A klímaváltozás és hatásaiA klímaváltozás és hatásai (Halász László előadásai alapján!)(Halász László előadásai alapján!)

Budapest, 2008. november 17.Budapest, 2008. november 17.

Solymosi József DSc: Solymosi József DSc:

ZRÍNYI MIKLÓS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMNEMZETVÉDELMI EGYETEM

Katonai Műszaki Doktori IskolaKatonai Műszaki Doktori Iskola

Klímaváltozás, klíma modellek

Kat. II. 9. előadás

A megfigyelések eredményei

A megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy:

• a globális átlaghőmérséklet növekszik,

• az óceánok vízhőmérséklete nő,

• a jéggel és hóval borított területek nagysága csökken,

• a tengerek vízszintje emelkedik

IPCC 2007 évi jelentése

A megfigyelt változások

Gobális átlaghőmérséklet

Globális átlagos tenger szint

Az északi félteke hóval borítottsága

ÜVEGHÁZGÁZOK ÉS AEROSZOLOKaz elmúlt 1000 évben

szén-dioxid

metán

dinitrogén-oxid kén

Az elmúlt 150 év

A nagy kérdés: mi okozza a hőmérsékleti változásokat?

Tények:• Üvegházgázok koncentrációja növekszik• Ha a koncentráció növekszik, az melegedést okoz

Bizonytalanság:• A természetes és a mesterséges változások aránya

"Nagy valószínűséggel" az emberi tevékenység a felelős a klímaváltozásokért - állítja jelentésében az IPCC.

2100-1,8-4 Celsius fokos hőmérsékletemelkedés valószínű, de 1,1-6,4 Celsius fokos lehetséges;

- a tengerszint nagy valószínűséggel 28-43 cm-t emelkedik;- a század második felében eltűnik a sarki jellegű tenger;- megnő a hőhullámok kialakulásának valószínűsége;- hevesebb trópusi viharokra lehet majd számítani.

2007. február 2., Párizs, IPCC 4. jelentése

Extrémumok

A XX. századi tendencia meglétének

valószínűségeEmberi tevékenység következménye

A XXI. századi tendencia

megbízhatósága

Hideg napok, fagyok Nagyon valószínű Valószínű Magas

Meleg napok és éjszakák Nagyon valószínű Valószínű Magas

Hőhullámok: növekedés Valószínű Valószínűbb, mint nemMagas

Intenzív csapadékok Valószínű Valószínűbb, mint nemMagas

Aszályok Valószínű Valószínűbb, mint nemHelyenként magas

A legerősebb viharok növekedése Valószínűbb, mint nem Nem megállapított Mérsékelt

A földfelszíni levegő átlagos hőmérséklete globálisan 0,6-0,8°C-kal nőtt az elmúlt évszázadban

GLOBÁLIS MELEGEDÉS: TÉNYEK

szélsőséges időjárás• az elmúlt évtizedben háromszor annyi

időjárással összefüggő természeti katasztrófa történt világszerte mint a 60-as években

veszélyben a biológiai sokszínűség

• sok állat és növény nem tud alkalmazkodni a megváltozott hőmérsékleti viszonyokhoz

– különösen veszélyeztetettek a jegesmedvék, a fókák, a rozmárok és a pingvinek

jégolvadás• visszahúzódnak a magashegyi gleccserek • olvad a sarkvidékeket borító jégtakaró • a 20. században az északi féltekén 2 héttel

lett rövidebb a tavak és folyók jegesedésének időtartama

• az elmúlt 40-50 évben az Északi Jeges-tenger jegének vastagsága 40%-kal csökkent (késő nyáron – kora ősszel)

tengerszint emelkedés• az elmúlt évszázadban 1025 cm-rel

emelkedett a tengerek szintje – ez az emelkedés az utóbbi 3000 év

átlagos tengerszint emelkedésének 10szerese

Magyarország

• átlaghőmérséklete az elmúlt évszázadban a globális mértéket meghaladóan emelkedett

• a csapadék mennyisége összességében csökkent, az utóbbi évtizedekben a nagy csapadékok egyre nagyobb hányadát teszik ki az éves csapadékösszegnek, területenként változó a tendencia

