a csemÔi polgÁri kÖr hÍrlevele hit a homokon… · 47-től 58-ig nem volt le-hetőség az...

A CSEMÔI POLGÁRI KÖR HÍRLEVELEVI. évf. 4. szám – 2008. december

A Zöldhalmi kápolna 50 éves évfordulója alkalmá-ból Szeleczki Imre atyával beszélgettem.

Hogyan kezdődött a kápolna története?Csemő területén kilenc tanyasi iskola volt, oda

jártunk misézni. Későbbrendeletet hoztak, így47-től 58-ig nem volt le-hetőség az iskolákbanmisézni. A borházat 58-ban szereztük meg. Kétcsalád részére úgyneve-zett „lelépést” kellett fi-zetni, hogy átadják azépületet. Akkor kezdtükkicsit rendbe hozni, mertromos állapotban volt azépület és hetek kellettekhozzá, mire nagyjából el-fogadhatóvá vált.

A szocialista rendszernem gördített akadályt az elé, hogy ott templomot,vagyis miséző helyet létesítsetek?

Ez volt az utolsó lehetőség, hogy ezt az épületetmeg tudtuk venni. Nyársapáton is kezdték ugyan-akkor a mozgolódást, hogy miséző helyet szerezze-nek, de nem találtak alkalmas kész épületet. Ezértanyagot vettek, meg telket, de az építési engedélytmár nem kapták meg. Ott már közbeléptek. Nálunkrengeteg utánajárással sikerült elérni, hogy ezt azépületet használhattuk misézésre…

Hit a homokon…Mert erre engedély kellett?

Nyolc pecsétes engedély, nem is hétpecsétes, ha-nem nyolc! Petróczi atya volt akkor itt Vácról, apüspöki titkárságról, és ő jártas is volt ezekben adolgokban, meg ismerős is az ilyen helyeken. Ő tudta

kiverekedni azt, hogymegadják a misézési en-gedélyt. Akkor kezdtükaz épületet rendbe tenni,kiüríteni, hogy a lakók el-menjenek, és azonnal be-költözni, nehogy valakielfoglalja. Amint sikerültaz engedélyt megkapnirögtön kezdtük is a mi-sézést.

A borház rész volt,ahol fel tudtuk az oltártállítani. Előtte már meg-volt ez az oltár, a negyve-nes években készült va-lamikor, amikor a Taraba

kanonok idekerült. A zöldhalmi iskolánál még ak-kor voltak szentmisék, oda készítették ezt az oltárt.Egy csemői bácsi, aki nagyon ügyes asztalos volt,az tudta ezt így elkészíteni. Tanyai viszonylatban na-gyon szép volt Szent Imre oltárképpel, és örültünk,hogy van. Így tudtuk a szentmisét megkezdeni, de-cember 14-én 58-ban.

Maga az épület a végső formáját hogyan nyerte el?Nyitott volt az első rész, de előbb be kellett fol-

tozni a mennyezeten a lyukakat, mert be volt sza-kadva több helyen. Az ablakok kitörve, több helyenmeg hiányoztak. Öreg, régi, rossz ablakok voltak,azokat ki is kellett cserélni a későbbiekben. Ezutánlett lezárva üvegfallal a nyitott veranda és hozzávé-ve a kápolnához. Meg kellett szélesíteni azt a bizo-nyos borház ajtót, hogy be lehessen látni, hogy akint rekedtek is rálássanak az oltárra.

Azután 64 és 65-ben a mennyezet! Az annyiraütött-kopott „borházmennyezet” volt, hogy azt elkellett takarni. Farostlemez mennyezetet csináltunkaz egész épületbe. 15-20 centi eltérés volt a geren-dák között, meg voltak hajolva, azt ki kellett nagyjá-ból egyengetni, így alakult ki nagyjából a mai álla-pota.

Tartalom:

Sági Lajos: Hit a homokon... ....................................... 1-3Képes beszámolók ..................................................... 4-5id. Olgyay György: Időnként... .................................... 6-7Dr. Papp Lajos szívsebész verse: .................................. 8Dobszay Károly: Ne féljetek, nem megyünk haza ......... 9Hervay Tamás: Ne féljetek! Hív még a haza .................. 9Magyarország a sereghajtó .......................................... 10Nemzeti Csúcs ............................................................. 10Tarczali István: Gazdaságunk ...................................... 11Ha valakinek probémája lenne ..................................... 11

A Csemői Polgári Kör áldott karácsonyi ünnepeket és

Boldog Új Esztendőt Kíván

községünk minden lakójának!

2008. december A CSEMÔI POLGÁRI KÖR HÍRLEVELE VI. évf. 4. szám

2

És ki volt az, aki ezeket a képeket ráfestette?Ezek liturgikus jelek. A karácsony jelképe (egy

jászol), a pünkösdé (a galamb), a Szentlélek hétajándéka, aztán a szentségeknek a jelképei (kereszt-ség, bérmálás, oltáriszentség…), került egy-egy ilyenkazettára. Kuthy Gábor doktor úr tervezte, a mos-tani fogorvos, Kuthy Imre édesapja. A 70-es évei-ben járt már akkor, nagyon szívén viselte az ügyet,utánajárt, és megrajzolta ezeket a képeket. Egy egy-szerű szobafestő volt az, aki felfestette a táblákra.Lelkiismeretesen végezte a munkáját, ZsámbergerJózsefnek hívták. Azóta már meghalt. Télen tudtacsak csinálni. Befűtöttük az egyik szobát és ott dol-gozgatott, örült, hogy télen is van munkája. Előszörmegfestette a táblákat, utána raktuk fel, közben ki-egyengettük a differenciákat, hogy egyenes legyen amennyezet. Közben villanyszerelés, mert addig nemvolt áram az épületben egyáltalán. Nem volt víz, jómessziről kellett hordani ásott kútból a vizet, amireszükségünk volt. Lassan, minden évben bélelget-tük és így tudtunk egy kicsit haladni.

Aztán jöttek 60-as 70-es évek. Hogyan hatott ennekaz időszaknak a kommunizmusa?

Hát igen. Tagosítások jöttek. Kilenc iskolábankezdtem tanítani, mikor jöttem, 2-3-ban felső tago-zat is volt. Aztán jó keményen rámentek a hitokta-tásra és elriogatták a szülőket a beíratásnál. Hamegtudták, hogy templomban akar esküdni a fiatalpár, nem kaptak lakást a Tsz-ben, ezzel próbáltákelriasztani az embereket a kápolnától.

A templomlátogatásba is próbáltak beleavatkozni?Néha belátogatott a párttitkár, mondta, hogy majd

ő megmutatja, hogy öt év múlva már nem lesz ittnyoma sem ennek a kápolnának. Meg hát kihívat-tak a tanácsházához, és húzogatták a szőnyeget alat-tam, hogy mit kerestem én ott abban a tanyában.Talán valami összeesküvés készül és meg akaromdönteni a rendet. Ilyeneket mondtak, ha beteghezmentem, vagy próbáltam ismerkedni a községgel.

Egyébként a tanács részéről nem volt más prob-léma. Ezeket is, hát nyilván muszáj volt nekik csi-

nálni. Riasztgatni kellett a papot, hogy ne akarjonnagyon mászkálni a községben.

Hogyan lett Kisboldogasszony a védőszent?Hát ez a Petróczi atyának az óhaja, akarata volt.

Úgy emlékszem azt mondta, hogy az ő édesanyjá-nak van születésnapja akkor.

Csak azért kérdeztem, mert mondtad, hogy SzentImre oltárképpel készült el, így azt gondoltam, hogya védőszent is ő lesz. Az még Taraba kanonok úr,ötlete volt, mert akkoriban ő járt ki misézni a zöld-halmi iskolába, ahová az az oltárkép készült.

Tehát akkor Csemőt Taraba kanonok úrtól vettedát?

A Petróczi atya tanítványa voltam a gimnázium-ban, ő volt a hittanárom. Tudta, hogy a szüleim ittvannak Cegléden, Zöldhalomban pedig nincs egy ki-sebb szoba, ahol meghúzhatnám magam. Akkor mégnem volt használható a kápolna, ez szeptemberbenvolt, hogy idekerültem. Akkor hónapokig a ceglédiplébánián laktam, vagy a szüleimnél, és úgy jártamki Csemőbe decemberig. December elején aztán si-került kiköltözni.

Decembertől már kint laktál a kápolnában?Igen kint kellett lakni, szigorúan kint kellett lak-

ni. Már előbb is, még a kápolna kész se volt…

Hogy érted, hogy szigorúan?Hát féltették az épületet. Akkoriban volt ilyen,

hogy elfoglalják az üres lakásokat. Úgyhogy nagyonrám parancsolt a Petróczi atya. Ő intézte az egészkápolna ügyet, annak a megvételét, meg az engedé-lyeket. És hát ez szőlővidék, minden háznál vödör-számra áll a bor, nem engedhetett ide lelkipásztor-nak olyat, akiről tudja, hogy szereti az itókát. Bízottabban, hogy én nem fogok majd részegeskedni itt.Akkoriban az volt a szobád, ahol most gyóntatsz?Igen. A belső lett a hálószoba, a másik meg a kony-ha meg a gyóntató helyiség.

VI. évf. 4. szám A CSEMÔI POLGÁRI KÖR HÍRLEVELE 2008. december

3

Milyen érzés volt templomban lakni?Nagyon jó érzés volt. Egy födél alatt Jézussal…

Furcsa lehetett, hogy kiléptél a szobád ajtaján, ésott voltál a templomban…

Az új csemői templom is ilyen kiképzésű, ott islehet akár lakni is, mert teljes összkomfort van.

Igen, lehetne, csak hát most már ember nincs. Egy-re kevesebben vagyunk papok. Itt Cegléden volt ötkáplán, meg a plébános, meg a hitoktató, a gimnáziu-mi hittanár. Úgyhogy bőségesen volt pap, és az apadtle minden évben. Ezért be kellett jönnöm onnan.

Amikor én ideköltöztem, akkor már a csemői bú-csú fogalom volt. A környéken nem is tudok másikhelyet, ahol ilyen szeretetvendégséggel, beszélgetés-sel lenne összekötve ez az alkalom.

Igen. Ez arra is jó volt, hogy összehozta egy kicsita híveket, főleg a ceglédieket, mert azok is sokatjártak ide. Sokat adakoztak, segítették Csemőt, hogytudjuk rendezni a dolgokat, hogy egy kicsit fejleszt-hessünk.

És mi volt a helyzet akkor, amikor szóba került atemplom építése? Azt gondolták, hogy ezek után fö-löslegessé válik a kápolna?

Mikor odakerültem, az a rész volt a legsűrűbbenlakott, az a hosszúcsemői rész. Kisgazdák, egy-kétholdas gazdák laktak ott. Azért is esett erre az épü-letre a választás, mert ott a központ környékén volt.Ott volt az egészségház, a bolt, ott mindig volt moz-gás. Aztán a község központja végül 5 km-rel távo-labb alakult ki.

Volt egy másik terv is: Alsó-Csemőben építettekegy tanácsházát, de senki sem akart odaköltözni,mert homoksivatag volt, terméketlen, rideg, kietlenrész. Azután úgy döntöttek, hogy a csemői vasút,meg a kövesút kereszteződése lesz egy központ. Voltott a gazdaságnak néhány épülete, az volt a kezdet,aztán orvoslakást építettek, az már megvolt, mikorén odakerültem. Aztán épült a községháza és az arész tényleg gyorsan kezdett fejlődni. Olcsón adtak

Valamennyi lapszámunk megtekinthetô: www.fideszcegled.hu

ott házhelyeket, kiparcellázták a szőlőket, és so-kan örültek, hogy leadhatják a szőlőjüket, mert ak-kor a tagosítások már folyamatban voltak.

Ez szülte az ötletet a templomépítésre is?Igen, ha már a hívek ott vannak, nekünk utánuk

kell menni. Ott rögtön templomról volt szó, mert ezmár 89 után volt, 92-ben volt az alapkőletétel.

Az Önkormányzat partner volt ebben?Feltétlenül. Mentünk ki tárgyalni, és rögtön meg-

mutatták, hogy hol lehetne építeni. Ezt a területetmutatták, meg ahol a református templom van.Mondták, hogy lehet választani, ez a két lehetőségvan. Ingyenes telket kapott az egyház. Nem is voltcsak egy, aki ellenezte az akkori vezetők közül. „nemlehet az egyháznak ingyen adni a telket…”, de le-szavazták.

2000-ben volt a szentelés, nyolc év alatt épült fel.Már előbb is miséztünk ott, mert mikor még a helye

sem volt kiválasztva, akkor is már beengedtek a köz-ségházára misézni rendszeresen. A nagyterembenmiséztem. És közben kezdett épülni a templom, hogyne vegyük sokáig igénybe a helyiséget. Ennek végze-tével állt be az a szokás, hogy minden hónap máso-dik hétvégéjén Zöldhalomban misézünk, hogy nehagyjuk el teljesen a zöldhalmiakat sem.

Zárszóként mit mondanál?Ez alatt az ötven év alatt mindig úgy éreztem, hogy

a Jóisten engem a tenyerén hordozott, és hogy nemcsak a Jóistennek, hanem a híveknek is sok köszön-nivalóm van. Most az ötven évre visszatekintve, mind-ezt átérzem, és hálával gondolok azokra, akik lelki-pásztori munkámban segítségemre voltak.

Mi pedig lelkipásztori munkádat köszönjük, és akövetkező évtizedekhez kérjük Isten áldását, kívá-nunk erőt és jó egészséget.

Sági Lajos


4

ÍGY EMLÉKEZTÜNK OKTÓBER 23-ÁN

Molnár János köszönti az ünneplőket A közreműködő művész Varga Szilvia

A Polgári Kör koszorújának elhelyezése A koszorúzás alatt Olgyay Dóra fuvolán játszott

A KARÁCSONYVÁRÓ KONCERT KÉPEIHagyományos karácsonyváró

koncertünk dr. Perneczky János

köszöntőjével vette kezdetét.

A hangverseny közreműködői

Lázár Ágnes, dr. Perneczky

Jánosné és Kárpáti Szabolcs vol-

tak, a közönség hosszan tartó

tapssal köszönte meg a produk-

ciókat, és kért ráadást.

A közönségnek külön feladata

is volt, szavazással kellett kivá-

lasztaniuk a díszterem előterében

kiállított rajzokból és betlehemek-

ből a legjobban tetszőt, és ezzel a

verseny győzteseit.

�


5

“A mi karácsonyunk” rajz- és betlehemkészítő verseny győzteseiG R A T U L Á L U N K

Csiló Alexandra Svábenszky Alexandra Olgyay Klára


6

Legfőbb közjogi méltóságaink az utóbbi hetekben már szinte

menetrendszerűen jártak át Szlo-vákiába az ottani „főméltóságok-kal” tárgyalni. Látszólag semmi-lyen kézzelfogható eredménytnem sikerült elérniük. Vitapartne-reik minden javaslatukat határo-zottan, szinte „felsőbbrendű ele-ganciával” visszautasították, úgy-szólván kikérték maguknak a fe-lesleges molesztálást.

Ez csak így megy a mai világ-ban? Ha ehhez van kedvük egyesországok vezetőinek, minden to-vábbi nélkül megengedhetik ma-guknak? Mi meg, – a Szlovákiá-ban rekedt magyarok anyaországidrukkerei – csak úgy, tehetetlenülfigyelhetjük az eseményeket?

Ha így van, akkor kérném az ol-vasókat, a decemberi, januárihosszú téli esték valamelyikénfordítsák figyelmünket pár percigSzlovákiára, erre a „csodálatosankemény” vezetőségű, már-már„nagyhatalomként” viselkedő,saját véleményük szerint évezre-des eredetű ország történeténeka tanulmányozására.

Mert a szlovákok magukat ahajdani Nagy Morva Birodalomutódainak, leszármazottainaktartják. (Ugyan – a történelmi írá-sok bizonysága szerint – ez a „ha-talmas” birodalom a jó évezredelőtti, Szvatopluk fejedelmük alat-ti fénykorában sem lehetett sok-kal nagyobb, mint a mi Dunántú-lunk fele.) Csakhogy az állam tör-ténészei ezt az állításukat nem na-gyon tudják bizonyítani. Nemmaradt fenn erről sem írásos, semrégiségtani emlék, lelet. (Nem isbeszélve arról, hogy ezen szomszé-dos ország lakói csak olyan száz-ötven év óta kezdték el magukat„szlovákoknak” nevezni.)

Valamilyen őse mindenkinekvolt, és mindenkinek meg kell(kellene!) elégednie olyan ősök-kel, amilyet a sors „juttatott”neki. Pár „fiatal” nemzet nem ígygondolja, de hát ez az ő dolguk.A magyar Honfoglalástól kezdve,ez az egyébként békés természe-tű (legyen szlovák! – akkor mégnem így hívták őket) hegylakó,

IIIIIdőnként okunk és jdőnként okunk és jdőnként okunk és jdőnként okunk és jdőnként okunk és jogunk van a kiborulásraogunk van a kiborulásraogunk van a kiborulásraogunk van a kiborulásraogunk van a kiborulásrapásztorkodó, kevéske földjét szor-galmasan művelő, favágó,... népviszonylag nyugodtan élt és sza-porodott a saját területén. Sem alovaikon helyenként az AtlantiÓceánig is eljutó, világlátott, harc-edzett, honfoglaló őseink, – semaz utódaik különösebben nemavatkoztak be az életmódjukba.Hogy a nyelvhasználatukban semkorlátozták őket, arra éppen anyelvük fennmaradása a bizonyí-ték, hisz például a jászok, kunokennél rövidebb idő alatt mára márteljesen elmagyarosodtak (és nemazért, mert agyba-főbe verték őketaz anyanyelvük használatáért).Annakidején a hatalmas síkságo-kon élt őseink ódzkodtak a he-gyektől. Azokat csak a síkságot,az alföldeket védeni segítő termé-szeti képződményeknek tekintet-ték, és az általuk elfoglalt terüle-teket a behatolni kívánóktól azéppen ott lakó népekkel együtt, hakellett, vérük hullatásával is,(ameddig csak tudták,) megoltal-mazták.

