a fráter györgy katolikus gimnázium és kollégium pedagógiai...

A Fráter György

Katolikus Gimnázium és Kollégium

Pedagógiai Programja

MISKOLC, 2015.

Tartalomjegyzék

I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJAI .............................................. 6

1. Bevezető gondolatok ..................................................................................................... 6 2. Jogszabályi alapok ........................................................................................................ 7 3. A képzési szerkezet és rend .......................................................................................... 8

3.1. Az osztályok tervezett száma 8 3.2. Óraszámok 8 3.3. Nyolc éves képzési forma 8

3.4. Négy éves képzési forma 9 3.5. Kollégium 9

II. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................ 10

1. Alapelvek, értékek, célrendszer, feladatok ............................................................... 10 1.1. Katolikus nevelés 10

1.2. Tehetséggondozás 12 1.3. Prevenció 13 1.4. Lelki biztonság 13

2. Alkalmazott eszközrendszer, eljárások .................................................................... 14 2.1. Életvitel, életmód, viselkedés alakítása 14 2.2. Tanulmányi munka fejlesztése, javítása 15

2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 15 2.4. Az intézmény rendje, viselkedés 17

3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ......................................... 17 4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok ...................................................................................................................... 19 4.1. Tanórán kívüli nevelési formák 19

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai: .............................................................. 20 5.1. Munkaidő: 21 5.2. Tanórákhoz és tanóra közi szünetekhez kapcsolódó feladatok: 21

5.3. Tanórán kívüli programokhoz kapcsolódó feladatok 21 5.4. Kapcsolattartás: 22

5.5. Egyéb feladatok, elvárások: 23

6. Osztályfőnöki munka tartalma, feladatok: .............................................................. 23 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje ........................................................................................................................... 25 7.1. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 25 7.2. Beilleszkedési nehézségek enyhítése 27 7.3. Tanulási kudarcok kezelése 28

7.4. Tehetségfejlesztés 28 7.5. A szociális hátrányok enyhítése 28

8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga és

gyakorlásának rendje ................................................................................................. 29 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának

formái ........................................................................................................................... 29 9.1. A külső kapcsolatrendszer 29 9.2. Külföldi kapcsolatok 31 9.3. Tanár- diák- szülő— a felek együttműködése 32

9.4. Tanulók 32 9.5. Tanárok 33 9.6. Szülők és nagyszülők 34

10. Iskolaváltás, a tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai .......................... 35

10.1. Felvételi rendje 35 10.2. Átvétel más iskolából 36

11. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ...... 36 12. Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer — minőségbiztosítás ................................ 39

12.1. Ellenőrzési rendszer 39 12.2. Értékelési rendszer 40 12.3. Minőségbiztosítás 40

13. A taneszközök jegyzéke .............................................................................................. 40

III. A HELYI TANTERV ............................................................................. 42

1. A képzés szakaszai ...................................................................................................... 42 2. A tantárgyi rendszer (az intézményben tanított tantárgyak óraterve) .................. 42

2.1. HITTAN 43 2.2. ÉLETVITEL, ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 44

2.3. HUMÁN TÁRGYAK 45 2.4. MATEMATIKA 48 2.5. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK 48

2.6. INFORMATIKA (SZÁMÍTÁSTECHNIKA) 50

3. A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................... 51 4. A kötelezően vagy szabadón választható tanórák megnevezése és óraszáma ....... 51

4.1. Óratervek 51

5. A választható érettségi vizsgatárgyak, a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára

történő felkészítés, az érettségi vizsga letételének helyi tantervi követelményei... 53

6. A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................. 53 7. A tanulás ellenőrzése, a vizsgarendszer .................................................................... 54

7.1. Folyamatos ellenőrzés 54

8. Tanulmányok alatti vizsgafajták szabályozása a szóbeli felvételi vizsga

követelménye ............................................................................................................... 55 8.1. Kimeneti (szakaszos) ellenőrzés 55 8.2. Belső szervezésű vizsgák 55

8.3. Tanulmányok alatti vizsgák részei: szóbeli vizsga; írásbeli vizsga; gyakorlati

vizsga. 56 8.4. Külső szervezésű vizsga 57

8.5. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek

számonkérésének rendje 57

8.6. Osztályozás 59 8.7. Magatartás 59 8.8. Szorgalom 60

8.9. Jutalmazás 60 8.10. Büntetés 61

9. Az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli

feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................................... 61 10. A magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................................... 62 11. A csoportbontások rendje .......................................................................................... 63 12. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök

kiválasztásának elvei .................................................................................................. 63 12.1. A tankönyv térítésmentes igénybevétele, biztosításának elvei 64

IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................... 65

1. Bevezetés ...................................................................................................................... 65 1.1. 1.Az egészség fogalma 65

1.2. Törvényi háttér 65

1.3. Az egészségfejlesztés 65

2. Az egészségnevelés ...................................................................................................... 65

3. Az iskola egészségnevelési célja feladata .................................................................. 66 3.1. Általános célok 66

3.2. Célok és feladatok 66 3.3. Az egészségnevelés legfontosabb feladatai 67 3.4. Az egészségnevelés iskolai területei 67

4. Az egészséges életmódra nevelés színterei: ............................................................... 68 4.1. Tanórai keretek között 68

4.2. Tanórán kívüli tevékenységek: 68 4.3. Tájékoztató fórumok: 69

5. Módszerek az egészségnevelésben ............................................................................. 69 6. A tanulók fizikai állapotához szükséges módszerek ................................................ 69

7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ......................... 71 8. Kapcsolatépítés, együttműködés az egészségvédő szervekkel ................................ 72

8.1. Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése 72

8.2. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok 72

V. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................ 74

1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai ............................................ 74 1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere 74 1.2. Erőforrások 74

2. Jövőkép, alapelvek, célok ........................................................................................... 75 2.1. Cél 75 2.2. Az iskola környezeti nevelési szemlélete, jövőképe 76 2.3. Rövidtávú célok (és feladatok): 76

3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban .............................................................. 77 3.1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben (tanórán) 77

3.2. Nem hagyományos tanórai keretben 77 3.3. Tanórán kívüli programok: 77

4. Módszerek ................................................................................................................... 77

5. Taneszközök ................................................................................................................ 78 6. Kommunikáció ............................................................................................................ 78

6.1. Iskolán belüli kommunikáció formái 78 6.2. Iskolánk kívüli kommunikáció formái 78

VI. KOLLÉGIUMI PROGRAM ................................................................. 79

1. A kollégium nevelési alapelvei ................................................................................... 79 2. Célok ............................................................................................................................ 79

2.1. A nevelés kiemelt céljai a kollégiumban 80

3. Végrehajtandó feladatok ............................................................................................ 80 3.1. Énkép, önismeret, szociális értékrend és képességek fejlesztése 80

3.2. A tanulási motívumok, értelmi képességek és gondolkodási kultúra fejlesztése81 3.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció

segítése 82 3.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén, keresztény világkép kialakulásának

segítése 82

3.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése 83 3.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése 84

4. Sajátos nevelési módszerek ........................................................................................ 84

5. A tanulók ellenőrzése, értékelése ............................................................................... 84 5.1. A jutalmazás és a büntetés: 85

6. A kollégium működése ............................................................................................... 85 6.1. Személyi feltételek, elvárások 85

6.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban 86 6.3. A kollégiumi élet megszervezése 86

7. A kollégiumi tevékenység szerkezete ........................................................................ 86 7.1. Szilenciumi foglalkozás 86

7.2. Csoportfoglalkozások 87 7.3. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások 87 7.4. Választható foglalkozások 87 7.5. Szabadidős foglalkozások 87

8. A kollégiumi csoportfoglalkozások témakörei és éves óraszáma ........................... 88 9. A kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások tartalma ............................................. 88

9.1. Tanulás 88 9.2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 90 9.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 92 9.4. Környezettudatosság 94

9.5. Testi és lelki egészség 95

9.6. Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára

nevelés. Gazdasági nevelés 97 9.7. Hon- és népismeret 99

VII. Záradékok .............................................................................................. 102

VIII. Mellékletek ............................................................................................. 103

IX. Függelék ................................................................................................. 104

1. Taneszközjegyzék ..................................................................................................... 104 1.1. A felülvizsgálat előtt belépett évfolyamok óraterve 123

I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJAI

1. Bevezető gondolatok

Vadócba rózsát oltok,

hogy szebb legyen a Föld.

Mécs László

Nemes feladatunk, hogy a ránk bízott gyermekeket Isten és a haza iránt elkötelezett if-

jakká neveljük, akik felsőfokú tanulmányaik elvégzése után munkájukban az emberek szol-

gálatát keresik, örömüket lelik hivatásukban és boldog családban élnek. A tanító-nevelő

munkánkkal nem múló, átmeneti eredményekre törekszünk csupán, mint a továbbtanulás,

hanem arra, hogy tanítványaink teljes életet éljenek, és emberi kapcsolataikban, családjuk-

ban táplálkozzanak a nálunk szerzett élményekből.

Az intézményünk belvárosi gimnázium, mely Miskolc közigazgatási központjában, a

városháza és a megyeháza szomszédságában található, ennek ellenére forgalommentes, tehát

csendes, tiszta levegőjű és biztonságosan megközelíthető helyen van. A kollégiumi- és két

tanulmányi épületből álló együtteshez kápolna kapcsolódik.

A Fráter György Katolikus Gimnázium Kollégium jellemzője, hogy tanulói hasonló ne-

veltetésűek, a dolgozói keresztények és a nevelőmunkájuk valláserkölcsi alapokon nyug-

szik. Ez védő lelki környezetet teremthet, különösen, ha a család és az iskola értékrendje a

krisztusi szellemiség jegyében összhangban van.

Az intézményben a tanulmányi munka nyolc- és négy éves képzési formában folyik. A

tanulók főleg miskolciak, de a négyéves gimnáziumban többségben vannak a város széle-

sebb környezetéből, az egri főegyházmegye keleti régiójából.

Minden távolabb lakó diákunk számára biztosítunk kollégiumi férőhelyet. A lányok a

gimnáziummal közös igazgatású kollégiumban, a fiúk a minorita rend közeli Kelemen

Didák Fiúkollégiumában lakhatnak.

A nyolcéves gimnázium azoknak a gyerekeknek nyújtja a legmegfelelőbb képzési lehe-

tőséget, akik már kisiskolás korukban az átlag feletti tanulmányi teljesítményt mutatnak.

A négyéves gimnázium működtetésével biztosítjuk azok számára, akik valamilyen ok

(pl. lakóhely távolsága) miatt nem választhatták korábban iskolánkat, hogy 14 éves koruk-

ban katolikus gimnáziumi oktatásban részesüljenek.

Mindkét képzési formában kiemelt tárgyak a magyar nyelv és irodalom, matematika,

angol- és német nyelv, a számítástechnika valamint a természettudományok.

A gimnáziumi felvétel írásbeli és szóbeli vizsga alapján történik, tantárgyai: magyar,

matematika és hittan. A nyelvi tagozatra való felvételhez nyelvi készség, illetve tudásszint

felmérés is szükséges. A korábbi években az alsó gimnáziumba a 4,5 a felsőbe 4,0 fölötti

tanulmányi átlagú tanulók jelentkeztek sikerrel.

7

2. Jogszabályi alapok

Jelen program meghatározza az intézményben folyó oktatás-nevelés céljait, az oktatott tárgya-

kat, a taneszközöket, az értékelés szempontjait, a követelményeket, a kiemelt feladatokat és az in-

tézmény által nyújtott szolgáltatások körét, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók közül az is-

kolánk által fogadott hallássérült, látássérült, illetve mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók integrált

oktatására vonatkozó speciális körülményeket.

Ez a pedagógiai program a(z)

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a továbbiakban: (Nkt)

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a továbbiakban (Kt)

Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV.

törvény

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

végrehajtásáról

Érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.)

Kormányrendelet

Érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm.

rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet

Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.

Kormányrendelet

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)

számú EMMI rendelet

38/2007. (XI. 13.) OKM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló

40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról

Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyv-

vé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tkr.)

továbbá a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.

22.) OM rendelet alapján készült.

Az egyenlő méltósággal való élethez az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elő-

mozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ad jogi garanciát.

A tanulók egészségmegőrzését és a testi fejlődésük ellenőrzését az iskola-egészségügyi el-

látásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szabályozza az egészségügyről alkotott 1997. évi

CLIV. törvényt.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJAI A képzési szerkezet és rend

8

3. A képzési szerkezet és rend

A működési engedély szerint a 20 osztályban összesen legfeljebb 644 tanuló kaphat helyet, a

kollégium 65 fős. Két képzési forma van: 4 és 8 évfolyamos gimnázium. A nyolc évfolyam lefedi

az oktató-nevelő munka 4 új szakaszát (az általános műveltséget alapozó, fejlesztő, megszilárdító és

elmélyítő szakaszait).

3.1. Az osztályok tervezett száma

8 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Összesen

évfolyam 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12.

osztályok 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 20

3.2. Óraszámok

2007- től kezdve a következő párhuzamosan futó tantervek voltak és vannak érvényben az in-

tézményben:

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

2007/2008 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS

2008/2009 2008-SZ 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS

2009/2010 2008-SZ 2008-SZ 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS

2010/2011 2003-CS 2008-SZ 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2003-CS

2011/2012 2011 2003-CS 2003-CS 2003-CS 2011 2003-CS 2003-CS 2003-CS

2012/2013 2011 2011 2003-CS 2003-CS 2011 2011 2003-CS 2003-CS

2013/2014 2013 2011 2011 2003-CS 2013 2011 2011 2003-CS

2014/2015 2013 2013 2011 2011 2013 2013 2011 2011

2015/2016 2013 2013 2013 2011 2013 2013 2013 2011

2003-CS A 2003-as év költségvetéséről szóló (2002. évi) LXII. törvénnyel csökkentett óraszám-

ok szerinti tanterv

2008-SZ A nem szakrendszerű oktatást az 5. évfolyamon 2008-tól bevezető (2003. évi LXI.)

közoktatási törvénymódosítás szerinti tanterv

2011 A nyelvi és informatikai oktatás súlyát növelő tanterv

2013 Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben szereplő kerettantervek

alapján megírt helyi tantervek

3.3. Nyolc éves képzési forma

Az általános iskola negyedik osztálya után lehet ebben a képzési formában továbbtanulni. Az

általános iskolák bevezetéséig (1945-ig) általánosan elterjedt és jól működő gimnáziumi szerkezet

az egyházi középfokú képzés hagyományos fajtája. Az újraindított gimnáziumok többségben vá-

lasztották részben, vagy kizárólag a nyolc éves képzést. A Fráter György Katolikus Gimnázium és

Kollégium az egyházmegyében az egri angolkisasszonyok iskolája után másodikként, Borsod-

Abaúj-Zemplén megyében elsőként vezette be 1993-ban. A választás mellett szóltak az alábbi ér-

vek.

Nevelési szempontból előnyös, hogy a gyermek a felnőtté válás teljes folyamata alatt

ugyanazon intézményben tanul. Már a serdülés kezdete előtt belép a gimnáziumba és annak

lezárultáig ott is marad. A legbefolyásolhatóbb időszakában, a 13–15 éves korban nem fenyeget

annak a veszélye, hogy az iskolában túl nagynak gondolja magát, hiszen a felsőbb évesek is jelen

vannak. Az iskolaváltás olyan fiatal korában történik meg, amikor még nincs különösebb veszé-

lye annak, hogy az előző iskolában töltött utolsó félévben az eredményes felvétel miatt az iskolá-

tól való függése csökken, és ennek hatására öltözködésben, viselkedésben szélsőségessé válna,

káros szenvedélyek kialakulásától kellene tartani.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ALAPJAI A képzési szerkezet és rend

9

Az általános iskola alsó tagozata után új tantárgyak jelennek meg, a tanárváltás minden-

képpen bekövetkezik, a gimnáziumunkba lépve ez már nem olyan mértékű négy év után.

Tanulmányi szempontból kedvezőbb, hogy a tanuló a jóval magasabb követelményeket

jelentő érettségi-, illetve felvételi vizsgák alapján előbb elkezdheti a tanulást és nem kénytelen

alacsonyabb követelményszinthez igazodni egy nem egyértelműen továbbtanulási irányultságú

osztályban.

Az osztálytársak mind kiemelkedő képességűek (felvételi vizsgán megfeleltek a várható

gimnáziumi elvárásoknak), a tanulás ütemét nem, vagy csak kis mértékben lassítja a lemaradozó

társak hatása.

A közismereti tárgyakat tanító tanárok egyetemi végzettségűek. Sokuk főiskolai végzett-

séggel, általános iskolai tapasztalattal is rendelkezik.

3.4. Négy éves képzési forma

Az általános iskola nyolcadik osztálya után lehet ebben a formában továbbtanulni. A gimnázi-

umok túlnyomó többsége — legtöbb osztálya — ebben a képzési fajtában oktat. Az intézmény Mis-

kolci Katolikus Gimnázium és Diákotthon néven ebben a formában kezdte működését 1992-ben.

Továbbra is fenntartjuk a négy éves képzési formát a következők miatt.

A gyermek a lakóhelyétől távolabb eső iskolába később kezd járni, a család életét nem

kell emiatt átszervezni, iskolába vinni, onnan elhozni. A vidéki, kollégista diákok ebben a korban

érettebbek a családtól hét közben elszakított, nagyobb önállóságot követelő kollégiumi életre.

A később érő, tehát a tanulmányi szándékaiban a felső tagozatban céltudatosodó vallásos

gyerekek számára nyílik lehetőség a megfelelő életkorban újra ebbe a gimnáziumba jelentkezni.

Ebben az életkorban már egyértelműbb a továbbtanulási pályaválasztási szándék, céltuda-

tosabb a tanulás, erős a bizonyítási vágy, ami segít az esetleges hiányosságok gyors pótlásában.

3.5. Kollégium

A gimnáziumhoz szervezetileg és területileg tartozó kollégium a miskolci lakhatási lehetősség-

gel nem rendelkező diákok számára nyújt elhelyezést. Az intézmény tanulója nem lehet más kollé-

gium tagja, mivel a szervezeti egységek így tudnak hatékonyan működni. A felvételkor elsőbbséget

élveznek a távolabb lakók és a rosszabb szociális helyzetű tanulók. Szabad kapacitás esetén más

iskolában tanuló diák szülei és kérvényezhetik a kollégiumban való elhelyezést. Ehhez feltétlenül

szükséges plébánosi, lelkészi ajánlás.

A kollégiumban az életkori sajátságok szerint három csoportba sorolják a tagokat. A foglalko-

zások ötféle formában történnek: szilenciumi-, csoport-, egyéni-, választható- és szabadidős foglal-

kozások.

NEVELÉSI PROGRAM Alapelvek, értékek, célrendszer, feladatok

10

II. NEVELÉSI PROGRAM

1. Alapelvek, értékek, célrendszer, feladatok

Nevelésünk alapja a katolikus hit. A gyermek és ifjú kiegyensúlyozott személyiséggé fejlődé-

séhez a hitben gyökerező közösség ad biztos kapaszkodót a minden értéket megkérdőjelező világ-

ban.

Intézményünk a katolikus oktatási rendszer tagja, nyolc évfolyamos iskola. Hivatása a keresz-

tény, hazafias nevelés. Feladata a fiatalok felkészítése az egyetemi tanulmányokra, továbbá arra,

hogy a társadalom keresztény, értelmiségi rétegének cselekvő tagjává váljanak. Kiemelt célul tűz-

zük ki a következő nemzedékek nevelésének érdekében, hogy sok kiváló tanulmányi eredményű

diákunk válassza a tanítói, tanári és papi (szerzetesi) hivatást.

Az emberi személy teljes kiformálódásának jegyében kritikusan és rendszerezetten adjuk át az

általános műveltséget. Ennek érdekében iskolánk szakmailag biztos, korszerű tudást kíván közvetí-

teni úgy, hogy közben fejlesztjük az újabb ismeretek hatékony megszerzésének képességét, illetve

felkészítjük diákjainkat ezen ismeretek alkotó felhasználására. Tanítványainkat arra neveljük, hogy

az európai, keresztény gondolkodást képviseljék és igyekezzenek továbbadni egyre szélesebb kör-

ben. Jövőnk szempontjából fontos, hogy egyre többen legyenek azok a fiatalok, akik a gazdaság és

társadalom minden szintjén valódi értékeket tudnak felmutatni a fogyasztói szemlélettel szemben. A

célkitűzéseink:

1. A keresztény értékrendet közvetítő, katolikus valláserkölcsi alapokon álló alapfokú és

középiskolai tanítás-nevelés lehetőségének biztosítása Miskolcon illetve az Egri Főegyházmegye

keleti régiójában: katolikus nevelés.

2. A tehetséges tanulók számára nyújtott kiemelt lehetőségek által a gimnáziumi, illetve fel-

sőbb iskolai tanulmányokra — leendő katolikus értelmiségi pályára, későbbi vezető szerepre va-

ló felkészítés: tehetséggondozás.

3. Az ifjúság megvédése a környezeti ártalmaktól és szenvedélyektől (dohányzás, alkohol,

drog, bűnözés) és felkészítése ezekkel szemben a védekezésre: prevenció.

4. A korosztály alapszükséglete a kiszámítható és állandó körülmények megteremtése, a

biztos és erős értékrend. A család és iskola szoros együttműködésében valósul meg e védő kör-

nyezet: a lelki biztonság.

5. Az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőség, de egyúttal veszély is, nemzeti azonos-

ságunk veszítheti el jelentőségét. Ezért kiemelt feladat az ifjúság megismertetése hagyománya-

inkkal, értékeinkkel: a hazafias nevelés.

Ezen célok elérésének egyik fontos alappillére, hogy az intézmény pedagógusai, folyamatos önkép-

zés segítségével alapos, a kor kihívásának megfelelő szaktárgyi, módszertani tudással és pedagógiai

ismeretekkel rendelkezzenek.

1.1. Katolikus nevelés

A Katolikus Nevelés Kongregációja meghatározza az iskola katolikus jellegét. „A katolikus is-

kola nevelési tervének Krisztus az alapja. Ő az, aki az emberi létnek új értelmét kinyilatkoztatja, és

érvényre juttatja. Át is alakítja az emberi létet, mert képessé teszi az embert arra, hogy isteni módon

éljen, vagyis gondolkodását, akaratát, cselekvéseit az Evangéliumhoz igazítsa, s a boldogságokat

tegye életének normájává. Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy — bár más-más fokon — az

iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az

iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső

céllá.” (A Katolikus Iskola, Róma 1977, 34.)

A tananyag, mint tudományos ismeret, nem lehet a vallás hirdetésének eszköze, a hit maga nem

sajátítható el. A tanítás-tanulás folyamata személyes kapcsolat, ami sok mindent közvetít. A tanár


11

egyénisége és megnyilvánulásai révén bizonyosan hat diákjaira, míg a közvetlen, célzott befolyáso-

lás többnyire ellenkező hatást vált ki. A tanulókat megtaníthatjuk gondolkodni, véleményt kialakí-

tani, érvelni, jó példát mutathatunk, de hitet nem adhatunk nekik. Az iskolában viszont a fiatalnak

lehetőséget adunk, hogy a hittel kapcsolatos kérdéseire választ kapjon. Meggyőződése miatt nem

vetik meg, hanem társai, környezete erősítik a családban szerzett élményeit. Megengedhető, sőt

missziós feladatunk is, hogy osztályonként legyen néhány gyerek, akiknek a családi vallásos háttere

hiányos. Ők a közösségtől kaphatnak olyan indíttatást, mely révén elnyerik a hit ajándékát. Ezért az

iskola nyitott minden tanuló számára, aki elfogadja oktatási és nevelési programját, és a tanulmányi

követelményeket teljesíti. „A katolikus iskola híven az emberi személyre irányuló rendeltetéséhez

és ahhoz a híváshoz, melyet Isten intéz minden emberhez, azon munkálkodik, hogy szabaddá tegye

az embert, vagyis olyanná, amilyennek lennie kell, Isten beszélgető-társának, aki képes arra, hogy a

szeretetet szeretettel viszonozza. A katolikus iskolai közösség erre az alapvető vallási tanításra építi

egész nevelői tevékenységét...” (A Katolikus Iskola, Róma 1977, 55–56.)

A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős

használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és

az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos

önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az

emberek szolgálatára.

Hangsúlyozni kell, s a fiatalokkal is meg kell értetnünk, hogy az érettségi, a diploma, a nyelv-

vizsga-bizonyítvány nem végcél, hanem eszköz, amely ahhoz kell, hogy küldetésünket itt a Földön

megvalósíthassuk. Az igazi és örök otthonunk a Mennyben van, ahol nem az elért eredmények, ha-

nem a bennünk élő szeretet számít.

A katolikus iskolában zajló integrált oktató nevelő munkának az egész közösséget formáló ha-

tása van. Az együttnevelés folyamatában a közösség minden tagja humán értékekkel lesz gazda-

gabb. Amellett, hogy a sajátos nevelést igénylő tanuló egyenlő esélyt kap a beilleszkedésre, befoga-

dó közösségre talál, az iskolában tanuló egészséges diákok számtalan „rejtett előnyhöz” jutnak azál-

tal, hogy közvetlen környezetükben érzékszervi, illetve mozgásfogyatékos tanulók élnek.

Ez az élethelyzet nap mint nap lehetőséget nyújt az ép tanulók számára az irgalmasság cseleke-

deteinek gyakorlására, a testi vagy érzékszervi fogyatékosságból adódó másság testközeli megisme-

résére, krisztusi szellemű elfogadására, a bele érzőképesség fejlesztésére, önzetlen segítségnyújtás-

ra, valóban fontos elveket magában foglaló helyes értékrend kialakítására. A közösség ép többsége

számára talán a legfontosabb és legalapvetőbb előny, hogy megismerik a fogyatékkal élő embere-

ket, mindennapi nehézségeiket, személyes kapcsolatokat alakítanak ki velük és szemben a társada-

lom kirekesztő, elutasító magatartásával őszinte, szeretetteljes nyitottsággal tudnak hasonló sorsú

embertársuk segítségére sietni. Az integrált oktatásban részt vevő egészséges tanuló együtt érző

képessége sokat fejlődik azáltal, hogy egészen fiatalon személyesen ismer meg az átlagosnál nehe-

zebb élethelyzeteket, emberi sorsokat.

A katolikus nevelés vonatkozásában ellátandó feladataink:

a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában;

értékként jelenítjük meg a rászorulók segítését, az önzetlen magatartást;

a katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és

kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban;

segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, a liturgikus és a szent-

ségi élet gyakorlását és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását;

a vallásos ünnepek méltó megtartását az iskola életének szerves részének tekintjük;

a tanítás előtti és utáni imádság által is rendszeres alkalmat teremtünk a hit gyakorlására;

előmozdítjuk a vallásos, elsősorban a plébániai közösségekkel való kapcsolatot;


12

az iskolalelkész tevékenyen részt vesz az iskola erkölcsi és vallásos szellemiségének ki-

alakításában.

1.2. Tehetséggondozás

A katolikus iskola feladata, hogy szintézist teremtsen egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a

hit és az élet pólusai között. Ez a szintézis a különböző tudományokba rendeződött emberi tudás

sokféle tartalmának megismerése által valósulhat meg az evangéliumi üzenet fényében és azoknak

az erényeknek kifejlesztésében, amelyek a keresztény embert jellemzik. A tudomány és hit szétvá-

laszthatatlan egységet alkotnak! A tudomány megállapításainak behatárolt érvényességi köre van,

melyeket az újabb tapasztalatok átértékelnek, meghaladnak. Nemcsak az létezik, ami számára leír-

ható és elérhető. A valóság megismerésének több útja van: ezek közé tartoznak a tudomány és hit

mellett a művészetek is. Mindegyiknek megvan a maga nyelve és illetékessége, feszültség csak ab-

ból származik, ha egyik a másik területére téved.

A tudás megszerzése olyan képességek és készségek kifejlődését hozza magával, melyek szé-

leskörűen felhasználhatók az egyén pályája során. A modern kor velejárója, hogy nincs olyan

szakma, hivatás, amely egy emberöltőn belül ne újulna meg teljesen eszköztárában, a felhasznált

ismeretanyagban, tehát állandóan frissíteni kell tudásunkat. A nem specializált tanítás lehetővé te-

szi, hogy az iskolából kilépő fiatal a gazdaság bármely ágában, minden téren megállja a helyét. A

korunk jellegzetessége, hogy pályafutása során az ember többször vált munkahelyet, sőt foglalko-

zást is. Erre kell tehát a diákokat felkészítenünk. A tárgyi ismeretek rövid időn belül elavulnak. A

mérnöki tudás felezési ideje tíz év, az informatikusé még ennél is kevesebb. A jogászok alapismere-

tei — a jogszabályok — manapság évről-évre megváltoznak. Mi tehát a teendő? I. Tamm szavaival:

„A tanítvány nem bögre, amit meg kell töltenünk, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantanunk”.

Inkább szemléletmódot közvetítsünk, a problémamegoldás módjára neveljünk, és az egyre rohamo-

sabban növekvő információözönben való tájékozódást kell elsajátíttatnunk. Minél műveltebb az

ember, annál jobban vágyik a világ megismerésére. A tanítás-tanulás folyamata igazán hatékony

attól lesz, hogy az alanyának (a gyereknek) az érdeklődését sikerül felkelteni. Játszva tanulni, meg-

ismerni a világot nem jelent fáradságot. A kíváncsiság pedig újabb ismeretek megszerzésére sarkall.

Ezt a lángot személyes lelkesedésünkkel tudjuk felgyújtani, hiszen a fáklya, a diák érdeklődő ter-

mészete adva van.

A gimnazistáknak magas követelményeknek kell megfelelniük már a felvételi vizsgán is. Ez a

gimnáziumi tanulás, a jó ütemben történő haladás feltétele. A legtöbbjüknek valamilyen téren jobb

a tehetsége, adottsága, készsége az átlagnál. A tantárgyhoz kötődő tehetségek fejlesztését vállalhatja

az iskola, sőt ez legfőbb kötelessége is. Különös gondot fordítunk azokra, akik kimagasló eredmé-

nyek elérésére képesek. A tanárainknak az ő felkészítésük szakmai elismertséget, különös sikerél-

ményt jelent, az intézmény számára pedig az oktatás színvonalának emelkedését. A tehetséges diá-

kok veszik majd át a mostani felnőttektől a kisebb-nagyobb léptékű irányítási feladatokat, tehát jö-

vőnket, öregkorunkat bízzuk rájuk. Rajtuk áll a következő nemzedék sorsa. Megkülönbözetett fi-

gyelmet kell fordítani az ő oktatásukra és nevelésükre. Az egyéni foglalkozási órakeretet kizárólag a

tehetséges diákok verseny-felkészítésére fordítjuk.

Tanulmányi téren alapelveink és ellátandó feladataink:

alapos és általános műveltséget kell adni, nem téve engedményt a korai specializáció igé-

nyének;

a tehetséges tanulók kapjanak meg minden segítséget (taneszköz, könyv, számítógép,

munkaszervezés), hogy tudásukat fejlesszék;

vegyenek részt tanulmányi versenyeken, pályázatokon, tanári irányítással végezzenek

önálló projekt- kutatómunkát egy – egy szakterület mélyebb feltárása céljából. Ehhez szükséges,

hogy a tanulók rendszeres és módszeres felkészítésben részesüljenek,


13

az intézményi informatikai (IKT) eszközök hatékony, céltudatos használatának elősegíté-

se legyen fontos része a tanulási folyamatnak;

a hatékonyság növelése érdekében az adott osztályt tanító tanárok közössége értekezleten

határozza meg azt, hogy egy-egy tanuló mely tárgyakból indul versenyen, ebben a szülő vélemé-

nyét is figyelembe kell venni;

a gimnáziumi tanulmányok közvetlen célja a érettségi vizsga, tehát az oktatás szerkezete

ahhoz alkalmazkodik, azaz minden tárgyat úgy tanítunk, hogy abból közép-, vagy emelt szintű

érettségi vizsgát tehessenek tanulóink;

nem támogatjuk diákjainkat abban, hogy megelégedjenek az érettségi megszerzésével,

elvárjuk, hogy valamilyen felsőoktatási intézményben továbbtanuljanak;

az alapvizsga célkitűzése egyáltalán nem indokolt, a gimnáziumi képzésnek ellentmond,

és fölösleges megkötöttségeket jelent, ezért azok számára, akik személyes körülményeik megvál-

tozása, vagy iskolaváltás miatt igénylik, külön felkészítést tartunk az alapvizsgára, de alapjában

nem abból indulunk ki, hogy diákjaink ennek feleljenek meg.

1.3. Prevenció

Sem az iskolának, sem családnak nem áll módjában a gyereket „búra alatt tartani”, megóvni a

környezet káros hatásaitól. Erre még egy kötöttebb rendű bentlakásos intézmény sem képes. Az

ismeretségi-, baráti körben, szomszédságban, sőt gyakorta a rokonságban is találkozik a fiatal a do-

hányzás, alkohol vagy egyéb szenvedélyek rabjaival, megromlott emberi kapcsolatokkal és azok

következményeivel. Sajnos az egészségre ártalmas szerek ráadásul vonzó színben tűnhetnek fel a

serdülőkorban, hiszen felnőtt viselkedésformák, és éretlen fejjel az okot az okozattal azonosítva a

gyors felnőtté válás útját látja bennük, illetve környezetének elismerését remélheti használatuktól.

Krízishelyzet minden emberi kapcsolatban, sorsban rejlik, így az iskolához is kapcsolódik kudarc,

meg nem értés. A tanárok munkájuk során ennek jeleit tapasztalják, sőt minden tanár feladata, hogy

kiszűrje a segítségre szoruló tanulókat, a hozzá fordulókat pedig meghallgassa vagy szakemberhez

közvetítse. A problémákat vállalni kockázatos, szakértelem, önképzés szükséges hozzá.

Az intézmény prevenciós programot — drogstratégiát dolgozott ki az ilyen irányú képzésben

részt vett tanárok közreműködésével. A tantestület minden tagjának egységes felkészítésével kíván-

juk a feladathoz elengedhetetlen szakértelmet biztosítani. Minden diáknak más-más tanár iránt van

bizalma. Mindannyian találkozhatunk problémáikkal, ezért nem elég egy ifjúságvédelmi felelősre

bízni a feladatot, hiszen a segítséget attól várják, aki iránt a bizalmukat kifejezték avval, hogy be-

avatták a helyzetükbe.

Prevenciós téren ellátandó feladataink:

Helyi lehetőségek biztosítása annak érdekében, hogy a fiatalok ne a káros szenvedélyek-

nek és egyéb veszélyeknek jobban kitett ismeretlen helyen szórakozzanak. A tanulókat kielégítő

rendszeres szabadidős programok szervezése: Fráter-klub estek, a hét meghatározott napjain Frá-

ter-klub délutánok.

Önismeret fejlesztés, szerepjátékok a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére. Osz-

tályfőnöki órán és kötetlen formában képesítéssel rendelkező tanárok bevonásával.

Kortárs csoportok és tevékenységek kialakítása a tanulók önszerveződésére és kezdemé-

nyezésére építve erre képzett tanulók vezetésével. A gimnáziumi tanulók bevonása testvérisko-

lánk, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola tanulóinak prevenciós ellátásába, programjaiba. A

kortárs vezetői képzés meghonosítása az iskolában.

1.4. Lelki biztonság

A Katolikus Kerettantervvel összhangban az iskola egyik legfontosabb célkitűzésének tartjuk,

hogy a mindent viszonylagosan kezelő világban vállalja, hogy kimondja a jelenségekről az értékíté-

letet, legyünk képesek felismerni és néven nevezni azt, ami jó, és helyteleníteni a rosszat. Mindent

meg kell tenni, hogy összhangba kerüljenek a szülők és tanárok nézetei, a család és iskola együtt

NEVELÉSI PROGRAM Alkalmazott eszközrendszer, eljárások

14

tudjon működni. A gyermek és ifjú könnyen felfedezi az eltérést az őt irányítók, vezetők vélemé-

nyében, és hajlamos a számára kellemesebb, könnyebb út választására, még ha az kevésbé is hasz-

nos, vagy kifejezetten káros számára. A szilárd értékrenddel és normákkal rendelkező környezetben

az egyéniség fejlődése, az önálló személyiség kialakulása is kiegyensúlyozottabb.

A változó követelmények nagy bizonytalanságot teremtettek a magyar iskolarendszerben. Hát-

térbe szorultak a termelő gazdasági ágazatokat és valósághű világszemléletet megalapozó termé-

szettudományi tárgyak, alapvető tantervi változások tanúi vagyunk. A helyi tantervben az óraszám-

csökkentés ellenére is törekszünk az egyensúly fenntartására, a tanulók sokoldalú műveltségének

megalapozására és készségeik fejlesztésére.

A kiszámíthatatlan és folyton alapjaiban változó világ szorongást és félelmet kelt még a felnőt-

tekben is. Az állandó, nem divatszerűen változó értékeket, szokásokat érvényesítve hatékonyan el-

lensúlyozható a bizonytalanságérzet, hogy mikor milyen elvárásoknak kell megfelelni.

A célkitűzés érdekében vállalt feladataink:

A jogszabályi változtatás ellenére csak az elkerülhetetlenül szükséges, legkisebb mértékű

módosításokat hajtjuk végre a helyi tantervben. A népszerű és sikeres tárgyakból (pl. informati-

ka) választható délutáni foglalkozásokkal bővítjük a tanulási lehetőségeket.

Egyetértés kialakítása a felnőtt partnerek között a belső értékek és külső megjelenés meg-

ítélésben, az előbbi messzemenő elsőbbségében. Fórumok szervezése a szülői értekezleteken kí-

vül.

A viselkedés és magatartás egyértelmű és következetes szabályozása. A szülői ház bevo-

násával, egyetértésével a kirívó megjelenésű tanulók meggyőzése és szokásaik átformálása az is-

kola visszafogott külsőt jelentő hagyományainak megfelelően.

Vonzó programokkal és a tanulók önszerveződésének segítésével a szabadidő eltöltését

az iskolába irányítjuk, ahol védett körülmények között, felszabadultan szórakozhatnak.

Az iskolára jellemző családias légkör megőrzése.

2. Alkalmazott eszközrendszer, eljárások

A feladatok megoldásában a tanárok cselekedeteinek irányítója a tanítványuk iránti felebaráti

szeretet. Ebből következő irányelv, hogy az igazságosság és a gyerekek méltósága nem sérülhet.

Kapjon hangsúlyt a jó megerősítése, az eredmény, a helyes viselkedés azonnali elismerése és a

helytelen megelőzése! A tanulási folyamatban fel kell hívni a tanuló figyelmét az elkövetett hibá-

ra, de a bátorító ösztönzés kapjon hangsúlyos szerepet. A fentiek figyelembe vételével a tanárok

szabadon megválaszthatják azokat az eszközöket, módszereket, eljárásokat, melyek a személyisé-

gükhöz leginkább illenek és számukra a leghatékonyabbnak bizonyultak. Általában az alábbiakban

ismertetett módszereket alkalmazzuk. A dicsértetek és büntetések formái a helyi tanterv értékelési

részében találhatók.

2.1. Életvitel, életmód, viselkedés alakítása

Az alsó gimnáziumban a szokások a családdal együttműködve alakíthatók. A viselkedésformák

felvilágosítás által, később szerepjátékokban fejleszthetők. A magatartásnál a csoport, közösség

ellenőrző szerepe és az egyén felelősségvállalása kerül előtérbe. Az állandó felügyelet elengedhetet-

len. Az osztályfőnök és szaktanárok által adott dicséreteket és figyelmeztetéseket gyakran érdemes

alkalmazni. A tanári példa jelentősége megnövekszik a közvetlen utasításokkal szemben. A szentek,

a történelmi (egyházi és állami) személyiségek — Fráter György — életének megismertetése nem-

csak tantárgyi feladat. Általuk az Istennek tetsző életre, hazaszeretetre, jól értelmezett szabadságra

és boldogságra nevelhetünk.

A felső gimnáziumban a korábban alkalmazott módszerek kiteljesednek. A viselkedés alakítá-

sánál a megbeszélés, vita válik fő eszközzé. A magatartás alakításában a közvetettebb formák haté-

konyak, az önértékelés és önkormányzatiság kap nagyobb szerepet, de továbbra is szigorú elv, hogy


15

az intézmény területén tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! A dicséretek és büntetések meg-

felelő fokozatait teljes szigorral és következetességgel továbbra is alkalmazni kell, mert egyrészt a

közösség védelme megköveteli, másrészt a tanulóknak is ez az elvárása. A tanári példa, mint közve-

tett eszköz meghatározó, ugyanakkor a kortárs eszményképek jelentősége is óriási: a média sztárja-

ival szemben találkozási lehetőséget szeretnénk biztosítani a közélet, a tudomány és a művészetek

népszerű keresztény képviselőivel.

