. B

ővíti

k sz

ókin

csük

et, e

lsős

orba

n a

dolg

ok c

sopo

rtos

ításá

val é

s m

eg-

neve

zésé

vel.

Akt

ív s

zóki

ncsü

ket é

s be

széd

mód

-ju

kat

egyr

e in

kább

bef

olyá

soljá

k kö

nyvé

lmén

yeik

. E

gym

ásba

fűzik

a m

onda

toka

t, és

ki-

tart

anak

egy

fő t

éma

vagy

szá

ndék

m

elle

tt.

Köv

etke

zete

sen

építe

nek

fel

egy

egys

zerű

tör

téne

tet,

mag

yará

za-

tot v

agy

kérd

ésso

rt.

Egy

re t

öbbf

éle

célb

ól h

aszn

áljá

k a

nyel

vet.

Az

alap

vető

nye

lvta

ni s

zabá

lyok

at

hely

esen

alk

alm

azzá

k. l

épje

nek

inte

rakc

ióba

más

okka

l, eg

yezt

essé

k ve

lük

terv

eike

t és

te

véke

nysé

geik

et, é

s vá

rják

ki a

so

ruka

t a b

eszé

lget

és s

orán

. h

allg

assá

k és

has

znál

ják

élve

-ze

ttel

a b

eszé

lt és

írot

t ny

elve

t, és

tu

djan

ak

erre

tá

mas

zkod

ni

játé

k va

gy ta

nulá

s kö

zben

. T

udja

nak

kita

rtóa

n fig

yeln

i, é

s od

aillő

meg

jegy

zése

kkel

, kér

dé-

sekk

el v

agy

csel

ekvé

sekk

el r

ea-

gálja

nak

arra

, am

it ha

llott

ak.

hal

lgas

sák

élve

zett

el a

tört

énet

e-ke

t, da

loka

t, m

ondó

káka

t és

ver

-se

ket,

reag

álja

nak

ráju

k, é

s ta

lál-

jana

k ki

saj

át t

örté

nete

ket,

dalo

-ka

t, m

ondó

káka

t és

vers

eket

. B

ővíts

ék

szók

incs

üket

, fe

dez-

zék

fel a

z új

sza

vak

jele

ntés

ét é

s ha

ngzá

sát.

Mag

abiz

tosa

n, t

iszt

án é

s ér

the-

tően

bes

zélje

nek,

és

vegy

ék fi

-gy

elem

be a

hal

lgat

óság

ukat

.

Ha

a gy

erek

ek k

észs

égge

l ves

znek

rész

t a

társ

algá

sban

. H

a a

gyer

ekek

tud

atáb

an v

anna

k a

be-

szél

geté

s sa

játo

sság

aina

k, p

éldá

ul á

tve-

szik

egy

más

tól a

szó

t. H

ogya

n fo

rmál

nak

a gy

erek

ek a

mon

-da

tok

egym

ásba

fűz

ésév

el t

örté

nete

ket

vagy

mag

yará

zato

kat.

Hog

yan

hasz

náljá

k kü

lönb

öző

célo

kra

a be

széd

et,

péld

ául

figye

lem

felk

elté

sre

vagy

a n

ézet

elté

rése

k re

ndez

ésér

e. K

épes

ek-e

figy

elni

a m

ásik

mon

dand

ójá-

ra, é

s m

it vá

lasz

olna

k az

elh

angz

otta

kra.

Mily

en m

ondó

káka

t, da

loka

t tud

nak k

ívül

ről.

Mily

en d

alok

at ta

láln

ak k

i. H

ogya

n bő

vül s

zóki

ncsü

k. A

zoka

t az

ese

teke

t, am

ikor

a g

yere

kek

érth

etőe

n és

mag

abiz

tosa

n be

szél

nek,

és

láts

zik,

hog

y fig

yeln

ek a

hal

lgat

óság

ra is

.

Bát

oríts

uk a

gye

reke

ket

arra

, hog

y be

-sz

élge

ssen

ek

más

okka

l, és

m

utas

suk

meg

, mily

en s

zoká

sok

érvé

nyes

ek t

ár-

salg

ásko

r: át

vess

zük

a sz

ót, m

egvá

rjuk,

am

íg v

alak

i bef

ejez

i a m

onda

tot,

meg

-ha

llgat

juk

a m

ásik

at,

és h

aszn

álju

k az

ol

yan

kife

jezé

seke

t, m

int a

„lég

y sz

íves

”, „k

öszö

nöm

”, „m

egen

gede

d,

hogy

…?”

Ugy

anak

kor l

együ

nk é

rzék

enye

k az

ott

-ho

n ha

szná

lt tá

rsal

gási

form

ákra

is.

A g

yere

kekk

el v

aló

besz

élge

tése

k so

-rá

n ha

szná

ljunk

ol

yan

kife

jezé

seke

t, m

int

a „M

egen

gede

d, h

ogy..

.?”,

„Az

jó

lenn

e, h

a...?

”, „Ú

gy g

ondo

lom

, hog

y...”,

„M

egte

nnéd

, ho

gy...?

” ez

zel

mut

at-

va p

éldá

t ar

ra, h

ogya

n le

het

a ny

elve

t eg

yezk

edés

re h

aszn

álni

. M

utas

sunk

pél

dát

arra

, mily

en a

meg

-fe

lelő

nye

lvha

szná

lat

egy

adot

t ha

ll-ga

tósá

g el

őtt,

péld

ául e

gy v

endé

ggel

sz

embe

n. B

izta

ssuk

a g

yere

keke

t ar

ra, h

ogy

ta-

láljá

k ki

, ho

gyan

vé

gződ

hetn

e eg

y m

ese

vagy

egy

ese

mén

y. B

izta

ssuk

őke

t, ho

gy k

ísér

lete

zzen

ek a

sz

avak

kal é

s a

hang

okka

l, pé

ldáu

l ha-

land

zsa-

mon

dóká

kkal

. B

iztas

suk

őket

, ho

gy v

álog

assá

k sz

ét,

csop

orto

sítsá

k és

rend

ezzé

k so

rba

a já

-té

k al

atti

esem

énye

ket o

lyan

sza

vakk

al,

min

t: el

őszö

r, ut

oljá

ra, e

zutá

n, e

zelő

tt,

késő

bb, le

gtöb

b, n

éhán

y, m

ind,

öss

zes.

Biz

tass

uk ő

ket

nyel

vi j

áték

okra

oly

an

kis

mes

ékke

l, kü

lönf

éle

hang

lejté

st

igén

ylő

játé

kos

mon

dóká

kkal

, min

t az

„Ic

iri-p

iciri

”. É

rték

eljü

k ho

zzás

zólá

saik

at,

enge

djük

, ho

gy ő

k is

form

álha

ssák

a b

eszé

lget

ést.

Hag

yjun

k id

őt a

gye

reke

knek

arr

a, h

ogy

besz

élge

thes

sene

k eg

ymás

sal

a kö

zös

élm

énye

ikrő

l. H

agyj

unk

a gy

erek

ekne

k id

őt a

rra,

hog

y vé

gigg

ondo

lják,

mit

és h

ogya

n ak

arna

k el

mon

dani

. S

zerv

ezzü

nk e

gyüt

tműk

ödés

t ig

ényl

ő fe

l-ad

atok

at, p

éldá

ul é

píts

enek

a g

yere

kek,

ké-

szíts

enek

éte

leke

t, va

gy t

alál

jana

k ki

tör-

téne

tet.

Segí

tsün

k ne

kik m

egbe

szél

ni é

s m

egte

rvez

ni, h

ogya

n lá

ssan

ak h

ozzá

, ki m

i-ly

en s

zere

pet j

átss

zon,

és

mily

en a

nyag

ok-

ra le

sz sz

üksé

gük.

Adj

unk

neki

k le

hető

sége

t arr

a, h

ogy

min

-de

nfél

e cé

llal b

eszé

lhes

sene

k, p

éldá

ul le

-írá

sok,

mag

yará

zato

k, u

tasí

táso

k va

gy

indo

klás

for

máj

ában

mut

assá

k be

egy

-m

ásna

k el

képz

elés

eike

t, és

bes

zéljé

k, il

-le

tve

terv

ezzé

k m

eg ö

nálló

vag

y kö

zös

tevé

keny

sége

iket

. É

rdek

es é

s ös

ztön

ző já

tékl

ehet

őség

ekke

l tá

plál

juk

a gy

erek

ekbe

n a

besz

élt é

s íro

tt

nyel

v él

veze

tét.

Biz

tosí

tsun

k a

gyer

ekek

nek

lehe

tősé

-ge

t ar

ra, h

ogy

szám

ukra

fon

tos

dolg

ok-

ról b

eszé

lhes

sene

k. P

éldá

ul a

z óv

ónő

lá-

toga

tása

kor a

gye

reke

k m

egm

utat

hatjá

k al

kotá

saik

at é

s el

mag

yará

zhat

ják

azt

is,

hogy

an k

észí

tett

ék e

l azo

kat.


3332

A n

yelv

a g

ondo

lkod

ás s

zolg

álat

ában

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 L

enyű

gözik

őke

t az

újdo

nság

ok, a

kör

ü-lö

ttük

zaj

ló e

sem

énye

k és

cse

lekv

ések

. H

ogya

n fü

leln

ek, ö

sszp

onto

síta

nak

és n

ézne

k ho

ssza

n a

csec

sem

ők

azok

ra a

dol

gokr

a, a

mel

yek

felk

el-

tik fi

gyel

mük

et.

Mag

yará

zzuk

el,

adju

nk é

rtel

met

azo

k-na

k a

dolg

okna

k, a

mel

yek

iránt

a c

se-

csem

ők é

rdek

lődn

ek.

Adj

unk

a cs

ecse

mők

nek

olya

n tá

rgya

kat,

amel

yek

felk

eltik

az

érde

klőd

ésük

et, p

éldá

ul

fény

es c

seng

őt, k

önyv

et v

agy

tükr

öt.

8-2

0

Meg

értik

a b

eszé

dben

köz

ölt

egys

zerű

je

lent

ések

et.

Ha

ism

erős

kör

nyez

etbe

n, s

zám

ukra

fo

ntos

sze

mél

yekk

el v

anna

k, r

eagá

l-na

k az

okra

a d

olgo

kra,

am

iket

mon

da-

nak

neki

k.

Hog

yan

hozz

ák

tudo

más

unkr

a,

hogy

ért

ik, a

mit

mon

dunk

. B

eszé

ljünk

a c

secs

emők

nek

arró

l, am

it cs

inál

unk,

hog

y ös

szek

apcs

oljá

k a

sza-

vaka

t a c

sele

kvés

ekke

l, pé

ldáu

l éte

lké-

szíté

s kö

zben

.

Ter

emts

ünk

olya

n kö

rnye

zete

t, am

ely

reak

-ci

ót v

ált

ki a

cse

csem

őkbő

l és

a fe

lnőt

tek-

ből,

péld

ául é

rinté

st, m

osol

yt, s

zagl

ást,

ta-

pint

ást,

hallg

atás

t, fe

lfede

zést

, elm

agya

rá-

zást

, az

élm

ény

meg

oszt

ását

.

16-2

6

Kér

ések

re r

eagá

lnak

, a s

zöve

gkör

nye-

zetb

ől k

övet

kezt

etne

k a

jele

ntés

re.

Hog

yan

reag

álna

k a

kisg

yere

kek

a fe

lnőt

tekr

e, m

ás g

yere

kekr

e, é

s az

ad

ott e

sem

ény

körü

lmén

yeire

.

Ne

fele

djük

, hog

y a

kisg

yere

kek

sokk

al

több

et é

rten

ek a

nnál

, min

t am

it ki

fe-

jezn

i kép

esek

.

Ter

vezz

ünk

olya

n te

véke

nysé

geke

t, és

sze

-re

zzün

k be

oly

an e

szkö

zöke

t, am

elye

k sz

im-

bolik

us já

tékr

a ös

ztön

zik

a gy

erek

eket

, min

t am

ikor

lefe

ktet

ünk

egy

játé

k ba

bát

és k

öz-

ben

besz

élün

k ho

zzá.

22

-36

O

lyan

cse

lekv

ések

et v

alós

ítana

k m

eg –

né

ha ke

vés b

eszé

ddel

–, a

mel

yek n

agy-

rész

t az

„itt é

s m

ost”

kör

ül fo

rogn

ak.

A n

yelv

et a

kap

csol

atok

szé

lesí

tésé

-ne

k, a

z ér

zése

k, é

lmén

yek

és g

ondo

-la

tok

meg

oszt

ásán

ak h

aték

ony

eszk

ö-ze

ként

alk

alm

azzá

k.

Azo

kat

a he

lyze

teke

t, am

ikor

a

gyer

ekek

cs

elek

vése

kkel

és

be

-sz

édde

l seg

ítik

és g

ondo

lják

végi

g,

amit

csin

álna

k. H

ogya

n m

utat

ják

meg

a g

yere

kek

tett

ekke

l és

sza

vakk

al,

hogy

mit

tudn

ak,

péld

ául

csel

ekvé

ssel

, ké

r-dé

sekk

el,

új s

zava

k, r

itmus

ok é

s ha

ngle

jtése

k ha

szná

latá

val.

Mag

yará

zzuk

el s

zava

kkal

, am

it a

gye-

reke

k cs

inál

nak,

úgy

, hog

y fo

lyam

ato-

san

kom

men

tálju

k az

ese

mén

yt: „

Á, é

r-te

m, h

ogy

mit

csin

álsz

, elő

ször

a fö

ldbe

te

szed

a v

irágm

agot

.” A

djun

k a

gyer

ekek

nek

lehe

tősé

get

arra

, hog

y m

ás g

yere

kekk

el é

s fe

lnőt

-te

kkel

bes

zélg

esse

nek

arró

l, am

it lá

t-na

k, h

alla

nak,

gon

doln

ak é

s ér

ezne

k. B

izta

ssuk

őke

t arr

a, h

ogy

tanu

lják

meg

, és

ejts

ék h

elye

sen

egym

ás n

evét

.

Tar

tsun

k a

Gye

rekh

ázba

n ol

yan

dolg

okat

, am

elye

k kí

vánc

sivá

tes

zik

a ki

sgye

reke

ket,

péld

ául k

alap

okat

, bub

orék

fújó

kat,

kagy

ló-

kat,

mes

ekön

yvek

et, m

agok

at, c

sigá

kat.

Ikta

ssun

k be

oly

an te

véke

nysé

geke

t, m

ondj

uk

főzé

st, a

mel

yek

sorá

n a

besz

édde

l meg

elől

e-ge

zhet

ünk

vagy

kez

dem

énye

zhet

ünk

egy

kö-

vetk

ező

lépé

st, v

alah

ogy í

gy: „

Kelle

ne p

ár to

jás.

Lehe

t, ho

gy it

t tal

álun

k, né

zzük

meg

!” T

erve

zzük

meg

, hog

yan

öszt

önöz

zük

a gy

e-re

keke

t a

hely

es n

yelv

hasz

nála

tra

olya

n tö

rtén

etek

kel

és

játé

kokk

al,

amel

yekb

en

szav

ak v

agy

mon

dato

k is

mét

lése

ford

ul e

lő.


3332

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Átb

eszé

lik a

tevé

keny

sége

iket

, ért

éke-

lik é

s m

ódos

ítják

, am

it cs

inál

tak.

A t

árgy

akna

k és

cse

lekv

ések

nek

a be

-sz

éd se

gíts

égév

el a

dnak

új je

lent

ést,

más

do

lgok

szim

bólu

mak

ént h

aszn

áljá

k ők

et.

A b

eszé

d se

gíts

égév

el ö

ssze

kapc

soljá

k az

elk

épze

lése

ket,

elm

agya

rázz

ák,

mi

tört

énik

, és

meg

prób

áljá

k el

őre

kita

lál-

ni a

z es

emén

yek

foly

tatá

sát.

Bes

zédd

el, c

sele

kvés

ekke

l és

tárg

yak-

kal i

dézi

k fe

l és

élik

újra

a m

últb

eli é

l-m

énye

iket

.

Hog

yan

hasz

náljá

k a g

yere

kek a

be-

széd

et a

rra,

hog

y új

ra m

eg ú

jra á

t-go

ndol

ják,

mit

csin

álna

k. E

gy g

az-

dasá

gban

tet

t lá

toga

tás

után

Luc

a pé

ldáu

l így

bes

zélg

et, m

iköz

ben

át-

rend

ezi

a já

ték

háziá

llato

kat:

„Ide

tesz

em a

kisb

árán

yt...

jaj, n

e...

enne

k a

bárá

nyna

k el

vesz

ett a

mam

ája.

” H

ogya

n ha

szná

lják a

gye

reke

k a b

e-sz

édet

a g

ondo

lato

k ös

szek

apcs

o-lá

sára

és

a do

lgok

mag

yará

zatá

ra.

Veg

yünk

rés

zt a

gye

reke

k já

téká

ban,

és

ösz

tönö

zzük

őke

t gon

dolk

odás

ra é

s be

szél

geté

sre.

Bes

zélg

essü

nk

a gy

erek

ekke

l ar

ról,

amit

csin

álna

k, é

s seg

ítsün

k ne

kik,

hog

y go

ndol

kodj

anak

az

es

emén

yekr

ől,

és

mag

yará

zzák

m

eg

őket

, pé

ldáu

l: „A

zt m

ondt

ad, e

bből

egy

tra

ktor

t le

sz.

Az a

kar

mire

val

ó?”

Leg

yene

k kö

zös

élm

énye

ink,

amel

yekr

ől a

gy

erek

ek b

eszé

lhet

nek,

péld

ául

szer

vezz

ünk

láto

gatá

soka

t, fő

zést

, vag

y m

esél

jünk

tör

té-

nete

ket:

ezek

et a

kár t

öbbs

zör i

s eljá

tszh

atjá

k.

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek

abba

n, h

ogy

kö-

vetk

ezet

esen

elő

re lá

thas

sák,

és r

ends

zere

z-he

ssék

az

esem

énye

ket.

Bizt

osíts

unk

ehhe

z ol

yan

kellé

keke

t és

anya

goka

t, am

elye

k ar

ra

öszt

önzik

a g

yere

keke

t, ho

gy b

eszé

ddel

és

csel

ekvé

sekk

el ú

jrajá

tssz

ák a

z es

emén

yeke

t.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

A

csel

ekvé

sek

hely

ett

kezd

enek

be

-sz

édet

has

znál

ni,

hogy

fel

elev

eníts

ék,

rend

szer

ezzé

k és

átg

ondo

lják

az á

télt

élm

énye

ket,

össz

ekap

csol

ják

sajá

t él

-m

énye

ik é

s a

tört

énet

ek fo

ntos

ese

mé-

nyei

t, to

vább

á fig

yeln

ek a

rra,

hog

yan

veze

t egy

ik e

sem

ény

a m

ásik

hoz.

Az o

k és a

z oko

zat ö

ssze

kapc

solá

sáva

l, so

rba

rend

ezés

sel,

rend

szer

ezés

sel,

csop

orto

sítá

ssal

kez

dene

k él

mén

yeik

-be

n új

öss

zefü

ggés

eket

kia

lakí

tani

. K

ezdi

k a

besz

édet

elk

épze

lt he

lyze

tek

eljá

tszá

sára

has

znál

ni.

Kép

zelje

nek

el é

s el

even

ítsen

ek fe

l a

nyel

v se

gíts

égév

el s

zere

peke

t és

él-

mén

yeke

t. A

bes

zéd

segí

tség

ével

ren

dsze

rez-

zene

k és

ren

dezz

enek

sor

ba,

tisz-

tázz

anak

gon

dola

toka

t, el

képz

elé-

seke

t, ér

zése

ket é

s es

emén

yeke

t.

Hog

yan

hasz

náljá

k a g

yere

kek a

be-

széd

et a

rra,

hog

y m

últb

eli é

s je

len-

legi

él

mén

yeik

et,

elké

pzel

ései

ket

és é

rzés

eike

t fe

lidéz

zék,

tisz

tázz

ák,

sorb

a re

ndez

zék

és á

tgon

doljá

k. H

ogya

n ka

pcso

lják

össz

e az

egy

ik

dolg

ot a

más

ikka

l, hog

y m

egm

agya

-rá

zzan

ak é

s el

őre

jele

zzen

ek e

se-

mén

yeke

t. Pé

ldáu

l: „M

a ne

m fo

gunk

ki

nt já

tsza

ni, m

ert t

úl n

agy

szél

van

... le

het,

hogy

elfú

jna

min

ket.”

Hog

yan

hasz

náljá

k a

nyel

vet,

ami-

kor e

ljáts

zana

k eg

y he

lyze

tet

vagy

eg

y el

képz

elt d

olgo

t.

Kér

jük

meg

a g

yere

keke

t, ho

gy e

lő-

re g

ondo

lják

végi

g, h

ogya

n fo

gnak

egy

fe

lada

tot m

egol

dani

. Bes

zéljü

k m

eg é

s ál

lítsu

k fe

l egy

ütt a

lépé

sek

sorr

endj

ét.

Kön

yvek

ből

vett

tör

téne

tek

segí

tsé-

géve

l irá

nyíts

uk a

gye

reke

k fig

yelm

ét a

m

agya

ráza

tokr

a, p

éldá

ul: „

Mié

rt b

orul

t fe

l a h

ajó?

” S

egíts

ünk

a gy

erek

ekne

k, h

ogy

fel-

ism

erjé

k a

min

táza

toka

t, pé

ldáu

l az

t, ho

gy m

i tör

téni

k a

mes

ék v

égén

a „

jó”

és a

„go

nosz

” sz

erep

lőkk

el; h

ogy

kö-

vetk

ezte

tése

ket v

onja

nak

le: „

Bebo

rult

az é

g. B

izto

san

esni

fog

”; ho

gy m

eg-

mag

yará

zzák

a

hatá

soka

t: „E

lsül

y-ly

edt,

mer

t tú

l neh

éz v

olt”

; hog

y m

eg-

jóso

ljana

k va

lam

it: „

Lehe

t, ho

gy o

da-

bent

nem

fog

meg

nőni

, mer

t tú

l söt

ét

van”

, és

hogy

felté

tele

zése

ket g

ondo

l-ja

nak

végi

g: „

Mi v

olna

akk

or, h

a le

sza-

kadn

a a

híd?

” É

rdek

lődv

e fig

yeljü

k az

t is

, mit

és h

o-gy

an g

ondo

lnak

a g

yere

kek,

ne

csak

az

t, ho

gy m

it tu

dnak

.

Ren

dezz

ünk

kise

bb k

iállít

ások

at t

árgy

ak-

ból,

alko

táso

kból

, fé

nyké

pekb

ől é

s kö

ny-

vekb

ől, a

mel

yek

emlé

kezt

etik

a g

yere

keke

t ar

ra, a

mit

átél

tek.

Kez

dem

énye

zzün

k és

játs

szun

k a

gyer

ekek

-ke

l fan

tázi

a- é

s sz

erep

játé

koka

t, bi

ztas

suk

őket

, hog

y be

szél

jene

k ar

ról,

ami t

örté

nik,

és

játs

szák

el a

jele

nete

ket.


3534

A h

ango

k és

a b

etűk

öss

zeka

pcso

lása

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 F

igye

lnek

, kül

önbs

éget

tesz

nek

és re

a-gá

lnak

a h

angl

ejté

sre

és a

han

gzás

ra.

Mily

en h

ango

kat

és j

elzé

seke

t ha

szná

lnak

a c

secs

emők

. B

izta

ssuk

a g

yere

keke

t a

játé

koss

ágra

, a

párb

eszé

d je

llegű

meg

nyilv

ánul

ások

ra

és a

vál

aszo

lásr

a, já

tssz

unk

kuku

csot

és

mon

djun

k m

ondó

káka

t.

Terv

ezzü

nk o

lyan

alka

lmak

at,

amiko

r eg

yütt

én

eklü

nk a

cse

csem

őkke

l, és

hag

yjuk

, ho

gy

közb

en ő

k is j

átsz

anak

pl. a

z ujja

ikkal

, a lá

bukk

al.

8-2

0

Élv

ezet

tel

gagy

ogna

k, é

s eg

yre

töb-

bet

kísé

rlete

znek

azz

al, h

ogy

hang

ok-

kal é

s sz

avak

kal u

talja

nak

a kö

rülö

ttük

lé

vő tá

rgya

kra.

Mily

en s

okfé

le h

ango

t és

szót

ejt

ki a

cse

csem

ő. O

szto

zzun

k a

felfe

dezé

s ör

öméb

en,

és

érté

keljü

k a

csec

sem

ők p

róbá

lkoz

ásai

t a

szav

ak fo

rmál

sára

, pél

dául

mut

assu

k fe

l a

plüs

skut

yát,

ha a

zt m

ondj

ák, h

ogy

„uta

”.

Kér

dezz

ük k

i a

szül

őket

, m

ilyen

sza

vaka

t ha

szná

lnak

a g

yere

kek

a sz

ámuk

ra f

onto

s do

lgok

ra, p

éldá

ul „

mum

ma”

-t a

vig

aszt

aló

rong

yocs

kára

.

16-2

6

Fig

yeln

ek é

s él

vezi

k a

mon

dóká

k és

tö

rtén

etek

ritm

ikus

min

táza

tait.

Hog

yan

reag

álna

k a

gyer

ekek

a

zené

re, m

ondó

kákr

a és

tört

éne-

tekr

e.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket

arra

, ho

gy f

e-de

zzék

fel é

s ut

ánoz

zák

a ha

ngok

at. H

a kö

nyve

t né

zege

tünk

, be

szél

jünk

a k

ü-lö

nböz

ő ha

ngok

ról,

amel

yeke

t ha

llana

k,

péld

ául a

mot

or b

erre

gésé

ről.

Gyű

jtsün

k ol

yan

hang

anya

goka

t, am

elye

k-ke

l a g

yere

kek

gyak

orol

hatjá

k a

külö

nbsé

g-té

telt.

Leh

etne

k ez

ek u

tcai

zaj

ok, é

s ol

yan

játé

kok,

aho

l ki k

ell t

alál

ni, m

ilyen

tárg

y, v

agy

álla

t ado

tt k

i egy

biz

onyo

s ha

ngot

.

22

-36

M

egkü

lönb

özte

tik

a ha

ngok

at

egy-

más

tól.

Érd

eklő

déss

el j

átsz

anak

a h

ango

kkal

, da

lokk

al é

s m

ondó

kákk

al.

Meg

ism

étlik

az i

smer

ős tö

rtén

etek

sza-

vait

és s

zóka

pcso

lata

it.

Mily

en sz

avak

at, k

ifeje

zése

ket é

s ha

ngok

at m

onda

nak

vagy

éne

-ke

lnek

szí

vese

n a

kisg

yere

kek.

Fekt

essü

nk h

angs

úlyt

az

ismét

lésr

e, r

it-m

usra

és

rímek

re.

A tö

rtén

etek

, ve

rsek

, m

esék

felo

lvas

ása

vagy

éne

klés

e kö

zben

já

tssz

unk a

han

gszín

nel é

s a h

angl

ejté

ssel

.

Ha

ism

erős

dal

t éne

klün

k va

gy m

esek

önyv

-bő

l olv

asun

k fe

l, ha

szná

ljunk

báb

okat

vag

y m

ás k

ellé

keke

t. Íg

y a

gyer

ekek

jobb

an t

ud-

nak

figye

lni é

s kö

nnye

bben

ért

ik m

eg a

dal

t va

gy m

esét

.


3534

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Élv

ezik

a r

ímek

et é

s a

ritm

usos

tev

é-ke

nysé

geke

t. L

átha

tóan

felis

mer

ik a

rím

eket

és a

z al-

liter

áció

t. Fe

lism

erik

a kim

ondo

tt sz

avak

ban

a rit

mus

t.

Mily

en rí

mek

et é

s rit

mus

okat

él-

vezn

ek, i

smét

elne

k és

talá

lnak

ki

a gy

erek

ek s

zava

kban

és

zené

-be

n, p

éldá

ul a

mik

or e

ltaps

oljá

k a

nevü

k rit

mus

át.

Am

ikor

éne

klün

k va

gy m

ondó

kát

mon

-du

nk, b

eszé

ljünk

a rí

mel

ő sz

avak

has

on-

lósá

gáró

l. Ta

lálju

nk k

i alte

rnat

ív v

égző

-dé

seke

t, és

biz

tass

uk a

gye

reke

ket a

rra,

ho

gy m

ondj

ák b

e a

más

odik

sor

uto

l-só

sz

avát

, pé

ldáu

l „É

c-pé

c ka

pulé

c,

Csim

pilim

pi h

ová.

..”

Am

ikor

allit

erál

ó sz

avak

at k

eres

ünk,

hív

-ju

k fe

l a fi

gyel

met

a s

zava

k el

ején

a h

ason

-ló

han

gokr

a, é

s han

gsúl

yozz

uk a

kez

dő h

an-

got,

péld

ául

„K-K

-K-K

ata”

, „c

scsc

scsi

ga”,

„ggg

gom

ba”.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Fol

ytat

ják

a rím

elő

sort

. É

szle

lik é

s meg

mon

dják

a sz

avak

kez

dő

hang

jait,

és

ism

erne

k né

hány

han

gnak

m

egfe

lelő

bet

űt.

hal

lják

meg

és

mon

dják

meg

fele

lő

sorr

endb

en a

sza

vak

hang

jait.

Mily

en a

ltern

atív

ver

ziók

at ta

lál-

nak

ki a

gye

reke

k ke

dven

c m

on-

dóká

ikra

ann

ak a

lapj

án, a

mit

a ha

ngzó

król

tudn

ak.

Ha

a gy

erek

ek f

elis

mer

ik e

gyes

sz

avak

íro

tt j

elei

t. Pé

ldáu

l Pe

ti fe

lism

eri

a ne

ve b

etűi

t, ha

lát

-ja

őke

t val

ahol

, pél

dául

a „

t”-t

a

teje

sdob

ozon

.

Bes

zéljü

nk a

gye

reke

knek

arr

ól,

mily

en

betű

vel l

ehet

leírn

i azo

kat

a ha

ngok

at,

amel

yeke

t a

nevü

k va

gy m

ás i

smer

ős

szav

ak e

lejé

n ha

llana

k. É

píts

ük b

e ez

e-ke

t a já

téko

kba.

A s

zere

pját

ékok

köz

ött

hely

et k

apha

tnak

ol

yan

játé

kok

is, a

mib

en v

alób

an „

írni”

kell,

pl. p

ostá

s- v

agy

bolto

s já

ték.

T

erve

zzün

k ol

yan

vicc

es já

téko

kat é

s fog

lal-

kozá

soka

t, ah

ol a

gye

reke

k va

lódi

és

kita

lált

szav

akbó

l kre

álha

tnak

rím

elő

soro

kat,

pél-

dául

Mom

ó, b

ogyó

, tod

ó, jo

jó, n

onó.


3736

olv

asás

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 F

igye

lnek

az

ism

erős

han

gokr

a,

szav

akra

, az

ujja

inkk

al v

aló

játé

-ko

kra

(pl. E

z el

men

t vad

ászn

i…”)

.

Mily

en r

eakc

iókb

ól lá

that

juk,

hog

y fig

yel

ránk

a c

secs

emő.

Játs

szun

k a

kezü

kkel

, mon

djun

k m

ondó

-ká

kat é

s ot

thon

ról i

smer

t dal

okat

, hog

y a

csec

sem

ők jó

l ére

zzék

mag

ukat

.

Gyű

jtsün

k so

k ke

mén

ylap

os k

önyv

et, t

ex-

tilkö

nyve

t és

mes

ét, a

mit

lapo

zgat

hatu

nk

a cs

ecse

mők

kel.

8-2

0

Rea

gáln

ak

a sz

avak

ra

és

az

olya

n já

téko

s m

ondó

kákr

a, m

int

a „t

apsi

-tap

si”.

A c

secs

emők

fejlő

dő re

akci

óit,

ahog

y m

ár

várjá

k a

köve

tkez

ő lé

pést

, és

beka

pcso

-ló

dnak

az

ujj-

és

szój

áték

okba

.

Mon

djun

k és

olv

assu

nk t

örté

nete

ket,

közb

en

nézz

ünk

a cs

ecse

mők

re,

és

lépj

ünk

velü

k in

tera

kció

ba.

Adj

uk a

kön

yvet

a g

yere

kek

kezé

be, é

s m

utas

suk

meg

nek

ik a

kép

eket

.

Tud

juk

meg

, mily

en u

tánz

ós já

téko

kat s

ze-

retn

ek s

züle

ikke

l ját

szan

i a c

secs

emők

, és

alap

ozzu

k ez

ekre

a G

yere

kház

ban

foly

ta-

tott

játé

koka

t.

16-2

6

Érd

eklik

őke

t a

mes

ék, a

dal

ok é

s a

mon

dóká

k. H

ogya

n re

agál

nak

a gy

erek

ek a

kép

es-

köny

vekr

e és

a fe

lolv

asot

t mes

ékre

. M

esél

jük

külö

nböz

ő ha

ngok

on a

tör

-té

nete

ket,

és b

izta

ssuk

a k

isgy

erek

eket

ar

ra, h

ogy

amik

or c

sak

lehe

t, ka

pcso

-ló

djan

ak b

e.

Sze

rezz

ünk b

e m

ondó

ka-,

mes

e- v

agy

kü-

lönb

öző

hang

okat

tar

talm

azó

CD-k

et é

s ka

zett

ákat

.

22

-36

V

anna

k ke

dven

c m

eséi

k, m

ondó

-ká

ik, d

alai

k, v

erse

ik v

agy

rímei

k. M

ik a

ked

venc

mes

éik,

mon

dóká

ik, d

alai

k,

vers

eik

és rí

mei

k. T

alál

junk

alk

alm

at a

rra,

hog

y m

esél

jünk

va

gy f

elol

vass

unk,

has

znál

junk

ily

en-

kor k

ellé

kekn

ek p

lüss

álla

toka

t, bá

boka

t va

gy v

alód

i tár

gyak

at.

Ism

erjü

nk

olya

n tö

rtén

etek

et,

legy

enek

ol

yan

képe

ink,

báb

jain

k, a

mel

yek

segí

te-

nek

a gy

erek

ekne

k m

egél

ni é

s be

szél

ni a

r-ró

l, hog

yan

érez

nek

a sz

erep

lők.


3736

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Ket

tesb

en é

s ki

s cs

opor

tban

is fi

-gy

elne

k és

be

kapc

soló

dnak

a

mes

ékbe

, ver

sekb

e. K

ezdi

k m

egis

mer

ni a

tör

téne

tek

szer

keze

tét.

Java

slat

okat

adn

ak a

tört

énet

be-

feje

zésé

re.

Érd

eklik

őke

t a

köny

vekb

en é

s a

körn

yeze

tükb

en lá

tott

illus

ztrá

ciók

és

nyo

mta

tott

szö

vege

k. Ó

vato

san

bánn

ak a

kön

yvek

kel.

Tud

ják,

hog

y az

info

rmác

ió n

yom

-ta

tásb

an to

vább

adha

tó.

Nem

tart

ják

fejje

l lefe

lé a

kön

yve-

ket,

és tu

dnak

lapo

zni.

Ért

ik a

szó

foga

lmát

.

Mily

en m

esék

et é

s ve

rsek

et v

álas

ztan

ak

ki a

gye

reke

k, é

s tu

dják

-e, h

ogy

kell

eze-

ket f

olyt

atni

. Pél

dául

újra

elm

esél

nek

egy

tört

énet

et,

és h

aszn

áljá

k eg

y jó

l is

mer

t tö

rtén

et s

zava

it.

Ért

ik,

hogy

an k

ell

hasz

náln

i a

köny

vet.

Péld

ául

tudn

ak l

apoz

ni,

és e

lmes

élne

k eg

y tö

rtén

etet

a k

épek

ala

pján

, oly

an k

i-fe

jezé

sekk

el,

min

t az

„Eg

ysze

r vo

lt, h

ol

nem

vol

t”.

Bes

zéln

ek a

nyo

mta

tott

szö

vege

kről

, és

értik

, mit

kell

velü

k ke

zden

i. Pé

ldáu

l meg

-ké

rdez

ik, m

i van

oda

írva,

és

mit

jele

nt e

gy

utas

ítás.

Fel

ism

erik

a s

aját

nev

üket

, fe

lism

erne

k be

tűke

t, es

etle

g eg

ész

szav

akat

.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket a

rra,

hog

y a

já-

tékh

oz h

aszn

áljá

k fe

l a h

allo

tt m

esék

et.

Bes

zélg

essü

nk a

gye

reke

kkel

a k

önyv

ek

szer

eplő

iről.

Bizt

assu

k ők

et,

hogy

jó-

soljá

k m

eg a

z es

emén

yek

kim

enet

elét

, ta

lálja

nak

ki m

ásfa

jta b

efej

ezés

t, és

ha-

sonl

ítsák

öss

ze a

z es

emén

yeke

t és

a

szer

eplő

k ér

zése

it sa

ját é

lmén

yeik

kel.

Irán

yíts

uk a

figy

elm

üket

a s

zám

ukra

je-

lent

őség

telje

s ny

omta

tott

sz

öveg

ekre

, pé

ldáu

l a n

evük

re, e

gy m

üzlis

dob

oz fe

l-ira

taira

, egy

kön

yv c

ímér

e, é

s be

szél

jünk

a

jele

k has

onló

sága

iról é

s kül

önbs

égei

ről.

Nev

ek é

s cí

mké

k ha

szná

latá

val s

egít-

sünk

a g

yere

kekn

ek m

egér

teni

, mi a

z,

hogy

szó

, mut

assu

nk r

á a

szav

akra

a

köny

vekb

en é

s a

körn

yeze

tükb

en.

Olv

assu

nk fe

l oly

an tö

rtén

etek

et, a

me-

lyek

et a

gye

reke

k m

ár is

mer

nek,

és

en-

gedj

ük m

eg id

őnké

nt, h

ogy

a gy

erek

ek

„elo

lvas

hass

ák” a

köv

etke

ző s

zót.

Ter

emts

ünk

bará

tság

os k

önyv

es s

arko

t, ah

ol a

gye

reke

k és

a fe

lnőt

tek

együ

tt la

-po

zgat

hatn

ak.

Leg

yene

k eg

ysze

rű v

erse

s, da

los,

mes

és é

s ism

eret

terje

sztő

kön

yvei

nk. T

arts

unk

köny

-ve

ket

a gy

erek

ek f

ényk

épei

vel,

amel

yek-

ből a

feln

őtte

k ol

vash

atna

k, é

s a g

yere

kek

is

meg

prób

álha

tnak

öná

llóan

„olv

asni

”. T

erem

tsün

k ol

yan

körn

yeze

tet,

ahol

sok

ny

omta

tott

any

ag v

an, h

ogy

a gy

erek

ek

tanu

lhas

sana

k a

szav

akró

l, pé

ldáu

l nev

ek

és c

ímké

k ha

szná

latá

n ke

resz

tül.

Mut

assu

nk a

gye

reke

knek

oly

an k

önyv

e-ke

t és

egy

éb a

nyag

okat

, am

elye

k in

for-

mác

ióka

t vag

y ut

asítá

soka

t tar

talm

azna

k.

Kész

ítsün

k kü

lönf

éle

dolg

okat

uta

sítá

sok

alap

ján,

pél

dául

süs

sünk

tort

át re

cept

ből.

Gon

dosk

odju

nk a

rról

, hog

y a

tört

énet

eket

m

inde

n gy

erek

meg

érth

esse

, has

znál

junk

so

k vi

zuál

is u

talá

st, é

s ha

szná

ljuk

a m

ese

kellé

keit.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Egy

re tö

bbfé

le k

önyv

tets

zik n

ekik

. T

udjá

k, h

ogy

a kö

nyve

kből

és

a sz

ámító

gépb

ől i

nfor

mác

iót

lehe

t sz

erez

ni.

Fed

ezzé

k fe

l a

hang

okat

, sz

a-va

kat

és s

zöve

geke

t, és

kís

ér-

lete

zzen

ek v

elük

. h

elye

s so

rren

dben

mes

éljé

k a

tört

énet

eket

, mer

ítsen

ek a

me-

sék

nyel

vi m

intá

zata

iból

. T

udjá

k, h

ogy

a ny

omta

tott

szö

-ve

g je

lent

ést

hord

oz,

és m

a-gy

ar n

yelv

en b

alró

l jo

bbra

és

fent

ről l

efel

é ha

ladv

a ol

vass

uk.

