a fa díszítő faragása_czagány lajos

5/16/2018 A fa dszt faragsa_Czagny Lajos

1/71

Czagany LajosokI. faipari mernok

A fa dfsz f tCS faragasa2. kiadas

Muszaki Konyvkiad6, Budapest, 1985


2/71

Lektoralta:Szabolcsik Ferencokl, faipari mernok

A grafikak es a faragvanyok a szerzo sajat munkai

A fenykepeket keszltette: M6zer Istvan

Czagany Lajos, Budapest. 1983

ETO: 745.511ISBN: 9631048578(1. kiadas]

963 106184 1 (2. kiadas]ISSN: 0324-5039

Felelos szerkeszto: Putank6 Anna okl. gepeszmernok

Tartalomjegyzek

Bevezeto .

Afafaragasr61 altalabanA fafaragas kulonbozo fajtaiPasztorfaragas .Paraszti famfivesseg .

A fa felUleti dlszitesenek m6djai ..................................A nepi faragas mint hazlipar .A djszitoelernek [elentese .

A diszitotechnikak alkalmazasa .

7

9121222283638

41Karcolas vagy rnetszes 42Ketretegu tukros keszltese 45Szuszek vagy szekreny 47Padlada 50Modern Iada .'.............. 52

Ekrovas 54Harrnas vagas (kulcstarto) .Rozettak .....................................................Kulonbozo agu csillagok szerkesztese .Forg6 (orvenylo) rozettak .rYracsok .A feliilet diszitese korforrnakkal .Keretezesek : .ryelt vonalak faragasa .Fonatos diszitmenyek .

5664656670707477875


3/71

Egyes nllgy t ortenelmi stilusok ekrovassal keszitett diszitesei .Fellratok, szarnok 1Lapos es domboru faraga s , .Csimild magad! . 1

A diszitett fafelliletek vedelrne .Feli.iletkezel6 anyagok .Befejez6 miiveletek. Fenyezes .Irodalomjegyzek .

Minden emberben ela terern tes, az alkotasvagya. Kl ilonosen az az ember, akinek megnemi kezligyessegeis van, ado tt sagat arrahasznalhatja, hogy szabad ldejeben valamiszepet. kedveset alkosson maganak vagymasik embertar sanak. Az igy elkeszttet tt argy esetleg keszen sokkal olcs6bbanmegvasarolha t6 valame lyik lizletben, deannak nagyobb a beese, amit magunk ke-szitlink, sajat rnunkank olt benne testet,keszitesekor ateltlik az alkotas orornet,buszkeseget,Az emberiseg tortenelmebol tudjuk, hogymar az osember is tudott rajzolni, kobekarcolni. Bizonyara a fat is rnegrnunkaltavalarnlkeppen. A barlangok falan megtalaltrajzok, a terrneszetet utanzo kepek, em-,ber- es allatflgurak, novenyi abrazolasok,hasznalati eszkozok abral mind-mind aztblzonyl tjak , hogy az ember nyugalmas ide-[ eben osztoncsen engedelmeskedett a sze-pet megorok lten l akar6 belso indi teknak,az alkotas vagyanak. A clvlllzalodo emberkesobb dlszltokedvet lelte hasznala ti tar -gyainak, ruhazatanak, munkaeszkozeinekfelekesiteseben is.Ez a kornyezetszepitc, -diszito torekvessokfelekeppen magyarazhato. Egy bizo-nyos , hogy a fogekony ember a terrneszetgazdag tarhazaban boven tala lt es talal uta-nozni val6 format dlszltornotlvurn celjara,I Iyenek pI. az egy ip tomi papi rusznad ko te-gei, a medi terran akantuszlevel, a szolole-

Bevezeto

vel , vagy Magyarorszagon a tul ipan, a szeg-f(j viraga stb.A hasznala ti targyak, a mu nkaeszkozok al-kotasara a kenyszerfiseg kesztette az em-bert. Az evezredek soran igy kialakult tar-gyak formal [o reszt valtozat lanok marad-tak - gondoljunk a : tarole-, fozoedenyek-r e, a bu torok kozi ll az aszta lra , a szekre==,de megmaradtak es atoroklodtek azok adiszltoelernek is, amelyeket mar evezre-dekkel ezelott alaki to ttak k i.A magyar nep is rnagaval hozta sajat diszi-tokul tur aja t, i rasa t az oshazab61. Ez a moti -vumkincs azonban a vandorlasok soran kl-egesztilt , tovabbfejlodott , es a Karpat-rne-denceben talalt nepekevel osszekevere-dett. A magyar diszito muveszet kialakula-saro l, tortenel rni fe jlodeserol sok , gondo-san megir t, szep konyvet olvashatunk.Ennek a konyvnek az egyik cel]a az, hogybernutassa azoknak az egyszeru diszltoele-meknek a kesziteset , amelyekkel a magyarember a sajat maga alta l fabol keszitet t t ar-gyait faragassal ekesitette.Amikor a magyar ember egy hasznala ti tar-gyat meg diszltoelernekkel is megszepit,ugy mondja: megadja a m6djat annak amunkanak, Kulonosen akkor volt ennek am6dnak [elentosege, amikor a targy, pI.su lyko l6, t iikortarto, kapati sz ti t6 vagy egykis bu tor s tb. a jandekba keszii lt . A diszitoember gondolatait, erzelrnelt, vagyait amunkajan faragta ki .

7


4/71

Ama edc5ember kornyezeteben a targyak;eszkozok rendsze r int gyaritermekek. Havan is rajtuk disz, azok nagy resze maganviseli a tornegterrneles szernelyteienseget.Az ipar sokfe le k isebb, szernelyes i genye-ket kielegitc5 targyat egyaltalan nem vagynem megfelelo minosegben allit elo. A fa-rargyak legtobbje egyeni izles szer intkonnyen elkeszitheto nehany egyszerueszkoz es eljaras segltsegevel.Ekonyv masik cel]a, hogy elosegitse a sza-bad ido kulturalt kitolteset, egyuttal elet-re keltve a fa os i faragasanak k isse fe ledes-be merui t gyakor la ta t. Kiemelt szernpont ,hogy az elrnult fel evszazad alatt a to meg-terrneles technikai tokeletesedese fele to-16d6 tevekenyseget az egyeni a lko t6 mun-kahoz igazitsa.Sokan talal jak ma isororni iket a kornyeze-

8

tuk harmonikus klalak itasaban, azuleg alkot6 es diszitc5 tevekenSok embernek van olyan kezUl!:YlesseJ !l l,_amely lehetove teszi, hogya ma marnyen beszerezheto szerszamokkal, aegyszerf rnegrnunkalasaval, diszitosaval es fe li il etkezelesevel szivesen fogkozzek,Az c5szamukra szeretnek ezzel a kOnv' ''M. I-segitseget nyujtani,Vegezetill koszonettel tartozom dr. PiFerenc egyetemi docensnek, aki rn,,,. '.darabokb61 all6 gyujtemenyet rencenceze semre bocsatotta es Nemeth Zoltanszobrasznak, aki segitsegemre volt nlh.,n..'_faragott targy (pI. a 67 . 115. stb. abelkeszrteseben.

Afaragasr61 altalaban

A rajzolas. a faragva forrnalas az embernek .~~veleszli le te tt erzeke. de sok esetben ige-nye is. Felteheto. hogya fafaragas a kokor -szak kezdetevel egybeeset t, h i szen ez a , Ie-hetoseg a faanyag konnyen kezelhetosege-bol kinalkozott. A fa faragasa bizonyaramegelc5zte a kc5faragast. a fernek formals-sat.mert ha csontb61 ki tudott faragni azember egyszeru motivurnokat , a lakokat,akkor lehetetlen. hogy ilyeneket - akonnyebben faraghat6 - fab61 ne allitottvolna elo.A kOszilankb61. kesobb fernbol val6 kes le-hetett a fafelillet diszltesenek legosibbszerszarna. A rnetszes, rovatkolas es yesesmegelc5zte a forgacsolas magasabb techni-kajat,Az oskor i faragasnak nem vagy alig maradtamleke - a faanyag ellenallo kepessege-'nek hianya miatt. Rank maradt azonban atechnlkaja, amely a nepl faragas forrnajabanaz evezredek soran tovabb elt, es napjain-kig sem veszett ki.Terrneszetes, hogy a fafaragas elsosorbanaz erdovel boritott teruleteken elok. esazon bell i I i s inkabb a hegyvideken lak6kelfoglaltsaga, mellekfoglalkozasa volt. A sikvideki, majd varosban l ak6 ember. a szabadido eltoltesenek sok mas m6dja kozott va-logathato tt , ennek kovetkezteben az elke-szll lt hazl eszkozok d iszitesere kevesebbgondot forditott, vagy a faragastcl elterom6dot valasztott. Ennek a jelensegnek va-

16szinuleg ket oka lehet. Egyreszt a he-gyekben eloknek a tel folyarnan tobb a sza-bad ldejiik, ami t arra hasznalnak fel, hogyfab61 kulonfele eszkozoket keszjt senek esazokat faragassal d isz lt sek. Masreszt a he-gyek kozot t, a szfik volgyekben foly6 ele t,amely terben - a magassagban k itarulkoz-va es a rnelysegben osszeszfikillve - na-

f gyon valtozatos, nem maradt hatastalan azott elok szernleletere. Ez az allando, demegis sok valtozo format mutat6 - tobbhiedelemre okot ad6 - taj serkent61eghat az o tt e lc5emberek kepzeletvi lagara ,ami abban nyi lvanul meg. hogy terlatasukrnasokenal fejlettebb. Egy-egy nepesebbcsaladban a ferflak az osi fofoglalkozason (anovenyterrnesztesen, allattenyesztesen)k ivuI a haztartasban szukseges hasznala titargyaikat i s maguk keszitet tek el (lndust -r ie du foyer . Hausf leiss) . tobb esetben fo-los rnennyisegben is. Ezt aztan eladtak, e l-csereltek, fgy alakult ki a nepgazdasagilagje lentc5s hazlipar, ami t a szazadfordulonNyitratol Torda-Aranyos rnegyeig kozel500 kozsegben (pI. Apatct, Zarandok, Ba-konybel stb.) kb. 7500 csalad folyamatosanmar fc5foglalkozasban mfivelt [1].A neprajzkutatok, az iparfe jlesztok, koz-tiik olyanok, akik a fejlodest a hazllparhelyzeten keresztli l v izsgal tak, mint GaulKaroly az elso v llaghaboru elo tt , t anus it -[ak, hogya legszebb , a legmaradand6bb fa-r agassal disz itet t eszkozok, haziiparl ter -

9


5/71

a)

mekek Erdelybol, a Tatrabol, a Dunantuldombos vldekeiro l szarmaztak [2] .A fafaragast ku lonbozokeppen csoporto-si tj ak . Egyik rendszerezes szer int e lso cso-port a neprnfiveszetnek az a legeredetibbfajtaja. amelyik kiilonfele targyak diszitese-ben leli oro met. es amit meg a mai napig ismuvelnek. A fafaragasnak ez a m6dja olyanregi, mint maga az emberi kultura. Ez amfiveszet nyomon kovetheto a barlangla-k6k t61 maig . Gondoljunk csak a szik labar-10

l angokban lathato pornpas fa ld iszekre ,f al festrnenyek es korajzok altai kozol tmeretekre. A korai idoszakboldomborrnuvek, agyagedenyek,es allaeabrazo lasok beszedes tanu i ennekrmiveszetnek. Lyka Karoly a rnf iveszeterol irt konyveben bernutatja azt, az Afr ies Auszt ra lia legkezdet legesebb nepelmeg ma isvegbemeno folyarnatot,osidok 6ta faragassal dlszitettek es, 'kcizei- .' iI Iketo mint ahogyan rna is teszik a hasznal

1.libra. Fatlinyerok0) neprntivesz kezebo! (egyedi kozep-es szelrnotlvurnokkal) : b) sorozatban keszultdisztanyer

t argyaikkal, de ki ilonosen fab61 farago ttb a lv an y fl gu r al kk a l [ 3] . Ezek a primitiv mu-vek eredetlseguknel es erdekes mflve szialakitasuknal fogva olyan ertekek, amelyeka modern rntiveszetben is peldakepiil all-hatnak. Afanak ez a fa jta forrnalasa abban atekintetben megfelel korunk igenyenek,neprruiveszeti tevekenysegenek, amennyi-ben a munka az ororn ~rzesebol. belsoindittatasbol fakad, es nem csupan anyagihaszon szerzese a cel ]a .

11


6/71

Erendszerezes szerint a masodik csoport -ba tar tozik a forrnalas es faragas mas fajta]a,amely a jovedelemszerzest tekinti celja-nak. Ezipar i vagy iparmuveszeti tevekeny-seg, Azok, akiknek fofoglalkozasa a pasz-torkodas, a lisztorles stb. volt, csak akkorkenyszerUl tek arra , hogy munkajukat aru -ba bocsassak, ha mas megelhetesUk nemvolt . Az iparhoz alkalmazkod6 nepmuve-szeti tevekenyseg felhigitotta mindazt,am i t az orom es a belso inditas hozott let-reo Ennek kove tkezteben nehez megvonni. a hatarvonalat az ipari (gyartpari) es a nep-muveszi terrnek kozott (1. abra).A harmadik csopor tja a fafaragasnak az un ,szabad forrnalas. Ez mindenkeppen muve-szi alkotas, ami belso indittata sb61, tehatonmagaert keszii l, nem elsosorban anyagie lonyokert , meg akkor sern, ha elkeszUlteutan aruba is bocsatjak. Ez alakitasi es kife-jezo rmiveszet - ugyanugy mint a tobblkepzomuveszet-, e s ily m6don a fafaragas

a kepzomuveszet egy specialis tertiA fafarag6 vagy faszobrasz elnevezes ahasznalt nyersanyagb61 ad6dik. A faszobszat nem helyhei kotott, hanem azFolden elter jedt , minden idobeneszkoze volt a kepszerf abrazolasokA regi egyiptomiak is szivesen nyultakgranit es bazalt mellett a fahoz, amitmar sajnos inkabb csak a koreliefek tantanak. Szerencsere fab61 keszti Itr rniveszi alkotasok nagyobb szarnbanradtak fenn. A IX-X. szazadfordumar a roman, a g6t, a roneszansz esarmiveszeti korok fafaragasaban modurvan gyonyorkodni.Ujabban a modern mfi veszek kozul sokgaszkodik a fahoz mint rmiveszetenyersanyagahoz. Mint erdekessegallapithat6 az is, hogy eppen a Inebbeknek tekintett absztraktszoka fat.