Az egész közösségre vonatkozó nevelési elv, hogy minden intézkedés, jutalmazás-büntetés

közvetlenül az esemény, cselekedet felismerése után történjen. A rend, tisztaság megőrzésének is ez

a hatékony módja: az eldobott szemét szinte felhívás a szemetelésre, az összefirkált pad látványa

többeket késztet arra, hogy maguk is firkáljanak, amint azt sajnos városszerte látni is az épületek

falain. Az elv gyakorlati megvalósítása csak az állandó odafigyeléssel és rendszeresen ismételt elle-

nőrzések által lehetséges.

2.2. Tanulmányi munka fejlesztése, javítása

Legfőbb eszköz minden életkorban a folyamatos irányítás és a következetes számonkérés. A

munkában a pontosságra az iskolai élet szervezésével és a szabályok betartatásával nevelünk. Ki-

emelt a tanítási óra sérthetetlensége. Óra csak igen indokolt estben hagyható el, mindent el kell kö-

vetni, hogy a helyettesítés szaktanár által történjen. A szakszerűtlen helyettesítéssel szemben előny-

ben részesül az óracsere. A tanítási óra kezdete legfeljebb 3 percet késhet, a végét még pontosabban

betartjuk. Hasonlóan eszköz a fegyelmezett, pontos munkára nevelésben a tanment szerinti haladás.

Legfeljebb két hét eltérés lehet a terv és a megvalósulás között.

Az önismeret fejlesztése és a tanulás tanítása által kívánjuk a tanulók munkáját hatékonyabbá

és eredményesebbé tenni. A rendszeres és fegyelmezett munkára nevelés jegyében az otthon végzett

munka szerepét nagyra értékeljük, és ezért minden közismereti tantárgy óráira írásbeli házi feladatot

kérünk. A hiányzó tanulóknak előírjuk, hogy a jegyzeteket és az elmaradt házi feladatokat utólag

pótolják.

A tanulás folyamatában a közvetlen tapasztalatszerzés döntő tényező, ezért minden tárgyból tö-

rekedni kell az élményszerű tanításra. A természettudományos előadók (biológia-kémia, fizika-

földrajz) elkészültével sokszorosára nő a kísérletezés, tanári demonstrációk lehetősége is. Az óra-

szám csökkentés hatását a kísérletek által nyújtott élmény és az így hatékonyan alakítható szemlé-

lettel lehet ellensúlyozni. A tudás átadás sikerének egyik fontos záloga,hogy a megismerés egyéni

és életkori jellemzőit figyelembe vegyük. Erre alapozva szükséges véghezvinni a tanulás fejleszté-

sét.

A szaktantermek (előadók, nyelvi, informatikai, művészeti, hittan) és az ezekben megtalálható esz-

közrendszer adta lehetőséget kihasználva, a tanítást- tanulást támogató légkör alakítható ki. Ez

nagyban segíti a kitűzött oktatási célok megvalósítását.

2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommuni-

kációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez (NAT). Mindezek a képességek

egymással kölcsönható, állandóan változó rendszert alkotnak. A nevelés során tartalmakat (még-

hozzá az életkori sajátságoknak megfelelő szinten, mélységben és részletességgel) sajátít el a tanu-

ló, illetve adunk át. Ennek révén válik értelmes, művelt, a társadalomba, környezetébe beilleszkedő

személyiséggé.

• Iskolánk sokszínű, a tevékenységi formák nagy választékát kínáló mindennapokat kíván

biztosítani, melyben tere van a tanulásnak, a játéknak, a sportnak és a művészeteknek.

Minden foglalkozáson egyúttal a tanulók önismeretét, együttműködési készségét kívánjuk

fejleszteni és az akaratukat edzeni a kihívások és az eredmények elérésére irányuló erőfe-


16

szítéseik által. Eredmények pedig nemcsak a tanulásban, hanem a tanórán kívüli, iskolán

kívüli tevékenység révén jelentkeznek. A gyermekeket, fiatalokat a saját korábbi teljesít-

ményük túlszárnyalása esetén tekintjük eredményesnek, ami különösen a készségtárgyakat

is jelentő tevékenységformák értékelésénél alapvető szempont. Fontos célkitűzésünk, a ta-

nulókban rejlő képességek kibontakoztatása, a kreatív gondolkodásuk fejlesztése.

A tanulók önismeretét 2 féléven át tantárgyi keretek között kívánjuk fejleszteni a tánc és dráma

oktatásával, mely nagyon jó lehetőségeket ad a gyermekeknek — bizonyos szerepek eljátszásával

— helyes magatartásformák kialakítására és adott élethelyzetekben a megfelelő viselkedés elsajátí-

tására. A tárgy szaktanára a többi tanár és az osztályfőnök munkáját segíti a foglalkozásokon szer-

zett tapasztalatai alapján tett javaslatokkal.

Fejlesztendő készségek, tulajdonságok a tanulási folyamatban: a kötelességtudat, siker és elis-

merés iránti vágy, az ismeretek iránti igény, kezdeményezés, nyitottság, érdeklődés, kíváncsiság, a

megfigyelt jelenségek értelmezése, viszonyítás, általánosítás, alkotó gondolkodás, problémamegol-

dás, empátia.

A rendezvények, műsorok és önkormányzati programok kiváló alkalmat teremtenek a közössé-

gi szerephez kötődő készségek fejlesztésére. Az éves munkaterv összeállításakor ezt fokozottan

figyelembe vesszük és érvényesítjük, a programok számát a lehetőségek szerint növeljük.

A szociális érzékenységet a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, illetve a térségünkben működő

más karitatív szervezetekkel való együttműködés keretében lehet fejleszteni, ezért a kapcsolat erősí-

tését célul tűzzük ki.

Az egészséges, kulturált életmódra egyrészt az egészségtan 6. évfolyamon külön tantárgyként

való oktatásával másrészt a későbbiekben az iskolai védőnő és katolikus szakorvosok bevonásával

kívánjuk megoldani.

A személyiségfejlesztésen belül külön kell szólnunk a sajátos nevelési igényű tanulók személyi-

ségének fejlesztéséről, melynek alapelvei megegyeznek az egészséges gyermekek személyiségfejlesz-

tésének célkitűzéseivel, azonban az elvárások támasztása és az elért eredmény személyre szabott

kell hogy legyen, szem előtt tartva a diák sajátos nevelési igényt megkövetelő adottságait. A peda-

gógus sokat segíthet az önértékelés megfelelő kialakulásában az önállóságra neveléssel és a reális,

pozitív énkép kialakításával.

A személyiségfejlesztés a sérült tanulók esetében is fontos eszköze a fokozatos többletterhelés,

a teherbírás növelése. A reális pályaorientáció is az elért teljesítményeken alapul. A sajátos nevelési

igényű tanulók sok munkával bár, de érhetnek el sikereket egészséges társak között is. Ezeknek a

tanulóknak a szokásosnál intenzívebb és hatékonyabb motivációra és hangulati elemekre van szük-

ségük. A személyiségfejlesztés területei a sajátos nevelési igényű tanulók esetében:

a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önál-

lóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése,

az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása,

az egészséges életmódra nevelés - a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség

megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése.

Az érzékszervi és mozgásfogyatékos tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb célkitű-

zése tehát a tanulók helyes önértékelésének kialakítása, ezen keresztül a saját adottságukhoz mért

valamilyen pozitív kiemelkedő képesség felismerése.

Tanulási vagy személyiségfejlődési probléma esetén, a kialakult helyzet több szempontból való

körbejárása elősegíti az optimális megoldás megtalálását.

Fontos az ilyen esetekben az egyénre szabott megoldási terv létrehozása, adott esetben külső

szakemberek (logopédus, pszichológus,mentálhigiéniás szakember) bevonása

NEVELÉSI PROGRAM A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

17

A fentieket figyelembe véve intézményünkben a tanulók egész személyiségének fejlődése, fej-

lesztése áll a középpontban, beleértve a tudást, képességeket és közösségi szerepvállalást is.

2.4. Az intézmény rendje, viselkedés

Nevelési céljaink között fontos szerepet kap a tanulókban az értelmes rend iránti igény kialakí-

tása és az erre való törekvés fejlesztése. A nem öncélú rend a nagyobb közösségek együttélésének

biztosításához elengedhetetlen. A mindennapi munka szervezése is a napirend, a dolgok rendezett-

sége által valósul meg. Az iskola és a kollégium rendjét a házirend (3. melléklet) szabályozza. A

házirend betartatásáért minden tanár felelős, az ügyeleteseknek pedig kiemelt feladata.

A tanulók lelki egyensúlya, az iskola kinyilvánított céljainak érvényesülése megköveteli a sza-

bályok és rend következetes betartását. A szülőnek és gyermeknek joga, hogy megkapja a kiszámít-

ható körülmények nyújtotta biztonságot. A viselkedésben megköveteljük mind a tanulók egymás

iránti, mind felnőttek iránti kölcsönös tiszteletadását. Az öltözködésben a hivalkodó, túlzóan diva-

tos, a test felületét fedetlenül hagyó ruhák viselete nem megengedett, az csak alkalmi rendezvénye-

ken kaphat szerepet. A megjelenésben a tanulás (munka) idején a szerénység és visszafogottság

indokolt, ezért a kozmetikumok, ékszerek túlzott használata nem elfogadható.

A gimnáziumban fontosnak tartjuk a tanulók idejének és feladatainak dinamikus beosztását, a

viselkedési kötöttségek váltakozását. A tanítási óra nagy fegyelmet, önfegyelmet igényel, nagymér-

tékben szabályozott viselkedési forma. Csak úgy lehet napi 6-7-8 tanítási óra hatékony, ha a köztük

lévő szünetek alkalmasak a felgyülemlett feszültségek oldására. Ezért a szünetek kötetlenül telnek,

de minden tanulónak el kell hagyni az osztálytermet. Így van lehetőség a testmozgásra (ajánlott az

udvaron sportolni, játszani) és a tanterem levegőjének cseréjére. A szünet kevésbé alkalmas a ta-

nulmányi munkára, különösen nem a hiányos házi feladatok elkészítésére. A tanítási órán minden

tanulótól elvárás a lehető legaktívabb részvétel, a tudásának legjavát nyújtó szereplés. Az órai mun-

ka csak úgy hozza meg a kívánt eredményt, ha a foglalkozásokra megfelelően felkészülnek a diá-

kok. A tanulmányi fegyelem kialakítása ezért minden tanár különösen fontos feladata.

3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az egészségtervét megvalósító egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti belső tartalmát

és külső környezetét, ezáltal is elősegíti, hogy az iskolai élet az egészség színtere legyen mind a

tanulás, mind pedig a munka területén. (WHO meghatározás után)

Az egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása elsősorban a tantestület el-

kötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az

általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani. Ahhoz, hogy a tőlünk telhető legtökéle-

tesebben meg tudjuk valósítani vállalt céljainkat, egész lényünknek, viselkedésünk minden apró

részletének tudatosságot és elkötelezettséget kell tükröznie feladatunk iránt. Ez pedig már az egés-

zségprogramunk megvalósításának útja, az egészségfejlesztő iskolává válás.

Feladataink:

a tanulók és a tantestület, iskolai dolgozók egészségének védelme, fejlesztése

az eredményes tanulás elősegítése minden ismert és rendelkezésre álló módszer segítsé-

gével

szoros együttműködés kialakítása a korszerű egészségnevelés érdekében a pedagógiai, a

gyermekvédelmi, az egészségügyi szakemberekkel

partnerkapcsolat kialakítása az említett szakemberekkel, a szülőkkel, diákokkal az isko-

lai környezet egészségessé tételéért

az egészséges iskolai környezet kialakítása megvalósításának lépései:

NEVELÉSI PROGRAM A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

18

- az intézmény korszerű egészségnevelést és iskola egészségügyi szolgáltatásokat

biztosít (iskolaorvos, védőnő)

- együttműködik a helyi közösség szakembereivel és ilyen irányú programjaival

- kiemelt jelentőséget tulajdonít az intézmény teljes dolgozói apparátusát érintő

egészségprogram megvalósításának

- kiemelten kezeli napközi otthoni, diákotthoni étkeztetés, a büfé üzemeltetése so-

rán az egészséges táplálkozás feltételeit, erősítjük az élettanilag helyes fogyasztási

szokásokat az egészséges étkezés megvalósítását (konyha, büfé)

- nagy fontosságot tulajdonít, és órarendjében megvalósítja a mindennapos test-

edzés lehetőségét

- mintát és lehetőséget ad a szabadidő eltöltésére

- teret és támogatást ad a társas kapcsolatok fejlesztésének, a lelki egészségfejlesz-

tésnek, a tanácsadást biztosító programoknak

olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely:

- tekintetbe veszi a pedagógusainak és tanulóinak testi- lelki harmóniáját, jól létét

és méltóságát

- lehetőséget teremt a siker elérésére

- elismeri, értékeli, és lehetőség szerint jutalmazza az erőfeszítést

- tiszteli és támogatja a szándékot

- támogatja az egyéni előrejutást

arra törekszik, hogy segítse diákjainak és teljes dolgozói apparátusának, a diákok csa-

ládjainak, közvetlen és közvetett közösségeinek egészségmegőrzését

fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése:

- önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása

- kudarctűrő képesség fejlesztése

- kapcsolatteremtési képesség fejlesztése

- akaraterő fokozása

- az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése

- az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése

- az öltözködési szokások, az ízlés alakítása

egészségügyi szűrővizsgálatok

életkori sajátosságoknak megfelelő egészségfejlesztő, szemléletformáló előadások

osztálykirándulások, táborok

kreatív, cselekedtető akciók (pl.: szemétszedés, faültetés, stb.)

külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési felvilágosító előadások

médiában megjelenő, mértéktelen fogyasztásra ösztönző reklámok hatásainak ellen-

súlyozására egyfajta módszer az iskola példamutatása; úgymint:

- szelektív szemétgyűjtés megszervezése

- laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek gyűjtése

- környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata

- takarékosság, takarékos megoldások alkalmazása (pl. energiatakaré-

kos izzók, víztakarékos berendezések és eljárások, hőszigetelt nyílás-

zárók stb.)

- cserepes, élő növények az osztálytermekben, folyosókon

költségvetési lehetőségeink és pályázati források mértékében fejlesztjük intézmény-

hálózatunk infrastruktúráját

iskolai munka szervezettségével, tisztasági és higiéniai szokásaival, követelményei-

vel, személyes pedagógusi példamutatással, példaadással is segítjük a helyes szoká-

sok kialakulását, elmélyítését is. (pl. rendszeres szellőztetés, higiénikus, kulturált

megjelenés, mozgás stb.)

NEVELÉSI PROGRAM Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

19

4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok

A közösségi tudat legfőbb meghatározója, hogy Jézusban mindannyian Isten gyermekei va-

gyunk: tanárok, diákok, szülők. Ezt a tudatot erősíti mindennapos, illetve rendszeres vallásgyakor-

lásunk — az ima (iskolában tanítás előtt és után), a szentmisék (a közösségünk és az Egyház ünne-

pein) és a lelkigyakorlatok, melyeket osztályközösségek és a tantestület számára évente kétszer

szervezünk.

A közösség alakításában a fentiek mellett nagy szerepet szánunk a szabadidős, kulturális és

sport rendezvényeknek. Tanulóink kötődnek az iskolához, jól érzik magukat, sokan jóval a tanítás

kezdete előtt érkeznek, és szívesen maradnak tanítás után is. Ezzel kapcsolatos feladatunk, hogy az

ittlétüknek megfelelő körülményeket teremtsünk: legyen több játéklehetőség, program. A tárgyi

feltételek egyelőre nagyon rosszak. Halaszthatatlan egy klubhelyiség kialakítása, hogy ne az épület-

ben szétszóródva, felügyeletileg is megoldhatatlan feladatként, hanem egy helyen, jobb környezet-

ben, kezelhetőbben biztosítsunk szórakozási lehetőséget.

Nagyon jók az énekkarok és a sportcsapatok. Anyagilag is, szervezésben is tovább javítjuk mű-

ködési feltételeiket. Az önképző körök működése nem egyenletes, pedig a szolidaritás érzését erősí-

ti, ha a gyerekek egy társuk kedves témájáról hallhatnak, szereplésén szurkolhatnak, a sportverse-

nyekhez és énekkari fellépésekhez hasonlóan. Feladat: erősíteni a közösségbeli feladatvállalás, il-

letve az összetartozás érzését a fenti keretek között. A közösség formálását és a társak érdekeit kép-

viselő szerepvállalást segíti elő az érzékszervi és mozgásfogyatékos tanulók integrált oktatása.

Az a tanuló, aki naponta találkozik valamilyen szempontból segítségre szoruló diáktársával,

könnyebben tud azonosulni mások érdekeivel, együttérző képessége kifinomultabb lesz, melynek

előnyei a közösségi szerepvállalás terén is megmutatkoznak. A sajátos nevelési igényű tanulókat

befogadó osztályokban fokozott figyelmet kell fordítani az elfogadó magatartás kialakítására, így

egymás megismerésére, egymás értékeinek elismerésére. Ez még inkább előtérbe kerül, mint egy

homogén közösségben. A gyakori segítségnyújtási alkalmak, a fokozott odafigyelést igénylő diákok

jelenléte segítik a társas kapcsolatok elmélyítését, a szorosan együttműködő közösség kialakítását.

További feladat az együttélés szabályainak megismertetése, tudatosítása, gyakorlása. Ennek

egyik eszköze a kapcsolatteremtés és-tartás. Javítani szeretnénk a tanulók egymással vagy felnőt-

tekkel való gondolatcseréjét, vitakészségét.

A tanulási folyamatban az összetartozás és a közösségért való felelősségvállalás jegyében be-

vonjuk a tehetséges tanulókat a lemaradók felzárkóztatásába (pl. tanulópárok alakítása), a tantestü-

let minden tagja igyekszik az egyes osztályok belső, tanulók közötti elvárásait és értékrendjét for-

málni: legyenek igényesek egymás munkája iránt is, ne fogadják el társuk minimalista szemléletét.

Ugyancsak a tananyag részét képezik olyan ismeretek, melyek a társadalmi környezetbe való beil-

leszkedést, a felnőttekkel való kommunikációt és a hagyományok ápolását segítik.

A diákönkormányzat működését a parlamentarizmus, a jogok gyakorlása, kötelezettségek érvé-

nyesítése iskolájának tekintjük. Ennek megfelelően az igazgatóság és az osztályfőnökök segítik a

tanulókat és a diákönkormányzatért felelős tanár munkáját. A képzés végére a tanuló váljon képessé

önálló vélemény kialakítására, megvédésére, a véleményét alátámasztó tények, ismeretek megszer-

zésére, érvelésre.

4.1. Tanórán kívüli nevelési formák

Szakköri és egyéb tanórán kívüli iskolai foglalkozások, rendezvények kiegészítik oktató-nevelő

munkánkat, élményekkel gazdagítják tanulóinkat, erősítik az összetartozás érzését.

A tehetséggondozás keretében különös figyelemmel és térítésmentesen készítjük fel a tanulókat

tanulmányi versenyekre, pályázatokra, felsőoktatási felvételire, nyelvvizsgára.

NEVELÉSI PROGRAM A pedagógusok helyi intézményi feladatai:

20

Az óraterven felül számos szervezett elfoglaltságot kívánunk tanulóinknak biztosítani. A ta-

nulmányi jellegű foglalkozások elsősorban a szakköri kereteken belül zajlanak. Évfolyamonként két

tantárgyi szakkör működhet, pl.: könyvtárhasználat, népi tánc, társas tánc, foto és népdaléneklési

foglalkozás. Ezek az iskola vonzerejét lényegesen növelik, ugyanakkor értelmes szabadidős tevé-

kenységet is jelentenek. Szakköri foglalkozás szervezhető valamennyi tanított tantárgyból igény

szerint, ha jelentkezés eléri a 10 főt csoportonként.

Az alsó gimnázium tanulói számára napközi, a 9-10. évfolyamnak igény és lehetőség szerint

tanulószoba áll délután rendelkezésére.

Az önképzőkör rendszeresen tart összejöveteleket, az előadók tanulók és tanárok. Az énekkar

iskolánk közösségi életének magja, a legerősebb összetartó erő, a szentmisék mozgatója. A két kor-

osztály számára két együttes működik. A próbák heti 2-2 órát vesznek igénybe.

A sport a közösségformálás óriási lehetősége. A versenysportra a kosárlabda 4 korcsoport, fiú-

lány, labdarúgás két korcsoport, kézilabda, röplabda és úszás foglalkozások miatt heti 24 óra keret

szükséges. A tornateremben méltó körülményeket tudunk a sport számára biztosítani, de el kell fo-

gadni, hogy az időkorlátok miatt szükség esetén egyszerre több sportköri foglalkozásnak kell folyni

a terem megosztásával. Az intézmény testnevelői vállalják, hogy kötelező testnevelési órák és a

tömegsport órakeretében a tanulmányaik első évében minden tanulót megtanítanak úszni legalább

egy úszásnemben.

Tanévenként egy osztálykirándulás a közösségformálás és ismeretszerzés eszköze. A tanév

munkaterve szerint a kirándulás 1 napos, 1 tanítási nap (4 megtartott óra) biztosítható rá. A kirándu-

lás időtartamát és helyét az osztály szülői közösségének egybehangzó egyetértésével kell kitűzni, a

rájuk háruló többletköltségek miatt. Az iskola alapítványától támogatás kérhető.

A táborok az iskola életéhez hozzátartoznak. Nyáron környezetvédelmi, kerékpáros és vízi tá-

bort, télen sítábort tartunk. A munkatervben nem szereplő, tanítási időn kívül tartott táborok önkölt-

ségesek, nem osztály szinten, önkéntes alapon szerveződnek. A cserkészmozgalom erősítésével a

táborokat egységessé kívánjuk tenni.

A külföldi cserekapcsolatban a részvétel önkéntes és önköltséges. A kísérő tanárok számára, ha

erre az igazgatótól megbízást kaptak, hivatalos út.

Intézményünk bekapcsolódik a minisztérium által támogatott „Határtalanul” programba. Ennek

keretén belül a 7. évfolyamosok számára pályázatot nyújtunk be, melynek sikere esetén minden

évben lehetőségünk nyílik a Magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakí-

tására és erősítésére. Ezt a célt segíti, hogy a nyertes pályázat részeként évente egy alkalommal

intézményünkben „Nemzeti Összetartozás Határtalanul” témanapot szervezünk. A program dátu-

ma a tanév rendjében rögzítésre kerül.

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai:

A nevelő- oktató tevékenység során a katolikus intézményben szolgálatot teljesítő pedagógus

számos feladatot kell, hogy teljesítsen. A kiemelt területként kezelt nevelési tevékenysége során

elvárt feladatok részletesen a Nevelési Program, Alapelvek, fejezetében kerültek felsorolásra.

Ezen felül kötelesség e a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más

belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

Az intézményvezető feladata, hogy a pedagógushoz személyesen rendelt feladatok elosztásánál

az arányos munkamegosztás elveinek betartását szem előtt tartsa. Ebben a munkafolyamatban az

intézményvezető a helyetteseit és a munkaközösség vezetőket is bevonja.


21

5.1. Munkaidő:

. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (22-26 óra) tanórai és

tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékában (32 óra) az intézményvezető által

meghatározott feladatokat (oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb fe-

ladatok, tanulói felügyeletet, eseti helyettesítés stb.) kell ellátnia. (Ez a munkaidő mennyiség

az első pontban ellátott óramennyisség függvényében 6- 10 óra /hét)

5.2. Tanórákhoz és tanóra közi szünetekhez kapcsolódó feladatok:

Szaktárgyi óráira és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra gondosan felkészül, a

tanórán hangsúlyt helyez a szaktárgyára vonatkozó legújabb ismeretek átadására, a

szakkifejezések magas szintű alkalmazására.

Maximálisan törekszik a tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pon-

tos és eredményes megtartására.

Elkészíti a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervét.

Szaktárgyának tanítása során a tanmenete szerint eltervezett időbeosztás alapján ha-

lad, de váratlan helyzet esetén a kész rugalmasan változtatni az előre eltervezette-

ken.

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáit alkalmazza a taní-

tási órákon

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módsze-

reket alkalmaz.

A változatosság és motiválás érdekében, a hagyományos módszerek megtartása mel-

lett használja ki az audiovizuális és egyéb informatikai (IKT) eszközök nyújtotta le-

hetőségeket.

Szaktárgya tanításakor vegye figyelembe a szaktárgyi koncentráció lehetőségét.

(Ennek elérése érdekében , konzultáljon az osztályban ( csoportban) oktató szaktanár-

okkal.)

Szemléltet, ellenőriz és értékel a tanítási órákon.

Módszertani repertoárját folyamatosan bővíti, tanórái tervezése során a célcsoport

sajátságait figyelembe veszi.

A tervezés és a megvalósítás után az eredményesség érdekében munkáját revideálja

A félévi és év végi értékeléshez elegendő mennyiségű (heti két órás tárgy esetében 4,

nagyobb óraszámú tárgy esetén ezzel arányosan növekvő) különbözi ellenőrzési

módszereken alapuló érdemjeggyel értékel.

Az óraközi szünetekben a rábízott ügyeleti területen tartózkodik és odafigyeléssel

végzi az ügyeletesi teendőket

5.3. Tanórán kívüli programokhoz kapcsolódó feladatok

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket, bemutatókat, pá-

lyázatokat szervez, illetve segít azok létrejöttében. A megszervezett programokon ak-

tívan részt vesz.

A szaktárgyához kapcsolódóan kulturális, egyházi, sport, szabadidős programokat

szervez iskolaszinten és adott esetben más egyházi városi iskolák bevonásával.


22

Biztosítja a tehetséges tanulók részvételét a különféle iskolán belüli és más helyszí-

nen szervezett versenyekre, vetélkedőkre stb. valamint részt vesz a felkészítésben.

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozásokat szervez a hátrányos helyzetű, a hal-

mozottan hátrányos helyzetű, valamint a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illet-

ve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. Részt vesz a korrepetálásban, felzár-

kóztatásban.

Ellátja a gyermekvédelmi feladatokat.

5.4. Kapcsolattartás:

A szakmai és módszertani önállóság megtartása mellet szükséges a (tananyag, szá-

monkérés, értékelés, programok) tekintetében a munkaközösség vezető koordinálá-

sával történő az alapvető paraméterek megbeszélése és lefektetése.

A tanórán felhasznált kiegészítő segédanyagok, szemléltető eszközök, gyakorló

feladatlapok, tesztek közreadása, cserélgetése a munkaközösség tagjaival.

A munkaközösség többi tagjával együttműködik a szertárrendezés, a szakleltárak és

szaktantermek rendben tartásával kapcsolatos munkálatokban, valamint a mk. terv-

ben és a tanév rendjében rögzített programok szervezésében.

A nevelőtestület többi tagjával együttműködve az intézvényvezetőség kérése alapján

közreműködik a iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában.

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagó-

gus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

Segíti a tanítási gyakorlatot végzők, vagy az iskolába újonnan került nevelők mun-

káját, beilleszkedését.

Az intézmény munkafelosztásának megfelelően tartja a kapcsolatot az igazgató he-

lyettesekkel.

Feladatkörének megfelelően lehetőségeinek függvényében bekapcsolódik az intéz-

mény munkájával kapcsolatban lévő külső partneri hálózat tagjainak munkájába.

Értesíti a tancsoportba tartozó diákok szüleit, az érdemjegyeket, dicséreteket, megro-

vásokat határidőre beírja az e- naplóba.

A tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnö-

köket, rendkívüli esetben az igazgatót.

A tanév rendjében előírt és az esetlegesen rendkívüli ok miatt összehívott szülői és

fogadó órákon részt vesz.

Diákjaival a keresztény értékrenden alapuló munka és emberi kapcsolatkialakítására

törekszik, ugyanakkor tanulmányi és minden más szempontokat figyelmen kívül

hagyva tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát.

Tanügyigazgatás.

Az adminisztrációs teendőit a munkaközösség- illetve az intézményvezetés képvise-

letében eljáró személy által megadottak szerint pontosan, határidőre elkészíti.

A dolgozatokat a megadott határidőn belül (legkésőbb 15 munkanap) kijavítja, és az

érdemjegyről tájékoztatja a diákokat, azokat beírja az e-naplóba és beíratja az elle-

nőrző könyvbe.

A szükséges statisztikákat, beszámolókat elkészíti.

NEVELÉSI PROGRAM Osztályfőnöki munka tartalma, feladatok:

23

5.5. Egyéb feladatok, elvárások:

Az iskola szellemiségének megfelelő személyes példamutatás (pontosság, öltözkö-

dés, viselkedéskultúra stb.)

Aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, az éves munkaterv szerinti rendez-

vényeken.

A tudomására jutott hivatali titkot megőrzi.

Belső továbbképzéseket, előadásokat, bemutató órákat (nyílt nap) szervez és tart.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezi az előírt minősítéseket.

A munkaközösség – és az intézményvezető felkérése alapján a különböző vizsgákat

(osztályozó, javító, különbözeti, felvételi, érettségi) előkészíti és lebonyolítja.

Részt vesz a KPSZTI által szervezett szaktárgyi továbbképzéseken, tájékoztatón va-

lamint az egyéb szervezésű szaktárgyait érintő programokon

Figyelemmel kíséri a szaktárgyához kapcsolódó pályázati lehetőségeket erről tájé-

koztatja az iskolai pályázatfelelőst

A munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban előírt kötelezettségeit betartja, Tűz

vagy bombariadó esetén az előírásoknak megfelelően intézkedik a hozzá tartozó cso-

port vezetéséről.

A tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai, pedagógiai jellegű

munkát elvégzi.

Szakmai kérdésekben legyen saját véleménye, amely mellet érvel, de fogadja el a

többség által kialakított álláspontot.

Nyitott a kölcsönös kommunikációra, a jobbító szándékú ötleteteket, javaslatokat

beépíti oktató- nevelői munkájába.

A munkaközösségi és az éves munkatervben alapján számára előírt feladatokat, ön-

állóan határidőre elvégzi, team- munka esetén folyamatosan konzultál kollégáival.

Az elvégzett feladatról intézmény- munkaközösség vezetői kérésre - rövid beszámo-

lót készít, tart.

A továbbképzési lehetőségeket, az online módón terjesztett szakmai, módszertani

ötleteket felhasználva, törekedjen a folyamatos megújulásra, az így megszerzett is-

meretanyagot építse be oktató- nevelői munkájába .

Innovatív ötleteivel hozzájárul az intézményben folyó minőségi munka biztosításá-

hoz.

6. Osztályfőnöki munka tartalma, feladatok:

Törekedjen az osztályközösségbe tartozó minden tanuló személyiségjegyeinek és az őt körül-

vevő, családi és szociális adottságok alapos megismerésére.

A megszerzett tapasztalatok alapján személyre szabottan irányítja a tanulókat

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket

A keresztény értékrendet közvetítő személyes életpéldája és tevékenysége által elősegíti az osz-

tályközösség kialakulását, megerősödését.

A közösség építés céljából megszervezi és lebonyolítja a tanulmányi kirándulást és –a lehető-

ségekhez mérten- igyekszik minél több tanórán kívüli osztályszintű programot szervezni. (tábor,

kirándulás, színházlátogatás stb.)

NEVELÉSI PROGRAM Osztályfőnöki munka tartalma, feladatok:

24

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken ellátja tanulók felügyeletét.

Ellenőrzi a hetesek munkáját, gondoskodik az aktuális dekorációról,ügyel az osztályteremben

lévő tisztaság betartására illetve a berendezés állagának megóvására. Rongálás esetén megteszi a

szükséges lépéseket a károkozó kiderítésére és a kármegtérítésére.

Az osztályfőnöki tanmenet alapján vezeti az osztályfőnöki órákat. Egy- egy téma megtárgyalá-

sakor – szükség esetén gondoskodik szakember meghívásáról (védőnő, szakorvos, rendőr stb.)

Az első osztályfőnöki órán ismerteti az osztályközösség tagjaival az intézményen belül és an-

nak környékén érvényben lévő baleset tűzvédelmi és közlekedésbiztonsági előírásokat.

A tájékoztatás tényét a naplóban és az ellenőrző könyvben is rögzíteni kell!

Az első tanítási napon ismerteti a diákokkal a házirend legfontosabb pontjait különös tekintettel

a tanévben érvénybe lépő új változásokra. Megválasztásra kerülnek az osztályközösségre háruló

feladatok felelősei. Tájékoztatást ad a tanév esemény naptára alapján a diákokat érintő legfontosabb

időpontokról, programokról.

A tanév folyamán folyamatosan vezeti az osztálynaplót és az osztály törzslapját (e-napló),

Minden hónap végén ellenőrzi a jegyek átvezetésének tényét az ellenőrző könyvbe.

Naprakészen figyelemmel kíséri a tanulók hiányzását és kapcsolatot tart ez ügyben a szülőkkel.

A hiányzás utáni igazolást (szülői, orvosi) a házirendben rögzítettek szerint határidőre elkéri.

Ellenkező esetben a hiányzást igazolatlannak elkönyveli, és erről tájékoztatja a jogszabályban

előírt módon az érintetteket.

Félévkor és év végén a szaktanárok és az osztályközösség tagjainak bevonásával javaslatot tesz

a tanulók magatartás és szorgalmi jegyére.

A szaktanárok értékelése és az osztályozó konferencia döntése után kitölti a félévi értesítőt és a

bizonyítványt, valamint a törzslapot.

Figyelemmel kíséri és lehetőség szerint részt vesz az osztályt érintő év végi belső vizsgán.

A munkaközösség vezető és az iskolavezetés által kért statisztikákat beszámolókat az osztályá-

val kapcsolatban a kért határidőre leadja, elősegítve ezzel az intézményértékelés elkészítését.

Kapcsolatot tart az osztályban tanító kollégákkal, igény és szükség esetén látogatást tesz az osz-

tályában a különböző tanítási órákon illetve az egyéb foglalkozásokon.

Az osztályát érintő bármilyen probléma, konfliktus esetén meghallgatja az érintett felek (diá-

kok, tanárok szülők) álláspontját és igyekszik a lehető legjobb megoldást megtalálva közreműködni

a probléma megoldásában, megszűntetésében.

Elégtelenre álló tanulók esetében az adott szaktanárral megbeszélve – értesíti az érintett szülő-

ket a félév vége és az év vége előtt egy hónappal írásban (ellenőrző+ e-napló) értesíti.

Értesíti a szülőket a nagy mennyiségű (1. félévben 100, 2. félévben 200 órát meghaladó) hiány-

zás esetén és felhívja a figyelmet a jogszabályban meghatározott mennyiség elérése utáni követ-

kezményekre.

A tanév rendjében meghatározott időpontokban szülői értekezletet tart, ahol tájékoztatja a szü-

lőket az eltelt időszak legfontosabb eseményeiről, elemzést ad a tanulmányi és magatartásbeli álla-

potról, megbeszéli a szülőkkel az osztályt érintő feladatokat, programokat.

Részt vesz a tanév rendjében rögzített fogadóórákon illetve az összes olyan rendezvényen, ami

az osztályát is érinti.

A hétfő reggeli áhítat előkészítésében és lebonyolításában személyes jelenlétével közreműkö-

dik.

Szükség esetén személyes beszélgetés keretében vagy írásban tájékoztatja a szülőket a tanulók

magatartásáról, tanulmányi munkájáról, mulasztásáról.

8. osztályban az oktatási igazgató helyettessel együttműködve tájékoztatja a diákokat és a szü-

lőket a gimnáziumban működő tagozatokról és nyelvtanulási lehetőségekről, a jelentkezés és beke-

rülés módjáról.

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. (sport, művészet szakkör, cserkészet)

A végzős, 12. osztályban közreműködik a tanulók érettségi vizsgára és a továbbtanulásra való

jelentkezésével kapcsolatos munkában.

NEVELÉSI PROGRAM A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

25

Kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével illetve az évfolyamon lévő pár-

huzamos osztályok osztályfőnökeivel.

Javaslatot tesz a tanulók év végi jutalmazására, szükség esetén az alapítvány által nyújtott

anyagi támogatásra. Felhívja a szülők és diákok figyelmét a különböző ösztöndíj lehetőségekre.

Kapcsolatot tart az osztályát érintő kérdésekben az iskolaorvossal, a védőnővel és az ifjúságvé-

delmi felelőssel.

Számon tartja, és személyre szabottan foglalkozik az osztályába, csoportjaiba járó kiemelt fi-

gyelmet igénylő tanulókkal. (tehetséges tanulók, BTM-tanulók)

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

helyi rendje

Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. § szerint ide tartoznak a

a különleges bánásmódot igénylő tanulók:

a sajátos nevelési igényű tanulók

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, tanulók,

a kiemelten tehetséges, tanulók,

a hátrányos helyzetű, tanulók

7.1. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása

A nevelési céljaink és támaszra szoruló embertársaink iránti kötelezettségünk miatt mindig

szívesen fogadjuk a mozgásukban vagy érzékelésükben korlátozott tanulókat. A Kt. biztosít lehe-

tőséget arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók integráltan, ép társaikkal együtt vegyenek

részt az iskolai oktatásban. Az integrált oktatás társadalmi feltételeit a fogyatékosok társadalmi

elfogadása, az integráció szemléletének kiterjesztése teremtheti meg.

A fogyatékosság szűrése, a sajátos nevelési igény megállapítása a jogszabályban rögzített mun-

kamegosztás alapján tanítási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok valamint a

nevelési tanácsadó feladata. A vizsgálat szakvéleménnyel zárul, amely megállapítja a fogyatékosság

tényét.

A törvényi szabályozásnak megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulóink a szakértői bizott-

ság vagy a nevelési tanácsadó ajánlása alapján az utánuk kapott emelt normatíva terhére jogosultak

pedagógiai és egészségügyi célú óra igénybevételére, melyet megfelelő szakirányú végzettségű

gyógypedagógus végez, illetve lehetőség van az érettségi tárgyakból szaktanár által megtartott plusz

óra igénybevételére is. Ezek a diákok a program szerint biztosított lehetőségek igénybevételén túl

gimnáziumunk szellemiségének megfelelően számíthatnak a tanárok és diáktársak önkéntes segítő

munkájára.

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók csoportján belül a látássérült, a hallássérült és a

mozgáskorlátozott diákok oktatását vállalja. Mindhárom csoport eltérő pedagógiai szempontok fi-

gyelembe vételét igényli, oktatásuk más-más megközelítést kíván. A fentiek miatt a sajátos nevelési

igény ezen csoportjai egyenként pontos definiálást, a pedagógiai eljárások és célok bemutatását, a

körülmények és eszközök leírását teszik szükségessé.

Látássérültek

A látási fogyatékosság (a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság) mértéke a látásmaradvány

szemészeti adatai alapján határozható meg. Amikor látásról beszélünk, akkor elsősorban a közeli és

távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak. A perifé-

riás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér a különböző szembetegségek következté-

ben eltérő módon sérülhetnek. A sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is.


26

A tanulás módját és körülményeit alapvetően meghatározzam a látásmaradvány mértéke. A lá-

tássérülés kialakulásának ideje és körülményei is befolyásolják a tanuló kondícióit. A pedagógiai

munkában a megmaradt funkciókra támaszkodhatunk, azokat fejleszteni, a hiányzókat kompenzálni

kell.

A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán arra kell törekedni, hogy lehetőleg a tanóra minden

mozzanatába bevonjuk őket. Bizonyos tanórák anyagát át kell alakítani számukra. Például a művé-

szettörténetet megtanulhatják, de a rajz helyett mintázzanak. Támaszkodhatunk a vak gyermekek

auditív figyelmére, memóriájára. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére lehetőség van a tanítási-

tanulási folyamatban, de helyet kaphat a kompenzáló technikák tanítása mellett a habilitációs, reha-

bilitációs speciális fejlesztésben is. Igyekezzünk többféle tanulási technikát megismertetni a vak

tanulókkal is, és késztessük a gyermekeket a tanulás során tudatos önmegfigyelésre. Idővel a szá-

mára legmegfelelőbb eszközt és módszert fogja választani feladatai megoldásához.

