a jókai mór Általános iskola pedagógiai programjamindig csak arra szeret gondolni, ami ötven...

A Jókai Mór Általános Iskola

pedagógiai programja

2010

A módosítás 2010.szeptember 01-től érvényes.

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

2

Tartalomjegyzék

I. Iskolánk .................................................................................................................................... 3

I.1. Iskolánk névadója Jókai Mór ......................................................................................................... 4

I.2. Az iskolánk adatai .......................................................................................................................... 5

I.3. A beiskolázási körzete ................................................................................................................... 5

II. Nevelési program .................................................................................................................. 6

II.1. A nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai ................................................................. 6

II.2. Képzési szintek ............................................................................................................................ 14

II.3. Az oktató-nevelő munkánk eljárásai, eszközei és sajátosságai .................................................... 15

II.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 21

II.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................ 22

II.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................... 23

II.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................................... 25

II.8. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................. 26

II.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................... 27

II.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ........................................................... 29

II.11. Az iskola környezet-, egészségnevelés, és fogyasztóvédelem oktatásának programja ............ 30

II.12. Mindennapi testedzés feladataival összefüggő program .......................................................... 30

II.13. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ............................................ 32

III. Helyi tanterv ....................................................................................................................... 34

III.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások

óraszámai ....................................................................................................................................... 34

III.2. Nem szakrendszerű oktatás ...................................................................................................... 39

III.3. Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................. 40

III.4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzéke ................................................................................................................... 41

III.5. A tanulói teljesítmények értékelési rendszere .......................................................................... 41

III.6. A minősítés rendszere .............................................................................................................. 44

III.7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje és formái .............................................................. 48

III.8. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ..... 49

III.9. Tantárgyi programok ................................................................................................................ 50

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ................................................................... 51



3

I. ISKOLÁNK

Intézményünk nyolc évfolyamos általános iskola.

Budapest XVI. kerületében, lakótelepi, illetve kertvárosi környezetben működik 1978 óta.

Sajátos arculatát az emelt szintű idegen nyelvi és testnevelés-oktatás határozza meg. 1993-tól

speciális programokat nyújtunk a tanulási nehézségekkel, részképesség-zavarokkal küzdő

tanulóknak.

Törekvésünk - egyetértésben a szülőkkel -, hogy eddigi eredményeinkre építve a

kialakított arculatot megőrizzük, illetve új elemekkel gazdagítsuk.

1988-ban vettük fel Jókai Mór nevét. A nagy magyar művész írói hagyatékának, irodalmi és

történelmi szerepének folyamatos feldolgozása kapcsán új értékekkel és tevékenységformákkal

gazdagítjuk az oktatási folyamatot.

Az iskolánkban érvényesülő pedagógiai folyamatok középpontjában az autonóm

gyermeki személyiség áll, amelynek fejlesztése a 6-14 éves korosztály életkori sajátosságainak

figyelembevételével az egyéni képességekre épül. Az egyes tanulók számára érvényes képzési

irányokat és tartalmakat a jelen pedagógiai program kínálatából a családok igényei, illetve a

tanulók képességei és érdeklődése határozzák meg.

A tanuló mindennapi iskolai élete közösségi szervezetben zajlik, ahol kialakulnak a

társadalmi élet szempontjából kívánatos magatartásformák és normarendszerek. A gyermek

számára elsődlegesen meghatározó nevelési színtér a család. Szükséges, hogy a családok és az

iskolánk meghatározzák közös nevelési feladataikat, tisztázzák és elismerjék egymás szerepét a

gyermek fejlesztésében, törekedjenek a pozitív hatások kölcsönös erősítésére, az

együttműködésre.

Az iskolánk sajátos eszközeivel segíti az esélyegyenlőség érvényesülését, különös

tekintettel a mentálisan vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekre.



4

I.1. Iskolánk névadója Jókai Mór

,,...Jókai regényhősei mindenki rokonai e házban. Az ő száz kötete a magyar nemzet

levelesládája, melyben írott emléke van minden álmunknak, bús bánatunknak, csengős

kedvünknek és hervadtságában is andalító szerelmünknek. Jókai mindenkinek írt: az ifjúnak, aki

ideált keresett, a pünkösdi leányzónak, aki a szerelmet még nem ismerte, és az öregnek, aki

mindig csak arra szeret gondolni, ami ötven esztendő előtt történt vele. Jókai nem egy ember,

hanem az egész tizenkilencedik század regényességével, érzelmességével és hóbortosságával.

Jókai egyesíti magában a magyar nemzet minden nagyszerű erényét és csöndes hibáját."

(Krúdy Gyula: A magyar milliomos)

A nagy mesélő életútja, sokszínű személyisége, a gazdag alkotói pálya, természetszeretete,

munkabírása mind-mind példaként állítható gyermekeink elé. Hazaszeretete, a hazáért való

aggódása a legkiválóbb magyar alkotók közé emelte.

Iskolai hagyományaink között fontos helyet kapnak az évente megrendezésre kerülő, az írót

ünneplő, megismertető, népszerűsítő rendezvények. Minden évben megemlékezünk a Jókai hét

keretében ünnepi műsorral a születésnapjáról, megkoszorúzzuk emléktábláját. Pályázatokkal

bővítjük tanulóink ismereteit. Szépírási és alkotói pályázatot hirdetünk mind az alsó, mind a

felső tagozatosok számára. Rajzpályázat és technikapályázat színesíti a hét rendezvényeit. A

könyvtárban délutánonként az író műveiből készült filmeket nézhetik meg az érdeklődők. Egy

nap pedig - az iskolanap - a vetélkedés jegyében zajlik. Az osztályközösségek mérik össze előre

meghatározott témakörben tudásukat.

Májusban megemlékezünk névadónk halálának évfordulójáról is, ekkor rövid műsort hallhatnak

tanulóink az iskolarádióban. Az osztályok képviselői ellátogatnak Jókai sírjához.

A nyolcadikosoknak jut minden évben az a megtiszteltetés, hogy megkoszorúzhatják az író

domborművét, a ballagás alkalmával pedig az iskolaudvaron álló Jókai-fánál is elköszönnek

iskolai tanulmányaik színhelyétől.



5

I.2. Az iskolánk adatai

Az intézmény hivatalos neve:

Jókai Mór Általános Iskola

Székhelye:

1163 Budapest, Tiszakömlő u. 29-35.

Az iskola alapító okiratának száma, kiállítója:

317/2004 (V.04.) Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat

Az intézmény fenntartója:

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat

Az iskola működési területe:

Budapest XVI. kerületének a fenntartó által kijelölt része.

Az intézmény OM azonosítója:

035095

I.3. A beiskolázási körzete

A hatályos önkormányzati határozatnak megfelelő terület.

Lásd 1. számú függelék



6

II. NEVELÉSI PROGRAM

II.1. A nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai

PEDAGÓGIAI MUNKÁNK ALAPELVEI

Olyan iskola megvalósítását tűztük ki célul, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az

egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek

együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a

nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási

folyamatok, amelyben segítjük megvalósulni az esélyegyenlőséget.

Támogatjuk mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való

okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő

értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes

szerepvállaláshoz kapcsolódnak.

Oktatási tevékenységrendszerünk hatékonysága érdekében egyre nagyobb teret biztosítunk a

kompetencia alapú oktatásnak, melyet a 2009/2010-es tanévben vezetünk be, majd vállaljuk a

fenntartását és további kiterjesztését.

Iskolánk csatlakozni kíván ahhoz a pedagógiai célrendszerhez, amely a Nemzeti

Alaptantervben, valamint a TÁMOP pályázati programban is megfogalmazódott a korszerű

pedagógiai tartalmak bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban.

Részt veszünk a 2009/2010-es tanévtől az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében

meghirdetett Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő

hozzáférés – innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4./08/1. elnevezésű pályázatban. A

program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

valósulhat meg.

Ennek jegyében vállaljuk a kompetencia alapú oktatás bevezetését és fenntartását az alábbi

tartalmakkal:

A pedagógusok felkészítése a kompetencia alapú oktatás szemléletére és módszertanára.

Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése.

A tanulók képességeinek egyénre szabott és célzott fejlesztése.

Az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. A befogadó,

együttnevelési környezet biztosítása.



7

A digitális írástudás mindennapi gyakorlattá válása.

A pályázat támogatásával a fejlesztést kiemelten az alábbi kompetenciaterületeken tervezzük:

olvasás-szövegértés, matematika, idegen nyelv és digitális kompetencia.

Elkötelezettek vagyunk a tanulók esélyegyenlőségének erősítése és érvényesítése irányában.

Szegregációmentes együttnevelési környezetben tesszük lehetővé a hátrányos helyzetű, illetve

SNI tanulók integrált oktatását.

ALAPVETŐ CÉLJAINK

Alapvető értéknek tekintjük a tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás

és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát.

Ennek érdekében elsődleges célunk

iskolánk kiemelt értékrendjének közvetítése,

a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák

fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek

fejlesztése,

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak –lehetőség szerinti-egyénre szabott

fejlesztése,

a kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének

biztosítását, illetve megvalósulását,

a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési

eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra alkalmazása, ezáltal a tanulók motiváltságának

növelése,

a digitális írástudás elterjesztése,

önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele.



8

KIEMELT ÉRTÉKEK

Erkölcs és humánum

Pedagógiai munkánk során törekszünk a magas szintű esztétikai és erkölcsi normák

kialakítására a kulturális értékek közvetítése, illetve a környezeti nevelés során.

Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók segítésére és az egymás iránti tolerancia

fejlesztésére.

Hazaszeretet

Megismertetjük tanulóinkkal hazánkat, szűkebb és tágabb szülőföldjüket, nemzetünk múltját és

jelenét, ápolják hagyományainkat, védjék és óvják nemzeti értékeinket.

Segítjük őket, hogy megtalálják helyüket a kisebb és nagyobb közösségekben egyaránt, a közös

élmények kössék őket szűkebb és tágabb környezetükhöz, alakuljon ki identitástudatuk.

Egészségtudatos magatartás

A tanulóinkban kialakítjuk azokat a képességeket, amelyek elősegítik, hogy megismerjék

önmagukat, törekedjenek testi és lelki egészségük tudatos megtartására és fejlesztésére.