Magyarország éghajlata melegszik és szárazabb– telek: melegebbek + csapadékosabbak árvízveszély– nyarak: melegebbek + csapadék mennyisége csökken

aszályveszély

-4

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

-4

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001-4

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

nyár 1,00°C/105 év

ősz

0,76°C/105 év

0,48°C/105 év

tavasz

Országos évszakos középhőmérsékletek anomáliái az 1961-90-es időszakhoz viszonyítva, 1901-2005, homogenizált adatok

-6-5

-4

-3

-2-1

01

23

4

1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

tél 0,6°C/105 év

Hatásterületek

• Mezőgazdaság• Hidrológia• Vízgazdálkodás• Erdők• Energetika• Egészségügy• Légszennyezés

Árvízi események

Regisztrált árvízi események száma Európában 1975-2001 között: 238 Emberi veszteségek

Az erdőtűz-kockázat tényezői

• Emberi tényezők– gondatlanság, mulasztás, felelőtlenség,

szándékosság(tűzgyújtási tilalom megszegése, csikk eldobás, erdők elhanyagoltsága)

• Természeti tényezők– földrajzi helyzet– meteorológiai, klimatológiai helyzetmeteorológiai, klimatológiai helyzet– vegetáció állapota, összetétele

• Egyéb tényezők– megközelíthetőség

Március

2007.02.21. GKM és a KvVM közös, 10 pontot tartalmazó akcióterve: legsürgetőbb hazai teendők meghatározása:

1. Éghajlatváltozási Nemzeti Bizottság felállítása,

2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozása,

3. a katasztrófavédelmi szabályok és forgatókönyvek teljes felülvizsgálatának kezdeményezése,

4. a központi közbeszerzés felülvizsgálata a környezettudatos közbeszerzések érdekében,

5. a kutatások nagyobb és koncentrált támogatása a technológiai áttörés érdekében, amelynek keretében támogatni kell magyar kutatók bekapcsolódását az USA-ban folytatott, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásokba,

6. a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése,

7. energiahatékonyság növelése,

8. a hibridhajtású gépjárművek ismertségének és előnyeinek elismerését célzó akciók,

9. az adórendszer áttekintése során azon fiskális intézkedések beépítése amelyek világos fiskális preferenciákat fogalmaznak meg a környezetbarát technológiák irányába,

10. klíma- és energiatudatosság növelése a társadalom valamennyi szegmensében.

Éghajlatváltozás egészségügyi hatásai

Kat.II. 11. előadás

• A klímaváltozás egészségi hatásainak vizsgálatát kiemelt fontosságúnak ítélte a 3. Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia (London, 1999) is, a Deklarációmegfogalmazza a fő ajánlásokat.

• A Deklaráció ajánlásainak megfelelően alakította ki programját a WHO is, melyhez csatlakozott Magyarország is.

• A nemzeti kutatási tervet a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében 2000-től dolgoztuk ki

VáltozásVáltozásA globális klímaváltozás–egészségi hatással kapcsolatos kutatásaink a következőkre terjedtek ki:

• I ndirekt hatások: – vektorok által terjesztett megbetegedések térbeli, időbeli

változása– allergén növények virágzási idejének, – elterjedtségének változásai

• Direkt egészségkárosító hatások:– káros UV sugárzás következményei,– a hőmérséklet hatása,– az extrém hőmérsékleti helyzetek

A globális klímaváltozás–egészségi hatással kapcsolatos kutatásaink a következőkre terjedtek ki:

• I ndirekt hatások: – vektorok által terjesztett megbetegedések térbeli, időbeli

változása– allergén növények virágzási idejének, – elterjedtségének változásai

• Direkt egészségkárosító hatások:– káros UV sugárzás következményei,– a hőmérséklet hatása,– az extrém hőmérsékleti helyzetek

VAHAVA

A KLA KLÍÍ MAVMAVÁÁLTOZLTOZÁÁS LEHETSS LEHETSÉÉGES GES EGEGÉÉSZSSZSÉÉGKGKÁÁROSROSÍÍ TTÓÓ HATHATÁÁSAISAIForrForrááss: : PatzPatz et al. 2000.et al. 2000.