A látássérülés különböző fajtái (színtévesztés, színvakság, csőlátás stb.) esetenként más és más

fejlesztési feladatot igényelnek, a diagnózis pontos ismerete és figyelembevétele szükséges a látás-

sérült tanuló oktatásához.

Az iskolai feladatok nagyrészt a vizualitásra épülnek, ezért a gyengénlátó tanulók hátrányban

vannak. Az egyéni differenciáláshoz nagy odafigyelés szükséges a pedagógus részéről, de sokszor

módszer-vagy eszközbeli változtatás is elegendő ahhoz, hogy a látássérült tanulók eredményesen

vegyenek részt a tanulási folyamatban.

A tanár segítséget nyújthat kézbe adott táblai vázlattal, vagy a táblára íráskor a felírt szöveg

elmondásával. A tanítási órákon eredményesen alkalmazhatók az auditív adathordozók. Az olvasást

válthatja ki a magnós tanulás. A hosszabb leckéket tartalmazó tárgyak hangkazettára mondott anya-

ga a tanuló önálló felkészülésének eszköze.

A gyengénlátók oktatásában fő szempont a láthatóság, az olvashatóság biztosítása. A tanulók

számára nagyobb méretű betűt, ábrát kell biztosítani. Fontos a kontrasztosság, kerülendők a színes

mezőkben való ábrázolás és a fényes lapfelületek.

A látássérült tanulók általában az emberi arcot és az arckifejezéseket hiányosan érzékelik, ne-

hezebben kommunikálnak. Például a vak tanulónak jelezni kell a jelenlétet, a gyengénlátónak is

szavakkal, hangsúllyal kell kifejezni az érzelmeket. A látó osztálytárs segítsége megoldhatja a prob-

lémákat, de vigyázni kell, hogy ez a segítőnek ne teher, hanem önként vállalt feladat legyen.

Hallássérültek

A hallássérültek csoportjait súlyosság szerint definiálják: nagyothallókra és siketekre. A sérülés

mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is.

A hallássérültek számára a jó beszéd-és halláskörnyezet fejlesztőleg hat, melyben felgyorsul a

nyelvi fejlődésük. Integrált viszonyok között sem lehet azonban nélkülözni a szurdopedagógiai és a

logopédiai segítséget.

A hallássérültek esetében a sérülés legmeghatározóbb következménye a beszédértés sérülése.

Ha a beszéd kialakulása előtt következik be, akkor a gyermek természetes beszédfejlődése késlelte-

tetté válik. Nehezebb lesz a hangképzés, a beszédtempó eltér a szokványostól, aminek következmé-

nye az érthetőség sérülése. A hallássérült tanuló beszédét a szűkebb szókincs és a grammatikai hi-

bák jellemezhetik. A szűkebb szókincs miatt a tanulók szövegértési nehézségekbe ütközhetnek az

élőbeszéd hallása és olvasás közben is. A kommunikációt nehezíti, hogy a gyenge hallási képesség

miatt nem hallják vagy félrehallják a beszédet, vagy annak részleteit.

A hallássérült gyermeknek olyan helyet kell keresni az osztályban, ahonnan szemből látja a ta-

nárt — ez fontos a szájról olvasás lehetőségének megtartása miatt. A hagyományos osztálytermi

elrendezés esetén az optimális hely oldalt, valamelyik szélső padsorban a 2-3. pad. Féloldali hallás-

csökkenés estén a diák a jó fülével forduljon a tanár felé.


27

A legfontosabb a hallássérült tanuló részére a jó nyelvi környezet példája, azonban az együtt-

nevelés segítheti az egészséges társak reális önértékelését is. További előny, hogy a sérültek céljai-

kat és eredményeiket az ép társakéhoz mérik, és ez jelentős húzóerőt jelent a közösségben.

Mozgásfogyatékosok

A mozgáskorlátozott diákok teljesítményét, tanulását leginkább a mozgásszervi károsodás kö-

vetkeztében kialakult mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezésének nehezítettsége, az ön-

kiszolgálás akadályozottsága, valamint a kommunikációs és egyéb, esetlegesen társuló részképes-

ség-zavarok befolyásolhatják. A tanítási-tanulási folyamat során tehát ezeken a területeken igénylik

a legtöbb segítséget.

A mozgáskorlátozottságból szinte egyenesen következik, hogy jelentős tempóbeli eltérést mu-

tatnak a tanulók, elsősorban természetesen a mozgásteljesítménnyel járó feladatoknál. Az oktatási

folyamatban ezzel a tényezővel is számolni kell.

A mozgáskorlátozott tanulók integrált oktatását megkönnyítő akadálymentes környezet kialakí-

tása az iskola középtávú céljai között szerepel. Az osztályterem, ahol a mozgáskorlátozott tanuló is

tanul, lehetőleg földszinti legyen. Az osztályterem belső elrendezése is segítse a tanulót az aka-

dálymentes közlekedésben. Szélesebb sávot hagyva a szék-, illetve a padsorok között, mert a kerek-

esszék, járókeret, támbotok nagyobb helyet foglalnak el, de a segédeszköz nélkül közlekedő moz-

gáskorlátozott gyermek is többnyire széles alapon, bizonytalanabbul jár, mint ép mozgású társai.

Célszerű a mozgáskorlátozott tanulót a táblával szembe ültetni. A mozgáskorlátozott gyermek

figyelme kevésbé tartós, gyorsan fárad, ezért jó, ha olyan helyen ül, ahol a tanár folyamatos kapcso-

lattartással, motivációval képes őt a munkába mindvégig bevonni, ellenőrizni. A mozgáskorlátozott

tanuló munkatempója lassúbb, ezt szem előtt kell a pedagógusnak tartani. Az egyénre szabott fela-

datadás, differenciálás és képességeinek alapos ismerete kiindulópontja a mozgáskorlátozott gyer-

mek teljesítményének, terhelhetőségének.

Egyes esetekben javasolt a szövegszerkesztő vagy írógép használata. Ügyelni kell arra, hogy a

táblakép pontos, könnyen áttekinthető legyen. Fontos, hogy a mozgáskorlátozott tanulót a mozgás-

teljesítményt igénylő tantárgyak alól lehetőség szerint ne felmentéssel, hanem differenciált feladat-

és értékelési rendszerrel segítsük.

A mozgáskorlátozott tanuló számára a rehabilitációs órakeret terhére (a testnevelés tantárgy

mellett vagy helyett) mozgásnevelés óra szervezhető.

7.2. Beilleszkedési nehézségek enyhítése

A tanulók különböző előképzettséggel, társadalmi környezetből kerülnek az intézménybe.

Egyesek számára pontosan az új iskola jelent akkora változást, hogy magatartásukban addig nem

tapasztalt jeleket lehet észlelni: visszahúzódóvá vagy erőszakossá, dacossá válnak. E jelekkel a ta-

nárok, elsősorban az osztályfőnökök találkoznak először, az ő feladatuk kezelni is. A jelenséget a

tanulmányi idő kezdete előtt szervezett beszoktató táborokkal, iskolakezdés előtti foglakozásokkal

lehet megelőzni, ezek szervezésében szerepet vállal az iskola.

Beilleszkedési nehézségek menet közben is jelentkeznek. Ezek kezelésére az osztályfőnökök és

az arra fogékony tanárok továbbképzésével készülünk. Sok segítséget kaptunk és várunk az iskola-

lelkésztől és az osztálypártfogó atyáktól is. Mély lelki beszélgetésen sokszor sikerül a viselkedés

okait felderíteni és a helyzetet normalizálni. Gyakorlati tanácsot az ifjúságvédelmi felelős ad.

Mérlegeljük, hogy az eltérő viselkedés mennyire vezethető vissza iskolai okokra, illetve meny-

nyire tartozik a megoldás iskolai hatáskörbe. A gyors felfogású tanulók túlzott cselekvési kénysze-

rét például többlet feladatokkal kezelni lehet. Nem mehet viszont a többi tanuló rovására a törődés,

a figyelemnek egyenlően kell eloszolni a gyermekek között. Egyszerűbb esetben a megfelelő peda-

gógiai szakintézménybe irányítjuk a szülőt gyermekével, de ha a körülmények indokolják, iskola-

váltást is javaslunk.


28

Az érzékszervi vagy mozgásfogyatékos tanulók beilleszkedését fokozott tanári figyelem kell,

hogy kísérje. A diákok egy részének problémát jelenthet a sérült társak kezdeti elfogadása. A peda-

gógus az evangéliumi értékeken nyugvó helyes életszemlélet kialakításával, az önismeret fejleszté-

sével, a diákokat egymás teljesítményének értékelésével buzdítva segíthet az elfogadó magatartás

fokozatos kialakításában.

7.3. Tanulási kudarcok kezelése

Sajnos a gimnáziumi felvételi rendszer nem tökéletes — nem minden tanuló bizonyul olyan jó

képességűnek, mint a felvételi teljesítménye alapján látszott. A gimnáziumban a felvételi követel-

mény teljesítése miatt kevésbé indokolt a tanulók felzárkóztatása, továbbá a lehetőségeink korláto-

zottak e téren. Azon tanulók, akik ténylegesen küzdenek a nehézségekkel, tehát komoly elhatáro-

zással akarnak teljesítményükön javítani, erőfeszítéseket is hajlandók tenni, a napközi és tanulószo-

ba keretében vehetnek részt foglalkozásokon, szaktanári segítséget és feladatokat kapnak. Többnyi-

re ez el is éri hatását, egyes tárgyakból a megszerzett lendülettel a többiek elé is kerülhetnek. A hát-

rány ledolgozása céljából a bejövő osztályok diákjai a tantestület döntése értelmében szintre hozó

órákon (zömében matematikából) vesznek részt

7.4. Tehetségfejlesztés

Minden tanulónak meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelő-

en teljesítsen, ne képessége alatt, hiszen felelős talentumaiért; de nem is képessége fölött, mert attól

neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képes-

ségű tanuló, hogy gyengébb társát meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű tanuló pedig

érezze, hogy elfogadják, értékelik és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a tel-

jesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg,

hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos.

A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kap-

janak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos verse-

nyekre való felkészülés, a tanárral folytatott rendszeres beszélgetés, a többlet-feladatok elvégzése

szolgálja.

A tehetségekkel való kiemelt foglakozás érdekében a versenyekre felkészítésre kívánjuk fel-

használni az egyéni foglakozási órakeretet. A tanulóknak a versenyeken való szereplését anyagilag

is segíti az iskola. A házi selejtezőn kategóriánként az első két helyezett tanuló nevezési díját átvál-

laljuk. A megyei-, országos versenyre továbbjutó tanulók utazási és egyéb járulékos költségeit és a

tanári kíséretet biztosítjuk.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás sikere nagymértékben függ az egyén-

re szabott módszerektől. Az ide tartozó diákok tanításban, nevelésében minden esetben más peda-

gógia, módszertani technikák alkalmazása szükséges. A minél eredményesebb együttműködéshez

egy- egy szakasz lezárása után fontos a tehetséggondozás és a felzárkóztatás területén végzett te-

vékenység kielemzése, felülvizsgálata és szükség esetén a terveken való módosítás.

7.5. A szociális hátrányok enyhítése

A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok szá-

ma. Lehetőséget kell teremteni az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére.

Évről-évre szeptemberben helyzetelemzést végzünk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az

osztályfőnökök közreműködésével. Hátrányos helyzetűnek tekintjük a munkanélküli, rokkant szü-

lők gyermekét, rendezetlen lakáskörülmények között élő tanulót, továbbá mindazokat, akik csonka

családban, árván élnek, akiknek szülei elváltak, különélnek vagy nevelt gyerekek, továbbá testi,

érzékszervi fogyatékosságuk, tartós betegségük van. Bizonyos szempontból hátrányos helyzetűek

NEVELÉSI PROGRAMA tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga és gyakorlásának rendje

29

azok is, akik szüleiktől távol tanulnak, nem minden hétvégeken találkozhatnak velők, mint például a

határon túli magyar diákok.

A támogatás formái:

programok, szabadidős elfoglaltságok szervezése;

étkezési hozzájárulás;

tanszer-segély;

alkalmi segély (osztálykirándulás, nagyobb kiadás esetén);

rendszeres nevelési segély;

iskolai, alapítványi támogatás.

8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga és

gyakorlásának rendje

Az intézmény fontos nevelési célja, hogy a fiatalokat felkészítse a közéleti szerepvállalásra.

Az oktatói munka mellett hangsúlyozott jelentőséggel bír, hogy a diákok megismerjék az ál-

lampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön

kommunikációs, érvelési, problémamegoldó és együttműködési készségük.

E cél érdekében fontos szerep hárul az intézmény diáksága által választott képviseletre, a Di-

ákönkormányzatra. A szervezet elsődleges szerepe az, hogy a tanulók érdekeinek hatékony képvise-

letét ellássa Ennek keretében feladata a rendszeres és folytonos kapcsolattartás a nevelőtestület és a

diákság között. A kapcsolattartást és a diákönkormányzat munkáját egy az intézményvezető által

megbízott pedagógus koordinálja és segíti.

A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társada-

lom értékeit.

Az intézmény minden tanulójának joga, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekkép-

viseletért. Hasonlóan- az őt és a diákságot érintő témákban- kérdéssel fordulhat osztályfőnökéhez

illetve az intézményvezetés bármely tagjához.

Az iskolai diákönkormányzatnak vélemény és javaslat tételi jogköre van, melynek pontos kere-

teit a Nkt. 48. § (4) bekezdés tartalmazza. Ezen felül az intézmény SZMSZ-ben is rögzítésre kerül-

tek, a Diákönkormányzatra vonatkozó szabályok, előírások, illetve azok a területek, ahol a nevelő-

testület az iskola működésének biztosításához a tanév programjainak a megszervezéséhez számít a

diákság ötleteire, javaslatára, véleményére.

A stratégia dokumentumok (házirend, SZMSZ, pedagógia program) véleményezésének elősegí-

tése céljából az életkori sajátságokat figyelembe véve minden osztályfőnök ismerteti a legfontosabb

pontokat az osztályfőnöki órán. Az itt kialakult ötleteket, véleményeket az osztály diákbizottság

tagjai az iskolai szintű Diák önkormányzati ülésen is képviselik.

9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásá-

nak formái

9.1. A külső kapcsolatrendszer

Egyházi társintézmények

A főegyházmegyében a katolikus intézmények közösségei kirándulás keretében látogatják

egymást, a nevelőtestületek pedig közös továbbképzéseket szerveznek. Az intézmények lehetőségek

szerint összehangolják rendezvényeiket. Az énekkaraink rendszeresen részt vesznek egyházi talál-

kozókon. A KIDS sportversenyen, mely a katolikus iskolák országos szervezetének rendezvénye, a

helyezésre esélyes versenyzők részvételét támogatja az iskola. Évről-évre Miskolcon is megtartják a

katolikus iskolák napját, melyen a lehetőségek szerint teljes létszámmal veszünk részt.

NEVELÉSI PROGRAM A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

30

A katolikus általános iskolákkal a munkaközösség szervezésében rendezett programok biztosít-

ják a rendszeres kapcsolatot.

A többi miskolci egyházi középiskolával együtt szervezünk nemzeti és ökumenikus ünnepeket.

Az emelt szintű érettségire szükség esetén közösen szervezünk felkészítő csoportokat. Az őszi elő-

rehozott érettségit felváltva szervezzük.

Plébániák

Elsősorban a miskolci egyházközségekkel tartunk rendszeres kapcsolatot. Közös célunk, hogy a

tanulók ne csak a gimnázium katolikus közösségéhez tartozzanak, hanem olyan tőlünk független

csoporthoz is, amely a tanulmányaikon túl is együtt marad — ez a plébániai hittancsoport. Kiemelt

szerepe a Mindszenti Egyházközségnek van, az iskola a plébánia területén van, része az életének.

Az intézményben rendszeresen adunk találkozási lehetőséget a plébánosoknak a területükhöz tarto-

zó katolikus gimnazistákkal való találkozásra.

KPSZTI (Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet)

A szaktanárok továbbképzéseken vesznek részt, figyelemmel kísérjük az intézet által kiírt ver-

senyeket és pályázatokat. Intézményvezetői szinten képviseltetjük magunkat a tájékoztató értekezle-

teken illetve a meghirdetett programokon.

Általános iskolák, óvodák

Tanulóinkat felkészítjük és szerepeltetjük a korosztály sport- és tanulmányi versenyein. A taná-

raink részt vesznek az általános iskolai továbbképzéseken.

Az intézmény iránt érdeklődő általános iskolások számára és szüleik számára minden novem-

berben beiskolázási fórumot rendezünk, igazgatói tájékoztató és nyílt nap formájában.

Igény esetén a város jelenlegi 4 Katolikus Általános Iskoláját személyesen is felkeressük, a

gimnázium iránt érdeklődő szülők tájékoztatása céljából.

A helyi gimnáziumok

A Megyei Pedagógiai Intézet által a középiskolai tanárok részére szervezett továbbképzéseknek

és városi, megyei tanulmányi versenyeknek szívesen helyt adunk, a rendezésben részt veszünk. A

tanulóink szerepelnek a tanulmányi- és sportversenyeken. Egyes művészeti tárgyak emelt szintű

érettségire való felkészítő foglalkozásait közösen szervezzük, ha van rá igény és lehetőség.

Felsőoktatási intézmények

Az iskola gyakorlótanításra fogad tanár szakos főiskolai, illetve egyetemi hallgatókat, elsőbb-

séget élveznek a gimnázium volt tanulói. A gyakorlótanítás formáját a felsőoktatási intézmény sza-

bályozza. Szoros együttműködést ápolunk a Miskolci Egyetemmel, ahonnan elsősorban német, an-

gol, magyar nyelv és történelem szakos hallgatók tartják nálunk tanítási gyakorlatukat. A Miskolci

Egyetemi karok képviselői minden évben személyesen az iskolánkban tájékoztatják végzős diákja-

inkat a továbbtanulási lehetőségekről az egyes szakokon lévő képzés jellemzőiről.

A végzős tanulóink évente két alkalommal vehetnek részt igazoltan az egyetemek, főiskolák ál-

tal szervezett nyílt napokon.

Partnerintézmények a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában

A keresztény szellemiség alapvető értékeiből következik, hogy iskolánkban a megalakulásától

kezdődően található egy-két érzékszervi és/vagy mozgásfogyatékos tanuló. A befogadó magatartás-

ból, a tantestület nyitottságából a hátránnyal küzdő diákok felé, valamint a városon belül működő

keresztény középiskolák közötti jó kapcsolatból kifolyólag gimnáziumunk alapító tagja egy intéz-

ményi együttműködésnek. A 2005-ben benyújtott sikeres pályázat után alakult összefogás célja az,

hogy a tagoknál folyó integrált nevelést szoros intézményi együttműködéssel segítse elő.


31

Iskolánkon kívül a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium, a Lévay József Református

Gimnázium, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola, a Miskolci

Egyetem, a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthon, Óvoda és Általános Iskola

alkotja az összefogás alapító tagjait.

A szoros együttműködés gyümölcse a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában szerzett ta-

pasztalatok megosztása a partnerintézményekkel, valamint az iskolák közötti viszony elmélyítése.

Az alapító tagokon kívül az összefogás partnerei a sajátos nevelési igényű tanulók általános is-

kolái, valamint a gyógypedagógiai szempontból segítséget nyújtó intézmények, például a Mlinkó

István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Neumann János Számítástechnikai

Szakközépiskola, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati

és Közművelődési Intézet.

Közművelődési intézmények

A szaktanárok tartanak kapcsolatot a színházzal, galériával, a filharmóniával és művelődési há-

zakkal a tanulók művészeti nevelése érdekében. A könyvtárosok látogatásokat szerveznek a városi

és megyei könyvtárakba.

Társadalmi szervezetek, alapítványok

Az intézményt és tanulóit különböző szervezetek támogatják. A támogatást köszönettel fogad-

juk, különösen a szegény vagy rossz anyagi helyzetű családok gyermekeinek segítése illeszkedik

célkitűzéseinkbe. A fentiek miatt közös pályázatokon is részt veszünk pl. A Továbbtanuló és Ott-

honteremtő Fiatalokért Alapítvánnyal.

9.2. Külföldi kapcsolatok

1996 óta diákcsere kapcsolatunk van a passaui Leopoldinum Gimnáziummal. A gimnázium

évente egy-egy csoportot fogad iskolánkból, majd viszonozva a látogatást tanulóik a mi diákjaink

családjainál vendégeskednek.

A Rákóczi Szövetség közvetítésével felvidéki iskolákkal cserelátogatásokat szervezünk.

A Comenius program keretében a 2003-as évtől a következő iskolákkal kerültünk kapcsolatba a

kivándorlás témában:

Gustav-Heineman-Schule, Mülheim, NRW, Németország

Carmel R. C. Technology College, Darlington, Durham, Egyesült Királyság

Gymnasium v Detve, Detva, Szlovákia

LXIV Ogólnokształcące im. S. I. Witkiewicza, Warszawa, Lengyelország

Pancyprian Gymnasium, Nikosia, Ciprus

Colegio Nuestra Señora de Ios Desamparados, Ibi, Alicante, Spanyolország

2005-től van az olasz Trento város Collegio Arcivescovile „Celestino Endrici” elnevezésű ér-

seki gimnáziumával cserekapcsolatunk. A program résztvevői minden évben egy adott témát, mű-

velődési területet dolgoznak fel.

2009-től a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Líceummal léptünk kapcsolatba egy közösen

elnyert pályázat révén. Mivel hasonlóan érseki fenntartású intézmény, annak lejártával a testvéri

kapcsolatokat és diákcserét folytatni szeretnénk.

Ezen felül- az aktuális feladat típusától függően - rendszeres munkakapcsolatban áll az

a fenntartóval, ( Egri Főegyházmegyei Hatóság)

a Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával

a Megye és Városi i Pedagógiai Intézettel

Oktatási Hivatallal


32

Miskolc Megyei jogú Város Önkormányzatával

a helyi sajtóval (újságok, rádiók, televíziók)

a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével.

9.3. Tanár- diák- szülő— a felek együttműködése

Az iskola munkája nemcsak azokat érinti, akik ott rendszeresen jelen vannak, hanem a társada-

lom egészét, egy intézmény esetén legalább az adott település közösségét. Elvárásaink mégis inkább

a tanulókkal és a velük kapcsolatban álló felnőttek — tanárok, szülők — és közösségek (család,

plébánia) iránt lehetnek.

9.4. Tanulók

A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve.

Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik

egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatóak meg feléjük. Alapvető, hogy el-

fogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tuda-

tosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait.

Az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a

média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás

megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélő-

dést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára

igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt. 5,14)

Összefoglalva az elvárások a következők:

belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra;

részvétel a vallásának megfelelő egyházi programokban;

tiszteletteljes, szép beszéd és magatartás a tanárokkal és társakkal egyaránt;

mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása;

alapos, rendszeres, megbízható és pontos munka;

önmaga iránti igényesség, továbbtanulási célkitűzés;

a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése;

felelősségtudat a közös munkában;

az iskola épületének, felszerelésének és tisztaságának megóvása, az anyagi javak megkí-

mélése;

a házirend betartása.

mások elfogadása, segítőkész magatartás kialakulása.

Kapcsolattartás formái:

• Elsődleges színterei a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások, az osztály és iskolaközös-

ségi kulturális, egyházi, sport és szabadidős programok. A partnerekkel való kapcsolattartásban ,

a munkafolyamatok bonyolítása során a hatékonyság és a gyors információ áramlás szükséges-

sége miatt, hangsúlyos szerepet kapnak az online csatornáknak. (e-mail, facebook).

Kapcsolattartás fórumai:

Hétkezdő áhítat (lelki feltöltődést szolgáló program a hét első reggelén)

Iskolagyűlés (Általában hétfőn reggel)

Iskolarádió (szükség esetén minden nap a 3. óra utáni szünetben)

Hirdető tábla, faliújság a folyosón

Iskolai honlap


33

Diákközgyűlés: A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívan-

dó legmagasabb fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét

érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet.

E-napló (Minden tanuló egyéni kód alapján naprakész betekintést nyerhet az érdemje-

gyeiről, illetve hiányzásairól.)

Személyre szabott megbeszélések egy vagy néhány diákkal esetleg az osztályközösség

egy csoportjával.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazga-

tója és az osztályfőnökök tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott

képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelő testülettel.

9.5. Tanárok

A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután

következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező,

szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is

ilyennek kell lenniük. Nyitott kell, hogy legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és

nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra

szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához és hozzájárulnak keresztény

pedagógus személyiségének fejlesztéséhez. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel,

de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is.

A tantestület tagjai vallásukat nem egységes módon gyakorolják. Törekedni kell a lehetőleg fo-

lyamatos, elmélyült imaéletre, amely segítségével mindenki erőt meríthet munkájához, hálát adhat

sikereiért, és gondozhatja a reá bízottakat. Az arra felkészültek segítsék a tanártársaik részvételét

közös lelki programokon.

A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell

érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határo-

zott szigorra. A megalázást viszont kerülni kell. A tanár beszédstílusa, viselkedése kulturált legyen

a fegyelem megteremtésében is. A tanári munkát csak a gyermek és családja minél jobb megisme-

résével lehet lelkiismeretesen elvégezni.

Az érzékszervi vagy mozgásszervi fogyatékkal élő diákok oktatása a tanárok számára fokozott

odafigyelést, feltétlen elfogadást igénylő feladat, mely a felkészülésben, a tanítás-és tanulásszerve-

zés folyamatában jelentős többletmunkát igényel. A tanár munkájának igényesnek kell lennie, hi-

szen ezzel alapozzák meg a sérült diák esélyeit a fogyatékosságukból adódó hátrány kiküszöbölésé-

re. A cél elérése érdekében együtt kell működnie a gyermek habilitációjáért vagy rehabilitációjáért

felelős gyógypedagógussal.

Az inkluzív osztályokban hasznos lehet a sajátos nevelési igényű tanulót tanító különböző sza-

kos pedagógusok tapasztalatcseréje. A befogadó tanárnak módszereiben is alkalmazkodnia kell az

érzékszervi és mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók adottságaihoz. A tanulók hatékonyabb isme-

retelsajátítását, az osztályközösség fejlesztését a kooperatív technikák alkalmazás nagymértékben

elősegíti. A tanároknak nyitottnak kell lenni az új módszerek, eljárások elsajátítására és alkalmazá-

sára, Helyezzék előtérbe a kreatív, cselekedtető, munkaformákat. Az elméleti ismeretek átadásakor

törekedjenek azokat életszerű tartalmakkal megtölteni. A pedagógus minden pillanatban értéket

közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képvi-

seli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami

Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tegye, hogy a korszerűség

értékeit megtartva igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elri-

asszon, hanem magával hívjon.


34

A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fon-

tos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a

diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Ezt a fela-

datot csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják

ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb

veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel.

Az intézmény harmonikus légkörének kialakításában minden tanár részt vesz. Ezt a derűs,

egészséges és örömteljes légkört törekedni kell kiterjeszteni a gyerekek és a szülők körében is azért,

hogy az evangéliumi örömhír sugallta optimizmus érvényesülhessen.

9.6. Szülők és nagyszülők

Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. Az iskola igazán

egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak. Így a gyermekek egy

egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek

vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű

áramlata.

Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, te-

gyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kap-

csolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák

esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását.

Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit.

Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekez-

letek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők

közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők

ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban ezzel példát mutatva

gyermekeiknek.

Célunk és elvárásunk, hogy a szülők, nagyszülők számára lelki programokat szervezzünk, és

kapcsolódhassanak be az iskola lelki életébe.

A sajátos nevelési igényű tanulók jelenléte miatt alapvető elvárás a nyitottság, az együttérző

megközelítés az ép gyermeket nevelő szülő részéről, valamint jó együttműködő készség mind az ép,

mind a sérült gyermekek szülei részéről.

Az iskola és a szülők hatékony együttműködésének egyik bizonyítéka a szülők tájékoztatása az

intézményben folyó integrált oktatásról. Ehhez az információ átadás számos csatornáját vesszük

igénybe, például nyilvános szülői fórumok, felvételi tájékoztató előadás az iskolai nyílt napok al-

kalmával, az iskola honlapja, szórólapok, a megyei pedagógiai intézet kiadványai és a felvételi tájé-

koztató.

A kollégiumban a szülőkkel való együttműködés formái a beköltözéskor a szülői tájékoztató, a

gimnáziumi szülői értekezletek előtt, illetve alkalomszerűen tartott megbeszélések. A szülő tájékoz-

tatásának formája az írásos üzenet, a szülő kérését a tanuló ellenőrző könyvében közölheti.

Nevelési céljaink elérésében segítségünkre van az a korosztály, mely közvetlen tapasztalatok-

kal rendelkezik az egyházi oktatásról, a hagyományokat közvetlenül adhatja át a mai diákságnak. A

szülők egyre nagyobb része is a nagyszülők segítségére szorul, a világnézeti háttér biztosításában,

amely a gyermek harmonikus fejlődéséhez, a család és iskola összehangolt nevelési tevékenységé-

hez szükséges. Ennek oka részben elfoglaltság, amit a család fenntartásának nagy gondja jelent,

főleg viszont az, hogy az aktív korúak olyan iskolarendszerben nevelkedtek, mely a pedagógiai cél-

kitűzéseinknek ellentmondott. Történelmi és vissza nem térő lehetőséget kaptunk a legidősebb kor-

osztály segítségül hívására azáltal, hogy a volt egyházi iskolák és köztük a Fráter György Katolikus

Gimnázium és Kollégium idejében újraindulhatott.

NEVELÉSI PROGRAM Iskolaváltás, a tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai

35

Kapcsolattartás formái:

Szülői értekezlet (kétszer), fogadóóra (háromszor, a tanév rendjében rögzített idő-

pontban).Bármely fél (szülő, osztályfőnök, iskolavezetés) kezdeményezésére ettől eltérő

időpontban is lehetséges.

Nyílt tanítási nap (a tanév rendjében előre rögzített időpontban)

Iskolai honlap

Osztályszintű levelező rendszer vagy e- napló üzenetküldő rendszer

Elektronikus napló (folyamatosan értesít a gyermek tanulmányi előrehaladásáról, hi-

ányzásáról, késéseiről)

ellenőrző könyv (a diákok kötelessége a szerzett érdemjegyek beírása és a szülőkkel

a hónap végén való aláírattatás. Az osztályfőnök legalább kéthavonta ellenőrzi ennek meg-

létét és szükség esetén beírja a hiányzó jegyeket. A hiányzásokat is itt kell igazolni. (orvosi,

szülői)

osztály / iskolai rendezvények (tanár- diák- szülő találkozó, Alapítványi Bál)

szülők bevonása iskolai kirándulásokba, rendezvényekbe lelkigyakorlatok szervezé-

sébe, szakmájuknak, végzettségüknek megfelelően osztályfőnöki órák tartásában

Iskolaszék Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben is, amelyben az igazgató, a

nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát átruházza e szervezetre. (Tevékenységét az in-

tézményi SZMSZ-ben maghatározott összetételben és szempontok alapján végzi.

Veni Sancte / Te Deum

A Köznevelési törvény 9 § (3) bekezdése alapján az intézmény képviselői a megelő-

ző tanítási év végén tájékoztatják a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédle-

tekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a

nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvek-

ről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítsé-

get tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

Felgyorsult, digitalizált világban élünk, ahol az információáramlás elengedhetetlen eszkö-

zévé váltak az online csatornák. Hasznos ha az osztályközösségen belül a szülőkkel és a di-

ákokkal is kihasználjuk ennek lehetőségét.

Fontos cél és elvárás azonban, hogy ez ne pótolja a felek közti személyes kommunikációt.

Az internet és az egyéb online források előnyeinek kihasználása mellet, elengedhetetlen fel-

hívni a diákok és a szülők figyelmét, ezen lehetőségek árnyoldalaira, a veszélyforrásokra ta-

nulmányi és személyiségfejlődési téren is.

10. Iskolaváltás, a tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai

10.1. Felvételi rendje

A felvétel az általános felvételi eljárás keretében történik. A felvételi vizsgára a szülő által alá-

írt és az általános iskola által továbbított jelentkezési lap alapján hívjuk be a tanulókat. A jelentke-

zés határidejét a felelős minisztérium (EMMI) által nyilvánosságra hozott tanév rendje szabályozza.

A jelentkezési lap mellékleteként kézzel írott önéletrajzot és lelkészi (hitoktatói) jellemzést kérünk.

NEVELÉSI PROGRAM Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

36

Az országhatáron túl élők jelentkezését is elfogadjuk, ez esetben az általunk küldött jelentkezési

lapot a szülő a bizonyítvány alapján tölti ki és juttatja el az intézményünkhöz.

A felvételi vizsga tartására az egyes általános iskolák eltérő követelmény- és értékelési rendsze-

re, gyakorlata miatt van szükség. Célja a gimnáziumi képzésre legalkalmasabb tanulók kiválasztása.

A vizsga egyszeri, pillanatnyi állapotot és felkészültséget mér, ezért eredményét összevetjük az álta-

lános iskolai minősítéssel és kirívó eltérés esetén a felvételi bizottság mérlegel. A vizsga írásbeli

(központi szervezésű) és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsga időpontjára az írásbeli dolgozatokat

kijavítjuk. A vizsga tárgyai:

nyolc éves képzés: olvasási-számolási és szövegértés-helyesírás képességfelmérés;

négy éves képzés: magyar nyelv és irodalom, matematika.

A szóbeli vizsgán a felekezetnek megfelelő hittan ismereteket is felmérjük.

A szóbeli vizsga felépítéséről, a feladattípusokról, a felvételi pontok számításáról az intézmény

honlapján a beiskolázás menüpont alatt található részletes információ.

A felvételi meghirdetésekor tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy intézményünkben integrált ok-

tatás folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók felvételi vizsgáin a követelményszint a többi diák

követelményszintjével azonos, azzal a kitétellel, hogy a felvételi eljárás módjának alkalmazkodnia

kell a sajátos nevelési igényű tanuló egyéni adottságaihoz illetve biztosítani kell számukra a többi

vizsgatípushoz is előírt kedvezményeket, például hosszabb felkészülési idő, írásbeli beszámoló he-

lyett szóbeli és fordítva, más tantárgy, segédeszköz használat.

A kollégiumba a gimnáziummal egyidejűleg jelentkezhetnek tanulók a jelentkezési lapon a

megfelelő rész aláhúzásával. A gimnázium korábban felvett diákjai az igazgatónak címzett külön

kérvény benyújtásával kérhetnek kollégiumi elhelyezést. A gimnázium diákja csak a kollégiumunk-

ban, illetve a Kelemen Didák Fiúkollégiumban lakhat, más kollégium tagja nem lehet. A lány Kol-

légium a szabad helyek függvényében nyitott más középiskolákban tanuló diáklányok számára is. a

jelentkezéshez plébánosi, lelkészi ajánlás szükséges.

A felvételi kérelem elutasítása esetén felülbírálati kérelmet a fenntartó nevére, az iskola címére

kell benyújtani. A kérelmet az iskolaszék bírálja el.

10.2. Átvétel más iskolából

Más iskola tanulója tanév közben átvétellel válhat az intézmény diákjává. Az átvételről az

igazgató dönt. Döntéséhez bekéri a fogadó osztály szaktanárainak és osztályfőnökének véleményét.

Az eljárásban mérlegelni kell a magatartás, szorgalom és a családi helyzet alakulását. A tananyag

eltérése esetén, vagy ha a tanulmányi eredmény indokolja, az átvétel feltételeként az igazgató kü-

lönbözeti vizsgát írhat elő. Indokolt esetben a különbözeti vizsga letételére legfeljebb a tanév végéig

haladékot lehet adni. Ha a tananyag jelentősen eltér, vagy a különbözeti vizsga sikertelen, az átvé-

tel- tanév elején - évfolyamismétléssel megoldható. Az igazgató elzárkózhat a jelentkező átvételé-

től.

Az iskolába átvett tanulók osztályba vagy csoportba való sorolásáról az igazgató dönt.

11. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az EMMI 128.§ (3) a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyel-

met kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű

egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, köztük az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítá-

sára.


37

Az elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfontosságú, azonban

Magyarországon igen kevés alkalommal történik meg. Ennek javítására gyermekkorban elkezdett

elsősegélynyújtással foglalkozó programok alkalmasak és hatásosak.

Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhá-

rítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy a men-

tők, orvos vagy más szakszemély megérkezése előtt.

Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra

csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele.

Mivel segítség nyújtására törvény kötelez mindenkit a tőle elvárható módon (1997. évi CLIV.

Törvény az egészségügyről, 5. § e.), és annak elmulasztását a Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV.

törvény 172. § 1.) szankcionálja, elsősegély nyújtási ismeretek átadásával szeretnénk felkészíteni,

képessé tenni tanulóinkat e kötelezettség megvalósítására.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolánkban az iskola-egészségügyi szol-

gálat (orvos, védőnő) valamint a pedagógusok, munkavédelmi oktatásért felelős személy bevonásá-

val, segítségével valósítjuk meg.

Az elsősegély ismereteinek elsajátítása nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet.

Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmeken, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az

elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul, e mentén határoztuk

meg céljainkat.

Céljaink

A tanulók ismerjék meg

a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, fogalmát

saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét

az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget

az alapvető életműködések biológiai és funkcionális áttekintését

az alapvető életműködések legfőbb zavarait

az újraélesztés ABC-jének értelmét

elsősegélynyújtás általános szabályait

A tanulók sajátítsák el

az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást

az alapvető életműködések zavarainak felismerését

az újraélesztés ABC-jét, annak kivitelezését

a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,

a segélyhívás helyes módját

A tanulók legyenek képesek

vészhelyzet felismerésére és helyes döntést hozni

a légút-biztosítás szabályos elvégzésre

stabil oldalfekvés létesítésére

a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására

az újraélesztés folyamatát kivitelezni

egyszerű sebvédelemre és vérzéscsillapításra

balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére


38

Lehetőséget szeretnénk teremteni osztályfőnöki-, biológia-, fizika-, kémia-, testnevelés órákon,

órán kívüli foglalkozásokon az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremthet az iskolai egészség-

nap, projectnap megszervezése, ahol nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó

ismeretanyag kerülhet bemutatásra.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával ren-

delkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. sport

verseny) alkalmával is tudnak használni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit

– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) fog-

lalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfonto-

sabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításá-

nak elősegítése érdekében

– az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Vöröskereszttel,

Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel

– tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetél-

kedőkbe, versenyekbe

– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzé-

sekre való jelentkezését.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenység-

formák szolgálják

A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

NEVELÉSI PROGRAM Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer — minőségbiztosítás

39

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

– szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó)

– minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulók-

nak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt bevonásával

– évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglal-

kozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára

12. Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer — minőségbiztosítás

A nevelési-oktatási tevékenység minőségének, hatékonyságának javítása érdekében a folyamat-

szabályozás felsorolt elemeit tervszerűen kívánjuk alkalmazni. Törekszünk a katolikus iskolák

rendszerében kialakuló egységes szemlélethez alkalmazkodni.

12.1. Ellenőrzési rendszer

Az alábbi alapelvek alapján az igazgató 5 évente ellenőrzési és értékelési programot készít. El-

fogadja a tantestület.

Az ellenőrzés külső és belső lehet. Külső ellenőrzést az arra jogosultak végeznek. Belső elle-

nőrzést az SZMSZ-ben rögzített személyek, az intézmény alkalmazottai: az iskolavezetés és osz-

tályfőnökök, illetve a különálló feladatokért felelősök. Az ellenőrzöttek köre az alkalmazottakon és

tanulókon kívül az intézményt igénybevevők, illetve programban résztvevők. Az ellenőrzés célja az

eredmények, problémák feltárása és a munka hatékonyságának növelése. Az ellenőrzés időpontja a

jellegéből és céljából adódóan lehet időszakos, kimeneti és folyamatos. Az ellenőrzés irányulhat a

szabályszerű működésre (jogszabályok, SZMSZ, PP alapján) és a résztvevők tevékenységére. Az

ellenőrzés előzetes bejelentés alapján történik, kivéve, ha egy bizonyos pillanatnyi állapot — pl.