Ha jobban meggondoljuk, a tö-rök időkben a felvidéki végvára-ink éppen a mai Szlovákia terüle-tét védték a törökök pusztításai-tól. És most ezeknek az akkormegvédett szlovákoknak az utódaiszeretnék az ottrekedt magyaro-kat a Dunába, vagy a Dunántúlrakergetni, – mindegy, hogy hova,csak az ő területükről „takarod-janak”.

Hogyan bővítették a szlovákokaz általuk lakott területeket ki je-lentős nagyságú, akkor tisztánmagyar lakta területekkel: Csalló-közzel, Mátyus-földdel, Hegyaljaegy részével,...?

Úgy, hogy a maguk szempont-jából mindig is nagyon ügyesenpolitizáló csehek noszogatására azElső Világháború végén a győztesnagyhatalmak rajzolták ki nekik„látatlanul” Európa térképén, – el-fogadva igazságnak az olyan sze-menszedett hazugságaikat, mintpéldául: a megcsonkított Magyar-ország területén legalább annyiszlovák marad vissza, mintamennyi magyar marad az ő (anekik osztott!) területükön. Vagy:

az országuk keleti területén folyóIpoly (patak!) hajózható folyó. Akívánt területeken élő magyarokvalójában elmagyarosodott szlá-vok... stb.

Hogyan juthattak a csehek ak-kora pozícióba, hogy beleszólhat-tak a háború utáni békediktátummegalkotásába akkor, amikor őkis az Osztrák-Magyar monarchiaoldalán harcoltak éppen úgy, minta magyarok? (Legfeljebb, – az ElsőVilágháborúról szóló irodalom le-írásai szerint –, gyakrabban éskönnyebben „megszaladtak” acsaták alatt.)

Úgy, hogy a csehek és szlová-kok „alternatív” (háborút ellenző)politikusai ott nyüzsögtek a győz-tes hatalmak fővárosaiban, veze-tő politikai köreikben és „segítet-tek” nekik Közép-Európa „etnikaiviszonyainak” a rendezésében(sajnos éppen a csúnya eltorzítá-sában).

A mi szemszögünkből nézve azis nehezen érthető, illetve értel-mezhető, hogy a Második Világ-háború után miért csatoltak többszínmagyar falut Csehszlovákiá-hoz, illetve Szlovákia területéhez.(Később ezek az „adományok”tették lehetővé a szlovákok számá-ra a Duna egy szakaszának a ma-guk oldalára való átterelését, –ezzel a magyar oldali Szigetközélővilágának a jelentős megkáro-sítását.)

Nehezen érthető a szlovákokilyen nagylelkű „megajándékozá-sa”, hisz ők, ha úgy vesszük, még„csatlósabb” hívei voltak Hitlerbirodalmának, mint Magyaror-szág, ugyanis az „első” (1938 utá-ni) szabadságukat éppen tőlük,mármint Hitleréktől kapták. Cse-rében a Birodalomnak egészen a„felszabadításukig” hívei, hű szö-vetségesei maradtak. (Szlovákiátnem kellett „megszállniuk” a né-meteknek, mint Magyarországot.)Ezek a nációk (mármint a csehekés szlovákok) még a mai napigsem képesek megérteni, megbo-csátani kisebbségeiknek – köztüka magyaroknak – amiatti örömét,hogy egy történelmi szituációbanvisszakerülhettek az anyaorszá-


7

guk fennhatósága alá. Ezért bün-tetésként a Második Világháborúbefejeződésének zűrzavarábanezeket a „hűtlen” kisebbségeketaz úgynevezett Benes-dekrétu-mokkal kollektíven megfosztottáklegfőbb emberi jogaiktól: állampol-gárságuktól, vagyonuktól, tulajdo-nuktól. Ezek a jogszabályok azótais léteznek, és egyáltalán nemszándékoznak azokat hatálytalaní-tani. A „világ” pedig ezt elnézi,rendjénvalónak találja. Így az őesetünkben a Szlovák állam„nagyvonalúságán” múlik, hogymikor és hogyan él a törvényeiadta lehetőségeivel, mikor zavar-ja ki a jogaiktól megfosztott ma-gyarokat az országából, vagy – atűntetéseken gyakran skandáltszólamuk szerint – mikor hajtjabele a Dunába.

Az itt vázolt körülményekrehalmozódott rá az a 2004 évi, de-cember ötödiki magyarországi sze-rencsétlen népszavazási ered-mény, amely szerint az anyaorszá-gi szavazók nem kívánják, hogy aparlamentben a képviselők tár-gyaljanak, foglalkozzanak a hatá-rainkon kívül rekedt magyar test-véreink helyzetével, nevezetesenpéldául a kettős állampolgárságukkérdésével.

Ezek után csodálkozunk, hogya „szlovák közjogi méltóságok” aztválaszolják a mi „közjogi méltó-ságainknak” a dunaszerdahelyimagyarveréssel kapcsolatban, azteljesen jogszerű, azaz kifogásol-hatatlan intézkedés volt. És cso-dálhatjuk e, hogy a magyar javas-latokat helyben, kapásból eluta-sítják.

De azért csak járjanak át Szlo-vákiába a legfőbb (és nem legfőbb)közjogi méltóságaink. Nézzék megazt is, jól működik e a szlovákokdunai vízierőműve, termel-e ele-gendő áramot az országuk számá-ra. Meg ilyeneket. Kérdezzék meg,most már lassan belenyugsza-nak-e a szlovákok abba, hogy Po-zsony (pardon! Bratislava /ejtsd:bratyiszlava) nem lesz „tengerikikötőváros”. (Egyébként kis ha-zánkban, okulásul, folyamatosanfelszínen kellene tartani, emleget-ni kellene azon politikusok ésnem politikusok nevét, akik ha-

zánkat belevitték ebbe a káros,óriási pénzeket elemésztő, ha-szontalan létesítmény megvalósí-tásába.)

Szlovákia létrejöttéről egyelőreennyit. Főméltóságaink még azttudakolhatnák meg a főméltóság-partnereiktől, a jelen világhelyzetviszonyai között mégis mit akar-nak elérni ezzel a magyargyűlölet-ükkel. Persze, őszinte választ nemvárhatnának, bizonyára a gyűlölettényét még le is tagadnák, de azértvalamit kellene válaszolniuk anyilvánvaló tények felsorolására.Mindettől függetlenül Szlovákiaegy nagyon jó adottságú, változa-tos felszínű, gyönyörű kis ország.Lakói, a többségiek és a kisseb-ségiek nagy százalékban kedves,barátságos népek. (A barátságta-lanok száma is kisebb lenne, hanem heccelnék őket gyűlölködés-re.) Vezetőik a saját szempontjuk-ból általában ügyesen, jól politi-zálnak. Sok szempontból érdemeslenne ezzel a néppel is jó szom-szédi viszonyban élni. Az első lé-péseket valamelyik oldalról megkellene tenni. De nem így, ilyendilettáns, analfabéta módon,ahogy ehhez most az ország-veze-tésünk hozzáfogott: átmenni, pör-lekedni, javaslatokat küldeni, az-tán simán zsebre tenni a szinteszázszázalékosan várható elutasí-tásokat, visszautasításokat.

Érzésem szerint a kül-, bel-,igazságügyi minisztériumoknak,illetve ezek jól fizetett apparátu-sának kellett volna, kellene folya-matosan figyelnie az ottani jogsér-tésekre, és forró nyomon, azon-nal intézkednie: hivatalosan felje-gyezni, határidőre magyarázatotkérni, ha az nem kielégítő, tovább-vinni nemzetközi fórumokra, ésegyúttal azokat a világ nyilvános-sága elé tárni. De hát ez óriásimunka és legtöbbször jelentősköltségeket igénylő tevékenység.Ezek elmulasztása azonban félel-metes veszélyeket rejt magában.Gondoljunk csak az utóbbi időknépirtásainak menetrendjére: �akiszemelt népcsoport elleni gyű-lölet-kampány, tűntetések szerve-zése, az áldozatok nyílt téri elagya-bugyálása, bebörtönzés, tömeg-pusztítás.

Még egy gondolat a szlovákok-kal való megbékéléshez: nem csaka magyaroknak kellene „elfelejte-niük” Trianont, hanem a szlová-koknak is. Bele kellene nyugod-niuk: az idegenek lakta területe-ket az éppen ott élő népekkelegyütt kapták meg. Azok a meg-szállásuktól kezdve hozzájuk tar-tozna, országuk részévé váltak.Azok életéért, jólétéért a bekebe-lező ország a felelős. Ezt rögzítet-te, írta elő a Trianoni Szerződés is.

Legyünk őszinték, a magyarok-kal nem is jártak rosszul. Lojáli-sak, törvénytisztelők, békesség-szeretők, szeretnek és tudnak isdolgozni. Gyermekeiket iskoláz-tatják. Portájukat rendbe tartják.Tisztességesen adóznak, nem el-tartatni kívánják magukat. (Haismernék az őszinte véleményü-ket, a legnagyobb része nem iskívánna ehhez a jelenlegi Magya-rországhoz tartozni.) A jogkövetőmagatartáshoz, természetesen,hozzátartozik az egyént és közös-séget megillető jogok megkövete-lése. Csak az ostoba emberekmondanak le önként az őket meg-illető emberi jogokról. Az meg aszívük ügye, szeretik-e azt az ál-lamot, ahol élni kényszerülnek.Ha nem bántják, hanem elfogad-ják, befogadják őket, vagy még ők,– de az utódaik bizonyára – egyidő elteltével az Amerika állampol-gáraihoz hasonlóan, megszokják,megszeretik új hazájukat.

A szomszédainkkal való békésegymásmellett élésnek van mégegy elengedhetetlen alapkövetel-ménye: előbb békében kell élnünkidehaza, azaz meg kell békülnünksajátmagunkkal, a saját hozzátar-tozónkkal, a saját hontársainkkal.Csak ennek a birtokában tudunkmajd olyan vezetőket választani,akik aztán képesek lesznek aszomszédainkkal való megbéké-lést megvalósítani, levezényelni.Addig, amíg a honi választók nemezen elvek alapján, hanem az em-lékeik, a nosztalgiájuk, az érzel-meik, választják meg a képviselő-iket, addig hazánkban – sajnos –semmiféle jó irányú változás nemvárható.

id. Olgyay György


8

Mikor a szíved már csordultig tele,Mikor nem csönget rád soha senki se,Mikor sötét felhő borul életedre,Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.Ó “lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!Nézz fel a magasba, reményteljesen,S fohászkodj: MIATYÁNK,KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,Mikor körülvesz a durva szók özöne,Átkozódik a “rossz”, - erre van Istene!Ó “lélek”, ne csüggedj! Ne roppanj bele!Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:Uram! SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a “nagyvilág”,Mikor elnyomásban szenved az igazság,Mikor szabadul a Pokol a Földre,Népek homlokára Káin bélyege van sütve,Ó “lélek”, ne csüggedj! Ne törjél bele!Nézz fel a magasba, - hol örök fény ragyog,S kérd: Uram! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,Mikor életednek nem látod a hasznát,Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne!Ó “lélek”, ne csüggedj! Ne keseredj bele!Nézz fel a magasba, - hajtsd meg homlokod,S mondd: Uram! LEGYEN MEG A TE AKARATOD!

Mikor a “kisember” fillérekben számol,Mikor a drágaság az idegekben táncol,Mikor a “gazdag” milliót költ: hogy “éljen”,S millió szegény a “nincstől” hal éhen,Ó “lélek”, ne csüggedj! Ne roskadj bele!Nézz fel a magasba, - tedd össze két kezed,S kérd: Uram! ADD MEGA NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz,Mikor hited gyöngül, - sőt - ellene támadsz,Mikor: hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,Minden lázad benned, hogy - tagadd meg “ŐT”,Ó “lélek”, ne csüggedj! Ne egyezz bele!Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet!Uram! Segíts! S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,Munkád elismerik, lakást is szereznek,Mikor verítékig hajszoltad magad,Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak...!

Dr. Papp Lajos szívsebész verse

AZ ÉN MIATYÁNKOM

Ó “lélek”, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:Uram! MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEMVÉTKEZŐKNEK!

Mikor a “nagyhatalmak” a BÉKÉT TÁRGYALJÁK,MIKOR A BÉKE SEHOL! csak egymást gyilkolják,Mikor népeket a vesztükbe hajtják,S kérded: miért tűröd ezt ISTENEM MI ATYÁNK?!Ó “lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj!Lelkünket kikérte a “rossz”, támad, s tombol!URAM! MENTS MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!MENTS MEG A GONOSZTÓL!AMEN

UTÓHANG:S akkor megszólal a MESTER, keményen -szelíden,Távozz Sátán - szűnj vihar!BÉKE, s CSEND legyen!

Miért féltek kicsinyhitűek?

BÍZZATOK !Hisz’ én megigértem Nektek!Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!Hűséges kis nyájam, ÉN PÁSZTOROTOK vagyok,S a végső időkig - VELETEK MARADOK!

A betlehemkészítőverseny

győztes alkotása.

A figurákat sógyurmábólOlgyay Klárika

készítette.


9

Ne féljetek, nem megyünk haza!Minket már rég nem hív a haza,Mely álmaink bölcsője, sírja volt,Ma rákos fekély, rothadó sárga folt!Ne féljetek, nem megyünk haza!

Ne féljetek, nem megyünk haza,Ott a házaknak nincs ablaka,Mely múltba néz, s jovőbe lát,Nincs, ki megfújná a trombitát,Ne féljetek, nem megyünk haza!

Ne féljetek, nem megyünk haza!Az már oly régen a magasság temploma,És ti is csak szolga, rab vagytok ott,Bár zsebetekben útlevél ragyog!Ne féljetek, nem megyünk haza!

Ne féljetek, nem megyünk haza!Írigység népe, te céda, te buta,A mi kincsünk nem lopott kacat!!Lelkünkben hordjuk: hit és akarat!Ne féljetek, nem megyünk haza!

Hervay TamásNE FÉLJETEK! HÍV MÉG A HAZA!

Dobszay Károly Ne féljetek! Nem megyünk haza! című versére válaszvers

Dobszay KárolyNE FÉLJETEK, NEM MEGYÜNK HAZA!

(A nemmel szavazók és távolmaradók táborához)

Ne féljetek! Hív még a Haza!Igen, az Égihonból szól szavaMég nem jön, de már szól Csaba:Ne féljetek! Hív még a Haza!

Ne féljetek! Hív még a Haza!Van egyre több kinek már nincs szavaCsak szíve nyílik, ott a dárda nyoma.Ne féljetek! Hív még a Haza!

Ne féljetek, nem megyünk hazaHazugság népe, te gyáva ostobaAhol mi élünk, az mindig magyar marad!Koromsötétben virrasztó tüzekNe féljetek, nem megyünk haza!

Ne féljetek, nem megyünk haza,Vagyunk és maradunk, mint kivert kutyaSorsunk már régen me, sorsotok,Árulók! Latrok! Új gazdagok!Ne féljetek, nem megyünk haza!

Ne féljetek, nem megyünk hazaHok testvér testvérnek farkasa!Ki hajnalig háromszor ,egtagad,Légy átkozott, légy gazdagabb!

Ne féljetek! Többé nem megyünk haza!

Dortmund 2004. dec.5

Ne féljetek! Hív még a Haza!Titeket ide, minket oda!Egy lesz még a Kárpát-haza!Ne féljetek! Hív még a Haza!

Ne féljetek! Hív még a Haza!Künn a jéghideg télnek havaBenn zeng a Kerecsen dala!Ne féljetek! Hív még a Haza!

Ne féljetek! Hív még a Haza!Bár gyűlölet van szerte és szana,Benn nő a szeretet mag’aNe féljetek! Hív még a Haza!

HIRDESSEN

A CSEMÔI POLGÁRI KÖR HÍRLEVELÉBEN

Hirdetésfelvétel:Turbucz Istvánné,

Csemô, Szent István út 14.Telefon: (53) 392-093


10

D E M A N DKereskedelmi és Szolgáltató Bt.

2713 Csemô, Bem u. 8.Tel./fax: (53) 392-349

mobil: 06-20-2044-485, 06-20-464-0067e-mail: [email protected]

Cégünk szakképzett, tapasztalt munkatársaival állegyéni vállalkozók, Bt-k, Kft-k rendelkezésére

az alábbi szolgáltatásokkal:

• könyvelés• mérlegkészítés• adóbevallás elkészítése• Tb-ügyintézés• bérelszámolás• cégalapítás• faxolás• fénymásolás

Munkánkat szakszerűen, sikeres adóhivatalivizsgálatokkal és teljes vagyoni felelôsséggel

végezzük.

Magyarország a legrosszabbul teljesítő állam azújonnan csatlakozott uniós tagok közül – ez a fő

megállapítása a Magyar Tudományos Akadémia Vi-lággazdasági Kutatóintézete által készített 2008-asmonitoringjelentésnek.

Magyarország gazdasági, társadalmi, versenyképes-ségi és integrációs téren is a leggyengébben teljesítőtagállam az EU 15-ök közül – állapítja meg a MagyarTudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintéze-te a most elkészült negyedik monitoring jelentésében.

A kelet-közép-európai térség országaiban mind aGDP mind a bruttó beruházások dinamikusabban nőt-tek mint a régi tagok esetén, ám az EU 15-ök közül –nem vizsgálva Málta és Ciprus helyzetét – Magyaror-szág teljesít a legrosszabbul.

Csehország kereskedelmi mérlege évek ótaszufficites, a visegrádi négyeknek és Szlovéniánakegyensúly közeli állapotban van, a többi ország ese-tében azonban a GDP 20-25 százalékára rúg a ke-reskedelmi mérleg hiánya.

A felzárkózás és az életszínvonal javulása terénSzlovénia és Csehország áll a lista élén, Magyaror-szágon stagnálnak ezek a mutatók, míg az egy főrejutó GDP tekintetében a legelmaradottabbnak Romá-nia és Bulgária számít. A foglalkoztatottsági ráta azújonnan csatlakozottak közül három országban neméri el a 60 százalékot: Lengyelországban, Romániá-ban és Magyarországon, hazánkban ráadásul stag-nálnak a mutatók.

A munkanélküliség a csatlakozás óta mindenholcsökkent, kivéve Magyarországon, itt az elmúlt évben6-ról 7,5 százalékra nőtt a ráta. Az öt maastrichtikonvergenciakritérium közül mindet csak egyetlen ál-lam, Szlovákia teljesíti, négyet teljesít Lengyelország,Csehország, Bulgária valamint a balti államok, mígMagyarország egyetlen egy kritériumnak sem felelmeg.

Jogharmonizáció tekintetében hazánk a középme-zőnyben helyezkedik el – ahogyan a versenyképessé-gi mutatók, például az innovációs index, a termelé-kenység vagy az egységnyi munkaerő változás terénis. Az uniós támogatások lehívása hazánkban közel80 százalékos, hasonlóan Szlovéniához vagy Észtor-szághoz.

Vida Krisztina, a Világgazdasági Kutatóintézet tu-dományos főmunkatársa szerint a legsikeresebb tag-államnak Szlovénia, Szlovákia és Csehország mond-ható, míg a legsikertelenebbnek Magyarország.

A szakértő szerint kérdés, hogy a jelenlegi gazda-sági recesszió hatására a korábban a térségből elszi-várgott munkaerő visszatér-e, valamint hogy a magyarállamháztartási hiány csökkentésének gyors ütemefenntartható marad-e.

Forrás: www.inforadio.hu

Magyarország a sereghajtóaz új EU-tagállamok listáján

Nemzeti CsúcsOrbán Viktor beszédének részlete

(...) Abban persze a Fidesz – Magyar Polgári Szö-vetség minden vezetője egyetért, hogy összefogásravan szükség. A kérdés csak az, hogy mi ellen kellösszefognunk.

Kedves Barátaim!Összefognunk a kormány által tervezett megszo-

rító csomag ellen kell. Rá kell venni a Parlamentet,a parlamenti képviselőinket meg kell győzni afelől,hogy utasítsák el ezt a készülődőfélben lévő csoma-got, és helyette lépjünk egy másik útra. Helyettelépjünk a növekedés útjára, hirdessünk meg közö-sen egy növekedési programot. Ennek középpont-jában kétségkívül az adócsökkentés áll majd, de aztis világosan meg kell mondanunk Magyarországpolgárainak, hogy az adócsökkentés önmagában nemelegendő. Vele együtt más dolgoknak is meg kelltörténniük. Minek is? Először is politikai változás-nak.

Kedves Szocialista Barátaink!Lássák be végre, hogy Önök évente 400 milliárd

forintjába kerülnek Magyarországnak. Önök min-den egyes, két gyermeket nevelő magyar családnakévente 160 ezer forintjába kerülnek azért, mert el-játszották a hitelüket, vele együtt Magyarország hi-telét, és ezért nekünk ennyivel magasabb kamatmellett adnak csak kölcsönöket, hogy finanszíroz-zuk a magyar gazdaságot. (...)


11

1. Valamikor régen, egy indiai kis faluban egy em-

ber bejelentette a falusiaknak, hogy majmokat vá-

sárol fel, darabját 10$-ért.

2. A falusiak tudták, hogy a környéken sok a ma-

jom, elmentek hát az erdőbe összefogdosni őket.

3. Az emberünk majmok ezreit vásárolta fel, mind-

egyikért kifizette a beígért 10$-t. Ahogy a majmok

fogyni kezdtek az erdőben, a falusiak abbahagyták

az összefogdosásukat. Erre az ember bejelentette,

hogy 20$-t ad egy majomért. A falusiak fellelke-

sültek és újra elmentek majmokat fogni.

4. A majmok csakhamar még jobban megfogyatkoz-

tak, a falusiak hazatértek. Az ember 25$-ra emelte

az átvételi árat, de már így is nagyon nehéz volt

majmot fogni.

Magyarország egyedüli EU-s tagországként aNemzetközi Valutaalap hitelére szorult ahhoz,

hogy elkerülje az államcsődöt. Az államcsőd azt je-lentette volna, hogy az állam nem tudja tovább fi-zetni adósságait, ezért át kell ütemezni azokat, vagyfizetési haladékot kell adni, esetleg egy részét le kellírni, hogy a többi összeg fizethető legyen. Ez azt je-lenti, hogy az államcsőd elsősorban a hitelező ban-kokat sújtotta volna. Így a Valutaalap valójában nema magyar gazdaságot, hanem a hitelező bankokatmenti meg a készenléti hitellel. A megítélt 25,1 mil-liárd dollár tízszerese annak a kvótának, amely ha-zánknak járna.

A nagy bajban lévő gazdaságunk aránytalanul nagyárat fizet ezért a hitelért.

Akkor is fizetnünk kell érte, ha nem is vesszükigénybe. Ezt készenléti díjnak nevezik, havi több,mint egymilliárd forint a költsége. Magyarán eztakkor is fizetnünk kell, ha egy fillért sem látunk apénzből. Másrészt a mai kamatokat figyelembe véveigen nagy kamatot kell majd fizetnünk. A készenlé-ti díj és a nagy kamat együtt akár uzsorakamatnakis tekinthető. És akkor még csak a hitel anyagi ter-heiről beszéltünk. A hitelnek azonban egyéb felté-telei is vannak, amelyek lényege a legszigorúbb gaz-dasági megszorítások bevezetése. A kormány márbevallotta, hogy befagyasztják 2009-ben a béreket,a nyugdíjakat és a családi pótlékot.

Vagyis a válság következményeit azokkal fizette-tik meg, akiknek semmi közük a válság kialakulá-sához. Kérdés, hogy ha a gazdasági megszorításoktönkreteszik a gazdaságot, miből tudjuk visszafizetniaz adósságot. A még megmaradt állami vagyonnal,

Gazdaságunkállami cégekkel, vízkészlettel és a termőfölddel kellmegváltanunk magunkat.

Az előzőekben ismertetett tények alapján, mintahogy az várható volt, az SZDSZ és az MDF támo-gatásával sikerült az MSZP-nek áterőltetni azt aköltségvetést, amely most már mindenki számáranyilvánvalóvá kell, hogy tegye: az MSZP-kormányszociálisan érzéketlen, neoliberális, és nem balol-dali kormány. Ez a költségvetés a gyengéket, szegé-nyeket sújtja, és az erőseket, gazdagokat támogat-ja. Úgy tűnik szándékosan azoktól vesznek el, akiknem tudják megvédeni magukat. A gazdagok, a nagycégek pedig védettséget élveznek, hiszen csak az len-ne indokolt és elfogadható, hogy olyankor, amikor anormálistól eltérő helyzet, válság van, akkor előszöris azok, akik többet tehettek volna a válság elkerü-léséért, illetve hatásainak csökkentéséért, nagyobbrészt vállaljanak a válság miatti többletköltségekelőteremtéséből. És azok is, akik eddig élvezték agazdasági növekedés előnyeit, és így jelentős profi-tokat tettek zsebre, most vállaljanak nagyobb sze-repet a problémák megoldásából is. Miért azokrahárítja szinte teljes egészében a kormány a válságminden hatását, akik eddig is átlag alatti szintenéltek, illetve akiknek sem a válság kitörésére, semkezelésére semmilyen ráhatásuk nincsen és nem isvolt.

Így az ország gazdaságát nem lehet rendbe hozni,lehet viszont a korrupciót, a cinizmust tovább ter-jeszteni, továbbá a szegények és a gazdagok közöttitávolságot és ezzel együtt a társadalmi feszültségetnövelni.

Tarczali István

Ha valakinek problémája lennea jelenlegi pénzügyi válság megértésével, a következő sorok segíthetnek

5. Erre a férfi közölte, hogy 50$-t ad egy majomért,

de sürgősen el kell utaznia egy kis időre, addig

egy helyettese fogja őt képviselni, aki a nevében

átveszi a majmokat.

6. Amikor elutazott, a helyettese azt mondta a falu-

siaknak: “Nézzétek ezt a sok majmot a ketrecek-

ben, amit a főnököm vett tőletek. Eladom nektek

darabját 35$-ért, és amikor az emberünk vissza-

tér, eladhatjátok neki 50$-ért.”

7. A falusiak összeszedték minden megtakarított

pénzüket, és megvették az összes majmot.

8. Ezután a falusiak soha többet nem látták sem az

embert, sem a képviselőjét, csak a rengeteg majom

mászkált megint a környéken, úgy, mint azelőtt.

Isten hozott a Wall Street-en...


12

A Csemői Polgári Kör jótékonysági koncertre hívjaközségünk valamennyi polgárát

2009. január 17-én szombaton, 18 órára.A hangverseny bevételévela súlyos betegséggel küzdő

Nagy Ferikecsaládját kívánjuk támogatni.

A hangverseny fővédnöke:

Bartha Alajosnépolgármester asszony

A hangverseny kezdeményezője és védnöke:

Dr. Lakatosné Bakonyi Magdolna Katalin

A hangversenyre támogató- és belépőjegyek500 Ft-os áron kaphatók.

Segíthetünk!Különös érték az egészség, amelyet gyakran csak akkor értékelünk, amikor már nincs vagy elvesznilátszik. Nagy adomány a sorstól, ha valaki egészségesnek tudhatja magát, de még inkább az, ha egész-ségesek a gyermekei.

Nagy Ferike zöldhalmi fiúcska egészségét súlyos kór támadta meg, amely miatt speciális ellátásra,kezelésre szorul. A megnövekedett anyagi terheket édesanyja egyedül viseli, és mára elfogyott mindentartalék.

Segítsünk rajtuk, mert szükségük van a segítségre!Egy közösség erejét igazán az mutatja meg, hogy képes-e felülemelkedni a mindennapok terhein

és közönyén, észre veszi-e azt, hogy vannak köztünk olyanok, akinek még akkor is adni kell, ha a többieksem bővelkednek.

Január 17-én, szombaton este 6 órára a család támogatására jótékonysági hangversenyt rende-zünk, amelyre több helyen is lehet majd jegyet vásárolni 500 Ft-os értékben.

Azok számára, akik a hangversenyre eljönni nem tudnak támogatói jegyet kínálunk ugyancsak 500forintért.

A jegyeket megvásárolhatják majd a Polgármesteri Hivatalban, a COOP-ABC-ben, és dr. LakatosnéKatikánál a zöldhalmi rendelés ideje alatt.

Minden jó szándékú csemői magánszemély és vállalkozás segítségét várjuk és előre is köszönjük.

Csemői Polgári Kör

A CSEMÔI POLGÁRI KÖR HÍRLEVELE Kiadja: a Csemôi Polgári Kör Tipográfia, műszaki elôkészítés: Kar-Ász Bt.

VI. évfolyam 4. szám Felelôs szerkesztô: Dr. Kárpáti László Nyomdai munkák: Akcident Nyomda, Cegléd

Jótékonysági hangverseny

A hangverseny helyszíne az érdeklődők számának megfelelően a Polgármesteri Hivatal, vagy azIskola tornaterme lesz. Ha részt kíván venni a hangversenyen, a jegyvásárláskor belépőjegyet kérjen!

A hangversenyen fellépnek: az Olgyay-hangok családi zenekar tagjai,dr. Perneczky Jánosné,Lázár Ágnes

a csemÔi polgÁri kÖr hÍrlevele hit a homokon… · 47-től 58-ig nem volt le-hetőség az...

Documents