EGEGÉÉSZSSZSÉÉGI HATGI HATÁÁSOKSOK••HHőőmméérsrsééklet fklet füüggggőőmegbetegedés, halálozás••ExtrExtréém idm időőjjáárráássegészségi hatások••LLéégszennyezgszennyezééssegészségi hatások•Víz, élelmiszerek által közvetített betegségek••Vektorok Vektorok éés rs ráágcsgcsáállóókkáltal közvetített betegségek•Víz-, és élelmiszerhiány következményei•A lakosság kitelepítésének következményei

AdaptAdaptáácicióós s lehetőségek

BefolyásolótényezőkK K

L L ÍÍMMA A V V ÁÁL L T T O O Z Z ÁÁSS

REGIONREGIONÁÁLIS LIS IDIDŐŐJJÁÁRRÁÁS S VVÁÁLTOZLTOZÁÁSS

•hőhullámok•extrémidőjárás•hőmérséklet•csapadék

•LÉGSZENNYEZÉSI SZINTEK•SZENNYEZÉSI ÚTVONALAK•TRANSZMISSZIÓSDINAMIKÁK•TERMÉSZETES ÖKOSZISZTÉMÁK•MEZŐGAZDASÁG

Vektorok által terjesztett betegségek gyakoribbá válása

Lyme kór, bejelentett f ertőző megbetegedés aránya 100 000 lakosra számítva, 2004.

A kullancsok által terjesztett vírusos és bakteriális megbetegedések mellett megjelent hazánkban is rágcsálók által terjesztett hantavírus fertőzés, a vérzéses láz veseszindrómával. A legutóbbi időben felbukkant nyugat-nílusi vírusfertőzés (WNV) további potenciális veszélyt jelent

Lyme kór, bejelentett fertőző megbetegedés aránya 100 000 lakosra,

Magyarprszág 2000- 2004.

10

10,5

11

11,5

12

12,5

13

2000 2001 2002 2003 2004év

megb

eteg

edés

i ará

ny 1

0000

0 fő

re

Közvetett hatások: Allergén fák virágzása korábban kezdődik

A hazánk területén is előrejelzetthőmérséklet emelkedés befolyásolja a kora tavaszi, szélbeporzású allergénnövényfajok mind korábbi pollenszórását

A nynyíírr legkorábbi és legkésőbbi virágzása között 1 hónapos eltérést észleltek, míg a kkőőrisris esetében ez a különbség majdnem 2 hónap volt

A hőmérséklet hatása a napi halálozásra,

sürgősségi mentőhívásokra budapesti

adatok alapján

Az időjárás változás (hőhullámok) hatása

Budapest 1970-2000. időszakban a napi halálozási adatai alapján

Adatf orrás:• Halálozási adatok: Központi

Statisztikai Hivatal• Meteorológiai adatok:

– Országos Meteorológiai Szolgálat

A HALÁLOZÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZEFÜGGÉSEK

A meteorológiai tényezők hatása a napi halálozásra Budapesten 1970- 2000

.

T E M P

s(T

EM

P, 1

)

-1 0 0 1 0 2 0

-10

12

T E M P

s(T

EM

P, 7

)

5 1 0 1 5 2 0 2 5 3 0

05

10

15

20

25

A vizsgált időszakban (31 év) a napi átlagos halálozás kb. 80 80 eset. A napi halálozás a téli hónapokban lineáris kapcsolattal jellemezhető, a leghidegebb napokon átlagosan 11--2 2 esetszámmal nő.Nyáron egy nemlineáris, meredeken emelkedő halálozási görbét tapasztalunk. 25 °C felett a napi többlet ha-lálozások száma meghaladja a1010 esetet.

