A JÁNKMAJTISI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

A JÁNKMAJTISI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

2010

KÉSZÍTETTÉK:

Rostásné Gocs Rozália óvodavezető Botosné Bónis Zsuzsanna óvodapedagógusFülesdi Hajnalka óvodapedagógus Kicska Zoltánné óvodapedagógus Kicskáné Varga Anna óvodapedagógusSzalai Hajnalka óvodapedagógus

AJÁNLÁS

„Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud. Játékot, zenét, örömet.

2

Hogy mit fogad el bízzuk rá. Az a szellemi táplálék válik javára, amit maga is kíván.”

(Kodály Zoltán)

Óvodánk nevelőközössége ajánlja ezt a programot a

Szülőknek, a leendő Szülőknek, az Iskolának – a szorosabb

együttműködés érdekében – az Önkormányzat

Képviselőtestületének és mindazoknak, akik fontosnak tartják,

hogy családias légkörben az egyéni képességek figyelembe

vételével gyermekeinkben kialakuljon a tanulás iránti igény, a

kommunikációs – az együttműködési képesség, és

felkészüljenek a kudarcok, a sikerek elviselésére.

TARTALOM

AJÁNLÁS 2TARTALOM 3JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY 4

3

AZ ÓVODA JOGI STÁTUSZA 5BEVEZETÉS: 6 1.1. Községünk, óvodánk bemutatása 6 1.2. Az óvoda személyi és tárgyi feltételei 8 2. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM 8

2.1. Gyermekkép 8 2.2. Óvodakép 9

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI 104. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJAI 10 5.AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 11 5.1. Az egészséges életmód alakítása 11 5.2. Érzelmi nevelés és szocializáció 13 5.3. Anyanyelvi,- az értelmi nevelés és fejlesztés 16 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 18 6.1. Óvodai beíratás, csoportszervezés 18 6.2. Napirend 19 6.3. Hetirend 207.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 21 7.1. Játék 21 7.2. Munka 288. TANULÁS 28 8.1. A tanulásszervezés szabályai, módszerei 28 8.2. Szervezett tanulás 30

8.2.1. Környezetismeret, környezetvédelem 31 8.2.2. Matematika tanulás 34 8.2.3. Mese-vers 36 8.2.4. Ének-zene 38 8.2.5 Ábrázoló tevékenység 40 8.2.6. Mozgás 42 9. TERVEZÉS 47 9.1. Csoportnapló 47 9.2. Kötelező mérés és fejlődési napló 4710. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 4911. AZ INTEGRÁLT NEVELÉS FELADATAI 50 11.1. Esélyegyenlőségi feladatok 50 11.2. Gyermekvédelmi tevékenység 5412. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI 5513. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 56 13.1. Együttműködés a családdal 56 13.2. Kapcsolat az iskolával 58 13.3. Kapcsolat a fenntartóval 59 13.4. Kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálattal 59 13.5. Kapcsolat az egészségügyi szervekkel 60 13.6. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel 60

4

13.7. Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal 61 13.8. Kapcsolat a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal 61 13.9. Kapcsolat az Idősek Otthonával 61 13. 10 Kapcsolat a civil szervezetekkel 6214. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 6315. MELLÉKLETEK 64 Tematikus terv Tárgyi feltétel és eszközrendszer Alapító okirat másolata Jegyzőkönyv a nevelőtestület elfogadó határozatáról Jegyzőkönyv a Szülői Munkaközösség elfogadó határozatáról

AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK

- 1993.évi LXXIX.tv. a Közoktatásról és annak módosításai;

- 137/1996. (VIII.28.) MKM rendelet Óvodai nevelés országos

alapprogramja;

- 1997.évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról;

- 23/1997. (VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai

nevelésének irányelvei;

- 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai

nevelésének irányelvei;

- 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező

(minimális) eszközeiről és felszereléséről;

- 3/2002.(II.15) OM rendelet a közoktatási intézményekben folyó

minőségbiztosítási bevezetéséről;

- a helyi (fenntartó által hozott) rendeletek.

Az óvoda jogi státusza

Az intézmény neve:   Napköziotthonos Óvoda                 

5

Az intézmény címe:   4741 Jánkmajtis, Kossuth út 19.          Tel./Fax: 06 (44)-566-155    

   Jánkmajtis, Darnó Községek Önkormányzatának Képviselő Testülete

A fenntartó neve:   4741. Jánkmajtis, Kossuth út 19.        Tel./Fax: 06 (44)-566-088      Óvoda csoportok száma: 3        Óvoda férőhelyek száma: 75 fő            Óvodás korú gyermekek nevelése,      étkeztetése, felkészítése az iskolai életre, Az óvoda alaptevékenysége: Cigány etnikai kisebbségű és fogyatékos     óvodás korú gyermekek nevelése, képesség      kibontakoztató felkészítése, integrációs     nevelése.              Részben önálló gazdálkodási jogkörrel     rendelkező, szakmailag önálló, jogi  Az intézmény jogállás:   személyként működő költségvetési szerv.    Költségvetése az önkormányzat          költségvetésének része.    Az intézmény típusa:                 Működési terület:   Jánkmajtis – Darnó községek közigazgatási területe.               A helyi nevelési program        érvényességének ideje:   5 év (2015.)        Az alapítás éve:     1972        Az alapító okirat száma:   41(A)X.22 ÖKT      A program benyújtója:   Óvodavezető  

BEVEZETÉS A helyi nevelési program megírása nevelőtestületünk számára sok fejtörést és nehézséget okozott. Programunkban arra törekedtünk, hogy az óvodánkban folyó, meglévő pedagógiai tevékenységünket megfogalmazzuk, és írásban rögzítsük.

6

Ebben a programban megerősítést találtunk korábbi nevelői munkánk helyességére. Valljuk, hogy minden gyermek csak egyszer óvodás korú és ezért mindent meg kell annak érdekében tennünk, hogy a gyermekek maximálisan fejlődjenek testileg és lelkileg egyaránt.Szeretnénk, ha a hozzánk járó gyermekek szeretetteljes, biztonságos, érzelmekben gazdag, boldog környezetben nőnének fel, és életükben az óvodáskor olyan időszak lenne, amire jó visszaemlékezni.Az óvodai nevelésünk pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultunk ki, hogy:

Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával

A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg;

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.

Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe vettük:

A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét is. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is.

1. HELYZETKÉP

1.1. Községünk, óvodánk bemutatása Az óvoda földrajzi, müködési körzete:

Jánkmajtis nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye észak-keleti részén, a megyeközponttól 90 km-re helyezkedik el. Földrajzi fekvését tekintve Fehérgyarmat és Csengersima - Országhatár- Csenger városok körzetében van. Autóbusz köti össze a térségi központokkal. Közutakkal, vezetékes ivóvízzel, gáz, kábeltelevízió, internet - és telefon településhálózattal ellátott. Tervezi a szennyvízhálózat kiépítését is. Közigazgatásilag Darnó községgel áll Körjegyzőségben.A település lélekszáma: 1737 fő, amely kevés mértékű növekedést mutat.

Az óvodás korosztály 85 fő körül alakul. Magas az időskorúak száma, a munkaképes korú lakosság 850 fő. A munkanélküliek száma igen magas, 300 fő. Az intézményünkbe járó gyermekek szüleinek 3/4 része él igen nehéz anyagi körülmények között, munkanélküli segélyből, jövedelempótló támogatásból, szociális járadékból, ill. rokkantnyugdíjból.A községben az intézményekben foglalkoztatottakon kívül nincsenek nagyobb munkaerő felvevő létesítmények. A legközelebbi városban és településeken sem

7

működnek jelentősebb dolgozói létszámot foglalkoztató munkahelyek. Néhány vállalkozón kívül a szezonmunka említhető meg. A munkanélküliséggel sújtott lakosság - a nagy kockázattal járó, a sok munka ellenére is csak szerény jövedelmet adó - mezőgazdasági tevékenységből és állattartásból igyekszik a megélhetését biztosítani.

Jánkmajtis a környező településekhez viszonyítva nagyobb község.A munkalehetőség korlátozott, egyre nehezebb a családok megélhetési lehetősége. A lakosságon belül 30 % -ra tehető a cigány etnikumhoz tartozók aránya, körükben még halmozottabban jelentkeznek az anyagi, foglalkoztatási nehézségek. Az egyre nehezedő gazdasági körülményeken sokat segít az óvodáztatási támogatás. A családok szociális, kulturális helyzete és igénye egymástól nagymértékben eltér. A szülők között jelentős a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek aránya. Mindezeket figyelembe véve a nevelő-oktató munkánkat ehhez kell igazítani. Az óvoda bemutatása

A Napköziotthonos Óvodát 1953-ban alapították a községben, ahol a tárgyi és személyi feltételek hiányosak voltak. Kezdetben 1 csoporttal működött, majd 1970-től 2 csoportra bővült a gyermeklétszám növekedése miatt.

Jelentősebb változás 1978. szeptember 1-től történt, amikor szükségessé vált a harmadik csoport beindítása is. Így lett az óvoda 75 férőhelyes, amely az általános iskolához tartozott 1983-ig. Ettől az időponttól még jelentősebb változás következett be, mert szakmailag önálló, gazdálkodási szempontból részben önálló lett. 1991-ig központi óvoda szerepét kapta, hozzátartozott Szamossályi 2, Csegöld 2, és Jánkmajtis 3 csoporttal. Ebben az időszakban jelentős szakmai fejlődés következett be. 1991-től a tagóvodák visszakerültek a községek önkormányzataihoz, így az óvodánk jelenleg is 3 csoporttal működik.

1. 2. Az óvoda személyi és tárgyi feltételei

Személyi feltételek

8

Nevelő munkánk kulcs-szereplője az óvodapedagógus, aki befogadó, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Jelenlétük a nevelés egész időtartalmában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógusi tevékenységhez az óvoda működéséhez és az óvodai nevelés eredményességéhez hatékonyan hozzájárul a nem pedagógus alkalmazott összehangolt munkája. Az óvodánkban dolgozók közös feladata, hogy megvalósuljon a nemzetiségi, etnikai, beleértve a migráns gyermekek óvodai nevelésének célkitűzése is.Új iránti fogékonyság, önfejlesztési hajlandóság a legnagyobb mozgósítható tartalékunk.A csoportokban az óvoda teljes nyitva tartása alatt szakirányú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus és szakképzett dajka foglalkozik a gyermekekkel. Munkánkat négy konyhai kisegítő segíti. Jó munkahelyi légkör, összetartás, összekötő szálak keresése egymás segítése, nyílt kommunikáció, hivatásszeretet jellemzi nevelőtestületünket.

Tárgyi feltételek

Az óvoda épületét, kertjét, berendezését oly módon igyekszünk kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekeink biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek. Biztosítjuk egészségük megőrzését, fejlődését, lehetővé tesszük mozgás – játékigényük kielégítését. Ügyelünk arra, hogy gyermekeinket-harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegyük körül. Azokat a tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és biztonságukra figyelemmel helyezzük el. Biztosítjuk a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak. Lehetőséget teremtünk a szülők fogadására is.

2. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM

1. Gyermekkép

„Soha sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a gyermek önálló lény, és nevelői feladatunk éppen abban áll, hogy minél mélyebben megismerjük őt, képességeit, érdeklődését, és ennek megfelelően segítsük hozzá ahhoz, hogy a számára legmegfelelőbb életút kiformálódhassék előtte.”

Ahhoz, hogy gyermekeink alakuló személyiségét a legoptimálisabban tudjuk formálni, ismernünk kell az egyéni pszichikus fejlődésüket meghatározó tényezők szerepét, illetve én képük kialakítását. Az öröklés, érés környezet, nevelés szoros összefüggésben vannak egymással.

9

Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek fejlődő személyiség. Érését a spontán és tervszerű környezeti tényezők határozzák meg. Minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető, individuum és szociális lény egyszerre. Fejlődése érdekében szüksége van szeretetre, megértésre, türelemre, törődésre, elfogadásra, segítésre, bizalomra, önállóságra és társakra. Általános humanista értékeket közvetítünk. Törekvésünk, hogy a szocializáció során tudjanak alkalmazkodni, értékeket megőrizni, beépítve a személyiségükbe és újraalkotni. A gyermekeket különleges védelem illeti meg. Az óvodai nevelés nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Lehetőséget adunk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében az ön azonosság megőrzésére, ápolására erősítésére. Az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségére, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmére.Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs.

2. Óvodakép

Óvodánk: a családi nevelés kiegészítője, a gyermek két és fél éves korától az

iskolába lépésig. óvó–védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez

szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. természetes, befogadó attitűddel rendelkezik

Alapelvünk, hogy: gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés

és bizalom övezze. Lehetővé tesszük és segítjük a gyermekeink személyiségfejlődését, a

gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; Alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermekek

személyiségéhez igazodnak.Gondoskodunk:

a gyermeki szükséglet kielégítéséről az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör

megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor – specifikus

alakításáról;

10

a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségünk megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra;

e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltség tartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, és biztonságos, balesetmentes tárgyi környezetről.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, beleértve a migráns gyermekeket is óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

3. Az óvodai nevelés alapelvei

Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével differenciáltan nevelhető, fejleszthető.

Olyan óvodai élmény- és feladatrendszert kell biztosítani, ami a hátrányos helyzetű gyermekek számára is garantálja a felzárkózáshoz és a fejlődéshez szükséges feltételeket.

Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, és azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.

Az óvoda összes dolgozója nevel, fejleszti a társas kapcsolatokat, ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, azt, hogy minden gyermekkel a neki megfelelő módon kell bánni.

4. Az óvodai nevelés céljai

Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával;

Kompetenciáik fejlesztése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése.

Az önérvényesítés és az alkalmazkodás helyes arányának megéreztetése és kialakítása a gyermekek viselkedésében.

Komplex, a természetes környezetben szerzett élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a természeti- és társadalmi környezet között.

A kisebbség identitásának tiszteletben tartása.

11

Hátrányok feltárása és a hiányok pótlása, esélyek növelése minden rászolgáló gyermeknél.

A migráns gyermekek identitásának tiszteletben tartása egymás kultúrájának megismerése.

5. Az óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

5.1. Az egészséges életmód alakítása Célok:

Az egészséges életmódra nevelés. Az egészséges életvitel igényeinek kialakítása. A gyermekek testi fejlődésének elősegítése. Az egészséges életmód, a gondozás, a testápolás, betegségmegelőzés és

az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése Megfelelő szakemberek bevonásával –a szülővel, óvodapedagógussal

együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az egészséges életmód alakítása:A gyermekek gondozásának záloga a gyermekekkel való meghitt, megértő viszony a természetes testközelség kialakítása. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszintén, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk és tapintatos elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, családból hozott szokásait. Családlátogatáson beszoktatás előtt megismerjük a gyermekek igényeit, szokásait. Új gyermekek felvételénél anamnézist készítünk, melyben testi-lelki szükségletüket tárjuk fel. A fokozatosság betartására törekedjünk az önálló étkezés, öltözködés, a testápolási szokások elsajátításában. A beszoktatás ideje alatt a gyermekekkel együtt végezzük a teendőket az egy csoportban dolgozó óvónők és dajkák az azonos gyakoroltatás érdekében. A gondozási szokások összehangolása az óvoda és a család között elengedhetetlen. A fejlődés feltételei:

Táplálkozás: étrendet, amely kellően változatos, megfelelő tápanyag összetételű. Az étkezési szokásokat /kicsiknél önkiszolgálás, középső- és nagycsoportosoknál naposi rendszer, a délelőtti és a délutáni napirend keretében folyamatos étkezés/ úgy kell kialakítanunk, hogy minimális legyen a várakozási idő.

12

Testápolás: a bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához a WC használathoz megteremtjük a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan önállóan végezhessék. A gyermekek tisztasága, ápolása érdekében összefogva a lakóhely egészségügyi szakembereivel /orvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat/ a szülők körében felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységet fejtünk ki. Igyekszünk megnyerni a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. / váltóruha/

Szabad mozgás: nélkülözhetetlen. A gyermekekkel minél több időt töltünk a szabadban, ahol változatos tevékenységeket biztosítunk /nagymozgásokat – mozgásos játékok, versenyjátékok/. Egyénileg gyakorolják a mozgáselemeket a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. A szervezett mikro csoportos tevékenységek.

Séták: alkalmával hozzájárulunk a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztéséhez, a szabad levegőn való tartózkodáshoz.

Pihenő idő: nyugodt, csendes légkört, megfelelő hőmérsékletet és a tiszta levegőt. Elalvás előtt minden nap mesélünk. Az alvásigény különbözőségét tiszteletben tartjuk.

A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A megbetegedett gyermeket elkülönítve gondozzuk a szülők

megérkezéséig. Az edzettséget biztonságos, higiénikus környezetben fejlesztjük azáltal,

hogy biztosítjuk a levegő, napfény lehetőség szerint a víz használatát. Udvari vízcsap felszerelésével biztosítjuk az ivóvíz ellátást és a kézmosás

lehetőségét. A légfürdőzést a betonozott területen rossz idő esetén is biztosítjuk Téli időszakban szánkózás, csúszkálás lehetőségét is megteremtjük. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek

lábtartását igyekszünk javítani. Az óvodáskorban előforduló járványokra felhívjuk a szülők figyelmét. A

fertőzés veszélyei gyakori szellőztetéssel, helyes zsebkendő használattal, rendszeres fertőtlenítéssel, réteges öltözködéssel megoldható.

A látható hibákon kívül a rejtett szervi hibák kiszűrése a házi orvos feladata. A gyermekek testi épségének védelmét, a baleset megelőzését folyamatosan ellenőrizzük.

A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása:

Udvar: az óvoda legfontosabb fejlesztési tere. Kihasználjuk az árnyékos, napos füves, homokos, betonozott részeket. Úgy alakítjuk ki az udvarrészeket, hogy az énekes játékra, ábrázolásra, bábozásra is lehetőség legyen.

Csoportszobá: alkalmassá tesszük a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az alvásra és a pihenésre. A mozgásos tevékenységeket mindig

13

nyitott ablaknál végezzük a gyermekekkel. Kialakítunk elkülönített csoportszoba részeket /mesesarok, élősarok./ Vigyázunk arra, hogy mesterséges megvilágítás megfelelő legyen.

Öltöző: minden gyermeknek biztosítjuk a külön szekrényt. A szülők részére a hirdetőtáblán negyedéves időszakokra bontva tájékoztatást adunk a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről.

Mosdó: megfelelő méretű és mennyiségű eszköz segíti a gyermekek szükségleteinek kielégítését.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére A személyükkel kapcsolatos szokásokat a gyermekek teljesen önállóan

felszólítás nélkül végzik /tisztálkodás, fogat mosnak, fésülködnek/. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan szednek megfelelő mennyiségű ételt, töltenek vizet. Kialakul a kulturált étkezési szokásuk. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Önállóan öltözködnek. A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket segítséggel befűzik, kötik. Ügyelnek saját külsőjükre, környezetük tisztaságára. Tisztálkodási eszközeikre vigyáznak, azokat a megfelelő helyre teszik

vissza.

5. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció

Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalomra épülő, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése.

Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen szerzett élmények, a közösen végzett munka öröme erősítenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség, igazságosság, igazmondás.

A mindennapi testi –lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodóképességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását.

A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse az együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést.

A gyermek legyen képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat.

A közvetlenebb és tágabb értelembe vett emberi, társadalmi és természeti környezet szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés megalapozza a

14

hazaszeretet érzésének kibontakozását, a szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét.

A szociális érzékenység kialakulását segítse a különbözőség elfogadása és tiszteletben tartás. Az érzelemre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban.

Esztétikai érzelmek alakítása: az esztétikus megjelenés igényének fokozatos kialakítása. harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék

kialakulását. az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben,

a tárgyi és társadalmi környezetben egyaránt. a művészeti tevékenységek rácsodálkozási élményekhez kötődjenek

Az intellektuális érzelmek alakítása: Az intellektuális érzelmek megjelenését segítse az érdeklődés felkeltése, a

tanulási vágy kialakulása, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadása.

A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességet – az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitásra.

A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását.

A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét.

Az érzelmi alapigények biztosítása, biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék.

Szocializáció

A gyermekekben a családias légkör hatására kialakul az érzelmi kötődés társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtéshez, cselekvésre és a tevékenységre ösztönözi őket. Célunk : a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.

15

Az óvodai nevelés alapvető feladatai, hogy a kisgyermek számára közvetítse, megalapozza és kialakítsa a kapcsolattartás alapvető, normatív szabályait, a kívánt viselkedési módokat.

Szocializáció biztosítása: A gyermekek nevelését elsősorban a család feladatának tartjuk, az

óvodában folytatjuk, kiegészítjük a megkezdett nevelési folyamatokat. Az óvodába lépés előtti családlátogatás során képet kapunk a

gyermekekről, a családban betöltött helyéről, a családtagokkal való kötődésről.

Megbeszéljük a szülőkkel a beszoktatás menetét, lehetőséget adunk, hogy szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Behozhatják kedvenc tárgyaikat.

Az óvoda dolgozói és a nagyobb gyermekek is örömmel fogadják őket, ami nagyon fontos, hisz már a beszoktatás időszaka meghatározhatja érzelmi kötődésüket.

Az óvodába lépést követően, -ameddig szükséges- mindkét óvónő reggeltől estig együtt szoktatja a gyermeket.

Szociális érzelmek megalapozása: közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása: közös séták,

kirándulások, sok-sok együttjátszás, név- és születésnapok megünneplése, ünnepek, kötetlen meghitt beszélgetések, színház látogatása, közös rendezvények, sportnap stb. lehetőséget teremt olyan

erkölcsi tulajdonságok megalapozása: mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, önzetlenség, figyelmesség, bátorság, egymás iránti tisztelet.

óvónő-gyermek, dajka – gyermek a gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd érzelmi töltés jellemezze. Az óvónő elsőszámú modell, és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése példakép a társas viselkedés alakulásában.

gyermek-gyermek kapcsolata: a szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának, a közös együttlét, a közösen végzett munka, a játék öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, önzetlenség, figyelmetlenség, bátorság. Fejleszti akaratukat, kitartásukat, önállóságukat, önfegyelmüket, feladat- és szabálytudatukat. Mindezek az akarati tulajdonságok elengedhetetlenek a sikeres iskolakezdéshez.

IllemA társas kapcsolathoz szorosan kapcsolódik az illem. A gyermekeknek, hogy az élet produkálta helyzetekben mindig gyorsan és megfelelően tudjanak eligazodni, megtanítjuk a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak:

16

a köszönés módjára vonatkozó illemszabályok, bemutatkozással kapcsolatos illemszabályok, megszólítás, tudakozás, kérés. étkezés, vendégfogadás, vásárlás szabályai, illemszabályok az udvaron, a jó megjelenés illemszabályai, óvodán kívüli viselkedés, öltözködés kulturális és más

intézményekben, az ajándékozás illemszabályai. képesek verbális kapcsolatot kialakítani, szívesen, összefüggően

beszélnek, beszélgetnek, használják a tapasztalatok során szerzett, megismert szavakat.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Ragaszkodnak az óvodájukhoz, társaikhoz, felnőttekhez, mindezt

szavakban is kifejezik. Érzelmileg elfogadják egymást, társaik szokatlan megnyilvánulásait

megértéssel elfogadják, a segítőkészség jellemző rájuk. Igényükké válik a helyes viselkedési szokások betartása. Képesség válnak önálló helyzet megoldására, konfliktushelyzetben

megegyeznek társaikkal. Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés, szívesen dolgoznak a

közösségért. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.

5.3. Anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés

Anyanyelvi fejlesztés, nevelés:

A kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. ,elsősorban a kommunikáló képességet, a beszélő magatartást kell fejleszteni. A beszélőkedvet kell kialakítani...” 1 A beszélőkedv megőrzése mellett alapvető feladat beszédhelyzetek teremtése a gyermek számára. A beszélőkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetőség a családi környezet – élmények, ingergazdagság – és az óvodai modell – óvodapedagógus, felnőttek, gyermektársak – együttesen hatnak a gyermek beszédfejlődésére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a bővülő társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek.A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat.

Az óvodapedagógus ismerje a gyermek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg:

17

1. Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás.

2. Beszédértés: két részből áll: a beszédészlelés és a beszédmegértés.3. Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén és végén.4. Mondatszerkesztés (szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok).5. Összefüggő beszéd (mese, történet önálló elmondása).

A beszédfejlődés optimális színtere: a játék, mert a közös játék oldott légköre a gyermekekben feloldja a

beszédgátlást élénk interaktív, kommunikatív kapcsolatba kerülnek egymással és a

felnőttel. jókedvű játékszituációk, amelyekben újabb és újabb szavakkal,

kifejezésekkel gazdagodik a gyermekek szókincse, fokozódik beszédkedvük, javul beszédértésük.

A felnőtt szerepe és feladata: a gyermekek kérdéseire mindig válaszoljon, tegyen fel ő is kérdéseket, segítse tapintatosan a beszédhibás gyermekek fejlődését, fordítson figyelmet a gátlásos gyermekekre, empátiával törekedjen a

szóbeli aktivizálásra, alkalmazza a nyelvi játékokat, a magyar nyelv, szókincs, a hangok tiszta kiejtése, a szóvégi

egyeztetések állandó gyakoroltatása, példaadás. együttműködés a logopédussal és a családdal, a megelőzés és a

korrekció területén. a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns

gyermekek differenciált támogatása, a magyar nyelv elsajátításában.

Értelmi fejlesztés, nevelés Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál,

beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban es hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- es mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni el teresek lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti, mások beszédét,

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról es környezetéről; tudja nevét, lakcímet, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri es gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szőkébb lakóhelyet, a környezetében élő növényeket, állatokat,

18

azok gondozását es védelmét; felismeri az öltözködés es az időjárás összefüggéseit.

ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti es társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a

tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel es gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattártasban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartsanak, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.A neurológiai es egyéb hátránnyal küzdő a sajátos nevelési igenyű gyermekek esetébenFolyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leirt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

6. Az óvodai élet megszervezése

6. 1. Óvodai beíratás, csoportszervezés Beiratkozás évi egy alkalommal, adott év május hónapban történik. A

lakossági nyilvántartásból, a gyermekvédelmi felelős együttműködve a védőnővel felmérést végez. Megszólítjuk a szülőket, hirdetőtáblán tájékoztatjuk a lakosságot a beiratkozás időpontjáról. Felvételnél előnyt élveznek a hátrányos és halmozottan hátrányos családokban élő gyermekek. A csoportok alakításánál fő szempont az életkor, a beiratkozott gyermekek létszáma, az épületek adottságai, a szülők igényei a lehetőségekhez mérten. Férőhelyeink és feltételeink figyelembe vételével 3 csoportot alakítunk ki: kiscsoport, középső csoport, nagycsoport.

19

6.2. Napirend

Az óvodai élet keretét a napirend adja. A jól szervezett, de rugalmas keret a gyermekek kiegyensúlyozott életritmusának, biztonságérzetének záloga.

A napirend kialakításánál a következőkre kell figyelnünk: növekedjen a játékidő, hosszú és folyamatos játékidőt biztosítsunk, a tevékenységeket (munka, tanulás) a játékidőn belül – mint

választható tevékenységet – kell szervezni, a 2 és fél-7 éves korosztály életkori sajátosságaihoz igazodjon, a gyermekekre, a családok étkezési szokásaira, a technikai dolgozók munkaidejére (kezdet, befejezés), az étkezések megszervezésére (folyamatos étkezés, önkiszolgálás

feltételeinek biztosítása), a naposi munka végzésére, a célnak megfelelően át kell rendezni a csoportszobákat úgy, hogy a

többféle tevékenységet végző gyermekek ne zavarják egymást (ábrázolóasztal, mesesarok, tanulóasztal stb.).

tervezni kell a legapróbb részletre is figyelve a szabály-és szokásrendszert, a szervezési feladatokat.

A napirend zökkenőmentes megvalósítása feltételezi az óvodapedagógusok által alaposan átgondolt, a gyermekekkel elfogadtatott, megtanított és betartatott szokásrendszert. A gyermekeknek pontosan tudniuk kell, hogy mit kell tenniük, hogyan kell viselkedniük, ha egy-egy tevékenységbe be akarnak kapcsolódni (pl.: étkezés, tanulás) vagy éppen be akarják ezt fejezni.Például étkezés előtt és után kezet kell mosni, a használt edényt a tároló szekrényre kell tenni stb.Mindezen ésszerű szabályok megkönnyítik a higiéniai, együttélési normák elfogadását, biztonságérzetet ad a gyermek számára, hisz tudja, milyen helyzetben mit várunk el tőlük.Minden tanév szeptembere a szokásrendszer megalapozásának a hónapja.A célszerűen kialakított szokásrendszer szinte „önmagától” működővé teszi a csoport életét.

Napirend ajánlás

Időtartam Tevékenység7 - 10.30 Gyülekezés, játék, rajz, mintázás, kézimunka, mese-vers,

dramatikus játékok, énekes játékok, kézműves

20

tevékenységek, csoportszobában játszható játékok, a természetben megfigyeltek rendszerezése, egyéni képességek fejlesztése a gyermekek szükségletei alapján, mindennapos mozgás, testápolási teendők, tízórai.

10.30 - 12 Szervezett tevékenységek: séta, kirándulás, megfigyelések a természetben, játék az udvaron.

12 – 15.30 Testápolási teendők, ebéd, testápolási teendők, pihenés,

alvás mesével, altató dallal, uzsonna.

15.30 - 17 Játék, szabadon választható tevékenységek, egyéni képességek fejlesztése.

6. 3. HetirendMinden csoportban minden nap lehetőséget biztosítunk az ábrázoló tevékenységnek, a mese-versnek és az ének-zenének. Testnevelés foglalkozást heti egyszer tervezünk minden csoportnak. Matematika kiscsoportban nincs, középső és nagycsoportban heti egyszer kötelező. Környezet mindhárom korosztály számára a hét minden napján biztosított kötetlen formában, egyszer pedig kötött formában.

KÖTÖTT FOGLALKOZÁS

KÖTETLEN FOGLALKOZÁS

HÉTFŐVIZUÁLIS NEVELÉS, MANUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK (RAJZ, FESTÉS, GYURMÁZÁS, KÉZI-MUNKA)

KEDD

IRODALMI NEVELÉS (MESE, VERS, DRAMATIZÁLÁS, DRÁMAJÁTÉKOK)

SZERDA

ZENEI NEVELÉS (ÉNEK – ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK)

CSÜTÖRTÖK TESTI NEVELÉS

(MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK)

PÉNTEK

ISMERKEDÉS KÖRNYEZETÜNK TÉRBELI, MENNYISÉGBELI VISZONYAIVAL, FORMAI ELEMEIVEL

7. Az óvodai élet tevékenységformái

21

„Mi volt öreg, a legjobb? – JÁTSZANI S aztán? Hagyd a gyermekkort - JÁTSZANI Vágyni a nagyvilágba? – JÁTSZANI”

(Szabó Lőrinc)

7.1. Játék

A játék a kisgyermek legfőbb alaptevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.