órakezdés, befejezés pontossága — megállapítására irányul. Módjai: beszámoltatás, dokumentumok

vizsgálata, a tevékenység ellenőrzése, óralátogatás, helyszíni vizsgálat, folyamatos adatkérés, mun-

kafolyamat részeként. Az ellenőrzés rendje a tanévnyitó értekezleten elfogadott éves terv alapján

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia - rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

Kémia - mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

Fizika - égési sérülések

- forrázás

Testnevelés - magasból esés

- ütési sérülés

- láb-, kézficam

- rándulás

Osztályfőnö-

ki óra

- teendők közlekedési baleset esetén

- segítségnyújtás sérülésekkor

- balesetek megelőzése

- helyes segélyhívás

- baleset- és munkavédelmi oktatás az 1. tanítási napon

NEVELÉSI PROGRAM A taneszközök jegyzéke

40

történik. A terv különálló része az óralátogatási terv, melyben rögzítik a vezetők munkamegosztá-

sát, az ellenőrzés célját és ütemezését.

12.2. Értékelési rendszer

Az értékelést az ellenőrző végzi el az értékelés formájának megfelelő, lehető legrövidebb időn

belül. Átfogó ellenőrzés elemzése az intézmény közösségei és a fenntartó számára készül. A folya-

matok értékelése félévenként a tantestületi értekezleten történik, eredménye a beszámoló, melyet a

testület elfogad. Az értékelés szempontjait és a minősítés fokozatait az ellenőrzést megelőzően rög-

zíteni kell. Célja a folyamatok irányának meghatározása, szükség esetén a terv módosítása, a helyes

gyakorlat megerősítése, a helytelen javítása. Formái szóbeli és írásos. Szóbeli az értekezleteken,

négyszemközti megbeszélésen, csoportos konzultáción, írásbeli jelentés és minősítés formában tör-

ténik. Az értékelésnek nem közvetlenül célja a tanár személyének minősítése.

Az öt éves ellenőrzési és értékelési programban rögzíteni kell az értékelések gyakoriságát és

célját.

12.3. Minőségbiztosítás

Az intézményi minőségbiztosítás célja az ellenőrzési-értékelési folyamat által a jelen pedagógi-

ai programban rögzített célok elérésének segítése és a folyamatok minél hatékonyabb szervezése.

Alapelemei:

Célja a nevelési és munkafolyamatok javítása.

Elsődleges a belső folyamatok egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele.

A partnerek irányában törekszünk a kapcsolattartás javítása, illetve az iskola jobb meg-

jelenítése, bemutatása az intézményen kívüli csatornákon.

Szabályozandó a szabályzatok készítése, betartásának ellenőrzése, munkaköri leírások,

tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdések.

A minőségbiztosítás folyamata arra irányul, hogy rendszerré fejlődjön. Minőségügyi fe-

lelős képzése és megbízása biztosítja a feladat ellátását.

13. A taneszközök jegyzéke

Helyiségek: a gimnáziumban 20 tanterem mellett rajz-, ének-dráma-, fizika-földrajz- és

biológia-kémia előadó 2 számítástechnika szaktanterem,2 nyelvi terem 5 kisebb terem csoport-

bontásra (2 terem tartósan alkalmas: „sakk és oratórium”), díszterem, aula, könyvtár, tornaterem

csatlakozó 4 öltözővel, 2 zuhanyzóval és kondicionáló terem. Az előadókhoz tartozó 4 szertár

kívül a folyosón található a történelem térképtár. A kollégiumban a tanulókat közvetlenül 5 há-

lóterem, egy étkező és 2 tanuló/közösségi szoba szolgálja.

A kiszolgálóhelyiségek jogszabály szerint: tanári szoba, igazgatói-, helyettesi-, gazdaságvezetői

iroda, ügyviteli helyiség a gimnáziumban, nevelői- és tagozatvezetői szoba a kollégiumban. Por-

ta a főbejáratnál az egész intézmény részére. A WC helyiségek az előírás szerinti mennyiségben

szintenként vannak, a személyzet részére a tanári folyosón és az öltözők mellett. Az étkeztetést

intézményen kívül oldjuk meg.

Sportudvar közös használatban, ugyanígy a másik két udvar.

Berendezési tárgyak: tanulói asztalok, székek megfelelő méretben az osztálylétszámnak

megfelelően; (mozgáskorlátozottak, gyengénlátók számára nincs egyedi bútorzat) tantermenként

1 eszköztároló szekrény, 1 tábla, fogas, ablakonként sötétítő függöny. Számítástechnikai ter-

mek: filctollas tábla, projektor, számítógépasztal és számítógép kéttanulónként, a tananyaghoz

szükséges programok minden gépre legálisan. A tornaterem és kiszolgáló helyiségek rendelkez-

nek az előírások szerinti berendezési tárgyakkal.

NEVELÉSI PROGRAM A taneszközök jegyzéke

41

A nevelőmunkát segítő eszközök jegyzéke a részletessége miatt a függelékben szerepel.

A felsorolt eszközöket 2008-ig beosztott ütemezés szerint sikerült beszerezni.

A HELYI TANTERV A képzés szakaszai

42

III. A HELYI TANTERV

A helyi tanterv az országos kerettanterv, a régi helyi tanterv és az abba beépült tapasztalatok

alapján született meg. Elkészítésekor figyelembe vettük a szülők igényeit és a tanulók érdeklődését,

illetve továbbtanulási szándékait a Igyekeztünk a régi értékeket, továbbá a humán és reál tárgyak

egyensúlyát megtartani.

1. A képzés szakaszai

A tantárgyak jellegét az életkori szakaszok szerint választottuk meg. A nyolc éves tagozat első

két évfolyamán az integráló tárgyak lehetőséget adnak a tanulók alapismereteinek kiegyenlítésére,

közös munkamódszer kialakítására, a tanulni tanulásra. Ez után jelenik meg, válik jellemzővé az

önálló tárgyak legtöbbje, mint a továbbtanulásra, tanulmányi versenyekre való felkészülés leghaté-

konyabb eszköze. A felső gimnáziumban (különösen az utolsó két évben) az emelt szintű érettségire

felkészítő csoportok szervezésével már a pályaorientációt kívánjuk segíteni.

A tehetséggondozás, mint célkitűzés a felsoroltak mellett (választható órák, csoportszervezés) a

tantárgyi kereten kívül az egyéni foglalkozási órakeret ésszerű felhasználásával valósítható meg hatéko-

nyan.

Élve a beiskolázásból eredő azon különleges helyzettel, hogy a jelentkezők egy-két kivételtől

eltekintve felsőfokú tanulmányokat kívánnak majd folytatni, az érettségi vizsgára, egyetemi felvé-

telre készítjük fel tanulóinkat. A magasabb óraszámban választott tárgyak tananyaga tartalmazza az

emelt szintű érettségi követelményeket, az alapóraszámban a közép szintnek megfelelő tananyagot

tanulják. Az életkori sajátságoknak megfelelően a komolyabb elvonatkoztatást igénylő, bonyolul-

tabb tananyagrészeket ütemezhetjük a tanulmányok utolsó két évére. Kevesebb idő és energiaráfor-

dítással sajátíthatók el ezek a felsőbb évfolyamokon még abban az esetben is, ha a tanuló az illető

tárgyból nem kíván érettségi vizsgát tenni. Különösen a négy éves képzésben nem lenne hatékony

két év alatt lezárni a tananyagot, majd újra átvenni szintén két év alatt az elejétől a végéig.

2. A tantárgyi rendszer (az intézményben tanított tantárgyak óraterve)

A Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégiumban oktatott tantárgyak fontossági rendjét,

továbbá azok tartalmát meghatározza a célrendszerünk. A legfőbb célkitűzésünk, hogy diákjaink

fogékonyak legyenek a transzcendencia és az igazi értékek iránt, és egyre jobban elkötelezzék ma-

gukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. A tananyagot alapjában a tantervek és az

érettségi követelmények, a felsőfokú tanulmányokra való lehető legjobb felkészüléshez szükséges

ismeretek adják. A tantárgyak értékrendünk, nevelésünk alapelvei szerinti a következőképpen cso-

portosíthatók:

HITTAN (benne: emberismeret, etika,erkölcstan, filozófia)

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK

Osztályfőnöki (benne: gyakorlati ismeretek, technika)

Tánc és dráma

technika és gyakorlati ismeretek

Testnevelés

HUMÁN TÁRGYAK

Magyar nyelv és irodalom

Történelem (benne: hon-, nép- és társadalomismeret, szociológia)

Latin örökségünk

Idegen nyelvek

Angol nyelv

Francia nyelv

A HELYI TANTERV A tantárgyi rendszer (az intézményben tanított tantárgyak óraterve)

43

Latin nyelv

Német nyelv

Olasz nyelv

Ének-zene

Rajz, népművészet, művészettörténet (benne: média és mozgóképismeret)

MATEMATIKA

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

Természetismeret (benne: egészségtan)

Biológia (benne: egészségtan)

Fizika

Földrajz

Kémia

INFORMATIKA (SZÁMÍTÁSTECHNIKA)

A tantárgyi rendszer átfogó jellemzéseként vegyük sorra az egyes tantárgyakra vonatkozó leg-

főbb jellemzőket és a rendszerben elfoglalt helyükkel kapcsolatos gondolatokat! (Az óraszámok

felfutó rendszerben lépnek érvénybe. A 2013/14- es tanév óraszámai a függelékben találhatók.)

2.1. HITTAN

Évolyam 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 2 2 2 2 2 2 2 2

A katolikus iskolában a nevelés egyik legfontosabb lehetősége a hittanóra. Sajnos ennek jelen-

tőségét még az egyházon belül sem mindenki becsüli sokra. A mai diákok legtöbbje igen gyenge

vallási háttérrel rendelkezik — a szüleik hitoktatása erősen korlátozott volt. Még a gyakorló katoli-

kus családokban is. Kevesen élik meg hétköznap is élő valóságként Krisztus szeretetét. A katolikus

iskoláknak és ezen belül a hittanóráknak ezt kell feltárnia. Be kell mutatni, milyen jó dolog keresz-

ténynek lenni, hogy ez nem parancsolatok tiltásainak betartása, hanem találkozás Isten átölelő sze-

retetével. A hittan tantárgy segítse a tanulókat abban, hogy a természetben és az emberi életben nap

mint nap találkozhassanak a Teremtővel.

A tanulók éljék át annak örömét, hogy Isten nevünkön szólít, szeressék meg az élő Isten élő

üzenetét: a Bibliát. Legyen figyelmük arra, hogy Istent, mint aranyszálat, az üdvösségtörténetet be-

leszőtte az emberi történelembe. Fedezzék fel a Szentlélek működését az Egyház életében és szemé-

lyes életükben.

„Az ember értelme nagyobb, mint a világegyetem, épp ezért Isten annak egyetlen méltó tár-

gya.” (Keresztes Szent János) Isten-képiségünk egyik összetevője az értelem, amellyel Istent a te-

remtett világból egyértelműen, biztosan felismerjük. A hittan életre szólóan alapozza meg azt, hogy

a hit ésszerű hódolat legyen Isten előtt.

A tantárgyba integrált filozófia és etika (a kiemelt óraszámok jelzik): A tevékeny, világot alakí-

tó ember átéli a teremtés varázsát, s az is megkísérti, hogy Istenpózban tetszelegjen. A modern ate-

izmus egyik alappillére a technikai forradalom. Amíg a természet Istenről beszél, addig a technika

alkotásai az emberre irányítják figyelmünket, olyannyira, hogy elfeledkezhetünk az Istenről.

Az ember akkor éli át parányi mivoltát, amikor a létezésre irányítja figyelmét. Nem én akartam,

hogy legyek; ajándékba kaptam életemet, s tudomásul kell vennem a halál törvényét. Soha nem

szabad elzárkóznunk a fiatalok részéről felmerülő egzisztenciális, filozófiai kérdésektől, hanem az

életkori sajátosságok figyelembe vételével kell válaszolni nekik.


44

2.2. ÉLETVITEL, ÉS GYAKORLATI ISMERETEK

Az az ismeret, amely nem formálja életünket, meddő. Az az igazság, amelyből tettek nem fa-

kadnak, csak vádat gyűjt fejünkre az ítélet napjára. Fontos, hogy ez a tantárgyi csoport hatékonyan

szolgálja a tanulók életvitelét, támpontokat adjon az iskola befejezése utáni életszakaszukra is.

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.


E tantárgyba integráljuk a technika és életvitel, az önismeret, pályaorientáció, tanulás és média-

ismeret, gazdasági ismeretek, továbbá a környezetvédelem és egészségtan egyes témaköreit.

Századunk betegsége, Camus szavával élve pestise: az elidegenedés. Az emberpusztító félel-

met, szorongást, rettegést kizárólag a védettség tudata számolhatja föl. Az az Isten, aki sajátjának

tekint, a legközelebb hozzánk másokon keresztül jut el. Az osztályközösségben ezt a védettséget,

szeretetet kell megtapasztalni. Az osztályfőnöki órák kiemelt feladata a reális önismeret, önértéke-

lés kialakítása. Aki nem értékeli, becsüli önmagát, aki nem tudja magát hibáival együtt elfogadni, az

képtelen lesz a mások felé irányuló elfogadásra, megbocsátásra is. Az osztályfőnöki tantárgy szol-

gálja a személyiség harmonikus kibontakoztatását, a tanulók az osztályban formálódjanak egyre

inkább közösségi emberekké.

„Vannak emberek, akiknek szemében a fának nincs valósága mindaddig, míg ki nem vágják;

akik egy állatban nem látnak semmi értéket, amíg a vágóhídra nem kerül; emberek, akik semmit

sem vesznek észre mindaddig, amíg el nem határozzák, hogy visszaélnek vele; akik észre sem ve-

szik azt, amit nem akarnak elpusztítani.” (Thomas Merton)

A gőg, a bűn következtében az ember visszaél a világgal, tönkreteszi a teremtést. A keresztény

alázat rácsodálkozik az anyagvilág gazdagságára. A hívő ember tudatában van annak, hogy Isten

rábízta a teremtés művének folytatását, s ez a felelősség vezeti a technikai kultúra megteremtésében

is. Hans Urs von Balthasar figyelmeztet bennünket arra, hogy az ember által alkotott technikai kör-

nyezet olyannyira az ember dicsőségét hirdeti, hogy az embert képes elfordítani az Istentől. Ez a

tantárgy segítse a tanulókat abban, hogy gondos, felelős gazdaként sáfárkodjanak a teremtett világ

javaival.

Örök életünk „törékeny cserépedényben”, földi testünkben csírázik. Isten minden értéknek, tes-

tünknek is abszolút jövőt ígér. Az iskola mutassa be minden életkor szépségét, de becsületesen szól-

jon arról is, hogy az élet olyan, mint a kinyíló, és gyorsan elhervadó virág (vö. 103. zsoltár 15. vers).

Új, már soha el nem múló életet csak halálunk után kapunk attól a Krisztustól, aki elsőszülött a holtak

között. Ezzel az igaz és becsületes szemlélettel megóvjuk tanítványainkat a földi élethez való görcsös

ragaszkodástól, és attól, hogy az egészség vagy a földi élet védelme, aggodalmas féltése pótvallásként

megölje az igaz hitet.

A tantárgyon belül fejlesztett kulcskompetenciák:

A hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

TÁNC ÉS DRÁMA 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 1 1

A tárgy korosztály számára érdekes módon segíti elő az emberi kapcsolatok kialakítását és ki-

teljesítését, egyúttal vonzó lehetőséget mutat a fogyasztói életvitellel-szemlélettel szemben. A drá-

ma kínálta szerepjátékok az önismeretet fejlesztik.



45

Anyanyelvi kommunikáció


Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

TESTNEVELÉS 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.


Paradox módon a keresztény többre becsüli az emberi testet, mint a materialista. Hitünk szerint

Isten már Ádám megformálásakor tudta, hogy egyszer majd Szent Fia ebben a testben fog megje-

lenni a Földön, így ezzel a szeretettel alkotta meg az emberi testet.

Minden testhez kötött értéknek is örök jövője van. Ezt bizonyítják a feltámadt testén a sebhe-

lyek, örökre emlékeztetik az értünk halált is vállaló szeretetre. A hitünk szempontjából is fontos

megismerni, megszeretni, ápolni, fejleszteni testünket és a testnevelés órák által átélni a test értékét.

A sajátos nevelési igényű tanulók közül a hallássérültek együtt sportolhatnak egészséges társaikkal,

ez egyben lehetőséget teremt számukra, hogy valamilyen adottságukkal kitűnjenek a többiek közül.

A mozgáskorlátozott tanulót a mozgásteljesítményt igénylő feladatok alól lehetőség szerint ne

felmentéssel, hanem differenciált feladattal és értékelési módszerrel segítsük. A mozgáskorlátozott

tanuló számára a rehabilitációs órakeret terhére (a testnevelés tantárgy mellett vagy helyett) moz-

gásnevelés óra szervezhető. A mozgásnevelés terápia, ezért csak szakember végezheti és nem cél-

szerű az osztályzása.






2.3. HUMÁN TÁRGYAK

A teljes emberségre csak a humán kultúra által, azaz a természet javainak továbbfejlesztése ré-

vén juthatunk el. Óriási a veszély, hogy beszűkül az ember, szakbarbárrá lesz, kizárólag a termé-

szettudományokat műveli.

XII. Pius pápa szerint „A művészek valamilyen módon Isten végtelen tökéletességét tolmácsol-

ják.” A humán tárgyak nyitják rá figyelmünket a Biblia és a liturgia értékeire is.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.


A dráma műveltségi kört e tantárgyba integráljuk. A könyvtárhasználat egyes témáit is tartal-

mazza. A nyolc éves tagozat első két évében az anyanyelv és művelődés címen integrált tantárgy.

Életünkhöz nemcsak földi táplálék szükséges, hanem épp ilyen elemi igényünk van a bölcső-

dalokra, később egy-egy vigasztaló, reményt adó szóra is. Babits Mihály szerint az iskola legalapve-

tőbb feladata, hogy megtanítson gondolkodni és beszélni.

Mindegyikünk személy szerint felelős anyanyelvünkért, ezt Füst Milán így fogalmazta meg:

„Anyád nyelvét bízták rád a századok, s ezt meg kell védened!” — Bárcsak több figyelmünk lenne

anyanyelvünk páratlan értékeire!



Digitális kompetencia


46




TÖRTÉNELEM ( Latin Örökségünk- Hon és Népismeret) 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 2+1 2 2 2 2 2 3 3

5-6. évfolyamon a történelem bevezető részeként Latin Örökségünk tantárgyat oktatunk.

Emellett 5. évfolyamon heti egy órában Hon és Népismeretet tanulnak a diákok.

Nagyobb óraszámban (+2) az utolsó két évben választható.

A görögök időfogalma, a kronosz az idő pusztító hatalmát mutatja be: Kronosz felfalja gyer-

mekeit. A Biblia időfogalma, a kairosz azt állítja elénk, hogy az idő az egyik legnagyobb ajándéka

az Istennek: az idő az üdvösséget termi meg számunkra. „Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten

elküldte Fiát, aki édesanyától született.” (Gal. 4,4 a)

Téves a múltat egészen eltűntnek föltételezni. A múlt hat a jelenben, és előre mutat a jövőbe.

Emberségünkhöz nélkülözhetetlen azon közösségek múltjának megismerése, vállalása, amelyekhez

tartozunk. Aki tiltakozva elfojtja ezt a múltat, az lelkileg elnyomorodik. Identitásunkhoz szükséges

annak a múltnak szabad vállalása, amely akarva, nem akarva bennünk él, lényegében hozzá tartozik

mivoltunkhoz.

A történelemtanítás mutassa be az ember méltóságát és felelősségét. Legyünk hálásak az év-

századok, évezredek gazdag örökségéért, tanuljunk a tévedésekből, bukásokból. A tanulókban ala-

kuljon ki a meggyőződés, hogy az emlékezés egészen páratlan szerepet tölt be értékeink megisme-

résében, elmélyítésében.

Erősödjék bennük a remény, hogy a történelem ura, az Isten, görbe vonalakon is tud egyenesen

írni. Tanítványainkat vértezzük fel, hogy ne téveszthessék meg őket a hamis próféták, az álmessiá-

sok, akik evilági sikert, érvényesülést hirdetnek. Pilinszky szavaival élve csak a történelem végén

következik be, hogy a Földről, mint egy szálkát, Isten elveszi a keresztet.

Társadalomismeret: Legtöbbször észre sem vesszük, hogy „szerepeket” játszunk, sokszor bei-

degződött viselkedési formák határozzák meg életünket, kapcsolatainkat. Amíg ezekre tudatosan

nem reflektálunk, rengeteg csalódás ér bennünket, sokszor szándékunkkal ellentétes hatást érünk el.

A szociológia a közösségek állandóan változó világának jobb megértését és jobbá alakítását szolgál-

ja. Segítséget nyújt a média, a reklám által bennünket érő, szabadságunktól megfosztó manipuláció

ellenében is. Tapasztalatai segítenek abban, hogy közösségeink élőbbek lehessenek.

Túlhajszolt, érzelemszegény világunkban meg kell ismernünk az emberi személyiség végtelen

gazdagságát, sokrétűségét, a képességek fejlesztésének lehetőségeit. Az is fontos, hogy a tanulók-

ban tudatosodjék a pszichológia helye az emberrel foglalkozó többi tudomány között (biológia, fi-

lozófia, teológia). Az emberek felé forduló segítő, gyógyító szándék önmagában kevés, sajnos sok-

szor csak ártunk. Szándékaink megvalósításában hatékonyan segítenek a pszichológia eszközei,

módszerei.







47

IDEGEN NYELVEK 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

első idegen nyelv 4 4 4 4 5 5 4 4 második idegen nyelv 3 3 4 3 emelt szintű csoportok 6 6 6 6 7 6 6 6

Az emelt szintű érettségire felkészítés az emelt szintű angol illetve német csoportban történik.

Az alsó 4 évfolyamon szakköri formában lehet második idegen nyelvet tanulni, kellő számú jelent-

kező esetén.

Első nyelvként választható az angol és a német, második nyelv lehet a francia, olasz, latin, il-

letve az angol és német a másik nyelv párjaként.

„Nyelvében él a nemzet.” — Kölcsey szavai az idegen nyelvek tanulásának mélységeit, lehető-

ségeit is feltárják előttünk. Milyen szegény az a nyelvtanítás, amely leszűkül tesztlapok kitöltésére,

információk kódolására-dekódolására. A nyelvtanításunk célja, hogy az adott nép nyelvének és kul-

túrájának ismertetésén túl próbálja megközelíteni azt a titkot, amelyet az illető nép „lelkének” ne-

vezhetünk. (Például a francia nyelvet a magázás jellemzi, de Istent kizárólag tegező formában szó-

lítják meg, hisz Ő olyan közel van hozzánk, hogy jobban ismer, jobban szeret bármelyikünket, mint

mi saját magunkat.)

Minél több európai népet ismerünk meg nyelvén keresztül, annál inkább igazolódik előttünk

XXIII. János pápa gondolata: „Valójában Európa egyetlen nép, a keresztény nép hazája, csak kü-

lönböző nyelveken beszélnek.”



Idegen nyelvi kommunikáció



ÉNEK-ZENE 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1

„Aki szeret, énekel.” — mondja Szent Ágoston. Énekel, dúdolgat a bölcső fölött az édesanya;

dalol a szerelmes; s a halál mezsgyéjén siratóénekünk kíséri át azt, akit szeretetünk odaát sem hagy

el. A liturgiában istenszeretetünk is énekben fogalmazódik meg, ezért a liturgia igazi „nyelve” az

ének.

A 11.-12. évfolyamon a „Művészetek” egység keretén belül oktatjuk az ének- zenét.

Nem engedjük eltékozolni Kodály örökségét! Szívünk, szeretetünk hal meg, ha az éneklésben

megfogyatkozunk. Az éneklést az átlagosan heti egy óra keretén túl kiterjesztjük az iskola legkü-

lönbözőbb közösségeit bevonva. Az énekórák és énekkari foglalkozások, szereplések mellett az

osztály- és iskolamisék teremtenek jó alkalmat a közös éneklésre.


Matematikai kompetencia



RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ( Mozgókép és médiaismeret) 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 1,5 1,5 1 1 1 1 1 0,5


48

E tantárgyba integráljuk a mozgóképismeret témaköreit (a kiemelt óraszámok jelzik), valamint

a médiaismeret témáit. A 12. évfolyamon Művészetek” egység keretén belül oktatjuk a mozgó kép

és médiaismeret tantárgyat. Amikor gyermekrajzokat csodálunk meg, akkor döbbenhetünk rá arra,

hogy mit veszít a felnövekvő ember, amikor leteszi a színes ceruzát. Nem csak egy kifejezésmóddal

leszünk szegényebbek, hanem egész életünk szürkébb, sivárabb lesz. A rajz segítse a képzelet mű-

velését, így szolgálja a kreativitás erősödését. A képi világ hatalma oly nagy, hogy megközelíti a

láthatatlan világot is, érzelmi gazdagsággal ajándékoz meg, segít a harmóniateremtésben.

Az intézmény arculatát, megjelenését teszik egyedivé és ízlésessé a tanulók munkáiból készült

dekorációk a tantermekben és közösen használt helyiségekben.





2.4. MATEMATIKA

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.


Nagyobb óraszámban (+2) az utolsó két évfolyamon választható. A felső négy évfolyamon

sávban szervezzük: a legeredményesebb tanulókkal külön tagozati csoportban foglalkozunk.

Az emberi gondolkodás legsajátosabb jellemzője az absztrakció, és az erre épülő fogalmi gon-

dolkodás. A matematikai absztrakció meghaladja a természettudományos tárgyakét, ezért téves a

matematikát közéjük sorolni.

A gyermek bontakozó absztrakciós képességét a matematika, majd a filozófia területén fej-

leszthetjük. A gondolkodás alapstruktúrái (fogalom, ítélet, következtetés) a legtisztábban itt tapasz-

talhatóak meg. Az ember egész életére kihat a logikus, rendezett gondolkodás megszületése, a bizo-

nyítási és a diszkussziós igény kifejlesztése, valamint annak pontos számontartása, hogy egy-egy

tételnek mi az érvényességi területe. A matematika megcsúfolása, ha pusztán alkalmazott tudo-

mányként kerül elő, vagy éppen gondolkodásmentesen be kell biflázni a definíciókat, a bizonyítá-

sokat és az algoritmusokat.

A matematika-történet elénk tárja évezredek szellemi küzdelmeit, szellemi kincseit is.



Idegen nyelvi kommunikáció


Természettudományos kompetencia



2.5. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

A technika és az ezt megalapozó természettudomány a XX. század végére az egész világon, az

élet minden területén meghatározóvá vált. Olyannyira, hogy szinte a természettudományok jelentik

az emberiség kultúrájának az egyetlen igazán egyetemes, földrajzi, etnikai, vallási különbségektől

függetlenül mindenki által elismert és értékelt részét. Nincs visszafelé vezető út, természettudo-

mány és az erre épülő technika nélkül a Föld képtelen eltartani a megnövekedett népességet. Az


49

emberiség számára nincs más lehetősége az életben maradásnak, mint hogy folytatja a természet

kutatását, és az eredmények ésszerű hasznosítását, azaz engedelmeskedve a bibliai Parancsnak

„uralma alá hajtja a Földet”. Az elmondottakból következik, hogy a korszerű iskolai oktatásban a

természettudományoknak alapvető szerepet kell kapniuk. Az iskolázott, művelt embernek komoly

természettudományos műveltségre van szüksége, e nélkül bizonytalan a mindennapi élet technikai

környezetében, keveset ért a világ globális problémáiból, féligazságokkal, áltudományokkal köny-

nyen félrevezethető és manipulálható.

A természettudományok tantárgycsoport (természetismeret, biológia, fizika, földrajz, kémia,)

minden tagjáról állíthatjuk:

1. csak kísérleti alapon taníthatók;

2. nem állnak a hittel ellentétben, hanem ugyanazon világ más-más tárgyalását adják, tehát a

természettudományok és a hit kiegészítik egymást;

3. szerénységre, lehetőségeink, tudásunk reális értékelésére és felelős gondolkodásra nevel-

nek.

TERMÉSZETISMERET 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 2 2

A fizika, fölrajz, biológia és kémia témaköreit alapozza meg.

A tantárgy tanításának elsődleges célja, hogy a tanulók megismerjék a természetet, a leírásához

szükséges alapvető ismereteket megszerezzék, de legfőképpen az igen erős érdeklődésük révén

megszeressék és óvják. A közvetlen tapasztalatszerzés kiemelt jelentőségű: sok kísérlet, eszköz-

használat és terepgyakorlat formájában.





BIOLÓGIA 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 2 1,5 2 2 2

Nagyobb óraszámban (+2) a képzés utolsó két évfolyamán választható.





FIZIKA 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 2 1,5 1,5 2 2

Nagyobb óraszámban (+2) a képzés utolsó két évfolyamán választható.







50

FÖLDRAJZ 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 1,5 2 2 2

Nagyobb óraszámban (+2) az utolsó két évfolyamon választható.







KÉMIA 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 1,5 2 2 2

Nagyobb óraszámban (+2) az utolsó két évfolyamon választható.






2.6. INFORMATIKA (SZÁMÍTÁSTECHNIKA)

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Heti óraszámok: 1 1 1 2 2 1

Azokon az évfolyamokon, ahol az alapképzésben nem szerepel, szakköri formában működik

(kivéve a nyolcéves tagozat belépő osztályát). Nagyobb óraszámban (+2) a képzés utolsó két évfo-

lyamán választható.

A könyvtárhasználat magyar nyelv és irodalomból nem tanított elemeit is tartalmazza.

Néhány évtizeddel ezelőtt a természettudományok billentették meg a tudományok egyensúlyát,

s így született meg a mechanikus materializmus, így hangozhatott el ilyen képtelen szókapcsolás:

„természettudományokra építő filozófia”.

Napjainkban az egyensúlyvesztést az informatika forradalma okozza. Az informatika centrális

helye szimplifikálja a „nyelv” fogalmát, veszélyezteti az árnyalt, sokszínű valóságközelítést.

Iskoláinkban fontos e tantárgy helyének reális értékelése, minden túlzás egyértelmű elutasítása.

Saját szempontjaink alapján tisztázni kell, hogy az információk legtöbbször egy személytelen világ

elemei, nem tölthetik be életünket; másrészt hangsúlyt kell helyeznünk a tapintat és a titoktartás

értékeire.






A HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése

51

3. A választott kerettanterv megnevezése

Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rend-

jéről szóló rendelet értelmében a 3. (Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára) és az 5.

(Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára) mellékletben található kerettanterveket

választottuk. A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik.

A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül az alábbiakat választjuk:

Tantárgy A választott kerettanterv megnevezése

Biológia „A” változat

Fizika „B” változat

Kémia „A” változat

Ének-zene „A” változat

Művészetek: Ének- zene, Rajz , Médiaismeret, tánc és

dráma

4. A kötelezően vagy szabadón választható tanórák megnevezése és óraszáma

4.1. Óratervek

Iskolaszerkezetünknek megfelelően 2-féle óratervet dolgoztunk ki:

8 évfolyamos gimnázium

4 évfolyamos gimnázium

Mindkét esetben az alapóraszámú lehetőséget választottuk és a szabadon felhasználható

órák segítségével bővítettük a –korábbi évek tapasztalatai alapján leginkább megfelelőnek tűnő

mennyiségben- az órahálónkat. Az alábbi táblázat a kerettantervi órák számát (KTT) és az in-

tézményben kidolgozott helyi tanterv megvalósítására szánt órák számát (HTT) tartalmazza.

(Piros számmal jelöltük az eltérő számokat.) Szintén piros betűvel tüntettük fel a választható

tárgyak esetében azt , amelyet az adott évfolyam diákjai tanulnak.

A HELYI TANTERV A kötelezően vagy szabadón választható tanórák megnevezése és óraszáma

52

Évfolyam 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

TANTÁRGY HTT

KTT

HTT

KTT

HTT

KTT

HTT

KTT

HTT

KTT

HTT

KTT

HTT

KTT

HTT

KTT

magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

történelem 0 0 0 0 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3

társ.és áll.Ism./ lat. Öröksé. 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

első idegen nyelv 4 3 4 3 4 3 4 3 5 3 5 3 4 3 4 3

második idegen nyelv 0 0 0 0 0 0 0 0 3 3 3 3 4 3 3 3

matematika 4 4 4 3 4 3 4 3 3 3 4 3 4 3 4 3

informatika 0 0 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 0 0 1 0

természetismeret 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

fizika 0 0 0 0 2 2 1,5 1 2 2 2 2 2 2 0 0

biológia 0 0 0 0 2 2 1,5 1 0 0 2 2 2 2 2 2

kémia 0 0 0 0 1,5 1 2 2 2 2 2 2 0 0 0 0

földrajz 0 0 0 0 1,5 1 2 2 2 2 2 2 0 0 0 0

művészetek** 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 2 2 2

ének-zene 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0

rajz és vizuális kultúra 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0

techn. életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1

testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

etika 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0

erkölcstan* 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0

osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

tán+ drá./ Hon és népis. 5-6 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

tán + drá./mozgók.+ médi. ism. 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0

alapképzési órák összesen 28 26 28 25 31 28 31 28 34 31 36 32 31 29 30 27

hit és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2

összesen 29 27 29 26 32 29 32 29 36 33 38 34 33 31 32 29

Rendelkez. álló órakeret*** 28 28 31 31 35 36 35 35

110/2012 k. rendelet 8§(3) 3 3 4 4 4 4 4 4

max. órakeret ( tanulói) 32 32 36 36 41 42 41 41

tagozat( nyelvi) 2 2 2 2

tagozat (nyelvi ,matek, ma-gyar) 2 1

emelt órák ( max. 2 tárgy) 4 4(5)

Hit és erkölcstan (erkölcstan helyett): 5-8.évf. 2 óra

Hit és erkölcstan (erkölcstan helyett) 9-12.évf. (11.évf. etika helyett) 2 óra.

A 11/12. évfolyamos emelt szintű érettségi felkészítő (fakultációs) képzés során a kerettanter-

vekben meghatározott tananyagot kiegészítjük az emelt szintű érettségi követelményrendszerében

meghatározott tananyaggal. 12. évfolyamon kémiából és fizikából heti 3 órás a képzés, mivel ezt a

tárgyat alaptárgyként már nem szerepel.

A HELYI TANTERV A választható érettségi vizsgatárgyak, a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő

felkészítés, az érettségi vizsga letételének helyi tantervi követelményei

53

5. A választható érettségi vizsgatárgyak, a közép- és emelt szintű érettségi

vizsgára történő felkészítés, az érettségi vizsga letételének helyi tantervi kö-

vetelményei

Iskolánkban a tanulók közép és emelt szintű érettségi vizsgára nyújthatják be jelentkezésüket.

A jelentkezés feltétele mindkét szint esetében az adott tantárgyra vonatkozó helyi tantervben

szereplő követelmény, legalább elégséges szintű teljesítése.

Azon tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgára jelentkeznek (2014. júniusi vizsgaidőszaktól :

informatika és idegen nyelv), szükség esetén osztályozó vizsgát kötelesek a helyi tantervben szerep-

lő követelményekből tenni. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének (nem a jelentkezésnek)

feltétele, hogy a jelentkező az adott vizsgatárgyból a bizonyítványba beírt osztályzattal rendelkez-

zen.

Felkészítés: A középszintű érettségire való felkészítés minden tantárgyból órarendi keretek kö-

zött biztosított. A 10 évfolyam végén, április 20-ig az intézményvezetés tájékozatót tart az érintett

diákoknak és szüleiknek az emelt szintű ( fakultáció) előkészítő lehetőségéről, a jelentkezés módjá-

ról.

A kitöltött és szülő által is aláírt jelentkezési lap alapján az oktatási igazgató helyettes összesí-

tést készít a létszámról és a tantárgyakról.

Foglalkozásokat (létszámtól függetlenül) a kötelező — magyar, matematika, történelem, angol

és német nyelv — tárgyakon kívül a következő tantárgyakból tartunk, ha van legalább 8 jelentkező,

a város többi egyházi (és a keret erejéig más) gimnáziumának tanulói számára is nyitottan:

földrajz;

biológia;

fizika;

kémia;

informatika.

A többi tantárgy felkészítése a miskolci gimnáziumok együttműködésének keretén belül, első-

sorban az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és a Lévay

József Református Gimnázium szervezésében folyik. Elegendő (12 tanuló) jelentkezése esetén

helyben szervezzük az adott tárgy oktatását.

. A tantárgyak többségénél a tanulók alapóraszámban az osztállyal együtt tanulnak, s a plusz

órákat külön csoportban teljesítik. Matematika és magyar nyelv és irodalom tárgyak esetében a

tanulók a tantárgy valamennyi óráját külön csoportban tanulják.

A tanuló által választott tanítási óra a következő tanévben a tanuló számára kötelezővé válik.

Választott tantárgyat leadása és felvétele- kérvény és megfelelő indok benyújtása után az intéz-

ményvezető engedélye alapján lehetséges. –Bármilyen változtatásra csak lezárt tanév utá van mód.

Újabb tantárgy felvétele esetén, a csoport által már átvett anyagból különbözeti vizsgát kell tenni.

6. A középszintű érettségi vizsga témakörei

Gimnáziumunk tanulói bármely az intézményben oktatott tantárgyból jelentkezhetne érettségi

vizsgára. Ennek feltétele, hogy az adott tantárgyból teljesítsék a minimálisan elvárt szintet, amit a

helyi tanterv előír.

A középszintű érettségi vizsga valamennyi tantárgyának tételeit a központilag megadott Az

érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben található téma-

körök alapján állítják össze a munkaközösségek. A tételeket a rendeletben előírtaknak megfelelő

mértékben minden tanévben frissíteni illetve a meglévőket szükség esetén aktualizálni kell.

A témaköröket a szaktanárok minden érettségiző osztálynak a fent megnevezett rendelet alap-

ján adják meg.

A HELYI TANTERV A tanulás ellenőrzése, a vizsgarendszer

54

A hittan óraszámok kötelezőek, de ugyanúgy, mint az önkormányzati fenntartású intézmények

esetében, nem terhelik a közoktatási törvény szerint biztosított óraszámot. (A hittan tanárok díjazása

sem az iskola költségvetésén keresztül történik, hanem felekezetenként az egyházak fizetik a bére-

ket.) A hittan órák ténylegesen választott órák, a gimnáziumba jelentkezéssel természetszerűleg

választja minden szülő, hogy valamilyen hittan oktatásban kötelezően részesül a gyermeke.

Évfolyamonként két tantárgyi szakkör működésére van lehetőség. A táblázatban feltüntetett

óraszámon kívül az egyéni foglalkozás terhére is szervezhető kellő számú (legalább 10) jelentkező

esetén. Napi 3,5 órában van napközi és tanulószoba, továbbá az étkezési ügyelet heti 10 óra

7. A tanulás ellenőrzése, a vizsgarendszer

A tanulás-tanítás folyamata akkor szabályozható, ha az eredményességét vizsgáljuk. Ez az elle-

nőrzés kétféle jellegű: folyamatos és szakaszos. A visszajelzésnek időben meg kell történnie, kü-

lönben a tanulás szétválik a tanítástól. Ennek érdekében óráról-órára figyelemmel kísérjük a tanulók

előmenetelét tájékozódó kérdésekkel, példák feldolgozásával, házi feladatok egyeztetésével és szá-

monkéréssel.

7.1. Folyamatos ellenőrzés

A szóbeli számonkérés minden közismereti tárgyból szükséges. Akár a felsőfokú tanulmányok,

akár később, hivatása gyakorlása során a szóbeli kifejezés a kapcsolatteremtés legfontosabb eszkö-

ze, egy leendő értelmiségi nem mondhat le róla. A mérnöknek, kutatónak is meg kell védenie néze-

teit, munkacsoportban vagy irányítási feladat végzésekor a társaival meg kell értetnie elképzeléseit.

Minden felelés a szóbeli vizsga próbája. A kiselőadás, beszámoló az ösztönzés eszköze, és kitartó,

önálló munkára nevel.

A hallássérült tanulók szóbeli számonkérésénél figyelembe kell venni, hogy a tanulóknál a be-

szédkészség is sérült, így nem várhatunk tőlük megfelelő artikulációt. Számítni lehet az érzékszervi

akadályoztatás miatti grammatikai hibákra is. Mindig figyelembe kell venni a szóbeli értékelésnél

az érzékszervi sérülésük mértékét, nem kérhetünk számon olyan tartalmakat, melyek észlelésében a

tanuló fogyatékossága miatt akadályoztatva van. Hívjuk fel a diák figyelmét az elhangzott nyelvi

hibákra, de az értékelésnél elsősorban a kívánt tartalmi elemek megjelenése legyen a fő szempont. A

hallássérült tanulók szóbeli számonkérésekor a szakértői bizottság ajánlása szerint biztosítsuk a

tanulónak az esélyegyenlőséghez szükséges feltételeket.