Alakuljon ki megfelelő önismeretük, pozitív énképük.

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van

személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi

beilleszkedéshez és a munkához.

A kompetenciafejlesztés kiemelt területei

személyes kompetencia:

önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ

kezelésének képessége,

kognitív kompetencia:

logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás,

fantázia, szövegértés, lényegkiemelés



9

szociális kompetencia:

empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség,

kommunikáció.

Anyanyelvi kommunikáció

Elősegítjük, hogy a tanulók képessé váljanak a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és

vélemények kifejezésére és értelmezésére szóban és írásban egyaránt, a hallott és olvasott

szövegek megértésére, valamint a szövegalkotásra.

Kiépítjük a helyes és kreatív nyelvhasználat igényét a társadalmi és kulturális tevékenységek

során, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Idegen nyelvi kommunikáció

Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények

megértésére, kifejezésére és értelmezésére szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése,

szövegalkotás)

Az idegen nyelvi kommunikáció kapcsán kiépítünk olyan képességeket is, melyek szükségesek

más kultúrák megértéséhez.

Matematikai kompetencia

Célunk a matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazási képességének kialakítása,

felkészítve ezzel a tanulókat a mindennapok problémáinak megoldására.

Természettudományos kompetencia

Fejlesztjük azokat a készségeket és képességeket, amelyek megalapozzák, hogy tanulóink

ismeretek és módszerek felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyenek a

természetben, valamint az ember és a természeti világ közti kölcsönhatásban lejátszódó

folyamatokkal kapcsolatban.

A műszaki kompetencia kiépítése kapcsán segítjük az emberi tevékenység okozta változások és

az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősség megértését.



10

Digitális kompetencia

Megalapozzuk az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a

munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.

A hatékony, önálló tanulás

Azokat a képességeket és készségeket fejlesztjük, amelyek alapján tanulóink képessé válnak

kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az

idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismerik a tanulás folyamatát, az új

ismeretek szerzésének, feldolgozásának és beépülésének leghatékonyabb módszereit, melyeket

otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataikban egyaránt hasznosítani tudnak.

Szociális és állampolgári kompetencia

Támogatjuk és fejlesztjük a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanulók építő

módon vehetnek részt a társadalmi és közösségi életben, s ha szükséges, konfliktusokat is

hatékonyan tudnak megoldani. Elősegítjük, hogy aktívan vegyenek részt az iskolai közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Támogatjuk tanulóinkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, és képessé váljanak a

kínálkozó lehetőségek megragadására, valamint annak felismerésére, hogy mindehhez tudás,

kreativitás, az újításra való nyitottság és kockázatvállalás is szükséges.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Felkészítjük tanulóinkat az esztétikai megismerés, illetve elképzeléseik, élményeik és érzéseik

kreatív kifejezésének megvalósítására. Segítjük az esztétikai-művészeti kifejezésmódok

felismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve

különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a

tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a

mozgóképet.



11

A kompetenciafejlesztés megjelenése tantárgyi rendszerünkben:

An

yan

yelv

i

ko

mm

un

ikác

ió

Ideg

en

nyelv

i

ko

mm

un

ikác

ió

Mate

ma

tikai

ko

mp

ete

nc

ia

Term

és

ze

ttu

do

má

ny

os

ko

mp

ete

nc

ia

Dig

itá

lis

ko

mp

ete

ncia

A h

até

ko

ny, ö

ná

lló

tan

ulá

s

Szo

ciá

lis é

s

álla

mp

olg

ári

ko

mp

ete

nc

ia

Kezd

em

én

yező

kép

ess

é

g é

s v

állalk

ozó

i

ko

mp

ete

nc

ia

Es

zté

tik

ai-

mű

vészeti

tud

ato

sság

és k

if.

Kép

esség

Magyar nyelv és irodalom-(dráma) x x x x x xIdegen nyelv x x x xTörténelem ( hon-és népismeret) x x x x x x x x xMatematika x x x x x xKörnyezetismeret x x x xTermészetismeret x x x x xFöldrajz x x x x x x x xBiológia x x x x x xKémia x x x x x xFizika x x x x x x xInformatika x x x x x x x xRajz és vizuális ismeret x x x xÉnek x x x x x xTechnika és életvitel x x x x x x x xTestnevelés - (tánc) x x xOsztályfőnöki x x x x

Emberismeret etika x x x x xMozgóképkultúra és médiaismeret x x xEgészségtan x x x x

Kulcskompetenciák 5-8.

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAINK

Nevelési és oktatási céljainkat az alábbi tevékenységek segítségével valósíthatjuk meg:

• Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése

• Élet közeli tanulási környezet kialakítása

• A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének

biztosítása

• A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.

Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek.

Énkép, önismeret

A tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodunk arról, hogy tanulóink egyre

kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

Alapvető célként tűztük ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az

önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek

eredményeként a személyes méltóság.



12

Hon- és népismeret

Feladatunk, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait,

nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar

történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét,

munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét.

Fontos feladatunk a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a

nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Ismereteket adjunk át az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról,

intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak

élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai

polgárokká.

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású

eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák,

vallások iránt.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Feladatunk, olyan tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív

állampolgárrá válását.

A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a

képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az

iskolai élet teremthet lehetőségeket. A tanulók aktív részvételére építő tanítás- és

tanulásszervezési eljárások, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja a

megfelelő ismeretek kiépülését.

Gazdasági nevelés

Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká

váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.

Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a

képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú

előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való

gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Tudjanak eligazodni a fogyasztási javak,

szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.



13

Környezettudatosságra nevelés

Különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére.

A környezeti nevelés során a tanulókkal megismertetjük azokat a jelenlegi folyamatokat,

amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megértetjük

a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék

meghatározóvá.

A tanulás tanítása

Minden pedagógusunk teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák

iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével

kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekszünk arra, hogy a tanulók fokozatos

önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében. Elsajátítsák a hatékony tanulás módszereket

és technikákat az önművelés igényének képességét, a könyvtári és más információforrások

használatának ismeretét.

Testi és lelki egészség

Minden iskolai tevékenységgel szolgáljuk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

Segítjük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását,

ami a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Elősegítjük, hogy tanulóink helyes

döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek

legyenek megoldani.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni

adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák,

foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése

tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során

többször kényszerülhetnek pályamódosításra.



14

Kiemelt fejlesztési feladatok tantárgyanként:

Én

kép

, ö

nis

mer

et

Ho

n-

és n

épis

mer

et

Eu

róp

ai a

zon

oss

ágtu

dat

– e

gy

etem

es k

ult

úra

Ak

tív

áll

amp

olg

ársá

gra

,

dem

ok

ráci

ára

nev

elés

Gaz

das

ági

nev

elés

Kö

rny

ezet

tud

ato

sság

ra

nev

elés

A t

anu

lás

tan

ulá

sa

Tes

ti é

s le

lki

egés

zség

Fel

kés

zülé

s a

feln

őtt

lét

szer

epei

re

Magyar nyelv és

irodalom X X X X X X

Idegen nyelv X X

Matematika X X X

Környezetismeret X X X X X

Informatika X X X X X

Rajz és vizuális

nevelés X X X

Ének-zene X X X X

Technika és életvitel X X X X X X

Testnevelés és sport X X X X

II.2. Képzési szintek

1-4. évfolyam Bevezető szakasz

Kezdő szakasz

5-6. évfolyam Alapozó szakasz

7-8. évfolyam Fejlesztő szakasz

Az 1 - 4. évben az alapvető ismeretek és képességek kialakítása a fő képzési feladat,

megalapozzuk a gyermekek tanuláshoz való viszonyát, megtanítjuk az elemi tanulási

technikákat, megkezdődik az alapképességek fejlesztése. Elsődleges a kommunikációs (olvasási,

írási, beszéd) képességek fejlesztése, valamint a mozgásos, cselekvési képességek is különös

hangsúlyt kapnak.

A felsőbb évfolyamokon folytatjuk a bevezető és kezdő szakaszban elkezdett oktató-nevelő

munkát. Biztos ismereteken nyugvó, alapkészségeket és képességeket alakítunk ki.



15

Az 5 - 6. évfolyamon a képességfejlesztés mellett folyamatosan megjelenik az

ismeretszerzési technikák alapozása. Bővül a tanulók óraszáma, gazdagodik a tantárgyak köre.

Lényegesen megváltozik az addig tanított tárgyak tartalma, a tanuló egyre több nevelői

személyiséggel találkozik. Az időszak átmeneti jellegű. Előkészítjük a tanulókat az önálló

ismeretszerzés, a tanulási képességek, a gondolkodási műveletek alkalmazására. Ebben a

szakaszban igen jelentős a tevékenykedtetés, a tapasztalati úton szerzett ismeretek, a változatos

módszerek alkalmazása.

A 7 - 8. évfolyami képzéssel lezárul az általános iskolai oktatás. Ebben az időszakban a

tanulók kognitív (megismerési) képességeinek fejlesztése áll az oktatás középpontjában. Eljutnak

a tanulók az alapismeretek alkalmazásának szintjére, felkészülnek a továbbtanulásra. A

megnyilvánuló tehetségek, illetve a felzárkóztatásra szorulók érdekében tág teret kapnak a

differenciált képzési formák, az önálló ismeretszerzési technikák.

II.3. Az oktató-nevelő munkánk eljárásai, eszközei és sajátosságai

ELJÁRÁSOK

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori

sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez,

felkészültségéhez. A pedagógus feladata az oktatási folyamatban, hogy irányítsa a tanuló tanulási

tevékenységét, megtervezze és megvalósítsa a gyermek személyiségének fejlesztését.

Iskolánkban a tevékenységközpontú, hatékony és korszerű pedagógiai eljárásokat részesítjük

előnyben. A pedagógus módszertani szabadsága, hogy kiválassza és alkalmazza az általa

legalkalmasabbnak tartott eljárásokat, módszereket, óraszervezési formákat. Felhasználjuk a

legújabb szemléltető eszközöket, hogy élményszerűvé és befogadhatóbbá tegyük a tananyagot.

