634.0.232.411.4 P. alba

SZEMERÉDY MIKLÓS

A FEHERNYA R NAGYÜZEM I VEGETATÍV SZAPORÍTÁS A

A z 1973. évi felmérés ada ta i szer int Magyarországon 154 302 hektár a nyár­erdők területe. Ebből 20 026 ha-on 3 730 558 m s élőfakészlettel fehér- és szürke­nyárerdő áll. A nyárerdők területének 13%-án a fehér- és szürkenyár hektáran-kénti élőfakészlete 185,92 m 3 .

A g y a k o r l a t a fehér- és szürkenyárat n e m különíti e l , ezért a továbbiakban a fehérnyár megnevezése a szürkenyárat is magába fogla l ja . ( A továbbiakban rövidítve: fr.-nyár.) Termőhelyi igényének ismertetése nélkül is megállapítható, hogy a fehérnyáraknak legnagyobb szerepük hazánkban a határtermőhelyek hasznosításában v a n .

A fehérnyárcsemete-termelés alakulása

Dr. Papp L. (1971) „ A z erdészeti csemetetermelés 10 éve a s ta t i sz t ika tük­rében" c. összeállításában k imu ta t t a , hogy az ötvenes években a termelés mennyisége a 36 milliót is túlszárnyalta. A hatvanas évek elején az évi 16—29 millió erős visszaesést muta t . A mélypont a hatvanas évek végétől tart , évi 3,2—7,7 millió megtermel t csemetével. A z 1977/78-as ültetési idényre Gáspár-Hantos ada ta i szer in t ( A z Erdő, 1978 márc) , 9,1 milliós, szükséglettel szemben csak 6,3 millió v o l t a megtermel t csemete.

A csemetetermelésben beállt visszaesést az új termőhelyszemlélet, a nemesí­tett, nagyobb hozamú nemesnyárak és részben a termelés helyzetében beállt változás eredményezte. Így a csemetetermelés visszaesését n e m a fr.-nyár je­lentőségének csökkenése okozta , hanem elsődlegesen a magcsemete megter ­melésének nehézsége. A termelés helyzetében beállott változás m a már n e m a d lehetőséget a je len legi , sok munkaerőt igénylő, rendkívül aprólékos termelési eljárás végrehajtására. Ezért vált rendszeressé a fehérnyárcsemete hiánya M a ­gyarországon. A b izony ta l an magtarmés, a jó habitusú nőivarú magtermő fák csökkenése, a rendkívül kényes m a g kezelése és a speciális termesztési tech­nológia a fr.-nyárcsemete-termelés növelésének továbbra is gátja marad .

Vegetatív szaporítás

A z ismertetet t helyzetből a k iu t a t a vegetatív szaporítás j e len t i . M a g y a r o r ­szágon a fr.-nyár vegetatív. szaporítását üzemi méretekben edd ig még n e m sikerült mego ldan i .

A vegetatív szaporítás, amellett, hogy biztosítja az évek óta fr.-nyár-csemete­hiányban szenvedő erdősítő szektorok szaporítóanyaggal történő ellátását, meg­teremti a nemesített fehérnyár szaporítóanyag-termelés előfeltételeit is. A k i ­váló tulajdonságú egyedek elszaporítása kizárólag vegetatív úton biztosítható.

Bevezetése esetén a származás, a fajta és a f o r m a alapján történő szelektálást m e g lehetne o ldan i .

A vegetatív úton történő szaporítást i n d o k o l j a az is , hogy a magvetésből szár­mazó populáció n a g y o n heterogén. A z anya fa jó tulajdonságait az utódok m i n ­den egyedébe csak vegetatív úton örökítheti át.

A vegetatív szaporítás iránt gene t ika i megfontolásból világszerte fokozódik az érdeklődés még a hagyományosan magról szaporított fafajok esetében i s . Dr. Szőnyi (1973) referátumából tudjuk , hogy E. Rohmeder (1970-ben) 23 szer­ző tollából közölt prognózist „Erdei fafajok genetikája és nemesítése 2000-ben" címmel. E szer in t „a mesterséges felújításhoz használandó növények nagy ré­szét vegetatív úton állítják elő. 20C0-ben v a l a m e n n y i fontosabb fafaj f i a t a l egyedei t fóliaházakban, dugványról lehet t e r m e l n i .

Hazánkban már több kutató és g y a k o r l a t i szakember is fogla lkozot t fehér­nyár vegetatív szaporításának kérdésével. A z e d d i g i kísérletek és eredmények Kopecky (1953), Bokor (1954), Partos (1956), Sipos S. (1957), Harkai (1961), Papp L. (1978) nevéhez fűződnek.