A fa faragasanak kulonfele kivitelezesi le-hetosegei kozott valogathatunk . Az, hogya fafarag6 melyik m6dot valasztja munkaja-hoz, a targy vagy tervezett mu celja es jel-lege szabja meg. Az alkalmazo tt d isz ito . el -jaras tanyeron , dobozon , boron, talcan,butoron stb. gyakran valaszthato a celtolelvonatkoztatva is. A rendelkezesre all6szerszarnoktol es a fafarag6 kezugyessege-tol fUggoen valaszthato a graviroz6 esgrundiroz6, valamint a rovatkolo vesesitechnika, a rnetszo es alapoz6, valamint arov6technika. A butorfaragasban altalabanhasznala tos a sekely es rnely dornbor itas.Ezeken a fafaragasokon kivu I alkalmazhat6meg az un. korplasztlka. Amig a rovas,rnetszes s tb. valamint a kis melysegu dom-bormfi faragas egyalapfelUlethez van kot -ve, az erosen es rnelyen tagolt figuralls di-sz ites t es korplaszt ikat mar haromdimen-12

zi6san, vagyis koros-korul testszerflenmegalko tni . A felUlet i d isz ito faragas aban hat. A korplasztika marezt szemben es mindket oldalnezetben,lamint hatulrol i s egyforma gonddalkidolgozni . A terbel l plaszt ikanakkorcs-korul erdekesnek es hatasosnaklennie.Eza konyv a fafaragassal alkotott dvel foglalkozik. Ternaj anal es terjedelnel fogva nem terjed ki a szobraszkenysegere. Csak annyiban erintiamennyiben egy melyebb domborrnuszite senek - pontozasos rnasolassalkialaki tasanak - az alapjai t i smertet i.

PasztorfaragasA pasztor faragott targyait ketsorolhatjuk. Az egyik csoportba

a)

b)

2. libra. Onnepre kesziilt juhliszbotkamp6ja (di6fa)3. libra. Juhaszbotok kosfejet librlizol6kamp6ia) egyenes szalu; b) hajlitott fabol kesziiltkamp6

13


7/71

a munka kozben hasznalt, eszkozszambavehet6 targyak. llyenek az ivoedeny vagycsanak, a bicskanyel, a kasakavaro, azedeny ala val6 koszoru, a kenocstarto, akutyakolonc. a tilkros, a borotvatok, a fu-rulya, a dudafej stb. A rnasik csoportba arnasok szarnara keszitet t t argyakat so rol -juk. Ilyenek pl.i a h a zl m u n ka h oz keszitettszerszamok , a fakanal, favl lla, a mangor le , asulykolo, a kepkeret, a kisebb butorfelestb.A pasztorok eszkozei kozUI kiemelkedneka foglalkozasuk [e lkepet - cimet, cimeret

mutat6 eszkozok. A [uhasz cimere a

b)

I-----\r-~---------------_-\1 . 1~ __ - __ ---.:L.. ~

c )kampa, gulyase a bot. a cslkose az astorkanasze a balta. Ezekb61 legalabbvan. amelyikb61 az egyiket, a diszesebrnunkan kivUI is rnagava] hordja a(2. abra).Az eszkozok anyagai tulajdonsagalkmegfelelnek celjuknak, Az ostornyelvafabol kesziilhet, amely szep szinf l,egyenletes szovetf fa. Botot somfabol 4.abra. Borotvatokokszitenek, mert szivos, hajlekony. a) karcolt, rovatkolt es spanyolozott diszltestibotot a termeszet segltsegevel nevel tokok aX IX. szazadbol: b) ekrovassalA kiszemel t e l6 szornorcefa t I;


8/71

es az c5skori fegyverek kotes i peldajan ala-pul (5. abra) .ADunantul egy reszen gyakoriak voltak azernberfe j- faragasok (Szent Vendel a paszto- ,r ok vedoszent ]e). Ez sajat sagosan somrna-zo, csak lenyeges jegyeket hangsulyczeplasztikus faragas volt (6. abra) , amelyeketbo tfe jeken kivUI meg atvittek doboztetc5-re, szaruvsotarto fafedelere stb. A leg-c5sibbnek tekinthetc5 szekelyseg teruletenaz emberi a lak abrazolasanak alig talalhatonyoma. A rnatrai, alfoldi hasonlo faragasoknem egyenitc5ek, kevesse naturalisztiku-16

5.abra. Oskori es bronzkori landA sziiksegbol keletkezett mintaanyagra val6 atszarmazasat mutatja6.abra. Botfejeka) pasztormunka ( ilyen faragasrol kaphattanevet a XV. szazadi Benedictus Botrafaragott);b) kiilonfele botfejek

a)

sak, mig a zalai-somogyi, ill. duntartast, a ruhat es a [elvenyeket, Ezt a fara-pasztorfaragas flguraiban fellelhetc5k a gast novenyi festekekkel, majd kesobb szi-zeli osztrak terUlet hatasai is. nes viasszal (spanyolozas) szineztek is.A lapos felUletek pasztorfaragasanak A pasztorfaragas egyik jellemzc5je, hogy aszebbjei az un. zsebbeli ttlkrosok. A sik pasztor a kezere bizott allat alakjat inkabbrazolas vo lt a lta lanosabb . Ezeket f dornboruan szereti faragni (7. abra), Eze-karcolt vonalakkal es hangsulyos tnITnl


9/71

8. iibra. Keretezo szeldiszitmenyek.ill. elviilaszt6 diszitmenyek0) karcolt, b) rovassal keszltett diszitmenyek

a)

b)19


10/71

20

9.abra. Foldmives-es pasztor-ivokeszsegek10.abra, Ekrovassal keszitett sordiszek.AS., a 60.es a 61.abran lathatokkalegyiitt oeuropai emlekek

21


11/71

rnenyek 6eur6pai ernlekek. Egyesek maroskori targyakon is megtalalhatok. E kez-detleges [ellegtl himek, diszitmenyek a leg-szlvosabbak es a legnagyobb terUleten ter-jedtek el. Elemeik: tortvonal, harornszog,kupasveso (va j6) adta horony vagy koriv,azonos vagy szernbefordulo l ranyba vesve(10. abra),

P a ra s zt i f a n n uv e ss e gA pasztortargyak ~s a hazieszkozok, vala-mint a paraszti farnuvesseg korebe sorolthasznala ti targyak kozot t szoros osszefug-ges van. Ezer t azegyes targyakra, hasznala-t i eszkozokre vonatkozta tva az ilyen beso-rolas onkenyesnek t tinhet, Megis a f elhasz-nalas helye es m6dja lehetoseget ad a tim-ben foglal t megkulonbczeeresr e. ugyanis afoldmuvelo paraszt e lete nem volt azonos apasztoreval.A hazieszkozok egyes reszei mindenkor al-kalmasak vo ltak arra , hogy azokat d iszi to-kedvvel forrnaljak meg. Ide sorolhatok azosi fono-szovf szerszarnok , a moscsulyok,a mangorlo, a kapatisztlto stb. Ezek azertis erdemelnek kiemelt figyelmet, mertr endszer in t legeny vagy flatal hazas csinal-

ta, es bar osi, hagyornanyosmokkal kesztil tek, igencsak az Unnepi10m formal fejezodnek ki rajtuk.A haz kori ll i, a rnezogazdasagi munkakozei az idok folyarnan szuntelenultak . Terrneszetesen valtozot t a disz itoi s. Azonban annak a mertani [ellegti,es vagoszerszarn keszitette dlszitrnen

ruleten elcszor a rozettak kulso korlveiszabadulnak fel, es valnak laza k ii lso level-sorr a, amelyhez aztan ket egyrnassal szern-beford itot t S vonallal tovabb i, lazabb vagyszoros rriotivu m kapcsol6dhat.A fafarago neprnuveszi ern lekeink kozot tegesz sor olyan rnertani [ellegf ien diszitettt argy van, amelyeken mar tobb-kevesebb11.iibra. Rozettiika) rnezokovesd i guzsalyta l pak (a rnertan las[ellegf diszelemek kozott szervetleniile lhelyezked6 rova sos el emek is vannak a fe ls6guzsalyta lpon, mig az alsen a bokorszer fviragdlsz a jellemz6; b) faragot t mango rio(e rdeke ssege a goti kus e s az o rveny l6 roze tt akalkal rnazasa): c), d) a neprn fi ves zet ben es agotikaban gyakori rozettak (a c) abra azekrovas lehetseges val tozata t mutat ja

d)

23


12/71

hely jut aviragszeruelemeknekis.Ezek-nek egyresze nem egyeb, mint a virag sza-rara helyezett rozetta. Ezeket a rozetta-elemeket fokozatosan tatvaltotta a vi rag-elem, amely megtalalhato a legk isebb hasz-nalati targytol_ kezdve a szekely kapuig.A XVII I. szazadbol megmaradt szekely ka-puk meg mertan i [e llegf disz lt rnennyel ke-szi il tek. A mai szekely kapuk festet t v lrag-diszeikkel tiinnek ki. Ugyanigy minden ha- ,zieszkozt e ket veglet kozotti szarntalanvariacios elemmel d isz itenek (12 . abra),A paraszti hazieszkozok dlszitesekor f igye-lemmel kellienni arra,hogy azok nagy re-sze onel la toparasztgazdasag kereten beli ilkeszillt. A paraszthaz [oforrnan mindenes-tiil, egesz berendezesevel a ferflnep kezealol.kertll t ki. ldotrablo, faradsagos munkavolt ez, mert a faragcnak altalaban sokaigcsak fejsze (szekerce, tipor, balta), szalu(kapacs), kes es furesz alit a rendelkezese-reo iA fat fejszevel dontcttek ki, es ugyan-

csak fejszevel hasltottak, faragtakahogy oszlopnak, gerendanak sziivol t. Vajasra es hornyo lasr a a szalut ,mabb faragasra a kest hasznaltak.flura oroklodott gyakorlat es ugtolta azokat a mesteremberek altainalt szerszarnokat es magasabbmereteket, amelyek kesobb kontartanult kezrnfivesek, acsok, bognarok,darok, esztergalyosok, asztalosokIyebol vandorol tak at a parasztiba, szinekbe.A paraszti farnuvesseg teljesbernutatasara e konyv nem vauaucoznat..nehany osszefugges, a haziiparszokasaira vale utalas ldeklvankozlk.nek mf lvelesere a mai barkacs - es kisgevilagaban meg varosl embernek is lehsege van. Ezek a faragc- (tag ertevett bognarmunka), az esztergalkadar- (bodnar-, plnter-)munka korebe vagnak,

;J..... .,'''rto bognarfalukat mar az Arpad-"llle~'eIE!Kis emlegetnek. A bognarko-regi mesterseg. Kesobb a falu

foleg gazdasagi es haztartas i esz-keszitenek faragassal. A szekerhezkozel a llo eszkozokhoz leheto -

menyfat (bukkot, korist, szilt, tol-akacct. gyertyant s tb. ), a haztartas i

'PZkC)ZeIKhez[nkabb puhafat (fenyot, nyar-fUzfat, [uhart stb.) hasznalnak, A pa-

bognarszerszamok a kovetkezok :balta, szalu, kalapacs, furesz, bicska,

kes, veso es furo .pa ,aszt bognar altai keszi te tt gazdasagi, ," kozul ernlitesre meltc az itatcva-a ku lonbozo gabonatartok , veka, kap-. ;_ [obbara egy darab fabol va]t , os i for-

maju holmik -, tovabba az aso, lapat, ket-agu villa, ge reblye, kasza, csep, ill. ezeknyele, azutan a [arorn, letra, borona, eke,szanko, szeker, talicska, vegul akendermorzsolo, kasatord kolyu, kezirna-

f2. libra. A balfi gy6gyfiirdo setlinya elekeszitett szekely kapu (Myulas Fefencerdelyi fiirdoorvos emlek~re) .a) tervrajz; b) a tetoszerkezet zslndelyezesec) kapuzabe c)

25


13/71

10m es sajto. Egyes reszeket vasaroltakcsak, pI. a kereket.A valyu vizszintes, a bodon, veka, kaptar, agocse]i I iiki i .fliggeSleges iranyban, nehez,sok ldot kivano munkaval kivajt fatorzs,Mindket tipus megtalalhato a haztartasleszkozok kozott is. Valyufelek a tekno for-maju edenyek : kisebb-nagyobb dagaszt6-tekneS, mosogat6medenee, tal , csesze esturonyornc edeny (bodolo}: a bodontipusrokona a mozsar es a kupa. Ezeknek a haz-tartasl eszkozoknek java resze puhabb fa-anyagb61 keszil l, csupan a mozsara t vajjakes egetlk su lyos kernenyfabclj flatal to lgy-bo l, kortebol , gyertyanbol s tb) .A lapos tekno foleg nyarfabo] keszill. Eztszaluval es kulonfele vesokkel vesik k i. Re-gi formakat ideznek a kanalak es mas evo-eszkozok,A konyhai eszkozok , kulonfele nyi lt es zarttartalyok keszitese olyan eljarasokat ige-nyel, ami a kadarrnunkahoz hason li thato.Az ilyen edenyre a legegyszerubb haztar-tasnak issziiksege van. A vajkopiilo, szapu-16 es ' mer itoedenyek mellett szukseges,hogy legyen mibe tejet, vizet, bort, gabo-nat, gyiirnolcsot hordani, eltar tani.A Iegreglbbedenyeket, tarolokat egy da-rabb61 faragtak ki, nagyon faradsagos mun-kaval, A kovetkezo, fejlettebb m6dszerbenmar ketterepesztettek a fat, es azt - minta valyufeleknel is - kivajtak, A belso fele-nek kupas kivajasa, utan a ket dongat ab-roneesal hezagrnentesen ossze l ehetet t fo-.gatni. Ha a szaradas miatt a felUlet felfekve-se nem volt megfelelo, akkor a zarando fe-liilet illeszkedesenek [avitasara - az ab-rones fe lrakasa elot t - azelekre sas levele t

26

helyeztek, amint azt ma is teszik amos6teknc5 keszitok. fgy sziiletettkadar-, mas neven bodnar- vagy pimesterseg. A kadar munkaanyagatolgy, de egyeb kernenyfabel isAz ezekb61 keszitett eszkoz,rinti nagysagu hord6, kad stb.kig is maradand6 eszkoz, A haziiparban ezen fafajok feldolgozasi nehezsegeatt jobban szereti a konnyebben mkalhato puhafat, Fenyofelekbc51faabronesos roeska, bocska, sajtar,stb. nagy reszet. A karma, dezsa,kopilld, puttony nevfi eszkozokhoz,nyekhez lagylombos fat, mig avagy gyi i rnolcskadakhoz kernenyfat i shasznal nak.A jobbara asszonykezbe i llo farago tttartasi holmik leltara gazdagabb, miferfinep gazdasagi eszkozeie. Sokfelekozre van szukseg a haz korul. Csak avo-fono tevekenyseghez tilo, guzsaly,tolla, sulyok, rnangorlo stb. kell, esmind a bcgnarkodo, a kadarrnunkahozto ferflnep keszitette egyszerf "~""~'L~_bol keriiltek ki.Ebbol a rnunkabol sziikseg szerint kialegy b izonyos faj ta hazi ipar. A hazllparnyege nepgazdasagi ertelernben a gazdas . gi javaknak eladhat6 foloslegben val6litasa, megpedig olyan javaknak, amecsalad es a lak6helyi kozosseg tobbe-be rendszeres esegyuttrnukodo munvekenysege reven jonnek letre, Ezek amekek nerncsak arra alkalmasak, hogyterrnelo maga adja el oket helybeliloknek, hanem kozvetitok utjan tavolvevokorokhoz is eljussanak.

13. abra, Himes pflsztor - e s1 [arornszeg : 2 ostornyelek; 3 csu llok ; 4s6tart6k; 5 ki li nc ske szs eg : 6 gyujt6tart6; 7iskatulya ; 8 kisfi6k 7

27


14/71

A hazi faiparban rendszerint a kovetkezoagazatokat k il lonbozte tlk meg:_ rnezogazdasagi eszkozok eloallitasa

(seprfinyel, szenavilla, gereblye, facipfs tb. ) ;- kanalkeszites (fozo- es evokanalak s tb. );

- hasitekaru-keszites(kadar-, bodnar-rnunkak, dobozkeszites stb.) ;

- esztergalyozas (tartaly-, sotartokeszi-tes, egyeb forgastes t k ia laki tasa stb.) ;- jatektargyfaragas.A XIX. szazadban mind a kezmfi ipar kere-teben, mind a t isz tan hazta]] tevekenyseg-ben az i genyek novekedeseve l egeszen ujlehetosegek nyi ltak meg a mfiveszibb k ivi -telezesre, meg a sajat sziiksegletre keszi-tett targyak eseteben is. Ebben a szazad-ban a legtavolabbl helyekre is eljutottak akulonfele, szemet gyonyorkodteto dlszlto-motivumok mlntapeldanyal, kulonos jelen-tosege volt ezen a teren az un. uri igenyekrnegisrneresenek, ami t fokoz6d6 rnertek-ben hasznaltak fel a nepl faarukeszitok.A haz ltpar t terrneles ilyen kerdeseivelmessze kerultunk att61 a kiindul6pontt61,amit a kedvtelesbol farag6 pasztor es pa-raszt rnunkajaval [ellernezhetiink. De a ha-zllparnal is kittlnik a fa egyetemes jellegees az a felismeres, hogy az emberi tudas,akara t es azigazi tehetseg megnyi lvanula-sain keresztli l csak akkor keletkezhetnekigazi ertekek, ha az alkotas formavilaga .megorzi az .os i eredeti nepi rrulveszetet .A h az ii pa rb an az elobb emlitett szellem-ben keszulr targyakat f igyelmesel1 meg kellvizsga lnu nk, ha magunk is hasonl6t aka-runk kesz itenl. A kedvte/tik tobbny ire csaka diszes, esz tetikai hatasu eszkozoket lat-[ak, es a muzeurnok is hosszu ideig csupana tarsadalorn vekony felso retegenek disz-targyal t gyuj tot tek. Atfog6 kepet azonban.28

csak akkor kapunk, ha nemcsak ages, diszes targyakat, hanem azhasznala ti eszkozoket i s megMeg rnielott az ember tudatosan dvolna eszkozeit, mar akkor is alo lyan targyakat, amelyeknek d iszeszep forrnajukban, aranyossaguanyagsz~ru megmunka lasukban reja dlszltes nelkuf forrnalas eppen ugynyitja alkotojanak lzleset es ~7~n"r,"1mint a dfszltornotivurnok tudatosnalasa.A haziiparban altalaban alkalmazotttesi technikak a kovetkezok:Karcolas (gravirozas, rnetszes, veses):nalas k imelyi tes az alapfell il et foSzerszarnok : hegyes eszkozok (szog ,lireges furo), kecskelab (V formajuAlkalmazasi tert il et : rovatkak,lak, vonalkazas (sraffirozas). A dlszltesfikai [e llegenek hangsulyozasa afekete vagy mas szinure val6(mint a p asz to rrn un ka k u n. s na nvo to za(13. abra).Ekrovcis: Egyenes vonalban vagy iveltenszitett bevagasok: a f liggolegesentett veseteken gyakran az un. kiernelogas t a lkalrnazzak. Szerszamok :esetleg kii lonfele vesok, A lkalrnazasil et : sza lagd iszek, csil lagok , rozet takkorzovel rajzolt kulonfele alakzatok,jegyek, bet fik, fe li ra tok (14. abra).Lap as [ a ra g as : Ket sikban vegzett muamikor is a rnelyebben fekvo reszt kilik (kivesik), ami altai a megmarad6 deracio elodornborod lk. Szerszarnok : nveso, nyesolapat, kanalas furo, hornoruso (15. abra) ,Dambarmufaragcis: Klilonbozofaragas, amikor i sa plaszt ikus reszeksak maradnak, vagy tel jesen szabadonnak (16. abra).

14.libra. Ekrovas technikival kesziiltsulykol6k0) juharfabol : b) di6fflb61

b)

29


15/71

b)31

15.abra, Lapos faragasa) a XV. szazadban keszi te tt l ada ( truhe) alsokilvilj ilnak rajza gotikus diszitrnennyel ; b) un,parasztbarokk dlszitmenyf sarokpadhozkeszitett szek hattarnla]a 16. abra. Domborrnlivll alakos faragassalekesitett doboz (di6fa)

30


16/71

Beegetes: Ki ilonbozo rnintak beegetese iz-z6 vaspakaval, Alkalmazasl teri il et : tu la j-donjcg-rnegjeloles, keretezo dlszites esflguralis dlszites, apr6 rajzolat kiegeszi-tese.Berakas: Kontrasztos anyagok (fab61 kiva-gott darabkak, csont, rez, 6n stb.) beraka-sa:fafeliiletbe, amely darabkak egyiittesenegyseges fe li i l etet kepeznek. Szer szarnok :kes, f ilresz. csiszol6papir . Alkalrnazasl te-ruler: taroloeszkczon, talon. tekan stb.A hasznalati targyakon rltkan fordul elo,hacsaknem szerelmi ajandekul szantak (17.abra). Attortmunkak: A falap vagy lemez darabjai-nak reszben faragassal, reszben fUreszeles-se l val6 k iemelesevmikozben a falemez at-tort te valik, Alkal rnazasi ter ii le t: pad, hat-tarnla es minden olyan sikfaragas, ahol a

minta konturjai is eloterbe keriiabra).Szfnezes es festes: Reszben a fakonzervalasa celjabol, reszbennezessel, i ll . faragassal eloalli totthangsulyozasara (19., 20. abra) .

17.abra. Intarzia csont- es U>r...h .. . . , .. . ~a csonton esa femen karcolt esvonalakkal

19.abra, Szinezett es festett fafelUietek0) yorosfeny6fara pacszlnezekkel keszitettpal6cminta; b) kalotaszegi diszttmenyekalapjan festett fi6kel6lap; c) festett oldalbetet.;d) festett kozepbetet ; e) festett asztallap


17/71

20. libra. Korislapra szinesnitrolakkal felvitt pal6cminta

3 5


18/71

~haziiparr61 sz616 leiras~k~~~ [~] me~alla-ithat6, hogy a haziipar kifejlodese utan azp , '" .eredeti paraszti alkoto mU,v:szetet VISS~~-szoritotta, mert a kczvetito kereskedokinkabb a sajat hasznukat neztek, mintsem ahaztipar szlnvonalat . Az elozokben lei rt di -szltd eljarasok hatterbe szorultak.Azok a paraszti retegek, amelyek ezt a fog-lalkozast azert uztek, hogya letmlnirnu,mot megkeressek, arra kenyszerultek,hogy tornegarut szallitsanak, ami az eloalli-tort cikkek szlnvonalar esokkentette, esigy neprnuveszet cimen olcs6 gieeset gyar-tottak. Az a jelenseg, hogy az igy eloalli-tott nepmuveszeti terrnekek hasonlitanakegyrnashoz, bar kulonbozo videkekan ke-szu ltek , a kereskedok k ivansaganak tudha-t6 be. A nyomtatott mintakonyvek megje-lenese betetozte ezt a hasonlosagt folyama-tot. A gepl u ton elof li li to tt gyari aru lepet tmind inkabb a kezzel e loal litot t val6d i nep-mflveszer i targyak helyebe,A hazlipar- ot nagy csoportjaban kevesenveszik kulon szarnba a p ipa- es csutorake-szl toker, valamint azokat a paraszt f arag6-kat , akik butorokar i skeszitenek. Mar esakezert i serdernes a esutorakeszites erdekesmunkajarol es a paraszti aszta lossagr61 ro-vid leirast adni.A csutoras rendszerint maganyosan do lgo-zik. Egy lakoszobany! helylseg elegendo azesztergajanak es elokeszitet t anyagainak.Ma [uhar- es d i6fa t hasznal, regebban (a rnamar tilos es vedett) a szentgall erdokbanrna isosho'nos kerneny, sziv6s tiszafat mun-kalta meg. Anyers tonkot (rna hengeres fa-nak nevezziik) e lobb az edeny meretenekmegfelelo, atlag 30 em szeles, 10 em vastages 20 em hosszu darabokra vagja, azutan anagyol t f at fe lfog ja a esutoraesztergara .A csutora t k ivu lrol -belUlrol az esztergandolgozza meg. A kulso resz esztergalasara36

a tanyeresztergalasra iskupas ve sot hasznalja, Alegfontosabb szerszam aszedi ki a csutora belsejet azgott kerek nyilason at. Ai iregenek elkeszul te utan un .es ezutan a ke rek nyllast, arneseje t esztergal ta , pontosan i llronggal e lzarja, Erre a nyi lasrarozsa kerul. A kiesztebelsejet vegul tiszta viasszal vagykell kionteni, amelynek oxidaei6sta utan a folyadek a faba mar nernbe. Ezutan a ku pak es a labakvetkezik. A csutorakeszlro ezzelrendszerint befejezte, mert aa szijgyart6nal kapja meg vp.,Ia",.Az vonja be borrel, cifrazza ki alat ja e l c ifr akkal, meg nyakbaval6fgy keszul a esik6boros ku laes.Ritkabb ugyan, de van olyan rSIITr.,.".leg di6fab61, amelyre nem kertilEzt aztan a csutoras diszltes vegett 'szer int esak faragassal foglalkoz6,jobb keszsegu haziiparoshoz kiildl,Az asztalosmunka [ellegf targyakhasonl6 a kadarmunkahoz. Neh


19/71

eleg volt egy szal fejsze meg fUresz esne-hany zsindelyezeshez is hasznalt szerszarn.A kapu keszitesen k ivu l a rna epuletaszta-los-rnunkanak nevezett hazi asztalosmun-kanak egyeb teruleten n ines [e lentosege.A korszerf epitkezes ajt6inak es ablakai-nak keszitesehez nem lehet a regi teehni-

Amikor a sok-sok rendelkezesre all6anyagb61 - rnuzeurnokbol vagy konyvek-bol - kivala sztjuk a nep felfogasa szerintiszepet, akkor klderiil, hogy csak az a j6, aszep, a cimeres, amelyiknek cel ja szerint j6es szep az anyaga, j61 van felepi tve (rna ugyrnondanank, meretezve), es a valasztot t di -szitmeny is hozza igazodik. Az anyag, ateehnika, a forma legtobbszor sokkal szo-rosabban kapesol6dik ossze a nepmfivesze-ti targyakon, mint ugyanez a rnuveltsegmagasabb szintjen.Ha magunk keszlrunk valami lyen neprmi-veszet i targyat, akkor ugyelnunk kell arr a,hogy a negy alkot6elem (anyag, teehnika,forma es diszitrneny] teljes osszhangjameglegyen. Nem erdemes ertektelenanyagot, rossz szerkezetet cifra diszit-rnennyel eltakarni. A fa kivalaszta sabanigen 6vatosnak kell ienni. Nyarfa nem al-kalmas arra , hogy aprelekos, sok rnunkavaljar6 d lsz itmennyel ekesi ts ilk. Egy eros ra j-zolatu d i6fa targy forrnajat viszont a fa ra j-zolatat figyelembe nem vevo diszitrnenyleronthatja.Vannak az emberlseg oskorab61 szarrnazoolyan dlszitoelernek, amelyeknek mi tikus(szimbolikus) [elentesuk van, es meg a ma-teriaiis vilag szarnara is zavar6 ezeknek azosszekeverese. lIyen szimb61u moknak azertelmezesekor elovigyazattal kell eljarnl,nemesak azert, mert a flgurak, a jelek szar-rnazasat nehez bizony itan i (p I. a het- , a hat-es az otagu csillaget], hanem azert is, mert38

kata lkalmazni . A kapu h~.'vr,~'n.._tesi m6dja azonban meg rna ispeldat rnutat . E rdekes, hogy nepi lnvessegeben val lasos jel legfmunkat - az osregi ternetdiemberfejes, kigy6s stb. kapufelfakajmitva - nem talalunk.

amelyeket szog es zsin6rkesobb pedig korzovel rajzol-

es ~zek mindenfajta valtozata: aszerepevel kapesolatosak...~.t.,.,o;ieleK.amelyeknek lehet meg-

jelentoseguk. A korbe rajzol-p6s- es horogkereszt-jeleket. az

.