Ism

erjé

k a

tört

énet

ek

alko

tó-

elem

eit,

úgym

int

a fő

szer

eplő

t, az

ese

mén

yek

sorr

endj

ét v

agy

a ke

zdőm

otív

umok

at.

Tudj

ák,

hogy

az

ism

eret

terje

sztő

szö

-ve

gekb

en v

álas

zoka

t le

lhet

ünk

kérd

ései

nkre

.

Mily

en kö

nyve

ket v

álas

ztan

ak a

gye

reke

k. T

udjá

k-e,

hog

y az

info

rmác

ió k

ülön

böző

he

lyek

en tá

rolh

ató,

és

onna

n el

őhív

ható

. Is

mer

ik-e

a tö

rtén

etek

el

emei

t, pé

ldáu

l M

arci

egy

tört

énet

„vég

éről

” bes

zél, a

miko

r az

t mon

dja:

„Nem

tets

zik n

ekem

az

a be

fe-

jezé

s. Sz

erin

tem

el k

elle

tt v

olna

men

ekül

nie,

és

bol

doga

n él

ni, m

íg m

eg n

em h

al.”

Hog

yan

hasz

náljá

k a

gyer

ekek

az

ism

e-re

tter

jesz

tő k

önyv

eket

. M

ik a

gye

reke

k ke

dven

c kö

nyve

i, da

lai é

s m

ondó

kái, a

mik

hez s

zíves

en v

issza

térn

ek.

Hog

yan

hasz

náljá

k a

gyer

ekek

fono

lógi

ai

tudá

suka

t, am

ikor

szö

vege

t ért

enek

meg

. M

ilyen

sza

vaka

t is

mer

nek

fel,

péld

ául

a ne

vüke

t, va

gy a

„nyi

tva”

felir

atot

.

Tal

álju

nk k

i sza

vaka

t, pé

ldáu

l egy

me-

sebe

li va

gy v

ersb

eli s

zörn

yete

g, e

set-

leg

más

mar

káns

figu

rák

jelle

mzé

sére

. B

eszé

ljük

meg

és

mut

assu

k be

, hog

yan

lehe

t az

ism

eret

terje

sztő

szö

vege

kben

in

form

áció

kat m

egta

láln

i. M

agya

rázz

uk e

l a s

zülő

knek

, men

nyire

fo

ntos

, hog

y ol

vass

unk

a gy

erek

ekne

k.

Kérd

ezzü

k meg

, mik

a ke

dven

c kön

yvei

k,

és a

djun

k kö

lcsö

n kö

nyve

ket.

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek

felis

mer

ni a

tö

rtén

etek

fo

ntos

abb

esem

énye

it,

és

eljá

tsza

ni a

mes

éket

, hog

y ez

zel a

lapo

t ny

újts

unk

a to

vább

i fan

tázia

játé

kaik

hoz.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket a

rra,

hog

y id

éz-

zék

fel a

z ol

yan

gyak

ran

láto

tt s

zava

-ka

t, m

int a

„tej

”, a

sajá

t nev

ük v

agy

ba-

ráta

ik n

eve,

a „n

yitv

a”, v

agy

a „s

top”

.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket a

rra,

hog

y kö

nyve

k,eg

yéb

szöv

egek

, inf

orm

áció

s és

kom

mu-

niká

ciós

esz

közö

k se

gíts

égév

el g

azda

gít-

sák

azt a

z ta

pasz

tala

tot,

amel

yet a

vilá

g-ró

l köz

vetle

nül s

zere

ztek

. Á

ltalu

nk k

észí

tett

táb

láko

n va

gy p

oszt

e-re

ken

vázo

ljuk

fel a

mes

ék e

sem

énys

orai

t, és

legy

enek

kéz

nél o

lyan

kel

léke

k, a

mel

yek

arra

ösz

tönz

ik a

gye

reke

ket,

hogy

egy

tör-

téne

t ese

mén

yein

ek so

rren

djér

ől é

s a sz

e-re

plők

ről b

eszé

ljene

k. H

ozzu

nk

be

képe

skön

yvek

et,

kiha

jtha-

tó, r

ejte

tt s

zava

s kö

nyve

ket é

s ol

yano

kat,

amel

yekb

en C

D, k

azet

ta is

van

.


3938

írás

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 M

ozga

tják

a ke

züke

t és

a lá

bu-

kat,

és e

gyre

töb

bszö

r ny

úlna

k va

lam

iért

, fog

nak

meg

dol

goka

t.

Mily

en v

élet

lens

zerű

jel

eket

, ny

omok

at

hagy

nak

a cs

ecse

mők

a k

iöm

lött

éte

lben

. B

eszé

ljünk

a

véle

tlens

zerű

je

lekr

ől,

amel

yeke

t a c

secs

emők

hag

ynak

, mu-

tass

uk, h

ogy

érté

keljü

k, a

mit

csin

álna

k.

Adj

unk

a cs

ecse

mők

nek

pépe

t (ku

koric

alis

zt

és v

íz k

ever

ékét

) kis

tála

kban

, így

élve

zhet

ik,

hogy

jele

ket,

nyom

okat

hag

yhat

nak

benn

e.

8-2

0

Kez

dene

k fir

káln

i. A

zt, h

ogy

a cs

ecse

mők

et é

rdek

lik a

fir-

kák,

pél

dául

az,

hog

y m

ilyen

nyo

mot

hag

y a

keks

z, h

a vé

gigh

úzzá

k m

aguk

elő

tt a

z as

ztal

on.

Bes

zéljü

nk a

cse

csem

őkne

k a

min

ták-

ról é

s a

firká

król

, am

elye

ket k

észí

tene

k. B

izta

ssuk

a c

secs

emők

et, h

ogy

firká

ljana

k fe

sték

kel v

agy

vast

ag z

sírk

rétá

val.

16-2

6

Meg

vizs

gáljá

k a

mag

uk

vagy

m

ások

álta

l kés

zíte

tt á

brák

at.

Mily

en á

brák

at k

észí

tene

k a

gyer

ekek

, ha

zsí

rkré

tát,

ecse

tet

vagy

más

esz

közt

ad

unk

neki

k.

Bes

zéljü

k m

eg a

gye

reke

kkel

, mi v

an a

z ál

talu

k ké

szíte

tt k

épen

. A

kis

gyer

ekek

sze

retik

töb

bszö

r m

egis

mé-

teln

i ug

yana

zoka

t az

élm

énye

ket,

adju

nk

neki

k so

kfél

e an

yago

t a fi

rkál

ásho

z.

22

-36

M

egkü

lönb

özte

tik a

z eg

yes,

ál-

talu

k ké

szíte

tt ra

jzok

at.

Mit

mon

dana

k a g

yere

kek a

sajá

t raj

zaik

ról.

Hív

juk

fel a

figy

elm

et a

kör

nyez

etbe

n ta

lálh

ató

ábrá

kra,

je

lekr

e,

szim

bólu

-m

okra

, és

besz

éljü

nk a

rról

, mit

jele

nte-

nek

ezek

.

Sze

rezz

ünk

be o

lyan

esz

közö

ket,

amel

ye-

ken

szim

bólu

mok

láth

atók

.

30-5

0

Raj

zolá

s, fe

stés

köz

ben

néha

je-

lent

ésse

l ruh

ázzá

k fe

l az á

brái

kat.

Jele

ntés

t tul

ajdo

níta

nak

azok

nak

az á

brák

nak,

am

elye

ket

külö

n-bö

ző h

elye

ken

látn

ak.

Mily

en fi

rkák

at k

észí

tene

k a

gyer

ekek

, és

mily

en je

lent

ést t

ulaj

doní

tana

k ne

kik,

pél

-dá

ul a

mik

or a

z eg

ész

papí

rlapo

t öss

zefir

-ká

lják,

és

azt m

ondj

ák, „

Néz

d, m

it íro

k”.

Kés

zíts

ünk

füze

teke

t, kö

nyve

ket a

gye

-re

kekk

el a

tevé

keny

sége

ikrő

l, illu

sztr

ál-

juk

ezek

et ró

luk

kész

ült f

ényk

épek

kel.

Tal

álju

nk k

i egy

ütt v

erse

ket é

s kis

tört

é-ne

teke

t, és

jegy

ezzü

k le

a g

yere

kekn

ek.

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek

felis

mer

ni é

s le

írni s

aját

nev

üket

.

Ikta

ssun

k be

oly

an te

véke

nysé

geke

t, ah

ol a

gy

erek

ek a

z írá

ssal

kís

érle

tezh

etne

k, p

éldá

ul

üzen

etet

hag

yhat

nak.

A s

zere

pját

ékok

és

más

tevé

keny

sége

k so

-rá

n ad

junk

lehe

tősé

get a

z írá

sra.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Kez

dik

a be

széd

foly

amot

sza

-va

kra

tago

lni.

írjá

k le

a s

aját

nev

üket

.

Hog

yan

hasz

náljá

k a

gyer

ekek

az

írást

ar

ra, h

ogy

felje

gyzé

seke

t kés

zítse

nek

vagy

ko

mm

unik

álja

nak,

pél

dául

Már

k eg

y ra

jzra

, am

in k

ét b

arát

jáva

l lát

ható

játé

k kö

zben

, rá

írja,

hog

y „M

árk,

R (R

icsi)

és

G (G

abi)”

.

Vál

lalju

k az

írno

k sz

erep

ét a

gye

reke

k m

elle

tt.

Miu

tán

elm

ondt

ak e

gy m

on-

dato

t, is

mét

eljü

k m

eg a

z el

ső r

észé

t, m

ondj

unk

ki m

inde

n sz

ót, é

s írj

uk is

le.

Biz

tosí

tsun

k m

egfe

lelő

esz

közö

ket é

s ol

yan

alka

lmak

at, a

hol a

gye

reke

k a

játé

kuk

so-

rán

hasz

náljá

k az

írás

t, és

java

solju

nk c

élo-

kat,

amel

yekh

ez ö

nálló

an v

agy

csop

ortb

an

„írha

tnak

”.


3938

kéz

írás hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 Já

tsza

nak a

sajá

t ujja

ikka

l és l

ábuj

jaik

kal, é

s a

körü

lött

ük lé

vő tá

rgya

kra

össz

pont

osít-

ják

figye

lmük

et.

Hog

yan

szeg

ezik

a c

secs

emők

a

teki

ntet

üket

a tá

rgya

kra,

vag

y sa

-já

t láb

ukra

, ökl

ükre

.

Tegy

ük a

cse

csem

őket

oly

an h

elyr

e,

ahol

figy

elm

ük a

játé

kokr

a ös

szpo

n-to

sulh

at, m

egfo

ghat

ják

őket

, és

sza-

bado

n he

lyez

kedh

etne

k, fo

rogh

atna

k.

Leg

yen

sok

olya

n já

ték,

am

ely

nyúj

tózá

sra

és fo

gásr

a ké

szte

ti a

csec

sem

őket

, pél

dául

eg

y fe

llóga

tott

játé

kfüz

ér.

8-2

0

Kez

dik

össz

ehan

goln

i a k

éz-

és a

sze

m-

moz

dula

toka

t, te

kint

etük

et

a tá

rgyr

a sz

egez

ik é

s ho

zzáé

rnek

.

Mily

en m

ozdu

lato

kat

tesz

nek,

és

mily

en h

ango

kat

adna

k ki

a c

se-

csem

ők,

mik

özbe

n fe

lfede

zik

a kü

lönb

öző

anya

goka

t, fe

sték

et,

gyur

mát

, rag

aszt

ót é

s a

körü

löt-

tük

lévő

ter

et, i

lletv

e a

külö

nböz

ő ha

ngad

ó já

téko

kat,

hang

szer

eket

.

Írju

k le

a

csec

sem

ők

moz

dula

tait,

ah

ogy

körb

e-kö

rbe

foro

gnak

, va

gy

egy

húzó

s-to

lós j

áték

kal e

gyen

es v

o-na

lban

hal

adna

k.

Terv

ezzü

nk s

ok o

lyan

tev

éken

ység

et, a

me-

lyek

a m

otor

os é

s fino

mm

otor

os k

épes

sége

k ha

szná

latá

ra k

észt

etik

a g

yere

keke

t, pé

ldáu

l rú

gjan

ak la

bdát

, ját

ssza

nak

guru

lós

játé

kok-

kal, e

tess

ék m

eg a

teng

erim

alac

okat

.

16-2

6

Kez

ükke

l vag

y va

lam

ilyen

esz

közz

el v

é-le

tlens

zerű

nyo

mok

at, j

elek

et h

agyn

ak.

Hán

yfél

ekép

pen

hagy

nak

jele

t, ny

omot

a g

yere

kek,

pél

dául

gyu

r-m

ában

vag

y ag

yagb

an.

Kéz

ügye

sség

ük fe

jlesz

tése

érd

ekéb

en

vonj

uk b

e a

gyer

ekek

et o

lyan

tev

é-ke

nysé

gekb

e, m

int

a pa

pírt

épés

, fir-

kálá

s, s

odrá

s és

nyo

mdá

zás.

Leg

yene

k uj

jfest

ő es

zköz

eink

és

játs

szun

k sz

appa

nos

vízz

el, h

ogy

azok

nak

a gy

erek

ek-

nek

is fe

lkel

tsük

az

érde

klőd

ését

, ak

ik m

ég

nem

tudj

ák fo

gni a

z ecs

etet

vag

y a

filct

olla

t.

22

-36

M

ár k

épes

ek ir

ányí

tani

a k

ülön

féle

esz

kö-

zöke

t és

hasz

nála

ti tá

rgya

kat .

Hog

yan

kezd

enek

a g

yere

kek

fi-no

mm

otor

os

kész

sége

i fe

jlődn

i, pé

ldáu

l hog

yan

hasz

náljá

k az

uj-

jaik

at,

amik

or m

egpr

óbál

ják

be-

gom

boln

i a

ruhá

juka

t, fe

lhúz

ni a

ci

pzár

t, ita

lt tö

lteni

vag

y az

önt

ö-ző

kann

át h

aszn

álni

.

Bizt

assu

k a

gyer

ekek

et a

rra, h

ogy

sok-

féle

any

agot

és

eszk

özt f

ogja

nak

meg

és

has

znál

jana

k, a

djun

k ne

kik

agya

got,

ujjfe

sték

et, k

anal

akat

, ecs

etek

et.

Var

iálju

k az

is

mer

ős

tevé

keny

sége

knél

ha

szná

lt es

zköz

öket

és

fels

zere

lést

, pél

dául

te

gyün

k a

hom

okoz

óba

kis

lapá

tot,

gere

b-ly

ét v

agy

boto

kat.

30-5

0

Has

znál

ják

az e

gyke

zes

eszk

özök

et é

s ha

szná

lati

tárg

yaka

t. L

endü

lete

s vo

nala

kkal

egy

enes

eket

és

körö

ket r

ajzo

lnak

. E

gyre

nag

yobb

biz

tons

ágga

l ke

zelik

a

tárg

yaka

t.

Mily

en b

izto

nság

gal

irány

ítják

a

gyer

ekek

az

álta

luk

hasz

nált

esz-

közö

ket é

s an

yago

kat.

Mily

en á

brák

at sz

eret

nek

kész

íteni

.

Tere

mts

ünk

lehe

tősé

get

a gy

erek

ek

kézü

gyes

ségé

nek

fejlő

désé

re s

zám

uk-

ra é

rdek

es h

elyz

etek

ben.

Pél

dául

se-

gíts

enek

a s

ütés

-főz

és k

özbe

n, v

agy

kezd

jene

k já

tsza

ni e

gy h

angs

zere

n.

Adj

unk

lehe

tősé

get

nagy

vál

lmoz

gáso

kra,

pé

ldáu

l len

gess

enek

sza

lago

kat

a le

vegő

-be

n, ü

ssen

ek e

l köt

élen

lógó

labd

át é

s fe

s-se

nek

nagy

felü

lete

ket n

agy

ecse

ttel

. B

izta

ssuk

a g

yere

keke

t arr

a, h

ogy

játé

k kö

z-be

n ra

jzol

jana

k kö

röke

t, ci

kkca

kkok

at é

s m

ás f

orm

ákat

, pél

dául

hom

okka

l, ví

zzel

és

ecse

ttel

és

a le

vegő

ben.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Kez

dene

k az

óra

mut

ató

járá

sáva

l elle

nté-

tes

moz

dula

toka

t vég

ezni

, és

a fü

ggől

eges

vo

nala

k nyo

mát

köve

tni t

udjá

k a c

eruz

ával

. K

ezde

nek

felis

mer

hető

bet

űket

rajz

olni

. h

aszn

áljá

k a

ceru

zát,

és f

ogjá

k úg

y,

hogy

fe

lism

erhe

tő,

több

nyire

he

lye-

sen

meg

form

ált

betű

ket

tudj

anak

raj

-zo

lni v

ele.

Mily

en ü

gyes

en h

aszn

álna

k a

gye-

reke

k m

inde

nfél

e es

zköz

öket

a já

-té

khoz

és

az ír

ásho

z. H

ogya

n fo

rmál

nak

felis

mer

hető

be

tűke

t.

Tan

ítsuk

meg

a g

yere

kekn

ek a

hel

yes

betű

form

álás

t, pé

ldáu

l akk

or, a

mik

or

a fe

stm

ényü

kre

ráírj

ák a

nev

üket

. B

izta

ssuk

őke

t arr

a, h

ogy

gyak

orol

ják

a be

tűfo

rmák

at f

esté

s, r

ajzo

lás

köz-

ben,

vag

y am

ikor

a n

evük

et, e

setle

g a

bará

taik

és c

salá

dtag

jaik

nev

ét le

írják

.

Leg

yen

sokf

éle

íróes

zköz

és

papí

r, be

nt é

s a

szab

adba

n eg

yará

nt.

Bát

oríts

uk a

gye

reke

ket

a he

lyes

bet

űfor

-m

álás

ra, p

éldá

ul ír

jana

k ne

vet a

mun

káik

ra.

Ter

emts

ünk

olya

n he

lyze

teke

t, ah

ol a

z írá

s-na

k ér

telm

e va

n, p

éldá

ul t

együ

nk a

tel

efon

m

ellé

jegy

zett

ömbö

t, va

gy k

ezel

őlap

okat

az

„orv

osi r

ende

lőbe

”.


40

3. proBlémAmegoldás, gondolkodás és számolási képesség

elvárások:A gyerekeket változatos környezetben kell segítenünk abban, hogy felfedezések révén bővíthessék tudásukat a probléma-megoldás, gondolkodás és számolási képesség területén, él-vezhessék, elsajátíthassák és gyakorolhassák gyarapodó isme-reteiket, és beszélhessenek róluk. Lehetőséget kell biztosíta-nunk számukra ahhoz, hogy gyakorolják ezeket a készségeket, és megtanulják magabiztos, hozzáértő módon alkalmazni őket.

Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség: Amikor a gyerekek mintázatokat keresnek, összekapcsol-nak dolgokat egymással és összefüggéseket fedeznek fel, tulajdonképpen matematikai képességeiket alapozzák meg. Ilyen típusú játékaik és tevékenységeik során megismerik a számokat és a számolást, az osztályozást és párosítást, a formákat, a teret és a méreteket.

A gyerekek az így szerzett tudásra és készségekre hagyatkozva oldanak meg problémákat, fogalmaznak meg új kérdéseket és teremtenek kapcsolatot a fejlődés és tanulás más területeivel.


Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy minden gyerek számára megteremtsük a hatékony fejlődés és tanulás lehetőségét a problémamegol-dás, gondolkodás és számolási képesség területén:

Pozitív kapcsolatok: Adjunk a gyerekeknek elegendő időt, teret és bátorítást ah-hoz, hogy felfedezzék és használják az új szavakat és mate-matikai ismereteket, fogalmakat és nyelvet azoknak a tevé-kenységeknek a során, amelyeket játék közben maguk kez-deményeztek. Biztassuk őket arra, hogy vizsgáljanak meg valódi problé-mákat, készítsenek közösen mintázatokat, számoljanak és válogassanak. Kérdezzük meg például, hány kanálra van szükség ahhoz, hogy a csoportban mindenkinek jusson egy.

Értékeljük a gyerekek saját grafikus vagy gyakorlati felfede-zéseit a problémamegoldás, gondolkodás és számolási ké-pesség terén.

Támogató környezet: Vegyük észre, mennyi számolási lehetőséget rejt a szabadtéri környezet, ahol a gyerekek saját fizikai aktivitásukon keresz-tül fedezhetik fel a formákat, a távolságokat és a méreteket. Aknázzuk ki a benti környezet nyújtotta számolási lehetősé-geket is, ösztönözve a gyerekeket arra, hogy gyakorlati hely-zeteken keresztül ismerkedjenek a számokkal, a számolással és a műveletekkel, például derítsék ki, hány gyerek van a Gye-rekházban, vagy hány képeskönyvet nézegetett valaki aznap.

Gondoskodjunk arról, hogy a számoláshoz használható esz-közök bent és a szabadban is mindig hozzáférhetők legyenek

Fejlődés és tanulás: Fejlesszük a matematikai tudást a gyerekek valamennyi ko-rai élményén keresztül: használjuk a meséket, dalokat, játé-kokat és a szimbolikus játékokat.

Teremtsünk lehetőséget a matematikai és geometriai természe-tű tanulságok levonására, például az építőkockákkal való játék jó lehetőség a formák, méretek és mennyiségek felfedezésére.

Használjunk matematikai kifejezéseket a játék és a napi te-vékenységeink közben

Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség

41

A s

zám

ok

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 R

eagá

lnak

a k

örny

ezet

ükbe

n lé

vő e

m-

bere

kre

és tá

rgya

kra.

Ész

reve

szik

, ha

meg

válto

zott

a t

ár-

gyak

, ké

pek

vagy

han

gok

elre

ndez

ő-dé

se, m

enny

iség

e.

Az

embe

rekr

e és

tár

gyak

ra a

dott

re-

akci

ókat

. A

hogy

a k

isba

bák

a lá

tott

, hal

lott

, ta-

pasz

talt

tárg

yak

vagy

kép

ek m

enny

i-sé

géne

k vá

ltozá

sát fi

gyel

ik.

Fig

yeljü

k m

eg, k

ik a

zok

az e

mbe

rek,

és

me-

lyek

azo

k a

játé

kok

és é

lmén

yek,

am

elye

k te

tsze

nek

a cs

ecse

mők

nek.

Bes

zéljü

nk a

zokr

ól a

dol

gokr

ól, a

mel

yeke

t a

csec

sem

ők é

szre

vesz

nek

a G

yere

kház

kü-

lönb

öző

tere

iben

, pél

dául

a k

ertb

en, a

z öl

-tö

zőbe

n va

gy a

játs

zósz

obáb

an.

Teg

yük

ki a

ked

venc

dol

gaik

at é

lénk

, vi

lágo

s kö

rnye

zetb

en, h

ogy

a ki

sba-

bák

láth

assá

k ők

et.

Kin

cses

kos

arak

ban

adju

nk k

iseb

b m

enny

iség

et e

gyfo

rma

tárg

yakb

ól,

és a

djun

k kü

lön

is e

gy-e

gy t

árgy

at,

péld

ául f

enyő

tobo

zt v

agy

kag

ylót

.

8-2

0

Kez

dene

k tu

dato

sodn

i ben

nük

a sz

á-m

ok o

lyan

játé

kos

mon

dóká

k és

dal

ok

révé

n, a

mel

yek

kapc

soló

dnak

a s

zá-

mok

ról s

zerz

ett t

apas

ztal

atai

khoz

. S

zere

tik j

áték

köz

ben

meg

neve

zni

és

meg

kere

sni a

z or

ruka

t, sz

emük

et v

agy

poca

kjuk

at.

Mily

en s

zám

okka

l kap

csol

atos

mon

-dó

káka

t és

játé

kos

dalo

kat k

edve

lnek

. M

ilyen

ism

erős

dol

gok,

pél

dául

egy

la

bda

vagy

egy

mac

kó k

épét

ism

e-rik

fel

és

mut

atjá

k m

eg a

cse

csem

ők

a kö

nyve

kben

.

Éne

keljü

nk sz

ámol

ós m

ondó

káka

t öltö

ztet

és

vagy

pel

enká

zás

közb

en, p

éldá

ul „E

gy, k

ettő

, há

rom

, nég

y, te

kis

legé

ny h

ová

még

y?”

Moz

ogju

nk a

cse

csem

őkke

l az

ism

erős

da-

lok

és m

ondó

kák

ritm

usár

a. B

izta

ssuk

őke

t arr

a, h

ogy

üssé

k és

taps

oljá

k ve

lünk

egy

ütt a

z eg

ysze

rű ri

tmus

okat

.

Gyű

jtsün

k ol

yan

szám

olós

mon

dó-

káka

t, am

elye

kben

ism

étlé

sek

van-

nak,

és a

gye

reke

k te

véke

nysé

geih

ez

és é

lmén

yeih

ez k

apcs

olód

nak,

pél

-dá

ul „

Egy,

meg

éret

t a

meg

gy, k

ettő

, cs

ipke

boko

r-ve

ssző

”.

16-2

6

Vél

etle

nsze

rűen

m

onda

nak

egye

s sz

ámok

at.

Meg

külö

nböz

tetik

a

men

nyis

égek

et,

észr

eves

zik,

hog

y az

egy

ik c

sopo

rtba

n tö

bb tá

rgy

van,

min

t a m

ásik

ban.

A b

irtok

olt

tárg

yak

kate

goriz

álás

a ré

-vé

n tu

dato

sul a

z eg

y az

egy

hez

meg

-fe

lelte

tés,

kez

detb

en a

z „e

nyém

” és

a

„mam

ié” m

egkü

lönb

özte

tésé

vel.

Hog

yan

figye

lnek

a s

zám

okra

ját

ék

közb

en, p

éldá

ul m

ilyen

szá

mne

veke

t ha

szná

lnak

, mik

or é

s m

iért

. A

zt, h

ogy

a gy

erek

ek é

szre

vesz

ik v

agy

kivá

lasz

tják

a na

gyob

b m

enny

iség

et.

Has

znál

juk

a sz

ámne

veke

t ér

telm

es s

zö-

vegk

örny

ezet

ben,

pél

dául

„Itt

a m

ásik

kes

z-ty

űd, m

ost m

ár m

egva

n m

ind

a ke

ttő.

” Já

ték

közb

en m

ondj

uk a

gye

reke

knek

, hog

y va

lam

i „so

k” v

agy

„kev

és”.

Bes

zéljü

nk a

kisg

yere

kek

vála

sztá

sairó

l, és h

a le

het,

mut

assu

k m

eg, h

ogya

n tu

djuk

szá

mo-

láss

al m

egm

onda

ni, m

enny

i van

val

amib

ől.

Adj

unk

a gy

erek

ekne

k le

hető

sége

t ar

ra,

hogy

val

ós s

zitu

áció

kban

gya

koro

lják

az

egy

az e

gyhe

z m

egfe

lelé

seke

t. B

eszé

ljünk

a m

inde

nnap

os h

elyz

etek

ma-

tem

atik

ájár

ól,

péld

ául

arró

l, ho

gy m

inde

n ly

ukra

egy

gom

b ju

t a k

abát

on.

Mes

éljü

k el

a sz

ülők

nek

az ö

ssze

s mód

szer

t, am

elly

el a

gye

reke

k a

Gye

rekh

ázba

n a

szá-

mok

ról t

anul

nak.

Ter

emts

ünk

sokf

éle

hely

zete

t, am

i-ko

r já

ték

közb

en is

mer

kedh

etne

k a

„sok

” és

a „k

evés

” jel

enté

séve

l. L

egye

nek

a sz

erep

játé

k-sa

rokb

an

olya

n do

lgok

, am

elye

ket

több

féle

-ké

ppen

cso

port

osíth

atun

k. L

egye

nek

gyűj

tem

énye

k ol

yan

tár-

gyak

ból,

amel

yeke

t so

kfél

ekép

pen

válo

gath

atun

k és

cso

port

osíth

atun

k. Á

lljana

k re

ndel

kezé

sre

olya

n es

z-kö

zök,

am

elye

k se

gítik

a g

yere

keke

t ab

ban,

hog

y eg

y az

egy

hez

meg

fe-

lelé

seke

t ta

lálja

nak,

pél

dául

adj

anak

m

inde

n ba

bána

k eg

y cs

észé

t.


4342

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

22

-36

V

alam

enny

ire é

rtik

az

egye

t és

a ke

ttőt

, kü

lönö

sen,

ha

font

os n

ekik

a s

zám

. S

zim

bólu

mok

at é

s je

leke

t gyá

rtan

ak é

s pr

óbál

gatn

ak.

Has

znál

nak

egye

s m

enny

iség

i kife

jezé

-se

ket,

péld

ául a

zt, h

ogy

„töb

b” é

s „s

ok”.

Néh

ány

szám

neve

t so

rren

dben

mon

-da

nak

el.

Am

ikor

a g

yere

kek

el t

udna

k ol

vasn

i né

hány

szá

mot

, pél

dául

az

egye

st, a

ke

ttes

t és

a há

rmas

t. M

ilyen

kör

ülm

énye

k kö

zött

has

znál

nak

a gy

erek

ek je

leke

t és

szim

bólu

mok

at.

Mily

en h

elyz

etek

kés

ztet

ik a

gye

reke

-ke

t arr

a, h

ogy

szám

okró

l bes

zélje

nek.

Mel

y sz

ámok

at

hasz

náljá

k sp

ontá

n m

ódon

játé

k kö

zben

. H

ogya

n pá

rosí

tják

össz

e a

dolg

okat

, pé

ldáu

l a p

ohar

akat

a s

zívó

szál

akka

l. H

ogya

n re

ndez

ik a

dol

goka

t so

rba,

ah

ogy

„köv

etke

znek

”.

Mut

assu

k m

eg a

gye

reke

knek

, hog

yan

derít

-he

tjük

ki sz

ámol

ássa

l, men

nyi v

an v

alam

iből

. B

eszé

ljünk

arr

ól,

hogy

a s

zim

bólu

mok

és

jele

k, a

mel

yeke

t ha

szná

lunk

, sz

ámok

at é

s m

enny

iség

eket

jele

nten

ek.

Teg

yünk

fel i

lyen

kér

dése

ket:

„Egy

vag

y ké

t sz

endv

icse

t kér

sz?”

Étk

ezés

kor

besz

éljü

nk

az

étel

adag

okró

l, ho

gy a

gye

reke

k m

egis

mer

jék

a m

enny

i-sé

geke

t, pé

ldáu

l az

t, ho

gy „

elég

”, „t

öbb”

, „h

ány

dara

b”.

Mut

assu

k m

eg, m

ilyen

szá

mfe

lirat

ok

hasz

nála

tosa

k a

szab

adba

n, p

éldá

ul

a re

ndsz

ámtá

blák

at, a

ház

szám

okat

és

a b

uszo

k sz

ámát

. T

erem

tsün

k „s

zám

okba

n ga

zdag

” kö

rnye

zete

t a já

tszó

saro

kban

. Has

z-ná

ljuk

a sz

ámok

at ú

gy,

ahog

y az

ok

otth

on i

s ha

szná

lato

sak,

pl.

legy

en

órán

k és

tele

fonu

nk.

Vez

essü

nk n

apló

t a

gyer

ekek

kel

a ke

dven

c do

lgai

król

. Be

szél

jünk

ar

-ró

l, hán

yan

szer

etik

az

alm

át, v

agy

kik

szok

tak

otth

on e

gy b

izon

yos

tévé

-m

űsor

t néz

ni.

30-5

0

Spo

ntán

has

znál

nak

néhá

ny s

zám

neve

t és

szá

mok

kal k

apcs

olat

os k

ifeje

zést

. A

szá

mok

irán

ti kí

vánc

siság

uk m

egje

gy-

zése

kben

és k

érdé

sekb

en n

yilv

ánul

meg

. Já

ték

közb

en p

onto

san

hasz

náln

ak n

é-há

ny s

zám

neve

t. E

lőfo

rdul

, hog

y he

lyes

en re

ndel

ik a

szá

-m

okat

a m

enny

iség

ekhe

z. F

elis

mer

ik a

z egy

, két

vag

y há

rom

tárg

y-bó

l álló

cso

port

okat

.

Ha

a gy

erek

ek é

rtik

, hog

y a

külö

nböz

ő sz

ámok

nak

más

-más

nev

ük v

an.

Ha

pont

osan

has

znál

ják a

szám

ok n

evei

t. M

ilyen

szá

mok

at e

mlít

enek

, és

mié

rt

hasz

náln

ak b

izon

yos

szám

okat

. H

ogya

n tip

pelik

meg

, ho

gy m

enny

it lá

tnak

egy

dol

ogbó

l, és

hog

yan

tudj

ák

ezt e

llenő

rizni

. M

ilyen

pon

tosa

n ha

szná

lják

a so

rszá

m-

neve

ket (

első

, más

odik

, har

mad

ik st

b.)

Mily

en s

trat

égiá

kkal

ren

delik

hoz

zá a

sz

ámok

at a

men

nyis

égek

hez,

pél

dául

az

ujju

kon

szám

olna

k.

Has

znál

juk

a sz

ámok

meg

neve

zésé

t kü

-lö

nfél

e he

lyze

tekb

en,

péld

ául

„egy

”, „k

et-

tő”,

„hár

om”,

„sok

”, „t

öbb

száz

”, „m

enny

i” és

„s

zám

old”

. M

utas

sunk

pél

dát,

és b

izta

ssuk

a g

yere

ke-

ket

a m

atem

atik

ai n

yelv

has

znál

atár

a, p

él-

dául

teg

yünk

fel

oly

an k

érdé

seke

t, ho

gy

„Hán

y ed

ény

fér e

l a p

olco

n?”

Hag

yjuk

, hog

y a

gyer

ekek

meg

érts

ék, h

ogy

egyv

alam

it, p

éldá

ul a

pizz

át is

, el le

het o

szta

ni.

Tere

mts

ünk

a gy

erek

ekne

k al

kalm

at a

sz

ámol

ásra

, pél

dául

kér

jük

meg

őke

t, ho

gy

hozz

anak

há

rom

ba

rátju

knak

el

egen

dő ke

szty

űbáb

ot a

báb

ozás

hoz.

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek,

hog

y a

dol-

gok

hián

yát

is

felis

mer

jék,

pé

ldáu

l m

ondj

uk a

zt,

amik

or v

alam

it ki

osz-

tott

unk,

hog

y „e

gy s

em m

arad

t”.

Kés

zíts

ünk

szám

felir

atok

at,

hogy

a

gyer

ekek

has

znál

ják

azok

at, p

éldá

ul

tegy

ünk

min

den

bici

klire

, kis

mot

orra

sz

ámtá

blát

, és

min

den

park

olóh

elye

t je

löljü

nk m

eg s

zám

mal

. A

sze

repj

áték

okba

n sz

ámol

junk

pa-

pírp

énzt

és

érm

éket

.

A s

zám

ok


4342

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Felis

mer

nek

néhá

ny o

lyan

szá

mne

vet,

amel

yek

jele

ntős

ek sz

ámuk

ra.

Hár

om v

agy

négy

tár

gyat

meg

tud

nak

szám

olni

egy

esév

el.

Egy

nag

yobb

cso

port

ból

kisz

ámol

nak

legf

elje

bb h

at tá

rgya

t. C

sele

kvés

eket

vag

y ne

m m

ozdí

that

ó tá

rgya

kat i

s ké

pese

k m

egsz

ámlá

lni.

Kez

dene

k 10

fölö

tt is

szá

mol

ni.

Kez

dik

a sz

ámok

at a

z uj

jaik

kal,

papí

rra

rótt

jele

kkel

, vag

y ké

pekk

el je

löln

i. H

elye

sen

kivá

lasz

tják

azt

a sz

ámot

, am

ely

az 1–

5 tá

rgyb

ól á

lló, k

ésőb

b az

t, am

elyi

k az

1–9

tárg

yból

álló

cso

port

ot

képv

isel

i. F

elis

mer

ik 1-

től 5

-ig

a sz

ámok

at.

Meg

szám

olna

k le

gfel

jebb

10 re

ndez

et-

len

tárg

yat.

Meg

becs

ülik

, hán

y tá

rgy

van

előt

tük,

és

elle

nőrz

éské

ppen

meg

szám

oljá

k ők

et.

Tud

ják,

hog

y a

szám

ok a

zt j

elen

tik,

hány

tárg

y va

n eg

y cs

opor

tban

. K

ülön

böző

hel

yzet

ekbe

n ha

szná

lják

a so

rszá

mne

veke

t. M

egha

táro

zzák

, maj

d ös

szeh

ason

lítjá

k a

két c

sopo

rtba

n lé

vő tá

rgya

k sz

ámát

. Is

mer

ős h

elyz

etbe

n m

ondj

ák e

l és

ha

szná

lják

sorb

an a

szá

mok

nev

eit.

Szá

mol

jana

k m

eg

meg

bízh

atóa

n le

gfel

jebb

tíz

hétk

özna

pi tá

rgya

t. Is

mer

jék

fel a

szá

mje

gyek

et 1-

9-ig

. h

aszn

áljá

k fe

jlődő

mat

emat

ikai

is-

mer

etei

ket é

s m

ódsz

erei

ket g

yako

r-la

ti pr

oblé

mák

meg

oldá

sára

.

Mily

en m

aguk

ra v

onat

kozó

szá

mok

at

említ

enek

a g

yere

kek,

pél

dául

az

élet

-ko

ruka

t, a

házs

zám

ukat

, egy

tele

fon-

szám

ot v

agy

a cs

alád

tago

k sz

ámát

. H

a a

gyer

ekek

max

imum

tíz

rend

ezet

-le

n tá

rgya

t meg

szám

olna

k. H

ogya

n sz

ámol

nak

ki l

egfe

ljebb

hat

tá

rgya

t eg

y na

gyob

b cs

opor

tból

, pél

-dá

ul h

a a

közö

sen

kira

kózn

ak, k

iosz

t-já

k a d

arab

okat

és m

egsz

ámol

ják,

hog

y eg

yfor

mán

juto

tt-e

min

denk

inek

. A

hogy

a g

yere

kek a

szám

okat

az u

jjaik

-ka

l, pa

pírr

a ró

tt je

lekk

el, v

agy

képe

kkel

ke

zdik

jelö

lni.

Ha

a gy

erek

ek fe

lism

erik

a sz

ámje

gyek

et.

Hog

yan

hasz

náljá

k fe

jlődő

mat

ema-

tikai

tud

ásuk

at a

rra,

hog

y m

atem

a-tik

ai p

robl

émák

at o

ldja

nak

meg

, pél

-dá

ul e

ldön

tsék

azt

a v

itát,

hogy

mel

yik

kupa

cban

van

több

kav

ics.

Bizt

assu

k a

gyer

ekek

et a

bec

slésr

e, p

éldá

ul

becs

üljé

k m

eg, h

ány

szen

dvic

set c

som

agol

-ju

nk a

kirá

ndul

ásho

z. B

izta

ssuk

őke

t a

mat

emat

ika

nyel

véne

k ha

szná

latá

ra:

„Van

ann

yi t

oboz

od,

hogy

tu

dsz

belő

le a

dni n

ekem

hár

mat

?” V

onju

k be

a

gyer

ekek

et

a sz

emlé

ltető

an

yago

k el

kész

ítésé

be, p

éldá

ul k

észí

tsen

ek

az é

tlaph

oz s

aját

szi

mbó

lum

okat

. V

essü

k be

a s

zám

okat

a n

evel

ési p

rogr

am

min

den

terü

leté

n, p

éldá

ul é

píts

ük b

e ők

et

egy

kedv

enc

mes

éről

, mon

djuk

a „

Hár

om

pilla

ngó”

-ról

kés

zült

előa

dásb

a. K

észít

sünk

rövi

d „k

önyv

eket

” az

okró

l a s

zá-

mok

ról, a

mel

yek

jele

nten

ek v

alam

it a

gyer

e-ke

k szá

már

a, p

éldá

ul a

kedv

enc

szám

aikr

ól, a

sz

ület

ési d

átum

okró

l vag

y te

lefo

nszá

mok

ról.

