13. Tétel: AZ I. VILÁGHÁBORÚ JELLEGE, JELLEMZŐI;(A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKÉK)

I. ELŐZMÉNYEK:

1. A szövetségi rendszerek:

A XX. század elején Európában két, egymással szemben álló szövetségi rendszer jött létre: aFranciaországot, Oroszországot és Nagy-Britanniát tömörítő antant (1893, 1904, 1907) és a Németországot,az Osztrák–Magyar Monarchiát, valamint Olaszországot magába foglaló hármas szövetség (központihatalmak, 1882).A két szövetségi rendszer között nagy ellentétek feszültek, az összecsapás régóta érlelődött.Németország a II. ipari forradalom idején rohamos gazdasági fejlődésnek indult és ezért II. Vilmoscsászársága (1888-1918) idején ázsiai és afrikai gyarmatokat követelt magának Angliától ésFranciaországtól, majd hadiflotta-építésbe fogott Anglia lehagyására. A franciákat a németeknek valóvisszavágás, a reváns fűtötte 1871-es vereségükért: Elzászt és Lotaringiát is vissza akarták szerezni. Azoroszok a Balkánon kívántak volna terjeszkedni (Szerbiával szövetségben), de ez ellentétbe ütközött azOsztrák–Magyar Monarchia terveivel.2. Katonai erőviszonyok:

A két szövetség szárazföldi haderőinek létszáma a háború elején nagyjából azonos volt, de a tengereken azantant többszörös fölényben volt.

Németország OMM Nagy-Britannia Franciaország Oroszország Szerbia BelgiumHadsereg: 885e

(mozgósítva 1,9mó)1,3 mó 254e 790e 1,3mó 190e 117e

Flotta: 282 490 201

II. A HÁBORÚ KITÖRÉSE:

A nemzetiségi problémákkal és vitákkal bajlódó Balkán biztosította a háború kitörését. A Monarchia balkánitartománya, Bosznia-Hercegovina 1 fővárosában, Szarajevóban egy hadgyakorlat után egy szerb nacionalistaszervezet, a „Fekete Kéz” tagja, Gavrilo Princip megölte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándotés feleségét (1914. VI. 28.). Németország a Monarchiát, míg Oroszország Szerbiát sarkallta határozottfellépésre. A Monarchia ultimátumot küldött Szerbiának, amelyet a szerbek visszautasítottak.1914. július 28-án a Monarchia uralkodója, Ferenc József hadat üzen Szerbiának. A szövetségi rendszerekértelmében Németország az Osztrák–Magyar Monarchia, míg Oroszország (1914. VIII. 1.), Franciaország(1914. VIII. 3.) és Nagy-Britannia (1914. VIII. 4.) Szerbia oldalán lépett be a háborúba, de Törökország ésJapán is csatlakozott a hadviselőkhöz.2 A „boldog békeidők” után kitörő I. világháborút az emberek az utcánlelkesen ünnepelték. Mindkét szövetségi tömb gyors háborút és győzelmet ígért és várt.3

III. A HÁBORÚ FRONTJAI:

1. Az első front, Szerbia:

A háború elején alakult ki a szerb front, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai csak Bulgária1915. X. 14-i belépésével és az egyszerre történő, több oldalról történő támadással tudtak megszüntetni.2. A keleti front:

Déli felén az oroszok gyorsan nyomultak előre az osztrák-magyar csapatokkal szemben Galíciában (aKárpátokon is betörtek), a németek tőlük északabbra sikeresen védekeztek, visszaverték a támadást(Tannenberg, Mazuri-tavak), de újabb csapatokat kellett átküldeniük a keleti frontra szövetségesükmegsegítése végett. Az ellenoffenzíva 1915-ben sikert hozott, az orosz csapatok több száz kilométerre

