Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdálkodástudományi Kar

Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék

A biogáz alkalmazása Magyarországon

Egy (jól) működő alternatíva a klímaváltozás mérséklésére és az

energiafüggőség csökkentésére

Készítette: Fábián Csaba

Regionális és környezeti gazdaságtan szak

2013

Szakszeminárium vezető: Harangozó Gábor

Tartalomjegyzék

Bevezető .................................................................................................................................................. 3

1. Globális környezeti kihívások .......................................................................................................... 5

1.1 A klímaváltozás .............................................................................................................................. 5

1.2 Az üvegházhatású gázok csökkentésére tett kísérletek és a fenntartható fejlődés fogalmának

megjelenése ........................................................................................................................................ 9

1.3 A Kiotói Jegyzőkönyv és az éghajlat konferenciák Riótól Doháig ...................................... 13

1.4 Klímapolitika az EU-ban és Magyarországon............................................................................... 15

1.4.1 Az Európai Unió Klímapolitikája ........................................................................................... 15

1.4.2 Magyar klímapolitika ............................................................................................................ 16

2. Szűkülő energiaforrások .................................................................................................................... 17

2.1 Kimerülő és megújuló energiaforrások ....................................................................................... 17

2.2 A Kiotói Jegyzőkönyv programjai, a kvótakereskedelem ............................................................ 20

A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű létesítése....................................... 22

2.3 Energiapiac .................................................................................................................................. 23

2.3.1 A magyar és közép-kelet európai energiapiac ..................................................................... 29

2.4 Energiastratégia Magyarországon ............................................................................................... 32

3. A biogáz ............................................................................................................................................. 36

3.1 A biogáz előállításának folyamata ............................................................................................... 38

3.2 A biogáz előállításának módjai .................................................................................................... 39

3.3 Perspektívák ................................................................................................................................ 42

4. A biogázzal kapcsolatos törvényi háttér............................................................................................ 44

5. A megtermelt villamos energia értékesítése, a KÁT- rendszer .......................................................... 53

5.1 METÁR Rendszer ......................................................................................................................... 55

6. A biogáz értékelése a magyar klímapolitika és energiapolitika tükrében ......................................... 56

7. Működő biogáz erőművek bemutatása ............................................................................................ 63

7.1 A kaposvári cukorgyár területén működő biogáz erőmű ................................................................. 63

7.2 Az AGROWATT kecskeméti biogáz erőműve ............................................................................... 66

7.3 A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű ...................................................... 70

8. A biogáz SWOT elemzése .................................................................................................................. 73

9. Összefoglalás ..................................................................................................................................... 78

10. Táblázatok ....................................................................................................................................... 79

11. Ábrák ............................................................................................................................................... 82

12. Irodalomjegyzék .............................................................................................................................. 83

2

Bevezető

Az energia az, ami behálózza életünket. Mindenhol jelen van: működteti eszközeinket,

létrehozza azokat az élelmiszereket, cikkeket, szolgáltatásokat, amiket nap, mint nap

használunk. Az energia az, ami kényelmesebbé teszi mindennapi életünket. A nyugati

civilizációba született ember nem is nagyon tudna meglenni az energia nélkül, annyira

függővé vált. Kiszolgáltatottságunkra csak akkor jövünk rá, amikor áramszünet van,

tönkremegy a közlekedési eszközünk, fizetésünk egyre nagyobb részét emészti fel a

kényelmet jelentő energia megfizetése, vagy éppen egy gázvita miatt nem érkezik

földgáz a vezetékeken az országba.

Arra azonban nem figyelünk, hogy a mértéktelen energiafelhasználás és pazarlás

hogyan teszi tönkre környezetünket, éli fel az erőforrásokat a következő nemzedékek

elöl és, hogy kiszolgáltatottságunk növekedésével egyre kisebb ráhatásunk van e

folyamatok irányítására.

A természeti erőforrások pazarlásának egyik jele a klímaváltozás. A jelenség a levegőbe

kerülő üvegházhatású gázok miatt a légköri felmelegedésben érhető nyomon.

További problémát jelent a fosszilis energiahordozók kimerülése

és az ebből fakadó árnövekedésük. Az ezeknek az energiahordozóknak

való kitettségünk csökkentésére tettek kísérleteket a döntéshozók és az EU is fő

célként a függés mérséklésére tett és tesz lépéseket. Mivel az

energiafelhasználásunk alapját adó fosszilis energiahordozókat külföldről

vásároljuk, ezért nagyon kiszolgáltatottak vagyunk azoknak a forrásoknak. Ezen okból

kifolyólag olyan helyi erőforrásokat kell bevonni az energiaszerkezetünkbe, ami fölött

mi rendelkezünk. Nem csak kiválthatjuk vele az importforrást, hanem szegény,

mezőgazdasági térségeket emelhetünk föl, megélhetést adva a helyieknek, valamint

olyan eszközöket állíthatunk elő, amiket később külföldön is értékesíteni lehet és

haszon itt, helyben keletkezik. A megújuló energiaforrásokon belül a biogáz

növekedésében van nagy potenciál. Dolgozatomban energetikával, azon belül is a

biogázzal, annak hazai felhasználásával foglalkozom. Mivel napjainkban is zajlik a

klímaváltozás, ezért ennek, vagyis a környezetvédelem szemszögéből közelítem meg a

téma fontosságát. Végigveszem a klímaváltozás elleni nemzetközi és hazai lépéseket,

3

az energiabiztonság irányába tett lépéseket az EU-s és a magyar energiastratégián

keresztül. Egy fejezet erejéig kitérek a jelenlegi energiapiaci helyzetre, hogy

alátámasszam a hazai gazdaság fosszilis energiahordozóknak való kitettségét és

a lemaradást a régiós országokhoz képest a megújuló energiaforrások

tekintetében. Ezután magával a biogázzal, mint a megújulók „jolly jokerével”

foglalkozom. Kitérek az előállítására, felhasználási területeire, bemutatom a

benne lévő lehetőségeket, valamint a biogáz erőművekre vonatkozó

törvényi hátteret, a különböző szabályozásokat. Mivel biogázból

többnyire elektromos energiát állítanak elő, ezért szükségesnek látom a

jelenlegi Kötelező Átvételi Rendszert is bemutatni. Azzal a problémával

foglalkozom, hogy bár a legsokrétűbben felhasználható megújuló energiaforrás,

mégsem terjed gyorsan. Szintén érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy valóban

megold-e minden problémát és csak haszna van egy ilyen erőműnek. Mivel

Magyarországon két típusa, mezőgazdasági hulladékot felhasználó és a

szennyvíziszapot biogázzá alakító erőmű terjedt el, és ezekben van a legnagyobb

potenciál, ezért egy- egy konkrét erőmű kapcsán megvizsgálom azok működését,

gazdaságossági hátterét.

Szakdolgozatomban sorra veszem azokat a legfontosabb, a kormány, valamint neves

tudósokból álló szervezetek által készített dokumentumokat, melyek kapcsolatban

állnak a klímaváltozással, megújuló energiaforrásokkal és a fenntartható fejlődést

jelölik ki követendő célnak. Az aktuális információk beépítése miatt a nagy, stratégiát

meghatározó tanulmányokon kívül a témával kapcsolatos újságcikkeket,

előadásanyagokat is felhasználok dolgozatomban. A biogáz üzem létesítése, működése

kapcsán kiemelt jelentősége van a jogszabályi környezetnek, így a

rendeletek, jogszabályok ismertetése is e szakirodalom része.

Az elméleti rész után a gyakorlati működést mutatom be. Személyesen látogatok el

biogáz erőművekbe, ahol az üzemeltetőkkel készítek interjúkat, figyelem meg az üzem

működését és a kapott tájékoztatás, adatok és saját tapasztalataim alapján vizsgálom

meg az üzemek gazdaságos működését.

4

motorjának számító szállítás következtébe

1. Globális környezeti kihívások

1.1 A klímaváltozás

A Földön az emberi tevékenység miatt klímaváltozás zajlik. Ennek a változásnak a fő

oka a globalizálódó világgazdaság, ami a XVII. században kezdődött és a XX. század

második felében gyorsult fel jelentősen és jelenleg is zajlik. Ez a folyamat magával

hozza az élővilág, a társadalom és ezzel együtt végső soron a gazdaság válságát is.

Ugyan az utóbbi évtizedekben már megjelentek a megújuló energiaforrások, de

jelenleg és az elkövetkező néhány évtizedben még mindig a fosszilis energiahordozók

lesznek azok az anyagok, amelyek biztosítják az emberiség számára szükséges

energiamennyiséget. Használatukkal az a gond, hogy évmilliók során jött létre az a

készlet, amit az emberiség két-

három évszázad alatt kimerít.

Mivel nagyobb sebességgel

merülnek ki a már ismert

készletek, mint ahogy

1. ábra A világ energiatermelése Forrás: IEA

keletkeznek, ezért néhány évtizeden belül kimerülhetnek a gazdaságosan kitermelhető

készletek.

A közlekedés, mezőgazdasági és ipari termelés, jóléti szolgáltatások és a globalizáció

n óriási mennyiségű Co2 kerül a levegőbe,

mely a többi üvegházhatású gázzal együtt

nagyban felelős a globális fölmelegedésért.

Mivel a levegőbe bocsátott CO2

mennyisége hosszú évek multával sem

csökken, így még akkor sem állhatna meg

2. ábra Olajkészítmények gyártása Forrás: IEA

a felmelegedés, ha ezentúl beszüntetnének mindenféle CO2 kibocsátást. Az ipari

forradalom óta 380 ppm-re növekedet a levegő CO2 tartalma, ami komoly hatással van

a földi klímára. Kétszáz év alatt a földi hőmérséklet átlagosan 0,7°C-kal növekedett,1 de

1Forrás: Vida Gábor “Fenntarthatóság és rendszer szemlélet” című vetített anyaga, BCE, 2011. 03.09

5

a Kárpát-medencében a növekedés eléri az 1,0°C-ot is. Szakértők szerint ezért a

felmelegedésért 90%-ban az emberi tevékenység felelős. A felmelegedés

katasztrofális hatással járhat a környezetre és emiatt a társadalomra is. Hidrológiai

változásokat okoz a Földön, így a hőmérsékletre, csapadékra, légmozgásra is negatív

hatással van és szélsőséges időjárási jelenségeket előidézve jelentős károkat

okoz a mezőgazdaságnak. Ezenkívül közvetlen emberi életre gyakorolt hatása is van: a

2008-11 közötti nyári hőhullámok idején 15-28 %-kal többen haltak meg2

Magyarországon, mint a hűvösebb napokon, valamint az UV-B sugárzás

következtében megnőtt a bőrdaganatok száma. Félő, hogy a további fölmelegedés

miatt felolvad a tundra jege, ennek hatására pedig nagy mennyiségű metán jut ki a

levegőbe, ami még veszélyesebb, mint a CO2. A sarki jégtakaró elolvadásával

felemelkedik az óceánok szintje és elönti az olyan kis szigetállamokat, mint Palau,

Kiribati, Maldív-szigetek, valamint elköltözésre késztet több tízmillió embert az

alacsonyan fekvő országokban, mint Banglades, Kína, vagy Hollandia. A tengerek

emelkedésével a Golf- áramlat lehűl, így hűvös nyarak, nagyon kemény telek

köszöntenék nyugat- Európa lakóit, míg a mediterrán országokban akár afrikai

forróságú nyarak is jellemzővé válhatnának. Ennek már most is látható jelei vannak

Magyarországon: megjelentek olyan invazív fajok, melyek eddig nem fordultak elő az

országban. Ilyen például a kucsmás-, bajszos-, berki poszáta, szuharbújó, amik eddig

csak a mediterrán égövön fordultak elő, de megjelent a gyapjas pille is. Megfigyelhető

az északi erdeinkben, a bükkösök, tölgyesek helyén terjedő akác is. Magyarország

különösen kitett a klímaváltozásnak. Az ENSZ 2007-es jelentéséből is kiderül, hogy

olyan kedvezőtlen jelenségek fognak feltűnni, mint az elsivatagosodás az Alföld egyes

részein, csökkeni fog a talajvízmennyiség, bel-és árvizek fogják váltani egymást,

valamint a mezőgazdaságra gyakorolt hatására eltűnik a szőlő az Alföldről,

szárazságtűrő növények termesztésére kell áttérni. Emellett olyan mezőgazdasági

változtatásokra lesz szükség, mint jobb talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem

és öntözés.

A klímaváltozás és az emberi tevékenység a biodiverzitás csökkenésével jár. Szakértők

szerint naponta tízes nagyságrendű faj tűnik el örökre a bolygó felszínéről, ami a

2Forrás: http://met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=114&hir=Hazai_eredmenyek

_az_eghajlati_szelsosegek_magyarorszagi_valtozasairol (letöltések: 2012. December 7)

6

genetikai változatosság szempontjából káros, ugyanis az elveszített változatosság csak

tízezer év alatt regenerálódik –már amennyiben megmarad egy faj.

A biodiverzitás fontosságát gyakran lebecsülik, pedig ezen a téren okozta az emberi

tevékenység a legnagyobb gondokat. Ez a jelen kor legnagyobb, legveszélyesebb

problémája. A biodiverzitás rugalmasságot, stabilitást, hatékonyságot jelent a

természetnek. Az ökoszféra olyan ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújt, mint például az

anyagciklusok szabályozása, klíma-, atmoszféra-, hidrológiai rendszer szabályozása,

beporzás, talajképzés. A gond az, hogy ezeket a szolgáltatásokat nem, vagy csak

nehezen lehet pénzértékben kifejezni, holott meglétük esszenciális az emberi léthez. A

genetikai diverzitás alkalmazkodóképes fajokat hoz létre, melyek ellenállhatnak a

megváltozott körülményeknek, segítségükkel gyógyszereket lehet kifejleszteni például,

és az ő sokaságuk fajdiverzitáshoz járul hozzá. A fajok sokasága rugalmas

táplálékhálózatokat, társulásokat alkot. Ezeknek a társulásoknak a sokasága pedig

társulás diverzitást eredményez, mely a fenntartható táj kialakulásában játszik szerepet.

Ha sok ilyen táj van, az hozzájárul a táj diverzitásához és a vegetációs övek

plaszticitására jó hatással van. Ezen biomok összessége a biomok diverzitásában játszik

közre és a fenntartható bioszférában ölt testet.3

Az emberi tevékenységnek egyértelműen kárvallottja a természet. A WWF Élő Bolygó

Indexe szerint4 az 1970-es évek óta 40 %-os csökkenés történt a megfigyelt populáció

egyedszámában. Mivel éves szinten 13 millió tonna fát vágnak ki világszerte, nem

várható, hogy ez a tendencia ne folytatódna és 2050-re az ismert fajok akár

egynegyede is kihalhat.

Mivel a népesség továbbra is egyre gyorsabban növekszik (200 év leforgása alatt

800 millióról 7 milliárdra nőtt) és ennek következtében fogyasztása is nő, még több

ÜHG kibocsátás lesz a bolygón. Ugyan lesznek olyan régiók, mint Európa, ahol a

szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak betudhatóan csökkeni fog, de India, Kína,

Indonézia, Brazília gazdasági növekedése miatt azokban a régiókban bizonyosan nőni

fog, holott eddig is 40 %-kal nőtt a CO2 kibocsátás az 1990-es szinthez képest, a

nemzetközi dacára. Ugyan már a hetvenes években elkezdtek foglalkozni a kérdéssel

3Forrás: Vida Gábor “Fenntarthatóság és rendszer szemlélet” című vetített anyaga, BCE, 2011. 03.09

4http://energiaoldal.hu/wwf-masfelszer-nagyobb-bolygora-lenne-szukseg/ letöltés: 2012. 11. 27

7

vallási összecsapások fognak kibontakozni, ami

egindulni a fejlett országok irányába.

és végül is az 1992-es riói kongresszuson az ENSZ tagok megállapodtak az ÜHG

mérséklésében, de nem történt radikális változás és a későbbi próbálkozások (Kiotói

Jegyzőkönyv) is felemás sikert hoztak. A világ vezetői tisztában vannak a klímaváltozás

következményeivel, de a gazdasági érdekek, a korlátlan növekedés (gazdagodás)

illúziója és a rendszer tehetetlensége miatt nem képesek gyors, hatékony változásokat

kikényszeríteni. Az EU megalkotta klímapolitikáját, melynek fő célkitűzése, hogy a

század végéig elkerüljék a hőmérséklet 2,5°C-kal való felemelkedését és az 1990-es

szinthez képest 20 %-kal csökkentsék a CO2 kibocsátást 2020-ra, valamint a fosszilis

energiahordozókat fokozatosan ki kell váltaniuk a megújulóknak és az

energiafelhasználás 20 %-át ezeknek kell adniuk.

Létfontosságú a CO2 és a többi ÜHG kibocsátásának minél nagyobb mérséklése,

ugyanis a megemelkedő tengerszint több százmillió ember életét veszélyezteti. A

klímaváltozás nyomában elsavasodnak a tengerek, amik még kevesebb élelemmel

szolgálnak majd a tőlük függő népeknek (azok amúgy is súlyosan érintettek a

túlhalászat miatt: 1950-től napjainkig 18 millió tonnáról 100 millió tonnára nőtt az

évente kifogott halmennyiség) és az ehhez hozzájáruló erózió (szakértők számításai

alapján 26 milliárd tonna talaj fogy el évente) 5 , valamint a rosszabbodó

életkörülmények következtében tízmilliók vándorolhatnak el élőhelyükről. Ezek között

a klímamenekültek között etnikai és

miatt menekülthullám fog m

Mindezen folyamatok nagyon szoros

összefüggésben állnak a

globalizációval és az általa sulykolt

fogyasztás orientációval, ami

öngerjesztő módon lerontja azt a 3. ábra A világ energiatermelésének megoszlása Forrás: IEA

környezetet, amiben az emberiség él és pont ott árt a legjobban, ahol amúgy is a sok

baj által sújtott legkiszolgáltatottabb népek élnek, melyeknek a globalizáció csak bajt

hozott. Ezzel a szemlélettel szembehelyezkedik a fenntartható fejlődés, aminek a

gondolatkörét 1984-ben alkották meg az ENSZ-ben.

5

Forrás: Jövőkereső NFFT jelentés

8

1.2 Az üvegházhatású gázok csökkentésére tett kísérletek és a fenntartható fejlődés

fogalmának megjelenése

Már a XX. század hatvanas éveiben nyilvánvalóvá vált a környezettel foglalkozó

tudósok számára, hogy az a fajta fejlődés, ami a globalizáció következtében a világra

zúdult és egyre többet és többet termel a környezet mind nagyobb szennyezése

mellett, hatalmas károkat fog okozni a környezetben és a gazdaságban egyaránt. Az

ilyen fejlődés hosszú távon fenntarthatatlan és beláthatatlan következményei lesznek a

XXI. század végére.

Az első ezzel foglalkozó szervezet a Római Klub volt, mely a radikális értelmiségi elitből

nyerte tagjait. A szervezet fő műve a Növekedés Határai című jelentés volt, melyet

Meadows, a téma jeles szakértője és kollégái készítettek el 1971-ben. Felhívja a

figyelmet a dinamikus gazdasági fejlődés tarthatatlanságára és az ennek nyomában

fellépő ökológiai katasztrófára. A zéró növekedésre kellene törekednie a világ

országainak, ugyanis egyre növekvő gondot jelent a környezetszennyezés, a

kimerülőben lévő fosszilis energiahordozók csökkenő mennyisége és a növekvő

népességgel együtt járó élelmezési gondok. Mivel a növekedés korlátozása túlságosan

egyoldalú, így annak betartásával a szegény országoknak még csak esélye sem lenne a

felzárkózásra, másrészt egy ilyen fajta gazdaságpolitika politikailag vállalhatatlan volna,

ezért a fejlődő országok élesen ellenezték e teória helyességét.

A zéró növekedés koncepciójának azonban mégis volt annyi gyakorlati haszna, hogy

fölhívta a közvélemény figyelmét a veszélyre és vezető politikai körökben is el kezdtek

foglalkozni a kérdéssel.

1972-ben zajlott az első ENSZ környezetvédelmi világértekezlet az emberi környezet

védelméről. A megbeszélésen olyan témák kerültek szóba, mint a légkör, víz, talaj,

természet védelme, valamint a fejlődő országok gondjai (elmaradottság, szegénység)

és cselekvési programot dolgoztak ki e bajok orvoslására. Az esemény legnagyobb

érdeme, hogy szorgalmazták a kormányokat, hogy dolgozzák ki saját környezetvédelmi

koncepciójukat és hozzanak létre környezetvédelemmel foglalkozó állami

intézményeket, mint például minisztériumokat, hatóságokat. (Magyarországon is 1977-

ben hozták létre az első ilyen szervezetet az Országos Környezet- és Természetvédelmi

Hatóságot). Másik nagy eredmény egy szakosított ENSZ szervezet, az UNEP (Egyesült

9

Nemzetek Környezeti Program) létrehozásának megalapozása volt egy határozattal.

Ugyan, ekkor még nem jelent meg a fenntartható fejlődés fogalma, de legalább el

kezdtek foglalkozni a világ vezetői a környezetvédelem kérdésével és az 1984-es ENSZ

közgyűlésen létrehozták a 22 tagú Környezet és Fejlődés Világbizottságát. Ennek tagjai

között egyaránt megtalálhatóak voltak fejlett és fejlődő, valamint a köztes „tábor”, a

szocialista országok képviselői, illetve ami még fontos, hogy a tagok nem csak

politikusok voltak, hanem tudósok és civilek is helyet kaptak. A bizottság vezetője a

norvég miniszterelnök-asszony Gro Harlem Brundtland volt. A bizottság által elkészített

jelentés háttérmunkáiban 1000 fő vett részt.

Az 1987-es oszakai záró értekezleten bocsátották a nyilvánosság elő a Közös Jövőnk

című jelentést. Ez részletezi a világ fő gondjait, azaz a népességnövekedést és az ezzel

együtt járó élelmezési gondokat, fajok és ökoszisztémák pusztulását, az energiával

kapcsolatos problémákat (a fosszilis energiahordozók csak szűkösen állnak

rendelkezésre, emellett ezek a környezetszennyezés fő felelősei, és a klímaváltozás

okozói) , valamint az ipar és a városok (úgy, mint erősödő városiasodás és ennek

kihívásai, valamint az ellátásbiztonság) gondjait. A jelentés nagy érdeme, hogy

összekapcsolja a környezetvédelmet és a gazdasági növekedést. A tervezet lényege a

fenntartható fejlődés, amit így definiált: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely

kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció

esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék

szükségleteiket.” Ez egy politikai jellegű állásfoglalás volt, aminek a középpontjában az

igények (szükségletek) kielégítése áll, nem esik szó a takarékosságról (azaz a (sokszor

túlzó) fogyasztás visszafogásáról), bár ez utóbbit bele lehet látni, mivel a jövő

generációit és azok szükségleteinek kielégítését is említi. A jelentés szerint a világ fő

baja a szegénység, amit föl kell számolni. Ezért a szegény országoknak elsősorban

mennyiségi, míg a fejletteknek minőségi növekedésre kell törekedniük. Azért a

szegénység a fő ideológiai alap, mivel a szegények túlságosan is elhasználják a

környezetüket, ezért gazdagabbá kell tenni őket, hogy legyenek forrásaik a környezeti

és társadalmi gondjaik megfékezésére. A jelentés kitér a nemzetközi együttműködés

fontosságára- globálisan kell erőfeszítéseket tenni a problémák megoldására, mert

egyedül a nemzeti kormányok képtelenek lennének hatásos intézkedéseket hozni.

A jelentés óriási nemzetközi visszhangot kapott és kiderültek hiányosságai, mint

10

például a környezet eltartó képességének mélyebb vizsgálata (ugyanis már rég

túlléptünk a környezet eltartó képességén, így már nem lehet tovább növekedni), vagy

a környezettudatosságra való nevelés kis súlya és a szegénység és rossz környezeti

állapot összefüggése is hibás, mert nem vizsgálja meg mélyebben az okokat (Miért is

élik fel a szegény országok a természeti erőforrásaikat? Miért is elégíthetik ki a

gazdagok a sokszor indokolatlan igényeit? A gazdagok miért pazarolhatnak, miközben

tömegek éheznek és nem jutnak egészséges ivóvízhez?).

Az 1992-es riói, második ENSZ környezetvédelmi konferenciája a Környezet és Fejlődés

címet kapta. Az eseményen két jogilag kötelező érvényű megállapodás született: a

klímaváltozás elleni védekezés és a biodiverzitás megóvása. Elkészítették a Feladatok a

XXI. századra (Agenda-21) dokumentumot, ami ajánlásokat, javaslatokat tartalmazott a

környezet- és gazdaságpolitikához. A tanácskozáson több dokumentum is született. A

legjelentősebb közülük a Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról címet viseli, aminek fő

célkitűzése az üvegházhatású gázok csökkentése. Ez a dokumentum jogilag kötelező az

aláírókra nézve. E tanulmány szellemének megfelelően a fejlett államok a GDP-jük

0.7%- át odaadják a fejlődőeknek környezetkímélő technológiára. (Az már más kérdés,

hogy aztán ezeket a technológiákat a gazdag országoktól veszik meg, így a pénz

visszakerül a helyére). Ugyan születtek vállalások, de belőlük csak kevés teljesült.

A 2002-es johannesburgi ENSZ közgyűlés (melynek címe a Fenntartható Fejlődés

Világfóruma) legfontosabb vívmánya, hogy a fenntartható fejlődésbe bekerül a

társadalmi szempont is, így ezzel együtt már három pillére van a fenntarthatóságnak.

Ez azért nagyon lényeges, mert összekapcsolódik a szociálpolitika és a

környezetpolitika.

A találkozón egy 32 pontból álló nyilatkozat született a fenntarthatóságról, valamint

ehhez egy 153 pontot tartalmazó Végrehajtási Terv is. Az elmúlt tíz évben nem sok

minden történt a fenntarthatóság felé való elmozdulás terén, így visszatértek a régi

célokhoz, illetve újabb célokkal is bővült a fenntarthatósági lista: célul tűzték ki, hogy

2015-re felére csökkentik azoknak a számát, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez,

illetve akik napi 1 USD-nál kevesebből élnek. Ezekkel a jelenségekkel más szervezetek

más jelentései is foglalkoznak. Az egyik például a National Intelligence Council 2025-re

11

készült 2008-as tanulmánya,6 ami többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy 2008-

ban a világ 21 országában 600 millió ember nem jutott egészséges ivóvízhez és ez a

szám csak nőni fog. Az ő előrejelzésük szerint 2025-re ez a szám el fogja érni az 1.5

milliárdot. A vízhiány pedig határkonfliktusokat fog eredményezni. Az

elvándorlók/ elmenekülők pedig etnikai és vallási konfliktusba fognak keveredni más

népcsoportokkal.