Has

znál

junk

mon

dóká

kat,

dalo

kat

és m

e-sé

ket,

amel

yekb

en e

gyes

ével

kel

l szá

mol

ni

és v

issz

aszá

mol

ni.

Hív

juk

fel a

figy

elm

et a

z ür

es h

alm

azra

, és

veze

ssük

be

a se

mm

i vag

y a

nulla

foga

lmát

.

Gyű

jtsün

k ér

deke

s do

lgok

at,

ame-

lyek

et

a gy

erek

ek

válo

gath

atna

k,

rend

szer

ezhe

tnek

, m

egsz

ámol

hat-

nak

és fe

lcím

kézh

etne

k já

ték

közb

en.

Teg

yünk

ki s

zám

okat

kon

krét

jele

n-té

ssel

, pé

ldáu

l írj

uk k

i, há

ny g

yere

k já

tszh

at e

gy p

ályá

n. K

észí

tsün

k ol

yan

szám

tábl

ákat

, am

elye

ket

tapo

gath

atna

k: d

örzs

pa-

pírb

ól, b

árso

nybó

l vag

y zs

ineg

ből.

Tere

mts

ünk

a gy

erek

ekne

k le

hető

sé-

geke

t ar

ra, h

ogy

néhá

ny t

árgg

yal,

az

írott

szá

mje

ggye

l és

az

írott

szá

m-

névv

el k

ísérle

tezz

enek

. Fej

less

zük

ezt

olya

n fe

lada

tok

segí

tség

ével

, am

ikor

tö

bbfé

le s

zám

ot, s

zám

jegy

et é

s so

k-fé

le tá

rgya

t kel

l pár

osíta

ni.

Leg

yene

k ké

znél

a s

zám

okka

l kap

-cs

olat

os já

téko

k, é

s ta

níts

uk m

eg a

gy

erek

eket

has

znál

atuk

ra.

Tegy

ünk

ki é

rdek

es k

önyv

eket

a s

zá-

mok

ról.

Játs

szun

k oly

an já

téko

kat,

amel

yekh

ez

szám

olni

kel

l, pél

dául

búj

ócsk

ázzu

nk.

Taní

tsun

k m

eg a

gye

reke

knek

oly

an

mon

dóká

kat,

amel

yekb

en

szám

o-lu

nk é

s vi

ssza

szám

olun

k, p

éldá

ul v

er-

seny

ekné

l: „H

árom

, ket

tő, e

gy…r

ajt!”


4544

szá

mít

ások

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 S

züle

tésü

ktől

fo

gva

logi

kusa

n go

ndol

kodn

ak.

Am

ikor

élv

ezik

azo

kat

a já

téko

kat,

ame-

lyek

ben

meg

mut

atun

k,

maj

d el

rejtü

nk

tárg

yaka

t.

Bes

zéljü

nk a

cse

csem

őkne

k ar

ról, h

ogy

mit

csin

álun

k, é

s m

i tör

téni

k. M

utas

suk

és m

ondj

uk a

cse

csem

őkne

k a

csel

ekvé

sek

lépé

sein

ek s

orre

ndjé

t, m

iköz

-be

n el

vége

zzük

az i

smer

ős fe

lada

toka

t.

8-2

0

Val

amen

nyire

ért

ik,

hogy

a d

ol-

gok

akko

r is

léte

znek

, ha

nem

lát-

ják

őket

. Fe

lfigy

elne

k az

oly

an je

lens

égek

re,

és v

izsgá

lgat

ják

őket

, am

elye

k ne

m

az e

lvár

ásai

k sz

erin

t tör

ténn

ek.

Am

ikor

a c

secs

emők

érd

eklő

déss

el k

ere-

sik

azok

at a

tárg

yaka

t, am

elye

k el

tűnn

ek

a sz

emük

elő

l. M

ilyen

kita

rtóa

n pr

óbál

nak

a gy

erek

ek e

l-ér

ni v

alam

it, a

mi e

gysz

er m

ár s

iker

ült n

e-ki

k, p

éldá

ul k

inyi

tni e

gy d

oboz

tet

ejét

, ha

az e

gysz

er m

ár k

ipat

tant

.

Játs

szun

k ku

kucs

ot, v

agy

kom

men

tálju

k,

ahog

y eg

y do

bozb

ól e

lőbú

jik e

gy b

áb.

Bes

zéljü

nk a

cse

csem

őkne

k m

inde

n-na

pos p

robl

émák

ról, a

mel

yekk

el sz

em-

besü

lhet

nek,

pél

dául

hog

yan

szer

ezzé

k vi

ssza

a z

okni

juka

t, ha

az

bees

ett

va-

laho

vá.

Kérd

ezzü

k m

eg,

men

ni f

og-e

eg

yedü

l, vag

y se

gíts

ünk.

Sze

rezz

ünk

be

hajto

gató

s kö

nyve

ket,

mut

assu

k m

eg,

mi

van

el v

an e

lrejtv

e be

nnük

. T

együ

nk k

i sok

érd

ekes

látn

ival

ót, a

mit

a gy

erek

ek n

ézeg

ethe

tnek

, ha

kör

ülné

z-ne

k, f

elné

znek

a p

lafo

nra,

vag

y be

ku-

kucs

káln

ak e

gy s

arok

ba.

16-2

6

A

játé

kok

egyr

e cé

ltuda

tosa

bb

rend

szer

ezés

ével

és

rend

ezge

té-

séve

l tan

ulna

k os

ztál

yozn

i. T

ulaj

dons

ágai

k sze

rint k

ezdi

k kat

e-go

rizál

ni a

tárg

yaka

t.

Am

ikor

a g

yere

kek

össz

egyű

jtene

k do

l-go

kat,

péld

ául

több

kön

yvet

mag

ukho

z ve

szne

k, v

agy

sorb

a ál

lítjá

k az

aut

ókat

. A

mik

or s

zíve

sen

segí

tene

k a

feln

őttn

ek

uzso

nnai

dőbe

n a

gyüm

ölcs

vál

ogat

ásá-

ban,

pél

dául

abb

an, h

ogy

egy

hely

re t

e-gy

ék a

z ös

szes

alm

át.

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek,

hog

y m

ég

jobb

an m

enje

n az

osz

tály

ozás

és

a m

enny

iség

ek ö

ssze

haso

nlítá

sa.

Ren

drak

ás k

özbe

n fe

jless

zük

a gy

e-re

kek

logi

kai

képe

sség

eit

és g

ondo

l-ko

dásá

t ar

ról,

hogy

hov

á fé

rnek

vag

y ho

vá v

alók

a d

olgo

k.

Am

ikor

a g

yere

kek

a há

zim

unká

ban

se-

gíte

nek,

biz

tass

uk ő

ket a

rra,

hog

y te

gyék

az

öss

zes a

lmas

zele

tet a

z egy

ik e

dény

be,

a ze

llert

ped

ig a

más

ikba

. K

épek

kel v

agy

a tá

rgya

k al

akjá

val j

elez

-zü

k, h

ol t

artju

k a

dolg

okat

, és

bizt

assu

k ar

ra a

gye

reke

ket,

hogy

der

ítsék

ki,

mi

hová

val

ó.

22

-36

K

ezde

nek

össz

ehas

onlít

ani m

eny-

nyis

égek

et.

Tud

ják,

hog

y do

lgok

egy

cso

port

-já

nak

a m

enny

iség

e m

egvá

ltozi

k,

ha v

alam

it ho

zzáa

dunk

vag

y el

ve-

szün

k be

lőle

.

Mily

en k

övet

kezt

etés

ekre

jut

nak

a gy

e-re

kek

arró

l, ho

gy m

arad

t-e

gyüm

ölcs

lé,

vagy

„min

d el

fogy

ott”

. H

ogya

n pr

óbál

nak

meg

becs

ülni

eg

y m

enny

iség

et,

és h

ogya

n pr

óbál

ják

szá-

mol

ássa

l elle

nőriz

ni ö

nmag

ukat

. H

ogya

n ka

pcso

lódn

ak b

e ol

yan

egys

zerű

sz

ámol

ós d

alok

ba v

agy

játé

kokb

a, m

int

az „E

gy b

oszo

rka

van”

. A

miko

r a g

yere

kek k

ezdi

k meg

tanu

lni, h

ogya

n os

szan

ak d

olgo

kat k

ét e

gyen

lő c

sopo

rtra.

Bes

zéljü

nk a

gye

reke

knek

arr

ól,

amit

csin

álna

k, e

z se

gít

neki

k m

egsz

erve

zni

gond

olat

aika

t. Já

tssz

unk

a sz

ámok

sor

rend

jéve

l, ös

z-sz

eadá

ssal

és

ki

voná

ssal

ka

pcso

la-

tos

játé

koka

t, pé

ldáu

l ugr

óisk

oláz

zunk

va

gy k

ugliz

zunk

. S

egíts

ük a

gye

reke

k sz

ámok

ról

való

tu

dásá

nak

fejlő

désé

t ol

yan

szám

olós

da

lokk

al é

s m

ondó

kákk

al, m

int a

z „E

gy

hegy

meg

y”.

Biz

tosí

tsun

k a

gyer

ekek

nek

olya

n ke

llé-

keke

t, am

elye

kkel

eljá

tszh

atjá

k a

szám

o-ló

s m

ondó

káka

t és

dalo

kat.

Leg

yene

k ol

yan

játé

kain

k, p

éldá

ul t

eke,

am

elye

k le

hető

sége

t adn

ak a

szám

olás

ra.

Épí

tsün

k be

a ho

mok

ozós

, vize

s vag

y m

ás-

fajta

ját

ékok

ba i

s eg

y-eg

y m

atem

atik

ai

elem

et.


4544

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Öss

zeha

sonl

ítana

k ké

t tá

rgyc

so-

port

ot, é

s meg

mon

dják

, ha

ugya

n-an

nyi v

an m

indk

ettő

ben.

Érd

eklő

dnek

a s

zám

okka

l kap

cso-

lato

s pr

oblé

mák

irán

t. T

öbbf

élek

éppe

n vá

lasz

tana

k kü

lön

háro

m v

agy

négy

tár

gyat

, és

kez-

dik

felis

mer

ni, h

ogy

a sz

ámuk

köz

-be

n ne

m v

álto

zik.

Mily

en s

trat

égiá

kat

alka

lmaz

nak

a gy

e-re

kek

anna

k ki

derít

ésér

e, h

ogy

egy

kupa

c tá

rgy

ugya

nann

yi-e

, min

t a m

ásik

. H

ogya

n ol

dana

k m

eg e

gy e

gysz

erű

prob

-lé

mát

az

ujja

ik s

egíts

égév

el v

agy

hang

o-sa

n sz

ámol

va.

Mut

assu

k be

az

„ugy

anan

nyi”,

„ke

ve-

sebb

”, és

más

nye

lvi e

lem

ek h

aszn

álat

át.

Am

ikor

szá

mol

ós m

esék

et v

agy

mon

-dó

káka

t ol

vasu

nk, k

érde

zzün

k rá

pél

-dá

ul, h

ogy

„Hán

y ka

tica

mar

ad, h

a m

ég

egy

eltű

nik?

” S

zem

lélte

ssük

a

szám

olós

da

loka

t, m

ondó

káka

t és

mes

éket

kép

ekke

l és

tá

rgya

kkal

.

Adj

unk

a gy

erek

ekne

k le

hető

sége

t ar

ra,

hogy

egy

enlő

és

külö

nböz

ő cs

opor

tokr

a is

szé

tvál

assz

anak

tárg

yaka

t. S

zere

zzün

k be

oly

an k

ellé

keke

t, am

e-ly

ekke

l a g

yere

kek

mes

éket

játs

zhat

nak

el, p

éldá

ul h

árom

mal

acká

t és

sok

fark

ast

a „H

árom

kis

mal

ac” c

ímű

mes

éhez

.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Egy

esév

el m

egsz

ámol

ják

a tá

rgya

-ka

t, ho

gy m

egtu

dják

, m

enny

i va

n ös

szes

en tá

rgya

k ké

t cso

port

jába

n. S

aját

mód

szer

eikk

el v

ezet

nek

le

egy

prob

lém

át.

Meg

mon

dják

, mi a

z ad

ott s

zám

nál

eggy

el n

agyo

bb s

zám

. M

egsz

ámol

nak

több

azo

nos

mé-

retű

tárg

ycso

port

ot.

Egy

enlő

cso

port

okra

osz

tják

a tá

r-gy

akat

, és

meg

szám

oljá

k, m

enny

i va

n eg

y cs

opor

tban

. A

gya

korla

ti te

véke

nysé

gek

és

a m

egbe

szél

ések

sor

án k

ezdj

ék

hasz

náln

i az

össz

eadá

s és

a k

i-vo

nás

szók

incs

ét.

Két

sz

ám

össz

ehas

onlít

ásár

a ha

szná

lják

az o

lyan

sza

vaka

t, m

int a

„tö

bb”

vagy

„ke

vese

bb”.

egy

től

tízig

tal

áljá

k m

eg a

zt a

sz

ámot

, am

ely

eggy

el tö

bb v

agy

keve

sebb

val

amin

él.

Kez

djék

öss

zeka

pcso

lni

az ö

sz-

szea

dást

két

tárg

ycso

port

egy

e-sí

tésé

vel,

a ki

voná

st p

edig

az

„el-

véte

llel”

.

Mily

en m

ódsz

erek

et a

lkal

maz

nak a

gye

re-

kek

egy

prob

lém

a m

egol

dásá

ra, p

éldá

ul:

„Veg

yél

még

egy

et,

és a

kkor

ket

tő l

esz

neke

d is

, nek

em is

”. H

ogya

n ta

láljá

k ki

két

szá

m ö

ssze

gét.

Hán

yfél

e m

egol

dáss

al t

alál

kozu

nk, a

mi-

kor e

gy s

zám

ításo

n do

lgoz

nak.

Hog

yan

szám

olna

k m

eg

több

az

onos

m

éret

ű tá

rgyc

sopo

rtot

, pél

dául

azt

, hog

y há

ny z

okni

van

öt p

árba

n.

Hog

yan

oszt

ozna

k a

tárg

yako

n, p

éldá

ul

amik

or n

yolc

zsí

rkré

tát

egye

nlőe

n el

osz-

tana

k né

gy g

yere

k kö

zött

, és

tudj

ák, h

ogy

min

denk

inek

ket

tő ju

t. H

ogya

n de

rítik

ki a

gye

reke

k, m

i mar

ad, h

a va

lam

enny

it el

vesz

ünk.

Fig

yeljü

k ér

dekl

ődve

, hog

yan

olda

nak

meg

a g

yere

kek

prob

lém

ákat

, és

érté

-ke

ljük

a kü

lönf

éle

meg

oldá

soka

t. B

izon

yoso

djun

k m

eg a

rról

, hog

y tu

dják

a

szám

ok s

orre

ndjé

t, m

ielő

tt m

egké

r-de

zzük

, mi k

övet

kezi

k eg

y ad

ott

szám

ut

án, v

agy

mi v

an e

lőtt

e. B

izta

ssuk

őke

t ar

ra, h

ogy

talá

ljana

k ki

sa

ját

prob

lém

ahel

yzet

eket

, am

elye

ket

a tö

bbie

k m

egol

dhat

nak.

Bizt

assu

k ők

et a

rra, h

ogy

vigy

ék to

vább

a

prob

lém

ákat

, pél

dául

„Mi v

an a

kkor

, ha

nem

ket

tő, h

anem

hár

om e

mbe

r köz

ött

kell e

losz

tani

a k

ocká

kat?

”

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket

arra

, ho

gy j

e-gy

ezzé

k le

, am

it cs

inál

tak,

pél

dául

rajz

ol-

jana

k va

gy „p

ipál

ják

ki”,

amit

elvé

gezt

ek.

Szá

mlé

pcső

n m

utas

suk

be,

hogy

hon

-na

n in

dulu

nk, é

s ho

vá é

rkez

ünk,

ha

vala

-m

enny

it ho

zzáa

dunk

vag

y el

vesz

ünk.

Leg

yen

sokf

éle

eszk

özün

k a

szám

okka

l va

ló já

tékh

oz,

Bizt

assu

k a g

yere

keke

t arra

, hog

y ka

pcso

l-já

k ös

sze

a tő

szám

neve

ket (

men

nyisé

ge-

ket)

a so

rszá

mne

vekk

el (p

ozíc

iókk

al).

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek

meg

érte

ni,

hogy

öt

ujj m

indk

ét k

ézen

öss

zese

n tíz

uj

j, és

két h

árom

tojá

sból

álló

sor

egy

más

m

elle

tt a

dob

ozba

n ös

szes

en h

at to

jás.


4746

Ala

k, t

ér é

s m

éret

ek

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti

mód

szer

ek

Terv

ezés

és

eszk

özök

0-1

1 A

hogy

a k

örny

ezet

ükbe

n lé

vő e

mbe

rekk

el é

s tá

rgya

kkal

ka

pcso

latb

a lé

pnek

, egy

re in

kább

tud

atos

ítják

a t

árgy

ak

alak

ját,

form

áját

és

text

úráj

át.

Aho

gyan

a c

secs

emők

a m

ozgá

suk

révé

n fe

lfede

zik a

tere

t, pé

ldáu

l úgy

, ho

gy a

hát

ukró

l a h

asuk

ra fo

rdul

nak.

Hog

yan

kezd

ik a

cse

csem

ők m

egis-

mer

ni a

távo

lságo

t, am

ikor

meg

fog-

nak

vala

mit,

vag

y ny

úlna

k va

lam

iért

.

Bes

zéljü

nk a

cse

csem

őkne

k az

ők

et é

rdek

lő d

olgo

król

, írju

k le

a

külö

nböz

ő je

lens

égek

et, p

él-

dául

hog

y m

ilyen

min

táka

t ve

t a

napf

ény

a fö

ldre

, aho

gy á

tsüt

a

leve

leke

n.

Tegy

ünk

ki o

lyan

néz

eget

niva

ló

tárg

yaka

t, pé

ldáu

l moz

gó s

pirá

-lo

kat,

amel

yek

felk

eltik

az

érde

k-lő

désü

ket a

moz

gás

iránt

.

8-2

0

Kéz

be v

eszik

a tá

rgya

kat,

játé

koka

t, íg

y ism

erik

meg

a tá

r-gy

ak tu

lajd

onsá

gait

és m

űköd

ését

. N

agy

és k

icsi

tárg

yak

felé

más

ként

köz

elíte

nek.

Hog

yan

vizs

gáljá

k a

csec

sem

ők a

tá

rgya

kat

és a

ter

et, p

éldá

ul a

mi-

kor m

egke

resi

k az

elre

jtett

tárg

ya-

kat,

vagy

bel

etes

znek

val

amit

egy

dobo

zba,

maj

d ki

vesz

ik o

nnan

. H

ogya

n tá

rják s

zéle

sre

a ka

rjuka

t, ha

eg

y na

gy m

acit

akar

nak

felv

enni

, és

hogy

an k

özel

ítik

egym

ásho

z a k

ezü-

ket,

ha e

gy k

is la

bdáé

rt n

yúln

ak.

Játs

szun

k ol

yan

játé

koka

t, ah

ol

össz

egöm

böly

ödne

k és

kin

yúj-

tózn

ak, f

elsz

ökke

nnek

és

össz

e-ku

poro

dnak

. B

izta

ssuk

a g

yere

keke

t, ho

gy

fede

zzék

fel

a t

árgy

ak t

ulaj

-do

nság

ait,

péld

ául g

uríts

uk n

e-ki

k a

labd

át.

Bes

zéljü

nk n

ekik

arr

ól,

mily

e-ne

k a

tárg

yak,

és

hogy

biz

o-ny

os tá

rgya

k, p

éldá

ul a

szi

vacs

, vá

ltozt

atni

tudj

ák a

z al

akju

kat.

Tart

sunk

„k

incs

es

kosa

rakb

an”

szám

os k

ülön

böző

tex

túrá

jú é

s sú

lyú

tárg

yat,

amel

yek

felke

ltik

és

fenn

tart

ják

a cs

ecse

mők

érd

ek-

lődé

sét.

Néz

eges

sünk

ké

pesk

önyv

eket

, am

elye

kben

tá

rgya

k,

péld

ául

nagy

és

kis

tehe

raut

ók, v

agy

egy

nagy

mac

ska

és e

gy k

iscic

a va

n.

16-2

6

Meg

prób

áljá

k, é

s néh

a sik

erül

is n

ekik

bei

llesz

teni

a fo

rmá-

kat a

hel

yükr

e a

fa k

irakó

ban

vagy

puz

zle-b

an.

Az

építő

kock

ákbó

l egy

szer

ű al

akza

toka

t épí

tene

k.

Élv

ezet

tel t

ölte

nek

meg

és

üríte

nek

ki tá

roló

edén

yeke

t.

Mily

en ta

ktik

ával

ille

sztik

be

a gy

e-re

kek

a ki

rakó

sba

a fo

rmák

at,

és

hogy

an e

gyen

súly

ozzá

k az

egy

-m

ásra

rako

tt é

pítő

kock

ákat

. H

a a

gyer

ekek

et é

rdek

li a

min

den-

napi

tárg

yak

alak

ja, é

s va

n, a

mit

már

ism

erne

k.

Bes

zélg

essü

nk a

gye

reke

kkel

, pél

-dá

ul

vize

zés

vagy

ho

mok

ozás

kö

zben

. Gon

dolko

djun

k kö

zöse

n ar

ról,

miko

r va

n te

le v

alam

i, m

i-ko

r üre

s, és

miko

r van

ben

ne tö

bb,

min

t am

enny

i bel

efér

. S

egíts

ünk

a ki

sgye

reke

knek

tö

bbfé

leké

ppen

is e

lrend

ezni

az

utak

at é

s va

suta

kat.

Műv

észe

ttel

, zen

ével

és

tánc

-ca

l se

gíts

ünk

a gy

erek

ekne

k,

hogy

m

egér

ints

ék,

láss

ák

és

érez

zék

a fo

rmák

at.

Bizt

assu

k ők

et a

rra,

hog

y sa

ját

alak

zato

kat a

lkos

sana

k ak

ár lá

t-vá

nyké

nt,

akár

ze

nébe

n va

gy

tánc

ban.

A v

izes

játé

khoz

legy

en tö

bbfé

le

mér

etű

és f

orm

ájú

edén

y, ho

gy

a gy

erek

ek k

ísérle

tezh

esse

nek

a m

enny

isége

kkel

és

a m

érés

sel.

Adj

unk

neki

k so

kfél

e ki

rakó

t, am

iben

nag

y da

rabo

k va

nnak

és

kis

foga

ntyú

k se

gíts

égév

el t

ud-

ják

ügye

sen

beille

szte

ni a

for

-m

ákat

a h

elyü

kre.


4746 Fejlődés és tanulás Problémamegoldás, gondolkodás és számolási képesség

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti

mód

szer

ek

Terv

ezés

és

eszk

özök

22

-36

É

szre

vesz

ik a

z eg

ysze

rű fo

rmák

at é

s m

intá

kat a

kép

eken

. K

ezdi

k ka

tego

rizál

ni

a tá

rgya

kat

olya

n tu

lajd

onsá

gok

alap

ján,

min

t az

alak

és

a m

éret

. K

ezdi

k m

egér

teni

a m

éret

beli v

álto

zato

kat.

Mily

en m

egfig

yelé

seke

t te

szne

k a

gyer

ekek

a fo

rmák

ról é

s a

min

tákr

ól.

Am

ikor

a g

yere

kek

kezd

enek

időr

e,

men

nyis

égre

és

mér

etre

von

atko

-zó

sza

vaka

t ha

szná

lni,

péld

ául a

zt

mon

dják

egy

kis

ebb

bará

tjukn

ak,

hogy

„nag

yobb

vag

yok”

.

Bes

zéljü

nk a

gye

reke

knek

a fo

r-m

ákró

l, és

seg

ítsün

k ne

kik

felis

-m

erni

őke

t. H

ívju

k fe

l figy

elm

üket

a n

égyz

e-te

s-té

glal

apos

m

inta

kia

laku

lá-

sára

, am

it ak

kor l

átha

tunk

, ha

egy

szal

vétá

t öss

zeha

jtoga

tunk

, maj

d új

ból k

ibon

tunk

. H

aszn

álju

k kö

vetk

ezet

esen

a

súly

ra é

s a

töm

egre

von

atko

zó

szav

akat

. V

álog

assu

k a

tálc

ákon

az

ér-

mék

et,

gom

boka

t ér

deke

s el

-re

ndez

ésbe

vag

y fo

rmáb

a; v

á-lo

gass

uk s

zét

őket

zac

skók

ba,

ersz

énye

kbe

és e

dény

kékb

e. M

érjü

nk v

alam

ilyen

cél

lal,

pél-

dául

, hog

y ki

derít

sük,

bef

ér-e

a

mac

i az

ágyb

a.

Gyű

jtsün

k oly

an ké

peke

t, pé

ldáu

lar

ab

dísz

ítmén

yekr

ől,

amel

yek

szem

lélte

tik, h

ogya

n ha

szná

lják

a fo

rmák

at é

s a

min

táka

t kül

ön-

böző

kul

túrá

kban

. Te

rem

tsün

k al

kalm

at a

gye

re-

kekn

ek a

rra,

hog

y m

érhe

ssen

ek

időt

(ho

mok

óra)

, súl

yt (

mér

leg)

és

mér

etet

(fo

nalla

l va

gy m

a-dz

agga

l). Id

őnké

nt v

álto

ztas

suk

az ű

rtar

-ta

lom

mér

ésér

e ha

szná

lt fe

lsze-

relé

st a

hom

okoz

óban

és

a vi

zes

vagy

más

játé

kokn

ál, h

ogy

fenn

-ta

rtsu

k a

gyer

ekek

érd

eklő

désé

t.

30-5

0

Abb

ól, a

hogy

játs

zana

k a

form

ákka

l vag

y el

rend

ezik

a tá

rgya

-ka

t, lá

tszik

, hog

y érd

eklik

őke

t a fo

rmák

és a

tér k

iala

kítás

a. F

elism

erik

a k

örny

ezet

tárg

yain

ak a

laki

has

onló

ságá

t. M

egfig

yelik

és

hasz

náljá

k az

elh

elye

zked

ésre

von

atko

zó

nyel

vi e

lem

eket

. K

ezdi

k m

egér

teni

azt

, hog

y „n

agyo

bb, m

int”

és

„elé

g”.

Érd

eklik

őke

t a fo

rmák

: kita

rtóa

n já

tsza

nak

építő

elem

ekke

l, és

bes

zéln

ek a

form

ákró

l és a

tárg

yak

elre

ndez

ésér

ől.

Kez

dene

k a

hétk

özna

pi tá

rgya

k al

akjá

ról b

eszé

lni.

Mily

en k

észs

égge

l pár

osítj

ák ö

ssze

a

gyer

ekek

a fo

rmák

at é

s eg

észít

ik k

i a

kira

kót.

Fel

ismer

ik-e

a k

örny

ezet

ben

a fo

r-m

ákat

, pél

dául

azt

, hog

y a

tető

az

egyi

k né

zetb

ől h

árom

szög

ala

kú.

Men

nyire

ért

ik az

t, ho

gy v

alam

i meg

-fe

lelő

mér

etű,

pél

dául

egy

dar

ab p

a-pí

r, am

ibe

be le

het

csom

agol

ni e

gy

aján

déko

t. H

ogya

n al

kalm

azzá

k a

form

ákró

l és

a t

érrő

l val

ó tu

dásu

kat,

péld

á-ul

tud

ják,

hog

y ke

ll ne

kik

egy

lapo

s fo

rma,

és

egy

„csú

csos

”. H

ogya

n ha

szná

lják

a ge

omet

riai k

i-fe

jezé

seke

t, pé

ldáu

l a

„kör

”-t

és a

„h

árom

szög

”-et

a fo

rmák

ra.

A

besz

élge

tése

kben

ha

szná

l-ju

k a

form

ára,

hel

yzet

re é

s m

éret

-re

has

znál

t kif

ejez

ések

et,

péld

á-ul

„gö

mb

alak

ú”,

„dob

oz f

orm

á-jú

”, „r

ajta

”, „b

enne

”, „a

latta

”, „m

ö-gö

tte”,

hoss

zabb

”, „r

övid

ebb”

, „n

ehéz

”, „k

önny

ű”, „

tele

” és „

üres

”. B

iztas

suk

a gy

erek

eket

ar

ra,

hogy

be

szél

jene

k a

láto

tt

és

hasz

nált

form

ákró

l és

az e

lren-

dezé

sükr

ől.

Ért

ékel

jük

építm

énye

iket

: se

gít-

sünk

kite

nni ő

ket v

agy

kész

ítsün

k ró

luk

fény

képe

ket.

Ren

dezz

ük b

e úg

y a

körn

yeze

tet,

hogy

kés

ztes

sen

a fo

rmák

pár

o-sít

ásár

a, p

éldá

ul te

gyük

a k

ülön

-bö

ző é

pítő

elem

ek k

épét

azo

kra

a tá

roló

dob

ozok

ra, a

hová

val

ók.

Leg

yene

k na

gy é

s ki

csi

építő

-ko

ckák

és

dobo

zok,

am

elye

k-ke

l ben

t és a

szab

adba

n ép

ítkez

-he

tnek

. Já

tssz

unk

olya

n já

téko

kat,

ahol

a

gyer

ekek

nek

be k

ell m

enni

ük

vala

mib

e, v

alam

i mög

é, v

alam

i-ne

k a

tete

jére

stb

. Te

rem

tsün

k vá

ltoza

tos

lehe

tősé

-ge

ket

arra

, hog

y ös

szev

esse

nek

hoss

zúsá

goka

t, sú

lyok

at é

s id

ő-ta

rtam

okat

. B

eszé

lges

sünk

a t

ávol

ságo

król

ol

yan

tört

énet

ek k

apcs

án, m

int

a „B

orib

on k

iránd

ul”.

Mut

assu

nk a

gye

reke

knek

oly

an

képe

ket,

mel

yeke

n sz

imm

etria

va

gy é

rdek

es m

inta

láth

ató,

és

besz

éljü

nk e

zekr

ől.

4948

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti

mód

szer

ek

Terv

ezés

és

eszk

özök

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Lát

ható

an k

íván

csia

k a

form

ákra

, meg

figye

lik é

s m

egbe

-sz

élik

, hog

y az

ok m

iben

has

onlít

anak

vag

y kü

lönb

özne

k eg

ymás

tól.

Öss

zepá

rosít

anak

bizo

nyos

form

ákat

úgy

, hog

y fe

lism

erik

a

haso

nlós

ágok

at é

s az

irán

yoka

t. K

ezdi

k ha

szná

lni a

„té

rbel

i” há

rom

dim

enzió

s és

a „

lapo

s”

kétd

imen

ziós

form

ák g

eom

etria

i eln

evez

ését

, és

a fo

rmák

le

írásá

ra h

aszn

ált t

erm

inus

okat

. K

ivál

aszt

anak

egy

meg

neve

zett

form

át.

Lát

ható

an tu

dnak

a s

zimm

etriá

ról.

Hel

yzet

i vag

y irá

nyt k

ifeje

ző ú

tbai

gazí

tás

alap

ján

meg

-ta

láln

ak v

alam

it. H

ossz

úság

vag

y m

agas

ság

alap

ján

rend

ezni

tud

nak

két

vagy

hár

om d

olgo

t. R

ende

zni t

udna

k ké

t dol

got s

úly

vagy

térfo

gat a

lapj

án.

Öss

zepá

rosí

tják

a tá

rgyc

sopo

rtok

at a

tár

gyak

szá

mát

ké

pvis

elő

szám

okka

l. A

z ism

erős

tárg

yaka

t has

onló

ságu

k és

kül

önbs

égei

k sz

e-rin

t vál

ogat

ják,

vál

aszt

anak

és m

egin

doko

lják

dönt

ései

ket.

Elm

ondj

ák a

gya

korla

ti pr

oblé

mák

meg

oldá

sait,

épí

tene

k a

tapa

szta

lata

ikra,

bes

zéln

ek a

z elké

pzel

ései

kről

, mód

szer

eik-

ről é

s vál

aszt

ásai

król

. Is

mer

ős t

árgy

ak é

s gy

akor

i for

mák

seg

ítség

ével

hoz

nak

létr

e új

vag

y m

ár lá

tott

min

táka

t, ép

ítmén

yeke

t. H

aszn

áljá

k a

hétk

özna

pi id

őre

vona

tkoz

ó ki

feje

zése

ket;

rend

szer

ezik

és

sorb

a re

ndez

ik a

z ism

erős

ese

mén

yeke

t, és

nem

szab

vány

os e

gysé

ggel

, pél

dául

hom

okór

ával

mér

-ne

k rö

vide

bb id

őtar

tam

ot.

Meg

szám

oljá

k, h

ány

tárg

y re

ndel

kezik

val

amel

y tu

lajd

on-

ságg

al, a

z ere

dmén

yeke

t kép

eken

, raj

zoko

n va

gy sz

ámok

-ka

l mut

atjá

k be

. h

aszn

áljá

k a

men

nyis

égek

ös

szeh

ason

lítás

ára

az

olya

n ny

elvi

kife

jezé

seke

t, m

int a

„nag

yobb

”, „k

iseb

b”,

„neh

ezeb

b” v

agy

„kön

nyeb

b”.

Bes

zélje

nek

az e

gysz

erű

min

tákr

ól,

ism

erjé

k fe

l és

re

prod

ukál

ják

őket

. h

aszn

áljá

k az

oly

an k

ifeje

zése

ket,

min

t a „

kör”

vag

y a

„nag

yobb

” a

térb

eli é

s a

síki

dom

ok a

lakj

ának

és

mé-

reté

nek

leírá

sára

. h

aszn

áljá

k a

hétk

özna

pi k

ifeje

zése

ket

térb

eli h

elyz

et

leírá

sára

. F

ejlő

dő m

atem

atik

ai k

épze

teik

és m

ódsz

erei

k se

gíts

é-gé

vel o

ldja

nak

meg

gya

korla

ti pr

oblé

mák

at.

A g

yere

kek

form

ák ir

ánti

érde

klődé

-sé

t, ah

ogy

meg

figye

lik a

zoka

t, pé

ldá-

ul a

zt, h

ogy

mib

en h

ason

lítan

ak v

agy

külö

nböz

nek

egym

ástó

l. H

ogya

n pá

rosít

anak

öss

ze fo

rmák

at

a ha

sonl

óság

ok v

agy

az ir

ány

felis

-m

erés

ével

, pél

dául

Mar

ci e

gy r

om-

boid

ra n

éz é

s az

t mon

dja:

„Ez

olya

n,

min

t eg

y ha

jó.”

Fele

mel

egy

há-

rom

szög

et, é

s az

t m

ondj

a: „

Ez n

em

olya

n, e

nnek

csa

k há

rom

sar

ka v

an.”

Hog

yan

vála

szta

nak

ki a

gye

reke

k eg

y m

egne

veze

tt fo

rmát

egy

kon

k-ré

t cél

ra.

Hog

yan

hasz

náljá

k a

pozíc

iót

vagy

irá

nyt

kife

jező

útm

utat

ások

at,

pél-

dául

„Meg

kel

lett

ker

ülni

a p

arko

t, és

a

bolto

k m

elle

tt jö

ttün

k el

.” H

ogya

n re

ndez

nek

két d

olgo

t hos

z-sz

úság

vag

y m

agas

ság

alap

ján,

pél

-dá

ul h

a ös

szeh

ason

lítjá

k a

kabá

tok

cipz

árjá

nak

a ho

sszá

t: „A

te

kabá

-to

dhoz

ez

túl h

ossz

ú.”

Hog

yan

azon

osíta

nak,

és

m

i-ly

en

mód

szer

ekke

l ol

dana

k m

eg

egy

olya

n m

atem

atik

ai-g

eom

etri-

ai p

robl

émát

, am

elyb

en f

orm

ák, t

ér

vagy

mér

etek

van

nak.

Hog

yan

hasz

náljá

k a h

elyz

et m

egha

-tá

rozá

sára

von

atko

zó n

yelv

et,

pél-

dául

„Köz

el v

agyo

k az

út v

égéh

ez.”

Mily

en s

zava

kat h

aszn

álna

k az

ösz

-sz

ehas

onlít

ásra

és

a m

éret

ek le

írá-

sára

, pé

ldáu

l „n

agyo

bb”,

„kise

bb”,

„neh

ezeb

b” v

agy

„kön

nyeb

b”.

Tegy

ünk

fel

„but

a” k

érdé

seke

t, pé

ldáu

l mut

assu

nk e

gy a

pró

do-

bozt

, és

kér

dezz

ük m

eg,

van-

e be

nne

bici

kli.

Kuk

ucso

zzun

k tá

rgya

kkal

: m

u-ta

ssuk

meg

őke

t ap

ró r

észle

-te

kben

kül

önbö

ző s

zöge

kből

, és

kérd

ezzü

k m

eg a

gye

reke

ket,

mi

lehe

t az

a fo

rma,

mi m

ás le

hetn

e m

ég, é

s m

i nem

lehe

t. K

észít

sünk

kön

yvek

et a

for

mák

-ró

l, az

időr

ől é

s a

mér

ésrő

l; a k

ör-

nyez

etbe

n ta

lált

form

ákró

l; hos

szú

és rö

vid d

olgo

król

; meg

hatá

rozo

tt

hoss

zúsá

gú d

olgo

król

; m

intá

król

, va

gy n

ehez

ebb

és k

önny

ebb

dol-

gok ö

ssze

haso

nlítá

sáró

l. L

együ

nk ro

boto

k, é

s kér

jünk

uta

-sít

ást

a gy

erek

ektő

l, ho

gy k

ell

vala

hová

elju

tni.

Azut

án l

egye

-ne

k ők

a ro

boto

k, é

s ad

juk

mi a

z ut

asítá

st.

Ism

erte

ssük

meg

a g

yere

kekk

el

a „t

érbe

li” h

árom

dim

enzió

s és

a

„lapo

s” k

étdi

men

ziós

alak

zato

k ge

omet

riai n

evét

. G

ondo

skod

junk

ró

la,

hogy

a

gyer

ekek

ha

szná

lják

a té

rbel

i he

lyze

tre

vona

tkoz

ó hé

tköz

na-

pi s

zava

kat,

péld

ául a

mik

or e

gy

útvo

nala

t köv

etne

k va

gy a

sza

-ba

dtér

i ját

ékok

on já

tsza

nak.

Leg

yene

k kö

rülö

ttün

k kü

lönb

ö-ző

dob

ozok

és

más

any

agok

, m

odel

lek,

ép

ítmén

yek,

pé

ldáu

l ku

ckók

kés

zítés

éhez

, be

nt é

s a

szab

adba

n eg

yará

nt.

Ugy

anaz

t a fo

rmát

mut

assu

k be

kü

lönb

öző

mér

etek

ben.

Ala

kíts

unk

ki o

lyan

hel

yeke

t, pé

l-dá

ul f

őzős

arko

t va

gy é

pítő

he-

lyet

, ah

ol a

gye

reke

k fe

lfede

z-he

tik a

tár

gyak

tul

ajdo

nság

ait,

mér

hetn

ek sú

lyt é

s hos

szús

ágot

. T

erve

zzün

k ol

yan

alka

lmak

at,

amik

or a

gye

reke

k le

írhat

ják

és

össz

evet

hetik

a f

orm

ákat

, mé-

rete

ket é

s tá

vols

ágok

at.

Leg

yene

k ol

yan

anya

gok

és

fels

zere

lése

k a

köze

lünk

ben,

am

elye

k se

gíts

égév

el a

gye

-re

kek

meg

figye

lhet

ik é

s sz

ó-ba

n, k

épek

en v

agy

tárg

yakk

al

leírh

atjá

k a

bent

, a s

zaba

dban

va

gy a

nap

i tev

éken

ység

ek s

o-rá

n lá

tott

form

ákat

. B

iztos

ítsun

k a

gyer

ekek

nek

sok

term

észe

tes

anya

got,

amel

ye-

ket

rend

ezge

thet

nek,

öss

zeha

-so

nlíth

atna

k és

sor

ba ra

khat

nak.