A vegetatív szaporítás megoldását célozta az a kísérletsor, m e l y n e k együttes eredményeként: a) Több évi kísérlet révén sikerült olyan fehérnyár klánt találni, amely a kom­

mersz fr.-nyárnál jobban gyökeresedik. b) Hosszas kísérletezés során sikerült olyan tápoldatot előállítani, amely nagy

szerepet játszik a kalluszképződés megindításában, elősegíti a gyökérképző­dést.

c) A több évi termelési tapasztalat alapján sikerült kikísérletezni a fehérnyár vegetatív szaporításának szabadföldi nagyüzemi technológiáját.

E három feltétel — a fajta, a tápoldat és a technológia — együttes hatása a fr.-nyár gyökeresedését biztosítja.

Irodalomból i smer t , hogy a fehér- és szürkenyárak rosszul e rednek m e g dugványról. Ezért k e r e s n i ke l l e t t o l y a n klónt, a m e l y i k v i s z o n y l a g jobban gyö­keresedik . E célból a fellelhető és beszerezhető fr.-nyárklónokat összehasonlí­tó vizsgálat alá v o n t a m . A z E R T I sárvári nyár törzsfenntartó telepéről, az E R T I kecskeméti telepéről, Olaszországból, Romániából, dr. Tóth Béla, az E R T I püspökladányi igazgatójának a közreműködésével 43 fr.-nyárklónt sikerült összegyűjteni.

Az 1977-ben végzett kísérletek eredményeként a 43 klón közül legjobb gyökeresedési eredményt elérők:

1. '1 58/57' olasz származású fr.-nyárhibrid 48 % 2. 'H 372—2' m a g y a r származású fr.-nyárhibrid 30,3 % 3. H e l y i k o m m e r s z fr.-nyár (populáció) 30 % 4. 'H 521—V m a g y a r származású fr.-nyárhibrid 23,6 % A többi, kísérletbe von t klón még a 20%-os gyökeresedési s e m érte e l . Ebből

16 klón ped ig egyáltalán n e m gyökeresedett. A 43 klónú eldugványozott 3495 simadugványból 466 gyökeresedett meg. Átlagban 13,3%. A z átlaghoz v i s z o ­nyítva az ' í 58/57' olasz klón 48%-os, kezelés nélküli megmaradása f igye lemre méltó.

A kísérleteik bebizonyították, hogy a szelektálás során kiszűrt 'I 58/57' fr .^ny.-klón nemcsak gyökeresedési erélyével tűnt k i , h a n e m magassági növekedésével is . A kontrollként használt üzemi maggyűjtésből származó, generatív úton előállított, heterogén populációból származó dugványok csemetéihez viszonyít­va , a magasságkülönbség elérte a 30—50%-ot is . Így az üzemi maggyűjtésből előállított fr.-nyár (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban: „kommersz fe-hémyár" 130—180 cm-es magasságot, általában 150 cm-es méretet, az 'I 58/57'

fr.-nyárklón 210—250 cm-es magasságot, átlagban 230 cm-es méretet ért e l . A fokozot t növekedési erély a nemesítés egy ik lényeges célkitűzése (gyors nö­vekedés, nagyobb fatermés). A rendelkezésre álló f i a t a l k o r i megfigyelések re ­ményt keltőek. \

A z 1977. évi kísérletek azt bizonyították, hogy az összehasonlító kísérletbe von t 43 fr.-nyárklón közül az I 58/57-es fr.-nyár gyökeresedik a leg jobban.

A sejtképződést elősegítő növényi h o r m o n o k n a g y szerepet játszanak a k a l -luszképződés megindításában, stimulálva a gyökérképződést. A fehérnyár gyö-keresedésének előmozdítása érdekében, korábban már n a g y o n sok kísérlet történt. Több kutató kísérletezett különböző a n y a g o k k a l (pl . a szkorb insav , n i ­ko t insav , huminsav , borsav) és gázokkal (pl. szénmonoxid, etilén, acetilén stb.). A kísérletek jó része a sz in te t ikusan előállított, növekedést szabályozó anyagok adagolására támaszkodott. P l . indol i l -ecetsav, indoh l -va j sav , i ndo l -p rop ionsav , naft i l-ecetsav, diklórfenoxi-ecetsav stb. A mesterségesen előállított h o r m o n ­hatású serkentő — h a az adagolás idejét és mennyiségét a kísérletező e l ­találta — a k o n t r o l l h o z viszonyítva többnyire jobb gyökeresedést eredmé­nyezet t .

E z t igazol ta az 1978-ban a derecskéi csemetekertben végzett több parcellás kísérlet i s . Gyökereztetésre különböző kezelésekkel 8600 db 58/57-es fr.-nyár simadugványt, míg kontrollként a közismerten jól gyökeresedő és erőteljes növekedésű 'I 214' olasz nyara t , és a k o m m e r s z fr.-nyár simadugványt hasz­náltam. A kísérletben az „ A T 24" nevű, saját készítésű tápoldat is helyet kapot t .