A 2012-es riói Rio+20 ENSZ konferencián 190 ország vett részt, 86-ot a legmagasabb

szinten képviseltek, de a világ leghatalmasabb vezetői, mint Obama, Merkel, Cameron

nem vettek részt. Nem született érdemi döntés, sem mindenki által elfogadott záró

dokumentum és nem született döntés a fő gondokról: az energiapolitikáról,

élelmezésről, vízhiányról, klímaváltozásról, biodiverzitás csökkenéséről, ugyanis a

gazdasági válság elvonta a vezető államok figyelmét e kérdések súlyosságáról. 1992-

höz képest nem történt előrelépés, mivel kevés kötelezettséget vállaltak, nem volt elég

politikai akarat és a válság is elég gondot okoz az országoknak. Így itt csak kevés

kérdésben jutottak közös nevezőre, ezek a vízgazdálkodás és fogyatkozó

édesvízkészletek, túlhalászási korlátozás, fenntartható tengergazdálkodás, illetve a

német- francia kezdeményezésre létrejövő új poszt, a jövő nemzedékeit képviselő

ENSZ-ombudsman.

A záró dokumentum (The Future We Want) legfontosabb célkitűzése, hogy 2030-ra a

világ teljes népessége jusson áramhoz, valamint, hogy addigra a teljes

energiafelhasználásban érjék el a 30%-os szintet. Ez utóbbihoz azonban a vonakodó

kormányok miatt az üzleti szféra tevékeny hozzájárulása is szükséges lesz a zöld

gazdaság létrehozásához. Ezek viszont nem számon kérhető kötelezettségek, így

nagyon valószínűtlen, hogy ezek a célok meg fognak valósulni 18 éven belül.

Ugyan nem volt sikeres az idei ENSZ konferencia, de azért születtek vállalások. Ilyen

például Japán vállalása, hogy 2013-tól 6 milliárd USD értékű támogatást nyújt a fejlődő

országoknak ahhoz, hogy létrehozhassák zöld gazdaságukat. A Maldív- szigetek vállalta,

hogy 2017-re létrehozza a világ legnagyobb természetvédelmi területét. Nagy-

Britannia pedig azt vállalta, hogy minden nagyvállalatnak mérnie kell a CO2 lábnyomát.

6 Salamon Péter- Tótfalvi Fruzsina: Globális trendek 2025, Biztonságpolitika I/11, 23-34.o.

www.nemzetesbiztonsag.hu/letoltes.php?letolt=309 (letöltés: 2012. november 10)

12

1.3 A Kiotói Jegyzőkönyv és az éghajlat konferenciák Riótól Doháig

Dolgozatomban itt visszakanyarodok az 1992-es évhez, a Kiotói Jegyzőkönyv kapcsán.

Mivel ennek a dokumentumnak különös jelentősége lesz az úgy nevezett Joint

Implementation Projectek (Együttes Végrehajtású Projektek) kapcsán, mert

Magyarországon ilyen formában épültek meg biogáz erőművek, ezért így, időrendből

kiemelve külön tárgyalom.

Az 1992-es ENSZ konferencián egy keretegyezmény született, amiben lefektették az

éghajlatváltozás elleni küzdelem alapelveit. A résztvevők megállapodtak egy közös, de

nem azonos mértékű felelősségvállalásban és végső soron nem született egyezmény

országokra vonatkozó konkrét csökkentésre vonatkozó számokról sem. A

Jegyzőkönyvet csak 1997 végén fogadták el a fejlett országok 2000 utáni ÜHG

kibocsátás csökkentési kötelezettségeire vonatkozóan. Az üvegházhatású (ÜHG) gázok

név alatt a dokumentum a következő gázokat érti: széndioxid (CO2), metán (CH4),

dinitrogén-oxid (N2O), fluorozott szénhidrogének (HFC-k), perfluorkarbonok (PFC-k),

kén-hexafluorid (SF6). A szerződés aláíróira vonatkozóan jogilag kötelező erejű a

dokumentum, illetve számukra konkrét, számszerűsített célok is meg vannak jelölve a

Jegyzőkönyven. Ilyen vállalás, hogy a fejlett országok 2008 és 12 között az 1990-es

szinthez képest minimum 5 %-kal csökkentik ÜHG kibocsátásukat. Az Európai Unió

szigorúbb vállalást tett: az EU 15-ök 8 %-kal kevesebbet bocsátanak ki, míg például

Magyarország és Lengyelország 6-6 %-kal csökkenti kibocsátását. (A többi 2004 után

csatlakozó ország 8 %-os vállalást tett).

A Jegyzőkönyv a célokhoz különféle módszereket javasol. Az egyik ilyen a nemzeti

politika, mely többek között meg kell teremtse a fenntartható mezőgazdaság alapjait,

illetve a megújuló energiaforrások elterjedését kell, hogy támogassa. A másik ilyen

javaslat az együttműködés ösztönzése, ami a nemzetközi szakpolitikák

összehangolására és a nemzetközi tapasztalatcserére vonatkozik.

A Jegyzőkönyvet végül is 141 ország írta alá (Kína nem írta alá, az USA aláírta, de nem

ratifikálta a törvényhozása, így rájuk nem vonatkozik a kibocsátás csökkentés), abból

38 vállalta is az 5 %-os kibocsátás csökkentést az 1990-es szinthez képest. A fejlődők

nem fogadtak el semmilyen vállalást.

A szerződés 12. cikkelyének szól arról, hogy a fejlett országok támogatják a

13

szegényeket, de nem pénzzel, hanem projekteken keresztül, amiknek a célja a káros

anyag kibocsátás csökkentése és a fenntartható fejlődés. A szerződés 2005-ben lépett

hatályba és megegyezés született arról, hogy kétévente rendeznek klímakonferenciát,

ahol megbeszélik az eredményeket, további tennivalókat.

Az első konferencia a 2005-ös montreali volt, ahol a végrehajtás szabályozásáról,

eszközökről és szankciókról döntöttek. A 2007-es Balin tartott klímakonferenciának a

nagy tétje az volt, hogy vajon az EU rá tudja-e venni a többi aláírót, hogy 20 %-kal

csökkentsék az ÜHG kibocsátásukat, de ez végül is nem valósult meg és újabb

vállalások sem születtek. A 2009-es koppenhágain olyan egyezség született, ami nem

tartalmaz konkrét vállalásokat, sem konkrét csökkentésre vonatkozó számokat, sem

határidőket. Viszont a világ vezetői legalább megállapodtak abban, hogy a globális

átlaghőmérséklet emelkedése nem haladhatja meg a 2,0°C-ot. Ezt a következő, 2010-

es cancuni konferencián úgy módosították, hogy 1,5-2,0°C fok közötti szint az, ami

elfogadható. Ezenkívül elfogadták azt is, hogy folytatni fogják a kibocsátás csökkentést,

azaz lesz a Kiotói Jegyzőkönyvnek egy második periódusa is, de egyelőre még konkrét

számok nélkül. Olyan új programok is szóba kerültek, mint az erdővédelmi program,

ami a trópusi esőerdők védelmét célozza meg (ehhez a pénzügyi alapot részben

kvótakereskedelemből biztosítanák), illetve a 100 milliárd Dollár létrehozásával

megszülető Zöld Alap, ami a szegény országokat támogatná.

Ezekről a konferenciákról elmondható, hogy csak ötletek, javaslatok születtek, de

önmagában véve ezek az elhatározások még nem szültek konkrét cselekvési tervet,

nagy részben a két szembenálló csoport ellenállása miatt. Ez a két csoport a fejlett és

fejlődő országok voltak.

A 2011-es durbani klímakonferencián négy fő kérdést vitattak meg. Ezek a Jegyzőkönyv

további sorsa, a kibocsátás csökkentés mértéke, a Zöld Klíma Alap finanszírozása és az

erdővédelmi program lebonyolítása voltak. Itt is két táborra szakadtak az országok: a

„nem halogatók” táborába tartozott az EU és a kis szigetállamok, valamint a

legszegényebbek (hiszen őket sújtja legjobban a klímaváltozás); míg a ”halogatók”

táborába tartoztak a BRICS országok és Japán, USA, amik azt szerették volna, hogy csak

2015-től tárgyaljanak bármifajta kibocsátás csökkentésről, a nemrég beindult

klímavédelmi programokra és a gazdasági világválságra való hivatkozással.

14

Ennek a tárgyalásnak az eredményeként megegyeztek abban, hogy 2015-re

kialakítanak egy ütemtervet, amely 2020-ra minden országra nézve jogilag kötelező

lesz, még a nagy kibocsátókra is, tehát lesz folytatása a Kiotói Jegyzőkönyvnek. Ugyan

megszületett ez a dokumentum, amit mindenki elfogadott, de ezzel együtt még jobban

elhúzódik a klímaváltozás elleni harc, mert még később tudnak csak érdemi

intézkedéseket hozni, így pedig nem valószínű, hogy a 2,0°C-os átlagos globális

hőmérsékletemelkedést tartani tudják. Ráadásul Kanada, az egyik legnagyobb

olajkészlet birtokos kilép a szerződésből, ugyanis azzal csak versenyhátrányt okoz saját

magának a másik NAFTA ország, az USA ellen.7

2012 végén Dohában zajlott a következő klímakonferencia. A legfontosabb eredménye

az volt, hogy 2020-ig meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyvet. Sajnos azonban a

további szigorítások nem jártak sikerrel: míg a világ káros anyag kibocsátásának csak

15%-áért felelős EU és Ausztrália keményebb CO2 csökkentésért küzdött, addig

Oroszország, Japán és Kanada nem fogadták el az egyezményt az USA-ra és Kínára,

valamint gazdasági okokra hivatkozva. Ez a folyamatos halogatás, kihátrálás pedig nem

viszi előre a globális fölmelegedés elleni küzdelem ügyét, holott nagyon is tudott, hogy

szükség volna egy mindenki által elfogadott szigorú szabályozásra. A probléma súlyára

hívja fel a figyelmet az International Energy Agency tanulmánya8, ami szerint 2011-ben

újabb történelmi csúcsra nőtt a káros anyag kibocsátás és akár 3-5°C-kal is nőhet a

globális átlaghőmérséklet.

1.4 Klímapolitika az EU-ban és Magyarországon

Ebben a fejezetben csak röviden összefoglalom azokat a törvényeket és programokat,

amiket az Európai Unió és Magyarország tett és tenni fog az üvegházhatású gázok

kibocsátásának csökkentése érdekében.

1.4.1 Az Európai Unió Klímapolitikája

2000-ben készült el az első Európai Éghajlatváltozási Program, amit 2005-ben a

második követett. Ugyanekkor lépett életbe a Kiotói Jegyzőkönyv is, ami szerint az azt

aláíró államok 2012-ig 8%-kal csökkentik majd a kibocsátásukat. Az EU ettől szigorúbb

7 Forrás: http://www.biztonsagpolitika.hu/index.php?id=16&aid=1162és

http://europa.eu/legislation_summaries/environment/tackling_climate_change/l28060_hu.htm

8 Forrás: http://www.iea.org/newsroomandevents/news/2012/may/name,27216,en.html(let:12.dec.2)

15

vállalást tett: a 27 tagállam 13 %-os csökkentést vállalt. 2005-ben az ETS, azaz az

üvegházhatású gázok kibocsátásnak kereskedelmi rendszerét. 2007-ben az összes EU

vezető 20 %-os kibocsátás csökkentést vállalt azzal a kikötéssel, hogy hajlandók 30%-ot

is vállalni, ha a fejlődő országok 20 %-os csökkentésre tesznek vállalást. Felmerült az is,

hogy az EU 2050-ig 50 %-kal csökkentené CO2 kibocsátását. (Az EU Környezetvédelmi

Tanácsa 2009-ben 80-95 %-os CO2 kibocsátás csökkentést hagyott jóvá 2050-re).

Az emisszió kereskedelmet a 2003/87EK Irányelv szabályozza. Ez egy piaci alapú

szabályozó eszköz az ÜHG költséghatékony kibocsátás csökkentésére vonatkozóan. Ott

csökkenti a kibocsátást, ahol az a legolcsóbb. A tagállamok létesítményei maximális

kibocsátás után kapnak kvótát (Magyarországon kétszáz cég kap) és túllépés esetén

bírságot kell fizetniük, vagy kibocsátási egységet kell, hogy vegyenek. Viszont, ha

kevesebb a kibocsátásuk, eladhatnak ilyen kibocsátási egységet más országoknak.

Magyarország 2008-12 között 30,8 millió tonnával kereskedhetett. 2008-10 között 40

milliárd Forintért adott el kvótát (2 millió tonnát Belgiumnak, 6-ot Spanyolországnak,

2010-ben pedig 4 milliárd Forintért Japánnak).Az ebből befolyt összeg egy részét (14,5

milliárd Forintot) panelház korszerűsítésre fordították (2008-ban 28,2 milliárd Forintot,

2009-ben 8 milliárd Forintot kapott az állam a kvóták eladásáért).9

1.4.2 Magyar klímapolitika

2007-ben Magyarország elkészítette 2008-25-re vonatkozó klímapolitikájának

stratégiai forgatókönyvét, a NÉS-t (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia). Ennek célja,

hogy felhívja az országra néző jelenbeli és jövőbeli veszélyekre a figyelmet, bemutassa,

hogy Magyarország mit tesz és mit tehetne a globális felmelegedés elleni küzdelemben,

valamint, hogy hozzájáruljon az ország klímabarátabbá tételéhez figyelembe véve a

társadalmi, gazdasági, környezeti adottságokat –olvasható a NÉS-ben.

A dokumentum több klímaváltozási forgatókönyvet is tartalmaz, ezenkívül leírja az

emisszió csökkentéssel kapcsolatos kötelező feladatokat és, hogy 2013-ig 100 milliárd

Forintot kell környezetvédelmi beruházásokra költeni. A

40/2008 országgyűlési határozat értelmében Magyarország célja, hogy az

összenergia felhasználásban a megújulók mennyisége 136-138 Petajoulra nőjön.

A Vision 2040 Hungary mű az olyan megújuló energiaforrások felhasználásának

9 Forrás: Polcy Solutions: Klímapolitika Magyarországon 2011. november, 25. oldal

16

növelését helyezi a középpontba, mint a biomassza, biogáz és szélerőmű.

Magyarország 2008-16 időszakra vonatkozó Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési

Terve évi 5,38 Petajoule megtakarítást irányoz elő. (Ugyanezen dokumentum szerint az

ország évi energiafelhasználása 1126 PJ).

Ami az ország kiotói vállalását illeti, Magyarország a kibocsátás 1985-87 közti szintjéhez

képest 6%-os kibocsátás csökkentést vállalt. (A Kiotói Jegyzőkönyvet 2002-ben

ratifikálták). 2010-ben ezt a vállalást többszörösen is túlteljesítette az ország és 34 %-os

csökkenést ért el (nagy részben a leépült nehézipar következtében). Ezt az elért

eredményt még tovább lehet javítani megújuló energiaforrások bővítésével,

energiatakarékossággal és energiahatékonyság növelő intézkedésekkel.

Magyarország és az EU vállalta, hogy 2020-ra 18,3 %-os kibocsátás csökkenést érnek el

(az 1990-es szinthez képest), valamint a megújulók aránya 20 % lesz (nálunk csak 13

%- bár a Megújuló Energiastratégia 13-15% megújulóval számol).

2. Szűkülő energiaforrások

2.1 Kimerülő és megújuló energiaforrások

A fosszilis energiaforrások felhasználása a XIX. században robbant. Ugyan már legalább

2000 éve eregetjük a füstöt a levegőbe, de a folyamat a fáról kőszénre való átállással

gyorsult fel igazán az ipari forradalom korában, ami a gazdaságilag fejlett országokban

a XIX. században, míg a fejlődőkben csak a XX. században történt. Majd a XX. század

elején a fejlett országok áttértek a szénről a kőolajra. Vajon mikor lesz a következő

nagy áttérés valamilyen új energiahordozóra (pl. a hidrogénre)?

A gyarapodó népesség növekvő igényekkel rendelkezik és ezeket a megnövekedett

igényeket kielégítendő még több fosszilis energiahordozót használunk fel. Ez

egyébként nem csak a megnövekedett számú népesség, hanem a fejlett országokban

végbemenő pazarlás miatt is zajlik. Buckminster Fuller vezetett be egy fogalmat, az

erőforrás- rabszolga fogalmát, ami az az energiamennyiség, amit egy átlagos fizikai

dolgozó meg bír termelni nyolc óra alatt. Ez a mutató az ipari forradalom előtt 3-4 volt

17

a fejlett nyugaton. Ma kilencven. (Magyarországon is 87-105 között mozog Hetesi Zsolt

fizikus szerint).10 Az USA-ban ugyanez kétszáz, a világátlag csupán tizenöt.

A gond az a fosszilis energiahordozókkal (kőszén, kőolaj, földgáz, urán), hogy nagyobb

ütemben nő az energiafelhasználás, mint amilyen ütemben új készletek keletkeznek és

így a (relatíve) olcsón kitermelhető készletek fogyatkoznak, valamint égéstermékeikkel

a légkör felmelegedéséért felelősek. Másfelől a készletek elhelyezkedése geopolitikai

konfliktusokat szül, mivel problémás államokban találhatóak a legnagyobb készletek,

vagy éppen a bizonytalan tengeri határok okoznak feszültséget (Spartly- szigetek,

Grönland, Senkaku- szigetek, Falkland- szigetek). Ez egyrészt a fejlett országok óriási

importfüggését (egyúttal az exportálók exportfüggését) okozza, másrészt magában

rejti fegyveres összetűzések lehetőségét is. A szakértők szerint nem fognak végképp

kimerülni a készletek, mivel abban az esetben, ha az emberiség minden rendelkezésre

álló fosszilis energiahordozót elégetne, akkor olyan visszafordíthatatlan változások

következnének be, amiknek következtében lehetetlenné válna az élet a Földön és

először a gazdaságot, majd a társadalmat zúzná szét. A kimerülő készletek mellett

további gond, hogy a megújuló energiaforrások (szél, geotermikus, biomassza, biogáz)

elterjedtsége még alacsony, csak nagyon kevés fosszilist lehet velük kiváltani.

Magyarország ásványkincsekben szegény, energiahordozókból csak kevés van (lignit és

kőolaj), ezek is kimerülőben vannak (szén), vagy más ki is merültek (urán),a

földgáztermelés a fogyasztásnak csak 17 %-át teszi ki. Az ország energiahordozóinak

kétharmadát külföldről, többnyire Oroszországból importálja, így nagyon

nagymértékben függ tőle. Ezen a függőségen lehet változtatni az olyan alternatív

energiaforrással, mint amilyen a biogáz is.

Korábban a biodízelt és a bioetanolt tartották az ideálisnak az olajtól és így a

nyugatellenes olajexportőr országoktól való függés csökkentésére. A most kapható

bioüzemanyagok elsőgenerációs termékek, ami azt jelenti, hogy élelmezésre, vagy

takarmányozásra szánt növényekből állítják elő. A gázolajat biodízellel, a benzint

etanollal helyettesítik. Ez utóbbit többnyire kukoricából, cukornádból készítik, míg a

biodízelt szójababból, recéből, napraforgóból. Az USA-ban is és az EU-ban is

10 Forrás: http://www.origo.hu/idojaras/20110622-legalabb-szaz-energiarabszolgaja-van-egy-

atlagmagyarnak-eroforraspazarlas-fenntarthatosag.html (letöltés: 2012. November 10)

18

0%

folyamatosan nő a biodízel és bioetanol fölhasználása köszönhetően a bőkezű

támogatásoknak. A bioüzemanyagok terjedésének oka az üzemanyag ára. Tudható,

hogy a kőolaj drágulása következtében nőtt meg az igény a helyettesítők iránt és ezért

tudott elterjedni a bioüzemanyag. Ezzel párhuzamosan csökkent a fogyasztásra szánt

növények termesztése, ennek (és az USA-ban dúló aszálynak) köszönhetően

drasztikusan megnőttek az élelmiszerárak. Ez pedig félő, hogy a világ több pontján

éhséglázadásokhoz fog vezetni, csakúgy, mint néhány évvel ezelőtt. Tehát az első

generációs bioüzemanyagokról bebizonyosodott, hogy nem oldják meg az üzemanyag

gondot és csak további gondokat okoznak (növekvő élelmiszerárak, csökkenő esőerdők

Indonéziában a terjedő olajpálma ültetvények miatt). Az új típusú, ún. harmadik

generációs üzemanyagok megjelenésével megszűnhet ez a probléma, mert

mezőgazdasági hulladékból, 1% 1%

celluózból fogják előállítani a

bioüzemanyagot, de ezek csak

2020 után terjedhetnek el.

16%

11%

7% 0% 0%

26%

kőolaj földgáz

Az Eurostat 2011-es adatai

segítségével megvizsgáltam a hazai

energiafogyasztás szerkezetét. Az

38%

Az energiafogyasztás

szerkezete (2011)

szén atom

biomassza

adatokból kiderül, hogy energiafelhasználásunkban a földgáz, a kőolaj és a nukleáris

energia játszik meghatározó szerepet. Mellettük a szénfelhasználás is jelentős maradt

(11%), annak ellenére, hogy az 1990-es évek óta folyamatosan veszített

jelentőségéből. A túl magas földgázfelhasználás oka, hogy minden (még kis

lélekszámú) településre is bekötötték a gázt,(összesen 2895 településre) és a

lakossági fűtés. Az országban található 4.3 millió lakás 62 %-a gázzal fűt, 15 %-a távfűt

és csak 15 % használ fatüzelésű kályhát a Magyar Energiahivatal 2011-es tájékoztatója

szerint11. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Stratégiai és Energiapolitikai

Főosztályának vezetőjével március 22-én készített interjúm során megtudtam, hogy

a hazai földgázfelhasználás egyharmad- egyharmad részben a lakosság, az ipar

és a szolgáltatás között oszlik meg. Az Eurostat adatbázisából nyert adatokból az

is kiderül, hogy a megújuló erőforrások

felhasználását tekintve a régiós országok előttünk járnak. Igaz, az egyes tagállamok

11

Forrás: Tájékoztató a MEH 2011.évi tevékenységéről

19

19

90

19

91

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

saját maguk dönthetnek arról, 12 hogy adottságaiknak megfelelő energiaszerkezetet

alakítanak ki. Magyarországon a megújulók részesedése nyolc százalék az

energiamérlegből. A későbbi fejezetek során az EU-nak tett vállalásokról bővebben

fogok írni. Itt annyit jegyeznék meg, hogy ennek a kis aránynak is a nagy részét a

biomassza adja, pontosabban azok a vegyes tüzelésű erőművek, amik mezőgazdasági

hulladékot is égetnek. Ha eltekintünk ezektől, akkor még kisebb, körülbelül két- három

százalékos részesedést tehet ki a megújuló energiaforrások részaránya.

A megújulók részarányának változása (1990-2011) 100.00

50.00

0.00

Dánia Németország Magyarország Ausztria Lengyelország Románia Szlovákia

2.2 A Kiotói Jegyzőkönyv programjai, a kvótakereskedelem

Magyarországon több biogáz létesítmény is a Jegyzőkönyv Együttes Végrejatási

programja keretében valósult meg az előző évtizedben, így fontosnak tartom egy

fejezet erejéig kitérni a különböző programokra, kvótákra.

A Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kibocsátás csökkentési kötelezettségeknek a hazai

klíma- és energiapolitikai tervek végrehajtásával kell eleget tenni. Azonban ezek

mellett az intézkedések mellett lehetőség van olyan projekteket is megvalósítani, ami a

CO2 kibocsátás csökkentés mellett, olyan munkahely teremtő beruházásokkal jár, amik

javítják a környezet minőségét, valamint kvóták értékesítéséből energetikai

fejlesztéseket lehet megvalósítani. Példák hazai JI projektekre13: Nyíregyháza- Oros

depóniagáz hasznosító létesítmény (német beruházó) 2009; Pálhalma mezőgazdasági

biogáz létesítmény (osztrák beruházó) 2008; hét hazai hulladéklerakónál (Aszód,

Balassagyarmat, Dunaújváros, Fehérgyarmat, Gödöllő, Mátészalka, Vác) létesített

depóniagáz alapú biogáz erőmű 2008.

A projektek megvalósításának értelmét az adja, hogy a kibocsátás csökkentésének

országonként eltérőek a költségei és emiatt a gazdagabb (Annex I) ország egy

12 Forrás: Európai Bizottság energiacsomagja

http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/07/st07/st07224-re01.hu07.pdf (letöltés: 2013. Március 8.) 13

Forrás: http://klima.kvvm.hu/documents/18/JI.pdf (letöltés: 2013. Március 11)

20

résztvevő program kvóta

állami, magán JI ERU

állami, magán CDM CER

állami, magán EU ETS EUA

állami IET AAU

szegényebben hajtja végre a csökkentést és mivel az üvegházhatás az egész Földre

kihat, ezért ebből a szempontból mindegy is, hogy hol valósul meg a

kibocsátás csökkentés. A Kiotói Jegyzőkönyvnek két projektje van: az Együttes

Végrehajtás (Joint Implementation- JI) és a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean

Development Mechanism- CDM). Az előbbi azon országok között valósul meg, melyek

kibocsátás csökkentési vállalást tettek és ratifikálták a Jegyzőkönyvet, míg az utóbbi a

vállalást tett és a fejlődő országok között. A JI lényege, hogy egy ország, vagy egy

vállalat beruház egy másik országban, ami után kibocsátás csökkenés valósul meg és a

különbözetet a beruházó hazaviheti, ott többet bocsáthat ki. A JI azért jobb, mint a

CDM, mert olyan országokban lehet alkalmazhatóak, amik valamelyik

emisszió kereskedelmi rendszer alá tartoznak és ez további lehetőségeket jelent

(például kvótakereskedelem). A CDM esetében a haszonból azokat a fejlődő országokat

segítik, amik fokozottan ki vannak téve a globális felmelegedésnek. A kibocsátás

csökkenésből származó hasznot a beruházó ország hazaviheti. A beruházást az UNFCCC

felügyeli. Az elszámolás (minden kvóta esetében) 1 tonna CO2 kibocsátással

egyenértékű üvegházhatásnak megfelelő mértékegység szerint történik.