Ala

k, t

ér é

s m

éret

ek

4948

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti

mód

szer

ek

Terv

ezés

és

eszk

özök

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Lát

ható

an k

íván

csia

k a

form

ákra

, meg

figye

lik é

s m

egbe

-sz

élik

, hog

y az

ok m

iben

has

onlít

anak

vag

y kü

lönb

özne

k eg

ymás

tól.

Öss

zepá

rosít

anak

bizo

nyos

form

ákat

úgy

, hog

y fe

lism

erik

a

haso

nlós

ágok

at é

s az

irán

yoka

t. K

ezdi

k ha

szná

lni a

„té

rbel

i” há

rom

dim

enzió

s és

a „

lapo

s”

kétd

imen

ziós

form

ák g

eom

etria

i eln

evez

ését

, és

a fo

rmák

le

írásá

ra h

aszn

ált t

erm

inus

okat

. K

ivál

aszt

anak

egy

meg

neve

zett

form

át.

Lát

ható

an tu

dnak

a s

zimm

etriá

ról.

Hel

yzet

i vag

y irá

nyt k

ifeje

ző ú

tbai

gazí

tás

alap

ján

meg

-ta

láln

ak v

alam

it. H

ossz

úság

vag

y m

agas

ság

alap

ján

rend

ezni

tud

nak

két

vagy

hár

om d

olgo

t. R

ende

zni t

udna

k ké

t dol

got s

úly

vagy

térfo

gat a

lapj

án.

Öss

zepá

rosí

tják

a tá

rgyc

sopo

rtok

at a

tár

gyak

szá

mát

ké

pvis

elő

szám

okka

l. A

z ism

erős

tárg

yaka

t has

onló

ságu

k és

kül

önbs

égei

k sz

e-rin

t vál

ogat

ják,

vál

aszt

anak

és m

egin

doko

lják

dönt

ései

ket.

Elm

ondj

ák a

gya

korla

ti pr

oblé

mák

meg

oldá

sait,

épí

tene

k a

tapa

szta

lata

ikra,

bes

zéln

ek a

z elké

pzel

ései

kről

, mód

szer

eik-

ről é

s vál

aszt

ásai

król

. Is

mer

ős t

árgy

ak é

s gy

akor

i for

mák

seg

ítség

ével

hoz

nak

létr

e új

vag

y m

ár lá

tott

min

táka

t, ép

ítmén

yeke

t. H

aszn

áljá

k a

hétk

özna

pi id

őre

vona

tkoz

ó ki

feje

zése

ket;

rend

szer

ezik

és

sorb

a re

ndez

ik a

z ism

erős

ese

mén

yeke

t, és

nem

szab

vány

os e

gysé

ggel

, pél

dául

hom

okór

ával

mér

-ne

k rö

vide

bb id

őtar

tam

ot.

Meg

szám

oljá

k, h

ány

tárg

y re

ndel

kezik

val

amel

y tu

lajd

on-

ságg

al, a

z ere

dmén

yeke

t kép

eken

, raj

zoko

n va

gy sz

ámok

-ka

l mut

atjá

k be

. h

aszn

áljá

k a

men

nyis

égek

ös

szeh

ason

lítás

ára

az

olya

n ny

elvi

kife

jezé

seke

t, m

int a

„nag

yobb

”, „k

iseb

b”,

„neh

ezeb

b” v

agy

„kön

nyeb

b”.

Bes

zélje

nek

az e

gysz

erű

min

tákr

ól,

ism

erjé

k fe

l és

re

prod

ukál

ják

őket

. h

aszn

áljá

k az

oly

an k

ifeje

zése

ket,

min

t a „

kör”

vag

y a

„nag

yobb

” a

térb

eli é

s a

síki

dom

ok a

lakj

ának

és

mé-

reté

nek

leírá

sára

. h

aszn

áljá

k a

hétk

özna

pi k

ifeje

zése

ket

térb

eli h

elyz

et

leírá

sára

. F

ejlő

dő m

atem

atik

ai k

épze

teik

és m

ódsz

erei

k se

gíts

é-gé

vel o

ldja

nak

meg

gya

korla

ti pr

oblé

mák

at.

A g

yere

kek

form

ák ir

ánti

érde

klődé

-sé

t, ah

ogy

meg

figye

lik a

zoka

t, pé

ldá-

ul a

zt, h

ogy

mib

en h

ason

lítan

ak v

agy

külö

nböz

nek

egym

ástó

l. H

ogya

n pá

rosít

anak

öss

ze fo

rmák

at

a ha

sonl

óság

ok v

agy

az ir

ány

felis

-m

erés

ével

, pél

dául

Mar

ci e

gy r

om-

boid

ra n

éz é

s az

t mon

dja:

„Ez

olya

n,

min

t eg

y ha

jó.”

Fele

mel

egy

há-

rom

szög

et, é

s az

t m

ondj

a: „

Ez n

em

olya

n, e

nnek

csa

k há

rom

sar

ka v

an.”

Hog

yan

vála

szta

nak

ki a

gye

reke

k eg

y m

egne

veze

tt fo

rmát

egy

kon

k-ré

t cél

ra.

Hog

yan

hasz

náljá

k a

pozíc

iót

vagy

irá

nyt

kife

jező

útm

utat

ások

at,

pél-

dául

„Meg

kel

lett

ker

ülni

a p

arko

t, és

a

bolto

k m

elle

tt jö

ttün

k el

.” H

ogya

n re

ndez

nek

két d

olgo

t hos

z-sz

úság

vag

y m

agas

ság

alap

ján,

pél

-dá

ul h

a ös

szeh

ason

lítjá

k a

kabá

tok

cipz

árjá

nak

a ho

sszá

t: „A

te

kabá

-to

dhoz

ez

túl h

ossz

ú.”

Hog

yan

azon

osíta

nak,

és

m

i-ly

en

mód

szer

ekke

l ol

dana

k m

eg

egy

olya

n m

atem

atik

ai-g

eom

etri-

ai p

robl

émát

, am

elyb

en f

orm

ák, t

ér

vagy

mér

etek

van

nak.

Hog

yan

hasz

náljá

k a h

elyz

et m

egha

-tá

rozá

sára

von

atko

zó n

yelv

et,

pél-

dául

„Köz

el v

agyo

k az

út v

égéh

ez.”

Mily

en s

zava

kat h

aszn

álna

k az

ösz

-sz

ehas

onlít

ásra

és

a m

éret

ek le

írá-

sára

, pé

ldáu

l „n

agyo

bb”,

„kise

bb”,

„neh

ezeb

b” v

agy

„kön

nyeb

b”.

Tegy

ünk

fel

„but

a” k

érdé

seke

t, pé

ldáu

l mut

assu

nk e

gy a

pró

do-

bozt

, és

kér

dezz

ük m

eg,

van-

e be

nne

bici

kli.

Kuk

ucso

zzun

k tá

rgya

kkal

: m

u-ta

ssuk

meg

őke

t ap

ró r

észle

-te

kben

kül

önbö

ző s

zöge

kből

, és

kérd

ezzü

k m

eg a

gye

reke

ket,

mi

lehe

t az

a fo

rma,

mi m

ás le

hetn

e m

ég, é

s m

i nem

lehe

t. K

észít

sünk

kön

yvek

et a

for

mák

-ró

l, az

időr

ől é

s a

mér

ésrő

l; a k

ör-

nyez

etbe

n ta

lált

form

ákró

l; hos

szú

és rö

vid d

olgo

król

; meg

hatá

rozo

tt

hoss

zúsá

gú d

olgo

król

; m

intá

król

, va

gy n

ehez

ebb

és k

önny

ebb

dol-

gok ö

ssze

haso

nlítá

sáró

l. L

együ

nk ro

boto

k, é

s kér

jünk

uta

-sít

ást

a gy

erek

ektő

l, ho

gy k

ell

vala

hová

elju

tni.

Azut

án l

egye

-ne

k ők

a ro

boto

k, é

s ad

juk

mi a

z ut

asítá

st.

Ism

erte

ssük

meg

a g

yere

kekk

el

a „t

érbe

li” h

árom

dim

enzió

s és

a

„lapo

s” k

étdi

men

ziós

alak

zato

k ge

omet

riai n

evét

. G

ondo

skod

junk

ró

la,

hogy

a

gyer

ekek

ha

szná

lják

a té

rbel

i he

lyze

tre

vona

tkoz

ó hé

tköz

na-

pi s

zava

kat,

péld

ául a

mik

or e

gy

útvo

nala

t köv

etne

k va

gy a

sza

-ba

dtér

i ját

ékok

on já

tsza

nak.

Leg

yene

k kö

rülö

ttün

k kü

lönb

ö-ző

dob

ozok

és

más

any

agok

, m

odel

lek,

ép

ítmén

yek,

pé

ldáu

l ku

ckók

kés

zítés

éhez

, be

nt é

s a

szab

adba

n eg

yará

nt.

Ugy

anaz

t a fo

rmát

mut

assu

k be

kü

lönb

öző

mér

etek

ben.

Ala

kíts

unk

ki o

lyan

hel

yeke

t, pé

l-dá

ul f

őzős

arko

t va

gy é

pítő

he-

lyet

, ah

ol a

gye

reke

k fe

lfede

z-he

tik a

tár

gyak

tul

ajdo

nság

ait,

mér

hetn

ek sú

lyt é

s hos

szús

ágot

. T

erve

zzün

k ol

yan

alka

lmak

at,

amik

or a

gye

reke

k le

írhat

ják

és

össz

evet

hetik

a f

orm

ákat

, mé-

rete

ket é

s tá

vols

ágok

at.

Leg

yene

k ol

yan

anya

gok

és

fels

zere

lése

k a

köze

lünk

ben,

am

elye

k se

gíts

égév

el a

gye

-re

kek

meg

figye

lhet

ik é

s sz

ó-ba

n, k

épek

en v

agy

tárg

yakk

al

leírh

atjá

k a

bent

, a s

zaba

dban

va

gy a

nap

i tev

éken

ység

ek s

o-rá

n lá

tott

form

ákat

. B

iztos

ítsun

k a

gyer

ekek

nek

sok

term

észe

tes

anya

got,

amel

ye-

ket

rend

ezge

thet

nek,

öss

zeha

-so

nlíth

atna

k és

sor

ba ra

khat

nak.

5150

4. A világ megismerése

elvárások:A gyerekeket olyan tudáshoz, ismeretekhez és készségekhez kell hozzásegítenünk, amelyekkel értelmezni tudják a világot. Tanulásukat támogatni kell olyan alkalmak megteremtésével, amikor egy sor eszközt biztonságosan használhatnak; termé-szetes környezetükben és valós élethelyzetekben találkoznak állatokkal, emberekkel, növényekkel és tárgyakkal; a gyakorlat-ban „kísérletezhetnek”, és sokféle anyaggal dolgozhatnak.

A világ megismerése: A gyerekek felfedezés útján és számos forrás segítségével szereznek ismereteket a világról: családjuktól és barátaiktól, a médiából és abból, amit látnak-hallanak.

A gyerekeknek rendszeresen lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy tanuljanak a különböző életformákról, pontos in-formációkat szerezzenek, és pozitív, elfogadó magatartást alakítsanak ki másokkal szemben.

Segítenünk kell a gyerekeknek abban, hogy megtanulják tisztelni és értékelni az embereket, elkerüljék a félreértése-ket és a másokkal szembeni negatív beállítódásokat, miköz-ben ismereteik gazdagodnak a világ megismerése terén.

A gyerekeknek tudásukat és készségeiket a gyakorlatban is alkalmazniuk kell. Ez növeli önértékelésüket hiszen maguk dönthetik el, mit vizsgáljanak meg, és hogyan lássanak hozzá.


Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy minden gyerek számára megteremtsük a hatékony fejlődés és tanulás legjobb lehetőségét a világ meg-ismerése terén.

Pozitív kapcsolatok: Használjuk a szülők és a gondozók tudását, hogy bővítsük a gyerekek világról szerzett tapasztalatait.

Segítsünk a gyerekeknek, hogy felfedezzék és megismerjék a nemek közötti különbségeket, az etnikumok, nyelvek, vallá-sok, sajátos oktatási igények és fogyatékosságok kérdéseit, és megkérdőjelezzenek minden diszkriminatív hozzáállást. Biztosítsunk speciális, számukra is releváns tapasztalatokat és információkat az érzékszervi fogyatékossággal élő gye-rekeknek, hogy újabb ismereteket szerezhessenek az őket körülvevő világról.

Támogató környezet: Teremtsünk ingergazdag környezetet, ahol sok olyan tevé-kenységre nyílik alkalom, amelyek felkeltik a gyerekek ér-deklődését és kíváncsiságát, bent és kint egyaránt.

Használjuk ki a szabadtéri lehetőségeket a környéken is. Használjuk a megfelelő kifejezéseket: ha például a lepkebáb nevét helyesen használjuk, a gyerekek is élvezettel fogják ízlelgetni a szót.

Tegyünk fel átgondolt, szabatos, nyitott kérdéseket, például „Hogyan tudnánk...?”, vagy „Mi történne, ha...?

Fejlődés és tanulás: Tervezzünk olyan közvetlen tapasztalaton alapuló tevé-kenységeket, amelyek ösztönöznek a felfedezésre, a kísér-letezésre, a megfigyelésre, a problémamegoldásra, az elő-rejelzésre, a kritikus gondolkodásra, a döntéshozásra és a témák megbeszélésére.

Tanítsunk készségeket és ismereteket gyakorlati tevékeny-ségek közben, például tanuljunk úgy a folyadékok és a szi-lárd anyagok tulajdonságairól, hogy csokoládét olvasztunk vagy tojást főzünk.

Biztassuk a gyerekeket arra, hogy mondják el egymásnak, mire jutottak, például gondolkodjanak el további felfedezé-sekről, vagy meséljék el tapasztalataikat. Ilyenkor előadhat-ják tudásukat, elgondolkodhatnak rajta, és gyakorolhatják az új szókincset.

Segítsünk a gyerekeknek mindenféle információs és kom-munikációs eszköz, például a fényképezőgép, a fénymásoló, a CD-lejátszó, a magnó, a programozható játékok és persze a számítógép használatában.

Mondjunk a gyerekeknek valós tényeket, amelyek megkérdő-jelezik a kulturális, etnikai, társadalmi és nemi sztereotípiákat.

Fejlődés és tanulás A világ megismerése

5150

felf

edez

és é

s vi

zsgá

lódá

s

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti

mód

szer

ek

Terv

ezés

és

eszk

özök

0-1

1 M

ozgá

suk

és é

rzék

szer

veik

seg

ítség

é-ve

l tár

gyak

ra f

ókus

záln

ak, é

rtük

nyú

l-na

k és

meg

raga

dják

azo

kat.

Meg

figye

lik a

cse

lekv

ések

et é

s az

ok

köve

tkez

mén

yeit.

Hog

yan

hasz

náljá

k a

csec

sem

ők a

z ér

-zé

keik

et,

amik

or f

elfe

dezi

k pé

ldáu

l az

ar

cunk

at, a

haj

unka

t vag

y eg

y cs

örgő

t.

Adj

unk

a cs

ecse

mők

nek

lehe

tősé

-ge

t ar

ra, h

ogy

felfe

dezz

ék a

tár

-gy

akat

és

az a

nyag

okat

.

Adj

unk

a cs

ecse

mők

nek

egy

sor h

étkö

zna-

pi t

árgy

at, a

mit

felfe

dezh

etne

k és

viz

sgál

-ga

that

nak.

8-2

0

Am

ikor

fel

tud

ják

húzn

i m

aguk

at á

lló

hely

zetb

e és

hel

yet t

udna

k vá

ltozt

atni

, ki

tágu

l szá

muk

ra a

felfe

dezé

s te

repe

.

Mi

érde

kli

a cs

ecse

mők

et,

hogy

an

vizs

gálg

atjá

k a

tárg

yaka

t, m

ikén

t bán

-na

k ve

lük.

Leg

yen

lehe

tősé

g ar

ra, h

ogy

a gy

e-re

kek

eldö

ntsé

k, m

ivel

játs

zana

k. A

z an

yago

k és

az

eszk

özök

legy

enek

vál

-to

zato

sak

és v

ariá

lhat

ók, h

ogy

a gy

erek

ek

sokf

élek

éppe

n ha

szná

lhas

sák

őket

. Így

to-

vább

mar

adna

k kí

vánc

siak

, és

újab

b iz

gal-

mas

felfe

dezé

sek

elé

nézh

etne

k.

16-2

6

Viz

sgál

ódás

aik

néha

kon

krét

jel

ensé

-ge

kre

vagy

foly

amat

okra

irán

yuln

ak.

Mi a

z, a

mit

a ki

sgye

reke

k új

ra m

eg ú

jra

meg

vizs

gáln

ak,

péld

ául

elm

élye

dnek

ab

ban,

hog

y ki

nyitn

ak é

s be

csuk

nak

vala

mit.

Bát

oríts

uk a

gye

reke

ket,

amik

or a

m

ozgá

s és

érz

ékel

és ú

tján

újab

b do

lgok

at

fede

znek

fe

l (s

zenz

o-m

otor

os

sém

ák

kial

akul

ása

és

meg

erős

ödés

e).

Biz

tosí

tsun

k ol

yan

anya

goka

t, am

elye

k m

egha

táro

zott

sz

enzo

mot

oros

sé

mák

at

tám

ogat

nak,

pél

dául

eld

obni

val

ó tá

rgya

kat,

ha e

gy k

isgy

erek

a rö

ppál

yát v

izsg

álja

. B

eszé

lges

sünk

a sz

ülők

kel a

rról

, hog

y m

i min

-de

n ér

dekl

i a g

yere

küke

t, és

hog

yan

lehe

t őt

báto

rítan

i tov

ábbi

felfe

dezé

sek

meg

téte

lére

.

22

-36

V

izsg

álód

nak,

játs

zana

k és

igye

kezn

ek

meg

érte

ni, a

mit

tapa

szta

lnak

. M

ások

tól

szer

ezne

k in

form

áció

kat

az

őket

érd

eklő

kér

dése

kben

. É

rdek

li őke

t, m

iért

tört

énne

k a

dolg

ok.

Mit

tesz

nek

és m

onda

nak

a gy

erek

ek,

amik

or v

alam

i érd

ekes

felfe

dezé

st te

t-te

k. M

ilyen

kér

dése

ket

tesz

nek

fel t

a-pa

szta

lata

ikka

l kap

csol

atba

n.

Veg

yük

észr

e, h

ogy

egy

gyer

ekne

k fe

lfede

zésk

ént s

zolg

ál p

éldá

ul a

z is,

am

ikor

bel

eugr

ik e

gy p

ocso

lyáb

a.

A s

zaba

dtér

i ter

ület

eket

has

znál

juk

a kö

r-ny

ezet

jel

ensé

gein

ek m

egfig

yelé

sére

: pé

l-dá

ul le

gyen

ek s

zélc

seng

ők, z

ászl

ók, s

zélk

e-re

kek

kinn

a k

ertb

en, a

mik

en a

szé

l irá

nyát

, er

őssé

gét m

eg tu

djuk

figy

elni

.

30-5

0

Kív

áncs

iak

és é

rdek

lődn

ek a

tárg

yak

és

élől

énye

k tu

lajd

onsá

gai ir

ánt.

Elm

esél

ik é

s bes

zéln

ek a

rról

, am

it lá

tnak

. K

íván

csia

k ar

ra, m

iért

tört

énne

k és

ho-

gyan

műk

ödne

k a

dolg

ok.

Ért

ik a

z ok

-oko

zati

össz

efüg

gése

ket.

Hog

yan

vizs

gálg

atjá

k a

tárg

yaka

t és

az

élő

lény

eket

, hog

y tö

bbet

tud

jana

k m

eg ró

luk,

pél

dául

meg

figye

lik a

növ

é-ny

eket

és

az á

llato

kat,

vagy

ész

reve

-sz

ik, h

ogy

a tá

rgya

k kü

lönb

öző

anya

-go

kból

kés

züln

ek.

Fig

yeljü

nk a

gye

reke

k ér

dekl

ődé-

séne

k je

leire

, bá

torít

suk

és s

egít-

sük

őket

tov

ábbi

kér

dése

kkel

, be-

szél

geté

sekk

el é

s vi

zsgá

lódá

sokk

al.

Tegy

ük le

hető

vé, h

ogy

a do

lgok

at a

gye

reke

k kö

zelrő

l is

sokf

élek

éppe

n m

egvi

zsgá

lhas

sák,

pé

ldáu

l nag

yító

val v

agy

fény

képe

ken.


5352

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti

mód

szer

ek

Terv

ezés

és

eszk

özök

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Ész

reve

szik

és

kom

men

táljá

k a

jele

n-sé

geke

t. É

szle

lik a

vál

tozá

st.

Szí

vese

n m

agya

rázz

ák e

l ism

eret

eike

t m

ások

nak

és o

daill

ő ké

rdés

eket

tesz

-ne

k fe

l. A

tárg

yaka

t és a

nyag

okat

érzé

klet

eik

– t

árgy

hoz

illő

– h

aszn

álat

ával

fe-

dezz

ék fe

l. v

izsg

áljá

k m

eg é

s ál

lapí

tsák

meg

a

meg

figye

lt él

őlén

yek,

tár

gyak

és

esem

énye

k eg

yes

tula

jdon

sága

it. A

lapo

san

figye

ljék

meg

a h

ason

ló-

ságo

kat,

külö

nbsé

geke

t, m

intá

zato

-ka

t és

a vá

ltozá

st.

Teg

yene

k fe

l ké

rdés

eket

arr

ól,

mi-

ért

tört

énne

k és

hog

yan

műk

ödne

k a

dolg

ok.

Mily

en

válto

záso

kat

és

jele

nség

eket

ve

szne

k és

zre

a gy

erek

ek.

Azo

kat

a he

lyze

teke

t, am

ikor

a g

yere

-ke

k az

onos

ítják

az

élől

énye

k va

gy tá

r-gy

ak tu

lajd

onsá

gait.

Hog

yan

tanu

lmán

yozz

ák a

kör

nyez

et

dolg

ait,

péld

ául k

ézbe

ves

znek

val

amit

és k

özel

ről m

egvi

zsgá

lják.

Am

ikor

a h

étkö

znap

i ese

mén

yeke

t ku-

tatjá

k, p

éldá

ul a

zt, h

ogy

mié

rt á

ll meg

a

bici

kli, h

a be

húzz

uk a

féke

t.

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek,

ho

gy

észr

eveg

yék

és

meg

besz

éljé

k a

körü

lött

ük lé

vő m

intá

zato

kat,

pél-

dául

a

rács

okat

, te

xtilm

intá

kat

vagy

épí

tőel

emek

et.

Biz

tass

uk ő

ket a

rra,

hog

y ké

rdés

e-ke

t teg

yene

k fe

l, és

meg

oldá

soka

t, vá

lasz

okat

talá

ljana

k ki

ráju

k. V

izsg

álju

k m

eg a

z id

őbel

i vál

tozá

-so

kat,

péld

ául a

növ

énye

k nö

ve-

kedé

sét,

és a

vis

szaf

ordí

that

ó vá

l-to

záso

kat,

péld

ául a

jég

olva

dásá

t.

Adj

unk

lehe

tősé

get

a m

egfig

yelte

k rö

gzí-

tésé

re ra

jzba

n, ír

ásba

n, m

odel

l kés

zíté

séve

l va

gy fé

nyké

pen.

Leg

yen

sokf

éle,

kül

önbö

ző m

űköd

ési

elvű

va

gy r

ende

lteté

sű a

nyag

és

tárg

y a

köze

-lü

nkbe

n, a

miv

el a

gye

reke

k já

tszh

atna

k, p

él-

dául

hab

verő

, zse

blám

pa é

s m

ás h

ázta

rtás

i es

zköz

ök, c

sigá

k, é

pítő

szer

szám

ok, m

agnó

. B

izta

ssuk

a g

yere

keke

t arr

a, h

ogy

talá

lgas

-sá

k, m

iért

tört

énne

k m

eg, v

agy

hogy

an m

ű-kö

dnek

a d

olgo

k.

felf

edez

és é

s vi

zsgá

lódá

s


5352

terv

ezés

és

kész

ítés

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 K

ezük

kel é

s sz

ájuk

kal f

edez

ik fe

l a t

ár-

gyak

at é

s az

any

agok

at.

Mily

en t

árgy

ak é

rdek

lik a

cse

cse-

mők

et, m

i köt

i le fi

gyel

mük

et.

Bes

zéljü

nk a

cse

csem

őkne

k az

egy

es

tárg

yakr

ól é

s an

yago

król

, hív

juk

fel a

fig

yelm

üket

az

olya

n tu

lajd

onsá

gaik

-ra

, min

t a ta

pint

ásuk

vag

y ha

ngzá

suk.

Leg

yene

k ol

yan

tárg

yak

a kö

zelb

en, a

me-

lyek

leh

etős

éget

adn

ak a

kis

babá

knak

a

text

úrák

, for

mák

és

mér

etek

felfe

dezé

sére

.

8-2

0

Kív

áncs

iak

és é

rdek

lődn

ek a

z ol

yan

dolg

ok i

ránt

, am

elye

ket

felé

pítü

nk é

s le

dőln

ek, k

inyí

lnak

és

becs

ukód

nak.

Hog

yan

bánn

ak a

gye

reke

k az

épí

-tő

elem

ekke

l, és

hog

yan

rend

ezge

-tik

őke

t.

Köz

ös j

áték

köz

ben

besz

éljü

nk a

rról

, m

itől b

orul

le e

gy é

pítm

ény,

és m

i az a

z eg

yens

úly,

pl. „

Ha

túl s

ok k

ocká

t tes

zek

erre

az

olda

lra, le

boru

l az

egés

z”.

Leg

yen

egy

sor

olya

n es

zköz

a j

áték

hoz,

am

elye

k fe

lkel

tik a

gye

reke

k ér

dekl

ődés

ét

az e

gyen

súly

ozás

és

az é

pítk

ezés

irán

t.

16-2

6

Érd

ekli

őket

a h

úzog

atás

és

tolo

gatá

s,

kezd

enek

ők

is é

pítk

ezni

. M

ilyen

dol

goka

t sz

eret

nek

építe

ni,

kiny

itni é

s be

csuk

ni, h

úzni

és

toln

i a

kisg

yere

kek.

Kom

men

tálju

k, a

mit

a ki

csik

csi

náln

ak,

mag

yará

zzuk

el

péld

ául

így:

„M

ajd-

nem

sik

erül

t kin

yitn

i, am

ikor

azt

a fo

-ga

ntyú

t meg

húzt

ad.”

Bizt

osíts

unk

sokf

éle

tárg

yat,

ami f

eléb

resz

ti a

gyer

ekek

kívá

ncsis

ágát

, és g

ondo

skod

junk

ar-

ról, h

ogy

bizt

onsá

gban

fede

zhes

sék

fel ő

ket.

Leg

yene

k so

kfél

e ku

ltúrá

t ké

pvise

lő t

árgy

ak,

és b

iztas

suk

a sz

ülők

et a

rra, h

ogy

hozz

anak

be

ott

honr

ól a

kul

túrá

jukr

a je

llem

ző é

s ism

e-rő

s tár

gyak

at, h

ogy

meg

mut

atha

ssuk

őke

t.

22

-36

K

íván

csia

n és

szí

vese

n kí

sérle

tezn

ek.

Hog

yan

tesz

nek

felfe

dezé

seke

t a

gyer

ekek

pél

dául

azz

al,

hogy

ösz

-sz

egyű

jtik

min

denh

onna

n a

párn

á-ka

t, fe

ltorn

yozz

ák ő

ket,

és r

áugr

a-na

k a

halo

mra

.

Veg

yük é

szre

, hog

y a gy

erek

ek vi

zsgá

lódá

-sa

i has

zont

alan

nak

tűnh

etne

k ug

yan,

de

lehe

t, ho

gy v

alak

i épp

egy

cso

dála

tos f

el-

fede

zés k

üszö

bén

áll, m

iközb

en g

ondo

san

egym

ás te

tejé

re ra

k egy

re tö

bb d

olgo

t.

Épí

tsün

k a

gyer

ekek

érd

eklő

désé

re, é

s ad

-ju

nk n

ekik

ann

ak m

egfe

lelő

úja

bb e

szkö

zö-

ket,

hogy

foly

tath

assá

k és

kite

rjesz

thes

sék

a pr

óbál

kozá

saik

at.


5554 Fejlődés és tanulás A világ megismerése

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Meg

vizs

gáln

ak m

inde

nfél

e ép

ítőan

yago

t. R

ájön

nek,

hog

y az

esz

közö

ket v

alam

i-ly

en s

peci

ális

cél

ra le

het h

aszn

álni

. É

píté

skor

öss

zeille

sztik

az

elem

eket

és

meg

kere

sik

az e

gyen

súly

i hel

yzet

eket

. K

ezde

nek

bizt

onsá

gosa

n pr

óbál

koz-

ni jó

néh

ány

eszk

özze

l és

tech

niká

val.

Hog

yan

hasz

náljá

k a

gyer

ekek

az

eszk

özök

et, p

éldá

ul ly

ukat

váj

nak

a gy

urm

ába

egy

pálc

ikáv

al.

Hog

yan

kapc

soljá

k ös

sze

a ta

pasz

ta-

lata

ikat,

és h

ogya

n ha

szná

lják

a tu

dá-

suka

t arra

, hog

y val

amit

meg

terv

ezze

-ne

k és e

lkész

ítsen

ek.

Hog

yan

ügye

sedn

ek

az

eszk

öz-

hasz

nála

tban

, és

a fe

lada

thoz

illő

es

zköz

kiv

álas

ztás

ában

.

Mut

assu

k m

eg a

gye

reke

knek

, m

i-ly

en e

szkö

zök

való

k a

külö

nböz

ő an

yago

khoz

. B

ocsá

ssun

k re

ndel

kezé

sükr

e eg

y so

r ép

ítőan

yago

t, pé

ldáu

l min

denf

éle

for-

mák

at, m

éret

eket

és k

apcs

olás

i mód

o-ka

t tar

talm

azó

építő

kész

lete

ket,

és se

-gí

tsün

k ne

kik

hasz

náln

i eze

ket.

Lás

suk

el a

gye

reke

ket

ötle

tekk

el é

s in

ge-

rekk

el: m

utas

sunk

fén

ykép

eket

, kön

yvek

et,

men

jünk

el v

alah

ová,

és

figye

ljünk

meg

kö-

zelrő

l épü

lete

ket.

Adj

unk

neki

k m

inde

nfél

e es

zköz

t, pé

ldáu

lol

lót,

lyuk

aszt

ót,

tűző

gépe

t, já

tékf

űrés

zt,

raga

sztó

heng

ert,

sodr

ófát

, süt

emén

ykis

zú-

ró fo

rmák

at, k

ést,

resz

előt

, és

bizt

assu

k ők

et

arra

, hog

y bá

njan

ak v

elük

kör

ülte

kint

ően,

és

hasz

náljá

k po

ntos

an a

z el

neve

zésü

ket.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Val

amily

en c

élla

l ép

ítkez

nek,

sok

féle

al

apan

yago

t has

znál

nak.

Hoz

záér

téss

el é

s m

egfe

lelő

mód

on h

asz-

náln

ak e

gysz

erű

eszk

özök

et é

s tec

hniká

kat.

Épí

tsen

ek s

okfé

le t

árgy

at f

elha

sz-

nálv

a, v

álas

szák

ki a

meg

fele

lő e

sz-

közö

ket,

és h

a ke

ll, m

unka

köz

ben

válto

ztas

sana

k a

stra

tégi

ájuk

on.

vál

assz

ák k

i a h

aszn

ált a

nyag

ok fo

r-m

álás

ához

, öss

zeál

lítás

ához

és

ösz-

szek

apcs

olás

ához

szü

kség

es e

szkö

-zö

ket é

s te

chni

káka

t.

Hog

yan

kész

ítene

k a

gyer

ekek

tár

-gy

akat

, pé

ldáu

l ka

rton

tásk

át o

lló,

raga

sztó

, zsi

nór

és ly

ukas

ztó

hasz

-ná

latá

val,

hogy

haz

avig

yene

k be

n-ne

val

amit.

Hog

yan

építe

nek

sajá

t mag

ukna

k. H

ogya

n dö

ntik

el,

hogy

a t

ervü

k m

egfe

lel-

e a

céln

ak, é

s ha

nem

, ho-

gyan

mód

osítj

ák a

terv

üket

.

Bes

zéljü

k m

eg a

terv

ezés

és

a fe

lada

-to

k cé

lját.

Tan

ítsuk

meg

az ö

ssze

illesz

tést

, a m

é-ré

st, a

vág

ást

és a

z el

dolg

ozás

tec

h-ni

káit

és e

zek

nevé

t. B

izta

ssuk

a g

yere

keke

t az

ért

ékel

és-

re, s

egíts

ünk

neki

k a

mag

yará

zó s

za-

vak,

a „

hoss

zabb

”, „r

övid

ebb”

, „kö

ny-

nyeb

b” h

aszn

álat

ában

.

Veg

yük

figye

lem

be a

gye

reke

k él

mén

yeit,

al

kalm

at a

dva

tárg

yak

terv

ezés

ére

és e

lké-

szíté

sére

, pél

dául

kés

zíts

ék e

l a C

suda

taris

z-ny

át a

rom

a né

pmes

éből

. A

djun

k le

hető

sége

t a

gyer

ekek

nek

kész

sé-

geik

gy

akor

lásá

ra,

egys

zerű

el

gond

olás

ok

kezd

emén

yezé

sére

és

meg

terv

ezés

ére,

va-

lam

int

arra

, hog

y m

egta

láljá

k sa

ját

meg

ol-

dása

ikat

a te

rvez

és é

s a

meg

való

sítás

sor

án.

Biz

tosí

tsun

k a

gyer

ekek

műh

elyé

ben

való

di

vála

sztá

si le

hető

sége

t a te

chni

kák,

any

agok

és

esz

közö

k kö

zött

.

terv

ezés

és

kész

ítés


info

rmác

iós

és k

omm

unik

áció

s es

zköz

ök

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 É

rdek

lik ő

ket a

z ol

yan

játé

kok

és e

szkö

-zö

k, m

elye

k go

mbn

yom

ásra

műk

ödne

k.

Mily

en já

téko

k és

esz

közö

k ér

dekl

ik a

cse

-cs

emők

et.

Bes

zéljü

k az

okró

l a

játé

kokr

ól é

s je

l-le

mző

kről

, am

elye

k ér

dekl

ik ő

ket,

pél-

dául

egy

játé

k ny

uszi

leko

nyul

ó fü

lérő

l, va

gy a

kor

gó g

yom

rú m

aciró

l.

Leg

yene

k ol

yan

játé

kok

a kö

zelb

en,

amel

yek

felc

sigáz

zák

a cs

ecse

mők

ér-

deklő

désé

t, pé

ldáu

l zen

élő

mob

ilok

és

felh

úzós

zené

lő já

téko

k.

8-2

0

Érd

eklő

déss

el f

edez

ik fe

l a

dolg

okat

, és

né

ha m

egny

omna

k eg

y al

katré

szt

vagy

fe

lem

elne

k egy

kalla

ntyú

t, ho

gy va

lam

ilyen

ha

tást

, pél

dául

moz

gást

vál

tsan

ak k

i, han

-go

t vag

y új

képe

ket c

salo

gass

anak

elő

.

Hog

yan

kezd

ik fe

lfede

zni a

cse

csem

ők a

já-

téko

k és h

aszn

álat

i tár

gyak

műs

zaki

olda

lát,

péld

ául m

egny

omna

k eg

y go

mbo

t vag

y el

-to

lják

az „ú

tibög

re” t

etej

én lé

vő re

tesz

t.

Oss

zuk

meg

a m

egfig

yelé

sein

ket a

szü-

lőkk

el,

hogy

ös

szeh

ason

lítha

ssuk

az

és

zrev

étel

eink

et.

Leg

yene

k st

rapa

bíró

esz

közö

k go

m-

bokk

al, k

ulcs

okka

l, ret

esze

kkel

.

16-2

6

Érd

eklik

őke

t azo

k a

játé

kok,

mel

yeke

n go

mbo

k, k

alla

ntyú

k, e

gysz

erű

mec

ha-

nizm

usok

van

nak,

és

néha

már

tud

ják

műk

ödte

tni is

őke

t.

Hog

yan

fede

zik

fel a

gye

reke

k, h

ogy

le-

het t

olni

, húz

ni, f

elem

elni

vag

y m

egny

om-

ni a

játé

ksze

rek

és h

ázta

rtás

i ber

ende

zé-

sek

egye

s ré

szei

t.

Bes

zéljü

nk a

gye

reke

knek

tény

kedé

sük

hatá

sáró

l, m

iköz

ben

felfe

dezi

k a

dol-

gok

műk

ödés

ét.

Épí

tsün

k be

a

gyer

ekek

já

téká

ba

olya

n te

chni

kai e

szkö

zöke

t, am

elye

-ke

t fe

lism

erne

k, p

éldá

ul a

m

agnó

t, te

lefo

nt.

22

-36

É

rdek

lik ő

ket a

z el

ektr

onik

ai tá

rgya

k. S

zíve

sen

meg

tanu

lják

néhá

ny b

eren

-de

zés

beka

pcso

lásá

t és

va

lam

elye

s ha

szná

latá

t.

Hog

yan

hasz

náljá

k a

gyer

ekek

a e

lekt

ro-

niku

s ha

ngsz

erek

et.

Bes

zéljü

nk a

z el

ektr

onik

ai e

szkö

zökr

ől,

mit

tudn

ak, m

ire v

alók

, és

hogy

an k

ell

bizt

onsá

gosa

n ha

szná

lni ő

ket.

Eng

edjü

k m

eg a

gye

reke

knek

, hog

y le

-fé

nym

ásol

ják

sajá

t raj

zaik

at.

Leg

yene

k já

tékh

oz h

aszn

álha

tó b

iz-

tons

ágos

esz

köze

ink:

pl. z

sebl

ámpá

k,

tran

zisz

toro

s rá

diók

vag

y ka

raok

e gé

pek.

30-5

0

Tud

ják

műk

ödte

tni a

z eg

ysze

rű b

eren

-de

zése

ket.

Mily

en k

észs

égek

re t

eszn

ek s

zert

a g

ye-

reke

k, m

iköz

ben

meg

ism

erik

az

egys

ze-

rű b

eren

dezé

seke

t, pé

ldáu

l meg

tanu

lnak

te

kern

i vag

y el

ford

ítani

egy

gom

bot.

Hív

juk

fel a

gye

reke

k fig

yelm

ét a

láto

tt

vagy

fel

nőtt

fel

ügye

let

mel

lett

has

z-ná

lt in

form

áció

s te

chni

kai b

eren

dezé

-se

k ré

szei

re.

Am

ikor

a k

örny

éken

sét

álun

k, k

ér-

jük

meg

a g

yere

keke

t, ho

gy n

yom

-já

k m

eg a

gom

bot a

gya

logá

tkel

őnél

, va

gy m

ondj

ák b

e a

kapu

tele

fonb

a,

hogy

meg

jött

a c

sopo

rt a

sét

ából

.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Egy

szer

ű pr

ogra

mot

tud

nak

hasz

náln

i a

szám

ítógé

pen.

Az

info

rmác

iós

tech

nika

i ber

ende

zése

k-ke

l egy

szer

ű m

űvel

etek

et v

égez

nek,

pél-

dául

csa

torn

át v

álta

nak

a tá

virá

nyító

val.

Egé

rrel

és

bille

ntyű

zett

el h

aszn

áljá

k az

él

etko

rukn

ak m

egfe

lelő

szo

ftve

rt.

Tanu

lmán

yozz

ák a

hét

közn

api t

echn

iká-

kat,

derít

sék

ki, m

ire v

alók

. has

znál

ják

a ta

nulá

shoz

az i

nfor

mác

iós t

echn

ikai

esz

-kö

zöke

t és a

pro

gram

ozha

tó já

téko

kat.

Hog

yan

igaz

odna

k el

a g

yere

kek

a te

chni

-ka

has

znál

atáb

an, p

éldá

ul a

mik

or k

özve

t-le

nül b

ebille

ntyű

znek

egy

tele

fons

zám

ot.

Taní

tsuk

meg

és

báto

rítsu

k a

gyer

eke-

ket a

rra,

hog

y kü

lönb

öző

ikon

okra

kat

-tin

tva

idéz

zene

k el

ő es

emén

yeke

t a

szám

ítógé

pes

prog

ram

ban.

Biz

tosí

tsuk

va

lam

enny

i in

form

áció

s te

chni

kai

bere

ndez

és

bizt

onsá

gos

hasz

nála

tát,

és v

égez

zük

el a

meg

fele

-lő

koc

káza

tért

ékel

ést.

Leg

yen

a G

yere

kház

ban

prog

ram

oz-

ható

játé

k és

info

rmác

iós-

kom

mun

i-ká

ciós

tec

hnik

át a

lkal

maz

ó be

rend

e-zé

s, pé

ldáu

l szá

mító

gép.

5756

idő

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 S

zám

ítana

k az

is

mét

lődő

ha

ngok

ra,

látv

ányo

kra

és a

kció

kra.

Mily

en h

ango

k, l

átvá

nyok

és

tört

énés

ek

érde

klik

a k

isbab

ákat

, pél

dául

egy

cum

is-üv

eg lá

tván

ya v

agy

a fü

rdőv

íz cs

obog

ása.

Bes

zéljü

nk a

rról

, am

it cs

inál

unk,

mik

öz-

ben

az é

telt

vagy

a fü

rdőt

kés

zítjü

k el

ő. L

egye

nek

a re

ndsz

eres

tevé

keny

sé-

gekh

ez k

apcs

olód

ó tá

rgya

król

kép

e-in

k va

gy fé

nyké

pein

k.

8-2

0

Meg

ism

erik

és

élve

zik

a na

pire

ndet

, pé

ldáu

l a f

elke

lés

idej

ét, a

z ét

kezé

se-

ket,

a pe

lenk

ázás

t, és

a le

fekv

ést.

Hog

yan

várjá

k a

gyer

ekek

a n

api e

se-

mén

yeke

t. N

ézeg

essü

nk o

lyan

kép

eket

, am

elye

ken

a cs

ecse

mők

esz

nek,

als

zana

k, fü

rden

ek

vagy

játs

zana

k, é

s be

szél

jünk

rólu

k.

Kér

dezz

ük k

i a s

zülő

ket,

a cs

ecse

-m

ők n

apjá

nak

font

os e

sem

énye

i-rő

l, és

arr

ól, h

ogy

hogy

an b

eszé

lnek

ez

ekrő

l, pé

ldáu

l a „

tent

e” le

fekv

és,

és „h

amm

a” a

vac

sora

.

16-2

6

Öss

zeka

pcso

lnak

egy

ese

mén

ysor

t a

napi

tevé

keny

sége

kkel

. K

ezdi

k m

egér

teni

, ho

gy

a do

lgok

„m

ost”

is tö

rtén

hetn

ek.

Azo

kat a

cse

lekv

ések

et, a

mel

yekb

ől lá

t-sz

ik,

hogy

a k

isgy

erek

ek é

rtik

az

ese-

mén

yek

sorr

endj

ét,

péld

ául

az ö

ltöző

-be

men

nek,

ha

azt m

ondj

uk, h

ogy

ki fo

-gu

nk m

enni

.

Adj

uk a

kic

sik tu

dtár

a, h

ogy

értjü

k a

szok

á-sa

ikat.

Besz

éljü

k m

eg ré

szle

tese

n, m

it cs

i-ná

lunk

, mikö

zben

elő

kész

ülün

k eg

y új

te-

véke

nysé

gre.

Gyű

jtsün

k ol

yan

tört

énet

eket

, mon

-dó

káka

t, am

elye

k a

napi

rut

ines

e-m

énye

k so

rren

djér

ől s

zóln

ak,

pél-

dául

: „Sü

ssün

k, s

üssü

nk v

alam

it”.

22

-36

Fe

lism

erik

a s

aját

éle

tükn

ek é

s a

más

ok

élet

ének

néh

ány

külö

nleg

es p

illana

tát.

Ért

enek

val

amen

nyit

a kö

zvet

len

múl

t-ra

és

jövő

re v

onat

kozó

bes

zédb

ől, p

él-

dául

azt

, hog

y „e

lőtt

e”, „

késő

bb”

vagy

„n

emso

kára

”. S

zám

ítana

k a

konk

rét

időh

öz k

ötöt

t es

emén

yekr

e, p

éldá

ul a

z ét

kezé

sekr

e va

gy a

haz

amen

etel

re.

Hog

yan

besz

élne

k a

gyer

ekek

az

otth

on

és a

Gye

rekh

ázba

n m

egél

t kü

lönl

eges

es

emén

yekr

ől.

Hog

yan

adjá

k je

lét

anna

k, h

ogy

egy-

re jo

bban

ért

ik, m

i a m

últ,

péld

ául i

sme-

rik a

hel

yeke

t, ah

ol já

rtak

, és

az e

mbe

re-

ket,

akik

et lá

ttak

.

Fén

ykép

es n

apló

val ö

rökí

tsük

meg

a k

ü-lö

nleg

es a

lkal

mak

at.

Has

znál

juk

az o

lyan

időr

e vo

natk

ozó

ki-

feje

zése

ket,

min

t a

„teg

nap”

, „h

olna

p”,

„jövő

hét

en”.

Tere

mts

ünk a

lkal

mat

a g

yere

kekn

ek,

hogy

sze

repj

áték

köz

ben

végi

gcsi

-ná

ljana

k eg

y na

pi fe

lada

tot,

péld

ául

fekt

essé

k le

a „k

isba

bát”

.



hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Em

léke

znek

a m

egél

t fo

ntos

ese

mé-

nyek

re, é

s be

szél

nek

rólu

k. É

rdek

lődn

ek a

szá

muk

ra fo

ntos

em

be-

rek

élet

e irá

nt.

Bes

zéln

ek a

múl

tbel

i és

jövő

beli

ese-

mén

yekr

ől.

Kez

dik

meg

érte

ni a

növ

eked

ést,

az e

l-m

úlás

t, az

időb

eli v

álto

záso

kat.

Hog

yan

emlé

kezn

ek a

gye

reke

k eg

y fo

n-to

s ese

mén

yre,

hog

yan

mes

élik

el p

éldá

ul

azt,

hogy

egy

sün

t tal

álta

k a

kert

ben.

Hog

yan

haso

nlítj

ák ö

ssze

azt

, am

it m

ost

tudn

ak a

zzal

, am

it kis

ebb

koru

kban

tudt

ak.

Érd

eklő

djün

k a

gyer

ekek

éle

te é

s él

mé-

nyei

felő

l, és

besz

éljü

nk ró

luk.

Has

znál

juk

a be

szél

geté

sekb

en a

z id

ő-ve

l ka

pcso

lato

s sz

avak

at,

és

bizt

as-

suk

a gy

erek

eket

is a

rra,

hog

y ha

szná

l-já

k az

oly

an k

ifeje

zése

ket,

min

t a

„múl

t”,

a „m

ost”

vag

y az

„azu

tán”

. B

izta

ssuk

őke

t ar

ra, h

ogy

besz

éljé

k m

eg

az is

mer

ős s

zem

élye

k, p

éldá

ul a

csa

lád-

juk

élet

ének

font

os e

sem

énye

it.

Kés

zíts

ünk

füze

teke

t a

külö

nböz

ő he

ly-

szín

eken

tör

tént

ese

mén

yekr

ől,

péld

ául

a ny

ári v

ásár

ról,

a m

ászó

ka é

píté

sérő

l, a

bevá

sárló

kör

útró

l vag

y eg

y ün

nepr

ől.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket,

hogy

játs

szák

el

élet

ük e

sem

énye

it. F

igye

ljük

meg

a k

örny

ezet

vál

tozá

sait,

pé

ldáu

l az

évs

zako

kon

kere

sztü

l, va

gy

ahog

y eg

y ép

ület

bőv

ítésé

t bef

ejez

ik.

Terv

ezzü

nk o

lyan

alk

alm

akat

, am

i-ko

r a

gyer

ekek

meg

besz

élhe

tik a

m

egél

t es

emén

yeke

t, pé

ldáu

l, ho

gy

mit

csin

álta

k a

hétv

égén

,vag

y m

i tö

rtén

t, am

ikor

ki k

elle

tt v

etet

ni e

gy

szál

kát a

kez

ükbő

l.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Kez

dene

k kü

lönb

sége

t te

nni a

múl

t és

a

jele

n kö

zött

. H

aszn

áljá

k az

időr

e vo

natk

ozó

kife

je-

zése

ket b

eszé

lget

és k

özbe

n. T

udna

k az

évs

zako

król

és

azok

ren

d-sz

eres

ségé

ről.

Röv

id tá

vú te

rvek

et k

észí

tene

k. Is

mer

jék

a m

últ

és a

jel

en e

sem

é-ny

eit

a sa

ját

élet

ükbe

n, a

csa

ládj

uk

és m

ás is

mer

ős e

mbe

rek

élet

ében

.

Hog

yan

hiva

tkoz

nak

a gy

erek

ek a

múl

t-be

li es

emén

yekr

e, p

éldá

ul h

ogy

mily

en

rége

n vo

ltak

utol

jára

a v

ásár

ban.

Hog

yan

haso

nlítj

ák ö

ssze

saj

át é

lmé-

nyei

ket

más

okév

al, p

éldá

ul s

aját

játé

ku-

kat é

s já

tékt

árgy

aika

t nag

yszü

leik

játé

k-él

mén

yeiv

el é

s já

tékt

árgy

aiva

l.

Ren

dezz

ük s

orba

az

esem

énye

ket,

pél-

dául

a g

yere

kek

fény

képe

it a

szül

etés

ük-

től k

ezdv

e. H

aszn

álju

nk o

lyan

tör

téne

teke

t, am

e-ly

ek b

evez

etik

az

idő

és a

múl

tbel

i em

be-

rek

képz

etét

. B

izta

ssuk

a g

yere

keke

t ar

ra,

hogy

be-

szél

geté

s kö

zben

kér

dezz

enek

egy

más

él

etén

ek e

sem

énye

iről,

és s

zere

pját

ékka

l fe

dezz

ék fe

l eze

ket a

z él

mén

yeke

t. H

ason

lítsu

k ös

sze

külö

nböz

ő ko

rok

tár-

gyai

t, pé

ldáu

l a k

erti

szer

szám

okat

és

a há

ztar

tási

esz

közö

ket.

Min

den

alka

lmat

rag

adju

nk m

eg,

hogy

ki

feje

zzük

a g

yere

kek

múl

tjána

k ér

téke

s-sé

gét.

Vonj

uk b

e a

csal

ádok

at,

ossz

uk

meg

vel

ük a

z em

léke

ket.

Terv

ezzü

nk h

ossz

abb

távú

meg

fi-gy

elés

eket

, pél

dául

ves

sünk

mag

o-ka

t, va

gy k

elte

ssün

k to

jáso

kat.

Adj

unk

a gy

erek

ekne

k an

yago

kat,

péld

ául r

égi é

s új f

ényk

épek

et, a

me-

lyek

et ö

ssze

haso

nlíth

atna

k. A

z év

szak

okró

l sz

óló

meg

figye

lé-

sekn

él é

píts

ünk

a he

lyi

közö

sség

-re

. Pi

llant

sunk

bel

e a

hely

i ga

zdák

m

unká

jába

, is

mer

jük

meg

tud

ásu-

kat,

szak

érte

lmük

et.

5958

Hel

y hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 K

éz-

és

lábm

ozdu

lato

kkal

, és

gu

rulv

a fe

dezi

k fe

l mag

uk k

örül

a

tere

t.

Mily

en m

ozdu

lato

kat t

eszn

ek a

kis

babá

k,

mik

özbe

n fe

lfede

zik

a kö

rnye

zetü

ket.

Ösz

tönö

zzük

a c

secs

emők

et m

ozgá

sra

in-

tera

kció

inkk

al, p

éldá

ul é

rints

ük m

eg a

z uj

jai-

kat v

agy

lábu

jjaik

at, é

s m

utas

suk,

hog

y ör

ü-lü

nk, h

a ru

gdal

ódzn

ak v

agy

hado

nász

nak.

Leg

yene

k ol

yan

hely

ek, a

hol a

cse

cse-

mők

kü

lönb

öző

néze

tekb

ől

láth

atjá

k kö

rnye

zetü

ket.

8-2

0

Sze

retik

a

szab

adba

n m

egfi-

gyel

ni, m

it cs

inál

nak

az á

llato

k,

embe

rek

és já

rműv

ek.

Hog

yan

fede

zik

fel a

cse

csem

ők a

tere

t, a

tárg

yaka

t és

a kö

rnye

zet j

elle

mző

it. H

ívju

k fe

l a fi

gyel

met

azo

kra

a do

lgok

ra,

amel

yek

az

érde

klőd

ést

öszt

ökél

ik,

péld

ául e

gy é

pítk

ezés

.

Tegy

ünk

ki k

épek

et a

gye

reke

k ke

dven

c he

lyei

ről é

s be

szél

jünk

rólu

k.

16-2

6

Kív

áncs

iak

a kö

rnye

zetü

kre.

Hog

yan

reag

álna

k a

körn

yeze

tükb

en lé

vő

látv

ányo

kra,

han

gokr

a, i

llato

kra,

és

mit

szer

etne

k a

kint

i ját

ékok

ban.

Biz

tass

uk a

kis

gyer

ekek

et a

rra,

hog

y fe

dez-

zék

fel a

poc

soly

ákat

, a fá

kat é

s a

fű, a

be-

ton

vagy

a k

avic

sos

ösvé

ny fe

lüle

tét.

Men

jünk

ki a

sza

badb

a, h

ogy

a gy

ere-

kek

felfe

dezh

essé

k a

körn

yék

jelle

mző

it,

péld

ául e

gy b

ucká

t, eg

y ös

vény

t va

gy

egy

kőfa

lat.

22

-36

É

lvez

ette

l já

tsza

nak

kis

játé

k ké

szle

tekk

el, p

éldá

ul g

azda

ság-

gal, s

zere

lőm

űhel

lyel

, vas

útta

l.

Mit

mon

dana

k a g

yere

kek a

körn

yeze

tükr

ől.

Mes

éljü

nk tá

voli h

elye

kről

és

utaz

ások

ról.

Leg

yene

k m

esés

és

is

mer

ette

rjesz

tő

köny

vek

érde

kes

hely

szín

ekrő

l, pé

ldáu

l az

álla

tker

tről

vag

y a

stra

ndró

l, ho

gy

tová

bbsz

őhes

sük

a va

lódi

hel

yeke

n te

tt

láto

gatá

soka

t.



hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Érd

ekli ő

ket a

vilá

g, a

mel

yben

éln

ek.

Meg

jegy

zése

ket t

eszn

ek é

s ké

r-de

znek

a la

kókö

rnye

zetü

kről

és

a te

rmés

zetr

ől.

A g

yere

kek

érde

klőd

ését

a s

éta

közb

en

láto

ttak

irán

t. M

ilyen

kér

dése

ket

tesz

nek

fel a

z ép

ített

kö

rnye

zet

jelle

gzet

essé

geirő

l, pé

ldáu

l az

útje

lző

tábl

ákró

l.

Kel

tsük

fel

ér

dekl

ődés

üket

a

Gye

rekh

áz

körn

yeze

te é

s a

közv

etle

n kö

rnyé

k je

lleg-

zete

sség

ei ir

ánt,

péld

ául l

átog

assu

nk e

l a

bolto

kba

vagy

egy

par

kba.

Vez

essü

k be

azt

a s

zóki

ncse

t, am

elly

el a

gy

erek

ek m

esél

hetn

ek é

s ké

rdés

eket

te-

hetn

ek fe

l a m

egfig

yelé

seik

ről.

Terv

ezzü

nk lá

toga

táso

kat a

kör

nyék

re.

Leg

yene

k ol

yan

játé

k ké

szle

tein

k, té

rké-

pein

k, a

mik

ből a

gye

reke

k al

koth

atna

k m

aguk

nak

sajá

t „vi

lágo

t”.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Ész

reve

szik

a h

elyi

kör

nyez

et sa

-já

toss

ágai

t. F

igye

ljék

meg

, fü

rkés

szék

ki

és n

evez

zék

meg

a la

kóhe

ly-

ük é

s a

term

észe

t vi

lágá

nak

jelle

gzet

essé

geit

. T

anul

mán

yozz

ák

körn

yeze

tü-

ket,

és b

eszé

ljene

k az

okró

l a

jelle

mző

iről,

amel

yek

tets

ze-

nek,

vag

y ne

m te

tsze

nek

neki

k.

Hog

yan

besz

élne

k a

gyer

ekek

az

őket

kö-

rülv

evő

vilá

g kü

lönf

éle

jelle

mző

iről,

péld

ául

azok

nak

az é

püle

tekn

ek v

agy

tere

knek

a

mér

etér

ől,

form

áiró

l va

gy h

aszn

álat

áról

, am

elye

ket a

bol

tba

men

et é

szre

vesz

nek.

Hog

yan

kötik

öss

ze a

fény

képe

ket a

kör

-ny

éken

talá

lhat

ó he

lyek

kel, é

s hog

yan

ta-

láljá

k m

eg a

z ut

at p

éldá

ul a

hel

yi b

oltt

ól a

G

yere

kház

ba.

Hog

yan

besz

élne

k a

gyer

ekek

a k

örny

e-ze

tről

és

anna

k m

inős

égér

ől, p

éldá

ul a

mi-

kor a

rról e

sik s

zó, h

ogy

a vi

rágl

ádák

sze

bbé

tesz

ik a

körn

yéke

t, a

szem

éttő

l visz

ont r

en-

detle

n le

sz.

Has

znál

juk

a m

egfe

lelő

sza

vaka

t, pé

ldá-

ul „

váro

s”, „

falu

”, „ú

t”, „

ösvé

ny”,

„ház

”, „la

-ká

s”, „

tem

plom

”, ho

gy a

gye

reke

k jo

bban

m

egér

tésk

, am

it m

egfig

yelte

k. B

átor

ítsuk

a g

yere

keke

t, ho

gy t

anul

jana

k kö

rnye

zetü

kről

az

embe

rekk

el b

eszé

lget

-ve

, viz

sgál

jana

k m

eg f

ényk

épek

et é

s eg

y-sz

erű

térk

épek

et, é

s te

gyen

ek lá

toga

táso

-ka

t a k

örny

éken

. B

izta

ssuk

őke

t ar

ra,

hogy

nyi

lván

ítsan

ak

véle

mén

yt a

term

észe

tes

és a

z ép

ített

kör

-ny

ezet

ről, é

s adj

unk

neki

k le

hető

sége

t arr

a,

hogy

meg

hallg

assa

nak

külö

nböz

ő ál

lás-

pont

okat

a k

örny

ezet

min

őség

éről

. G

ondo

skod

junk

arr

ól,

hogy

min

den

gye-

rekn

ek le

hető

sége

legy

en k

ifeje

zni m

agát

, és

meg

tanu

lni a

kör

nyez

ethe

z ka

pcso

lódó

sz

avak

at,

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket o

lyan

sza

vak

hasz

-ná

latá

ra, a

mel

yek

segí

tene

k ki

feje

zni v

éle-

mén

yüke

t, pé

ldáu

l „fo

rgal

mas

”, „c

send

es”,

„sze

nnye

zett

”.

Mes

éljü

nk o

lyan

tör

téne

teke

t, am

elye

k se

gíte

nek

a gy

erek

ekne

k ké

pet

alko

tni

külö

nböz

ő he

lyek

ről.

Bizt

osíts

unk

meg

fele

lő

inge

reke

t és

an

yago

kat,

hogy

a

gyer

ekek

eg

ysze

-rű

tér

képe

ket,

rajz

okat

, fes

tmén

yeke

t és

m

odel

leke

t kés

zíthe

ssen

ek a

rról,

hogy

an

látjá

k az

ism

ert v

agy

a ki

talá

lt tá

jaka

t. A

djun

k le

hető

sége

t a

gyer

ekek

nek

arra

, ho

gy p

rakt

ikus

, vo

nzó

körn

ye-

zete

t te

rvez

zene

k, p

éldá

ul g

ondo

zzák

a

virá

gágy

ások

at, v

agy

elre

ndez

zék

a ke

rti b

útor

okat

.

6160

köz

össé

gek

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 E

lszá

ntan

kon

cent

ráln

ak a

z ar

-co

kra,

és

élve

zik

az in

tera

kció

kat.

Köt

ődés

t ala

kíta

nak

ki a

szá

muk

-ra

font

os s

zem

élye

kkel

Hog

yan

reag

álna

k a

kisb

abák

a fi

gyel

-m

ünkr

e. M

ilyen

köt

ődés

eket

ala

kíta

nak

ki a

kis

-ba

bák

a sz

ámuk

ra fo

ntos

sze

mél

yekh

ez.

Ism

erjü

k m

eg a

kis

babá

k kü

lönl

eges

tu-

lajd

onsá

gait

és p

refe

renc

iáit.

Kés

zíts

ünk

közö

s fot

ót a

kis

babá

ról é

s éde

s-an

yjár

ól.

8-2

0

Felis

mer

ik a

meg

külö

nböz

tete

tt

embe

reke

t, pé

ldáu

l a c

salá

dtag

-ja

ikat

, a

bará

toka

t va

gy a

saj

át

gond

ozój

ukat

. É

rdek

li őke

t a kö

rülö

ttük

zajló

tár-

sasá

gi é

let.

Hán

yfél

e m

ódon

rea

gáln

ak a

cse

cse-

mők

, és

hogy

an k

omm

unik

álna

k a

fel-

nőtt

ekke

l és

a tö

bbi g

yere

kkel

.

Fejle

sszü

k a

csec

sem

ők

öntu

datá

t, ug

yana

kkor

ére

ztes

sük

velü

k, ho

gy a

cs

opor

thoz

tar

tozn

ak, p

éldá

ul m

ondj

uk

nekik

, hog

y „E

z itt

Misi

poh

ara,

és G

ábor

-na

k, H

enin

ek é

s Pan

nána

k is v

an p

ohar

a.”

Gyű

jtsün

k és

oss

zunk

meg

a tö

bbie

kkel

oly

an

tört

énet

eket

és

dalo

kat,

amel

yeke

t a

szül

ők

otth

on m

esél

nek-

ének

elne

k a

gyer

ekek

nek.

16-2

6

Kív

áncs

iak

az e

mbe

rekr

e és

érd

ek-

lik ő

ket a

rólu

k és

csa

ládj

ukró

l szó

-ló

tört

énet

ek.

Élv

ezik

a ró

luk,

csa

ládj

ukró

l és

más

em

bere

kről

szól

ó tö

rtén

etek

et.

Sze

retn

ek m

ás g

yere

kek

mel

lett

já

tsza

ni.

Mily

en k

érdé

seke

t tes

znek

fel a

gye

reke

k pé

ldáu

l a b

őrsz

ín é

s a

haj k

ülön

bség

eirő

l és

a b

arát

aikr

ól.

Bes

zélg

essü

nk a

gye

reke

kkel

az

éle-

tükb

en

szer

eplő

m

egkü

lönb

özte

tett

sz

emél

yekr

ől.

Bes

zéljü

nk a

gye

reke

kkel

arró

l, hog

y a kü

-lö

nfél

e bő

rszín

ű em

bere

k min

d ér

téke

sek.

Adj

unk

lehe

tősé

get

arra

, hog

y a

gyer

ekek

m

ás g

yere

kekk

el, l

átog

atók

kal é

s fe

lnőt

tek-

kel b

eszé

lges

sene

k.

22

-36

É

rdek

lik ő

ket a

több

iek é

s a cs

alád

juk.

Tud

nak

sajá

t sz

űkeb

b cs

alád

juk-

ról é

s a

roko

nság

ról.

Már

van

nak

sajá

t bar

átai

k.

Hog

yan

játs

szan

ak,

mily

en

társ

aság

i él

etet

éln

ek a

gye

reke

k, é

s ho

gyan

be-

szél

nek

a cs

alád

i éle

tről

.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket

arra

, ho

gy a

sz

erep

játé

k so

rán

játs

szan

ak e

l kül

ön-

böző

sze

repe

ket.

Tám

ogas

suk a

gye

reke

k bar

átsá

gait

az-

zal,

hogy

a tu

lajd

onsá

gaik

ról b

eszé

lünk

, pé

ldáu

l hog

y ke

dves

ek v

agy

vidá

mak

.

Adj

unk

a gy

erek

ekne

k pl

üss j

áték

ot, a

mel

yet

felv

áltv

a ha

zavi

hetn

ek é

jsza

kára

. Be

szél

-ge

ssün

k a

gyer

ekek

kel a

rról

, mit

csin

ált a

já-

ték

ezek

en a

kirá

ndul

ások

on.



hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Kin

yilv

ánítj

ák é

rzés

eike

t val

amily

en

font

os, s

zem

élye

s ese

mén

yről

. E

lmes

élik

a fo

ntos

ese

mén

yeke

t a

csal

ádna

k va

gy a

bar

átok

nak.

Élv

ezik

a ko

rtárs

akka

l fo

lyta

tott

fa

ntáz

iajá

téko

t vag

y sz

erep

játé

kot.

Érd

eklő

dnek

a k

ülön

böző

fog

lal-

kozá

sok

és é

letm

ódok

irán

t.

Hog

yan

tudn

ak a

gye

reke

k re

agál

ni e

gy

font

os e

sem

ényr

e, p

éldá

ul e

gy b

aba

szü-

leté

sére

vag

y eg

y há

ziálla

t elp

uszt

ulás

ára.

Hog

yan

idéz

nek

fel

külö

nleg

es e

sem

é-ny

eket

, pél

dául

azt

, hog

y es

küvő

n vo

ltak.

Has

znál

juk

az é

rzel

mek

et k

ifeje

ző s

za-

vaka

t, pé

ldáu

l „s

zom

orú”

, „v

idám

”, „m

érge

s” é

s „m

agán

yos”

az

olya

n be

-sz

élge

tése

k kö

zben

, ah

ol a

gye

reke

k be

szél

nek

a kü

lönl

eges

ese

mén

yekk

el

kapc

sola

tos

érzé

seik

ről.

A c

sopo

rtfo

glal

kozá

soko

n os

szák

meg

eg

ymás

sal a

z él

etük

ese

mén

yeit.

Fig

yeljü

nk

nagy

on,

és

kérd

ései

nkbő

l lá

tssz

on,

hogy

tis

ztel

jük

a gy

erek

ek

egyé

ni h

ozzá

szól

ásai

t. M

agya

rázz

uk e

l a g

yere

kekn

ek a

külö

n-le

ges

esem

énye

k je

lent

őség

ét.

Lát

ogas

sunk

meg

mun

kahe

lyek

et (

pl.

péks

éget

), és

hív

junk

meg

a k

özös

ség-

ben

dolg

ozó

embe

reke

t, ho

gy b

eszé

l-je

nek

a gy

erek

ekne

k a

fela

datu

król

.

Ikta

ssun

k be

oly

an a

lkal

mak

at, a

mik

or m

eg-

hallg

atju

k a

gyer

ekek

bes

zám

olói

t a

fon-

tos

esem

énye

kről

, hag

yjun

k ne

kik

időt

, hog

y m

egfo

galm

azzá

k go

ndol

atai

kat,

és s

egíts

ük

szav

akka

l érz

ései

k ki

feje

zésé

t. M

utas

suk

meg

, ho

gyan

őriz

hetjü

k m

eg a

fo

ntos

ese

mén

yek

emlé

két,

péld

ául k

észí

t-sü

nk k

önyv

et, g

yűjts

ünk

képe

ket,

kész

ítsün

k m

agnó

felv

étel

t, ra

jzol

junk

vag

y írj

unk.

Kér

jük

meg

azo

kat a

gye

reke

ket é

s csa

ládo

-ka

t, ak

ik é

ltek

más

tele

pülé

sen,

ese

tleg

más

or

szág

ban,

hog

y ho

zzan

ak b

e fé

nyké

peke

t és

tárg

yaka

t az

otta

ni k

örny

ezet

ről.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Tudn

ak m

ások

kultú

rájá

ról é

s hité

ről.

Érz

ik, h

ogy

sajá

t kö

zöss

égük

höz

és la

kóhe

lyük

höz

tart

ozna

k. K

ezdj

ék

meg

ism

erni

a

sajá

t ku

ltúrá

juka

t és

hitü

ket,

és a

tö

bbie

k ku

ltúrá

ját é

s hi

tét i

s.

Hog

yan

érde

klőd

nek

a gy

erek

ek s

okfé

le

kultú

ra m

eséi

, zen

éje

és tá

ncai

irán

t. H

ogya

n be

szél

nek

bará

taik

szo

kása

iról

és h

itérő

l. H

ogya

n ál

lnak

hoz

zá a

gye

reke

k a

bőr

-sz

ín k

ülön

bség

eihe

z. H

ogya

n re

agál

nak a

gye

reke

k, ha

szám

uk-

ra is

mer

etle

n él

etst

íluss

al ta

lálko

znak

.

Vez

essü

k be

a g

yere

keke

t so

kfél

e ku

l-tú

rába

és

va

llásb

a,

mes

éljü

nk,

hall-

gass

unk

zené

t, tá

ncol

junk

és

kóst

olju

k m

eg t

öbb

kultú

ra é

tele

it. H

aszn

álju

nk

a sz

erep

játé

k so

rán

olya

n es

zköz

öket

, pé

ldáu

l ruh

ákat

, szi

mbó

lum

okat

, gye

r-ty

ákat

és

játé

koka

t, am

elye

k tö

bbfé

le

kultú

rát k

épvi

seln

ek.

Bőv

ítsük

a g

yere

kek

tudá

sát

a G

yere

k-há

zban

kép

vise

lt ku

ltúrá

król

, és

tová

bbi

kultú

rákr

ól k

épek

kel, v

ideó

kkal

, DVD

-kke

l és

fén

ykép

ekke

l; ha

llgas

sunk

egy

szer

ű tö

rtén

etek

et k

ülön

böző

nye

lvek

en; v

e-gy

ünk k

ézbe

tárg

yaka

t; hí

vjun

k meg

ven

-dé

geke

t töb

b va

llás

és e

tniku

m k

épvi

se-

lői k

özül

, és l

átog

assu

nk m

eg h

elyi

tem

p-lo

mok

at é

s kul

turá

lis k

özpo

ntok

at.

A m

ár k

iala

kult

kultu

rális

vél

eked

ések

-ke

l és

szte

reot

ípiá

kkal

a fo

glal

kozá

so-

kon

szál

ljunk

sze

mbe

.

Adj

unk

a gy

erek

ekne

k íz

elítő

t tö

bbfé

le k

ul-

túra

éte

leib

ől, p

éldá

ul k

ósto

ljunk

meg

egy

ha

gyom

ányo

s uk

rán

fogá

st.

Leg

yene

k ol

yan

köny

vek,

am

elye

k so

kfél

e ny

elve

t, ru

háza

tot é

s sz

okás

t bem

utat

nak.

A c

sopo

rtos

fog

lalk

ozás

okon

has

znál

juk

a m

egfe

lelő

esz

közö

ket a

rra,

hog

y a

gyer

ekek

el

sajá

títha

ssák

a t

őlük

kül

önbö

ző e

mbe

rek

iránt

i poz

itív

beál

lítód

ások

at é

s vi

selk

edés

-m

ódok

at.

Mut

assu

nk a

val

óság

ot t

ükrö

ző f

ényk

épe-

ket

a vi

lág

azon

rés

zeirő

l, am

elye

kről

álta

-lá

nos

szte

reot

ípiá

k él

nek,

és

amel

yeke

t ke

-vé

ssé

ism

erün

k (p

l. Afri

ka).

62

5. testi fejlődés

elvárások:A csecsemők és kisgyerekek testi fejlődését elő kell segítenünk olyan helyzetek megteremtésével, amelyek lehetőséget adnak aktivitásra és interakciókra, koordinációs képességeik, kontroll-juk, kézügyességük és mozgásuk fejlesztésére. Segíteni kell őket abban, hogy valamennyi érzéküket használják, amikor az őket körülvevő világról tanulnak, és kapcsolatot teremtenek az új in-formációk és a már megszerzett ismeretek között. Támogat-nunk kell őket abban, hogy megértsék a testmozgás fontossá-gát, és egészségesen táplálkozzanak.

A gyerekek testi fejlődése: A csecsemők és a kisgyerekek aktivitásukon keresztül tanul-nak a világról, és testi fejlődésük a fejlődés és tanulás vala-mennyi területének egységében történik.

A testi fejlődés révén a gyerekek magabiztossá válhatnak abban, amire fizikailag képesek.

A testi fejlődés révén a gyerekek élvezhetik az egészség és az aktivitás pozitív hatásait.

A testi fejlődés segít a gyerekeknek a jóllét érzetének meg-teremtésében.

Ha a csecsemők és a gyerekek egészségesek a korai időszakban, egész életük során könnyebb lesz megőrizniük egészségüket és jóllétüket. Fontos, hogy a gyerekek egészséges szokásokat ala-kítsanak ki, amikor először tanulnak az ételekről és a mozgásról. Ha életük első éveiben megfelelő súlygyarapodással növeked-nek, később könnyebben megelőzhetik a kóros elhízást.


Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy minden gyereknek a legjobb esélyt biztosít-suk a hatékony testi fejlődéshez és tanuláshoz:

Pozitív kapcsolatok: Alakítsunk ki kellő önbizalmat a gyerekekben ahhoz, hogy játék közben kezelhető kockázatot vállaljanak.

Motiváljuk a gyerekeket az aktivitásra, és dicsérettel, bátorí-tással, játékokkal és megfelelő útmutatással segítsük moz-gásos készségeik fejlődését.

Vegyük észre és értékeljük a gyerekek természetes és spon-tán mozdulatait, amelyek révén a testükről tanulnak, és fel-fedezik az érzeteket, például az egyensúlyt.

Szánjunk időt arra, hogy a gyerekekkel megértessük, ho-gyan járul hozzá a testmozgás, az evés, az alvás és a tisztál-kodás az egészség megőrzéséhez.

Támogató környezet: Biztosítsunk elegendő érdekes felszerelést és eszközt, amelyek kihívást jelentenek a gyerekeknek, és sokféleképpen használ-hatók, vagy az egyes készségek fejlesztését szolgálják. Legyen az energikus játékhoz elég hely bent és a szabadban is. Legyen idő és alkalom arra, hogy a testi fogyatékkal élő vagy mozgásukban korlátozott gyerekek megfelelő speci-alisták, például gyógytornászok segítségével fejleszthessék testi készségeiket. Szükség esetén vonjunk be további felnőtteket az egyéni támogatásba és az önállóbb fizikai aktivitás segítésébe

Fejlődés és tanulás: Tervezzünk olyan tevékenységeket, amelyek fizikai kihívást jelentenek, és sok lehetőséget biztosítanak a testmozgásra.

Adjunk a gyerekeknek időt a különböző eszközök használa-tára, hogy kitartóan gyakorolhassanak, próbálgathassák új és meglévő készségeiket, és tanulhassanak a hibáikból.

Mozgás közben ismertessük meg a gyerekeket a megfele-lő szókinccsel.

Az étkezéseket használjuk a társas készségek fejlesztésére, és közben élvezzük az ételeket, és mutassunk rá, mennyire fontos az egészséges ételek választása.

Fejlődés és tanulás Testi fejlődés

63Fejlődés és tanulás Testi fejlődés

moz

gás

és t

ér

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 K

ezük

et é

s lá

buka

t moz

gatjá

k, fo

ko-

zato

san

egyr

e jo

bban

ura

lják

moz

-du

lata

ikat

. A

moz

gás

és a

z ér

zéks

zerv

i fel

fede

-zé

s ré

vén

léte

síte

nek

kapc

sola

tot

közv

etle

n kö

rnye

zetü

kkel

.

Hog

yan

tesz

ik m

eg a

cse

csem

ők e

lső

felfe

dezé

seike

t tes

tmoz

gáso

n ke

resz

tül.

Mily

en fi

zika

i kés

zség

eket

has

znál

nak

a ki

sbab

ák, h

ogy

kapc

sola

tba

lépj

e-ne

k az

em

bere

kkel

és

a tá

rgya

kkal

.

Tegy

ük l

ehet

ővé,

hog

y a

csec

sem

ők

szab

adon

nyú

jtózk

odha

ssan

ak a

ha-

suko

n és

a h

átuk

on.

Bizt

assu

k a

csec

sem

őket

a k

örül

öttü

k lé

vő t

ér f

elfe

dezé

sére

úgy

, hog

y ér

de-

kes d

olgo

kat,

péld

ául z

izegő

pap

írt, v

agy

könn

yű, p

uha

anya

got t

eszü

nk m

ellé

jük.

Leg

yene

k ol

yan

jól t

erve

zett

tere

k a

szob

á-ba

n és

a s

zaba

dban

, aho

l a le

hető

legn

a-gy

obb

hely

áll

a cs

ecse

mők

rend

elke

zésé

re

a m

ozgá

shoz

, for

gásh

oz, n

yújtó

zásh

oz é

s a

körn

yeze

t biz

tons

ágos

felfe

dezé

séhe

z. B

izto

síts

unk

olya

n es

zköz

öket

, am

elye

k ér

inté

sre

moz

ogna

k va

gy h

ango

t ad

nak,

ho

gy ö

sztö

nözz

ük a

cse

csem

őket

kar

juk

és

lábu

k ny

újtó

ztat

ásár

a.

8-2

0

Erő

s, s

zánd

ékos

moz

dula

toka

t tes

z-ne

k, g

yakr

an e

lmoz

duln

ak a

bból

a

hely

zetb

ől, a

hogy

lete

ttük

őke

t. N

övek

vő

moz

géko

nysá

guka

t ar

ra

hasz

náljá

k, ho

gy k

apcs

olat

ba lé

pjen

ek

a já

téko

kkal

, tár

gyak

kal é

s em

bere

kkel

. É

lvez

ik a

sza

bads

ágot

és

a pe

rspe

k-tív

avál

táso

kat,

amel

yeke

t az

ál

ló

hely

zet é

s a

járá

s le

hető

vé te

sz.

Hog

yan

koor

diná

lják

a ki

sbab

ák

moz

gásu

kat,

ahog

y lá

bon,

fen

éken

, há

ton,

has

on é

s né

gyké

zláb

bej

ár-

ják

a te

ret.

Hog

yan

szer

etne

k a

csec

sem

ők m

o-zo

gni.

Mié

rt n

yúln

ak é

s m

ivel

játs

zana

k sz

í-ve

sen

a cs

ecse

mők

, és

mily

en k

észs

é-ge

ket f

ejle

szte

nek

ki, p

éldá

ul fe

lhúz

zák

mag

ukat

álló

hel

yzet

be é

s jár

nak.

Von

juk

be a

cse

csem

őket

min

denf

é-le

fizi

kai é

lmén

ybe,

pél

dául

ugr

álja

nak,

gö

rögj

enek

, rin

gató

zzan

ak é

s frö

cskö

l-je

nek,

ben

t és

a sz

abad

ban.

Ösz

tönö

zzük

ők

et

arra

, ho

gy

fog-

ják

meg

, nyo

mjá

k ös

sze

és d

objá

k el

a

tárg

yaka

t. H

ívju

k fe

l figy

elm

üket

a tö

bbi c

secs

emő

és g

yere

k jö

vés-

men

ésér

e kö

rülö

ttük

. T

ámog

assu

k és

erő

síts

ük a

gye

reke

k ké

szte

tésé

t ar

ra,

hogy

fel

állja

nak

és

járja

nak.

Leg

yene

k a

körn

yeze

tükb

en o

lyan

újd

on-

ságo

k, a

mel

yek

az ö

ssze

s ér

zékü

k ha

szná

-la

tára

és

moz

gásr

a ös

ztön

zik

a cs

ecse

mő-

ket,

bent

és

a sz

abad

ban.

Leg

yene

k al

acso

ny b

eren

dezé

sek,

hog

y fe

l tu

djan

ak h

úzód

zkod

ni á

lló h

elyz

etbe

. L

egye

nek

alag

utak

, cs

úszd

ák é

s al

acso

ny

lépc

sők,

am

elye

k ös

ztön

zik

és ú

j fel

adat

elé

ál

lítjá

k a

toty

ogók

at.

Leg

yene

k a

játé

kok

könn

yen

hozz

áfér

hető

-ek

szá

muk

ra.

Terv

ezzü

nk o

lyan

tere

t, ah

ol s

zaba

don

mo-

zogh

atna

k.

16-2

6

Bio

lógi

ai k

észt

etés

ük v

an a

rra,

hog

y m

ozog

jana

k és

fe

jless

zék

fizik

ai

kész

sége

iket

. C

sele

kvés

sel é

s ha

ngok

kal f

ejez

ik k

i m

aguk

at.

Felc

sigá

zza

őket

eg

yre

nagy

obb

moz

géko

nysá

guk,

és

sa

ját

mag

uk

szám

ára

is e

gyre

neh

ezeb

b cé

loka

t tű

znek

ki.

Hog

yan

jutt

atjá

k ki

feje

zésr

e a

kisg

ye-

reke

k eg

ész

test

ükke

l moz

ogva

izga

-to

ttsá

guka

t, ér

dekl

ődés

üket

, jó

ked-

vüke

t vag

y m

érgü

ket.

Mel

yik

szen

zoro

s él

mén

yt

élve

zik,

pé

ldáu

l a g

örgé

st, a

forg

ást,

a rin

ga-

tózá

st v

agy

a fe

lnőt

tekk

el v

aló

tes-

ti ko

ntak

tust

. H

ogya

n fe

jlesz

tik ké

szsé

geike

t, kú

szva

-m

ászv

a, já

rás k

özbe

n va

gy d

obál

ózva

.

Biz

tass

uk ö

nálló

ságr

a a

kisg

yere

keke

t, m

iköz

ben

felfe

dezi

k az

egy

es, s

émák

-na

k is

nev

ezet

t moz

gásm

intá

zato

kat.

Hal

lgas

sunk

zen

ét,

hogy

a r

itmus

os

moz

gás

is e

lőse

gíts

e a

felfe

dezé

seke

t. N

e fe

ledj

ük, h

ogy

a ki

sgye

reke

k le

ndü-

lete

sek,

és g

ondo

skod

junk

arr

ól, h

ogy

a té

r tág

as le

gyen

, és a

lkal

mas

a g

yors

és

néha

kis

zám

íthat

atla

n m

ozgá

sokr

a.

A te

sti f

ogya

tékk

al é

lő k

isgye

reke

knek

bizt

o-sít

sunk

kön

nyen

has

znál

ható

és

egyé

ni s

zük-

ségl

etei

knek

meg

fele

lő s

egéd

eszk

özök

et.

Tör

téne

tekk

el

öszt

önöz

zük

a gy

erek

eket

, ho

gy g

ondo

lkod

jana

k el

a sa

ját m

ozgá

sukr

ól.

Leg

yene

k vá

ltoza

tos

elre

ndez

ésbe

n já

té-

kok

és p

uha

játs

zóes

zköz

ök, a

mel

yek

kú-

szás

ra,

bukf

ence

zésr

e, g

urul

ásra

és

má-

szás

ra ö

sztö

nzik

őke

t.

6564 Fejlődés és tanulás Testi fejlődés

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

22

-36

Fo

koza

tosa

n ur

alm

at

nyer

nek

az

egés

z te

stük

fele

tt, é

s üg

yese

n na

vi-

gáln

ak a

kör

ülöt

tük

lévő

térb

en.

Sok

at

és

szab

adon

m

ozog

nak.

–

G

eszt

usok

kal,

moz

gáss

al r

eagá

lnak

a

zené

re é

s a

tört

énet

ekre

. K

épes

ek s

zánd

ékos

an m

egál

lni.

Szá

ndék

os

moz

dula

tok

kivi

tele

zé-

se k

özbe

n te

stük

fele

tt u

ralm

at g

ya-

koro

lnak

. S

okfé

le m

ozdu

lato

t ko

mbi

náln

ak é

s is

mét

elne

k.

Mily

en ú

jabb

kés

zség

eket

saj

átíta

nak

el a

gye

reke

k, p

éldá

ul u

gran

ak, l

abdá

t rú

gnak

, és e

gy lá

bon

egye

nsúl

yozn

ak.

Mily

en m

ozgá

soka

t vá

lasz

tana

k és

ho

gyan

kís

érle

tezn

ek a

moz

gáss

al é

s az

egy

ensú

llyal

: fej

jel le

felé

ford

ulna

k,

kúsz

nak

vagy

gur

ulna

k. H

ogya

n re

agál

nak

test

ükke

l az

inge

-re

kre,

pél

dául

arr

a, h

a re

pülő

gép

ha-

lad

el a

fejü

k fö

lött

. H

ogya

n re

agál

nak a

külö

nfél

e ze

nékr

e. H

ogya

n pr

óbál

ják

után

ozni

a m

ozgá

-so

kat é

s m

egis

mét

elni

a m

ár e

lsaj

átí-

tott

kés

zség

eket

. H

ogya

n ka

pcso

lják

össz

e a

moz

dula

-to

kat,

péld

ául a

futá

st, a

meg

állá

st, a

z ug

rást

, a m

ászá

st é

s a

ford

ulás

t. H

ogya

n ha

szná

lják

test

üket

a k

reat

ív

önki

feje

zésr

e.

Tart

suk

szem

elő

tt,

hogy

a g

yere

kek

csak

rövi

d id

eig

tudn

ak n

agyo

n en

ergi

-ku

sak

lenn

i, és i

dőnk

ént p

ihen

ésre

, lazí

-tá

sra

van

szük

ségü

k.

Bizt

assu

k és

seg

ítsük

őke

t, ho

gy k

itart

ó-an

gya

koro

ljana

k eg

y-eg

y ké

szsé

get.

Ért

ékel

jük

a gy

erek

ek á

ltal

vála

szto

tt

moz

gásf

orm

ákat

. B

izto

síts

unk

neki

k m

inél

több

lehe

tősé

-ge

t arr

a, h

ogy

a sz

oba

és a

kin

ti já

tszó

-té

r köz

ött m

ozog

jana

k. B

eszé

ljünk

vel

ük a

moz

dula

taik

ról,

és

segí

tsün

k,

hogy

új

m

ozgá

sfor

mák

at

fede

zzen

ek

fel,

péld

ául

teke

rgőz

ve,

csús

zva

vagy

csa

varo

dva

hala

djan

ak a

fö

ldön

, min

t egy

kíg

yó.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket a

rra,

hog

y m

oz-

gás

közb

en h

aszn

áljá

k so

k te

stré

szü-

ket,

és h

ajts

anak

vég

re b

izon

yos

moz

-du

lato

kat g

yors

abba

n, la

ssab

ban

vagy

lá

bujjh

egye

n is

. Ö

sztö

nözz

ük a

test

meg

fesz

ítésé

vel já

ró

moz

gáso

kat,

péld

ául a

nyú

jtást

, nyú

jtó-

zást

, haj

lítás

t, cs

avar

ást é

s for

dulá

st.

Min

dig

figye

ljünk

a g

yere

kek

bizt

onsá

-gá

ra, k

ülön

ösen

arr

a, n

ehog

y tú

lfesz

ít-sé

k az

izm

aika

t. Is

mer

tess

ük m

eg ő

ket

a té

rbel

i vis

zo-

nyok

at k

ifeje

ző s

zava

kkal

, pél

dául

„kö

-zö

tt”,

„ker

eszt

ül”,

„föl

ött”

.

Leg

yen

sok

olya

n na

gy j

átsz

ófel

szer

elés

, am

elye

t tö

bbfé

leké

ppen

le

het

hasz

náln

i, pé

ldáu

l dob

ozok

, létr

ák, b

akok

és

hord

ók.

Ikta

ssun

k be

oly

an i

dősz

akok

at,

amik

or a

gy

erek

ek k

ísér

lete

zhet

nek

a be

rend

ezés

sel

és g

yako

rolh

atjá

k ké

szsé

geik

et.

Mér

jük

fel

a ko

ckáz

atok

at,

és a

lakí

tsun

k ki

ol

yan

bizt

onsá

gos

tere

ket,

ahol

a g

yere

kek

szab

adon

moz

ogha

tnak

. Bizo

nyos

tevé

keny

-sé

gekh

ez je

löljü

nk k

i „zó

náka

t”, é

s be

szél

jünk

a

gyer

ekek

nek

és a

szül

őkne

k a

bizt

onsá

gról

. G

ondo

ljunk

az

egyé

ni fe

jlődé

sre

is, é

s en

ged-

jük,

hog

y a

gyer

ekek

elm

élyü

ljene

k val

amib

en.

Adju

nk id

őt a

felfe

dezé

sre

és a

rra, h

ogy

a vá

-la

szto

tt m

ozgá

soka

t gya

koro

lhas

sák.

Tere

mts

ünk

lehe

tősé

get

való

s és

sze

rep-

játé

k-he

lyze

tekb

en a

rra,

hog

y út

vona

laka

t al

akíts

anak

ki,

péld

ául ú

thál

ózat

ot t

erve

z-ze

nek,

„haz

atol

ják

a ba

bako

csit”

az

otth

on-

saro

kba,

vag

y „k

iránd

ulni

men

jene

k”.

Leg

yen

CD-l

eját

szón

k és

kaz

ettá

s m

ag-

nónk

, leg

yene

k ke

ndői

nk, é

s ha

ngsz

erei

nk,

hogy

a g

yere

kek

spon

tán

mód

on r

eagá

l-ha

ssan

ak a

zen

ére.

Terv

ezzü

nk o

lyan

tev

éken

ység

eket

, am

e-ly

ekbe

n m

ozog

nak

és m

egál

lnak

, pé

ldáu

l ze

ne h

allg

atás

a kö

zben

.

moz

gás

és t

ér


hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Sok

féle

képp

en

moz

ogna

k:

szab

a-do

n, ö

röm

mel

és m

agab

izto

san.

Pél

-dá

ul c

sosz

ogna

k, g

örög

nek,

kúsz

nak,

sé

táln

ak, f

utna

k, u

grán

dozn

ak, s

zök-

décs

elne

k, c

súsz

káln

ak.

Moz

gáss

al fe

jezi

k ki

az

érzé

seik

et.

Sik

eres

en n

avig

álna

k a

térb

en, a

mi-

kor

vers

enye

znek

vag

y ke

rget

őzne

k a

több

iekk

el. S

ebes

sége

t vag

y irá

nyt

válto

ztat

nak,

hog

y ki

kerü

ljék

az a

ka-

dály

okat

. Fe

lüln

ek, f

elál

lnak

és k

ülön

böző

test

-ré

szei

ken

egye

nsúl

yozn

ak.

Meg

fele

lő b

első

kon

trol

lal r

ende

lkez

-ne

k ah

hoz,

hogy

egy

test

tart

ást v

agy

stab

il tes

thel

yzet

et m

egta

rtsa

nak.

Toló

és

húzó

moz

dula

tokk

al m

űköd

-te

tni t

udna

k be

rend

ezés

eket

. V

álto

tt lá

bbal

men

nek

fel a

lépc

sőn

vagy

a m

ászó

kán.

Tart

ani t

udna

k eg

y út

vona

lat,

ha s

é-tá

lnak

, fu

tnak

, va

gy k

erek

es s

zéke

t va

gy m

ás m

ozgá

st s

egítő

ber

ende

-zé

st h

aszn

álna

k, m

ind

bent

, min

d a

szab

adba

n. Te

stük

nag

yság

át ö

ssze

vetik

a r

en-

delk

ezés

re á

lló t

erek

kel:

kis

hely

ekre

bú

jnak

be,

meg

küzd

enek

a n

yílá

sok-

kal é

s ak

adál

yokk

al.

Tis

ztel

etbe

n ta

rtjá

k a

több

i gy

erek

sz

emél

yes

teré

t, am

ikor

kö

zött

ük

játs

zana

k. K

itart

óan

prób

álko

znak

, am

ikor

va-

lam

ilyen

új k

észs

éget

tanu

lnak

. E

gyüt

t tal

álna

k ki

és

vége

znek

el f

el-

adat

okat

, ol

yano

kat

is,

mel

yekb

en

szab

ályo

kat k

ell e

lfoga

dni.

Mily

en le

lkes

en m

ozog

nak

a gy

erek

ek,

hogy

an h

aszn

áljá

k sp

ontá

n tá

ncba

n a

karju

kat

és a

lábu

kat,

vagy

rázz

ák a

te

stük

et a

zen

e üt

emér

e, a

mik

or s

zo-

mor

úak,

bol

dogo

k va

gy iz

gato

ttak

. H

ogya

n vá

lnak

a g

yere

kek

egyr

e m

a-ga

bizt

osab

bá a

bban

, am

it tu

dnak

, és

men

nyire

élv

ezik

a fi

zika

i akt

ivitá

st.

A g

yere

kek

takt

ikái

t, ah

ogy

elke

rülik

, ho

gy e

gym

ásna

k és

a tá

rgya

knak

üt-

közz

enek

, m

iköz

ben

kere

sztü

l-ka

sul

bejá

rják

a te

ret.

Hog

yan

fejlő

dnek

a g

yere

kek

kész

sé-

gei,

felfe

dező

és

kísé

rlete

ző v

agy

is-

mét

lődő

jel

legű

ek-e

, és

kés

zen

áll-

nak-

e az

úja

bb k

ihív

ásra

. A

z új

dol

gok

kipr

óbál

ásár

a és

egy

ké

szsé

g ki

tart

ó gy

akor

lásá

ra

tett

er

őfes

zíté

seik

et.

Mily

en ö

tlete

ik v

anna

k a

gyer

ekek

nek

arra

, hog

y „jó

l” cs

inál

ják

a do

lgok

at.

Taní

tsuk

meg

a g

yere

kekn

ek, h

ogya

n vi

-gy

ázza

nak

mag

ukra

, pél

dául

gya

koro

ljuk

velü

k, ho

gy g

yors

an r

eagá

ljana

k je

lzé-

sekr

e, v

izuál

is je

lekr

e és

zene

i han

gokr

a. B

izta

ssuk

őke

t arr

a, h

ogy

ural

ják

szán

-dé

kos

moz

dula

taik

at,

és h

aszn

álju

k a

meg

fele

lő s

zóki

ncse

t, pé

ldáu

l „e

rős”

, „h

atár

ozot

t”, „

finom

”, „s

úlyo

s”, „

nyúj

t”,

„ága

skod

ik”,

„fes

zes”

és

„laza

”. H

aszn

álju

nk z

enét

a h

angu

latt

erem

-té

sre,

és

besz

éljü

nk a

rról

, hog

yan

mo-

zogn

ak

az

embe

rek,

ha

sz

omor

úak,

bo

ldog

ok v

agy

mog

orvá

k. V

ezes

sünk

kre

atív

moz

gásf

ogla

lkoz

á-so

kat a

gye

reke

k ak

tuál

is é

rdek

lődé

se,

péld

ául a

z űr

utaz

ás, a

z ál

latk

erti

álla

tok

vagy

az

árny

ékok

ala

pján

. M

otiv

álju

k ők

et a

z ak

tivitá

sra

játé

kok-

kal, p

éldá

ul k

örjá

tékk

al.

Bes

zéljü

nk a

rról

, m

ire k

ell

vigy

ázni

a

szab

ad m

ozgá

s kö

zben

. Seg

ítsün

k ne

-ki

k m

egje

gyez

ni n

éhán

y eg

ysze

rű s

za-

bály

t, am

elye

k em

léke

ztet

ik ő

ket,

ho-

gyan

moz

ogja

nak

anél

kül,

hogy

ves

zé-

lyez

tetn

ék m

aguk

at v

agy

társ

aika

t. D

icsé

rjük

meg

őke

t, am

ikor

figy

elem

be

vesz

ik a

több

ieke

t vag

y eg

yütt

műk

öd-

nek

a fe

lada

tokb

an.

Ha

vala

mi n

em s

iker

ül e

lsőr

e, d

icsé

ret-

tel, j

avas

lato

kkal

ösz

tönö

zzük

kita

rtás

-ra

a g

yere

keke

t.

Adj

unk

alka

lmat

a g

yere

kekn

ek a

rra,

hog

y ki

prób

álja

nak

min

denf

éle

mag

assá

got

és

fels

zínt

, lap

os é

s do

mbo

s ta

lajt,

füv

et, k

a-vi

csot

, asz

falto

t, si

ma

padl

ót é

s sz

őnye

get.

Gon

dosk

odju

nk a

rról

, hog

y a

Gye

rekh

áz b

e-re

ndez

ése

a cs

opor

tban

lévő

gye

reke

k m

é-re

téne

k és

tes

tsúl

yána

k m

egfe

lelő

legy

en,

és k

ihív

ás e

lé á

llítsa

a k

ülön

böző

fej

lődé

si

szin

ten

álló

gye

reke

ket.

Terv

ezzü

nk o

lyan

tev

éken

ység

eket

, am

ikor

a

gyer

ekek

kül

önbö

ző m

ódok

on é

s tö

bbfé

le

sebe

sség

gel m

ozog

hatn

ak.

Mut

assu

nk n

ekik

egy

ensú

lyoz

ási f

elad

ato-

kat,

péld

ául

húzz

unk

egye

nes

vagy

gör

be

krét

avon

alat

, hog

y sé

tálja

nak

végi

g ra

jta.

Jelö

ljünk

ki

hatá

roka

t bi

zony

os t

evék

eny-

sége

khez

, pél

dául

a g

urul

ó já

téko

khoz

vag

y a

labd

aját

ékok

hoz,

hog

y a

gyer

ekek

kön

y-ny

ebbe

n sz

abál

yozh

assá

k m

ozdu

lata

ikat

. L

egye

n el

ég e

szkö

z, a

min

osz

tozh

atna

k,

hogy

ne

ront

sa e

l az

öröm

üket

, ha

várn

i kel

l va

lam

ire.

Adj

unk

építő

anya

goka

t, pé

ldáu

l re

kesz

e-ke

t, ko

ckák

at v

agy

dobo

zoka

t, am

elye

kből

kis

ebb-

nagy

obb

tere

ket,

kuck

ókat

épí

thet

nek.

Kés

zítsü

nk f

ényk

épek

et,

ezek

et b

eteh

etün

k eg

y „E

z va

gyok

én,

és

ezt

tudo

m”

cím

ű al

-bu

mba

.

6766

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Nem

csak

elő

re, h

anem

hát

rafe

lé é

s ol

dalra

is tu

dnak

köz

leke

dni.

Kül

önbö

ző m

ozgá

sfor

mák

kal

kísé

r-le

tezn

ek.

Új

moz

gás-

és

gesz

tusk

ombi

náci

-ók

kal f

ejez

ik k

i érz

ései

ket,

elké

pze-

lése

iket

és

élm

énye

iket

, és

rea

gál-

nak

ezek

re.

Sik

erül

le

ugra

niuk

eg

y tá

rgyr

ól

a fö

ldre

. L

átha

tóan

meg

értik

, hog

y bi

zton

sá-

gosa

n ke

ll az

új d

olgo

kat k

ipró

báln

i. K

erül

ik a

ves

zély

es h

elye

ket

és b

e-re

ndez

ések

et.

Nag

y m

éret

ű an

yago

kkal

, pé

ldáu

l ka

rton

nal,

text

illel

és

desz

kákk

al

építk

ezne

k. M

ozog

jana

k m

agab

izto

san,

fan

-tá

ziad

úsan

és

bizt

onsá

gosa

n. u

raljá

k és

koo

rdin

áljá

k m

ozgá

suka

t. v

álto

zato

s m

ozgá

sfor

mák

at p

ró-

bálja

nak

ki a

más

zóká

n (f

ügge

sz-

kedé

s, a

lul-

felü

l más

zás,

stb

). l

egye

nek

tuda

tába

n a

térn

ek, é

r-zé

keljé

k ön

mag

ukat

és

a tö

bbie

ket.

Hán

yfél

ekép

pen

moz

ogna

k a g

yere

kek.

H

ogya

n ko

mbi

náljá

k a g

yere

kek a

moz

-du

lato

kat e

gysz

erű

moz

gáss

orok

ban.

Hog

yan

ism

erik

fel

a g

yere

kek,

hog

y fig

yele

mbe

kel

l ven

niük

a t

eret

, am

i-ko

r cs

inál

ni a

karn

ak v

alam

it, p

éldá

ul

egy

torn

yot

építe

ni é

s le

rom

boln

i, va

gy e

gy k

erek

es já

téko

n kö

zlek

edni

. H

ogya

n go

ndos

kodn

ak a

gye

reke

k sa

ját b

izto

nság

ukró

l. H

ogya

n ha

szná

lnak

a g

yere

kek

be-

rend

ezés

eket

, pé

ldáu

l eg

yens

úlyo

z-va

, más

zva,

csú

szva

vag

y kú

szva

. H

ogya

n ur

aljá

k a

gyer

ekek

a fi

nom

m

otor

os

moz

gásu

kat,

ha

ceru

zát

vagy

ecs

etet

has

znál

nak.

Mily

en fi

nom

, sp

ontá

n m

ozgá

soka

t te

szne

k a

gyer

ekek

, és

hogy

an u

ral-

ják

moz

dula

taik

at.

Biz

tass

uk

a gy

erek

eket

ar

ra,

hogy

ha

szná

lják

a m

ozgá

sokr

a vo

natk

o-zó

szó

kinc

set,

péld

ául „

vágt

ázni

” va

gy

„sik

lani

”; az

uta

sítá

sok

szav

ait,

péld

ául

„köv

esd”

, „v

ezes

d”

vagy

„u

táno

zd”;

vagy

az

érzé

seké

t, pé

ldáu

l „iz

gato

tt”,

„fél

” és

„bol

dog”

. S

egíts

ünk

neki

k a

test

ükke

l kom

mun

i-ká

lni,

báto

rítsu

k a

krea

tív e

lgon

dolá

sa-

ikho

z ka

pcso

lódó

kife

jező

moz

gáso

kat.

Bes

zéljü

nk a

gye

reke

knek

a te

stré

szek

-rő

l és

a te

stm

ozgá

sról

, tan

ítsuk

meg

a

test

rész

ekre

von

atko

zó s

zóki

ncse

t. S

egíts

ünk

a gy

erek

ekne

k vé

gigg

ondo

l-ni

, hog

yan

hath

atna

k a

moz

dula

taik

és

tett

eik

más

okra

. Te

gyün

k fe

l pro

voká

ló k

érdé

seke

t, pé

l-dá

ul „

Körb

e tu

dsz

men

ni a

más

zóká

n úg

y, h

ogy

nem

érs

z hoz

zá a

térd

edde

l?”

Bes

zéljü

nk n

ekik

arr

ól, h

ogy

a m

ozgá

-su

kat

a re

ndel

kezé

sre

álló

tér

hez

kell

igaz

ítani

uk.

Moz

galm

as

játé

kokk

al

öszt

önöz

zük

őket

az

ener

giku

s ak

tivitá

sra.

Adj

unk

lehe

tősé

get

neki

k ar

ra,

hogy

cs

elek

vése

iket

m

egis

mét

elhe

ssék

és

m

egvá

ltozt

atha

ssák

, hog

y go

ndol

kod-

hass

anak

rólu

k, fi

nom

íthas

sák

és ja

vít-

hass

ák a

zoka

t. S

egíts

ünk

a gy

erek

ekne

k tu

dato

síta

ni

a ve

szél

yeke

t, m

ások

és

a m

aguk

biz

-to

nság

át.

Szá

njun

k idő

t arr

a, h

ogy

átgo

ndol

juk a

z eg

yéni

tér-

és e

szkö

zigé

nyét

azo

knak

a

gyer

ekek

nek,

aki

knek

elté

rő s

züks

égle

-te

ik v

anna

k ez

eken

a te

rüle

teke

n.

Mut

assu

k m

eg n

ekik

, ho

gyan

tud

nak

együ

tt d

obál

ós, g

urító

s, e

lkap

ós já

té-

kot

játs

zani

, és

bát

oríts

uk ő

ket,

hogy

já

tssz

anak

egy

ütt,

ha m

ár e

lég

ügye

-se

k ho

zzá.

Ikta

ssun

k be

cél

bado

bós,

gör

gető

s, ru

gdo-

sós

és e

lkap

ós já

téko

kat.

Ikta

ssun

k be

oly

an já

téko

kat,

ahol

a g

yere

-ke

k a

kész

sége

iket

kül

önfé

le m

ódok

on p

ró-

bálh

atjá

k ki

, pél

dául

hát

rafe

lé s

zökd

écse

l-he

tnek

vag

y ol

dalir

ányb

an g

alop

pozh

atna

k. N

agys

zabá

sú é

pítk

ezés

ekhe

z bi

ztos

ítsun

k bő

víth

ető

eszk

özök

et.

Has

znál

junk

az e

gész

test

re ki

terje

dő m

ozgá

sos

mon

dóká

kat,

péld

ául „

Húz

z, hú

zz e

ngem

et”.

Biz

tosí

tsun

k id

őt é

s he

lyet

min

den

nap

az

ener

giku

s já

tékr

a, a

kár b

ent,

akár

a s

zaba

d-ba

n. M

enjü

nk e

l pa

rkba

, ha

más

hol

ninc

s el

ég h

ely.

Gon

dosk

odju

nk a

rról

, hog

y a

gyer

ekek

is-

mer

jék

a bi

zton

ságo

s já

ték

szab

álya

it a

kü-

lönb

öző

hely

eken

. R

ends

zere

sen

elle

nőriz

zük,

hog

y bi

zton

sá-

gosa

k-e

az e

szkö

zök,

pél

dául

a t

extil

ek le

-gy

enek

tisz

ták,

és

a fa

építm

énye

k le

gyen

ek

szál

kam

ente

sek,

és

ne le

gyen

ek d

urva

éle

ik.

Leg

yene

k be

rend

ezés

i tá

rgya

k kü

lönb

ö-ző

mag

assá

gokb

an,

péld

ául

fejm

agas

ság

fölö

ttig

érő

létr

a, a

lagú

t, pa

d és

sző

nyeg

. L

egye

n na

gy h

ordo

zhat

ó fe

lsze

relé

s, a

me-

lyet

a g

yere

kek

bizt

onsá

gosa

n m

ozga

that

-na

k, h

ogy

együ

tt é

pítk

ezze

nek.

Terv

ezzü

nk f

antá

ziad

ús,

aktív

élm

énye

ket,

péld

ául j

átss

zuk

el a

„H

áp, h

áp, h

áp, j

önne

k a

kacs

ák” d

alt.

Segí

tsün

k ne

kik

meg

jegy

ezni

m

ozgá

sfor

mák

at é

s a

sorr

ende

t, és

bes

zél-

jük

meg

, mire

vig

yázz

anak

, hog

y ne

ütk

öz-

zene

k eg

ymás

nak.

Gya

koro

ljuk

a m

ozgá

sos

kész

sége

ket

bab-

zsák

kal,

célb

a do

bó e

szkö

zökk

el, l

abdá

kkal

és

kar

ikák

kal.


moz

gás

és t

ér


egés

zség

és

test

tuda

toss

ág

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 Jó

l fe

jlődn

ek,

ha

tápl

álko

zási

sz

üksé

glet

eike

t kie

légí

tjük.

Rea

gáln

ak a

mel

eg, é

rzék

eny

fi-zi

kai k

onta

ktus

ra é

s go

ndos

ko-

dásr

a, e

zek

segí

tik fe

jlődé

süke

t.

Mily

en r

ends

zere

sség

gel

éhez

-ne

k m

eg a

cse

csem

ők,

és h

o-gy

an s

zabá

lyoz

zák

a sz

opás

se-

bess

égét

és

inte

nzitá

sát.

Hog

yan

jelz

ik n

yuga

lmuk

at,

ha

bizt

onsá

gban

érz

ik m

aguk

at é

s go

ndos

kodn

ak ró

luk.

Bes

zéljü

k m

eg a

szül

őkke

l a k

isba

bák

etet

ési r

endj

ét.

Bes

zéljü

nk a

kisb

abák

hoz,

mik

özbe

n m

egsim

ogat

juk

az a

rcuk

at, v

agy

meg

pask

olju

k a

hátu

kat,

emlé

kez-

tetv

e ők

et, h

ogy

ott v

agyu

nk é

s bizt

onsá

gban

van

nak.

Gon

dosk

odju

nk a

rról

, hog

y m

inde

n gy

erek

szü

kség

-le

teit

meg

fele

lően

kie

légí

tsük

, és t

arts

uk ti

szte

letb

en

a sz

ülők

kív

ánsá

gait.

Az

etet

ési

idők

ter

vezé

séné

l ve

gyük

fi-

gyel

embe

a k

isbab

ák e

gyén

i és

kultu

rális

sz

üksé

glet

eit.

Tarts

unk

bébi

mas

száz

st, il

yenk

or a

gye

re-

kek

érzik

a g

ondo

skod

ást,

és e

lőse

gíti

a jó

kö

zérz

etet

.

8-2

0

Pih

enés

re é

s al

vásr

a ug

yanú

gy

szük

ségü

k va

n, m

int é

telre

. A

rra

össz

pont

osíta

nak,

am

it el

sz

eret

néne

k ér

ni,

mik

özbe

n kú

szni

kez

dene

k, f

elhú

zzák

ma-

guka

t ál

ló h

elyz

etbe

, m

ászn

ak,

toty

ogna

k, já

rnak

vag

y fe

lmás

z-na

k va

laho

vá.

Hog

yan

válto

zik

a cs

ecse

mők

vi-

selk

edés

e, a

mik

or e

lfára

dnak

, és

alvá

sra

van

szük

ségü

k. H

ogya

n je

lzik

, ho

gy s

egíts

égre

va

n sz

üksé

gük.

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek

élve

zni

az é

tele

ket

és

egés

zség

esen

vál

aszt

ani ú

gy, h

ogy

kedv

ence

iket

új

ízek

kel é

s ál

lago

kkal

kom

biná

ljuk.

Leg

yen

elég

hel

y ah

hoz,

hogy

a g

yere

kek

felá

llhas

-sa

nak,

tot

yogh

assa

nak

vagy

jár

hass

anak

, és

gon

-do

skod

junk

min

dvég

ig a

bizt

onsá

gukr

ól a

nélk

ül, h

ogy

korlá

tozn

ánk

őket

a fe

lfede

zésb

en.

Gon

dolju

nk a

rra,

hog

y a

csec

sem

ők v

eszé

lyér

ze-

te c

seké

ly, a

mik

or a

rra

össz

pont

osítj

ák fi

gyel

mük

et,

hogy

meg

szer

ezzé

k, a

mit

akar

nak.

Biz

tosí

tsun

k ké

nyel

mes

, kön

nyen

hoz

-zá

férh

ető

pihe

nőhe

lyet

, aho

l a c

secs

e-m

ők a

kár a

lhat

nak

is, h

a ak

arna

k. Te

rvez

zünk

al

tern

atív

te

véke

nysé

ge-

ket

azok

nak

a cs

ecse

mők

nek,

aki

knek

ni

ncs

szük

ségü

k al

vásr

a ak

kor,

amik

or

a tö

bbie

k pi

henn

ek.

Gon

dosk

odju

nk o

lyan

bizt

onsá

gos

kör-

nyez

etrő

l, aho

l a ki

csik

szab

adon

moz

og-

hatn

ak, m

iközb

en a

feln

őtte

k üg

yeln

ek a

bi

zton

ságu

kra.

16-2

6

Val

amen

nyire

felis

mer

ik, h

a pi

sil-

niük

vag

y ka

kiln

iuk

kell.

Biz

onyo

s éte

leke

t, ita

loka

t és t

e-vé

keny

sége

ket m

ár jo

bban

sze

-re

tnek

, más

okat

kev

ésbé

. G

yako

roljá

k és

tök

élet

esíti

k, a

mit

tudn

ak.

Am

ikor

kisg

yere

keke

t ke

zdik

ér-

deke

lni a

tes

ti fu

nkci

óik.

Hog

yan

közli

k a

szük

ségl

etei

ket.

Hog

yan

vála

szta

nak

a ki

sgye

re-

kek,

pél

dául

am

ikor

újra

meg

újra

ug

yana

zt a

mes

ét k

érik

. A

já

téku

k re

ndsz

erét

, pé

ldá-

ul a

mik

or tö

bbsz

ör e

gym

ás u

tán

felm

enne

k és

lejö

nnek

a lé

pcső

n.

Seg

ítsük

a s

zülő

ket

a sz

obat

iszt

aság

ra s

zokt

atás

-ba

n ru

galm

as s

zoká

sokk

al,

vala

min

t a

gyer

ekek

er

őfes

zíté

sein

ek é

s ön

álló

ságá

nak

tám

ogat

ásáv

al.

Bes

zéljü

k m

eg a

szo

batis

ztas

ágga

l ka

pcso

lato

s ku

lturá

lis e

lvár

ások

at, m

ert e

gyes

kul

túrá

kban

pél

-dá

ul le

het,

hogy

a fi

úk is

üln

ek, é

s ne

m á

llnak

a v

écé

mel

lett

. É

rték

eljü

k a

gyer

ekek

vál

aszt

ásai

t, és

biz

tass

uk ő

ket,

hogy

pró

bálja

nak

ki ú

j és

egés

zség

es d

olgo

kat.

Eng

edjü

k, h

ogy

a gy

erek

ek v

álas

szan

ak

a bi

li, a

gyer

ekül

őke

és a

fellé

pő k

özöt

t. A

lakí

tsun

k ki

oly

an s

zoká

soka

t, am

e-ly

ek s

egíti

k a

gyer

ekek

öná

llósá

gát,

péld

ául a

kass

zák

fel a

ruhá

ikat

, és

pró-

bálja

nak

önál

lóan

mos

akod

ni.

Szá

njun

k id

őt a

rra,

hog

y m

egbe

szél

jük,

m

ilyen

egé

szsé

ges

vála

sztá

si l

ehet

ő-sé

gek

vann

ak, h

ogy

a gy

erek

ek e

ldön

t-he

ssék

pél

dául

azt

, ho

gy v

izet

, gy

ü-m

ölcs

leve

t vag

y te

jet i

szna

k.

6968

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

22

-36

T

udom

ásun

kra

hozz

ák a

szü

k-sé

glet

eike

t, pé

ldáu

l ha

éhe

sek,

sz

omja

sak

vagy

kén

yelm

etle

nül

érzi

k m

aguk

at.

Egy

re

önál

lóbb

an

gond

osko

dnak

m

aguk

ról.

Mily

en

jele

kkel

, ge

sztu

sokk

al

vagy

sza

vakk

al f

ejez

ik k

i a

kis-

gyer

ekek

igén

yeik

et.

Von

juk

be a

kis

gyer

ekek

et a

z ét

elek

elk

észí

tésé

be.

Tegy

ük le

hető

vé, h

ogy

besz

élje

nek

arró

l, mit

szer

et-

nek

enni

, ugy

anak

kor

hang

súly

ozzu

k vé

lem

ényü

n-ke

t az

egé

szsé

gese

bb v

álas

ztás

okró

l, és

hag

yjuk

, ho

gy m

egis

mer

jék

egym

ás k

edve

nc é

tele

it. N

e fe

ledj

ük, h

ogy

azok

nak

a gy

erek

ekne

k, a

kik

ke-

vese

bbet

tudn

ak a

sza

badb

an já

tsza

ni, n

em b

izto

s,

hogy

van

ves

zély

érze

tük.

Gon

dosk

odju

nk a

gye

reke

k bi

zton

sá-

gáró

l, ug

yana

kkor

ne

gáto

ljuk

őket

in-

doko

latla

nul a

koc

káza

tvál

lalá

sban

. L

egye

n m

inde

n na

p sz

ínes

az é

telv

álas

z-té

k, e

gész

sége

s ét

elek

kel é

s rá

gcsá

lni-

való

kkal

, és

besz

éljü

k m

eg a

gye

reke

kkel

a

lehe

tősé

geke

t, pé

ldáu

l em

léke

ztes

sük

őket

, ha

vala

mit

már

meg

kóst

olta

k m

ás-

kor,

hogy

aka

rják-

e új

ra m

egkó

stol

ni.

Tudj

unk

az o

ttho

ni é

tkez

ési s

zoká

sokr

ól,

és t

arts

uk s

zem

elő

tt, h

ogy

az e

mbe

rek

sokf

élek

éppe

n fo

gyas

ztjá

k el

éte

leik

et

30-5

0

Tis

ztáb

an v

anna

k sa

ját é

tkez

ési,

alvá

si é

s tis

ztál

kodá

si s

züks

ég-

lete

ikke

l. S

oksz

or c

sak

feln

őtt s

egíts

égge

l tu

dják

kie

légí

teni

eze

ket a

szü

k-sé

glet

eket

. Is

mer

nek

egy

sor

egés

zség

es

étke

zési

, al

vási

és

tiszt

álko

dá-

si s

zoká

st.

Meg

figye

lik,

hogy

an h

atna

k bi

-zo

nyos

dol

gok

a te

stük

re.

Am

ikor

a g

yere

kek

felis

mer

ik s

a-já

t szü

kség

lete

iket

, pél

dául

szó

l-na

k, h

ogy

kiol

dódo

tt a

cip

őfűz

ő-jü

k, é

s se

gíts

éget

kér

nek

a be

kö-

tésé

hez.

Hog

yan

mut

atjá

k m

eg, h

ogy

is-

mer

ik a

z eg

észs

éges

szo

káso

kat,

péld

ául a

mik

or p

apír

zseb

kend

őt

kérn

ek, v

agy

a ko

szos

bög

rét b

e-te

szik

a m

osog

atób

a. A

mik

or t

udjá

k, h

ogy

pihe

nésr

e va

n sz

üksé

gük,

vag

y in

niuk

kel

l eg

y ki

adós

test

moz

gás

után

.

Bes

zéljü

nk a

gye

reke

knek

arr

ól, m

iért

biz

tatju

k ők

et

pihe

nésr

e, a

mik

or f

árad

tak,

vag

y m

iért

kel

l gu

mi-

csiz

mát

húz

ni, h

a sá

r van

oda

kint

. E

nged

jünk

uta

t öná

llósá

gi tö

rekv

ései

knek

, pél

dául

a

kézm

osás

kel

léke

i leg

yene

k bi

zton

ságo

san

elér

he-

tő h

elye

n, é

s se

gíts

ünk

a gy

erek

ekne

k ab

ban,

hog

y eg

észs

éges

éte

leke

t vál

assz

anak

. B

izta

ssuk

őke

t arr

a, h

ogy

vegy

ék é

szre

, mily

en v

ál-

tozá

soka

t ok

oz t

estü

kben

a m

ozgá

s, p

éldá

ul a

zt,

hogy

gyo

rsab

ban

ver a

szí

vük.

Leg

yen

egy

bará

tság

os h

ely

párn

á-va

l és

halv

ány

fénn

yel,

ahol

a g

yere

-ke

k cs

endb

en p

ihen

hetn

ek, h

a sz

üksé

-gü

k va

n rá

. Te

rvez

zünk

so

kfél

e te

stm

ozgá

st

azok

-na

k a

gyer

ekek

nek

is, a

kik k

erek

es s

zéke

t ha

szná

lnak

. Ta

rtsu

k sz

em e

lőtt

, hog

y a

test

moz

gás

font

os a

z eg

észs

ég m

egőr

zésé

hez,

és

ahho

z, h

ogy

meg

előz

zük

a tú

lsúl

y ki

-al

akul

ását

vag

y a

kóro

s el

hízá

st.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Val

amen

nyire

ért

ik, h

ogy

a te

st-

moz

gáss

al,

étke

zéss

el,

alvá

ssal

és

tisz

tálk

odás

sal k

apcs

olat

os jó

sz

okás

ok ö

ssze

függ

ésbe

n va

n-na

k az

egé

szsé

ggel

. Is

mer

jék

fel a

z eg

észs

ég m

eg-

őrzé

séne

k fo

ntos

ságá

t, és

azt

, ho

gy m

ivel

járu

lhat

nak

ehhe

z ho

zzá.