Kívánatos, hogy a gyerekek életkorának megfelelően színes, játékos, kreativitáson alapuló

munkaformák kerüljenek előtérbe.

A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során

minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi

életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A

hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell

közvetítenünk.

A kompetencia alapú oktatás megvalósítása során új tanulásszervezési eljárások bevezetését,

elterjesztését, általánossá válását célozzuk meg az oktatás minden szintjén és területén. A

pedagógus szerepe és feladatköre átalakul, elsősorban a gyerekek tanulási folyamatának



16

szervezőjévé, irányítójává és segítőjévé válik. A tanórákon a tanulók aktív tevékenysége,

részvétele és együttműködése kap egyre nagyobb jelentőséget.

Az új eljárások segítik a differenciálást, az egyéni különbségek figyelembe vételét, az

esélyegyenlőség megteremtését.

Olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő

szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik

fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket

vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák.

Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan

kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és megvédeni.

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott

munkaformák és módszerek:

Módszertani elemek:

óvoda-iskola átmenet

hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.

habilitációs és rehabilitációs tevékenység

az inkluzív nevelés

attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak

multikulturális tartalmak

tanórai differenciálás (heterogén csoport.)

kooperatív tanulás

a drámapedagógia eszközei

tevékenységközpontú pedagógiák eszközei

projektmunka (egyéni és csoportos)

prezentációs technikák

tanulói értékelési formák gazdagítása

a műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása

a moduláris oktatás

tantárgytömbösítés



17

A tanulásszervezés módszerei:

Alapmódszerek:

o tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás,

szemléltetés

o munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

o individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

Motiváló módszerek:

o páros munka

o csoportmunka

o játék

o szerepjáték (drámapedagógia)

o vita

o kutató-felfedező módszer

o kooperatív módszerek

o projekt módszer.

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések

A digitális módszerek és technikák egyre szélesebb körű alkalmazásával a

kompetenciafejlesztést támogatjuk. Bővítjük a tantárgyi ismereteket, segítjük rendszerezésüket.

Elősegítjük az IKT-eszközök készségszintű alkalmazását, a konstruktív munkaformák

alkalmazásával a szociális kompetenciákat fejlesztjük.

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:

Csoportmunka

Pármunka-tanulópár

Egyénre szabott munka

Részben egyénre szabott munka

Önálló munka

Alkalmazására szánt feladattípusok:

Problémamegoldó csoportfeladatok

Alkotó feladatok

Felfedező, kutató feladatok



18

Érvelésre-vitára alkalmas feladatok

Ellenőrzés, értékelés

Digitális tartalmak forrásai:

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,

az iskola saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok,

multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),

multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,

e-tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok

Emelt szintű oktatás

Iskolánkban emelt szintű testnevelés és nyelvoktatás folyik. A csoportba soroláskor prioritást

élveznek a körzetbe tartozók.

A gyermek beíratásakor a szülő kérheti az emelt szintű testnevelés oktatását, illetve az emelt

szintű nyelvoktatást.

Az osztályok a választható emelt szintű oktatás alapján szerveződnek:

az "a" jelzésű osztályokban 1-8. évfolyamon emelt szintű testnevelés oktatás zajlik.

a "b" jelzésű osztályokban 4. évfolyamon emelt óraszámú (heti 4), 5-8. évfolyamon emelt

szintű német vagy angol nyelvoktatás folyik a felvett tanulók részére.

Az emelt szintű idegen nyelvet igénylők 3. évfolyamon heti 2 órában, 4. osztályban 4, 5-8.

osztályban pedig heti 5 órában tanulhatnak nyelvet. Az emelt szintű nyelvi csoportba kerülés

feltételei: jó tanulmányi eredmény, szaktanári vélemény, szülői kérés. Aki nem tudja

teljesíteni az emelt szintű nyelvoktatás követelményeit, az a következő tanévtől alapóraszámban

és egyéni haladási ütemben tanulhatja az adott idegen nyelvet.

Fejlesztő foglalkozások

A képességzavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátására, tanulási esélyeik

javítására speciális anyanyelvi és fejlesztő program alkalmazásával egyéni és csoportos fejlesztő

foglalkozásokat tartunk személyes adottságának megfelelő egyéni fejlesztési terv szerint saját

pedagógusainkkal. Ugyanakkor elősegítjük az integrált nevelési folyamat hatékonyságát, a

sajátosságokhoz alkalmazkodó értékelési eljárásokkal is. Logopédiai ellátást biztosítunk

intézményi szinten a rászoruló tanulók részére.



19

Kapcsolatot tartunk a pedagógiai szakszolgálatokkal, szükség esetén külső szakemberek

segítségét is igénybe vesszük.

Csoportbontások

A hagyományos osztálystruktúrát a differenciált oktatás, az emelt szintű csoportok igényei

szerint, valamint egyéb oktatásszervezési okokból megbontjuk.

A csoportbontás a következő területeken valósul meg:

idegen nyelv, technika és számítástechnika tárgyból

matematika és magyar tantárgyból (5-8. évfolyamon).

Napközis csoportok és tanulószoba

A csoportok a jelentkezők számától függően évfolyamonként, osztályonként, illetve összevont

évfolyami formában szerveződhetnek.

A foglalkozás az iskolai nevelő-oktató munka szerves része, ahol az előírt tantervi

követelmények elsajátítása, mélyebbé tétele az egyik fő feladatunk.

Fontosnak tartjuk, hogy a napköziben tanuló gyerekek lehetőleg maradéktalanul felkészüljenek a

következő nap tanítási óráira. Ennek érdekében együttműködnek a napközis nevelők az

osztálytanítókkal, tanárokkal.

A napirendben fontos helyet foglal el a tanulmányi munka mellett a gyerekek szabadidejének

helyes megtervezése is. A szabadidős tevékenységeket úgy szervezzük, hogy legyen idő

pihenésre, szórakozásra. A programok a művelődést, a személyiség fejlesztését szolgálják.

Könyvtári tevékenység

A könyvtár bármely ismeretterület, tantárgy keretében felmerülő probléma megoldásához

eszközt, módszert kínál, segítve ezzel a tanulók tanulási, kommunikációs képességeinek

fejlesztését, önművelési szokásaik kialakítását. A könyvtárra alapozott ismeretszerzés nemcsak a

tantárgyak belső összefüggéseinek feltárására ad lehetőséget, hanem elősegíti a különböző

tantárgyak kapcsolatának bemutatását is. A könyvtár állománya a tudományok egészét,

teljességét testesíti meg, ezzel teret enged a tantárgyak közötti szabad asszociációknak,

hozzájárul a tanulók egységes világképének kialakításához.



20

Tanórán kívüli tevékenységek

A tanórán kívüli tevékenységek az oktatási folyamat fontos területei. Lehetőséget kínálnak a

személyiség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére, a készségek és képességek elmélyítésére.

Formái:

szakkörök, sportkörök

speciális tanfolyamok, fakultációk, előkészítők,

tanulmányi versenyek, azokra való felkészítés,

úszás

néptánc,

szaktárgyi felzárkóztatás (minden évfolyamon),

fejlesztő foglalkozás,

logopédiai ellátás,

témanapok,

színház- és múzeumlátogatás,

tanulmányi kirándulás,

erdei iskola,

táborok,

témahét,

három hetet meghaladó projekt.

Az iskolai hagyományok továbbépítése, ápolása

A névadónkkal kapcsolatos kulturális értékek folyamatos közvetítése, beépítése az iskolai

nevelési folyamatba, Jókai-hét szervezése tanévenként.

Iskolai pályáztatás (szaktárgyi, alkotói, szépírási).

A tanítás nélküli napok programjainak körültekintő szervezése: a Zöld és egészségnap, a

sportnap, a tanulmányi kirándulási nap beépítése a tanévek programjába.

Múzeumlátogatási órák szervezése tanévenként.

Névadónk emlékhelyének gondozása, ápolása.

Aktív és széleskörű részvétel a kulturális, a tanulmányi és a sportversenyeken,

pályázatokon.

A hagyományossá vált iskolai megemlékezések, ünnepélyek színvonalas szervezése

(nemzeti ünnepek, iskolai karácsonyi ünnepély, költészetnapi műsor stb.).

Családi nap szervezése.

Együttműködés a szülői és diák-önkormányzati szervezetekkel.



21

II.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A programunkban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő

differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel,

iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán

tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési,

kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez.

A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a

technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanuló életkori,

fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek

feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását,

eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A kompetencia alapú oktatást segítő programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése

mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló

tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi

érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

Fő feladatok:

• Tanulás iránti motiváció fejlesztése

• A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés

megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása

• A tanítási tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása



22

II.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskolában az egyén és a társadalom közti kapcsolat kialakítását a következő módon kívánjuk

megvalósítani. Tanulóinkat humanista értékrendre neveljük. Fejlesztjük hon- és népismeretüket.

Arra törekszünk, hogy váljanak nyitottá a különböző kultúrák befogadására, megértésére, más

népek hagyományainak, kultúrájának, életmódjának megismerésére és megbecsülésére. A

kommunikációs kultúra fejlesztésével elősegítjük a véleményformálás és kifejezés, a

vélemények kifejtésének, megvédésének helyes módjait. Ezzel segítjük az aktív közéletre

nevelést. Segítjük, hogy tanulóink részt vegyenek nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Az

életkoruknak megfelelően alakuljon ki az igényük arra, hogy szerezzenek ismereteket, a világot

fenyegető globális veszélyekről, legyenek elképzeléseik a problémák megoldására. Biztosítjuk

számukra a közösségi életbe való bekapcsolódás, véleményalkotás és önálló kezdeményezések

megvalósításának lehetőségét. Elősegítjük, hogy nyitottan kezeljék a közösségek problémáit,

gondjait, és segítsék azok megoldását. Lehetőséget teremtünk a diák-önkormányzati munka

kiterjesztésére. Színesítjük az iskolai közösségi élet színtereit: közösségi programok,

rendezvények, megemlékezések során erősítjük az összetartozás, az egymásra figyelés igényét és

szükségességét.