HatHatáás:s:A napi átlaghőmérséklet 5 oC-os emelkedése

•10%-kal növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát

•12%-kal a szív- érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát

•15%-kal növeli a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát

KÁNIKULA

Hőhullámok Budapesten 1992-2000. közöttHőhullám Átlaghőmérséklet Maximum

hőmérséklet 1994. június 28. -július 1. 4 nap 27.0 36.3 1994. július 30. - augusztus 8. 10 nap 27.5 36.3 1998. július 22. – július 25. 4 nap 27.4 34.6 1998. augusztus 3. -augusztus 5. 3 nap 27.6 36.7 2000. június 13. - június 15. 3 nap 27.5 36.2 2000. augusztus 20. - augusztus 22. 3 nap 28.1 37.9

Hőhullám Átlaghőmérséklet Maximum hőmérséklet

1994. június 28. -július 1. 4 nap 27.0 36.3 1994. július 30. - augusztus 8. 10 nap 27.5 36.3 1998. július 22. – július 25. 4 nap 27.4 34.6 1998. augusztus 3. -augusztus 5. 3 nap 27.6 36.7 2000. június 13. - június 15. 3 nap 27.5 36.2 2000. augusztus 20. - augusztus 22. 3 nap 28.1 37.9

date

hw meant

01jan1994 01jan1995 01jan1996 01jan1997 01jan1998 01jan1999 01jan2000

-10

0

10

20

30

40

Többlet halálesetek számaÖsszes halálok

Szív- érrendszeri megbetegedések

Korcsoport 1994 június

1994 augusztus

1998 július

1998 augusztus

2000 július

2000 augusztus

15-64 11 32 2 3 31 -3 65-74 10 12 18 -4 14 8 75 felett 49 50 48 33 57 33 Összes 69 94 66 32 101 38

Korcsoport 1994 június

1994 augusztus

1998 július

1998 augusztus

2000 július

2000 augusztus

15-64 -4 2 -1 -1 8 0 65-74 14 6 14 -4 8 0 75 felett 51 36 22 25 39 27 Összes 60 45 35 21 55 27

Hőhullámok és többlethalálozás 2001- 2003.

33Aug.05.Aug.05.Aug.03.Aug.03.102102

88Jun.13.Jun.13.Jun.06.Jun.06.

20032003

55JJúúl.13.l.13.JJúúl.09.l.09. 127127

44Jun.24.Jun.24.Jun.21. Jun.21.

20022002

737333JJúúl.16.l.16.JJúúl.14. l.14. 20012001

TTööbblet bblet halhaláálesetek lesetek

szszáámamaNapok Napok szszáámamaigigttóóll

Válasz

• Hőhullám meghatározása

• 3 f okozatú hőségriasztás kidolgozása

• I ntézkedési terv kialakítása a humán adaptáció elősegítésére

Három fokozatú riasztás• Figyelmeztető jelzés belső használatra (1. fok): napi

középhőmérséklet 25 C° -os, illetve 15%- os növekedés a napi halálozásban.

• Készültség jelzés - riasztás a lakosság számára (2. fok): háromegymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 25 C° -ot és kb. 15%-os növekedés a napi halálozásban. I lletve legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 C° -ot, ami pedig kb. 30%-os napi halálozás növekedésnek felel meg.

• Riadó jelzés - (3. fok): Három egymást követő napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 C° -ot. Ez a kánikula helyzet megfelel a 179/1999. (XI I . 10). Korm. rendelet 5. paragrafusának 2. bk. - ”rendkívüli időjárási helyzet”!

Fővárosi/MegyeiÁNTSZ

A hA hőősséégriasztgriasztáás modelljes modellje

OTHUtasítás

Nemzetköziprognózis

OMSZHazai

prognózis

BeavatkozásPrevenció

Kerületi/Várositisztifőorvos

KórházakOMSZ

Fővárosi/MegyeiVédelmiBizottság

Fővárosi/MegyeiMMF

LAKOSSÁG

KutatásÉrtékelésElemzés

OMFI

MMÉÉDIADIA

Visszajelzésekértékelése

OKK- OKI

TeendőkA klímaváltozás egészségre gyakorolt káros

hatásának megelőzésére, kivédésére, a hatások csökkentésére a

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiarészeként

„Klíma- egészségügyi Prevenciós Stratégia”kidolgozása a

VAHAVA program keretében

Ez felölelné:

• A klíma-egészségügyi hálózat létesítésének f eladatait, lépéseit

• A lehetséges megbetegedése jellemzőnek és megelőzésének f eltárását

• A megelőzés előtérbe állítását

További teendők I .• A hőségriadók elrendelésének jogi

szabályozása, • a katasztrkatasztróófa helyzetnekfa helyzetnek minősített

hőséghelyzet intézkedési tevének kidolgozása, felhasználva a nemzetközi tapasztalatokat (pl. Párizs, Róma).

az egészségügyi személyzet és a lakosság oktatása

További teendők I I .