A számonkérés legfontosabb írásbeli módja a dolgozat. A feladatok a csoportban mindenki

számára ugyanazok (objektív) és az ellenőrzés mindenkire kiterjed (átfogó). Az alkotó gondolkodás

fejlesztésére és minősítésére is lehetőséget ad. Az írásbeli házi feladatok és a füzetek ellenőrzése

általában szükséges ahhoz, hogy a tanár figyelemmel kísérhesse a tanuló előmenetelét — különösen

az alsóbb évfolyamokon. Nem elhanyagolható forma — a tehetséggondozás szempontjából pedig

kiemelt — a pályamunkák készítése, iskolai- vagy külső levelező feladatmegoldó versenyeken való

szereplés.

A gyengénlátó tanulók esetében az írásbeli számonkéréskor a tanárnak gondoskodnia kell a lá-

tássérült tanuló számára megfelelő betűméretű feladatlapról, ügyelve a sortávolságra, a betűvas-

tagságra és a megfelelő kontrasztra.

A vak tanulók estében a számonkérésekor előnyben kell részesíteni a szóbeli számonkérési for-

mát az írásbelivel szemben. Az írásbeli számonkérés is megoldható szövegszerkesztő program segít-

ségével.

A mozgásszervi fogyatékkal élők közül azok esetében, akiknél a kézmozgás funkciói sérültek,

ajánlott az írásbeli számonkérésnél a kézírás mellőzése. Helyette szövegszerkesztő, vagy írógép

használata javasolt.

A HELYI TANTERV Tanulmányok alatti vizsgafajták szabályozása a szóbeli felvételi vizsga követelménye

55

8. Tanulmányok alatti vizsgafajták szabályozása a szóbeli felvételi vizsga kö-

vetelménye

8.1. Kimeneti (szakaszos) ellenőrzés

Az ellenőrzés fontos célja, hogy a tanulás hatékonyabbá tétele mellett a követelményekkel való

összehasonlítást is szolgálja. A folyamat egy-egy szakaszának eredményét témazáró vizsga, össze-

függő, nagyobb egységek esetén tantárgyi vizsga segítségével mérhetjük. Magáról a folyamatról ez

nem ad képet, nem mutatja meg, hogy az egyes témák feldolgozása, készségek kialakítása miért

nem sikeres, csak a követelményszintnek való megfelelést vizsgálja. A vizsgák belső- és külső

szervezésűek.

8.2. Belső szervezésű vizsgák

Az előírt belső vizsgák célja, hogy a tanuló fokozatosan készüljön fel a sorsdöntő érettségi

vizsgákra, továbbá a szóbeli tanulmányi versenyekre. Szokja meg a bizottság előtt történő megmé-

rettetést, a vizsgahelyzetet! A vizsga körülményei — eltekintve az 5–7. évfolyam második, gyakor-

lati vizsgatárgyától — ünnepélyesek. A vizsga a tananyag áttekintő megértését és ismétlését is haté-

konyan szolgálja.

A vizsgákkal kapcsolatos alapelveink:

1. Évente legfeljebb két vizsga lehet. Az előrehozott érettségi az adott évben belső év végi

vizsgát vált ki.

2. A vizsgák időrendben egyre nehezedők: a nyolc éves tagozat első három évében kifejezetten

bemutatkozó, szereplő jellegűek, számítva a szülők aktív részvételére. A második vizsga-

tárgy nem felelet, hanem időben elhúzódó, többszöri feladatból áll (szereplés, projekt mun-

ka, versenyeken való részvétel).

3. A 11. évfolyamon az érettségi vizsgához hasonló körülmények között, az adott év anyagára

korlátozódó tananyagból, de érettségi típusú feladatok megoldásával vizsgáznak a tanulók.

4. A 9. év végi vizsgákkal bezárólag (8. év kivételével) kijelölt (37 órás) tananyagrészből tör-

ténik a vizsga, egyébként átfogó, összegző jellegű a számonkérés.

5. A vizsga értékelése az év végi osztályzatban témazáró jeggyel egyenértékű.

6. A 8. évfolyamon tett vizsga a tanulmányi eredménnyel együtt az emelt szintű csoportokba

sorolás alapja, illetve a nyelvi csoportok szint szerinti összetételének meghatározásához

szükséges.

7. A belső vizsgák időpontja a külső vizsgákhoz alkalmazkodik. Az összefoglaló jelleg miatt

év végén tartjuk,(pontos időpont a tanév rendjében kerül rögzítésre) kivéve a 8. évfolyamot,

ahol az átjelentkezés-átirányítás lehetősége miatt decemberben is lehet.

8. A vizsgák nyilvánosak.

9. A vizsga külsőségekben is tükrözze az ünnepélyes jelleget, ezért az egyenruha , illetve az öl-

töny és egyen nyakkendő viselete elvárt.

A vizsgatárgyak évfolyamonként:

évfolyam első vizsgatárgy második vizsgatárgy

5. természetismeret rajz gyakorlati

6. magyar ének/testnevelés gyakorlati

7. történelem hittan gyakorlati

8. matematika első idegen nyelv

csoportválasztó vizsgák

9. fizika/kémia/hittan földrajz/informatika

10. magyar/matematika első idegen nyelv

11. történelem második idegen nyelv


56

Nem előírt vizsgára kerül sor, ha a tanulónak a tanulmányai folytatásához, továbbhaladásához

érdemjegyet szükséges szereznie. A vizsga legalább háromtagú bizottság előtti történik. A bizottság

tagja a szaktanár, és még legalább egy az adott tárgyat tanító tanár, valamint lehetőség szerint az

iskolavezetés 1 tagja/képviselője. A vizsgákról jegyzőkönyv készül, a szerzett osztályzatot az osz-

tályfőnök bevezeti a bizonyítványba és a törzslapra.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítását a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64- 74.§-ainak

rendelkezései alapján végezzük.

Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga,

melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni

felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető.

Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. A tanítási év lezárását szolgáló osz-

tályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni

Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más osztályból, évfolyamról, iskolából vagy iskola-

szerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek, tananyagok összevetése után.

Javítóvizsga: a tantestület írja elő olyan tanulók számára, akiknek év végi osztályzata legfel-

jebb három tárgyból elégtelen. az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható

okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az

iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő idő-

szakban tehet.

Pótló vizsga tehető, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a meg-

kezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem

róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetke-

zése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzá-

járulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhe-

tő legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A

vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

8.3. Tanulmányok alatti vizsgák részei: szóbeli vizsga; írásbeli vizsga; gyakorlati vizsga.

tantárgy írásbeli rész szóbeli rész gyakorlati rész

magyar nyelv X X

magyar irodalom X X

történelem X X

idegen nyelv X X

matematika X

fizika X X

földrajz X

kémia X X

biológia X

informatika X X


57

hit- és erkölcstan X

testnevelés X X

rajz és víz. kult. X X

ének- zene X

Amelyik tantárgyból a vizsga több részből áll, a tanuló teljesítményének végső értékét, a vizs-

gabizottság alapesetben az érettségi vizsgán előforduló százalékos aránynak megfelelően állapítja

meg.

Az érdemjegyek megállapításánál az alábbi százalékos teljesítmény elérését vesszük figyelem-

be:

% osztályzat

0 - 29 elégtelen

30 - 49 elégséges

50 - 70 közepes

71 – 85 jó

86 - 100 jeles

Ha egy adott vizsgatárgy esetén a szóbeli vizsgát megelőzi egy másik vizsgarész, a szóbeli

vizsgát csak az a tanuló kezdheti meg, aki előzőleg legalább 12 %-os teljesítményt ért el.

A tantárgyak évfolyamokra lebontott követelményeiről a munkaközösségek közösen elkészített

témalistája és feladattípusai alapján a jelentkezéskor a szaktanárok adnak felvilágosítást.

8.4. Külső szervezésű vizsga

A gimnáziumi oktatással kapcsolatos külső vizsga az érettségi és az állami nyelvvizsga. Az

érettségi lezárja a nálunk folytatott tanulmányokat. A képzés teljes tananyagának átfogó ismeretét

és szintetizált tudást igényel. A megállapítások okait, az összefüggések bemutatását is megkövetel-

jük. Az intézmény alapfeladata az érettségi vizsgára történő felkészítés. A nyelvvizsga a belső vizs-

gát kiváltja. Tanulóinkat felkészítjük rá, de nem ez az elsődleges célja a nyelvoktatásnak, hanem az

illető nép kultúrájának megismertetése és a kommunikációra való felkészítés.

Az ellenőrzés formája a felmérésekben való részvétel, melyet az intézménytől független szer-

vezet irányít, tehát külső ellenőrzés. A tantárgyi mérések nemcsak a tanulók készültségi szintjét

mutatják, hanem a tantestületet is tájékoztatják munkájuk eredményességéről.

A sajátos nevelési igényű tanulók különféle (pl. osztályozó, javító, felvételi, köztes, különbözeti,

érettségi, szakmai) vizsgáin alkalmazkodni kell a tanuló optimális szükségleteihez. A szakértői bi-

zottság véleménye alapján számára bizonyos kedvezményeket kell biztosítani (pl. hosszabb felkészü-

lési idő, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és fordítva, segédeszközök használata stb.). Az érettségi

vizsga szervezését a sajátos nevelési igényű tanulók esetében is az érettségi vizsgaszabályzatról

szóló 100/1997 (VI.13.) Kormány rendelet szabályozza.

8.5. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésé-

nek rendje

A tanulók munkájának értékelése az oktatási-nevelési munka ellenőrzésének alapján valósul

meg. Jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és

önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az értékelés a tantárgyi programokban szereplő köve-

telmények szerint egységesen történik. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, mindig a bizalomra


58

építő. Az értékelés a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot

nyújtsák. Formái érdemjegyek és az ahhoz kapcsolódó vagy önálló részletes véleményezés (a mo-

dul esetében csak az utóbbi). A kollégiumi értékelés egyrészt a szobarend folyamatos ellenőrzésé-

nek eredményeként, másrészt az iskolában szerzett érdemjegyek alapján szóban, közösen történik.

A tanulókat és a szobákat ennek alapján rangsorolják.

Az érdemjegyek ötfokozatúak: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). A

tudás folyamatos értékelése céljából minden tárgyból törekedni kell az elegendő mennyiségű ér-

demjegy ( írásbeli + szóbeli) adására. Ennek értelmében a heti két órás tárgyakból a tanárnak ha-

vonta legalább egy érdemjegyet kell adnia, más óraszámok esetén ez a minimum arányosan állapít-

ható meg.

Különösen az alsóbb (5-8. évfolyam) esetében fontos a kisebb tanegységekből is a számonké-

rés,így gyakori visszajelzést kapnak a szülők gyermekük tanulmányi előmeneteléről.

A szaktanári önállóság megtartása mellett a munkaközösségek az év eleji értekezleten egysége-

sen fektessék le a témazáró dolgozatok mennyiségét és témáit 1- 1 évfolyamon belül.

Az érdemjegyekről, a tanulók évközi teljesítményéről az iskola az ellenőrzőn és az elektronikus

naplón keresztül tájékoztatja a szülőket. . A jegyeket a tanuló köteles beírni az ellenőrző könyvbe, a

szülő aláírásával veszi tudomásul, az osztályfőnök pedig havonta ellenőrzi.

A számonkérés fajtái:

írásbeli (röpdolgozat- bejelentése nem kötelező max 2- 3 tananyagrészt tartalmaz,

tanegység lezáró dolgozat, témazáró dolgozat, házi dolgozat)

szóbeli (egy- egy témakört felölelő, vagy téma lezáró)

gyakorlati rész (jellemzően informatika , rajz, ének. zene tárgyakból)

A számonkérések fajtáinál , minden tantárgy esetében elvárt a változatosság.

A témazáró dolgozatokat a tanár köteles az érintett tanévet követő 1 évig megőrizni.

A szóbeli és írásbeli számonkérés aránya igazodik az érettségi és a felvételi vizsga formájához,

de a diákok kommunikációs készségeinek, és a fellépési stílusuk javítása céljából bizonyos tárgyak-

ból ( magyar nyelv és irodalom, idege nyelvek) törekedni kell a szóbeliség előtérbe helyezésére.

Több tantárgyból egy időben nagyobb szakaszok számonkérése túlterheléshez vezethet, és a ta-

nulók könnyen elveszíthetik motivációjukat. Ennek kiküszöbölését és az egyenletes megterhelést a

számonkérésben segíti, ha a szaktanárok a témazáró nagydolgozatokat legalább egy héttel korábban

bejelentik (ajánlatos az e- napló lehetőségét kihasználni), szükség esetén az osztályban tanító szak-

tanártársakkal konzultálnak, a diákok

Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható, ettől eltérni csak különös indokkal ,

igazgatói egyeztetés után lehet.

A részletes értékelésre a feleletek végén szóban, a dolgozat javításakor írásban van lehetőség. A

tanuló számára legalább olyan fontos tudni a hiányosságainak mértéke mellett azok okát és az előre-

lépés lehetőségét is. Szóbeli részletes értékelést várnak a szülők is a fogadóórán. A tanulók munká-

jának értékelésébe egyes pedagógiai helyzetekben érdemes bevonni a csoport közösségét is. Azzal,

hogy egymást bírálják, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásának jó és rossz oldalait megkeresik,

mindannyian sokat tanulnak. Az alsóbb évfolyamokon folyamatosan szükséges a részletes értékelés.

Az értékelés és a visszacsatolás akkor éri el igazán célját, ha személyre szabott és jövőbemutató. A

tanuló személyiségének és tudásának optimális fejlesztése érdekében folyamatosan, figyelemmel

kell kísérni az elvárt követelmények és a nyújtott teljesítmény közötti összefüggést. Nagyobb elté-

rés esetén meg kell vizsgálni, más módszerek használatának lehetőségét a célkitűzések elérésének

érdekében.

A sajátos nevelési igényű tanulók egyes tárgyakból felmentést kaphatnak az értékelés alól a

szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató engedélyével.


59

8.6. Osztályozás

A félévi-, év végi minősítés során a tanulók osztályzatokat kapnak. A tantárgyi osztályzatok

megállapítása a szaktanár feladata. Ez az életkori sajátosságok és a tanuló korábbi teljesítményének

figyelembevételével történik: az osztályzatot nem az érdemjegyek középértékeként számoljuk, ha-

nem figyelembe kell venni az egyes jegyek súlyán túlmenően a tanuló előmenetelét, teljesítményé-

nek javuló, romló vagy éppen hullámzó irányát is. A sajátos nevelési igényű tanulók esetén az el-

sődleges szempont az osztályozásnál az egyéni adottságok figyelembe vétele.

Az egyetlen önálló modul tantárgy, a tánc és dráma jellegéből adódóan nem igényli a minősí-

tést, a tanulók nem kapnak osztályzatot a tárgyból. A továbbhaladás feltétele a foglalkozásokon

való részvétel, a tanuló haladását rögzítő dokumentumokba a „résztvett” bejegyzés kerül.

A magatartás és a szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javas-

latot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkor-

mányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntés-

sel véglegesíti. Az adott osztályban több tárgyat tanító pedagógus véleménye súlyozással számítan-

dó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó.

A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló di-

cséretet kaphat. Ha a tanulónak csak jeles osztályzatai vannak és tantárgyi dicséretre érdemes, a

tantestület általános dicséretét érdemli ki. A dicséreteket az ellenőrzőben és a bizonyítványban do-

kumentáljuk.

8.7. Magatartás

A magatartás minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).

A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házi-

rendet megtartja, és másokat is ösztönöz annak megtartására. Az iskolai követelményeket, az iskola

értékrendjét tudatosan vállalja, kezdeményező, egyéniségéhez mérten aktívan bekapcsolódik a kö-

zösség formálásába, készséges a közösségi feladatok vállalásában és megvalósításában, szívesen

segít rászoruló osztálytársainak. Segítőkész, tisztelettudó, figyelmes. Legfeljebb életkori sajátságok-

ra visszavezethető apróbb vétségért kapott szóbeli tanári figyelmeztetést.

A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. Tudatosan nem vét

a házirend ellen. A közösség életében és munkájában pozitívan részt vesz, de nem kezdeményez. A

körülötte történő laza viselkedés ellen nem mindig lép fel. A tanítási órát ritkán és nem szándékosan

zavarja. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája

esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára, jó hírnevére. Az osztályfőnöki

vagy szaktanári figyelmeztetést meghaladó fegyelmező elmarasztalásban nem részesült. Legfeljebb

3 igazolatlan órája lehet.

A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete elle-

nére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket inga-

dozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata,

döntése a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad.

Tanáraival, társaival szembeni magatartása többször udvariatlan. Indulatait nem mindig tudja féken

tartani. Hangneme kifogásolható. Viselkedése rossz fényt vet az iskolára. Több osztályfőnöki vagy

szaktanári fegyelmező elmarasztalásban részesült, vagy igazgatói figyelmeztetést kapott. — A házi-

rend tudatos és szándékos megsértése, vagy ha az igazolatlan órák száma meghaladja a 3-at, a ma-

gatartás változó minősítésével jár.

A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a

közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja,

rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem

őszinte, durva, goromba, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg tör-


60

vénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért a tantestület a fegyelmi büntetések vala-

melyik fokozatában részesítette. Igazolatlan óráinak száma eléri a 15-öt.

8.8. Szorgalom

A szorgalom minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra

képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan

bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon,

versenyeken.

Jó a tanuló szorgalma, ha elért átlageredménye általában szorgalmas munkájának köszönhető.

Esetleg nem minden tárgyat tanul egyenletesen, feladatai ritkán hiányosak. A fakultatív tanulmányi

programok, versenyek alól kivonja magát, holott a képességei alapján ezeken tanárai javaslatára

részt vehetne.

Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Köte-

lességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel

jön az iskolába. Elégtelen osztályzata nem hanyagságra vezethető vissza.

Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmá-

nyi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Egy vagy

több tárgyból elégtelen osztályzata van hanyagsága miatt. Akkor is hanyag a szorgalom, ha jó ké-

pességű tanuló viszonylagosan rossz eredményt ér el.

8.9. Jutalmazás

A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése,

honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák.

A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra, és megtiszteltetés számára. A

jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a

szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni.

A jutalmazás hátránya lehet, hogy a gyerek a jutalomért dolgozik. Arra neveljük ezzel, hogy a

jó viselkedésért ellenszolgáltatást kell kapnia. A jutalomszerzés rabjává váló gyerek számára csak a

külső motiváció létezik. Nem látja értelmét annak a cselekvésnek, melyet nem jutalmaznak. Osz-

tályzatokat és nem a tudást akar szerezni, nem a belülről jövő megelégedettségért dolgozik, hanem

csak a külső elismerésért.

A diákok többlet feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicsé-

retben részesíthetők. Ez az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba kerül bejegyzésre, és az év végi

magatartás, illetve szorgalom jegyben is érvényesül. Kiemelkedő iskolai, tanulmányi versenyen

elért eredményért vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért a tanulók könyv- vagy

tárgyjutalomban is részesülhetnek. A jutalmazásra javaslatot tehet a szaktanár, osztályfőnök és a

verseny zsűrije.

A tanév végi jutalmazásról az osztályozó konferencia dönt. Az egész évben kiemelkedő munkát

végző, vagy iskolán kívüli versenyen eredményes tanulók bizonyítványosztáskor oklevelet is kap-

nak. Tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretüket a bizonyítványba be kell vezetni. A nevelőtes-

tület részesíti dicséretben és jutalomkönyvben azt a tanulót, akit legalább három szaktanár javasol

kiváló munkájáért elismerésre. A kitűnő és jeles tanuló, továbbá a városi, megyei és országos ta-

nulmányi versenyen első-tizedik helyezést szerző tanuló igazgatói dicséretet és jutalomkönyvet kap

ünnepélyes körülmények között a tanévzáró Te Deumon. A jutalomkönyvbe a dicséretet be kell

vezetni.

A tanulmányaik során végig kitűnő eredménnyel végző diákok munkáját ballagásukkor a Frá-

ter-díjjal és pénzjutalommal ismerjük el. Az egyházmegye iskolaünnepén az igazgató felterjesztésé-

A HELYI TANTERV Az otthoni (napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

61

re a az iskolafenntartó főpásztor tünteti ki az adott évben legkiemelkedőbb és példamutatóbb diáko-

kat, közösségi csoportot.

8.10. Büntetés

A büntetés akkor éri el célját, ha a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozására

irányul és a tanulót a helyes irányba kívánja terelni. A bűnt és nem a bűnöst kell büntetni. A túl szi-

gorú vagy túl gyakori büntetés hatására a diák feladhatja a megjavulásra irányuló próbálkozásait,

esetenként erőszakot vált ki. A túl enyhe büntetés viszont nem éri el célját.

Az alapvető viselkedési szabályok, vagy a házirend ellen vétő diákok a vétek súlyának és a ki-

hágások gyakoriságának figyelembevételével büntethetőek. A fegyelmező intézkedések alkalmazá-

sánál a fokozatosság elve érvényesül — ettől csak indokolt esetben el lehet térni. A büntetés megál-

lapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell

venni. A fegyelmező intézkedés enyhébb esetben figyelmeztető-, vétkes és súlyos esetben fegyelmi

büntetés lehet. Módozatait a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A büntetések a havi és az év

végi magatartás, illetve szorgalom jegyben is tükröződnek. Az osztályfőnök a büntetés tényét és

mértékét az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba bejegyzi. Tudomásulvételét a szülő aláírásával

jelzi.

A kizárólag büntetésre és jutalmazásra épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelen — a tanár

és diák közti kapcsolatot rontja. A személyek közti kapcsolatok egymás elfogadásának alapján mű-

ködnek és fejlődnek jól. A tanulókkal éppen ezért úgy bánunk, hogy érezzék, a saját életük alakítá-

sában a tanárral együttműködhetnek. Azt szeretnénk elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintá-

kat elfogadják, és igényeljék a belső fegyelmezettséget. Ehhez stabil belső értékrend kialakítása

szükséges.

9. Az otthoni (napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbe-

li feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A Házi feladat célja:

Az órakeretek között átvett tananyag megszilárdítása, a szerzett ismeretek elmélyítése és be-

gyakorlása miatt minden évfolyamon nagy hangsúlyt kell fektetnünk az otthoni tanulásra.

A házi feladatok önálló elvégzése segíti az ismeretek megszilárdulását, az összefüggések meg-

értését, a tanórán átvett tananyag átismétlését. Mindeközben fejleszti a problémamegoldó készséget,

a tanuló tanulási technikáját valamint növekszik a pontosság és a rendszeres önálló munkavégzés

igénye.

A célok elérése érdekében minden tantárgy esetében a következők betartása nélkülözhetet-

len:

Az alsóbb (5- 8.) évfolyamokon gyakran alkalmazott reproduktív jellegű házi felada-

tokkal szemben a felsőbb évfolyamokon (9- 12) törekedni kell a produktív jellegű fela-

datok előtérbe helyezésére.

A tanórán minden esetben legyen útmutatás ( a csoport képességének függvényében) a

házi feladattal kapcsolatban.

Csak olyan jellegű feladatot adjunk, amelyekhez a forrás, segédeszköz mindenki számá-

ra elérhető.

A HELYI TANTERV A magasabb évfolyamra lépés feltételei

62

Minden szaktanár legyen tekintettel arra, hogy a diákoknak átlagosan naponta 5- 7 tan-

órájuk van. A „kevesebb sokszor több” elv alapján ne adjunk egyik napról a másikra az

átlagos képességű diákhoz mérve 30- 40 percnél több tanulnivalót..

A tervezhetőség miatt az előre látható nagyobb lélegzetű feladatokat ( olvasónapló, pre-

zentáció, összefoglaló fogalmazás stb.) hamarabb be kell jelenteni.

Vegyük figyelembe az életkori sajátságokat (az alsóbb évfolyamon 5- 7 osztály az óra

végén a táblán is szerepeljen a feladott házi feladat)

Mindig ellenőrizzük a házi feladatot ( lehetőség szerint a következő órán) és szánjunk

időt a tipikus hibák kijavítására!

Ha mód van rá (szorgalmi munka, gyűjtőmunka, önálló prezentáció stb.) mindenképpen

éljünk a jutalmazás lehetőségével ( piros pont, szorgalmi jeles) ezáltal motiválttá tesz-

szük a tanulókat.

A házi feladat rendszeres másolása, illetve el nem készítése a tantárgyi érdemjegyen kí-

vül a szorgalmi jegynél is beszámításra kerül.

A feladatok fajtájuk szerint lehetnek: minden tanuló számára egységesek, tudásszint

szerint differenciáltak, egyénre szabottak

A házi feladat adásnál minden tantárgy esetében ügyelni kell a változatosságra. ( szóbe-

li- írásbeli feladatokat váltakozva kel adni.)

A hétvége és különösen a szünidők, ne a hiány lemaradás pótlását szolgálják a házi fe-

ladat tekintetében. Erre az időre se adjunk ki sokkal több tananyagot, mint a tanítási na-

pokon.

Intézményünk biztosítja az 5- 8. osztályosok számára a délutáni napközis felügyeletet. Ennek

keretében mindenki számára biztosított a kötelező tanulási időben a nyugodt tanulás feltétele. A

felügyeletet ellátó szaktanár kollégák ellenőrzik az írásbeli feladatok meglétét, ha szükséges segítik

a gyermeket feladatai elvégzésében. A szóbeli házi feladatokat szúrópróbaszerűen kérdezik ki.

10. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

A tanulók fél év és év végi érdemjegyének megállapítása céljából a nevelőtestület a Knt.54§-a

szerint osztályozó értekezleten áttekinti a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osz-

tályzatokat és ennek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az

adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagá-

tól, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indo-

kolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelő-

testület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára

módosítja.

A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha a tanév végén a tantárgyi követelményeket

minden tárgyból legalább elégséges szinten teljesítette. Az elégtelen minősítés javítóvizsgán javít-

ható. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a hármat, a tanköteles tanulónak az évfolya-

mot meg kell ismételni, nem tanköteles tanulónak meg lehet ismételni.

Ha a tanuló hiányzása meghaladja az évi 250 órát vagy egy tárgyból az éves óraszám 30%-át, a

tanév végén érdemjegyei alapján nem osztályozható. A vonatkozó jogszabályban lévő feltételek

teljesülése esetén (20/2012. EMMI rendelet 51§ (7-8)) a tantestület engedélyével - osztályzatot

osztályozó vizsgán szerezhet. A magántanulók az osztályzataikat szintén osztályozó vizsgán szer-

zik. A készségtárgyak kivételével az adott évfolyamon oktatott minden tárgyból vizsgáznak. Aki

szülői döntés alapján magántanuló, a felkészülésről maga gondoskodik. A szaktanár hozzájárulásá-

val a magántanuló a tanítási órákat látogathatja. A számonkérésen szerzett érdemjegyektől függet-

lenül osztályozó vizsgát kell tenni.

A Knt.57§(1) bekezdése értelmében - a szülő kérésére - az iskola magasabb évfolyama megis-

mételhető legfeljebb egy alkalommal

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy

A HELYI TANTERV A csoportbontások rendje

63

tanulmányait is teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e

tantárgyból jegyet már nem szerezhet, bizonyítványába az érettségi vizsgát megelőző

osztályozóvizsgán szerzett érdemjegyét kapja.

A nyolc éves tagozaton a képzés felénél, a nyolcadik évfolyam végén az emelt képzés (idegen

nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom) képzés feltétele a legalább jó tanulmányi átlag vagy

mindkét vizsgatárgyból a legalább közepes vizsgaeredmény.

11. A csoportbontások rendje

A tehetséggondozási célkitűzésünkhöz leginkább illeszkedő streaming típusú tanulásszervezési

stratégia szerint a főbb továbbtanulási irányoknak megfelelő tantárgyakat tudásszint szerinti csopor-

tosításban, az általános műveltséget adó tárgyakat osztálykeretben tanítjuk. Ezért a 9. évfolyamtól

csoportbontást alkalmazunk matematikából és magyarból. A szakkörökön kívül a választható tár-

gyak csoportjai a 9. évfolyam tagozatokon jelennek meg és a 11. évfolyamon teljesednek ki. A vá-

lasztható tárgy csoportjába jelentkezéskor a szaktanár véleménye alapján történik a besorolás.

A nyelvórákon már a legelső évben megtörténik csoportbontás. Az igények szerint vagy 2-2

angol és német, vagy 3 angol és 1 német nyelvi csoport alakítható a két osztály tanulóiból. A nyelv-

órák sávban szerepelnek az órarendben, ezért csak a tudásszint alapján szerveződnek a csoportok,

nem szükséges a csoport tagjainak egy osztályba járniuk. A 4 évfolyamos gimnázium egy osztályá-

ban egy angol és egy német csoport kialakítására van lehetőség. A kimagasló nyelvtudású tanulók a

nyolc éves tagozat kiemelt nyelvi csoportjába kerülhetnek.

Az informatika tantárgy oktatása osztálykereten belül, de a teremkapacitás miatt max. 17 fős

csoportokban zajlik.

Az osztályok kialakítása az alsó gimnáziumban első sorban területi elven történik, ugyanis a ta-

nítás utáni kapcsolattartást a tanulók között ez szolgálja, például beteg osztálytárs meglátogatása,

szabadidős programok. A kollégisták tehát osztálytársak. Egy osztályba kerülnek a hittan órák bon-

tása céljából a görög katolikus és református tanulók.

Az osztályok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók lét-

száma osztályonként maximum 2 fő lehet.

12. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszkö-

zök kiválasztásának elvei

A tankönyveket a munkaközösségi megbeszélés után rendeljük meg. A szaktanár további

könyvet javasolhat a tanulóinak egyedi igények (felzárkóztatás, tehetséggondozás) kielégítése cél-

jából. Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk

A tankönyvválasztás alapelvei:

a tantárgyi programnak feleljen meg;

szerepeljen a tankönyvvé nyilvánított könyvek listáján;

könnyen kezelhető, áttekinthető, gondolkodtató legyen;

alapkövetelmény a korszerű és érthető nyelvezet;

feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak,

tartalmazzon megfelelő szintű és mennyiségű feladatokat, vagy legyen ilyen jellegű ki-

egészítése (feladatgyűjtemény);

tartalmában feleljen meg az érettségi (közép- és emelt szintű) követelményrendszerének,

tartalmazzon segédanyagokat, forrásokat, vagy legyen hozzá szöveggyűjtemény

legyen egyensúlyban a kivitel, tartósság és az ár.

A HELYI TANTERV Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának

elvei

64

Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés

megoldását. Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek

kínálatának és állományának bővítésére.

A tanulóknak kiadott igényfelmérő lap kitöltésével a szülő nyilatkozik, hogy gyermeke részére

mely könyveket kívánja az iskolán keresztül megvásárolni, és melyek azok, amelyeket más módon

szereznek be (pl. családból). A tankönyvfelelős a beérkezett igénylőlapok feldolgozása után, rendeli

meg az intézmény számára szükséges mennyiségű tankönyvet.

A tanulók által használt eszközök egy része szertári, másik része a tanuló tulajdona. A tanesz-

közök beszerzése, szertárfejlesztés minden szaktanár feladata.

12.1. A tankönyv térítésmentes igénybevétele, biztosításának elvei

Az iskola (honlapon, vagy egyéb írásbeli úton) tájékoztatja a szülőket, diákokat az igénybeje-

lentés –jogszabályban előírt - határidejéről, módjáról, valamint ismerteti a jogosultak körét. A szü-

lőknek a megadott formanyomtatványon, határidőre kell az igényüket eljuttatni az intézménybe.

A kedvezményre való jogosultság igazolásához szükséges okiratokat a 16/2013. (II. 28) EMMI

rendelet 23. § (3) pontja tartalmazza. A benyújtott igazolásoknak legalább október 1-jéig érvényes-

nek kell lenni.

Az ingyenes tankönyvre jogosultak,tankönyveit részben a könyvtárból való kölcsönzés útján

biztosítjuk.

Évvégén a tanuló a kölcsönzött tankönyvet a könyvtárban használható állapotban köteles visz-

szaadni, ellenkező esetben meg kell térítenie a kárt.

A megrongált vagy elveszett tankönyveket a diákok a beszerzési ár 100%-ával kötelesek meg-

téríteni vagy az adott tankönyv megegyező példányával pótolni. A rongálás mértékét az iskolai

könyvtáros méri fel, és ő dönti el, hogy az adott tankönyv használható-e még a következő évfo-

lyamokban vagy sem. A befizetett díjból újabb tankönyvek beszerzésére kerül sor.

Az a tanuló, aki nem rendezte előző évi tankönyvekkel kapcsolatos teendőit a következő tanév-

ben az iskolai könyvtárból nem kaphat ingyenes tankönyvet.

Az érettségiző tanulók az írásbeli vizsga megkezdése előtt kötelesek azokat a tankönyveket le-

adni, amelyekből már nem kell készülniük. Az érettségi felkészüléshez használt tankönyveket pedig

legkésőbb a szóbeli vizsgáknál a tájékoztató értekezletig le kell adniuk a könyvtárban.

A tanulónak lehetősége van arra, hogy a tankönyvet illetve év végén megvásárolja. A munka-

füzeteket, nyelvkönyveket a tanév folyamán kitöltheti, azokat nem kell visszaadnia.

Az iskola tanulói az ingyenes tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették a

tankönyveket, és megkapták a szükséges tájékoztatást a tankönyvhasználattal kapcsolatban és a

leírtakat önmagukra nézve kötelezőnek elismerik.

Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás

igénylését követő időpont után áll be – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a könyvtárban

még rendelkezésre álló tankönyvek kölcsönzésével teljesíti az igényt.

A szülőket a beiratkozáskor és az iskola honlapján tájékoztatjuk a szükséges tankönyvekről, ta-

nulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről. Az intézmény a Fráter

György Gimnáziumért Alapítvány révén, a Kuratórium döntése alapján tud segítséget nyújtani a

szülői kiadások csökkentéséhez.

Az év első szülői értekezletén a fenti információkat újra elmondjuk.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Bevezetés

65

IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

„Az emberi életben három földi kincs van:

a tudás

az egészség

és a szeretet.”

(Greguss Pál)

1. Bevezetés

1.1. Az egészség fogalma

Az egészség az élő szervezetnek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosít-

ja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedé-

sét a környezetbe.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása: az egészség a teljes testi, szellemi és

szociális jólét állapota — helyes kiinduláspont, de hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem

passzív állapot. Bonyolult kölcsönhatások eredményeképpen alakul ki, fenntartása tudatos tevé-

kenységet igényel. Fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom,

amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsú-

lyozza.

1.2. Törvényi háttér

A KT. 48§ (3). Az iskolanevelési programjának része az iskolai egészségnevelési és környezeti

nevelési programja. Az iskola egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztés-

sel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását

szolgáló programot is.

1.3. Az egészségfejlesztés

Az összes egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, magába foglalja a korszerű egészségnevelés,

az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés fe-

ladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az a folyamat, amely képessé teszi az embere-

ket arra, hogy saját egészségüket meghatározó tényezőket felügyeljék és ezáltal egészségüket javít-

sák.

2. Az egészségnevelés

Alapköve az egészségfejlesztésnek

A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat

használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos

ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének elő-

mozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Két

fő elemre épül: a tervszerűségre és a változtatások iránti önkéntes elkötelezettségre, de fontos hang-

súlyt kap a meggyőzés valamint a folyamatos aktivitás segítségére való készségfejlesztés is.

Az iskola szerepe és lehetősége az egészségnevelésben

Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tö-

megtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben.

Ennek többféle oka van, szakmai szempontból azonban mindenképpen léteznek különböző elvi

megfontolások, melyek az iskolákat elsődleges fontosságúvá teszik az egészségvédelmi munkában.

Ezen elvi megfontolások a következőkben foglalhatók össze.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskola egészségnevelési célja feladata

66

1. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat.

2. Az iskolák tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még

olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi élet-

ideálok, preferenciák kialakításában.

3. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként

fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggés-

ben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő módon hat az ún. „rejtett tanterv”, az a nehezen

felfejhető szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környeze-

te, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egés-

zségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színte-

re.

4. Az iskola mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi

intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesz-

tési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezeté-

vel való viszonyára, a környezet viselkedésére.

Mindezeket figyelembe véve, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a

színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintái-

nak kialakítására és begyakorlására.

3. Az iskola egészségnevelési célja feladata

3.1. Általános célok

Az egészséges életmódra nevelés célja a gyerekek, tanulók személyes részvételén keresz-

tül az attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészsé-

ges életmód kialakításának érdekében.

Az egészségkultúra emelése, melynek elérésével csökkenthető a betegségek száma, nőhet

a várható élettartam.

A harmadik évezred küszöbén egy magabiztos produktív és egészséges társadalom kiala-

kulásának képe vezéreljen bennünket. Ez a társadalom a testi, lelki és szociális jólétet kiemelt

fontosságúnak tartja, melynek eléréséhez nélkülözhetetlen az önmagával, társaival az épített és

természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kiala-

kítása.

3.2. Célok és feladatok

Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szüksé-

ges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel

azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között.

Az egészségnevelés ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal

szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s

lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, meg-

küzdési technikák. Nyújtsunk segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt,

hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is

múlik.

Ismertessük meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok,

szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjunk támpontokat,

értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget

támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életünk-

ben.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskola egészségnevelési célja feladata

67

Nyújtsunk segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküz-

dési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát.

Cél, alkalmassá tenni a tanulókat szervezetük változásainak megfigyelésére, okainak keresésé-

re.

Felismertetni az egészséget, mint megőrzendő értéket, s megalapozni az egészség tudatos ma-

gatartás szokásrendszerét.

Tudatosítani a betegségek megelőzésének fontosságát.

Hozzásegíteni a tanulókat a biológiai érettség, valamint a társadalmi, szociális érettség különb-

ségeinek felismeréséhez.

Felébreszteni igényüket az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránt.

Erősíteni empátiakészségüket a betegekkel, idősekkel szemben.

Alkalmassá tenni a tanulókat az elsősegélynyújtás és betegápolás ismereteinek alkalmazására.

Megfelelő szintű önállóság kialakítása az információhordozók használatában, vizsgálódások

végzésében, tapasztalataik értelmezésében és rögzítésében.

Ismerjék meg a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatását és képesek legyenek ezek

csábítására nemet mondani.

Felelősségtudattal vállalják nemiségüket és a hozzá tartozó magatartást.

Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartá-

sában.

Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek elsősorban a mindennapi kedvező

élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának.

3.3. Az egészségnevelés legfontosabb feladatai

a felvilágosító munka

a megelőzés (prevenció)

egészségünk védelme

az egészség megóvása

3.4. Az egészségnevelés iskolai területei

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tu-

dást szerezhessenek egy személyes környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felis-

merő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel

összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s

konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az isko-

la pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

az értékek ismerete

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

a tanulás és a tanulás technikái

az idővel való gazdálkodás szerepe

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészséges életmódra nevelés színterei:

68

a rizikóvállalás és határai

a szenvedélybetegségek elkerülése

a tanulási környezet kialakítása

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

4. Az egészséges életmódra nevelés színterei:

4.1. Tanórai keretek között

Osztályfőnöki órákon: az osztályfőnöki munkaközösség által évfolyamokra kidolgozott osz-

tályfőnöki tantervben évfolyamonként 10-10 osztályfőnöki óra keretében. (Részletes program az

osztályfőnöki tantervi programban.)

Rendkívüli osztályfőnöki órákon:

Az iskola védőnője, az általa készített védőnői munkaterv alapján tartott órákon.

Témák:

5. évfolyam: Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása

6. évfolyam: Az első menstruáció és higiénéje

8. évfolyam: Szexuális felvilágosító órák

11. évfolyam: Az emlőrák megelőzéséről lányoknak — A hererák megelőzéséről fiúknak

Meghívott külső előadók (orvos, ÁNTSZ szakemberei) által tartott osztályfőnöki órák

Téma: illeszkedik az osztályfőnöki munkaterv témakörébe.

Belügyi osztályfőnöki órák

9. évfolyamon: drog-prevenciós témakörben, amelyeket a rendőrség ifjúságvédelmi, bűnmegelő-

zési osztályának szakembere tart.

Drog-prevenciós osztályfőnöki órák

osztályonként 5-5 életvezetési ismereteket nyújtó óra, melyeket erre képzett tanáraink vezetnek.

Téma: korcsoportonként — drogstratégiában részletesen

Testnevelés órákon: A mindennapos testnevelés 3 óra + tömegsport foglalkozások keretében.

(Részletes program a testnevelés tantárgyi programjában.)