Kiemelt feladatok:

A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére.

Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói

közösségben.

Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés,

tolerancia, alkalmazkodó képesség.



23

II.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A differenciáláson, az egyéni képességek figyelembevételén alapuló oktatási - nevelési

tevékenység egyik legfontosabb területe a tehetséggondozás.

Alapelvek:

Az iskola felelőssége és feladata a tehetségre utaló tulajdonságok felfedezése a

tanulókban, a képességek hatékony fejlesztése, hiszen minden tanulóban vannak értékes,

fejlesztésre érdemes személyiségvonások.

A tehetséggondozói tevékenységnek tervszerűnek, sokrétűnek és szakszerűnek kell

lennie, amelyben kiemelt hangsúlyt kap az önálló ismeretszerzésre nevelés, a

gondolkodási képességek, illetve a kreativitás fejlesztése.

Az iskolán belüli rendszert kiegészítik a külső intézmények tevékenységformái, amelyek

igénybevételét szorgalmazzuk az érdeklődő, illetve rátermett tanulók körében.

Az iskolában a tanórai és az órán kívüli tevékenységek (pl. szakkörök, pályázatok,

versenyek) egymással összhangban hatnak.

A tehetséggondozás formái:

Emelt szintű, speciális tantervű csoportok működtetése (idegen nyelvi és testnevelési).

Szintcsoportok kialakítása magyar és matematika tárgyakból 5-8. évfolyamon.

Differenciált óraszervezési eljárások alkalmazása a tanulók egyéni képességeinek mind

nagyobb arányú figyelembevételével.

Tehetséggondozó szakkörök, órán kívüli foglalkozások szervezése (sportkör, művészeti

körök, szaktárgyi körök stb.).

A tanulók egyéni felkészítése versenyekre, pályázatokra, szereplésekre.

Az iskolai életet színesítő, gazdag programválaszték kialakítása a speciális tehetségek

érvényesülése érdekében.

A tehetséggondozás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával

tesszük hatékonyabbá munkát pl.:

differenciált tanulásszervezés

kooperatív technikák

projektmódszer

tevékenységközpontú pedagógiák

bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése.



24

Különösen támogatjuk a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formáit:

individuális tanulás:

Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló

sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az

ennek megfelelő eszközrendszerrel.

kooperatív tanulás:

A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik.

A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális

készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más

tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).

projekt módszer:

Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön

is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére

épít, komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló

ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.

Feltételek biztosítása:

Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény

Számítógép, mint fejlesztőeszköz

Videó, zenei anyagok

Variálható tanterem-berendezés a csoportfoglalkozásokhoz

Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és

választható feladatokkal)



25

II.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Azzal, hogy iskolánk tudatosan vállalja a differenciált személyiségfejlesztő oktatást, kötelezi

magát arra, hogy a lassabban haladó, a tanulási képességzavarokkal, képességhiánnyal küzdő

tanulók esélyeit javítsa.

Feladatunk a tanulók személyiségének alapos ismerete, a képességek szakszerű mérése alapján

az egyéni fejlesztési út meghatározása. A tanulók szempontjából leghatékonyabb módszerek,

tanítási eljárások alkalmazása. Megbízható, korrekt mérési és értékelési rendszer segítségével a

tanulók haladásának követése. Szükség esetén egyéni fejlesztés végzése, fejlesztő pedagógus,

logopédus, külső szakemberek, szakszolgálatok igénybevételével.

Célunk a differenciált foglalkozások segítségével a lehető leghatékonyabb felzárkóztatás

biztosítása a gyermekek képességeinek megfelelően, a sikeres integráció érdekében.

A felzárkóztatás formái:

Logopédiai ellátás biztosítása minden rászoruló tanuló részére.

Korrepetálási lehetőség biztosítása minden rászoruló tanuló számára.

Differenciált óraszervezési eljárások alkalmazása, egyéni feladatok kijelölése.

Fejlesztő pedagógus segítségével egyéni felzárkóztatás.

Fejlesztőtorna

A speciális megsegítés feltétele a megfelelő szakvélemény, melyet a Nevelési Tanácsadó, az

Országos Beszédvizsgáló, és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság ad ki.

Tanév elején az osztálytanító javaslatára vagy a szülő kérésére az iskolába járó gyerekek

szűrővizsgálaton vesznek részt. A vizsgálat eredményétől függően kérjük a kerületi Nevelési

Tanácsadó szakvéleményét, amely alapján végezzük a gyermekek fejlesztését.

Az 1-4 évfolyamokon tanuló rászoruló gyermekeknek a hatékonyabb fejlesztés érdekében

fejlesztő tornát biztosítunk. Így a problémás tanulók a testnevelési órákkal együtt minden nap

mozoghatnak.

Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, az óvodákkal, a Nevelési Tanácsadóval, az

Országos Beszédvizsgálóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal és a kerületi

Családsegítő Központtal a fejlesztő pedagógus, logopédus segítségével.



26

Fontosnak tartjuk a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű

felzárkóztatását. Ennek érdekében differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a

felzárkóztatást. A nem szakrendszerű oktatást kiegészíti a kompetencia alapú oktatás bevezetése

a szakrendszerű oktatás kereteiben, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó

TÁMOP 3.1.4 projekt tevékenységrendszere:

Önálló innovációs munkánk keretében együttműködünk múzeumokkal, közművelődési

intézményekkel és civil szervezetekkel. Az együttműködés támogatja a tanórán kívüli

ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését.

II.8. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenység

A beilleszkedési és magatartási nehézségek feloldása közös tantestületi feladat. Ezek a

nehézségek különféle okokból származhatnak, és sokféle alakban jelentkezhetnek. A negatív

viselkedés mindig a gyermek családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel

függ össze.

Leggyakoribb megjelenési formái:

együttműködési készség hiánya

érzelmi, indulati élet szélsőségességei

peremhelyzet a csoportban

ellenséges, tekintélyellenes viselkedés

durva hang, durva érintkezési mód

agresszivitás

gyenge kudarctűrés

Az átlagostól eltérő viselkedés nem feltétlenül kóros eset, de állhat mögötte valóban

személyiségműködési zavar. Ezért a pedagógus elsődleges feladata az okok feltárása, a szülőkkel

való bizalmas légkör kialakítása. Súlyosabb esetekben a gyermek további szakemberekhez

irányítása (pl. pszichológus, pszichiáter, családsegítő bevonása).

Nagyon fontosnak tartjuk a gyermek sajátosságaihoz illeszkedő nevelési módszerek

alkalmazását. Ezeknek a gyermekeknek jelentős részénél tanulási nehézséggel is számolni kell.

A segítés legfőbb módja a bizalom és a megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása a tanuló és a

pedagógus között. A gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak megfelelő szemlélettel és



27

toleranciával kell fordulni a problémás gyermek felé, hogy érzelmi élete újra egyensúlyba

kerüljön. Természetesen a kirívó, illetlen viselkedés büntetést von maga után, de a gyermeknek

éreznie kell, hogy nem őt, hanem viselkedését utasítjuk el. Iskolánk pedagógusai átérzik annak

fontosságát, hogy ezeknek a gyerekeknek az elutasítása kamaszkorban nagyon komoly

devianciákhoz vezethet.

Az ő érdekükben külön hangsúlyt helyezünk az újszerű tanulásszervezési eljárások változatos

alkalmazására:

• Differenciált tanulásszervezés

• Kooperatív technikák alkalmazása

• Projekt módszer

• Tevékenységközpontú pedagógiák

• Individuális tanulás előtérbe helyezése

• Az alapozó időszak elnyújtása

• Fejlesztő értékelés alkalmazása

• IKT eszközhasználat.

II.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánk kiemelten fontos feladata, hogy pedagógiai, család-és szociálpedagógiai eszközökkel,

tanácsadással, illetve ha szükséges hatósági intézkedésekkel megelőzze, feltárja, enyhítse vagy

megszüntesse a hátrányos helyzet, illetve a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények káros

hatásait.

A legfőbb veszélyeztetettségi tényezők:

környezeti ártalmak (negatív családi körülmények)

magatartási zavarok

szociális hátrányok

egészségi ártalmak, amelyek esetenként halmozottan fordulnak elő.

A pedagógusaink kötelessége, hogy közreműködjenek a gyermekvédelmi feladatok ellátásában,

a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,

megszüntetésében.

Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez.



28

Intézményünk együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi

rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal,

melyek a következők:

Napraforgó Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat

Nevelési Tanácsadó

XVI. kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

XVI. kerületi Rendőrkapitányság

XVI. kerületi Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Iroda

Védőnői Szolgálat

Iskolapszichológus

Ha az iskola a gyermekeket, tanulókat, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja

megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti központtól.

Bizonytalan, nehezen feltárható esetekben esetkonzultációt (iskolán belüli szakmai egyeztető

csoportmegbeszélést) kezdeményez, melyet a gyermekvédelmi felelős szervez és koordinál, az

érintettek bevonásával.

Az iskola, gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek

részeként kábítószer-ellenes, bűnmegelőzési programokat, előadásokat szervez.

A tanév kezdetén az osztályfőnökök, az iskolapszichológus, (szükség szerint a védőnő)

segítségével a gyermekvédelmi felelős irányításával az iskola számba veszi a tanulók fejlődését

veszélyeztető körülményeket, a hátrányos helyzetű, valamint a magatartási zavarokkal küszködő

tanulóit.

Fontos feladatunknak tekintjük a segítségadást pl. megfelelő szakemberhez irányítással

(iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus stb.), szükség szerint egyéni bánásmóddal, hatósági

közreműködés kérésével, esetkonzultáció javaslatával, tehetséggondozással.

Mivel a probléma eredete sokszor a családokban keresendő, ezért nagyon fontosnak tartjuk a

szülőkkel való együttműködést, melynek formái lehetnek:

szakemberhez irányítás,

gyermekvédelmi fogadóóra,

kapcsolattartás az érintett családdal.

Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a megfelelő szakemberekkel, intézményekkel,

szervezetekkel. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a



29

gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető

fel.

A gyermekvédelmi felelős segíti és összehangolja az iskola pedagógusainak gyermekvédelmi

munkáját. Elsősorban az osztályfőnököket segíti e tevékenységükben. Az osztályfőnököknek a

nevelési tervükben rögzíteniük kell az e területen végzendő konkrét feladataikat. A

gyermekvédelmi megbízott tájékoztatja az osztályfőnököket, szülőket a vonatkozó

jogszabályokról, elvégzi a szükséges adminisztrációs feladatokat. Kapcsolatot tart fenn a

családokkal és az önkormányzat illetékeseivel, s mint jelzőrendszer, szükség esetén védő és óvó

intézkedéseket tesz, kezdeményez.

II.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megelőzzük - vagy ha már bekövetkezett-, enyhítsük a

szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek személyiségkárosodását.

Minden pedagógus feladata: észlelni az elhanyagoló családi környezetre utaló jeleket, vállalni a

családok, szülők meggyőzését, nevelőmunkába való bevonását. Ennek leghatékonyabb eszköze a

rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés.

A kitűzött célokat a tanórai foglalkozások mellett, a napközis, a tanulószobai foglalkozásokon

túl, az önkormányzat Gyermekvédelmi Irodájával, a kerületi Gyermekjóléti Szolgálat

munkatársaival, a szülők körében folytatott felvilágosító munkával valósítjuk meg.

Az iskola tantestületén belül el kell érnünk, hogy a gyermekvédelmi munka ne csak a megbízott

pedagógus (gyermekvédelmi felelős), hanem minden pedagógus kötelessége legyen, s az

alkalomszerű beavatkozások helyett ez folyamatos tevékenységgé váljon.

A tanulók megsegítése érdekében az alábbi intézkedéseket kezdeményezzük:

A szülőket motiváljuk, hogy tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön a

felügyeletet nélkülöző tanuló.

Igyekszünk nagyobb figyelmet fordítani a tanulók iskolán kívüli és tanórán kívüli

szabadidős tevékenységére szabadidő-szervező alkalmazásával (rendezvények,

táboroztatás, kirándulások, könyvtári foglalkoztatás).

Kapcsolatot tartunk fenn a szakszolgáltató intézményekkel és a rendőrséggel.

Segítséget nyújtunk az anyagi gondokkal küszködő családok gyermekeinek

táboroztatásához.

Tartós tankönyvek biztosítása.



30

A szülők számára felvilágosító és tájékoztató előadásokat szervezünk (drog-és

bűnmegelőzés).

Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről.

Szociális szolgáltatásaink:

reggeli ügyelet minden tanuló számára

délutáni ügyelet a napközi otthonos tanulóknak

étkeztetés a havi előfizetések alapján, a szociális támogatások figyelembevételével

egészségügyi szolgálat a kerületi iskolaorvosi szervezet keretében

ügyelet a tanítás nélküli munkanapokon (igény szerint)

II.11. Az iskola környezet-, egészségnevelés, és fogyasztóvédelem oktatásának

programja

A programok az 1. számú mellékletben találhatóak meg.

II.12. Mindennapi testedzés feladataival összefüggő program

Iskolánkban a mindennapi testedzést a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében úgy

szervezzük meg, hogy a tanulók részére minden nap biztosítva legyen a testmozgás, a sportolás

lehetősége.

Minden tanítási napon a tornateremben védett időszakot biztosítunk a foglalkozások

megtartásához 14.15-16.00-ig terjedő időszakban.

Céljaink:

Biztosítjuk a tanulók fizikai képességének tervszerű fejlesztését.

Kialakítjuk a rendszeres testedzés iránti igényt

Segítjük a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását

A sport eszközeivel hozzájárulunk az iskolai közösségek formálásához.

Törekszünk a modern kor káros következményeinek megelőzésére, illetve a kialakult

deformitások rehabilitálását egyik kiemelt feladatunknak tekintjük.

Helyszínek:

tornaterem

udvari kézilabda pálya

udvar

nagy aula

játszószoba



31

Mindennapos testedzés területei:

Tanórák

Emelt szintű testnevelési osztályokban

o 1-4. évfolyam heti 5 óra


Normál tantervű osztályokban


o 5-8. évfolyam heti 2,5 óra

Szakkörök

Kézilabda fiúk részére



Kézilabda lányok részére



Sportjátékok


Zenés játékos gimnasztika


Gerinctorna



Labdarúgás



Sportfoglalkozások a napköziben és a tanulószobai csoportokban

Naponta a tanulócsoport foglalkozási terve szerinti, 12.30-14.30-ig terjedő időszakban

minimum 45 perces időkeretben.

Egyéb sportfoglalkozások (önköltséges)

Önvédelmi ismeretek


Úszás

Az úszásoktatást és a rendszeres úszást tanfolyami jelleggel tudjuk megoldani,

órarendhez igazítva.



32

o 1. évfolyam (kezdők) heti 1 alkalom

o 2. évfolyam (középhaladók) heti 1 alkalom

o 3-8. évfolyam (haladók) heti 1 alkalom

A tanulók fizikai állapotának mérése

El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró-képesség fejlődésének nyomon követése egy

életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra. Ezáltal hozzájárulunk, hogy tanulóink

életvitelében helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport.

A tanulók értékelésénél kiemelt szempont az önmagukhoz viszonyított fejlődés.

Mérési módszer: HUNGAROFIT

Mérés gyakorisága: évente két alkalommal, ősszel és tanév végén az éves munkatervben

meghatározott időpontban.

Értékelés: tanév végén.

II.13. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET

Az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének

előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb

képviseletéért Szülői szervezet működik, amely elsősorban érdekegyeztető szerv. A szülői

közösség érdekeinek iskolai szintű képviseletére a Szülői szervezet vezetősége jogosult.

Meghatározza saját szervezeti és működési szabályzatát. Évente az igazgató összehívja az iskolai

szülőközgyűlést, melyen tájékoztatja a szülőket az iskolai élet minden őket és gyermekeiket

érintő területéről. Az iskolai életről, a munkatervről, az aktuális feladatokról itt ad tájékoztatást.

Az iskolai Szülői szervezet kérésére az igazgató rendkívüli szülőközgyűlést hívhat össze.

KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL

Az igazgató, illetve a pedagógusok minden, szülőt érintő kérdésről írásbeli tájékoztatást adnak az

üzenő- és a tájékoztató füzeteken keresztül vagy faliújság-hirdetés útján.

A szülők és az iskola közötti kapcsolattartás érdekében tanévenként 2 alkalommal osztályonkénti

szülői értekezletet, 2 alkalommal délutáni, heti rendszerességgel pedig napközbeni fogadóórát

tartunk. Amennyiben a nevelő-oktató tevékenység során szükségessé válik, az osztályfőnök, a

gyermekvédelmi felelős, az igazgató, illetve a gyermekkel foglalkozó bármelyik pedagógus

családlátogatást, illetve személyes megbeszélést kezdeményezhet.

Indokolt esetben a szülők vagy az iskola kezdeményezésére rendkívüli szülői értekezletet is

össze lehet hívni.



33

A tanuló szüleit a gyermek tanulási helyzetéről, egyéni haladásáról a szaktanárok és az

osztályfőnökök folyamatosan írásban tájékoztatják. Különféle módszerekkel igyekszünk a

szülőket megnyerni, szemléletüket formálni az együttműködés növelése érdekében. Külön

figyelmet fordítunk a folyamatos kapcsolattartásra az SNI tanulók szüleivel. A kompetenciaalapú

oktatás bevezetéséről és helyzetéről folyamatosan tájékozatjuk a szülőket a rendelkezésünkre

álló eszközökkel, különösen az iskola honlapján.

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.

A kapcsolattartás formái:

írásbeli bejegyzések a tájékoztató füzetben

iskolai szintű szülői értekezlet

a Szülői szervezet ülései

szülői értekezletek osztályonként

fogadóórák

nyílt nap

kulturális bemutatók

szülők bálja.

családlátogatások (szükség szerint)

A DIÁKOK ÉS AZ ISKOLA KAPCSOLATTARTÁSA

Iskolánkban a tanulók érdekképviseletét a Jókai Diákkör elnevezésű diák-önkormányzati

szervezet látja el. A diák önkormányzatot segítő tanár tagja az iskola vezetői testületének és itt

képviseli a diák közösség érdekeit. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban

vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola

vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolai Szülői szervezettel.

Az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai

diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen tájékoztatást ad, meghallgatja a

diákok véleményét, javaslatait, ötleteit.

Az osztályfőnökök - elsősorban az osztályfőnöki órákon - gondoskodnak a tanulók

tájékoztatásáról, véleményük megfelelő továbbításáról.



34

III. HELYI TANTERV

III.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható

tanórai foglalkozások óraszámai

A VÁLASZTHATÓ ÓRAKERET FELHASZNÁLÁSA

Emeltszintű testnevelés (1-4. heti 2 óra)

Emeltszintű testnevelés (5-8. heti 1,5óra)

Idegen nyelv (3-4. heti 2 óra)

Emeltszintű idegen nyelv (5-8. heti 2 óra)

Osztályfőnöki órák (5-8. heti 0,5 óra)

Matematika (6-8. heti 0,5 óra)

Magyar nyelv és irodalom (7-8. heti 0,5 óra)

A TANTÁRGYI MODULOK, INTEGRÁCIÓ

Iskolánk kerettantervben nem szereplő tantárgyat nem kíván oktatni.

Modul tantárgyaink közül önálló tantárgyként tanítjuk:

Emberismeret, etika

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Egészségtan

Modul tantárgyaink közül integrált tantárgyként tanítjuk:

Dráma (magyar nyelv és irodalom)

Tánc (testnevelés)

Hon- és népismeret (történelem)

SAJÁT KIDOLGOZÁSÚ HELYI TANTERVEK:

Emelt óraszámú idegen nyelv (német, angol) 4. évf.

Emelt szintű idegen nyelv (német, angol) 5-8. évf.

Emelt szintű testnevelés 1-8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 5-8. évf.