A kvótakereskedelemről

Az alábbi táblázat összefoglalóan tartalmazza az egyes programokat és kvótákat.

14

Az Együttes Végrehajtási projekt esetében a projektet fogadó ország kormánya igazolja

a kibocsátás csökkentést, majd a saját kibocsátási jegyzékében jóváírja a csökkentésnek

megfelelő mennyiségű ERU- egységet. 1 ERU=1t CO2.

A Tiszta Fejlesztési Mechanizmusba tartozó projekteknél a fejlett ország, vagy vállalat

egy fejlődő országban ruház be. Cserébe ott zöld krediteket, CEReket kap, amivel

14 ERU: Kibocsátás Csökkentési Egység, CER: Igazolt Emisszió Csökkentési Egység, ETS: Emisszió

Kereskedelmi Rendszer, EUA: Európai Elszámolási Egység, AAU: Kibocsátható Mennyiségi Egység

21

elletételezik az engedélyezett és a saját CO2 kibocsátásuk közti különbséget. Ha EU-s a

vállalat, akkor a saját országában beszámítva olcsóbban jön ki, mintha EU-s kvótát,

EUA-t venne. A cég a saját kormányának számol el.

Az Emisszió Kereskedelmi Rendszer Európai Elszámolási Egységben számítja a kvótákat.

Ez a legnagyobb nemzetközi CO2 kereskedelemi rendszer, több, mint 12

ezer ipari, energetikai üzem tartozik e rendszerbe, amik nettó 20MW-nál

nagyobb hőt használnak és az EU CO2 kibocsátásának hozzávetőleg a feléért, ÜHG

kibocsátás 40 %-ért felelnek. 15 Az üzem adhat-vehet karbon krediteket. Ha

csökkentett ÜHG

kibocsátását, megmaradnak a kreditei, amit eladhat és profitra tehet szert vele.

Minden üzemnek konkrét, rögzített kvótamennyisége van, amit egyszer, ingyen kap

több évre és csak egy bizonyos határidőig használhatja fel ezeket. Magyarországon a

nagy CO2 kibocsátású létesítmények, villamos energia termelő, távfűtő, kőolaj-

finomító, cementgyártó üzemek kaptak ilyen kvótákat.

AAU -Assigned Amount Units- kibocsátható mennyiségi egység

A Kiotói Jegyzőkönyv Nemzetközi Kibocsátás Kereskedelmi Rendszere lehetővé teszi

államok kvótakereskedelmét. Nem csak EU tagállamok, hanem például Japán is

vásárolhat, elszámolhat saját rendszerében velük. Ha az adott ország kevesebbet

bocsátott ki, mint amennyi az országhoz rendelt limit, (a volt szocialista országoknál az

1990-es szinthez mérten állapították meg a krediteket, így nekik jelentős fölösleges

kibocsátási joguk van) akkor a felesleggel kereskedhetett, eladhatta egy olyan

országnak, amely máshogy nem tudta teljesíteni kiotói vállalásait. Ez egyébként

veszélyeket rejt magában, mert ha a többletet piacra dobják, akkor olcsóvá válik a

káros anyag kibocsátás és a vevők többet szennyeznének. 16 Többek között erről a

kvótatöbbletről szólt a vita a durbani klímakonferencián, de végül ezek az országok

megtarthatták kvótatöbbletüket a 2013-tól kezdődő időszakban is.

A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű létesítése

15 Forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1502

(letöltés április 8)

16 Forrás:http://kornygazd.bme.hu/hirek/3690-klimacsucs-doha-ban/ (letöltés: április 8)

22

2003-ban kezdődött el az a projekt, aminek

során a kedvezményezett, a holland BTG

Biomass Technology Group biztosította

technológiát „átültették” a magyar viszonyok

közé. A projekt (kedvezményezettet

illető) támogatása a holland kormány CO2

kvóta teljesítésére létrehozott keretből

történt. A

projekt a Bácsvíz és a BTG társfinanszírozásában valósult meg 3/5 és 2/5 arányban.

Ennek értelmében a holland vállalat és holland partnerei szállították a technológiát, a

gáztározót, az energiatermelő egységet- tudtam meg a telep vezetőjétől, a Bácsvíz

végezte el az adoptációt, terveztetést, engedélyeztetést. Ugyan már 2003-ban

elkezdődött a megvalósítás, de az első próbaüzemre csak 2005-ben került sor.17 Ahogy

azt a telepvezetőtől megtudtam, ennek oka az volt, hogy a holland cég által biztosított

technológia a kávétermelés melléktermékeinek rothasztására kialakított, egyszerűen

telepíthető, gyorsan üzembehelyezhető megoldás volt, amit át kellett tervezetni ipari

körülmények közé és engedélyeztetni kellett a hazai szabványok, biztonsági előírások

figyelembe vételével. A próbaüzem előtt egy műszaki hiba is felmerült, így az üzembe

helyezés eltolódott.

A projekt összköltsége a 0. Verzió szerint 30 millió Forint volt, azonban a magyar

előírások teljesítése, a gáztároló módosítása miatt ez a duplájára nőtt, így ki kellett

egészíteni a meglévő forrást.

A BCG éves szinten 1580 tonnányi kiváltott széndioxiddal számolt. (Az iszapkezelés

során évente 80 t metánt és 140 t széndioxidot váltanak ki a szennyvíztelepen).

2.3 Energiapiac

Ebben a fejezetben a világ és a magyar energiapiaci trendekkel foglalkozom. Az

ismeretanyag a Corvinus Egyetemen 2012 novemberében tartott energetika

előadásokon elhangzottakból származik. Előadást tartott a MOL, a Paksi Atomerőmű és

az MVM Zrt. vezérigazgatója, valamint Energiapolitikai kihívások, lehetőségek címmel

17Forrás: http://kis-

kunsag.hu/hun/s_!news/i_kis_kunsag_12/i_biogaztermeles_kiskunfelegyhazan_1227/t_Biog%C3%A1zte rmel%C3%A9s%20Kiskunf%C3%A9legyh%C3%A1z%C3%A1n/index.html (letöltés: 2013. április 20)

23

Dr. Szemerkényi Réka kül- és biztonságpolitikai szakértő. (A neveket, előadáscímeket

külön feltüntettem az Irodalomjegyzékben). Mivel dolgozatom alapvetően nem

energiapolitikáról szól, így nagyon részletesen nem tárgyalom a témát, viszont a

megújuló erőforrások alkalmazhatóságára befolyással bír, így ilyen szempontból fontos,

hogy milyenek a jelenlegi és a jövőbeli energiapolitikai viszonyok, valamint, hogy mi

jellemzi ezt az óriási lobbyerővel bíró szektort. Mivel Magyarország érintett mind a Déli

Áramlat, mind a Nabucco gázvezeték kiépítésében, ami nagyban befolyásol(hat)ja az

ország energiabiztonságát, ezért fontosnak tartottam ezekről is egy fejezet erejéig

említést tenni szakdolgozatomban.

Az olaj és gáztermelést illetően 2012-t követően valószínűleg több százmilliárd USD-t

fognak a már meglévő kutakra költeni. Ez összhangban áll a termelés volumenével

(Szaud- Arábiában 10 millió barrelnyit termelnek ki naponta) és a költséges

technológiával (a gáz folyékonnyá alakítása (LNG) nagyon drága (30-40 milliárd USD),

mivel 150 bar nyomás szükséges, le kell hűteni -150°C-ra és tankerekkel elszállítani,

majd visszagázosítani. Egy LNG terminál megtérülési ideje 25 év).

A világ legfejlettebb országai különböző mértékekben ugyan, de nagyon is függenek az

olajexportőr országoktól. (Japán 100 %-ban tőlük szerzi be olaját, míg az EU „csak” 80%-

ban). E függés csökkentését különböző módon próbálják megoldani. Az USA a

kutatásra költött, mivel az 1980-as években drága, 4-500 USD volt 1m3 gáz ára, (a

Szovjetunióban csak 200 USD), ezért elkezdtek a nem konvencionális gázzal foglalkozni,

amiből nagy készletek találhatóak az USA-ban, így a gáz ára lecsökkent és mára gáz

exportőrré lett az USA, ami nagyon nagy hatással van a gáz világpiaci árára. 18

A szénhidrogénekkel az az egyik nagy baj, hogy –ahogyan azt már említettem a

dolgozatomban korábban- politikailag instabil országokban találhatóak a nagy

készletek. További gond a befektetési kockázat és a nehézkes kutatás (csak 15 évre

kapnak licencet a külföldi cégek). Olyan is előfordulhat, hogy megadják a licencet, de

aztán azt visszavonják, vagy államosítanak. A kutató cégeknek royaltit kell fizetniük,

ami egyfajta elvonás (minden cég más-más összeget köteles fizetni), ugyanis ezeknek

az országoknak ez az egyetlen költségvetési bevételük, iparuk túlnyomóan az

olajbányászatra épül. A különböző termelőknek más-más hordónkénti olajárnál van

18

Forrás: Hernádi Zsolt: Major Energy Trends Around the Globe című eladása (BCE, 2012. November 19)

24

egyensúlyban a költségvetése: ez Oroszország esetében 130 USD, a Perzsa- öböl menti

államoknál 80 USD. További veszélyt rejt magában az kitermelés önkényes változtatása:

1%-os termeléscsökkentés akár 10 %-os drágulást is eredményezhet19. A jelenlegi

magas olajárakat a líbiai válság (Líbia az olajkészletek 2 %-ával rendelkezik) és az Irán

ellenes szankciók okozzák. Ha esetleg lezárnák a Hormuzi- szorost, akkor akár duplájára

is növekedhetne az olaj ára. A politika mellett természetesen a változó kereslet is

befolyásolja az olaj árát: míg az USA-ban és a válsággal küszködő Európában csökkent a

kereslet, addig a Távol- Keleten megnőtt és ez felhajtja az árakat. Az olaj kapcsán

nagyon fontos szempont a finomítók kihasználtsága is. Például Európában a finomítók

75 %-a veszteséges és hetet már be is zártak. Ezen még ronthat az is, hogy az USA

benzin többlettermelő lesz (a válság és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos technológiai

fejlesztés miatt) és nem lesz hova eladni a benzint. Ezzel szemben az EU-nak benzin

hiánya és diesel feleslege lesz. Ehhez persze még hozzájárulnak majd a korszerű

személygépkocsik is a finomítók mellett. Ugyan ma még drágák az elektromos kocsik és

még nem kellőképpen megoldott az elektromos áram tárolása (a német Ubitricty cég

jelenleg olyan rendszeren gondolkodik, ahol utcai villanyoszlopról lehetne feltölteni a

kocsit20), de 2020 után egyre nagyobb számban fognak megjelenni az utakon és 10

évente lesz egy- egy nagy lökés a terjedésükben.

Ami a gáz piacát illeti, az USA, köszönhetően óriási nem konvencionális készleteinek,

100 milliárd m3-t termel ki évente, ami akkora mennyiség, amennyit Oroszország az

EU-ba exportál. Így gázfelesleg van a piacon, az EU-s spot árakon, mely fele annyi, mint

a hosszú lejáratú árak, felszívja a felesleget. A hosszú lejáratú árak alapvetően

Oroszország érdekeit szolgálják, ezt az árat alkalmazza a közép- kelet- európai

partnereinél.

Nem konvencionális gáz Európában is van, de az amerikaitól mélyebben és a magasabb

hőmérséklet és nyomás miatt drágább is az egy kútra jutó fajlagos költség. Emellett itt,

Európában nem is áll rendelkezésre az a nagy ipari háttér, mint az USA-ban, ahol 30

000 fúrt kút van. (Ehhez képest a palagáz „nagyhatalom” Lengyelországban 5000 kutat

terveznek felépíteni). Az USA-ban más az ásványokra vonatkozó szabályozás is: ott a

19Dr. Szemerkényi Réka: Energiapolitikai kihívások, lehetőségek című előadása (BCE, 2012. Nov. 27)

20 Forrás: HVG 2012 51-52.szám 104. Oldal Bárhol villany cikk

25

föld tulajdonosáé, ami a földben van, míg például Magyarországon (ahol szintén van

palagáz) az államot illeti, ami a royaltit bármikor megváltoztathatja. Az USA-ban nem

olyan szigorúak az előírások, mint Európában. Ott a repesztéses módszer megengedett,

de az EU-ban tiltott módszer, mivel veszélyes az ivóvízre.

Európában a nagy gázexportőr Oroszország ugyanúgy függ az EU-tól, mint az tőle,

hiszen az oroszoknak el kell adniuk a gázukat és ugyan a kitermelt mennyiség csak

egyharmada megy nyugatra21, de mivel a belföldi eladás veszteséges, így ez adja a

teljes nyereséget. Oroszország és fő partnere, Németország között, a lengyelek

kikerülésével épült meg az Északi Áramlat vezeték és Ukrajna kikerülésével fog

megépülni a Déli Áramlat, ami ugyan egyáltalán nem oldja meg Magyarország

energiafüggőségének helyzetét, de legalább javít az ellátás biztonságán.

Magyarországnak össze kell kötnie magát a többi piaccal, így csökkentethető a gáz ára.

Az elektromos áram iránti igény növekedni fog a világon. Az egyik leggyakoribb

áramtermelési mód a szén erőművekben történő égetése. Nagy valószínűséggel

Európában és az USA-ban csökkeni fog a szén felhasználása, ezzel szemben Indiában,

Kínában tovább növekedhet. Átalakulnak az arányok is, így növekedni fog az olyan

alternatív energiaforrások szerepe, mint a nap- és szélenergia, bioüzemanyagok.

Főként Kínában várható ezek robbanásszerű növekedése.

Az előrejelzések szerint 2035-re az OECD országokban az áram ára magasabb lesz, mint

a nem OECD tagokban, illetve az USA-ban. Például háromszor annyiba fog kerülni, mint

Kínában. Ez jelentős versenyhátrányt fog okozni, de ez ára annak, hogy az EU tagok

csökkentik a CO2 kibocsátásukat. Ennek a győztese az USA lehet óriási

nem konvencionális gázkészletének köszönhetően (széntüzelésű erőműveit át fogja

alakítani gáztüzelésűekre). Óriási készletének megjelenése már így is fölborította a

gázpiacot és a két hagyományos gázexportőr, Katar és Oroszország csak drágábban tud

gázt exportálni. Az USA 2005-től exportál olcsó kőszenet Németországba, mivel ott

drága gázerőmű működtetése. Ugyanígy drága a jelenlegi energiarendszer, jelentős

energiahatékonyságbeli javulásra volna szükség, hogy megtakarítást lehessen elérni a

háztartási fűtésnél, áramtermelésnél.

21

Forrás: Dr. Szilágyi Zsombor: A földgáz jövője, Energiagazdálkodás 2012/6, 21. oldal

26

A hazai áramtermelés egy nagyon jelentős részét, mintegy 43 %-ot a paksi atomerőmű

által előállított elektromos teszi ki. A további termelők 47 %-ban, míg az import 15

%- ban járul hozzá. Mivel az áram fogyasztása a GDP növekedésével együtt jár,

ezért növekedni fog az ország elektromos áram szükséglete, ezért tervezik a paksi

erőmű négy blokkját további kettővel kibővíteni.

A nukleáris energia hátrányai mellett kétségtelenül vannak előnyei is. Az egyik ilyen,

hogy olcsó, s így versenyképes az ára (2011-ben 1 KWh ára 11.7 Ft volt, ami sokkal

olcsóbb a szénből, gázból, olajból előállított áram áránál (18 Ft) és a megújulókénál

(30Ft). Árában minimálisra tehető az olaj árának részesedése, így az olaj árától teljesen

független. Magas a rendelkezésre állás (85-93 %), mert négy blokkjából három

egyszerre működik. 22 Ugyanez a magas rendelkezésre állás nem mondható el a

szélerőművekről, napkollektorokról. Emellett kevés, mindössze évi 3x3 vagon nukleáris

üzemanyag szükséges, míg a szénerőműveknél ez napi 5-6 vagont jelent. A kőolajtól,

földgáztól eltérően az uránt csak politikailag stabil országokban bányásszák és a ma

használatos 235-ös izotóp ismert készlete még kb. 100 évre elég, amitől csak szénből

van több készlet. Viszont az új, negyedik generációs reaktorok , amik csak 20-30 év

múlva fognak elterjedni, 238-as izotópszámú uránt fognak használni, amiből végtelen

mennyiségű készlet áll rendelkezésre. (Igaz ez az olyan alternatív erőforrásokra s, mint

az ár-apály, tengeráram, szél, napfény, biomassza). Összevetve a szén, olaj, lignit

erőművekkel, káros anyag kibocsátása minimális (CO2, SO2, NO2, por kibocsátása nincs

is); hulladéktermelése minimális (mindössze 100-200 t/év), igaz a használt nukleáris

fűtőelem még évezredekig sugároz a föld mélyén és veszélyt jelenthet egy esetleges

utánunk jövő civilizáció számára.

2009-ből 2000 MW az atomerőmű összteljesítménye. A felújítás során az eredeti 30

éves üzemidőt további 20 évvel meghosszabbították, köszönhetően az alapos

biztonsági intézkedéseknek (még korábban felkészítették az erőművet egy 0.6 g-s

vízszintes irányú gyorsulásra (a fukusimai 0.2-s volt), megfelelő védelme van a Duna

túl magas/alacsony vízállása ellen, reaktortartálya elárasztható, így azt a forró nukleáris

fűtőanyag nem bírja kilyukasztani), amire évi 20-22 milliárd Forintot költenek.

Kibővítésének oka az a feltételezés, hogy a hazai villamos energia felhasználás évi 1.5-

2%-kal fog nőni 2025-ig, ami 120 MW évi termelésnövelést jelent. Jelenleg 4000 MW-t

22 Baji Csaba: Energiadiverzifikációs projektek című előadása (BCE, 2012. November 20)

27

tud előállítani, de még kb. 6000 MW-ra lesz szükség, amit mással képtelenség lesz

előállítani. Mellesleg bizonytalan a többi magyarországi erőmű helyzete: a vértesi

szénerőmű biztosan le fog állni 2014-ben, a Százhalombattai olajégetéses erőmű

drágán termel, csakúgy, mint az amúgy modern gönyűi, vagy a már leállt tiszai erőmű.

A nukleáris energia számos kedvező tulajdonsága mellett azonban nem szabad

megfeledkezni a kockázatokról, amiket ugyan kicsire becsülnek, de fennáll a veszélye

olyan lehetőségnek, amivel korábban nem számoltak. Nem feltétlenül kell ennek

természeti jelenségnek lennie, ugyanis korunkban számos terrorcselekmény történik,

amik szintén óriási kockázatot jelentenek az ilyen típusú erőműveknek. A több ezer

évig is sugározni képes hasadóanyagok mellett puszta működésével is károsíthatja a

természetet: Dunába engedett hűtővize felmelegíti az erőmű környéki Duna-vizet.

Ugyan gazdasági jelentősége óriási (Tolna megye ipari termelésének,

foglalkoztatottságának felét, a beruházások 40 %-át az erőmű adja) és olcsón állít elő

elektromos áramot, de a megújulók támogatásának megváltoztatásával azok árát is

csökkenteni lehet, így versenyképesek lehetnek és csökkenthető a nukleáris energiától,

valamint az orosz olajtól, gáztól való függés is.

A függés csökkentésének másik módja az, amit az MVM Zrt. kíván megvalósítani, azaz

létrehozni egy közös villamos energia hálózati rendszert és a szomszédos országok

villamos energia vállalataival együtt összekapcsolni a piacokat. Ez 2012 szeptemberére

meg is valósult: Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal össze lett kötve a

magyar villamos energiarendszer. Holoda Attila volt helyettes energetikai államtitkár

előadásából23 kiderül, hogy ennek az összekapcsolásnak van egy negatív hatása is, a

hurokáramlás, ami egy nem szándékolt energiaáramlás. Ez a német szélerőmű

parkoktól ered. Ha ez „rászabadul” a visegrádi országok rendszerére, az egy olyan

problémát jelent, hogy a lokális termelők nem bírnak belépni, mert elfoglalja a teljes

rendszert. Az EU célja, hogy 2020-ra 20 %-kal csökkenjen a CO2 kibocsátás, 20 %-os

legyen a megújuló energiaforrások felhasználása és 20 %-kal javuljon az

energiahatékonyság. Mivel valahol több a biomasszából, napfényből nyert energia,

ez a rendszerek összekapcsolásával könnyebben megvalósítható volna.

Magyarország energia mixe valószínűleg úgy fog kinézni, hogy az energiatermelés

51%-a nukleáris energiából, 28%-

23

Forrás: http://osztommagam.blog.hu/tags/nemzeti_energiastrat%C3%A9gia (letöltés: 2013. Márc. 8)

28

a gázból, 16 %-a megújulókból, 5 %-a szénből fog származni, bár a szén mértéke

nagyon kérdéses. A Nemzeti Cselekvési Terv szerint a mai 6.5 %-ról 14.65 %-ra kell

növelni a megújulók arányát, ami egyébiránt EU-s kötelezettség is, ami ha nem

teljesül, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak az ország ellen. Ahhoz, hogy

elterjedjenek, nagyon fontos a támogatási mérték és átvételi ár hatóság általi

helyes eltalálása. Magyarországon azokat a megújulókat, melyeket hőtermelésre

is lehet használni (biogáz, biomassza, geotermikus energia), inkább fűtésre kell

használni, mintsem energia előállítására, mert az energiaátalakítás technikai

hatásfoka alacsonyabb, mintha hőként használnák föl.

2.3.1 A magyar és közép-kelet európai energiapiac

A közép- kelet európai országok energia ellátásának közös jellemzője, hogy még mindig

a negyven évvel ezelőtti hálózatot használják és egy importforrástól, azaz

Oroszországtól függenek. Nincs az egyes országokat összekötő hálózat, a fő szállítási

vonalak kelet- nyugat irányúak, nincs Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot,

Horvátországot összekapcsoló vezeték. Ebben a térségben eddig még nem épült LNG

terminál, enélkül viszont nincs nagy piac és megmaradt az orosz gáztól való függés. Az

utóbbi években ezen megpróbáltak csökkenteni a kormányok (a magyar

energiastratégia célja, hogy 2014-re jöjjön létre egy nagy, közös piac, ne legyenek

energiaszigetek, a pazarló fogyasztás miatt az energiafelhasználás hatékonysága

javuljon és, hogy egy LNG terminál megépítésével és energia inkonnektorok

kiépítésével jöjjön létre gáz-gáz verseny).

Ezt az energiafüggőséget nehezíti, hogy nincs igazán közös európai energiapolitika24,

mert a nyugat- európai országok piaca teljesen más és lassú a döntéshozatal. Az EU 15-

öknek hat- hét nagyobb beszerzési forrása van, míg az új 10 tagállam esetében 60 %

fölötti az orosz gáz részesedése a gázimportban. A nyugat-európai piac diverzifikált:

célpiacnak számít, ahol komoly versenytársak vannak jelen. Van belső verseny mind a

gáz, mind az olaj piacon, flexibilis az árazás. Ezenkívül az újonnan csatlakozók jelentős

infrastrukturális lemaradásban vannak. (Közép- Kelet Európában nem valósult meg az,

24Dr. Szemerkényi Réka: Energiapolitikai kihívások, lehetőségek című előadása (BCE, 2012. Nov. 27)

29

mint ami a fejlett országok esetében, hogy az INTERREG program keretében

összekapcsolták a spanyol, portugál, francia gázhálózatot és az olasz-görög

villamoshálózatot). Közép-kelet Európában a gázvezetékek átmenők, egymással

párhuzamosak, 2010-ig nem volt szlovák- magyar, magyar-román, szlovák-lengyel

közös vezeték. A térség energiabiztonságát szolgáló Nabucco vezeték ügye pedig

nagyon lassan halad és mellette még két projekt is fut: a 2012 októberére elkészült

Északi- Áramlat, mely Oroszországból indul és a Balti- tengeren át Németországig megy,

megkerülvén Lengyelországot, viszont Németország nem végpontja lenne eme

vezetéknek, hanem rákötnék a Testvériség vezetékre, így a Közép-Európai országok is

hozzájuthatnának. A másik projekt a TGI, TAP, mely Törökországon és Olaszországon át

juttatná el a gázt nyugat-Európába.

A kis közép-európai országok számára nagy gondot jelent, hogy nincs közös EU-s

fellépés Oroszországgal szemben, így mindig csak bilaterális megállapodások születnek:

minden országgal egyenként tárgyal az Oroszország külpolitikáját megtestesítő

Gazprom. Ennek az az oka, amit már említettem korábban, hogy Olaszország és

Németország másként függ az orosz gáztól. Például Németország gázimportja 82 billió

tonna, amiből az orosz gáznak csak 40 %-os

részesedése van. Olaszország esetében ez 77

billió tonna és 40 %. A magyar gázimport 12

billió tonna, aminek kb. 70%-a Oroszországból

érkezik. Ugyanennyire függ a többi közép- kelet

európai állam is az orosz gáztól. Másrészt orosz

szempontból az olasz, német piac a fontos, a Európai országok részsedései az orosz földázexportból. Forrás: EUROSTAT

közép-kelet európai országok piacai (és főleg az baltiak) kicsik, így azok ellátása nem

annyira fontos.25 Az ezeknek az országoknak szállított gázt el tudná adni másoknak is,

így mivel ezen országok nagyon nagymértékben függnek tőle, magas árat szabhat meg

nekik.

További gond (és érv a függőség csökkentésére az olyan megújulókkal, mint a biogáz is),

hogy kicsi a kereskedelem Oroszországgal. Míg Németország és Oroszország

25Dr. Szemerkényi Réka: Energiapolitikai kihívások, lehetőségek című előadása (BCE, 2012. Nov. 27)

30

kereskedelmi kapcsolatában csak 25%-ot

tesz ki az energia (Olaszország esetében csak

20%-ot), addig a közép-kelet európai

államok esetében több, mint 50%-ot, azaz

jóformán csak az olaj és gázimportról szól a

két ország kapcsolata. Jól mutatja az

erőviszonyokat az, hogy Németországból

Európai országok beruházásai (FDI) Oroszországban 2011-ben. Forrás: EUROSTAT

12.9 billió € FDI érkezett az oroszokhoz, addig egész közép-kelet Európából csupán 1.9

billió.

A Nabucco vezetéket piaci finanszírozásból kell megépítenie az országoknak. Míg az

USA-ban a REX vezetéket sikerült megépíteni 3 év alatt (a vezeték mindkét végén volt

piac), és a türkmén- kínai vezetéket is sikerült megépíteni 2007 és 10 között (egyik

helyen sem volt piac), addig a Nabucco vezetéket még 10 év alatt sem sikerült

elkezdeni építeni, többek között azért, mert a betáplálás helyén nincs piac, csak egy

politikai döntés született, addig az európai végén működő piac van.

Mellesleg Oroszország igyekszik fölvásárolni a szabad gázforrásokat a kaukázusi és

közép-ázsiai térségben, így lehetetlenítve el a vezeték megépítését. Ugyan már

elkezdték megépíteni a Déli- Áramlat vezetékét, de a projekt kapcsán felmerülnek

olyan kérdések, hogy mikorra térülne, meg mert Európa gázfelhasználása jelentősen,

10%-kal csökkent az elmúlt két évben, illetve, majd ha visszaáll a magas fogyasztási

szint, akkor vajon hogyan bírja kielégíteni a megnövekedett igényeket, ugyanis a ma

használt mezői kimerülőben vannak.26

Összefoglalva elmondható, hogy sem a Déli- Áramlat, sem a Nabucco, sem a

horvátországi LNG terminál nem oldaná meg Magyarország energetikai gondjait.

Egyrészt mivel a vezetékek több országon is átmennének, azok ugyanúgy leállíthatnák

a továbbszállítást, mint Ukrajna, másrészt csak felesleges környezeti terhelést

jelentenének az országoknak és nem javítanának a légkör helyzetén, csupán csak nem

az olaj, hanem a tisztábban égő, olcsóbb, ezért többet használt gáz kerülne a levegőbe.

Ugyan a beruházásokat közbankok finanszíroznák, de végső soron a fogyasztók

26 Forrás: HVG 2012. 50. szám, 68. oldal Németh András: Átkaroló hadművelet

31

lennének azok, akiknek ki kellene fizetniük az akár csak 40 év alatt megtérülő

befektetéseket.

2.4 Energiastratégia Magyarországon

Ebben a fejezetben röviden ismertetem az energiapolitikára, megújuló

energiaforrásokra vonatkozó különböző kormányok által készítet terveket. Ebbe az Új

Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Széchenyi Terv, a Második Nemzeti

Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2016-ig, Nemzeti Energiastratégia, a Megújuló

Energiahasznosítási Cselekvési Terv tartoznak.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) megjelenik a klímavédelem, a

környezettudatosság, társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság , az

energiatudatosság, ami elmarad a nyugati szinttől, viszont az ökológiai lábnyomunk

kisebb (3.6 globális hektár/fő), mint az EU 15-öké (5.5 globális hektár/fő). Az egy főre

jutó energiafelhasználásunk kicsinek számít Európában, de a GDP arányos

energiafelhasználás háromszorosa az EU 15-ök átlagának és különösen rossz a lakosság

és a közszféra energiahatékonysága, amin feltétlenül javítani kell. A megújulók aránya

csak 3,6% volt a terv készítésekor. Szükséges a környezeti és energetikai fejlesztés,

olyan környezetjavító intézkedések, mint a vízkezelés és hulladékgazdálkodás, illetve

környezetbarát energetikai fejlesztések (energiahatékonyság, energiatakarékosság,

megújuló energia termelésére és használatára való ösztönzés).Már az ÚMFT- ben is

megjelenik a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése: az

importfüggőség mérséklése, valamint a környezet- és klímavédelem miatt.

Megfogalmazták, hogy növelni kell a helyi, megújuló energiaforrások arányát, korszerű

(BAT) technológia alkalmazásával és a környezet védelmének figyelembevételével. A

helyi, kis léptékű megoldásokat, elsősorban a biomasszát támogatja. A célok

eléréséhez a kormány úgy tud segíteni, hogy ösztönzi a szolgáltatókat a fejlesztésekre,

az önkormányzatokat energiahatékonysági fejlesztésekre, nagy hálózatok helyett kis,

helyi, primerenergiát felhasználók fejlesztését támogatja.

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) tovább megy az ÚMFT- nél: második fejezetében egy zöld

gazdaság és a hozzá kapcsolódó új, zöld iparágak és K+F megteremtésének a

szükségességét vázolja fel, azért hogy az ország versenyképes lehessen. A zöld

32

gazdaság egyrészt szükséges, másrészt egy nagy lehetőséget is magában rejt, ugyanis a

struktúraváltással, új, versenyképes termékekkel és új, akár 150-200 000 munkahellyel

kitörési lehetőséget jelent a magyar vidéknek, a mezőgazdasági térségeknek. Ugyan

széleskörű biogáz felhasználást tart kívánatosnak, de csakúgy, mint az ÚMFT, a

biomasszát és a bio üzemanyagokat hangsúlyozza ki, holott nem éppen azok a

legmegfelelőbbek. Ezenkívül kis vízierőművekkel is számol, abba azonban nem megy

bele, hogy hová építenék ezeket és ez mekkora környezeti terheléssel járna.

A tervekhez eszközrendszert is rendel. A fő célterületek az energiatakarékosság,

hatékonyság, racionalizálás a gazdaság minden szereplőjénél, legfőképpen a

lakóépületeknél, közintézményeknél, valamint a zöldenergia termelése(amiben nagy

kiugrási lehetőséget lát a kormány) és az agrárenergetika, ugyanis a mezőgazdaság

alapanyaggal láthatja el a bioenergia termelőket és ez is egy kiugrási lehetőség a

mezőgazdaságnak. A fő szempont, hogy a vidék ennek nyertese legyen és ne csak

alapanyagot termeljen, hanem valósuljon meg az elsődleges feldolgozás és

felhasználás is legyen. A zöld foglalkoztatásnak köszönhetően zöld galléros

munkahelyek keletkeznek, tompítja a válságot, felszívja a képzetlen munkaerőt, a

kisvállalkozásoknak köszönhetően a vidék megtartja a népességet. A zöld gazdaságra

épülő K+F-nek, innovációnak köszönhetően pedig bővül a hazai tudásbázis, bővülnek a

tudományos és műszaki ismeretek; ráadásul a klímaváltozás káros hatásai is

mérséklődnek. Az EU-s vállalásoknak megfelelően a megújuló energiaforrások

részaránya minimum 14.65 %-ra kell, hogy nőjön 2020-ra. Az ÚMFT-hez hasonlóan

ebben a tervben is megfogalmazódik a függőség csökkentése, ellátásbiztonság javítása,

a decentralizált energiatermelés, illetve kiegészül olyan célokkal, mint az alternatív

közlekedési technológiák elterjesztése, a hulladékból való energiatermelés,

versenyképesség javítása és új munkahelyek teremtése.

Dolgozatom tárgyát, a biogázt az egyik leginkább preferált és így elterjesztésre szánt

megújuló energiaforrásnak tekinti. Hulladékból állít elő energiát és csökken az ÜHG is,

áram és hőtermelésre is alkalmas, tisztítással a földgázzal egyenértékűvé válik.

Hatalmas potenciál van benne: szerves trágyafeldolgozásánál, kommunális

szennyvíziszap kezelésénél, háztartási hulladék feldolgozásánál alkalmazható és az EU

is támogatja.

33

A Második Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv az Európai Unió ESD irányelve

alapján készült, aminek célja az energiahatékonyság költséghatékony módon történő

elősegítése, a jogi, pénzügyi, intézményi korlátok lebontása, fenntartható fejlődés

biztosítása. Célja a meglévő forrásokkal a maximális megtakarítás 2016-ig.

Irányelve, hogy 2008 és 16 között évi átlag 1% (57.4PJ/év-16000GWh/év)

megtakarítást kell elérni. Másik cél a szemléletváltás példaadással,

információnyújtással.

A Nemzeti Energiastratégia célja az energia és klímapolitika összhangba hozása,

gazdaságfejlesztés és környezetvédelem. Középpontjában az

energiatakarékosság, ellátásbiztonság, versenyképesség javítása áll. Ehhez

struktúraváltás szükséges, aminek során meg kell, hogy valósuljon

a teljes termelési láncra vonatkozó energiahatékonyság, az

alacsony CO2 intenzitású áramtermelés, a megújuló és alternatív hőtermelés

elterjesztése, alacsony CO2 kibocsátású közlekedés módok meghonosítása.

Az egyik fő cél az energiatakarékosság, amit épület felújítással lehet elérni, ugyanis a

felhasznált energia 40 %-át az épületekben használjuk fel (fűtés, hűtés) és a 4,3 milliós

lakásállomány 70 %-a korszerűtlen. Az elérendő cél az, hogy 2030-ra a

fűtési energiaigény egyharmadával csökkenjen. További cél, hogy 2020-ra 14.65 %-ra

nőjön a megújuló energiaforrások részaránya. A terv előre vetíti a távfűtés

lefedettségének növelését, ami 22 %-os lehet. Ehhez egy decentralizált, fokozatosan

összekapcsolódó rendszert kell kiépíteni, amiben a megújuló hőenergia

részesedésének el kell érnie a 25 %-ot 2030-ra. A közlekedés területén is javítani kell

az energiahatékonyságon: az elektromos és hidrogénhajtású járművek

részesedésének 14 %-ra kell nőnie, a bioüzemanyagok felhasználásának

pedig 15 %-ra. Az előző tervektől eltérően ebben a kormányzati tervben

megfogalmazódik a növekvő állami szerepvállalás szükségessége. Ennek oka, hogy

eddig kicsi volt az állami részvétel, a szabályozási eszközök nem elegendőek, és

ami feltétlenül szükséges, az a kiszámítható gazdasági környezet, gyors

ügymenet, piaci verseny és erős energetikai szakképzés.

A Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv az Európai Parlament és Európa Tanács

RED irányelvének megfelelően készült el, s a három 20 %-os pontot foglalja magába.

Kulcsfontosságú az ellátásbiztonság, a környezeti fenntarthatóság, a mezőgazdaság- és

34

vidékfejlesztés, valamint, hogy a megújuló energiaforrások hozzájáruljanak a GDP

növekedéséhez, valamint, hogy a megújuló energiaforrások elérjék a 120,5 PJ szintet.

Ez a terv is a biogáz elterjedésével számol. Használatának több előnye is van: villamos

energia előállítására, hőtermelésre, vegyes tüzelésű CHP erőművekben, tisztított,

sűrített formában még a közlekedésben is használható, gázhálózatba is betáplálható.

2010-ig csak 12 helyen létesült ilyen erőmű és még további 40-et terveztek megépíteni.

A meglévők egy része mezőgazdasági melléktermékekre, másik kommunális

szennyvíztisztító telepekre épült rá. Elterjedését kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a zöld

áram ára nem biztosít gyors megtérülést, illetve ha a hulladékhőt nem használják fel,

így pedig nehéz banki finanszírozást találni. (Ezt én személyesen is tapasztaltam a

későbbi, kecskeméti biogáz erőmű üzemeltetőjével folytatott beszélgetésem során). Át

kell vizsgálni a zöldáram átvételi rendszerét, differenciálni kell a zöld áramot

környezetvédelmi hatás, munkahelyteremtés, a hő felhasználási célja szerint.

Kiemelten kell kezelni a kiskapacitású biogáz termelést, mert sokszor csak kis

mennyiségben áll rendelkezésre alapanyag.

A szállítási, elosztási díjaknál a törvény (GET 2008/XL) a földgázra vonatkozik, így nincs

külön biogázra vonatkozó tarifa (ugyanis a tisztított biogázt földgáznak tekinti). Ami az

infrastruktúrát illeti: nem kell párhuzamos rendszert kiépíteni: a tisztított biogáz

betáplálható, az infrastruktúra pedig mindenüvé elér, viszont a rendszerbe való

bekötési díj helyszínenként változó a műszaki megoldások függvényében.

2020-ra megduplázódik a biogáz termelés a terv szerint. (2011-ben 183 GWh volt az

áramtermelés, 27 ami 15,7 ktoe-t jelent. A 2020-ra kitűzött cél 55 ktoe). Mivel

hulladékból állít elő energiát, így nagy mennyiségű hulladékot lehet ártalmatlanítani

használatával. A technológia ártalmatlan és a hozzáadott értékét növeli, hogy zöldhőt

és zöldáramot is előállít, így gazdaságossága javul és más iparágak is csatlakozhatnak a

biogáz erőművekhez, valamint vidéki városokban az autók evvel a gázzal

közlekedhetnének, ehhez azonban CNG- kutak kellenek, amiknek az elterjedését

elsegítheti a leegyszerűsödő engedélyeztetési eljárás.

27 Forrás: Bioenergia-termelés, Gazdálkodás 56/4, 355. oldal

35

3. A biogáz

Dolgozatomnak ebben a fejezetében magával a biogázzal, keletkezésével,

felhasználásával, valamint előnyeivel, hátrányaival foglalkozom. Az ismeretanyag a

biogáz hazai elterjesztőjének, Prof. Dr. Kovács Kornélnak és egyesületének, a Magyar

Biogáz Egyesületnek az anyagára épül, 28 kiegészülve más forrásokkal.

Mint ahogy már fentebb írtam, a biogázban összekacsolódik a környezetvédelem és

energiatermelés. Nagy potenciál van benne, mert hulladékból, mezőgazdasági

melléktermékből előállítható. Ezek lehetnek szennyvíziszap, állati trágya, kommunális

hulladék, állati/növényi melléktermék, energianövények, így megkülönböztethető a

szennyvíztelepi gáz, depóniagáz (hulladéktelepeken), mezőgazdasági biogáz.

Fölhasználható áram és hőtermelésre, hűtésre, közlekedésre, az ÜHG kibocsátást

csökkenti. A gázképződéskor keletkező mellékterméket magas foszfor, nitrát, kálium,

víztartalma miatt a növénytermesztésben fel lehet használni, mint tápanyagot. Így

kijelenthető, hogy a biogázban van az egyik legnagyobb megújuló energia lehetőség.

Az EU-ban az üzemek többnyire egy gazdaság mellett működnek, de (főleg Dániában)

vannak központosított üzemek is. Hernádi Zsolt MOL vezérigazgatónak az előadásán

feltett kérdésemre azt a választ kaptam, hogy Magyarországon a nagyüzemi betáplálás

nem valószínű, ugyanakkor kisebb erőművek működhetnek, illetve itt is, mint

Németországban megvalósítható az, hogy kisebb települések áram vagy hő ellátását

biogázzal biztosítsák. A legelterjedtebbek a kis, farmergazdaságokat ellátó

reaktorok, amiből kb. 6-8millió db lehet világszerte és a nyert gázzal főznek, fűtenek.

Dániában azért ilyen elterjedt, mert kevés az energiahordozó, illetve gyorsan

növekedett a számuk a green pricing miatt: a zöld áramot a helyi szolgáltató magasabb

áron veszi meg.

Keletkezése kémiailag, szerves anyagok bomlásával történik. Négy szakaszban alakítják

át a baktériumok a bevitt anyagot biogázzá: anyagtól és körülményektől függően 50-

75% metánt, 20-24% CO2-t, 2-5% kén-hidrogént, nitrogént tartalmazhat. Az így nyert

gáz átlagos fűtőértéke 22,6 MJ/m3 (a metáné 39)29. A földgáz teljesen metánból áll, így

a biogáz fűtőértéke függ a benne lévő metántól (átlagban a biogáz a földgáz

28http://www.biogas.hu/1/frameset (letöltés: 2012. December 2.)

29Forrás: http://www.biogas.hu/1/frameset(letöltés: 2012. December 2)

36

fűtőértékének 50-70%-át teszi ki-sűrítéssel, CO2 kivonással növelhető. Ha jó a technika,

akkor a földgázzal egyenértékű lehet).

Biogáz előállításához felhasználható (szinte) bármely természetes eredetű szerves

anyag pl. biológiai hulladék, takarmánynövény, speciális biogáz előállítására

termesztett növények. Az input anyagtól függően eltérő mennyiségű, minőségű biogáz

keletkezik, ami függ a szárazanyag tartalomtól, nyersanyag összetételtől. Előnyös a

magas zsír és szénhidrát tartalmú hulladék (az általam később felkeresett erőművek is

ezekkel dolgoznak),mivel ezekből sok metán nyerhető. A biogáz előállítása egyúttal

biológiai hulladékot ártalmatlanít gazdaságosan, környezetbarát módon.

A biogáz elterjedése segíthetne a mezőgazdaságnak is. A mezőgazdaság szerkezetének

átalakítása, a vidéki emberek alternatív jövedelemhez való juttatása amúgy is célja az

ERFA-nak. A biogáz segítségével a helyben előállított energia csökkenti a költségeket, a

fölösleges energia eladható valamely szolgáltatónak, ami többet fizet érte, mint a

hagyományosért (1 kWh megújuló energia ára 30 Ft, míg a paksi nukleáris energia ára

csak 12Ft), és gazdaságosan lehet működtetni, ha egyéb, szerves hulladékokat, például

élelmiszeripai hulladékot is felhasználnak benne. Így nő a teljesítménye és a hulladék

megsemmisítéséért pénzt kap a fermentáló tulajdonosa. Ezen felül a háztartási

szennyvizet is rá lehet kötni, így nem kell a csatornarendszert terhelni vele. Emellett

van még egy a mezőgazdaság számára előnye, az hogy a keletkező kimeneti anyag nem

büdös, homogénebb, jobban adagolható és csíramentes,30 így műtrágya helyett is fel

lehet használni és kevesebb növényvédő szert kell alkalmazni. Ugyanakkor magas a

beruházási költség (elérheti az akár egy- másfél milliárd Forintot is, mint az általam

felkeresett kaposvári erőmű esetében), távol esik a lakóövezettől, így drága a vezeték

lefektetése és nem is biztos, hogy az erőmű előállít annyi biometánt, hulladék hőt,

hogy megérje elvezetni. És csak akkor jövedelmező, ha a tulajdonosa megkapja a

hulladékmegsemmisítés költségét, a termelt energiát és a keletkező fermentált output

anyagot el tudja adni. Lényeges szempont még a szállítási költség is: a hulladékot a

közelben kell megtermelni, a fermentált anyagot a közelben kell eladni és ha nincs elég

„fizetős” hulladék, akkor energianövényt kell termeszteni.

30

Forrás: http://www.biogas.hu/1/frameset(letöltés: 2012. December 2)

37

3.1 A biogáz előállításának folyamata

A biogáz nem csak mesterségesen állítható elő. A természetben is képződik anaerob

biodegradációval, azaz levegőtől elzárt, nyirkos, párás helyen lebomlás útján. A

természetben nagyon lassan zajlik le, de spontán módon beindul, ahol nagy

mennyiségben, levegőtől elzártan található nedves szerves anyag (avar, tőzeg, mocsár,

vagy éppen állati (szarvasmarha) bélrendszer).

Keletkezése bonyolult kémiai folyamat. A baktériumok szimbiózisban állnak egymással.

A hidrolítikus baktériumok az enzimeikkel a nagy molekulájú szerves vegyületeket

kezdik el bontani (rohasztani), így CO2, hidrogén, zsírsavak keletkeznek. Más baktérium

a zsírsavakat alakítja át szerves savakká, többnyire ecetsavvá, miközben újabb CO2,

hidrogén keletkezik. A végén metanogének állítják elő a biogázt ecetsavból,

hidrogénből. A metagonén mikrobáknak sok fajtája van, így a lebomlás széles

hőmérsékleti skálán történhet, azaz 15-55°C között 60-99 % víztartalom mellett is

végbemehet. A lebomlási folyamat alacsony, 25°C alatti hőmérsékleten is végbemegy,

de a folyamat magasabb hőmérsékleten hamarabb lezajlik. A hagyományos

fermentorok is 30-35°C-os, vagy akár 50-55°C-os hőmérsékleten működnek, így egy

bizonyos idő alatt több szerves anyagot lehet betáplálni, azaz növelhető a kapacitás és

egyúttal javítható az output anyag minősége is, mert magas hőmérsékleten az input

anyagban levő csírák, gyomok elpusztulnak. A végső biogáz függ a biomassza

összetételétől, lebonthatóságától, a mikrobák összetételétől, hőmérséklettől. Ez

a biogáz összetételében jelentősen különbözik a normál gáztól, a metánon kívül

van benne etán, propán, bután. Metán tartalma kb. 50-80 %. 1m3

metán átlagos energiatartalma 9.94 kWh/m3, ill. 18-27 MJ/m3, a természetes

gázé kb. +10%. Többnyire gázmotorokban égetik el a biogázt és elektromos

áramot állítanak elő vele, a hatásfokok különbözőek. Az áram mellett gőz és forró

víz is keletkezik. Ezeket együtt figyelembe véve 80 %-os a hatásfok. A biogázt

épületek, üvegházak fűtésére lehet használni, ill. alternatív üzemanyagként, de

akkor meg kell tisztítani. A természetes gázzal (CNG) működő autók száma már

milliós nagyságrendű. Ezek nem környezetkárosítóak, mert a metán

égetésével csak víz és CO2 keletkezik, CO, NO csak

nagyon kis mennyiségben. Magyarországon a CNG-vel működő autók száma még

38

nagyon alacsony, a járműpark kb. 1%-át teszik ki.31 Ennek az az oka, hogy ámbár fele

annyiba kerül a gáz a gépkocsiba, mint az üzemanyag, de magas az átalakítás költsége

és csak évek múlva válik olcsóbbá a közlekedés (változatlan árakon számítva).

3.2 A biogáz előállításának módjai

Biogázt mesterséges úton háromféle módon lehetséges előállítani: szennyvízből,

kommunális hulladékból (ez a depóniagáz) és mezőgazdasági hulladékból.

A mezőgazdasági hulladékot felhasználó üzem három részből áll, ezek: előtároló,

fermentáló (biogáz reaktor) és utótároló. (Ez nem minden esetben van így, mint ahogy

az általam felkeresett kecskeméti biogáz erőműnél sem).

Szilárd, szerves anyag esetében először aprítani, hígítani, homogenizálni, esetleg

higenizálni kell, majd a fermentálóba kerül, ahol a szerves anyagokat levegőtől elzártan

lebontják. A keletkező biogázt hűteni, tisztítani kell, majd rövid tárolás után elégetik

egy blokk fűtőműben és elektromos áramot, vagy hőt termelnek belőle. Az előkészítés

célja az optimális fizikai, kémiai állagú anyag előállítása. A reaktorba való betáplálás

előtt összegyűjtik a hulladékot és felaprítják felületnövelés miatt. Ha a

szárazanyag tartalom miatt kell, akkor hidrolizálják, míg a veszélyes hulladékokat

a fermentálóba kerülés előtt hőkezelik. A fermentálás a reaktorban zajlik. A

reaktor ideálismérete 100 számosállatnál 200-250m3. Itt folyik a szerves anyag

lebontása, azaz a biogáz képződés. A tartály többnyire henger alakú; anyaga lehet

beton is, fém is, a lényeg, hogy jól szigeteljen, ami gáz és

vízzáró képességet, hatékony hőszigetelést(állandó hőmérséklet kell a biogáz

képződéshez). A reaktorba egy keverő van beépítve, ami az anyagot elegyíti,

megakadályozza úszó/ülepedő réteg képződését (mivel az a biológiai folyamat

stabilitását veszélyeztetné).32 A fermentort fűteni kell a megfelelő hőmérséklet miatt.

A különféle baktériumoknak a lebontási folyamathoz más-más hőmérsékletre van

szükségük. A pszichrofil fajták25°C alatt is működnek, de csak kevés biogáz képződik. A

mezofiloknak a 32-42°Cközöttihőmérséklet az ideális, de a termofil fajták 50-57°C

31 Forrás: http://www.szon.hu/bosch-a-magyarorszagi-autopark-alig-egy-szazaleka-gazuzemu-vagy-

hibrid-meghajtasu/2123153 (letöltés: 2013. Január 9)

32 Forrás: http://www.agraroldal.hu/biogaz.html(letöltés: 2013. Január 4)

39

között működnek, gáztermelésük nagyobb, mint a mezofilben, viszont érzékenyek a

hőmérsékletváltozásra.

Az üzemlátogatások során azt is megtudtam, hogy a biogáz képződése során veszélyes

kén-hidrogén is keletkezik, ami nagy mennyiségben tönkre teheti a motort, egyéb

berendezéseket, valamint mérgező is. Ennek megakadályozására oxigént juttatnak a

fermentorba. 1 %-nyi oxigéntartalmat még elviselnek a mezofil baktériumok. Más fajta

baktériumok a kénhidrogénből az oxigén hatására elemi, fehér színű ként és vizet

állítanak elő. Ez a kimeneti anyagba kerülve már nem jelent veszélyt.

Az utótárolás során az első lépésben kierjesztett anyagokból nyerik a biogázt, amit

később biológiai, fizikai, kémiai úton megtisztítanak. De ha az utótároló fedett és fűtött,

akkor utóerjesztésről van szó. Ilyenkor a még képződő gázt felfogják és energiát

termelnek vele. Előnye, hogy még a maradék anyag is hasznosul, míg hátránya, hogy

fűteni kell a tárolót. Úgy kell, kialakítani, hogy minimum négyhavi erjesztési maradék

elférjen benne (49/2001. Kormányrendelet).

Anyagáramlás alapján két fajta üzemet különböztetnek meg. Az átfolyó rendszerű

esetében a reaktorba adott időközönként helyeznek el kis mennyiségű anyagot és

ugyanannyit vesznek el a már rothasztottak közül. A tároló rendszerűnél a friss és

kierjesztett, rothasztott anyagok együtt maradnak a tárolóban, amíg azt ki nem ürítik.

Ezek általában biogáz termelésre átalakított egyszerű hígtrágya tárolók.

A felhasználás a biogáz termelés lényege, ugyanis a nyert biogázt vagy elégetik

gázmotorokban és így termelnek vele villamos áramot, vagy, ahogy azt észak-

Európában teszik, meghagyják gáz állapotban és tisztítás után a földgázhálózatba

vezetik, vagy cseppfolyósítva üzemanyagként értékesítik.

Biogáz, vagy depóniagáz háztartási hulladék szemétlerakóban történő rothadása során

is keletkezik. Ennek oka, hogy a kommunális hulladék nagy mennyiségű szerves

anyagot tartalmaz. Hulladéklerakás után elszaporodnak a baktériumok, megnő a

hőmérséklet és a lebontott szerves anyagból gáz lesz: 50% CO2,-50 % CH4. (A

metán arány az idő és az időjárás függvényében változik). A gázt függőlegesen fúrt

csövekkel gyűjtik össze. Az ilyen helyeken kb. 10 évig lehet depónia gázt nyerni,

10 év alatt 280m3-t. Ehhez az kell, hogy prizmás rendszerben rakják le a

hulladékot, azaz

rétegesen, tömörítve, térfogatát csökkentve. Az így keletkező biogáz fűtőértéke

40

18.5MJ/m3. Fő komponensei: CH4, CO2, a hulladékok összetételétől függően

O2,N2, egyéb nyomelemek, amik lehetnek a gázképződés melléktermékei, illetve a

hulladék összetevői.

A depóniagáz keletkezése:

1. A lerakóban a hulladéklerakás után megindul a gázképződés (CO2).

2. Megnő a nyomás, a N2,O2 tartalom csökken, nagy CO2 keletkezik.

3.CH4 és H2 jelenik meg. Ezek a folyamatok hónapokig tartanak.

4. 1-3év alatt stabil gázképződés és csak CH4 , CO2 keletkezik, arányuk állandó.

5. 10 év alatt a metán tartalma akár 60%-ra is nőhet.

6. csökken a CO2, helyére O2 kerül

7. gázképződés lecsökken, CO2 10-15%, CH4 10%

8. CO2 20%-ra nő,O2, N2nő, CH4 csökken.

9. megszűnik a gázképződés

33Az országban kb. 5.2 m tonna települési szilárd hulladék keletkezik,(ebből 1400m m3

depóniagáz keletkezik, ami 13m t CO2-nek felel meg, azaz a magyar CO2kibocsátás20%-

a34), a települési szilárdhulladék kb. 13%-át hasznosítják újra (EU-ban 24%-ot35). A

szelektív hulladékgyűjtés hatására csökken a szerves anyag tartalom, német kutatások

szerint a metán tartalom nem, de ez időben elhúzódó folyamat.

Biogáz szennyvízből is nyerhető szennyvíztelepre épített fermentáló segítségével. Ezek

hasonlóak a mezőgazdasági hulladékot hasznosító telepekhez, azonban itt biogáz

telepnek nevezik. Ezek a biogáz telepek lehetnek átfolyó és tároló rendszerűek. Az

átfolyó rendszerű belső és külső gáztárolóból és utórohasztó kamrából áll. A biogáz

33 Forrás: Kulinyiné Székely Ildikó: Környezetvédelem -Megújuló Energia -Biogáz előadásanyaga, I.

Magyar Biogáz Konferencia 2005 május, http://www.biogas.hu/1/frameset(letöltés: 2013. Január 4)

34Forrás: Sári Tamás- Depóniagáz hasznosítás- működő telepek

Magyarországon(http://www.zipmagazin.hu/letoltesek/1305207174767435/5_SariTamas.pdf) (letöltés: 2013. Január 4)

35Forrás: Bánhidy János Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása- európai

helyzetkép, magyarországi lehetőségek előadásanyaga 2011. Május

(http://www.zipmagazin.hu/letoltesek/1305206738222450/2_BanhidyJanos.pdf) let. :( jan. 4)

41

telep felépítését tekintve egy gyűjtőaknából, egy fermentálóból (azaz rothasztó

toronyból), gáztárolóból és output tárolóból áll.

3.3 Perspektívák

A biogáz termelés folyamatosan növekszik Európában. A legnagyobb termelői

Németország (a 10.9 m toe, azaz kb. 458 PJ energia előállításából Németország 61%-ot

tesz ki), Nagy-Britannia, Olasz- és Spanyolország. Míg Nagy- Britanniában a

depónia gázra alapozó telepek a meghatározóak, addig Németországban a

mezőgazdasági hulladékból biogázt nyerő létesítmények a meghatározóak.

Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár ennek a megújuló energiaforrásnak a

használata, de várhatóan jobban el fog terjedni. (Az NMEHCST elképzelései szerint

2020-ra a hazai biogáz üzemek már a villamos energia igény 1,2 %-át fogják tudni

megtermelni). A belgiumi székhelyű Európai Biogáz Szövetség 2008-as

tanulmányából 36 kiderül, hogy az országnak van az egyik legnagyobb biogáz

potenciálja a 27 EU tag közül és csak a nagy területű, jelentős mezőgazdasággal

rendelkező országok rendelkeznek nagyobbal.

Az ágazat Németországban fejlődik a legjobban, ahol silókukoricára, silórozsra,

trágyára alapozott kisebb teljesítményű (300-500 kW) üzemek épülnek.(Ennek az az

oka, hogy a támogatás miatt olcsó a gazdáknak a silókukorica beszerzése, míg magas a

zöld áram átvételi ára). Ott mintegy 4900 biogázt előállító üzem működik (az egész EU-

ban körülbelül 6000).

Magyarországon 2008-ig 9 biogáz üzem létesült, amiből 5 mezőgazdasági hulladékkal,

4 pedig szennyvíz hasznosításával termelt biogázt. 2011-re számuk 53-ra nőtt, amiből

31 foglalkozott mezőgazdasági eredetű hulladék felhasználásával. Az teljes kapacitás

négy év alatt 9 MW-ról 47 MW-ra nőtt. A géppark összetétele eltér a németországitól.

Ott főként a kisebb teljesítményű üzemeket preferálják, itt más a megoszlás. 1 MW

feletti kapacitással 8 rendelkezett, 0.5-1MW kapacitással pedig 20, míg 0.5 alattival

csak 3. Az üzemek terjedésével a megtermelt energia mennyisége is megnőtt: három

év alatt megháromszorozódott a termelés és 29.5 GWh-ról 92 GWh-ra nőtt a

megtermelt villamos energia. Ebből 2011-ben 73.2 GWh-t vettek át az

36 Forrás: A Biogas Road Map for Europe

(http://www.aebiom.org/IMG/pdf/Brochure_BiogasRoadmap_WEB.pdf) (letöltés:2013. Január 4)

42

áramszolgáltatók.

2011-ben a biogázból nyert primer elektromos áramtermelés 183 GWh volt, ami 15.7

ktoe-nek felel meg. Ez pedig még jelentősen elmarad a 2020-ra előírt 55 ktoe-től.

2020-ra a magyar cél az, hogy az elektromos áramtermelés 1.2 %-át biogázból állítsák

elő. Ez még mindig kevés lesz az EU-s átlaghoz, mert már most is 1.8 % az EU átlag, de

Németországban 4 %, Lettországban, Dániában 6.5 %, tehát még jelentős fejlesztések

állnak a magyar biogáz szektor előtt. 37 A biogáz elterjedését kedvezően, illetve

negatívan érintő hatásokat a dolgozat 8. Fejezetében tárgyalom részletesebben.

37 Forrás: Gazdálkodás, 2012.4, 354. Oldal (Bioenergia-termelés cikk, szerző nincs feltűntetve)

43

4. A biogázzal kapcsolatos törvényi háttér

Ebben a fejezetben azokkal a törvényekkel és rendeletekkel foglalkozom, amik a biogáz

erőművek működését érintik. Csak azokat a rendelkezéseiket mutatom be, amik egy

ilyen erőmű szempontjából lényegesek. Ezek bemutatásával a célom annak a rendkívül

összetett szabályrendszernek az érzékeltetése, ami egy ilyen üzemegység létét

körbeöleli kezdve az építéstől a villamos energia eladáson át a keletkező anyag

kiszórásáig. Pusztán csak bemutatni szeretném a törvényi hátteret, s nem értékelni azt.

Az LIII./1995. évi törvénynek megfelelően környezetvédelmi engedély szükséges ipari

létesítmény létrehozásához (66,71,90.§).

1107/1999 kormányhatározat a 2010-ig szóló energiatakarékossági,

energiahatékonyság növelési stratégiáról. A kutatás- fejlesztés területén kiemelt

feladat az energiatakarékosság és a megújulók technológiájának hazai elterjesztése.

Előnyt élveznek a környezetvédelmi szempontból kedvező eljárások. A törvény kitér a

közlekedés korszerűsítésére, energiatakarékos szállításra, közlekedésre, a

mezőgazdaság energia megtakarítására. Növelni kell az alternatív tüzelési rendszerek

alkalmazását (ezen belül is a biomassza tüzelési üzemeket), a megújuló

energiaforrások hasznosítását azzal a céllal, hogy 2010-ig évi 20 PJ mennyiséggel

növekedjen ezek felhasználása. A megújulókon belül kiemelten kell támogatni

a biomasszát, a geotermikust és a szerves hulladékok hasznosítását, aminek

módjai vissza nem térítendő támogatás és

kedvezményes hitel.

Az alábbi ábrát az Eurostat adatai alapján szerkesztettem abból a célból, hogy

bemutassam a megújuló energiaforrások 2000 és 2010 között termelt mennyiségét.

Ezt, a tényeleges mennyiséget a kék, a kormány által tervezettet pedig a piros vonal

ábrázolja. Ugyan néhány éven belül látható fejlődésnek indultak a megújulók, mert az

általuk termelt energia mennyisége jelentősen nőtt a 2000-res évek második felében,

de az évi 20 PJ növekedés túlságosan is bizakodónak tűnt. Ehhez a kívánatoshoz képest

átlagosan 4.57 Petajoule-lal nőtt a tényleges mennyiség a vizsgált tíz év alatt.

44

300.0

Megújuló energiaforrások termelése Magyarországon 2000-2010 (PJ)

200.0

100.0

0.0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

A CX/2001. villamos energiáról szóló törvény 19.§-a kimondja, hogy megújuló

energiaforrásból nyert energiából előállított villamos energia felhasználását el kell

terjeszteni oly módon, hogy az ilyen energiát felhasználó erőművek létesítését

támogatni kell hosszú távú, hatékony, átlátható támogatási rendszerrel, a megújuló

energiaforrásokból, hulladékból nyert energiával előállított villamos energia

versenyhátrányát csökkenteni kell, és a hatékonyabbat jobban kell támogatni. A 20.§

értelmében a termelő kérelmére a Magyar Energia Hivatal igazolja az erőmű

teljesítőképességét és az áramtermeléshez felhasznált erőforrást. A termelő a termelt

villamos energia mennyiségéről zöld bizonyítványt állíthat ki és értékesíthet. Ezekről

meghatározott időszakonként kimutatást kell készítenie. Az 54.§ mondja ki, hogy az 50

MW és afölötti kapacitású erőmű üzemeltetése engedélyköteles és az 1 MW-nál

nagyobb teljesítményű kiserőmű esetében az üzemeltetőnek az üzembe helyezés előtt

három hónappal tájékoztatnia kell a MEH-t, villamos energia rendszerhez való

csatlakozás esetén az elosztót és a rendszerirányítót is.

A XVIII/2005. távhőszolgáltatásról szóló törvény annyiban érinti a megújuló

energiaforrásokat, hogy a törvény értelmében a távhőszolgáltatást a természet és

környezet védelmének megfelelően gazdaságosan, takarékosan kell végezni.

A LXXXVI/2007-es törvény építési engedély meglétét mondja ki. Előzetesen elvi építési

engedélyt adhat ki a hatóság, majd ezután lezajlik a környezetvédelmi vizsgálat.

A XL/2008. évi törvény foglalkozik a földgáz és földgáz minőségű gáz értékesítésével, a

földgázrendszerbe való betáplálásával. Eszerint akkor eladható a fogyasztónak,

rendszerbe táplálható, ha földgázzal keverve, vagy anélkül a minőségi

követelményeknek megfelel. Összetételével szembeni elvárás, hogy 65 százalékban

45

metánból (CH4), 35 százalékban szén- dioxidból és egyéb összetevőkből kell állnia.

Ugyanígy a bányászott földgáz is több összetevőből áll, ezért kell szabványosítani,

például szagosítani, mielőtt forgalomba bocsátják. (Az MSZ 1648-as szabvány

szabályozza a kereskedelmi célú földgáz minőségét). A biogáz termelőnek is

földgázminőségűre kell szabványosítani a termelt biogázt. A 68. § 3. bekezdése

tárgyalja, hogy mik a szabályozandó paraméterek: ezek a kén, a széndioxid tartalom, a

fűtőérték és a WOBBE- szám. (A Wobbe- szám az éghető gáz hő értékének és a relatív

sűrűség négyzetgyökének a hányadosa).38 A minőségi paramétereket a termelő és a

rendszerüzemeltető szerződésben rögzíti. Nem csak szabványosnak kell lennie a

gáznak, hanem a helyi viszonyokat is figyelembe kell venni, ugyanis a helyi felhasználói

készülékek ahhoz lettek beállítva. A földgáz minőségi követelményeit jellemző táblázat

(1. táblázat) a dolgozat végén, az ábrajegyzékben szerepel.

A 3.§ 33. pontja szerint a biogáz termelő, ha üzletszerűen termel, olyan jogokat kap,

mint a földgázt bányászó vállalkozás, így a megtermelt biogázt kereskedelmi engedély

nélkül is értékesítheti kereskedőnek, vagy közvetlenül a fogyasztónak és vezetéken

történő szállításhoz kapacitást köthet le a földgázrendszerben. A 70.pont értelmében

az termelő csatlakozási kérelmét kiemelten kell kezelni.

A törvény 3.§-ának 26. pontja értelmében a földgáz minőségű biogáz és biomasszából

származó gázok, valamint egyéb gázfajták olyan mesterségesen előállított gázok,

amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett környezetvédelmi és

műszaki, biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő

földgázrendszerbe juttathatóak (szállíthatóak, eloszthatóak és tárolhatóak), a

földgázzal keverhetőek, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a

földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.

A 67-69.§ szabályozza a rendszerhez való hozzáférést, a csatlakozás feltételeit, annak

elutasítását és az arra vonatkozó jogorvoslatot. A 63-71.§ foglalkozik a csatlakozás jogi

feltételeivel. A 72. § mondja ki azt, hogy a biogáz termelőre a földgáz termelőre

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 73-91.§ írja le a kapacitás lekötés jogi

feltételeit. A csatlakozás és lekötés részletes szabályai az Üzemi és Kereskedelmi

Szabályzatban (ÜKSZ) állnak. Erről a szabályzatról a törvény tizedik fejezete határoz.

38

Forrás: http://www.vgf.hu/cikkek.php?id=1431(letöltés: 2013. Április 5.)

46

Eszerint a rendszerirányító dolgozza ki minden gázévben (július 1-től következő június

30-ig tart egy gázév) és az elszámolási, mérési, adatforgalmi, minőségi

követelményeket írja le.

A szabályozás kétfelé ágazik. Mások a szabályok, ha a termelő saját maga használja fel

villamos energia és/vagy

hőtermelésre és akkor, ha

fogyasztónak adja el, aki elosztó,

vagy szállító rendszerről vételezi

azt.

Ha a biogázt kereskedelmi

forgalomban kívánja

értékesíteni a termelő, akkor

csatlakoznia kell a

földgázrendszerre, csatlakozási

Biogáz termelést mérő számítógépes program a kiskunfélegyházi Szennyvíztisztító telepen

pontot kell kiépíttetnie a rendszerüzemeltetővel és rendszerhasználati díjat kell

fizetnie neki. A csatlakozási pontig a termelő feladata a vezeték kiépítése, amihez

bányaműszaki engedélyt kell kérnie. Egy olyan berendezés megvétele is

elkerülhetetlen, ami a biogázt földgáz minőségűre finomítja és egy kompresszort, hogy

meglegyen a szükséges nyomás. (A kaposvári biogáz üzemnél tett látogatásom során az

üzemeltetőtől megtudtam, hogy a biogáz nedvesebb, mint a normál földgáz, ezért

a még a szállítás elején a 140°C-os gáz ahogy folyamatosan lehűl, cseppek válnak ki

belőle és ezért szűrni kell, különben tönkreteszi a berendezéseket).Ezenkívül

mérőberendezéseket, szagosító berendezést, informatikai rendszert (ennek on-line kell

működnie, hogy azonnal eljuttathassa az adatokat a rendszerüzemeltetőnek) kell

elhelyeznie.

A csatlakozási folyamat szabályai

A rendszerüzemeltetővel együttműködési megállapodást kell kötni, annak információt

kell adni a hosszú távú termelésről. Mivel a termelőnek kártérítési felelőssége van, a

napi mennyiségi, minőségi eltéréseket jelentenie kell. A rendszerbe betáplálni csak

rendszerhasználati szerződéssel lehetséges. Ha a lekötött kapacitástól, napi limittől

47

többet táplál be, pótdíjat kell fizetnie. A napi egyensúlyi piacon a termelő saját jogon

egyensúlyi terméket ajánlhat fel (azért, hogy az adott gáznapon a rendszerbe táplált

mennyiség egyensúlyban legyen a vételezett mennyiséggel).

A XL/2008-as törvény fejezetei részletesen foglalkoznak a szabályozással. Az elő fejezet

az egyes fogalmakat definiálja, második a földgázipari tevékenységeket írja le, a

harmadik a földgázpiaci verseny elősegítésével foglalkozik, a következők pedig sorban:

fogyasztóvédelemmel, a csatlakozás és kapacitás lekötés feltételeivel, a vezeték és

tároló üzemeltetésével, üzemzavarral és válsághelyzettel, méréssel és az elszámolással,

árszabályozással, engedélyezéssel és jogkövetkezményekkel foglalkoznak.

A 19/2009-es kormányrendelet értelmében a szállító, elosztó köteles a termelő által

benyújtott kapacitásnövelést elfogadni, ha ahhoz nem szükséges a földgázrendszert

fejlesztenie. Csak a 11. számú mellékletben szereplő adott minőségű (égési jellemző)

földgáz táplálható be. A csatlakozás nem tagadható meg, ha 5 %-ot nem halad meg a

fűtőérték változás a szállítóvezeték kiadási pontján. Azt is kimondja, hogy a szállító,

elosztó határozza meg a vezeték műszaki paramétereit a termelőtől a csatlakozásig, a

termelő pedig csatlakozási díjat köteles fizetni.

A 3/2009-es ÖM rendelet határozza meg a megújuló energiaforrásokat termelő

üzemek tűzvédelmi műszaki követelményeit.

Ennek definíciója szerint a biogáz üzem a biogáz vagy depóniagáz előállítására,

tárolására, felhasználására szolgáló, sajátos építményekből álló létesítmény, amely

magába foglalja valamennyi, az üzemeltetést segítő berendezést és építményt. A

depóniagáz olyan biogáz, amely kommunális hulladéklerakók hulladéktestében

található szerves anyag spontán bomlásakor keletkezik.

A rendelet 8.§-a foglalkozik a mezőgazdasági biogáz üzem létesítésének, használatának

előírásaival. A 10.§ a depónia gázt előállító üzem szabályozásával foglalkozik, a 11.§

pedig a szennyvízből biogázt kinyerő üzem szabályaival.

A melléklet első fejezete a gáztárolók, szerelvények, tartályok körüli védőtávolságokat

határozza meg, a második rész a nem kapcsolódó építmények (út, vasút, járda, A és B,

C és D tűzveszélyességi kategóriába eső építmények) tárolótól való minimális

elhelyezési távolságát szabja meg.

48

A rendelet előírásai összhangban állnak az Országos Tűzvédelmi Szabályzattal (9/2008

ÖTM rendelet).

A CXVII/2010-es törvény és a 343/2010-es számú kormányrendelet a fenntartható

bioüzemanyag termelés követelményeiről, igazolásáról szól. Célja a megújuló energia

közlekedési célú felhasználásának növelése. Ezzel kapcsolatosan

fenntarthatósági követelményeket határoz meg. A 3.§ szerint a forgalmazásért,

felhasználásért pénzügyi támogatás (adókedvezmény, -visszatérítés, alacsonyabb

adómérték) jár. A rendelet külön kitér az üvegházhatású gázok csökkentésének

fontosságára, amivel dolgozatom elején én is

foglalkoztam. A rendelet definiálja a biogázt. Eszerint a biogáz

biomasszából kinyert, földgáz minőségűre tisztított gáznemű üzemanyag vagy

fagáz. A bioüzemanyagot fenntartható módon kell előállítani. A bioüzemanyag

akkor minősül fenntarthatóan előállítottnak, ha a bioüzemanyag alapanyagaként

felhasznált biomassza igazoltan fenntarthatóan kerül megtermelésre, és a

bioüzemanyag használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás elkerülésének

mértéke legalább 35%.

Az alábbi ábrát a rendeletben megadott értékek alapján szerkesztettem. Jól látható

rajta, hogy egy egységnyi energiatartalmat vizsgálva a biogáz az az üzemanyag, ami a

legmagasabb energiatartalommal rendelkezik. (A biogáz esetében MJ/ kg, a folyékony

(bio) üzemanyagok esetében MJ/ l a számítás alapja).

A 389/2007-es kormányrendelet foglalkozik a megújuló energiaforrásból, vagy

hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, kapcsoltan termelt

49

villamos energia kötelező átvételével.

Az 1.§ szerint megújuló energiaforrásból, hulladékból termelt villamos energia a

kötelező átvételi rendszerben akkor értékesíthető, ha a biogáz, a hulladékból nyert

energia ugyanazon technológiai (primerenergia átalakítási) folyamatban történő

felhasználása történik, akkor a megújuló energiaforrástól eltérő energiaforrás

felhasználási aránya nem lehet 50%.

A rendelet részletesen foglalkozik a villamos energia kötelező átvételének szabályaival,

a kötelező átvételi eljárással.

A 6§ 10. pont értelmében a biogázból áramot termelő értékesítő a Magyar Energia

Hivatal határozata alapján a kötelező átvétel keretében történő értékesítést akkor

kezdheti el, ha a hivatalnak és a befogadónak bizonyítja, hogy az erőmű hatásfoka

meghaladja a meghatározott értéket. Ez az érték a különböző típusú erőművek

esetében eltérő. Az eltéréseket az alábbi táblázat mutatja.

389/2007 korm rendelet megújulóból nyert

energiával termelt

villamos energia kötelező

átvételéhez szükséges

minimális hatásfok

termelés hatásfok (%)

biomassza-tüzelésű

erőmű 30

biomassza, vegyes

tüzelésű erőmű 32

biogázerőmű

500KW telj. felett 35

biogázerőmű 500

KW telj. alatt 32

biogázerőmű

(vegyes tüzelésű) 40

50

A7.§ 4.pontja kimondja, hogy az értékesítő köteles havi menetrendben értékesíteni az

áramot a befogadónak. +/- 5%-nál legnagyobb eltérésnél az értékesítő a befogadónak 5Ft/KWh pótdíjat fizet. (kivéve, ha rajta kívül álló okból történt az eltérés (időjárásra nem lehet ráfogni)). A 8.§ az eredetigazolást teszi szükségessé. Az 1.pont szerint az értékesítő a tárgyév után eredetigazolással igazolja, hogy az általa termelt és a kötelező átvételi rendszerben értékesített villamos energia mennyisége megfelel a jogszabályi követelményeknek. Az 5. Pont előírja, hogy az eredetigazolást biogáz felhasználásával történő villamos-

energia termelés esetén akkor is meg kell adni, ha a biogáz előállítója a közcélú

földgázhálózatba táplálja a biogázt, és az értékesítő a betáplált biogázra

vonatkozó adásvételi szerződés bemutatásával igazolja, hogy a biogáz előállítótól a

kötelező átvételi rendszerben értékesített villamos energia mennyiség termeléséhez

elegendő biogázt vett.

A rendelet mellékletei foglalkoznak az átvételi árakkal. Ezeket az adatokat az alábbi

táblázatok tartalmazzák.

megújuló energiaforrásból, hulladékból nyert

energiával termelt villamos energia átvételi bázis

árai (ÁFA nélk.)

Ft/ KWh

nap- és

szélenergia megújulók

csúcsidőszak 26,46 29,56

völgyidőszak 26,46 26,46

mélyvölgy

időszak 26,46 10,8

51

nyár tél

csúcs

völgy

mélyvölgy

6.00-

22.00

22.00-

1.30,

5.00-

6.00

1.30-

5.00

7.00-

23.00

23.00-

2.30,

6.00-

7.00

2.30-

6.00

a 3

régiónként

eltérnek

az

időpontok

A 23/2003-as KVVM rendelet szól a bio hulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki

követelményeiről. A 2. melléklet tartalmazza a bio hulladék-kezelő telep üzemeltetési

feltételeit. Eszerint kötelező a higenizáció (emberre, állatra, valamint kultúrnövényekre

veszélyes patogén mikroorganizmusok elpusztítása). A biológiai kezelés mérvadó

jellemzőit (hőmérséklet, komposztálás időtartama) a higenizációs fázisban naponta kell

írni, s öt évig meg kell tartani az adatokat. Célszerű mintavevő- és mérőhelyeket

kialakítani.

A rendelet szabályozza az anaerob lebontást is. Eszerint a levegő ki van zárva a

folyamatból, a higenizáció miatt a reaktorban minimum 24 órán át 55°C-nak kell lennie,

minimum 20 napos bent tartózkodás szükséges (ha 55°C alatti hőmérsékletű, vagy

rövidebb idejű az bevitt anyag bent tartózkodása, akkor minimum egy órán át 70°C-on

elő kell kezelni). Szerves trágyát, hígtrágyát nem kell pasztörizálni, ezeket eredeti

formájukban lehet használni.39 Ez utóbbiakat egy FVM rendelet definiálja. (59/2008

FVM rendelet: hígtrágya: folyékony és hidraulikusan szállítható trágya. Szerves

trágya: állatállomány által ürített trágya, trágya-alom keveréke, hígtrágya, istállótrágya).

A rendelet azt is előírja, hogy lakóházak minimum 500 méteres körzetében a

szaghatást csökkenteni kell.

A rendelet értelmében a megmaradt hulladék stabilizálás után lerakható, engedély

nélkül felhasználható takaró rétegként, de az adott területen a stabilizált bio hulladék

szárazanyag

39 Forrás: Filyó Diána- Olajos István: A biogáz és az arra vonatkozó speciális

szabályozások, Anyagmérnöki Tudományok 38/1 76.o.

52

mennyisége 200 t/hektár alatt kell, hogy maradjon. Ám ahhoz, hogy a termőföldre

kihelyezzék, talajvédelmi terv szükséges az engedélyezéshez (90/2008 FVM rendelet).

Kivéve a szerves trágyához. De egyszerűsített talajvédelmi terv kell a szennyvíziszap-

komposzt, mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldi kihelyezéséhez.

A biogáz-üzemi fermentlé nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladék, ezért

talajvédelmi terv szükséges.40

5. A megtermelt villamos energia értékesítése, a KÁT- rendszer

Ebben a fejezetben a biogáz létesítmények által termelt villamos energia

értékesítésével foglalkozom. Ennek fontosságát az adja, hogy számos ilyen erőmű a

saját felhasználáson túl a villamos energiát a villamos hálózatra helyezve zöld áramként

értékesíti és ezeknél az egységeknél ez jelenti a legnagyobb és egyben a legstabilabb

bevételi forrást is. Az áram átvételi árainak nagysága döntő fontosságú a biogáz

erőművek további elterjedésének.

A 96/2007. évi törvény foglalkozik a villamos energia értékesítésével. Ennek az új

villamos energia törvénynek a hatására jött létre az KÁP, majd a KÁT rendszer. A

törvény és a nyomában létrejövő eladási- vételi rendszerek célja az volt, hogy a

megújulók energiamérlegbeli részaránya növekedésnek induljon, javuljon az

energiahatékonyság és így az energiafogyasztás mérséklődjék. Ebből kifolyólag

támogatja a megújuló energiaforrásokat alkalmazó, valamint hulladékot eltüzelő

erőművek létrehozását villamos energia termelésének céljából. Az ezeknek a

létesítményeknek adott támogatás két pillére épült: a garantált árra (ami magasabb

volt a piaci ártól) és a termelőtől való kötelező átvételre.

2003 és 2007 között működött a KÁP elszámolási rendszer. A nagykereskedő, vagy a

helyi szolgáltató a rendszerirányítótól, a MAVIRtól egyfajta kompenzációt kapott a

hatósági ár és az átvételi ár különbségének alapján. Erre a pénzügyi fedezetet a

rendszerirányítási díjba épített díj adta. Ennek a növekvő hiánya adta a probléma egyik

forrását. A hiányt díjnöveléssel tűntették el (2,07Ft/KWh lett az új díjelem).

40Forrás: Szilágyi Szabolcs: A biogáz és jogi szabályozása szakdolgozat (Miskolc, 2010) 30. o.

53

2008 és 2011 között tartott a KÁT (kötelező átvételi tarifa) rendszer szerinti elszámolás.

A 2007-es új villamos energia törvény átalakította a kötelező átvételi rendszer

finanszírozását. Bővítették a kedvezményezettek körét, a fűtési igényben a kapcsoltan

termelő nagy erőműveket (50-130MW) is bevonták a rendszerbe, majd a vegyes

tüzelésű erőművekben lecsökkentették a biomassza előírt részarányát. A Magyar

Energia Hivatal határozta meg a beruházás megtérülési ideje alapján a rendszerben

való részvétel hosszát, a kötelezően átveendő mennyiséget. Az erőmű döntött arról,

hogy a kvótát milyen módon használja fel. Az átvételi ár az erőművek mérete szerint

differenciálódott. Eszerint az átvevők kötelesek megvenni a villamos energiát egy

bizonyos százalékban (a felhasználóknak eladott áram arányában). A termelők és

szolgáltatók menetrendje alapján a MAVIR előre meghatározta, hogy mennyi villamos

energiát kell átvenni.

A két időszak között elsősorban az elszámolásban volt különbség, mind az elszámolt

villamos energiában, mind az átvételre fordított összeg mérlegét tekintve.

Mindkettőben meghatározó volt a kapcsolt energiatermelés túlsúlya (körülbelül

kétharmadnyi részben), ami annak is betudható volt, hogy vegyes (biomassza) tüzelésű

nagyerőművek is bekerültek a támogatottak körébe és így a támogatási rendszer

kipótolta azoknak a létesítményeknek a forrásait is, amiket eredetileg nem volt

szándékában támogatni.41

Felmerül a kérdés, hogy mennyit fizetett a MAVIR a termelőknek? A 389/2007-es korm.

rendelet bázisárai és a termelők tervezett havi termelése alapján meghatározta

a termelőknek fizetendő árat. Ezt korrigálta az előző havi tervezett-tényleges termelés

költségeivel, a működtetés költségeivel. Ebből meghatározott egy árat, amit az átvevő

fizetett a MAVIRnak. A MAVIR mindig előre közölte az átadási árat. A MAVIRnak sem

nyeresége, sem vesztesége nem lehetett ebből.

2011 tavaszán a kormány átalakította a KÁT rendszert. Vita volt arról, hogy

megmaradjon, vagy egy új rendszert hozzanak létre, végül az aktuális rendszer

átalakítása mellett döntöttek. Az egyik fontos változás, hogy az 50 MW feletti

erőműveket kizárták a támogatásból. Ezen-kívül 2011 nyarától megszűnt a kapcsolt

41 Forrás: http://energiakontrollprogram.hu/akta/kotelezo-atveteli-tarifa-kat (2013 árpilis 8.-i letöltés)

54

energia támogatása, csak az 50 MW alatti teljesítményű kapcsoltan hőt és áramot

termelő erőművekben termelt villamos energia kapott támogatást. Bevezették a

kapcsolt mérlegkört, ami ezeket a kis erőműveket foglalta magába és ezek

támogatására bevezették a kapcsolt termékszerkezet átalakítási díjat, amit a

rendszerhasználati díjba építettek be. A támogatás mértéke 1,2 Ft/ KWh.

5.1 METÁR Rendszer

Ugyan az új szabályozásról még csak egy törvénytervezet42 elérhető, annyit már lehet

tudni, hogy az új rendszer lényege, hogy a megújuló energia termelését egy fix áron, fix

időpontig veszik át. Ennek az új szabályozásnak az a lényege, hogy a jelenlegi 8%-ról

2020-ig 14.62%-ra nőjön a megújuló energiaforrásokból nyert energia az országban,

valamint, hogy megérje ilyen beruházásokba belefogni. Az energia eladása

technológiánként változik. Ez érinti az átvételi árat is és a fix átvétel idejét (a koncepció

szerint tizenöt év) is-a törvénytervezet szerint. A METÁR pénzalapjának forrása a

fogyasztói számlákba lesz beépítve, oly módon, hogy a fogyasztó néhány fillért fog

fizetni egy m3 gázért, vagy 1 KWh villamos energiáért. A támogatási rendszer három

pillérre épül: villamos energia bázisár, zöldhő bónuszár, egyéb bónuszár, ami

a biomassza esetében kiegészül még a barna tarifával.

42http://metar.hu/metar_szabalyozas_torveny.html (2013. Április 7. letöltés)

55

6. A biogáz értékelése a magyar klímapolitika és energiapolitika

tükrében

Ebben a fejezetben megvizsgálom, hogy a klímapolitikával foglalkozó Policy Soultions

által elkészített Klímapolitika Magyarországon, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

2008-2025, valamint az energetikával foglalkozó Nemzeti Energiastratégia 2030 és

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020

dokumentumok mennyire foglalkoznak a biogázzal, miként vélekednek e megújuló

energiaforrás hasznosíthatóságáról. A fenti dokumentumokat külön-külön vizsgálom

meg, a fejezet végén összegzem őket.

A Klímapolitika dokumentum nem tér ki részletesen az egyes megújuló

energiaforrásokra, így a biogázra sem. Közvetett módon mégis kapcsolódik a biogázhoz,

ugyanis érinti azokat a területeket, ahol a biogáz hasznosítható. A hazai ÜHG

kibocsátás 75 %-áért az energiaipar, 13 %-áért a mezőgazdaság, 5 %-áért a keletkező

hulladék a felelős, 43 míg a CO2 kibocsátásért az energiafelhasználás, az ipar, a

hulladékégetés és a földhasználat. A dokumentum szerint a mezőgazdaságban jelentős

CO2 kibocsátás csökkentést és energiafelhasználás csökkentést lehet elérni a jövőben,

mert ott a zöld energiák helyben hozzáférhetőek. A metán kibocsátás ötöde az

állattenyésztésből származik és 12 %-a a hulladéklerakókból.

Ezeken a területeken jelentős javulást lehet elérni a biogázt előállító üzemek

alkalmazásával.

Ugyan Magyarország a kiotói vállalást 2010-ig túlteljesítette, mert 34 %-os ÜHG

kibocsátás csökkenést ért el, de ez nem a hazai klímapolitikának, hanem az összeomló

iparnak tudható be. (1985-ben 115 millió tonnányi volt a CO2 kibocsátás, míg 2005-ben

csak 80 millió tonna). Az írás szerint az országnak nagy lehetőségei vannak az

emisszió csökkentésre, a zöld gazdaság fejlesztésére, amit a fosszilis energiahordozók

csökkentésével, a fiskális politika klímavédelmi szempontú átalakításával lehet

megoldani. A megújulók termelését 186 PJ-ra kell növelni és a kapcsolt

energiatermelést szigorítani kell.

43 Forrás: Klímapolitika Magyarországon 15. oldal

56

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia az éghajlatváltozás mérséklésével

foglalkozik részletesen. Ez is megjegyzi, hogy a sokat csökkent a CO2 kibocsátás,

de nem az energiatudatosság miatt, és, hogy az egy főre jutó kibocsátás

Magyarországon kiemelkedően jó a régiós átlaghoz képest. Az éghajlatváltozás elleni

küzdelemben az energiaszektornak kell a legnagyobb szerepet vállalnia, mert az

ÜHG kibocsátás háromnegyedéért tehető felelőssé. Ez azért lehet, mert nagyon

nagymértékben fosszilis energiahordozókra épül a szektor, de ez az egész országra

igaz: 2005-ben az ország energiafelhasználásának 81 %-át a fosszilis

energiahordozók adták. A dokumentum kitér a mezőgazdaságra is, ami a biogáz

alapját adja, ugyanis a mezőgazdaság felel az ÜHG kibocsátásának 10 %-áért, a

metánkibocsátás negyedéért. Az előző dokumentumnál ez

továbbmegy, az egyes megújulókat részletesen bemutatja és a legnagyobb

jelentőséget a biomassza alapú megújuló energiaforrásoknak tulajdonítja. A

biomasszának nagy növekedési potenciálja van Magyarországon, azonban a

klímavédelmi-környezetvédelmi szempontok mérlegelése után szabad csak biomasszát

felhasználó létesítményeket építeni és úgy, hogy az élelmiszerbiztonságot ne

veszélyeztesse.

A biogáz minden szempontból előnyös és támogatandó megújuló energiaforrás. A

számítások szerint középtávon 1137 millió m3 állítható elő, ami 25 Petajoule-nak felel

meg. 44 Sokrétű a felhasználása, a biogázból nyert üzemanyag jobb a többi

agro üzemanyagnál. Viszont elterjedését akadályozza a magas beruházási költsége. A klímastratégiai dokumentumoknál sokkal részletesebben tárgyalja a megújuló

energiaforrásokat a két energiastratégiai dokumentum.

A Nemzeti Energiastratégia 2030 részletesen bemutatja az ezekben rejlő lehetőséget.

Az írás szerint a fenntartható energiaellátásért a megújuló energiaforrásokat és az

alacsony CO2 kibocsátású energiatermelést kell előnyben részesíteni. 2030-ig

valószínűleg meghaladja a 20%-ot az energiamérlegben a megújulók részaránya. Az

igazán lényeges megállapítás az, hogy a megújulókon belül is prioritást kap a

kapcsoltan termelő biogáz (az amúgy alacsony hatásfokú) biomassza erőmű és

geotermális energia mellett. Előtérbe kerülnek a bioenergiák között az energetikai

rendeltetésű ültetvényekről származó alapanyaggal, mezőgazdasági és (élelmiszer)ipari

44

Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 50. oldal

57

melléktermékekkel dolgozó decentralizált energiatermelő egységek (biogáz üzemek),

hangsúlyosabb szerepet fog kapni a kommunális hulladékokból, szennyvizekből nyert

energia felhasználása (ami szintén érinti a biogázt, hiszen depónia gázból és

szennyvíziszapból is állítanak elő biogázt a mezőgazdasági és élelmiszeripari

hulladékok mellett).

A távhő korszerűsítése és decentralizációja, a fokozatosan összekapcsolódó távhő

szigetek, a falusi távfűtőművek jövőbeli kiépítése és a megújulók ezekbe való bevonása

szintén olyan tényezőelem, ami a biogáz felfutását (is) okozhatja a jövőben.

A harmadik terület a közlekedés, ahol jelentős ÜHG-t lehet csökkenteni és energiát

megspórolni. Ebben a „szektorban” az energiahatékonyság javítása mellett az

agro üzemanyagok felfutásával lehet számolni. Ezeknek a részaránya 15%-a kell, hogy

nőjön 2020-ra. Viszont a CNG, LNG fontosságát nem emeli ki, amiről úgy gondolom,

hogy a biogáz szempontjából a dokumentum egyik hiányossága.

A stratégia kitér a globális és regionális trendekre is. Az előbbi alatt csökkenő fosszilis

készleteket ért, emiatt és a növekvő energiaigények miatt növekvő energiaárakkal kell

számolnunk és ez okot ad az olyan lokális erőforrások bevonására, mint a biomassza,

vagy biogáz is. A megújulók felhasználása a szomszédos országokban jobb. Ez a

nagyobb erdősültségnek, több vízi erőműnek tudható be, illetve a hatékonyabb

szabályzórendszernek. Magyarországon a biomasszában van nagy lehetőség, nagy,

kihasználatlan potenciálja van az országnak e téren. A villamos energiatermelés 8%-a

származik megújuló energiaforrásból és ennek a 8 %-nak mindössze 2-3%-a biogázból.

A megújulók még alacsony elterjedtségének oka a rossz szabályozás, a KÁT- rendszer

rossz támogatása és a bürokratikus engedélyezés.

A stratégia több pilléren áll. Az energiaellátás biztonsága, versenyképesség növelése

mellett a fenntarthatóság jut szerephez. Energiaültetvényekkel, helyi energiahordozók

termelésével a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, s az energiaszegénység is

csökkenthető. A fenntarthatóság alapja a környezeti –társadalmi-gazdasági dimenzió

összhangja, ami magába foglalja az alacsony CO2 kibocsátású technológia elterjesztését,

a zöld innovációt, a társadalmi tudatformálást, az energiahatékonyságot és

takarékosságot.

Az ország adottságai jók a megújulók esetében, terjesztésük kapcsán a decentralizált

58

szisztémát kell követni, és olyan ösztönző rendszert kell kidolgozni, aminek

eredményekképp minimum az EU-nak tett elvárások teljesülnek. Ehhez új kormányzati

energetikai intézményrendszer szükséges, ami a befektetéseket támogatja, az

engedélyezést egyszerűsíti, kiszámítható, hiteles, a szabályozás átlátható, a közjónak és

a nemzeti érdeknek van alávetve.

A peremfeltételek (klímapolitika, fosszilis készletek, EU-s kötelezettségek) mellé a

technológiai fejlődés is egy kérdéses terület. A stratégia elkészítői szerint a megújuló

technológiák beruházási és működési támogatás nélkül is belépnek a piaci versenybe,

felfut a gyártási kapacitás, s így olcsóbbá válik a technika: a napenergiát hasznosító

berendezések esetében a csökkenés 70 % is lehet, míg a biogáznál 20%. 45

A jövőkép pozitív változásokat vizionál. Új technikák, sikeres szemléletformálás, lokális

adottságoknak megfelelő alternatívák preferálása, megújuló és alternatív hőtermelés,

valamint alacsony CO2 kibocsátású technikák elterjedése a jelentik a siker kulcsát.

A megújulók elterjedésében hangsúlyt kell fektetni a fiskális ösztönzőkre. Ezek

lehetnek vissza nem térítendő támogatások, adó és járulékkedvezmények. Továbbra is

támogatandó a zöldáram és mellette a megújuló alapú hőtermelés, a biogáz átvétele.

Emellett egy hazai innovációkat, gyártást, szakemberképzést támogató

ösztönző rendszert kell kiépíteni.

A jövőkép a megújulók további elterjedésével számol. A biomassza

lehetőségei kiemelkedők a régióban, évi 145 PJ potenciál van benne. A biogáz ehhez

hasonlóan, nagy, mintegy 25 PJ-nyi földgázt válthat ki a jövőben, így csökkentve

a külföldi földgázimportot.

A villamos energia tekintetében az atom -szén-zöld forgatókönyv megvalósulásának

van a legnagyobb valószínűsége. Ez a paksi bővítést, egy új szénerőmű építését és a

megújulók térnyerését vizionálja. Ebbe beleértendő a CO2 intenzitás csökkentése, a cél,

hogy a jelenlegi 370 gramm CO2/KWh szint 200 alá csökkenjen. E forgatókönyv szerint

nálunk a földgáz továbbra is meghatározó marad, de a megújulók (biomassza, biogáz,

nap, szél) energiamérlegbeli aránya el fogja érni a 20 %-ot.

Nagyszabású elképzelései a hőenergia kapcsán vannak a stratégiának. Eszerint 2020-ra

a megújulókból származó hőenergia termelés elérheti a 24 %-ot is. Ennek egyik eszköze

a tisztított biogáz átvétele. Ebbe beletartozik a távhő lefedettség növelése, az ipari s

45

Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030 53.oldal

59

mezőgazdasági hőhasznosítás fejlesztése és emiatt a földgázhálózattól független,

lokális hőforrásokat használó egységeket kell építeni. A közlekedésben az

agro üzemanyagok részesedése tovább kell nőjön, és 2020-ra el kell érje a 14%-ot. Az

üzemanyagokon belül hosszú távú prioritást élveznek a hulladékból előállított

üzemanyagok, például a biogáz is.

Nem szabad megfeledkezni a megújulókra építő gazdaság horizontális vetületéről sem.

Ezalatt egyfelől a vidékfejlesztést értjük, a decentralizált, kétpólusú mezőgazdaság nem

csak élelmiszer alapanyagokat, hanem energianövényeket is termel; másfelől az oktatás

és K+F a szakemberképzésben, innovációk elterjesztésében és a hazai gyártásban lehet

segítségükre.

A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv 2010-2020 részletesen kitér a

biogázra, a biogáz alkalmazhatósági területeire. A tervben foglaltak megvalósítását

segítő intézkedések elsősorban pénzügyi jellegűek (EU-s és hazai programok,

támogatások), pénzügyi ösztönzők (zöldáram átvétel, bio üzemanyagra adható

kedvezmények), kedvező szabályozás és szakemberképzés. A

biogáz földgázhálózati csatlakozásának finanszírozása az EU Mezőgazdasági és

Vidékfejlesztési Alapjából történhet. Ennek gazdaságossági szempontból meg kell

történnie. A biogáz terjedését akadályozó tényezők egyike, hogy a zöldáram átvételi

ára nem biztosít rövid távú megtérülést, ha mellette a „hulladékhőt” nem

hasznosíthatja az üzem. Emiatt pedig a bankok sokszor elállnak a hitelezéstől. A

zöldáram átvételi rendszerét felül kell vizsgálni, azt differenciálni kell olyan

szempontok alapján, mint környezetvédelmi hatás, munkahelyteremtés, alapanyag,

hőfelhasználás. Mivel sok helyen kevés az alapanyag, a kis kapacitásúakat kell

előnyben részesíteni. A biogáz tisztítás után biometánként betáplálható a

földgázrendszerbe, azzal egyenértékű, nem kell párhuzamos infrastruktúrát

kiépíteni hozzá. Mivel a földgázrendszer fejlett, így képes fogadni a

további gázmennyiséget. A biogáz harmadik hasznosíthatósági területe a

bioüzemanyagokhoz kapcsolódik.

2009-ig adókedvezmény járt ezekre, azaz a jövedéki adó visszaigényelhető volt. 2009-

ben megszűnt a motorolajba, gázolajba kevert bioüzemanyag kedvezménye. Azóta

igazolni kell, hogy fenntartható módon állították elő és erre vonatkoznak a 2011-től

adott az ösztönzők (kisebb adómérték).

60

A klímaváltozással foglalkozó két dokumentum nem foglalkozik részletekbe menően a

biogázzal, viszont közvetve érinti azokat a területeket, ahol az felhasználható. A

megújuló erőforrásokon belül a biomassza kap kiemelt helyet, de nem tér ki arra, hogy

a szabályozás hiányosságait kihasználva lehet jelenleg olyan magas a biomassza

részaránya a megújuló energiaforrásokon belül. A KÁT rendszer lehetővé teszi a nagy

erőművek támogatását, ha azok biomasszát is tüzelnek. Nem részletezi azt sem, hogy

ezek az erőművek többnyire elavultak, kis hatásfokkal működnek és az értékes

biomassza alacsony hatásfokú égetése nem nevezhető a fenntarthatósághoz való

közeledésnek, és nem csak környezeti, hanem gazdasági szempontból sem, hiszen

ezek az erőművek gyakran külföldi tulajdonban vannak, a nyereség így nem

feltétlenül helyben hasznosul.

A dokumentumok közvetve érintik a biogázt is, ugyanis a környezet védelmének

fontosságából kiindulva az ÜHG csökkentést, a fosszilis energiafelhasználás

mérséklését tekintik a fő célnak. A biogáz szempontjából fontos, hogy megemlítik a

mezőgazdaság nagy metán kibocsátását is. Ezek mind olyan területek, ahol a biogáz

segítségével javítani lehet a környezet minőségén. Én elsősorban a mezőgazdaságra

és ÜHG csökkentésre vonatkozó szerepét emelném ki. Mivel hulladékot (szerves

hulladék, trágya, szennyvíz) hasznosít, így csökkenti a légkörbe kerülő CO2 és CH4

mennyiségét, ezáltal elősegíti a kiotói vállalások teljesítését. Ehhez még hozzá kell

venni a közlekedésben felhasználható biogáz (egyelőre messze nem kiaknázott)

lehetőségeit. Több Nyugat-európai országban a buszok és teherutók már CNG és LPG

meghajtásúak, amit még csak most kezdenek el Magyarországon is bevezetni.

Amit hiányoltam a NÉS-ből az az, hogy kevés benne a konkrétum, a javaslat, a kritika.

Nincsenek benne minden egyes évre lebontott tervek, célszámok és a megvalósításhoz

szükséges pénzügyi kérdésekkel foglalkozó részek.

Az energiastratégiai dokumentumok sokkal részletesebben jellemzik a megújuló

energiahordozókat és mélyebben érintik a témát, mint a klímapolitikai dokumentumok.

A biogázzal kapcsolatosan kitérnek a szabályozás hiányosságaira, gyengeségeire, a

biogáz sokrétű felhasználására. Ez adja a biogáz lényegét. Amellett, hogy (akár

veszélyes) hulladékokat használ fel a gázképződéshez, a „végterméke” széleskörűen

fölhasználható. A termelt áramot a hálózatirányító megvásárolja, a biogázt pedig

61

földgázminőségűre javítva be lehet táplálni a földgázhálózatba. Emellett még lehetőség

van a kapcsolt hőben is, amit (nem csak saját) fűtésre lehet használni. A

bioüzemanyagok piacán is megjelenhet a biogáz, mint CNG forrás. A fermentáció során

keletkező kimeneti anyagot pedig talajjavítóként lehet felhasználni.

Az elérendő célok és a szabályozás között azonban ellentmondás van. A stratégia is

megemlíti a biogáz terjedését kedvezőtlenül érintő szabályokat, de ettől függetlenül a

biogáz további terjedését vizionálja. Nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy milyen

biogáz erőművek lennének kívánatosak. Indiában a kis, házi erőművek népszerűek,

ahová rögtön be lehet táplálni a trágyát, nem kell sehová sem szállítani, így nincs

közlekedésből származó CO2 kibocsátás, illetve nem telik el hosszú idő a trágya

kibocsátása és begyűjtése között, mert egyből betáplálható a házi üzembe és így szinte

semennyi CH4 sem kerül a levegőbe. A központosított üzemeknél több nap is eltelhet,

mire begyűjtik az anyagot és az addig is metánt bocsát a levegőbe. A vezetékes

földgázrendszerről leválasztott, falusi központú helyi fűtést biztosító üzemegységek

megvalósítása annak tükrében, hogy a hazai négyezer településből ezerötszáz

hátrányos helyzetű, utópisztikusnak hat. Azonban nem lehet amellett a lehetőség

mellett elmenni, hogy a biogázt előállító üzem kapcsoltan hőt is termel, így azt az üzem

környéki településeken fel lehet használni közintézmények, lakások fűtésére.

Az agrobizniszt ilyen formában nem nevezte nevén egyik stratégia sem, de a leírásból

következtetni lehet arra, hogy a mezőgazdaság diverzifikálását, a leszakadó (leszakadt)

térségek felzárkózását elősegítheti a biogáz és a többi megújuló energiaforrás

elterjedése. Ahhoz, hogy elterjedhessen, meg kell valósulnia a hazai oktatásnak,

kutatás-fejlesztésnek, a nyugati termékekkel versenyképes magyar szabadalmaknak

kell megjelenniük, mindezt úgy, hogy Magyarország évtizedes hátrányban van a fejlett

országokhoz képest. A stratégiák pénzügyi oldala is egy problémás terület, ugyanis

pénzügyi ösztönzőket, vissza nem térítendő támogatást, beruházási támogatást javasol,

de arra nem tér ki, hogy a stratégia végrehajtásához honnan lesz erre pénz. Ha az állam

nyújt ehhez segítséget, akkor pedig fenn áll annak a veszélye, hogy a magyar piacon is

terjeszkedi kívánó nyugat- európai cégeket támogat a hazai forrásokból, így pedig nincs

arra garancia, hogy a létesítményből származó profit abban a kistérségben marad, ahol

az keletkezett, sem arra, hogy felfut a hazai gyártás.

A biogáz negyedik felhasználási területe a CNG volna. Ahhoz, hogy az EU-s vállalásoknak

62

megfelelően a bioüzemanyagok részesedése 15%-ra nőjön, ezt a fajta felhasználást is

segíteni kellene. Az LPG jelenleg sokkal jobban elterjedt az országban, körülbelül 100

ezer autó használ ilyen technológiát. Jelenleg 400 LPG kút található az országban, míg

CNG-ből mindössze három darab. Egy ilyen töltőállomás kialakítása 20 millió Forintba

kerül, míg a biogáz tisztító 150 millió Forintba. A zalaegerszegi szennyvíztelepen másfél

éve adtak át egy ilyen kutat, amit 95%-ban EU-s támogatásból finanszíroztak. A CNG

jelentősége abban rejlik, hogy a TTW (a tankba való betöltéstől a felhasználásig)

hatásfoka sokkal jobb, mint bármely más üzemanyagé: az 1 MJ-ra jutó CO2 kibocsátás

56.32gramm, propán butánnál 65.65, gázolajnál 73.31, benzinnél 74.36, etanolnál

71.26.46 Míg a CNG-s autók 10 Ft-ért tesznek meg 1 kilométert, addig a benzinesek 30

Ft-ért.