Egészségtan órákon: 6. és 8. évfolyamon 18 órás modulként tantervben előírtak alapján (ld. tan-

tárgyi programoknál)

Biológia órákon: A tananyaghoz kapcsolódóan aktualitásnak megfelelően folyamatosan.

Egyéb tanórákon: Minden szaktanár, pedagógus affinitásának megfelelően adott helyzetekhez,

szituációkhoz kapcsolódva folyamatosan részt vesz a programban.

4.2. Tanórán kívüli tevékenységek:

Tanulmányi kirándulások: kirándulás programjának kialakításakor az osztályfőnökök az osztá-

lyok érdeklődésének, igényeinek megfelelően túrát, természetjárást is szerveznek.

Táborok: Az iskolában hagyománnyá vált már a téli sítábor és a nyári vízitábor megszervezése.

Ezek mellett minden évben a gyerekek igénye, érdeklődése alapján egy-egy osztály, évfolyam szá-

mára szervezünk táborokat.

„Véleményem szerint…” életvezetési ismereteket nyújtó tábor

Kortársoktató képzés: az iskola tanulóinak szemléletfejlesztő képzése. A felkészítés színtere az

iskola. Felkészítő személyek: ifjúságvédelmi felelős, megbízott külső szakemberek: ÁNTSZ, drog-

ambulancia családsegítő munkatársai. Téma: részletesen a drogstratégiában

Sportversenyek: Egyéni és csapatversenyekben folyamatosan benevezzük tanulóinkat városi,

területi egyéb sportversenyekre.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Módszerek az egészségnevelésben

69

Egyéb szabadidős programok szervezésével

önképző körök, fakultációk, szakkörök

iskolaújság, iskolarádió: riportok, tájékoztatók

pályázatok: (egészségnevelési, drogmegelőzési, kortársoktatói…)

hétvégi iskolai programok: sportrendezvények, kulturális programok, szabadidős tevé-

kenységek

kiállítások: rajz, plakát diákjaink alkotásaiból

előadások: meghívott előadók: védőnő, orvos, rendőrség, ÁNTSZ szakemberei

versenyek, vetélkedők: (helyi, körzeti, megyei…)

kapcsolódás városi, társintézmények, más szervezetek programjaihoz

4.3. Tájékoztató fórumok:

szülő értekezletek, szülők fóruma osztály, iskola szintű külső szakemberek meghívásával

szakmai találkozások, tréningek, elsősorban a nevelők fejlesztését, továbbképzését, szem-

lélet alakítását szolgálják.

5. Módszerek az egészségnevelésben

beszélgetések

csapatmunka, interaktív foglalkozások

tömegkommunikáció (tv, rádió, videó…)

iskolarádió, iskolaújság (riportok, műsorkészítés, szerkesztés)

bemutatók, kiállítások

kampányok

személyes felvilágosítás

írásos anyagok

döntéshozás gyakorlása, szituációs játékok

szerepjátékok, drámapedagógia

magabiztosság tréningje

készségfejlesztés

közösségfejlesztés

előadások

versenyek, vetélkedők

önképzőkörök, tanulói kiselőadások

kérdőíves felmérések

Az egészségnevelésben is a pedagógiai módszerek tárháza áll a pedagógus rendelkezésére a

program eredményes megvalósításához. Fontos, hogy minden esetben megtaláljuk a leghatéko-

nyabb módszert és formát, igazodva a tanulók korához, fejlettségi szintjéhez.

Az iskolai egészségnevelési munkában törekedni kell a korszerű, részvételen alapuló oktatási

módszerek alkalmazására (ún. interaktív módszerek) melyek bizonyítottan eredményesek egy pozi-

tív életvezetéshez szükséges készségek és jártasságok fejlesztésében.

6. A tanulók fizikai állapotához szükséges módszerek

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (1) bekezdése kimondja, hogy az

oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási

intézményekben … a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A kötelező mérés

időszakát az aktuális tanév rendjét meghatározó miniszteri rendeletben teszik közzé.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A tanulók fizikai állapotához szükséges módszerek

70

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,

testnevelési órákon a tanulók fizikai állapotának mérésével évente két alkalommal:

a tanév elején (szeptember, október) és a tanév végén (április, május).

A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére a Közoktatási Ál-

lamtitkárság két tesztet javasol, amelyek közül iskolánk testnevelési munkaközössége a Dr. F.

Mérey Ildikó által összeállított mini HUNGAROFIT tesztsort választotta.

Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja:

- Az iskolai testnevelés és a sport egészségmegőrző hatásának növelése,

- A testnevelők által mért adatok révén a tanulók információt kapnak funkcionális állapo-

tukról.

- A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben

és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani ismereteket,

amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, edzéstervezéshez, a

pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez.

- A tesztek végrehajtása egyfajta, minőségbiztosításra is szolgál.

A tesztsor a következő próbákból áll:

1. Cooper-teszt (12 perc futás)

2. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérése)

3. Fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás (karizom erő-állóképesség mérése)

4. Hason fekvésből törzsemelés – leengedés (lábizom erő-állóképesség mérése)

5. Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés (hasizom erő-állóképesség mérése)

A feladatok értékelésében az alábbi minősítő kategóriákat alkalmazzuk:

IGEN GYENGE

0-20.

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb

esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi

magát. Hajlamos a gyakori megbetegedésre.

GYENGE

21-40.

Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát

egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi

magát.

KIFOGÁSOLHATÓ

41-60.

A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmun-

ka még erősen igénybe veszi.

KÖZEPES

61-80.

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz

tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

71

JÓ

81-100.

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportág alacsonyabb szintű szak-

osztályában, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek.

KIVÁLÓ

101-120.

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető

fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

EXTRA

121-140.

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége terüle-

tén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi

vizsgálataink szerint ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportág-

ban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formain-

gadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját aNkt 27§-a szerint szervez-

zük meg a következő módon:

Diákjaink számra felmenő rendszerben heti öt testnevelési óra van, amelyből heti három órát az

órarendbe iktatva szervezünk.

A testnevelés órák 5-8 évfolyamon osztálykeretben zajlanak. 9 évfolyamtól csoportbontással,

melynek alapja a nemek szerinti bontás. Évfolyamonként általában 5 csoportba (3 lány, 2 fiú) sorol-

juk tanulóinkat.

A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:

a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban

történő heti két órás sportolás – a köznevelési törvényben meghatározottak szerint mentesíti

a tanulót az iskolában heti 2 testnevelés óra alól. A tanulónak ezt kérvényeznie kell az iskola

vezetésétől. Az egyesületi sportfoglalkozásokon való részvételt rendszeresen igazolni kell.

az iskolai sportegyesületünkben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2

órás sportköri foglalkozás kötelező. Szakosztályaink: röplabda, kosárlabda, labdarúgás.

Szakosztályaik minimum heti 2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget.

Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sport verse-

nyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit.

A tanulókat benyújtott jelentkezéseik alapján választja a szakosztály vezető a sportcsoport

tagjává.

Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkater-

ve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A felada-

tok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erő-

forrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév kezde-

tén beszámol a sportkör előző évi tevékenységéről, az eredményekről listát készít. A diák-

sportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

az iskola a kötelező tanórák keretében gondoskodik a gyógytestnevelés megszervezéséről és

megtartásáról. A kötelező testnevelési órákon belül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési

foglalkozást, azon tanulóink számára biztosítjuk, akiket – az iskolaegészségügyi szolgálat

szakvéleménye szerint – erre utaltak.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Kapcsolatépítés, együttműködés az egészségvédő szervekkel

72

A mindennapi testedzés részeként biztosítjuk a tanulóknak a lehetőséget, hogy a tanítási

órák után két órában tömbösítve többféle sportágat kipróbáljanak az évek során. A követke-

zők szerint:

1.csoport: kosárlabda

2.csoport: röplabda

3.csoport: labdarúgás

4.csoport: úszás

5.csoport: küzdősport

6.csoport: testépítés

7.csoport: aerobik

8.csoport: tánc

A mindennapos testnevelés bevezetésének célja, kialakítani az egészséges életmód és a min-

dennapi testmozgás iránti igényt. Ezeken a foglakozásokon kötelező a részvétel. A hiányzások iga-

zolása a szokott módon történik.

8. Kapcsolatépítés, együttműködés az egészségvédő szervekkel

8.1. Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése

A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védő-

nő az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az egés-

zségnevelő, valamint az osztályfőnök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése

jelenti.

A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, va-

lamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására.

8.2. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

Szülők(család). A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munká-

ban. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják tá-

mogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelen-

tősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.

Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezetek. Az iskolaszék az a jogosítványok-

kal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között.

Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges

megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz

képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását.

Iskolaorvos, háziorvos védőnő. Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja,

hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását

(szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, látják el. Intézményünkben az iskola-egészségügyi

feladatokat vállalkozási szerződéssel alkalmazott iskolaorvos és ifjúsági védőnő látja el.

Feladataik a következőképpen csoportosíthatók:

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és

intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrő-

vizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai fel-

ismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)

Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése

Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve

Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. A védőnő hagyo-

mányos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Kapcsolatépítés, együttműködés az egészségvédő szervekkel

73

Az intézményünkben nincs mindennapos orvosi ellátás, a betegségek diagnosztizá-

lásával, gyógyításával kapcsolatos feladatokat gyermekorvos a rendelőjében látja el.

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők. A gyermekvédelmi mun-

kában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti

szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású

szakemberek.

Az ÁNTSZ. A városi és megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más

egészségügyi intézmények, szervezetek azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatár-

sak nyújtanak konkrét segítséget az iskolai egészségnevelési munkában (közös kortársképző pá-

lyázat, továbbképzés, rendkívüli osztályfőnöki órák tartása, szűrővizsgálatok).

Rendvédelmi szervek. A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelő-

zési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvé-

delmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolá-

nak

Szakmai szervezetek (2P Oktatási Bt.) közös pályázatok, továbbképzési lehetőségek

Drogambulancia, melynek kiadványai és szakemberei segítik az iskola drog-prevenciós

munkáját.

KPSZTI

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet — Városi Pedagógiai Intézet a szak-

irányú továbbképzési lehetőségeket biztosítnak számunkra.

Hittancsoportok, cserkészcsapatok, egyházközségek, vallási közösségek pozitív példamu-

tató hatásukkal, életvezetési ismereteik közvetítésével, a hitből fakadó egészség tiszteletük át-

adásával hatnak fiataljaink egészségnevelésére.

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

74

V. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és

iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell

venni.

Helyzetelemzés, helyzetkép

Iskolánk 1994-től működik jelenlegi épületében. A korábban is iskolaként működő épületek a

belváros szívében található, szűk, zárt udvari épületek. Az eltelt 10 évet folyamatos építkezések,

átalakítások jellemezték. Az új aula, tornaterem, könyvtár már elkészült, jelenleg a természettudo-

mányi előadók kialakítása folyik. Ezekre a nagy átalakításokra feltétlenül szükség volt, hiszen az

épületek 130 évesek. Ahhoz, hogy a mai elvárásoknak megfelelő színvonalú oktató-nevelő munkát

tudjunk nyújtani — fenntartónak, szülőknek, diákoknak — a belváros adta szák lehetőségekhez

képest óriási eseménynek tekintjük a már elkészült beruházásokat.

Az iskola helye a jelenleg is folyó átalakítások befolyásolják a környezeti nevelési munkánk

tartalmát, lehetőségeit.

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

A tantestület szinte minden tagja valamilyen formában foglalkozik környezeti nevelési kérdé-

sekkel tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik külön akciókban is részt vállalnak, vannak akik a

tanórai keretek között, osztályfőnöki teendőikkel kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A

környezeti nevelés szerves része kell, hogy legyen az iskolai életnek.

1.2. Erőforrások

Nem anyagi erőforrások — humán erőforrások

Iskolán belüli együttműködés

Iskolavezetőség: Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka ré-

szeként értékeli ezt a tevékenységet. Aktívan részt vesz az egyes programokon.

Iskolaorvos, védőnők: Előadások tartásával — az egészséges életmódról, környezeti ár-

talmakról — kapcsolódnak programunkhoz.

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill.

oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell

fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmez-

tesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormány-

zatnak, az osztályközösségeknek.

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraik-

kal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Isko-

lánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításban a hulladékgyűjtési akciók-

nak, valamint a különböző táboroknak. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a

környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői

ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekük-

ben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egy-

részt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Jövőkép, alapelvek, célok

75

alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét — a

lehetőségeiket figyelembe véve, a családok maguk is biztosítják. (pl. tanulmányi kirándulások)

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai

dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Példamutató, ha a ta-

nulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ár-

talmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatás és beszerzése az iskolai gondnok feladata.

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és

költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés — az iskola életén belül — a

környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának

feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremté-

sét elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai kör-

nyezeti nevelési programokat.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és a tanórán kívüli környezeti

programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk

számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, a vadaspark és a nemzeti par-

kok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő, és tanulmányi kirándulások során igyek-

szünk megvalósítani.

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik

környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon,

továbbképzéseiken. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi

feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.

Cserekapcsolatok: csereutak

Az iskolában hagyományos külföldi kapcsolatok során igyekszünk a programjainkat a

környezeti nevelésben foglaltak, tervezett feladatok alapján kialakítani. A német, osztrák terüle-

tek példamutató tisztasága fejleszti tanulóink értékrendjét.

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezet-

védelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, vélemé-

nyükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Anyagi erőforrások

Saját erőforrások

Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni,

amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő mű-

ködtetést szolgálják.

Alapítvány. Az iskolai alapítvány — rászorultsági alapon — támogatja a tanulók külön-

böző táborokban, tanulmányi utakon való részvételét. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tá-

bori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse.

Külső erőforrások

Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése minden kolléga feladata. Az igazgatóhelyettes is

tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről. Az ilyen elnyert összeget teljes egészében arra a

területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

2. Jövőkép, alapelvek, célok

2.1. Cél

Általános és hosszú távú célunk, hogy tanítványaink az iskolában folyó környezeti nevelési te-

vékenységünk eredményeképpen:

környezettudatos magatartást, életvitelt folytassanak

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Jövőkép, alapelvek, célok

76

megvalósítsuk a rendszerszemléletre nevelést

kialakítsuk bennük a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét, a sokféleség

megőrzését

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, életvitelt

megértessük a globális összefüggéseket

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése diákjainkban. pl.:

problémamegoldó gondolkodás

ökológiai szemlélet

problémaérzékenység

kreativitás

vitakészség, kritikus véleményalkotás

kommunikáció, média használat

állampolgári részvétel és cselekvés

értékelés, mérlegelés készsége

2.2. Az iskola környezeti nevelési szemlélete, jövőképe

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet min-

den színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntartható-

ság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan okta-

tást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az er-

kölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együtt-

működésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megol-

dásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását,

kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk ki-

alakítani.

Belvárosi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén ala-

kítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. 1994 óta éppen ezért fog-

lalkozunk tudatosan környezeti neveléssel.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden

tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt is-

mereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető

tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt

és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együtt-

működés. Az építkezések során elkészült új épületrészek birtokbavételével a belső terek egyre han-

gulatosabbak lesznek. A természettudományi előadók elkészültével a berendezésnek, dekorációk-

nak hangsúlyozni kell ökológiai szemléletünket. A nővérekkel közös iskolakert helyreállításával

sikerülne „zöld foltot” létrehozni a belvárosi zárt falak között.

Diákjaink egyaránt figyeljenek az intézmény energia és vízfelhasználására. A későbbiekben

szeretnénk megvalósítani a szelektív hulladékgyűjtést.

Nyári táboraink, sítúráink, csereútjaink során továbbfejlesztjük a környezetbarát szemléletüket.

Bízunk benne, hogy iskolánk hitvallása, oktatási eredményei mellett a szülők és diákok azért is

választják majd iskolánkat, hogy a diákok nyugodt, harmonikus körülmények között tanulhassanak.

2.3. Rövidtávú célok (és feladatok):

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy-egy té-

mához tartozó ismereteket!

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A környezeti nevelés színterei iskolánkban

77

Pedagógusok, felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos élet-

vitel hiteles fejlesztői! (Képzéseken való részvétel.)

Az iskola tisztaságának javítása! (Verseny, akció szervezésével.)

Szemét mennyiségének csökkentése! (A helyes vásárlói szokások kialakítása.)

Legyenek a tanulók környezetük védelmezői! (Örökbefogadási akciók szervezése az is-

kolakertben, iskolaépületben.)

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés ké-

pességét. (Szakkönyvek, CD-k, video-anyag, Internet hozzáférés biztosítása.)

Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

3.1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben (tanórán)

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozá-

sokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. kiemelt he-

lyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyeket a diákok is megtapasztal-

nak. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet

kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehe-

tőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak

tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így

lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket a természettudományi előadók-

ban megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következte-

tések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.

3.2. Nem hagyományos tanórai keretben

A tanév során minden osztály tanulmányi kiránduláson intézmény vagy múzeumlátogatásokat

is szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része.

3.3. Tanórán kívüli programok:

A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos

téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat.

Idegen nyelveken fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természet-

védelemmel foglalkozó cikkek is.

Évről-évre szervezünk nyári táborokat, külföldi csereutakat, sítáborokat, melynek szak-

mai programjának szerves kiegészítője a természeti- és mesterséges környezet megismerése,

megóvása is.

Különböző akciókban veszünk részt:

Az iskolában rendszeresen, gyűjtési akciókat szervezünk. pl. papírgyűjtés

Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- vagy fotókiállítást,

nyári táborokról bemutatkozó kiállítást.

Terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályverse-

nyek, városismereti játékok stb.:

4. Módszerek

A környezeti nevelésben olyan módszereket kell alkalmaznunk, amelyek hatékonyan segítik

céljaink elérését. Minden kolléga az általa megismert új módszereket az iskolában terjeszti, új ötle-

teivel bővíti az iskolában már a gyakorlatban is alkalmazott tevékenységi rendszert.

Érdeklődés és igény szerint továbbképzéseken bővítjük ismereteinket:

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Taneszközök

78

játékok; (szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs stb.)

modellezés; (hatásvizsgálatok, előrejelző, működő modellek készítése, elemzése)

riportmódszer; (kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriportok)

terepgyakorlati módszerek; (egyszerű megfigyelések; célzott megfigyelések, mérések)

kreatív tevékenység; (szelektív hulladékgyűjtés, természetvédelmi feladatok, madárvé-

delmi feladatok, tisztasági verseny)

művészi kifejezés. (esztétikai érzékenység, élmény fejlesztése)

5. Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a

környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegysze-

reket, eszközöket (írásvetítő, diavetítő), valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell be-

szerezni.

Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat video-tárat. Biztosí-

tani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill.

multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszkö-

zök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

6. Kommunikáció

A környezeti nevelésben — jellegénél, összetettségénél fogva — nélkülözhetetlenek a kommu-

nikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú

írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni.

Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat

meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre,

az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt

— ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

6.1. Iskolán belüli kommunikáció formái

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

házi dolgozat készítése;

poszterek készítése és bemutatása;

iskolarádió felhasználásra, híradásra;

faliújságon közölt információk készítése;

szórólapok készítése;

önképzőkörök szervezése.

6.2. Iskolánk kívüli kommunikáció formái

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;

a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;

a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, esetleges együttműködés ille-

tékes önkormányzattal.

KOLLÉGIUMI PROGRAM A kollégium nevelési alapelvei

79

VI. KOLLÉGIUMI PROGRAM

1. A kollégium nevelési alapelvei

Az intézmény többcélú, közös igazgatású szervezet, a benne foglalt kollégium nevelési gyakor-

lata, tevékenysége a gimnáziumhoz illeszkedik, a gimnáziummal egységet alkot. A kollégium ter-

mészetes partnere a család, mely jogokat és kötelességeket ruház át a kollégiumra, ugyanakkor a

kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelmet kínál lakóinak. Törekszik a családból hozott érté-

kek felismertetésére, megőrzésére és fejlesztésére.

Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra

fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell len-

niük. Hiszen a „katolikus iskola, kollégium sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott

tanítók, nevelők tevékenységén és tanúságtételén múlik.” (Kat.Isk.78.)

A nagyobb szervezet részeként a kollégium különös lehetősége, egyúttal kiemelt társadalompo-

litikai szerepe és feladata is, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket

teremtsen. Biztosítsa a hozzáférést a keresztény szellemben történő neveléshez, a jó minőségű tu-

dáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi beilleszkedést. Fontos szerepe van

az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a

kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében.

A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. A pedagó-

gus minden pillanatban értéket közvetít. Ezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igé-

nyeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete össz-

hangban kell álljon az általa és a kollégium által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden

nevelő pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ezt a munkát csak hitüket gyakorló, a katoli-

kus egyház tanítását ismerő, magasan kvalifikált, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják

ellátni.

2. Célok

A kollégiumi nevelés célja a tanulók hitben való megtartása, szocializációjának, kiegyensúlyo-

zott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése,

személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a gimnáziummal összhangban, annak nevelését kitel-

jesítve a bentlakás lehetőségeinek felhasználásával. Biztosítani szeretnénk a tanuláshoz szükséges

optimális feltételeket, melyek között lakóink jobban megismerik magukat, felelős, alkalmazkodásra

és vezetésre egyaránt képes közösségi emberekké válnak, javul a természethez, Istenhez való viszo-

nyuk.

A célok meghatározása és a kollégium működése a kollégiumi nevelés országos alapprogram-

jának következő szempontjait figyelembe véve történik:

a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket

megillető jogok érvényesítése;

b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkal-

mazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhang-

ban;

c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segí-

tőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben;

d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az

öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támoga-

tása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása;

e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil

szervezetekkel való konstruktív együttműködés;

KOLLÉGIUMI PROGRAM Végrehajtandó feladatok

80

f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktató munka rendszerszemléletű, tu-

datos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése;

g) a nevelési folyamatban részt vevők – szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a

kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet – számára elfogadott

norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a

következetesség;

h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása;

széles körű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása;

i) az integrált nevelés megvalósítása;

j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek

alkalmazása;

k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségle-

teinek figyelembevétele, az egyéni bánásmód alkalmazása;

l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai ha-

gyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

2.1. A nevelés kiemelt céljai a kollégiumban

Belső igény kialakítása, fejlesztése a szentre, a szépre, a jóra és az igazra. Hitre, re-

ményre, szeretetre nevelés.

A hit- és imaélet folyamatos fejlesztése, a vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása.

A keresztény erkölcsi normák betartása.

Tisztelet kifejezése egymás iránt (szép beszéd társakkal, tanárokkal).

A rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.

A házirend felelős betartása.

A tanulmányi munka színvonalának emelése.

A hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés.

Az együttérzés, önzetlen segítőkészség fejlesztése a szorosabb kollégiumi közösségbe

befogadott érzék-vagy mozgásszervi fogyatékkal élő tanuló által.

A szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása.

A tehetséges tanulók felkutatása, tudásuk bővítése, képességeik kibontakoztatása.

A műveltségi egyenlőtlenségek csökkentése.

A pályaválasztás segítése.

Az egészséges életmódra nevelés.

Környezetünk védelme, ápolása.

A szabadidő tartalmas eltöltése.

A társadalmi beilleszkedés elősegítése.

Nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink, egyházi kultúránk megis-

mertetése.

Az etnikai kisebbségek kultúrájának megismertetése.

A keresztény, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása.

3. Végrehajtandó feladatok

A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának értelmében a következő 6 területen lát el a

kollégium feladatokat:

3.1. Énkép, önismeret, szociális értékrend és képességek fejlesztése

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a

nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai, és

a diák felkészülhessen felebaráti szolgálatra. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, mű-


81

vészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottságot, a személyes és szociális azonosságtudat

fejlődését.

Az együttérzés, a másikra érzékenyen figyelő magatartás kialakítására kiváló lehetőséget te-

remtenek a kollégiumi elhelyezést igénybe vevő érzékszervi fogyatékkal élő tanulók. Az ő jelenlét-

ük a közösségben alkalmat teremt az egészséges tanulók számára, hogy a fogyatékkal élők minden-

napi nehézségeit felismerjék, személyes kapcsolat kialakítása révén előítéletektől mentesen tudja-

nak fordulni sérült embertársaik felé.

Mivel a kollégium a szocializációs folyamat aktív színtere, ezért alapvetően fontos az általáno-

san elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítése, a tanulók személyiségébe való beépülésé-

nek segítése. Természetesen az intézmény csak akkor képes az értékátadás funkciójának eleget ten-

ni, ha önmaga is szilárd értékrenddel bír.

A kollégiumi nevelés folyamatában meghatározó szerepet játszik a pozitív szociális szokások

kialakítása. Ezt mindenekelőtt olyan kollégiumi életrend kialakításával, működtetésével lehet meg-

valósítani, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok

átláthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók.

Fontos a szolidáris viselkedés alapvető szabályainak elsajátítása, a szabálytudat, a döntési sza-

badság és felelősség összhangjának, szerepének, jelentőségének megértése, csakúgy mint az érdek-

érvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítása, mely feladat megoldásá-

ban a diákönkormányzatnak döntő jelentősége van. A kollégium feladata a demokratikus vezetés

elsajátítási, gyakorlási feltételeinek megteremtése és folyamatos működtetése, a vezetésképesség

fejlesztése.

Az együttélés, a közösségi lét jó pedagógiai közeget biztosít a segítő életmódra nevelés megva-

lósítására: pl. pozitív értékrend és e szerinti viselkedés, magatartás elfogadása, a kreativitás növeke-

désének elősegítése stb.

A segítő életmódra nevelés a segítő együttműködés fejlesztését kívánja meg. Ez az által valósít-

ható meg, ha a nevelő rendszeresen él a segítő együttműködés módszerével, pl. együtt cselekvés,

közös feladatmegoldás formájában, miközben segíti a tanulók egymás közötti kooperációját is.

A gyermekek eredményes és sikeres társadalmi beilleszkedésének érdekében szükség van pá-

lyaválasztásuk elősegítésére. Olyan tevékenységeket kell szervezni, amelyek hozzájárulhatnak ér-

deklődésük elmélyítéséhez, képességeik megszilárdulásához, önismeretükhöz, a helyes pályaválasz-

tási döntéshez, illetve a döntés sikeres megvalósításához.

A kollégium kiteljesíti a nemzeti és történelmi hagyományainkat, jellegzetességeinket megis-

mertető iskolai tanulmányokat, ezzel erősíti a tanulók hazaszeretetét. A világról kialakított képben

helyet kap a keresztény értékrend, az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör.

3.2. A tanulási motívumok, értelmi képességek és gondolkodási kultúra fejlesztése

A kollégium által meghatározott célok, közöttük első sorban a tanulók személyiségfejlődésének

megvalósítása érdekében a nevelési folyamatba be kell építeni olyan motivációs tényezőket, melyek

a tanulók számára is lényegi tevékenységgé teszik a tanulást. A diákok nagy része elsősorban az

osztályzatért tanul és magát az önálló ismeretszerzés örömét nem ismeri, nincs igazi érdeklődése és

tudásvágya.

Nevelési feladataink közé tartozik a gyermekek sikervágyának kialakítása és fennmaradásának

biztosítása. Fejleszteni kell növendékeink körében a tanulási ambíciót, mivel ismeretes, hogy a ta-

nulók alacsony iskolai teljesítményének egyik alapvető oka ennek fejletlensége. Ne feledjük, hogy a

megfelelő szintű tanulási ambíció alapja a reális önismeret! Fejlődése lényegesen megnöveli a tanu-

lás eredményességét és a személyiség fejlődésének fontos összetevője. Az egészséges tanulási am-

bíció kialakulásának és fennmaradásának elősegítése a bonyolult nevelési feladatok közé tartozik. A

nevelőtől alapos, következetes munkát igényel.


82

A tanulás eredményessége érdekében ki kell alakítani a tanulási célprogramot, illetve közöm-

bösíteni az ellene ható tényezőket. A tanulási életprogram kialakulása döntő mértékben befolyásolja

a tanulás hatékonyságát. Fontos szerepe van ebben a szülőknek is, ugyanis, ha a szülő szemében

érték a tanulás, a gyerek is érzi annak fontosságát.

A kollégium megfelelő pedagógiai színtér arra, hogy elsajátíttassuk a gyermekekkel a helyes

tanulási módszereket, mivel a tanulók jelentős részénél különös gondot jelent ennek fejletlensége.

Lényeges feladat az önálló tanuláshoz szükséges ismeretek és képességek elsajátíttatása, pl. olva-

sás-megértési gyakorlatok, jegyzetelési technikák, könyvtárhasználat, önismereti képzés stb.

A tanárok szaktárgyi tudásuk révén segítsék a tanulmányi munkát a hiányos alapismeretekkel,

gyengébb képességekkel rendelkező tanulóknál a különböző korrepetálások, felzárkóztató foglalko-

zások alkalmával.

A kollégiumi nevelési feladatok fenti felsorolása nem fontossági sorrend, hiszen a nevelőtestü-

let az adott tanév munkatervében dönti el, hogy mikor melyik feladatot helyezi előtérbe, és milyen

további tevékenységeket lesz még lehetősége végrehajtani.

3.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése

A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segít-

ségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözősé-

geket kezelni képes. Felzárkóztatás céljából egyéni és csoportos korrepetálásokat tartunk, a lemara-

dó, vagy tanulmányi teljesítményében romló tanulókat szóban kikérdezzük és tanulási módszertani

fejlesztést végzünk.

A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Tá-

mogatja a tanulásban elmaradt és a fogyatékos tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy eredménye-

sen végezzék gimnáziumi tanulmányaikat. A tehetséges tanulók felismerésére folyamatosan gondot

fordít a csoportvezető nevelőtanár, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében,

tudásuk bővítésében. Egyéni tanulási lehetőséget biztosítunk a zenei, sport vagy más kötött időben

zajló délutáni foglalkozáson résztvevőknek. A valamely területen tehetséges tanulók külön lehető-

séget kapnak azon tantárgyak tanulásában, melyekben nem kiemelkedők. A kollégium lakói számá-

ra tanulmányi versenyeket szervez, továbbá nevezi és felkészíti kiemelkedő lakóit a külső, különö-

sen a kollégiumok számára rendezett versenyekre.

A kollégium — a gimnáziummal együttműködve — valamennyi tanulója számára lehetővé te-

szi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpá-

lyára való felkészülést.

3.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén, keresztény világkép kialakulásának segítése

Belső igényszintre kell emelnünk a tanulók körében a kulturált életmódot.

Biztosítani kell a kollégiumban a lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére. Minél több

olyan élményszerű és alkotó jellegű tevékenységet célszerű szerveznünk, melyek az iskolában elsa-

játított elméleti ismeretekhez kapcsolódnak. A szabadidő helyes felhasználása tervszerű pedagógiai

tevékenység. Ez azonban semmi esetre sem jelenti a tanulók minden percének betáblázását, hanem

inkább azt, hogy minél változatosabb és egyre színvonalasabb tevékenységek lehetőségeit teremt-

sük meg a kollégiumban. Azt kell elérnünk, hogy a lehetőségek között válogatva élvezhessék nö-

vendékeink az aktív pihenést, és ily módon felnőtt korunkra is szokásukká váljon a szabadidő igé-

nyes és tartalmas eltöltése.

Keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezése:

közös vallásos gyakorlatok: közös imák (reggel, este), lelki napok, közös szentmisék

(legalább havonta, ha az iskola nem szervezi ezt);

személyes törődés: lelki napokon vagy máskor is: gyónási lehetőség, a nevelőtanár sza-

badidőben rendelkezésre áll;


83

a nevelőtanár nemcsak munkakört tölt be, hanem jelenlétével megszólíthatóságával

személyes példát ad és a tanulókkal való személyes törődést biztosít;

egyházi év jeles napjairól gyűjtő munka;

vallás-etikai előadások a kollégisták számára;

filmklub — mit érdemes nézni, mit nem;

kézműves foglalkozás;

cserkészet;

Vöröskereszt — karitatív tevékenység (pl. Máltai Szeretetszolgálat);

„Bárka” fogyatékosok támogatása;

Istenes versek az irodalomban — versenyek;

újságszerkesztés;

egyházi jellegű kirándulások, lelki napokon való részvétel szorgalmazása;

vallási életbe való bevezetés, kapcsolatok lelki vezetőkkel (pályaorientáció, hivatásgon-

dozás);

speciális diákkörök: bibliakörök, szentek élete, imakörök, egyházi énekek, vallási életet

elősegítő tevékenységek (imák, szokásrend, hagyományok), missziós tevékenység.

Ebben a nevelési folyamatban is jelentős szerepet tölt be a kollégiumi diákönkormányzat, hi-

szen működési körének jelentős részét ez a terület alkotja.

A világkép kialakulása élmények által, azok tudatosulásával történik, ezért nagyon fontos a po-

zitív és vallásos tapasztalatok ismétlődése és megerősítése:

Az eltérő szintű és hagyományú vallási közösségekből érkezők tapintattal való fölkaro-

lása és segítése a beilleszkedésben.

A keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartása (öltözködés, viselkedés,

társas kapcsolatok, szórakozás.)

Az egyházi év ünnepeinek megismertetése, és a közös ünneplés megkedveltetése.

A vallási élet megismertetését és gyakorlatát a kollégium éves- és napirendje rögzíti.

A katolikus kollégium értékrendjével, a tanulás feladatával tudatosan szembeszegülő, a

kollégium rendjét súlyosan megszegő, embertársát durván sértő, társai személyes biztonságát

veszélyeztető magatartással a tanuló saját magát zárja ki a kollégiumi közösségből.

3.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése

Ebben a nevelési folyamatban a hangsúly az előnyös, illetve hátrányos személyes motívumok

formálásán van. Törekednünk kell tanulóink egészségének megőrzésére, védelmére, a helyes táplál-

kozásra, a higiéniai szabályok betartására, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, az önművelés

és szórakozás egyensúlyának létrehozására. A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére

fokozott hangsúlyt kell helyeznünk.

A környezeti nevelés alapelve, hogy a kollégista váljon érzékennyé környezete állapota iránt,

értse a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá, hogy életvitelébe beépüljön a környezetkímélő ma-

gatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt.

Feladatok:

A természet tisztelete, környezetünk megbecsülése mint erkölcsi alapelv kialakítása.

A kollégista pozitív jövőképének kialakítása.

Ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretek biztosítása.

Megmutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát.

Megismertetni az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, töreked-

ni arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át a diákok.

Képessé kell tenni tanítványokat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére,

ezek csökkentésére.

Felkészíteni a diákokat a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére.

KOLLÉGIUMI PROGRAM Sajátos nevelési módszerek

84

Ösztönzi a tanulókat a környezet védelmére, főként arra, hogy tartózkodjanak környeze-

tük káros terhelésétől.

Világossá tenni, hogy környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja köz-

érzetünket, életünk kilátásait, minőségét.

Foglalkozások, tevékenységek szervezése a mindennapokban:

A szobarend kialakítása (virág, terítő, otthonról hozott dísztárgyak) és ezek ápolása.

Az udvar megbecsülése, ápolása.

Víz-, villany, energiatakarékosság.

Csomagolóanyagok mérsékelt használata.

Szelektív hulladékgyűjtés.

3.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gaz-

dálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság

és a pénzgazdálkodás világában.

A diák-önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is fi-

gyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását.

A Nemzeti Alaptanterv megkülönböztetett figyelmet fordít a korszerű műveltségnek már az új

évezredet elővetítő olyan összetevőire, mint a társadalmi, gazdasági, állampolgári ismeretek, a kör-

nyezetvédelem, a honismeret, a vizuális kultúra, médiaismeret, informatika, számítástechnika, élet-

vitel és gyakorlati ismeretek. Lehetőségeinket figyelembe véve úgy kell megszervezni a kollégiumi

tevékenységek rendszerét, hogy a fenti műveltségi területeken tudjunk mi is — a gimnáziummal

együtt — érdekes, hasznos, felnőtt életükre ható, fejlesztő ismereteket adni. A szabadidős tevékeny-

ségek erre is jó lehetőséget adnak, ám megfelelő színvonalú tárgyi felszereltség és tanári szakmai

felkészültség is feltétele az ilyen jellegű foglalkozásoknak.

4. Sajátos nevelési módszerek

Megfelelő és differenciált pedagógiai módszerek segítségével külön kell foglalkoznunk a tehet-

séges tanulókkal és a tanulásban elmaradt gyermekekkel. A kollégium egyik alapfeladatából adó-

dik, hogy a tanulók közötti különbségeket kezelni tudja, vagyis a lassúbb tanulóknak legyen esélyük

a beilleszkedési minimum elsajátítására, a tehetségeseknek pedig adottságaik megfelelő fejlesztésé-

re.

Fokozott egyéni törődést igényelnek a hátrányos helyzetű, illetve állami gondoskodásban ré-

szesülő tanulók, akiket lehetőségeink szerint segíteni kell problémáik megoldásában.

5. A tanulók ellenőrzése, értékelése

A pedagógiai folyamat elengedhetetlen része, úgy a nevelő, mint a tanuló számára a folyamatos

ellenőrzés, értékelés. Az értékelés révén fogalmazhatjuk meg a nevelési folyamatban meghatározott

feladatok teljesítésének szintjét, a célhoz való közelítését.

A tanulók kollégiumi életének értékelésére többféle módszer alkalmazható:

szöveges

számszerű

kombinált értékelés.

Fontos, hogy a nevelőtestület megegyezzen összehangolt stílusú értékelő mondatokban, melyek

az értékelés kereteit alkotják. Fontos ez azért is, hogy a szülők tájékoztatása során az értékelés meg-

felelő, egyértelmű legyen, illetve a gyermek személyiségfejlődésének lényegi elemire utaljon.

KOLLÉGIUMI PROGRAM A kollégium működése

85

A folyamatos értékelés módszerén kívül szükség van az időszakos összegző értékelésre is fé-

lévkor, tanév végén, vagy a kollégiumi nevelőtestület által megjelölt időpontokban, pl. szülői érte-

kezletek, fogadóórák.

5.1. A jutalmazás és a büntetés:

A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, a kiemelkedő teljesítmény elismerése.

Rendkívül nagy motiváló erő, éppen ezért helyes mértékkel és megfelelő, „jó” időben kell alkal-

mazni. Ellenkező esetben a gyerek a jutalomszerzés rabjává válhat, nem látja értelmét annak a cse-

lekvésnek, amit nem jutalmaznak, nem a belülről jövő megelégedettségért dolgozik, hanem csak a

külső elismerésért. A jutalmazás ilyen jellegű torzulása veszélyes.

A büntetés is akkor „működik jól”, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válá-

sának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése.

A jutalmazással és büntetéssel el kell érnünk, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, azo-

nosulnia kell azzal a gondolattal, hogy számra fontos a fegyelmezetté válás.

A büntetés- és jutalomrendszer kidolgozása a nevelőtestület és a diákönkormányzat feladata.

Elfogadása a közösség által történik.

Valamennyi cél és feladat végrehajtásánál, megvalósításánál figyelembe vesszük, hogy egyházi

intézmény vagyunk, s ennek szellemében cselekszünk.

6. A kollégium működése

6.1. Személyi feltételek, elvárások

A kollégiumban a nevelési feladatokat — a közoktatásról szóló törvényben meghatározott vég-

zettséggel és szakképzettséggel rendelkező — nevelőtanár végzi aki:

lelkivezető,

elfogadja a katolikus egyház hitét és vallási életét,

rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai, lelki,

vallási, hitbeli ismeretekkel rendelkezik,

vállalja – és a kollégiumban a lehetőségeket megteremti – a lelki /vallási továbbképzés-

re,

képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére;

jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában,

keresztény hitével, életpéldájával, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével,

műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt, - megfelelő

empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti

tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe,

személyes jelenlétével folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelé-

sükben résztvevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatok-

kal,

szakmai tevékenysége során együttműködik a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel és

tagjaival, figyelembe veszi a lelki vezetőjének útmutatásait,

nem pedagógus munkakörben alkalmazottak felé elvárás: nem mond/tesz a keresztény

értékekkel nem egyezően, gyermekszerető és pedagógusokkal együttműködő.

A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a

gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánu-

lásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező.

KOLLÉGIUMI PROGRAM A kollégiumi tevékenység szerkezete

86

6.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban

A kollégium épületéből adódóan nagy terekkel rendelkezik, azon belül viszont olyan otthonos

környezet kialakítására törekszik, melyben a lakóinak van jól elhatárolt, egyéni tere. A megfelelő

körülmények lehetővé teszik a nevelési célok megvalósíthatóságát, biztosítják a kollégisták bizton-

ságát, kényelmét. A gimnázium épületét is használva a szilenciumokra és sportfoglalkozásokra

megteremti a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős

tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondosko-

dik a tanulók nyugodt pihenéséről.