35

ÉRVÉNYBE LÉPŐ TANTERVEK 2008 SZEPTEMBERÉTŐL

Tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2008/2009 NAT NAT NAT NAT NAT CS CS CS

2009/2010 NAT NAT NAT NAT NAT NAT CS CS

2010/2011 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT CS

2011/2012 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT

CS: a 2003. évi költségvetési törvény 103.§(4) bekezdésében előírt óraszám- és

tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv

NAT: a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv



36

ÓRATERV 1-4. ÉVFOLYAM

Heti óraszámok

1. 2. 3. 4.

a b a b a b a b

Tan

tárg

ya

k

1. Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 8 8 7 7

2. Idegen nyelv – – – – – – 2 2

3. Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4

4. Környezetismeret 1 1 1 1 1,5 1,5 2 2

5. Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5

6. Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5

7. Informatika 0,5 0,5 0,5 0,5

8. Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1

9. Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3

Az évfolyam heti kötelező

óraszáma 20 20 20 20 20 20 22,5 22,5

Vála

szt-

ható

10. Emeltszintű testnevelés 2 2 2 2

11. Idegen nyelv 2 2

Kötelező tanítási óraszám: 22 20 22 20 22 22 24,5 24,5

Maximális választható óraszám: 2 2 2 2 2 2 2 2

Ebből felhasznált: 2 0 2 0 2 2 2 2

Maximális heti óraszám: 22 22 22 22 22 22 24,5 24,5



37

ÓRATERV 5-8. ÉVFOLYAM

Heti óraszámok

5. 6. 7. 8.

a b a b a b a b

Tan

tárg

ya

k

1. Magyar nyelv és irodalom-(dráma)

4 4 4 4 3,5 3,5 3 3

2. Idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3

3. Történelem (hon-és népismeret) 2 2 2 2 2 2 2 2

4. Matematika 4 4 3,5 3,5 3 3 3 3

5. Természetismeret 2 2 2 2

6. Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5

7. Biológia és egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5

8. Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5

9. Fizika 0,5 0,5 1,5 1,5 1,5 1,5

10. Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1

11. Rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1

12. Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

13. Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1

14. Testnevelés - (tánc) 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5

15. Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

Tanórák összesen: 22,5 22,5 22 22 24,5 24,5 24 24

Mo

du

l 16. Emberismeret etika 0,5 0,5 0,5 0,5

17. Mozgóképkultúra és médiaismeret

0,5 0,5

18. Egészségtan 0,5 0,5

Modul összesen: 0 0 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1

Kötelező órából összesen: 22,5 22,5 22,5 22,5 25 25 25 25

Vála

szth

ató

19. Emelt szintű testnevelés 1,5 1,5 1,5 1,5

20. Emelt szintű idegen nyelv 2 2 2 2

21. Osztályfőnöki óra 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

22. Matematika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

23. Magyar nyelv és irodalom 0,5 0,5 0,5 0,5

Kötelező tanítási óraszám: 24,5 25 25 25,5 28 28,5 28 28,5

Maximális választható óraszám: 3 3 3 3 4 4 4 4

Ebből felhasznált: 2 2,5 2,5 3 3 3,5 3 3,5

Maximális heti óraszám: 25,5 25,5 25,5 25,5 29 29 29 29

A részletes tananyagot és a követelményeket a 3. számú mellékletben szereplő tantárgyi

programok tartalmazzák



38

A TÁMOP 3.1.4./08/1-2008-0013 PÁLYÁZATBAN VÁLLALT TEVÉKENYSÉGEK

FENNTARTÁSA

Célok,

indikátormutat

ók

Implementác

ió

éve

Fenntarthatóság

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

Teljes tanórai

lefedettséget

biztosító

kompetencia

alapú tantervi

program:

szövegértés-

szövegalkotás

2.a osztály 1. osztály 2. osztály 1. osztály 2. osztály 1. osztály

6/2. magyar

csoport

7/2.

5/1-2-3.

magyar

csoport

8/2.

5/1-2-3.

6/1-2-3.

magyar

csoport

5/1-2-3.

6/1-2-3.

7/1-2-3.

magyar

csoport

5/1-2-3.

6/1-2-3.

7/1-2-3.

8/1-2-3.

magyar

csoport

5/1-2-3.

6/1-2-3.

7/1-2-3.

8/1-2-3.

magyar

csoport

Teljes tanórai

lefedettséget

biztosító

kompetencia

alapú tantervi

program:

idegen nyelv

3.b

német

3.b

német

3.b

német

3.b

német

3.b

német

3.b

német

4.ab

angol

4.ab

angol

4.ab

angol

4.ab

angol

4.ab

angol

4.ab

angol

Műveltségterü-

let tantárgyi

bontás nélküli

oktatása:

Magyar nyelv

és irodalom

6/2. magyar

csoport

7/2.

5/1-2-3.

magyar

csoport

8/2.

5/1-2-3.

6/1-2-3.

magyar

csoport

5/1-2-3.

6/1-2-3.

7/1-2-3.

magyar

csoport

5/1-2-3.

6/1-2-3.

7/1-2-3.

8/1-2-3.

magyar

csoport

5/1-2-3.

6/1-2-3.

7/1-2-3.

8/1-2-3.

magyar

csoport

Moduláris

oktatás

alkalmazása

3.b

német

3.b

német

3.b

német

3.b

német

3.b

német

3.b

német

Digitális

tartalmak,

taneszközök

használata

(IKT)

25% 25% 25% 25% 25% 25%

Három hetet

meghaladó

projekt

szervezése

6. évfolyam

1 alkalom

6. évfolyam

1 alkalom

6. évfolyam

1 alkalom

6. évfolyam

1 alkalom

6. évfolyam

1 alkalom

6. évfolyam

1 alkalom

Témahét

szervezése

4.ab

angol

4.ab

angol

4.ab

angol

4.ab

angol

4.ab

angol

4.ab

Angol

Jó gyakorlat

átvétele 1.

Intézményi

mérőanya-

gok – web

alapú tesztek

– az iskolai

honlapon.

Intézményi

mérőanya-

gok – web

alapú tesztek

– az iskolai

honlapon.

Intézményi

mérőanya-

gok – web

alapú tesztek

– az iskolai

honlapon.

Intézményi

mérőanya-

gok – web

alapú tesztek

– az iskolai

honlapon.

Intézményi

mérőanya-

gok – web

alapú tesztek

– az iskolai

honlapon.

Intézményi

mérőanya-

gok – web

alapú tesztek

– az iskolai

honlapon.

Jó gyakorlat

átvétele 2.

A

projektpeda-

gógia

alkalmazása

1-8.

évfolyamon

A

projektpeda-

gógia

alkalmazása

1-8.

évfolyamon

A

projektpeda-

gógia

alkalmazása

1-8.

évfolyamon

A

projektpeda-

gógia

alkalmazása

1-8.

évfolyamon

A

projektpeda-

gógia

alkalmazása

1-8.

évfolyamon

A

projektpeda-

gógia

alkalmazása

1-8.

évfolyamon



39

A modulári oktatás a német nyelv keretében valósul meg, a beépítendő modul óraszámát és

tematikáját az adott tanévre érvényes tanmenetben határozzuk meg.

A három hetet meghaladó projektbe bevont csoportokat , a tematikát és időbeli beosztását az

iskola éves munkatervében határozzuk meg.

A témahét szervezését a negyedik évfolyamos angol nyelvtanítás keretében oldjuk meg, a

tematikát és az időbeosztását az iskola éves munkatervében határozzuk meg.

A jó gyakorlatokban átvett módszerek alkalmazása folyamatosan történik.

III.2. Nem szakrendszerű oktatás

A nem szakrendszerű oktatás megvalósítását évi 252 órában, vagyis a kötelező és nem

kötelező órák 25 %-ában határoztuk meg az alábbi táblázat szerint:

Évfolyam

5. 6.

Tan

tárg

yak

Magyar 72 72

Matematika 72 72

Történelem 9 9

Természetismeret 9 9

Felzárkóztatás 72 72

Téma napok 18 18

Kötelező és nem kötelező órák 25%-a éves szinten 252 óra 252 óra

Heti óraszám 7 óra 7 óra

Célcsoportok elsősorban a leginkább felzárkóztatásra szoruló 3. szintcsoportbeli 5-6.

évfolyamos tanulók a magyar és matematika tantárgyak esetében.

A történelem, természetismeret tárgyak, valamint a témanapok programjai az adott

évfolyamokon a tanulók teljes körét érinthetik, így rájuk is kiterjesztjük a nem

szakrendszerű órák foglalkozásait.

A felzárkóztatás során egyénre szabott fejlesztés történik.

A nem szakrendszerű foglalkozások során nyújtott teljesítmények mérését és értékelését

az érintett tantárgyakba ágyazva végezzük, érdemjegyekkel.



40

A NEM SZAKRENDSZERŰ ÓRÁK IDŐBELI BEOSZTÁSA

A magyar és matematika tárgyak esetében a 3. szintcsoportos tanulók számára az első

félévben kizárólag nem szakrendszerű oktatást szervezünk a képességek, kompetenciák

megfelelő szintre hozása, valamint a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek

megszilárdítása érdekében.

A történelem és természetismeret tárgyak bevezető, év eleji szakaszában tömbösítve

tartjuk meg a nem szakrendszerű órákat.

A témanapok meghatározása az iskola éves munkatervében történik meg, melyek

átfogják az egész tanévet (múzeumi nap, egészségnap, Jókai nap, Zöld nap, családi nap,

erdei iskola stb.)

A felzárkóztató foglalkozások heti rendszerességgel egész tanévben zajlanak mindig az

arra rászoruló tanulók részére.

III.3. Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

.

Az iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyvet,

munkafüzetet, térképet stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és

közoktatási miniszter hivatalos tankönyvvé nyilvánított. Az egyes évfolyamokon a különféle

tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai

munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok ) határozzák meg

az iskola helyi tanterve alapján.

A kompetenciaalapú oktatáshoz az NFÜ 2009. júliusi közleménye alapján a 2008. május 16. után

engedélyezett taneszközöket alkalmazzuk

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A

tankönyvek megrendelését, augusztusi szétosztását a megbízott tankönyvfelelős végzi.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik

figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több

tanéven keresztül használhatók.



41

Segítse az évfolyamok közötti tananyagok egymásra épülését.

