7. téma a mássalhangzók fonetikai és fonológiai...
TRANSCRIPT
77. t. téémamaA mássalhangzók fonetikai
és fonológiai rendszere
A mássalhangzók képzési jegyei
zörejhang (obstruens) –zengőhang (szonoráns)
*7. A képzésmód akusz-tikai hatása (zengősség)
akadály (mássalhangzós) –nyílás (magánhangzós)
*6. A toldalékcsőhangképző tevékenysége
ejektíva – implozíva5. A gégefő elmozdulása
leheletes – lágy – feszes – kemény – préselt4. A hangindítás és -befejezés módja
-VOT – 0VOT – +VOT3. Zöngekezdési idő
gégezár – csikorgás – (csikorgó, modális, leheletes) zönge – suttogás – zöngétlen
*2. A hangszalagok működése
pulmonikus – nonpulmonikusexspirációs – inspirációs
1. Tüdő tevékenysége1.1. A levegőáramlás iránya
A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!
akusztikai jegyei
A mássalhangzók képzési jegyei
centrális – laterális*10. Az akadályképzés elhelyezkedése
nem változó – változó (affrikáta)*12. Az akadályképzés módjának változékonysága
explozíva – okkluzíva – tremuláns –tap/flap – frikatíva – approximáns
*11. Az akadályképzés módja
orális – nazoorális (nazalizált) – nazális*9. A levegő útja a garatban
feszes (fortisz) – laza (lenisz)8. Az artikulációs tevékenység erőssége
A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!
A mássalhangzók képzési jegyei
kerek – semleges – laposcsücsörített – semleges – szétfeszített
14. Ajkak működése:– az ajaknyílás formája– ajakcsücsörítés
nazalizáció [r]̃ [m ͡b] [b ͡m]labializáció [sʷ] [kʷ] [lʷ]palatalizáció [lʲ] [pʲ] [kʲ]velarizáció [sˠ] [tˠ] [dˠ] [ɫ]faringalizáció [sˁ] [tˁ] [dˁ]
13. Másodlagos artikuláció
A mássalhangzók képzési jegyei
nem változó – változó(kettős artikuláció [k ͡p] [ɡ ͡b] [ŋ͡m] [t͡ʔ])
17. Az akadályképzés helyének változékonysága
labiális – koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) –(pre/medio/poszt)dorzális – radikális –laringális
*16. Aktív hangképzési helyek
bilabiális – labiodentális – dentális –alveoláris – posztalveoláris – retroflex –alveopalatális – (pre/medio/poszt)palatális– palatoveláris – veláris – uvuláris –faringális – epiglottális – glottális
*15. Passzív hangképzési helyek
A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!
A mássalhangzók képzési jegyeiulrarövid – rövid – félhosszú – hosszú –ultrahosszú
*18. A képzés időtartama
A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!