6.3. A kollégiumi élet megszervezése

A kollégium napirendjében biztosítja a lakói optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, bele-

értve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. A tanu-

lók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai — a jogszabályi

keretek között — a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak, az alsó és felső 4 évfo-

lyam tanulóinak napirendje eltérő.

A kollégium biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanu-

lóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában,

valamint az elért eredmények értékelésében. A diákönkormányzat tagjai és vezetői számára külön

foglalkozáson biztosítjuk, hogy megismerjék a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegol-

dás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A mindennapi gyakorlatban rendszeresen van

lehetőségük, hogy azokat felelősen alkalmazzák.

7. A kollégiumi tevékenység szerkezete

Az általunk meghatározott feladatok végrehajtása érdekében olyan változatos, fejlesztő hatású

tevékenységeket kell szervezni, melyek között minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltsá-

got. Törekednünk kell arra, hogy a gyerekek ne unatkozzanak, legyen módjuk minél több szociális

kontaktusra, kötődésre. A céljaink elérése érdekében inger-gazdag környezetet kell teremtenünk

gyermekeink számára.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermek csak akkor tanul meg idejével gazdál-

kodni, ha van rendelkezésre álló ideje, ha tehát a kollégium egész tevékenység- és időstruktúrája az

egyénileg szabadon választható tevékenységek gazdag skáláját tartalmazza. Természetesen mindezt

differenciált módon kell meghatározni, figyelembe véve a tanulók egyéni adottságait, életkorukat,

érdeklődési körüket, stb.

A kollégiumi tevékenységek programjának összeállítása a nevelőtestület és a diákönkormány-

zat feladata. A kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján: felkészítő, fejlesztő foglalkozá-

sok (tanulást segítő foglalkozások és egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglal-

kozások) és speciális ismereteket adó foglalkozások (a tanulókkal való egyéni törődést biztosító

foglalkozások és szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások) megtartása történik.

7.1. Szilenciumi foglalkozás

felkészítő, fejlesztő jellegű;

a nyugodt tanulás feltételei biztosítottak;

rendelkezésünkre áll az adott létszámhoz igazodó, megfelelő kapacitású tanulóhelyiség

(gimnáziumi tantermek), különleges esetben van mód a szobákban történő felkészülésre;

a tanulócsoportok kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek adottságait, képessé-

geit, tanulási szokásait, életkorát.

KOLLÉGIUMI PROGRAM A kollégiumi tevékenység szerkezete

87

7.2. Csoportfoglalkozások

A teljes közösség, vagy annak kisebb részei számára szervezett speciális ismereteket

adó foglalkozások.

Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek

megbeszélése, értékelése történik.

A csoportfoglalkozásokon van lehetőség arra, hogy a kitűzött nevelési célokat, felada-

tokat megvalósítsuk.

A csoportprogram összeállítása a csoportvezető tanár feladata.

E foglalkozások aktív résztvevői az intézménnyel jogviszonyban álló vagy meghívott

főtisztelendő atyák, nővérek.

A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások

a személyes törődést biztosító, vallásosságot elősegítő foglalkozásokon a tanulók feltár-

hatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítsé-

gére;

a foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos isme-

reteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktus-

kezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a pre-

venciós tevékenység (balesetek-, káros szenvedélyek — dohányzás, alkohol, illetve drogfo-

gyasztás stb. — kialakulása);

a vallásosságot elősegítő foglalkozásokon, szentmiséken, lelkigyakorlatokon, közös

imákon, előadásokon, beszélgetéseken, diákkörön, Biblia-olvasó körökön szerepet kap a hit

alapvető tanításainak elsajátítása, a keresztény értékrendszer megismertetése és gyakoroltatása;

minden nevelő tevékenységet áthat a hit és a keresztény erkölcs.

7.3. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások

Ezek lehetnek felkészítő, fejlesztő vagy speciális ismereteket adó foglalkozások (egyéni szük-

ségletek szerint) a következő felsorolás szerint.

tanulmányi munka segítése;

számonkérés;

napi feladatok, kérdések, speciális nevelési problémák megbeszélése;

a beilleszkedési nehézségek enyhítése, tanulás módszertani segítség az érzékszervi fo-

gyatékkal élő tanulók számára.

7.4. Választható foglalkozások

Ezek közé az egyéni fejlesztést megvalósító vagy a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások

közé tartoznak a szakmai körök (pl. szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, tanfolyamok, kompenzá-

ló (felzárkóztató) programok, rendszeres könyvtárhasználat, stb.). E foglalkozások szélesebb körű

alkalmazása a differenciálás, a tehetségfejlesztés fontos lehetőségei. A kollégiumi tehetséggondozás

feladata a tanuló tehetségének felismerése és optimális fejlődésének segítése, melyben a kollégiumi

pedagógusnak meghatározó szerepe van. a lehetőségekhez képest a tanulók minél több kreativitást

igénylő feladatot kapjanak, melyek tudásuk gazdagítását és elmélyítését szolgálják.

A választható foglalkozások programját a csoportvezető tanárok dolgozzák ki éves program-

jukban, a tanulók igényeinek megfelelően.

A szakmai körök megszervezéséért a kollégiumvezető a felelős.

7.5. Szabadidős foglalkozások

E speciális ismereteket adó foglalkozások fő területei a sport, az egészséges és kulturált élet-

mód kialakítására adnak lehetőséget. A kollégium tevékenység-rendszereinek kialakításánál fontos

tényező, hogy a tanulók az iskolai szellemi leterheltséget követően megtalálják a megfelelő lehető-

ségeket a regenerálódásra, a másnapi sikeres felkészülésre, a változatos ismeretszerzésre, valamint a

KOLLÉGIUMI PROGRAM A kollégiumi csoportfoglalkozások témakörei és éves óraszáma

88

kulturált szórakozásra. Ezek figyelembevételével kell megszerveznünk a szabadidős tevékenysége-

ket. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a szabadidős foglalkozások módot és lehető-

séget nyújtanak az önellátó képességek fejlesztésére. (pl. egészséges és kulturált étkezés, testápolás,

rendszeretet, stb.).

A fokozatosság elvének figyelembe vételével fejlesztenünk kell a tanulók befogadóképességét,

az ének-zene, vizuális, irodalmi stb. területén. Ez segít abban, hogy érzelmileg gazdagabbá, tartal-

masabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak, mely a kulturált életmód kialakításának egyik alapvető

feltétele.

A gimnáziumi vagy a városi könyvtárak alkalmasak arra, hogy pl. könyvtári foglalkozások ke-

retében az irodalmi befogadóképességet fejlesszük, az olvasás szeretetét kialakítsuk. A szervezett

kirándulások módot nyújtanak a nemzeti, művészeti, természeti értékeink, illetve hazánkban élő ás

népcsoportok értékeinek megismerésére. Nem szabad elfeledkeznünk a kollégiumi hagyományok

ápolásáról sem.

A szabadidős tevékenységek konkrét, tartalmi kidolgozása a diákönkormányzat feladata, vala-

mint elfogadtatása a kollégiumi közösséggel, a munkaterv része.

8. A kollégiumi csoportfoglalkozások témakörei és éves óraszáma

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül min-

den héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20

csoportfoglalkozásra (órára) az alább megjelölt témákkal foglalkozzunk a kollégiumban. A további

idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi felada-

tok megszervezésével telik. A kötelező témakörök időkerete:

Témakör 5–8. 9. 10. 11. 12.

évfolyam

Tanulás 3 4 3 3 1

Énkép, önismeret, pályaorientáció 3 3 3 4 3

Európai azonosságtudat. Egyete-

mes kultúra 3 3 3 2 4

Környezettudatosság 2 2 2 2 2

Testi és lelki egészség 4 4 4 4 4

Felkészülés a felnőttlét szerepeire.

Aktív állampolgárságra, demok-

ráciára nevelés. Gazdasági neve-

lés

3 3 3 3 3

Hon- és népismeret 4 3 4 4 3

Összesen: 22 óra 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra

Ha a kollégium létszáma indokolja, a foglalkozások az évfolyamok között összevontan történ-

nek. Ez esetben a tanév elején differenciáltan — alcsoportmunkával — oldjuk meg a belépő tanulók

tanulás-módszertani fejlesztéséhez kapcsoltan a többi tanulóra vonatkozó szervezési kérdéseket,

illetve évvégén az érettségire készülők időbeosztását a többiek javítási stratégiájával.

9. A kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások tartalma

9.1. Tanulás

Óraszámai: 3 4 3 3 1

5–8. évfolyam 9–12. évfolyam

KOLLÉGIUMI PROGRAM A kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások tartalma

89

Fejlesztési követelmények

Ismerje meg — és előbb tanári segítséggel,

majd önállóan — alkalmazza a kollégiumi tanu-

lás folyamatában használatos, az életkori sajá-

tosságaihoz igazodó, egyénre, csoportra szabott,

hatékony tanulási eljárásokat, módszereket.

Tudjon a tanulnivalók között — képessége-

ivel, érdeklődésével, pályaképével, illetve az

objektív követelményekkel egyaránt harmonizá-

ló — fontossági sorrendet felállítani.

Tudja — segítséggel — szervezni az idejét,

a tevékenységeit.

Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai

követelmények teljesítésére felkészítő tanulási

technikákat. Használja rendszeresen a tanulást

segítő hagyományos és modern eszközöket.

Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat

szabályait, és fogadja el a könyvtárban való

viselkedés normáit.

Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár, a

digitális információhordozók által biztosított

szolgáltatásokat.

Tudja megkülönböztetni az alapvető doku-

mentumfajtákat.

Legyen képes ismereteket meríteni nyomta-

tott és audiovizuális dokumentumokból, vala-

mint az Internetről, tömegkommunikációs mű-

sorokból.

Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi

ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írás-

ban beszámolni. Legyen képes munkáját érté-

kelni.

Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi ta-

nulás folyamatában használatos, az életkori sa-

játosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoport-

ra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, mód-

szereket.

Tudjon a tanulnivalók között fontossági

sorrendet felállítani.

Tudja — segítséggel — szervezni az idejét,

a tevékenységeit.

Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai

követelmények teljesítésére felkészítő tanulási

technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcso-

lódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli

és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé

arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés so-

rán eredményesen tudjon teljesíteni.

Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbta-

nulásra, a való életre felkészítő technikákat,

módszereket. Tudjon szelektálni az információk

rendszerében.

Használja rendszeresen a tanulást segítő

hagyományos és modern eszközöket.

Használja rendszeresen a könyvtárat, és

igényelje szolgáltatásait.

Iskolai feladataihoz és egyéni problémái

megoldásához tudja kiválasztani a szükséges

dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati

felhasználására.

Legyen képes elemezni, értelmezni, rend-

szerezni a megszerzett információkat, és szóban

vagy írásban számoljon be a megoldásokról.

Rendszeres könyvtári munkával is fejlődje-

nek hatékony tanulási módszerei és önművelési

szokásai.

Szerezzen tapasztalatokat a legújabb tech-

nológiákon, így az Információs és Kommuniká-

ciós Technológiákon (IKT) alapuló információ-

hordozók használatában, alkalmazza azokat.

Témakör: Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

Tartalmak, tevékenységek:

Tanulási módszerek a kollégiumban. Egyé-

ni tanulás. Tanulás közösségben. Segítő tanulás.

Ellenőrzött tanulás. Különböző tanulási techni-

kák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegol-

vasás, szövegírás, lényegkiemelés), tanulási

stratégiák megismerése, felismerése saját tanu-

lási stratégiájának megismerése és elsajátítása.

A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet-

specifikusan.

A tanulás egyéb feltételei (időterv, tanesz-

közök, motiváltság, tanulási sorrend stb.). A

A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző

tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószo-

bai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az

eredményes tanulás. Tanulás a közösségben.

Kooperatív tanulás projekt. A módszerek al-

kalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. A

tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója.

Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentrá-

ció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasás-

fejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédműve-

lés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontos-


90

feltételek fontossága, kipróbálása a gyakorlat-

ban, egyéni sajátosságok megbeszélése.

sági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés

módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A

tanulás motiváltságának felmérése, alakítása.

Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos

érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény

(prezentáció, kiselőadás, internet-közlemény,

kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.) A

szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai,

követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettsé-

gire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási

felvételi eljárás szabályai, követelményei, a

felkészülés módszerei. A követelmények meg-

ismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés,

teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.)

gyakorlása valóságközeli szituációkban.

Témakör: Könyvtárhasználat, dokumentumismeret


Könyvtárhasználati ismeretek.

Képi jelek, ikonok, diagramok olvasása.

Dokumentumismeret, nyomtatott dokumentu-

mok ismerete és alkalmazása. Tájékozódás a

könyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézi-

könyvtár). Az ismeretek elsajátítása és a kés-

zségek kialakítása feladatok segítségével a gya-

korlatban. A szellemi munka technikái. Külön-

böző témák feldolgozása egyes könyvtári se-

gédeszközök és dokumentumok segítségével

(könyvek, folyóiratok, videó, CD-ROM, Inter-

net stb.).

Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek

rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez

igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban,

önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgo-

zat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása.

A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtó-

termékek, audiovizuális dokumentumok, digitá-

lis adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeret-

szerzésben, valamint a köznapi élet egyéb terü-

letein. Dokumentumfajták felhasználása a gya-

korlatban. Az információfeldolgozás fázisainak

(anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés)

technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés,

cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabá-

lyainak elsajátítása a gyakorlat segítségével.

Témakör: Informatikai és számítástechnikai ismeretek


Informatikai és számítástechnikai ismeretek

gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. In-

ternethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára

való felkészüléshez segítés, gyakorlás.

IKT technológiák.

Témakör: Könyvtári informatika


Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Ka-

talógustípusok. Önálló kutatás megfelelő infor-

mációhordozók kiválasztásával.

9.2. Énkép, önismeret, pályaorientáció




Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja


91

ember tulajdonságait, tudatosítsa, hogy a csalá-

di, az iskolai, a kollégiumi közösség milyen

teljesítményeket, jellemzőket vár el tőle, mi-

képp egyeztethetők össze az eltérő szereplők

által közvetített elvárások.

Törekedjen önmaga tulajdonságainak, ké-

pességeinek megismerésére, fejlesztésére.

Tudja, mit tehet közvetlen környezetéért,

csoportjáért, társaiért, kollégiumáért.

Felelősen teljesítse kollégiumi és iskolai

megbízatásait.

Értse, miért van szükség az alapvető maga-

tartási szabályok megtartására.

Törekedjen a konfliktusok vesztes nélküli

megoldására, kerülje az agressziót.

Legyen nyitott az értékek felismerésére és

elfogadására, tolerálja mások értékeit.

Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a sze-

mélyiség megfelelésének jelentősége.

Tudja összehasonlítani az egyes pályák

szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit.

mérlegelni, elemezni döntéseit.

Legyen képes bemutatni néhány fontosabb

vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, va-

lamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük.

Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét

elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és

erényeket.

Legyen tudatában a gondosan kiválasztott

és mély kapcsolatok értékének.

Legyen képes fontos helyzetekben a válasz-

tási lehetőségek mérlegelésére.

Legyen képes a másik ember, másik em-

bercsoport személyiségének tiszteletére és meg-

értésére, a helyes önismeret kialakítására, ön-

maga felvállalására.

Törekedjen a felelősségteljes nemi maga-

tartás kialakítására, megőrzésére.

Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett,

legyen képes mások meggyőződését tiszteletben

tartani.

Legyen képes felismerni az önismeret sze-

repét a helyes pályaválasztásban, felismerni

saját képességeit, és kipróbálni azokat a való-

ságban.

Legyen képes mérlegelni saját pályaválasz-

tási lehetőségeit.

Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasz-

tási dokumentumokban.

Legyen képes megérteni a munkahelyi fe-

ladatokat és elvárásokat.

Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző

technikáit.

Tudatosuljon benne, hogy élete során több-

ször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is

van jelentősége a folyamatos tanulásnak, ön-

képzésnek.

Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel vá-

lasztott szakmájával, hivatásával kapcsolatban,

munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói

szerepéről.

Témakör: Ki vagyok én?


Önismereti kompetenciák fejlesztése. Az

ember személyiségjellemzői, szomatikus, men-

tális és pszichés tulajdonságai. A személyiség-

profil összetevői, tartalmai. Értelmi képessége-

ink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intelli-

gencia, kreativitás). Érzelmeink és indulataink

(félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szere-

tet, empátia, tolerancia). Belső mozgatóerőink

(élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a

szeretet és a megbecsülés szükséglete, a szép-

Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép.

Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jel-

lem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kap-

csolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kap-

csolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl.

rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság,

alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság,

gyávaság-bátorság).


92

ség, a rend és az önmegvalósítás iránti igény). –

Történetek értelmezése, beszélgetések másokról

(irodalmi és művészeti példák) és önmagunkról.

– A lelki folyamatok megfigyelése és megjele-

nítése szóban, írásban.

Témakör: Az egyén és a társadalom


Az egyén helye a társadalomban. Egyén,

család, közösség. A konfliktuskezelés és lehető-

ségei. Az érzelmek, az érzelmek szerepe. A

motiváció és az értékrend.

Az emberi megnyilvánulások értelmezése

és elemzése az életből és műalkotásokból vett

példák segítségével. Értékek, értékrendek, er-

kölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erköl-

csi felfogások értékeinek felismerése, érvelés,

vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi

normák változásainak megismerése – gyűjtő-

munka a könyvtárban, az interneten, csoportos

kutató- és projektmunka során.

Témakör: Pályaorientáció


A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség,

számolási képesség, kézügyesség, fizikai teher-

bírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési képes-

ség) meghatározása, felismerése. A különböző

képességek meghatározása és megismerése kü-

lönféle eljárások (vizsgálati módszerek) és szi-

tuációk segítségével. Érdeklődési területek is-

merete. Az érdeklődés szerepe a pályaválasz-

tásban.

Az eredményes pályaválasztás pszichés

összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés,

képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pá-

lyaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban,

ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási

alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és

technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei.

Azon technikák elsajátítása, amelyek megköny-

nyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munka-

erő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megis-

merése, megalkotása és szituációk eljátszása

segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészü-

lés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész

életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának

felismerése.

9.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra




Ismerje meg a kollégista az Európai Unió

történetét, a főbb európai kulturális hagyomá-

nyokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli

más kultúrák iránt is.

Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és

művészeti tevékenységekbe.

Váljon egyre tudatosabbá, gazdagabbá a

művészetről, az esztétikai élményről való gon-

dolkodása. Ismerje fel az alapvető (irodalom,

dráma, tánc, bábjáték, képzőművészet, design,

zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a

különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje

Szerezzen ismereteket az Európai Unió ki-

alakulásának történetéről, alkotmányáról, in-

tézményrendszeréről, az uniós politikáról. Is-

merje hazánknak az Európai Unióban betöltött

szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását,

lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási

térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék

szervezeteit (Erasmus, Socrates)

Ismerkedjen meg érdeklődésének megfele-

lően minél több műalkotással, váljék nyitottá a

különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg

élményeit kortársaival.


93

azok legfontosabb kifejező eszközeit. Legyen

érdeklődő és nyitott a különböző korok stílusai

és kifejezőeszközei iránt, keresse bennük a má-

nak szóló üzenetet, s egyre jobban értse a kelet-

kezés korának sajátosságait.

Alakítson véleményt művészeti alkotások-

ról. Válasszon ízlésének megfelelően, egyre

tudatosabban a rendelkezésére álló tárgyak,

anyagok eszközök között, törekedjék környeze-

tében a tárgyak, terek, színek, formák harmó-

niájának megteremtésére.

Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten

vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában,

egyéni vagy közös produkcióban.

Vegyen részt a kollégium diákhagyomá-

nyainak ápolásában, fejlesztésében.

Alakuljon ki igénye az érdeklődésének

megfelelő ismeretek önálló bővítésére.

Tegyen kísérletet a világban történt esemé-

nyek megértésére. Ismerje a könyvtár működé-

sének a céljait. Ismerje a könyvtárban követen-

dő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egy-

szerű katalógusrendszert, ismerje és használja a

könyvtár nyújtotta lehetőségeket.

Szerezzen művészi élményeket, és tapasz-

talja meg az esztétikus alkotásokban és produk-

ciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katarti-

kus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Ért-

se a művészetek sajátos kommunikációs nyel-

vét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét

az egyes alkotásokról.

Vegyen részt érdeklődésének megfelelő

művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a

kulturális és művészeti élmények befogadására.

Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművé-

szettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns

csoportok néphagyományaival.

Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot

kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal.


gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollé-

giumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a

szerzői jog fogalmát.

Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség

szerint olvasson idegen nyelven írott informáci-

ós anyagokat.

Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási)

lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak

lehetnek további életpályájára nézve.

Témakör: Európaiság


Az európai kulturális hagyományok.

Mit jelent európainak lenni?

Az Európai Unió kialakulása.

Az Európai Unió tagállamai.

Magyarország csatlakozása az Európai

Unióhoz.

Az Európai Unió működése, alkotmánya, a

működés főbb szabályai.

Magyarországnak az Európai Unióban be-

töltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatá-

sai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívá-

sok.

A csatlakozás hatásai az egyén szempont-

jából, lehetőségek és kihívások az életpálya

alakításában.

Külföldi kapcsolatfelvétel.

Idegennyelv-tanulás

Témakör: Mindennapok művészete


Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi

az ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környe-

zetünk használati tárgyaival, műalkotásaival.

Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita.

Szabadidő tervezés műsorfüzet segítségével.

Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumláto-

gatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncert-

látogatás.

A művészet és a valóság. A művészi ábrá-

zolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés

és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet,

tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művé-

szet sajátos kommunikációs formáival és csa-

tornáival. Beszélgetés, vélemények megfogal-

mazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése.

A katartikus élmény jellemformáló ereje. A

példa és minta. Kulturális események, rendez-

vények, produkciók során élmények megszerzé-

se, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkul-

túrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjú-


94

sági szubkultúrákra, egyéni ízlés.

Témakör: Az alkotás öröme


A kollégium külső és belső terei. Tervezés,

modellezés. Ritmizálás, éneklés, zenélés. Rész-

vétel közös produkciókban. Irodalmi alkotás.

Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, pla-

kát, rádió- és fotóriport, videofilm, internetes

honlap) előállítása. Egyszerű dramatikus eszkö-

zök készítése, használata, drámamódok alkal-

mazása, közös dramatikus produkciók. Képző-

művészeti alkotás. Kiállítás, előadás, tárlat lét-

rehozása. A kollégiumi hagyományok. A köve-

tésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó

rítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása.

Harmónia és diszharmónia megkeresése és

létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós

világban. Tudatos térformálás, lakberendezés.

Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat

biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítá-

sa. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások

létrehozása és bemutatása.

Egyetemes műveltség

A magyar és az egyetemes kultúra kima-

gasló személyiségei.

Európai kulturális hagyományok Ismeret-

terjesztő előadások, bemutatók szervezése, azo-

kon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles

képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszkö-

zök használatával ismerkedés a világ kulturális

életének eseményeivel, azokkal interaktív kap-

csolatok kialakítása.

Témakör: A műveltség értéke


A magyar és az egyetemes kultúrtörténet

értékeinek megismerése. Alkotóköri, önképző-

köri munka. Ismeretterjesztő előadások, bemu-

tatók szervezése, azokon való részvétel. Talál-

kozás a kultúra hazai, illetve a településen élő

jeles képviselőivel. Műveltségi játékok, vetél-

kedők.

Tematikus vetélkedők, pályázatok.

Diáklevelezés

Témakör: A gondolatok közlése


Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a vi-

lágban történtekről. Hírközlő média figyelése.

Megbeszélés, véleménycsere. A könyvtárkultú-

ra ismerete. A szoros abc megismerése. Egysze-

rű katalógusok használata. Ismerkedés a köz-

könyvtár által nyújtott lehetőségekkel.

Témakör: Informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazása



gyakorlása, felhasználása.

9.4. Környezettudatosság




Váljon a kollégista érzékennyé környezete

állapota iránt. Legyen képes a környezet sajá-

Váljék a kollégista érzékennyé környezete

állapota iránt, legyen képes annak változását


95

tosságainak megismerésére, vegye észre a kör-

nyezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen

folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e

változásokat.

Tekintse értéknek a természeti és az ember

alkotta környezet esztétikumát, fenntartható,

harmonikus működését. Jöjjön létre benne kész-

tetés környezete értékeinek megőrzésére. Fej-

lődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti

igények környezetkímélő életmódhoz szükséges

szokások. Legyen mozgósítható a környezet

védelmét célzó közös cselekvésre. Vegyen részt

helyzetének megfelelő környezetvédelmi akció-

ban, s erről tudjon számot adni.

elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindenna-

pi életben előforduló, a környezetet szennyező

anyagokat, a környezetre káros tevékenysége-

ket, és kerülje is el ezeket.

Legyen képes társaival együttműködésben

tudatosan, a környezeti szempontokat is figye-

lembe véve alakítani a kollégium belső és külső

környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül szemé-

lyes élettereinek kialakításában a környezetbarát

módokat. Részesítse előnyben a természetes,

újrahasznosítható anyagokat.

Legyen felkészülve a környezettudatos

döntések meghozatalára. Legyen felkészülve

arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő meg-

oldások mellett.

Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisz-

telete, környezete megbecsülése, utasítsa el a

szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a

környezeti problémákkal összefüggő konfliktu-

sok kezelésére, amelyek során váljon maga is

kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a

környezet védelmét.

Témakör: Környezetünk állapota


A kollégium külső és belső környezete. Az

élő környezet alakítása, védelme, növény-, kert-

gondozás, faültetés, kedvtelésből tartott állatok

gondozása, részvétel a vadon élő állatok (pl.

madarak, denevérek) védelmében. A kollégium

működése és környezetvédelem. Környezetet

feleslegesen terhelő tevékenységek (pl. termé-

kek, anyagok pazarló felhasználása, energiafo-

gyasztás). A hulladék kezelése. Vásárlási, fo-

gyasztási szokásaink. Igények és szükségletek.

Környezetbarát termékek.

Környezetünk változása. Hogyan változott

a település? Milyen előnyök és hátrányok szár-

maztak a környezeti változásokból? Hogyan

változik környezetünk élővilága? Hogyan válto-

zott életünk minősége? Javulás és romlás mér-

lege. A Föld mint globális rendszer. Hogyan

keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a

felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti

értékeink és a tárgyi környezet értékeinek meg-

óvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar

világörökség és a település értékeivel.

Témakör: Közös felelősségünk


Részvétel környezetvédő tevékenységekben

(pl. parkosítás, környezettakarítás, természeti és

kulturális örökség védelme, gondozása szakem-

ber vezetésével). Közvetlen környezetünk álla-

pota.

Veszélytérkép-készítés. Hol vannak a tele-

pülésen problematikus, veszélyeztetett, szeny-

nyezett helyek, hol vannak értékes, védelemre,

megőrzésre érdemes helyek, épületek. Kapcso-

latok építése helyi környezetvédő, településvé-

dő civil szervezetekkel.

Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani

kell, hogy mindenkinek a maga közösségében

kell megtennie az első lépéseket, vállalnia dön-

tése következményeit. A tanuló felelősségválla-

lása a kollégium környezetének állapotáért.

Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlá-

sa. A termékek életútjának követése. Lehetőség

és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi

befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem

saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium

döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel,

mozgalmakkal.

9.5. Testi és lelki egészség



96



Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélé-

si, együttműködési normákat a családban, a

kollégiumban, az iskolában, a társadalmi élet-

ben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat, s

lépjen fel egyre bátrabban, élve a demokratikus

eljárásokkal kortársai közt, e normák érvényesí-

téséért. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni,

elkerülni a környezetében a veszélyeztető té-

nyezőket.

Rendelkezzen megfelelő empátiával ember-

társai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fo-

galmát, ezek jelentőségét, és ennek tükrében

alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus

technikáit.

Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti

vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és

a másságot.

Életkorának megfelelő szinten ismerje a

kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját.

Rendelkezzen az életkorának megfelelő koope-

ratív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének

megfelelő humánus magatartást az önkritika és

a környezeti visszajelzések egységében. Találja

meg az egyéniségének megfelelő helyet a cso-

portban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra

ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő

jellemzőit.

Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fa-

kadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa

tevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető

emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségek-

kel és az őt megillető jogok érvényesítési lehe-

tőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyze-

teket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő

segítséget kérni.

Ismerje a különböző tisztségek, megbíza-

tások betöltésével együtt járó felelősséget. Le-

gyen tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok

felelősséggel járnak.

Legyen jártassága az egyszerű háztartási

eszközök célszerű használatában. Tudjon gaz-

dálkodni élethelyzeteinek megfelelően.

Legyen alapvető ismerete az emberi szer-

vezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és

változás természetéről. Ismerje fel az egészséget

fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a

balesetek megelőzésének módjairól, az egés-

zségkárosító szokások és szenvedélyek kialaku-

lásának megelőzéséről.

Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az

ember magatartását szocializációja, társas kör-

nyezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen

megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tuda-

ta, ítélőképessége, szociális képessége. Rendel-

kezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakí-

tásához megfelelő ismeretekkel, készségekkel,

empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl.

sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Ké-

szüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a

családi életre.

Legyen jártas a munkaeszközök célszerű,

gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni,

eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a

háztartásban, közvetlen környezetében alkalma-

zott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel

az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes

önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervez-

ni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás

alapvető technikáit. Legyen képes munka- és

szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leg-

hatékonyabban kihasználni. Legyen képes szük-

ségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására.

Váljon igényévé környezetének tisztántar-

tására, szépítésére – a személyes higiéné. Le-

gyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatá-

sokról, azok használatáról.

Témakör: Társas kapcsolataink


Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépí-

tés. Az érthető közlés megtanulása. Figyelem

másokra. A problémák megoldásának módsze-

rei, a döntéshozatal. Konfliktuskezelés. Mások

elfogadása, a másság elfogadása. Tematikus

Harmonikus kapcsolatok kialakítására ne-

velés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálá-

sa. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt

konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válság-

helyzetek megoldásának keresése. Érdekütköz-


97

beszélgetések, közösségépítő drámajáték. Segít-

ség kérése, segítség nyújtása.

tetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi

szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszél-

getés a témáról a művészetek tükrében. Szerep-

játékok, szituációs játékok. A szülői felelősség,

kapcsolatok a családtagok között, a családi élet

szervezése (szerepek, feladatmegosztás).

Témakör: Élet a kollégiumban


Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kol-

légium szociokulturális környezetével. Közös-

ségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvég-

zése. Önértékelés, értékelés. Kiben bízhat, kihez

fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot,

segítséget. Veszélyes helyzetek felismerése,

megoldása. Jogok, kötelességek, kötelezettsé-

gek, felelősségek. A diákönkormányzat munká-

ja. Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a min-

dennapi életben.

A kisebbségek életének megismerése. Be-

mutató a kisebbségek által képviselt sajátos

értékekből. Kapcsolatok a fogyatékkal élő em-

bertársakkal.

Harmonikus kapcsolatainkat építő közössé-

gi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk.

Felelősségünk magunk, társaink és környeze-

tünk egészségéért, testi, lelki és közösségi

,,jóllétéért”. Szabadidő-tervezés, -szervezés.

Témakör: Testi, lelki egészségünk


Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. A

biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek

megbeszélése. Személyi higiénia. A helyes test-

ápolás elsajátítása. Egészséges napirend össze-

állítása. Testi és lelki változások a serdülőkor-

ban. A növekedésből adódó változások, a tar-

táshibák korrigálása, mozgásszervi deformitá-

sok megelőzése. A serdülő lányok és fiúk testi,

lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. Be-

szélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsola-

tokról. Szeretetről és szerelemről. Az egészsé-

get károsító szokások (dohányzás, alkoholfo-

gyasztás, kábítószer fogyasztás, egészségtelen

táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialaku-

lása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A

virtuális világ hatása a viselkedésre, életmó-

dunkra.

A betegségek megelőzése, betegápolás.

Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető

veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben,

katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmen-

tés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekre-

áció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák,

tánc. Relaxációs technikák megismerése és ta-

nulása.

Szexuális felvilágosítás.

Függőséghez vezető lépések, szokások

megelőzése.

9.6. Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés.

Gazdasági nevelés




Ismerje, fogadja el és kövesse a kollégista

az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatte-

remtés elfogadott formáit, vegyen részt környe-

Életkorának megfelelő szinten rendelkez-

zék ismeretekkel a társadalmi normákról.

Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformá-


98

zetében ilyen szabályok értelmezésében, alakí-

tásában.

Legyen képes az adott helyzeteknek megfe-

lelő magatartási formákat alkalmazni a társas

élet különféle színterein.

Ismerje meg a közösségi élet sajátosságai-

ból fakadó korlátokat is, és ennek tudatában

alakítsa tevékenységét.

Vállaljon feladatokat a közösségben.

Legyen tisztában a vállalt feladatok céljá-

val, tartalmával, felelősségével, legyen képes

hiteles önértékelésre, mások igényes értékelésé-

re.

Törekedjen a konfliktusok feloldására, al-

kalmazza a konfliktuskezelés technikáit.

Tartsa tiszteletben, hogy környezetében el-

térő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtu-

dattal és kulturális szokásokkal is élhetnek má-

sok.

Ismerkedjen az alapvető emberi és szabad-

ságjogokkal, kötelezettségekkel, és az őket

megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel.

kat a családban, az iskolában, a kollégiumban,

abban a közösségében, melynek tagja.

Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben

és külső megjelenésében.

Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintke-

zés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfa-

jait, beleértve az IKT-eszközök használatának

szabályait is.

Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb

környezetében.

Ismerje és tisztelje közössége tagjait, töre-

kedjen jó együttműködésre az együttélésben.

Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott,

mély társas kapcsolatot.

Ismerje alapvető állampolgári jogait és kö-

telességeit.

Legyen képes megfelelő formában érvelni,

vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és

társai érdekeinek védelmében, képviseletében,

gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből

adódó kötelezettségeket.

Témakör: Én és a család


A család története – családi történetek. Csa-

ládfa készítése, családi történetek gyűjtése. A

család típusa, szerkezete, működése. Szerepek

és szabályok a családban. Saját tapasztalatok

feldolgozása; beszélgetések, szituációs játékok

vita segítségével.

Személyiségjegyek és azonosságtudat.

Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család

szerepe a múltban, a jelenben. A barátság sze-

repe az emberi életben. Irodalmi, művészeti,

filmes, tévés példák és saját tapasztalatok fel-

dolgozása írásban.

Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret.

Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem

változatai a különböző kultúrákban — feldolgo-

zás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A

férfi-nő kapcsolat ma — beszélgetés, vita.

Témakör: A kollégium és az iskola


Jogok és kötelességek. A kollégiumi és az

iskolai közösség írott és íratlan törvényei, sza-

bályai. A szabályzatok, szabályok megismerése

és megvitatása problémahelyzetek segítségével.

Alapvető illemszabályok. Szociális készségek

(empátia, kooperáció, kommunikáció). Gyakor-

lás szituációs játékok és csoportépítő tréning

segítségével.

A külső megjelenés és társadalmi érintke-

zés illemtana. A társadalmi érintkezések külön-

böző formáinak (műfajainak) ismerete és al-

kalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégi-

umi közösségben. Az iskola és kollégium mű-

ködési rendjének és elvárásainak megismerése.

Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elem-

zése. Konfliktuskezelési technikák (viták és

helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat sze-

repe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek

megismerése és megtapasztalása saját közössé-

gében.

Témakör: A társadalom



99

A másik ember megismerése. Többségi és

kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben.

Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. Irodalmi

példák és saját élmények feldolgozása különbö-

ző kifejezési formák segítségével.

Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A

társadalmi normák, a csoportnormák; beillesz-

kedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabad-

ságjogok ismerete és történelmi előzményei. A

modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hata-

lommegosztás, a politikai pártok és ideológiák,

az önkormányzatok. Információk gyűjtése –

könyvtárban, illetve sajtóból és médiából – fel-

dolgozása és elemzése. A demokratikus állam

működésének főbb elemei így a választási rend-

szer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a

kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres

testületek, szervezetek. A történelmi és társada-

lomismereti tanulmányai során tanultak rend-

szerezése. Az állam működésének megértése a

mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanya-

gok) segítségével. A gazdaság, a munka világa

és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az

érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitott-

ság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása kü-

lönböző szituációkban.

Az agresszió háttere, formái, elutasítása.

Témakör: A háztartás


Szerepek, feladatok a családban. Házimun-

kák célszerű tervezése. Időterv készítése. Ház-

tartási eszközök használatának elsajátítása.

Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, mele-

gítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A

kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költsé-

gek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás.

A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költ-

ségvetés készítése. A reklámok üzenete.

Szerepek, feladatok a családban. Házimun-

kák célszerű tervezése. Időterv készítése. Ház-

tartási eszközök használatának elsajátítása.

Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, mele-

gítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A

kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költsé-

gek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás.

A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költ-

ségvetés készítése. A reklámok üzenete.

9.7. Hon- és népismeret




Ismerje lakóhelye és Magyarország népi

hagyományait.

Legyen nyitott más népek kultúrája iránt,

ismerje meg, hogy Magyarországon milyen

nemzetiségek és kisebbségek élnek.

Életkorának megfelelő szinten ismerje az

ország és a magyarság szimbólumait.

A nemzetiségi kollégiumokban élők életko-

ruknak megfelelő szinten ismerjék nemzetisé-

gük nyelvét, nemzetük és nemzetiségük hagyo-

mányait.

A témakör fontos szerepet tölt be a kollé-

gista közösségi identitásainak fejlődésében. A

témák feldolgozása segítse elő az iskolában

tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és

népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép-,

médiaismeret, továbbá a földünk és környeze-

tünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott ta-

nult ismeretek más szempontú felhasználását.

Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemze-

tiségi népismeret integrálását.

A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá

a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az


10

0

együttműködés képességére, illetve az önálló

munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön

benne saját népe és kultúrája értékeihez való

kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értéke-

it, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait.

A témák feldolgozása során fejlődjön in-

formációgyűjtő és feldolgozó képessége. Le-

gyen képes a különböző információkat külön-

böző formában feldolgozni és rendszerezni.

Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kife-

jezés különböző formáit. Tudjon különböző

társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, ösz-

szehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kap-

csán tájékozódni a könyvtárban, interneten.

Legyen képes gondolatait, megállapításait kife-

jezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre

szabatosabban indokolni.

A középfokú iskola végére alkalmazza a

különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a

különböző társadalmi jelenségek, folyamatok

értelmezésében.

Témakör: Helyismeret, helytörténet


A kollégium közvetlen környezete. Tájéko-

zódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok

készítése. A település vagy a környező tájegy-

ség kulturális, gazdasági történelmi stb. neveze-

tességei. Helytörténeti gyűjtőmunka. A legfon-

tosabb nevezetességek bemutatása élőszóban,

rajzban, fotón stb.

A település vagy a környező tájegység tör-

ténete, megismerése könyvtári dokumentumok

segítségével, élő adatközlők felkeresésével. A

település történetének főbb korszakai, ezek idő-

beli elhelyezkedése. A település legfontosabb

igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális,

sport intézményeinek megismerése. Kulturális

programok tervezése.

Témakör: Múltismeret, hagyományok


Nemzetünk történelmének legfontosabb

helyszínei. Nemzetiségi kollégiumokban a

nemzetiség, illetve az anyanemzet történetének

legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín (az

esztergomi királyi palota, a budai, az egri vár, a

mohácsi csatatér, a kassai dóm, a debreceni

kollégium stb.) megismerése és bemutatása

szóbeli, képes, írásos anyag segítségével vagy

kirándulás keretében a helyszínen. A múzeum-

látogatás kultúrája, a múzeumi anyag feldolgo-

zásának különböző módjai. Adatok, történetek,

érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti

múltunkból (a tanulók érdeklődésének megfele-

lően) különböző módokon (élőszóban, írásban,

rajzban, táblán). A magyarság és/vagy a ma-

gyarországi nemzetiségek egyes hagyományai-

nak megismerése múzeumi anyagok (pl. skan-

zen, tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény

Magyarország és Európa a múltban – a té-

ma egy aspektusának feldolgozása az irodalom,

a történelem vagy a művészetek segítségével

egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok

egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemze-

déke, Európai és magyar impresszionisták

emigráns nemzedékek, vendégmunkások stb.) A

magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő

eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a

nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és

tudomány kiemelkedő eredményei, nemzetiségi

identitásukat vállaló élsportolók. A tanulók ér-

deklődésének megfelelő téma feldolgozása tu-

dománytörténeti nézőpontból, könyvtári doku-

mentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségé-

vel tetszőleges formában. A határainkon kívül

élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. szá-

zadban. A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai


10

1

stb.) és feldolgozások segítségével. Választott

népi hagyomány megelevenítése (népdalok,

gyerekjátékok, szokások, kézművestechnikák

stb.).

magyar társadalomban. Az anyaország, illetve

az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek

jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai

művek vagy filmek segítségével; kiállítás szer-

vezése, rendezése az elkészült anyagokból.

Témakör: Szimbólumok


Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünne-

pei. Aktív részvétel ünnepeinken. Címerünk,

zászlónk eredete. A Himnusz, a Szózat ismere-

te.

Témakör: Jelenismeret


Magyarország nemzetiségei. Nemzetisége-

ink nyelvhasználata, nyelvi kölcsönhatások

(szógyűjtés) Magyar nemzetiségek a határon

túl. Anyaggyűjtés a magyarországi és a határon

túli magyar nemzetiségekről. Tájékozódás a

térképen. A diákönkormányzat munkájának

megismerése.

A kollégium szervezeti felépítésének isme-

rete, részvétel a kollégiumi programokban és a

diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő,

érdekvédő munkájában. A gyermeki jogok, a

diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttér-

anyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása.

Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon

túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei

ma. Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns

csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció,

integráció, szegregáció.)

Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes

tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió főbb

jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a

média segítségével, véleményformálás a prob-

lémákkal kapcsolatban.

Témakör: Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata anyanyelvi területekkel


Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok a ha-

gyományismeretben, hagyományőrzésben. Ta-

nulmányi kirándulás.

Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, test-

vériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben,

nyelvtanulásban. Tanulmányi kirándulás az

anyaországban, vagy más, a kisebbség kultúrá-

ját ápoló országban. Az anyaországi, nyelvterü-

leti felsőoktatási lehetőségek megismerése.

Témakör: Nemzeti kultúránk


A nemzeti kultúra kincseinek megismerte-

tése.

A népművészet megismerése. (Európai

vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-

medencei kultúra, európai kultúra egysége.)

Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, mű-

ködésmódjával. Kézműves és iparművészeti

alkotó technikák kipróbálása, egyszerű haszná-

lati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása

működtetése.

Pályázatírás, pályázatban való részvétel,

„kirakodóvásár”.

Záradékok A kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások tartalma

10

2

VII. Záradékok

A pedagógiai programot Lóczi Tamás igazgató aktualizálta a hatályos jogszabályok előírásai-

nak alapján.

Ez a pedagógiai program 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. A hatálybalépést követően a

program felfrissítése minden tanévzáró tantestületi értekezlet napirendjén szerepel.

A pedagógiai program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek

egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

Jelen pedagógiai programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület az

2015. augusztus 23-i értekezletén elfogadta. Az elfogadás tényét a mellékelt jegyzőkönyv rögzíti,

továbbá a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

...............................................

.

...............................................

.

Az elfogadáskor az iskolaszék és a szülői választmány tagjai a jogszabályban meghatározottak

szerint egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a képviselők aláírása tanúsítja. Nyilatkozat mel-

lékelve.

Az elfogadáskor a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot

gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselője tanúsítja. Nyilatkozat mellékelve.

A pedagógiai program nyilvános dokumentum. Egy-egy példány az iskola könyvtárában és tit-

kárságán megtekinthető, onnan el nem vihető. Az érvényes programot az iskola honlapján és a helyi

hálózaton mindenki korlátozás nélkül elérheti. A programmal kapcsolatban az igazgatóság tagjai

adnak tájékoztatást a fogadóórájukon, illetve előre egyeztetett időpontban.

A szülők joga tájékoztatást kérni a dokumentumról és az abban foglaltakról. Az év első szülői

értekezletén az osztályfőnökök ismertetik a nyilvánossággal és a program főbb pontjaival kapcsola-

tos tudnivalókat.

Mellékletek A kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások tartalma

10

3

VIII. Mellékletek

1. Taneszköz jegyzék

2. Tantárgyi Programok (Helyi tantervek- elektronikus formában tárolva)

3. Jegyzőkönyv a nevelőtestület határozatáról

4. Elfogadó nyilatkozatok

5. Az elmúlt időszak óraszámai

6. 2013/ 14-es tanév óraszámai

104

IX. Függelék

1. Taneszközjegyzék

TANTÁRGYI JEGYZÉK

a Fráter György Gimnázium és Kollégium

pedagógiai programjában előírt tananyag

feldolgozásához szükséges eszközökről

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Érettségire, felvételire előkészítő segédkönyvek (tanároknak) — részletezve függelék 1. rész-

ben

Magyar írók arcképcsarnoka (faliképek)

Kézikönyvek, lexikonok a tanári kézikönyvtár számára

(tanári szobában) — részletes lista a függelék 1. részben

Az iskolai könyvtár számára különböző gyűjteményes kötetek

(tanulóknak) — lásd függelék 2. rész

Kétkazettás magnetofon

CD lejátszóval ellátott magnetofon

Magnó és video kazetták

Filmesztétika tanításhoz klasszikus film videokazettán

1. rész

Ssz. Szerző, cím db

1.1. Új érettségi szöveggyűjtemény 10

1.2. Érettségire, felvételire előkészítő segédkönyvek (4 fajtából 3-3 pél-

dány)

12

2. A tanári szobabeli kézikönyvtárhoz (első szakasz)

A magyar helyesírás szabályai 1

Helyesírási kéziszótár 1

Magyar értelmező kéziszótár 1

Idegen szavak szótára 1

Pais D.: Régi magyar olvasókönyv 1

Magyar Irodalmi Lexikon (Ványi-féle) 1

Új Magyar Irodalmi Lexikon 1

Magyar Irodalmi Lexikon (1963-as) 1

Világirodalmi Kisenciklopédia 1

Tolnai V.: Bevezetés az irodalomtudományba 1

Bókay A.: Az irodalomtudomány alapjai 1

Rónay L.: Erkölcs és irodalom 1

Szerb A.: Magyar irodalomtörténet 1

Szerb A.: A világirodalom története 1

Hét évszázad magyar versei 1

A magyarságtudomány kézikönyve 1

Taneszközjegyzék Hon- és népismeret

10

5

2. rész

Ssz. Szerző, cím db

3. Könyvtári állományba

3.1. A magyar remekírók gyűjteményes köteteiből:

A magyar középkor irodalma 1

Magyar elbeszélők 16-18. sz. 1

Magyar költők 17-18. sz. 1

3.2. Szöveggyűjtemények:

A középkor magyar irodalmából (Madas E.) 1

A reneszánsz magyar irodalmából (Bitskey I.) 1

A felvilágosodás magyar irodalmából (Pándy-Mezey- Szuromi) 1

A reformkorszak magyar irodalmából (Csetri-Wéber) 1

Világirodalmi antológia I-II. 1

4. Könyvtári és tanári kézikönyvtári állományba:

Biblia (a Károli- és a modern fordítás is) 1-1

Önálló érettségi tételként szereplő magyar költők összes verseit tartalma-

zó kötetek

1-1

Kötelező (házi) olvasmányok 1-1

ÉNEK-ZENE

Zongora 1

Lemezjátszó 1

Hordozható CD játszós berendezés 1

CD zenei felvételek 15

Éneklő Egyház énekes gyűjtemény 2

Hozsanna énekeskönyv 50

Kodály: Egynemű és gyerekkarok 2

Bárdos: Egyneműkarok 1

Videorecorder + TV 1

Kottaállvány (fém) 6


Hangjegytábla (állványos, átfordítós) 1

Zeneszerzői portrék, tablók

Kézikották

Ritmus- és ütőhangszerek:

(dob, csörgődob, triangulum, xilofon)

Erősítő, keverő, hangfalak (műsorok hangosításához) 1

Kottapult (fa) 1


Kórusművek gyűjteménye 20


10

6

RAJZ ÉS MŰALKOTÁSOK ELEMZÉSE

Festékek, anyagok, rajzeszközök

tempera — tégelyes (minden szín)

diszperzit

hígító

nyomdafesték (minden szín)

tustinta (minden szín)

ecsetek

vágott hegyű tollak — betűíráshoz

filctollak (vékony, vastag)

pasztell (festék, akvarell)

ruhafesték, edények, tálak— batikhoz

viasz, vasaló, lepedővászon, ecsetek

Rajzterem berendezés:

üveges szekrények, polcok

rajztábla 32

makettek (mértani testek)

modellek (gipsz fej, arcelemek, mozgó alakok)

vetítőgép 1

írásvetítő 1

rezsó 5

tűzzománc kemence 1

nyomdai présgép 1

fotóhenger 5

variálható paraván — kiállításhoz szükséges mennyiségben 8

lábbal hajtott korongozó 1

Festékek, anyagok, rajzeszközök

gipsz

dekorációs kartonok, papírok (fotó, famentes DIPA)

üveglapok, üvegfesték, speciális ecsetek

linómetsző kések, linólemez

ragasztók, tárgyak — bábkészítéshez

agyag

porfesték, üvegpor, alapozó festék, tisztító vegyszerek, rézlapok, alapozott vaslapok — tűzzomán-

cozáshoz

Diasorozat (híres képtárak anyagai) 1

A művészetek története 1-7 kötet 1-1

Videofilmek — korstílusokhoz 1-1


10

7

IDEGEN NYELVEK

Könyvek

Angol nyelvi érettségi tesztkönyv 10

Francia-magyar szótár 12

Magyar-francia szótár 12

Francia nyelv középfokon oktatócsomag 2

“Duden” német nyelvkönyv 3

Angol nyelvkönyv kezdőtől az alapfokú nyelvvizsgáig 10

Tesztkönyvek 20

Országismereti falitérképek

USA 1

Anglia 1

Kanada 1

Franciaország 1

Spanyolország 1

Egyéb eszközök

Írásvetítő 1

“Blackbird” középfokú angol nyelvi előkészítő csomag 1

Videokazetták felvétel céljára 5

Hangkazetták felvétel céljára 5

Mágneses tábla 1

Német nyelvi CD ROM 1

Német helyesírás CD ROM 1



Tanári számlálós magnetofon 2

Diavetítő 1

Angol nyelv oktató CD ROM 1




10

8

TÖRTÉNELEM

1. Falitérképek

Az ókori kelet államai 2

Görög városállamok 2

Római világbirodalom 1

A magyar népvándorlás és Honfoglalás 2

A kereszténység kialakulása és elterjedése 2

Az Árpád-kor történelmét bemutató térkép 2

A nemzetállamok kora 2

Magyarország a török hódítás korában 2

Az osztrák-magyar monarchia felbomlását bemutató térkép 2

Európa a két világháború között 1

Hidegháború 1

Reformáció— ellenreformáció 2

Olasz és német egység kialakulása 2

Európa és a forradalmak 1830-1847 3

Európa a XIX-XX. században 3

Afrika gyarmatosítása 3

Krízistérség: Közel-Kelet 3

Az ipari forradalom Európában 3

A demokrácia válsága 3

Magyarország az Anjouk és Zsigmond korában 1

Tatárjárás és újjáépítés 3

Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) 3

Magyarország közigazgatása 3

Európa 1945-1975 2

Magyarország a kiegyezéstől az I. Világháborúig 3

Magyarország a 16. században a török hódítás idején 3

Magyarország a 16. században 3

Magyarország és a bécsi döntések 2

Nagy földrajzi felfedezések és gyarmatosítás 3

Imperializmus kora 1970-1914 2

Gall birodalom 3

Az ókori Itála 2

Államszocialista rendszer felbomlása Európában 2

Európa a XIV-XV. században 3

I. világháború 1

Az I. világháború (2. szakasz) 1

Függetlenségi harcok Magyarországon XVII. század 3

Római katolikus egyháztörténeti áttekintés 2

Európa 1945-1989 2

Európa 1989-1999 2

Napóleoni háborúk 3

Magyarország közigazgatása 1944-ben 3

Európa és Magyarország a 17. sz. második felében 2

Európa a két világháború között 3

Forradalom Oroszországban 3

Hansa-városok 3

Bibliai országok 1

Római Birodalom Kre. 264-Kru.164 2

Németország és Itália 3


10

9

Európa a bécsi kongresszus korában 3

Ipari forradalom Európában 3

A kora középkor nagy birodalmai 3

Kereszténység születése 3

2. Oktatótáblák

Árpádházi királyok 3

Az emberiség kezdetei / Egyiptom 1

Római Birodalom 2

Jézus Krisztus élete 1,2,3 3

Magyarország honismereti térképe 3

Középkori társadalom 3

A sokszínű Európa 3

3. Fóliasorozat

Az ókor és a középkor (20 db) 1

Az újkor kezdete (22db) 1

A 16. századtól a 19. sz. végéig (24 db) 1

A XX. század 1

A középkori város lakosai 1

A világ és Európa (1945-1993) 1

Világtörténelem: történelmi társadalmi alapkérdések 1

Kontinensek kultúrái: Afrika 1

Európa 1871-1890 1

Európa: A válság évei 1

Gazdaság és társadalom 1885-1914 1

Zsidóság a náci uralom idején 1

Európa 1939-49 között 11

Az USA története 1

Nacionalizmus, imperializmus 1918-ig 1

A 30 éves háború 1

Világtörténelem 1914-45 1

4. Videófilmek

Történelem 5. osztályosoknak I-II. 1

Kapcsolatok I-IV. Együttélő népek a Kárpát-medencében 1

Kapcsolatok V-VIII. Együttélő népek a Kárpát medencében 1

Rákóczi nyomában 1

Történelem I. (Repeta sorozat) 1

Történelem II. (Repeta sorozat) 1

Történelem III. (Repeta sorozat) 1

A középkor I. 1

A középkor II. 1

5. Szakkönyvek

Magyarország történelmi kronológiája I-IV. kötet 1

Történelmi világatlasz 1

Korszakokat bemutató tablók 1-1

Studia Agrensiensia kötetei 1-1

Magyarország története 1-10. kötet 1

A Herman Ottó Múzeum iratarchívumából a különféle történelmi

időszakok jellegzetes irattípusait bemutató oktatócsomag

Helytörténeti kézikönyvek

Megyetörténetet bemutató szakkönyvek

Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete

a XX. század 2. felében 1


11

0

Romsics Ignác: Magyarország története a 20. században 1

D. Normann: Európa története 1

Köpeczi B- R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc 2

Deák Ferenc: Válogatott beszédek – írások I-II. 1

Képes magyar történelem – teljes sorozat 1

6. Folyóiratok

Rubicon 1 pl/hó

Aetas 1 pl/hó

História 1 pl/hó

Történelemtanítás 1 pl/hó

7. Szöveggyűjtemények

Történelmi olvasókönyv (4 kötet) 5-8. osztályos tanulóknak 35

Történelmi olvasókönyv (4 kötet) 9-12. osztályos tanulóknak 35

8. CD-ROM –ok

Magyar Történelmi Életrajzok 1

Az űrkutatás története 1

A magyar nemzet története 1

Egyetemes világtörténelem 1

Kétfejű sas 1

Haza és haladás 1

1848-49-es forradalom és szabadságharc 1

Tolnai Világlexikon 1

Borovszky: Magyarország vármegyéi I-III. 1-1

9. Egyéb eszközök

Magnetofon kétkazettás 1

Diktafon 1

Írásvetítő + vászon 1

Televízió + videomagnó 1



A Duna TV videoanyagából a történelmi civilizációkat bemutató anyagok másolata

LATIN NYELV

Szakkönyvek

Latin-magyar középszótár (Györkössy Alajos) 10

Latin-magyar kéziszótár 10

Ferenczi A. - Monostori M.: Latin nyelvkönyv 2

Limes, Adulenscens, Invenes, Inventus című latin nyelvű

folyóiratok 1-1/hó

Egyéb eszközök

Görög-római kultúra (Gesztelyi T.) 3 db videokazetta 1



HITTAN

Szentírás 70

Hozsanna 70


11

1

Történelmi falitérképek

Ószövetség 1

Újszövetség 1

Pál apostol utazásai 1

Kis bibliai atlasz 15

FILOZÓFIA—ÁLLAMPOLGÁRI ISMERTEK

A Magyar Köztársaság hatályos alkotmánya 1

Nyíri Tamás: A filozófia története 1

Oktatófilmek videokazettán

ELTE társadalomismeret tanítását segítő kiadványai


11

2

MATEMATIKA

1. A térbeli formák megismerésére alkalmas átlátszó és

nem átlátszó, különböző alapú egyenes és ferde hasábokat

és hengereket tartalmazó demonstrációs eszköz.

A térbeli formák megismerésére alkalmas átlátszó és

nem átlátszó, gúlákat, kúpokat gömböket tartalmazó

demonstrációs eszköz. 3

2. Testek és testhálók. 6

3. Mérőeszközöket és mértékegységeket

szemléltető eszköz. 3

4. Valószínűségi játékok készlete. 1

5. A kerület, terület, felszín és térfogat fogalmának

elmélyítésére szolgáló, méréseket és gyakorlati

alkalmazásokat bemutató eszköz. 1

6. Szövegértést segítő eszköz, mely szövegelemzésre,

a nyelv logikai elemeinek helyes használatára

alkalmas problémákat tartalmaz. 1

7. Átlátszó és nem átlátszó testek alapvető térgeometriai

ismeretek kialakítására. 1

8. Alakzatok térvázának kézi megépítésére

szolgáló modell. 1

9. Alakzatok megépítésére és modellezésére alkalmas

összekapcsolható síkidomokat tartalmazó eszköz. 1

10. A távolság fogalmát és gyakorlati alkalmazását

bemutató eszköz 1

11. Alakzatok kölcsönös helyzetét (párhuzamosság,

merőlegesség) a síkban és térben bemutató eszköz. 1

12. Halmaz és halmazműveletek fogalmának kialakítására

és alkalmazására szolgáló tanulókísérleti eszköz. 16

13. Alakzatok előállítását szemléltető

demonstrációs eszköz. 1

14. Továbbfejleszthető egyszerű (sík- és térbeli)

geometriai alakzatokat bemutató modellek. 2


11

3

SZÁMÍTÁSTECHNIKA

PC munkaállomások fejlesztése 16

PC szerver 1

Hálózati munkaállomás az INTERNET laborba. 6

APPLE szerver .memória bővítés

Hálózati szoftverek

Hangkártyák lehetőségeit bemutató és hangjegyek,

szólamok megszólaltatására alkalmas program. 1

A számítógép üzemelését szemléltető tábla. 1

Egészség és balesetvédelmi tábla. 1

Az algoritmusokat és felépítésüket bemutató tábla. 1

Az algoritmusok szemléltetésére alkalmas

vizuális eszköz. 1

Irodalmi szövegek, történetek elemeinek

összerakására szolgáló vizuális eszköz. 1

A keresési algoritmusok gyakorlására alkalmas

szótár- és lexikonszerű eszköz. 1

A különféle algoritmusok készítésének gyakorlására,

feladat alapján “üres" folyamatábrák szöveges

kitöltésére alkalmas munkaeszköz. 1

Különböző számítástechnikai eszköz kezelését

bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz. 1

A számítógép főbb egységeit szemléltető tábla. 1

CD-ROM-ot bemutató tábla. 1

Az informatikai alapfogalmakat (adat, jel stb.)

szemléltető tábla. 1

A bit fogalmát (fizikai fogalmaknak való

megfeleltetését) bemutató tábla. 1

Régi számítógép alkatrészek szemléltetésre. 1

A számítógép történetét bemutató tábla. 1

A számítástechnikával foglalkozó magyar és

magyar származású tudósokat bemutató képek. 1

A vírus viselkedését bemutató tábla. 1

Nyelvi, matematikai és fizikai szemléltető modell. 1

Egyszerű ismétlődéseket és elágazásokat tartalmazó

algoritmusok értelmezését és kódolását, feladatok

algoritmizálását segítő eszköz. 1

Véletlen eseményeket bemutató elektromos szimulátor. 1

Az adatbázis hivatali és mindennapi életben betöltött

szerepét bemutató tábla. 1


11

4

Ismert, korszerű perifériákat szemléltető tábla. 1

A hír, információ, adat és kódolás fogalmi

összefüggéseinek ábrázolására alkalmas eszköz. 1

Hálózati topológiákat szemléltető tábla. 1

A hálózati jogosultságokat ismertető eszköz. 1

A szakszerű hálózati munka és levelezés

szabályait szemléltető tábla. 1

A tervezés, kódolás, tesztelés, javítás folyamatának

elsajátítását, rövid algoritmusok megfogalmazását

és nyelvre kódolását gyakoroltató eszköz. 1

Folyamatok modellezésére alkalmas, számítógéppel

vezérelt iskolarobot. 1

A szöveg- és ábraszerkesztés nyomdai és esztétikai

elemeit szemléltető tábla. 1

A táblázatkezelés lényeges funkcióit szemléltető tábla. 1

A függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalmát

és összefüggéseit bemutató tábla. 1

Alapvető keresési, lekérdezési funkciókat

szemléltető tábla. 1

Egy adatbáziskezelő felhasználói funkcióit

bemutató tábla. 1

Közhasznú magyar információs adatbázisok felépítését,

hozzáférését szemléltető ábra. 1

A könyvtárhasználat szabályait bemutató tábla. 1

A könyvtár szolgáltatásait bemutató tábla. 1

A könyvtárhasználati ismeretek elmélyítését és

gyakoroltatását szolgáló eszköz. 1

A betűrendes katalógusban való keresést

bemutató tábla. 1

A dokumentumfajták megkülönböztetését,

a szaktárgyi felhasználás lehetőségét bemutató tábla. 1


11

5

FIZIKA

Mechanika II. tanulókísérleti eszköz 16

Szabályozható tápegységek

Hőtani készlet 1

Hullámkád 1

Scholastic-Cam videókamera 1

Elektromos alapjelenségeket, kölcsönhatásokat

bemutató videofilm 1

Mágneses alapjelenségeket, kölcsönhatásokat

bemutató videofilm 1

Fizikai kísérleteket bemutató CD ROMok 1

Diasorozat (fóliasorozat) a radioaktivitásról 1

Spektrométer 1

He-Ne lézer 1

Geiger-Müller számláló, radioaktív preparátumok

Spektrum-lámpák tartóval 1-1

Oszcilloszkóp 1

Demonstrációs Volt/Amper mérő egyenáramú 1

Demonstrációs Volt/Amper mérő váltóáramú 1

Voltax-2 Tanulói mérőműszer 16

Szikra induktor 1

Síkkondenzátor 1

Folyadékáramást bemutató eszköz 1

Ingasorozat a hullámmozgás bemutatására 1

Gázok hőtágulását bemutató készülék 1

KÉMIA

Mérlegek

500 g-os laboratóriumi mérleg 5

Súlysorozat 5

Elektronikus kézimérleg (KERN 466-45) 1

Üvegeszközök

főzőpohár 100 ml alacsony 20

főzőpohár 250 ml alacsony 20

főzőpohár 1000 ml 10

üvegtölcsér 50 mm 20

kémcső 100

Kémcsőállvány (horganyzott) 20

Kémcsőfogó fémből, fa nyéllel 16

Vegyszerkanál dupla 5

Acélháromláb 16

Mérőhenger műanyag talppal 100 ml 16

Büretta Schellbach csíkos o. 50 ml 3

Kémcsőkefe 16mm és 18 mm 5-5

Bunsen-égő 16

Borszesz-égő 16

Modellek

szerves-kémiai tanári kalottamodell-készlet 5


11

6

kalcium-szulfát kristályrácsa 1

kén kristályrácsa 1

szilícium-dioxid kristályrácsa 1

kalcium-karbonát kristályrácsa 1

cézium-klorid kristályrácsa 1

lapközepes kockarács 1

térközepes kockarács 1

fehérjemodell 1

DNS modell 1

Oktatótábla 7

Írásvetítő 1

Írásvetítő fóliasorozatok 1

Feszültség, áramerősség, vezetőképesség,

pH mérésére alkalmas eszköz 2

Vegyszerek

pH mérő digitális kijelzővel

Indikátorpapír

Kémia tanulókísérleti készlet 02-001

Visocolor B analizáló mérőkoffer

Hoffmann-féle vízbontó készülék

Vegyifülke (iskolai típus) és elszívó ventilátor

Vegyszerek

Elektrokémiai kísérleti készlet 02-004 5

Készlet az elektrolízishez 02-007 5

Vegyszerek

BIOLÓGIA

Sejtek, genetikai modellek

Sejtfelépítési modellek (készlet) 1

Mitózis 1

Meiózis 1

Csontvázak, csontvázrészek

Csigolyatípusok, 5 db-os 1

Koponya szabvány, 3 részes 1

Anatómiai modellek

Agymodell, 3 részes 1

Emberi nyelv fogakkal, 4 részes 1

Szívmodell, 2 részes 1

Vesemodell mellékvesével, 2 részes 1

Fogmodell 1

Állati modellek

Petesejt beágyazódása 1

Emlős lábsor fatalpon, 5 darabos 1

Fogtípusok (állati) 1

Madár szárnya, tolla 1

Patkány csontváz üvegkazettában 1

Ponty csontváz üvegkazettában 1

Rák tagolt váza 1

Rovartest tagoltsága 1

Kitömött házi (vagy mezei) nyúl 1


11

7

Műanyag állatmodellek

Kecskebéka (hím) 1

Barna varasbéka (nőstény) 1

Fürge gyík (nőstény) 1

Vízisikló 1

Keresztes vipera 1

Növénytani modellek

A búza virága 1

Egyszikű szár 1

Kétszikű virágmodell 1

Gyökércsúcs modell 1

Növényi sejt 1

Veteményborsó virága 1

Zárvatermők megtermékenyítése 1

Zsálya virága 1

Repce virága 1

Fás szár szerkezete 1

Biológiai beágyazások

Cserebogár fejlődése 1

Bab csirázása 1

Kukorica csirázása 1

Lapos és csöves csont szerkezeti metszete 1

Csípőizület metszet 1

Fóliasorozatok

Sejttan és molekuláris genetika 1

Virágos növények anatómiája 1

Emberi test I-II. 1

Mikroszkóp és metszet

Binokuláris mikroszkóp 40-100x 1

Sztereomikroszkóp 20-40x 5

Mikrometszet készlet, iskolai (36 darabos) 5

Tanulói mikroszkópok 10

Mikrometszet készlet, anatómia (12 darabos) 3

Bonckészlet 10

Anatómiai faliképek

Hallás 1

Látás 1

Központi idegrendszer 1

Méhen belüli fejlődés 1

Szaglás 1

Belső elválasztású mirigyek 1

Az izomzat 1

Gerincoszlop rendellenességek 1

A szem rendellenességei 1

A légzőrendszer 1

Az érrendszer és a belső szervek 1

A nyirokrendszer 1

Az emésztőrendszer 1

A vizeleti rendszer 1

Az idegrendszer 1

Az AIDS 2

Füst- és gázmérgezés 1


11

8

Az égések osztályozása, jellegzetességei 1

Elsősegélynyújtás égésnél 1

A dohányzás veszélyei 2

A kábítószerek 2

Az alkohol káros hatásai 2

Botanikai faliképek

A csírázás és a tápanyagellátás 1

Fotoszintézis 1

A virág részei 1

A termések 1

Az ehető gombák 1

A mérgező gombák 1

Életközösségek faliképei

A tavak élővilága 1

A vízpartok élővilága 1

A folyók élővilága 1

Mocsarak, lápok élővilága 1

A mező élővilága 1

A rétek élővilága 1

Az erdő állatai 1

Gyógynövények 1

Fűszernövények 1

Tűlevelűek és cserjék 1

Lombkoronás fafajták 1

A trópusi őserdő 1

Növények, állatok faliképei

Magas hegységek állatvilága 1

Veszélyeztetett állatfajták 1

A sarki régiók állatvilága 1

A szavanna állatai 1

Mezők, rétek madarai 1

Az erdők, hegyek madarai 1

Erdei fák 1

Örökléstani faliképek:

Monohibrid keresztezés 1

Dihibrid keresztezés 1

Nemhez kötött öröklődés I-II. 1

VISOCOLOR ECO

analizáló mérőkoffer (vízminőség vizsgáló) 4

VISOCOLOR

talajvizsgálati minilabor, komplett készlet 4

TV 1

Írásvetítő 1

Diavetítő 1

Opticart vetítő 1

Bekeretezett diasorozatok

Általános biológia 175

Az erdő szintezettsége 19

Az erdő évszakos aszpektusai 14

Az erdő állatai 16

Eutrofizáció 9

Láp és mocsártársulások 28


11

9

Tavi növénytársulások 24

Homoki társulások 13

Erdei társulások 35

Anatómiai metszetek 3 db CD ROM 1

Video és kazetták

FÖLDRAJZ

Térképek:

Észak-Európa domborzata 1

Észak- és Dél-Amerika felszíne 1

Észak-Amerika gazdasága 1

Olaszország domborzata 1

Csehország 1

Szlovákia 1

Oktatótáblák:

Hold- és Napfogyatkozás 1

Felszíni formák 1

Külső erők 1

Földrajzi fokhálózat 1

Térképjelek 1

Diasorozat: Magashegyi formák 1

Tanulói földgömb 10

Térképek

Közép-Európa 1

Dél-Európa 1

Nyugat-Európa 1

Németország domborzata 1

USA 1

Oktatótáblák:

A ciklon szerkezete 1

Magassági növényövek 1

Síkságok kialakulása 1

Hegységképződés 1

Karsztjelenségek 1

Diasorozatok:

A víz felszínformálása 1

Karsztformák 1

Térképek:

Antarktisz 1

Kontinensek:

(Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália) 5

A FÁK országai 1

Éghajlati térképek 1

Oktatótáblák:

A monszun 1

A passzát 1

Naprendszerünk 1

Diasorozat: Sivatagok, félsivatagok 1


12

0

Térképek (elavult térképek pótlása):

Európa 1

Magyarország 3

Modellek:

Domborzati 1

Tellurium (csillagászati) 1

terepasztal 1


121

TESTNEVELÉS

Eszközök - audiovizuális eszközök:

Videokamera (mint információhordozó) 1

Tornatermi berendezések, felszerelések

Ugródomb 2

Talajszőnyeg 6

Ugrószekrény, ugródeszka 4-4

Felemás korlát 1

Korlát kocsi 1

Gerenda 2

Atlétikai szerek és felszerelések

Magasugróléc 4

Magasugrómérce 2 pár

Sportjátékok eszközei

Kézilabda, röplabda, futball, kosárlabda

(2 tanulónként 1 db) 20

Kerékpár 10

Korcsolya 30 pár

Egyéb felszerelések

Súlypontemelkedés mérő 1

Labdatartó kocsi 1

Szerhordó kocsi 1

Asztali eredményjelző 2


Gyűrű 8 pár

Fali nyújtó 2

Kápás ló 1

Kézi szerek

Erőbillentő gépek 1-1

Szobakerékpár 2

Sportjátékok eszközei

Ping-pong asztal 3

Ping-pong háló 4

Tollaslabda ütő 20

Tollaslabda háló 2

Tollaslabda 20

Mini teniszütő 20

Mini teniszháló 1

Mini teniszlabda 20

Szöges cipő 20 pár

Eszközök - audiovizuális eszközök:

Videofilm (tanított anyagrészenként) 1-1

Mozgássorozat ábrák (ált. ugrások, dobások) 1-1


Tornapad 2 ill. 4 méteres 5-5

Ugrószőnyeg 4

Korlát 2

Öltözőpad 10

Atlétikai szerek és felszerelések

Súlygolyó 2,3,4,5,6 kg (2 tanulónként 1 db) 20

Rajttámla (fa) 10


122

Váltóbot 10

Gát 8

Kislabda, maroklabda (tanulónként 1 db) 20

Kézi szerek

Ugrókötél, gumikötél, színes tornabot

(tanulónként 1 db) 20

Gumi vagy műanyaglabda (tanulónként 1 db) 30

Tömött labda 2 tanulónként 15

Kézisúlyzó (1,2,3,4,5 kg-os) 10

Súlyzókészlet 1

Védősisak 10

Egyéb felszerelések

Testmagasságmérő, személymérő 1-1

Mérőszalag (50-100 méteres) 1-1

Stopperóra testnevelő tanáronként 3

Mentőláda 1

Taneszközjegyzék A felülvizsgálat előtt belépett évfolyamok óraterve

123

1.1. A felülvizsgálat előtt belépett évfolyamok óraterve

A kerettanterv alapján 2001-ben készült óraterv

TANTÁRGY 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. mind

magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4 4 4 32

történelem+hon és népismeret 2,5 2,5 2 2 2 2 3 3 19

emberismeret, etika (hittanban) 0

első idegen nyelv 3 3 3 3 4 4 5 4,5 29,5

második idegen nyelv 3 3 3 3 12

matematika 4 4 4 4 3 3 4 4 30

informatika 0,5 1 1 2 4,5

bev. a filozófiába 1 1

természetismeret 2 2 4

fizika 2,5 1,5 2 2 2 2 12

biológia+egészségtan 1,5 2 2 2 2 9,5

kémia 2 1,5 2 2 1 8,5

földrajz/Földünk és környezetünk 1,5 1,5 2 2 7

ének-zene 2 1,5 1 1 1 1 0,5 1 9

rajz és vizuális k.+mozgókép és médiaisme-ret

2 1,5 1 2 1 1 0,5 1,5 10,5

technika, életvitel 1 1 1 1 4

testnevelés 3 3 2 2 2 2 2 2 18

osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 8

tantárgyi összes: 24,5 24 27,5 27,5 29 29 28 28 217,5

társadalomismeret 0,5 0,5 1 2

tánc és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5 2

emberismeret, etika (hittanban) 0

egészségtan 0,5 0,5

modul összes: 0,5 1 0 0 1 1 0 1 4,5

kötött és szabadon tervezhető óraszám: 25 25 27,5 27,5 30 30 28 29 222 tan. heti max. kötelező óraszáma: 25 25 27,5 27,5 30 30 30 30

szabadon tervezhető: 0 0 0 0 0 0 2 1 3 tanuló heti max. óraszáma: 27 27 30,5 30,5 33 33 33 33

a tanuló választhat: 2 2 3 3 3 3 4 4

hit és erkölcstan* 2 2 2 2 2 2 2 2


124

A választható órakeret felhasználása 2001

fenntartó által kötelező feladatként finanszí-rozott minimális óraszám

12,5 12,5 16,5 16,5 40,5 40,5 54 54 247

csoportbontások

1. nyelv (+2 csop) 6 6 6 6

1. nyelv (+3 csop) 12 12 15 13,5

2. nyelv (+4 csoport) 8 8 8 8


id. nyelv (+2 óra 2 szakköri csoport) 4 4 4 4

testnevelés (+3 csoport) 6 6 6 6

matematika tagozat (fakultáció) 4 4 5 5

matematika szakkör 1 1 1 1

magyar tagozat (fakultáció) 4 4 4 4

magyar szakkör 1 1 1 1

biológia fakultáció 2 2

természetismeret szakkör 1 1

történelem fakultáció 2 2

informatika szakkör 1 1 1

informatika fakultáció 2 2 2 2

mind: 16 17 17 17 42 42 49 47,5 247,5

marad szakkörre, fakultációra -0,5

emelt angol fenntartói többlet 2 2 2 2 2 2 2 2 16

emelt német fenntartói többlet 2 2 2 2 2 2 2 2 16

informatika (+1ill. +2 cs.) fenntartói többlet 0,5 1 1 2 11

tömegsport fenntartói többlet 2 2 2 2 2 2 2 2 16

versenysport ISK keretre 2 2 2 2 8


125

A 2003-as óraszámcsökkentés utáni (majd a nem szakrendszerű képzés bevezetésekor megtar-

tott) óraterv:

TANTÁRGY 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4 4 4

történelem+hon-, nép- és társadalomisme-ret

2 2 2 2 2 2 3 3

emberismeret, etika (hittanban) 0 0

első idegen nyelv 3 3 3 3 4 4 5 4

második idegen nyelv 3 2 3 3

matematika 4 4 4 4 3 3 4 4

informatika 0,5 1 1 2 2 bev. a filozófiába (hittanban) 0

természetismeret+egészségtan 2 2

fizika 2 1,5 1,5 2 2,5 2

biológia+egészségtan 1,5 2 2 2 2

kémia 2 2 2 2 0,5

földrajz/Földünk és környezetünk 2 1,5 2 2

ének-zene 2 1,5 1 1 0,5 1 1 1

rajz és vizuális k.+mozgókép és médiaisme-ret

1,5 1,5 1 1,5 1 1 0,5 0,5

technika, életvitel (osztályfőnökiben) 0 0 0 0

testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2

osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

tantárgyi összes: 22 22 27 27 28,5 28,5 28,5 28,5 társadalomismeret (történelemben)

tánc és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5 egészségtan (term. ism+biológiában) 0 0

modul összes: 0,5 0,5 0 0 0 0 0,5 0,5

alapképzési órák száma: 22,5 22,5 27 27 28,5 28,5 29 29 tan. heti max. kötelező óraszáma 52.§ (3): 22,5 22,5 25 25 27,5 27,5 30 30

28/2000.OM r. 8.§ (3) 2 2 4 4 4 4 3 3

tanuló heti max. óraszáma: 24,5 24,5 29 29 31,5 31,5 33 33 a tanuló választhat: 2 2 2 2 3 3 4 4

hit és erkölcstan* 2 2 2 2 2 2 2 2


126

A választható órakeret felhasználása 2003-tól

fenntartó által kötelező feladatként finanszí-rozott minimális óraszám

11,3 11,3 15 15 37,1 37,1 54 54 234,75

választható keretből fedezett alapórák

4 4 2 2 -2 -2 csoportbontások

1. nyelv (+2 csop) 6 6 6 6

1. nyelv (+3 csop) 12 12 15 12

2. nyelv (+2 csoport*2 ó) választható 4 4 4 4


id. nyelv (+2 óra 2 szakköri csoport) 4 4 4 4

testnevelés (+2 csoport) 2,5 2,5 2 2

magyar tagozat csoportbontás 4 4 4 4

matematika tagozat csoportbontás 3 3 4 4 választható órák

magyar emelt szint 2 2

matematika emelt szint 2 2

történelem emelt szint 2 2

történelem emelt szint 2 2

fizika emelt szint 2 2

biológia emelt szint 2 2

földrajz emelt szint 2 2

informatika emelt szint 2 2

magyar szakkör 1 1 1 1

matematika szakkör 1 1 1 1

természetismeret szakkör 1 1

informatika szakkör 1 1 2 2

mind: 12 12 17 17 39,5 36,5 52 49 235

maradék: -0,25

emelt angol fenntartói többlet 2 2 2 2 2 2 2 2 16

emelt német fenntartói többlet 2 2 2 2 2 2 2 2 16

informatika cs.bontás fenntartói többlet 0,5 1 1 2 11

tömegsport fenntartói többlet 2 2 2 2 2 2 2 2 16

fenntartói többlet összesen 59,25

versenysport ISK keretre 2 2 2 2 8

127

2015/16. tanév óraszámok

2 féle program lesz érvényben!! 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

irodalom 2 2 2 2 3(4) 3(4) 3 3

nyelvtan 2 2 1 2 1 1 1 1

történelem 2 2 2 2 3 3

Társ. és állampolg.ism. / Latin Örökségünk 2 2

I. nyelv 4(6) 4

(6) 4

(6) 4

(6) 5(7) 5(6) 4 4

II. nyelv 3 3 4 4

matek 4 4 4 4 3(5) 4 (5) 4 4

inform. 1 1 1 2 2 0 1

biológia 2 2 2 2 2

kémia 1,5 2 2 2 0

fizika 2 1,5 2 2 2 1

term.ism 2 2

földrajz 1,5 1,5 2 2

ének 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1

rajz 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1

testn. 5 5 5 5 5 5 5 5

t. és dráma 1 tán+ drá./ Hon és népis. 5-

6 1

tán+ drá./ Mozgókép és Médiaismeret

1 (jegy!)

technika életvitel és gyakorlat 1 1 1

hittan 2 2 2 2 2 2 2 2

osztályf. 1 1 1 1 1 1 1 1

emelt szint 2 2

Piros szám= a tavalyi tanévhez képest változás lesz!

11 évf: raj és ének zene a „művészetek” címszó alatt oktatjuk

a fráter györgy katolikus gimnázium és kollégium pedagógiai...

Documents