A szövege legyen érthető és az adott életkorhoz igazodó, fejlessze a logikus

gondolkodást, az illusztrációk legyenek funkcionálisak és áttekinthetőek.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak

nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

A munkaközösségek törekednek arra, hogy a minőségi igények figyelembevételével az

olcsóbb taneszközt válasszák.

Az iskola törekszik arra, hogy a lehetőségekhez mérten egyre több tartós könyvet

szerezzen be a könyvtár számára, hogy ezeket a szociálisan rászoruló tanulók ingyenesen

használhassák.

III.4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát

segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési

tárgyak, valamint az egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási

intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete

tartalmazza. Listát készítettünk az iskolánkban meglévő taneszközökről, felszerelésekről, és a

kompetenciaalapú oktatáshoz megvásárolt taneszközökről.

A munkánkhoz szükséges eszközök jegyzéke a 2. számú mellékletben találhatóak.

III.5. A tanulói teljesítmények értékelési rendszere

Az értékelés során pedagógiai információk visszajelzését, visszacsatolását végezzük:

a tanulókhoz,

a tanítási - tanulási folyamathoz,

pedagógiai programunkhoz.

Ezek érdekében külső és belső mérési eljárásokat alkalmazunk, illetve ilyenekben veszünk részt.

Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy minden tanulói teljesítményre megfelelően,

változatos módon reagáljunk. Az értékelés célja, hogy a tanuló teljesítményét összevethessük a

követelményekkel, illetve önmaga korábbi tudás - és képességszintjével.

Alapelveink:

Értékelésünk nevelő hatású legyen, a tanulói személyiség formálását eredményezze.

Értékelésünk megfeleljen a visszacsatoló és informatív funkciónak.



42

Az értékelés eredménye szolgáljon tájékoztatásul az oktatási folyamatban résztvevők (a

tanulók) és az érdekeltek (pl. a szülők) számára.

Az értékelés részmozzanata az ellenőrzés, amely a tanuló pillanatnyi felkészültségéről,

feladatmegoldásáról szolgáltat információkat.

Az értékelés eredményeképpen a tanulók teljesítményét az alábbi módon minősítjük:

szöveges megállapításokkal

pontrendszerrel

érdemjegyekkel, osztályzatokkal.

Törekszünk arra, hogy mérési és osztályozási gyakorlatunk legyen objektív, érvényes,

megbízható, összehasonlítható.

Értékelő tevékenységünk az alábbi szakaszokban valósul meg az adatgyűjtés az adatok elemzése

és minősítése.

Az adatgyűjtés módjai lehetnek: megfigyelés, feleltetés, feladatlapos mérés, tantárgyi teszt

alkalmazása, az új tanulásszervezési eljárások keretében használt módszerek (projekt,

csoportmunka, kooperatív tanulás, egyéni differenciálás,…stb.) értékelésekor az egyéni és

csoportteljesítmény szolgálhat alapul.

A választott formát a mérendő tananyag határozza meg.

A tanítási - tanulási folyamat szakaszainak megfelelően az értékelés és minősítés:

diagnosztikus

(egy - egy tanulási szakasz, pl. témakör

megkezdése előtt a tanulók aktuális

készségszintjének, ismereteinek mérése)

a teljesítmény %-os vagy érdemjegyben való

kifejezése, szöveges értelmezés, visszajelzés

formatív - fejlesztő

(egy - egy tanulási szakasz alatt a tanulási és a

problémamegoldó képességek fejlesztése,

alakítása)

tájékoztató érdemjegyek, pontozás

szummatív - minősítő

(a tanulási szakasz, pl. témakör, félév, év vége

stb. zárásakor a tanulói teljesítmény mérése)

érdemjegyek megállapítása, amelyek döntően

meghatározzák a 4. évvégétől 8. osztályig a

tanulók félévi és év végi osztályzatait.



43

A SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉS ARÁNYA

Iskolánkban arra törekedünk, hogy a szóbeli és írásbeli feleletek aránya megegyezzen. A

tantárgyak sajátosságait azonban figyelembe kell venni.

Kivételt képeznek a részképesség-zavarokkal küzdő gyerekek. Tanulóink 10-20%-a diszlexia,

diszgráfia, és diszkalkulia veszélyeztetett, ezért a számonkérések során a szóbeli feleletek

arányát az esetek súlyosságától függően növelni kell, értékeléskor ezeket kell nagyobb súllyal

figyelembe venni. A fejlesztő pedagógus és a logopédus véleménye alapján a szaktanár dönti el

az optimális arányt.

IKT-VAL TÁMOGATOTT MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai

ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások

alkalmazásával, támogatásával is megvalósíthatók, elősegítve ezzel az egyénre szabott

tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások

elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását.

Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára

azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási

stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a

digitális kultúra elterjedését.

Lehetőségek:

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok

megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)

bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók

felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)

fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a

továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)

összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének,

tudásszintjének mérésére

számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor,

hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a

tanórán a mérési-értékelési folyamatban

aktív tábla, szavazógépek alkalmazása.



44

csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő

eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)

mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele

(SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli

elérés, stb.)

III.6. A minősítés rendszere

A MINŐSÍTÉS RENDSZERE AZ 1-4. ÉVFOLYAMON

Célunk, hogy a gyermekeket fokozatosan vezessük át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből

az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszereibe és szokásrendjébe. Kedvező

feltételeket teremtsünk a természetes fejlődési, érési folyamatoknak. Előkészítsük, megalapozzuk

a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. Középpontban a tanulók tudásának,

képességeinek, személyiségének fejlesztése áll. A gyerekek közötti különbségeket

természetesként fogadjuk el, kellő időt engedünk a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek

beéréséhez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremtünk a sikeres iskolai

pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, az egységes műveltségbeli

alapok megszerzéséhez.

A közoktatási törvény (70.§) adta lehetőségekkel élve az alsó tagozaton szöveges értékelést és

osztályzatokat egyaránt alkalmazunk a tanulók teljesítményének értékelésekor.

Ennek rendszere évfolyamonkénti bontásban:

1. évfolyam

Év közben pontokkal (csillag, piros pont, piros karika, zöld pont, fekete pont) értékelünk

Negyedévkor a tanító a tájékozató füzetben néhány mondattal értékel

Félévkor a tájékoztató füzetben és a naplóban az értékelési szempontok kiválasztása aláhúzással

Év végén szöveges értékelés és minősítés bizonyítvány pótlapon

2. évfolyam

Év közben osztályzatokkal értékelünk

Félévkor a tájékoztató füzetben és a naplóban az értékelési szempontok kiválasztása aláhúzással

Év végén osztályzatokkal minősítünk

3., 4. évfolyam

Év közben, félévkor és év végén is osztályzatokkal fejezzük ki a tanulók teljesítményét.

Szöveges minősítés

Az első évfolyam tanév végi szöveges értékelésének – kivétel a készségtárgyak - tartalmaznia

kell a



45

kiválóan megfelelt

jól megfelelt

megfelelt

felzárkóztatásra szorul

minősítéseket.

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapott, az osztályfőnök az osztályban tanítók

segítségével egyéni felzárkóztató programot állít össze.

Szöveges értékelés

2. számú függelék

A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI, TARTALMA

A tanulók fejlődésmenetének értékelése az elért fejlesztési eredmények mentén történik. Az

értékelés személyre szóló és nem minősítő jellegű, tehát abból indul ki, hogy a gyerek hol tart a

fejlődés folyamatában. Az értékelés értékrendet közvetít, megerősít, és nem megszégyenít. Segíti

a személyiség egyén és közösség szempontjából fontos értékeinek felismerését, az elvárások

megértését, értelmezését és belülről motivál a további erőfeszítésekre.

A folyamatos szóbeli és írásbeli értékelésekre épülnek a félévi és tanév végi szummatív

értékelések. Az egyes tantárgyi területeknél felsorolt értékelési szempontok adnak eligazítási

pontokat. Ezek közül a tanító szükség szerint válogathat, rangsorolhat, súlyozhat, vagy emelhet

be újabb szempontokat az adott időszak fejlesztési céljainak megfelelően, illetve az adott tanuló

fejlesztési szükségleteihez igazodó prioritások figyelembevételével.

A MINŐSÍTÉS 2. ÉVFOLYAM VÉGÉTŐL 8. ÉVFOLYAM VÉGÉIG

Tanév közben a tantárgyi teljesítményt valamennyi minősítési módszerrel értékelhetjük.

Érdemjegy megállapításakor a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1)

jelzéseket használjuk.

Félévkor és tanév végén osztályzattal minősítünk, melyek kifejezik a tanuló átlagos

teljesítményét. Az év közi érdemjegyek közül kiemelkedő jelentőségűek a szummatív mérések

alapján megállapított eredmények (duplán számítanak). A kapott minősítésekről a tanár a

tájékoztató füzet útján haladéktalanul értesíti a szülőt (gondviselőt). Az osztálynaplóba és a

tájékoztató füzetbe beírt jegyeknek egyezniük kell.



46

Csak kellő számú érdemjegy alapján lehet a tanulót félévenként értékelni, ez heti 1 órás

tantárgynál 3-4 érdemjegyet jelent, a nagyobb óraszámú tantárgyaknál arányosan emelkedik a

jegyek száma.

A kompetenciaalapú oktatás keretében a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet tantárgyi

bontás nélkül oktatjuk, és egy osztályzattal minősítjük.

A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2-8.

OSZTÁLYBAN

A tanulók magatartását és szorgalmát az iskolai foglalkozásokon való részvételük alapján az

általános társadalmi normarendszernek, az iskola pedagógiai programjában, a Szervezeti és

működési szabályzatban, a házirendben meghatározott előírásoknak és követelményeknek való

megfelelés határozza meg.

A magatartás és a szorgalom minősítésére a példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag

megnevezéseket használjuk a 4 - 8. évfolyamokon. Az értékelés folyamatos, az osztályfőnök

havonta zárja le az érdemjegyeket. A félévi és év végi osztályzatokat az osztályfőnök a

nevelőtestület véleményének kikérése után állapítja meg.