A növényi h o r m o n o k k a l végzett kezelések eredményei, a megmaradási szá­zalék sorrendjében:

P a r c -szám

Kezelés Eldugvá-nyozot t

d b

Gyökere­sedett

db

Gyökere­sedett

%

X I „ A T 24" 593 440 74,2 II Vegyszergyári készítmény 598 440 73,6 V Indol -va jsav I. 600 428 71,3

V I Indol -va jsav II . 1000 706 70,6 I V K a r b o x i m e t i l r u t i n 7 600 416 69,3

V I I I C 7 H 5 N 2 598 • 407 68,1 I Indol-ecetsav 600 387 64,5

III Vegyszergyári készítmény 1000 633 63,3 V I I Deszt . víz 608 373 61,3

X I X „ A T 48" 602 332 55,1 X I I I P o m o n i t "602 177 29,4

A kiértékelés szerint , az összehasonlításhoz használt

'I 214' o l . -ny. gyökeresedése a kezelések átlagában 69,4% , ^ ^ k o m m e r s z fr.-nyár gyökeresedése kezelés nélkül 50,0% ' 'I 58/57' fr.-nyár gyökeresedése kezelés nélkül 51,4% '1 58/57' fr.-nyár sz in te t ikus kezelések átlaga össz. 64,1% T 1 1 ' '1 58/57' f r . -ny . „ A T 24"-gyel keze l t gyökeresedése 74,2% + A z 1978. évi kísérletek újból igazolták, hogy az 'I 58/57' f r . -ny . kezelés nél­

kül is az összehasonlításul szolgált k o m m e r s z f r . -ny .-hoz viszonyítva, j o b b a n gyökeresedik és magassági növekedése is f igye lemre méltó.

A csemeteker t i gyökereztetésben elért átlagmagasságok:

'I 214' 179.64 c m 197,68 c m 212,05 c m 197,15 c m 177,00 c m 178.65 c m

'1 58/57' átlag s i m a dugványról 'I 58/57' bot s i m a dugványról 'I 58/57' vél. s i m a dugványról 'I 58/57' hegy s i m a dugványról K o m m e r s z f r .ny. simadugványról

Igen drága, mesterségesen előállított kémiai preparátumok segítségével át­l agban 12 ,7%-ka l emelhető a gyökeresedés (pl . 1 g r indo l -va j sav 65,60 F t , 1 g r indol-ecetsav 26,20 F t ) .

A fehérnyár rügyeiben és f ia ta l hajtásaiban természetes körülmények kö­zött meglevő növényi h o r m o n kivonásával és meghatározott adagolásával a ké­m i a i preparátumok gyökeresedése túlszárnyalható, sőt a nemesnyár gyökere­sedési aránya is elérhető. A kísérletben a keze l t 'I 214' olasz nemesnyár gyö­keresedése 69,4%, míg az „Anyatej 24"-es tápoldattal kezel t 'I 58/57' olasz fe­hérnyár gyökeresedése 74,2%. A z 1977.. évi kísérlethez hasonlóan, 1978-ban is az „Anyatej 24"-gyel kezel t simadugvány érte e l a legjobb gyökeresedést, b i zo ­nyítván ezzel azt, hogy a természet által produkált növényi hormonnál ne keressünk jobbat .

Erdősítésben 1978 tavaszán csonkol t gyökeres csemetével az 'I 58/57' 97,6%-os megmaradást és 125 cm-es átlagmagasságot ért e l . A kontrollként használt k o m m e r s z fr.-nyár megmaradása 73,6%-os vol t , átlagmagassága ped ig 85 c m .

A z e d d i g Magyarországon n e m ismert , de az E R T I által honosításba von t fe-hérnyárklónról ez az általunk tapaszta l i smere tanyag , de az i r o d a l m i közlé­sek is alátámasztják pozitív tapaszta la ta inkat .

M. Sekawin a Casale Monferrátói Nyárfakutató Intézet biológiai oszt .-veze-tője a Rómában megjelenő „Cellulose e C a r t a " 1971 májusi számában újabb Olaszországi nyárfaklónokról számol be. Del toides és e u r - a m e r i k a i klónokkal hasonlította össze. Megállapításai: „Optimális termőhelyen a két előbbi nemes-nyárklóntól az 'I—58/57' P. alba klón növekedésben f igye lemre méltóan e l m a ­radt . Amíg az 'I 214' a kevésbé jó termőhelyeken v i szony lag jobb eredmé­nyeke t adott , a deltoidesek visszaestek. A z 'I 58/57' v iszont az előbbiekkel versenyképessé vált az erősen homokos területeken. Igen jól a l k a l m a z k o d i k a legkülönfélébb, még a sós ta la jokhoz i s .