20/71

A diszitbtechnikakal kalmazasa

szamos olyan targyamelynek disztelensege hianyerzetet'Sok kisebb hasznalati eszkoz tenne

li"ll lpmles~:ube mindennapi eletunket, delegtobbjet nem vasarolhatjuk meg,mert mar nem keszil lnek, reszben

ha kaphat6k. nem nyeri meg tetsze-Ez ut6bbiak kozott nem egy lehet,""I'"'''' magunk is elkeszlthetiink es di-n k .ikor a tovabbiakban bemutatjuk a di-

fafaragast (rovatkolo faragast ) ugy,azt egykor gyakoroltak. es ahogy

rna is vegezhetjtik, nem azzal a szandek-tesszUk, hogy egy regl foglalkozast vagyaz un. hagyornanyos neprntiveszetet

elesszUk ujja.Azelmult generaciok szellernet ami korul-menyeink kozott mestersegesen ujjaelesz-teni nem szukseges. Akinek azonban csakcsekely emberismerete is van, az tudja,hogy az az alko tni vagyas. amely minden-kor uzte, hajtotta az embert, a mai fiata-lokban es az idc5sebbekben is megvan. Ter-rneszetesen nem minden varoslako es nemminden videki ember hajlik a rnuveszl te-vekenysegre, De sokan tala ljak rna is oro-mi iket a barkacsolasban es az o tthonukatdiszitc5 tevekenysegben,Azzal, hogy a kovetkezo reszben nehanyregi es ujkele tf hasznala tl targyat , ho/mitkivanunk bemutatni ugy, ahogyan azok rnakeszithetck.azt a rnestersegbel l tudast k i-

vanjuk p6tolni - reszben az elfelejtett,reszben az uj technika alkalrnazasava l -,amely a regi csaladi hagyornanyok alapjanaparol f lura szallt, A hagyornanyok atorok-lesenek - az urban lzaclo es mas korti Ime-nyek miatt - megszakadt folyarnatat nemhidaljak at az ebben a targykorben megje-lent es a neprnfiveszetet kiviilrc51szernlelo,leir6 kiadvanyok.Az elsc5fejezetben lei rtak is esak akkor val -nak igazan hasznalhatova, amikor az abbanfoglal tak gyakorlat i hasznos ltasara keri ilsor. A rnuzeurnokban osszegyfijtott, akonyvekben ismertetett targyakat, min-denfajta ern leket, amihez egy ember hozza-juthat, tanulmanyozni kell. EIc5ve, uj el-menyt adeva azonban esak a munka, azujratererntes utjan valik.Az, hogy a hazieszkozoket diszito fafara-gas, amit korabban hazankban is szeleskorben gyakoro ltak, u jb61 altalanosan mi l-velt foglalkozassa valjek, i lluzi6. Fontos eelazonban az, hogy a lehetosegek bernu ta ta-saval elc5segitsiik, eredrnenyesebbe tegyiika sajatkeztileg vegzett rnunkat. Ha az em-berek oromiiket lelik az alakitas-formalases dlsz ites rnunkajaban, akkor ezzel hozza-j aru lharunk a lelklvi laguk egeszsegesebbetetelehez is.A fa d isz itc5 faragasa valamely targy tel jesvagy egy kisebb feluletenek rnegrnunkala-sat jelenti. A lehetosegek felsorolasavalmar az elc5zc5fejezetben rneghatarozotta

41


21/71

valt , hogy mely eljarasok ismertetese [ohetsz6ba. E konyv, celjanak megfeleloen, akarcolas es rnetszes, az ekrovas es a dom-

borrnuvf faragas egyszerubb, atot csak eppen hogy erinto techngyalja. -,

A dlszitesnek azt a modjat, amikor a rajzota felUlet karcolasaval, sertegeteseve/, beva-gasaval [4] hozzak Ietre, rnegktilonboztetlka fafe lUlet rnetszeseto l. A karcolas es a fa-kesobbiekben drgyalt - rovatkolt faraga-sa kozott abban van a fo ktilonbseg, hogyakarcolas az eszkoz kialak itasaro l fUggoen,a llando kis melysegu es szelessegf vajola-tot ad, mig a rovatkolr faragas metszoszer-szarna rnelysegben es szelessegben egy-arant m6dot ad a dlszites kialakitasara, esmajdnem szabad tere t enged a fantazianak.A karcoleszerszarnnak is metszenie kell afat. A mar emlitett pasztorszerszarnokonkivul igen j61 hasznalhatok az elesre koszo-rult szegvegek, a rak (amik nyelbe fogottszegnek tekinthetok] es parhuzamosok,parhuzarnos hul larn- es korkoros vonalakszarnara 27 csucsbol all6 szerszarnok (21.

abra).A beszurokorzo vagy merokorzo nem al-kalmas erre a celra, Hlba]a, hogy a6...10-os hegyes kupfeltllet mely (1,5... 2mm), de csak k is szelessegu (0,25 . .. 0 ,3 mm)karcolatot ad, emiatt kUlonbozo meretil,egyenetlen bevagas ad6dik a fa hosszlranyu,ill. keresztfranyu szalainak elrnetszesenel,Az utobbinal meg un. szakallasodas is ke-letkezik, ami a ra jzolat bizony ta lansagateredmenyezi.A karcolas cel jara keszitet t szer szam hegyelegtobb esetben szeg vegehez hasonlit. Agula lapjai t kovon csiszolva kepezlk k i. Azonall6 vonalakhoz gu la alakura klkepzet t, aparhuzarnos vonalak szarnara pedig ket-szantuan reszelt es koszort ll t szerszamotkeszitsilnk (I. a 21. abrat), Ezeknek a kar-coleszerszamoknak az ele metszi a fat, ku- 21. abra. Metszo-. karcoloszerszamok

b)22.abra. Karcolt diszitomotivumokkii'onfe'e anyagu targyakona) sulyok; b) s6tart6k; c) kanaszkurt kiteritettdiszi tmer iyenek reszlete ; d) kanaszkth-tok[b), c), d) szarub61]

42 43


22/71

esuesszoge 25... 350 ko-mar j61 tomlthetjirk

(pl. spanyolozas). A rajzo-viaszkreta, temperafestek,. old6d6 - eeruza vagy

,injezc;eSl~kc'z hasznalhato. Hasz-fUgg a felUletbevonatokkalkesobb targyaltold6szerek-a szinezek esetleges szalira-de a besziv6das melysegere

kell forditani. Tomitoviasz ese-reteg elkenc5dese okozhat ne-de ez tiirelmes rnunkaval elke-A feliilethezhozzanyulni csak ahoz hasznalt viasz tel jes szar a-

szabad (22. abra).

z sebben hordhat6 targy, Diszeszobanakis, aho l egyebkent

r.a megfelelc5 anyag kivalasztasavalAz elsc5 ilyen munkahoz lehetc5-letes szovetf es egyenes szalukell valasztanl . Vasarolhato is, de

a merethez a tuzifab61 is valogathate. A tuzifaban eser, tolgy , gyertyan,akac stb. fafajtak ta lalhatek, rend-rneteres es fe lvagctt , 25 .. .30 em-es. Az ilyen hengeres fa atmerc5je

8 ... 25 em kozotti, A tiikros anyaganak me-rete - 6 x 10 crn-es lapos tii krot vev ala-pul - nem tobb, mint 7 em szeles, 11 emhosszu es 0,6, .. 0,8 em vastag. Ez meg amegrnunkalas elc5tti meret .Sajat felhasznalasra osztalyon felii li minc5-segu, karcolasra es faragasra alkalmas anya-got ugy allithatunk elc5, mint ahogy azt re-gen a parasztudvarban is tettek, Ennekmfiveletei :- Az anyag kivalasztasa a tuz ifabol (23. ab-

ra). Egyenes szalu, fahlbatc l mentes da-rab feldolgozasara keriilhet esak sor.A 23. b) abran lathato ket kivalasztottdarab 25 em atmerc5ju, 30 em hosszusa-gu tolgy . A viszonylag fiatal fa tor zs sze-le in 2 .. .5 crn -es szi jacs re teg van, tehat agesztes erett faresz atmerc5je 17...21 em.

- A hengeres darab has itasaval e loall itha-t6 a kivant vasragsagl rneret (24. abra).A hasitashoz szeles elu baltat kell hasz-nalni. Az elsc5vagas lehetc5leg sugaras-tehat belen keresztul vagott - legyen.A balta kezeleseben gyakorlattal nemrendelkezc5k ket fejszet vagy hasitcekethasznalhatnak, A felhasi tot t anyag sze-leirc51 e ltavolitjuk a szijacsos reszt.Ugyanesak hasitassal eltavolithatok abelsc5 h ibak, es az igy elokeszitet t anya-got szaradni hagyjuk.

- A szaritas gyorsitasa repedessel jar. Ki-meletes szaritas, ha szabadban (erke-

b) a rakatb61 kivalasztott, feldolgozasraalkalmas darabok

45


23/71

24. abra, A tuzifa feldolgozasanak menetea) hasitas belen kereszt ii l (a sugaras rnetszesszep fe li ile tet ad. de eme ll et t a fa novesebo lered6 hiba isazonnal eszreveheto}: b) tovabbierint6s metszetf - vastagsagot ado -hasi ta s: c) e l6ha si to tt da rabok, ke reggel e skereg nelkul: d) hengeres fabol szarmazodarabok a szi jacs lehas itasa utan46

[arta helyen letakarva p ihen-fat. A h~gszaraz anyag tovabbeg levegoben szarithate. Bar-

haztartasban talalhat6 olyan hely,a vegleges szar ttas vegbemehet,se szaritsuk a fat sugarz6 ho hata-kiteve!)anyagot meretre kell mun-Ehhez felhasznalhat6 az eles bal-szekercetol kezdve minden, a leg-

~rnebb kezi kisgepig.diszitomunka csak akkor kezdodhet,a tiikros mtikodeset az alapveto

nkalassa l mar kialaki to ttuk (25 .

kros szerkezete a 26. abran lathatc.szerint a tukrot tart6 lap belso iire-

alakithat6 ki. A 6, 7 mm vastag,.,.i>vilt.. se t a megmarad6 anyagreszenkezdeni, 6vatos, t iirelmes rnunkaval,

a veso feszito (toI6-nyi r,6 ) hatasa aanyagot megrepessze.

25. abra, Tiikros. Ekrovassal keretezett,karcolt es spanyolozott technikavaldiszi tett lapja es oldalele, viszonylagrejtett nyitasu fedele kihuzhato

Az iireg klrnelyitese utan a tukor elhelye-zese kovetkezik. Majd az efo le kert ilo tetea regi tolltart6 fedelnek rnegfeleleen ke-sziil. A teljes megrnunkalas utan a diszltokarcmunka kovetkezik,Szuszek vagy szekrenyAnnak a szuszeknak az ose, amelyet a ko -vetkezokben leirunk, meg honfoglalaselot ti , A kozepkorban, a XI II. . . xVI. szazadidejen mar ketfele, un. nyeregtetos es simavagy lapos tetos szuszek vol t hasznala tos ,A szerkezet iik oszlop labas. A darabjai t acs-mu nkanak megfele l6en faragofejszevel ,barddal vagy szekercevel allltottak e16.A tisztan fabol keszitett eszkozhoz nemhasznaltak asztalosszerszamokat, azonbanaz egyrnasba eresztesnek megvoltak az 6siszerszarnai. Ilyenek a zslndelyarok-forrna-16, vonokesszerf szerszarn, maga a von6-kes, szukseg volt furora a Iyuk es kesreafaszeg (ma koldokcsap) elkeszitesehez.Az 6sibb szuszek fedele tehat ketsiku,

47


24/71

t : - . . . . . . . .

~rvenylo rozertak kiilsokorenek mintliia} altalaban minel tobb agu a rozetta, al nkabb egyszerusodtk a k ii ls o kor( ez t a fa r aj za e s a s zor nszedos fe li ile tdiszttrnenye is befolyasolhatja}: b) faragottrozettak


35/71

ha eloszor a kozeppontbol kiindulva, a su-gar egyharrnadalg kezdjUk el a kirnetszest,es esak ezutan emeljUk ki a teljes ivet.

ivracsokHa egy rozetta koru], azt mintegy kiter-[esztendo, ives diszitrnenyt kivanunk kiala-kitani, ami a diszltoszabalyoknak nemmond ellent, akkor az 55. abra szerinti iv-raccsal farago tt rozettakat vesszUk alapu l.Az ivracs szerkesztese (56 . abra) rendsze-rint a hatszogletfi rczettabol indul ki. Azo-nos korlvvel huzott kUlso korok kepezikaz ivracs helyet, Az ivracsok fo vonalai, akUlso korok megketsze rezik a mezok sza-mat. Az ivracs surusegere nines szabaly,Rendszerint 3 ... 6 egyenlo reszre osztjakfel az ivet, aminek kovetkezteben 2 ... 5 ivvagasaval a lakul ki a dlsz ltoelem. A fo ivek70

53.abra. Suru (23) agu orvenylorozettaval diszitett sulyok.Arozetta kozotti karcolt disz, azhengerpalast faragvanya az oldaleldiszitmenyet gazdagitja

54.abra. Az orvenylo rozettaAz egyes gerincek faragasat akozeppontban kell kezdeni, mivelkenyesek a kitoredezesre. Altaieles gerincvonalat akarunk, akkorfeliilet letisztitasa uean, ueana kella barazdakat

barazda]a melyebb es szelesebb, mintcse. A roman es g6t faragasokon aivtol ivig egyenletesen rnetszetteknepi farag6k az ivracsokat nem vagtakden esetben a kor kertileteig, a ~sokszor pon toztak, es a kUlso ivtalalhoz egyes-harrnas leveldiszt fabelso harem ivvel hatarol t fe lUlet , ata (r6zsa) es az ivracs kozott, sirendszer int a fa szep rajzolatatvenyesulni, abra. lvracs

0) kepe: b) szerkesztese,Az alap rendszerint hat vagy t izenket szogfE rozettat egy korbarazda fogja kor tl l,i venek suga ra t c -vel je lo ltii k . AzIso koret a c sugarral huzzuk, Azsurusegenek megfelelcen c+1, c+2,.. mereni sugarral kell meghuzni. Azket Ivracsrnegoldas lathato. (I., 11.)eketto kozii] az I-gyel jelzett plasztikusabbhatasu

A feli.ilet diszttesekorformakkalAz eddigiekben a kormotivu mrendszerint kozponti disz volt. FeWsziteskor gyakran sziikseges ezekkapcsolasa.Ha kormcttvurnokkal felU

keszitunk, akkor azok kUlonall6 mintak,racsos diszitmennyel vagy kazettarnintaval

, kapeso lva . A felUletnek azonban o lyannakkeJl lennie , hogy a negyszoget negyzetesrnezokre ' lehessen felosztani (57. abra) .A munkamenete t annak, aki sor rninta t, ba-razdavagast, rozettat es azzal kapcsola\bansokfele ivelt vonala t munkalt meg, e lo irnlmar nem keJl es nem is szabad. Ennel arnunkanal a fo korok es keretezo vonalakmegrajzolasa utan mar ktilonbozo diszit-rnenyek alakulhatnak ki ugyanazon az alap-rajzon (58. abra) .Ertekesebb noi-ferf apr6 ho lmik szarnaraegyszeru doboz keszitheto. A doboz olda-

b)

71


36/71

56.abra. Hatagu rozetnakac kiteljesitoIvracsok szllfaba faragva

57.abra. Kormotivumokkal diszitendofelfilet elorajzolasa58. abra, Diszdobozteto kii,rbeh,el,.",.rozertakkalMunkamenet: a 3 x 4 kor elhelyezese, aes a rozettak berajzolasa, a rozettaka s ze ld iszek met szese ( sa rokd is z i s) ,r ne tsz es e, a f el u l et le ti sz tl ta sa u tan autanfaragasa

300

59.abra, Apro holmik szamaradoboza) muszakl rajza , amelynek erdekessege,fcgantyuja egyben zaroszer-kezata i s;b) t etodiszi trnenya reneszansz mintaekfaragassal keszitve (kortefa)

------------,---l'I I II I I II I ~~I I I II I IL_L L J


37/71

lai ' tomor fab61, lehetoleg szep, elenk raj-zolatubol keszuljenek a sarkokon ot, flno-man megrnunkalt 4 mm-es csappal. A tetq-lap 5...8 mm vastagsagu legyena valasztottrninta barazdarnelysege szerint. A tetolap-nak egyenletes 'szalu, szep fenyu anyag kell(juhar, eger s tb). A doboz belso kikepzeseaz 59. abra szerinti.A dlszites ktilonbozo, az eddig leirtaknakmegfelelo.

KeretezesekVannak eszkozok, amelyeken az egyes re-szek csatlakozasaterrneszetes keretet ke-pez az oldalak (kavak) lathat6 ele altal. Azoszlopok mertani jellegu diszei ritkan ki-vannak szelpiszitmenyt (60. abra), AXV . .XVII. szazad szekely kapuinak nemvoltak szeldiszel . Mihelyt azonban vi rag esmas mlntak leptek eloterbe, a kozepsornertan l diszek a szelre szoru ltak , az elekrek lvankoztak. A ladak felso lap ja l az esetektobbsegeben takarokent rmikodnek. Ha anagyobb vagy k isebb teto (dobozfedet), fa-Iiteka vagy mas szekreny ajtaja faragott,akkor ez a felillet eppugy megkivan]a a ke-retet, mint egy kep, Ezeket a keretezese-

ket az ekrovas legku lonfelebblehet osszeal li tanl (61 .rok allhatnak v ilagos vagyiv-, cikcakk-, fiiggoleges,vumokb61, nehez es konnyu, vnn~".~~tos alapelernekbol.Az egyrnast kovetokell szorosan zarkozniok egyrnassok olyan dlszltoe lern van, amelynos. Nernelylknel megis szuksegesszet meg killon barazdavonallalfoglalni. Ennek a keretezonak a tavo lsaga a keretezo mintagetol fi igg. Aki biztos akar lenn ir ajzol ja legalabb harem forrnaban azo mintat : 1 . a vonala t v igye egeszena motivumhoz; 2. a vonalat 2 ... 3 mmsagban huzza meg; 3. a keretezokoriilbehll t mm tavolsagban rajzoljaA belso fellilet dlszltesekor iigyelnira, hogy a motivu m es a keret, valaemlitett terkozok is kello aranybannak egyrnassal (62. abra) ,A kereten beliil a barazdakat racsozaris felhasznalhatjuk, amelyeknek

62. abra. A keretezo mintalTIegvalasztasa.tavolsaga a (0diszitmeriytol az egesz rnunkatbefolyasoljaa) n ep rn u ve sz a lt ai faragott tanyer es szeldisz:b) fonatosszeldiszivelt barazdaskerettel;c) kozepmotlvurnhoz alkalrnazhato kulonfeleszeldlszek

A mertani jelJegudiszek a,:oD~'zal)ekoszlopok) kozeperoles 5zeldiszekkevaltaka 12. b) abrat]60. abra. Mertani jelJegu faragott diszekely kapuzabekrol

75


38/71

b)62 c)

sagat kozbeik ta to tt rnintakkal oldhat jukfel (63. abra) ,A racsozatos diszltes ket iranyanak az el-lentete kapcso l6dik ossze es egyenl itodikki . Ha a racsos rnintak egyenletesek, akkorez a diszites mar legegyszerubb forrnajabanis megnyugtatja a szemet. Az aprebb, koz-biilso mintak rnetszesenela kest merolege-sen kel l a lapra szori tani .

63. libra. Piperedoboz, beliil tiikorrel es.csusztathat6 kazettaval0) a milszakt rajza; b) keleti mintaju dobozteto( teakfa), a rombuszsarkok talalkozasainal akUlonbozo rnintak (negycsucsu, ger inces vagy.~-H~ft:::'~~~~~~~~~~o!.=~~::::::S;zE;=.::siiE~ot!.::.~.!:::~::..::j.++.L-4. anelkul l] karcmot lvurn latasara kesztet lk aszemet (pacolva, vlaszolas utan dorzsolve)

ivelt vonalak faragasaA 64. abran lathato, tolgyfab61 keszultdeszkaszek szakmai szempontb61 j61 felepi-tett, feladatat j61teljesito (kenyelmes Westad6) iilobutor. A fo aranyok klalakitasa ishelyes. ' Megis hianyerzetet kelt a szemlelo-ben. A hattarnla tolgy , szep erezete ellene-reis megkivan nerni diszitest, hogya me-revseg, amely a ket egyenes elbol szarrna-zik, feloldodjek,A 65. a) abra a hattarnlat valtozatlanul, a b)abra mar a valtoztatas elso lepeselt mutat-ja. Ket m6don lehet a*feladathoz, marrninta diszltornunkahoz hozzafogni. Az egyikut, amikor pontos rajzot keszitilnk hozzaes azt val6sitjuk meg lepesrol lepesre, A

76 77


39/71

maslk lehetoseg, hogy az ornamentika te-riileteiriekfelvazolasav,al kezdjiik a diszi-test, es egy-egy ornamentu m kifaragasautan kedviink, Izlesunk szerint alakitjukadiszitoelemeket. Az el vonalanak lveltremunkalasa ket, cslgaban vegzodo elemetigenyel t . . A szelein levo 8 mm-es szalagutan a33. ibra (kulcstarte) rnasodik sora-nak motlvurna keriilt. Tobb mint 20mm-rel bel jebb olyan barazda lathato,amelynek egylk fala- dornborura metszett.A 66. abran a'szek hattamlaja keszen, ill .annak \lJs6 diszitoeleme nagyitva lathat6.A szivkoriilil $zelminta forditottja lathat6,amihezvaj6kes(kanalvaj6) es 4 mrn-es ho-ronyve~o kell, A kozepso rozetta is kesseles horonyvesovel keszult.A hattamlaiveltsege, hatarozott korvonalanem igenyli tobb diszitmeny felrovasat. Haazonbanvillamely felillet klalakltasakor(diszttesekor) lendiiletes, ivelt vonalakata lkalmazunk, akkor a kevetkezekre le-gyiink figyelemmel:1.A kiilollbozo feliilet..eszek fesziiltsegeiegymassalklegyenlitettek legyenek.2.A hajlitQtt vagy Iveltvonal, mint a reaeso teklntetet iranyit6 elem, figyelmiin-ket nevezesse a fel~leten tulra.A 67. abran levo dlszltmenyek mlndket ko-vetelmenynek megfelelnek.A sik lapon vesett ivelt barazdak a feliiletettagoljak,egyes ivek hoi vekonycdnak(iranyvaltasnal), hoi szelesebbek, de lapo-sabban .teriilore valnak, feszultseget te~remtenek. Ezaz ernelkedes-stillyedes liik-teto rltmusaval teszi errdekesse az ivelt vo-nalak alkotta dlszitest (68. abra). .A vonalasornarnentjkat ne rajzoljuk koz-vetlenill afara. Ennel a diszltesnel sziiksegvan j61 atgondolt: es j61 megszerkesztettmlntara. Gondoljunk ra, hogy a felillet re-szei a hullainvonalakkal ugy hatarolodnakel, hog)':ugyanakkor egymassal fesziiltsegiviszonyba keriilnek (69;'abra).78

b)

64. abra. Tolgyfa szek. Szerkezetettekintve ivelt hattamlas deszkaszek66.abra..A 64.abran lathato tolgyfa szekfaragott hattamlajaa) az eredeti diszi test jelolc5 tervhez kepestnegy egyszeril m in ta to lt i k i a t er et(mindegyik moti vumban megta la lhato a vaj6vagy kupasvesc5 adtakoriv}: b) a fog6iv folottlminta kinagyitott kepen j61lathat6 a belsc5haromszogsor finom hornyolftsa

65.abra, A 64.abran lathato tolgyfahattamlajaa) diszltesre elokeszitve: b) az ivelt vonaluoldalel klrnunkalasa es az elsc5 diszltrnenyelkeszitese utan

79


40/71

s zogben t arto tt e cs et vagy sze le sreacsceruzanak rnegfelelo hultamvonal:fUggoleges tartasaval rajzoltc) parhuzamos hullarnvonal

uzamos terkozok altalaban egyhan-unalmasan hatnak. A belsc5 es ki il sodiszltes szimmetriatengelybc51 le-mozgalmas format ad (70. abra).

ket lendiiletes vonalb61 all . Az egyi-kezzel rajzoljuk korbe vagy mas

, a rnasik oldalat a papir osszehajta-n, karbonpapi r segl rsegevel maso l-A szivforma rnegkettozesevel tobb-

lendiiletes vonalu dlszitrneny keletke-ilyen zart vagy nyitott , lendiiletes

legyen az sziv vagy v iragkon tur, a fe-j61felosztja egyenletes reszekre, esylag keyes vonale lem ellenere gaz-

intazat keletkezik (71. abra) ,lamvonalas diszitmenyben leggyak-a ketoldali szlmmetrlaju ivelt vo-un, karnisvonal (szlnuszhullarn) for-

e la . Ez ket e llentetes i ranyu felkorbol

a ll , es negyedivekkel , egyenes vonalakkalkornbinalva kellemes hatasu szelzaro es va-laszt6 rajzolatot ad. Az ivelt barazdak azekrovas disz .i trnenyei kozot t az inda szere- .pet is betoltik. A karnisvonal vegelt spira-l isan meghosszabbi thatjuk . A diszit rnenyvezervonala szerniinket a kozeppontbol atabla szelere, majd onnan vissza a kozep-pontba iranyitja (I. a 69. abrat), Az abra di-szitrnenyvonala tekintetiinket a lap felii le-ter c51azon tulr a l ranyi tja, mig a kozepre fu -to vonalak tekintetiinket korulvezetlkvdeonnan - a feliiletrc51 - ki nem viszik.Az egymast keresztezc5 ives vonalak sze-met nyugtat6k. Ezeknel fontos a szimmet-ria es lehetoseg szerint az egymassal par-huzamos vezetes. fgy a parhuzarnosan futoivelt vonalak kellemes hatasu racsos rninta-zato t adnak.A noveny i motivumok j61 osszeegyezte t-hetc5k az ives lendiiletti, vonalas ornamen-tikaval. Az ellentete s mozgasi irany es en-nek megragadasa (egybefoglalasa) spiralisvonalakkal a mot ivu m zartsagat adja. M in-den vonalnak ertelrne van, akar folfele,akarIefele l endi ilnek, mindenkor a helyi i-kon vannak, vagyis i ir es f el ii le t veszi c5ketkori il (72 , 73, 74, 75. abra).

81


41/71

a)

70. abra, Korbe rajzolt sxivforrnaka) egyszerf vastagiras: b) szivvonalb61spi ra l, karornotivurn es csavar- vagycslgavonal-kornbinaclc ; c) elforditottkore es belu Irel kepzett diszitmeny)

b)

71.libra. Szivforma alkalrnazasaparasztbarokk szek hattamlajanak

c)oj ket tos vonalu szivforma a kozbulsornezon viragdisszel ; b) szivformabolfejlesztett csigavonal es vlragdisz

82 83


42/71

72. abra. A vonal irallyanak sze repe adiszitmeny hatasa szernponrlabota) os szefogot t a d is zi tmeny aza lt al , hogy avonalvegek befele haladnak; b) szethullomint ac soport , me rt a vona lvegek iranya k if el ernutat

73. abra, Tulipandlszlcmenyek. Stitullpan egyszeru kiilso-belsosztrornvaltozactal, culipanok harrnasvagassal, ivraccsal es ivelt barazdakkaldiszitve

84

5 diszitmenyek rozetta, terelosztasra r ltkabban hasznaljak


43/71

diszitmenyek az egyenes es iveltkombinaciojabol a llnak (76 . 77 .fonatos diszitrnenyek szep peldai

isztitok. sulykolok, rnangorlck stb.nagy szarnban talalhatok [1). Az

fonatos d isz it rnenyek egy ik legtob-do peldajat a 78. a) abran lathat-

Az egymasba vlsszatero vonalak fara-atvagas nelkill keszlllt, Ez a legtipiku-megoldasaa kiilonbozo, ill. egyrnaskovetkezo nagy stilusok szalagdiszel-A 78. b) abra osszetet t fonatos d isz lt -atvagasaival a kulonbozo surusegumokat kapcsol ja ossze , E techn ikaiasnal csak a vonalvas tagsag es eset-

a melyseg arnyeka teremt valtozatossa-fonatos diszitmeny olyan dfszttomctl-m, amely csak idonkent kert il e loterbe .

annyira altalanos, mint a rozsa vagy

74. abra, Tulipanmotivumokkal diszitettdobozteto 76. abra, Egyenes, egymast ke.-es:z:teziFbarazdak0) rajza; b) kifaragva (gabunfa)75. abra. ivelt barazdakkal kesziilt

madarakat abrazol6 motivumok '(juharfa)

(79. abra), Mindenesetre ez is a regi moti-vumkincs koze tartozlk, eredete a bor- esvaszonanyagok osszevarrasanal kele tke-zett mlntakra vezetheto vissza [3).A kozepkor ajtcszerkezete inek a borl tasa-in. a beleseken es a beteteken gyakori voltaz ekrovasos diszites. Ezek fonatdlszitme-nyekkel egybekapcsolva igen egyszeruenkesziiltek. Alapjuk lenyegeben veve a ke-retfeliilet, amelyen termeszetesenhat azegyrnast rendszerint derekszogben metsz6barazda, Ezeket ivekkel es mas diszit6mo-tivumokkal kombinaltak. A faragott diszit-rneny nagyrnertekben gazdagitotta azarnugy is jo format ado keretszerkezetet.A magyar neprnuveszet a fonatos disz itestaz el6bbiekben leirt medon ritkabban al-kalmazza. Az egymasba szov6dd fo vonalakkozeit levelek, rozettak mint viragok,rnadarformak stb. toltik ki. J6 ossze-hasonlitast rnutat a 80. abra a) es b)reszlete.


44/71

77. ab..a.. A 76. libran bemutatottbarazdadisaitrnennyel Idalakitottdobozcetti

78. abra, Fonatos, ivelt es egyenesbarazdaval kepzect diszitrnenyeka) epule teken e s but orokon egyar anta lkalmazott fonatos disz; b) a jt obe te td isz aXIX. szazadrnasodik felebol

88


45/71

Kapatisztit6k fonatos disziressel


46/71

A neprnuveszek altai megteremtett rnoti-vumkincset minden korszak es stilus fel-hasznalta a saja t disz itornunkajaban. A hi-vatasos mesterek, farag6k es dlszitok at-vet tek a neprnfiveszek forrnai t, es igy ezzelel is toroltek a hatarvonalat a nepi muve-szek altai alkal mazott ekrovas es a fejlet-tebb technikaval keszult dlszitomunka. ill.diszites kozott,Amikor saja t kedv te lesi lnkre alkotunk va-lam i t, akkor kulonosen fontos lehet egy-egy eredeti motivum rnegflgyelese es alkal-rnazasa a fa diszito faragasa soran.A kovetkezokben kiemelUnk nehany jel-Iernzo d iszltoelemet a nagy tor tenelrn l s ti -lusokb61 , azokat, amelyek elsosorban ek-rovasos technikaval - reszben karcolassal ,reszben lapos faragassal - keszultek, Ezekegy resze festet t fa lrn intak , feste tt kofara-gasok s tb. a lakjaban maradt rank . A festes -se l i s k iemelt mot ivumok, disz ltoelemekaltalaban magukon hordjak - fe ltehetoeneredetileg - a fa faragasakor hasznalt jel-Iernzo jegyeket. Ezek egyuttal arra akorszakra is utalnak, amelyben keszultek .A szep es ertekes ernlekek sokasaga gaz-dag, ezert a 8 1 . .. 92. abrakon lathato diszit-rnenyek, faragasok egy-egy s ti lusnak csaknehany [ellernzo darabjat mutatjak.

a)

81.abra. II.Ramses szarkofagjan talalt6egyiptomi disz. A bevesect mlntat,alakzatokat sarga, voros, kek, zold esfekete sztnure festettek. Az abraekrovassal keszult, a kozepreszmelyitetten avodlre-faba faragva82.abra. Asszir dornborrnti Nemrutb61(Nimrudb61)a), b) a szalagdiszeket eredetileg ekrovassalfaragtak es festettek. c) viragot es gyiirnolcsotabrazolo sorfaragas b)92 93

83. libra. Reszlet perzsa eYOeszlcn.


47/71

dobozrol84. libra; A gorog di! izitmlenlvek o~rnotlvuma a palmalevel0) palmaleveldisz kazettabetetro(juharfa); b) gorog-rcrnai rozetta

~85. l ibra . Kora kozepkori , k is m.>viit ...szalagdisz. Kozeprozettli jl in akeresztenyseg egyik rnoeivuma86. libra. Bizanci diszitmenyeka), b), lapdiszek amelyeknek jellemzc5jeafelii letu kordlszek es negyzetek kozott aharmas vagassal keszitett apromlnta:2c)f) asszir es perzsa hatas alapjanszalagdiszek; g) butorkava szalagdisz

d)

f)

g)9S


48/71


49/71

87.abra. !szlam (arab,mor, torok)diszitmenyek0), b) lapos faragassal kesztllt oszlopfejek;c) laplabu aszta l betet ]e , orna mentali s disszel(Iapos faragassal}: d) a XII I. szazadban keszultlapos faragasu beret (AIharnbrabol)ekfaragasnak rnegfeleloen keszitve

88.abra. Keziratdiszen megorzottes onnan atvett jellegzetes XVI.orosz diszitomotivumok0) fel ii le tre faragor t es fes te tt l apdisz; b) az0 ) d is zl tr neny fe ls e bal sa rkanak re szl et e (avonalas - egyenes es ivelt barazdak -faragot tak, a rnlntakon belul i s ik fel ii le tekfe st et tek); c ) vasa lat ot lml ta lo di sz ;d) mot ivum ekrovassal faragva

89. abra, Jellegzetes reneszanszlapdisz, amelyet laposfaragassa], ekrovassales intarziaval keszitettek

98 99


50/71

90.abra. Sajatos indiai fafaragvanyoka) tanyer, raj ta az ele tfanak a szokasosstllizallasl:bl eltero motivu ma; 0) c it ta rt , 'k i iz e pr e s zen e s z te rgc i lyozo t t es csontberokcissa ld i sz i te t t f af a ra g c is , m e g fe l el a Ma gy ar o rs zc ig o n i sa l k alma zo t t a s z ta l v e done k ; c) Sesan-Naga, aBadamiszikla templom homlokzatan leva egyikeredetijehez hasonl6an faragva,kerekdiszitessel .

a) b)

91..abra. Japan far-agasoka), b) ajtolapbetetek ; c) cfmerdisz

10 1


51/71

92.abra, A XIX. szazad vegen es aXX. szazad elejen megjelent neo-ujstilusok diszitoelemei korottmegtalalhat6k az ekrovassal 1 ." < _ '- ,, "diszitmenyek0) szekhattamla felso disze(neo-parasztbarokk); b) neog6tikus ""O'V,;''''C'szekreny

a konyvtarnyi anyagb61, amely azazon belul a betfik es szarnok tipu-foglalkozik, csak azokkal hasznoskozni, amelyek valamilyen kerneny es

d6 anyagba eles szer szarnrnal ves-letre.

ertelemben a fafarag6t elsosorban avagy eki ras, a r6mai kapi ta ll s i ras

antikva es egyes esetekben az un. g6-iras erdekli .Ujabban gyakran elofor-, hogy aranylag j6 d isz itmenyeket rosz-

,nem odai lloen keszitet t fe li ra ttal ron-el. Regen az i rast i sd iszkent hasznal-

fe l. Az i ras nem vol t annyi ra szethu llorna,az altalanos Irastudas es az lrogepn. Regen a kezrmivesek tudtak ahogyan kell a bettiket esszarnokatenyekkel osszhangba hozni, sot aes szamokat mint onall6 diszito-

ket fe lhasznaln l. Meg az "Odor Gorg799" fellratu szekhattarnlan is osszhang-

vannak a szarnok a diszitrnennyel (93.

eki ras kepjelei az i . e . I II. evezredig sza-abrazo lva jelentek meg, es abb61 ala-kul t k iaz i . e . II ., I. evezredben az alf abeti -kU5ekiras. A magyar rovasiras sajatos, a

yfoldon kb. a XYII.szazad vegeighasznalt , rovokessel r6 tt , [obbrol bal ra ha-lado i ras (94. abra). Ernlekek alapjan meg-allapitottak, hogy a turk irassal rokon.Legszebb ernlekeink koze tartozik a csik-szentmikl6si felirat 1501-bol, az enlaki uni-tar lus templom felirata 1668-b61. A Teleg-di Janos Rudimenta c. kezlrataban (1598)lathat6 m6don rna mar senki nem hasznal-[a, Azonban Szervatiusz Jeno szobraszrnu-veszaltai a lat in bett is i rashoz alaki to tt ro -vot t beti ik szepek es alkalmazhat6k a d iszi -to farag a s soran. A 95. abran a tolgyfara fa-ragva lathato be tuk j61 olva shatok. Tor-venyszerunek mondhat6, hogy a betuk

forrnai t ad6 ekes barazdak mindig a sarok ,i ll . egyrnas fe le mutatnak. Az onrnagabanall6 ekes barazda - J betf eseteben - ha-rornfelekeppen keszithetd. A leggyakoribba hosszu ekbarazda vegere helyezett har-mas vagas, amelyet a H betf egyik szaranali sa lkalmaz. Az a rnegoldas, amikor a fUggo-leges ekbarazda ket reszbol all, I. H, N be-tfiknel adhat j6 fo rmat, kulonosen akkor,ha a szovegben melle keru lo bet fi keskeny-sege - tertilettolto hianyossaga - eztrnegk ivan]a. PI. a JARHAT szo eseteben azA betf bal felso terUleti uressege miatt aH betu felso - legalabb - ketotoddel na-gyobb teru le tu ekbarazdat klvan (95. b) ab-ra , 6 . sor ).Hasonl6 rneggondolasok szinte onrnaguk-t61 lgenylik az athuzasoknak, pI. A, H stb.betflknel az irany rnegfordltasat (96. abra) .A XIX. szazad vegeig, sot sok helyen megrna is, az antikva bettitlpust hasznaljak afeli ra tokhoz. Az ant ikva bett iket a k lasszi -kus Rornaban, mint kobe vesett betuketalakitottak ki. Tehat vesett betfik voltak amaguk leg tokele tesebb for rnajaban. Mint agorog bettik, a r6mai iras is megkozelitoenegyontet f vonalvastagsaggal keszii It . Ke-sobb a kofaragok kovettek a szoveget elo-rajzol6 ecset vonalvastagsagat. Elorajzolas-nal rna isa lkalmazhat6 m6dszer, ha 45-osszogben tartott acsceruzaval vagy laposecsettel irjuk meg a szoveget, Ebben azesetben az a lkot6 egyenesek es ivek val to-z6 vonalvastagsaguakka valnak, A farag6-kessel vegzet t munka a vonal iranyokbolad6d6 k iilonbsegeket meg kiemeli es szeb-be teheti (97. abra),YegUI is a faragott betiik leggyakoribb ti-pusa jelen leg az ant ikva. E betu tlpus ra jzo-latat a merolegesen tartott lapos ceruzavagy ecset eredmenyezi . A fUggoleges vo-nalak egeszen vekonyak, mig a vizszintesek

10 3


52/71

93.abra. Parasztbarokk szekhattamlafelirata (Keszthely, Balaton Muzeum)94.abra. A szekely rovasiras abeceje.Rovasbotra rovokessel rott, jobbrolhalado iras. Az abra irasjelei az abecesorrendjeben vannak faragva

10 4


53/71

a)

95. abra. Ekbarazdas (rovasirasnakmegfelelo) betuk A Szarvasokka vol t ( i6k c.szinezett dornborrmihoz faragot t szoveg kepe.Szervat lusz Jeno szobraszmuvesz rnunkajaa), b) a bal ladaszoveg elso es utols6 versszaka( a Soproni Erde sze ti e s Fa ipa ri Egyetemf o e p u leteben)

96. abra. A 95. abr-a ala.pjan keszitettabece

10 6


54/71

f--

. . . . . . . _ _ _ . ,

I--

0)c )

b )

a lehet6 legszelesebbek, A kerek beta lu les f elUI a legvastagabb (98. abra),A g6tnak nevezett lras ferde tartasu,tollal irott keziras, keskenyed6 betfszorosan irottakkal. A g6t betfi jelhogya kerekdedseg es a hajszalvonalsen eltfinik, es helyettUk rombusz alakjek es labak jelennek meg a fUl!"l!"c5Iel!"estfitorzson, amelyekkel a betfikhet6k (99. abra) .Ez az irasrncd a XVI. szazad elejenkult ki Augsburgban, NUrnbergben,l .u ther- fe le bibliaford itasokban, valaszarntalan mas nyomtatott rnuben teel.A faragas cel jara alkalmas a ro tundavezesu un. kerekg6t, mivel szeles es

formaju. AIs6 es f el s6 klnyulasa ro-J61 illeszthet6 szeldiszitrnenyekhezabra),

A 98.. .100. abrak betuit szovegge alakitva,egyes betuk tornot tsege az elhelyezestezi ti . Azokat a betuket, amelyek befog-negyzete Ures sarkokat ta rtalmaz, ko-b kell helyezni a rnaslkhoz (101. abra) ,problernat okoznak a vastag itasok.