A CNG, LPG elterjedésének gátat szabhat a növekvő jövedéki adó is: 2013 elején

47900Ft/tonna árról 71850Ft-ra növelték az LPG jövedéki adótartamát. Ez a túl magas

jövedéki adó a többi bioüzemanyagot is sújtja (egy liter E85-ösön 120 Ft jövedéki adó

van), ami a további terjedés lassulását fogja okozni, még akkor is, ha 1 liter LPG még

mindig csak 271 Ft, szemben a benzin és gázolaj 400 Ft feletti árával. Így pedig a

stratégia nem fog teljesülni.

7. Működő biogáz erőművek bemutatása

7.1 A kaposvári cukorgyár területén működő biogáz erőmű

Ez az erőmű az egyetlen olyan

erőmű a térségben, ami a

cukorgyártás melléktermékével,

a répaszelettel működik-

tudtam meg az NFÜ által

szervezett nyílt napon. Másik

különlegességét az adja, hogy

nem német/ osztrák

1. Forrás: http://energiaoldal.hu/biogaz-cu

46

Forrás: Szalkai István: A metángáz energetikai szempontból c. előadásanyag http://www.mgkke.hu/download/A%20metangaz%20energetikai%20szempontbol%2002.pdf

63

technológiát vettek át, hanem helyben kísérletezték ki azt az eljárást, hogyan lehetne

az óriási mennyiségben keletkező növényi hulladékot újrahasznosítani, tehát hazai

fejlesztésű technológiát hoztak létre. (Ugyan az is igaz, hogy a gyár 51%-ban az osztrák

Agrana csoport tulajdona, így a külföldi szál itt is tetten érhető).

Az alapanyag (körülbelül egy milliótonnányi cukorrépa) az ország különböző pontjairól

érkezik (lévén ez az egyetlen még működő cukorgyár Magyarországon), döntő részben

vasúton, így a szállítás oldaláról is megvalósul a környezettudatosság. A cukorrépa

ugyan nagy mennyiségben érkezik az üzembe, de csak időszakosan és a gondot pont ez

okozza, hogy kampányon kívül kevés a megfelelő alapanyag. Ezt egyéb növényi

hulladékkal kívánják megoldani: parkokban nyírt fűvel, kukoricacsuhéval, bioetanol

gyártás melléktermékével. Mivel élelmiszeripai feldolgozó egységről van szó, így

trágyát és vágóhídi hulladékot itt nem lehet felhasználni.

A cukorgyártás nagy hőigényű folyamat, ennek és a nagy mennyiségben megmaradó

répaszelet okán a vezetőség részéről megfogalmazódott a 0 külső energia stratégia,

azaz lehetőség szerint a gyár által felhasznált energiát saját erőből kell fedezni. Ez

jelenleg 80%-ban valósul meg. A tervek között szerepel az is, hogy „széthúzzák” a

biogáz termelést, azaz növényi hulladékok felhasználásával a nyári kampány időszakon

kívül is betáplálnának valamilyen növényi anyagot, az így keletkező biogázt tisztítás

után a rendszerbe töltve eladnák a szolgáltatónak, akitől az szükség esetén

visszavásárolható volna.

A gyár telepén két 25 m átmérőjű, 30 m magas fermentor tornyot és egy utófermentort,

majd egy újabb, nagyobb, 28m magas, 27.5m átmérőjű fermentort helyeztek el. A

fermentorokban 20 napig tárolják a bevitt anyagot (ami napi 220 tonna is lehet),

amiből a 37-39°C-os hőmérsékleten és 7.2-es PH-jú közegben mezofil baktériumok

állítják elő a metánt. A kis fermentor tornyokban napi 150 ezer m3, a kis

utófermentorban még napi 7 ezer m3 biogáz képződhet-feltéve, ha 100%-os

kapacitáskihasználtság mellett működnek.

A megtermelt biogáz mennyiségét jól érzékelteti, hogy 2010-ben, amikor még nem

épült meg a harmadik fermentor, a 117 napos működési idő alatt 840 ezer m3 biogázt

állítottak elő, ami (a fenntartó számításai szerint) 130 családi ház éves fűtésére volna

elegendő.

A keletkező 55%-os metán tartalmú, 25 mbar nyomású gázt gázfúvókkal 1 bárra

64

alakítják, így továbbítják a 600 m-re lévő kazánba. (Az régen szénnel, ma már kisebb

részben földgázzal, nagyobb részben helyben előállított biogázzal működik). Mint

megtudtam, a biogáz nagyobb nedvesség tartalmú, mint a földgáz, így a szállítás során

a kezdetben 140°C-os gáz cseppeket bocsát ki, ahogy fokozatosan lehűl, emiatt szűrni

kell. A vállalat tervei között szerepel az is, hogy egy gáztisztítót megpályázva, földgáz

minőségű biogázt állítanak elő, amit, mint korábban már írtam, a városi hálózatba

táplálnának be.

A cukorgyártás nagyon nagy energia-, és hőigényű folyamat. A keletkező biogázt a

kazán használja fel, a kapcsoltan termelt hővel pedig a fermentorokat, épületeket,

gépeket fűtik. A melaszszárító fűtése évente 3.6 millió m3-t, a gyári fűtési rendszer 2

millió m3-t használ fel. Ezenkívül ahogy az üzemeltetőktől megtudtam, hőt adnak a

szomszédos telken álló Kaposvár FC futballklubnak, illetve a városi uszodának is, ami a

teljes fűtési igényét ebből a hulladék hőből fedezi.

Azt is megtudtam, hogy a keletkező output anyagot (ami tulajdonképp folyékony

szennyvíz) a 4km-re lévő Sárosi ülepítőbe bocsátanak, ahol egy évet hagyják ülepedni

és a Kaposvári Egyetemmel kötött megállapodás értelmében az egyetem használja fel

földjein.

Úgy gondolom, hogy a kaposvári cukorgyár biogáz erőműve jó példája annak, hogy

felismerve a gondot, mely szerint óriási összegekbe kerül az energia, miközben nagy

mennyiségű, amúgy hőtermelésre felhasználható hulladék keletkezik, kikísérleteztek

egy olyan sokrétűen használható technológiát, amivel egyszerre tudják mindkét

problémát megoldani és a saját anyagi hasznon túl a városnak is segítenek (CSR) azáltal,

hogy a szomszédos focipályának és uszodának biztosítják a fűtéshez szükséges hőt. Egy

ilyen üzemben feltétlenül létjogosultsága van a biogáznak, hiszen helyben

alkalmazható, nem kell a villamos energiát alacsony áron értékesíteni a szolgáltatónak.

Úgy gondolom, hogy a gyár gazdaságos működésének szempontján túl a másik

lényeges elem, hogy helyben kísérletezték ki azt az egyedi technológiát, amivel

mindezt megvalósították és nem nyugat-európai franchise-t vettek át, még akkor is, ha

egy tőkeerős osztrák nagyvállalat áll a háttérben. A fenntarthatóság harmadik,

környezeti pillérje pedig oly módon érvényesül, hogy a fűtéshez már nem fosszilis

65

alapú fűtőanyagot használnak, hanem helyben termelt biogázt, így azontúl, hogy

kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, az energiafüggőségen is javít.

7.2 Az AGROWATT kecskeméti biogáz erőműve

A kaposvári cukorgyárban

található biogáz erőmű 95%-os

EU-s támogatásból épült föl.

Külföldi támogatást ez az

erőmű is kapott, az 1.215 millió

Eurós támogatást

a környezetvédelmi,

egészségügyi beruházásokat

segítő Norvég Alapból kapta a beruházó. A beruházási költségek megoszlását mutatja

az alábbi táblázat, amit az üzemeltetőtől kapott adatok alapján állítottam össze.

Támogatás Saját forrás

344381950

147994000

46,54%

20,00%

Hitel Teljes költség

247594050

739970000

33,46%

100,00%

megtérülési idő: 8 év

A beruházás a gazdasági válság idejére esett, így különösen nehéz volt hitelező bankot

találni. A banki hitel felvételét külön megnehezítette a rendkívül kedvezőtlen

Euró/Forint árfolyam, az árfolyamváltozás gyorsasága, így csak 8.5-9%-os kamatra

kapott kölcsönt a beruházó.

Az itt található erőmű mezőgazdasági hulladékokból (növényi anyagok, állati trágya),

élelmiszeripai hulladékokból (vágóhídi maradék, zsírok, lejárt élelmiszerek) termel

biogázt. Különlegességét az adja, hogy egylépcsős a technológia, azaz nincs külön elő-,

és utófermentor, nincs külön gáztározó sem, hanem csak egy fő fermentor, ami egyben

a tározó is. A nedves anyagot (szennyvíz, konzervgyári hulladék, zsíros húspép) egy

külön 500 m3-es tartályban tárolják, elválasztva a környékről behordott szilárd

anyagoktól (kukoricasiló, tyúk- és marhatrágya, laska gomba szövedéke, pékségi

hulladék).

66

Az mellékelt ábrán az

üzemeltetőtől kért adatok alapján

3% 3% 1% silókukorica

százalékos arányban mutatom be

a biogáz erőműben felhasznált

alapanyagokat. Az egyes

alapanyagokra vonatkozó

tényleges számokat az Ábrák

fejezetben helyeztem el (2. ábra).

29% 29%

22% 13%

kukorica csutka

tyúktrágya

szarvasmarha trágya kaszált fű sütőipari hulladék

Úgy gondolom, hogy egy mezőgazdasági anyagokra alapozott biogáz erőmű kapcsán a

legfontosabb telepítési tényező a működéshez szükséges alapanyagok megléte és az a

távolság, amikor még gazdaságosan beszerezhetőek ezek. Ezért a jelen erőmű

kapcsán külön figyelmet szenteltem az alapanyagok forrásainak az erőműtől

való távolságának és a felhasznált mennyiségeknek. Az alábbi ábrán összegezve

mutatom be ezeket.

Az ábrán jól

látszik, hogy az

erőmű az

a biogáz erőműben egy hónap alatt felhasznált alapanyagok (t) és származási helyük

Vezseny 600

alapanyagainak

túlnyomó

részét helyi

(körülbelül 10

kilométeres

távolságon

Kunszállás

Kerekegyháza

400

200

0

Kecskemét

Törökszentmikl ós

Cserkeszőlő

alapanyago…

belül található) forrásokból (konzervgyár (Univer), sütőipari hulladékok (Fornetti), helyi

gomba,- és marhatelep) szerzi be, ami eleget tesz annak a kívánalomnak, hogy

lehetőleg helybeli forrásokra alapozza egy ilyen erőmű a működését, ezáltal is

mérsékelve a szállításból eredő ÜHG kibocsátást, felesleges üzemanyag fogyasztást.

Azonban az is látható, hogy az erőmű működése nagymértékben függ ezektől a

forrásoktól és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a városban három biogáz

erőmű is „versenyez” ezekért a hulladék anyagokért.

Az üzemeltetőtől kapott adatok (inputanyag mennyiség, beszerzési forrás) alapján

67

0.953

megvizsgáltam az erőmű vonzáskörzetét, kvázi az egyes beszerzési helyek erejét az

egymáshoz való távolságuk és az alapanyag tekintetében. Ezt mutatja az alábbi ábra.

Ez a vizsgálat is megerősíti azt, hogy az erőmű közelében, nagy mennyiségben

beszerezhető alapanyaggal rendelkező forrásnak a többi forráshoz képest óriási ereje

van, és egyszersmind számottevő mértékben ki van téve ennek.

(A Táblázatokban

található második

táblázat mutatja a

részletes

A biogáz erőmű vonzáskörzetének ereje Reilly-féle gravitációs indexszel

Vezseny 6

4

számítást). Kunszállás

20.0797 Törökszentmiklós

Kerekegyháza

0 1.35

1.862 0.012 4.657

Cserkeszőlő

Kecskemét

A működés során a szilárd anyagot egy alapanyag fogadó bunkerbe helyezve táplálják

be a rendszerbe. Az oda betáplált anyagot egy keverőbe juttatják, ami ezt a szilárd

anyagot, a tartályból csövön bevezetett nedves anyagot, valamint a fermentorból

érkező fermentált anyagot összekeveri. (A keverő tartály 6 m3-es, teli állapotban 5500

kg-ot nyom, amit mérleg mér. Ez azért lényeges, mert a súly alapján látni lehet, hogy

mennyi anyag kerül a fermentorba). Egy ilyen etetési folyamat 20-25 percig tart és

harmincszor ismétlődik egy nap.

A termelt biogáz mennyisége, minősége a bevitt anyagoktól függ. Ha kevés a gáz, nincs

folyamatos villamos energiatermelés, ha leáll a gázmotor, nincs termelés sem. Ez abból

a szempontból fontos, hogy a MAVIR átveszi a teljes kapacitásnak megfelelő

mennyiséget, de emiatt menetrendtartási kötelezettséget ír elő, aminek értelmében a

termelőnek egy hónapra előre, negyed órás bontásban meg kell adnia, hogy mennyi

áramot fog termelni. Azonban az ilyen létesítmények sajátossága, hogy még az aznapi

termelést sem lehet pontosan előre ismerni. A menetrendtől való 20%-os eltérésért 5

Ft/ KWh büntetést kell fizetni, ami a 30.9 Ft-os átvételi átlagárnak a 16%-a.

Az itteni biogáz erőmű az előállított biogázból villamos energiát állít elő, aminek döntő

többségét értékesíti. A megtermelt mennyiség körülbelül 7-9 %-át fordítja saját

működésére. Gondot okoz a kapcsoltan termelt hő felhasználása. Ugyan az állandó 36-

68

38°C-os hőmérsékletű fermentort és az irodát ezzel fűtik, viszont a többi (egyelőre)

kárba vész. Az üzemeltetővel való beszélgetésem során megtudtam, hogy olyan

elképzelések merültek fel a gazdaságosabb üzemeltetésre, mint a hő gombaháznak,

üvegháznak, sertéstelepnek való értékesítése, illetve saját haltelep létrehozása, amit

egyúttal saját hulladék hővel lehetne fűteni. Ami gondot jelent a hulladék hő, vagy

biogáz csövön való elvezetésével kapcsolatban, az, amit már korábban írtam

dolgozatomban: az ilyen telepek a települések szélén, a házaktól távol állnak, így a

vezeték kiépítése, engedélyeztetése (jelen esetben vasúti síneket is keresztezni kellene)

nagyon időigényes és költséges lenne.

Emellett egy másik gondra is felhívták a figyelmem, arra, hogy a biogáz a vezetékben

szétesik, ahogy a metán tartalma csökkeni kezd, ezért a motornak gyorsan el kell

égetnie azt. További gondot okozhat a magas kénhidrogén tartalom. Az amellett, hogy

a gázmotort korrodálja, gátolja a baktériumok szaporodását is. Emiatt oxigént kell a

fermentorba juttatni, aminek segítségével a bacilusok a kénhidrogént kénné és vízzé

alakítják. Körülbelül 1% az az oxigén arány, amit a többi bacilus elvisel, de biztonsági

okokból is fontos, hogy alacsony maradjon az oxigén szint, mert a

metánnal robbanásveszélyes.

Ennél az üzemnél a gázmotort a nyomás vezérli. Csak akkor kapcsol be, ha az eléri a

60%-ot. Ebben a legrosszabb esetben is napi 3700-4000 m3 biogáz keletkezik, amiből a

motor 7000 KWh áramot állít elő. (100%-os kapacitáskihasználtság mellett napi 7000

m3 biogáz keletkezik, amiből 15000 KWh áramot lehet előállítani). Az üzemeltetőtől azt

is megtudtam, hogy 2012-ben havonta kb. 140 -160 ezer m3 biogázt termeltek, amiből

nagyjából 300 ezer KWh villamos energiát állítottak elő, mindezt úgy, hogy a motor

csak 60-65%-os teljesítményre volt beállítva. Számításaim szerint, ilyen termelés

mellett körülbelül 80 millió Forint bevétel származhat a MAVIR-nak értékesített

villamos energia árából.

A végterméktárolóban 180 napig tárolják az outputanyagot, amit időjárástól függően

lehet a telepről kijuttatni. Ennek a végterméknek a kijuttatása nehézkes a szabályozás

miatt. Ahogy a vezetőtől megtudtam, ennek kiszórására szigorúbb szabályok

vonatkoznak, mint a sertéstrágyára. Ez az anyag egy folyékony, 6-7%-os

szilárdanyag tartalmú anyag, amiben a szervetlen anyag megmarad és a nitrogént,

foszfort, káliumot könnyebben veszi fel a növény, mint a sertéstrágyából származót,

69

emellett nincs olyan szaghatása sem. Ugyan szántóföldön fölhasználható, de ahogy

megtudtam, ma még nem működik az, hogy a gazda fizet az üzemnek ezért az anyagért.

Mivel Magyarországon drága az a kukorica, amire a németek a biogáz erőműveiket

alapozták, ezért megnő a különféle mezőgazdasági hulladékok szerepe, még ha azokkal

kevesebb metánt is lehet előállítani. Ilyenek lehetnek a városban lekaszált fű (bár úgy

gondolom, hogy ez is csak korlátozottan és kis mértékben állna rendelkezésre,

másrészt az üzembe szállítás energiafelhasználása lehetséges, hogy több volna, mint az

ezzel nyert energia), a depóniában való hulladéklerakásért egyre többet fizető

hipermarketek megmaradt gyümölcse, pékipari hulladékok, egyéb ingyen / olcsón

beszerzett alapanyag, illetve fizetségért cserébe ártalmatlanítandó veszélyes anyag.

7.3A kiskunfélegyházi szennyvíztelepen működő biogáz erőmű

A telepen található biogáz erőmű egy

holland vállalat kvótacsökkentési

céljának eredményeként valósult meg

2003-ban. (Erről részletesen írtam a 22.

Oldalon). A holland BTG vállalat

biztosította a technológiát, a

kivitelezési terveket CO2 kvótáért

cserébe.

A telep csak a város szennyvizét fogadja be, idegen iszapot más szennyvízteleptől

eltérően nem. Ennek az az oka, hogy a környéken nincsenek nagy gyárak, ahonnan azt

ide lehetne vezetni. Mivel a beáramló (lakossági és a közeli vágóhídról származó)

szennyvíz állandóan azonos összetételű, ezért a napi 5-600m3 termelt biogáz mindig

60%-os metán tartalmú.

A beérkező szennyvizet először szűrik. A szűrés során az 5 mm-nél nagyobb anyagokat

eltávolítják, majd a szennyvizet egy ülepítőbe vezetik. Az itt leválasztott iszap adja a

biogáz termelés fő anyagát. Ez a gyorsan bomló szerves anyag leülepszik a medence

aljára és szivattyú választja el a szennyvíztől. Háromféle módon (hagyományos

eleveniszapos, csepegtető testes, fölös iszapos eljárás) választják el az iszapot a

szennyvíztől és e háromféle iszap keveréke adja a biogázt. Ezek homogenizálása után

70

sűrítve a rothasztóba töltik, ahol a 30-35°C-os hőmérsékleten működő baktériumok a

szerves anyagokat lebontva metánt termelnek. (Itt a szerves anyag bomlásakor vízpára

keletkezik, ami kavicstölteteken át lecsapódik és egy száraz gáz keletkezik). A 600m3-es

rothasztóban 20 napig tart ez a folyamat és napi 30m3 iszapot táplálnak be. A keletkező

kimeneti anyagot a gépházban centrifuga szárítja és a telepen történő ideiglenes

tárolás után a kecskeméti telepen komposztálják.

A kb. 34%-os hatásfokon működő gázmotor a nap 24 órájában működik, ami 1-1.3

megawatt elektromos energiát termel naponta, ami a 3 megawattos energiaigény kb.

37%-át jelenti. Ez hétvégéken meghaladja az 50%-ot is, mivel kevesebb a keletkező

szennyvíz és így kevesebb gép működik. A telep (irodák és a rothasztó) fűtését teljes

egészében az általa termelt hulladékhő látja el. Viszont a hulladékhőre csak télen van

szükség: a rothasztóba táplált iszap 25°C-os, tehát nagyobb fűtésre nincs szüksége, a

környező üzemekbe pedig nem érdemes elvezetni a hulladékhőt, mert csak kevés

keletkezik. A telep áramot csak saját felhasználásra termel. Egyrészt a kis termelt

mennyiség miatt, másrészt fizikai lehetőségek hiányában nem értékesít villamos

energiát a szolgáltatónak.

Az üzemeltetési vezetőtől kapott adatok alapján elkészítettem az alábbi ábrát, mely a

havonta megtermelt, vásárolt, felhasznált villamos energia mennyiségét és a hőenergia

mennyiségét ábrázolja az utolsó két évben. A részletes, havi adatokat és a

megtakarítási számításokat mutató táblázatokat a Táblázatok fejezetben helyeztem el

(3. , 4. Táblázat).

Az adatok alapján látható, hogy a havonta megvalósítható megtakarítás átlagértéke

körülbelül 800 ezer Forint, azzal, ha az erőmű az összes villamos energia igényének a

37%-át fedezi saját termelésből és a gázmotor havi 690 órát működik. Így az egy

71

üzemórára jutó megtakarítás körülbelül 3000 Forintot tesz ki. Éves szinten a biogázzal

termelt villamos energia megtakarítás elérheti a 9,5-10 millió Forintot is. (Figyelembe

véve a beruházási költségeket, a biogázból nyert energiával körülbelül 7-8 év alatt

térült meg a befektetett 60 millió Forint).

Mivel a városban a jelenlegi 60 %-ról 100 %-ra kívánják növelni a csatornázottságot,

ezért a megnövekvő szennyvíz miatt több biogáz fog keletkezni, így a jelenlegi 70 KWh-

s motort egy nagyobb teljesítményű 100KWh-sra fogják cserélni, amivel tovább lehet

javítani a hatékonyságon.

Ezen a telepen a biogáz erőmű létesítésének fő szempontja az villamos energia

megtakarítás volt, ami sikerült is, hiszen biogázzal fedezik az áramfogyasztásuk 30%-

40%-át, ami számításaim szerint éves szinten körülbelül 9 millió Forint megtakarítást

jelent. Mivel kevés a bevitt anyag és így kevés biogáz termelődik, amit teljes egészében

az üzem használ fel, ezért itt nem megvalósítható a biogáz értékesítése, hálózatba való

betáplálása. A CNG kialakításának is csak nagyon kicsi a realitás alapja, ugyanis

a település kicsi, egy buszjárat üzemel, maga a telep pedig tíz diesel üzemű

gépjárművel rendelkezik, amiket nem lehet átalakítani. Villamos energia eladására

nincs lehetőség, mert egyfelől keveset termel a telep, másfelől a fizikai lehetőség is

hiányzik: a relé nem engedi a hálózatra való táplálást, illetve a szolgáltató biztonsági

okokra hivatkozva kérte, hogy ne táplálják a hálózatba.

Fontos kiemelnem, hogy azon túl, hogy a biogáz segítségével, egyharmadával sikerült

csökkenteni a villamos energiavásárlást, valamint 1580 tonnányi széndioxid levegőbe

kerülését megakadályozni, munkahelyeket is létrehozott. Magán a telepen 21 fő

dolgozik, a biogáz erőmű üzemeltetése nem igényel további munkaerőt, viszont a

keletkező output anyagot a Bácsvíz kecskeméti telepén komposztálják, ahol egy fő

vezető és három fő gépkezelő foglalkozik a folyamattal.

72

8. A biogáz SWOT elemzése E fejezetben a biogáz erőművek belső és külső környezetével foglalkozom. Számos

pozitív tulajdonsága mellett van néhány nem elhanyagolható belső és külső tényező is,

ami miatt mégsem olyan „jolly joker” a biogáz, mint ahogyan azt már a dolgozatom

elején is feltételeztem. Most egy fejezet erejéig ezeket a szempontokat veszem

szemügyre alaposabban.

• erősségek • gyengeségek

sokrétű felhasználás (villamos

energia, földgáz, CN G, biotrágya), körny

ezet- és klímabarát, bármiből

előállítható

drága, külföldi technológia, elhelyez

kedés

• lehetőségek

kapcsolt hő értékesítése, helybe

n képződő jövedelem, energetik

ai függetlenség, munka

helyteremtés

lassú, bürokratikus enegdélyezés,alacso

ny áram átvételi ár, növekvő jövedéki

adó, lassú megtérülési idő, kis

ismertség

• veszélyek

Erősségek

Az erősségeket többféle nézőpontból is megközelíthetjük. A környezetvédelem

szempontjából a legjelentősebb, hogy hulladékokból (semmire sem használható

növényi maradékokból, trágyából, szennyvízből, szeméttelepen képződő

gázokból, élelmiszeripari-, vágóhídi veszélyes hulladéknak minősülő maradékokból)

állít elő energiát oly módon, hogy az itt felhasznált anyagok nem szennyezik

tovább a környezetet, nem bocsátanak ki széndioxidot, metánt, így helyi szinten

javul a levegőminőség. Gazdasági szempontból megközelítve a biogáz jelentőségét

az adja, hogy szemétből állít elő olyan terméket, amit másnak pénzért lehet eladni. Ez a

termék ma Magyarországon az elektromos energia, valamint a földgázrendszerbe

betáplálható biometán. Szociális szempontból vizsgálva a kihangsúlyozandó, hogy egy

ilyen üzem

73

működtetése munkahelyeket teremt a térségben. Maga a biogázüzem csak néhány

(képzett) embernek ad munkát, de közvetve hozzájárul a foglalkoztatottság

növeléséhez (a mezőgazdasági hulladékot kezelni, szállítani, válogatni kell).

Magának a biogáznak a jelentőségét az adja, hogy szinte bármilyen növényi

hulladékból előállítható, igaz a gáz minősége függ a betáplált anyag kémiai jellemzőitől.

Pénzügyi szempontból vizsgálva egy biogáz üzemnek a szokásos villamos energia,

földgáz, biotrágya, illetve hő értékesítésén túl bevétele képződhet kvótaértékesítésből

is. Erre példa a pálhalmai biogáz üzem, ami osztrák Joint Implementation

együttműködés miatt 2008 és 2012 között bevételhez jutott kéndioxid-kvóta

eladásából is.47

Gyengeségek

Az országban használt technika osztrák, német, fejlesztőüzemek terméke, emiatt és a

még nem jelentős elterjedtségnek köszönhetően nagyon drága ezek beszerzési ára. Egy

speciális adagolóberendezés, vagy gázmotor ára, amit az Envitec kecskeméti üzemében

is használnak 100-150 millió Forint. A kaposvári harmadik fermentor építési költsége

több mint 1 milliárd Forint volt, míg a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen

létrehozott CNG töltőkút 20 millió Forintba, a biogáz tisztító berendezés 150 millió

Forintba került. Ennek a drága technológiának (és alacsony átvételi árnak,

bürokráciának és emiatt a nehezen kapható hitelnek) tudható be, hogy csak lassan

terjed nálunk, mellesleg bármilyen hazai fejlesztés csak EU-s támogatás segítségével

tud megvalósulni, mert a potenciális hazai vállalkozások kevés pénzeszközzel

rendelkeznek.

Úgy gondolom, hogy a gyengeségekhez tartozik az is, hogy a szaghatás, szabályozás

miatt ezeket az erőműveket csak a települések mellett, vagy azoktól távol lehet

megépíteni. Így viszont a megtermelt hő, áram, biometán rendszerbe történő

táplálásához szükséges vezetékeket csak drágán lehet kiépíteni, a távolsággal pedig

elvész az energia egy része.

Lehetőségek

Gazdasági szempontból megközelítve a nagy lehetőséget az adja, hogy egyfelől a

szállító fizet a biogáz üzemnek a veszélyes, lejárt szavatosságú, vágóhídi,

47 Forrás: http://www.nfu.hu/palhalmai_biogaz_uzem_letesitese(letöltés: 2013. Április 14.)

74

élelmiszeripari melléktermék megsemmisítéséért (törvény kötelezi48 az a vállalatokat

a veszélyes hulladéknak minősülő termékek megsemmisítésére), másfelől a biogáz

üzem értékesíti a villamos energiát, bio metánt, kapcsoltan termelt hőt, esetleg még

CNG-t, valamint a mezőgazdaságban még felhasználható, az utó fermentáció után

megmaradt anyagot.

Nem hanyagolható el a biogáz agrobiznisz oldala sem, azaz működésével hozzájárul a

mezőgazdaság diverzifikálásához, többletjövedelem keletkezik a mikro régióban. (Az

üzemet helyiek építik, működtetik, szervizelik, az bevételre tesz szert elektromos

energia, gáz, hő és output termék értékesítéséből, amiből helyben adózik, a profitból

pedig kutatásra, fejlesztésre költhet).

Energiapolitikai szempontból a biogáz jelentőségét az adhatja, hogy alkalmazásával

csökken a földgáz, áram felhasználás, így mérséklődik az importtól való függés is.

Németországban vannak olyan települések (például Wildpoldsried), amiket

„lekapcsoltak” az országos hálózatról és saját maguk oldják meg energiaellátásukat, így

önfenntartó módon tudnak működni. Wildpoldsried nem csak maga számára termel

elektromos energiát, hanem bőven jut eladásra is, amiből évente több millió Euró

bevétele származik a kis településnek.

A szociálpolitika szemszögéből vizsgálva a biogáz üzem létesítésének hozadéka a

munkahelyteremtés. Ez azonban az üzem területén csak minimális szinten valósul meg:

egy olyan egység, mint az Envitec kecskeméti üzeme 3-4 fővel is el tud működni, ez

pedig semennyit sem javít a helyi munkapiaci helyzeten. Csak úgy valósul meg a

munkahelyteremtés, ha egész évben tudnak olyan munkát biztosítani, amit nem lehet,

vagy nem éri meg gépekkel elvégezni, hanem csak olcsó, képzetlen munkaerővel.

Ilyenek munkák lehetnek például a mirelit, konzervek, zsákok, dobozok kicsomagolása,

parkgondozás, vagy a szelektív hulladékgyűjtés mintájára háztartási szerves hulladék

gyűjtése, szállítása. Ugyan a zöldség,- és gyümölcshéjból nem nyerhető annyi metán,

mint kukorica, és rozs szilázsból, mezőgazdasági hulladékokból,49 viszont az inputanyag

48

98/2001 kormányrendelet A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről és 56/1997. FM-IKIM-NM együttes rendelet az élelmiszerek megsemmisítésének feltételeiről és módjáról

49 Ezt mutatja a 7. Ábra az ábrajegyzékben

75

ingyen állna az üzem rendelkezésére, másrészt ez nagy mennyiségű50 és állandó forrás

lenne az üzem számára.

Veszélyek

Gazdasági oldalról megközelítve az alacsony villamos energia átvételi ár (a lassú

megtérülési idő jelentenek kihívást. (Gyorsabb a megtérülési idő, ha valamilyen gyárnál,

mezőgazdasági üzemnél létesítik az üzemet, mert ott, telken belül széleskörűen fel

tudják használni: a kaposvári cukorgyár esetében teljesen kiváltották vele a

földgázfelhasználást, jelentősen csökkentették az áramfogyasztást, a keletkező hőt az

üzemi épületek fűtésére tudják használni, így rövid időn belül megtérül a beruházás).

Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a környező országok közül nálunk a legalacsonyabb a

zöld áram átvételi ára. (kb. 10 Cent/ KWh, míg Szerbiában 14-15 Cent, Horvátországban

18 Cent, Romániában 20 Cent) és a biogázzal igazságtalanul bánik a KÁT rendszer, mert,

ahogy korábban is írtam, a három időszakra (csúcs, völgy, mélyvölgy) különböző

átvételi árakat határoz meg, s nem veszi figyelembe azt, hogy a biogáz erőmű napi 24

órában termel elektromos energiát.

Veszélyt jelenthet a jogszabályok módosítása is, aminek hatására még

bizonytalanabbá válik a megtérülés, s emiatt elmaradnak a lehetséges beruházások. A

jogszabályi környezet mellett a jövedéki adó változása jelenthet veszélyt. Az év elején

tonnánkénti 47900 Ft-ról 71850 Ft-ra emelték az LPG jövedéki adóját, ami a

környezetbarát technológia lassuló terjedéséhez fog vezetni (még akkor is, ha a CNG

100-150 Ft-tal olcsóbb, mint a normál üzemanyag). Így jogos a biogáz termelők attól

való félelme, hogy ha elkezd terjedni a CNG, a kormány egyre növekvő adót vet ki arra

is, így pedig kevesebben fogják ezt választani és lassabb lesz a megtérülés (a biogáz

nagy nedvességű gáz, azt tisztítani kell és az ehhez szükséges berendezés ára 150 millió

Forint).

A hazai biogáz terjedésére veszélyt jelent az is, hogy nagyon bürokratikus az

engedélyezés. Amellett, hogy huszonnégyféle engedélyt kell kérni, időben elnyúlik a

folyamat: körülbelül egy- másfél évig tart az összes engedély beszerzése, míg például

Ausztriában, Németországban mindent el lehet intézni egy helyen és csak néhány

50 Becslések szerint a komposztálható hulladékok aránya a háztartási szemétben elérheti a 35%-ot is.

(Forrás: http://greenman.hu/index.php/cikkek-irasok/scd-technologia/lakossagi-alkalmazasok?id=75)

76

hónapig tart az engedélyeztetés. 51

A veszélyek közé sorolom azt a környezeti szempontból releváns kérdést is, hogy

milyen lassan történik a nagy metántartalmú trágya begyűjtése. A központosított

biogáz erőműveknél ez több nap is lehet, miközben a kibocsátott anyagból már

közvetlenül a kibocsátás után a levegőbe kerül a metán és hosszú ideig folyamatosan

jut a levegőbe. A kis, házi biogáz erőműveknél a kibocsátás után egyből behelyezik a

rendszerbe, de egy központi, nagy erőműnél napok telhetnek el a beszállításig.

Úgy gondolom, hogy veszélyt jelent az is, hogy jelenleg még csak kis körben,

felületesen ismert a biogáz és annak előállítási módja. Ez azért tartom fontosnak itt

megjegyezni, mert a kecskeméti biogáz erőműnél tett látogatásomkor felhívták a

figyelmem az utófermentáció után megmaradó anyag földekre történő kiszórásának

problémájára. Ezzel az anyaggal egyrészt a gond az, hogy a szabályozás szerint lehet

fermentlé is (ennek kihelyezését a törvény nem engedélyezi), trágya is (ennek

kihelyezését engedélyezi, holott ebben még megvannak azok a káros anyagok, amik a

fermentlében már nincsenek), másrészt a kihelyezését az is megnehezíti, hogy a

gazdák még nem ismerik, ódzkodnak tőle, mert azt hiszik, hogy tönkreteszi a földjeiket.

Emellett az Alföldön egy újabb gondot jelent az, hogy épületektől 500 méteres

távolságra lehet kiszórni (a kiszórásra külön engedély és vizsgálatok szükségesek),

viszont egy tanyás szerkezetű térségben, ahol mozaikszerűen helyezkednek el épületek,

ezt csak nehezen lehet betartani.

51 Forrás: http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/02/tragya-minek-nevezzelek-biogaz-es-

hulladektorveny-fotok.html(letöltések: 2013. Április 4.)

77

9. Összefoglalás Dolgozatomban megvizsgáltam a biogáz csekély mértékű hazai elterjedésének okait,

valamint magát a biogázt, mint egy „univerzális” megújuló energiaforrást és, ami

sokféle felhasználási lehetőségével a következő évtizedre alternatívát fog jelenteni a

dolgozat elején ismertetett környezeti és energetikai problémákra. Nem hiszem azt,

hogy önmagában a biogáz egy, a környezeti, gazdasági, szociális bajokat megoldó

csodaszer lenne, de a benne rejlő potenciál miatt kezelheti az ezekben a szférákban

keletkező bajokat.

Kiindulási alapom az évtizedek óta beszédtémául szolgáló klímaváltozás és a fosszilis

energiahordozók kimerülésének kérdésköre volt. Részt vettem az ezeket a témákat

boncolgató egyetemi előadásokon is, és az ott, illetve a tanórákon tanultak

szolgáltattak háttér információul, amivel a biogázt, valamint az elterjesztésére

vonatkozó igényt belehelyeztem egy környezeti, energetikai, gazdasági vonatkozású

környezetbe.

A következő fejezetekben a biogáz erőmű beruházójára nehezedő jogi környezetet

vizsgáltam meg. Erre azért volt szükség, mert a megtérülésen túl a szabályozás és

bürokrácia az, ami meghozza (vagy elveszi) a kedvét a beruházáshoz. Rengeteg szabály-

, és előírás betartása hárul az üzemeltetőre, amik egyáltalán nem könnyítik meg egy

ilyen erőmű telepítését. Ahhoz, hogy 2020-ra teljesüljön a nagy cél, azaz, hogy a biogáz

adja a hazai villamos energia termelés három százalékát, egy olyan jogi szabályozás,

illetve olyan, az erőművek létesítésének mihamarabbi megtérülését támogató villamos

energia átvételi ár szükséges, ami azon túl, hogy kedvező helyzetbe hozza a meglévő

erőműveket, további erőművek létesítését segíti elő.

A dolgozat elkészítéséhez személyesen is felkerestem ilyen erőműveket és a működés

bemutatásán túl, olyan gazdasági adatokat kaptam, amiket a dolgozatban felhasználva

bemutattam azok gazdaságos működését. Úgy gondolom, hogy ez, vagyis az egy- egy

konkrét üzem esetében megvizsgált gazdaságos működés adja a leglényegesebb

választ arra a kérdésemre, hogy vajon tényleg megéri biogáz erőművet létesíteni azon

túlmenően, hogy az ide betáplált anyagoknak köszönhetően csökkenti a légkörbe

kerülő üvegházhatású gázok kibocsátását. Mind a két részletesen bemutatott erőmű

esetében megállta a helyét ez a feltételezésem.

78

10. Táblázatok

f ö ld gá z min ő ség i kö vetelmén yei

gázcsoport jele

jellemző

határértékek

Wobbe szám

2H

45,66-54,76 MJ/m3

2S

36,29-41,58 MJ/m3

néveleges Wobbe

(12,68-15,21 kWh/m3) (10,08-11,55 kWh/m3

szám 50,72 MJ/m3

(14,09 kWh/m3)

39,11 MJ/m3

(10,86 kWh/m3)

felső hőérték

31,00-45,28 MJ/m3

(8,61-12,58 kWh/m3

alső hőérték

27,94-40,81 MJ/m3

(7,76-11,34 kWh/m3)

a felső és alsó határok közti konkrét hőértéket

szerződésben meghatározni

megengedett

szennyezőanyag

tartalom egyéb követelmények

összes illó

kéntartalom 100 mg/m3 Vízgőztartalom 0,17 g/m3

hidrogén-szulfid

tartalom 20 mg/m3 Kisnyomású földgáz

szilárdanyag-

tartalom 5 mg/m3 Névleges nyomás 25 mbar

oxigéntartalom 0,20% Növelt kisnyomású földgáz esetén 75-100 mbar

Névleges nyomás 85 mbar

1. táblázatA földgáz minőségével kapcsolatos követelmények

79

Vonzáskörzetek (Reilly-féle gravitációs indexszel)

települések távolsága (km) Vezseny Törökszentmiklós Cserkeszőlő Kecskemét Kerekegyháza Kunszállás

alapanyag (t)

Vezseny 0 43 45 50 73 64 44,2

Törökszentmiklós 43 0 46 77 94 104 208

Cserkeszőlő 45 46 0 45 69 60 7,8

Kecskemét 50 77 45 0 19 19 575

Kerekegyháza 73 94 69 19 0 44 105

Kunszállás 64 104 60 19 44 0 245

Gravitációs index i településre (Σj Mj / dij^2)

A Reilly-index értéke Vezseny Törökszentmiklós Cserkeszőlő Kecskemét Kerekegyháza Kunszállás

gravit. Index

Vezseny 0 0,023 0,021 0,017 0,008 0,0107 0,0797

Törökszentmiklós 0,11 0 0,98 0,35 0,23 0,192 1,862

Cserkeszőlő 0,003 0,003 0 0,003 0,001 0,002 0,012

Kecskemét 0,23 0,96 0,283 0 1,592 1,592 4,657

Kerekegyháza 0,19 0,11 0,22 0,29 0 0,54 1,35

Kunszállás 0,059 0,022 0,068 0,678 0,126 0 0,953

2.táblázat A kecskemét biogáz erőmű inputanyag forrásainak egymáshoz viszonyított vonzó ereje

átlag megtakarítás/hó (25 Ft/ KWh) 806248,5

összes üzemidő (óra)(2012) 8280

havi üzemidő (átl) 690 átl. megtakarítás/üzemóra (Ft) 3158,04 átl. megtakarítás/alkalmazott (Ft) 38392,786

2011 összes megtakarítás (Ft) 9 512 425 2012 összes megtakarítás (Ft) 9 865 250

3. táblázatA kiskunfélegyházi szennyvíztisztító telepen termelt biogázzal elérhető megtakarítás

80

megtermelt, vett és felhasznált energiák (KWh)

megtermelt

vásárolt villamos

összes villamos energia

megtermelt

termelt/ összes

villamos energia energia felhasználás hőenergia áram 2011 január 17 040 75 247 92 287 23929 18% 2011 február 28 352 54 810 83 162 39813 34% 2011 március 29 543 57 484 87 027 41486 34% 2011 április 32 908 52 045 84 953 46211 39% 2011 május 34 409 50 665 85 074 48319 40% 2011 június 27 340 53 681 81 021 38392 34% 2011 július 33 308 50 575 83 883 46773 40% 2011 augusztus 31 973 50 969 82 942 44898 39% 2011 szeptember 34 746 45 852 80 598 48792 43% 2011 október 35 404 51 470 86 874 49716 41% 2011 november 36 153 50 642 86 795 50768 42% 2011 december 39 321 51 443 90 764 55217 43% 2012 január 39 953 54 677 94 630 56104 42% 2012 február 33 917 59 220 93 137 47628 36% 2012 március 38 669 49 300 87 969 54301 44% 2012 április 38 907 42 642 81 549 54635 48% 2012 május 27 719 56 366 84 085 38925 33% 2012 június 35 890 48 775 84 665 50399 42% 2012 július 22 472 66 658 89 130 31556 25% 2012 augusztus 27 835 61 507 89 342 39087 31% 2012 szeptember 29 983 57 045 87 028 42104 34% 2012 október 32 223 59 209 91 432 45249 35% 2012 november 33 738 51 678 85 416 47377 39% 2012 december 33 304 59 962 93 266 46767 36% 2013 január 31 003 60 626 91 629 43536 34% 2013 február 32 327 49 477 81 804 45395 40% 2013 március 36 786 56 131 92 917 51657 40% átlag 32 416 54 747 87 162 45 520 37%

4. táblázatA kiskunfélegyházi szennyvíztisztító telep energiafelhasználása

81

felh

aszn

ált

me

nn

yisé

g (t

)

11. Ábrák

1000 800 600 400 200

0

különböző szubsztrátumok biogáz termelése (m3/t bevitt anyag)

1. ábra különböző szubsztrátumok biogáz termelése

Forrás: http://nibe.webs.com/howtoinstallaplant.htm

400 300 200

100 0

A biogáz erőműben havonta felhasznált alapanyagok mennyiségei

2. ábra A kecskeméti biogáz erőműben felhasznált alapanyagok mennyisége

82

12. Forrásjegyzék

Anonymus (2012): Bioenergia-termelés,

Gazdálkodás Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat 56. évf. 4. sz. november, pp 354

Anonymus (2012): Bárhol villany. HVG 34. évf. 51. sz. december, pp 104

Baji Csaba (2012): Energiadiverzifikációs projektek.

Előadás a Heller Farkas Szakkollégium Szakmai Hét 2012 konferenciáján, 2012.

november 20

Bánhidy János (2011): Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása- európai

helyzetkép, magyarországi lehetőségek.

Előadás a Zöld Ipar Magazin Alternatív energiahordozók hasznosítása

Magyarországon konferenciáján, 2011. május. 10

Dr. Szemerkényi Réka (2012): Energiapolitikai kihívások, lehetőségek.

Előadás az Antall József Tudásközpont Kül- és Biztonságpolitika Első Kézből előadásán,

2012. november. 27

Dr. Szilágyi Zsombor (2012): A földgáz jövője. Energiagazdálkodás, 53. évf. 6. sz. június

pp. 21

Egyesül Nemzetek Szervezete (1997): Kiotói Jegyzőkönyv, Kioto

http://zbr.kormany.hu/download/8/72/00000/Kiot%C3%B3i%20Jegyz%C5%91k%C3%

B6nyv%20HUN.pdf

letöltés: 2012. december 2.

European Biomass Assotiation (2009): A Biogas Road Map for Europe,

http://www.aebiom.org/IMG/pdf/Brochure_BiogasRoadmap_WEB.pdf

letöltés: 2013. január 14.

Filyó Diána-Olajos István (2013): A biogáz és az arra vonatkozó speciális szabályozások.

Anyagmérnöki Tudományok, 38. évf. 1. sz. január pp. 67-76

Hamvasi István (2012): Az atomenergia és Paks jövője.

Előadás a Heller Farkas Szakkollégium Szakmai Hét 2012 konferenciáján, 2012.

november 19

Hernádi Zsolt (2012): Major energy trends around the globe.

Előadás a Heller Farkas Szakkollégium Szakmai Hét 2012 konferenciáján 2012.

november 19

83

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (2008): Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

2008-25, Budapest

http://www.kormany.hu/download/9/67/10000/N%C3%89S_2008-2025.pdf

letöltés: 2013. január 4.

Kulinyiné Székely Ildikó (2005): Környezetvédelem-Megújuló Energia-Biogáz.

Előadás az I. Magyar Biogáz Konferencia 2005. Május

http://www.biogas.hu/1/frameset

letöltés: 2013. március 4.

Magyar Energia Hivatal (2011): Tájékoztató a MEH 2011.évi tevékenységéről

http://www.mekh.hu/gcpdocs/201211/MEH_HU_press_quality_v2.pdf

letöltés: 2013. február 19.

Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2016-ig, kitekintéssel

2020-ra, Budapest

http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/energetika/hu-energy-efficiency.

letöltés: 2012. december 11.

Munkácsy Béla (2011): Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei

Magyarországon (Vision Hungary 2040 1.1). Környezeti Nevelési Hálózat Országos

Egyesület, Budapest

http://legszennyezes.hu/errevan.pdf

letöltés: 2012. november 14.

Németh András (2012): Átkaroló hadművelet. HVG 34. évf. 50. sz. december pp. 68

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2012): Magyarország Megújuló Energia

Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-20, Budapest

http://www.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia

_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt

%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf

letöltés: 2013. január 12.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2012): Nemzeti Energiastratégia 2030, Budapest

http://www.kormany.hu/download/4/f8/70000/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia

%202030%20teljes%20v%C3%A1ltozat.pdf

letöltés: 2013. január 12.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (2006): Új Magyarország Fejlesztési Terv, Budapest

http://pik.elte.hu/file/_j_Magyarorsz_g_Fejleszt_si_Terv___MFT_.pdf

letöltés: 2013. január 9.

84

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (2011): Új Széchenyi Terv, Budapest

http://www.mnvzrt.hu/data/cms576186/Uj_Szechenyi_Terv.pdf

letöltés: 2013. Február 2.

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (2009): Jövőkereső NFFT jelentés, Budapest

OMSZ (2012): Éghajlati szélsőségek változásai Magyarországon: közelmúlt és jövő.

Budapest

http://www.met.hu/doc/IPCC_jelentes/HREX_jelentes-2012.pdf

letöltés: 2012. november 19.

Policysoutions (2011): Klímapolitika Magyarországon, Budapest

http://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/Kl%C3%ADmapolitika%20Magyar

orsz%C3%A1gon.pdf

leöltés: 2012. november 18.

Salamon Péter- Tófalvi Fruzsina (2008): Globális trendek 2025. Biztonságpolitika 1.

évf. 11. sz. december, pp. 23-34

Sári Tamás (2012): Depóniagáz hasznosítás- működő telepek Magyarországon.

Előadás a 22. Nemzetközi Köztisztasági Fórumon, 2012. Április 24.

http://www.zipmagazin.hu/letoltesek/1305207174767435/5_SariTamas.pdf

letöltés: 2013. február. 15.

Szilágyi Szabolcs (2010): A biogáz és jogi szabályozása. Szakdolgozat, Miskolci Egyetem,

Állam- és Jogtudományi Kar.

Dr. Tihanyi László- Dr. Csom Gyula- Dr. Giber János- Dr. Nagy Zoltán- Dr. Vajda György

(2005): Új magyar energiapolitika 2006-30 évekre, Miskolc 2005

http://www.reak.bme.hu/MTAEB/files/15%20Technologia0512.pdf

letöltés: 2013. március 4.

Vida Gábor (2011): Fenntarthatóság és rendszer szemlélet.

Előadás a Budapesti Corvinus Egyetemen, 2011. március 9.

85

Internetes cikkek

Kiskunság.hu (2009): Biogáztermelés Kiskunfélegyházán.

http://kis-kunsag.hu/hun/s_!news/i__12/i__1227,

letöltés: 2013. április 20.

Energia Kontroll Program (2013): Kötelező átvételi tarifa.

http://energiakontrollprogram.hu/akta/kotelezo-atveteli-tarifa-kat

letöltés: 2013 árpilis 8.

Szon.hu(2012): A magyarországi autópark alig egy százaléka gázüzemű, vagy hibrid

meghajtású.

http://www.szon.hu/bosch-a-magyarorszagi-autopark-alig-egy-szazaleka-gazuzemu-

vagy-hibrid-meghajtasu/2123153

letöltés: 2013. január 9.

Arany Mihály (2013): „Trágya, minek nevezzelek?” – biogáz és hulladéktörvény.

http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/02/tragya-minek-nevezzelek-biogaz-es-

hulladektorveny-fotok.html

letöltés: 2013. április 4.

Biogáz Fórum (2006): A biogáz.

http://www.agraroldal.hu/biogaz.html

letöltés: 2013. Január 4.

Holoda Attila (2012): Kapacitásfejlesztés a Nemzeti Energiastratégia és az

Erőműfejlesztési Cselekvési Terv. Előadás BME Energetikai Szakkollégium Jubileumi

konferenciáján 2012. Október 10

http://osztommagam.blog.hu/tags/nemzeti_energiastrat%C3%A9gia

letöltés: 2013. március 8.

METÁR (2013): Törvényi Háttér.

http://metar.hu/metar_szabalyozas_torveny.html

letöltés: 2013. április 7

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (2013): Pálhalmai Biogáz Üzem Létesítése.

http://www.nfu.hu/palhalmai_biogaz_uzem_letesites

letöltés: (2013. Április 14.)

86

Jogszabályok

LIII./1995. évi törvény.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500053.TV

letöltés: 2013. Április 12.

1107/1999. Kormányhatározat

http://klima.kvvm.hu/documents/71/1107_1999_kh.pdfCX./

letöltés: 2013. Április 12.

CX/2001. évi törvény.

http://www.complex.hu/kzldat/t0100110.htm/t0100110.htm

letöltés: 2013. Április 15.

XVIII./2005. évi törvény.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500018.TV

letöltés: 2013. Ápl. 14.

LXXXVI./2007. évi törvény.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700086.TV,

letöltés: 2013. Áprl. 11

XL./2008. évi törvény.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800040.TV

letöltés: 2013. Április 12.

19/2009. Kormányrendelet.

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900019.KOR

letöltés: 2013. Április 14.

3/2009. ÖM rendelet.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900003.ONM

letöltés: 2013. Április 14.

CXVII./2010. évi törvény.

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000117.TV

letöltés: 2013. Április 13.

343/2010. Kormányrendelet.

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000343.KOR

letöltés: 2013. Április 13.

87

389/2007. Kormányrendelet.

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700389.KOR

letöltés: 2013. Április 16.

23/2003. KVVM rendelet.

http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kv/0303200.htm

letöltés: 2013. Április 12.

59/2008. FVM rendelet.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800059.FVM

letöltés: 2013. Április 14.

88