1 Az Osztrák–Magyar Monarchia Oroszországgal való megegyezése és az orosz-török háború, illetve a berlini kongresszus után 1878-ban okkupálta (szállta meg),majd a japánok elleni háborús vereségben (1905) meggyengült Oroszország tiltakozása ellenére 1908-ban annektálta (csatolta) Bosznia-Hercegovinát, melyre azOroszország által patronált Szerbia is igényt tartott (ortodox szerbek, katolikus horvátok és muzulmán bosnyákok lakták).2 A központi hatalmak oldalán lépett be Törökország a háborúba, Németországgal együtt elvágva Oroszországot nyugati szövetségeseitől (1914. X. 29.). Japánviszont az antanthoz csatlakozva (1914. VIII. 23.) pedig Ázsiában foglalta el Németország gyarmatait (pl. Kínában). Németország hamarosan elveszítette afrikaigyarmatait is, melyeket Nagy-Britannia és Franciaország szálltak meg (Namíbia, Tanganyika, Togo, Kamerun).3 A politikusok ígéretei: „Mire a falevelek lehullnak”, „karácsonyra”, stb. az ellenfél fővárosában (Berlin, Párizs) lesznek csapataik. Minden politikai párt, még aszociáldemokraták is csatlakoztak a nacionalista szólamokhoz háborús propagandához (pl. a háborúellenes francia szocialistát, Jean Jaurest egy nacionalistameggyilkolta), pedig mindkét oldalon ugyanúgy többnyire egyszerű polgárok, munkások és parasztok harcoltak.

visszavonultak Galíciába, de a monarchia csapatai továbbra is sebezhetők voltak4, ezért német irányítás alávonták őket.5

2. A nyugati front:

a) A Schlieffen-terv: A német hadvezetés a kétfrontos háborút (századfordulós) felújított villámháborústervével, a Schlieffen-tervvel kívánta elkerülni. Ezen terv alapján Németország Belgiumon át gyorsanlerohanta volna Franciaországot, ezalatt a Monarchia csapatai feltartották volna az oroszokat. A nyugatifronton Párizstól 22 kilométerre megakadt a német előrenyomulás.6

b) Az állóháború: A marne-i és az I. yperni csatával 1914 szeptemberében kialakult az állóháború. Az újfegyverek (géppuskák, nehéztüzérség, aknák, gránátok) megnövelt tűzereje nem a gyors offenzíváknakkedvezett, hanem a védelmet erősítették. A hadműveletek, előrenyomulások lelassultak, az katonákszögesdrótokkal és terepakadályokkal védett lövészárkokba ásták be magukat, a frontvonalakmegmerevedtek vagy csak nagyon kicsit tolódtak el. Ez volt az állóháború.

c) Nagy offenzívák: 1916-ban (II-VII.) a nyugati fronton, Verdun környékén a németek próbálkoztakáttöréssel, de az angol és francia csapatok megállították a támadást és elkezdtek „előrenyomulni” (somme-icsata VII-XI., ekkor vetették be először a britek a tankot és a repülőgépet). Az 1917-es III. yperni csata semhozott áttörést, a rengeteg hadianyagok, emberi életet pazarló7 és a frontövezetben hatalmas károkat okozóütközetek csak a frontvonal kis mértékű (1-2 kilométeres) eltolódását jelentették.8

3. Az olasz front:

1915. V. 23-án Olaszország is hadba lép, de nem a központi hatalmak, hanem az antant oldalán. Ezzelkialakult az Alpok előterében az olasz front (az Isonzo-folyónál és a Doberdo-fennsíkon [12 csata ahegyvidéken], majd a Monarchia 1917-es áttörését követően a Piave-folyónál).4. A román front:

1916. VIII. 27-én Románia belépett az antant oldalán a háborúba, de sok sikert nem ért el (Erdély egy részétmegszállták), mert Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Bulgária csapatai ellen gyors vereségetszenvedtek és különbékét volt kénytelenek kötni.9

IV. ÚJ VONÁSOK A HADVISELÉSBEN:

1. Földön, …:

A világháború összes frontját lövészárokrendszerek alkották szögesdróttal, aknamezőkkel,géppuskaállásokkal és bunkerekkel. Ezért is volt nehéz az előrenyomulás, de egy lövészárok bevétele utánnéhány kilométerre ott volt a következő. Minden fronton jelen voltak nagy tűzerejű fegyverek, a géppuskákés a hírközlés fellendülése is jelentős volt.Új fegyver volt a nyugati fronton a géppuskával felszerelt lánctalpas, páncélos jármű, a harckocsi, amelyetelőször az angolok vetettek be tank (”tartály”) fedőnévvel. Szintén a nyugati fronton került bevetésre az elsővilágháború talán legszörnyűbb fegyvere a harci gáz (pl. mustárgáz, klórgáz). A gáz gyorsan eljutott alövészárkok járataiba és huzamosabb ideig ott is maradt. Ez a fegyver végzett a sebesültek és a katonákjelentős részével.10 Később megtalálták a védekezés módját gázálarc segítségével.2. vízen, …:

A tengerekben és óceánokban megjelentek a tengeralattjárók, amelyeket először a németek vetettek be. Atengeralattjárók torpedóinak (vízi önjáró rakéták) fő célpontjai a fegyverszállító hajók és a páncélozottcsatahajók voltak. Az antant – legalább kétszeres tengeri fölénye tudatában – hadihajókkal és tengeri

4 1916-ban pl. a Monarchia negyedmillió katonája esett hadifogságba Przemysl váránál.5 Az oroszok offenzívái később sikertelenek voltak (1916-os „Bruszilov-gőzhenger” és 1917-es Bruszilov-Kerenszkij offenzíva). Hiába vette át a cár az irányítást,a fegyverzeti és irányításbeli hiányosságokat létszámfölénnyel orvosló taktika csak az emberveszteséget és a hátország elkeseredettségét növelte.6 Az 1915-ös II. yperni csatában (Délnyugat-Belgiumban, az óceánhoz közel) sem sikerült a frontot kimozdítani a németeknek.7 A verduni („vérszivattyú”) és a somme-i („anyagcsata”) ütközetekben a két fél együttes vesztesége az egymilliót is elérte, és a verduni csata abban is kivételesvolt, hogy az erődrendszer elleni masszív nehéztüzérségi támadáselőkészítés miatt (1 t/cm2 lövedék) a védők nagyobb veszteséget szenvedtek, mint a támadók, deaz offenzíva ugyanúgy sikertelen maradt. Az 1917-es offenzívák (pl. a tavaszi arras-i csata vagy a nyári flandriai „sárcsata”) is alig hoztak sikert.8 1915 végén az antant országai a következő évre az összes fronton egyszerre megindított offenzívától vártak áttörő sikert, de a németek Verdunnélkeresztülhúzták a számításokat, a szerb front összeomlott, az orosz, az olasz fronton sem sikerült áttörést elérni, a román támadás pedig katasztrófába fulladt.9 További frontok: kaukázusi török-orosz, közel-keleti brit-francia–török.10 1915-ben, a II. yperni csatában vetették be először a németek, óriási számú brit katona megvakulását vagy halálát okozva vele. A széljárás megfordulásaazonban a támadókat is néha meglephette.

aknazárakkal blokád alatt tartotta a központi hatalmak kikötőit, elzárva őket a világkereskedelemtől. 11 ÍgyNémetország nem jutott nyersanyagokhoz, ezalatt Anglia az Egyesült Államokból és saját gyarmatairólbeszerezhette azokat. A németek bevetették a tengeralattjárókat, amelyek sorra süllyesztették el akereskedelmi hajókat. Az antant konvojokkal (hadihajós kíséretű teher- és utasszállító hajócsoport) próbáltamegoldani a problémát, egyre nagyobb veszteségeket okozva a tengeralattjáróknak.12

3. …levegőben:

A nyugati front felett megjelentek a repülőgépek és a léghajók, amelyeket kezdetben csak felderítésrehasználtak, később felszerelték őket fedélzeti gépfegyverekkel, amelyek hatására légi csaták iskibontakoztak. Ezekkel a gépekkel az ellenfelek harcállásait is lehetett bombázni. Ezek a bombázásoktöbbnyire még nem irányultak a hátországok ellen.4.A hátország:

A háború megnyerése nem csak a katonák közti harctól függött, hanem a hátország teljesítőképességétől is.A hadban álló felek egész nemzetgazdaságukat hadigazdálkodássá építették ki. A gyengébb gazdaságok aháború elhúzódásával egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Az ellátás romlott, több országban az embereknyomorogtak (jegyrendszer, békekölcsön, női munka).

V. AZ ANTANT GYŐZELME, A HÁBORÚ VÉGE:

1. A tengeri háború kiterjesztése:

Az Egyesült Államok hitelre szállította az utánpótlást az antantnak a blokád miatt a központi hatalmakkalnem tudott kereskedni. Az Egyesült Államok tartott a XIX. században rohamosan fejlődő Németországtól ésez is az antantnak kedvezett.2. Oroszország kilépése:

1917 februárjában azonban a katonailag és gazdaságilag is nagyon megrendült Oroszországban II. Miklóscár ellen kitört a polgári forradalom, majd novemberben Vlagyimir I. Lenin és a forradalmár bolsevikokállamcsínnyel vették át a polgári Ideiglenes Kormánytól a hatalmat. Ennek hatására az oroszok kiléptek az I.világháborúból (1918. III. breszt-litovszki különbéke), így hozva nehéz helyzetbe az antantot és ezzelmegszűnik a keleti front is (a németek teljes erejükkel nyugatra koncentrálhattak).3. Az USA belépése:

Eközben a tengeralattjáró-háború egyre elharapózott: a németek 1915-ben elsüllyesztették a Lusitaniát, egyangol utasszállító hajót, amelyen 120 amerikai állampolgár is utazott. Ez az eset és maga a korlátlantengeralattjáró háború13 készteti arra az Egyesült Államokat, hogy az Európától elszigetelődő békés(izolációs) politika helyett belépjen a háborúba 1917. április 6-án (Woodrow Wilson elnök).14

4. Az utolsó hadiév:

1918-ban Németország az amerikai csapatok megerősödése előtt el szeretné dönteni a háborút a nyugatifronton. A németek teljes haderejükkel Párizs felé vonulnak és elkezdik a támadást. Az angol, amerikai ésfrancia csapatok a lövészárokban bújva gyorsan felmorzsolják a német erőket, majd VIII. 8-án („feketenap”, német rádió: „Nyugaton a helyzet változatlan”) Amiens-nél páncélosaikkal áttörnek és 1918 őszére aközponti hatalmak védelme összeomlik a frontvonalakon.15 A központi hatalmak fegyverszünetet kérnek ésezzel elismerik, hogy elvesztették a háborút. A Monarchia 1918. november 3-án (Padovában), mígNémetország 1918. november 11-én (a compiégne-i erdőben) írta alá a feltétel nélküli fegyverletételt. Ezzelvéget ért az akkor még csak „nagy háborúnak” nevezett világégés, mely sajnos nem az utolsó világháborúvolt.

11 A német hadiflotta 1914-ben, a helgolandi csatában vereséget szenvedett vereség, az 1916-os jütlandi csata pedig ugyan kb. döntetlenre végződött (a britveszteségek kicsivel nagyobbak voltak), de az áttörés megint nem sikerült.12 Az 1918. XI. 3-i kieli flottalázadás is a szinte biztos halálba küldés ellen robbant ki (ennek hatására robbant ki Berlinben a II. Vilmos császárságát megszüntetőforradalom is XI. 9-én).13 Németország minden antant kikötő felé tartó hajó ellen hirdette 1917. II. 1-én a korlátlan tengeralattjáró-háborút.14 Több latin-amerikai és ázsiai ország is belép kisebb támogatást adva az USA-nak. Ezért is szokták világháborúnak nevezni.15 Törökország a közel keleti hadszíntéren szenved vereséget (brit-francia gyarmati seregektől), Bulgária az 1917-ben csatlakozott Görögország felől támadófranciáktól, a Monarchia demoralizált seregei pedig az olasz fronton omlottak össze (Magyarország ellen is megindulnak a Románia és a születő utódállamokcsehszlovák, délszláv seregei).

VI. A PÁRIZSI BÉKERENDSZER:

A nagy háborús veszteségek, kudarcok kiváltották a békevágyat, amit sokszor gyengeségnek(defetizmusnak, azaz megalkuvásnak) nyilvánítottak.16 A pacifista (békepárti) politika első fontosabbpéldája az 1916-ban elhunyt Ferenc Józsefet váltó IV. Károlyé, aki 1917-ben unokafivérén keresztülpróbálta az antanttal békeszándékát jelezni (1917, Sixtus-levelek), de erre érdemben az antant nem reagált,mivel egyértelműen a bekövetkezendő győzelemben bízott.Wilson 14 pontja

VeszteségekA Párizs-környéki békéket Clemenceau, az utolsó háborús francia miniszterelnökNémetországgal Versailles-ban 1919. VI. 28-ánAusztriával 1919. IX. Saint Germain-benBulgáriával 1919-ben Neuilly-benTörökországgal 1919-ben Sévres-ben, majd egy honvédő háborúban a svájci Lausanne-ban 1923-ban Magyarországgal Egy francia tábornok szerint ez nem béke volt, hanem „fegyverszünet 20 évre”.17

16 Addig csak az egyoldalú megadásra való felszólítás (pl. Németország 1916-ban, mikor minden fronton jobban állt az antantnál, de az antant bízott tartalékaibanés a németek kimerülésében) és a megszállás után következő, megalázó román különbéke volt példa a háború befejezésére irányuló szándéknak.17 A mozgó háborút 1918 tavaszán a nyugati fronton újjáteremtő Ferdinand Foch véleménye volt. Ő nem ismételt rohamokat indítva az ellenséges géppuskatűzbeküldte katonáit, hanem a német támadást kivédekezve, a tartalékokat is mozgósítva azonnali ellentámadást indított a visszavonuló és kivérzett ellenség hátában. Ezaz egyszerű taktika meglepő sikereket hozott.