Ogyelni kell arra, hogy a vastagitasok erte-lemszerflek legyenek. l.egtobbszor az A,

N, S, Z, Y betuk vastagitasa okoz gon-dot, A blzonytalansag elkerulese vegett anyolcszog atl6i t kel l a lapul venni (102. ab-ra j ugy, hogy az als6 harorn sugar a vas tag.A bettik vonalainak iranyat vev alapul, akozeppontbol ki indulva kapjuk a vastagi -

97.abra. Antikva betiik rajza es a helyesaranyok klalakitasa[a)c)-ig]

f08

d )

tast, PI. az N betf bal oldali szariranya fel-fele rnutat, a szar vekony, a kozepso lefeleindul, az osszekoto vastag, az ujabb folfelemen6 szar vekony,A bet fi lrasnal i s nagyobb nehezseget okoza szamjegyek faragasa. A szarnjegyeket ar6maiak a betflkbcl erneltek ki. Az arabszarnok faragasa mlndenkeppen sok prob-lemat jelent . Osszehasonl ithata tlanu l ne-hezebb megalkotni a rovas- , i ll . eki ras sza-maihoz kepest a g6 t vagy ant ikva betukhoza megfelel6 stilusu szamokat (103. abra).A j61 olvashat6 szarnjegyek irasa, akarcsaka bet fike , mindig gond vol t, s6t folyamato-san romlott. Ideje, hogy ezen a teren j6peldakepet keressUnk . Ilyeneket talalunk aXV. es XVI. szazadbeli nyorntatvanyokon,

f09

ABCDEFG KLMNOPQRSTUVWXYZ


55/71

f-

~~a h c d e f gh ik l rn r stu vwx y z ch ck If fi f l. ~ 12 3 4 5 67 8 9 0

,---,:;;;;---~A B CD E F G K L M N 0 P Q R STU V W X y Zab cdefghij klm qrs tuvwxyzchckfffiflfl1234567890

e )

~&t .~~~te~

-98.abra. Giambattista Bodoni a b c b e f a Ii t J .1740-1813 altai keszitett un. r6mai ~ ~kvadrat iras99. abra. G6tikus antikva. Eroteljes f f fi f l a l l f t f t ' t t htollirasb61 keletkezett , .. " ' P

J i 5 jt~o t ~ 0S V 0~e.~Q3~X~3

m n o v q r 6 f t u u w ~ t ) h 4 > c f12345678901234567890110 111

71BCD e F 6 Ii J 3"K tmno p eeu 0 111 3l ~i!


56/71

abc 0 e f 9 b i I t l m no p q r G ft u u w rl IBCDEFGHIJKLMNOP

1 l 345 678'9

c b c i t f f Iifl ft ft ft ~ t 3STUVWXYZ

libra. Rotunda vagy kerekgot betuk.betuk felso kinyulasa rovid, ezertmintasorok, szalagdiszekfeliratok kepzesere

n szoveg-osszeallltas: b) kitoltottseg,,_~I"'~I,"v ....,,1eve I keszutt szoveg

ABCDEFGHIJKLM PQRSTU


57/71

VWXYZlE


58/71

Iyokat nem lehet betartani. Ha pI. egy ev-szarnot felirat szovegebe, szovegszalagbakel l beiktatni, akkor a szarnok rnagassagaazonos a szovegevel, es az alapszovegbo lcsak kisbetfis iras eseten allhatnak ki. Azegyes szarnok szelesseget a rnagassaghozkell vi szonyi tani. Ha a rnagassagot 10 egy-segnek vesszlik, akkor a kovetkezo ara-nyokat ajanlatos f igyelembe venni.

Jl,,};a~"~6,~ szarnjegyforrnakat ker lilj lik, eses also szarmeghosszabbitasok meg-

nbozteto funkclojat hasznaljuk ki. Hateszlink,. hamarosan rajovtlnk a regi

rasm6d jobb olvashatosagara.3, 4, 5, 7 es 9 szamjegy tehat als6 hosz-

szabbitast kivan, mig a 6 es a 8 szarnjegyhosszabbitast. Ily m6don harem

szamjegyiras-Iepcsot kapunk: egy kozep-(2 resz), egy felsot (1 resz) es egy als6tresz). A kovetkezo mln takban a kozepsolepcsot 2 cm nagynak vettuk. Ehhez [arul

alul es fellil 1-1 cm meghosszabbitas. Aszamjegyek szelessege magassagukkal val-tozik (105. abra),A szamjegyek j6 olvashatosagara peldakatlehet csak felhozni . A bet tiket es szarnokatugy kell tervezni, mint az ive lt vonalakat :terk itol to hatasuk szerint . A legrosszabbbeosztas az, amikor a bettik , szarnok sze-lessege azonos. Az ilyen beosztas rontjaa szoveg r itmusat, es barrnllyen szepen

Szelessegelegfeljebb 1,5 egyseglegfeljebb 6,0 egyseglegfeljebb 7,0 egyseglegfeljebb 8,0 egyseglegfeljebb 10,0 egyseg

Szarn12,3,584,76,9,0A szarn jegyek metszeset gyakoro ljuk mindhars faban, mind pedig kerneny-, p I. kor i s-faban. Kello ideig val6 gyakorlas u tan min-den rnetszesi m6d sikerlilni fog, es nemokoz majd nehezseget,

Lapos es domboru faragaskell emelni. A kierneleshez alkalmas szer-szarn lehet egy 80.. .1OOo-ban hajli tott kes,A legbiztosabb, kenyelrnes rnegoldast, tisz-ta felliletet a zonban Z alakban meghajli-tott lapos vesovel erhetjukel. Ezek a ve-sok hasznala tukat es fo rrnajukat tekintvehasonl itanak a kanalas szobraszvesohoz. Aki llonbseg az, hogy az ivelt hajl it as helyet ta ketszer szogben tort lapos veso elszogefellil van, tehat hasznalat alkalrnaval a lapfekszik a feliileten.A 15. abran lathato lapos faragasu felli letekklalakltasakor ketfelekepp [arhatunk el.Egyik rnegoldas, amikor a rajzolat kontur-ja it ekrovasos techn ikaval keszlt ji ik el. Azigy elkeszltett barazdak kozot t az anyagothajl itot t vesovel emelhetj lik k i. A rnasik el-

A karcolas vagy rnetszes es az ekrovastechn ikaja mellet t, a fa dlsz lto faragasa so-r im szi lksegesse valik a tervezett targy eel -ja szerint, hogy sekely es rnely dombori-tas t i sa lkalmazzunk . Amint azt az ekrovastechn ikajab61 lathattuk , a lapos melyi tesegeszen altalanosan hat - szinte beleil-l ik - , bar mas megmu nkalasi m6dot kove-tel, mint a z ekrovas.A 106. abran lathato kalasz nyo lcfe le fara-gasi rnegoldasaval szinte harornfele faragasieljarast mutat be. Az 1., 5., 6., 7., 8. lapos,mely itet t fe ll il etbe a dornboru es ekrovastechnikajaval osszefoglalja az eddig ismer-tetett eljarasokat, Termeszetesen ez alapos mely ites ki llen szerszamot kivan,A kessel, bevagassal hatarolt felliletet ki105.abra. A szamjegyek szelessegimegoldasanak nehany peldaja

11 711 6

ives es lapos vesoket kef! alkal-. A kUlonbozo lveltsegu vesovel - a

tesere hasznaljakaz un, sutolat vagy ko-Iyut.


59/71

iiletre 90-os szogben tartva - veshetointa kontur]a, A lapos vesovel surunutan elvagva a fa szalaitverneljiik ki

a vagasok kozul, Ezt. az ut6bbiarast csavarodo ttan no tt vagy aggocsosfaragasakor kef! alkalmazni.ket eljaras soran a rnelyitett alap ki-Itasa u tan gondot okoz annak veglegesleti sirnasaga. Egyenes szalu anyagok fa-

a vesok helyes hasznalata elfo-hate, s6t nagyon szep, sima felUlet ke-

Abban az esetben, ha a szall rany-ak meg a vesest is megnehezitik,

a rnelyi te tt fe lUleten a vagokes vagykanalas horonyveso nyomainak megha-

lehet a felUletet szeppe tenni.nd~ze,KenkivUI a felUleti hlbak eltilnte-

106. abra, Faragott kalaszmotlvumok(IS.ig)

107.abra. Faragassal hatarol t fel iilet , amelyitett alap mintazasa sueolassal(scarnolassal)

11 8

Ez negyszogu vagy kerek kovacsoltvasszerszarn (Iehet vas tagabb szog is), amely-nek vegebe a minta negativja van bereszel -ve. Az e szerszammal vegzett rnunkat suto-lasnak (stammolasnak) nevezik (107. abra) .A nepi farag6 rnunkajahoz keyes rajzesz -kozt hasznal, Mondhat6, hogy a fafaragasoknagy szarna korzo es rnerolec nelkul ke-szul. Ezek olyan rnunkak, amelyek forrnaites aranyait a klffireszelt korvonalak marrneghatarozzak (108. abra) , vagy pedig sza-badkezzel , gyakor lot t szemmel allapi tjakmeg a rnereteket, Ez tehat gyakor la t dolga .Az ilyen, erzes szerinti fa rag a s soran na-gyon erdekes es eleven alkotasok szulet-hetnek (109. abra) ,Egeszen maskepp alakul a munka kiemel-

tt jar azzal, hogya feluletet addlg lefa-uk . A pont ra egy keveset ra k;el l hagyni


60/71

kedoen dornboru vagy szobraszati mun-kaknal, amelyek j6 viasz vagy gipszmodellutan keszulnek. Ezeket at kell rnasolnl. Azehhez szukseges eszkozt pon tozogepneknevezik, bar nem gep, csak egyszeru rnaso-loeszkoz.Aki 'pontozassal kivan foglalkozni, fordul-jon j61 kepzett szobraszhoz.rakitol a pon-tozo hasznala ta a gyakorlatban megtanul -hat6.A pontoz6gep(tovabb iakban keszi llek ) ketf6reszb61 all. Az egyik az un. alap, amely amintan es a faragand6 targyon azonosan el-helyezet t pontokhoz kapcsol6dik, a rnas ika rulajdonkeppeni pontozokeszlilek, amelyaz alapon valtoztathatoan rogzitheto. Azalap fab61 keszul t ford itot t T, amelynek ha-rom, szi lard helyzet f csuccsal e lla to tt kar-ja van. Ebb61 a szaron elhelyezked6nekhossza allithat6,es c sucsa 90-ban lefelehajl ik. A pontozokeszulek tobb csuk l6vala ll itha t6 karb61 esegy pontozotubcl all,amely szukseg szerint allithat6.'Apontozokeszil lek a legegyszerubb es leg-12 0

.,.1 mm-t) a kesobbi tisztnra faragaspontot kis kereszttel vagy korrel jelol-A pontozcgepnek a modeltrol a tomb-val6 oda-vissza vitelevel a ponto katkent rnegjeloljtikmindaddig. mig a fo

rrnak es aranyok rogzitve nincsenek. Eztel6munkalatot nagyon gondosan kell el-

i, mert ha csak egyetlen pontot isIyteleni il rakunk fel, az ,egesz munka s i-ret veszelyeztethetjuk.

biztosabb segedeszkoz ahhoz, hogyszobrot pontosan a modell szerint alasztott anyagba faragjunk. A modelltlap ra er6s it ji ik, amelyen harorn csavalitunk be (kettot a talapzaton esfenn, a rnasolando minta leg. szen). Ez kepezi az azonos pontokat, Avarfe jek kozepebe eleszcr vasfurovallyedest kell furn i, A pontoz6 alapja tennek a harem csavarnak alesztjiik be. Csavar helyett szeg is mleI.A tervezett szoborhoz val6 el6tornbot szinten falapra erosltj iik,a modellel azonosan, a harorncsavart vagy szeget ugyancsak elIyezni . Ha a gipsz- vagy egyeb anlen egy fon tos pontot kivalaszto ttunel6nyos mindig a legklallobbpontotlasztani -, a tut arra rogzitjiik,eslol jiik a pon t helyet. Azutan elvesszuknan a keszilleket es a f aragand6 szoborvanyara helyezziik, hogy azon amegfelelo pon tot megjelolhess ilk.

08.abra. Attort fOlrmakfelUletenek"'''I;C'7'tA,,",, elorajzola.s nelkiil

109.abra. Doboz riCiilonbozonezerekbdlfenlvkleDI~zve. tf~to diszleese lopatkolastalkoxas elorajzolas vagymllaza" nelkul kesziilt

12 1

Cslnald magad!


61/71

o~. 0000019

3 20

I$- II I U)I I NI I

d isz itc5 faragasa minden korban hasz-eszkozok keszitesevel parosu lt. Azi peldak mar bizony it jak, hogy d iszi-ellathatjuk a mar meglevc5 faeszkoze-es butorainkat, ha azok tornor fab61Itek. De magunk keszlthetunk sokfe-

amit a ztan diszithetUnk. A to-iakban nehany egyszeruen elkeszithe-

leirasa kovetkezik.kiinyvtart6. Merete 100 x 25 x 19Szerkezete esapos es koldckcsapos.em hosszu 6 db lee 1,6 x 2,5 em ke-

ztnne1:sz4~tU.A 19 em szeles es 25 em rna-em vastag) o ldallap el?nyosen farag-rnivel az als6 elen terrneszetes rninta-~d az attort e sapok vege (3 .. .7 mm-es(110. abra):p ii rg et ty (J s j at ek egy darab

x 5 em rneretf fab61 faraghat6 (111 ., de keszulhet esztergalyozottan is.

oldalelek, a koriv altai kepzettrnezd aidealis felUletet kinalnak kareoltfaragott csucs kesziteserevA porgety-szinte kivanja a guzsalyszegnek vagy

megfelelc5 ekes dlszitmenyt.negy labbal poharak, kavescseszek

~"'vilro""


62/71

;/f/X/yX//,-/7 '/ '/ '// '/ '7777777 '//~

4 32 300

/--.( \IIIIIII

12 5


63/71

o [DOD]o 'ooooo~ [~.O1 ~ ~ ~ _ _ _ _ _ ,

450

oibra. Tiikorkeret 114. oibra. Gyiimolcstoilca12 7

szepen, ha az atfutasok valtjak egyrnast,kUlso keret 45-os sarkalasat koldok-

Meretei: teljes magassagatetovel egyUtt 180 mrn,


64/71

kell rneger-Ssi tenl. A rajzol t szer-szogszaru rmianyag koldokcsap (a),nek tul nagy problernat okoz, ezert

~1",,"pnlt1n sarkonkent ket egyenes koldok-(b) vagy lemezcsap (c).

Ki iz et> kor i r uMs /Mao A 115. abran lathatoada g6tikus lapos fa rag a ssai van di-

abra. Kis lada , A ket nezetbenlada egy kozepkori ruhasladanakmereteben aranyosan kicsinyitettm'f~"f,eleloie. Szerkezete es mintazata aalkalmazott eljarasokkalEsztetikai erteke mellett aztm~l ta jt ja . hogy mai haszrra la t] targyak isKe~LI~II""U" ennek alapjan, hasonlc

ebbol a labazatebbol a tetovastagsaghosszu oldal: labazathosszu oldal: korpuszhosszu o ldal: tetorovid oldal: labazatrovid oldal: korpuszrovid o ldal: teto

70 mrn,10 mm,

28 5 rnrn,26 5 mm,277 rnrn,118 rnrn,100 rnrn,115 mm.

A lada elkeszitesehez hars-, javor- vagydiofat valaszthatunk, de keszulhet valami-Iyen egzot ikus f abo l (gabun, avod ir s tb. ) i s.Szep sugarrnetszesf tolgyet isfeldolgozha-tunk. A lada fa lvas tagsaga kb. 10 mm. Szer-kezeti osszeepitese fecskefarku fogazassalkeszul , A teto zarodhat kis csuklospant ta lvagy anelkiil. A rovid oldalt a hosszuoldal-hoz kepest kb. 4 mm-rel magasabbra ke-pezzUk ki, es a ladatetoben kia lakitott va-jatba a kial lc o ldal belei lleszkedik. Ennel arnegoldasnal nem sziiksegescsuklospantotfelszerelni. A dlsz ites japos faragas, a me-Iyitett alap sutolassal kikepzett, Tetszesszerint mind a negy oldal megfa raghat6.Fenyezeset sel lakpol i tu r ra l vagy matt lak-kal ajanlatos elkeszitenl.

12 9

A diszitett fafeluletek


65/71

vedelme

A feliiletek kezelese annyiban ter el a bu-torok sik fe li il eteinek bevonatai t61 . hogy akiernelesere to rekszik . E to-

rekvessel nem fer.ossze az un. magas vagytiikorfenyu feli.iN~t.A matt es a selyemfenyfaragasokaf szepen k ierneli , kuloncsen

akkor, ha a faragot t fe li il et szinben es feny-ben egy arnyalattal elter a rnelyebbcn fek-vo reszektol,Ha hig paccal a tvon t fe li il etet ut61ag meg-csiszolunk, akkor ez a hatas mar szinteeros kontrasztot ad. Finom kulonbseg jonlet re pI. a v iasszal bevont f elUletek esete-

ha a s ikreszt se lyemfenyessegig dor -

zsoljuk, es a mely reszek mattak marad-nak.A kezlkonyvak boven targyaljak az un.ko rszer iifeluletkezelo anyagokat, ugyrnlnea pacokat, lakkokat es a festekeket [6].A tovabblakban e konyv cel janak megfele-loen az elrnult fel evszazad fo feliiletkezel'e-si anyagait es eljarasait i rjuk Ie [7]. Ezek azeljarasok ki tunoen megfele lnek a diszitvefaragott rnunkak szepitesera, es hazilag isj61 alkalmazhat6k.E terna targyalasa az anyagra. az anyag el-keszltesere, a felhordas es fenyezes egyrnasutan! sorr end jere , valamint az alkal rnazasajanlott terilletere terjed ki.

Feluletkezelo anyagokLakkok. A XX. szazad elso feleben meg-. kiilonboztettek olajlakkokat, gyanta- es

politurokat, es nitrocellu-lozlakkokat. A lakk nem ilI6anyag (gyanta,cel luloz-nt trar, szar adoo la jok) oldata i lI6szerves old6anyagokban. A lakkok megsza-radva osszefi iggo. fenyes bevonato t (har-tyat) adnak.

olajlakkok reszben flzlkai, r eszben ke-miaiuton szaradnak. A gyanta- es szeszlak-kok (rnugyanta-szeszlakkok, politur, nitro-lakk) klzarolag f izikai uton szaradnak az 01-doanyag elparolgasa kovetkezteben,A gyanta- es szeszlakkok gyantatar talma

lenyegesen k isebb, mint az olajlakkoks, igyaz olajlakkok 50...80%. a sellakoldatok2...10% gyantat, a nitrolakkok 10... 35%celluloz-nltrator tartalmaznak.Olajlakkok. Az olajlakkok sok szaradoolajattartalmaznak. Az o la jok mellet t fo alkot6-reszeik a gyantak, a szarade anyagok es azo ld6szerek. Az olajok kozi il l eg fon tosabb alenolaj es a faolaj.Az olajlakk ugy keszithetd, hogy elobbrnegorn lesztlk a gyantakat , majd hozzaad-jak a felmelegitett olajat, es a kevereketmeg egyszer 280...300 C-ra hevitik. Ez-utan hozzaadjak a szarit6anyagot (szikkati-

131

votjes lehfiles utan az old6szert (ilyen pI. aterpentinolaj, a lakkbenzin) .

dahoz nem tapadnak. A labdavalnyezes lehetove teszi f enylo fel ii fara

kerulo lakkoknak rugalmasiknaklenniok , es ezt a rugalrnassagukat meg keznekes az tonkremegy, Ha a higit6anyaggyorsabban parolog, mint az oldcanyag,


66/71

Az olaj es a gyanta vlszonyahoz kepestmegktilonboztetilnk zsiros es sovany lak-kokat . A zsi ros lakkok gyantaJo la j aranyakb.1:2 vagy ennel tobb, pI. 2:3. A sovanyl akkok gyantaJolaj aranya kb . 2: 1 .Mas lakk kel l a belsf i es mas a ki il so terbenvegzet t rnunkara , i ll . e lhelyezett targyra ,Belso mu nkara gyorsan szarado, nagygyantatartalmu, sovany lakkokat haszna-lunk.A kiilso rnunkara val6 lakkok nagy olajtar-talrnu, nehezen szarado, zsiros lakkok.l Iyenek pI. a viharlakk, a kocsi lakk es a cs6-naklakk. A cs6naklakkok szodaallc lakkok,es sok faolajat tartalmaznak.Az o la jlakkok ugy szaradnak, hogy az oldoes higi t6 anyaguk elparo log , es a visszama-rad6 gyanta , valamint szaradoolaj -oldatoxidalodik, Az o la jlakkokat aszerint , hogyhany 6ra alatt lesznek porszarazak, 4, 4, 8stb. 6ras lakkoknak nevezik. A sovany lak-kok teljes szaradasa is tobb napot veszigenybe.Az olajlakkok nagy hatranya, hogy feltetle-ni i I pormentes helyisegben kell vel iik do l-gozni . A leg tart6sabb fel ii le te t a lassan sza-rad6 lakkok adjak, Ha tul sok a lakkban aszar itoanyag, a lakk rnlnesege rossz lesz.Szeszlakkok. A szeszlakkok o ld6anyaga al-kohol , a lakkanyag pedig alkoholban 01d6-d6 termeszetes vagy rnugyanta (p I. sel lak,kopalgyanta, kolof6niu m stb.) . A szeszlak-kok gyantatar tal rna 40. .. 50%.A szeszlakkok elcnye, hogy gyorsan sza-radnak, hatranyuk, hogy tul ridegek, esnem adnak tartos feliiletet. Vannak ba-gyadt spirituszlakkok, amelyeket ugy ke-szitenek, hogy viaszokat, paraffint es kii-lonfele o ld6szert adnak hozza,Politurok.A pollturok keyes gyantat tar tal-maznak. A fara sok vekony retegben visz-sziik fel oketo Polltur keszitesere azok agyantak alkalmasak, amelyek a fenyezolab-132

allitasa t; akkor is, ha a politur feldott anyagot, pI. viaszt tar talrnaz,politurt hornalyossa teszi.A leggyakrabban hasznalt politur apolitur, amely spirituszban (denatuszeszben) oldott sellak. A sellak oldhasznalt szesznek nem szabad vizetmaznia, legalabb 96%-os tomenysegukeillennie. Haaszesznek nagy a vrna, a lakk hornalyos, esetleg fehereslesz.Az un, gyorspoliturok denaturaltmellett gyorsan ill6 old6- es higltosZE!rpli,t ar ta l maznak (pI. benzint , butanol t). Al iturhoz kevert butanol a pol iturnoveli,Matt po ll turt ugy all itunk elo, hogybenzol-elegyben oldott. szandaradenatu ra lt szeszben oldot t se llakkalriink.Gyors politurt a kovetkezokeppen 11tunk elo: 15 resz sellak (2% vrasztarrsmu), 20 resz benzin, 5 resz butanol, 60denatu ralt szesz.Gyorsan szarado es magas fenyuall itha tunk elc , ha denatural t szeszbendo tt , ki s vlasztartal rnu sel lako t nkeveriink. Erre csak az alkoholbancel luloz-nl tra t a lkalmas. A sel lak es a16z-n i tra t aranya kb . 2: 1..Nitrolakkok. A nitrolakkok 12 . .. 14%terben o ldodo cel lu loz-n it ra tot tartanak, tovabba gyantat, amely novell-alardanyag-tartal mat, tapadokepesseget,nyezhetoseget. Ezek a gyantak : a selladarnrnargyanta, foleg eszteroldhatotak, mugyantak, lagyitck,A gyantak hosszabb it jak a szaradasicsokkent lk a lakkreteg szi lardsagat,szont olcsobba teszik a lakkot. Ha tulgyanta, akkor a lakk rideg lesz . J61akktartalmazhat tobb gyantat, mint a eelnitrat 50%-a.

kel l tartaniok. Ezert adnak hozzajuk lazi-(puh it6 ) anyagokat (pI . tr'ikrezil-foszfa-ricinusolajat stb.).

lvel a j6 old6anyagok dragak, ezert a nit-lakkokat higit6anyagokkal annyira higit-hogy konnyen elporlaszthat6k legye-. l Iyen h igi t6anyag a benzol , a to luo l, azI-alkohol es foleg a butil-alkohol,celluloz-nitrat old6anyagai az amil-ace-a butil-acetat, a metll-acetat es az ace-

legjobb , ha azonos paro lgasi idejU 01d6-anyagot valasztunk ki. Ha az old6anyag

paro log , mint a h ig it6anyag,a lakkhartyabol klcsapodasok kelet-

akkor j611ehet a har tya attetszo, de nagyonporuses,Fontos, 'hogy a legnehezebben parolg6 01-de-, il l. h igi t6anyag oldja mind a cel lu l6z-nitratot, mind a gyantat. Ellenkezo eset-ben a lakk homalyos lesz , es kicsapodasokkeletkeznek.A celluloz-nitrat-lakkok sok gyantat tar tal-maznak, azonkiviil olcso higit6- es oldosze-reket.A szines fedo lakk (pigmental t lakkok) szi -nes pigmenteket (festekszemcseket) tar-tal maznak. A transzparens lakkokat kat-ranyszlnezekekkel (foleg szudanfestekek-kel) szinezik.

Befejezo muveletek, Fenyezesbefejezo muveletek soran a feli il etet be-natokkal latjuk el. E bevonatok nelkiil arajza kevesbe jut ervenyre, a feliiletek

konnyen piszkol6dnak, es erosen ki van-nak teve a feny, a levegc hatasanak, tovab-bi t erzekenyek ki il so hatasokra , karcola-sokra, allati es novenyi kar tevokre.Tiizesites. A ttlzesites ce lja, hogy a feny a faporusainak rnelyere behatoljon. Foleg adio-, a mahag6ni- es a paliszanderfat tilzesi-tik. Tuzesitesre alkalmasak a szaradoolajokes az olajlakkok.Azasvanyola] (pI. a csiszoloolaj) a felhordasidopont jaban nagyon tuzes it , kesobb azon-ban az ola] elvandorol, a feliilet sziirke esfoltos lesz. Eppen ezert nem is szabad sokcsiszoloolajat hasznalnl, olajcsiszolas utanpedig a feliiletet fUreszporral Ie kell dor-zsolni. Soklakk es politur felveszi a fabanleva asvanyolajat, arnitol a felulet fatyoloslesz, k iii t r aj ta az olaj . Mivel az o ldoanyagutolso reszecskejenek parolgasa lassanmE!gyvegbe, az olaj kiiitese esetleg csakh6napok mulva kovetkezlk be.

Az alap kemenyitese es tomitese. A fa feliile-tet f enyezes elc tt kerneny itenl es torni tenikell, ez megkonnyfrt a tovabbi feliiletkeze-lest. A finom porusu fakat be lehet eresz-teni vizes oldatokkal (glutinnal, kozeinnel,kernenyltovel), szeszlakkokkal, olajlakkok-kal, nitrolakkokkal. Legkevesbe j6 a glu-tin, mert erosen nedvsziv6, es veszelyezte-ti a rakeriHo poll

a fa díszítő faragása_czagány lajos

Documents