Ism

erjé

k fe

l a te

stük

ön je

lent

-ke

ző

válto

záso

kat

test

moz

-gá

s kö

zben

.

Hog

yan

jelz

ik

a gy

erek

ek,

ha

éhes

ek,

vagy

főz

és e

lőtt

kez

et

kell m

osni

uk.

Mit

tudn

ak a

hig

iéné

s szo

káso

król

, pé

ldáu

l, ho

gy a

sze

met

esbe

kel

l do

bniu

k a

hasz

nált

zseb

kend

őt.

Mit

tudn

ak a

rról, a

mit

az e

gész

sé-

gük

meg

őrzé

se é

rdek

ében

ten

-ni

ük k

ell,

péld

ául a

mik

or e

gy k

is-gy

erek

azt

mon

dja

a tö

bbie

knek

, ha

fog

orvo

shoz

meg

y: „

Meg

kel

l né

zetn

i a f

ogai

mat

, hog

y er

ősek

m

arad

jana

k.” H

ogya

n fig

yelik

és

besz

élne

k a

gyer

ekek

a s

zívv

erés

ükrő

l fu

tás

után

ané

lkül

, ho

gy e

gy f

elnő

tt

mon

daná

nek

ik.

Fejle

sszü

k a

gyer

ekek

egé

szsé

gtud

atos

ságá

t az

zal,

hogy

a t

estm

ozgá

sról

és

anna

k te

stük

re g

yako

rolt

hatá

sáró

l bes

zélü

nk n

ekik

, és

elm

ondj

uk, h

ogya

n já

-ru

l hoz

zá a

moz

gás

az e

gész

ségü

k m

egőr

zésé

hez.

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek

meg

érte

ni, m

ilyen

oko

kból

fo

ntos

, hog

y át

vegy

ék a

jó s

zoká

soka

t. Ta

rtsu

k sz

em e

lőtt

a c

sopo

rtba

n lé

vő g

yere

kek

spe-

ciál

is e

gész

ségü

gyi p

robl

émái

t, pé

ldáu

l az

alle

rgiá

t. L

együ

nk é

rzék

enye

k a c

salá

dok e

ltérő

elv

árás

aira

és

élet

vite

lére

, am

ikor

az

egés

zség

ről v

aló

gond

olko

-dá

sra

bizt

atju

k a

gyer

ekek

et.

Talá

ljunk

mód

ot a

rra,

hog

y m

inde

n gy

erek

rész

t ve-

hess

en o

lyan

tes

tmoz

gásb

an, a

mi é

rdek

li, és

meg

-fe

lel e

gész

ségi

álla

potá

nak

és k

épes

sége

inek

. B

eszé

ljük

meg

a g

yere

kekk

el, m

iért

mel

eged

nek

ki,

és b

izta

ssuk

őke

t arr

a, h

ogy

gond

olja

nak

a kö

rnye

-ze

t hat

ásár

a, p

éldá

ul h

ogy

segí

t-e

min

denk

inek

le-

hűln

i, ha

kiny

itunk

egy

abl

akot

.

Gon

dosk

odju

nk a

rról,

hogy

ha

a gy

ere-

kek k

ifulla

dnak

, legy

en id

ejük

a p

ihen

ésre

. Te

gyük

a v

izes

kanc

sóka

t ol

yan

hely

re,

ahol

a g

yere

kek

könn

yen

meg

talá

lják

őket

, és

ihat

nak,

ha

szük

ségü

k va

n rá

. A

djun

k a

gyer

ekek

nek

alka

lmat

arr

a,

hogy

elm

ondj

ák, m

it ér

ezne

k a

test

ük-

ben,

els

ősor

ban

test

moz

gás

után

.


egés

zség

és

test

tuda

toss

ág


eszk

özha

szná

lat

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 N

ézeg

etik

és

felfe

dezi

k a

kezü

ket

és a

lá

buka

t. T

árgy

akér

t ny

úlna

k,

meg

érin

tik

és

meg

fogj

ák ő

ket.

Hog

yan

köve

ti a

csec

sem

ők s

zem

e az

ujja

ik é

s lá

bujja

ik m

ozgá

sát.

Hog

yan

raga

dnak

meg

a k

isba

bák

min

dent

, am

it el

érne

k.

Játs

szun

k ve

lük,

péld

ául k

ínál

junk

fel v

a-la

mily

en tá

rgya

t, m

ajd

vegy

ük e

l, és c

sör-

gess

ük m

eg v

agy

úszt

assu

k a le

vegő

ben.

Eng

edjü

k, h

ogy

a gy

erek

ek is

fogj

ák é

s fo

koza

tosa

n át

vegy

ék a

cum

isüv

eget

, ha

aka

rják.

Leg

yene

k az

ete

tőhe

ly k

özel

ében

kos

ár-

ban,

vag

y a

baba

kocs

ira,

gyer

ekül

ésre

er

ősítv

e s

zíne

s já

téko

k. A

djun

k a

csec

sem

őkne

k tá

rgya

kat,

ame-

lyek

et s

zopo

gath

atna

k, h

úzog

atha

tnak

, ös

szen

yom

hatn

ak, v

agy

a ke

zükb

en fo

g-ha

tnak

, ho

gy s

egíts

ük a

fino

mm

otor

os

képe

sség

ek fe

jlődé

sét.

8-2

0

Utá

nozz

ák é

s pr

óbál

gatjá

k a

meg

fi-gy

elt

moz

dula

toka

t, pé

ldáu

l tap

soln

ak

vagy

inte

getn

ek.

Elm

élyü

lten

tesz

nek

be é

s ve

szne

k ki

tá

rgya

kat a

táro

ló d

oboz

okbó

l. É

lvez

ik a

z ér

zéke

lési

élm

énye

ket,

ami-

kor

nedv

es

hom

okba

n,

főze

lékb

en

vagy

fest

ékbe

n ny

omok

at h

agyn

ak. E

z kü

lönö

sen

font

os a

látá

ssér

ült

gyer

e-ke

k es

etéb

en.

Mi m

inde

nt c

siná

lnak

a c

secs

emők

: ta

psol

nak,

mut

atna

k, m

egfo

gják

és

elej

tik a

tárg

yaka

t. H

ogya

n pa

skol

ják,

cs

ippe

ntik

és

m

arko

lják

fel a

gye

reke

k a

hom

okot

, pé

pet.

Ete

tés,

öl

tözt

etés

és

fü

rdés

kö

zben

já

tssz

unk

az u

jjaik

kal,

péld

ául

„Ez

el-

men

t vad

ászn

i”-t.

Mut

assu

k m

eg a

cse

csem

őkne

k, m

i-ly

en n

yom

okat

lehe

t hag

yni a

gyu

rmá-

ban

és a

fest

ékbe

n, h

a le

ndül

etes

vo-

nala

t kan

yarít

unk

bele

, bel

eszú

runk

va-

lam

it va

gy m

egpa

skol

juk.

Tart

sunk

oly

an e

szkö

zöke

t, am

elye

k ar

ra

öszt

önzi

k a

csec

sem

őket

, hog

y ke

zükb

e ve

gyék

és

man

ipul

áljá

k ők

et, p

éldá

ul n

yo-

móg

ombo

s já

téko

kat,

vagy

fel

hajth

ató

füle

s kö

nyve

ket.

Kis

tál

kákb

a te

gyün

k pé

pet

(kuk

oric

alis

zt

és v

íz k

ever

ékét

), am

ibe

a gy

erek

ek é

lve-

zett

el b

elen

yom

hatjá

k, m

ajd

kihú

zhat

ják

az u

jjuka

t.

16-2

6

Kon

krét

cél

okra

has

znál

ják

az e

szkö

-zö

ket é

s an

yago

kat.

Kez

dene

k tá

rgya

kat é

s es

zköz

öket

ké-

szíte

ni é

s ke

zeln

i. Ö

ssze

kapc

soln

ak e

gy c

sele

kvés

sort

.

Hog

yan

szer

etne

k en

ni a

gye

reke

k:

kana

lat

mar

koln

ak, a

z uj

juka

t ha

sz-

náljá

k, v

agy

villá

t fog

nak.

Hog

yan

kezd

ik a

gye

reke

k fe

lism

erni

a

tárg

yak

hagy

omán

yos

hasz

nála

tát,

péld

ául a

zt, h

ogy

a bö

gre

ivás

ra v

aló.

Az

étke

zési

id

őket

ha

szná

ljuk

arra

, ho

gy s

egítü

nk a

gye

reke

knek

a k

ezük

se

gíts

égév

el v

agy

kaná

llal e

nni é

s bö

g-ré

ből in

ni.

Seg

ítsün

k a

kisg

yere

kekn

ek m

egta

láln

i a

kény

elm

es fo

gást

, meg

fogn

i és

hasz

-ná

lni a

zoka

t a

tárg

yaka

t, am

iket

sze

-re

tnén

ek, p

éldá

ul a

(já

ték)

kal

apác

sot,

ecse

tet

vagy

teá

skan

nát

a la

kásn

ak

bere

ndez

ett s

arok

ban.

Leg

yene

k ol

yan

eszk

özei

nk, a

mel

yekk

el a

gy

erek

ek a

min

denn

apos

tee

ndők

ben

is

segí

thet

nek,

pél

dául

söp

röge

thet

nek,

vi-

zet

tölth

etne

k, á

shat

nak

vagy

meg

etet

-he

tik a

kis

álla

toka

t. A

djun

k a

gyer

ekek

nek

a gy

urm

ázás

hoz,

ag

yago

zásh

oz é

s ho

mok

ozás

hoz

pálc

i-ká

kat,

heng

erek

et é

s fo

rmák

at.

22

-36

A

koc

káka

t eg

yens

úlyo

zva

egys

zerű

ép

ítmén

yeke

t em

elne

k. E

gyre

biz

tosa

bban

has

znál

ják

a ka

-la

pács

ot, a

kön

yvek

et, a

z üt

őket

és

a ra

jzes

zköz

öket

.

Hog

yan

finom

odik

a g

yere

kek

ujja

inak

és

kez

ének

moz

gása

, aho

gy m

egfo

g-na

k, c

sava

rnak

, m

egüt

nek

dolg

okat

, és

nyo

mot

hag

ynak

val

amin

. H

ogya

n er

ősíti

k ka

rjuka

t és

lábu

kat

más

záss

al é

s m

ás n

agy

izom

mun

kát

igén

ylő

fela

dato

kkal

.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket,

amik

or m

eg-

prób

áljá

k be

gom

boln

i a ru

háju

kat v

agy

kitö

lteni

az

italu

kat.

Sze

reljü

k fe

l a

játé

kos

sark

ot f

őzőe

dé-

nyek

kel é

s ba

baru

hákk

al, h

ogy

a gy

ere-

kek

a ki

talá

lt he

lyze

tekb

en r

ende

lteté

sük

szer

int

hasz

nálh

assá

k az

esz

közö

ket

és

anya

goka

t. L

egye

nek

„sze

rszá

mos

dob

ozai

nk”

olya

n tá

rgya

kkal

, am

elye

kkel

ny

omot

le

het

hagy

ni v

alam

in, h

ogy

a gy

erek

ek k

ísér

le-

tezh

esse

nek

velü

k, b

ent

és a

sza

badb

an

egya

ránt

.

7170

30-5

0

A k

éz é

s a

szem

koo

rdin

áció

ját i

gény

lő

fela

dato

kkal

is p

róbá

lkoz

nak.

Egy

keze

s sz

ersz

ámok

at é

s es

zköz

öket

ha

szná

lnak

. E

gyre

job

ban

érte

nek

az ö

ltözk

ödés

-he

z és

a k

apcs

okho

z, g

ombo

khoz

és

fűző

khöz

. E

gyre

bizt

osab

ban

hasz

náljá

k a

más

zó-

káka

t, al

agut

akat

, csú

szdá

kat,

hint

ákat

. E

gyre

ügy

eseb

ben

és m

agab

iztos

abba

n bá

nnak

a fi

rkál

ásra

és

min

tázá

sra

hasz

-ná

lt es

zköz

ökke

l, a

kock

ákka

l és

más

ép

ítőel

emek

kel, é

s az é

pítő

játé

kokk

al.

Tud

ják,

hog

y a

bere

ndez

ések

et é

s es

z-kö

zöke

t biz

tons

ágos

an k

ell h

aszn

álni

.

Hog

yan

oldj

ák m

eg a

gye

reke

k si

ker-

rel a

tárg

yak

hasz

nála

tát,

péld

ául h

a eg

y ba

bako

csit

tolo

gatn

ak, a

hab

ve-

rőt

forg

atjá

k va

gy „

felp

orsz

ívóz

zák”

a

szőn

yege

t. M

ilyen

dol

gok

insp

iráljá

k ők

et a

lko-

tásr

a va

gy é

pítk

ezés

re.

Hán

yfél

e ké

szsé

get

hasz

náln

ak, a

mi-

kor k

ézbe

ves

zik a

z an

yago

kat é

s tá

r-gy

akat

, pél

dául

fel

emel

nek,

ele

nged

-ne

k, fe

lfűzn

ek v

agy

kitű

znek

val

amit.

Mily

en s

traté

giák

kal p

róbá

lnak

kin

yitn

i, be

csuk

ni, k

iold

ani é

s rög

zíten

i dol

goka

t, pé

ldáu

l dob

ozok

at, a

ruhá

ikat,

vagy

egy

sz

ekré

nyt.

Mily

en ü

gyes

en s

zere

lnek

, ho

gyan

al

kotjá

k m

eg a

vilá

got a

játé

khoz

, és

mily

en b

izto

nság

osan

has

znál

ják

a m

egfe

lelő

any

agok

at é

s es

zköz

öket

.

Taní

tsuk

meg

a g

yere

kekn

ek a

z es

zkö-

zök,

pél

dául

az

olló

biz

tons

ágos

has

z-ná

latá

hoz

szük

sége

s ké

szsé

geke

t. E

llenő

rizzü

k,

hogy

bi

zton

ságo

s-e

a gy

erek

ek r

uház

ata,

pél

dául

a k

abát

juk

és a

kap

ucni

juk

zsin

órja

ne

gaba

lyod

-jo

n be

le a

ker

ékpá

r ker

ekéb

e. Is

mer

tess

ük m

eg v

elük

az

irány

okra

vo

natk

ozó

szók

incs

et, h

a al

kalo

m v

an

rá, m

ondj

uk e

l, m

i az

„óra

mut

ató

járá

-sá

val m

egeg

yező

” és

„elle

nkez

ő”.

Leh

etől

eg m

inde

n gy

erek

szá

már

a le

gye-

nek

egés

z na

p ho

zzáf

érhe

tőek

és

elér

he-

tőek

az

eszk

özök

. Ik

tass

unk

be

olya

n te

véke

nysé

geke

t, am

elye

k al

kalm

at a

dnak

a g

yere

kekn

ek é

s m

otiv

áljá

k ők

et a

rra,

hog

y a

kézü

gyes

sé-

güke

t gy

akor

oljá

k, p

éldá

ul fő

zzen

ek, f

es-

sene

k és

játs

szan

ak h

angs

zere

n. Id

őnké

nt a

djun

k ne

kik

lehe

tősé

get

arra

, ho

gy a

z ös

szes

ujju

kat

vagy

az

egés

z ke

-zü

ket h

aszn

áljá

k, p

éldá

ul fe

ssen

ek a

z uj

juk-

kal,

játs

szan

ak k

ukor

ical

isztt

el, m

ásko

r pe-

dig

hasz

náljá

k cs

ak a

z eg

yik

ujju

kat,

péld

ául

ha n

edve

s ho

mok

ba v

agy

fest

ékbe

rajz

ol-

nak

min

tát.

Leg

yene

k bi

zton

ságo

san

keze

lhet

őek

a tá

rgya

k: a

kis

játé

kkés

zlet

ek, a

z ép

ítőel

e-m

ek, a

fűző

s, a

bab

aruh

ák é

s a

kollá

zsho

z ha

szná

lt an

yago

k.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Fel

fede

zik

a ké

plék

eny

anya

goka

t: üt

öget

ik, s

imog

atjá

k, b

elef

úrna

k, ö

sz-

szen

yom

ják,

fel

csip

pent

ik é

s cs

avar

-ga

tják

őket

. E

gyre

m

agab

izto

sabb

an

bánn

ak

a tá

rgya

kkal

, pé

ldáu

l m

egér

inte

nek,

el

gurít

anak

, csa

pkod

nak,

eld

obna

k, e

l-ka

pnak

vag

y el

rúgn

ak e

gy la

bdát

. V

alam

ilyen

ter

veze

tt h

atás

érd

ekéb

en

fogl

alat

osko

dnak

az

anya

gokk

al.

Egy

szer

ű es

zköz

ökke

l idé

znek

elő

vál

-to

záso

kat a

z an

yago

kban

. T

udjá

k, h

ogy

kell

bizt

onsá

gosa

n sz

állí-

tani

és

táro

lni a

z es

zköz

öket

. K

özve

tlen

felü

gyel

et n

élkü

l is

beta

rta-

nak

néhá

ny b

izto

nság

i elő

írást

. h

aszn

álja

nak

sokf

éle

kise

bb é

s na

-gy

obb

eszk

özt.

Bán

jana

k bi

zton

ságo

san

és e

gyre

ma-

gabi

ztos

abba

n a

szer

szám

okka

l, ép

í-tő

elem

ekke

l, ké

plék

eny

anya

gokk

al.

Mel

yik

kezü

kkel

sze

retik

a g

yere

kek

felv

enni

a r

uháj

ukat

vag

y az

ecs

e-te

t fog

ni.

Hog

yan

ügye

sedn

ek a

labd

aját

ékba

n. M

ilyen

játé

kokh

oz té

rnek

vis

sza,

ho-

gyan

mut

atjá

k ki

, hog

y ér

dekl

ik ő

ket

a kü

lönf

éle

eszk

özök

és

anya

gok.

Hog

yan

fede

zik

fel a

z an

yago

kat,

és

hogy

an b

ánna

k ve

lük.

Mily

en e

szkö

zöke

t ha

szná

lnak

, hog

y el

érje

nek

vala

mily

en h

atás

t. M

iből

lát

szik

, ho

gy ü

gyel

nek

a be

-re

ndez

és

bizt

onsá

gos

hasz

nála

tá-

ra, p

éldá

ul ú

gy v

iszi

k a

szék

et, h

ogy

a lá

bai v

égig

a fö

ld fe

lé m

utat

nak.

Hog

yan

hasz

náljá

k ké

szsé

geik

et,

amik

or e

lkés

zíte

nek

vala

mit

a já

ték-

hoz,

vag

y aj

ándé

kot

kész

ítene

k eg

y ba

rátju

knak

.

Ösz

tönö

zzük

a g

yere

keke

t nag

y ka

r- é

s ké

zmoz

dula

tokr

a, é

s ol

yan

tevé

keny

-sé

gekr

e, a

mel

yek

erős

ítik

a ke

züke

t, és

az

ujja

ikat

, pél

dául

dob

jana

k és

kap

ja-

nak

el d

olgo

kat.

Mut

assu

k be

a gy

erek

ekne

k a ké

zügy

es-

ségg

el k

apcs

olat

os c

sele

kvés

t ki

feje

ző

és tá

rgya

kat l

eíró

szó

kinc

set,

és b

iztas

-su

k ők

et a

z ol

yan

szav

ak h

aszn

álat

ára,

m

int

az „

össz

epré

sel”,

„m

egbö

k”,

„he-

gyes

”, „s

elym

es” é

s „da

rabo

s”.

Mag

yará

zzuk

el n

ekik

, és

érte

ssük

meg

ve

lük,

mié

rt fo

ntos

sze

mpo

nt a

bizt

on-

ság

az e

szkö

zök,

ber

ende

zése

k és a

nya-

gok

hasz

nála

táná

l, és

legy

enek

éss

ze-

rű sz

abál

yok,

am

elye

ket m

inde

nki k

övet

. H

a sz

üksé

ges,

tan

ítsun

k m

eg k

észs

é-ge

ket,

és a

djun

k a

gyer

ekek

nek

lehe

tő-

sége

t a g

yako

rlásu

kra.

Taní

tsuk

meg

a g

yere

kekn

ek a

z esz

közö

k és

any

agok

bizt

onsá

gos h

aszn

álat

át.

Bes

zéljü

k m

eg a

gye

reke

kkel

, mit

csi-

náln

ak, h

ogya

n te

rvez

ik m

eg, m

i az,

am

i jó

l sik

erül

t, és

mit

fogn

ak m

áské

pp c

si-

náln

i legk

özel

ebb.

Leg

yen

sok

balk

ezes

es

zköz

, el

sőso

r-ba

n ol

ló, a

zokn

ak a

gye

reke

knek

, aki

knek

sz

üksé

gük

van

rá.

Leg

yen

sokf

éle

anya

g, p

éldá

ul a

gyag

, am

i a

kezü

k ha

szná

latá

ra ö

sztö

nzi a

gye

reke

ket.

Hoz

zunk

be

külö

nböz

ő es

zköz

öket

, tec

h-ni

káka

t és

any

agok

at, h

a a

rend

elke

zés-

re á

lló e

szkö

zökk

el n

em le

het a

kív

ánt h

a-tá

st e

lérn

i. A

djun

k a

játé

khoz

és

a m

egfig

yelé

sekh

ez

csip

esze

ket,

fogó

kat é

s ki

s la

páto

kat.

Leg

yen

sokf

éle,

kül

önbö

ző a

nyag

ú ép

ítő-

játé

k fá

ból,

gum

iból

, m

űany

agbó

l, vá

lto-

zato

s, pé

ldáu

l cs

avar

os,

mág

nese

s, eg

y-m

ásba

csú

szta

that

ó va

gy ö

ssze

nyom

ható

ille

szté

sekk

el.


eszk

özha

szná

lat

72

6. kreAtív fejlődés

elvárások:A gyerekek kíváncsiságának, felfedezéseiknek és játékának tá-mogatásával kreativitásuk fejlődését segítjük elő. Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy sokféle művészi, zenés, mozgásos vagy a képzelőerőt megmozgató tevékenységben, szerepjá-tékban, a matematikán és a tervezésen keresztül vagy a tech-nika használatával megosszák másokkal gondolataikat, ötlete-iket és érzéseiket.

A gyerekek kreatív fejlődése: A kreativitás azt jelenti, hogy kockázatot vállalunk, és ösz-szekapcsolunk dolgokat. A kreativitás szoros összefüggés-ben áll a játékkal. A kreativitás akkor mutatkozik meg, amikor a gyerekek kez-denek elmélyülni a tevékenységekben. Mozgásban, tárgyak készítésében, átalakításában vagy mintha-játékban fejezik ki magukat, mindehhez pedig különféle anyagokat és eszközö-ket használnak: zsírkrétát, festéket, ollót, szavakat, hangokat, mozgást, kellékeket.

A kreativitás azt jelenti, hogy a gyerekek saját kezdeménye-zésre tanulnak, választanak és hoznak döntéseket. A gyerekek egyéni módon reagálnak arra, amit látnak, halla-nak és érzékeikkel tapasztalnak. Egyedi és értékes az, ahogy megmutatják tapasztalataikat. Kreativitásuk lehetővé teszi különböző folyamatok, anyagok megvizsgálását, és ezek eredményeképp új dolgok létrehozását.


Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy a gyerekek a legjobb feltételeket kapják a tanuláshoz és fejlődéshez a kreatív fejlődés terén:

Pozitív kapcsolatok: Gondoskodjunk arról, hogy a gyerekek biztonságban érez-zék magukat, hogy próbálkozhassanak, kalandozhassanak, és új dolgokat fedezhessenek fel. Értékeljük a gyerekek saját teljesítményét és ötleteit, és ne várjuk el, hogy valaki más rajzát, táncmozdulatait vagy mo-delljét utánozzák. Teremtsünk a gyerekeknek lehetőséget arra, hogy művészek vagy más kreatív felnőttek mellett dolgozzanak, így közvet-lenül láthatják, hogyan lehet az elképzeléseket megfogal-mazni és elmondani, és milyen sokféleképpen lehet bánni a különféle anyagokkal és technikákkal. Fogadjuk el a gyerekek sajátos reakcióit bizonyos művészeti formákkal és ábrázolási módokkal kapcsolatban.

Támogató környezet: A környezet legyen inspiráló, és értékeljük a kreativitást, az eredetiséget és a kifejezőerőt. Hozzunk be tárgyakat, forrásanyagokat különböző kultú-rákból, hogy új ötleteket adjunk, és különféle gondolkodás-módokat hívjunk életre. A látássérült gyerekek számára teremtsünk lehetőséget a tárgyakkal, anyagokkal, terekkel és mozdulatokkal való fizi-kai kapcsolatteremtésre. A hallássérült gyerekeknek adjunk lehetőséget arra, hogy a hangot a hangszerrel vagy más hangforrással való fizikai érintkezés révén tapasztalják meg. Azokat a gyerekeket, akik hanggal nem tudnak kommunikálni, biztassuk arra, hogy reagáljanak a zenére gesztusokkal vagy más módokon.

Fejlődés és tanulás: Mutassunk a gyerekeknek változatos élményforrásokat és elfoglaltságokat, amelyekre több érzékükkel is reagálhatnak.

Adjunk a gyerekeknek elegendő időt ahhoz, hogy megvizs-gáljanak és továbbgondoljanak különböző elképzeléseket, és ötleteiket beépítsék munkájukba. Adjunk a gyerekeknek lehetőséget arra, hogy sokféle ábrá-zolási formában mutathassák be elképzeléseiket.

Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés

73Fejlődés és tanulás Kreatív fejlődés

kre

ativ

itás

– f

ogék

onys

ág a

z él

mén

yekr

e, a

gon

dola

tok

meg

form

álás

a és

kif

ejez

ése

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 M

ozdu

lato

k és

érz

éksz

erve

ik s

egíts

é-gé

vel

tere

mte

nek

kapc

sola

tot

a kö

r-ny

ezet

ükke

l.

Az

ujja

k, a

kar

ok é

s a

test

moz

gásá

ban

meg

nyilv

ánul

ó ér

zele

mki

feje

zése

ket.

Gye

ngéd

érin

tése

kkel

játs

szun

k a

cse-

csem

őkke

l „K

erek

ecsk

e-go

mbo

cská

t”

vagy

„Süt

i, süt

i pog

ácsá

t”.

Leg

yene

k a

körn

yeze

tükb

en o

lyan

an

yago

k, m

elye

k ga

zdag

ítják

a c

se-

csem

ők

érzé

ksze

rvi

tapa

szta

lata

it,

péld

ául p

uha

játé

kok,

sel

yem

kend

ők,

pom

pom

ok.

8-2

0

Rea

gáln

ak a

rra,

am

it lá

tnak

, hal

lana

k,

szag

láss

al v

agy

tapi

ntás

sal é

rezn

ek.

Mel

yek

a cs

ecse

mők

ked

venc

any

agai

, ze

néi,

mily

en fé

nyek

et é

s illa

toka

t, íz

eket

sz

eret

nek.

Leg

yen

egy

nyug

alm

as,

kelle

mes

en

meg

vilá

gíto

tt s

zoba

vag

y sa

rok,

aho

l ha

lk z

ene

szól

, és

a gy

erek

ek rö

vid

pi-

henő

ket t

arth

atna

k az

inge

rgaz

dag

él-

mén

yek

közö

tt.

Var

iálju

k a

szen

zoro

s él

mén

yeke

t, pé

ldáu

l teg

yünk

ki f

űsze

rnöv

énye

k-ke

l – b

azsa

likom

mal

, pet

rezs

elye

m-

mel

, zs

ályá

val

– t

öltö

tt t

üllz

acsk

ó-ka

t, ho

gy n

yom

kodh

assá

k és

elk

ap-

hass

ák ő

ket.

16-2

6

Tes

tmoz

gáss

al é

s ha

ngok

kal f

ejez

ik k

i m

aguk

at.

A j

áték

vis

szat

érő

elem

ein

kere

sztü

l te

szne

k fe

lfede

zése

ket.

Hog

yan

ism

étel

getn

ek a

kisg

yere

kek c

se-

lekv

ések

et, v

agy

dúdo

lnak

kis

dal

lam

okat

, m

iköz

ben

felm

ászn

ak a

lépc

sőn,

vag

y fe

l-le

lépe

getn

ek e

gy z

sám

olyo

n.

Eng

edjü

k, h

ogy

a gy

erek

ek k

iala

kíts

ák

a m

aguk

rend

szer

ét a

játé

kban

, pél

dául

am

ikor

a h

omok

ozób

a sz

állít

ják

az é

pí-

tőko

ckák

at.

Mut

assu

nk a

gye

reke

knek

kön

nyű

függ

önyö

ket,

egés

zala

kos

tükr

öket

és

nag

y já

tékd

oboz

okat

, aho

l elb

új-

hatn

ak,

kuku

cská

lhat

nak

és m

ász-

kálh

atna

k.

22

-36

Ig

yeke

znek

ért

elm

et ta

láln

i abb

an, a

mit

látn

ak, h

alla

nak,

sza

glás

sal v

agy

tapi

n-tá

ssal

érz

ékel

nek.

Kez

dik

az á

bráz

olás

i mód

okat

kom

mu-

niká

ciós

esz

közk

ént h

aszn

álni

.

A s

zójá

téko

kat,

jele

ket,

test

besz

édet

és

gesz

tuso

kat,

amel

yekk

el a

kis

gyer

ekek

az

élm

énye

ikre

rea

gáln

ak. P

éldá

ul le

het,

hogy

fel-

le u

grál

nak,

ha

izga

tott

ak, v

agy

berr

egve

kör

özne

k, h

a be

leél

ik m

aguk

at

vala

mib

e.

Seg

ítsün

k,

hogy

m

aguk

is

ér

téke

l-jé

k kr

eatív

m

egny

ilván

ulás

aika

t úg

y,

hogy

érd

eklő

dve

figye

ljük,

hog

yan

mo-

zogn

ak, é

s ho

gy fe

jezi

k ki

a k

ülön

böző

ha

ngul

atai

kat.

Adj

unk

a gy

erek

ekne

k ke

lléke

ket,

péld

ául k

is z

ászl

ókat

, am

elye

ket

ör-

vény

lő

moz

dula

tokk

al

leng

ethe

t-ne

k, v

agy

tegy

ünk

ki fé

nylő

forg

ókat

, m

ondj

uk k

isel

ejte

zett

CD

-ket

a fá

kra,

ho

gy a

szé

l moz

gass

a ők

et.

30-5

0

A n

yelv

és

más

kom

mun

ikác

iós

form

ák

segí

tség

ével

osz

tják

meg

alk

otás

aika

t, va

gy j

elzi

k sz

emél

yes

elég

edet

tség

ü-ke

t vag

y fru

sztr

áció

juka

t. T

öbb

érzé

k és

sok

féle

moz

dula

t se

gít-

ségé

vel t

eszn

ek fe

lfede

zése

ket é

s sz

e-re

znek

tapa

szta

lato

kat.

Zen

e, t

ánc,

fes

tés

és m

ás t

echn

ikák

, va

lam

int

szav

ak s

egíts

égév

el ra

gadj

ák

meg

az

élm

énye

ket é

s be

nyom

ások

at.

Már

van

nak

kedv

enc

kife

jezé

si fo

rmái

k.

Hog

yan

raga

dják

meg

élm

énye

iket

, pél

-dá

ul, a

mik

or n

agy

piro

s pa

pírla

poka

t ke

-re

snek

a s

zárn

yakh

oz, m

iutá

n a

katic

ákat

fig

yelté

k a

kert

ben.

Hog

yan

fede

zik

fel a

gye

reke

k az

any

a-go

kat é

s az

t, ho

gy m

ilyen

hat

ások

at tu

d-na

k el

érni

, pél

dául

, ha

körb

efor

ogva

sá-

lakk

al v

agy

zász

lócs

kákk

al ö

rvén

ylő

vo-

nala

kat r

ajzo

lnak

a le

vegő

be.

Adj

unk

a gy

erek

ekne

k m

egfe

lelő

any

a-go

kat

és g

azda

gíts

uk a

gon

dolk

odá-

suka

t azz

al, h

ogy

rész

t ves

zünk

a já

té-

kukb

an, é

s m

egfo

ntol

tan,

sza

bato

san

kérd

ezün

k. B

átor

ítsuk

őke

t élm

énye

ik e

lmes

élés

ére.

Fig

yeljü

k ér

dekl

ődve

re

akci

óika

t, fi-

gyel

jük

és h

allg

assu

k m

eg ő

ket,

mik

öz-

ben

tevé

keny

kedn

ek.

Biz

tosí

tsun

k el

egen

dő id

őt a

gye

re-

kekn

ek g

ondo

lata

ik, e

lkép

zelé

seik

és

érzé

seik

vál

toza

tos

kife

jezé

sére

, pél

-dá

ul s

zere

pját

ékba

n, f

esté

ssel

vag

y úg

y, h

ogy

a ze

nére

reag

álna

k. B

izta

ssuk

a g

yere

keke

t ar

ra,

hogy

be

szél

jék

meg

és

élve

zzék

a t

erm

é-sz

et é

s a

körn

yeze

tük

szép

sége

it.

7574

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Bes

zéln

ek a

sze

mél

yes

szán

déka

ikró

l, el

mon

dják

, mit

prób

álta

k cs

inál

ni.

Vál

aszo

lnak

a k

érdé

sekr

e és

meg

jegy

-zé

sekr

e, p

árbe

széd

et f

olya

tatn

ak a

z al

kotá

saik

ról.

Öss

zeha

sonl

ításo

kat

tesz

nek,

és

új

ka

pcso

lato

kat h

ozna

k lé

tre.

Rea

gálja

nak

sokf

éle

mód

on

arra

, am

it lá

tnak

, hal

lana

k, é

rezn

ek, s

zag-

lás

vagy

tapi

ntás

útj

án é

rzék

elne

k. F

ejez

zék

ki é

s kö

zöljé

k el

képz

elés

ei-

ket,

gond

olat

aika

t, ér

zése

iket

egy

re

több

any

ag,

a m

egfe

lelő

esz

közö

k,

fant

ázia

játé

k és

sze

repj

áték

, m

oz-

gás,

terv

ezés

és

kész

ítés,

és

egy

sor

dal é

s ha

ngsz

er s

egíts

égév

el.

Mily

en k

apcs

olat

okat

ter

emte

nek

a gy

e-re

kek,

am

ikor

a k

ülön

böző

tap

aszt

alat

ok-

ra re

agál

nak,

pél

dául

ha

egyi

kükn

ek e

szé-

be ju

t, ho

gy k

arác

sony

kor f

ázot

t, és

a s

zí-ne

s fé

nyek

látt

án o

lyan

tánc

moz

dula

toka

t te

sz, m

int a

kar

ácso

nyi g

yert

yák

láng

ja.

Hog

yan

foga

dják

az

új t

apas

ztal

atok

at,

és

hány

féle

képp

en

reag

álna

k ha

son-

ló é

lmén

yekr

e, p

éldá

ul le

het,

hogy

val

aki

egyi

k na

p kö

rbe-

körb

e sz

alad

és

ritm

iku-

san

moz

gatja

a ka

rját,

ha v

onat

ot lá

t vag

y ha

ll, va

gy „v

onat

, von

at!”

felk

iáltá

ssal

so-

káig

fut,

min

tha

utol

aka

rná

érni

, más

kor

pedi

g in

kább

lera

jzol

ja, l

efes

ti va

gy a

vo-

nat e

rejé

t dem

onst

rálja

. H

ogya

n te

rvez

nek

és a

lkot

nak

sajá

t ötle

-te

ik fe

lhas

znál

ásáv

al v

agy

más

ok ö

tlete

i-ne

k a

tová

bbgo

ndol

ásáv

al.

Seg

ítsün

k ki

nyilv

áníta

ni v

élem

ényü

ket,

ism

erte

ssük

meg

őke

t a

„tet

szik

/nem

te

tszi

k/jo

bban

tet

szik

” és

„sz

erin

tem

” ki

feje

zése

k ha

szná

latá

val.

Fig

yeljü

k a

gyer

ekek

érd

eklő

désé

nek

válto

zásá

t, és

azt

, aho

gy a

z él

mén

yek-

re r

eagá

lnak

, ha

vidá

mak

, szo

mor

úak,

va

gy h

a tű

nődn

ek.

Mut

assu

nk

a gy

erek

ekne

k ol

yan

nyel

vi e

lem

eket

, am

elye

kkel

nag

yobb

m

élys

égbe

n és

rés

zlet

essé

ggel

be-

szél

hetn

ek é

lmén

yeik

ről.

Mut

assu

nk

a gy

erek

ekne

k pé

ldá-

kat

arra

, aho

gy m

ások

meg

élté

k az

él

mén

yeik

et,

besz

élge

ssün

k ve

lük

ezek

ről a

pél

dákr

ól, é

s se

gíts

ünk

ne-

kik

kapc

soló

dási

pon

toka

t és

öss

ze-

függ

ések

et ta

láln

i. Ta

rtsu

nk é

s sz

erez

zünk

be

min

denf

éle

eszk

özt

és a

nyag

ot, h

ogy

a gy

erek

ek

mag

uk d

önth

essé

k el

, hog

yan

akar

ják

meg

foga

lmaz

ni e

lkép

zelé

seik

et.

kre

ativ

itás

– f

ogék

onys

ág a

z él

mén

yekr

e, a

gon

dola

tok

meg

form

álás

a és

kif

ejez

ése


7574

A k

ifej

ezés

i for

mák

és

az a

nyag

ok f

elfe

dezé

se

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 V

élet

lenü

l fed

ezik

fel,

hogy

val

ami-

ben

nyom

ot tu

dnak

hag

yni, p

éldá

ul

amik

or a

kib

orul

t nar

ancs

lébe

toljá

k az

ujju

kat,

és a

tócs

a át

alak

ul.

Hog

yan

reag

álna

k a c

secs

emők

, am

ikor m

eg-

fogn

ak v

agy

meg

tapo

gatn

ak v

alam

it, p

éldá

ul

mel

eg te

jet,

vagy

egy

bol

yhos

játé

kot.

Bes

zéljü

nk

a cs

ecse

mők

nek

a kü

lönb

öző

anya

gok

tapi

ntás

áról

, hog

y hi

dege

k va

gy m

e-le

gek,

sim

ák v

agy

puhá

k.

Tegy

ük e

gy k

osár

ba a

zoka

t a

játé

koka

t, am

elye

ket

a gy

ere-

kek

szer

etne

k vi

zsgá

lgat

ni.

Le-

het,

hogy

van

, aki

a lá

gy ta

pint

á-sú

, puh

a já

téko

kat v

agy

labd

ákat

ke

dvel

i, míg

más

ok in

kább

a z

ör-

gős,

zajo

s do

lgok

at v

álas

ztjá

k.

8-2

0

Egé

sz te

stük

kel f

edez

nek

fel s

okfé

-le

köz

eget

, és

kísé

rlete

znek

vel

ük.

Mib

en sz

eret

nek

nyom

ot h

agyn

i a g

yere

kek,

és

mily

en e

szkö

zöke

t has

znál

nak

ehhe

z. H

ogya

n ve

tik b

e eg

ész

test

üket

az

anya

gok

tanu

lmán

yozá

sa k

özbe

n.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket

arra

, hog

y fir

kálja

nak,

ny

omko

djan

ak é

s ta

poga

ssan

ak k

ülön

böző

an

yago

kat,

péld

ául f

esté

ket,

pépe

t (ku

koric

a-lis

zt é

s ví

z ke

veré

két)

, tés

ztát

, gyu

rmát

, bub

o-ré

koka

t.

Tegy

ünk

a fö

ldre

nag

y m

űany

ag

terít

őt v

agy

papí

rt, h

ogy

a gy

ere-

kek m

elle

tte

vagy

rajta

ülv

e fir

kál-

hass

anak

ráju

k, va

gy s

zéle

s m

oz-

dula

tokk

al fr

öcsk

ölhe

ssen

ek, d

o-bá

lhas

sana

k va

gy

szét

terít

hes-

sene

k ra

jtuk

fest

éket

, rag

aszt

ót,

papí

rfecn

iket é

s más

any

agok

at.