A Marssonina brunnea és a rozsdabetegségek 1964. évi erős fellépése mia t t , rezisztens nyárfaklónokat kerestek. A z 'I 58/57' P. álba klón v a l a m e n n y i emlí­tett betegséggel szemben a legváltozatosabb v i szonyok között is ellenálló vo l t . "

S e k a w i n a Populus alba L. cv. 'I 58/57' Hónt V i l l a f r a n c a (Észak-Olaszország) környékéről, L u c c a és P i e m o n t vidékéről származó fehémyárak keresztező­déséből nyer te . N e m e nőnemű. Észak-Olaszországban létesített kísérleti telepí­tésekben (Casa le—Monferra to , Gama le ro , Sa lugg ia , Gas t i on d i S t rada , C o m a c -chio, R o m a — T i v o l i ) dugványról 7 év átlagában 55,3%-os gyökeresedést ért e l . Gyökeres csemetével ugyanezen területeken átlagban 95%-os megmaradást regisztrált. A P o p u l e t u m Medi te r raneumnban , a Róma—Tivoli populétumban az 'I 58/57' klón 3 éves k o r b a n 8 -m-es magasságot és 36 cm-es kerületet ért e l . A korábban ismertetet t kísérleti területeken nyo lc év a la t t átlagban 78,7 cm-es kerületről számol be. Fáját műszaki használhatóság szempontjából közepesnek értékeh.

A leírt saját és i r o d a l m i ismeretanyagból a r r a lehet következtetni, hogy az 'I 58/57' fehérnyárklónból rövidesen államilag e l i smer t fajta lesz.

A vegetatív szaporítás elősegítése

A z eljárást a következő elméleti a l ap ra építettem. Egyes növények o l y a n természetes regenerálóképességgel rendelkeznek, a m i révén pótolni tudják e l ­veszett szerveiket , i l l . a test egyes részeiből új növény fejlődik. E z a regenerá­lódás a dugvány esetében az első vágáslapján keletkező hegszövetkallusz k e ­letkezésével i n d u l . A z a z a megsértett növényben a sebzés közelében a sejtek erőteljes osztódásának eredményeként, rendkívül erőteljes a kalluszképződés. A roncsol t szövetek s t e r i l kultúrában folytonos osztódással nagy kallusztömeget produkálnak, annál többet, minél több a roncsol t felület.

M i n d e n növényben megtalálható a növényi növekedési h o r m o n o k jellegzetes szerkezet te l rendelkező csoportja, az a u x i n . Jellemzője, hogy ha M s m e n n y i ­ségben v a n je len , döntő hatást t u d g y a k o r o l n i a különféle élettani f o l y a m a t o k ­ra .

A z a u x i n o k élettani hatása rendkívül széles skálájú. M a g u k b a n v a g y más h o r m o n o k k a l együttműködve, fontos szerepet játszanak a növekedési és f e j ­lődési f o lyama tok szabályozásában. Legismer tebb hatásuk az, hogy fiziológiás koncentrációban fokozzák a sejtmegnyúlást, sejtosztódást és a gyökérképződést, nagyobb tömegben azonban gátolják.

Ezért vo l t fontos a tápoldat megfelelő koncentrációjának kikísérletezése, m e g ­határozása. A z irodalomból i smer t , hogy az auxinszintézis he lye a hajtáscsúcs. A z auxinkoncentráció a f ia ta l , növekvő sze rvekben a legnagyobb. így a ha j ­tásban és a rügyekben az a u x i n s z i n t m i n d i g magasabb, m i n t a növény többi részében. Ebből a meggondolásból a dugványnak n e m a lka lmas , vékony hajtásvégekiből, a selejtbe kerülő vessződarabofcból és a sérült rügyekből sikerült o l y a n növényi h o r m o n t k i v o n n i , m e l y n e k megfelelő adagolásával a leírt g y ö -keresedés elérhető.

A fr.-nyár vegetatív szaporításának jelentőségét aláhúzza a határtermőhe­l y e k e n a leváltásra váró nemesnyárállományok nagy vo lumene és az a világ­tendencia , hogy a mezőgazdasági kultúrák az erdőket a határtermőhelyek felé szorítják.

E n n e k jegyében létesítettünk a nemesnyár szaporítóanyag-termelés üzemi központjában, a derecskéi csemeteker tben, 2 ha fr.-nyár törzstelepet és 2 h a fr .-nyár-dugványozást.

A z ismerte te t t kísérletek eredményeként született a fr.-nyár szaporításának módszere és nagyüzemi technológiája, m e l y n e k bevezetésével a fr.-nyárcsemete-termelés Magyarországon vegetatív úton elősegíthető. A kikísérletzett szaporí­tási eljárás a későbbiekben más fafajok vegetatív szaporítására is alkalmazható lesz. A z eljárás az O T H o l t a lma a la t t áll, tu la jdonosa a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság.