A CSIKSOMLYÓI R. KATH.

TANITÓKÉPZŐ-INTÉZETNEK ÉS

GYAKORLÓ-ISKOLÁJÁNAK AZ 1903—904. TANÉVI

ÉRTESITŐJE. SZERKESZTETTE :

KARÁCSONY JÓZSEF, IGAZGATÓ.

CSIKSZEREDÁBAN, NYOMATOTT SZV0B0DA TESTVÉREKNÉL.

— 1904. —

Tai-talom.

Lap. 1. Néhány szó a székelységről ós a csiksomlyói tanító-

képzőről Irta: L a k a t o s I z r a 3 2. Igazgatói jelentés 9 3. Az intézet állapota 10 4. A tanári testület munkaköre 11 5. Adatok a tanév történetéhez 12 6. Püspöki látogatások, vallási és erkölcsi élet 19 7. Internátus, fegyelem, egészségügy 25 8. Segélyezés, ösztöndijak, költségvetés 2C> 9. Az intézeti kert, gazdasági oktatás, méhészet 2(>

10. Végzett tananyag 27 11. A tankönyvek jegyzéke 38 12. A tanórarend 47 13. Az ifjúsági önképzőkör 49 14. A könyvtár szaporodása 52 15. A gyakorlóiskola 53 16. Betegségi kimutatás 56 17. Tanítóképesítés 57 18. Érdemsorozat 62 19. A képesítettek osztályzata 70 -71 20. Statisztikai kimutatás 72 21. Tudnivalók a jövő évre 74

I.

Néhány szó a székelységrol es a csiksomlyói tanítóképzőről.

A székely faj kiválóságának számtalan bizonyítékát találjuk föl a történelem lapjain s az életben egyaránt. Mint a magyar nemzet nagy közösségiben élő népelemek közt a legtisztább, leghamisitatlanabb fajmagyar, sok tekin-tetben érdekelheti a történetírót, az irodalom és nyelv ku-tatóját, de különösen a néplélek buvárlóját. Ami az érdek-lődést s az ebből eredő vizsgálódást illeti, nem lehet pana-szunk, mert ha nem is kimeritóleg, de méltóan foglalkozott fajunkkal a kiváló elmék egész sora. Rendre vették s értel-mezték szokásait, sajátos alkotmányát, ősi jogait, költésze-tét, nyelvsajátságait, építkezését; méltányolták harczi eré-nyeit és szellemi jelességeit, nagy gonddal felkutatták min-den talpalatnyi földjét s nagy részletességgel ismertették ősi lakhelyét, azt a területet, melyet lakói, mint elvitatha-tatlan tulajdonukat, ezen sajátos fogalommal neveznek: Székelyföld.

A vizsgálódó számára, aki a honalapító és honfenn-tartó magyarság faji jellegét, s szemben más fajokkal, faji értékét, szellemi és testi képességét, kiválóságát, esetleg gyarlóságait akarja megérteni é3 megítélni, azonkívül érté-kelni óhajtja oly szempontból is, hogy évszázadok hosszú folyamán minő változásokon ment át, tanulságosabb és gazdagabb, hálásabb és eredményesebb anyag nem kinál-kozhatik, mint a székelység.

Ezer éven át a szent Korona területének egyik leg-szélsőbb szegletében, a népek nagy országutjaitól távol eső hegyvidékeken székelvén, sokkal magára utaltabb, elzártabb

4

életet kellett élnie, mint a nemzet egyéb népelemeinek. Amije volt ősi alakjában, érintetlenségében jobban megőrizhette ; amit kifejlesztett, idegen segitő erők hiányában csupán önerejére támaszkodva fejlesztette ki; a természetes fejlő-dés törvényei elöl nem zárkózott el, alávetette magát a nélkül, hogy önmagát ősi becses eredetiségéből kiforgatni engedte volna.

Arai dicsőt a harczmezőn, értékest erkölcsében, szo-kásaiban és jogaiban, eredetit szellemében felmutatott, csakis önmagának köszönheti a székely, ki Istenen kivül mástól félni nem tudott s mindig érezte, hogy önmagán kívül nincs senkije a földön.

Ennélfogva megbecsülhetetlen adalék az egész ma-gyarságra nézve mindaz, amit mint kiválóságot a székelyek-ben feltalálunk, mert ez kizárólag a miénk, a mi ábrázatun-kon legsajátosabb, idegen közösséget kizáró vonásunk.

Erős és kitartó, nagy életküzdelmet folytat, bár tudja, hogy nagy küzdelmével soha sincs méltányos arányban az eredmény, mert annyi erőfeszítéssel és szorgalommal, ameny-nyit szük és sovány földjének müvelésében kifejt, kedve-zőbb talaj és területviszonyok mellett a világ egyik leggaz-dagabb uépe lehetne. De küzd csüggedetlenül, szembeszáll a természettel s mindenáron kierőszakolja a verejtékével öntözött rögből a mindennapi kenyeret és a többi szük-ségest.

Kitartását, testi és lelki erejét, leleményességét mint edzett fegyvereket kellett forgatnia a föld népének, mert zordon magaslatok közé szorult szük völgyek, nehezen mű-velhető, merészen emelkedő dűlők alig szétmálaszható rögein s nem ritkán oly fennsíkokon, mely még a zabot is nagy keservesen termi, ily fegyverek nélkül nem vívhatta volna meg fennmaradása kemény harczait.

Mily izmossá edződött, mily kitartóvá szilárdult, mily leleményessé valóban „kéteszüw-vé fejlődött s mily komoly kedélyt öltött a természettel vivott e folytonos, de mindig győzelemmel végződő küzdelemben! Minden székely küz-dött s győzött is, nemes volt mindannyija, csak annyi kü-lömbség volt köztük, hogy az egyik valamivel módosabb

5

volt, mint a másik; csak módosabb, de nem nemesebb. Alkotmánya a legtisztább, legemberiesebb alkotmány.

Az oly nép, mely a természettel folytatott örökös harczban izmosította karját, edzette szivét és fokozta eré-lyét: meg nem rettenhetett semmiféle emberi ellenségtől s bizony bátrabban, s nagyobb furfanggal szállt szembe ha-zánk pusztítóival, mint azok, akik a létfenntartás könnyebb iskoláit járták.

Innen az a csodával határos vitézség, melynek emlé-kei történelmünk lapjait ragyogóbbá teszik; innen az a je-lenség, hogy abban az időben, midőn a magyar nemzet a maga és Európa érdekében a legdicsőbb védelmet fejtette ki, a nemzet vezére Hunyadi János, e fajba helyezte leg-főbb bizalmát s négyszázad multával, a szabadságharcz fergetei közt Bemnek kezében e faj volt a legsujtóbb villám.

Ha igaz, amit Kossuth Lajos 1885-ben az Emke meg-alakulásakor üdvözlő soraiban kijelentett, hogy Erdély Ma-gyarország jobbkeze, akkor az is igaz, hogy a történelmi múltban e jobbkézben a legélesebb, legsúlyosabb kard a székelység volt.

Népünknek harczi erényét legtalálóbban Petőfi fejezte ki egyik halhatatlan költeményében : Ottan kíván harczolni mindegyik, hol a csata legrémesebben zúg . Ugy mennek a halál elébe ők, amint más ember menyegzőre mén . . . Mennek, röpülnek, mint a szél s űzik az ellenséget, mint a szél a port!

Nem a költői lélek tuláradása, sem pillanatnyira fel-lobbanó hevület vagy a szeszélyesen csapongó képzelet játéka ez idézett pár sor s még az a néhány, melyben a legnagyobb lantos a székelyeket dicsőiti. Petőfinek és Jókai-nak állandóan erős vonzalma és szeretete van a székelység iránt s azok a müvek, melyekben e nagy szellemek fajun-kat örökre halhatatlanitják, legbecsesebb és legigazibb mér-tékei a faj értékének és jelentőségének*

Mert a nagy költők adománya, hogy a mi egyénben és fajban valóban költői, igazán érdem, azt megérzik és jobban mög is értik, mint mások s az érzés, képzelet és szó hatalmával leghathatósabban s legőszintébben fejezik ki.

6

Azonban népünk kiválósága nem szorítkozik tisztán a harczi erényekre, melyeknek, mint láttuk, örökös iskolája a tűzhely melletti erős létküzdelem volt, hanem kifejeződött szellemi téren is. S itt ép oly erős, oly sajátos és elisme-résre méltó, mint a harcz terén. Népünk érzéke a szelle-miek iránt fényes bizonyítékot nyújt azokban az intézmé-nyekben, melyeket, minden időben nagy áldozattal s még nagyobb szeretettel a maga erejéből létesített. Belátta, hogy elvesz az a nép, melynek műveltsége nincsen s rendre emelte a műveltség és ismeretek szerény, de megfelelő templomait. A csiksomlyói, székelyudvarhelyi, székelykeresz-turi, kézdivásárhely-kantai, sepsiszentgyörgyi, marosvásár-helyi középiskolák nem fejedelmek bőkezűségének, hanem a szegény székely nép áldozatkészségének köszönik léte-zésüket.

Ez a székely nép magas intelligenciáját igazolja. Ha tűzvész vagy az ellenség romboló dühe megsem-

misítette a múzsák egy-egy hajlékát, a székelység csügge-detlenül újra építette azokat, mint a hangyák a szétkavart fészket. Igen jellemző eset a csiksomlyói giranásium múlt-jában, hogy amidőn a mesteremberek vigyázatlansága miatt belülről támadt tüz az épületet elhamvasztotta, az egyes községek önkéntes terhet róván ki magukra; vállvetve hor-datták össze az építkezéshez szükséges anyagot, egyik kö-vet, másik fát, a harmadik deszkát, a negyedik homo-kot, az ötödik meszet és igy tovább; aztán önkéntes ácsok, kómivesek, munkások sereglettekössze s kaláka módjára új csarnokot emeltek a régi helyén.

A székely fajban rejlő erők ismerete és méltánylása s ezek minél több oldalú kihasználásának és értékesítésének okos gondolata ösztönözte 1858-ban Erdély nagynevű püs-pökét, Haynald Lajost, hogy kántor-tanítóképzőt nyisson a katholikus székelység legklasszikusabb pontján, Csiksomlyón.

Természetes, hogy a püspök kezdeményezése lelkes viszhangra talált mindenütt s a katholikus székelyek, külö-nösen Csikszék áldozatából, melyhez a főpapság adománya járult, hamarosan összegyűlt a czélnak megfelelő összeg.

Az 1859-ben kétosztályuvá kiegészített tanintézet nö-vendékei attólfogva folyton szaporodtak s az 1870-ben ren-

7

dezett póttanfolyamra egész Erdélyből sereglettek a tanitók, kik tökéletesebb kiképzéssel mehettek vissza müködésök helyére. 1873-ban Fogarasy Mihály erdélyi püspök gondos-kodásából megnyílt a 3 ik osztály is. Két év múlva ugyan-ezen főpap szükségét látja még egy póttanfolyaranak azért, hogy a tanitók az egyházi zenében és a tanitás módszeré-ben tökéletesebb kiképzést nyerjenek. Ettőlfogva a 3-ik évet bevégzett jelöltek a 4-ik év pótlása végett egy évi gyakorlatra széledtek s csak a gyakorlati év igazolásával állhattak tanképesitő vizsgálatra. Végül 1898-ban a negye-dik év megnyíltával teljessé vált a képző, mely növendékei-nek folytonos szaporodása következtében az ország hasonló irányú népesebb szakiskolái közé emelkedett.

1888-ban még egy óhajtott intézmény, az internátus berendezése is megvalósult, habár — tanügy nagy hátrá-nyára - - helyszűke miatt a növendékek egy része kényte-len a földmivelők házánál szállásolni.

Intézetünknek jelenleg legnagyobb jótevője Püspök urunk, kinek oly messze kiterjedő gondviselése itt is érez-teti hatását. így a 14000 korona évi költségvetés 1 / l részében az Ö nagylelkű áldozatkészségéből egészül ki s ösztöndijai s másnemű adományai a szükségletek fedezésében jelenté-keny tényezők.

A csiksomlyói kántor-tanitóképző kezdettől fogva meg-felelt annak a várakozásnak, melyet alapitói hozzáfűztek s melyet a folyton fejlődő tanítóképzés nagy czélja megköve-telt. lfjaink az erdélyi, sőt az azontúl terjedő részekben is jelentékeny számmal működnek és jogos önérzettel mond-hatják, hogy az a mintegy 700 ifjú, ki innen idáig kikerült, ugy a tanitói, mint az egyházi zeneterén jó nevet és elis-merést szerzett intézetünknek.

Egy ily szakiskolának Csiksomlyón fennmaradása s mihamarább a kor színvonalára emelése ugy vallási, mint nemzeti szempontból egyaránt szükséges. Minél több külön-böző irányú iskola kell a Székelyföldnek, olyan, amely a modern kívánalmaknak megfelelvén, könnyű és nem költ-séges módot nyújt a szegényebb székely szülőknek, hogy gyermekeiket kitaníttassák. Mert a szük területen túlszapo-rodott népet maga a föld eltartani nem birja, másrészt ki-

8

vánatos, hogy a kiképzett tősgyökeres ivadékú egyének minél nagyobb számban legyenek képviselve a magyar nem-zeti eszmékért küzdő értelmiség táborában.

Azoknak a hangoknak, melyek nem régen fel-felhang-zottak volt a csiksomlyói képző áthelyezését illetőleg, ma már el kell némulniok.

Az a dicső emlékezetű egyházfejedelem, kinek ezen intézet keletkezésében főrésze volt, bizonyára jövőbelátó éles elmével s a viszonypk és körülmények alapos mérle-gelésével jelölte volt ki az uj intézmény helyéül Csiksom-lyót. Kettős jellege kezdettől fogva mélyen látó szeme előtt lebegett, s ezt föltétlenül és minden időre összeakarta for-rasztani az intézettel: ez pedig a katholikus és a székely jelleg. E kettősség rávall a nagy alapitóra, kinek egyénisé gében mindkettőnek oly nemes kidomborodását szemlélhetni. Amellett, hogy a katholiczizmusnak Európaszerte egyik leg-kimagaslóbb oszlopos alakja volc, másrészt erdélyi püspök-sége alatt örök hálára kötelezte a székelyeket azzal az igazi szeretettel, melyet irántok megkülönböztetett módon nyilvánított. Gyakran fölkereste ezt a Mária tisztelet glóriájában tündöklő, a bucsujárók sok ezrétől áhítattal látogatott s a természettől is nagy szépséggel földíszített helyecskét: az erdélyrészi katholikusság e legfőbb kegyhelyét.

Akkor ugyan, az ötvenes években még megyei szék-hely is volt, de ha az nem lett volna is, kétségtelenül egye-dül ez a hely volt praedestinálva az uj intézet otthonául, mely századok óta már ugy is tűzhelye volt a múzsáknak ; székhelyül más szóba sem jöhetett, mint Csiksomlyó, mely-lyel ősi megszentelt vallásos traditiók terén Erdély egy pontja sem vetekedhetik. így tehát nagyrészt a székelység, s főkép a régi Csikszék áldozatának eredménye : ez a szak-iskola a székelyek tulajdonából a méltányosság sértése nélkül ki nem sajátítható.

Ebben a reményben azzal az óhajjal fejezem be rövid czikkemet, hogy a székelység keblén melengetett somlyói kántor-tanitóképző minél szebben virágozzék fel, s minél több vallásosan és hazafiasan érző, nevelői feladata magas-latára emelkedő s az intézetnek becsületet szerző tanférfiut bocsásson ki megszentelt falai közül.

Lakatos Izra.

II.

Igazgatói jelentés a a»ilvtsoiTilyói r. lcriili. intorriMttissssnl e g y b e k a p -

cso l t t a n í t ó k é p z ő r ő l ax lOOí* —ÜÜ4. t a n é v b e n .

Az elmúlt 1903—1904. tanévvel tanítóképzőnk fenn-állásának 46-ik évét töltötte be. Az intézet miképen a múlt-ban, úgy a jelen tanévben is öntudatosan szem előtt tar-totta Erdély egykori nagynevű püspökének: Dr. Haynald Lajosnak, tanítóképzőnk dicső alapitójának szándékát, mely-nek ereje alatt itt, hazánk legkeletibb oldalán, kell az egy-ház és haza legféltettebb örökségét észben és szívben kul-tivált tanítósággal helyes irányban megtartani, vezetni és korszerűen kiképezni.

E nagyfontosságú küldetés tudatában él a csiksom-lyói róm. kath. tanítóképző jelenleg is. Hitben tántorithat-lan, jellemben erkölcsileg jó, hazaszeretetben utánzandó tanítókat ad nemcsak az erdélyi egyházmegyének, hanem a Királyhágón tul levő püspöki egyházmegyéknek is, hol inté-zetünk növendékei 30°/o-ban nyernek alkalmazást.

Intézetünk főtörekvését leginkább a modern korszerű értelmi kiképzésre, a gyakorlatban értékesíthető tudás meg-szerzésére, valamint a szivnemesitésre irányozta, inert e két elemből látja összeállani a tanító gyümölcsöző peda-gógiáját.

Hivatkozva az előző év értesítőjére folytatólagosan a következőkben teszem meg igazgatói jelentésemet:

10

1. Az intézet állapota. 1. A tnnríri személyzet és működése.

Tanítóképzőnk tanári személyzete egygyel növekedett: u. i. Zsögön Zoltán kisegítő tanárnak neveztetett ki az intézethez.

A személyzetet munkásságában sem hosszabb idei be-tegeskedés, sem szabadságolások személyes kötelmeinek teljesítésében nem zavarták. Órákra vonatkozó helyettesí-tésről azonban gondoskodni kellett, ugy, hogy a helyette-sítési napló szerint az indokolt helyettesítések ez évben összesen 60. tesznek ki Rövid ideig, 1 hónapig Dományáncz Péter zenetanár szabadságoltatott, mely idő alatt Régens-burgba és Rómába egyh. zenei ismeretei bővítésére tánul-mányútat tett.

11

1 A tanári testület munkaköre.

| Fo

lyós

zám

||

N é v

MUkfldési éveinek sz

Tantárgy, osxtály, óraszám

S tt M 30

s •o V SE

Jegyzet

| Fo

lyós

zám

||

N é v ös

szes

en

jele

n in

t. 90 •O a g s jü 0>

Tantárgy, osxtály, óraszám

S tt M 30

s •o V SE

Jegyzet

A) I g a z g a t ó :

1 Karácsony József, igazgató, o!\l. rendes tanár

12 7 7

TesttMii I. i Lélektan 11. 3 Neveléstan III 3 Neveléstört. és isk

szervezett IV. 2 Latin szert. I—IV 1

9

H) T a n á r o k :

2 Lakatos Izra, rendes tanár

32 26 i

26 Mennyiségtan I—IV. 8 Gazdaságtan IV. 1 Német tí

] i 17

j! A természettani

szertár őre.

31 Dományáncz Péter, oki. rend. tanár

28 3 3 Zenc I - IV. 17 Rajz I - I V . 4 21 III. o. főnöke.

{ Kórödl Berárd,

oki. tanár 16 6 i! 1

a \ Hit- és erkölcs-ei t a n i - I V . 9

!i

A tan.-kép»ó exhortá-1 1 tora és a Mária tár-| 91 aulát vezetője. Sz.-

1 P. r. áldozópnp IV. 1 || oszt fónöke.

5 Lado János, oki.

helyettes tanár 4 2 2

Történelem IV. 3 Alkotmányt. IV. 1 Magyarnyelv és irodalom IV. 4

Szépirás I—II. 2 Term.rajz I—III. 6

j^ l II. oszt. főnöke

\ Csati János, ckl. főgimo.

tanár, óraadó

Természett. III. 3 Vegytan IV. 1

71 ZsSgon Zoltán, oki. kisegítő

tanár. 1 1 1

Módsz. I I - I I I . 3 Magy. I I - I I I . 4 Mért. 3 Tört. III. 3 Földr. I—II. 4

jnj

« Dr. Kolonics Dénes 1 1 1 Egészségt. IV. 1. Oki. egész-ségtan tanár

9 lántns Elek,

gyak. isk. oki. rendes tanitó

Kézim. i - i v 4 Torna I -IV. 2 Tanítóképzőben. A gya-

korló-iskola 4 osztá-lyának tfsszes tárgyai, •iyak. ki kép.

Méhészet 1.

J Könyvtáros. Ért. jegyző.

12

2. Adatok a tanév történetéhez.

1003.

Augusztus 27-én tanári értekezletünk kijelölte a taná-roknak tárgyait, határozatot hozott a beiratási idő, javító-vizsgák és a tanév megkezdésére vonatkozólag. Szeptember I., 3. A tanítóképző és gyakorló-iskola növen-

dékeinek beírása és javítóvizsgája. 4. A tanév ünnepélyes megnyitása. „Ven

Sante". Fegyelmi és rendtartási sza bályok felolvasása. Az előadások meg-kezdése.

7. A növendékek gyónása. 8. Kisasszony napja. Az ifj. közös áldozása.

29. Országos vásár. Szünnap. 30. Által. róm. kath. tanitó-egyl. gyűlés, szün-

nap. Az ifjúság részt vett a tanítói gyű-lésen ; gyak. tanitást tartott Gereőffy Csanád IV. éves a term.-tanból. Zene-és énekdarabokat adott elő Domá-nyáncz zenetanár vezetése alatt az ifjú-ság. Karácsony József, a róm. kath. általános tanitó-egyesület gyűlését a gyűlés határozatából ideigtatott érte-kezéssel nyitotta meg:

Erkölcsi nevelés a népiskolában. A tanitó, az iskola annyit ér, amennyit a neveléstan

elméletéből, az egyháztól elfogadott és az erkölcsiség tüz-próbáját kiáltott elvekből az emberi akaratra, a gyakorlati életre át tud vinni, lelkileg élő embert tud adni a földi és jövendő életnek. Sem tanitó, sem iskola ennél többet nem ér, ennél több becse nincsen. De ha ezt nem tudja elérni, se az iskola, se a tanitó nem ér semmit.

A csiki tanítóság, melynek nevelői érdemeit részint személyes meggyőződésből, részint források utján ismerem visszamenőleg a multakra is, mindig tudta azt, hogy nevelni nem annyit túszén, mint az iskolában csak tanítani; nem annyit teszen, mint csak kiadni a rendeletet az erkölcsi

ld

életre; nevelni nem annyit teszen, mint csak izmosítani a gyermek testét az életfentartás minden anyagi eszközével. Mert ha ezen három nevelői ténykedést egymástól elválaszt-juk, mint azt a képzetlenek és hivatástalanok ezrei teszik, a nevelés utópiává, torzképpé siilyed.

Valamint annak a cselekedete semmi, aki az egy Isten nevében keresztel, vagy külön-külön valamelyik isteni sze-mély nevében és valamint annak a hite semmi, aki tudato-san a három isteni személy közül valamelyiket elméjéből és szivéből kizárja: épen igy semmi az olyan tanítónak minden nevelői ténykedése, ki csak tanít, de nem vezérli a nevelendőt a gyakorlati erkölcsösségre; vagy aki csak test-ben edz embert, de a más két fontos feladatot nem ismer-vén, mellőzi.

A t. egyesület minden tagja előtt köztudomású dolog, hogy az iskoláknak egyetlen egy feladata volt és van a vi-lágon mindenütt: a nevelés.

A nevelésnek szintén egyetlen egy czélja van : az em-ber tökéletesítése. A tökéletesítés vonatkozik a testre és lélekre; vonatkozik különösen a lélek két tehetségére : az értelemre és akaratra; az értelemre a tudással, az akaratra a megismert erkölcsi jó véghezvitelével.

A test tökéletesítését a lélek tökéletesítésétől elvá-lasztják sokan; lehet ezt látni a műveletlen családokban, a vad népeknél; de lehet ezt tapasztalni igen sok uri: nem mondom müveit családokban is. A léleknek egyöntetű töké-letesítését a kis korban, a népiskolában elválasztani nem szabad.

Az értelem tárgya az igazság. Az akaraté a jóság. Ezek oly szoros összefüggésben állanak a nevelés

korában, hogy mihelyt az értelem megismert egy-két vagy több igazságot, rögtön készszé kell tenni az akaratot is, hogy azt véghez vigye mindig. Ezen mély lélektani tör-vényből, ezen neveléstani tényből foly ki annak a kérdés-nek nem eldöntése, de alapos megfontolása, hogy vájjon az is tanitsa-e a hit- és erkölcstant a népiskolában, aki a többi népiskolai tantárgyat tanítja; vagy különálló meg-bízott, pl. a plébános vagy egyszóval a pap.

14

Megjegyzem félreértés elkerülése végett, hogy midőn ezt a kérdést felvetem, én csak a tisztán katholikus iskolá-kat tartom szem előtt, melyekbe egyvallásu gyermekek járnak. Az ilyen iskolákra nézve teljes meggyőződéssel ál-lítom fel a tételt: hogy a hit- és erkölcstant tanitsa az a tanitó is, a ki a többi tantárgyakat tanitja, ne csak a pap.

Mi áll ennek útjában. Mik a nehézségek, miért nincs ez igy, pedig — mint látni fogjuk a felhozandó nyomós neveléstani érvekből — ennek igy kellene lennie. Talán nincs meg a tanítóságban a hit- és erkölcstanban való kép-zettség ? Hogy más helyen meg van-e, azért tűzbe nem teszem a kezemet; de a mellett, hogy a csíki tanítóságban ez a szakképzettség megvan, általánosságban jót állok és próba esetén szégyent nem vallanék a csiki tanítósággal. Hiszen a székely tanitó a hit- és erkölcstan elemeit a leg-édesebb anyatejjel szijja magába, gyermekkorában a családi szentélyben az édesanya és atya csak ezen egy tudománnyal kezdi gyermeke tanítását, erkölcsi nevelését, ezért néha képes feláldozni a testi fejlesztés kötelmeit is. A család vallásos szelleme az ifjút végig kiséri a tanulói koron, sőt még azután is irányítja, néha — ha kiesnék medréből — a családi hagyományos érzés ezer szálai vonják vissza.

Négy elemi iskolája, négy közép iskolája, négy évi tanitói tanfolyama, összesen tizenkét év vallási és erkölcsi nevelése a vallástanitásra is nemcsak képessé teszi a székely tanítót, hanem szakképzetté is ; főképen, ha az ujabb képzés rendszerét tekintjük, melyben bennfoglaltatik a tudás anyaga egész terjedelemben és bennfoglaltatik a mód, mellyel a tudás anyaga a gyermekekkel közölhető : a hit-oktatás módszertana. S mindezt nemcsak elméletben kell elsajátítania, de itt a képzés ideje alatt az elméletet gyakor-latban be kell mutatni, a szabályokat alkalmazni kell, ügyességet, jártasságot kell szerezni a hittani tanagyag módszeres előadásával a gyakorló iskolában több éven át.

Tehát ezen szempontból semmi sem állja útját, hogy a tanitó ne segédkezzék a hit- és erkölcstan tanításában a papnak a népiskolában, mert szakképzettségét megadta a tizenkét évig tartó iskolai képzése és a több évig tartó családi nevelése. Sőt talán ha a tanitó mellőzi a hittan és

15

erkölcstan tanítását, — holott ő erre képesítve van — beáll a hanyatlás, a sülyedés. Elfeledi a legszükségesebb hittani igazságokat, elfeledi a pozitív erkölcsi törvényeket, erényeket s igy az egyház a tanítóban elveszíti a hivőt, el-veszti a hithirdetőt az iskolában, a családokban és a szeren-csétlenül, visszásán gondolkozó és élő társadalomban.

Elveszti a magyar nemzet a tanítóban az öntudatos népnevelöt. Mert a nemzetek történelme élő tanúbizonyság, hogy a vallástalan tanítók, akár hivatalból tanítók, akár csak dilletáns tolakodók, felforgatják a nemzeti alapokat, meg-őrlik a nemzet életerejét, hasonlóan a görög szofistákhoz, kik Homérus és Pithágorás, Sokrates, Plátó és Aristoleles minden nevelói áldozatát feldúlták és a görög nemzetet letaszították a gyalázatos erkölcsi és nemzeti halálba.

Ha a hit- és erkölcstant is tanítja a tanító, aki a többi tárgyakat; akkor a történelmet, alkotmánytant, magyar nyelvet összes olvasmányaiban, földrajzot, természettant és természetrajzot is ugyanazon vallásos ihlettel fogja tanítani. Mert maradandó és uralkodó érzelmeket a tanítóban csak az örök eszmények, örök elvek, örök igazságok képesek felébreszteni s ezek folytonosan odatolulnak, törvényeik szerint a tanító ajkára, oda lépnek a tanító vérkeringésé-hez s minden cselekedeténél kormányzó szerepet követelnek.

Ugyan miképen is lehetne eredményesen nevelői ha-tással tárgyalni egy szent István királyt, egy szent Lászlót, egy Nagy Lajost és Hollós Mátyást és a többi nemzeti nagyjainkat, ha legalább 2/,-ad részét az eseményeknek nem az isteni akarat érvényesülésére hivatkozva tesszük hatásosakká ?

Miképen lehetne nevelői hatással tárgyalni a termé-szettant, természetrajzot, ha az előbbiben a természeti erők és törvények szerzőjére a gyermek értelmét rá nem vezet-jük ; ha érzelmét, a tisztelet érzelmét benne fel nem kelt-jük aziránt, ki a lények millióit csak az ember javára hozta létre és semmi másért.

A földrajznál minden parányi hely alkalmas valamely nevelői cél megvalósítására. Egyik hely a születés, a lét-adás nagy kegyelmére, a másik szerencsés nemzeti esemé-nyek megtörténtére emlékeztet; hegyek, völgyek, folyók,

16

városok, falvak, termékeny rónaságok, intézetek, templomok, mind a nevelői cél eszközei.

Minden népiskolai tárgy az isteni és erkölcsi erény felkeltésére van végső czéljában teremtve. Tűzkövek ezek, melyekből szikrát kell kicsalni szakszerű kalapácsütéssel.

De ha a tanitó is nem tanitja a hit- és erkölcstant rendeletszerüen, egy-két év múlva kihullanak szivéből az élő, a tárgyakat átható erkölcsi érzelmek, szétfoszlanak gondolkozó lelkéből az érzelmek forrásai: a lét, a végcél, a teremtés, a hivatás, a viszony eszméi: s ezek elmúlván, nem lesz ami megmelegítse reáltudományának hideg gon-dolatait; nem lesz, ami lelkesítse ideális nevelői célokért egykor buzgó akaraterejét.

Sehogysem tartom kielégítőnek azt. hogy a heti 2 órá-ban a hittant csak a pap tanítsa és a tanitó ne segédkezzék.

Mert heti 2 órában, sőt heti négy órában is mire tud menni a plébános vagy bárki a hitoktatók közül.

Heti 2 órában vagy 4 órában is csak tanitani lehet, de nevelni keveset. Már pedig az iskolának a czélja nemcsak a tanítás, hanem a nevelés, melyhez a tanítás, az erkölcsi élet és testi tökéletesedés mint részek tartoznak.

A népiskola mai rendszere kizárja azt, hogy szórvá-nyos 2—3 órán nevelni lehetne. Erre az egész népiskolai élet, a hét minden napja, az esztendő minden hónapja szük-séges folytonos egymásutánban akképen, hogy megszakítás-sal a napirendről a nevelés emiitett három tényezője le ne vétessék.

Már pedig ha a tanitó is nem tanitja a hit- és erkölcs-tant, ez esetben a nevelés teljes nem lehet. Épen emiatt beteg a tanügy országszerte. Korszellemmé nőtte ki magát az a fér ges tanügyi felfogás, hogy a hit- és erkölcstan tanítását végezze a pap. A tanítónak ehhez semmi köze. Ez az oka, hogy a tanitó csak tanitó, de sehogysem nevelő, ha rabja ezen ördögi korszellemnek. Ugyan ezzel a mai rendszerrel mit érünk el ? Már el is értük nagy mértékben a szomorú eredményt. Nemzeti nevelésünkbe becseppent a halál mérge. De itt még nem, a székely tanitók iskoláiban. Itt nem, mert a székely tanitók szentnek tartják az ősök nevelésügyi hagyományait, szentnek tartják küldetésüket, szentnek fajunk

17

jövendőjét s azért állásukat készek volnának inkább odadobni, semhogy a népiskolai tárgyakba bele ne illesztenék, bele ne töltenék az üdvösség olaját.

Ezrekre megy azon iskolák száma és sok ezerre azon tanítók száma, kik az erkölcs tanítását nem tartják hiva-tásuk részének. Minő iskolákat értek és minő tanítókat? Azt mindnyájan ismerik. Ezért mondám, hogy nevelésügyünkbe belecseppent a halál mérge.

A kath. iskolában még kellő színvonalon áll a ker. nevelés, mert ezekben a hittant és erkölcstant is tanítják a tanítók több helyen, mint nem. S ezek a többi tárgyak-ban is minden találó helyen gondot fordítanak a nevelői célra.

Az említett korszellemet minden parányában, céljában létforrásában, szerzőiben, eredményében boncoló kés alá kell vetni és e műtét meggyőzi még azon keveseket is, kik nézetemet első tekintetre magukévá nem tennék, hogy a hit- és erkölcstant annak is kell tanítania, ki a többi tárgyakat tanítja: hiszen a tanítóságnak szakismerettel kell tanítania az eszmék mindkét nemét.

Nos, ebből áll a hit- és erkölcstan módszere is, szent történelemből és a hitigazságok eszméiből.

El kell tehát fogadnunk egyházunk és hazánk hű szolgálatára azt, hogy a tanítónak az egész tanidö alatt részt Kell vennie a hit és erkölcstan tanításában akképen, hogy a hit- és erkölcstan elveit, igazságait megfelelő helye-ken lehelje be a népiskola minden tárgyába; legyen jelen a hitoktató előadásán, segítse beemlézni a hittani anyagot; ha a pap nem érkeznék az órára, helyettesítse, magyaráz-zon tovább és egész évben, mikor a szükség kívánja, kérdezze ki a hittani anyagot lelkiismeretesen. Október 4. Királyunk O Felségének névnapja. A

tanárikar az ifjúsággal együtt szent-misét hallgatott.

„ 17. Deák Ferencz emlékünnepélye műsorral. November 1. Mindenszentek ünnepe. Szünnap.

2. Halottak napja. Szünnap. 3. Engedélyezett szünnap. 4. Püspök ür ő méltóságanévnapja, Szünnap.

îâ

Nov. 5. 19.

Deczember

Január

Február

22

Szent Imre. Szünnap Erzsébet királynénk halálának emlék-

napja, mely napon az intézet tanári kara a növendékekkel együtt szentmisét hallgatott, iskolai gyászünnepélyt ren-dezet 4 pontból álló programmal.

Szent Ceeilia, az intézet védőszentjé-nek ünnepe. Szünnap.

A szent Ceeilia ünnepély műsora: Délelőtt 10 órakor szentmise zenével. Délután 3 órakor az ünnepély kezdete:

1. Ima „Nabukodonozor" cimű dalműből Verditől.

2. „Szent Ceeilia" férfikarDománffytói, énekli az ifjúság.

3. Ünnepi beszéd. 4. „Népdal Gyöngyök" Dománffytól, előadja

az ifjúsági zenekar. 5. „Fohász", férfikar Hubertől, énekli az

ifjúság 6. Alkalmi költemény, irta és szavalja : Zsö-

gön Zoltán. Ünnepi induló Dománffytól, előadja az az intézet zenekara. Délelőtt 10 órától szüuidő. Az ifjúság

gyónása. Mária szeplőtelen fogontatása. Ünnep.

Áldozás. A növendékek I. időszaki osztályozása. Délelőtt 12 órakor az értesítők kiosztása.

Szünidő jan. 3-áig bezárólag.

7.

8.

17. 23.

1904.

6. Vízkereszt ünnepe. Szünnap. 18. Rendkívül tanári értekezlet az intézeti

ösztöndíjakért folyamodó tanulók ér-demszerü jelölése tárgyában.

2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. 5. Országos vásár, szünnap.

19

Febr. 14, 15, 16, 17. Március 15.

19.

22. 23, 24.

25. „ 28-tól april. 6-ig

Április 11.

30. Május 13, 14, 16.

„ 25, 26, 27. Junius 14.

18,20, 22, 23. 17. 24. 29.

Hushagyati szünet. Iskolai ünnepély; igazgatói szünnap. Szent József napja; igazgatói szünnap. P. Erdőssy Gyula S. J. atya vezetése

mellett lelkigyakorlatok. Gyümölcsoltó Boldogasszony. Húsvéti szünidő. A 48-iki törvények szentesítése emlé-

kére iskolai ünnepély. Ünnepi beszé-det tartott Ladó János tanár.

Igazgatói szünnap. A IV. évesek osztályvizsgája. A tanképesítők írásbelije. Szóbeli tanképesitő. Osztályvizsgák. A gyakorlóiskola vizsgája. Évzáró értekezlet. Te Deum s az év ünnepélyes bezárása,

bizonyítványok kiosztása.

3. Püspöki látogatások, vallási és erkölcsi élet.

Az intézeti elöljáróság a leggondosabban ápolja a nö-vendékek vallási érzületét; az ifjúság a rendes négyszeri gyónáson és áldozáson kívül nyárban is 2-szer, sót többször járul a szentségekhez, részt vesz a 9 keddi búcsún, kereszt-járó és buzaszentelö ájtatosságokon és Szent Antal bú-csúkon, minden ünnepi és vasárnapi nagy misén. Min-den vasárnap és ünnepen meghallgatja nagy mise előtt a hittanár exhortáczióit. A rózsafüzér társulat intézetünkben 1898. február 2-től áll fenn. Vezetője a hittanár, van 7 rózsa s minden rózsa élén egy ifjú, mint előmozdító. Sor-solás minden hó 1-ső vasárnapján tartatik. A vallásosság ápolására és erősítésére nagyon jótékony befolyással van s az ifjúság lelkiismeretesen teljesíti ebbeli kötelmeit.

Az erdélyi püspök úr, őméltósága kétszer látogatott meg: dec. 12-én és május 9-én. Meghallgatta az előadáso-kat és a tanulók feleleteit. Minden osztályban kérdéseket intézett az ifjúsághoz úgy a szaktárgyakban mint családi és anyagi ügyekben. E látogatásokat felhasználta főképpen

2*

20

arra, hogy az ifjúság vallási és erkölcsi életére maradan-dóan befolyjon buzdító szavaival.

A vallási élet megszilárdítása és az ifjúság kegyelmi életének biztosítására márc. 21, 22, 23, 24-én P. Erdőssy Gyula Jézustávsasági atya vezetése mellett szent iryakorla-tokat tartott, melyek a természetfeletti kegyelmi életre a lelket felemelui és ott állandóan megtartani a legbiztosabb eszközök-nek bizonyultak mindenkire nézve. A szent gyakorlatok napi rendje és intelme a következő volt: A húsvéti lelkigyakorlatok rendje a csiksomlyói

róm. kath. tanítóképzőben: Március 21. Délután 4órakor: Veni Sancte. Bevezető

szent beszéd, litánia Jézus szent nevé-ről, áldás.

22, 23. Délelőtt fél 8 órakor I. szent beszéd, utána szent misehallgatás, szünet.

Délelőtt fél 11 órakor II. szent beszéd. Délután fél 3 órakor Ili. szent beszéd. Délután 5 órakor IV. szent beszéd, loret-

tói litánia, áldás. 24. Délelőtt úgy, mint előző napokon.

Délután 2 órakor szent beszéd, előkészü-let a szent gyónásra, estig gyónás.

25. Délelőtt 7 órakor szent beszéd, szentmise, közös szeut áldozás, búcsúimák: Te Deum.

Jegyzet Minden szent beszéd előtt egynegyed órán át olvasás ; Szent Imre, Szent Alajos életrajzából, Jézus Krisztus a tanitók eszményképe. Szent beszédek előtt és után ének : „Keresztények siriatok." „Álla a keserves anya." „Könyö-rülj Istenem." „A keresztfához megyek." „Kinek szivét a megigért fájdalomtőr." Intelmek a lelkigyakorlatok idejére.

I. A lelkigyakorlatok számára kitűzött napok nem szün-

napok, hanem a komoly elmélkedés és a bűnbánat ideje ; azért a tanulók fordítsák azokat lelki üdvök komoly munkálására.

II. Lelkiismeretesen tartsák meg a komoly csendet, mely

kizárja e napokon az összejöveteleket, a társalgást és a

21

beszélgetést. — Látogassák a legméltóságosabb Oltáriszent-séget a templomban, mely egész nap nyitva áll; olvassa-nak vallásos könyveket, a fennmaradó időben foglalkozhat-nak tanulmányaikkal is.

III.

A szent beszédeket hallgassák feszült figyelemmel és azután is gondolkozzanak azoknak főbb pontjai fölött, mé-lyedjenek be azoknak igazságaiba, hogy ekképen meghatva a jóban és erényben tartósan megmaradhassanak.

IV.

Minden elmélkedés után rövid ideig (4—5 percig) gon-dolják újra át a hallottakat; Írjanak fel néhány jó gondo-latot későbbi időre és jegyezzék fel jó feltételeiket is.

V.

Készüljenek lassankint a szent gyónásra s nagyon ajánlatos, hogy 1 évről vagy hosszabb avagy rövidebb idő-ről általános gyónást végezzenek.

VI. Vizsgálják meg magukat főbb hibáik és rossz hajla-

maik szerint; gondolkodjanak arról, hogyan küzdhetnek eredményesen azok ellen.

VII. Igyekezzenek naponkint elmondani a szent olvasót és

gyakoroljanak ezen néhány nap alatt több hasonló áhítatot.

Hasonlóan a vallási és erkölcsi élet színvonalát töre-kedett emelni Ő méltósága azáltal is, hogy a tanítóképző falain függő régi fakeresztek helyébe 6 drb. díszes feszüle-tet rendelt, hogy az ifjúság szeme azon függjön, kinek szel-lemében neveli az intézet. Legyen e helyen is hálás köszö-net Ő méltóságának ezért. A 6 drb. feszületet ápril 24-én ünnepélyesen az egész ifjúság és tanárikar jelenlétében Karácsony József, igazgató szentelte meg, mely előtt a következő beszédet intézte az ifjúsághoz:

22

Kedves Növendékek ! Ezt a 6 feszületet Erdély püspöke küldötte a csik-

somlyói tanítóképzőnek és azt írta nekem, hogy szentel-jem meg és függesszem ki a falakra.

Megszentelem az önök jelenlétében és néhány perc múlva elhelyezzük azon falak között, melyek még min-den ifjúnak, minden tanárnak megadták oz oly rettenetes földi fizikai és erkölcsi küzdelmek között a boldogságot, megadták a felüdülést, a vigasztalást azoknak, kik a ke-reszt eszméjét megértették, megszerették, követték és maguk szegezték magukat az önmegtagadás, a lemondás, a türelem és reménység keresztfájára.

A feszület, a keresztfa eszméje 2 karjával, fejével és tövével összegyűjtötte az elmék minden nagy gondo-latát, a szívek minden rendkívüli, hatalmas érzelmét úgy, hogy a kereszten és a rajta függőn kivül eszme, tökéle-tesség, nagyság, halhatatlanság és boldog élet soha-sem volt.

A hosszú ókorban, a Piátókban, a Sokratesekben, az Aristotelesekben és bárkiben minden kihalt, légberö-pült, csak az maradt fenn belőlük, csak az halhatatlan, amit elméjük és képzelniük az Istenben való hit sugal-lata melegében kitalált, amire rányomták ők maguk a túlvilági létben való hit bélyegét.

Az újkorban a világtörténelmet a kereszt írja; a népek, világrészek a kereszttől függnek és ha ezt elhagy-ják, testi haláluk semmivel sem kibékítőbb, mint er-kölcsi haláluk.

Kedves Növendékek! Ha egy műveletlen ember néz rá a keresztre : legkevesebb a következő igazságok jutnak eszébe : Krisztus Isten, meghalt a kereszten, éret-tünk halt meg, minket szabadított meg, öt szolgálni kell, ő bíránk lesz, nincs üdvösség másban, csak a Jézus Krisztus keresztjében; ezeken kivül a titkos sejtelmek ezrei járják át lelkét és szivét minden vércseppjében, mint Ripoche katona szivét, kit a franczia forradalom lángjai között a republikánusok halálra Ítéltek, szülő falujának piaczára hurcoltak őrjöngő zsibajjaL, hogy ott

23

szülői háza előtt kivégezzék édes atyjának szemeláttára, ki az ablakon át a hóhér vágásait láthatja.

A kisérök odaszólnak a katonához: megállj, akarsz-e élni ? Igen, feleié a rab. De hát mit kívántok tőlem ? Azt, felelék a republikánusok: itt van egy keresztfa, fogd e fejszét s döntsd ki azt. A katona gondol egyet, odasza-lad a kereszt tövéhez, háttal neki támaszkodik a kereszt-nek, bárdját szikrázó szemekkel megkavargatja feje fölött s odakiált a forradalmár republikánusoknak: „Jaj annak, ki az én Istenem keresztfáját bántalmazni merészli.* Meg-döbbenés, halotti csend lett erre. Vágd ki e keresztet, különben a halál fia vagy; nem, ezerszer nem : „E ke-reszt lelkem váltságának jelvénye, vele éltem, vele aka-rok meghalni." Tövébe a katona térdre borult s itt megölték.

Ha XVI. Lajos fr. király katonája ily hős, ily már-tír tudott lenni, hát mi, kik úgy ismerjük a keresztet, úgy ismerjük Jézus Krisztust, miért ne tudnánk hősök lenni és mártírok len ii akkor, mikor nekünk nemcsak kivágni nem szabad a keresztet a társadalomban a lel-kek földjéből, hanem minden évben 60—80 keresztet kell elültetni a gyermeki lelkek termékeny talajába, hol nőjjön fel e kereszt karjain a kereszténység dicső eré-nyeivel, fején az Üdvözítő örök szeretetével s tövében az örök boldogsággal

Ha egy müveit ember, nem áltudós, hanem valóban müveit ember néz a keresztre, ott egy fénycsomóban egyesülve látja az egyház minden hit- és erkölcstanát. Látjuk a hitet és ennek minden ágozatát, lát minden erényt, melyek a rajta Függőt végtelen tökéletességben eszményképünkké tették s mely erények ily gyönyörű összhangban, ily ragyogó fényben csak Istenben lehetnek meg; látja a 7 szentséget, a Kálvárián bemutatott véres áldozatot, melynek cseppjei enyhiték meg a világ szom-júságát s nyiták ki az Ég kapuit Isten barátai előtt.

Magára a keresztre Krisztus ráaranyozta a katho-licismust, a keresztény ember czélját én üdvösségét. Ő: Jézus, ő irá fel egykor Itália kék egén az ott lebegő keresztre : „E jelben fogsz győzni.44 A győzelemnek ez

24

az egy módja van, ezenkívül mindenütt, magánéletünk-ben, közéletünkben, munkánkban, gondolat, érzés és min-den lépésünkben kudarc, csatavesztés, bukás s a végén testi és erkölcsi halál ér.

Győzni csak a keresztjelben lehet; Silbert beszéli, hogy egy férfi az erényeire leselkedő, kisértő szellem ellen így védekezett: feltekintvén a keresztre magama-gától azt kérdezte : „Istened a keresztfán és te vétkezni akarsz, Istened a keresztfán és te tűrni nem akarsz, Iste-ned a keresztfán és te kettő közül a bünt Nálánál job-ban akarod szeretni" ? Ezer kisértet száguld át az ifjú sziveken, mindenik képes egy csapással megölni a lelket, ki ment meg ezektől ? Csak a kereszt: Istened a kereszt-fán s hát te a sárban ?

Zaccaria beszéli, hogy egy pap a kórházba ment egy beteghez; kérdé a pap, miféle betegsége van. A be-teg a takaróra mutatva mondá, emelje csak fel azt; a pap felemeli s hát 2 karja hiányzik ; emelje csak tovább, még többet lát, mondá a beteg; a pap leemeli a takarót s hát a 2 lába is le vau vágva. Ah, ez borzasztó és vigasztalta a lelkész, ugyan mi okozta ezt ? Kérdé. Katona voltam mondá a beteg, egy feszülethez értünk, én kardot rántottam, elő-ször levágtam Krisztus képének 2 karját, azután társaim hahotájára levágtam 2 lábát; sorjában így veszett el az eleó sortüzben 2 karom és 2 lábam. De áldom az Istent, hogy e földön büntetett meg érte és nem a túlvilágon. Így jár a kereszt bántalmazója vagy e földön vagy túl az égben, ha bűnét jóvá tenni nem lesz alkalma.

A Pharaók pyramisokat, a rómaiak Kolosszeumot, a franciák dalszínházat, a görögök szobrokat emeltek ne-vük emlékére. A bölcsészek szisztémákat, a költök verse-ket, a zenészek zeneműveket hagytak hátra a világnak. Jézus Krisztus keresztfát emelt: a megváltás keresztfáját. Ebben van az egész világ, a nemzetek, az egyesek hala-dása, műveltsége, minden. Minden: pirámisok, kolosszeu-mok, dalszínházak, szobrok, szisztémák, remekművek ösz-szetörnek. A keresztfa és eszméje soha, az törik össze, aki a keresztet megkísérli össze törni.

25

Kedves növendékek! Lelküket keresztfával tele-ültette a családban az apa, anya; az iskolában és tem-plomban a tanító és pap, ez intézetben a ker. szellem hirdetői. Ott állanak most hitük keresztjei, az isteni és erkölcsi erények keresztjei, a szentségek mint a büntisz-tító és kegyelemosztás keresztjei; majd eljőnek az egyhá-zi királyság ellenségei, a romlott szellemek, „a republiká-nusok", a rosz barátok elvetemült társalgások és társaságok képében és ezen médiumok által így szólnak önökhez : „Vágd ki e keresztet szívedből" — vágd ki a szent mise-hallgatás, a gyónás, az imakönyv használatának és a ker. erér.yek és törvények keresztfáját, mind vágd ki!

Lesz-e valaha leikök felemelni a bárdot ezek ki-irtására ?

Soha egyet se. soha egyiket se törjék össze ezen keresztek közül, suhogjon bár fejük felett a bárd, járja át bár a guny fegyvere szivök minden ízét, vércseppjeit: tegyék és mondják a franczia katonával: „A kereszt lelkem váltságának jelképe, vele éltem, élek és vele akarok meg-halni44 és így az örökéletben a kereszten Függővel boldogok leszünk.

4. Internátus, fegyelem, egészségügy. A tanítóképző-intézetben lévő internátus berendezése,

napirendje és szabályai ugyanazok, mint az 1897—98-ik év értesítőjében foglaltaknak.

25 növendék volt az internátusban elszállásolva, melj szám betegségek és kimaradások folytán változott A fegye-lem kifogástalan volt, két növendék az internátusból bün-tetésből szállásra kitétetett.

Két növendék az asztal körül teljesített szolgálatáért ingyenes ellátásban részesült. A főzetés a megelőző évekhez hasonlóan váltakozó rendszer szerint történt.

A többi növendék magánházaknál volt elhelyezve, hol az internátus szabályait duktoraik felügyelete alatt kötele-sek voltak betartani, minden szállást felügyelő tanár láto-gatott. Néhány növendék a szülői háztól járt intézetünkbe.

A növendékek egészségi állapota kisebbfokú meghűlé-sektől és 6 növendék hosszabb ideig való betegeskedésé-

26

töl eltekintve egész tanéven át kielégítő volt. Mely körül-ményt nagy mértékben dr. Kolonics Dénes, intézeti orvos szorgalmas látogatásainak köszönhet az intézeti elöljáróság. Az internátusi fűtésre és világításra 2233—1901. jul. 20. sz. a. az erdélyi püspök úr 350 koronát utalt ki.

5. Segélyezés, ösztöndíjak, költségvetés. Az erdélyi püspök ur, ő méltósága a tanári személy-

zetnek óraadó címen 1213 kor. 30 fill. utalt ki. Tiz növendék ösztöndijképen és pedig: Kovács József

I., Bodó Lajos II., Sárossy Albert II., Nagy Lajos III., Illyés András III., Réner Lajos III., Mihály István IV., Pál Dávid IV., Győrpál János IV., Gál Károly IV. éves egyenkint 80—80 koronát élveztek, összesen 800 kor.

Négy növendék : Erdély András, Lukács Lőrincz IV. és Szász Simon, Rácz Lajos III. évesek 120—120 kor. össze-sen 480 koronát.

Kézimunka tanfolyamra 300 kor. Tanulmányútra 600 koronát.

Az internátus részére kiutalt püspöki segély 350 kor. Püspök ur ó méltósága ezek szerint volt kegyes ki-

utalni az említett cimeken 3393 kor. 30. fill. Csikvármegye 600 koronával járul intézetünk felsegí-

téséhez, mely tanári pótlékokra fordittatik. A Földes-alap 6 kor. kamatát elnyerte : Györpál János

III. A Simonféle-alap kamatait: 14 kor. Szász Simon III. éves.

Költségek

alapok, honnan fedeztetnek jf*— o SJ25 <0

K. f. á ^

03 ja H a

lak. pénz Foga-alap és j .

Kogarassi r d1

s s i

alap 1 alap

Tandíj tanu-

lóktól Val

lás

alap

Pi'isp. saját-jából

Földes es 8imon fel sserelési

alap

a» Xi > -i»

£ t-s v>

össse-sen 16484 30 3-200 4(J39 1

15G0 872 j 1900 3393.30 20 600

6. Az intézeti kert, gazdasági oktatás, méhészet. Az intézet 1V9 hold területü gazdasági kertjében fog-

lalkoztak a növendékek a mezei gazdasági növények ter-melése, konyhakertészet, gyümölcsfa-nevelés, méhészet kö-rül Lakatos Izra tanár vezetése alatt.

27

A különböző osztályok növendékei egy-egy csoportba osztva alkalmas időben a délutáni előadások befejeztével munkálkodtak. Részük volt az ásás, kapálás, ültetés, vete-ményezés, gyümölcsfák tisztogatása, ültetése és nemesíté-sében. A fanemesítést különösen a IV-ed évesek gyakorol-ták és pedig kielégítő eredménnyel, mert az oltások jobbára mind megfogantak. A nemesítés módjai közül a párosítás, lapozás, héj és hasitékba oltást gyakorolták.

A tavaszi hónapokban a növendékek a szép iránti ér-zék nemesítése céljából egy szép virágos táblát alkottak, hová a virágok ápolása végett, különösen, a IV-ed évesek nagy szorgalommal eljártak gyomlálni, öntözgetni.

Az intézeti kert egyszersmind botánikus kert is. Méhészetünk virágzó állapotban van. 2 évvel ezelőtt

épült fel az uj méhes a gazdasági kert déli részében mint-egy 300 korona költséggel. Van egy szalma kaptár, lODzi-erzon-rendszerü kaptár. 5 darab Bodor-féle burkolt kaptár; összesen 16. Van 13 kiváló méhes család és teljes modern felszerelés. Április 9-én tartott előadást a kerületi méh. szaktanár, megvilágítván a méhészet legpraktikusabb szak-kérdéseit az év közben tanultak kiegészitéseképen.

7. Oktatás. Végzett tananyag. Tanítóképzőnk tanulmányi életét illetőleg szigorúan

ragaszkodtunk az állami tanítóképzők tantervéhez. Főtftrek-vésünk volt az egyes tárgyakból a tanterv kereteit szem előtt tartva szerves tudomány egységet nyújtani növendé-keinknek, hogy a részletek a nagy egészbe beilesztődvén, a a tudás és ennek methódikai haszna, gyakorlati értékesítése kövesse tanítványainkat az életbe.

Az előadott tananyagot, az órarendet, a tanulmányi előmenetelt és használatban lévő tankönyvek jegyzékét a következőkben adjuk.

í . Hittan. I. oszt. 3. óra, a többi osztályokban 2—2 óra.

/. osztály. Kathekizmus. Az ember célja és vége. A hitről és fogalmáról. A hit tárgya. Kinyilatkoztatás. A for-rásai : szentírás és hagyomány. A hit szükséges volta, tulaj-

28

donságai és megvallása. Első hitágozat. Az Istenről és tulajdonságairól. Isten lényegisége és tökéletességei. Isten megismerésének forrásai. Isten egysége. A Szentháromság-ról. Világkormányzat. Gondviselés. Az angyalokról, ezek természete, állapota és viszonya az emberekhez. Az első ember és bukása. Az ember teremtése, természete és ere-deti állapota. Az eredeti bün, annak forrása és terjedéke. Mária szeplőtelen fogantatása. Az eredeti bün következmé-nyei, Isten intézkedése az emberek üdvére a Megváltó el-jöveteléig. A II—XII. hitágazat részletezve.

Biblia. Ószövetség. A világ teremtésétől fogva Ábra-hámig. Ábrahám, Izsák és Jákob pátriárkák. József és Mózes. A birák. A királyok és próféták. Az assyriai és babyloni fogság. Izrael népének kiszabadulása a fogságból és további állapota az igért Megváltóig.

II. osztály. Kathekizmus. A parancsokról. Az Isten, felebarát és az ellenség szeretetéről. Az irgalmasság cselekedetei. Isten tíz és anyaszentegyház öt parancsa rész-letezve. A bűnről általában. Az erényről és a keresztény tökéletességről.

Biblia. Újszövetség. Közelebbi előkészületek a Meg-váltó eljöveteléhez. Jézus nyilvános életének első, második és harmadik esztendeje. Jézus kínszenvedése előtti végna-pok. Jézus kínszenvedése, halála és megdicyóítése. Az apos-tolok cselekedetei. A szentföld leírása.

III. osztály. Kathekizmus. A malasztról általában s mint ennek megszerzési és megőrzési eszközei: a szentsé-gek és imádság.

Szertartástan. A szertartások fogalma, eredete, célja és felosztása. A szertartást végző személyek : különös te-kintettel a kántor teendőire. A szentcselekmények. A szent-mise részei csoportosítva, a főrészek közül külön tárgyalva a kántor teendőit olvasó, énekes és ünnepies miséknél. A szentmiséhez szükséges készletek. A templomi ruha, a szí-nek jelentősége, használati ideje, a ruhák gondozása, az ostyasütés módja. — A litániák szertartása, antifonák idő-szerinti meghatározása. A szentségek és az azok kiszolgál-tatása körüli kántori teendők, A szentelmények s az ezek végzésénél használandó ruhák és eszközök ismertetése s a

segédkező teendői. A három sarkalatos ünnep : Karácsony, Húsvét és Pünkösd. A szenthelyek : a templom és a temető.

IV. osztály. Hitelemzéstan. A hitelemzéstan és fel-osztása. A hitelemzés kezelője. A tanerők szakavatottsága. A tanító munkaköre a hitelemzésnél. A hitelemzés alanya. Gyermekismeret. A gyermek vallásoktatásának főcélja. Az értelem meggyőzésének feltételei. A bizonyítékok forrásai és nemei. Az emlékezet és szívraüvelésének jelentősége. A vallásos és erkölcsi érzelmek gondozása. Az akarat meg1

indítására vonatkozó okok és ezek alkalmazása. A hitelem-zés anyaga és kezelése. A bibliai történetek, a kathekizmus, a szertartások és az egyháztörténet tanításának módszere. A hitélet gyakorlásának jelentősége és gondozása. Módszer-tanilag kidolgozott hitelemzések ismertetése.

Egyháztörténelem. Fogalma, célja haszna, felosz-tása. A Szentlélek eljövetelétől Nagy Konstantin megtéré-séig. Másodig korszak : N. Konstantin intézkedései. Julián. A remete és zárdaélet. Az egyház befolyása a vad népekre. A világi és az egyházi hatalom közreműködése. A görög sza-kadás, mohamedánizmus. A keresztes hadjáratok, azok ered-ményei és a lovagrendek. Az újabb eretnekségek, schizma, istenbéke és a invesztitúra harcz. Harmadik korszak : Lut-her és a reformáció. A tévely terjedése hazánkban. A missziók és áldásai. A 16—17-ik százak szentjei. A francia foradalom, Napoleon, VII. Pius, a hitetlenség Közép-Euró-pában, IX-ik Pius, Az ókatholikusok, szabadkőművesek és internácionálisták.

2 Neveléstudomány. a) Test- és egészségtan. Az I. osztályban heti 1 óra.

Az emberi test alkotó elemi, sejtképződés és szövetek, az emberi élet. A bőr testtani és egészségtani ismertetése; a mozgás és helyváltoztatás. A táplálkozás és szervei. A kiválasztás, érzékek, beszédszervek, életkorok. A C3iksómlvói róm. kath. tanítóképző IV-ed évén 1903/4-ik tanévben előadott tananyag az egészségtanból: Az egészségtan fel-adata, a lakás, táplálkozás, testi ápolás, munka és foglal-kozás, a fertőző betegségeket előidéző mikroorgánizmusok és az iskolában gyakrabban előforduló fertőző betegsé-

30

gekről s az azok elleni védekezésről, segély nyújtás bal-eseteknél és életmentés.

b) Lélektan. A II. osztályban heti 3 óra. Az emberi lélek fogalma, működése. A megismerés alakjai; érzés, észrevevés, szemlélés, figyelem, képzetalkotás, emlékezés, képzelődés. Gondolkodástan. Az értelem működése; a foga-lomalkotás, Ítélet, következtetés törvényeinek megismerése. Az ész és eszmék. Az érzelmek tana. Egyéni, társadalmi és vallási érzelmek. Az ösztön és akarat. Az ismerő, érző és akaró tehetségek fejlesztéstana részletesen.

c) Neveléstan. A Ili. osztályban heti 2 óra. Az em-ber rendeltetése, a nevelés fogalma, célja, eszközei álta-lában. A nevelés egyes eszközei különösen. A testi ápolás célja és eszközei általános szempontból, ugyanez iskolai szempontból. A fegyelmezés fogalma és eszközei. A szokta-tás általában és különösen. A jutalmazás és büntetés ne-mei. A példa, az iskolai fegyelem ágai, közreható közegek. A nevelés főelve és a nevelés elvei általában. Az ember természetéből, rendeltetéséből folyó és a nevelő eljárására vonatkozó elvek.

d) Nevelés- és oktatástörténelem, szervezettan. A IV. osztályban heti 2 óra. Görög, római nevelés. Zsidó és keresztény nevelés. A középkor nevelése. Reformáció kora. A különböző neveléstani irányok küzdelme. A nevelés új kora. Magyar tanügy Szent Istvántól napjainkig. Iskolaügy és az állam ; a nevelésügy és bölcselet, a magyar népokta-tás részletesen. A népoktatás alaptörvényei, rendeletek és utasítások, a népiskolai hatóságok részletesen. A tanítók nyug-díjazása. A népiskolai tanév kihirdetése, a tanulók felvétele. Mulasztások, büntetések, statisztikai adatok. A iskolaszékek szervezése, tagjai és teendői. A tanítók illetményei, 30 filléres járulékokról, beíratási díj, tandíj, ötödéves korpótlék, hivata-los iskolai ügyvitel, bélyeges és bélyegtelen bizonyítványok.

e) Módszertan. II. osztály heti 2 órában. A) beszéd-és értelemgyakorlatok tanításának részletes módszere ; b) az írva-olvasás; c) a számtan és az anyanyelv tanításának módszere kapcsolatosan az írásbeli dolgozatok mikénti keze-lésével. A tanítás általános szabályai rövid kivonatban. A növendékek felváltva hospitáltak a gyakorló-iskolában.

âi

III. osztály heti 1 órában. A földrajz, történelem, a természettudományok, a művészeti tárgyak, valamint a kéz-ügyesség, a testgyakorlás és a kertészti gyakorlatok mód-szere. A tanitás szabályainak részletes tárgyalása. A növen-dékek a gyakorló iskolában hospitáltak és gyak. tanításokat tartottak.

3. Gyakorlati kiképzés. A II. éves növendékek, mint olyanok, a kik már némi

módszertani ismeretekkel birnak, naponkint felváltva hospi-tálnak a gyakorló-iskolában. A gyakorlóiskolai tanító foly-tonos jelenlétében fogadják és elbocsátják a növendékeket. A feladványokat átnézik és azokra észrevételeiket megteszik. Leírják a heti lecketervet.

A gyakorlóiskolában végzett tauításokról jegyzetet vezet-nek, azt tisztázva, csinosan kidolgozva átadják a gyakorló-iskola tanítójának az észrevételek megtétele céljából. Szü-net alatt behatolni törekszenek a gyermek kedélyvilágába, vezetik és részt vesznek a játékokban s tapasztalataikat közlik a gyakorló tanítóval.

A III. éves növendékek szintén hospitálnak. Éber figyelemmel tartoznak kisérni a gyakorlóiskolában történ-teket s azokról kimerítő jegyzeteket vezetnek. Jegyzeteiket beadják a gyakorlóiskola tanítójának felülvizsgálatra.

A magánfoglalkozások pontos végzését ellenőrzik s az átvizsgálásnál segítségére vannak a II. éves növendékeknek.

Figyelemmel kisérik az iskolai naplók és nyomtatvá-nyok vezetését. A tanórarendet leírják, mindennel és min-denkép törekednek behatolni az iskola beléletébe s ott ma-gukat, mint leendő tanítók otthoniassá tenni.

Ezen osztály növendékei heti 1 órában gyakorlati taní-tást tartanak sorrendben. Tanítottak : a beszéd-értelemgya-korlat, írva-olvasás, számtau és földrajzból.

Volt összesen 64 tanítás 64 órában. A tanítandó növendék a tanításra kijelölt nap előtt

8 nappal kikapja tárgyát és azt 3 nap alatt a módszeres kívánalmaknak megfelelően elkészítve beadja a gyakorló iskolai tanítónak, a ki azt mind nyelvtani, mind pedig módszeresség szempontjából felülbírálja, észrevételeit meg-

32

teszi, s a szükséges utasítással ellátva visszaadja a növen-déknek. Majd a módszertan tanárától kér utasításokat a növendék.

A gyakorlati tanítást tartó növendék osztálytársai előtt 10 perccel megjelenik a gyakorlóiskolában, a magánfoglal-kozások kiadására előkészül, a gyakorlóiskolai növendéke-ket, mihelyt a szünet vége jeleztetett, bevezeti a tante-rembe, ahol már az osztálytársai is megjelentek a mód-szertan tanára vezetése alatt. A tanítást tartó növendék átveszi az iskola vezetését.

A magánfoglalkozásokat kiadja, a magánfoglalkozást végző osztályokat folytonosan ellenőrzi tanítása közben is. Osztálytársai helyeiken jegyeznek bírálati füzeteikbe a kö-vetkező bírálati szempontok szerint:

A fellépő növendék : 1. Állása: 2. Hangulata: 3. Hangja: 4. Kiejtése: 5. Nyelvezete : 6. Fegyelmezése : Tárgyának kezelése : 1. Meg volt-e az előkészítés ? 2. Helyes volt-e az új anyagra az átmenet? 3. Meg volt-e az új anyag kellő tárgyalása, a kívánt

módszer, alkalmazásával történte? 4. Forditott-e kellő időt a részletesen kihozott tantéte-

lek begyakorlására és helyes összefoglalására? 5. Felölelte-e a tanítás anyagának minden szükséges

részét ? 6. A lényeges részeket a kevésbbé lényegesektől meg-

tudta-e különböztetni, ez utóbbiakra nem forditott-e igen sok időt az előbbiek rovására?

7. A tanításból nem hiányzott-e a logikai egymásután s az anyag elrendezése könnyen áttekinthető volt-e ?

8. Helyesen volt-e kijelölve a tanítás célja? 9. Az új anyag átadásánál volt-e tekintettel a tanítást

végző növendék a gyermekeknek a tárgyból szerzett biztos ismeret alapjára, vagy nem épített-e sokat ez ismeretalapra ?

33

10. Meg volt-e a kivánt szemléltetés, helyesen és kellő időben használta-e a taneszközöket?

11. Nem beszélt-e igen sokat, vagy nem volt-e fukar beszédjében ?

12. Jól használta-e a kérdő és önkifejtő tanalakot s annak előnyeit?

13. Volt-e kellő rendszer a tananyag feldolgozásában ? 14. Helyesek voltak-e kérdései, a kisegítő kérdéseket

tudta-e alkalmazni ? 15. Nem mellőzte-e a gyengébb tanulókat, a kérdése-

ket általánosságban adta-e fel? 16. A gyermek feleletét nem ismételte-e? 17. Az érzelmek felkeltésére és s a szív nemesítésére

törekedett-e ? 18. Figyelt-e a mellékosztályokra, helyes volt-e a

fegyelmezés ? 19. Megtanulta-e a tanítást, minő volt az eredmény? 20. Közben-közben volt-e erkölcsi tanulság? 21. Nem ment-e tul a rendelkezésére álló időn, azaz

be tudta-e osztani az időt ? A heti gyakorlati tanítások voltak hétfőn délután

2-től 3 óráig és hétfőn 11—12-ig volt a tanítás bírálata. A tanításokat a növendékek felváltva négyenkint bírálták és azok bírálata után a tanítónövendék védte magát, azután a módszertan tanára és végül a gyakorló-iskolai tanító, mint bíráló elnök mondta el véleményét.

Minden bírálatról a növendékek felváltva jegyzőköny-vet vezettek.

A negyedéves növendékek nemcsak hetenkint 1 órában, de október hó 1-től május l-ig 1—1 hétig tanítottak, úgy a hetes mint az 1 órai tanításnál minden tárgyból tanítottak. Az 1 órára kiadott tananyagot írásban adták be s annyi időre kellett azt kidolgozni, mint a III. éveseknek, t. i. ki-kapták az anyagot a tanítás előtt 8 nappal, beadták 3 nap múlva, a felülbirálat még az nap megejtetett és a tanítási dolgozat visszaadatott a növendéknek, hogy abból kellőkép elkészülhessen.

A heti 1 órai tanítás tartatott minden szombaton délelőtt 8—9-ig és biráltatott szombaton 2—3-ig.

8

34

A bírálatok ugyanazon szempontok szerint történtek, mint a III. éves növendékeknél.

A hetes tanításokra maguk írták elé a heti tananyag mennyiségét, mindenben ők intézkedtek a gyakorlóiskolai tanító folytonos utasítása és vezetése mellett.

A gyakorlóiskolai tanító mind a III., mind pedig a IV. éves növendékeknek időnkint mintatanításokat tartott. A II. évesek hetenkint 1 órában tanítást hallgattak és lélektani jegyzeteket készítettek.

4. Magyar nyelv. Minden osztályban heti 2—2 óra.

1. osztály. Végzett tananyag: a,* a hangok és elosz-tásuk. A hangok írása. A szavak változásai. A névszók. A főnév. A melléknév. A számnév. A névmás. A névelő. A ha-tározószó. A kötőszó. Az igék. Rokonértelmli szavak.

b) Az egyszerű mondat és nemei. A mondatrészek. Alany, állítmány. Kiegészítő. Tárgy. Határozó. Jelző. A szórend. Az összetett mondat. Mellérendelt mondatok. Alá-rendelt mondatok. A körmondat.

Prózai olvasmányok: Széchenyi István gróf ifjúko-rából. A bujdosók életmódja. Rodostó vidéke. Rodostó városa. Házirend Rákóczy rodostói lakában. Rodostó lakosai. Török vendégség. A budapesti árvíz 1838. Mikor a medve kijön barlangjából. A pogányok Nóéja. A görögök másvi-lága. A franczia háború. A csodaszarvas regéje. A hadisten kardja. Etele és Leó pápa. A korona és kard. A fehér ló regéje. Szent László.

Költői olvasmányok: Isten hozzád (Bajza). Éji láto-gatás, (Gyulai). Falu végén kurta korcsma, (Petőfi). A meg-fagyott gyermek, (Eötvös). A zarándok, (Garay). Hadnagy uram, (Gyulay). Szózat, (Vörösmarty). A három árva (Nagy Népk. Gyűjt).

Magyar nyelvi Írásbeli dolgozatok: 1. Ki volt Deák Ferencz? 2. Mondatok leírása diktálás után. 3. Egy felol-vasott olvasmány tartalmának leírása emlékezetből. 4. A megfagyott gyermek című vers prózában. 5. Édes anyám. 6. Az árvalány hajról. 7. A mi vidékünk. 8. A névszókról általában. 9. Pásztorélet. 10. A nyelvtan felosztása.

ÎI. osztály. Az egyszerű és a szép irály. A hangsú-lyos és az időmértékes verselés. Az írásművek szerkeszté-sének törvényei. A leíró és az elbeszélő, az elmélkedő és a meggyőző előadás főbb formái. A polgári ügyiratok ismertetése.

Prózai olvasmányok: Az alföldi puszta. Vörösmarty Mihály tanuló korában. Vonások a régi magyarok erkölcsei-ből. A tatárfutás után. Uti rajzok. Uti levelek, (Petőfi) Zrínyi Ilona. Mohács. Hunyadi János és Mátyás. Berzsenyi. Szondi két apródja. Paraenesis.

Költői olvasmányok: Fohászkodás (Berzsenyi). A tá-volból (Petőfi). Kis gyermek halálára (Vörösmarty). Búcsú (Eötvös.) Krisztus és a madarak (Gyulai) Szondi két apródja (Arany.) Pókainé (Gyulai) V. László (Arany).

Magyar Írásbeli tételek: 1. Deák Ferencz emléke. (Szeptember.) 2. Elmélkedés az őszről. (Október.) 3. Ha. sonlatok Petőfi költeményeiben. (November.) 4. Legszebb olvasmányom. (Deczember.) 5. Hogyan biztosíthatja a tanító tekintélyét? (Január.) 6. Levél. (Február.) 7. Egy szabadon választott vidék leírása. (Márczius.) 8. A húsvéti szünetről-(Április.) 9. A „Hadnagyuram" c. költemény műmagyarázata. (Május.) 10. Végrendelet. (Junius.)

III. osztály. A költészet és a művészetek. A költé-szettan és a széptan. A tartalom szépség elemei és ezek-nek vegyületei. A rut. A tárgyalás szépségének elemei. A költés anyaga. A költői nyelv. A nemzeti versformák. Az idegen verselés. A költői előadás formái. A dal, óda elégia. Tanköltemény, gnóma, szatíra, paródia, epigramm. Festői költemény, életkép, idill. Monda, rege legenda. Az eposz' A regény és a novella. Költői elbeszélés. Oktató elbeszélés. Allegória. Ballada, románc. A dráma fogalma, kellékei, fajai.

Olvasmányok: Honvágy. A gólyához. A távolból. Füsbe ment terv. A rákosi szántó dala. A közelítő tél. Az alföld. Szép Ilonka. A szegény vándorló legényről. A király esküje. Katona Bánk Bánja. Madách ember tragédiája.

Írásbeli dolgozatok: 1. Emlékbeszéd Deák Ferencz felett. (Szeptember.) 2. A zene és a költészet összehason-lítása. (Október.) 3. „Bánk-bánu tragikuma. (November.) 4. Példák a különböző versformákra. (Deczember.) 5. A tanító

36

szerepe a társadalomban. (Január.) 6. Petőfi, Tompa és Kerényi „Erdei lakM c. költeményeinek összehasonlítása és méltatása. (Február.) 7. Gyermekkori emlékeim. (Már-czius.) 8. A pünkösdi búcsú Somlyón. (Április.) 9. „Hamlet* tartalmának és főbb jellemeinek ismertetése. (Május.) 10. Mese egy szabadon választott tárgyról. (Junius.)

IV. osztály. Irodalom-történet. Kiválóbb Íróink és költőink prózái és verses müveinek ismertetése.

Írásbeli dolgozatok: 1 Deák Ferencz emlékezete. 2. Falusi temetés. 3. A tanító és a kertész. 4. Milyen a természet tavasszal, nyáron, ősszel és télen? 5. Az Ember Tragédiája 5 első színének tartalma és jelentése. 6. Éva jelleme Az Ember Tragédiája 1—X. színében. 7. Emlék-beszéd márczius 15-én. 8. Az Ember Tragédiája X—XV. színének tartalma és jelentése. 9. Az Ember Tragédiája méltatása.

5. Német nyelv. Minden osztályban heti 2—2 óra.

Első osztály. A szótanuak főbb vonásaiban való tár-gyalása mellett egyszerűbb mondatok fordítása németből magyarra.

Második osztály. Az első osztály tananyagának teljes kibővítésével egyes olvasmányok fordítása és tárgyalása.

Harmadik osztály. Beszélgetési gyakorlatok és na-gyobb olvasmányok, költemények tárgyalása.

Negyedik osztály. Költemények és nagyobb olvas-mányok tárgyalása.

Minden osztályban havonkint 1—1 írásbeli dolgozat, részint németből magyarra, részint magyarból németre.

6. Számtan.

Az első osztályban. Törtszámolás. A közönséges tör-tek tulajdonsága, öregbítése és kissebbítése; a négy alap-müveit közönséges, majd tizedes törtekkel. A törtek átvál-toztatása. Viszonyok, arányok, ezek törvénye. A következ-tetések különféle esetei; egyszerű és összetett hármasszabály megfejtésének módjai. Olaszgyakorlat, láncszabály, tár-saságszabály, vegyitésszabály, kamattőke, százalék, időszá-

37

mítások. Három hetenkint egy iskolai dolgozat. Heti órák száma. 2.

A második osztályban. Ellentett mennyiségekről. Négy müvelet ellentett mennyiségekkel. Algebrából: Négy mü-velet egy és több tagú algebrai képletekkel. Az egyenlet fogalma. Egy és két ismeretlenü egyenletek feloldása. Há-rom hetenkint egy iskolai dolgozat.

A harmadik osztályban. Több ismeretlenü egyenle-tek feloldása. Másodhatványozás. Másodgyökfejtés. Harmad-hatványozás. Harmadgyokfejtés határozott és határozatlan számokkal. Kamatos-kamat, megfelelő gyakorlati példákkal. Három hetenként egy iskolai dolgozat.

A negyedik osztályban. Az összes számtani tananyag ismétlése és népiskolai feldolgozása.

Mértan a második osztályban. Testek kiterjedése. Egyenes és görbe vonalak. Lapos és görbe területek. Szö-gek mérése. Ellentett, váltó és ugyanazon oldalon levő szögek. Háromszögek, négyszögek és sok szögek alakítása. Egyenes vonalú idomok felmérése.

A harmadik osztályban. Pythagoras tantétele. Ezen tételen alapuló gyakorlati feladatok megoldása. Egyenes úton meg nem mérhető vonalok meghatározása. Egyenes vonalú lapok mérése. Magasságmérés árnyék segítségével. Magasságmérés az irányzó segítségével. Három hetenként egy iskolai dolgozat.

A negyedik osztályban. A síkokról, szabályos mér-tani testek ismertetése, hálózatuknak szerkesztése, felszinök és köbtartalmuknak kiszámítása, különös tekintettel a gya-korlati élet szükségleteire. Az elemi isk. mértani tananyag kezelése.

7. Földrajz. Az I—II. osztályban heti 2 -2 óra.

Az első osztályban a tanulók megismerik az Alföldet és pedig természeti, népességi, gazdasági és politikai szem-pontból egyaránt. Minden leczkét a tanulók meg is rajzolnak, a részleteket a falitáblán emlékezetből is kell lerajzolniok. Ugyanígy megismerkednek az észak-nyugati, északkeleti, délkeleti Kárpátok vidékével, a Dunántullal, Szalavoniával.

38

Ezután szóval és rajzban összefoglalják e vidékek termé-szeti kulturális és politikai viszonyait, mely után Magyar-ország általános összefoglalása következik.

Ausztria tartományai és Európa többi országainak ismer-tetése után ismét összefoglalják a tanult tananyagot.

A második osztályban. Ázsia, Áfrika, Ámerika és Ausztrália országainak ismertetése a következő szempontok szerint: határ, vízszintes tagoltság, függőleges tagoltság» éghajlat, termények, lakosság, szellemi műveltség. A taní-tással kapcsolatban térképvázlatok készítése.

A csillagászati földrajzból: Világtájak, délkörök. A föld alakja, méretei (fokmérés), forgása. A nap. Évszakok. A föld keringése. A naprendszer. A bolygók. Hulló-és álló csillagok. A hold. Hold- és napfogyatkozások.

A természettani földrajzból: Szárazföld és víz meg-oszlása. A tengerek osztályozása, mélysége, vize. A tenger mozgásai; hullámzás, áromlatok ár-apály. A légkör. Lég-áramlatok (passát) szelek, évszaki, változó szelek stb). Csa-padékok.

Tanítások a népiskolai földrajz anyagából

8. Történelem. Az I—II. osztályban heti 2—2 óra.

III. osztály. Világtörténet. A világtörténet fogalma és felosztása. Az egyiptomi, phöniciai, babiloni és assyríai, méd és perzsa, görög és római népek államainak földrajzi és történeti ismertetése és társadalmi műveltsége az ókor-ból. A nyugat-római birodalom bukása után alakult európai államok földrajzi és történeti ismertetése és társadalmi mű-veltsége a középkorból. A felfedezések, hitújítás, Német-, Franczia-, Angol-, Magyar-, Porosz-, Orosz-, Svéd- és Len-gyelország földrajzi és történelmi ismertetése, az űj világ-rész szabadságharcza az újkorból és ezen kor társadalmi műveltsége. A franczia forradalom, keleti kérdés, 1880. és 1848-iki forradalmak története, ismertetése és következmé-nyei a legújabb korból; ezen kornaktársadalmi műveltsége.

IV. osztály. Magyarország története A magyarok őstörténete, ^vándorlás, honalkotás, vezérekkora, Arpád-ház,

39

Anjouház és örökösei, vegyes és habsburgi királyaink ural-kodása.

Alkotmánytan. A IV. osztályban heti 1 óra. A ma-gyar alkotmány története. A magyar alkotmány mai rend-szere. A királyi hatalom alkotmányos gyakorlásának kellékei. A király méltósága és jogai. Az országgyűlés két háza. A választás. Az országgyűlés. A végrehajtó hatalom feladata és gyakorlása. A minisztérium és annak szervezete. Közös-ügyek s közös kormány. Delegáczió. Törvényhatósági önkor-mányzat. Községi önkormányzat Közteherviselés. Adó. Vallás és közoktatásügyi minisztérium. A népoktatásügy szervezete. Igazságszolgáltatás. Honpolgári közjogok. Magánjog.

0. Természettudományi tárgyak. Minden osztályban lieti 2 óra.

/. osztály. Állattan. Emlősök; házi, mezei, erdei, kül-földi emlősök. Majmok. Házi, mezei, erdei és vizi madarak Hüllők, kétéltűek. Halak, Rovarok, hártyaszárnyuak. Pók-félék. Soklábuak. Rákok. Puhatestűek. Férgek. Tüskebőrüek. Medúzák, polypok, szivacsok Véglények.

II. osztály. Növénytan Konyhakerti növények. Lom-bos és tűlevelű fák. Edényes virágtalanok. Móhok. Mérges és gyógynövények. Mezei, gazdasági és ipari növények. A növények külső és belső szerkezete, élete, földrajzi elterje-dése. Linné rendszere. Természetes rendszer. Kirándulások a szabadban előforduló példányok tanulmányozása végett.

III. osztály. Ásványtan. Elemek, sós és szerves vegyek. Szappan, lőpor, üveg, porcellánkészités. Ásvány- és kőzet-tan. Egyszerű és összetett kőzetek. A geológia elemei. Föl-dünk korszakai.

Természettan. Kísérletezések alapján : Az erők egyen-súlya. A testek súlya. A halmazállapotok. A légnemű testek. A melegről. Az időjárás. Dörzsölési villanyosság. Delejesség. A villanyos áram. Mozgás.

IV. osztály. Természettan. A III. osztály tananyagá-nak átismétlése után: A munka, hang és fény törvényei kísérletezésekkel.

Vegytan. Kísérletezések alapján: Általános chemiai fogalmak. Fontosabb elemek. A nemes és könnyű fémek.

40

Szervetlen savak, bázisok, sókról. A szénhidrátok, az erjedés. A szeszes italok. A szerves savak. A zsírok, szappan. Illanó olajok és gyanták. A szerves bázisok. A táplálkozás

10. Zenei tantárgyak. Minden osztályban heti 4 óra.

/. osztály. a) Zeneelmélet: a vonalrendszer, a hangok jelzése, a „ga-és az „P-kulcs, a hangközök és fordításuk, az alakitójegyek, a szünjelek, a tempó és szokottabb jel-zései, a kemény- és a lágy hangnemek jelzéseikkel együtt, az üteny és nemei. A hangerősségre vonatkozó jelzések az ismétlójelek és rövidítések, a hosszabbítások, a hármas-Összhangzat keletkezése és fekvései, a főhárraasok szétszórt harmóniában való kapcsolása könyebb hangnemekben.

b) Ének: hangtalálási gyakorlatok különféle hang-nemekben, ütenyekben különös gondot fordítva a tiszta intonálásra és hangképzésre könyebb ritmikai gyakorlatok az ütenyérzék fejlesztése céljából, alkalmas egyházi és vi-lági énekek gyakorlati felhasználása.

c) Hegedű: a hangszer ismertetése, tartása és keze-lése, ujjgyakorlatok mind a négy húron kiváló gondot fordítva a tiszta intonálásra ; az ütenyérzék fejlesztése és a könnyebb ritmikai alakok könnyű kezelése.

d) Orgona: fokozatos ujjgyakorlatok teknikai ügyes-ség megszerzésére, a fóhármasok kapcsolása könnyebb hang-nemekben, különféle fekvésekben, szétszórt hármoniában, a kis vecsernének orgonálása pedál nélkül.

lHk osztály, a) összhangzattan: a fő- és mellék-hármasok, fekvésük és fordításuk, egyszerűen összhangosi-tott egyházi énekek elemezése, kisebb kapcsolási feladvá-nyok szerkesztése és játszása könnyebb hangnemekben különös tekintettel a helyes szólamvezetésre ; a tiltott me-netek kikerülése.

b) Ének: a hangtalálási gyakorlatok folytatása komp-likáltabb alakzatokkal ;a kis „Sursum Corda" összes népé-nekeinek szabatos éneklése, temetkezési szertartások la-tin énekei.

c) Hegedű: Hohmann hegedűiskolájának 11-ik füzet gyakorlatai, — kiváló figyelmet fordítva a vonónak könnyű

41

kezelésére, a csuklógyakorlatokra és az összes hangnemek tiszta játszására.

d) Orgona: Egyszerűbb előjátékok és a „Sursum Corda* egyes egyszerűbb népénekeinek orgonálása, a kis vecsernye és a cseudes szenttmise önálló orgonálása.

III-ik osztály, a) összhangzattan: a négyes-össz-hangzat, szabályszerű feloldása és fordítása, gyakorlati al-kalmazása, a szűkített négyes-összhangzat és felhasználása, kisebb tételeknek négyszólamú összhangositása különféle szólamcsoportositással, az egyh. hangnemek, kulcsok és hangjelzések.

b) Ének : a népénekek további gyakorlása mellett a „Tantum ergo", a „Te Deum", a requiem, az ünnepi koráimise, a vesperás pszálrausainak szabatos éneklése.

c) Hegedű: a III-ik fekvés ismertetése és gyakorlása különféle vonógyakorlatokkal különös tekintettel az erőteljes hangképzésre.

d) Orgona: „Sorsura Corda" nyomán egyh. népénekek, a reguiem, a korális szt. mise és a vesperás pszálmusai-nak orgonakisérete, nagyobb előjátékok, pedálgyakorlatok.

IV-ik osztály, a) Összhangzattan: a mellékhetesek, a moduláciok, az orgonapont, az egyh. népénekek összhan-gositása.

b) Ének: az összes szertartásos énekek begyakorlása és a szükséghez képest orgonával való kisérése.

c) Hegedű: különféle gyakorlatok különös tekintettel a népiskolai énektanítás céljára.

d) Orgona: az összes-orgonakiséretet igénylő-szertar-tásos énekek kísérete.

11. Zenegyakorlatok és miiének.

A növendékek jobb zenészei külön zenekarba osztat-tak s heti külön egy órában gyakorolták az összjátszást; a főtörekvés odairányult, hogy a növendékek a könnyebb klasszikus zeneművekkel megismerkedhessenek s igy az iskolai ünnepélyeket a szükséges zenével ellássák.

A Il-od, III-ad, és a IV-ed évesek a feltüntetett órá-kon kivül heti egy órában gyakorolták a műéneklést külö-nös gondot fordítva az egyházi műénekekre. Az énekkar

42

ellátta az összes iskolai ünnepélyeket és végezte a tanév alatt előforduló összes egyházi szertartásokat. A közös ének-lésnél kiváló gond fordíttatott a helyes korális-éneklésre.

12. Rajz és szépírás. Minden osztályban heti 1—1 óra.

a) R a j z. /. osztály. Mértani rajzból: az egyenes és osztása,

arányos osztás : a merőleges és szerkesztése ; a szögmérése és szerkesztése; a három és a négyszögek szerkesztése adott méretekkel; a három és a négyszög, mint mértani diszítő elem; a kör és a körrel kapcsolatos tételek, a szög-mérő és a kisebbített mérték ; hasonló idomok szerkesztése ; a másolás nemei; a különféle szinmetria; az elemeknek derékszögű vetítése.

Szabadkézi rajzból: levél alap-alapok; stilizált leve-lek ; középkori román-elemek, szallagdíszek és térkitölté-sek festészeti gyakorlatokkal.

II. osztály. Mértani rajzból: az első osztály tananya-gának kibővítése mellett a szabályos sokszögek szerkesztése, az egybevágó idomok; kisebbítés arányszöggel; mértani testek projekciói; iparbeli tárgyak metszései.

Szabadkézi rajzból: a palmetták, az akanthus, román-, góth- és renaissance-térkitöltések festészeti gyakorlatokkal.

III. osztály. Mértani rajzból: különféle parquet-min-ták, mértani idomok és testek axonometriája, az elipszis, az evolvensek és a csigavonal szerkesztése; iparbeli tár-gyak nehezebb kivitelben.

Szabadkézi rajzból: a Il-ik osztály tananyagának ki-bővítése.

IV. osztály. Mértani testek hálózata, projekciói és látszati képe, az elemi iskolai rajzanyagnak részletes tár-gyalása és rajzolása a nagy táblán.

b) S z é p í r á s . I. osztály. A magyar és német folyóirás gyakorlása,

különös tekintettel a betűk alkotó részeire és szabályos-ságára.

II. osztály. A rond és különféle kivitelű diszirás.

43

13. Testy yakovlat. Mindenosztályban heti 1 —I óra.

/—//. osztály. Katonai és tornászó rendgyakorlatok. Szabad gyakorlatok. Szergyakorlatok a növendékek erejéhez és fejlettségéhez mérten. Kirándulások, játékok.

111—IV. osztály. Az előbbi osztályok tananyaga kibő-vítve, különös súly helyezve a szabatos tornázásra. Elmé-leti oktatás a tornatanításra s a tornaterek berendezéséről. Gyakorlás a vezénylésben.

osztály. Agyagmintázásból: dróttal összefűzött kü-lönböző golyó-alakzatok; hengeralaku egyszerű ismert for-mák alakítása : gyümölcsformák és mértani testek készítése.

Készítettek 80 tárgyat. II. osztály. Agyagmintázásból: siklevél idomok, sik-

lapu plasztikus idomok, plasztikus természeti motívumok. Készítettek 120 tárgyat. III. osztály. Famunkák : Lábtisztitó, szeges láda, ma-

dáretető, kalitka, viráglétra, kalapácsnyél, papirvágókés, fogas, pennanyél.

Készítettek 100 darabot. IV. osztály. Famunkák : Könyvtartó, fejszenyél, cukor-

tartó, eleségtartó, ruhafogas, paizsfogas, kabátakasztó, vo-nalzó, méhkaptár, méhészeti eszközök.

Készítettek 80 darabot. A cél, hogy ifjaink meglehetős kézügyességre tegye-

nek szert, mindig szem előtt volt tartva s a munkálatoknál a fősuly a tisztaságra s külső csínyre volt fektetve.

A tanítóképző hiányos szertárait pótolták a helybeli fő-gimnázium gazdag szertárai, melyek rendelkezésünkre állottak.

14. Kézimunka. Minden osztályban heti 1 — 1 óra.

A használatban levő tankönyvek jegyzéke. I. évfolyamon:

1 Hittan. Deharbe-Káté. „ Roder biblia.

2 Test- és egészségtan. Erdódi János. 3 Magyar nyelv. Szinnyei József és Tomor—Várady.

Olvasó könyv. 4 Kemény F. Német gyakorló könyv. 5 Számtan. Schultz Imre. 6 Földrajz. Bárány Gyula. 7 Természetrajz. Bárány Qy. Állattan. 8 Orgona. Köppl orgonaiskola. 9 Hegedii. Hohmann.

10 Rajz. Várdai Szilárd. 11 Szépirás. Vajda Pál. 12 Torna. Markó Lajos. 13 „Sursum Corda* Kersch F.

II. évfolyamon.

1 Hittan. Deharbe-Káté. 0 Roder-Biblia.

2. Lélektan, logika. Erdődi János. 3 Módszertan. Dittes—Gyertánfy. 4 Nóvák. Irálytan. 5 Német. Ahn-Erényi. 6 Számtan. Schultz Imre. 7 Természetrajz. Dr. Roth Samu. 8 Földrajz. Bárány Gyula. 9 Orgona. Köppl Orgonaiskola.

10 Hegedű. Hohmann.

11 Összhangzattan. Schultz I. 12 Rajz. Várdai Szilárd. 13 Szépírás. Nagy Sándor. 14 Torna. Markó Lajos. 15 Báthori L. orgonaiskola (sk.) segédkönyv. 16 „Sursum Cordaa Kersch F.

III. évfolyamon:

1 Hittan. Deharbe-Káté. Szertartás.

2 Neveléstan. Grdődi János. 3 Módszertan. Dittes-Gyertyánfy. 4 Magyar. Szántó K. Költészettan. 5 Német. Ahn-Erényi. (II. fej) 6 Mértan. Mocnik-Szaboky. 7 Történelem. Szülik J. világtörténet. 8 Természetrajz. Dr. Roth S. Növénytan. 9 Természettan. Dr. Kovács J.

10 Báthori org. gyak. 11 Orgonaiskola Schildnecht. (sk.) 12 Hegedű. Zoltai „Magyar népdalok/ 13 Összhangzattan. Schultz Imre. 14 Rajz. Várdai Szilárd. 15 Torna. Oheroly János. 16 Kánt'irkönyv. Kersch F. 17 „Sursura Corda" Kersch F. 18 Temetési szertartások.

IV. évfolyamon:

1 Hittan: Egyháztörténet D. Varga Rezső. Hitelemzéstau. Fonyó P.

2 Neveléstörténet. Erdödi János. Szervezettan. Dr. Szabó M. s Tanitók Tanácsadója.

3. Módszertan. Dittes-Gyertyánfy. Gyakorló tanítás.

4 Magyar. Jakab: Irodalomtörténet. 5 Történet. Magyarok története. Komarik J. 6 Német. Ahn-Erényi.

46

7 Mértan. Mocnik-Szaboky. 8 Természetien. Dr. Kovács János. 9 Vegytan. Dr. Hankó és dr. Tszerényi chemia.

10 Alkotmánytan. Dr. Csiky Kálmán. 11 Gazdaságtan. Kiss Kálmán Mezei Gazd. és Kert. 12 Egyh. Szertartások. Ceeilia egyesület kiadása. 13 Orgona Báthori L. „Preludiumok." 14 Hegedű. Zoltai „Népdalok/ 15 Összehangzattan. Schultz Imre. 16 Torna. Oheroly János. 17 „Sursum Corda44 Kersch F. 18 Kántorkönyv. Kersch F. 19 „Ájtatossági gyak.a Pokorny (sk.)

T a n í t ó k é p z ő n k : ó r a r e n d j e .

Nap Óra L n. ÜL IV.

Hétfő

8—9 9—10

10—11 11—12 2—3 3—4

Számtan—Lakatos Hittan—Kóródi

Földrajz—Zsögön

Hittan—Kóródi Zene—Dományáncz

Német nyelv—Lakatos

t

Zene—Dományáncz 1 Neveléstan—Karácsony

Hittan—Kóródi Bírálat—Xántus, Zsögön Gyak. tan.—Xántus, Zsögön

Ne veléstan—Karácsony Természettan—Csató Raj z—Do mány án cz Zene—Dományáncz Zene—Dományáncz

Kedd

8—9 9—10

10—11 11—12 2—3 3—4

Magyar nyelv—Ladó Földrajz—Zsögön

Zene—Dományáncz Természetrajz—Ladó

K ö 2

Magyar nyelv—Zsögön Természetrajz—Ladó Számtan—Lakatos

Kézimunka—Xántus : ö s é n e k : —

| —

Nevelés—Karácsony Számtan—Lakatos

Magyar nyelv—Zsögön Történelem—Zsögön

D o m á n y á i T o r n a —

Hittan—Kóródi Zene —Dományáncz Történelem—Ladó Zene—Dományáncz

n c z X á n t u s

Szer

da

8—9 9—10

10—11 11 — 12 2—3 3—4

Természetrajz—Ladó írás—Ladó

Kézimunka—Xántus Zene—Dományáncz Zene—Dományáncz

Lélektan—Karácsony Számtan—Lakatos

Magyar nyelv—Zsögön Természetrajz—Ladó

Mértan—Zsögön

Természettan—Cáató 1 Módszertan—Zsögön

Német nyelv—Lakatos Mértan—Zsögön

Természetrajz—Ladó 1

Számtan —Lakatos Nevelés—Karácsony

Vegytan—Csató Kézimunka—Xántus

Gazdaságtan—Lakatos

Csüt

örtö

k

8—9 9—10

10—11 11—12 2—3 3—4

Hittan—Kóródi Számtan - Lakatos

Magyar nyelv—Ladó Rajz—Dományáncz

Módszertan—Zsögön Hittan—Kóródi

Zene—Dományáncz Földrajz — Zsögön

Zene Dományáncz

Természettan—Csató 1 Történelem—Zsögön Számtan—Lakatos

Kézi mun k a—Xántus Természetrajz—Ladó

Német nyelv—Lakatos Magyar nyelv—Ladó

Mértan—Zsögön Alkotmánytan—Ladó

Egészségtan—Kolonics dr.

Pént

ek

8—9 9—10

10—11 11—12 2—3 3—4

Nevelés—Karácsony Hittan—Kóródi

Német nyelv—Lakatos

K Ö 5 T o r n a —

Ir̂ s—Ladó Lélektán—Karácsony Rajz -̂ Dományáncz Zene4 Dományáncz

s ö s z e n e — X á n t u s

Német nyelv—Lakatosi Zene—Dományáncz

Magyar—Zsögön Történelem—Zsögön

D o m á n y á i

Gyak. tan.—Xántus, Zsögön Számtan—Lakatos

Hittan—Kóródi Történelem —Ladó

n c z

03 .O s o tsj

QQ

8—9 9—10

10—11 11—12 2—3 3—4

Latin szertart.—Karácsony Zene—Dományáncz

Német nyelv—Lakatos

Német nyelv—Lakatos Lélektan—Karácsony Módszertan—Zsögön

Földrajz—Zsögön

Zene—Dományáncz Hittan—Kóródi

Zene—Dományáncz Rajz—Dományáncz

I Latin szertart.—Karácsony Német nyelv—Lakatos

Történelem—Ladó Magyar nyelv—Ladó

Birálat—Zsögön, Xántus 1 Méhészet—Xántus

Ifjúsági önképzőkör. Az önképzőkör a jelen tanévben első gyűlését 1903.

november 15-én tartotta. A tagok száma jelen tanévben 105 volt. Az önképzőkör a jelen iskolai tanévben is széles-körű munkásságot fejtett ki. Az egyesület ügyeit az alakuló gyűlésen megválasztott tisztviselők intézték. Elnök: Ge-reőffy Csanád, IV. éves növ. Főjegyző: Baróthi Balázs, IV. éves növ. Titkár: András Béla, IV. éves növ. Könyv-táros: Bara Gyula, IV, éves növ. Pénztáros: Adorján Ist-ván, IV. éves növ. Énekvezető : Lukáts Lőrinez, IV. éves növ. Zenevezető: Lacz Kálmán, IV. éves növ. Aljegyző: Rusz János, III. éves növ. Segédkönyvtáros: Molnár Ágos-ton, III. éves növ. Másod aljegyzők: Ambrus István és Gál Áron, II. éves növendékek.

A biráló bizottság elnöke : Györpál János, IV. éves növ., bizottsági tagok : Erdély András, Lacz Kálmán, Schenk Frigyes, IV. éves növendékek és Fiileki Lajos, III. éves növendék.

A kör az idén 12 közgyűlést tartott, amelyek közül 8 rendes 4 rendkívüli gyűlés volt. Diszgyűlést tartott márc. 15-én. Közreműködött a szent Ciciliai ünnepségen. A tiszt-viselői kar 12-szer gyűlésezett, hol rendes, hol meg rend-kívüli tisztviselői gyűlés keretében. A biráló bizottság 8 gyűlést tartott mely alkalommal a beérkezett munkákat tették a kritika tárgyává.

Az ifjúsági önképzőkör a jelen tanévben is jelentékeny munkásságot fejtett ki, úgy szóbelileg, mint írásbelileg. Szóbelileg: szavalatok, szónoki beszédek, felolvasások, mo-nológok és dialógok előadása, írásbelileg: rendes önképző-kört dolgozatok elkészítése által.

A zenekar tagjai pedig zenélés, valamint az egyes növendékek ének és zeneszólók, duettek, triók, quartettek

4

60

és hármonium darabok szabatos lejátszása által tették él-vezetesekké az egyesület közgyűléseit.

Szavalásban kitűntek: Blénessy Károly, Mihály István, Schenk Frigyes, IV. éves növendékek, Király Ferencz, Szabó Lajos, III. éves növendékek és Ambrus István, II. éves növendék. Sikeresen szavaltak még: Hajnód Pál, III. éves, Bodó Lajtfs és Tuzson István, II. éves növendékek. Szónoki beszéd előadásában: Pál Dávid, Szopos László, IV. éves növendékek és Csibi Károly, III. éves növ. Sikeres felol-vasást tartottak : Baróthi Balázs, Bara Gyula, IV. éves és Bakay Alajos, III. éves növendékek. Páros és magánjele-netek előadásában: Blénessy Károly és Györpál János, IV. éves, Ilyés András és Nagy Galaczi, III. éves növendékek, Albert Vincze, I. éves növ. Ének és zene szereplésben; Lacz Kálmán, Mihály István, András Béla, Erdély András és Lukáts Lórincz, IV. éves, Rácz Lajos, Sántha Károly, Ilyés András. III. éves növendékek.

Beérkezett összesen 140 dolgozat. Ezek közül próza 79, kötött 55, zenésített 4 és 2 fordítás. Kiválóbb munkák :

1. Gereőffy Csanád, „A szabadság vértanúinak emlékezete" című próza és „Anyám sírjánál" című kötött dolgozata. 2. Blénessy Károly „Halottak napján" továbbá „Nyári estén" című költeményei. 3. Bara Gyula, IV. éves növ. „Emléke-zés Szent Istvánról, első koronás apostoli királyunkrór című munkája. 4. Schenk Frigyes, IV. éves növ. felolva-sása : „A történet céljáról és fontosságáról. 5. Szabó Lajos, III. éves növ. „Hajnal" című kötött dolgozata. 6. Györpál János, IV. éves növ. „A remete" című felolvasása. 7. „Csör-gedező patak partján" című dal. Szövegét irta: Blénessy Károly, IV. éves növ., zenésítette: Lacz Kálmán, IV. éves növendék. 8. György Miklós, IV. éves növ. „Ima című kö-tött dolgozata. 9. Bakay Alajos, III. éves növ, „Hol a hiba" című felolvasása.

Tájékoztatásul közöljük a IV. rendes gyűlés tárgy-sorozatát.

1. Szerepel a zenekar. 2. A kör ügyeinek elintézése : a) jegy k., f. és h.,

b) titkári jelentés beérkezett dolgozatok bírálása.

fel

3. „Az anya" Vida Józseftől. Szavalja : Ambrus Ist-ván, II. éves növendék.

4. Énekszóló; előadja: Mihály István, IV. éves növ., hármoniumon kiséri: Erdély András, IV. éves növ.

5. Szónoki beszédet tart: Gyenge B. István, IV. éves növendék.

6. Hegedű trió ; előadják : Ferencz József. Rusz János és Sántha Károly III. éves növendékek.

7. Szaval: Albert Vincze, I. éves növ. 8. Ének duettet adnak elő: Rácz Lajos III. éves és

Lukáts Lőrincz, IV. éves növendékek; hármoniumon kiséri Erdély András, IV. éves növendék.

9. Felolvasást tart: Schenk Frigyes, IV. éves növ. 10. Hegedű duett; előadják: Lacz Kálmán és András

Béla, IV. éves növendékek. 11. Szaval: Bakay Alajos, III. éves növendék. 12. Monológ; előadja: Blénessy Károly IV. éves növ. 13. „A vak". Szabó Jenőtől; szavalja: Szabó Lajos,

III. éves növendék. 14. Szerepel az énekkar. A kör vagyona: Az ifjúsági könyvtár, az önk.-köri

ének- és zeneszertár (hangszerek) stb. és az egyesület pénz-tára. A kör pénzbeli vagyona jelenleg 96 kor. 50 fillér.

Az egyesület az idén a következő lapokat rendelte meg: „Magyarország-, "Magyarszemle", „Új Idők", „Vasárnapi Újság", „Zászlónk", „Csiki Lapok", ingyen .küldötték a „Csikszeredá"-t, a „Néptanítók Lapját". Olvasta még a kör az „Alkotmány"-t, az „Ellenzék"-et, a „Közművelődés"^ a „Magyar Lanf-ot.

A könyvtár szaporodása. I. A tanári kar használatára álló könyvtár a követ-

kező művekkel gazdagodott: 1. A longobárdok története, Gombos F. 2. A méhészet

kézikönyve, Kovács Antal. 3. Selyemtenyésztési utasítás m. kir. földmüvelésügyi minisztérium. 4. Szent Imre herceg, Szent-István-Társulat. 5. Szent Alajos élete, P. Soós István. 6. Magyarok Nagyasszonya. Rosty Kálmán. 7. A sárkányok országából, Cholnoky Jenő.

A könyvtárban van neveléstani munka 108. kötet, iro-dalmi 70, történelmi és földrajzi 120, természettudományból 40, vegyesek 122. Összesen 460 kötet könyv.

II. Az ifjúsági könyvtár szaporodása. Ajándékozás és vétel ütján. 1. Scherer István, Siket-

néma oktatás. 2. Öngyilkos, Gabányi Árpád. 3. Tóttánc-mester, Gabányi Á. 4. Filippó, Gabányi Á. 5. Kakasülőn, Gabányi Á. 6. A párbajhős Salamon Ödön. 6. Szervusz, Salamon Ödön 7. Revolver, Murai Károly. 8. A cilinder, Heltay Jenő. 9. Aki mer, az nyer, Murai Károly. A mo-nolog ellen, Ábrányi Emil. 11. A titkos drámaíró, Lengyel Menyhért. 12. Szeretem a nőket, Georges Lórin. 13. Oh azok a nők, Ilosvai Hugó. 14. A fogadás, Hanyag Oktáv. 15. Az első szerelmes levél, Theowreowk Árpád.

Az ifjúsági könyvtárban van összesen 315 drb. könyv. Könyvtáros egy IV. éves növendék, a ki minden héten egy meghatározott napon könyveket ad ki növendéktársainak a tanári könyvtáros jelenlétében és felügyelete mellett. A tanári könyvtártól is kapnak növendékeink könyveket ol-vasásra.

Xántus Elek, könyvtáros.

(îyakorlo-iskola. Elemi Gyakorló-iskolánknak van 5 osztálya; osztatlan

iskola egy tanitó vezetése alatt. A tanítás a népiskolai tör-vény, püspöki tanterv, részletes tanmenet és órarend sze-rint folyt.

Az iskolai rendtartásban a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter úr által 1898-ban kiadott népiskolai felvételi, mulasztási naplók, a tanítás anyagát feltüntető osz-tálynapló használtatnak.

A Csiksomlyóról bejáró növendékek után a községi pénztárból személyenkint 5—5 korona tandij fizettetett ki, az idegen községekből beadott növendékekre a szülők 10—10 koronát tartoznak fizetni, amely összeg az iskolai tanesz-közök és tüzelőfa beszerzésére használtatott fel.

A gyakorló-iskolai növendékek szépen sikerült ünne-pélyt tartottak május hó 15-én és ápril 11-én.

Igen megható ünnepélyt képezett 20 növendéknek a húsvéti időben végzett első gyónása és szent áldozása.

Az iskolaépület külön a tanítóképző-intézettől mint-egy két percnyi útat tevő távolságra van. A tanterem elég tágas.

A) Az elemi gyakorló-iskolai tanulók névsora én általános osztályzata.

I. OSZTÁLY. 1 Bálint József, elégséges. Kedves András, jeles.

Bartalis János, kitűnő. Péter István, jeles. Balázs István, jeles. Petres Dénes, elégtelen. Gál Árpád, elégséges. Rancz Lajos, jó. Imre László, jó. Salamon Antal, elégtelen. Jakab Ignácz, jó. 13 Váta István, elégséges. Kristó Károly, jó.

64

II. OSZTÁLY. 1 Burján Sándor, kitűnő. Petres József, jó

Domokos László, kitűnő. Benő Gyula, jó. Bálint Béla, jeles. Pazakas Lajos, jó. Orbán Domokos, elégséges. Petres Imre, kitűnő.

Petres Géza, elégséges. Petres János, elégséges. Salamon Lajos, elégséges. Salamon Sándor, elégtelen. Salamon Pál, elégséges.

14 Váta Lázár, jó. III. OSZTÁLY.

Biró József, jó. Nedelka Imre, jeles. Csiszér József, jó. Petres József, jó. Domokos Jakab, jó. Petres Domokos, jó. Kovács Ignácz, jó. Timár Sándor, kitűnő. Koncz Nándor, elégséges. 10 Váta Ignácz, jó.

IV. OSZTÁLY. 1 Bartalis Lázár, jó.

Bakó József, jó. Burján János, kitűnő. Bartalis Imre, jó. Bálint Lajos, jó. Domokos Károly, jeles. Geczö György, jó. Gecző József, elégséges. Hozó Lázár, jó. Imre Géza, jeles.

Komán Béla, jó. Koncz Lajos, jeles. Kóródi István, jeles. Kazocsai Antal, jó. Orbán Dezső, elégséges. Oláh Jenő, jó. Péter Imre, jó. Sándor Pál, elégséges.

19 Gál József, jó. 1 Magántanuló: Xántus Mária, jó.

V. 1 Ambrus János, kitűnő.

Borbát János, jó. Kósa Elek. jó. Lakatos Imre, kitűnő.

OSZTÁLY. Lakatos Miklós, jó. Péter József, jó. Salamon Antal, elégséges.

8 Petres Kálmán, jeles. B) Általános osztályzat szerint.

I. 1 oszt.

II. oszt.

III. oszt.

IV. oszt.

V. oszt. Összesen.

Kitűnő 1 3 1 1 2 8 Jeles. 3 1 1 4 1 10 Jó. . 4 4 7 12 4 31 Elégséges 3 5 1 3 1 13 Elégtelen . II 2 1 — — — 1 3

összesen II 13 1 14 1 io I i 20 8 65

55

C) A tanulók által használt tankönyveli. ABC-és könyv: Mócsy-, Petrovácz-, Steinberger-féle.

II. III. IV. és V-ik olvasó : Mócsy-, Petrovácz és Walter-től. Elemi- és Kis-Kathekizmus : Egri Biblia Kisebb gyer-mekek számára. Biblia : Középkorú gyermekek számára kiadja a Szent-István-Társulat. Nyelvtan : a III., IV., V. osz-tály részére, Nagy Lászlótól. Földrajz: IV., V-ik osztály részére Györffy-féle. Természetrajz: Györffytől. Alkotmány-tan. Természettan és Gazdaságtan Győrffytól. Egészségtan: Dr. Szél Lajostól.

1 darab Magyarország fali térképe. 1 drb. Európa fali térképe. 1 drb. Ázsiai fali térképe. 1 drb. Afrika fali térképe. 1 drb. Palesztina fali térképe. 1 drb. Csikmegye fali térképe. Fali olvasó táblák : Mócsy-, Pfetrovácztól. Mozgatható betűk gyűjteménye 2 drb. Számológép. 1 drb. Orosz és 1 drb. Dr. liben-féle Bibliai szemléltető képek. 60 kép. Természetrajzi ábrák 27 drb. Természettani szemléltető eszközök. Mérték szemléltető. Ásvány-gyűjtemény 100 drb. Történelmi szem-léltető képek. 2 drb. nagy tábla.

E) A gyakorló-iskolában feldolgozott tananyagot Lásd az 1002—1003. év értesítőjében.

D) A taneszközök kimutatása.

Az ö

ssze

s be

tege

dési

eset

ek sz

áma

Emés

ztő

szer

vek

bete

gség

ei

Légz

ősze

rvek

be

tegs

égei

Man

dula

lob

Bőr

bete

gség

ek

Szem

bete

gsé-

gek

Csú

z (iz

om

és

izül

et)

Kel

evén

y

Foga

kbet

egsé

gei

Orr

vérz

és

Sérü

lés

Mir

igye

k be

teg-

sége

i

E JD CÎ e •3 Fő

fájá

s

i

130 ebből 38 , 24 26 9 1 1

14 6 2 2 i

2 3 2 1 1

Az intézet növendékei közt az év folyamán előfordult betegségek kimutatása. u* Oi

A növendékek egészségi állapot:), mennyiben heveny fertőző bántalom nem fordult elő, kedvező volt; azonban a már fentebb kimutatott betegedési esetek száma, az intézet létszámához viszonyítva (130) igen nagy, amely körülményre, a lakási, ruházati, éghajlati viszonyok voltak a legnagyobb befolyással.

Csiksomlyó, 1904. év június hó.

D r . K o l o n i c s D é n e s , inr. orvos és egészségtan tanár

Tanítókópesités. Tanképesítői vizsgára 25 negyedik évfolyamat végzett

növendék bocsáttatott.

R e n d e s t a n u l ó k : András Béla, Adorján István, Bara Gyula, Baróthi Ba-

lázs, Blénesi Károly, Erdély András, Gereóffy Csanád L., Gál Károly, György Miklós, Györpál János, Lacz Kálmán, László András, Lukács Lőrincz, Mihály István, Pál Dávid, Schenk Frigyes, Szopos László, Vitos Domokos, Salló Bé-ni, Bálint Károly,* Wéger Béla,* Cziriák Jenő,* Szőke Sán-dor,* Gyenge Biró István. Magántanuló : Formánek Simon.

Az egyházmegyei főtanfelügyelő által a kidolgozásra felterjesztett írásbeli képesítői tételek közül a következők hagyattak jóvá:

I. Neveléstanból. Br. Eötvös József tanügyi alkotásainak kihatása a nép-

iskolákra. II. Németnyelvből.

Die Quelle und der Wanderer.

III. Mértanból. 1. Valamely terem 8 m. 35 cm. hosszú és 5 cm. 2

dm. széles; mennyibe kerül a kipadoztatás, ha 1 négyszög méterért 6 kor. 90 fillért kell fizetni ?

2. Valamely háztető gerendázata alul 14 m. széles, a magasság 6 m. 2 dm ; mily hosszúaknak kell a szarufák-nak lenniök ?

3. Valamely kút 1*4 m. széles ; hány köbm. víz van a kútban, ha az abban levő víznek mélysége 5'2 m ?

4. Mily magasnak kell lennie egy 2 dm. átmérőjű töl-csérnek, hogy abba éppen 1 liter víz férjen?

A •alatt jelöltek egy évi tanítói gyakorlaton voltak.

58

IV. Rajzból. Adott térnek (28/16) kitöltése tetszésszerinti motívu-

mok felhasználásával emlékezetből; az egésznek felvázolása s egy résznek tetszésszerinti modorban való kidolgozása.

V. Szépírásból. Tetszésszerinti magyar és németszöveg másolás 4-4 sor. Az írásbelieket a szaktanárok megbírálván a folyó év

május hó 31-én tartott értekezleten kölcsönösen tudomást szereztek maguknak azokról. Igazgató az összes írásbelie-ket megküldötte a fötanfelügyelónek, akir. tanfelügyelőnek.

Június 14., 15., 16-án tartotta nagys. Gergely Ignácz, kanonok, fótanfelügyelő az elöértekezletet, melyen megje-lent az erd. róm. kath. Státus mélt. igazgatótanács hivata-los képviselője: Nagys. Jung-Cseke Lajos apát-fóesperes, igazgatótanácsos; Szabó Géza kir. tanfelügyelő és az egész tanári kar.

Az írásbeliek eredménye a következőleg állapíttatott meg: A neveléstani dolgozatot kitűnően oldotta meg 1:

Schenk Frigyes. Jelesen 6: Blénesi Károly, Erdély András, Gereóffy

Csanád L., Gál Károly, Lacz Kálmán, Pál Dávid. Jól 13: Adorján István, Bara Gyula, Baróthi Balázs,

György Miklós, Győrpál János, László András, Lukács Ló-rincz, Mihály István, Szopos László, Formánek Simon, Wé-ger Béla, Cziriák Jenő, Szőke Sándor.

Elégségesen 5: András Béla, Vitos Domokos, Salló Béniám, Bálint Károly, Gyenge Biró István.

Elégtelen: — A német dolgozatot kitúnóen oldotta meg 1: Schenk

Frigyes. Jelesen 6 : András Béla, Bara Gyula, Baróthi Balázs,

Blénesi Károly, Gereóffy Csanád L., Lukács Lőrincz. Jól 5 : Gál Károly, György Miklós, Pál Dávid, Bálint

Károly, Formánek Simon. Elégségesen 13 : Adorján István, Erdély András, Györ-

pál János, Lacz Kálmán, László András, Mihály István, Szopos László, Vitos Domokos, Salló Béniám, Wéger Béla, Cziriák Jenő, Szőke Sándor, Gyenge Biró István.

59

Elégtelen : — A mértani dolgozatot kitűnően oldották meg: Jelesen 9 : Bara Gyula, Baróthi Balázs, Blénesi Károly,

Erdély András, Gereóffy Csanád L, Gál Károly, Lukács Lörincz, Pál Dávid, Schenk Frigyes.

Jól 11: András Béla, Adorján István, György Miklós, Györpál János, Lacz Kálmán, Mihály István, Szopos László Vitos Domokos, Salló Béniám, Formánek Simon, Gyenge Biró István.

Elégségesen 5 : László András, Bálint Károly, Wéger Béla, Cziriák Jenő, Szőke Sándor.

Elégtelen : — A rajzolásból kitűnő 4 : Blénesi Károly, György Miklós

Pál Dávid, Vitos Domokos. Jeles 7 Erdély András, Gereóffy Csanád L., Gál Ká-

roly, Györpál János, Lukács Lőrincz. Mihály István, Salló Béniám.

Jó 10: Adorján István, Bara Gyula, Baróthi Balázs, Lacz Kálmán, László András, Schenk Frigyes, Szopos László, Formánek Simon, Wéger Béla, Szőke Sándor.

Elégséges 4 : András Béla, Bálint Károly, Cziriák Jenő, Gyenge Biró István.

Elégtelen : — Szépírásból kitűnő 4 : Bara Gyula, Baróthi Balázs,

György Miklós, Lacz Kálmán. Jeles 7 Blénesi Károly, Gereóffy Csanád L., Gál Ká-

roly, Lukács Lőrincz, Pál Dávid, Schenk Frigyes, Vitos Domokos.

Jó 14: András Béla, Adorján István, Erdély András, Györpál János, László András. Mihály István, Szopos László, Salló Béniám, Bálint Károly, Formánek Simon, Wéger Béla, Cziriák Jenő, Szőke Sándor, Gyenge Biró István.

Elégséges: — Elégtelen : — Ezek Alapján a vizsgáló bizottság a jelentkező és az

írásbeli vizsgákat sikerrel kiállott 25 tanítójelöltet szóbeli tan-képesítőre bocsátotta.

A szóbeli tanképesítő a főtanfelügyelő elnöklete alatt 8

60

a Státus képviselője, a kir. tanfelügyelő, a tanári kar jelen-létében junius 14, 15, 16-ik napján folyt le.

Június 16-án az esti órákban a vizsgák véget értek. A tanári kar osztályozó értekezletre gyűlt össze és

tárgyilagos részrehajlatlan szigorral állapította meg az új miniszteri szabályzat elfogadott pontja értelmében a végle-ges osztályzatokat, bevezette az anyakönyvbe és ennek alap-ján állította ki a 19 jelölt számára a tanítói okleveleket.

Á l t a l á n o s j e l e s : 9. Bara Gyula, Györpál János, Blénesi Károly, Lukács Lörincz, Erdély András, Pál Dávid, Gereóffy Csanád L., Schenk Frigyes. Gál Károly,

Á l t a l á n o s j ó : 7. Adorján István, Lacz Kálmán, Baróthi Balázs, László András, György Miklós, Szopos László,

Vitos Domokos. Á l t a l á n o s e l é g s é g e s : 3.

Salló Béniám,* Bálint Károly,* Formánek Simon.**

Tehát az intézet 19 tanítójelöltnek adott junius 16-án oklevelet kilencnek jelest, hétnek jót és háromnak elégségest.

Gyenge Biró Istvánt, András Bélát, Wéger Bélát,* Mi-hály Istvánt és Szőke Sándort* 3 havi újrakészüiésre utasí-totta a bizottság. Czirják Jenő* vizsgálatlan maradt.

Tanképesítői gyakorlati tanítás tételei. 1. „Káin és Ábel." Módszeres kidolgozása és előadása

az I. osztályban. 2. „Jób." Bibliai oktatás a II. osztályban. 3. „Második ágazat." Káté tanítás a III. osztályban. 4. „Felebarátunk szeretetéről." Káté tanítás a IV. oszt. 5. „A bérmálás.* Káté tanítás az V. osztályban. 6. A „d" hangjának és betűjének ismertetése. *öt egy évi alkalmazás után jelentkezett a tanítóképesitőre. ** Magántanuló.

61

7. .Az istenfélő leányka.44 Olvasmánytárgyalás a II. osztályban.

8. „A ló.tt Olvasmány tárgyal ás a II. osztályban. 9. „A keresztény takarékosság.M Olvasmány tárgyalás

a III. osztályban. 10. „A nyúl." Olvasmánytárgyalás a III. osztályban. 11. „Zrinyi Miklós." Olvasmány tárgyalás a IV. oszt. 12. „A Szentháromság titka.14 Verstárgyalás az V.

osztályban. 13. Az ige ismertetése a III. osztályban. 14. A helyhatározóval bóvitett mondat. IV. osztály. 15. Az eszközhatározóval bővített mondat. V. osztály. 16. A 6. 7. szára egyedül való tárgyalása. I. osztály. 17. Hozzáadási és elvevési tételek a 30—40 körében.

II. osztály. 18. A liter i s m e r é s e . III. osztály. 19. A közönséges tört fogalma. 20. A kötelezvény tanítása. V. osztály. 21. A Tişza mellék folyói. IV. osztály. 22. Szemléltesse a könyvet a beszéd- és értelemgya-

korlat alapján I. osztály. 23. Ismertesse a juhot beszéd- és értelemgyakorlati

alapon. II. osztály. 24. „A házi légy." Természetrajzi tanítás az V. oszt. 25. Tornatanitás kar és törzsgyakorlatokkal IV., V. o. 26. vOh szeretet szent emléke,41 szövege és dallama.

III, IV., V. osztály.

62

I. év-So

rszá

m

|

N é v a +3 32 N

evel

ésta

n 1

j M

agya

r ny

elv

j

Ném

et n

yelv

|

1 Albert Vince i

2 2 1 3 2 2 Antal Kálmán 3 1 3 4 3 Barabás József 2 8 4 3 4 Bartaiis Antal 3 3 4 3 5 Bodor. János** 3 3 4 3 6 Elekes Endre 5 2 3 3 7 Gál Dombkos 3 3 5 3 8 Gál Imre 2 2 2 9 Györkovács Béla 4 3 o 4

10 Jakab Alajos 3 3 4 4 11 Kelemen Albert 1 1 3 3 12 Kovács József 1 1 2 1 13 Kóka József 2 1 3 3 14 László Sándor 4 3 ő 4 15 Márkos Gyula 2 3 4 2 16 Paizs András 1 1 2 2 17 Pál Vencel 3 4 5 4 18 Petre3 Antal 3 3 4 2 19 Salló Balázs 1 1 3 3 20 Sárosi József 1 1 3 4 21 Sáska Kristóf 3 2 5 2 22 Szabó Elek 3 2 4 2 23 Székely András 3 3 5 4 24 Szopos Márton 2 2 4 4 25 Miklós Dénes* 3 3 5 3

* Magántanuló. ** Ismétlő.

folyam.

3 -t-i N

Szám

tan

Föld

rajz

c -*-» o> N 09 ő3 C-l Éu

ek

Org

ona

Heg

edű

íj H M)

'ii KO O

N

33 •CS 'o. •0) X 0Q To

rna

c

-o>

Vis

elet

O i X í o ! -ce l "= i ***

2 2 2 2 3 1 1 1 3 3 2 2 2 3 3 3 1 2 1 2 2 3 1 2 2 1 3 2 4 3 4 3 4 3 1 3 3 3 2 ! 3 2 3 3 4 3 4 3 3 3 2 1 2 1 3 3 3 8 4 4 4 4 3 4 3 i í 2 3 4 3 4 3 3 4 4 3 2 3 3 ! 4 4 l _

o 3 4 4 3 3 2 3 3 3 2 3 3 1 5 2 l 2 2 o 2 3 2 3 2 3 2 2 2 5 4 3 4 4 3 2 4 3 3 3 5 3 4 3 3 4 3 4 9 2 3 3 2 4 2 1 2 3 3 3 2 1 •> 2 3 1 2 1 2 2 1 2 1 1 2 3 1 1 1 í 2 4 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 5 3 4 4 4 3 4 4 2 3 3 5 2 2 2 3 3 3 3 3 3 2 I 2 2 3 2 1 2 4 4 3 2 3 3 2 2 2 2 4 5 3 2 3 4 3 1 4 3 2 3 5 2 5 4 3 4 4 3 3 3 3 2 3 5 2 1 o 1 2 1 1 2 3 2 2 l 2 2 2 2 4 4 4 4 3 3 3 3 2 3 2 4 4 2 3 2 2 2 4 2 3 3 5 2 3 4 2 3 0 3 3 3 3 2 2 3 4 ö 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 5 2 4 3 3 4 3 3 ! 3 3 2 1 i 9 3 3 4 4 3 4 4 4 1 2 4 4 1 í 3 5

64

II. év-

> "3

1 (9

N é v 49 J2 a os

a & j*

"1 w £

K I

a u ss >» £ 4)

GQ £ •o «o O

OQ > £ J s S

1 Ambrus István 2 3 3 2 2 9 Bereczk Balázs 1 2 2 3 3 3 Biró Elek 3 2 2 3 3 4 Bocskor Ferencz 2 3 3 3 3 5 Bocskor István 3 2 2 2 3 6 Borió István 3 3 4 4 4 7 Bodó Lajos 1 1 1 1 1 8 Bors lgnácz 2 2 2 2 2 9 Csiszér Oábor 1 2 3 4 4

10 Fodor Gáspár 2 2 3 4 4 11 Gál Áron 3 2 4 3 4 12 Koncsag Károly 3 4 4 4 4 13 Kovács Béniám 2 2 2 2 2 14 Kovács Tamás 1 2 1 2 2 15 Lajos István 2 3 3 3 4 16 László Dénes 2 2 3 2 3 17 Márkos Domokos 2 3 4 5 5 18 Miklós Szilárd ki ma rsi <11. 19 Petres Gyula 2 3 3 4 4 20 Rettegi Ferencz 3 3 3 4 4 21 Róth Márton 3 3 4 4 4 22 Sándor Zsigmond 3 3 3 5 5 23 Sárossy Albert 1 1 1 2 1 24 Szabó Dénes 2 3 1 3 3 25 Szabó Imre 2 3 4 5 5 26 Tuzson István 2 1 2 2 2 27 Tuzson János 2 3 4 4 4

folyam. N

émet

nye

lv

|

Szám

tan

|

Mér

tan

|

Föld

rajz

l|

Term

észe

trajz

|

Ének

|

Org

ona

|

Heg

edű

|

Öss

zhan

gzat

tan

|

tsa '3? as Sz

épirá

s |

Torn

a |

Kéz

imun

ka

|

Álta

láno

s os

zt. 1

2 1 2 3 4 2 4 3 2 4 2 2 3 3 3 2 3 4 2 2 «J 1 1 2 1 2 2 2 2 3 4 3 2 4 4 4 2 4 2 2 3 2 1 2 2 4 2 1 2 2 1 3 2 2 2 3 3 3 4 4 3 3 2 3 2 4 2 2 3 3 3 4 4 4 3 4 4 4 3 4 2 2 4 2 2 1 1 2 i 1 1 1 1 2 1 2 1 2 2 2 3 3 2 2 2 > 3 3 2 2 2 3 2 3 4 3 1 3 3 2 1 3 2 1 3 4 3 4 4 4 1 2 2 2 1 4 2 2 3 3 3 3 4 4 2 3 3 2 2 4 2 2 3 2 1 3 3 8 3 4 4 4 2 4 2 4 4 3 2 1 3 4 3 3 2 2 2 4 2 4 3 2 2 3 3 2 2 2 2 2 I 4 2 2 2 3 2 4 3 2 2 4 3 3 2 4 3 3 3 2 2 3 4 4 1 2 1 2 2 4 2 3 3 4 3 4 5 4 3 4 4 3 2 4 3 3 5

3 2 3 4 3 3 4 4 3 3 4 2 2 3 3 2 3 3 3 3 4 3 3 2 4 2 3 3 3 3 3 4 4 4 3 2 3 3 4 2 3 4 3 3 3 4 4 2 1 2 2 1 4 1 1 5 2 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 2 2 1 2 2 2 2 3 3 3 4 3 2 3 2 3 3 4 3 4 4 4 2 3 3 3 1 2 2 3 5 3 2 2 2 4 2 2 3 2 1 3 1 2 2 3 2 3 4 4 3 3 4 1 I 3 1 2 2 3 4

6

66

III. év-—-y-

JLJ c '5 ce

j> 41

1— N é v a> .22 00 ti D >» a t-SS N o « ;A S) A > GK/ SÎ •—i w O SQ

^ X & a 6"' S

1 Bakai Alajos 2 3 3 4 3 4 2 Balog Zoltán 2 2 2 3 4 3 3 Beke József • 2 3 I 2 4 •2 4 Bors Ábrahám 2 3 2 4 4 4 5 Csibi Károly 2 2 1 4 3 4 (') Csiszér Gábor 2 8 2 3 4 4 7 Ferencz József Ü 3 4 4 3 4 8 Füleki Lajos 3 2 2 2 8 3 9 Györgypál Károly 2 2 2 3 4 3

10 Györké Árpád 3 8 3 3 4 4 11 Hajnód Pál 3 4 4 3 3 8 12 Ilyés András 2 2 2 2 3 1 13 Imecs Aladár 3 3 3 4 4 4 14 Imre Jenó 3 2 4 4 3 4 15 Király Ferencz 3 3 3 3 3 3 16 Krasznai József 2 1 2 1 2 2 17 Luka Jenó 2 1 2 3 3 4 18 Molnár Ágoston 3 2 8 3 8 4 19 Nagy Lajos 2 5 2 2 3 2 20 Nagygalaczi János 3 o

O 4 4 3 4 21 Petres Elek 2 3 4 4 3 4 22 Rácz Lajos 2 1 1 1 2 2 23 Réner Lajos •> 1 2 1 2 1 24 Ru8z János 2 2 3 4 4 4 25 Sántha Károly 2 3 3 3 3 3 26 Sinka Károly 2 3 3 4 3 4 27 Szabó Lajos 3 1 2 1 2 1 28 Szálló Béla 3 3 3 4 4 4 29 Szász Simon 2 1 2 1 2 1 30 Szőke Ágoston 2 2 8 3 3 4 31 Varga Sándor 2 3 3 4 3 4 32 Biró Lörincz* 1 1 3 3 3 3

* Magántanuló.

67

folyam.

SÍ 5 ® N GO -a,

a cS I +=> N > aj >J s 0)

o c5 -w a

e ce

Ol s

oc ta •fca 05 SJ GO

5 ® N GO -a, 2

Heg

edü

05 N W> «

ií 3

09 O 00 O e *c3

£ -UJ Z

C--c8 >3 50

— :© íj E- ^

a> e O 6/0 ő H

eged

ü

\ «3 W O

NJ rv

3 E-i N Cw

2 2 3 4 4 4 1 1 2 2 í 2 1 3 2 2 3 3 4 2 3 3 3 3 í 2 2 3 2 2 0 2 2 2 2 4 3 3 2 2 2 2 3 2 3 4 4 3 3 4 3 3 1 2 1 3 3 2 3 4 4 2 3 3 3 3 1 2 4 3 3 2 3 4 4 2 3 3 3 3 1 2 1 3 3 2 3 4 4 4 2 3 2 3 4 2 3 4 2 1 1 1 3 1 4 2 3 2 2 2 1 2 3 2 3 4 3 3 4 4 4 3 1 2 2 3 3 3 3 4 4 3 3 2 3 3 3 3 2 3 2 1 3 4 4 3 2 3 1 2 1 1 2 3 '2 2 1 1 3 2 1 2 3 2 2 2 2 2 3 1 2 4 4 3 4 5 5 4 2 1 3 5 3 2 3 4 4 3 2 4 3 3 3 2 3 4 3 2 3 2 4 3 3 4 3 4 1 2 3 3 2 l 2 2 2 3 2 2 2 2 1 2 1 2 2 1 2 3 2 3 2 3 2 2 1 5 2 2 2 2 3 3 3 2 4 4 4 4 2 2 2 o

D 2 2 1 3 2 2 2 2 3 2 1 2 3 2 2 i 2 3 5 4 3 3 4 4 3 1 3 5 4 3 3 4 4 2 3 4 4 3 2 2 2 4 1 1 1 2 2 1 1 2 2 2 1 1 1 1 2 2 1 1 3 1 3 3 2 2 1 2 2 2 3 2 3 3 4 3 2 3 2 3 2 2 3 3 3 2 2 3 3 4 2 1 1 2 2 2 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 2 2 1 2 3 3 2 1 1 1 3 1 2 9 3 3 1 2 3 2 3 3 3 4 4 3 2 3 4 3 1 2 1 3 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 2 1 3 3 3 4 4 4 3 3 3 4 2 2 2 3 2 2 3 4 4 4 2 2 1 2 1 2 2 3 1 1 1 3 1 3 2 2 — 2 3 3 3 2

68

I . év ' ü t» "2 08

« >» c 15 w

E N é v 00 'ÖJ >

"ZI h e 06 -08 NI 2

a 08

00 'ÖJ > o

08 CB

9 -fea a> a

S •eí

e 95

0) c -2

O 3Q

X z o s z N OQ

s :© c-i

1 Adorján István 3 3 3 4 4 2 2 3 9 András Béla 3 3 3 4 2 2 3 4 3 Bara Gyula

Baróthi Balázs 2 2 3 4 3 2 3 2

4 Bara Gyula Baróthi Balázs 2 2 3 3 3 2 2 2

5 Blénessy Károly 2 2 3 2 2 1 1 4 6 Erdély András

Gaál Károly 1 2 2 4 3 2 2 1

7 Erdély András Gaál Károly 1 2 4 2 3 2 2 1

8 Gereóffy Csanád 2 3 3 1 2 1 1 2 9 Gyenge B. István 4 4 4 4 3 2 3 5

10 György Miklós 3 4 3 4 3 2 2 3 11 Györpál János 2 1 1 2 3 2 2 1 12 Lacz Kálmán 3 4 4 4 4 3 3 3 13 László András 3 3 3 4 4 2 3 2 14 Lukáts Lórincz 2 2 3 4 2 1 1 2 15 Mihály István 3 3 3 4 3 3 3 4 16 Paál Dávid 1 2 3 2 3 1 1 1 17 Schenk Frigyes 1 2 3 2 1 1 1 1 18 Szopos László 2 3 4 4 4 2 3 3 19 Vitos Domokos 3 3 3 4 3 2 3 4 20 Formánek Simon* 3 4 3 4 3 3 3 4 21 Szász Lórincz* 4 4 4 5 4 4 5 5 22 Szabó Sebestyén* 1 3 2 4 1 3 3 ő

* Magántanuló.

folyam.

s « a cC

e «8 s

cz N

a g "S N co

-4>

s b£) 00 es CS :3

-c

"3 N feO s sí

c3 .£4 s 3

. £

05 •*—« bC

•4> «3 N

•CS •*—» N a j o o J* £ 33 bC N a

£

o bC a> bC 4> "S m

S •ff

n o 'N -a> «3

•41 60 a> w

< E-1 > rh W X 03

••o ce EH US Ed

4 3 3 2 3 3 4 3 2 2 2 2 2 3 3 3 4 3 1 2 1 2 1 2 2 2 3 3 4 3 4 2 2 3 o 2 1 2 3 3 3 3 3 3 4 2 2 4 4 3 1 2 2 3 3 3 3 3 3 2 2 4 4 3 2 2 4 2 3 3 2 1 1 Î 1 1 2 1 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 3 4 3 3 1 2 2 2 2 2 2 1 1 2 4 4 4 3 2 1 2 2 2 2 4 3 3 i 2 2 2 3 3 2 3 4 3 3 5 4 3 3 t 2 2 3 2 2 1 2 2 2 2 3 3 2 2 2 3 3 3 3 2 2 1 2 2 2 4 3 3 2 2 2 1 2 2 2 3 2 3 3 3 2 2 2 3 4 4 .3 3 2 2 2 2 3 2 1 1 2 1 1 2 2 2 2 2 2 3 2 4 4 4 2 1 1 3 2 1 2 2 1 2 3 2 1 1 2 3 3 4 3 2 2 2 2 3 3 2 1 1 1 4 4 3 3 3 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 3 4 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 1 2 2 2 2 3 4 3 4 2 2 3 3 4 3 3 4 2 3 3 5 4 4 2 4 5 5 4 4 4 4 3 3 5 4 4 4 3 3 3 — 4 4 3 3 1 I 5

70

A képesítettek So

rszá

m

||

A tanítójelölt neve

Hit

-és

erkö

lcst

an |

Nev

elés

tan

|

Okt

atás

i mód

szer

t. |

1 CD

l a u «e

55

Ném

et n

yelv

|

Tör

téne

lem

|

a

-sö £ -+J O Is '5 K S W Fö

ldra

jz

!J

í András Béla 4 3 4 3 2 4 5 ö 2 Adorján István 4 3 3 3 4 2 3 3 3 Bara Gyula 2 2 2 3 2 L 1 2 4 Baróthi Balázs 2 2 2 3 2 3 3 2 5 Blénesi Károly 2 2 2 3 2 2 2 T 6 Erdély András 2 1 2 3 4 2 1 2 7 Gereóffy Csanád 2 1 1 1 2 2 2 2 8 Gál Károly l 1 2 2 3 1 2 2 9 György Miklós 2 3 4 3 3 3 2 3

10 Györpál János í 2 2 2 4 1 2 2 11 Lacz Kálmán 3 3 3 3 4 1 2 3 12 László András 2 2 2 3 4 2 2 3 18 Lukács Lőrincz 2 2 2 3 2 1 1 1 14 Mihály István 3 3 4 4 4 4 4 5 15 Pál Dávid 2 2 1 1 3 1 1 2 16 Schenk Frigyes 1 1 1 2 1 1 1 1 17 Szopos László 1 3 2 3 4 2 3 2 18 Vitos Domokos 3 4 4 3 4 2 3 3 19 Salló Béniám 3 4 4 4 4 4 4 4 20 Bálint Károly 2 4 4 4 3 3 2 4 21 Formánek Simon 3 4 4 4 3 4 4 4 22 Wéger Béla 3 3 4 5 4 5 4 4 23 Ciriák Jenő n i; m V i z s-24 Szőke Sándor 4 3 4 5 4 5 4 4 25 Gyenge Biró István 3 2 4 5 4 4 4 4

Kitűnő kántori oklevelet nyert: Jeles Jó

71 osztályzata.

Mennyi- ifi a vi ti ségtan o> > '(j SS ti

*J *2 N Vj •a w s « a O

J5 a X *-> J. « ©

a 3 o •• t>

0) M y.

öt »oí M a3 X •flö *P

5 JCS s H3 O

2 O

O aj >i tL ©

!

X o c «3 U, £ '•j N S (C O X Tti tL

O tc X ö » as N X - H H C OQ H •w H-i o H O

8 3 8 3 4 4 3 1 2 1 2 2 4 5 2 3 3 2 2 3 3 2 3 4 4 2 3 3 I 2 1 I 1 3 1 2 1 1 3 2 1 2 8 2 3 3 3 3 1 3 3 4 4 2 3 3 1 ~* 3 2 2 1 2 2 2 4 4 2 3 2 o »> 2 1 I L 2 3 1 I 2 1 1 9 2 1 2 1 1 l 2 2 3 3 3 4 1 3 2

2 1 2 2 2 2 3 3 4 4 2 3 2 3 3 2 2 2 1 1 2 3 3 2 2 3 3 3 3 í 2 2 2 3 2 2 3 4 1 1 2 4 3 2 3 3 3 1 0 1 1 2 2 3 3 o 4 2 2 2 3 3 3 2 3 4 i 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 I 2 2 1 2 2 4 3 4 3 3 2 3 1 3 3 2 1 4 5 2 2 2 1 1 7 2 3 2 4 3 2 2 2 I 2 I 1 1 3 i 3 2 3 3 4 1 2 2 2 3 2 2 2 3 i 3 3 2 4 2 2 3 3 2 3 3 3 3 1 ! 2 2 4 3 4 2 3 3 4 3 4 3 2 2 2 3 4 4 4 3 4 4 3 3

4 3

3 3

4 8

2 2 4

3 4 3

3 1

3 3 4

3 3 3

3 2 3

4 4 4

4 4 4 3 3 3 3 4 8 4 3 3 4 5 g a X 0 t t 3 4 3 2 2 3 3 4 4 4 4 2 3 5 3 3 3 2 3 4 3 2 2 3 3 3 3 0

Erdély András. András Béla, Lacz Kálmán, Lukács Lőrincz és Mihály István. Formánek Simon és Gyenge Biró István.

Statisztikai kimutatás. A tan í tó je lö l te i* l é t s z á m a . v a l l á s a , a n y a n y e l v e , e l ő k é p z e t t s é g e , s z á r m a z á s n é s »xüloil< polgriri á l l a s a .

Osz

tály

1 A

tan

év e

lejé

n be

írat

ott

||

1 K

imar

adt

|| 1

Mar

adt

|| s* aj >> SP a 09

já ti

g -o «

Előkép-zettség © CX

3

Tanév végén Százalékokban kifejezve volt a tanév végén A növendékek születési helye megyék szerint

A ssUlftk pol-gári állása A növendékek születési éve

Osz

tály

1 A

tan

év e

lejé

n be

írat

ott

||

1 K

imar

adt

|| 1

Mar

adt

|| s* aj >> SP a 09

já ti

g -o «

B d 3

Tc > —<

1 IV

. po

lgár

i I

Fel

ső n

épis

kola

© CX

3 viseletre

nézve általános előme-

netelre néive viseletre nézve előmenetelre nézve

o tt o s

M « O

©

í o s

M •<D N Cfc a o -5 H

| U

dvar

hely

meg

ye

| M

aros

torc

inm

egye

|

Sxol

nokd

obok

a, K

oloz

s. |

Bra

ssó,

Zol

yom

meg

ye

|

i s 2 1

I

i e I 09 « 3 b .a £ •

<

© a

OS o S fc* 03 08 T3 M O H O

láho

rszá

g |

Ért

elm

iség

|

Ipar

os,

kere

sked

ő [

Föld

miv

es

| E

gyéb

állá

sú

|

.c X 18

78

| 18

80

1 18

81

|

M 00 00 i

i

I 1885

|

1886

|

1887

i

1888

1

1889

|

1890

I

Osz

tály

1 A

tan

év e

lejé

n be

írat

ott

||

1 K

imar

adt

|| 1

Mar

adt

|| s* aj >> SP a 09

já ti

g -o «

B d 3

Tc > —<

1 IV

. po

lgár

i I

Fel

ső n

épis

kola

|

Als

óbb

oszt

ályb

ól

| D

icsé

rete

s *o

I Sz

abál

ysze

rű

| K

ev.

szab

álys

zerű

•c j3 3

I Je

les

•o •-5 I

Elé

gség

es

| E

légt

elen

Péld

ás

Dic

sére

tes

•o •"D

i

1

3 V N |>

c (ti K P |

Kev

. sza

bály

szer

ü|

*c s Ö 2 Je

les

•o <-3

1 E

légs

éges

Elé

gtel

en o

tt o s

M « O

©

í o s

M •<D N Cfc a o -5 H

| U

dvar

hely

meg

ye

| M

aros

torc

inm

egye

|

Sxol

nokd

obok

a, K

oloz

s. |

Bra

ssó,

Zol

yom

meg

ye

|

i s 2 1

I

i e I 09 « 3 b .a £ •

<

© a

OS o S fc* 03 08 T3 M O H O

láho

rszá

g |

Ért

elm

iség

|

Ipar

os,

kere

sked

ő [

Föld

miv

es

| E

gyéb

állá

sú

|

.c X 18

78

| 18

80

1 18

81

|

M 00 00 i

i

I 1885

|

1886

|

1887

i

1888

1

1889

|

1890

I

I. 25 - 25 25 10 6 - 3 13 8 1 - í 5 8 2 9 12% 52% 32°/0 4°/o - 4°/o 20% 32% 8% 36% 16 5 4 - - - . . . — - - ö 1 15 4 - - — — — 1 4 6 4 7 2 1

II 27 1 26 27 — -

-

27

Í 5 12 9 - - 2 6 12 4 3 1922 4612 3460 - — 7-69 19 22 4612 1538 11-53 17 0 3 — -

í — - 1 7 1 15

f - - — — 2 2 3 11 7 2 — -

III. 35 8 32 35 — — - 35 | 1 20 11 - - 2 9 16 3 2 312 6268 34-46 6ü5 2812 50 08 937 (>25 18 8 4 2 - -

1 2 1 t> 6 19 5 — 1 - 3 6 9 9 6 2 — -

IV. 24 1 23 24 — —

1 U t 11 11 — 7 12 2 2 4-34 41-83 47-83

4 — 364 52-2 87 8.7 |12 6 2 1 — 2

I — — 1 6 — 15 2 1 — 2 2 ^ 8 7 — — — — —

Fő-összeg

1 1 1 5 106 111 10 16

1 86 10 56 39 1 — 5 26 48 11 16 9*46% 52*84 °/o 3()-76°/0 0*94 °/o 4*73% 24*52% 4529% 10-37% 15.0Í) jw 25 13 3 —

1 - r i

2 1 1 24 8 64 15J 2 •

1 2 5 9 20 23 •23 13 9 2 1

74

Szükséges tudnivaló az 1904—1905-ik tanévre.

A csiksomlyói tanítóképző növendékeit az illem és fe-gyelmi szabályok a szünidő alatt is kötelezvén : bárhol tölt-sék a szünidőt, köteleztetnek a helybeli plébános uraknak magukat bemutatni, a szent-miseáldozaton és vecsernyén megjelenni, julius 21-én és augusztus 15-én szent gyónást végezni szabadon választott gyóntatónak és az oltáriszent-séghez járulni, melynek megtörténtéről és a tanítójelölthez illő magaviseletről az iskolai év elején bizonyítványt hozni és ezt bemutatni az intézet igazgatóságának kötelesek.

A jövő tanévre való beiratások szeptember 1-én lesz-nek az intézet igazgatóságánál.

Iskolapénzt minden növendék a beiratás napján előre köteles fizetni; 19 koronát taudij, értesítő és a tanárok nyugdijalapjának javára, 2 koronát előre a kézimunkára.

A tanítóképző I. osztályára jelentkező növendékek a következő okmányokkal kötelesek magukat ellátni:

1. Keresztlevéllel, mely szerint 15-ik életévüket be-töltötték. (15 éven alul püsp. korengedély válik szükségessé.)

2. Iskolai bizonyitványnyal, mely szerint a gimnázium IV., reál- vagy polgári iskola IV. osztályát, vagy a felső-népiskolát sikerrel elvégezték.

3. Orvosi bizonyítvánnyal, hogy a tanítói pályára al-kalmasak.

4. Községi elöljárói bizonyítvánnyal, hogy a szülök ké-pesek a taníttatás költségeit fizetni.

Magántanulóknál az emiitett 4 okmányon kívül gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi péspök úr Ő méltóságához címzett kérelem az igazgatósághoz terjesztendő be.

Aug. 31-én délután fognak a javító-vizsgák megtartatni. Aug. 29. 30-án a magántanulók írásbeli, aug. 31-én

szóbeli vizsgálata.

75

A magánvizsgákért fizetendő díj: az I. osztályban 30 kor., a II. osztályban 32 kor., a III. osztályban 34 korona.

A tanképesítésnél fizetendő díj: magántanulók és más intézeteknél végzett tanítójelöltek fizetnek 40 koronát; ren-des tanulók és intézetünknél végzettek 20 koronát; oklevél és bizonyítványért 2 koronát.

Szeptember 1—4-ig a gyakorló-iskolai növendékek és a tanítónövendékek beírása.

Szeptember 4-én reggel 10 órakor ünnepélyes „Veni Sancte", törvényolvasás, az előadások szeptember 5-én kez-dődnek meg.

Az érdemjegyek magyarázata.

Kitűnő = 1. Jeles = 2. Jó = 3. Elégséges = 4. Elégtelen = 5.

Viselet: Példás = 1. Dicséretes = 2. Jó = 3. Szabályszerű = 4. Kevésbbé szabályszerű = 5.

Szorgalom : Ernyedetlen — 1. Kitartó = 2. Kellő = 3. Hanyatló = 4. Semmi = 5.