Célunk: Hogy a játék olyan önként választott tevékenység, amely a gyermek egyéni vágyainak, ötleteinek – ezáltal a személyiségének kibontakozását szolgálja.A játékra jellemző az izgatottság és öröm érzése, kísérője a jó hangulat, a könnyedség.Alapja a természetes kíváncsiság, az önállóságra törekvés szándéka.A játék komplex tevékenység forrás, melyet az óvodapedagógus tudatosan használ fel a gyermek sokrétű fejlesztése érdekében.

A játék a különböző magatartási formák gyakorlására is jó lehetőséget ad. Konkrét tartalmat kapnak benne az erkölcsi követelmények, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására.A játék a gyermekek közötti együttműködésre épül.Az óvodában az együttjátszás segíti a gyermeki szocializációt:1. Örömet jelenthet valamilyen vágy megjelenítése.2. A konfliktusok (szülők veszekedése) – rossz érzésektől való szabadulását.3. Valamilyen kellemes élmény újraélése (séta, kirándulás)4. A játék céltudatos tevékenység: a gyermek közvetlen indíttatásaiból, belső

feszültségeiből ered.5. Ugyanakkor a cél labilis, könnyen megváltozik, felcserélődik. 6. Közben a gyermek megőrzi realitásérzékét.7. A játék velejárója az utánzás.

A játék feltételeinek megteremtése: Az ismerkedő családlátogatás során bepillantás a családok

játékszokásaiba (játszik a gyermek, kivel, mivel, hol?) A csoportszoba átrendezhetősége: meghitt kuckók, sarkok, melyek egy-

egy játékra motiválnak stb. A gyermekek egybefüggően játszhassanak minél hosszabb ideig.

Játékeszközök:Olyan eszközöket biztosítson az óvónő, mely ízléses, praktikus, egyszerű variálható félkész játék, - veszélytelen-, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen.

22

Tapasztalatszerzés: A gyermekek a környezetükből szerzett élményekkel, tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják.A természettel kapcsolatos játéklehetőségekkel gazdagodjon, fejlődjön a valóságról alkotott képük, fantáziájuk, ítélőképességük.

Játékfajták óvodánkban: A következőkben felsorolt életkorhoz kötött játékfajtákat mi úgy értelmezzük, hogy ezeket a gyermekek mindenkori egyéni fejlődése befolyásolja.

Gyakorlójáték: Lényege valamilyen egyszerű tevékenység ismételgetése, amely nagy örömet és élvezetet szerez a gyermekeknek.A sokszori ismétlés és gyakorlás a különböző funkciók, viselkedési formák fejlődését eredményezi. A felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival a tárgyak egymáshoz való viszonyával ismerkednek a gyermekek a játéknak ezen a fokán.

Szabályjáték: Jellemzője, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok meghatározzák a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését: egy-egy szakaszának lezárását.A játék jellegéből következik a szabályok pontos betartása, a szabályoknak megfelelő viselkedés.A gyermekek játék közben ragaszkodnak a saját maguk felállított szabályokhoz. Vannak szabályjátékok, melynek jellegéből következik a kölcsönös segítés. Ennek helyes elsajátítási formájával hozzászoknak a gyermekek, hogy ne egymás kudarcainak, hanem sikereinek örüljenek.Akár nyernek, akár vesztenek, a szabályjátékban is tanulják meg a magatartás helyes formáit: szerénység, mértéktartás, eredményekre törekvés.A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyermekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességieket fejleszti.Mozgásos szabályjátékok: testnevelési játékok, dalos és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdi, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok.Értelmi képességeket fejlesztő szabályjátékok: különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok.3-4 évesek: - azokat a szabályjátékokat alkalmazza az óvónő, amelyek egyszerűek, a gyermekek mozgásszükségletét kielégítik, s tartalmuknál fogva közel állnak a gyermekekhez. Pl: énekes népi játékok, bújócska, fogócska, stb.4-5 évesek: Olyan szabályjátékok is választhatók, amelyek megkívánják, hogy a győzelem elérése érdekében egyéni kívánságaikat egyeztessék társaik érdekében, közösen őrködjenek a szabályok betartása felett. Pl: énekes népi játék, dominók, kirakók, stb.5-6-7 évesek: Ebben a korban már olyan szabályjátékokat is választhatnak, amely nagyobb ügyességet, vagy nagyobb szellemi erőfeszítést követel. Pl: társas játékok, kártyajátékok, sorverseny, párosítók, stb.

23

Szimbolikus- szerepjáték: A szimbolikus- szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki, és kifejlett formáját az óvódáskor végére éri el.A gyermek szimbolikus- szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. 3-4 évesek: A gyermekek a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat elsajátítják és betartják. Játékukhoz megkeresik az eszközöket, azokra vigyáznak, a játékszerek használatában megegyeznek. Jól érzik magukat társaik között, szívesen játszanak egyedül, és egymás mellett.A környezeti és társadalmi ismereteik segítik őket a szimbolikus-szerepjátékok játszásában. (főzőcske, szállítás, családi környezet).4-5 évesek: Ebben az életkorban kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Mozgásuk, értelmi – érzelmi fejlődésük arra a szintre jut, hogy környezetük egyszerűbb jelenségeit megértik és készek ezeket játékukban újraalkotni. Képesek a szerepvállalásra és elosztásra még akkor is, ha ez vitákhoz vezet.A gyakori szerepcserét az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a szerephez való kötődés. Pl: fodrászos, főzőcske, babázás, stb.A szimbolikus- szerepjáték témájának kezdeményezésében önállóak.5-8 évesek: Képesek megérteni és elfogadni játszótársaik elgondolását. Tevékenységük logikáját és alkalmazkodnak a játék szabályaihoz.Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Pl: orvosos, boltos, családjáték, dramatizálás.

Konstruáló játék: A játékra jellemző, hogy a gyermekek kockából és más játékszerekből különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, játékszereket és egyéb tárgyakat hoznak létre.A spontán létrejövő alkotások mellett fontos helyet kap az előre átgondolt, meghatározott céllal végzett építés.A „valamit alkotni” igénye, öröme kreativitásuk mellett értelmi és társas képességüket is sokoldalúan fejleszti.3-4 évesek: A gyermekek gyakran bonyolult építményeket hoznak létre, melyeket nem képesek megismételni.A mi feladatunk, hogy éreztessük meg az összerakosgatás és szerkesztés örömét.Gondoskodunk arról, hogy az összeállítható játékszerekkel foglalkozó gyermekek nyugalmas helyet találjanak maguknak. Pl: kockarakosgatás, pötyi. tüskejáték, lego-dupló.5-6-7 évesek: Ebben az életkorban a konstruáló játékelemekből játékszereket is tudnak készíteni a gyermekek. Az építés, a konstruálás gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik, az élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek.

24

A fejlődést jelzi a bonyolultabb alkotások létrehozása, az eredményességre törekvés, a választott elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye.Az óvodáskor végén alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, s képesek különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására. Pl: lego, puzzle, Jáva építő, stb.

Barkácsolás:A gyermeki kreativitás fejlesztésének legfőbb eszköze a barkácsolás. A játékidőben folytatott barkácsolás közben a gyermekek megismerkednek a természetes anyagokkal, (nád, fa, rongy), melyekkel népi játékszereket (bábokat, rongybabák) eszközöket készítenek.Nagyon sok munka hagyományokra épül, ezeket az évszakoknak megfelelően építjük be a játékba.

Az őszi időszakban a gyermekek gyöngyből karperecet, nyakláncot fűznek, gesztenyefigurákat készítenek. Az általuk gyűjtött levelekből, magvakból termésképeket alkotnak.

Szívesen vesznek részt gyermekeink a különböző gyümölcsszüreteken, ahol maguk is részesei lehetnek a munkafolyamatoknak. Pl: káposztagyalulás, kukoricafosztás, szőlőpréselés, almaszedés.

A tél ugyancsak sok lehetőséget nyújt barkácsolásra. A madáretetők készítése mellett lelkesen készülnek a Mikulásra. A Mikulásfigurákat almából és dióból készítik. A kisebb gyermekek az óvónő segítségével, a nagyobb gyermekek pedig önállóan.

A karácsony előkészületei a füzérek, kisangyalkák textilből, dióból, makkból, tobozból készült sok ajándéktárgyak kerülnek a fa alá. Mézeskalácsot sütünk, melynek munkálataiban az életkoruknak megfelelő szinten veszik ki részüket a gyermekek.

Farsangra készülve a nagyobb gyermekek szüleikkel együtt készítik el jelmezeiket különböző technikákkal teszik azt karakteressé. Az ünnepi hangulat tetőfoka, mikor magukra ölthetik a maszkokat, és ki is próbálhatják a farsangi játékukban.

Hagyományőrző szerepet tölt be óvodánkban a húsvét, amikor a gyermekek maguk is részesei a tojásfestésnek. A megfestett tojásokat karcolással, viasszal díszítik. Régi hagyományos festési módokat – hagymahajban vagy levelekkel díszített – is megismertetünk a gyermekekkel.

Nyáron meg több lehetőség nyílik a manuális munkára, ilyenkor többnyire udvaron is alkalmazható játékeszközöket készítünk. Ilyen pl. papírsárkány, szélforgó. Mindezeket a mi irányításunkkal, segítségünkkel végezzük.

Bábozás : A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott, kötetlen módon dramatizálják.

25

Segíti a csoportba való beilleszkedést és a különböző szociális problémák megoldását.A gyermekek bábjátékát példaadással, az eszközök biztosításával segítik elő.Nevelő hatást érhetünk el a bábbal, ha egy agresszív hangoskodó gyermek kezére egy félénk bábu őzike kerül, de ugyanúgy fordítva is. A közös bábozás segíti a társas kapcsolatok alakulását, hisz figyelni kell a társra, és alkalmazkodni kell hozzá.A játék közben élmények elevenednek, így fejlődik emlékezetük, a kitalált történetekkel pedig a fantáziájuk.3-4 éves korban: elsősorban a bábu mozgatása ragadja meg a gyermekeket. Az ő számukra a cselekvés kifejezőbb, mint a szó. Maguk is szívesen húzzák fel kezükre a bábokat.4-7 évesek: A bábok a gyermekek kézméretének megfelelő nagyságúak, asztalra állíthatók, a gyermekek magasságának megfelelő méretű paravánt biztosítunk, hogy ülve is bábozhassanak.Az óvónő készítsen a gyermekekkel közösen bábokat termésből vagy más természetes anyagból. Legyen közöttük sík, fakanál, ujjbáb. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:

A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy játéktémában részt venni.

Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.

Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására,

problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési

szabályok. Interakciójuk gazdag, kultúrált és érthető.Sikerkritériumok

Örömmel, önfeledten játszik. Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni. Építmény lemásolása képes. Képes élményei eljátszásra. Szívesen vállal szerepet. Betartja a társas viselkedés elemi szabályait. Szabályjáték során betartja a szabályokat. Másokat is figyelmeztet a szabályok betartására. Egészséges versenyszellemben tevékenykedik. Játékban elmélyült, kitartó. Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik.

7. 2. Munka

26

Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik, később teljesen önállóan, öntevékenyen végeznek munkajellegű tevékenységet. Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom korcsoportnál nagyjelentőségű az önkiszolgálás: testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. Vállalják önmaguk kiszolgálását, később a naposi tevékenységben mások ellátását. A munkajellegű tevékenységek végzését vegyék természetesnek, a felnőttek az elvégzett munka értékelésével bíztassák a további tevékenységre őket. Minden tevékenységben a beilleszkedés, az alkalmazkodás tőlük is elvárható követelmény.

Célunk, hogy a gyermekek szeressék meg a célra irányuló tevékenységet, és ennek során olyan tulajdonságok és készségek alakuljanak ki bennük, amelyek a jó közösségi kapcsolatokhoz, kötelességtudathoz, és a feladatok teljesítéséhez vezetnek.A munka célra irányuló tevékenység, amit az óvodapedagógus céltudatos irányítással alakít és fejleszt. A közös munka örömének megéreztetése kiemelt feladatunk, mert ez az érzés ösztönzi a gyermekeket újabb együttes munkára. „AHA rájöttem, meg tudom csinálni!” érzés önálló munkára serkenti őket, mely egyre jobban ráirányítja figyelmüket a szép, tiszta környezet tiszteletére értékeink védelmére.3-4 éves: gyermekek a mi irányításunkkal, bennünket figyelve vegyenek részt a növények, állatok gondozásában / akvárium /, figyeljék meg a veteményezést, a növények locsolását. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenységek /játék elrakása, a terem átrendezésében segítés/ 4-5 éves korban a közösségi kapcsolatot fejleszti a naposi munka. Fontos, hogy végiggondoljuk a naposi munkát, és alakítsuk ki a gyermekek összehangolt cselekvésláncát.Alkalomszerű munka: A játékok helyrerakása, a csoport átrendezése, az eszközök kiosztása, az öltöző, a mosdó rendjének megőrzése. Ezeket a dolgokat együtt végezzék a gyermekek átgondolt, konstruktív vezetéssel. Megtervezzük a megbízások lehetőségeit /kisebbeknél segítés az öltözködésben, ajándékkészítés a kicsiknek/ A gyermekek működjenek közre az élősarok gondozásában, óvodaudvar tisztántartásában. /madáretetés/ 5-6-7 évesek önállóan végezzék a naposi munkát. Ízlésesen, esztétikusan terítenek. Étkezés után mindent a helyére tesznek. Letörlik az asztalt, összesöprik a morzsákat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érjük el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Végezzenek környezetszépítő munkát, játékok tisztítását, mosását, szárítását, sütés nélküli édességek készítését. Segítsenek a kicsik öltöztetésében, készítsenek nekik meglepetéseket. A kerti szerszámokat önállóan használják, gondozzák. Minden évszakban

27

segítse-nek a járdák, utak tisztításában, a növények gondozását a magvetéstől a termések összegyűjtéséig együtt tervezzék és végezzék a felnőttekkel.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:- Kialakulnak a szokás, szabályrendek, az önkiszolgálás.- A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. - Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. - Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. - Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére. - Szívesen közreműködnek növények és állatok környezetük gondozásában. - Örömmel segítenek a kisebbeknek, óvónőknek és más felnőtteknek.- Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak. - Környezetüket, ruházatukat és önmagukat rendben tartják.- Környezettudatos viselkedés megalapozása: szelektív szemét gyűjtés,

szívesen ápolják a növényeket, a virágokat nem tépik le, gondoskodnak a madarakról, az akvárium tisztaságáról.

8. Tanulás

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban, otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle”

( Varga Domokos )

Az óvodában a tanulás folyamatos, spontán és irányított tevékenység, melyben önként és örömmel vesz részt a gyermek. Tanulás a harmonikus személyiség szakszerű fejlesztése az óvodai nevelés komplex folyamatában, mely messzemenően szolgálja és biztosítja az iskolai életmódra való felkészítést. A tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, amely a pszichikus képességstruktúrákon keresztül, sok-sok mozgással és játékkal alakítható.

Célunk:A gyermekek kompetencia – képességeinek folyamatos – fejlesztése az életkornak és az egyéni adottságoknak megfelelően.

28

Kompetencia fogalma:A kompetencia az adott helyzetben, megfelelő tudás, készségek és hozzáállás ötvözete.Kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyek támogatják a személyes önmegvalósítást, a társadalmi beilleszkedést, az aktív állampolgári létet.A kompetencia feltételezi, hogy az egyén egy adott szituációban nemcsak cselekszik, hanem megfelelően, azaz sikeresen cselekszik. Lényegében minden egyes kompetencia képességek összességét foglalja magában. A kognitív, pszichomotoros és affektív aspektus egyidejűleg feltétele a kompetencia meglétének. Az óvodai értékrend és az abból kialakított cél-, feladat- és tevékenységrendszer kompetenciaalapú, hisz az egyéni képességfejlesztést, az eredményességeket abban méri, hogy a gyermekek legkülönbözőbb képességei sikeres tevékenységvégzésben teljesednek-e ki.A tevékenység által történő fejlesztés nem más, mint kompetenciafejlesztés.

A tanulás feladatai: Megismerési funkciók fejlesztése, Anyanyelvi és kifejezőképesség fejlesztése, Gondolkodási folyamat fejlesztése a készségek és képességek

fejlesztésével.Az óvodai nevelés feladata, hogy kifejlessze, és megtartsa a gyermekekben a tanulás iránti vágyat.

8. 1. A tanulásszervezés szabályai, módszerei

Tervezés, a gyermekek fejlődésének követése (Az óvónők tervezési feladatai)

A tanulási folyamat tervezése: éves tematikus terv és a heti terv : Az éves tematikus terv azért fontos, hogy az óvodapedagógus folyamatként lássa, kezelje a tapasztalatszerzés, megismerés útját. Előre megtervezi az óvodapedagógus a környezet vagy matematika keretanyagát, a mesét vagy verset, az ének, dal vagy mondóka anyagát és a testnevelést.A heti tervezés azért fontos, hogy a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, spontán helyzetekhez igazodhasson, a feladatok egymásra épüljenek, ne a terv megmásíthatatlansága, hanem az élethelyzet, a gyermekek, az aktuális feladat irányítsa a folyamatot.Hetente az előző hét eredményeire építve tervezi az óvodapedagógus a matematika vagy a környezet heti anyagának részletes lebontását, az ének-zene képességfejlesztő játékait, az ábrázolás technikáját.

A tanulás formái: Utánzásos minta és modellkövetés, magatartás és viselkedéstanulás

(szokások alakítása)

29

Spontán játékos tapasztalatszerzés. Cselekvéses tanulás A gyermekek kérdéseire és az arra adott válaszokra épülő ismeretszerzés. Az irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, amely a

figyelem összpontosítására való képesség fejlődésével egyre magasabb szintű lesz.

Gyakorlati problémamegoldás, kreatív gondolkodás fejlesztése.

A tanulás óvodás korban elsősorban játékos cselekvésben megy végbe. Az eredményes tanulás alapja a megismerő folyamat és a tevékenység, cselekvés összekapcsolódása.A 3-4 éveseknél a cselekvések, tevékenységek bemutatása, 5-6 év körül a bemutatás és magyarázat együttesen, míg később a magyarázat is hatékonyan ösztönöz tevékenységre, eredményez tanulást. Az óvodáskorúak tanulásában jelentős szerepe van a modellkövetésnek, utánzásnak és a belátásos tanulásnak. Ez fokozza a felnőttek felelősségét, hisz minden tevékenységük, minden megnyilvánulásuk, minta a gyermek számára. Tudnunk kell azt is, hogy a gyermek nemcsak magát a tevékenységet utánozhatja, hanem az óvodapedagógus tevékenységhez való viszonyát is.A beszéd fontos eleme a tanulásnak. A valóságos kommunikációs helyzetek – beszélgetés, kérdezés, spontán közlés – elősegítik a gondolkodás fejlődését a tanulás eredményességét.A tanulás kötetlen folyamat, ami annyit jelent, hogy a gyermek számára a részvétel önkéntes, az óvodapedagógus pedig a megfelelő időben megteremti a tanulás feltételeit, minden felhívó jelleget mellőzve, szervező, előkészítő munkát végez.A kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetőséget jelent a tevékenységek közül.

Eldöntheti, hogy: Részt vesz-e a tanulási tevékenységekben, vagy inkább tovább játszik, A hét melyik napján vesz részt és egy héten hányszor.

A kisebbeknek azt is jelenti, hogy felállhatnak a tanuló asztaltól vagy a tevékenység helyéről, és elmehetnek, ha akarnak – természetesen csak akkor, ha a kapott vagy választott feladatukat befejezték – úgy, hogy a többieket ne zavarják.Az 5-7 évesek – akik tankötelessé válhatnak – csak akkor mehetnek el, ha elvégezték a feladatokat, amit az óvodapedagógus nekik tervezett. Az ő esetükben követelmény az önfegyelemre épülő szándékos fegyelem, kitartás, fegyelemtudat, feladattartás, szabálytudat erősítése, mint az iskola megkezdéséhez szükséges magatartás.A tanulási folyamatban az óvodapedagógus felelőssége, nevelői kompetenciája, döntéshozó helyzete miatt megnő. A hétre meghatározott keretanyagból neki

30

kell eldönteni, hogy melyik gyermeknek milyen nehézségű feladatot ad. Alternatívák közül kell választani a gyermek alakulási teljesítményéhez, érdeklődéséhez igazodva.A tanulási folyamatban a gyermekek teljesítményét erősen befolyásolja a légkör. A meleg, korlátozó, előítélet-mentes, szeretetteljes légkör megteremtése alapfeltétel.

Fokozza a teljesítményt: Ha lehetőséget teremtünk a gyermekek szükségleteinek kielégítésére,

mint: közlés, önkifejezés, szereplés stb., Ha az óvodapedagógus a gyermekek között egyéni különbségek

figyelembevételével célszerűen tervezi meg a feladatok egymásutániságát, a módszereket, eszközöket.

A tanulási folyamat – miután a gyermekek egyénnek szóló feladatot kapnak – az óvodapedagógus kialakítja a szükséges munkafegyelmet, az önálló feladatvégzés képességét, és szokták meg a halk beszédet, szükség szerint a türelmes várakozást.

Az óvodapedagógus akkor irányítja eredményesen a gyermekek tevékenységét, ha:

Figyelemkoncentráció, megosztott figyelem egyaránt jellemzi, Észreveszi és osztozik a gyermekek örömében, bánatában, Szorongásmentés, sikerorientált tanulási viszonyt tud a gyermekekben

kialakítani, Interaktív-kommunikatív viszony van közte és a gyermekek között. Kihasználja a spontán játékos helyzeteket. Kiaknázza a gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségét. Speciális szükségletek kielégítése. Szülők segítése a gyermekek nevelésében. Részképesség-lemaradás és egyéb potenciális tanulási zavar időbeni

kiszűrése, és megfelelő szakemberhez irányítása.

8. 2. Szervezett tanulás

A kötetlen tanulási rendszer tartalmi összetevői a környezet, ének-zene, kommunikáció, mese – vers, beszédfejlesztés, illem, ábrázoló tevékenység. A kötött tanulási rendszer tartalmi összetevői a matematikai nevelés és a testnevelés.A tanulás fő forrása mindkét tanulási rendszerben a gyermek saját tapasztalata, mely összekapcsolandó a konkrét világgal, mert az igazi megismeréshez ez szükséges. Kiindulópontja az egyéni fejlettség, célja az egyéni képességfejlesztés.

31

8. 2. 1. Környezetismeret, környezetvédelem, munka

„Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát Ha terved egy életre szól – embert nevelj”

(Kínai bölcs mondás)

Cél : Az életkori sajátosságok figyelembe vételével minél több tapasztalathoz juttatni a gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, a közvetlen környezetben szerzett tapasztalataira építve.Meg kell láttatnunk a környezet esztétikumát, a nyíló virágok szépségét, az esőcsepp szivárványszínét a napsugárban, a szikrázó hó, az őszi erdő varázsát. Hallja meg fülük a madár dalát, ne tapossák el eső után a gilisztát. Tanulják meg szépnek látni az óvodapedagógus segítségével a természetet, s ha szeretik, vigyázni fognak rá és gondozni fogják.

Alapelvünk : hogy tervezetten csak olyan témakörökkel lehet foglalkozni, amelyek helyszínen, természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók a gyermekeknek.A témakörök – a feldolgozásra szánt idő tervezésénél, melyek a környezetismeret keretét adják, figyelembe vesszük:

a települést, azon belül az óvoda szűkebb környezetét, a település természeti környezetét, jellemzőit, állat- és növényvilágát, a közlekedést, az utazási lehetőségeket, mert az utazások során gyakorolják a

közlekedést, megfigyelik a járműveket, megismerkednek társadalmi környezetükkel, meg tanulnak tájékozódni, eligazodni a világban.

A következő nagy témakörök egymásra épülésével kívánjuk biztosítani óvodásaink tapasztalatszerzését:

Ősz (emlékezés a nyárra): Séták, kirándulások közben őszi faleveleket, terméseket, virágokat gyűjtünk. Folyamatosan figyeljük és megbeszéljük a természetben bekövetkezett változásokat. A gyűjtött anyagok nézegetése közben ismerkedhetnek óvodásaink a barna, sárga, zöld, piros színekkel. Lehetőséget adunk a dió, alma, körte és néhány zöldségféle legjellemzőbb tulajdonságainak megfigyelésére. Megfigyeljük a kertben folyó őszi munkát. Az élő sarok kialakítása és újabb termésekkel való gazdagítása közben mélyítjük óvodásaink ismereteit a zöldségfélék, gyümölcsök, termések színét, formáját illetően. Öltözködés közben beszélgetünk az időjárás változása és az öltözködés összefüggéséről.

Tél: A madarak részére madáreleséget gyűjtünk, beszélgetünk az időjárásban bekövetkezett változásokról. Középső és nagycsoportos gyermekekkel madárkalácsot, madáretetőt készítünk, s ezek

32

elhelyezése közben megfigyeljük a tél jellemzőit: megváltozott csapadék, jégvirág stb. Megfigyeljük, hogyan védekeznek az emberek és az állatok a hideg ellen. Próbálkozunk az ősz és tél összehasonlításával. Öltözködés közben megnevezzük a jellegzetes téli ruhadarabokat és azok fontosságát. Tovább bővítjük óvodásaink színismeretét (fehér, fekete, kék).

Testünk: A kisebb gyermekekkel babafürdetés közben megnevezzük a következő testrészeket és érzékszerveket: fej, kéz, láb, szem, orr, száj, fül. Játékos formában gyakoroljuk az érzékszervek funkcióját, védelmét és ápolását. A testrészek funkcióival kapcsolatban a középsős és nagycsoportos gyermekekkel megbeszéljük, hogy melyik munkában melyik testrészünk bevonásával segíthetünk.

Közlekedés (utazások végcéljaként ismerkedés a tágabb környezettel): Az óvoda környező utcáin történő séták alkalmával megbeszéljük és gyakoroljuk az utcai viselkedéssel és közlekedéssel kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat. Séták során ismerkedünk óvodánk tágabb környezetével és megfigyeljük az utcán közlekedő járműveket (pl.: lovas kocsi, kerékpár, autó, motorkerékpár, teherautó, traktor stb.). Gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait (pl.: átkelés előtt balra-jobbra-balra tekintünk). Középső és nagycsoportosokkal megbeszéljük a következő jelzőtáblák jelentését: „STOP” tábla, „buszmegálló”, „vasúti átjárót” jelző tábla. Beszélgetünk a közlekedési dolgozók munkájáról (pl.: jegykezelő, jegypénztáros, mozdonyvezető, autóbuszvezető stb.)

Állatok: Séták alkalmával megismerkedünk a ház körül élő állatokkal (pl.: tyúk, kutya, cica stb.). Játékos formában gyakoroljuk ezen állatok hangját és mozgását. Beszélgetünk az állatokkal kapcsolatos emberi munkákról és az állatok kicsinyeiről. Kirándulások alkalmával ismereteket szerzünk a vadon élő állatokról (pl.: oroszlán, medve, vaddisznó, medve stb.).

Tavasz: A begyűjtött ágak, gallyak élősarokban történő hajtatása közben beszélgetünk a hőmérséklet emelkedése és a növények életében bekövetkező változás összefüggéseiről. Természetes környezetben megismerkedünk a hóvirággal és tulipánnal, közben gyakoroljuk a már ismert színeket, valamint megnevezünk új színeket is. Megismerkedünk a retekkel, ibolyával, aranyvesszővel. Az udvaron kerti munkát végzünk, takarítunk. Az évszakok jellegzetes ruhadarabjai közül kiválasztjuk a tavaszra jellemzőket.

Család: Gyakoroljuk a gyermekek, szülők, testvérek teljes nevét. Fényképek nézegetése közben, - melyet a gyermekek hoznak családjukról - megnevezzük a családtagokat. Beszélgetünk a szülők munkahelyéről, foglalkozásáról.

33

A témakörökhöz szervesen kapcsolódnak a természetvédelmi feladatok, a munka és az illem.A természetvédelmi feladatokról: az indíttatást a természethez kötő pozitív érzelmi viszony adja. Az a gyermek, aki szereti a természetet, az gondoskodik is róla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük.

A kisgyermeknek meg kell tanulnia: a szemetet a tárolókba, tartókba tegye, óvja, gondozza a virágokat, növényeket, figyelje meg, védje a bogarakat, állatokat, hogy a természetet az ember óvja, mert az életünk része, de tönkre is

tehetjük, ha nem vigyázunk rá. A munka az évszakokhoz kötődik, tevékenységen keresztül történő

tapasztalatgyűjtést és a munkára nevelést szolgálja. A gyermekek gondozzák a füvet, virágokat ültetnek, locsolnak, télen havat sepernek stb.

A környezeti neveléshez kapcsolódó természetes élethelyzetekben tanítsuk meg a gyermekeket a helyes viselkedésre, minden olyan dologra, ami a világban történő eligazodásukat, helytállásukat megkönnyíti, például viselkedés járműveken, udvariassági szabályok, segítségkérés felnőttől stb.

Kiscsoportban csak kinti, azaz helyszíni tapasztalatszerzést szabad szervezni.

Cél, hogy a gyermekek cselekvésbe ágyazott közvetlen érzéki-észleleti úton szerezzenek tapasztalatokat.

A középső és nagycsoportban minden hónap első két hetében (az időjárás függvényében) a helyszínen (kint) elevenítik fel tapasztalataikat, ismereteiket, majd a hónap utolsó két hetében benti (csoportszobai) tanulás következik, amely alkalmas az ismeretek alkalmazására, a gondolkodási műveletek gyakorlására, az alkalmazóképes tudás, a képességfejlődés megfigyelésére játékokon keresztül.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Ismerik lakókörnyezetüket, jól el tudnak igazodni. Pozitív érzelmi kötődés jellemző, észreveszik a természet szépségét,

gyönyörködnek benne. Ismerik az évszakok jellemző jegyeit, egymásutániságát. Képesek egy, két vagy akár a négy évszak jellemzői alapján történő

"felépítésére". Ismerik a testüket, az egészség, betegség fogalmát, a napszakokat,

felismerik az időrendiséget. Ismerik a gyalogos közlekedés szabályait, a helyi közlekedési

eszközöket.

34

Tudják a bolt, posta, gyógyszertár, könyvtár, iskola, mentők, tűzoltók, rendőrség stb. funkcióját.

Pozitív érzelmi viszony alakul bennük az állatok iránt. Ismerik és felismerik a jellemző jegyek alapján a természetes környezetben látott házi és vadállatokat.

Szeretik és védik a természetet, óvják a növényeket, állatokat. Tudnak alkalmaknak (bolt, színház) megfelelően viselkedni, képesek

segítséget kérni, megszólítani felnőtteket, ha szükséges. Felismerik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, észreveszik az

azonosságokat, különbözőségeket, képesek általánosításra, konkretizálásra, szempontok szerinti osztályozásra.

Biztonsággal használják a témakörökhöz kapcsolódó fogalmakat (növény, virág, gyümölcs, zöldség, háziállat, baromfi, sínen közlekednek stb.) Tapasztalataikat, tevékenységüket verbálisan is meg tudják fogalmazni.