16-2

6

Épí

tőko

ckák

kal,

szín

ekke

l, je

lekk

el

kísé

rlete

znek

és

alko

tnak

. M

ilyen

mód

on i

smer

ik m

eg a

gye

reke

k a

tech

niká

kat,

és h

ogya

n kí

sérle

tezn

ek v

elük

. Fo

gadj

uk ő

szin

te ö

röm

mel

a ki

sgye

reke

k alk

o-tá

sait,

és

segí

tsün

k ne

kik,

hog

y eg

yedi

nek

és

érté

kesn

ek lá

ssák

őke

t.

Jegy

ezzü

k le

a gy

erek

ek a

lkotó

fo-

lyam

atai

nak

lépé

seit,

hog

y az

o-ka

t meg

oszt

hass

uk a

szül

őkke

l.

22

-36

K

ezdi

k ko

mbi

náln

i a m

ozdu

lato

kat,

anya

goka

t, te

chni

káka

t és

jele

ket.

Mily

en

lele

mén

yes

mód

okon

pá

rosí

tják

vagy

kev

erik

a g

yere

kek

a te

chni

káka

t, va

gy

mer

ülne

k el

val

amily

en é

lmén

yben

.

Érd

eklő

djün

k a

gyer

ekek

öt

lete

i, al

kotá

sai

iránt

, és

besz

élge

ssün

k ve

lük

arró

l, ho

gy m

it je

lent

enek

eze

k a

szám

ukra

..

Vál

assz

unk

szok

atla

n va

gy é

r-de

kes

anya

goka

t és

esz

közö

-ke

t, am

elye

k fe

lfede

zésr

e ké

sz-

tetn

ek,

péld

ául

érde

s ta

pétá

t, ra

ffiát

, zsi

nóro

kat,

átte

tsző

pa-

pírt

vag

y vi

zes

alap

ú, s

zíne

zett

ra

gasz

tót.


7776

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Kez

di é

rdek

elni

őke

t a

dolg

ok t

ex-

túrá

ja, é

s be

szél

nek

is ró

la.

Felfe

dezi

k a

szín

eket

és

kezd

enek

kü

lönb

sége

t ten

ni k

özöt

tük.

Kül

önbs

éget

tesz

nek a

pap

íron

lát-

ható

jele

k és

a fi

rka

közö

tt.

Egé

sz te

stük

kel f

edez

ik fe

l a te

xtú-

ráka

t és

a te

ret.

Meg

értik

, hog

y eg

y vo

nalla

l kör

be-

kerít

hetik

a té

r egy

rész

ét, é

s kez

dik

az íg

y ka

pott

form

ákat

tárg

yak

áb-

rázo

lásá

ra h

aszn

álni

. H

árom

dim

enzi

ós sz

erke

zete

ket a

l-ko

tnak

. K

ezde

nek

építk

ezni

, füg

gőle

gese

n és

víz

szin

tese

n pa

koljá

k eg

ymás

ra

a ko

ckák

at,

kerít

ést

kany

aríta

nak

és te

reke

t alk

otna

k.

Hog

yan

foga

dják

be

a gy

erek

ek a

kül

önbö

-ző

tex

túrá

kat,

péld

ául u

jjaik

kal t

apog

atjá

k a

bem

utat

ó tá

bla

rész

eit,

vagy

az

arcu

kat

érin

tik h

ozzá

, hog

y m

egta

pasz

taljá

k a

kü-

lönb

öző

érze

teke

t. A

gye

reke

ket e

gyre

jobb

an é

rdek

lik a

szín

ek, é

s ah

ogy

felis

mer

ik a

külö

nbsé

geke

t, eg

yre

több

-sz

ör h

aszn

áljá

k is ő

ket.

Lehe

t, ho

gy a

z eg

yik

gyer

ek s

ok s

pont

án

„spi

rál”

moz

dula

tot t

esz,

és i

lyen

ábr

ákat

raj-

zol a

pap

íron,

míg

más

ok e

gym

ás m

ozdu

la-

tait

után

ozzá

k. H

ogya

n ke

zdik

a g

yere

kek

az á

bráz

olt

tár-

gyak

at le

írni.

Mily

en m

intá

król

és

szer

keze

tekr

ől b

eszé

l-ne

k, é

s m

iket

épí

tene

k.

Tere

mts

ünk

időt

és t

eret

arr

a, h

ogy

a gy

erek

ek

utat

eng

edje

nek

kívá

ncsi

ságu

knak

, és

min

den

érzé

kükk

el m

egta

pasz

taljá

k a

körn

yeze

tüke

t. B

eszé

ljünk

nek

ik a

láto

tt k

épek

ről é

s ha

táso

król

, pé

ldáu

l a c

sillo

gó p

apírr

a ve

tülő

fény

látv

ányá

ról.

Bes

zélg

essü

nk

velü

k ar

ról,

mily

en

szín

eket

sz

eret

nek,

és

mié

rt.

Mut

assu

nk b

e és

taní

tsun

k ké

szsé

geke

t és

tech

-ni

káka

t ah

hoz,

amit

csin

álna

k, pé

ldáu

l mut

assu

k m

eg, h

ogy

lehe

t meg

előz

ni, h

ogy

lecs

öppe

njen

a

fest

ék, v

agy h

ogy l

ehet

a ko

ckák

at e

gym

ásra

rakn

i úg

y, ho

gy n

e bo

rulja

nak l

e. M

utas

sunk

nek

ik s

okfé

le z

enét

, fes

tmén

yt é

s sz

obro

t. B

iztas

suk ő

ket a

rra,

hog

y eg

y ki

csit

gond

olko

d-ja

nak a

z újo

nnan

meg

ismer

t szo

brok

ról é

s fes

t-m

énye

kről

, mie

lőtt

bes

zéln

ek v

agy

véle

mén

yt

nyilv

áníta

nak

rólu

k. Te

gyün

k ja

vasla

toka

t és

kér

dezz

ünk,

hogy

gaz

-da

gíts

uk e

lképz

elés

eike

t a

lehe

tség

es d

olgo

król

, pé

ldáu

l így:

„Vaj

on m

i tör

ténn

e, h

a…”

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek

végi

ggon

doln

i, m

it sz

eret

néne

k ké

szíte

ni,

mily

en l

épés

ei v

anna

k en

nek,

mily

en a

nyag

okat

és e

szkö

zöke

t igé

nyel

.

Mut

assu

k meg

a g

yere

kekn

ek a

zt

a sz

ókin

cset

, am

elly

el m

egfig

ye-

lése

ikrő

l és

élm

énye

ikrő

l bes

zél-

hetn

ek,

péld

ául

„sim

a”,

„érd

es”,

„szú

rós”

, „la

pos”

, „m

intá

s”,

„re-

szel

ős”,

”gör

öngy

ös”,

„puh

a” é

s „k

emén

y”.

Biz

tosí

tsun

k so

kfél

e an

yago

t, es

zköz

t és

sze

nzor

os é

lmén

yt,

hogy

a g

yere

kek

felfe

dezh

es-

sék

a sz

ínek

et, a

tex

túrá

kat

és

a te

ret.

Dok

umen

tálju

k a

foly

a-m

atot

, aho

gy a

gye

reke

k sa

ját

„műv

üket

” elk

észí

tik.

Leg

yen

egy

hely

, aho

l a f

olya

-m

atba

n lé

vő m

unká

kat

bizt

on-

ságb

an tá

rolh

atju

k.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Tanu

lmán

yozz

ák,

mi

tört

énik

, ha

ös

szek

ever

ik a

szí

neke

t. K

ivál

aszt

ják

az a

dott

cél

ra a

meg

-fe

lelő

szí

nt.

Meg

értik

, ho

gy ú

j ha

táso

k el

éré-

séhe

z ko

mbi

nálh

atjá

k a

külö

nbö-

ző te

chni

káka

t. K

ülön

féle

text

úrák

elő

állít

ásáv

al k

í-sé

rlete

znek

. É

pítm

énye

ket,

kollá

zsok

at,

fest

-m

énye

ket é

s ra

jzok

at a

lkot

nak.

Elgo

ndol

ásai

kba

beép

ítene

k ille

sz-

tése

ket,

átfe

dése

ket,

„kin

t”-e

t és

„b

ent”

-et,

kerít

ést,

rács

okat

és

nap-

szer

ű fo

rmák

at.

Kre

ativ

itásu

knak

apr

ó és

látv

ányo

s m

egny

ilván

ulás

ai e

gyar

ánt v

anna

k. F

edez

zék

fel a

szí

neke

t, te

xtúr

á-ka

t, fo

rmák

at é

s a

tere

t két

vag

y há

rom

dim

enzi

óban

.

Mily

en t

alál

ékon

yan

keve

rik a

gye

reke

k a

szín

eket

. M

ilyen

dön

tése

ket h

ozna

k a

szín

vála

sztá

skor

. H

ogya

n kí

sérle

tezn

ek ú

j hat

ások

és

text

úrák

el

őállít

ásáv

al,

péld

ául

raga

sztó

t pe

rmet

ez-

nek

a gy

apjú

ra, v

agy

fest

éktó

csák

at f

röcs

-kö

lnek

a p

apírr

a. H

ogya

n öt

vözik

kre

atív

kés

zség

eike

t a

fan-

táziá

jukk

al, h

ogy

vala

mi ú

jat

hozz

anak

lét-

re, p

éldá

ul a

mik

or ki

s csa

patb

a ve

rődv

e na

gy

építő

kock

ákka

l mut

atjá

k be

a k

ompk

iköt

ő-be

n te

tt lá

toga

tás

élm

ényé

t. H

ossz

as ta

na-

kodá

s és

egy

ezte

tés

után

egy

sor

jelzé

st é

s sz

imbó

lum

ot g

yárt

anak

, és

nyila

kkal

jelzi

k az

eg

yirá

nyú

forg

alm

i ren

det.

Elm

esél

ik a

kom

p ut

asai

nak

tört

énet

ét,

és l

atol

gatjá

k, v

ajon

od

aér-

e id

őben

az

egyi

k cs

alád

. M

ilyen

sok

féle

képp

en a

lkot

nak

és é

píte

nek

a gy

erek

ek, é

s hog

yan

tanu

lnak

viz

sgál

ódá-

saik

sor

án e

gyre

több

et a

tech

niká

król

.

Seg

ítsün

k a g

yere

kekn

ek, h

ogy m

agab

iztos

an fo

-ga

lmaz

zák m

eg e

lképz

elés

eike

t a m

aguk

mód

ján.

Bes

zéljü

nk n

ekik

arr

ól, h

ogya

n de

ríthe

tik k

i, mit

tudn

ak c

siná

lni k

ülön

böző

any

agok

kal,

és m

i tö

rtén

ik, h

a ös

szek

ever

nek

külö

nböz

ő do

lgo-

kat,

péld

ául h

omok

ot, f

esté

ket é

s fű

rész

port

. S

egíts

ünk

neki

k ki

alak

ítani

azt

a p

robl

éma-

meg

oldó

hoz

záál

lást

, am

elly

el f

elül

kere

ked-

hetn

ek a

z ak

adál

yoko

n, m

iköz

ben

a te

chni

-ká

k öt

vözé

séne

k le

hető

sége

it ku

tatjá

k. H

a jó

-na

k lá

tjuk,

adj

unk

taná

csot

, és

kíná

ljunk

fel t

o-vá

bbi e

szkö

zöke

t. Fi

gyel

mez

tess

ük ő

ket

arra

, ho

gy a

z an

yago

k tu

lajd

onsá

gai

meg

válto

znak

, pl

. ha

nem

éri

nedv

essé

g ők

et:

kisz

árad

nak,

ber

eped

ezne

k,

vagy

meg

kötn

ek. B

eszé

ljünk

arr

ól, a

mi t

örté

-ni

k, é

s vez

essü

k rá

őke

t az o

król

és a

z oko

zatr

ól

tört

énő

gond

olko

dásr

a.

Adj

unk

eszk

özök

et a

szí

nek

ke-

veré

séhe

z, t

árgy

ak ö

ssze

illesz

-té

séhe

z és

az

anya

gok

ötvö

zé-

séhe

z, é

s ha

kel

l, m

utas

suk

be a

ha

szná

latu

kat.

Mut

assu

nk a

gye

reke

knek

fad

a-ra

boka

t, kö

veke

t, sz

iklad

arab

o-ka

t, m

osza

tot,

és e

nged

jük,

hogy

m

egfo

gják

és m

egvi

zsgá

lják

őket

. A

djun

k ne

kik

lehe

tősé

get

kész

-sé

geik

alk

alm

azás

ára,

val

amin

t ar

ra, h

ogy

ábrá

zolá

sok

segí

tsé-

géve

l ism

erjé

k m

eg a

foga

lma-

kat é

s el

gond

olás

okat

. L

egye

n eg

y „le

raka

t”,

ahol

a

két-

és

háro

mdi

men

ziós

ma-

kett

eket

és

mun

káka

t eg

y id

e-ig

meg

őriz

zük,

hog

y a

gyer

ekek

to

vább

fejle

szth

essé

k,

és

újra

el

őveh

essé

k ők

et.

A k

ifej

ezés

i for

mák

és

az a

nyag

ok f

elfe

dezé

se


7776

Alk

otás

zen

ében

és

tánc

ban

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 S

okfé

le

ism

erős

ha

ngra

re

agál

-na

k, p

éldá

ul o

dafo

rdul

nak

az e

m-

beri

hang

forr

ásáh

oz.

Mily

en h

ango

kra

és z

enék

re,

péld

ául

alta

tóda

lokr

a re

agál

nak

a cs

ecse

mők

. É

neke

ljünk

cse

lekv

ésse

l kísé

rt m

ondó

ká-

kat,

péld

ául „

A fe

jem

, a v

álla

m, a

térd

em,

a bo

kám

”-at

, vag

y ta

psol

junk

, és

éne-

keljü

nk a

rról

, am

it ép

p cs

inál

unk,

pél

dául

„D

óri b

aba

öltö

zik, m

együ

nk a

ludn

i”.

Vál

assz

unk

olya

n já

téko

kat,

amel

yek

külö

n-bö

ző h

ango

kat a

dnak

, pél

dául

fahe

nger

t kis

cs

engő

vel,

vagy

síp

oló

játé

kot,

és b

eszé

l-jü

nk a

cse

csem

őkne

k a

hang

okró

l, am

elye

-ke

t hal

lana

k, a

mik

or s

zopo

gatjá

k va

gy k

éz-

be v

eszi

k ez

eket

.

8-2

0

Egé

sz t

estü

kkel

moz

ogna

k a

ked-

venc

han

gjai

kra,

pél

dául

a z

enér

e va

gy a

sza

bály

os ri

tmus

ra.

Hán

yfél

ekép

pen

moz

ogna

k a

cse-

csem

ők a

han

gokr

a, p

éldá

ul h

ason

fe

kve

a pa

dlót

ütö

getik

, m

egfe

szíti

k és

ella

zítjá

k a

lábu

kat,

vagy

kin

yitjá

k és

bec

sukj

ák a

teny

erük

et.

Utá

nozz

uk a

z is

mer

ős h

ango

kat,

pél-

dául

a h

ápog

ást,

és b

izta

ssuk

a c

secs

e-m

őt, h

ogy

kapc

soló

djon

be.

Leg

yen

sokf

éle

bábu

nk, a

mel

yek

az a

szta

-lo

n su

hanh

atna

k va

gy t

áncr

a pe

rdül

hetn

ek

a ke

zünk

ön v

alam

ilyen

élé

nk z

enér

e.

16-2

6

Kez

dene

k ze

nére

m

ozog

ni,

hall-

gatjá

k a

mon

dóká

kat

és d

alok

at,

vagy

be

is k

apcs

olód

nak.

Ha

a gy

erek

ek s

zíve

sen

hasz

náln

ak

csör

gőke

t, ko

ckák

at,

és m

ozog

nak,

ha

zen

ét h

alla

nak

vagy

a h

ango

kat

prób

álga

tják.

Hal

lgas

sunk

a g

yere

kekk

el s

okfé

le h

an-

got,

és b

eszé

ljünk

ked

venc

han

gjai

król

, da

laik

ról é

s ze

néik

ről.

Ism

erte

ssük

meg

a g

yere

kekk

el a

han

-go

k és

ritm

us l

eírá

sára

has

znál

t sz

ó-ki

ncse

t, pé

ldáu

l: „h

ango

s”

és

„hal

k”,

„gyo

rs” é

s „la

ssú”

.

Biz

tons

ágos

an k

ifesz

ített

zsi

negr

e ló

gas-

sunk

sor

ban

tárg

yaka

t, am

elye

k kü

lönf

éle

hang

okat

adn

ak, p

éldá

ul fa

dara

bot,

serp

e-ny

őket

, és

külö

nböz

ő do

lgok

kal m

egtö

ltött

m

űany

agpa

lack

okat

.

22

-36

B

ekap

csol

ódna

k ke

dven

c da

laik

én

eklé

sébe

. Ü

téss

el,

rázo

gatá

ssal

, ko

pogt

atás

-sa

l vag

y fú

jáss

al ké

pezn

ek h

ango

kat.

Érd

ekli ő

ket a

han

gsze

rek h

angz

ása.

Hog

yan

reag

álna

k a

gyer

ekek

kül

ön-

böző

dal

okra

, a tá

ncra

vag

y a

zené

re.

Seg

ítsün

k a

gyer

ekek

nek,

ha

lehe

tősé

-gü

k ny

ílik z

enét

hal

lgat

ni v

agy

tánc

ot

nézn

i, és

biz

tass

uk ő

ket,

hogy

figy

eljé

k m

eg, h

ogya

n bo

ntak

ozik

ki a

han

g és

a

moz

dula

t az

érzé

sből

és

a go

ndol

atbó

l.

Hív

junk

meg

tánc

osok

at é

s zen

észe

ket s

zín-

házi

cso

port

okbó

l, a

körn

yékr

ől v

agy

egy

köze

li is

kolá

ból,

hogy

a g

yere

kek

tapa

szta

-la

tot s

zere

zzen

ek a

z él

ő el

őadá

sokr

ól.

Von

junk

be

so

kfél

e,

külö

nböz

ő ku

lturá

lis

hátt

erű

zené

szt é

s m

esem

ondó

t, ho

gy g

az-

dagí

tsuk

a g

yere

kek

tapa

szta

lata

it és

saj

át

kultu

rális

örö

kség

ük is

kép

vise

lve

legy

en.


7978

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Élv

ezet

tel k

apcs

olód

nak b

e a

tánc

-ba

és

a kö

rjáté

kokb

a. E

l tu

dnak

éne

keln

i né

hány

ism

e-rő

s da

lt. M

aguk

ban

is é

neke

lnek

, és e

gysz

e-rű

dal

okat

talá

lnak

ki.

Elta

psol

ják

az e

gysz

erű,

ism

étlő

-dő

ritm

usok

at, é

s m

aguk

is k

italá

l-na

k ily

enek

et.

Felfe

dezi

k és

meg

tanu

lják,

hog

yan

lehe

t a h

ango

kat m

egvá

ltozt

atni

. M

ozdu

lato

kat u

táno

znak

és

alko

t-na

k a

zené

re.

Hog

yan

fede

zik

fel a

gye

reke

k a

han-

goka

t, a

dalo

kat

vagy

a m

ozgá

st.

Egy

csap

at

gyer

ek

péld

ául

zené

-ve

l és

moz

gáss

al t

anul

mán

yozh

at-

ja a

z es

őerd

ő té

máj

át:

egy

rész

ük

hang

szer

ekke

l hív

ja é

letr

e az

eső

er-

dő h

angj

át, a

több

iek

pedi

g a

dzsu

n-ge

l álla

tain

ak a

moz

gásá

t utá

nozz

ák.

Bőv

ítsük

a g

yere

kek

külö

nböz

ő ku

ltú-

rákb

ól s

zárm

azó

zene

i él

mén

yeit,

is-

mer

tess

ük m

eg ő

ket

külö

nböz

ő ha

ng-

szer

ekke

l és

stílu

sokk

al, h

ogy

kísé

rlete

-zé

sre,

utá

nzás

ra, a

zen

e él

veze

tére

és

sajá

t m

egny

ilván

ulás

aik

gazd

agítá

sára

ös

ztön

özzü

k ők

et.

Nyú

jtsun

k olya

n él

mén

yeke

t, am

elye

khez

az ö

sz-

szes

érz

éksz

ervr

e és

a m

ozgá

sra

is sz

üksé

g va

n.

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Kez

d ki

alak

ulni

saj

át d

al-

és t

ánc-

repe

rtoá

rjuk.

Felfe

dezi

k és

meg

külö

nböz

tetik

a

hang

szer

ek h

angz

ását

. K

ezde

nek

ritm

usos

an m

ozog

ni.

Ism

erjé

k fe

l és

fü

rkés

szék

ki

, ho

gyan

lehe

t a

hang

okat

meg

-vá

ltoz

tatn

i, én

ekel

jene

k fe

j-bő

l eg

ysze

rű

dalo

kat,

is

mer

-jé

k fe

l az

ism

étlő

dő h

ango

kat

és h

angs

orok

at,

és t

ársí

tsan

ak

moz

dula

toka

t a z

enéh

ez.

Am

ikor

a g

yere

kek é

rdek

lődé

ssel

fede

-zik

fel a

zen

ét, a

ritm

ust é

s a m

űvés

ze-

teke

t, pé

ldáu

l am

ikor

ten

gerr

ől s

zóló

ze

nét

hallg

atna

k, é

s m

egko

mpo

nál-

ják

sajá

t han

gfes

tmén

yüke

t. Eb

ből k

i-in

dulv

a az

tán

kaló

zhaj

ót te

rvez

nek

és

építe

nek

a sz

erep

játé

kos

saro

kban

, és

a kr

eatív

sar

okba

n ta

lált

anya

gokb

ól

kala

poka

t, zá

szló

kat é

s to

vább

i kel

lé-

keke

t gyá

rtan

ak a

játé

khoz

.

Tám

ogas

suk

a gy

erek

ek g

yara

podó

is-

mer

etei

t ar

ról,

hogy

an l

ehet

fes

tmé-

nyek

kel,

képe

kkel

, ze

néve

l és

tán

ccal

kü

lönb

öző

elké

pzel

ések

et,

gond

olat

o-ka

t és

érzé

seke

t kife

jezn

i. B

iztas

suk

őket

arra

, hog

y be

szél

jene

k a

term

észe

t sz

épsé

gérő

l és

arró

l, ho

gy a

z em

ber

fela

data

ann

ak m

egóv

ása.

Seg

ít-sü

nk a

gye

reke

knek

, hog

y eg

ymás

t is

tá-

mog

assá

k és ú

jabb

ötle

teke

t ves

sene

k fel

.

Bőv

ítsük

a g

yere

kek

tapa

szta

lata

it és

tágí

t-su

k ké

pzel

etük

et k

épek

kel,

fest

mén

yekk

el,

vers

ekke

l, zen

ével

, tán

ccal

és

tört

énet

ekke

l. B

iztos

ítsun

k ing

erek

et a

képz

elet

gazd

ag sz

ó-ra

kozá

shoz

és

alko

tásh

oz: l

egye

nek

a sz

e-re

pját

ékos

sar

okba

n ha

ngul

atte

rem

tő e

sz-

közö

k, p

éldá

ul a

z es

ő ko

pogó

han

gja

a há

z-te

tőn,

vag

y eg

y sp

otlá

mpa

, am

ely

a sz

ínpa

di

meg

vilá

gítá

sra

utal

. Teg

yünk

a k

özel

ébe

füg-

göny

öket

, jelm

ezek

et é

s ha

ngsz

erek

et.

Alk

otás

zen

ében

és

tánc

ban


7978

fejlő

dő k

épze

let

és f

antá

ziaj

áték

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

0-1

1 Ö

rüln

ek é

s m

osol

yogn

ak, h

a ol

yan

já-

téko

t lát

nak,

am

it fe

lism

erne

k. H

ogya

n ör

ül a

bab

a eg

y cs

íkos

plüs

s-m

éhec

skén

ek, v

agy

egy

szín

es k

ígyó

-na

k, am

elyi

k rec

seg,

ha

össz

enyo

mju

k.

Játs

szuk

pél

dául

azt

, hog

y el

rejtj

ük a

kí-

gyót

a h

átun

k m

ögöt

t, és

lass

an e

lőbú

j-ta

tjuk

a já

tszó

szőn

yeg

sark

ánál

.

Tart

sunk

a k

özel

ben

sokf

éle

ismer

ős já

té-

kot é

s ol

yan

tárg

yaka

t, am

elye

ket a

cse

-cs

emők

szív

esen

néz

eget

nek,

hallg

atna

k,

érin

tene

k, fo

gnak

vag

y ny

omko

dnak

.

8-2

0

Élv

ezet

tel

prod

ukál

nak

spon

tán

han-

goka

t és

moz

dula

toka

t. H

ogya

n ka

pcso

lódi

k be

a

kisb

a-ba

, pél

dául

a fe

jét m

ozga

tva,

vag

y a

hang

okat

utá

nozv

a, h

a az

t mon

djuk

: „U

gato

tt a

kut

ya, v

au-v

au!”

Mes

élés

vag

y m

inth

a-já

ték

közb

en p

ro-

duká

ljunk

eltú

lzot

t arc

kife

jezé

seke

t, ho

gy

a cs

ecse

mők

ész

reve

gyék

a t

estb

eszé

-dü

nk v

álto

zása

it.

Min

tha-

játé

k kö

zben

legy

en a

z ar

cunk

is

esz

köz.

16-2

6

Úgy

tes

znek

, min

tha

egy

tárg

y va

lam

i m

ás le

nne,

kül

önös

en, h

a a

tárg

yak

ha-

sonl

ítana

k is

val

amib

en.

Hog

yan

kezd

enek

a g

yere

kek

min

t-ha

-ját

ékba

, am

ikor

a k

ezük

ügy

ébe

kerü

l val

ami,

péld

ául ú

gy, h

ogy

egy

fako

ckát

tele

fonn

ak h

aszn

álna

k.

Mut

assu

nk v

alód

i ér

dekl

ődés

t és

kés

z-sé

ggel

kap

csol

ódju

nk b

e, h

a eg

y ki

sgye

-re

k m

inth

a-já

tékb

a ke

zd.

Leg

yen

egy

sere

g is

mer

ős tá

rgyu

nk, a

mi

a m

inde

nnap

i éle

tre

utal

, pél

dául

mag

a-zi

nok,

tex

til b

evás

árló

tásk

ák, t

elef

onok

va

gy a

mos

ás k

ellé

kei.

22

-36

K

italá

lt vi

lágo

kat

alko

tnak

min

tha-

já-

tékk

al.

A g

yere

kek

fant

ázia

játé

kát,

amel

y-bő

l meg

tudh

atju

k, m

i érd

ekli ő

ket.

Mók

ából

min

tha-

hely

zete

kben

néh

a be

-sz

éljü

nk c

send

esen

, las

san

vagy

zsö

rtö-

lődv

e a

gyer

ekek

kel.

Sze

rezz

ünk

be ú

jabb

kel

léke

ket,

péld

ául

tuni

káka

t, kö

peny

eket

vag

y tá

skák

at a

z ér

dekl

ődés

ükne

k m

egfe

lelő

en.


8180

hón

apFe

jlődé

si e

sem

énye

kn

ézd,

hal

lgas

d, je

gyez

d fe

lh

aték

ony

gyak

orla

ti m

ódsz

erek

Te

rvez

és é

s es

zköz

ök

30-5

0

Ész

reve

szik

, mit

csin

álna

k a

feln

őtte

k,

után

ozzá

k ők

et, é

s sp

ontá

n m

ódon

is

így

tesz

nek,

am

ikor

nin

cs o

tt a

feln

őtt.

A re

ndel

kezé

sre

álló

esz

közö

kkel

kel

lé-

keke

t gyá

rtan

ak a

sze

repj

áték

hoz.

Egy

sor

moz

dula

tból

kia

lakí

tana

k eg

y cs

elek

vési

repe

rtoá

rt.

Saj

át k

özve

tlen

tapa

szta

lata

ik a

lapj

án

kezd

emén

yezn

ek

fant

ázia

játé

kot

és

szer

epjá

téko

t.

Hán

yfél

e ta

pasz

tala

tot t

udna

k a

gye-

reke

k a

fant

ázia

játé

kban

elm

onda

ni.

Hán

yfél

ekép

pen

reag

álna

k a

tör-

téne

tekr

e, a

gon

dola

tokr

a és

saj

át

élet

tapa

szta

lata

ikra

.

Biz

tass

uk a

gye

reke

ket

lele

mén

yess

égre

, id

őnké

nt n

yújts

unk

tám

ogat

ást é

s ad

junk

ta

nács

ot, v

alam

int

gond

osko

djun

k ol

yan

élm

énye

kről

, am

elye

k fe

nnta

rtjá

k az

ér-

dekl

ődés

üket

, hog

y se

gíts

ük ő

ket

a ké

p-ze

lt vi

lágo

kba

tett

kal

ando

zása

ikba

n. M

esél

jünk

a g

yere

kek

élm

énye

i ala

pján

és

olya

n em

bere

kről

, he

lyek

ről,

amel

yeke

t jó

l ism

erne

k.

Indí

tsun

k el

egy

tör

téne

tet

úgy,

hog

y eg

y el

képz

elt

esem

ényt

mes

élün

k el

, pé

ldáu

l: „E

z a

mac

i a p

ostá

val j

ött.

Egy

levé

l va

n a

dzse

kijé

re t

űzve

, és

az

áll

benn

e: „

Kérle

k, v

isel

d go

ndjá

t a

mac

i-na

k.” G

ondo

skod

nunk

kel

l ról

a itt

a s

zo-

bába

n. H

ogy

csin

álju

k?”

40

-60

+

kor

ai t

anul

ási

célo

k

Cse

lekm

ényt

vag

y tö

rtén

etet

épí

tene

k be

a já

téku

kba.

Egy

ütt

játs

zana

k a

több

iekk

el,

akik

ug

yana

zt a

tém

át v

álas

ztot

ták.

Egy

cso

port

tagj

akén

t, eg

yütt

műk

ödve

já

tsza

nak

el e

gy tö

rtén

etet

. h

aszn

áljá

k a

képz

elet

üket

az

alko

-tá

sban

és

a te

rvez

ésbe

n, z

enéb

en,

tánc

ban,

fan

tázi

a- é

s sz

erep

játé

-ko

kban

és

a tö

rtén

etm

esél

ésbe

n.

Hog

yan

fejlő

dnek

a

tört

énet

ek

a gy

erek

ek já

téká

ban,

pél

dául

aho

gy

„úsz

ni”

men

nek

a „B

alat

onho

z”, é

s to

vább

szöv

ik a

tört

énet

et, e

gy h

ab-

leán

nyal

tal

álko

znak

, és

min

denf

éle

kala

ndok

on m

enne

k ke

resz

tül.

Ne

fele

djük

, ho

gy a

fan

tázi

aját

ék ö

sz-

szef

üggé

sben

van

azz

al, h

ogy

a gy

erek

ek

hogy

an tu

dják

a tö

rtén

etek

et k

idol

gozn

i. G

ondo

san

tám

ogas

suk

a bá

tort

alan

abb

gyer

ekek

et is

. M

utas

sunk

pél

dáka

t a

leíró

nye

lvre

, hog

y se

gíts

ünk

neki

k (p

éldá

ul „z

izeg

”, „s

urra

n”).

Leg

yene

k ho

zzáf

érhe

tőek

az

eszk

özök

, ho

gy a

gye

reke

k m

ég a

kkor

elk

épze

l-he

ssék

és

kibo

ntak

ozta

thas

sák

terv

ei-

ket

és ö

tlete

iket

, am

ikor

fris

sek

és fo

n-to

sak

a sz

ámuk

ra.

A s

zobá

ban

és a

sza

badb

an i

s bi

zto-

síts

unk

lehe

tősé

geke

t, és

gon

dolju

nk a

gy

erek

ek e

ltérő

érd

eklő

désé

re, p

éldá

ul

ha é

pítő

műh

elyb

en z

ajlik

a s

zere

pját

ék,

mes

éljü

nk é

píté

ssel

és

javí

táss

al k

ap-

csol

atos

tört

énet

eket

.

fejlő

dő k

épze

let

és f

antá

ziaj

áték


82

Anya-gyerek kapcsolatAz anya iránti ragaszkodás biológiai szükségletből fakad. Az anya a legfontosabb ember a környezetben, mert a gyerek szükségleteihez kötött (táplálék, ápolás, biztonság), az őneki szóló kapcsolat és érdeklődés tevődik át fokozatosan a kör-nyezet más személyeire, elsősorban a családtagokra.Az anya nem szükségszerűen a biológiai anya. Az anya szerepét be-töltheti más is, és akkor az anyai jellegű kötődést ő kapja a gyerektől.Az első hónapok szoros anya-gyerek kapcsolata fontos, de már né-hány hónapos kortól előnyös, ha a gyereknek több családi kapcsola-ta is kialakul. Így ugyanis az anya jelenlétének és eltávozásának vál-tozásaira nem lesz annyira érzékeny, nem függ annyira az anyjától.

dokumentációs rendszerA Biztos Kezdet Gyerekházak számára kidolgozott elektronikus rendszer. Kialakításában a napi munkavégzés során keletkező, vagy az ahhoz szükséges információk rögzítésén túl figyelembe vettük az adatvédelmi szabályokat is. A dokumentációs rendszer a minőségi munkavégzés kereteit is megteremti. Részét képezik a gyerekekre vonatkozó adatok, a gyerekekkel végzett szakmai munka részletei (pl. állapotfelmérések) és a belső munka értékelése.

Integráció A nevelés-oktatásban megvalósuló integráció a speciális nevelé-si szükségletű gyerekek beilleszkedését jelenti a többségi nevelési- oktatási intézményt látogató gyerekek, fiatalok közé – legyen az óvoda, általános iskola, közép- vagy felsőfokú intézmény. Az integráció szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biz-tosításával abban az értelemben, hogy mindenki számára nyitot-tá teszi a nevelési-oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára és az esetleg tapasztalható nagyon eltérő ké-pességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságúig.

Inklúzió (befogadás) Tágabb értelemben valamennyi személynek egy közös folya-matba történő bevonását értjük rajta, függetlenül attól, hogy miben állnak különlegességeik, legyenek azok nyelviek, kultu-rálisak vagy testiek, pszichikusak, szociálisak vagy értelmiek.Az inklúzió elkerüli az elkülönítést. Az épeket és az eltérő szük-ségletűeket nem tekinti külön résznek. Először az egységet, az egészet látja, a különbözőségekről és a segítség módjairól az-tán beszélhetünk. Eszerint minden gyereknek joga van a ta-nuláshoz, ezért többségi iskolában van a helye, ahova be kell vinni a speciális szolgáltatásokat. Az ingergazdag környezet, a társak és tevékenységek sokszínűsége még a legsúlyosabban sérült gyerekek számára is fejlesztően hat.

E szemlélet nem követeli meg az együtt haladást. A nevelést, oktatást ennek megfelelően szervezi, alapelv a gyerek szük-ségleteihez való igazodás. Az egységes tervezés, differenciált tevékenységre ad lehetőséget

Korai tanulás A korai tanulás folyamata szorosan kapcsolódik a fejlődés-hez. A korai tanulási folyamatok a közvetlen tapasztaláshoz kötődnek, elválaszthatatlanul a gyerek aktivitásától. A gyere-kek születésük pillanatától tanulnak. A korai tanulás motivált – a gyerek számára érdekes – helyzetekben zajlik.

Korai tanulási célok Olyan fejlődési mérföldkövek, készségek, ismeretek összessége, amelyeket a legtöbb gyerek elér az 5. életév végéig. Kézikönyvünkben a fejlődési táblák végén, ki-emelve olvashatók.

Kötődés A csecsemők és a kisgyerekek aktívan keresik a szoros kapcso-latot szüleikkel és más személyekkel, akik közvetlenül gondos-kodnak róluk. A biztonságos korai kötődés a későbbi mély érzel-mi kapcsolatok alapja. Az önmagát biztonságban érző gyerek ké-pes teljes nyitottságával a külvilág felé fordulni, és azt felfedezni.

MegfigyelőlapA Biztos Kezdet Gyerekházak dokumentációs rendszerének része. A gyerek életkorának megfelelő sávban hat fejlődési terüle-ten megadott szempontok szerint értékeli a gyerek fejlettségét. A Megfigyelőlap eredménye rögzíti a gyerek aktuális fejlettségi ál-lapotát, kijelöli a következő fejlődési lépést, és ennek segítségével a tennivalók körét is. A Megfigyelőlap használata az eltérő fejlődé-sű gyerekek speciális szükségleteire is ráirányítja a munkatársak fi-gyelmét. A Megfigyelőlap szerkezete és eredményei szempontokat adnak a szülővel a gyerek fejlődéséről folytatott beszélgetéshez.

Reziliencia (ellenállóképesség) A gyerekek rendelkeznek olyan belső erőforrásokkal, amelyek védik, támogatják fejlődésüket még nehéz körülmények között is. Ez a bel-ső erőforrás nagyrészt a gyereket körülvevő felnőttek figyelméből, gondoskodásából táplálkozik, abból a tudatból, hogy a gyerek érzi, léte fontos a világban. Forrása a biztonság és a valakihez tartozás át-élése egy fontos emberi kapcsolatban. Hozzájárulnak azok az élmé-nyek is, amelyek révén a gyerek értékesnek és kompetensnek élheti meg magát. Mindemellett az ellenállóképesség fontos alkotóeleme a saját képességek reális észlelése és a gyereket körülvevő események feletti – életkornak megfelelő mértékű – kontroll élménye is.

A fontosabb fogalmak magyarázata

A FONTOSABB FOGALMAK MAGYARÁZATA

83

Saját gondozó Az a munkatárs, akivel a gyerek többet van együtt, mint a töb-bi felnőttel. Ez a felnőtt a napi rendszerességű, szoros szemé-lyes interakciók során kiemelt érdeklődést tanúsít a gyerek iránt. A saját gondozó segíthet a kisgyereknek a szülőtől való elválás okozta szorongás leküzdésében.

Sajátos nevelési igényű gyerekAz a gyerek (tanuló), aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapjána) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogya-

tékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

Szakember Bármilyen felnőtt, aki a Biztos Kezdet Gyerekházban a gye-rekekkel dolgozik. Végzettségüket tekintve lehetnek szociális munkások, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, gyerek-védelmi-, egészségügyi szakemberek, gyerekgondozók.

Szakértői vélemény (sajátos nevelési igényt megállapító dokumentum)A sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása a megyei és országos szakértői bizottságok feladata. Országos szakértői és rehabilitációs feladatok:a) hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat;b) látás-, értelem- és személyiségvizsgálat;c) mozgás-, értelem- és személyiségvizsgálat;d) beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálat.

Fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és re-habilitációs feladatok:a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása,b) az autizmus megállapítása vagy kizárása gyermek- és ifjú-

ságpszichiátriai szakorvosi vizsgálat lefolytatásával,c) megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének

– organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezet-hető – tartós és súlyos rendellenességének megállapítása vagy kizárása gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat lefolytatásával.

A szakértői és rehabilitációs bizottságnál a sajátos nevelési igény fennállásának vizsgálata a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul. Szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti.A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyereke a korai fejlesztésben és gondozásban részt vehet, tankötelezettségének, illetve a fejlesztő felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül.

Szakvélemény A beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendelle-nességgel küzdő gyerek esetén a szakvéleményt kiállító szerv a nevelési tanácsadó; a nevelési tanácsadó jogosult továb-bá vizsgálni az iskolába lépéshez szükséges feltételek meglé- tét annál a gyereknél, aki nem járt óvodába.

A fontosabb fogalmak magyarázata

Kiadja a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest 20101134 Budapest, Tüzér u. 33–35.www.szmi.hu

Felelős kiadó: dr. Simonyi Ágnes főigazgató

Arculat, tördelés, nyomás: Factory Creative Studio Kft.www.factory.co.huCím: 6723 Szeged, József Attila sugárút 55.Felelős vezető: Fábián Zsolt

a koragyermekkori fejlődés megalapozásamek.oszk.hu/18000/18001/18001.pdfszakmai vezető:...

Documents