Biztosítani kell:információ áramoltatás kiszélesítését kórházi, szociális intézmények,

önkormányzat, turisztikai intézmények és a lakosságszámára

További teendők I I I :

Fej leszteni kell:• az orvos-meteorológiai

előrejelzéseket • allergén növények virágzásának

előrejelzését• telef onos és internetes tájékoztatási

rendszert• a közcélú média részvételét• a szociális gondozói hálózatot

Fej leszteni kell:• az orvos-meteorológiai

előrejelzéseket • allergén növények virágzásának

előrejelzését• telefonos és internetes tájékoztatási

rendszert• a közcélú média részvételét• a szociális gondozói hálózatot

27 oC27 27 ooCC

A klímaváltozás katasztrófavédelmi feladatai

Kat.II. 12. előadás

A klímaváltozásnak hangsúlyosan a fizikai változások felőli oldalát tekintve megkülönböztethetjük annak elsődleges és másodlagos hatásait.

Az elsődleges hatások azok, amelyeket a klímaváltozás közvetlenül kiválthat. Ezek leggyakrabban

extrém magas – alacsony hőmérséklet;extrém csapadékok (tartós esőzés, felhőszakadás, jégeső vagy tartós, maradandó hóréteget adó és/vagy hófúvással együtt járó havazás);szélvihar (orkán, forgószél) stb.

A másodlagos hatások, amelyek – értelmezésünk szerint – a fentiekből (alkalmanként egymással kombinálva) következhetnek be:

ár és belvíz;sárfolyam, földcsuszamlás;aszály, elsivatagosodás;intenzív tüzek, robbanásveszély fokozódása;kritikus infrastruktúra sérülése, közüzemi és egyéb ellátó szolgáltatások zavarai, hiányhelyzetek kialakulása;egészségi, pszichikai, humán komfort negatív következmények kialakulása;társadalmi működési zavarok a pénzügyi, gazdasági, közigazgatási szférákban stb.

1. Extrém hőmérséklet

1.1. Extrém alacsony hőmérséklet

Az extrém alacsony hőmérséklet egészségre gyakorolt hatásai:kihűlés,influenza,tüdőgyulladás.

Ezek a betegségek akkor jelentkeznek, ha az emberi test hőmérséklete 35 °C alá esik, valamint az immunrendszer nem elég erős ahhoz, hogy a vírusok támadását visszaverje. Az influenza, tüdőgyulladás, valamint a kihűlés miatt leginkább veszélyeztetettebb csoportok a következők:idős emberek (elesik az udvaron, nem kap segítséget, hogy

bemenjen a házba),fedél nélkül élők,újszülöttek,alkoholisták,gyógyszer hatása alatt lévők.

Az energiaszektort is sújtja a rendkívüli hideg – ezt láthatjuk a mai Oroszország területén is például. A légvezetékek lefagynak, esetleg letörnek, így a telekommunikáció sérülhet, amely sürgős esetekben életeket is követelhet (nem lehet elérni a mentőszolgálatot, a tűzoltóságot). A vízvezeték-hálózatok szétfagyhatnak, minek következtében csőtörés alakulhat ki, majd a háztartásokban melegvíz hiány, illetve súlyos esetben ivóvízhiány. A földgázszolgáltatás akadozhat – utánpótlás-hiány –, az áramszolgáltatás megszűnhet, mert a nyílttéri technológiákban, mint például a szénerőművek az energiahordozó kitermelése az erősen fagyott talajból lehetetlen. A biztonság szempontját tekintve a veszélyes ipari technológiáknál is súlyos gondokat okozhat a tartós hideg, ugyanis a vegyipari üzemek tekintetében a technológiai csővezetékek és azok szerelvényei, valamint a tartályok szerelvényei (szelepek, tolózárak) elfagyhatnak. Az ilyen fajta meghibásodások nem kívánt eseményekhez vezethetnek, mint például klórgáz vagy ammóniaszivárgás – a technológiai folyamattól függően.