8. 2. 2. Matematika tanulás

„A természet a matematika nyelvén szól hozzánk” (Galilei)

A matematika a környező világ azon tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, amelyekkel a gyermekek nap, mint nap kapcsolatba kerülhetnek játékuk vagy más tevékenységük közben. Matematikai tanulással a cél megteremteni annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, a rátalálás, felismerés, a tudás örömét.A spontán helyzeteken kívül rendszeresen szervezni kell matematikatanulást, ahol lehetőség van a hatékony és tudatos egyéni képességfejlesztésre. A gyermekek a feladataikat matematikai játékokkal, játékos feladatokkal oldják meg. A játékok színesek, esztétikusak, a gyermekek szívesen dolgoznak velük.A matematika szervezése, a témakörök meghatározása, hetekre bontása középső- és nagycsoportban azonos.

Ajánlott témakörök: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól (felismerés, megnevezés,

szín és egyéb tulajdonság). Téri viszonyok tapasztalása (testséma, mozgások, alacsony, magas,

hosszabb, rövidebb). A tapasztalatok komplex gyakorlása

Részletesen:

35

- Tárgyak, személyek tulajdonságainak felismerése.- Tárgyak, személyek összehasonlítása, felismert tulajdonság szerint.- Kiválogatás, általánosítás kiemelt tulajdonság szerint.- Osztályozás meghatározott tulajdonság szerint.- Rendezés meghatározott elv, szempont alapján.- Mennyiségek összemérése: hosszúság, magasság, szélesség, tömeg, - Halmazok összehasonlítása, összemérése: halmazok

összehasonlítása becsléssel; számlálás; halmazok rendezése számosság szerint; bontás; sorszám; hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel.

- Geometria: építések, alkotások szabadon és másolással, tájékozódás térben és síkban.

Kiscsoportban is van matematikai tapasztalatszerzés. A kiscsoportos matematika anyag a közvetlen környezet tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, közvetlen tapasztalás útján.Az óvodapedagógus a matematikai nevelés anyagát hetekre bontja, majd hetente egymásra építve megtervezi a heti részfeladatokat és a feladatokhoz a feltehetően felhasználásra kerülő játékokat. Arra is felkészül az óvodapedagógus, hogy vannak olyan gyermekek, akik a hét minden napján részt vesznek a tanulásban, ezért elegendő játékkal kell rendelkeznie. Nem fordulhat elő, hogy nem tud a gyermek számára nehezebb, fejlesztő feladatot adni. Minden ciklus játékát elérhető helyre teszi, hogy egy-egy gyermeknél visszanyúlhasson egy előző ciklus anyagához, ha arra szükség van, illetve a következő ciklus anyagával is dolgozhasson az, aki gyorsabb ütemben halad, mint a társai.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Szeretik a matematikát, örömmel végzik a feladatokat. Sok-sok gyakorlás után pontos tapasztalatokkal rendelkeznek

környezetük tárgyairól, differenciálódtak az észlelési funkciók (látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás) a szenzoros és motoros funkciók fokozatos összerendeződése megtörténik.

Pontos az alaklátásuk (alak-háttér), (alak, forma állandóság), formaészlelésük (forma, méret, felület, szín) egy és több tulajdonság alapján képesek halmazokat képezni, rendezni, rendszerezni.

Helyesen ismerik fel az egész és rész összefüggéseit. Pontos testképük van, biztosan eligazodnak a térben, (alatt, fölött, előtt, mögött, lent, fent stb.).

Felismerik a kiterjedéseket (kisebb, nagyobb, magas, alacsony, széles, keskeny, hosszú, rövid, ugyanolyan stb.).

Szeretnek számolni, tudnak mennyiséget összehasonlítani (több, kevesebb, ugyanannyi), biztosan használják a relációs jeleket, ismerik a tő és sorszámokat, bontanak és pótolnak.

36

Tapasztalataikat, tevékenységüket verbálisan is megfogalmazzák. Megoldásaikat megmagyarázzák, képesek újabb megoldást keresni, ellenőrizni saját eredményeiket.

Logikusan gondolkodnak, életkorának megfelelő logikai következtetéseket vonnak le.

Számfogalma 10-es számkörben mozog.

8. 2. 3. Mese, vers „A szó ékszer, Édes, ékes békességes, Anyám szava gyöngyös, fényes, Átadom, mint éket, ékszert. Izzon, égjen, ha beszélek.”

(Kiss Dénes)

A 3-7 éves kor – a szavakkal való játéknak, a szavak muzsikájában való gyönyörködésnek a kora.Mesét vagy verset – egy hétig ugyanazt – a hét minden napján hallanak a gyermekek, megközelítően azonos időben. Minden ismétlés én erősítő hatású.”4

A gyűjtemény nagyobb részét a magyar népmesék és népi mondókák adják, ugyanakkor szükséges a klasszikus és a kortárs irodalom ismertetése is. Fontos a mesék, versek helyes arányának megválasztása, ne kerüljön egyik sem túlsúlyba. Szöveghűen, szemléltető eszköz nélkül mesélnek az óvodapedagógusok, hogy a televízióhoz szokott, képet passzívan befogadó gyermekek képesek legyenek a belső képalakításra.A mesevárás hangulatát a csoportokban kialakított szokások teremtik meg (pl.: gyertyagyújtás, meseláda, mesepárna, stb.). .A mesén való részvétel a gyermekek számára mindig önkéntes. Ők döntik el, hogy mikor akarják csak játék közben távolról hallgatni a mesét, és mikor akarnak közvetlenül részesei lenni ennek a folyamatnak.A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl.: évszakokhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz.A hangulati egység fokozottabban biztosítja a gyermekek számára az esztétikai élményt.A mesélés játékidőn belül történik. A gyermekeknek ismerniük kell a mese alatti szabályokat, szokásrendszert, pl.: nem lehet kiabálni, játékeszközökkel finoman bánjanak. Fontos az elhelyezkedés mesehallgatáskor. Az óvodapedagógus és a gyermekek közötti kapcsolat akkor teljes, ha végig szemben ülnek egymással, az óvodapedagógus tartja a gyermekekkel a szemkontaktust.

37

A mindennapi mesék hatására nő a gyermekek bábozó, dramatizáló kedve, melyet fokoz az óvodapedagógus bábjátéka is. Ez azért jó, mert a szorongásos, visszahúzódó gyermekek is megfeledkeznek gátlásaikról, felszabadultan merülnek el a bábozásban.

Javasolt Tartalom: (2,5) 3-4 évesek mondókák, mondókamesék, formulamesék, állatmesék,

történetek, rövidke versek; ismerkedés a képes- mesés könyvekkel

4-5- évesek mondóka, hangutánzó mese, párbeszédes mese, láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese, történetek, versek

5-6-7 (8) évesek kiszámolók, felelgetők, versek, állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék

A napi tevékenység során az óvónő többször is mondhat – a helyzethez illő – mondókát, rövid verset, mesét, kitalált történetet. A főleg (2,5) 3-4 éves korban nagy jelentőségű testi kapcsolat iránti gyermeki igény kielégítésén túl a simogatók, tapsoltatók, lovagoltatók ritmusa, lüktetése, egyszerű szövege nyugtatóan hat a gyermekre. Az óvodapedagógus közvetítsen a gyermeknek a természeti környezetet megjelenítő irodalmi alkotásokat (mese, vers, elbeszélés,) Teremtsen alkalmat arra, hogy a gyermek eljátsszák, elmondják, elbábozzák, kedvelt meséiket, de adjon lehetőséget az általuk kitalált történetek elmondására is, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Képesek verbális kapcsolatot kialakítani, szívesen, összefüggően

beszélnek, beszélgetnek. Használják a tapasztalatok során szerzett, megismert szavakat.

Beszédük tiszta, a magyar nyelv szabályainak megfelel. Ismerik és használják a verbális kommunikáció szabályait (hallgasd meg a másikat, ne vágj a szavába, stb.).

Szeretik a mesét, verset, szívesen hallgatják. Maguk is mondanak egyedül mesét és verset is. Óvodáskor végére tudjanak 15- 25 verset és ismerjenek 15- 20 mesét olyan szinten, hogy a szereplőket és a főbb cselekményt el tudják mondani. Ebből a kedvenceiket, 5-7 mesét tudjanak bábozni, dramatizálni.

Szeretik a könyveket, szívesen nézegetik. Ismerik és alkalmazzák a társadalmi normáknak megfelelő elemi

illemszabályokat: köszönés, kérés, megszólítás, tudakozódás, bemutatkozás, megköszönés, ajándékozás, étkezés.

38

8. 2. 4. Ének-zene „ A zene gazdagítja a kedélyt, Nemesíti az ízlést, Fogékonnyá tesz más szépségek iránt”

(Bárdos Lajos)

A programban az ének-zenének nincs meghatározott időpontja és a napja.Így a hét minden napján-játékidőn belül a mesét követheti az ének, ami egy másfajta játéklehetőség a gyermek számára. Aki akar, részt vesz rajta, aki nem akar, az tovább játszik. Mivel a részvétel önkéntes, és a résztvevők változók, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehetőségük a gyermekeknek az énekes játékra.A zenei anyag zömét a népi mondókák és dalos játékok adják, valamint az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások és a nemzetiségi kultúra zenei anyaga tartalmazza. Fontos eszközük szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az ének-zenében egy héten át ugyanaz a zenei anyag. A zenei feladatokat is egy hétre bontja le az óvodapedagógus.Az ének-zene kötetlen tanulás során sor kerülhet az új dal megtanulására, dalos játékok ismétlésére, a zenei képesség fejlesztésére, a zenehallgatásra. Nem tartunk hagyományosan vett foglalkozást, naponta annyi időt lehet szánni az éneklésre, és annyi feladatot gyakorolnak, amennyit a gyermekek érdeklődése lehetővé tesz. A fontos az, hogy az adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán megvalósuljanak.

A zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatok tartalma: felnőtt játéka ölbeni gyermekkel (lovagoltatás, hőcögtetés) karral, kézzel végzett egyenletes mozgás, játékos mozdulat,

(combütögetés, kalapálás), egyenletes törzsmozgás, egyenletes lüktetés kifejezése tapssal stb., népi játékok hagyományok megismerése mondókák, népdalok, énekes játékok néptánc ünnephez kapcsolódó énekek magas-mély hangok, lassú-gyors, halk-hangos éneklés ritmushangszerek használata dallambújtatás, dallamfelismerés

Egy-egy körülhatárolt feladatcsoportot akár két-három héten keresztül is lehet gyakorolni.

39

Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböző formában, minden hétre tervezendő feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja.A dalok, mondókák a feladatok megvalósításának eszközei.A csoportszobában állandó, megszokott helye legyen az ének-zenének, amely megfelelő nagyságú a dalos játékok számára. Lehetőséget teremtünk a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képesség fejlődésére.

A program előnye, hogy az óvodapedagógus kiemeltebb figyelemmel kíséri az egyes gyermekek zenei fejlődését. A gyengébb képességű vagy a gátlásosabb gyermek nem kerül perifériára, nem reked meg a fejlődés egy szintjén, hanem lehetőséget kap a kibontakozásra. A zene, a dal élményt, sikert ad számára. Ez ösztönzi őt, miközben megszereti az éneklést, és nyitottá válik a zene felé. A zene az önkifejezés eszközévé válik azáltal, hogy ki tudja fejezni saját érzéseit, jókedvét, szomorúságát, örömét a dal, a zene, a hangok által.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek szívesen és örömmel vesz részt mondókás, énekes

játékokban. A mondókák és dalok kb. felét csoportosan és egyénileg is biztosan, jó hangmagasságban, érthető szövegmondással, tagoltan, a magyar beszéd ritmusának, hanglejtésének, illetve a dal karakterének megfelelően, tisztán tudja játék közben mondani, illetve énekelni.

Ismer kb.10-15 mondókát, 20-25-nagy hatod hangterjedelmet meg nem haladó különböző hangkészletű és szöveghosszúságú népi gyermekjátékdalt, néhány alkalmi dalt, műdalt.

Ismeri a zenei jelentését: képes mondókákat, dalokat - pedagógusi segítséggel - magasabb és mélyebb kezdőhanggal, különböző tempókban és eltérő hangerővel is megszólaltatni, a jellegzetes dallamfordulatok irányát kézmozgással kifejezni.

Tudja az egyszerű szerkezetű és ritmusú mondókák, illetve dalok megszólaltatásához az egyenletes lüktetést, a motívumhangsúlyokat és a ritmust különböző mozgásformákkal, pl. játékos utánzó mozgással, tapssal, járással kifejezni, hangoztatni.

Fel tudja ismerni a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részleteikről.

Ismeri szűkebb és tágabb környezetének főbb hangjelenségeit, képes azokat egymástól megkülönböztetni.

Képes rövid - négylüktetésnyi (kétütemes) - szöveges ritmus -, illetve dallammotívumokat bemutatás után megismételni, visszahangoztatni.

Képes mondókát, egyszerű dalt - folyamatos ismétlés közben - hangosan és magában is mondani, illetve énekelni, a kétféle megszólaltatást (jelre) cserélgetni (bújtatást végezni).

Képes oldott (zenei) légkörben az elsajátított mondókák és dalok összetevőit (játékot, szöveget, ritmust, dallamot) önállóan variálni, az

40

egyes elemekhez új összetevőket kitalálni (játékot, szöveget, ritmust, dallamfordulatot improvizálni).

Képes rövid élményt adó élő zenei bemutatásokat - énekelt, hangszeres játszott dalokat, zenedarabokat - figyelemmel, türelemmel, érdeklődéssel végighallgatni.

8. 2. 5. Ábrázoló tevékenység

Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze. A gyermek ízlésének, alkotó- befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatását, az esztétikai nevelést szolgálja. Az ábrázoló tevékenység során a gyermekeknek hetente új, vagy más technikákat mutatunk be, tanítunk. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötődik.Az új technika alkalmazása lehetőség a gyermekeknek. Az előző hetekben használt eszközök is (festék, gyurma stb.) mindig elérhetők, használhatók, mindig azzal a technikával dolgoznak, amivel ki tudják fejezni magukat. Természetesen az óvodapedagógus ösztönzi a változatos alkalmazást.A gyermekek alkotókedvét nem szorítjuk szűk időkeretbe. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdagságáért, sokszínűségéért, önmaga belső látásmódja kifejezéséért vegyen részt az ábrázolásban. A tevékenységet egyszerre 6-8 gyermek választhatja, a létszám a technikától is függ. Így valósítható meg, hogy a résztvevő gyermekek személyre szóló segítséget kapjanak, az óvodapedagógus követni tudja szín-, formaviláguk, technikai ismeretük, eszközhasználatuk fejlődését.

Fontos, hogy a gyermekek nap, mint nap lássák, tapasztalják, megismerjék az általuk használt anyagok sokszínű tulajdonságát, variálhatóságát (pl.: hogyan lesz az újságpapírból, burgonyából, répából dúc).

Dolgozzanak gyakran természetes anyagokkal, ismerkedjenek meg nyomathagyásos technikával, festéssel, tépéssel, vágással, ragasztással, hajtogatással, bábkészítéssel, szappan-, viaszkarccal, kollázs-montázs, stb. technikákkal.

A festés, rajzolás állandó lehetőség legyen a gyermekek számára. Kirándulás, séta közben lehet gyűjteni különböző anyagokat, amivel

gazdagíthatják munkájukat, pl.: vadgesztenye, levél, cirok, dió, makk stb. A festés asztalon, földön is lehetséges. A csöpögtetés, vonalvezetés jó

alkalmat ad a színek varázsának megismerésére. Nagy élmény, amikor a gyermek azt ismeri fel, hogy új színeket hoz létre,

hogy keze mozdulatával összefutnak, mélyülnek vagy derülnek a színek Festhet, ragaszthat, tépkedhet vagy ollóval vághat stb. a gyermek, ha

kedvet érez hozzá. Mindig olyan technikával dolgozhat, amivel

41

sikerélményhez jut, amivel ki tudja fejezni önmagát, ami újabb és újabb ábrázoló tevékenységre ösztönzi.

Több napos munkában is szívesen dolgoznak együtt (például makett-készítés).

Cél: hogy úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogy ő látja, és nem, ahogy mi mondjuk neki.

belső indíttatású, belső élményre irányuló munka. A saját tapasztalatra, élményekre támaszkodva dolgoznak a gyermekek, bár ebben a korban az utánzásos tanulás is jelentős.

Az ábrázoló tevékenységben való részvétel az óvodapedagógus mindennapos feladata. Együttműködik a gyermekekkel ezekben a tevékenységekben. Munkájával ösztönzi a technikához illeszkedő témaválasztást, beszélgetéssel segíti az élmények szubjektív megjelenését az ábrázolásban. Ő is készíti a saját szövését, bábját, festményét. Szemlélteti a technikai eljárásokat, 5-6, maximum 8 gyermeknek mutatja be, így az esetleges hiányosságok hamar orvosolhatók.

Munkájában mindig tartsa szem előtt, hogy ha a gyermekek szabadon szárnyaló látásmódját nem korlátozzuk földhözragadt tételekkel, akkor ötletgazdag, alkotni vágyó emberekké nőnek.

Az ábrázolás során különösen figyel a diszgráfia tüneteire, észlelésekor jelzéssel él a szakember felé.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Szeretnek ábrázolni, ismerik a technikákat. Több technikával is ki

tudják fejezni önmagukat, képesek megjeleníteni az ábrázolás eszközeivel gondolataikat az elképzelt képeket.

A mesék, versek, tevékenységek, élmények, megjelennek munkáikban. Ábrázolásukat gazdag témaválasztás, színhasználat, forma,

arányismeret, biztos technikai tudás, eszközkezelés jellemzi. Sokat és szívesen gyurmáznak, formaábrázolásuk változatos, a

megkülönböztető jegyek felfedezhetők. Emberábrázolásuk egyre differenciáltabb, egyre több testrészt jelenítenek meg, esetenként a mozgás is felfedezhető.

Szeretnek együtt dolgozni a többiekkel, közös kép, makett, terepasztal, stb. elkészítése során.

A használt eszközöket elrakják, a munka befejezése után helyre állítják a környezet rendjét.

Helyesen fogják a ceruzát Alakul szép iránti fogékonyságuk Kialakul a koruknak megfelelő térlátásuk Vigyáz saját és más munkájának tisztaságára A hat alapszint ismeri és bátran használja

42

8. 2. 6. Mozgás

A mozgás kiemelt szerepet tölt be a motoros képességek fejlődésében, kötelező foglalkozás a tanulási rendszerben. Legfontosabb, hogy a gyermekek szívesen tornázzanak, önmagukhoz mérten fejlődjön mozgásképességük. Gyakoroljanak olyan akarati tulajdonságokat, mint a fegyelmezettség, önfegyelem, kitartás, engedelmesség.Megtervezzük, hogy melyik képességet vagy képességeket akarjuk fejleszteni. Ezután a fejlesztendő képességhez hozzárendeljük azt a mozgásanyagot, amellyel a fejlődést kívánjuk elérni. Bármilyen összetételű csoportban a gyakoroltatás egyéni fejlettség szerint történik. Minden gyermektől annak a gyakorlatnak a pontos végrehajtását várjuk el, ami fejlettségének megfelelő.Kiscsoportban az a feladat, hogy megszerettessük a tornázást. Érjük el, hogy minden gyermek fogadja el a testnevelés foglalkozásokon a kötelező részvételt.Középső- és nagycsoportban a terhelés fokozatos növelésére és a gyakorlatok pontos, fegyelmezett, kitartó végeztetésére törekedjünk.

A mozgásfejlesztés célja: A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgáskedvének

megőrzése, mozgásigényük kielégítése. A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása. A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs). Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek

fejlesztése.A mozgásfejlesztés területei:

szabad játékban a gyermek spontán, természetes mozgása közben, kötelező testnevelési foglalkozáson. mindennapi testnevelésben

Mozgásfejlesztés a szabad játékban Célja:

hogy megőrizzük, ha szükséges a mozgáskedvet, és tudatosan építsünk rá, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének,

temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységét, bátran, örömmel mozogjanak, a csoportszobában ás az udvaron egyaránt.

Életkori jellegzetességek

43

A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk a csoportszobában is. Ezek az eszközök lehetnek a „Mászóház” csúszdával, létrával ellátva. textil alagút, de akár tornaszőnyegek és a csoportszoba asztalai is felhasználhatók erre a célra.4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem- kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is.Az egyensúlyfejlesztés a szabad játékban: hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Erre a célra nagyon jól használhatók az Ayres terápia eszközei , különböző hinták, a Body Roll , a nagy fizikoterápiás labda, a füles labda, az ugróasztal, a lépegető, a billenő forgókorong.5-6-7(8) éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a leginkább hangsúlyt fektetni . A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek spontán fejlesztésére, például ábrázolási technikák gyakorlására: tépés, vágás, varrás, apró gyöngy fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás, baböltöztetés, barkácsolás.Mozgásos tevékenységhez használjuk a csoporthoz tartozó kisebb előteret is, természetesen csak akkor, ha a gyermekek felügyelete itt is megoldott.

Az udvari játék, mozgás: mászásra, bújásra késztetheti a gyermeket például a „hernyócska” járásra az emelt felületű farönksor, egyensúlyozásra a láncos lépegetőhíd, hintázásra a rugós játékok és mérleghinták, mászóvár, rollerezés, biciklizés, labdajátékok.

Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésben Célja:

A tervezett, szervezett, irányított testnevelési játékokkal a mozgáskultúra fejlesztése

Koordinált mozgás alakítása Téri tájékozódás, oldaliság kialakulása

A játékot a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően hol, mint eszköz, hol, mint cél. A testnevelési foglakozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, gerinctorna). A (2,5) 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Például különböző járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információk legyenek. A testnevelési foglalkozáson, a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival.

44

Ezért alkalmazhatók jól a testsémafejlesztő programból a következőek: A testrészek ismeretét célzó gyakorlatok (például „Járjatok a

sarkatokon!” , Ütögessétek a talpatokat a földhöz!”) a tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (például: „Álljatok a

babzsák mögé!” Hasaljatok a padra!” ) test személyi zónájának alakítása (például a „Emeljétek a babzsákot a

fejetek fölé, vegyétek át a másik kezetekbe!”) Ebben az életkorban külön nem tervezzük az észlelés fejlesztését, hiszen a nagymozgások végrehajtása közben spontán fejlődik.4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgások megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot terveztünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be. Például futás, jelre sorakozás az óvodapedagógus előtt (az óvodapedagógus a helyzetét mindig változtatja) szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban. Elhelyezkedés különböző szereken, formákban. A mozgásfejlesztésnél ezen kívül előtérbe kerül:

Az egyensúlyérzék fejlesztése, például a különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzetváltozások, futás közbeni megállások.

Szem-kéz, szem-láb, koordinációt fejlesztő gyakorlatok, például babzsák feldobása elkapása, célba dobás, egynsúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás.

A testsémafejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. A kicsiknél még csak az „egyik-másik” megkülönbözetését használjuk. Itt már a ”jobb-ball” kifejezéseket is , de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. Például „ Emeljétek fel a szalagos jobb kezeteket. A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontos, hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag. Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 évesek, de még mindig nem kiemelt feladatként . 5-6-7(8)Az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás , formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetők. Például labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma kialakítása szalaglengetéssel, karkörzéssel test előtt, test mellett, csukott szemmel is. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Testnevelési foglalkozáson ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel, végzett mozgásokkal lehet fejleszteni . Nagyon jól használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok. A foglalkozáson lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését, és elvégzik a látott, hallott feladatokat. A preventív mozgásanyag változatosan épüljön be a foglalkozások anyagába.

45

Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is. Ez minden korcsoportban naponta legalább egyszer, 10-20 perces időtartammal szervezzük meg. E tevékenység napirendbe illesztését minden óvónő maga dönti el. Jó gyakorlatnak bizonyult a délelőtti játék utáni időszak , mielött a gyermekek kimennek levegőzni, megfelelő időben, ruházatban ezt is a szabadban, jó levegőn tartjuk. A mindennapi testnevelés a délelőtti termi tevékenység lezárása. Ez lehet játék az udvaron, vagy bármilyen játékos mozgásgyakorlás. Ajánlott a preventív torna.Célja :

A gyermekek szívesen és örömmel vegyenek részt benne. Igénnyé, majd szokássá váljék a mindennapi mozgás. Maguk is kezdeményezzenek mozgásos játékokat.

A mozgásfejlesztésből adódó óvónői feladatok A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén

felkeltése A mozgás tevékenység pozitív megerősítése A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak

kialakítása a gyermekkel közösen , majd fokozott betartása Mozgásos tevékenység lehetőségének biztosítása a csoportszobában és az

udvaron Lehetőség szerint az előtér kihasználása, szabályok kialakításával és

figyelemmel kisérésével. A gyermek életkorához és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos

tevékenységre inspiráló eszközök kiválasztása , folyamatos cseréje. A testnevelés- foglalkozások anyagának összeállítása, figyelembe véve a

csoport és az egyéni fejlettség aktuális állapotát A játék , játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a

foglalkozásokon Oldaliságot jelző csuklópánt használata Tiszta, jó levegő biztosítása a tornateremben Az atlétikai gyakorlatok (futások, ugrálások, dobások) lehetőség szerint az

udvarra történő szervezése. ( Arra az évszakra tervezi be, amikor már jó idő van!)

A tevékenység irányításánál és értékelésénél diferenciál, figyelembe veszi az egyéni fejlődési jellemzőket.

Szükség esetén a dajka segítségének igénybevétele. Az testnevelés-foglalkozások szervezése biztosítja a folyamatos mozgás

lehetőségét, kiküszöböli a várakozási időt

46

A napi tevékenység részeként a mindennapos , 10-20 perces frissítő mozgás tervezése során elsődlegességet biztosít a mozgásos játékoknak

Kiemelt prevenciós feladatok megvalósítása : magymozgásfejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, testsémafejlesztés, térpercepció- fejlesztés , finommotorika-fejlesztés , keresztcsatornák fejlesztése

Évente egyszer mozgásos versenyprogram szervezése

Sikerkritériumok Igényli a mindennapos mozgást Mozgása harmonikus, összerendezett Téri tájékozódása kialakult, irányokat meg tud különböztetni. Magabiztosan (csuklószalag nélkül is) alkalmazza a jobb-bal kifejezéseket Ismeri saját testét, testrészeit, képes meg is nevezni és beazonosítani Fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő. Kialakult a szem-kéz, szem-láb koordinációja. Fejlett az egyensúlyérzéke Tud rollerezni vagy biciklizni. A mozgásos játékok gyakorlatok téri helyzetek felidézésére képes ,

vizuális memóriája korának megfelelően fejlett. Ismer legalább egy labdajátékot (foci, kidobós) Ismer legalább 2-3 kéziszer használatát (labda, ugrókötél, karika) Érdeklődik valamely sportág iránt Képes alkalmazkodni társaihoz, korához képest fejlett a önuralma, toleráns,

együttműködő, segítőkész. Ismeri a csapatjáték szabályait. Egészséges versenyszellemmel képes küzdeni

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek tornázni, élvezik és örülnek a mozgásnak. Mozgásuk összerendezett, koordinált. A gyakorlatokat pontosan végzik, bátran és fegyelmezetten használják a

tornaszereket. Vezényszavaknak, utasításoknak eleget tesznek, pontosan követik

azokat. Saját képességüknek megfelelően, nagy akarattal pontosan végzik a

főgyakorlatokat, teherbírásuk, terhelhetőségük megfelelő. Szívesen játszanak, a szabályokat önálló játék alatt is betartják.

Erőfeszítéseket tesznek a közös vagy egyéni győzelemért. Egymásra vigyáznak, tudnak a kisebbekhez is alkalmazkodni. Fegyelmezettségükkel, a gyakorlatok pontos végrehajtásával példát

mutatnak a kisebbeknek.

47

9. Tervezés Tervezés, a gyermekek fejlődésének követése (Az óvónők tervezési feladatai)

9. 1. Csoportnapló

A csoport életével, fejlődésével, nevelésével kapcsolatos óvodai csoportnapló mely

tartalmazza az alábbiakat:

- nevelési terv – kéthasábos formában a fejlődés egyéni eltérései és a fejlesztési

feladatok megjelölésével (októberben és februárban)

- a csoport életével kapcsolatos szervezési feladatok rögzítése - negyedévenként

- a tervezett tanulási folyamat ütemterve projektekben (heti,vagy kétheti, vagy

havi)illetve a projektekben megvalósuló tanulási folyamat heti bontásban

- ünnepeink, rendezvényeink

Nevelés tervezése

A nevelési feladatokat kéthavi, illetve negyedéves ütemezéssel tervezzük. A tervek

rögzítik az egészséges életmód, az érzelmi nevelés, a szocializáció terén elért

eredményeket, az aktuális feladatokat személyre szólóan.

Tanulás szervezése

A tanulási folyamat tervezése: éves tematikus terv és a heti terv : Az éves tematikus terv azért fontos, hogy az óvodapedagógus folyamatként lássa, kezelje a tapasztalatszerzés, megismerés útját. Előre megtervezi az óvodapedagógus a környezet vagy matematika keretanyagát, a mesét vagy verset, az ének, dal vagy mondóka anyagát és a testnevelést.A heti tervezés azért fontos, hogy a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, spontán helyzetekhez igazodhasson, a feladatok egymásra épüljenek, ne a terv megmásíthatatlansága, hanem az élethelyzet, a gyermekek, az aktuális feladat irányítsa a folyamatot.Hetente az előző hét eredményeire építve tervezi az óvodapedagógus a matematika vagy a környezet heti anyagának részletes lebontását, az ének-zene képességfejlesztő játékait, az ábrázolás technikáját.

9. 2. Kötelező mérés és a fejlődési napló vezetésének szabályai:

A gyermek fejlődésének követése, a fejlődési napló : A fejlődési napló dátumozott, tényfeltáró, helyzetelemző dokumentum, amelyben az általunk meghatározott szempontsor alapján - egyénenként külön-külön - folyamatosan rögzítjük a gyermekről szerzett tapasztalatainkat, fejlesztő feladatokat tervezünk, amelyek kiterjednek a nevelési, tanulási folyamatra is.

48

A fejlődési napló alkalmas a fejlődési folyamat követésére, a lemaradások, eredmények, egyénnek szóló feladatok meghatározására. Láttatja a program szerinti munka eredményességét, az esetleges hibákat.Vezetése az óvodapedagógusok számára rendszeresen (azaz félévente egy beírás gyermekenként), folyamatosan kötelező.A gyermekek körében elvégzett méréseket és az egyéni fejlesztési tervet a fejlődési naplóban - „Ilyen vagyok „- kell dokumentálni. A fejlődési naplóba leírtakat a szülőkkel meg kell ismertetni és alá kell iratni.