A magatartás minősítésének tartalma

A példás magatartási jegyet az a tanuló érdemli meg, aki figyelembe veszi a közösség érdekeit,

pozitív hatást gyakorol a közösségre és annak tagjaira; tudatosan vállalja az iskolai

követelmények teljesítését és betartását; segítőkész; példamutatóan viselkedik az idegenekkel, a

nevelőkkel és tanulótársaival; kulturáltan beszél.

A jó magatartási jegyet az a tanuló érdemli meg, aki szívesen vesz részt a közösség életében; az

iskola házirendjének követelményeit betartja; elfogadja társait; önmaga fegyelmezetten

viselkedik, de a közösség alakításában nem vesz részt, nem befolyásolja társai viselkedését.

A változó magatartási jegyet az a tanuló érdemli meg, aki a közösségi tevékenységekben

változó rendszerességgel és odaadással vesz részt; esetenként a nevelőkkel vagy társaival

szemben udvariatlanul, tiszteletlenül viselkedik; feladatvégzése ingadozó, megbízhatatlan,

időnként sérti az órai munka fegyelmét.

A rossz magatartási jegyet érdemli az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek,

tanulótársainak; durván, gorombán viselkedik és beszél, visszatérően, többször megszegi az

iskolai előírásokat, a társadalmi normákat.



47

A szorgalom minősítésének tartalma

A példás szorgalom jegyet az a tanuló érdemli meg, aki tudatosan törekszik az aktív

ismeretszerzésre; igényesen és megbízhatóan végzi feladatait; érdeklődése alapján önkéntesen

vállal többletfeladatokat; folyamatosan a képességeinek megfelelően ellátja tanulmányi

munkáját.

A jó szorgalom jegyet az a tanuló érdemli meg, aki a tanórákon figyel, lelkiismeretesen ellátja

feladatait, megbízhatóan dolgozik; részben ösztönző hatásokra rendszeres munkát végez,

önellenőrzésre is képes; általában felkészült, bár tanulmányai iránt nem mutat mélyebb

érdeklődést, ritkán vagy egyáltalán nem vállal külön feladatokat.

A változó szorgalom jegyet az a tanuló érdemli meg, aki a tanórákon rendszerint, de nem

mindig figyelmesen és megbízhatóan látja el munkáját, sok ösztönzést és figyelmeztetést

igényel; házi feladatait időnként nem vagy hiányosan készíti el; feladatvégzésében nem mutat

lényeges fejlődést.

A hanyag szorgalom jegyet az a tanuló érdemli meg, aki a tanulmányi kötelezettségeit nem

teljesíti, munkája rendszerint hiányos, igénytelen; az órán nehezen aktivizálható, a feladatokat

még figyelmeztetés ellenére sem végzi el; felszerelése hiányos.

A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

1. évfolyam végén a tanuló magasabb évfolyamra léphet.

Kivétel:

o igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta a tantervi követelményeket

teljesíteni.

o szülői írásbeli kérésre évet ismétel

2. évfolyamtól a tanuló magasabb évfolyamba léphet:

o A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter

által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben

meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból

teljesítette.

o A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi

munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból az

„elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a

továbbhaladáshoz.



48

o Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból „elégtelen” osztályzatot szerez, a

következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

o A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat

megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való

részvétel alól;

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból

a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt

teljesítse;

a tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

magántanuló volt.

III.7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje és formái

Témazáró dolgozat

Minden tematikus egység végén íratható, melynek időpontját a pedagógus 2 tanórával előbb

jelzi. Szóbeli felelettel csak indokolt esetben váltható ki. A dolgozatot két héten belül ki kell

javítani. A dolgozatban a javításnak és a pontozásnak egyértelműnek kell lennie. A tanulónak

lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az értékelést átnézze, az érdemjegy naplóba történő beírása

előtt. A naplóba zöld színnel szerepeltetjük a témazáró jegyeket. A témazáró füzeteket,

feladatlapokat az intézményben őrizzük meg egy évig. A szülő fogadóórán, vagy a szaktanárral

egyeztetett időpontban tekintheti meg.

Írásbeli felelet (v. röpdolgozat)

A napi felkészülés ellenőrzésére szolgál. Alapműveletek, fogalmak, szókincs, stb. ismeretének

mérésére. A tanár nem köteles előre bejelenteni. A kiértékelt dolgozat hazavihető a tanár

döntésétől függően.

Kiselőadás, házi dolgozat

A tantárgyi tudás kiegészítésére szolgáló tevékenység, amit a tanuló teljesítményének

értékelésekor figyelembe veszünk. Lehet kötelező vagy szorgalmi feladat.

A tanulók teljesítményét nemcsak jeggyel, hanem szóban is értékelnie kell a pedagógusnak. A

tanuló számára javítási lehetőséget biztosíthat a tanító, szaktanár. A tanulók eredményes



49

felkészülésének érdekében egy tanítási napon egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve

félévi vagy év végi felmérő dolgozatot íratható.

III.8. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok

meghatározása

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

megszilárdítása.

A házi feladatok meghatározásának elvei

A házi feladat szóbeli és/vagy írásbeli lehet.

A házi feladat napi felkészülési ideje tantárgyanként ne legyen több 20 percnél.

Mennyisége legfeljebb egy szöveges tananyag megtanulása, írásban pedig legfeljebb két

(kisalakú) füzetoldal, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A házi feladatot a

szaktanár érdemjeggyel értékelheti.

Hétvégére és a szünetekre is csak a napi mennyiségű házi feladat adható.

A projektmódszer alkalmazása során egyéni és csoportos munkák is meghatározhatóak

házi feladatként.

.



50

III.9. Tantárgyi programok

Az OM honlapján javasolt kerettantervek közül a MOZAIK tankönyvcsaládhoz javasolt

tanterveket vettük át az 1-4. évfolyamon. Kiegészítve az emeltszintű idegen nyelv és testnevelés

helyi tantervével. Eltérés, hogy informatikát csak 3. és 4. évfolyamon tanítunk.

Az 5-8. évfolyam tantervi rendszere:

Tantárgy Kerettanterv 1. Magyar nyelv és irodalom-(dráma) OM kerettanterv

2. Idegen nyelv OM kerettanterv

Alap szintű angol nyelv 3-8. évf Mozaik kerettanterv

Alap szintű német nyelv 4-8. évf OM kerettanterv

Emelt szintű német nyelv 3-8. évf OM kerettanterv

3. Történelem ( hon-és népismeret) NTK kerettanterv

4. Matematika Mozaik kerettanterv

6. Természetismeret Mozaik kerettanterv

7. Földrajz Mozaik kerettanterv

8. Biológia Mozaik kerettanterv

9. Kémia Mozaik kerettanterv

10. Fizika Mozaik kerettanterv

11. Informatika Mozaik kerettanterv

12. Rajz és vizuális ismeret Mozaik kerettanterv

13. Ének NTK kerettanterv

14. Technika és életvitel Mozaik kerettanterv

15. Testnevelés - (tánc) OM kerettanterv

16. Osztályfőnöki NTK kerettanterv

Modul tantárgyak:

20. Emberismeret etika NTK kerettanterv

21. Mozgóképkultúra és médiaismeret Mozaik kerettanterv

22. Egészségtan Mozaik kerettanterv

3. sz.melléklet

A teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú tantervek:

Szövegértés-szövegalkotás 1-2. osztály Apáczai Kiadó kerettanterve

Szövegértés-szövegalkotás 5-8. osztály NTK kerettanterve

Matematika 3-4. osztály Apáczai Kiadó kerettanterve

Matematika 5-8. osztály Apáczai Kiadó kerettanterve

Idegen nyelv / német 3. osztály Educatio Kht. kerettanterve

Idegen nyelv / angol 4.. osztály



51

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

A pedagógiai program alapján készült helyi tantervek 2008. szeptember 1. napjától az első

évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2010. szeptember 1. napjától

2014. augusztus 31. napjáig szól.

A kompetenciaalapú kerettantervek bevezetése 2009. szeptember 1-jén kezdődött, és 2014/15-ös

tanévig fenntartandóak.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület

folyamatosan vizsgálja.

A pedagógiai program módosítására a közoktatási törvény 2010. évi LXXI. törvénymódosítása

(mely 2010. szeptember elsején lépett hatályba) miatt volt szükség.

A 2013-2014. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes

felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítania kell.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

A pedagógiai program módosítására:

az iskola igazgatója,

a nevelőtestület bármely tagja,

a nevelők szakmai munkaközösségei,

a Szülői szervezet,

az iskola fenntartója

tehet javaslatot.

A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell

bevezetni, kivéve, ha ide vonatkozó jogszabály másképp nem rendelkezik.



52

A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A következő helyeken tekinthető meg:

Az iskola fenntartójánál

Az iskola irattárában

Az iskola könyvtárában

Az iskola igazgatójánál

Az iskola igazgatóhelyetteseinél

Az iskola weblapján (www.jokai16.hu)

KIEGÉSZÍTŐ DOKUMENTUMOK

Függelék

1. számú függelék: Körzet jegyzék

2. számú függelék: Szöveges értékelés 1-2

Mellékletek

1. számú melléklet: Környezeti-, egészségnevelési és fogyasztóvédelmi program

2. számú melléklet: Nevelőmunkát segítő eszközök jegyzéke

3. számú melléklet: Helyi tantervek

Budapest, 2010-11-17

Bohus Mihály

Igazgató



53

A Jókai Mór Általános iskola Pedagógiai Programjának módosítását a nevelőtestület 5/2010-es

számú határozatával a 2010 november 17-i ülésén elfogadta.

Budapest, 2010. november 17.

________________________________

Igazgató



54

A Jókai Mór Általános iskola Pedagógiai Programjának módosítását az iskolai

diákönkormányzat a 2010. október 20-i ülésén véleményezte és jóváhagyásra javasolta.

Budapest, 2010. október 20.

……………………………………….

Diákönkormányzat vezetője



55

A Jókai Mór Általános iskola Pedagógiai Programjának módosítását a Szülői Szervezet

véleményezte és jóváhagyásra javasolta.

Kelt: Budapest, 2010. szeptember 22.

…………………………………….

SZÜLŐI SZERVEZET ELNÖKE

a jókai mór Általános iskola pedagógiai programjamindig csak arra szeret gondolni, ami ötven...

Documents