7.TéTel: Társadalmi és gazdasági változásokKároly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi

Zsigmond idején

1., Károly Róbert gazdaságpolitikája1.1, Pénzügyi reformok- pénzverési monopóliumból nagy haszon- a kitermelt nemesfémet a termelők kötelesek voltak beszolgáltatnipénz fejében- a vert pénz csak 45-50 százalék nemesfémet tartalmazott nagy→haszon a királynak- jó minőségű aranyforintot és ezüstdénárt veretett- szakított az évenkénti beváltással (kamara haszna)- nem rontotta a pénzt más jövedelemforrás után kellett néznie → →kapuadó bevezetése1.2, A kapuadó- 1336 kapuadó bevezetése- jobbágyportánként kellett fizetni- évenkénti 12 dénár volt1.3, Kereskedelmi útvonalak, kivitel- a Duna mentén húzódott jelentős kereskedelmi útvonal- aranyat, marhát és bort vittek ki- fegyvert, szövetet és fémárut hoztak be2., A magyar városfejl déső2.1, A városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros,mez város)ő- bányavárosok: leginkább északon, bányák közelében, bányászattalfoglalkoztak, pl.: Besztercebánya, Selmecbánya, Körmöcbánya- Szabad királyi városok: király tulajdonát képező város, XIII.-XIV. században nyerték el kiváltságaikat, gyenge volt gazdaságierejük és kicsi volt a számuk, pl.: Buda, Pest, Pozsony,Nagyszombat, Sopron- mezővárosok: XIII. századtól a falu és a város közötti átmenetetjelenti, kiváltságok: egy összegben adóztak, vásárt tarthattak, aföldesúr fennhatósága alá tartoztak, nem vehették magukat fallalkörül, a lakosság főleg mezőgazdasággal foglalkozott

2.2, Az Anjouk és Zsigmond városalapító politikája- a városok száma emelkedett az Anjouk idején- a városok lélekszáma azonban nem nőtt, 2-3000 fő volt- magas volt a mezőgazdaságból élők száma- megjelentek a céhek is