A fejlődési napló szempontjai

1. Önállóság fejlődése - önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás)- egyéni igények, jellemzők2. Játék, szociális magatartás, érzelem, akarat

Játék:- a gyermek élményanyaga,- a játék fejlődése, fajtái, sajátossága,- együttműködés a játékban,- a gyermek helye a játszócsoportban,- érzelmi megnyilvánulások

Szociális magatartás:- önállóság (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása stb.),- kapcsolatteremtő-képesség,- beilleszkedés,- együttműködés a tevékenységekben (kitartás, fegyelmezettség, baráti

kapcsolatok)3. Kommunikációs képesség - beszédhallás,- beszédértés,- hangok ejtése, szókincs,- mondatszerkesztés,- folyamatos, összefüggő beszéd, önálló történet elmondása4. Kognitív képesség - vizuális észlelés (vizuális zártság – hiányos képek, időrendiség, ritmus),- alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, rész-egész viszony),- tapintatos felismerés,- téri tájékozódás (oldalság, irányok, viszonyok),- keresztcsatornák fejlődése,- észlelt összefüggések verbális megfogalmazása,- gondolkodási műveletek,- verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelme5. Motoros képesség

49

- nagy mozgások fejlődése (tempója, ritmusa, iránya),- finommotoriak,- szem-kéz, szem-láb koordináció,- kezesség,- testséma fejlődése (testrészek ismerete, oldalság, elülső és hátulsó rész,

függőleges zóna),- testrészek mozgatása

A fejlődési napló vezetésének célja, hogy: Minden óvodapedagógus tudja, melyik gyermeket miben, mivel kell

fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Az egyes gyermeknek tervezett feladat a gyermek ismeretében tudatos,

pontos, képességfejlesztő legyen. Az óvodapedagógusok felelősséget érezzenek, felelősséget vállaljanak

minden gyermek, minden területen (érzelem, szocializáció stb.) történő fejlődéséért.

Gyerekek képességmérése – DIFERAz Integrációs Óvodai Program bevezetése óta és fennállásáig alkalmazzuk a DIFER mérési rendszert. A több évet átfogó mérés lehetőséget ad arra, hogy a gyermekfejlődési ütemét figyelemmel kísérjük, szükség esetén beavatkozzunk.

Írásmozgás koordináció, fejlesztés Beszédhang - hallás, fejlesztés Reláció szókincs, fejlesztés Elemi számolás készség fejlesztés Tapasztalati következtetés és összefüggés kezelés képességének fejlesztése Szocialitás

A gyermekek mérésének, fejlődésének követési rendje:

Mérési terület Korcsoport Felelős Határidő

Anamnézis 3 év, illetve beérkezéskor

Csoportvezető óvodapedagógusok

Beérkezéstől számított 3-4 hét

DIFER mérés 4 éves kortól Csoportvezető óvodapedagógusok

November. 30, június 30.

Egyéni képességfejlődés mutatói

Minden korcsoport Csoportvezető óvodapedagógusok

Évente november 30. május 30.

Évente május 31.

10. Az óvodába és iskolába lépés feltételei

50

Az óvodába lépés feltételei

- A gyermekek felvételét a mindenkori tanügy-igazgatási feladatoknak megfelelően végezzük.

- Elsődleges feltétel a 2.5 - 3. életév betöltése.

- Szobatisztaság, alapvető közlési készség, önálló mozgáskészség.

- A felvételnél elsőbbséget élveznek a HHH- gyermekek.

Az iskolába lépés feltételei Az iskolába lépés alapvető feltétele az iskolaérettség, mely programunkban a várható fejlődés jellemzőjeként található.

Így: – képesek gondolataik, érzelmeik kifejezésére, folyamatos beszédre,

értik és használják a kommunikatív jeleket, végig tudják egymást hallgatni és megértik azt, önállóan végzik a tisztálkodási, öltözködési teendőket, összerendezett mozgásuk lehetővé teszi viselkedésük és

szükségleteik szándékos irányítását. Óvodai szakvélemény kiadása A gyermek az adott nevelési év május 31.-ig betöltötte a 6.

életévét, illetve Nevelési Tanácsadó véleménye alapján még egy évig óvodában maradt.

11. Integrált nevelés feladatai és szolgáltatásai

11. 1. Esélyegyenlőségi feladatokCélul tűzzük ki: az intézményen belül a szegregációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét az esélyteremtést; támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a

halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása érdekében.

az esélyegyenlőség előmozdítását az intézmény minden tevékenysége során:

- a beiratkozásnál, a csoportba sorolásnál,

51

- a gyermekek egyéni fejlesztésében,- az ismeretközvetítés gyakorlatában,- az iskolai továbbhaladás előkészítésében,- a pedagógusok szakmai továbbképzésében,- a partnerség - építésében és kapcsolattartásban a szülőkkel,

segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel,Alapelveink:

Minden gyermek sikeressége legyen biztosított. A gyermek sikeressége az intézmény sikerességének záloga. A partnerközpontú működés továbberősítése. A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása

Hátrányos helyzet: (kiemelés a Kompetencia alapú óvodai nevelés című dokumentumból) „A hátrányos helyzet szó szerint „valamitől való megfosztottságot” jelent.„A hátrányos helyzet igen tág kategória, egészségügyi, szociális, családszerkezetbeli, etnikai, kulturális és pszichés vonatkozása egyaránt lehet. Az idetartozó gyermekek megfelelő fejlesztése egyéni bánásmódot és elbírálást érdemel.” (Dr. Hoffmann)„A hátrányos és a leszakadó helyzet ugyanazon folyamat kezdő és befejező stádiuma. A hátrányos helyzet könnyen vezet iskolai kudarchoz. Az iskolai kudarc pedig mai, és még inkább várható holnapi viszonyaink között szinte biztos leszakadás. Perifériára szorulás, marginalizálódás, kiszorulás a társadalomból.” (Papp János, 1997.)A hátrányos helyzetnek számos típusa van, és valamennyiből súlyos kulturális hátrány, esetenként diszkrimináció is következhet.Fontos a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség közötti különbségtétel.A hátrányos helyzet a személyiség bizonyos rétegeit érinti.A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja, és a társadalmi beilleszkedési zavart előlegezi meg. Deviáns viselkedéssel, életvezetési problémákkal, morális defektusokkal, önértékelési zavarokkal jár. A személyiség mentális normalitását rombolja. A gátló tényezők fel nem számolása megfordíthatatlan törést jelent a személyiség további fejlődésében.

A hátrányos és a veszélyeztetett helyzet kapcsolódása: a hátrányos helyzetben a szociális tartalom a hangsúlyos; a veszélyeztetett helyzetben a pszichés tartalom a súlyosabb; nem törvényszerű, hogy a hátrányos helyzet veszélyeztetettségig

fajuljon; a veszélyeztetettség minden esetben magában foglalja a hátrányos

helyzetet.

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek esetében szorgalmazni kell, hogy rendszeresen járjanak óvodába, így napi étkezésük, gondozásuk biztosítottá válik.

52

Kiemelten nagy gondot kell fordítani egyéni fejlesztésükre, segítve óvodai beilleszkedésüket, szociális fejlődésüket.

Szociokulturális hátrány: a környezeti ingerek, hatások nem megfelelőek a kiegyensúlyozott,

harmonikus személyiségfejlődéshez, genetikai hátrányaikkal is meg kell küzdeniük. anyagi nehézségek, nem megfelelő lakáskörülmények, alkoholizmus a családban, a szülők életvezetési problémái, a nagycsaládosok gondjai, a csonka családok, az éppen felbomló családok, munkanélküliség, a szülők alacsony iskolázottsága, érzelmi szegénység, hiányos törődés, krónikus betegség (akár a gyermeknél, akár a szülőnél), ingerszegény otthoni környezet, igénytelenség a család részéről

Következmények: Az idegrendszeri struktúrák érésének lassulása. Bizonyos mértékben az érés el is maradhat. Hátráltatja a szenzomotoros fejlődést. Az egyes területek közötti kapcsolatok nem alakulnak ki, labilissá,

sérülékennyé válnak, hibás mechanizmusok jönnek létre. Érzelmi labilitás, elhanyagoló bánásmód

A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga: a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. tudatos óvodai pedagógiai munka szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai

szemlélet és módszer a szülőket partnerré téve

A felzárkóztatás formája: Integráltan történik 6-8 fős csoportokban, a saját csoportszobájukban Szabadjáték keretében, egyénileg az óvónő irányításával A pályázati -IPR- támogatást fejlesztő eszközök, mozgásfejlesztő

játékok és egyéb évenként meghatározott célra fordítjuk.

A felzárkóztató foglalkozások feladata:

53

A 6-8 fős csoport alkalmas arra, hogy a gyermekek megnyilatkozzanak, az érzelmeiket kifejezzék, ezért a beszédbátorság, a kommunikációs képesség, a humor fejlesztése fontos feladat.

Az állandó dicséret, az elismerés, az egymáshoz való viszonyítás, értékelés, serkentés érvényesítése.

Az önbizalom, a sikerélmény fokozása, az itt kialakult pozitív személyiségjegyek rögzülésével nagyobb az esély a csoportban, a csoport előtti bátrabb megnyilatkozásra.

A mozgásos, vizuális, akusztikus jelek differenciálásának segítése, mindezek szavakkal történő megnevezése.

A közlő és a megértő képesség fejlesztése. A magyar szókincsfejlesztés, a kiejtés tisztaságának gyakorlása. Minden gyermekben felfedezni és fejleszteni a legkiemelkedőbb

képességét. Az írásmozgás koordináció kialakulásának elősegítése, manuális

képességek erősítése. A szín- és formaérzék, térlátás fejlesztése. Érzékelő, észlelő, tapintásos tapasztalatok gyűjtése. A sajátos zenei érdeklődés, mozgáskultúra fejlesztése. Az analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése játékokon keresztül (pl.:

puzzle, társas építő, konstrukciós játékokkal). Ösztönzés a véleményalkotásra, gondolkodásra, etikai értékítéletek

megfogalmazására. Relációs, általánosító, absztraháló képesség fejlesztése az egyéni

képességeiknek megfelelően. Ízlésviláguk, esztétikai érzékük formálása saját színhasználatuknak,

formaviláguknak megfelelően. Szituációs játékokkal az alkalmazott szituációkban való viselkedés,

beszéd, kommunikáció gyakorlása.

A felzárkóztató foglalkozások adminisztrálása:A felzárkóztató foglalkozásokat az óvodapedagógus tervezi meg: heti feladatokat a komplexitás és a játékosság jegyében. A gyermekekről egyéni feljegyzéseket készít, fejlesztési feladatokat megjelöli, eredményeket rögzíti – tapasztalatait egyénenként összegzi félévenként.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Legyenek önállóak, bátrak, oldottak, indulataikat tudják fékezni. Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket. Elsajátítják és tudják a tanuláshoz szükséges képességeket és

magatartásformákat. Fizikai állóképességük edzett, fejlett. Könnyen beilleszkednek a környezetükbe, alkalmazkodókká válnak. Kialakul szokásrendszerük, feladattudatuk.

54

Megfelelő szókinccsel rendelkeznek. Ismerik a nemzetiségek kultúrájából merített dalokat, meséket,

irodalmi műveket. Ismerik a helyi nemzetiségi szokásokat, hagyományokat és a tárgyi

kultúra értékeit. Tájékozódjanak a kommunikációs helyzetekben. Elfogadják saját és társaik különbözőségét. A gyermekek szeretnek óvodába járni. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek óvodai

hiányzása csökken, beiskolázási arányuk javul. Az óvoda hatékonyan segíti a szociokulturális hátrányok csökkentését. A gyermeki, szülői sikeresség fokozódik. A gyermekek továbbhaladása a következő fokra biztosítottá válik. Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel.

Sikerfeltételek: A partneri kapcsolat erősítése:

- a család és az óvoda értékrendje közeledik,- az óvoda – iskola közötti szakmai párbeszéd megvalósul,- a fenntartóval való együttműködés jó,- az összes érintett partner közötti kapcsolattartás megfelelő

színvonalú,

11. 2. Gyermekvédelmi tevékenység

Célunk:A veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink egészséges személyiségfejlődésének segítése.Gyermekvédelmi felelős és a Nevelőtestület feladatai:

Nyilvántartás vezetése a veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről.

Különös gond fordítása a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő gyermekekre.

A szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatokról. A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, szükség

esetén a védőnő, háziorvos értesítése. Kapcsolattartás az Alapszolgáltatási Központ családgondozójával. Az információk bizalmas kezelése (titoktartási kötelezettség). Különös gond fordítása a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő gyermekekre

55

Gyermekvédelmi felelős kijelölése

Nyilvántartás vezetése a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről:

Adatbázis létrehozása a védőnő, a lakóhely szerinti lakcímnyilvántartás alapján

Szülői nyilatkozatok beszerzése Csoportok szerinti nyilvántartás vezetése Statisztikai nyilvántartás /október 1-i állapot szerint/

Az információk bizalmas kezelése:Gyermekvédelmi munkánk megvalósítása nagyfokú empátiát igényel óvodapedagógusaink részéről. Ahhoz, hogy a szülők problémáikkal, bizalommal forduljanak hozzánk, elkerülhetetlen, hogy ügyeiket diszkréten kezeljük. Nagyon fontosnak ítéljük meg a pedagógusok titoktartási kötelezettségét.

12. Az óvoda ünnepei, hagyományai:

Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. Feladatunknak tekintjük a hagyományok érzését, a környezetükben fellelhető népszokások ápolását, értékeinek megőrzését, továbbadását. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapjaiból, hosszabb előkészület előzi meg, amely lehetőséget biztosít az érzelmi, hangulati átélésre és gazdagon motivált tevékenységekre.

Óvodánk ünnepei:- Születés- névnapok megünneplése: a csoport dallal, verssel köszönti az

ünnepeltet. - Mikulás: a gyerekek dallal, verssel, várják a mikulást. - Karácsony: hangulati előkészítés a családi ünnepre. A gyermekekkel

megismertetjük a régi szokásokat. Adventi vásár rendezése a civil szervezetek támogatásával.

- Farsang: farsangi jelmezekben való megjelenés, közös táncolás és tréfás játékok.

- Húsvét: hagyományok átélése játékos formában, hangulati előkészítés. Tavaszi vásár rendezése.

- Anyák napja – évzáró ünnepség: csoportonként dallal, verssel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat.

- Gyermeknap: kirándulás szervezetése a szülőkkel közösen.

56

- Családi napok szervezése tavasszal vagy ősszel.- Nemzeti ünnepek: életkoruknak megfelelő érzelmi átélés cselekvésen

keresztül. - Látogatás a temetőbe Halottak napján és Mindenszentek ünnepén.

Jeles napok:Szeptember 23. Takarítási Világnap nap – a nagycsoportosok az óvoda környékén összegyűjtik az eldobált tárgyakat, falevelet.

Gereblyézés az udvaron.Október 4. Állatok világnapja.Március 22. A Víz Világnapjának megünneplése.Április 22. A Föld Világnapjának megünneplése. Május 10. Madarak, fák napja.Június 5. Környezetvédelmi világnap.

Egyéb programok:- Mese és bábszínházi előadás- Zenés gyermekelőadás- Séták, kirándulások az évszakoknak megfelelően- A település üzemeinek meglátogatása: kenyérgyár, libatelep, fűrészüzem,

diószárító, vasútállomás, almatároló, hűtőház, lekvár üzem, posta.

13. Az Óvoda kapcsolatai

13. 1. Együttműködés a családdal:(kiemelés a Kompetencia alapú óvodai nevelés című dokumentumból)

„Célunk: a családi nevelés erősítése.Alapelveink:

A gyermekük iránti felelősségérzet kialakítása, megtartása a szülőkben.

Személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel. Az elsődleges szocializáció prognosztizálása. A családok szociális különbségeiből adódó hátrányok kompenzálása. A szülők azon elvárásainak teljesítése, amelyek a gyermek fejlődését

célozzák meg. A szülők szakszerű segítése a gyermeknevelésben. Minden gyermek tisztelete, szeretete, megbecsülése,

különbözőségének természetes fogadása, különbözőségének értekként kezelése, fejleszthetősége.

Célunk:

57

a gyermeknevelés szakmai támaszrendszerének kiépítése. Az óvoda és a család közötti partnerség kiépítése. A gyermek óvodai életútjának megalapozása. A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása. A kapcsolattartás megújult lehetőségeinek felkínálása.

Az óvoda és az óvodapedagógus szerepe a család életébenCélunk:

az óvoda pozitív szerepének kialakítása, a szülők megnyerése a közös nevelés érdekében.

A család és az óvoda jó kapcsolata váljék pedagógiai hatások forrásává. A családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása.

Alapelveink: a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda

kiegészítő, segítő szerepet tölt be. A gyermek nevelésében a család elsődleges szerepe megmarad. A gyermek fejlődéséért a család és az óvoda egyaránt felelős. A felelősség egyrangú nevelőpartneri viszonyban valósuljon meg. Az előítéletek felszámolása.

Feladataink: Építünk a családi nevelés eredményeire. Bővítjük, fejlesztjük a család nevelési kultúráját. A gyermekeket érintő fontos kérdésekben kikérjük a szülők

véleményét, és bevonjuk őket a döntéshozatalba. Őszinte párbeszéd kialakítására törekszünk a szülőkkel. Rugalmasan, az értékeinkhez, a vállalt küldetésünkhöz igazítva

kezeljük a szülők elvárásait. Tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről.

A kapcsolattartás formái: Már a beiratkozás, illetve a befogadás alkalmával arra törekszünk, hogy a

szülők egyenrangú nevelőtársra találjanak bennünk. (Anamnézis felvétele)

Nevelési év megkezdése előtti ismerkedés (ismerkedési nap) Anyás beszoktatás, fokozatos beszoktatás. A közös rendezvények is jó alkalmat teremtenek a család és az óvoda

közötti kapcsolat mélyítésére, egymás nevelési elvének, értékrendjének megismerésére: közös kirándulások, családi napok, közös hagyományos ünnepek (karácsony, anyák napja, egészség hét, ismeretterjesztő előadás), szüret, káposztasavanyítás, adventi vásár, tavaszi vásár, „Jánki vásár”,

Az oldottabb légkörben való beszélgetésre kínálnak lehetőséget a sportprogramokra.

58

Napi kapcsolattartás Családlátogatás Személyes beszélgetések Nyílt napon betekinthetnek a szülők óvodásaink mindennapi életébe. A szülői értekezletek a szülőket, gyermekeket, csoportot, óvodát érintő

kérdések, problémák, és témák megbeszélésére adnak lehetőséget. Fogadóórák.

13. 2. Kapcsolattartás az iskolával:Az iskolával való kapcsolattartás nevelőmunkánk szerves részét képezi. Az óvodából iskolába történő problémamentes átmenet megkívánja munkánk összehangolását. Együttműködésünk jellemzői:

kölcsönös nyitottság bizalom

Az óvoda teendői az átmenet megkönnyítése érdekében: a gyermekek iskolára alkalmassá tétele, de a család kötelessége, hogy a

gyermekét az iskolára késszé tegye. az óvoda biztosítson minden lehetséges feltételt és eszközt. a megismerés és a fejlesztés az óvodába lépés első pillanatában kezdődik

és folyamatosan tart az iskolába lépésig. az alapkészségek elsajátítása legyen az elsődleges feladatunk, de mindig

szem előtt kell tartanunk, hogy óvodás maradhasson a gyermek, ne kisiskolás.

Az óvoda és az iskola teendői az átmenet megkönnyítése érdekében: Mivel mindkét intézmény nevelési folyamatának részét képezi az

átmenet kérdésköre, ezért nem külön-külön kell kezelni, orvosolni ezt a feladatot.

Egymásra épülő, egységes szakmai programot kell kialakítani a gyermekek egészséges, harmonikus, folyamatos személyiségfejlődése, fejlesztése érdekében.

A kapcsolattartás formái: együttműködési megállapodás hospitálások, közös szakmai munkaközösség létrehozása, óvoda illetve iskolalátogatások, nyíltnapok, alapdokumentumok kölcsönös megismerése. közös továbbképzések

59

egymás rendezvényein való részvétel közös szakmai fórumok sportnap szervezése közös kézműves tevékenységek

13. 3. Kapcsolat a fenntartóval:A közoktatási törvényben szabályozott fenntartói irányítás alapján a helyi nevelési programot a fenntartó (önkormányzat) hagyja jóvá.Ezen túlmenően biztosítja óvodánk részére a működtetéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.Formái:

együttműködési megállapodás pályázati lehetőségek biztosítása költségvetési keretek biztosítása rendezvények támogatása rendezvényeken való részvétel

13. 4. Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal:

Területei: együttműködési megállapodás egyéni fejlesztéshez év eleji szintfelmérés logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, fejlesztő pedagógia iskolaérettségi vizsgálatok pszichológusi segítségadás

Feladataink: hely biztosítása a foglalkozásokhoz közreműködés pályázatokban folyamatos információ csere konzultáció a gyermekek fejlődéséről szülők tájékoztatása a szakszolgálat tevékenységéről

13.5. Együttműködés az egészségügyi intézmények dolgozóival:

Területei: kapcsolat a védőnővel kapcsolat a háziorvossal kapcsolat a fogorvossal

Feladataink: együttműködési megállapodás készítése az óvodába lépő gyermekek felkutatása családlátogatások

60

szűrővizsgálatok folyamatos információ csere konzultáció egészségügyi kérdésekben előadások tartása szülők tájékoztatása felmerülő probléma esetén egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos tanácsadás

13. 6. Kapcsolattartás a Közművelődési Intézményekkel:Intézmények:

Művelődési Ház Könyvtár Mozi Színház Néprajzi Múzeum Egyháztörténeti Gyűjtemény Templomok Végh Antal Emlékszoba

A kapcsolattartás formái: Együttműködési megállapodás Rendezvények látogatása Helyszínbiztosítás Együttműködés a rendezvények szervezésében, lebonyolításában Önkéntes segítő munka Részvétel a település közösségi rendezvényein Hagyományok életben tartása /vásár, múzeumlátogatás/ A település irodalmi értékeinek megőrzése A rendezvényeket gyermekeink életkori sajátosságaihoz és

érdeklődéséhez alkalmazkodva csoportosan látogatjuk.

13. 7. Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás:

Területei: együttműködési megállapodás együttműködés a családgondozóval a felmerülő problémák gyors és hatékony orvoslása rendszeres részvétel esetmegbeszéléseken esetkonferenciákon szakmaközi esetmegbeszéléseken közösen tett családlátogatások folyamatos információcsere szükség szerinti intézkedések

61

13. 8. Kapcsolat a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal:Területei:

a gyerekek szociális hátterének, problémáinak megismerése folyamatos segítségnyújtás kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal az óvodába nem járó gyermekek felkutatása a hiányzások okainak feltárása

A kapcsolattartás formái: együttműködési megállapodás megbeszélések, esetmegbeszélések tapasztalatok átadása közös rendezvények kölcsönös látogatások családlátogatások

13. 9. Kapcsolat az Idősek Otthonával

Kapcsolattartás formái: együttműködési megállapodás idősek köszöntése ünnepek alkalmával (karácsony, anyák napja) ajándékkészítés rendezvényeken való részvétel

12. 10. Kapcsolat a civil szervezetekkelSzervezetek:

A Jánkmajtisi Óvodáért Alapítvány Jánkmajtisi Nőszövetség Szeretet és Béke Nyugdíjasklub Polgárőrség Sportegyesület Egyházak Móricz Zsigmond Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány

Kapcsolattartás formái: együttműködési megállapodás közös pályázatok közös rendezvények

62

14. Legitimációs záradék

1.Véleményezte:

Csűrös Józsefné dátum: 2010. 08. 18. (Véleményezi az országos Szakértői névjegyzékben szereplő szakértő

2. Egyetértését nyilvánította:

Angyalné Juhász Ildikó dátum: 2010. augusztus 14. (Szülői Munkaközösség)

3. Elfogadta:

Rostásné Gocs Rozália dátum: 2010. augusztus 14. (A programot a nevelőtestület fogadta el)

63

5. Jóváhagyta:

Képviselőtestület dátum: 2010. augusztus 19. (Az önkormányzat hagyja jóvá)

5. Tájékoztatásul megkapták: Polgármesteri Hivatal, dátum: 2010. augusztus 19. Napköziotthonos Óvoda Jánkmajtis dátum: 2010. augusztus 19.

6. Publikálás formája: szövegszerkesztés dátum: 2010. augusztus 19.

7. Irattári száma: 48/2010 dátum: 2010. augusztus 19.

8. Érvényessége: 2015. augusztus 19.

15. MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. Tematikus terv

2. Tárgyi feltétel és eszközrendszer

3. Az alapító okirat másolata.

4. A nevelőtestület elfogadó határozata.

5. Az SZMK elfogadó határozata

64

2. TÁRGYI FELTÉTEL és ESZKÖZRENDSZER

A meglévő játék és eszközrendszerünk a program sikeres megvalósításához fejleszteni szükséges.

Tárgyi feltételek bővítése

Eszközök, felszerelések megnevezése

Eszköz-mennyiség 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Rendelkezésre álló

Hiány-zó db db db db db

I. HelyiségekCsoportszoba (foglalkoztató) 3 0Játszóudvar 2 0Óvodavezetői iroda 1 0Nevelőtestületi (óvónői) szoba 0 0Egyéni fejlesztő szoba 0 0Gyermeköltöző 2 0Gyermekmosdó+WC 2 0

65

Melegítőkonyha 1 0Tálaló-mosogató 1 0Felnőtt mosdó + WC 2 0Felnőtt zuhanyzó 2 0Szertár 1 0Szélfogó 1 0Közlekedő 2 0Kazánhely 1 0Orvosi szoba 0 0Általános raktár 1 0Mosókonyha 1 0

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai1. CsoportszobaÓvodai fektető 75 4Gyermekszék 75 0Gyermekasztal 20 0Szőnyeg 10 2Konyhabútor 2 0Gyékénypolc 2 0Játéktartó szekrény vagy polc 6 0 9Fektető tároló 4 4 4Óvodapedagógusi asztal 2 0Felnőtt szék 4 0Szeméttartó 2 03. JátszóudvarKerti asztal 4 0 3Kerti pad 8 0 6Babaház 2 0 0Hajó 1Egyensúlyozó fajáték 2 0 0Mókuskerék 2 0 0Rugósjáték 2 0 0Kombi csúszda 0 2 1Összetett mászóka 1 0Mérleg hinta 2

Eszközök, felszerelések megnevezése

Eszközmeny-nyiség

2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Rendelkezésre álló

Hiány-zó

db db db db db

Udvari homokozó 2 0Takaróháló 0 2

66

4. Óvodavezetői irodaSzámítógép asztal és szék 1-1 0Íróasztal 1 0 0Szék 1 0 1Telefon 1 0 0Iratszekrény 2 0Számítógép-nyomtató 1 0Fénymásoló, Fax 0 1 1Szőnyeg 1 05. Nevelőtestületi szobaTárgyaló asztal 1 0 0Szék 6 0 0Könyvszekrény 1 0 0Szőnyeg 1 0 06.Orvosi szobaBerendezése, felszerelése 26/1997. (IX.3.)NM.rendelet előírásai szerint

1 0 0

7.GyermeköltözőÖltözőpad 1 0Ruhatároló szekrény 64 0Szeméttároló 1 08.Gyermekmosdó, WCTörülközőtartó 62 0Falitükör 1 0 0Fogmosó tartó 2 0 0Gyermek zuhanyzó 1 0

III. Tisztálkodási és egyéb felszerelésekFésűtartó 0Törölköző 120 56 Abrosz 36 12 6

IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközökSzennyes ruha tároló 1Mosott ruha tároló 1Automata mosógép 1 0Vasaló 1 0 0Vasalóállvány 1 0 0Szárítóállvány 1 1 0Kerti munkaeszközök (ásó, kapa, gereblye)

2-2-2 1-1-1

Hólapát 0 2 2Eszközmeny-

nyiség2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

67

Eszközök, felszerelések megnevezése

Rendelkezésre álló

Hiány-zó db db db db db

Takarító eszközök (vödör, felmosó, partvis, lapát, seprű)

3-3-22-2

0 2-2-2-2-2

Hűtőgép 1 0Porszívó 2 0

V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközökI. Játékok, játékeszközökKülönféle játékformák eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Folyamatosan szerezzük be.

Bábparaván 3Mozgásfejlődést segítő és kielégítő eszközök Folyamatosan szerezzük be.

Ének, zene, énekes játékok eszközei

Folyamatosan szerezzük be.

Anyanyelv fejlesztésének eszközei

Folyamatosan szerezzük be.

Értelmi képességet és kreativitást fejlesztő eszközök Folyamatosan szerezzük be.

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök Folyamatosan szerezzük be.

A környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok Folyamatosan szerezzük be.

Munkajellegű tevékenységek eszközei

Szükség szerint szerezzük be.

2.Nevelőmunkát segítő egyéb eszközökVideó 1 0Televízió 1 0CD lejátszó 3 0Vetítő 1 0Vetítővászon 1 0Hangszerek 2 2DVD lejátszó 1 0

VI. Egészség- és munkavédelmi eszközökMentőláda 1 0Gyógyszerszekrény 1 0Porral oltó készülék 1 0

68

A programot készítette:

a Jánkmajtisi Napköziotthonos Óvoda nevelőtestülete.

…………………………….…… ………………………………….. Botosné Bónis Zsuzsanna Fülesdi Hajnalka

………………………………… ………………………………….. Kicska Zoltánné Kicskáné Varga Anna

69

………………………………… …………………………………… Szalai Hajnalka Rostásné Gocs Rozália

Jánkmajtis, 2010. augusztus 14.

JEGYZŐKÖNYV

Készült : 2010. augusztus 14-én, nevelőtestületi értekezleten.Jelenvoltak a nevelő testület tagjai:

1. Rostásné Gocs Rozália2. Botosné Bónis Zsuzsanna3. Fülesdi Hajnalka4. Kicska Zoltánné5. Kicskáné Varga Anna6. Szalai Hajnalka

70

A kormány 255/2009.(XI. 20.) Kormányrendelet. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet módosításra került.Ez a módosítás tette indokolttá, hogy a Helyi Nevelési Programunkat újra felülvizsgáljuk, és a szükséges módosításokat a helyi programunkba beépítsük.Nevelőtestületünk egybehangzóan elfogadta a módosított programot.Az elkövetkezendő időszakban kész e program alapján dolgozni.

Jánkmajtis, 2010. augusztus 15.

Óvoda nevelőtestülete

JEGYZŐKÖNYV

Készült: 2010. augusztus 14-én, Szülői Munka Közösségi értekezleten.Jelen voltak az SZMK tagjai: Bíróné Kálnoki Zsuzsanna Kovácsné László Veronika Farkas Elemérné Angyalné Juhász Ildikó

71

A kormány 255/2009.(XI. 20.) Kormányrendelet. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet módosításra került.Ez a módosítás tette indokolttá, hogy a Helyi Nevelési Programot a nevelőtestület felülvizsgálja, és a szükséges módosításokat a helyi programba beépítse.Az SZMK egybehangzóan elfogadta a módosított programot.Az elkövetkezendő időszakban kész e program alapján együttműködni a nevelőtestülettel.

Jánkmajtis, 2010. augusztus 14.

Szülői Munka Közösség tagjai

72