A mássalhangzók disztinktív jegyei
zörejhang (obstruens) – zengőhang (szonoráns)
nyílás (magánhangzós) –akadály (mássalhangzós)
gégezár – csikorgás –(csikorgó, modális, leheletes) zönge –suttogás – zöngétlen
képzési jegyek disztinktív jegyek
obstruens – szonoráns*7. A képzésmód akusztikai hatása (zengősség)
mássalhangzós –magánhangzós
*6. A toldalékcsőhangképzőtevékenysége
zöngés – zöngétlen*2. A hangszalagok működése
A mássalhangzók disztinktív jegyei
orális – nazálisorális – nazoorális(nazalizált) – nazális
*9. A levegő útja a garatban
nem változó – változó(affrikáta)
explozíva – okkluzíva– tremuláns – tap/flap– frikatíva –approximáns
centrális – laterális
képzési jegyek disztinktív jegyek
centrális – laterális*10. Az akadályképzés elhelyezkedése
explozíva – frikatíva –affrikáta – nazális(okkluzíva) –tremuláns –approximáns –laterális approximáns
*11. Az akadályképzés módja
nem változó – változó(affrikáta)
*12. Az akadály-képzés módjának változékonysága
A mássalhangzók disztinktív jegyei
bilabiális –labiodentális –alveoláris –posztalveoláris –palatális – veláris –glottális/laringális
bilabiális –labiodentális – dentális – alveoláris –posztalveoláris –retroflex –alveopalatális –(pre/medio/poszt)palatális – palatoveláris –veláris – uvuláris –faringális – epiglottális– glottális
*15. Passzív hangképzési helyek
képzési jegyek disztinktív jegyek
labiális – koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) –(pre/medio/poszt)dorzális – radikális –laringális
*16. Aktív hangképzési helyek
A mássalhangzók disztinktív jegyei
ulrarövid – rövid –félhosszú – hosszú –ultrahosszú
nem változó – változó(kettős artikuláció [k ͡p] [ɡ ͡b] [ŋ͡m] [t͡ʔ])
képzési jegyek disztinktív jegyek
rövid – hosszú*18. A képzés időtartama
17. Az akadály-képzés helyének változékonysága
A mássalhangzók disztinktív jegyei
expl.–nazális: bár –már, szád – szánzár–rés–affrikáta: tél –szél – célzár–rés: bér – vérzár–laterális: de – le, merre – mellefrikatíva–laterális: zászló – László
explozíva – frikatíva –affrikáta – nazális –tremuláns – appro-ximáns – laterális
2. A képzés módja
zöngés – zöngétlendisztinktív jegyek minimális párok
pók – bók, dél – tél, agya – atya, gép – kép, volt – folt, zár – szár, zsír – sír
1. A hangszalagok működése
A mássalhangzók disztinktív jegyei
baba – babba, rímel –rímmel, lap – lapp, fed – fedd, ina – inna, vice – vicce
rövid – hosszú4. A képzés időtartama
bilab.–labiodent.: bak –vak, pont – fontalv.–posztalv.–vel.: vád – vágy – vágalv.–posztalv.–prepal.:máza – mázsa – mája
bilabiális – labioden-tális – alveoláris –posztalveoláris –palatális – veláris –glottális/laringális
3. Képzés helyedisztinktív jegyek minimális párok
{zöngésségi hasonulás}obstruens – szonoráns5. Zengősség
A magyar nyelvben előforduló/előfordult fontosabb mássalhangzók fonológiailag releváns jegyek alapján
felállított fonetikai rendszerezése5. Zengősség2. A képzés módja1. A hangszalagok működése3. Képzés helye
aktív szervekpasszív szervek
(4. A képzés időtartama)
IPA: palatális — magyar: prepalatális, palatális
IPA: veláris — magyar palatoveláris, mediopalatális, veláris
hívsz, óvtam : sav, szívd : vegyes, páva
pech, ihlet, technika; méh, düh
doh, almanach, sah, fach
hó, uhu : ruha, éhes
[ç]: rakj, lökj, csukj; csapj, lopj, köpj; döfj[ʝ]: dobj, rágj[j]: vaj, jóbár fonotaktikai okok miatt nem fordulna elő obstruens j a magyarban, morfofonológiai okok miatt van (felszólító mód -j jele – obstruensekután, szó végén) — a szonoritási sorba rendezést így kevésbé sérti
A pech, ihlet, technika szavakban található palatoveláriszöngétlen frikatívát a magyar nyelvészetben tévesen a kapj, lökj, döfj szavakban található palatális zöngétlen frikatívával
azonosítják. Ez TÉVES!
Mássalhangzó + szonoráns szó végénFonotaktikai okok miatt (szonoritási sorba rendezés) szonoráns
mássalhangzó a magyarban nem fordul elő zörejes hangkörnyezetben – az obstruens + szonoráns ilyen (lenne).