A természetre gyakorolt hatásnál a mezőgazdasági növényekre és a talajra gyakorolt hatások jelentősek. A mezőgazdaságban bekövetkező fagykárok katasztrófavédelmi szempontból nagyon jelentősek, hiszen a gabonamennyiség csökkenése az élelmiszerellátásban okozhat hiányt. Az élelmiszerbiztonság – itt nem csupán a minőségbeli biztonságot értem – meginog, mivel kevesebb lisztet készítenek, megemelkednek a gabonából készült termékek, féltermékek árai. A drasztikus mértékű áremelkedés társadalmi elégedetlenséget okoz, amely nagyon szélsőséges esetekben veszélyeztetheti a közbiztonságot is, azon keresztül pedig a kormány működését. A mezőgazdaság területén már megkezdődött egyfajta kutatás, amelynek során megvizsgálják, mely fagytűrő növényeket érdemes termesztésre kikísérletezni.

A természetet érintően arról is szót kell ejteni, hogy a vadállományra is súlyos hatást gyakorolhat a tartós hideg, hiszen az állatok nehezen jutnak táplálékhoz, így számos példány elpusztulhat, felborítva az ökológiai egyensúlyt. Másik hatás az lehet, hogy az éhező állatok – félénkségüket legyőzve – megközelítik a településeket táplálékszerzés céljából. Abban az esetben, ha betegséget hordozó állatok kerülnek a háztáji udvarokba, megfertőzhetik a háziállatokat. A háziállatok betegségei nagy kiterjedésű területen okozhatnak problémát – madárinfluenza – így veszélyeztetve az élelmiszerbiztonságot, amely szintén katasztrófavédelmi probléma.

A természetre gyakorolt hatás

A VAHAVA projekt egyik meghatározó része a mezőgazdasági növények hő-, illetve fagytűrő-képességének vizsgálata, valamint annak kiderítése, hogy milyen növényzet telepítése lesz helyénvaló a csapadékhiány következtében. A csapadékhiány, más elnevezéssel élve aszály súlyos károkat képes okozni hazánk mezőgazdaságára.

Az aszálynak három fajtája van:

meteorológiai aszály - a talajnedvesség csökkenését eredményezi, majdnem mindig hatása van a termésmennyiségre;hidrológiai aszály - a meteorológiai aszályok után jelentkezik, először a csapadék mennyisége, és később a folyók és tavak szintje csökken;mezőgazdasági aszály - a meteorológiai aszály után, de a hidrológiai aszály előtt következik be, a növény nem jut elegendő hozzáférhető vízkészlethez (csapadékhiány és öntözéshiány).Az aszálynak azonban nem csupán a mezőgazdaságot érintő káros hatásai vannak, hanem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot, befolyásolja az élelmiszertermelést és az ivóvízellátást, valamint tüzeket is előidéz. Ezt már számos országban – hazánkban is – tapasztalhattuk, és a mai napig tapasztaljuk is (Texas).

Az aszály következtében a természetben előforduló tűzesetek:

erdőtűz,bozóttűz,tőzegtűz,lábon álló termények tüze.

Vizsgálatok kimutatták, hogy az erdőtüzek előfordulását 95 %-át nem a globális klímaváltozás okozza, hanem az emberi tevékenység (cigarettacsikk eldobása, szándékos gyújtogatás, gyermekcsíny). 

EPILÓGUS:Az emberiség teljes mértékben felkészületlen arra, hogy szembenézzen azokkal a nagyszabású éghajlati problémákkal, amelyek a következő 50 évben lépnek fel - hangsúlyozta Czelnai Rudolf meteorológus, akadémikus, aki Mit jelent számunkra a Föld légköre, s mit tudunk róla? címmel tartott előadást 2008. november 5-én a magyar tudomány ünnepén az MTA székházában.