Szonoráns szó végén:megmaradhat, ha szonoráns + szonoráns:
r + j: sarj, férj, fürj r/j + l: görl, fájl,r/j/l + m/n/ny: film, alarm, farm, reform, sárm, kombájn, firn, konszern, modern, árny, szárny, szörny(?kivétel n + l: ajánl, de ejtése inkább: ajáll)
szóvégi magánhangzó-betoldás (-i):szonoráns + szonoráns: m + r/j/l: sámli, simli, rumli
(?kiv. szomj — nyelvújítási elvonás)obstruens + szonoráns: kasz(t)ni, fecni, nudli, pemzli, gersli,
stempli, fásli, virsli, cetli; Ybli, Mádli, Kindliszingli
Körmagyar a Lidl-boltok előttNépszabadság • 2004. november 19.
Több százan várakoztak tegnap reggel a dunaharaszti Lidl-áruház nyitására, hogy a biztosan megkaparinthas-sák a fillérekért kínált akciós árukat. A korai vevő-ket itt és a másik tizenegy
„Lidlinél” csak az ár érdekelte: kartonszám vitték az ismeretlen márkájútermékeket.
Hajnali sorban állás Dunaharasztin, a Lidl-üzletnél
Nem kell megtanulni!
mássalhangzó > magánhangzó:
Vokalizáció
magyar nyelvtörténet:TA. feheruuaru rea meneh hodu utu rea
[feχérβáru rëá mëneγ χadu utu rëá]
mëneγ > mënëÝ > mënöÝ > mënő
Nem kell megtanulni!
a magyar hangtörténet szerint vokalizálódhatott aβ, j, γ (β, γ > ², Ý; j > Ç), azaz abilabiális/(pre)palatális/(palato)veláris spiráns[β], [ʝ], [ɣ].
Nem kell megtanulni!
DE! csak szonoráns approximáns vokalizálódhat:
még szóba jöhet a [ʋ] is (különösen, mert valószínűleg a magyarban nem volt bilabiális β)
vagy még inkább a szemivokálisok:[j] (palatális approximáns) : Ç[w] (labioveláris approximáns) : ²[ɰ] (labiopalatális approximáns) : Ý
a [w] nem azonos a frikatíva [β]-vel vagy az approximáns [β̞ ]-vel
Nem kell megtanulni!
A magyar sztenderd mássalhangzóinak fonológiai
rendszere
Kiindulás:a mássalhangzók fonetikai szempontok alapján rendszerezett állományaa disztinktív jegyek alapján
A mássalhangzók disztinktív jegyei
bilabiális – labiodentális – alveoláris –posztalveoláris – palatális – veláris –glottális/laringális
3. Képzés helye
rövid – hosszú4. A képzés időtartamaobstruens – szonoráns5. Zengősség
explozíva – frikatíva – affrikáta – nazális –tremuláns – approximáns – laterális
2. A képzés módja
zöngés – zöngétlendisztinktív jegyek
1. A hangszalagok működése
A magyar sztenderd mássalhangzó fonémái(Siptár Péter)
h —k — gveláris hátulsók
jnycs — dzss — zsty — gypalatálisszájpadlás-hangok
rlnc — dzsz — zt — dalveoláris foghangok
mf — vp — blabiálisajakhangok
– zöngés +– zöngés +– zöngés +
Tremu-láns
Appro-ximáns
NazálisAffrikátaSpiránsExplozívaSzonoránsokObstruensek
A d rokonsági csoportja
zdzn
tdgy
lregy képzőmozza-
natos eltérés
két képzőmozza-natos eltérés
homorgán hangok
A d változásaid > gy: palatalizációgy > d: depalatalizációd > dz: affrikálódásdz > d: dezaffrikálódásd > z: spirantizációz > d: zárhangúsodásd > t: zöngétlenedést > d: zöngésülésd > n: nazalizáción > d: denazalizáció
A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása
A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása (Deme)
A hanghenger (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 25)
A zöngétlen réshangok körkörös elrendezése (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 15)
Gordos-körök